TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE"

Átírás

1 TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE Véleményezési dokumentáció ISO 9001:2000 MSZT 503/0818(1)-730(1) Budapest, július

2 Projektszám: Törökbálint Város településszerkezeti tervét Törökbálint Város Önkormányzatának megbízásából készítette: Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet Telefon: (+36-1) , , Telefax: (+36-1) , Home page: A TERV ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Irányító tervező, projekt menedzser, településrendezés, és szövegszerkesztés településtervezési vezető Pekár Zoltán tervező Településrendezés, tervlap szerkesztés, grafika: Zöldfelületek, környezetrendezés: Közlekedés: Közműellátás: Örökségvédelem régészeti része: Örökségvédelem építészeti része: Gertheis Mátyás Mándi József vezető területrendező tervezővezető táj- és kertépítész tervező Rhorer Ádám (KÖZLEKEDÉS Kft.) műszaki igazgató Hanczár Zsoltné (KÉSZ Kft.) vezetőtervező Bíró Attila (KÉSZ Kft.) vezetőtervező Reményi László (MNM NÖK) régész Lőrincze Zsuzsa (Parler Bt.) Muszik Lászlóné (Parler Bt.) szakképesítés: okl. városgazdasági üzemmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TT/1É szakképesítés: okl. településmérnök oklevélszám: 2/2009 szakképesítés: okl. táj- és kertépítészmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TT/T, TK szakképesítés: okl. építőmérnök, okl. városépítés-városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, KÖ-T szakképesítés: okl. gépészmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TRe-T, TRh-T, TRv-T szakképesítés: okl. építőmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TRe-T, TRh-T, TRv-T, VZ-T vízimérnöki tervező régész diploma száma: 1230/2001 (ELTE-BTK) okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter FIGYELEM! Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. külön engedélyének birtokában lehetséges. Budapest, július file: Torokbalint_TSZT_ docx 1

3 TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS... 7 I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A területfejlesztési koncepciókkal és területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata OTrT BATrT PMTrT A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak stb.) A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek file: Torokbalint_TSZT_ docx 2

4 Zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Lakóterületek Vegyes területek (településközpont területek és intézmény területek) Gazdasági területek Üdülőterületek Különleges (beépítésre szánt) területek Közlekedési területek Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek Természetközeli területek Különleges (beépítésre nem szánt) területek Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Alulhasznosított barnamezős területek Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati tulajdon kataszter Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Funkció, kapacitás Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Magasság, szintszám, tetőidom Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Világörökségi és világörökségi várományos terület Műemlék, műemlék együttes Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Közúti közösségi közlekedés Kötöttpályás közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energiaközművek Energiagazdálkodás és energiaellátás Villamosenergia ellátás Földgázellátás Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei file: Torokbalint_TSZT_ docx 3

5 Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények Vezeték nélküli hírközlési létesítmények Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Földrengés veszélyeztetett területei Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Belvízveszélyes területek Mély fekvésű területek Árvíz és belvízvédelem Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Mélységi, magassági korlátozások Tevékenységből adódó korlátozások Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Probléma és értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer Beépítésre szánt területek (lakóterületek, üdülőterületek, vegyes területek, gazdasági területek, különleges területek) Lakóterületek, lakásállomány Vegyes területek (településközpont területek és intézmény területek) Gazdasági területek Üdülőterületek Különleges - beépítésre szánt - területek Beépítésre nem szánt területek (közlekedési területek, zöldterületek, erdőterületek, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási területek, természetközeli területek, különleges területek) Közlekedési területek Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek file: Torokbalint_TSZT_ docx 4

6 Vízgazdálkodási területek Természetközeli területek Különleges - beépítésre nem szánt - területek Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek Védelmi és korlátozó elemek A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A változások bemutatása A településszerkezeti változások bemutatása A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása SZAKÁGI JAVASLATOK TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK Tájhasználat, tájszerkezet javaslata Természetvédelmi javaslatok Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Biológiai aktivitásérték változása ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai Zöldfelületi ellátottság alakulása Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK Közúti hálózati kapcsolatok Főbb közlekedési csomópontok Belső úthálózat Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés Főbb gyalogos közlekedés Gépjármű elhelyezés, parkolás Mintakeresztszelvények KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK Viziközművek Vízellátás Szennyvízelvezetés Csapadékvíz-elvezetés Energiaellátás Villamosenergia ellátás Földgázellátás Elektronikus hírközlés Vezetékes elektronikus hírközlés Nem vezetékes elektronikus hírközlés Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ BEÉPÍTÉSI TERV KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Egyéb kiegészítő munkarészek Népességprognózis A közintézmények méretezése Területi hatásvizsgálat III. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT M-1 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A terület-felhasználás A településszerkezet fő elemei A beépítésre szánt területek tagolódása A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa A beépítésre nem szánt területek tagolódása A területfelhasználási elemek Lakóterületek Vegyes területek (településközpont területek és intézményi területek) Gazdasági területek file: Torokbalint_TSZT_ docx 5

7 Üdülőterületek Különleges - beépítésre szánt - területek Közlekedési és közműterületek Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek Természetközeli terület Különleges - beépítésre nem szánt - területek Közigazgatási határ, a bel- és külterületek határa A tájrendezés és természetvédelem A zöldfelületi rendszer Az örökségvédelem A település védelem alatt álló művi értékei: Művi értékvédelem alá vonandó létesítmények: A közlekedés A közműellátás A környezetvédelem A védőterületek és védősávok A korlátozások M-2 MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) A tervezett változások, beavatkozások A közlekedéshálózati elemek változása A terület-felhasználási elemek változása A változások, fejlesztések ütemezése A terület-felhasználási egységek hasznosításának feltételei, kapcsolódó egyéb rendezési feladatok A terv végrehajtását elősegítő egyéb kapcsolódó rendelkezések M-3 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE M-4 MELLÉKLET: A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA OTrT összhang BATrT összhang PMTrT összhang M-5 MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE RAJZI MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP TERVIRATOK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TERVLAPJAI TERVLAP JEGYZÉK: Rajzszám Alátámasztó rajzi munkarészek és megnevezésük Méretarány AT Alaptérkép a módosítással érintett területek igazgatási területen belüli elhelyezkedésének jelölésével m=1: TSZV Településszerkezeti és terület-felhasználási vizsgálat m=1: PR Problématérkép m=1: RSZTV A korábban jóváhagyott, hatályos részterületi szabályozási tervek igazgatási területen belüli elhelyezkedésének vizsgálata m=1: KÖT Közlekedési terv m=1: TKV Tájrendezési és környezetalakítási vizsgálat m=1: TKT Tájrendezési és környezetalakítási terv m=1: KF-E Közműfejlesztési javaslat: energiaközművek és elektronikus hírközlés m=1:9.000 KF-V Közműfejlesztési javaslat: viziközművek m=1:9.000 Rajzszám Jóváhagyandó rajzi munkarész megnevezése Méretarány TSZT Településszerkezeti terv m=1: Budapest, július file: Torokbalint_TSZT_ docx 6

8 BEVEZETÉS Törökbálint Város korszerűsített, megújított településszerkezeti tervét, az önkormányzat megbízásából cégünk a PESTTERV Kft., a negyedik negyedévében kötött tervezési szerződés alapján és keretei között készítette el. A tervezési feladat lényegében a hatályos településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT), a helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a szabályozási terv (továbbiakban: SZT) átfogó módosításának, korszerűsítésének elkészítése volt. A könnyebb hatósági kezelhetőség biztosítása érdekében a TSZT munkarészeit és a teljes munka alátámasztó munkarészeit együtt ebben a külön kötetben dokumentáltuk. (A HÉSZ és SZT külön kötetben található.) A településtervezési munka 2008-ban az adatbeszerzésekkel, illetve ez alapján a hatályos tervhez korábban elkészült szakági helyszíni vizsgálatok korszerűsítésével indult. A TSZT módosítás elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy a 2001-ben jóváhagyott és több módosítással jelenleg is hatályos TSZT a megváltozott önkormányzati igényeknek és a január 1-e után hatályos jogszabályoknak megfelelően átfogó korszerűsítésre, a módosított jogszabályi jelkulcsnak megfelelően átszerkesztésre kerüljön, továbbá az időközben elkészült TSZT módosítások is beillesztésre kerüljenek, ennek révén pedig létrejöjjön egy új, korszerű egybeszerkesztett egységes tervanyag. E tervmódosítás tehát az előbb ismertetett célokat szolgálja, lényeges új -, a korábbi, hatályos tervi megoldásoktól gyökeresen eltérő - tervi megoldásokat jellemzően nem tartalmaz. A most dokumentált TSZT a hatályos tervi megoldások továbbfinomított, korszerűsített változata. Kiindulásként a tervezési szerződésben részletesen rögzítésre kerültek az elvégzendő tervezési feladatok. E feladatok elvégzése során - a településfejlesztési koncepció önkormányzati elfogadása, a tervezési program önkormányzati döntések által meghatározott kiegészülése és módosulása, majd a jogszabályok jelentős megváltozása miatt - a szerződésben rögzített feladatokon túlmenően szükségessé vált több egyéb kiegészítő feladat elvégzése is. A több szakaszból álló teljes tervezési folyamatban ez az anyag az ún. véleményezési dokumentáció, mely lényegében a TSZT módosítás korábbi munkaközi egyeztetési dokumentációira épül. Ennek a most elkészült dokumentációnak a jogszabályokban rögzített módon lefolytatandó egyeztetését és többszöri korrigálását követően lesz mód majd a későbbiekben a tervmódosítás önkormányzati jóváhagyására január 1-ét követően már a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg az elkészítendő dokumentáció tartalmi követelményeit. A folyamatban lévő, kialakult tervezési és szerződéses helyzetre való tekintettel, a fenti jogszabály által nyújtott eltérési lehetőségek keretei között, a tervdokumentációt a következőkben ismertetett - az adottságokkal összhangban lévő - tartalomnak megfelelően dolgoztuk ki. I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településfejlesztési koncepció A tervmódosítást az e tervezés első ütemében elkészült, a településrendezési terv elkészítését megalapozó településfejlesztési koncepció önkormányzati jóváhagyása teszi lehetővé. E koncepciót a város önkormányzatának képviselő-testülete a terviratok között csatolt 60/2010. (II. 25.) ÖK. határozattal hagyta jóvá. A tervezés a településfejlesztési koncepcióban meghatározott szempontok szerint folyt. Területfejlesztési és területrendezési tervelőzmények A területfejlesztési és területrendezési tervelőzményekkel és azok TSZT összhangjával külön fejezet foglalkozik. file: Torokbalint_TSZT_ docx 7

9 Előzetes államigazgatási, egyéb érdekelt szervezeti és partnerségi egyeztetési vélemények A településrendezési tervezési munka megindítása után - legutóbb 2013 év elején - az évi LXXVIII. Tv. 8. (2) bekezdéssel, továbbá a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37. -sal összhangban a tervek véleményezésében érdekelt a partnerségi egyeztetés szerint az eljárásban érintett partnereket, a külön meghatározott államigazgatási szerveket és az érintett területi, települési önkormányzatokat az önkormányzat megkereste. Az önkormányzathoz visszaérkezett és cégünkhöz eljuttatott válaszlevelekből megismert előzetes véleményekben foglaltak önkormányzati szempontból is hasznosítható elemeit a tervezés során az adottságokhoz igazodó módon lehetőség szerint figyelembe vettük. A visszaérkezett előzetes államigazgatási véleményekből következően betartandó település-specifikus különleges szempontok: Államigazgatási szerv neve Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Duna-völgyi Kirendeltsége Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága A további véleményezési eljárásban részt kíván-e venni? Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem Nem Igen Igen Igen Lényegesebb előzetes észrevételek, különleges megjegyzések: Teljes papír és CD dokumentációt is kér. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Vízelvezetéssel kapcsolatos adatok közlése mellett az általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Legalább a rajzi munkarészeket kéri papír formátumban is megküldeni. Javasolják, hogy a gazdasági és közlekedési területek határán pufferterület kijelölése indokolt. Környezeti vizsgálat készítését szükségesnek tartja. Tájékoztatásul közli a település területét érintő természeti értékvédelem alatt, vagy kijelölés alatt álló területeket, amelyeket a településrendezési tervben fel kell tüntetni. Környezeti vizsgálat készítését szükségesnek tartja. Tájékoztatásul közlik, a település különféle környezeti szempontú besorolásait, valamint a vonatkozó jogszabályokat. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Nincs Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Nincs Véleményezési jogkörrel nem rendelkezik. Helyette a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jogosult eljárni. Aktualizálni kell a település sajátos értékeire vonatkozó adatokat (pl. műemlék, műemléki környezet, régészeti lelőhely). Örökségvédelmi Hatástanulmányt kell készíteni. Megadja a települést érintő műemlékek és régészeti lelőhelyek számát. A HÉSZ-ben és SZT-ben rögzítendő elemekre javaslatot tett. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Lehetőleg papír dokumentációt kér. A dokumentációhoz később a hrsz-eket ábrázoló rajzi kivonatokat kér. A tervezést segítő művelési ági alapadatokat adott. Egyebekben általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. file: Torokbalint_TSZT_ docx 8

10 Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Magyar Bányászati Hivatal Budapesti Bányakapitányság Nemzeti Média- és Hirközlési Hatóság Igen Igen Igen Igen Nincs. Nincs. Nincs. Törökbálint Város TSZT Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Egyéb érdekelt szerv neve Pest Megyei Főépítész Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerületi Önkormányzat Főépítésze Budaörs Város Polgármestere A további véleményezési eljárásban részt kíván-e venni? Igen Nem Igen Biatorbágy Város Főépítésze Igen Nincs. Papír dokumentációt kér. Lényeges előzetes észrevételek, különleges megjegyzések: Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Hangsúlyozza a vízelvezetés kiemelt jelentőségét az új beépítésekkel és a Hosszúréti-patakkal összefüggésben. Jelzi, hogy saját hasonló tervüket hamarosan közbenső véleményezésre bocsátják. Így elképzeléseik véleményezhetővé válnak. Örömmel veszik a temető korrekcióra vonatkozó javaslatokat és a közigazgatási határ módosítási egyeztetések folytatásának fontosságát jelzik. Kérik a Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztító területének más városüzemeltetési funkciók telepítését lehetővé tevő Gip jelű átsorolását. Jelzi, hogy a Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztítótól DK-re lévő területeik vízgazdálkodási és erdőövezetbe átsorolásával kár éri önkormányzatukat. Az Ibolya utca meghosszabbításában a Szilvás feltáráshoz tervezett úthálózathoz illeszkedő csatlakozó úthálózatot kér Törökbálinton ábrázolni. Kéri, hogy a tervek tartalmazzák a Budaörs területén tervezett metró fejlesztés jelölését, szükséges helybiztosítását a kapcsolódó törökbálinti területen. Kéri az iszapterítésre vonatkozó pontatlan megfogalmazás módosítását a fejezetben. Jelzi, hogy a Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztító megszüntetése után a Hosszúréti-pataknál 11 millió m 3 /év értékkel kisebb tisztított vízmennyiséggel lehet számolni. Kérik a jelű út mentén budaörsi irányból érkező kerékpárutat feltüntetni. Az Ibolya utca Szilvás között tervezett felüljárón létesítendő kerékpárút becsatlakozását kérik ábrázolni. A Méhecske utcán tervezett - a j közút felől a j. közút felé haladó - kerékpárutat kérik ábrázolni. Kéri ábrázolni a közös közigazgatási határ mentén meglévő és tervezett gyűjtőút-hálózati elemeket (Méhecske utca és folytatása). A közművesítési adottságok ismertetésénél (9.1. fejezet) két helyen szövegpontosítást kér. A szennyvízelvezetés ( oldal, fejezet) egy helyen szövegpontosítást kér. Ehhez kapcsolódóan a KF-V jelű lapon két helyen rajzi pontosítást kér, melyhez rajzi mellékletet csatolt. A csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatban a záportározók méretezésénél a teljes vízgyűjtő területet javasolja figyelembe venni. Ezzel összefüggésben kéri a Malom-dűlői ároknak a Hosszúrétipatakba való bevezetését megoldani a törökbálinti tervekben és a Malom-dűlői árok vízgyűjtőjén keletkező csapadékvizek számításba vételét. file: Torokbalint_TSZT_ docx 9

11 Érd Megyei Jogú Város Főépítésze Budaörsi Rendőrkapitányság Törökbálinti Rendőrőrs Magyar Közút Nonprofit Zrt Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt Állami Autópálya Kezelő Zrt. TIGÁZ-DSO Igen Nem Igen Igen Igen Igen Igen Törökbálint Város TSZT Üdvözli az Érd Iparos u. és az SCB között tervezett közúti és kerékpárúti kapcsolatokat és a tervezett intermodális központot a Tó Parknál. Nincs Egyéb általános tájékoztatáson túl jelezte, hogy a jelzett védőtávolságok feltüntetését szükségesnek tartja. Jelezte, hogy a település térségében a közeljövőben országos közúthálózati fejlesztési nem várható. Egyebekben általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet. Nincs. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet. Szövegpontosítási igényt jelez a gázhálózati adatoknál és jelzi, hogy a várhatóan kielégítendő gázigény kiszolgálásának elvi akadálya nincs. A partnerségi egyeztetésben érintett véleményező neve Dr. Lengyel Andrea Hámor Tamás A további véleményezési eljárásban részt kíván-e venni? Várhatóan igen Várhatóan igen Lényegesebb előzetes észrevételek, különleges megjegyzések: A környékbeliek nevében tiltakozott a Dulácska-major - Damjanich utca - Kinizsi utca - Óvoda utca által határolt terület különleges jelentős zöldfelületet igénylő intézményi területből gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területbe történő átsorolása ellen. Ezen felvetését több pontban kifejtve indokolta. A tervjavaslattal egyetértve sérelmezi és kifogásolja a 34. oldal tetején szereplő állítást, amely szerint "Ezt az állapotot a heterogén beépítés és a részleges közművesítettség ellenére tűrt állapotként az önkormányzat tudomásul veszi." E megfogalmazás javítására szövegjavaslatot tett. Hochbaum Pál Várhatóan igen Tiltakozik a Dulácska-major átminősítése ellen. Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület Várhatóan igen Több pontban részletesen véleményezi a tervet. Így: Örömmel látja több terület erdővé átminősítését. Fontosnak gondolja a Tó park szabályozásának azt az irányát, amit a tárgyalásokon képvisel Törökbálint. A Tükörhegy IV területén a tervezett és engedélyezett lakás alapterület harmadát látná szívesen, kertvárosias vagy ahhoz minél közelebbi elrendezésben. Pistály területét továbbra is mezőgazdasági területnek gondolja tartani. Az építési jog módosítása gondos mérlegelés tárgya kell, hogy legyen. Kéri, hogy az ipari-gazdasági-kereskedelmi területek minél sűrűbb hazai lombos fákkal történő beültetését írja elő a HÉSZ, és ezt tartassa is be az építéshatóság megmaradt állománya. A József-hegy felső karéjának lakóterületté minősítését nem támogatja. A Szarvas-mező véderdő funkcióját nem javasolja törölni, inkább a megvalósítás eszközeit javasolja megkeresni. A Napliget beépítésének lehetetlenné tételére minden szabályozási eszköz alkalmazását javasolja. Jelzi, hogy a Pistályi-réten, a Károlyi Mihály utca végén a záportározókra nagy szükség van. A Hosszú-réten az általuk javasolt kis költségű két gát megépítését javasolja. A Hosszúréti-patak Dulácska völgyhíd fölötti folyását védelemre javasolja. A megtervezett kerékpárút hálózat szerepeljen a tervek között. Javasolja, hogy hozzanak létre Törökbálinton egy közgyümölcsöst a Kárpát-medence őshonos fajaiból, fajtáiból. A Géza fejedelem utcával párhuzamosan lévő nádasból vizes file: Torokbalint_TSZT_ docx 10

12 Lepsényi Ágnes Sándor Péter Szabó Iván Vissy Emil Wienerberger zrt. Várhatóan igen Várhatóan igen Várhatóan igen Várhatóan igen Várhatóan igen élőhelyes Arborétumot, pihenőparkot javasol létrehozni, több lépcsőben, oktatási és pihenési céllal. Javasolja tanösvényeket létrehozását a környező erdőkben és arra érdemes egyéb területeken. A város Iskoláinak közelében kéri, hogy jelöljön ki az Önkormányzat egy-egy iskolakertet, amelynek gondozását tanári irányítás mellett a diákok végezhetnék. Kifogásolja a "Dulácska major" területének övezeti átsorolását gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területbe. Ezen felvetését több pontban kifejtve indokolta. Részletesen kimunkált észrevétele elsősorban a Napliget elnevezésű területet vonja kritika alá, mely övezeti besorolásának visszavonását kezdeményezi, de jelzi az egész Településszerkezeti tervre vonatkozó negatív észrevételét. Javasolja, a Pistályon a Kékes és Ibolya utcák által határolt területen belül egy új összekötő út létrehozását, amely az Aranyeső utat és az Ibolya utat köti össze, megfelezve a kérdésés területet. Jelzi, hogy minden újabb területátsorolás ellentétes, minden egyes törökbálinti polgár érdekeivel, kivéve egy szűk érdekcsoportot. Kéri ezek azonnali leállítását, és a már átsorolt területeken minden eszközzel akadályozni azok beépítését. Jelzi, hogy a bánya tájrendezését a budapesti Bányakapitányság BBK/579-10/2013. számú határozatával jóváhagyott terv szerint befejezte. A biológia rekultiváció (füvesítés, fa;- és cserje ültetés) megtörtént. Ezzel összhangban a bezárandó bánya teljes területén a jelenlegi Különleges bánya övezeti besorolás helyett a Kertvárosias (Lke) lakóterület besorolást kér. Az egyéb érintett szervezetek véleményei, a munkafázis lezárásáig, azaz június 12-ig (, azaz a megkereséstől számított 21 napon túli időpont után) még nem érkeztek meg az önkormányzathoz. Egyéb munkarészek A munkához elkészült ún. örökségvédelmi hatástanulmány, amelyet tervezési munkánk során felhasználtunk, és önálló kötetben dokumentáltunk. Ennek régészeti részét a Nemzeti Örökségvédelmi Központ, a művi értékvédelmi részét a Parler Kft. készítette el. A 2/2005.(I.11.) Korm. Rendeletben meghatározott ún. környezeti vizsgálatot és értékelést munkánk elkészítése során ugyancsak felhasználtunk, és önálló kötetben dokumentáltuk. Egyéb kapcsolódó előzmények, források A tervezés során a KSH népszámlálási kiadványt (2011) vettük igénybe külső forrásmunkaként Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A település Pest megyében található. Törökbálint Város a Budapesti Agglomeráció Ny-i szektorába, az Érdi Járásba, a Budaörsi (statisztikai) Kistérséghez tartozó, és Budapesttel közvetlenül határos, és mintegy fő lélekszámú város. A település Budapesttől Ny-i irányban, a 0 km-től mintegy km távolságra és autóval kedvező esetben percnyi utazási időre található a Budai-hegység D-i határán. Törökbálinttal közvetlenül határos Budaörs, Budapest XXII. kerület, Diósd, Érd, Sóskút, Biatorbágy. A településen áthaladó országos közutakon (M0, M1, M7 autópályák, , j. ök. utak) Sóskút kivételével mindegyik szomszéd település közvetlenül megközelíthető. A közúti kapcsolatokon kívül vasúti megközelítési lehetőséggel is rendelkezik Törökbálint. Önálló repülőtere nincs, de a szomszédos Budaörsön, igen közel található repülőtér is. Regionális és kistérségi kapcsolatok A regionális, az agglomerációs (Budapesti) kapcsolatok értékelésénél megállapíthatjuk, hogy mint budapesti agglomerációs településen, Törökbálinton is egyre erősödően érezhetőek az agglomerációs hatások. A település részére Budapest biztosítja a felsőfokú ellátás (pl. kórházak, egyetemek, file: Torokbalint_TSZT_ docx 11

13 színházak stb.) döntő részét, de a középfokú ellátásban (pl. középiskolák) is jelentős szolgáltatásokat nyújt. A települési munkaerő felesleg foglalkoztatását is jelentős mértékben a főváros biztosítja (ingázás). Törökbálint a fővárosi népesség egyik kedvelt kitelepülési célterülete. A helyi népességnövekedés fő forrása a budapesti népességkiáramlás, de más országrészekből és országokból is megfigyelhető a népességbeáramlás. A Budapestről kitelepülők egy része azonban megtartja budapesti munkahelyét, így a lakosságnak ez a része csak lakik itt, és esetleg még esetenként az alapfokú közintézményi szolgáltatásokat is Budapesten veszi igénybe. Az életszínvonal várható emelkedésével bizonyosan számítani lehet az "őslakos" népesség Budapest irányába fellépő igényeinek emelkedésével is. Az elsődleges kistérségi kapcsolatok vizsgálatánál kiemelendő, hogy a város járásközpontjával, Érddel és korábbi körzetközpontjával, Budaörssel való hagyományos igazgatási kapcsolatai hosszútávon is megmaradnak. A környező nagyobb települések (elsősorban Érd, Budaörs) munkahelyteremtő és egyéb intézményi jellegű szolgáltatásait távlatilag is igénybe fogja venni a helyi lakosság. A környező településsekkel való napi kapcsolatok és egyéb kistérségi kapcsolatai általában jónak értékelhetők. Néhány területen azonban némi súrlódás is érzékelhető Érddel, Budaörssel. Törökbálint tagja a Budaörsi Többcélú Kistérségi Társulásnak. (Jelenleg a budaörsi kistérséget 10 település alkotja: Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Pusztazámor, Sóskút, Telki, Törökbálint.) E kapcsolati rendszerre a járás rendszer 2013 évi indulása után részlegesen nyilván hatással van, várhatóan e belső kapcsolati rendszerek változhatnak. Igazgatási területen belüli kapcsolatok A település közigazgatási területén belüli kapcsolatokat értékelve az alábbi megállapítások tehetők. A település központi belterülete az alapellátási és egyes középfokú funkciók biztosításával vonzó hatást gyakorol a belterület szélei mentén elhelyezkedő egyéb belterületekre és külterületi beépített (lakott) területekre (pl. Szabadházi-hegy, Pistály, Annahegy, Ida-major, tanyák stb.) A területfejlesztési koncepciókkal és területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: - A évi (2008-ban, majd 2014-ben módosult) XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban: OTrT), - A évi LXIV. (2011-ben módosított) törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (továbbiakban: BATrT) Törökbálint hatályos TSZT-je az OTrT és a BATrT elfogadása előtt 2001-ben került jóváhagyásra. A mostani tervezés során az OTrT-ben és BATrT-ben rögzített kötelező elemeket, előírásokat már be kell tartani. Pest megye Területrendezési Terve (PMTrT) nem érinti a települést, így nem képezi vizsgálat tárgyát OTrT A 2014-ben módosult OTrT a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló, 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott koncepcióra épül, így az összhang vizsgálatánál elegendő a hatályos OTrT változat vizsgálata. file: Torokbalint_TSZT_ docx 12

14 Az OTrT-ben Törökbálint különféle rajzi és övezeti érintettségét az alábbi rajzi kivonatok mutatják be. A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő szerkezeti tervlap kivonat (2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve): Ez alapján a város: - É-i részén halad át a tervezett (Budapest-Bécs) nagysebességű vasútvonal, illetve a meglévő Budapest-Hegyeshalom vasútvonal. - területét érintik a meglévő M0, M1 és M7 jelű autópályák. - területének települési térségen kívüli része nagyrészt a vegyes területfelhasználású, kisebb részben a vízgazdálkodási térségbe tartozik. Az OTrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályai: 6. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. Ezen előírások közül az OTrT átmeneti rendelkezései alapján a BATrT területén belül csak a 6. (2) e) bek. érvényesülést kell vizsgálni! file: Torokbalint_TSZT_ docx 13

15 A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete): A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek az ökológiai hálózat övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/2.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. file: Torokbalint_TSZT_ docx 14

16 A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/3.sz. melléklet: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/4.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete): A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. file: Torokbalint_TSZT_ docx 15

17 A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/5.sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete): A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: 14/A. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/6.sz. melléklet: Vilagörökségi es világörökségi várományos terület övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett a világörökségi es világörökségi várományos terület övezetével. file: Torokbalint_TSZT_ docx 16

18 A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/7.sz. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete): A fenti térkép alapján a település teljes területe érintett az országos vízminőség-védelmi terület övezete övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: 15. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/8.sz. melléklet: Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetével. file: Torokbalint_TSZT_ docx 17

19 A évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti állapotnak megfelelő övezeti tervlap kivonat (3/9.sz. melléklet: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetével. Az OTrT előírásait Törökbálint területén alapvetően a BATrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított - BATrT között átmenetileg eltérés van. Ezért a 2014-es OTrT előírásainak való megfelelést és a BATrT-nek való megfelelést is vizsgálni kell majd. Az OTrT és a BATrT közötti eltérést a 2014-es OTrT 31/B. -a alapján az alábbiak szerint kell majd figyelembe venni: 31/B. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1 11. melléklete, 9. (7) bekezdése, valamint 10. -a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni, c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül ca) a cb) alpont kivételével a BATrT. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait, cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. (2) bekezdés e) pontjának előírását kell alkalmazni, e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni, k) a BATrT.-ban megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, ha e törvénynek az MTv.-vel megállapított kiemelt övezeti előírásaitól eltérő előírást tartalmaznak, a BATrT. kiemelt térségi övezeti előírásait kell alkalmazni, l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni. file: Torokbalint_TSZT_ docx 18

20 Természetesen a 2014-es OTrT változatnak való megfeleltetés kapcsán igazolandó a 7. (1) bek-ben az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó követelmény teljesítése is. 7. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az OTrT 7 (1) bekezdésében rögzített követelmény (ha) % Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága a településen 341, Ebből csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható 324, Ebből más egyéb területfelhasználási egységbe sorolható legfeljebb 17, BATrT A terv készítése során a tervezett terület-felhasználási változások kiterjedésének meghatározásánál vizsgálni kell a tervezett tervmódosítások és a szeptember 1-től hatályba lépett, módosított BATrT előírásai közötti összhangot. E kontroll alapját a BATrT szerint a következő kiindulási érékek jelentik Törökbálint vonatkozásában: Térségi terület-felhasználási kategóriák Térségi terület-felhasználási kategória területe (hektár) Település közigazgatási területéhez viszonyított arány (%) Városias települési térség 1458,20 49,60 Erdőgazdálkodási térség 379,09 12,89 Mezőgazdasági térség 993,53 33,79 Építmények által igénybe vett térség 74,26 2,53 Vízgazdálkodási térség 35,08 1,19 Összesen: 2940,16 100,00 Törökbálint ezen felül az 1/2. számú melléklet szerint az Országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények közül a tervezett nagysebességű vasútvonallal érintett település, továbbá a térségi kerékpárút-hálózattal érintett település. A fentiek alapján, a BATrT előírásaiban az Törökbálintra vonatkozó közvetlen átsorolási területnagyságbeli korlátok a következők: Átsorolható ilyen kategóriából Magas zöldfelületi arányú települési térségből Erdőgazdálkodási térségből 379,09 Mezőgazdasági térségből Vízgazdálkodási térségből Ilyen célra - beépítésre szánt üdülőterületté, illetve a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből oktatási, egészségügyi és sport célú területté. Lehetséges területnagyság legfeljebb: 0 ha - beépítésre nem szánt területté. legalább: 0 ha - erdőterületté, illetve természetközeli területté. legalább: 322,2265 ha - bármely települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: 56,8635 ha - mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. legalább: 894,177 ha - bármely települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: 99,353 ha - vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. legalább: 33,326 ha - olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. legfeljebb: 1,754 ha helyett az új OTrT előírás alapján 4,999 ha* A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb: 29,164 ha lehet. *A vízgazdálkodási térség vonatkozásában a BATrT 10. helyett az Otrt 31/B. c) pontja alapján az OTrT 6. (2) bekezdés e) pontja alkalmazandó. file: Torokbalint_TSZT_ docx 19

21 A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő szerkezeti tervlap kivonat (2.sz. melléklet: Szerkezeti terv): A fenti térkép alapján a település: - érintett gyorsforgalmi utakkal, a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonallal, a nagysebességű vasútvonallal, a térségi kerékpárúthálózat elemével; - érintett a térségi szénhidrogén-szállító vezetékkel; - döntően városias települési térségbe, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási térségekbe, kisebb részben pedig építmények által igénybe vett térségbe és vízgazdálkodási térségbe tartozik. A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.1. sz. melléklet: Magterület övezete 3.2 sz. melléklet: Ökológiai folyosó övezete, 3.3. sz. melléklet: Puffer terület övezete): file: Torokbalint_TSZT_ docx 20

22 A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a magterület övezetével, az ökológiai folyosó övezetével és a puffer terület övezetével. A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.4. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.5. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.6. sz. melléklet: Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete): A fenti térkép alapján a település több területén érintett a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetével. file: Torokbalint_TSZT_ docx 21

23 A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.7. sz. melléklet: Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 3.8. sz. melléklet: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete): A fenti térkép alapján a Tétényi-fennsík érintett a térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetével. Ezt a kiemelt térségi területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.9. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete sz. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete): A fenti térkép alapján a település több területén érintett a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetével. file: Torokbalint_TSZT_ docx 22

24 A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.11. sz. melléklet: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett a világörökség és világörökség-várományos terület övezetével. A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.12. sz. melléklet: történeti települési terület övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett a történeti települési terület övezetével. Ezt a kiemelt térségi területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. file: Torokbalint_TSZT_ docx 23

25 A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.13. sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete): A fenti térkép alapján a település több területén érintett a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezetével. Ezt a kiemelt térségi területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.14. sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete): A fenti térkép alapján a település egésze érintett a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezetével. Ezt a kiemelt térségi területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. file: Torokbalint_TSZT_ docx 24

26 A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.15. sz. melléklet: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetével. Ezt a kiemelt térségi területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.16. sz. melléklet: Rendszeresen belvízjárta terület övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett a rendszeresen belvízjárta terület övezetével. Ezt a kiemelt térségi területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. file: Torokbalint_TSZT_ docx 25

27 A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.17. sz. melléklet: Nagyvízi meder övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett a nagyvízi meder övezetével. Ezt a kiemelt térségi területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.18. sz. melléklet: Földtani veszélyforrás területének övezete): A fenti térkép alapján a település egésze érintett a földtani veszélyforrás területének övezetével. file: Torokbalint_TSZT_ docx 26

28 A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.19. sz. melléklet: Vízeróziónak kitett terület övezete): A fenti térkép alapján a település több területén érintett a vízeróziónak kitett terület övezetével. Ezt a kiemelt térségi területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.20. sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett a széleróziónak kitett terület övezetével. Ezt a kiemelt térségi területrendezési tervi övezetet a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény) megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. file: Torokbalint_TSZT_ docx 27

29 A évi LXIV. tv. (BATrT) szerinti állapotnak megfelelő térségi övezeti tervlap kivonat (3.21. sz. melléklet: Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete sz. melléklet: Honvédelmi terület övezete): A fenti térkép alapján a település nem érintett a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetével és a honvédelmi terület övezetével PMTrT Pest megye Területrendezési Terve (PMTrT) nem érinti a települést. Emiatt a településen a megoldások PMTrT-nek való megfelelőségét nem kell vizsgálni A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A terviratok között csatolt 60/2010.(II.25.) Kt. határozattal elfogadott hatályos településfejlesztési koncepció lényegesebb megállapításai a következők: Hosszú távú cél: Törökbálint váljon olyan kertvárossá a főváros szomszédságában, amely egyaránt nyújt szerethető és minőségi lakókörnyezetet az itt élőknek, és amely kiváló térségi pozíciójából adódó gazdasági lehetőségeit maximálisan kihasználva stabil, hosszú távon is fenntartható agglomerációs település. A hosszú távra szóló, átfogó célkitűzés megvalósulása a középtávú specifikus célok elérése útján történik. Specifikus célok: - Az agglomerációs helyzet kezelése, a népességnövekedéssel összehangolt városfejlesztés és várospolitika. (A célkitűzés a tipikusan agglomerációs helyzetű Törökbálint előrejelezhető további file: Torokbalint_TSZT_ docx 28

30 népességnövekedésével összefüggésben határozza meg az alapelveket és a szükségessé váló intézményfejlesztés kalkulált irányszámait.) - Az életminőség általános javítása, XXI. századi életkörülményeket biztosító, vonzó kertváros megteremtése. (A fejlesztési cél kiterjed az agglomerációs átlag feletti színvonalú kisvárosi ellátási színvonal és kertvárosi lakókörnyezet feltételeinek biztosítására. Ennek érdekében egyaránt közép- és hosszú távú cél a meglévő lakóterületek közterületi fejlesztése, új lakóterületek kialakításának helybiztosítása, és a népességnövekedéssel szükségessé váló alap- és középfokú közintézményfejlesztés.) - A városszerkezet átgondolt, ütemezett és mértéktartó fejlesztése. (A célkitűzés magába foglalja mindazokat az elvárásokat, amelyek Törökbálint - ma még több tekintetben nem megfelelő színvonalú - arculatának, városszerkezetének, városképének, és a város lakhatóságának javítása érdekében megfogalmazhatók. Törökbálint területeivel való gazdálkodás során az alábbi elvek szem előtt tartását, illetve az alábbi célok elérését kell kitűzni, amelyek a fejlesztés alapjául kell, hogy szolgáljanak.) - Differenciált gazdaságfejlesztés, a gazdasági környezet javítása. (A célkitűzés a városfejlesztés és működtetés anyagi forrásainak növelésére, a munkahelyek számának növelésére, a város kivételesen kedvező térségi pozíciójából adódó lehetőségek maximális kihasználására irányul.) Törökbálint rendelkezik integrált településfejlesztési stratégiával. Törökbálint hatályos településfejlesztési koncepciója a korábbi helyzetértékelés aktualizálásával, célrendszerének felülvizsgálatával, illetve 2006-ban elkészült középtávra szóló Integrált Városfejlesztési Stratéga (IVS) valamint a városfejlesztési politikát meghatározó rövid és közép távú ciklusprogram figyelembevételével készült el. Így e vonatkozásban a hatályos településfejlesztési koncepció megállapításai voltak a mértékadóak Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A munka elkészítéséhez a következő jelenleg is érvényes közvetlen tervelőzményeket használtuk fel: - Törökbálint TSZT: 251/2002.(IX.19.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 27./2002. (IX.20.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Depo SZT és HÉSZ: 23/2001.(X.31.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Depo SZT és HÉSZ:módosítás 7/2002. (II. 25.) Ör.; - Nemax terület SZT és HÉSZ: 24/2001.(X.31.) Ör. (PESTTERV Kft.), amelyet kiváltott az ún. Napliget SZT; - Köles-dűlő TSZT módosítás: 250/2002.(IX 19.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 28/2002.(IX.20.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Techno Park TSZT módosítás: 251/2002.(IX.19.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 29/2002.(IX.20.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Czégényi-tanya SZT és HÉSZ: 9/2003.(IV.30.) Ör. (Korányi és Társai Kft.); - Szabadházi-hegy TSZT módosítás: 82/2003.(IV.03.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 10/2003.(IV.03.) Ör. (PESTTERV Kft.).), amelyet kiváltott az ún es Szabadházi-hegy SZT; - Tükörhegy IV. ütem TSZT módosítás: 223/2005.(VIII.25) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 21/2005.(IX.23.) Ör. (PORTATERV Kft.); - Nemzetközi Üzleti Park TSZT módosítás: 328/2005.(X20.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 28/2005.(XI.18.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Raktárvárosi út környezete SZT és HÉSZ: 36/2005.(XII.09.) Ör. (Archi Soft Kft.); - Hosszúréti-patak és környéke TSZT módosítás: 8/2006.(II.22.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 8/2006.(III.15.) Ör. (VÁROSFEJLESZTÉS Zrt.); - Vízipark területe SZT és HÉSZ: 22/2006.(VII.01.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Volt Laktanya TSZT módosítás: 297/2006.(VIII.24.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 26/2006.(VIII.28.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Égett-völgy területe TSZT módosítás: 440/2006.(XI.23.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 29/2006.(IX.29.) Ör. (BFVT Kft.); file: Torokbalint_TSZT_ docx 29

31 - Településközpont TSZT módosítás: 37/2007.(II.22) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 5/2007.(III.1.) Ör. (VÁROSFEJLESZTÉS Zrt.); - Tó Park területe TSZT módosítás: 382/2006.(IX.28.) Ök.; - Tó Park SZT és HÉSZ módosítás: 15/2007.(V.25.) Ör.; - Volt Mechanikai Művek SZT és HÉSZ: 33/2007.(XII.3.) Ör. (Iparterv Zrt.); - Nagysebességű vasút TSZT módosítás:485/2008.(xii.11.) Ök. (PESTTERV Kft.); - Kinizsi utcai intézményi központ TSZT módosítás: 198/2009.(V.28.) Ök., SZT és HÉSZ: 28/2009. (VI.12.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Erdő, Pihenő u., Hegyalja út által határolt terület TSZT módosítás: 199/2009.(V.28.) Ök., SZT és HÉSZ: 29/2009. (VI.12.) Ör. (PESTTERV Kft.), amelyet kiváltott az ún es Erdő, Pihenő u., Hegyalja út által határolt terület SZT; - Jázmin u. TSZT módosítás: 233/2009.(VI.25.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 32/2009. (VI.29.) Ör. (BFVT Kft.); - Annahegy TSZT módosítás: 234/2009.(VI.25.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 33/2009. (VI.29.) Ör. (BFVT Kft.); - Tükörhegy IV. ütem SZT és HÉSZ: 43/2009. (IX.30.) Ör. (PORTATERV Kft.); - Napliget területe TSZT módosítás: 376/2009.(XI.05.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 49/2009. (XI.25.) Ör. (BFVT Kft.); - Szabadházi-hegy SZT módosítása: 11/2010. (V.5.) Ör. (Város és Ház Bt.); - Szabadházi-hegy SZT módosítás módosítása: 13/2010. (V.28.) Ör. (Város és Ház Bt.); - Anna-hegyi pihenő SZT és HÉSZ: 17/2010. (VI.25.) Ör. (Pro Arch Bt.); - Égett-völgy TSZT módosítás: 310/2011. (IX.29.) Ök., illetve SZT és HÉSZ módosítása: 28/2011 (IX.30.) Ör (BFVT Kft.); - Erdő, Pihenő u., Hegyalja út által határolt terület SZT és HÉSZ módosítása: 24/2012 (V.25.) Ör. (PORTATERV Kft.); - Volt Mechanikai Művek SZT és HÉSZ módosítása: 35/2012. (X. 15) Ör. (Z.É. Műhely Kft. Zrt.) - Budaörsi szennyvíztiszító környezete TSZT módosítás: 56/2013. (III.21.) Ök., illetve 19/2013. (IV. 22.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Tükörhegy IV. ütem TSZT módosítás: 203/2014. (VI. 26.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 24/2014. (VI. 30.) Ör. (PESTTERV Kft.) A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség A települési népesség jellemzőinek (népességszám, korösszetétel, iskolázottság, foglalkoztatottság, családok) vizsgálata, értékelése során a évi népszámlálási (KSH publikációban szereplő) adatokat vettük alapul. A helyi társadalom vizsgálatánál helyszíni adatfelvételre, célzott települési szociológiai vizsgálatok elvégzésére nem volt mód. Ettől függetlenül azonban frissebb kiinduló adatokat is igyekeztünk közepén- az önkormányzattól beszerezni és az átadott adatokat alábbi elemzéseinkben felhasználtuk. Az adatok korszerűsége a régebbi adatfelvételi állapot miatt ugyan némi kritikával illethető, de a tendenciák és nagyságrendek jól érzékelhetők. A népességszám eddigi alakulása A település népességszáma a XIX. század végétől napjainkig lényegében folyamatosan növekedett (kivétel a II. világháború időszaka és a 90-es évtized eleje). A 2011-es utolsó helyi adat szerint a lakónépesség száma fő volt. Az közti időszakra jellemző megyei városi (25,4 %) átlagos népességnövekedés helyett a településen nagyobb népességnövekedés volt tapasztalható (35,8 %). Az utóbbi évtizedek népességszám változására (növekedésére) jellemző, hogy a korábban jelentős elvándorlás helyett már erős bevándorlás figyelhető meg, ugyanakkor a természetes szaporodás a korábbi pozitív helyett már negatív egyenleget mutatott. file: Torokbalint_TSZT_ docx 30

32 A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) Jelenlévő népesség (fő) Jelenlévő népesség (fő) (évszám) A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) Lakónépesség (fő) Lakónépesség (fő) (évszám) file: Torokbalint_TSZT_ docx 31

33 A népesség számának alakulása 1996-tól 2011-ig (helyi adat) évszám állandó lakosság száma (fő) lakónépesség száma (fő) nem ismert Népszaporodás (KSH adat 2011.) Lakónépesség összesen (fő): Élve születések száma Halálozások száma Természetes szaporodás Vándorlási különbözet Tényleges szaporulat A népesség nemek szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) összesen férfi nő 1000 férfira jutó nő Népesség száma (fő): ,7 A népesség korösszetétele A korcsoportok szerinti népességmegoszlás adatait figyelembe véve (az ún. korfa alakját vizsgálva) megállapítható, hogy a település népesség korösszetétele szerint öregedő volt 2011-ben, azaz viszonylag kevés a gyermekek, és ezzel párhuzamosan magas az időskorúak aránya a lakónépességen belül. Az egyes egymás utáni korosztályok létszámbeli változása sem egyenletes (nagy ugrások tapasztalhatóak), ami a korosztályonként eltérő igények kielégítésének tervezhetőségét, gazdaságosságát nagyban rontja. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Lakónépesség összesen (fő): tól 4-ig től 9-ig től 14-ig től 19-ig tól 24-ig től 29-ig tól 34-ig től 39-ig től 44-ig től 49-ig től 54-ig től 59-ig tól 64-ig től 69-ig től 74-ig től 79-ig tól 84-ig től 226 file: Torokbalint_TSZT_ docx 32

34 A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 85-től 80-tól 84-ig 75-től 79-ig 70-től 74-ig 65-től 69-ig 60-tól 64-ig 55-től 59-ig 50-től 54-ig 45-től 49-ig 40-től 44-ig 35-től 39-ig 30-tól 34-ig 25-től 29-ig 20-tól 24-ig 15-től 19-ig 10-től 14-ig 5-től 9-ig 0-tól 4-ig (fő) A népesség iskolázottsága 2011-ben a 7 évesnél idősebb korú népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya a megyei városok átlagát (17,13 %) meghaladta. A településen ez a mutatószám 22,55 % volt. A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Összesen (fő): Általános iskola (osztály) Középiskola érettségi nélkül Középiskola érettségivel Egyetem, felsőfokú iskola oklevéllel A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása A 2011-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 16,98 %-a vallási közösséghez, felekezethez nem tartozónak minősítette magát. A népesség 36,03 %-a római katolikus, de jelentős a református vallásúak (10,41%) települési arányszáma is. file: Torokbalint_TSZT_ docx 33

35 Vallás és felekezet szerinti megoszlás (KSH adat 2011.) római katolikus görög katolikus 98 ortodox keresztény 20 református evangélikus 148 izraelita 21 más vallási közösséghez, felekezethez tartozik 248 vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik ateista 276 nem kívánt válaszolni, nincs válasz Összesen (fő): A népesség nemzetiségi hovatartozás szerinti megoszlása Az alábbi táblázat szerint a 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 85,52 %-a tartja magát magyarnak. A kisebbségek közül a legnagyobb a német nemzetiség aránya (5,22 %). Nemzetiségi hovatartozás (KSH adat ) magyar bolgár 14 cigány 63 görög 6 horvát 10 lengyel 12 német 670 örmény 6 román 69 ruszin 4 szerb 13 szlovák 14 ukrán 7 hazai nemzetiségek együtt 888 arab 11 kínai 3 orosz 15 egyéb 205 Összesen (fő): Foglalkoztatottsági adatok A népesség gazdasági aktivitás szerint (KSH adat ) Megoszlási arány % Foglalkoztatott ,51 Munkanélküli 581 4,53 Inaktív kereső ,83 Eltartott ,14 Összesen (fő): file: Torokbalint_TSZT_ docx 34

36 Az aktív korú, nem foglalkoztatottak száma 2000-től 2012-ig (helyi adat) Időpont Regisztrált álláskeresők száma (fő) Szociális segélyben részesülők -RÁT/BPJ/FHT- száma (fő) hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó Családok Az alábbi táblázatok alapján a településen is megfigyelhető jelenség az egy családból álló háztartások számának dominanciája (73,04 %), és a nem családháztartások igen magas aránya (25,8 %). Háztartások és családok főbb adatai (KSH adat 2011.) Háztartások száma háztartásra jutó személy foglalkoztatott Családok száma családra jutó családtag összes gyermek Háztartások, háztartás-összetétel szerint (KSH adat 2011.) Megoszlási arány % Összesen Család háztartás ,20 Egy családból álló háztartás ,04 Két és több családból álló háztartás 55 1,16 Nem családháztartás összesen ,80 A családok családösszetétel szerint (KSH adat 2011.) Összes család száma Házaspár és élettárs összesen Házaspár és élettárs + 0gyerek Házaspár és élettárs + 1gyerek 778 Házaspár és élettárs + 2gyerek 724 Házaspár és élettárs + 3, vagy több gyerek 292 Egy szülő + 1 gyerek 449 Egy szülő + 2 gyerek 207 Egy szülő + 3, vagy több gyerek Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak stb.) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - file: Torokbalint_TSZT_ docx 35

37 elmarad A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad. A közintézmény hálózat kapacitáselemzése az fejezetben található Esélyegyenlőség biztosítása E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad. file: Torokbalint_TSZT_ docx 36

38 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Gazdaságfejlesztési tevékenység E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Foglalkoztatáspolitika E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Lakás- és helyiséggazdálkodás E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Intézményfenntartás E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Energiagazdálkodás E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Településüzemeltetési szolgáltatások E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad. file: Torokbalint_TSZT_ docx 37

39 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Törökbálint a Tétényi-fennsík földrajzi kistájon helyezkedik el. A település éghajlatára jellemző, hogy az évi napfénytartam valamelyest meghaladja az 1950 órát, míg az évi középhőmérséklet 10 o C, az abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34 o C és az abszolút hőmérsékleti minimumok átlaga -15 o C körül van. A csapadék évi összege mm. Az uralkodó szélirány Ny-i, ÉNy-i és az átlagsebessége 3-3,5m/s. Az ökológiailag értékes területek (erdő, rét, legelő és nádas) a település területének mintegy ötödét teszik ki. Az erdőterületek aránya (11%), ami elmarad az országos (19%) és a megyei (23%) átlagtól. Az erdők alig 1,5%-a természetszerű erdő. (A természetszerű erdők zömmel őshonos fafajokból álló erdők, melyek környezetvédelmi szempontból értékesebbek, védőhatásuk nagyobb, mint a kultúrerdőké.) A település erdői nem alkotnak összefüggő területeket, többnyire kisebb erdőfoltokban helyezkednek el. A potenciális erdőtársulások ebben a térségben a karsztbokorerdők, tatárjuharos tölgyesek, valamint a nyílt társulások közül a sziklagyepek és a pusztafüves lejtős sztyepprétek. Az eredeti vegetációk helyén ma túlnyomórészt beépített területek, valamint intenzív mezőgazdasági és erdőgazdasági területek találhatók. A vízrajzi és talaj adottságok a vonatkozó fejezetekben kerülnek részletes tárgyalásra Tájhasználat, tájszerkezet Törökbálint a Budapesti agglomeráció nyugati szektorának erősen urbanizálódott települése. Az elmúlt évtizedek beépítésre szánt területi fejlesztései szinte kivétel nélkül elsősorban a mezőgazdasági, kisebb részt az erdőterületek rovására valósultak meg. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jelentős a közlekedési hálózatok tájszerkezetet alakító és a tájhasználatban elfoglalt szerepe. A mezőgazdasági területeken belül jelentős a kertes (korábban volt zártkerti) területek részaránya, ezeknek sokszor a valós gazdálkodási igényektől elrugaszkodott, indokolatlan beépítésével együtt. A nagyüzemi jellegű mezőgazdasági tájhasználat céljára megmaradt területeken sem annyira a modern, fenntartható gazdálkodás szempontjait figyelembe vevő farmgazdálkodás a jellemző, hanem a kisközepes lakó-gazdálkodó birtokok Tájtörténeti vizsgálat E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Tájhasználat értékelése E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad. file: Torokbalint_TSZT_ docx 38

40 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény sz. mellékletében kijelölt térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete érinti Törökbálint belterülettől délre eső területeit (Nagyerdő, Kerek-domb, Rókahegy. A kijelölés alapjául elsősorban a Tétényifennsík szélét alkotó, a település más területeihez képest relatíve magasabban fekvő, kilátás és rálátás szempontjából frekventáltabb, jellemzően erdővel borított területek szolgáltak, Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Helyi jelentőségű védett természeti területek: A településnek egy helyi jelentőségű természetvédelmi területe van, amely Törökbálinti erdők néven került védetté nyilvánításra. Ez több erdőterületet foglal magába, melyek a Nagy-erdő, Annahegy, Róka-hegy területére esnek. Összterületük mintegy 243 hektár. Természeti értékek, nyílt karszt területek:a természet védelméről szóló évi LIII. tv. értelmében földtani természeti értékek, azon belül is nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló területek találhatók a településen. Az érintett nyílt karsztok területeinek felsorolását a következő jogszabály tartalmazza: 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató a nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről. A nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása tilos. A nyílt karszt területek által érintett földrészletek: 086/1, 086/2, 086/3, 087, 0136, 0138, 0151, 0152/2, 0152/8, 0152/9, 0152/10, 0152/11, 0152/12, 0152/13, 0152/38, 0152/39, 0152/40, 0152/41, 0152/42, 0155/38, 0155/40, 0155/41, 0164, 0165, 0166/2, 0166/4, 0166/6, 0166/7, 0166/9, 0166/10, 0166/11, 0176, 0177/3, 0177/4, 0177/5, 0178, 0179/1, 0179/2, 0190, 0193/7, 0193/8, 0193/39, 0193/40, 0193/41, 0193/42, 0193/43, 0193/44, 0193/45, 0193/46, 0193/47, 0193/48, 0194/3, 0196/2, 0196/3, 0196/4, 0196/5, 0196/6, 0196/7, 0196/19, 0196/23, 0196/24, 0196/25, 0196/27, 0196/28, 0203/2, 0205/7, 0206/2, 0210/2, 0213/1, 0213/3, 0213/9, 0213/10, 0213/11, 0213/12, 0213/13, 0213/14, 0213/15, 0213/16, 0213/17, 0213/18, 0213/19, 0213/20, 0213/21, 0213/22, 0213/23, 0213/24, 0213/25, 0213/26, 0213/27, 0213/28, 0213/29, 0213/30, 0213/31, 0213/32, 0213/33, 0213/34, 0213/35, 0213/36, 0213/37, 0213/38, 0213/39, 0213/40, 0213/41, 0213/42, 0215/3, 0215/21, 0215/22, 0215/23, 0215/24, 0215/25, 0215/26, 0215/27, 0215/28, 0215/29, 0215/30, 0215/31, 0215/32, 0215/33, 0215/34, 0215/35, 0215/36, 0215/37, 0215/38, 0215/39, 0215/40, 0215/41, 0215/42, 0215/43, 0215/44, 0215/45, 0215/46, 0215/47, 0215/48, 0215/49, 0215/50, 0215/51, 0215/52, 0215/53, 0215/54, 0215/55, 0215/56, 0215/57, 0215/58, 0215/59, 0215/60, 0215/61, 0215/62, 0215/63, 0215/64, 0215/65, 0215/66, 0215/67, 0215/68, 0215/69, 0215/70, 0215/71, 0215/72, 0215/73, 0215/74, 0215/75, 0215/76, 0215/77, 0215/78, 0215/79, 0215/80, 0215/81, 0215/82, 0215/83, 0215/84, 0215/85, 0215/86, 0215/87, 0215/88, 0215/89, 0215/90, 0215/91, 0295/4, 0295/7, 0295/8, 0295/9, 0295/10, 0295/28, 0295/29, 0295/30, 0295/31, 0295/32, 0295/33, 0295/85, 0295/86, 0295/87, 0295/88, 0295/89, 0295/90, 0295/91, 0295/92, 0295/93, 0295/94, 0295/95, 0295/96, 0295/97, 0295/98, 0295/99, 0295/100, 0295/101, 0295/102, 0295/103, 0295/104, 0295/105, 0295/106, 0295/107, 0295/108, 0295/109, 0295/110, 0295/111, 0295/112, 0295/113, 0295/114, 0295/115, 0295/116, 0295/117, 0295/118, 0295/119, 0295/120, 0295/121, 0295/122, 0295/123, 0295/124, 0295/125, 0295/126, 0295/127, 0295/128, 0295/129, 0295/130, 0295/132, 0295/133, 0295/135, 0295/136, 0295/141, 0295/159, 0295/160, 0295/161, 0295/162, 0295/167, 0295/168, 0295/169, 0295/170, 0295/175, 0295/176, 0295/177, 0295/178, 7851, 7866, 7884, 7885/2, 7975 Natura 2000, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek: A Natura 2000 területeket alkotó közösségi, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírásokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet állapította meg. A Natura 2000 hálózatot az Európai Uniós madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek alapján lehatárolt területek alkotják. Kialakításuk célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok, egy összefüggő ökológiai hálózat részeként hosszútávon fennmaradjanak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek felsorolását a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak, a településre eső részterületei közé tartozik, a HUDI20017 jelű Érd-Tétényi plató - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Az érintett földrészletek: 0152/2, 0152/10, 0152/38c, 0152/39, 0152/41, 0152/42, 0155/40a, 0295/140a, 0152/44. file: Torokbalint_TSZT_ docx 39

41 Ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat területei az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre, s céljuk a természetvédelmi szempontból jelentős területek közti ökológiai kapcsolatok biztosítása. Az OTrT országos ökológiai hálózatának lehatárolásai a Budapesti Agglomeráció kiemelt térség Területrendezési Tervében (2005. évi LXIV. törvény) kerülnek tovább pontosításra. Az ökológia hálózat lehatárolása a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól kapott adatok alapján, már a 2013-ban módosított OTrT alapján történt. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületei: - A Tétényi-fennsík - A település Biatorbágy és Érd irányába fekvő mező- és erdőgazdasági területeinek jelentős része Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Törökbálint tájhasználati konfliktusai jellemzően a beépített és a közlekedési területek sűrű hálózatából, valamint a védett és védendő területek között rendelkezésre álló átmeneti zónák relatíve kis kiterjedéséből adódnak. Ezek a településen több évtizede kialakult, a tervben már meglévő adottságok. Értékelésük a környezetvédelmi fejezet zaj, levegő, vizek állapotértékelésénél részletesen kifejtésre kerülnek Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Zöldfelületi ellátottság értékelése E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Az épített környezet vizsgálata Főbb területi adatok A településre jellemző főbb területi jellegű és azzal összefüggésben lévő népességi adatokat a következő táblázat tartalmazza. file: Torokbalint_TSZT_ docx 40

42 A település alapadatai (KSH és TAKARNET 2012.) Igazgatási terület (ha) -TAKARNET ,8500 Lakónépesség (fő) -KSH Átlagos népsűrűség (fő/km 2 ) -KSH ,8 Belterületek (ha) -TAKARNET ,8237 Külterület (ha) - TAKARNET ,9431 Zártkert (ha) - TAKARNET ,0832 A településszerkezet és az egyes terület-felhasználási elemek jellemzőinek leírását, helyszíni vizsgálataink alapján, alfejezetenként dokumentáltuk. Helyszíni vizsgálatainkat év végén folytattuk le, de 2013 közepén frissítettük. A településszerkezeti és terület-felhasználási vizsgálat eredményét önálló térképen dokumentáltuk. Ezen a térképen az egyes területeket mértékadó jelenlegi használatuknak, illetőleg a hatályos tervekben már rögzített besorolásuknak megfelelően ábrázoltuk (kiinduló jogi állapot). A PR jelű problématérképen több egyéb lényeges tényező megjelenítése mellett értékeltük az egyes területek átsorolásának megvalósulását is. E kartogramon egyebek mellett jelöltük a hatályos tervektől eltérően megvalósult területeket, a csak a szerkezeti tervben átsorolt, de a SZTkben még át nem sorolt területeket, továbbá a várható tervjóváhagyáshoz képest 7 évnél régebben szabályozott területeket is. Erre azért volt szükség, hogy a tervezés mozgásterét felmérhessük. Azokat a területeket, amelyek megvalósultak, megvalósulás alatt vannak, vagy 7 éven belül készült hatályos SZT-vel rendelkeznek külön nem jelöltük, mert ezeken a területeken más, új elképzelések megvalósítására csak megfelelő kártalanítás esetén kerülhetne sor, ami nem reális alternatíva. A jogszabályban rögzített 7 éves intervallumot az e terv pillanatnyilag feltételezett jóváhagyási időpontjától visszamérve határoztuk meg. A határnap ebben az esetben az új tervek várhatóan legkésőbb őszi hatálybalépési időpontjához képest -7 év, azaz őszi volt. A településrendezési szöveges munkarészeket az alábbi alfejezetekben dokumentáltuk. A tervi műleírásokhoz tartozó és a jóváhagyandó rajzi munkarészeket a tartalomjegyzék szerinti témaköri feldolgozással készítettük el. E helyen ismét külön ki kell emelnünk, hogy érdemi tervmódosítással Törökbálintnak csak néhány részterülete érintett, illetve a joghatályos munkarészeknek is csak egyes részeire terjed ki a módosítás. A módosítási témakörök lényege a következő: - a TSZT, a teljes igazgatási területre elkészült SZT és a HÉSZ általános formai -és a lehetséges mértékű tartalmi- korszerűsítése, az új elképzeléseknek és a jogszabályi módosításoknak megfelelő részleges módosítása; - a hatályos tervlapok módosított OTÉK-nak megfelelő átszerkesztése az új digitális alaptérképre; - a korábban elkészült és a hatályos 26 db részterületre szóló SZT megoldásainak beillesztése a település egészére szóló SZT-be és HÉSZ-be, a megoldások összedolgozása egységes új tervanyag összeállítása; - a település szerkezetét meghatározó közlekedési hálózat felülvizsgálata, módosítása; - az egyedi határozatok alapján már eddig meghozott átsorolási döntések tervbeillesztése. A terv fentiekben vázolt módosításokkal nem érintett részei tehát lényegét tekintve megegyeznek a jelenleg joghatályos településrendezési tervek (TSZT, több részterületi SZT) és a HÉSZ jelenleg érvényes megoldásaival! Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Törökbálint Város történelmi, nőtt település. Az igazgatási területen megvalósult beépítés, a mai településszerkezet jellemzően szerves fejlődési folyamat eredményeképpen alakult ki. Természetesen a tájhasználatot, a kül- és belterületek tényleges terület-felhasználását itt is alapvetően meghatározzák a természet-, közlekedés- és gazdaságföldrajzi, valamint a táji, történeti adottságok. Törökbálinton, mint dombvidéki településen azonban a természeti korlátozó, alakító tényezők a síkvidéki településsekkel ellentétben sokkal inkább meghatározóak. Az igazgatási terület alakja szabálytalan. Legnagyobb mérete K-Ny-i irányban kb. 9 km, É-D-i irányban pedig kb. 7 km. Az összesen 29 km 2 nagyságú igazgatási területből a TAKARNET szerint ma még kb. 8 km 2 a belterületek nagysága, azaz az igazgatási terület kb. egyharmada. A belterület az igazgatási terület súlypontjától kissé É-ra eltolódva helyezkedik el. file: Torokbalint_TSZT_ docx 41

43 A domborzat változatos. A terepet dombok, völgyek, vízfolyások, vízfelületek tagolják. A vízrajzi elemek közül is kiemelkedik a jellemzően ÉNy-DK folyásirányú Hosszúréti-patak (Kő-ér), amely a Dunába ömlik, illetve a Hosszúréti-patak felé lefolyással bíró Törökbálinti-tó. A településszerkezetben és -képben ezeken a táji természeti adottságokon, illetve a művi környezet elemein kívül meghatározó szerepe van még a kisebb-nagyobb összefüggő erdőknek, gyümölcsösöknek is. A település legmagasabb pontja az Annahegyen és a Kerek-dombtól D-re az Érdi határ közelében lévő magaslati pontokon található kb mbf magassággal. A város legmélyebb pontja 130 mbf magassággal a Hosszúréti-patak budaörsi határnál lévő kifolyási pontjánál található. Így a legnagyobb szintkülönbség városon belül eléri a 140 m-t is. A város településszerkezetét és -képét a természeti környezet fentebb ismertetett adottságain kívül az épített környezet is lényegileg befolyásolja. Az igazgatási területen áthaladó autópályák és egyéb közutak, illetőleg a vasutak nyomvonalai, valamint a kialakult vegyes funkciójú beépítés is meghatározója a törökbálinti településszerkezetnek, -arculatnak. A más településekhez képest jóval sűrűbb közlekedési kapcsolatrendszer a szokásosnál jobban meghatározza a település életét és egyúttal fejlesztési lehetőségeit is. A közúthálózati elemek közül az M7 autópálya és az M0 autóút a belterületen áthaladva Törökbálint egyes belterületi részeit elválasztja, leszakítja egymástól, az igazgatási területet négy részre osztja. Az M1 autópálya az igazgatási terület É-i határán halad, így szerkezeti értelemben nem osztja tovább a város területeit. Az egyéb alsóbbrendű utak közül a diósdi (8102. j.), az érdi (8103. j.) és a raktárvárosi (8105. j.) utak a belterületen áthaladva tovább tagolják és egyben feltárják a települést. A Budapest-Hegyeshalom MÁV vasútvonal az É-i településhatár közelében haladva a belterületet megközelíti, tagolja és egyúttal vasúti kapcsolattal látja el a lakóterületeket. Az ehhez a vonalhoz kapcsolódó iparvágány a vasúti ellátást igénylő raktárterületeket (DEPO) szolgálja ki. A település belterületének legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek. A lakóterületek alapvetően az alábbi hat fő típusba sorolhatók: - A korábban kialakult hagyományos telekstruktúrán létrejött falusias, fésűs beépítés a település történelmi részén (Ófalu), és amely a településközpontban egyre inkább hézagosan zártsorú, zártsorú (kisvárosias) jelleget ölt. Az Ófaluban apró (mintegy 60 nöl) és óriás (mintegy 600 nöl) területű, valamint némely esetben szabálytalan alakú telkek is megtalálhatók. A nagyobb telkek elvben a hagyományos gazdálkodói céloknak is megfelelnének. - A külterületen koncentráltan elsősorban az Ida-majorban és a Virág tanyán alakultak ki falusias lakóterületek. - Az elmúlt mintegy évben kialakult kertvárosias lakóterületek, amelyen oldalhatáron álló esetenként szabadonálló beépítésű családi házas beépítés valósult meg. Ezeken a területeken a szabályosabb alakú telkek, raszteres telektömb hálózat a jellemző. A telekállományról megállapítható, hogy általában mintegy 160 és 290 nöl közötti nagyságú telkekből áll. Ezek a telkek méretükből adódóan lakó és legfeljebb a lakókörnyezetet nem zavaró, alacsony intenzitású kereskedelmi, szolgáltató és kisipari funkciókra lehetnek alkalmasak. - Az elmúlt évtizedben kialakult Tükörhegyi új kertvárosias lakóterületre a megvalósult épületek méretéhez képest kis alapterületű (mintegy nöl) szabályos alakú telekállomány a jellemző. A telkeken szabadonálló családi házas és csoportos beépítés valamint lényegében a lakó funkció kizárólagossága a jellemző. - Kertvárosais lakóterületként a Rudák-telepen (és a fentiekkel összhangban a Tükörhegyen több területen) egyeditelkes, a Bajcsy Zs. út mentén pedig úszótelkes sorházas beépítésű lakóterületek alakultak ki. - A téglagyárral szemközti területen és a Széchenyi téren egy-egy kisvárosias, kislakótelepes, csoportos beépítés alakult ki. A téglagyárral szemközti területen egyeditelkes társasházas, a Széchenyi téren tömbtelkes társasházas beépítés valósult meg. Mindkét megvalósult beépítési forma idegen testként ékelődik be a családi házas lakóterületek beépítése közé. Megjegyezzük, hogy az Akácos utca mentén lévő családiházas lakóterületeket a nemrég jóváhagyott SZT ugyancsak kisvárosias lakóterületbe sorolta. A domborzati adottságok függvényében alakult ki a települési lakóutcák hálózata az Ófalu területén. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben kiépült településrészeken alapvetően a terepviszonyokat figyelmen kívül hagyó derékszögű úthálózat a meghatározó, amely helyenként nagy meredekségű lakóutcákat eredményezett. Az utóbbi időszakban keletkezett tervezett lakóterületeknél már jobban figyelembe vették a terepadottságokat az utcák kialakításánál. file: Torokbalint_TSZT_ docx 42

44 A település mai belterületén még találhatók beépítetlen foghíj telkek, területek (pl. Tükörhegy IV.), amelyek az esetleges további lakó célú fejlesztési igényeket még ki tudják szolgálni. A nagymélységű telektömbökben pedig tömbfeltárás révén újabb lakótelkek kialakulása is prognosztizálható ismerve a település agglomerációs helyzetét. Az átlagos népsűrűség (436,8 m 2 /fő) kertvárosi településjelleget mutat. A közintézmények jelenleg főképpen az Ófaluban a köztársaság téri alközpontban és a Szérűskert környezetében koncentrálva találhatók meg, de elszórtan más településrészeken is fellelhetők. A lakosságot ellátó kereskedelmi és szolgáltató egyéb létesítmények több-kevesebb egyenletességgel a lakóterületek egészén belül megtalálhatók. A legjelentősebb ipari termelő tevékenységek a lakóterületek közvetlen környezetében (pl. Schöller, Bio-Filter), vagy azon belül (Téglagyár, OMÜV) működnek valamint a Törökbálint-Budaörs-Budapest hármas határ mentén (Iparterület, Volt Mechanikai Művek) találhatók meg. A lakóterületek közé beékelődő ipartelepek telepítési szerkezete kedvezőtlen adottságként értékelhető, mert a lakóterületeket vélhetően számottevő környezetterhelés éri. Az Iparterületen folytatott robbanóanyag manipuláció a telep tágabb környezetében is potenciális veszélyforrás. Kiemelkedő települési és térségi jelentőséggel bír az M0 melletti nagy kiterjedésű SCB kereskedelmi és egyéb vállalkozási (AUCHAN, ATLANTA CENTER stb.) területei. Az M1 autópálya D-i határa mentén a Tó Park meglévő kereskedelmi, szolgáltató tevékenysége szintén térségi jelentőségű. Mindkét területről megállapítható, hogy még sok hasznosítatlan tartalék területtel bírnak. Ugyancsak helyi és kistérségi jelentőségű telephely a DEPO, amely jelenleg a budaörsi határ menti logisztikai tevékenységek központi területe. A vállalkozási területek között meg kell említenünk az M0 autópálya kétoldali törökbálinti pihenőhelyét. Ezeken üzemanyagtöltő állomások és a K-i oldalon gyorsétterem is működik. A Tétényi-fennsík szélén nagykiterjedésű, korábban honvédségi hasznosítású objektum található. A Volt Laktanya eredeti funkciója megszűnt. Ezen a területen jelenleg már az új vegyes gazdasági célú területhasználat előkészítése van folyamatban. A Hosszúréti-patak völgyében két szennyvíztisztító telep található. A törökbálinti tisztító az igazgatási határ É-i részén, a budaörsi pedig a Szabadházi-hegy lábánál alakult ki. Üdülő funkciók befogadására alkalmas területekkel is rendelkezik Törökbálint. Ezek közül az egyik említésre méltó üdülőházas üdülőterület az érdi út mentén elhelyezkedő Fortuna kemping területe, továbbá a vízipark területékez kötődő néhány hektáros bővítési területe. Jelenleg érvényes övezeti besorolása alapján a József-hegy felső része, illetve a Szabadházi-hegy területe és az Annahegy területe ma már jogilag is hétvégiházas üdülőterület. E helyen említjük meg az igen jelentős kiterjedésű volt zártkerti területek között -, amelyek jelenlegi tényleges területhasználati funkciói alapján gyakorlatilag már most is hétvégiházas üdülőterületek- a település határa mentén a Pistályon kialakult korábbi kertes mezőgazdasági területeket. Az Érddel határos ún. Felső-völgyi út menti volt zártkerti területek jelenlegi valós területhasználati funkcióik alapján jelenleg már szintén hétvégiházas üdülőterületként működnek. E volt zártkerti területekkel kapcsolatban feltétlenül említést érdemel, hogy az a kevésbé tehetősebb (részben budapesti) rétegek betelepülésének egyik célterülete és hogy a Pistály és a Felső-völgyi út menti területek övezeti besorolása az üdülő funkcióra pillanatnyilag még nem megoldott. E területek -ellentétben jelenlegi valós használati viszonyaikkal- a hatályos településrendezési tervek szerint még mezőgazdasági területek. Kisebb kiterjedésű egyéb -volt zártkerti- kertes mezőgazdasági területek találhatók még a Szavasmezőn a budaörsi határ (Méhecske utca) mentén illetve a Malom-dűlő területén. Ezek a kertes mezőgazdasági területek ugyancsak a kevésbé tehetősebb (részben budapesti) rétegek betelepülésének egyik alternatív célterülete. Törökbálint egyes településrészein elszórtan több, az ún. különleges terület-felhasználási kategóriába sorolandó területhasználat alakult ki. Ilyenek például a tüdőgyógyintézet, a TTC sportpálya, az üzemen kívüli Flóra kemping területe, a temetők területei, a gyepmesteri telep, a tervezett vízipark, a téglagyári alapanyagot biztosító agyagbánya (, melynek a bányaművelés következtében kialakult tava időközben halastó lett) és egyéb meglévő jelentős zöldfelületet igénylő intézményterületek a Dulácska környezetében, az Égett-völgyben, a Köles -dűlőn és a Volt Laktanya területén. Ezen területek zöme a beépítésre szánt, kisebb része a beépítésre nem szánt különleges területek közé tartozik. Törökbálinton a külterületek klasszikus tanyás beépítésének alapvetően nincsenek hagyományai. Ugyanakkor jelentős nagyságú tanyás jellegű, külterületi beépítések alakultak ki Az M0 autóút vonalától Ny-ra (pl. az érdi út közelében, az Ida-major közelében és az SCB környezetében file: Torokbalint_TSZT_ docx 43

45 lakóterületi jelleggel). A korábbi TSZ majorok (Égett-völgy, Ida-major, Rác-zug, Dulácska környezete) funkcionális átalakulása jobbára folyamatban van. Az Annahegyi volt zártkertek körbefogják a régi kőbányák területét, ahol mezőgazdasági, élelmiszeripari alapanyag-termelésként jelenleg nagyüzemi gombatermesztés folyik. A település megfelelő színvonalon kiépített és fenntartott közhasználatú zöldterülettel (közparkkal) gyengén ellátott. A zöldterületi hiányosságokat némiképp enyhíti, hogy a jellemzően kertvárosias családiházas beépítés miatt a rekreációs igények nagyobb része saját telken belül megoldható. A településnek nagy kiterjedésű a beépítetlen külterülete. Ennek jelentős hányada gyümölcsös kisebb részt szántó terület. Az erdőterületek aránya alacsony, ellenben kedvező adottságként értékelhető, hogy a legnagyobb összefüggő erdőterületek a belterülettel közvetlenül határosak. Az erdők egy része parkerdőként is funkcionál. Az elmúlt évben történt belterületbe vonásokról összefoglalóan megállapítható, hogy az új hasznosításra tervezett területek csak lassan épültek be. Emiatt jelenleg helyenként még van kisebbnagyobb területi tartalék Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Lakóterületek A jelenlegi belterület meghatározó részét a lakóterületek alkotják. A lakóterületeket a beépítési jellegzetességük és telekállomány adottsága alapján az OTÉK szerinti kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületi kategóriába soroltuk vizsgálatainknál. A jelenlegi lakóterületek a településszerkezeti ismertetéssel paralel módon az alábbi típusokba oszthatók, amely típusok a már ismertetett telekstruktúrán kívül beépítésükben is különböznek. - Az Ófaluban létrejött eredetileg falusias kialakulású, fésűs beépítés amely a településközpontban egyre inkább hézagosan zártsorú, zártsorú kisvárosiasiasodó jelleget ölt, szintszámát tekintve alapvetően földszintes, az utóbbi időben egyre inkább tetőtérbeépítéses is. - A külterületeken koncentráltan kialakult falusias lakóterületek (tanyasűrűsödési helyek) jellemzően szabadonálló és oldalhatáron álló, földszintes beépítéssel jöttek létre. A területhasználati funkcióik némely esetben a valós mezőgazdálkodói funkciókoz igazodnak. - Az elmúlt mintegy évben kialakult nagykiterjedésű kertvárosias lakóterületeken létrejött oldalhatáron álló esetenként szabadonálló (néhol ikres) beépítésű családi házas beépítés szintén jellemzően földszintes, legfeljebb tetőtérbeépítéses. - A Tükörhegyi kertvárosias területeken ugyancsak jellemzően földszintes, az előző típusnál talán ritkábban tetőtérbeépítéses is. Ezeken a területeken szembetűnő jelenség a telekmérethez képest igen nagy épület alapterület ( lepényházak ), a túlépültség és a melléképületek hiánya. - A kialakult kisvárosias beépítéseknél kuriózumként F+2 szintszámmal és lapostetős beépítéssel is találkozhatunk. Jóllehet az F és F+1 szintszám (tetőtérbeépítéssel) a jellemzőbb. A magastetős beépítési változatok talán jobban integrálódtak a településképbe, mint a lapostetősök. Megállapítható, hogy település szerte rendszertelenül előfordulnak lapostetős megoldással készült családiházak, illetve F+1 szintszámú családiházas beépítés is. Ez nyilván az építéshatósági munka korábbi hiányosságaira utal. Ki kell emelni, hogy az Ófalu egyes részein még fellelhető sajátos Svábházas beépítésen kívül a lakóterületeken mára már túlsúlyban vannak a tájidegen, uniformizált, karakterszegény épületek. Tükörhegyi új beépítésről megállapítható, hogy ugyan a településen a legdrágább lakóépületeket jellemzően itt találhatjuk, de összességében városképileg mégis kedvezőtlen eredmény jött létre. Törökbálint kedvező elhelyezkedésének és a kiemelkedő közműellátottságnak köszönhetően az file: Torokbalint_TSZT_ docx 44

46 épületállomány zömmel jó és megfelelő állagú, és kellően komfortos, de a negatív szélsőségre is akad példa (pl. az Ófalu egyes részei, vagy a Jázmin u. és környéke). Az utóbbi néhány évtizedben épült épületek szerkezetüket tekintve is korszerűek. A meglévő lakóépület állomány mennyiségi, és minőségi jellemzésénél a KSH által publikált 2011-es népszámláláskor felvett adatokat tekintettük mérvadónak. A lakásállomány mennyiségi és minőségi elemzését a főbb települési statisztikai adatokat értékelő előző fejezetben végeztük el. A lakásállomány statisztikai adatai és értékelése Törökbálint lakásszáma 2011-ben a KSH szerint db volt. A lakásállomány döntő része (97,08 %-a) volt magánszemélyek tulajdona, és mindössze 2,92 %-a volt önkormányzati és egyéb tulajdon. A nem lakott lakások aránya magas, 7,57 %. A lakásvagyon mindössze 16 %-a épült 1946 előtt, míg az 1970 óta épült lakások aránya 66 %. A lakásállomány 70,05 %-a három és több szobás. A lakásállomány 61,63 %-a alapterületre 80 m 2 -nél nagyobb. A lakóházak 97,56 %-a földszintes. A lakásállomány mindössze 78,71 %-a volt összkomfortos. A lakóegységek száma 2011-ben db, a háztartások száma db volt. Így az egy lakásra jutó háztartások száma 1,02, azaz gyakorlatilag 1 db. Ez azt jelenti, hogy egy háztartásra statisztikai értelemben 1 lakás jut, így mennyiségi lakáshiány nincs (lényegében 100 %-os az ellátottság). A lakások és lakott üdülők tulajdoni jellege és használati jogcíme szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Összesen (db): magánszemély tulajdona Tulajdonjelleg önkormányzati tulajdon 84 más intézmény, szervezet 52 tulajdonosi Lakott lakások használati jogcíme bérleti 175 más jogcímű 58 Lakások rendeltetése (KSH adat 2011.) Lakóegység összesen (db): együtt Lakás lakott nem lakott 352 Üdülő lakott 14 Lakás és lakott üdülő együtt Lakott egyéb lakóegység 8 lakásban Lakók üdülőben 26 egyéb lakóegységben lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó 290 A lakások és lakott üdülők építési év szerint (KSH adat 2011.) (db) Megyei városi átlag (%) Összesen előtt , közötti 280 8, közötti , közötti , közötti , közötti , közötti 504 9, közötti 246 9,61 file: Torokbalint_TSZT_ docx 45

47 A lakások és a lakott üdülők építési év szerinti összetétele közötti 17% közötti 11% közötti 13% közötti 5% közötti 20% közötti 12% 1946 előtti 16% közötti 6% Lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Szobaszám (db) 1 szobás szobás szobás és több szobás Összesen A lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása 4 és több szobás 43% 3 szobás 27% 1 szobás 7% 2 szobás 23% Lakások és lakott üdülők alapterülete (KSH adat 2011.) Összesen A lakás alapterülete (m 2 ) Egy lakásra jutó alapterület (m (db) 2 ) 29 alatt felett file: Torokbalint_TSZT_ docx 46

48 A lakó- és üdülőházak magassága és nagysága (KSH adat 2011.) Összesen (db): Földszintes: Emeletes: Lakóépületenkénti lakásszám: től 2 Lakások és lakott üdülők felszereltség szerint (KSH adat 2011.) Összesen (db): 4665 Hálózati 4482 Vízzel Házi 135 Meleg folyóvízzel 4489 A lakások ellátása Vízöblítéses WC-vel 4518 Köz 4039 Csatornával Házi 578 Lakások és lakott üdülők komfortosság szerint (KSH adat 2011.) Összkomfortos 3672 Komfortos 727 Félkomfortos 117 Komfort nélküli 121 Szükség és egyéb lakás 28 Összesen (db): 4665 A lakások és a lakott üdülők komfortosság szerint Komfortos 15% Félkomfortos 2% Komfort nélküli 3% Szükség és egyéb lakás 1% Összkomfortos 79% Új, használatbavételi engedéllyel rendelkező lakások száma 2001-től 2011-ig (helyi adat) Összes lakásszám 2001-től 2012-ig (helyi adat) Vegyes területek (településközpont területek és intézmény területek) Egy korábbi fejezetben már vizsgálatuk a település humán infrastruktúrájának, humán közszolgáltatásoknak a helyzetét. Így pontosan látjuk a közintézmények jelenlegi kapacitását, az ellátás rendszerét. Ezek a közintézmények a település belterületén belül, de annak különböző részein, a lakóterületek közé ékelődve, elszórtan helyezkednek el. Jelentősebb közintézmény sűrűsödés az Ófalu területén tapasztalható. A településszéli területek intézményi ellátottsága emiatt értelemszerűen gyengébb. A közintézmények elhelyezésére szolgáló építési telkeket az eltérő alapfunkció file: Torokbalint_TSZT_ docx 47

49 hangsúlyozására az ún. intézményi terület-felhasználási kategóriába soroltuk. A települési közintézmények épületállományáról megállapítható, hogy azok szerkezeti értelemben többnyire megfelelőnek mondhatók. Kialakításuk alapvetően a befogadott funkcióhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve nem nevezhetők egyedi értékkel bírónak. A településközpont kategóriába soroltuk azokat az építési telkeket, amelyeken alapvetően nem lakó célokra létesített főépületként kereskedelmi, szolgáltató épületek találhatóak, vagy azokat a lakóingatlanokat is, melyek ezen létesítmények központképző sűrűsödési helyein vannak. Azokat az elsősorban kereskedelmi, szolgáltató intézményeket, amelyek lakótelkeken, lakóépületekben valósítottak meg lakóterületi terület-felhasználási kategóriába soroltuk Gazdasági területek Törökbálint aktív keresőinek jó része ingázik más településeken lévő munkahelyeire. Ugyanakkor jelentős a más településekről bejáró dolgozók száma is. A munkanélküliség megjelenésével nőtt azoknak a száma is, akik a munkanélküli státuszt nem vállalva esetleg a mezőgazdaságból kívántak volna megélni, de egyre nő azok száma is, akik újabb helyi munkahelyektől várják megélhetésük biztosítását. A korábbi rendszer helyi munkahelyeket biztosító vállalkozásai a rendszerváltás következtében többnyire vagy megszűntek, vagy átalakultak. Az ipari és kereskedelmi-szolgáltató munkahelyek mára kisebb részben a lakótelkeken, részben a korábbi majorokban továbbá az egyéb régi, és jelentős számban az újonnan létesült telephelyeken találhatóak. A régebbi gazdasági célú vállalkozások korábbi telephelyei és épületállománya mára részben használaton kívül kerültek, részben átalakulva új vagy megújult tevékenységeknek adnak otthont. Ma már a régi de már nem működő telephelyeknek a funkcióval megtöltésén keresztül a helyi munkahelyteremtés fokozása, a korábban igénybevett területek rehabilitációja is cél lehet. Az egyéni kezdeményezés, az egyéni vállalkozások előtérbe kerülésével természetesen Törökbálint teljes belterületén is megfigyelhető jelenség a korábbi évtizedekben megszokott mértéket meghaladó lakóterületi iparűzés. Ez pedig a kellő szabályozás hiányában könnyen szomszédsági környezeti konfliktusok forrása lehet. Kiemelkedő fontosságú az a tény, hogy a helyi munkahely ellátottság az utóbbi évtizedekben megvalósult nagy volumenű új térségi jelentőségű kereskedelmi, szolgáltató létesítmények megvalósulásának (pl. AUCHAN, Max-City stb.) köszönhetően még tovább javulhatott. A meglévő gazdasági célú létesítmények vonatkozásában megállapítható, hogy azok szerkezeti értelemben többnyire jónak, vagy legalább megfelelőnek mondhatók (bár bizonyos esetekben a karbantartatlanság jeleivel is találkozhatunk), kialakításuk (megjelenésük, kubatúrájuk) a befogadott funkciókhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve többnyire nem bírnak egyedi értékkel. Az M0 menti kereskedelmi és vállalkozási területek, a TÓ PARK, a Depo és az Iparterület, a Volt Laktanya térsége is a befogadott funkciók, a területhasználat intenzitása és a kialakult beépítettség miatt is egyedi problémamegoldást igényelnek. A téglagyár és az OMÜV a lakóterületek közé ékeltsége miatt, illetve a megjelenő funkcióváltási elképzelések miatt ugyancsak sajátos helyzetű területek. Ebben a fejezetben kell megemlíteni a két települési szennyvíztisztító telepet, amelyek területfelhasználás szempontjából speciális gazdasági (településgazdálkodási) területként kezelendők. Az ún. budaörsi tisztító telep várhatóan hamarosan megszüntetésre kerül erőteljesen amortizálódottsága, technológiai elégtelensége és más irányú szennyvízelvezetési megoldási lehetőségek miatt. A Malomdűlőben épült telep az előzőnél jóval korszerűbb, élettartama is hosszabb lehet. A gazdasági területek közé tartoznak külterületen a mezőgazdasági majorok, mint például: az Idamajor, a volt Törökbálinti ÁG. majorja, a volt Sasad TSZ telephelye (elbontás előtti állapotban), Ráczugban lévő majorterületek, valamint a volt kőbányák területe (mint gombatermesztő telep). E telephelyeken belül vegyes tevékenységi körök alakultak ki, melyek között megtalálható az állattartás, növénytermesztés, az ipari, raktározási, valamint a lakó funkció is. A telephelyek közül a téglagyárnak volt a legnagyobb a terhelése környezetére. Ez a kedvezőtlen helyzet a téglagyári termelés megszüntetésével jelentősen javult. file: Torokbalint_TSZT_ docx 48

50 Üdülőterületek Az OTÉK-nak megfelelő Üü jelű üdülőházas üdülőterületi terület-felhasználásba tartozik az Érdi út mentén lévő Fortuna Camping területe. Ez rendezett, gondozott, élő vállalkozás, amely némi bővítési területtel is rendelkezik. A József-hegy lakótelkeinek belterületi határ menti részéhez kapcsolódva, a korábbi hosszú telkek telekvégeinek leválasztásával, rossz közúti megközelítési viszonyokkal bíró üdülőterület alakult ki. Ez a kialakult hétvégiházas üdülőterület (OTÉK jelölés szerint Üh) nem tömbösödött, hanem mozaikosan ékelődik a szomszédos lakóterületek közé. A telkeken kialakult épületállomány fejletlensége, üdülő jellege jelenleg pusztán a telkek igen rossz megközelíthetőségének és az érvényes övezeti besorolásával biztosított alacsony beépíthetőségnek köszönhető. A Szabadházi-hegy és az Annahegy -, amelyek korábban zártkerti területek voltak- szabályozás alá kerültek. Ennek köszönhetően a területek már Üh jelű hétvégiházas üdülőterületnek minősülnek. A területek üdülőterületi átalakulása már megindult, folyamatban van. A hétvégiházas üdülőterületek között feltétlenül szót érdemel a Pistályon, illetőleg az Érddel határos ún. Felső-völgyi út menti kialakult korábbi kertes mezőgazdasági területek (volt zártkertek). Ezeket a területeket a jelenlegi építésjogi állapottól eltérően tulajdonosaik döntő részben már hétvégiházas üdülőterületként (esetenként lakóterületként) használják. Ezt az állapotot a heterogén beépítés és a részleges közművesítettség ellenére az önkormányzat kiindulási állapotként tudomásul veszi. Ezek a területek a kevésbé tehetősebb (részben budapesti) rétegek betelepülésének egyik alternatív célterületei közé tartoznak Különleges (beépítésre szánt) területek Az alábbi felosztásnak megfelelően a különleges területek beépítésre szánt kategóriái közé soroltuk a következő különleges funkcióknak otthont adó létesítményeket és területüket: - Egészségügyi (Keü) terület: A Városközpont közepén található a tüdőgyógyintézet, amely a térségi szerep betöltésén túl a településre is nyújt szolgáltatásokat. A nagykiterjedésű intézmény a sajátos funkción kívül egyedi beépítettséggel is bír. - Sportpálya (Ksp): A városi (TTC) sportpálya a belterület DK-i szélén, magasabban fekvő dombos területen található. Közvetlen megközelíthetősége erősen korlátozott. - Sport rekreációs terület (Ksr): A Kazinczy utca mentén lévő Flóra Camping már régóta nem üzemel. A használat és a karbantartás hiánya miatt az épületállomány jelentős mértékben amortizálódott. - Gyepmesteri telep (Kgyt): a Szarvas-mező középső részén -külterületen- helyezkedik el. Ez az intézmény budaörsi tulajdonban van. - A tervezett vízipark (Kvp) területe: az Érdi út és az M0 találkozásánál helyezkedik el. Jelenleg még nincs beépítve. - Bányaterület (Kb): a téglagyár területéhez kapcsolódóan a központi belterületen belül helyezkedik el. E bánya területe a jogérvényes bányatelek lehatárolásához igazodva került ábrázolásra. - Meglévő jelentős zöldfelületet igénylő intézményterületek (Kjz): a Ny-i településrészen a Dulácska környezete területén tervezett városi intézményi központ területe, valamint a DK-i településrészen a Köles-dűlő és az Égett-völgy területén lévő fejlesztési területek tartoznak e területfelhasználási kategóriába. - Különleges oktatási terület (Kok): A Volt Laktanya területén az elkészült SZT által kijelölt oktatási célú terület tartozik ide. - A vendéglátás és borkereskedelmi célú pincék és présházak elhelyezésére szolgáló területek (Kpp): A Jázmin utca környezetében kialakult, illetve tervezett területeket az elkészült SZT sorolta be ebbe a terület-felhasználásba Közlekedési területek Ennek a terület-felhasználási kategóriának legmeghatározóbb elemei az M1 és M7 autópályák, az M0 autóút és az egyéb országos és helyi közutak, közterek valamit a vasúti pályatestek által igénybevett területek. Ezeknek a területeknek a rendezettsége arányban áll használtságukkal és tulajdonosuk anyagi lehetőségeivel. Üde színfoltot jelentenek a város településarculatában a belterület burkolt közútjai, a barokk köztéri file: Torokbalint_TSZT_ docx 49

51 szobrok, és az újonnan létesített játszóterek. A közterületek rendezettségén azonban még lenne mit javítani (pl. járdák, fasorok, buszvégállomás) Zöldterületek A település zöldterületi szempontból viszonylag gyengén ellátott. A közparkok közé az alábbi területek tartoznak: - Köztársaság tér - Szérűskert - Kegyeleti park - Széchenyi tér A zöldterületek közül jelenleg egyik sem tölti be a település súlya és a lakosság létszáma alapján elvárható települési szintű közpark szerepét Erdőterületek A település kevés erdővel rendelkezik, ellenben ezek a belterületet délről határolva viszonylag összefüggő területet alkotnak a Nagy-erdő, Annahegy, Róka-hegy területén. Az erdőterületek jelentős része Törökbálinti erdők néven helyi jelentőségű természetvédelem alatt áll Mezőgazdasági területek Szántó területek: A szántó területek többnyire mozaikszerűen a belterülettől ÉNy-i és EK-i irányba fekszenek. Tanyás jellegű beépítések az érdi út közelében és a korábbi CORA kereskedelmi központ ÉNy-i határa közelében alakultak ki. (A térségben nincsenek hagyományai a tanyagazdálkodásnak.) Szőlő-gyümölcsös területek: A terület-felhasználás oldaláról vizsgálva Törökbálinton a mezőgazdasági területek döntő hányadát a gyümölcsös és szőlő művelési ágú területek alkotják. A legnagyobb gyümölcsös területek a belterülettől Ny-ra és D-re fekszenek, többnyire domboldali kitettségű területeken. (A térségben hagyományai vannak a gyümölcstermesztésnek.) Volt zártkerti területek : A két legnagyobb volt zártkerti terület az Annahegyen és a Pistályon található. E területek a Felső-völgyi út menti területekkel együtt mára gyakorlatilag üdülőterületként működnek. További kisebb kiterjedésű volt zártkerti területek találhatók még a Szavas-mezőn a budaörsi határ mentén illetve a Malom-dűlő területén. Ezen területekre az intenzív beépítés jellemző, sok helyen megjelenik a lakófunkció. Rét-legelő területek: A településen viszonylag kevés rét-legelő terület található. Ezek közül a legjelentősebb a honvédségi bázis felett, a Tétényi-fennsíkon található terület. További kisebb, mozaikszerű területek találhatók még a Hosszúréti-patak mentén Vízgazdálkodási területek A település legjelentősebb felszíni vízfolyásai a Hosszúréti-patak, illetve ennek mellékága a Budakeszi árok. A belterülettől északra fekszik a Törökbálinti-tó, melyet a víztározó funkció mellett horgászati célokra hasznosítanak. A Vízmű területe az M7-es autópálya mellett található Természetközeli területek Természetközeli területek közé tartoznak a Tétényi-fennsík Törökbálint területére átnyúló részei, melyek a az Iparterülettől nyugatra találhatók. A nyílt karszt területek felszíni szennyezésre érzékenyek, sekély termőrétegűek növényzettel gyengén borítottak. Mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok a területek, a kialakult, sérülékeny természeti állapotok megőrzése kiemelt fontosságú feladat Különleges (beépítésre nem szánt) területek Az alábbi felosztásnak megfelelően a különleges területek beépítésre nem szánt kategóriái közé soroltuk a következő különleges funkcióknak otthont adó létesítményeket és területüket: - Temetők (Kt) területei: A településen két temető található. A törökbálintiak által használt temető a belterület szélén fekszik, míg a budaörsi temető a közigazgatási határnál, a Raktárvárosi út mentén file: Torokbalint_TSZT_ docx 50

52 található. A temetők bővítése megoldható, amelyre a kapacitásszámítás alapján szükség is lesz. A Raktárvárosi út mentén lévő temető bővítése nagytávon a körbeépítési lehetőségek miatt erősen korlátozott lesz Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) A közintézmény-hálózat kapacitásvizsgálatánál a év végén meglévő mintegy fő feltételezett lakos számot, illetve a nagyságrendileg mintegy meglévő lakást vettük figyelembe. Törökbálint közintézményeinek felsorolása és a településrendezési tervezésnél alkalmazott normatív értékelése a következő: Alapfokú intézmények: Igazgatási intézmény: A Polgármesteri Hivatal elhelyezkedése megfelelő, de kialakítása a település jelentőségétől messze elmarad. A hivatal az épületállomány adottságai (pl. széttagoltság, zsúfoltság, avultság) miatt, nehézségek árán alkalmas a jelentkező igények kielégítésére. Egészségügyi és szociális intézmények: - Bölcsőde 80 férőhellyel rendelkezik. Az intézmény elhelyezkedése megfelelő. A szolgáltatás a szükséges mintegy férőhely kb. felét biztosító kapacitásokkal rendelkezik. - Házi orvosi rendelő összes kapacitása 7 fő körzeti orvosi munkahely. Az intézmények elhelyezkedése megfelelő. A szolgáltatás a kalkulált 6-7 munkahellyel közel megegyező kapacitással rendelkezik. - Fogorvosi rendelők összesen 3 fő orvosi munkahellyel. Az intézmények elhelyezkedése megfelelő, a szolgáltatás a 4-5 munkahelynyi szükségeshez képest, 1-2 munkahellyel kevesebb kapacitásokkal rendelkezik. - Gyermek szakorvosi rendelő 3 fő orvosi (6fő védőnői) munkahellyel működik. A szolgáltatás így a kb. 3 fő orvosi munkahelyszükségletnek megfelel. - Idősek otthona 150 férőhelyes. Jelenleg mintegy 80 fős igénnyel számolhatunk erre a szolgáltatásra a településen, ezért ez az érték a megfelelőnél jobbnak minősíthető. Oktatási és művelődési intézmények: - A 4 db óvoda összes kapacitását tekintve 562 (maximum 668) férőhelyes. A pillanatnyilag szükséges összes kapacitásszám mintegy férőhely lenne. Az intézmények összes kapacitása tehát a szükségesnek lényegében megfelel. Az óvodák elhelyezkedése alapvetően megfelelő. - A két általános iskola összes kapacitása (a középiskolás és a vegyes használatú tantermekkel együtt) 47+50=97 tanterem. Az átlagos korösszetételű népesség esetén számított szükséges kapacitásszám jelenleg mintegy tanterem. Emiatt az intézmények szolgáltatási összes kapacitása megfelelő. Az iskolák elhelyezkedése megfelelő, de a településszerkezeti adottságok miatt a meglévő iskolák megközelíthetősége nem problémamentes. - A Munkácsy Mihály Művelődési Ház összes férőhelyszáma jelenleg 980 fő (, ami a polgármesteri hivatal átadását követően várhatóan kb főre emelkedik). A művelődési ház kialakítása és minősége lényegében megfelelő. - A könyvtár összesen ( =) kötetes. A szükséges mennyiség kötet lenne. Így a meglévő érték a szükségesnél kisebb szolgáltatási kapacitásadat. A könyvtár elhelyezkedése megfelelő. Zöldterületi jellegű intézmények: - A jelenleg a központi belterületen működő törökbálinti temető területnagysága m 2, a kertészet területével együtt mérve pedig m 2. A jelenleg szükséges összes területnagyság hagyományos, koporsós temetkezés esetén mintegy m 2 lenne. A meglévő kapacitás adat tehát nem elégséges, emiatt a temető bővítése mindenképpen megoldandó feladat. tervezett közintézmények ezeken a már rendelkezésre álló, de még be nem épült területeken épülnének meg, akkor a belterületek vonatkozásában a későbbiekben javulhatnak az egyes közintézmények elérhetőségét biztosító megközelítési távolságok. (A közintézmény hálózat bővítése iránti igény a lakóterületek benépesülésével egy időben fokozatosan fog jelentkezni, ezért várhatóan az önkormányzat is kellőképpen és időben kellő ütemezéssel fel tud majd készülni a kihívásokra. Arra azonban már most fel kell hívni a figyelmet, hogy az intézményhálózat esetleges bővítése a későbbiekben egyre komolyabb önkormányzati forrásokat is igényelhet majd. Vonatkozik ez például az új létesítmények kialakításához szükséges területek felvásárlására, de esetleg a meglévő file: Torokbalint_TSZT_ docx 51

53 intézmények bővítéséhez szükséges további területek megszerzésére is.) A település településközpont terület-felhasználásba sorolt kereskedelmi és szolgáltató (vállalkozási, profit orientált) intézményeivel kapcsolatban megállapítható, hogy a piacgazdaság folyamatai fogják kielégíteni a jelentkező lakossági igényeket, ezért méretezésük nem indokolt és nem lehetséges. A beépítésre szánt területek építési övezetei közül több építési övezetben is adott a lehetőség a lakosság ellátását felvállaló kereskedelmi és szolgáltató célú vállalkozások létesítésére Alulhasznosított barnamezős területek E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Tulajdonjogi vizsgálat E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Önkormányzati tulajdon kataszter E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A tervezési alaptérkép alapját földhivatali eredetű hivatalos alaptérkép (DAT) digitális állománya képezi. Ez a térkép (, amely eredendően az NKP-tól származik) további információként tartalmazza az EOV ma-ú térkép (FÖMI) rétegvonalait és a korábbi alaptérképek egyéb kiegészítő adatait (pl. burkolatokat, közműnyomvonalakat) is. Tervezési alaptérképként tehát ez az önkormányzattól származó összedolgozott digitális városrendezési alaptérkép szolgált. A digitális alaptérkép ún. DAT rétegeit az önkormányzattól először decemberében, a kiegészítő rétegekkel összedolgozott teljes változatát pedig márciusában kaptuk meg. A munkavégzés elhúzódása miatt a digitális alaptérkép ún. DAT rétegeit az önkormányzattól származó 2012-es állapot szerint a későbbiekben megfrissítettük. A tervezési alaptérkép az állami alapadatok felhasználásával készültek, kizárólag településrendezési célra használhatók! file: Torokbalint_TSZT_ docx 52

54 Az építmények vizsgálata E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Funkció, kapacitás E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Magasság, szintszám, tetőidom E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg Az épített környezet értékei A város művi étékeit, adottságait a külön kötetekben dokumentált ún. örökségvédelmi hatástanulmány sorolja fel részletesen, illetve elemzi ezen értékek és a tervi megoldások közötti kapcsolatot, összhangot. Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti részét dr. Reményi László régész, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ. munkatársa készített el. A művi értékvédelmi részt a Parler Kft. munkatársai Lőrincze Zsuzsa vezetésével állították össze. Az alábbi fejezetekben ennek a tanulmánynak egyes lényeges részeit ismételtük meg. Az örökségvédelmi hatástanulmány megállapításaiból következik, hogy a város területén több területen régészeti és műemléki, illetőleg helyi védelem alatt álló építészeti értékek is találhatók. A HÉSZ összeállításánál biztosítottuk ezen ismert értékek vonatkozásában a régészeti lelőhelyek megfelelő védelmét, a műemlékek illetve közvetlen műemléki környezetük országos védelmének a helyi szabályzatban történő érvényesítését, továbbá a helyi értékvédelemre érdemes létesítmények védelmét egyaránt. A művi értékek és a településkép helyi védelmét elsősorban az önálló helyi értékvédelmi rendeletben javasoltuk érvényesíteni. A HÉSZ-nek ezzel az önálló rendelettel a szükséges végrehajtási kapcsolatát biztosítottuk Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. file: Torokbalint_TSZT_ docx 53

55 Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Törökbálint Város TSZT A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg Világörökségi és világörökségi várományos terület A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg Műemlék, műemlék együttes A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg. A község történeti táj, műemléki jelentőségű terület besorolású területekkel, és műemléki környezetekkel nem rendelkezik Nemzeti emlékhely A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg Helyi védelem A külön kötetben e dokumentációhoz csatolt örökségvédelmi hatástanulmány tárgyalja részletesen ezt a témakört. Ezért ezeket az adatokat ezen a helyen nem ismételtük meg Az épített környezet konfliktusai, problémái E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Törökbálint közlekedési hálózati kapcsolatai közül az országos gyorsforgalmi és főúthálózattal magas színvonalúak, az összekötő utak szempontjából, a belterületi átkelések miatt kevésbé kedvezőek. A közösségi közlekedési hálózati kapcsolatok közül a vasúté kisebb jelentőségű, az autóbuszvonal hálózat bonyolítja le az utasforgalom nagy részét Közúti közlekedés Az országos gyorsforgalmi hálózat három eleme halad át a városon. Az M1 autópálya az igazgatási terület északi határával párhuzamosan halad Győr-Hegyeshalom felé. Mivel az autópályának a törökbálinti szakaszon csomópontja van, az autópálya és a város között intenzív a kapcsolat, ez javítja a település közlekedési elérhetőségét, tehát területfelhasználási elemeinek felértékelődését. Az M7 autópálya a település belterületén is áthalad. A város területén belül két csomópontja is van, file: Torokbalint_TSZT_ docx 54

56 amelyek közül egy fél-csomópont szolgálja közvetlenül a várost a Bajcsy Zsilinszky utca keresztezésénél (itt a Balaton felé haladó irányba lehet felhajtani az autópályára, illetve ellenirányaként lehajtani a városba). Az M7 autópálya másik csomópontja az M0 gyorsforgalmi útnál van, amely csomópont közvetve szolgálja a várost az M0 üzletközponti csomópontján keresztül. Az M0 autóút az igazgatási terület nyugati és déli részén halad át. Törökbálint területén két teljes értékű csomópont került kiépítésre. Az M7 autópályával a forgalmi áramlatok igényeinek megfelelően kialakított ágakkal jött létre a csomópont. Az SCB bevásárlóközpont közvetlen kiszolgálása érdekében a Hegyeshalmi vasútvonal déli oldalán épült egy fél-lóhere csomópont a Régi vasút sorhoz kapcsolódva. Ez a csomópont természetesen javítja a város lakóterületeinek a kapcsolatait is. Az M0 autópályán található egy pihenőhely-pár az Annahegynél. A pihenőhelynek nincs kapcsolata a környező területekkel, úthálózattal. A település belső forgalmi hálózatának gerincét az országos úthálózat adja. A j. Nagytétény- Törökbálint- Budakeszi összekötő út a Diósdi út, Pannon út, Raktárvárosi út, Kápolna u., Bartók Béla u., Bajcsy Zsilinszky utca útvonalon halad át a településen. A j. Törökbálint, Érd összekötő út elsősorban a két település egymás közötti forgalmát vezeti le. Az M7 autópálya érdi csomópontjának túlterhelődése miatt azonban az utóbbi időben a csúcsidőben menekülő útként használják a fővárosi irányt használó érdiek, ezáltal átmenő forgalommal terhelve a törökbálinti lakóterületeket. A 8105 jelű út az M1-M7 bevezető szakaszán épült csomóponthoz vezető út, egyben a Budaörs felé irányuló forgalmat is lebonyolítja. A jelű Budaörs-Törökbálint bekötőút az M1-M7 bevezető szakaszától délre levő raktárterületek megközelítését biztosítja. Az előbbiekben leírt forgalmi hálózatot, amely az országos úthálózat része, kiegészítik a települési gyűjtő utak. Ezek közül a legjelentősebbek a SCB környezetében lévők, amelyek a legnagyobb forgalmat bonyolítják le. Az M0 autóút csomópontjánál épült ki a Régi Vasútsor új szakasza, ez vezet a bevásárlóközponthoz. Munkácsy Mihály utca a Városközpont kiszolgáló útja. A Szent István utca és a Bartók utca közötti szakasza egyirányú a Kápolna utca felé, itt található a város autóbuszvégállomása. A település egyéb belső gyűjtőútjai az alábbiak: - Szent István utca - Munkácsy Mihály utca - Kazinczy Ferenc utca, - Katona József utca, - Bajor Gizi utca-blaha Lujza utca, - Kinizsi Pál utca és új szakasza a Régi vasút sorig, - Régivasútsor utca - Barackos köz - Dulácska utca - Hosszúrét utca - Süssen utca, - Park utca, - Kastély utca -Kőer utca Világos utca, - Balassi Bálint utca Nádasdy Tamás utca, - Diósdi út (Kápolna u. és Pannon út közötti szakasza), - Hegyalja utca, Ezek a gyűjtő utak megfelelően feltárják a települést, belterületét úgy a közúti forgalom, mint a tömegközlekedési ellátás szempontjából kielégítő hálózati sűrűséget adnak. A város kiszolgáló utcahálózata a lakóterületeken szilárd burkolattal ki van építve. A lakóutcák jelentős része keskeny szabályozási szélességű, így az útburkolat sem széles, de azért általában alkalmas a kétirányú forgalomra. A zártkerti területek utcái többnyire nem burkoltak, az itt lakók (mert ezeken a területeken is jelentős számú állandó népesség él) igen rossz útviszonyok mellett közlekednek. Annahegy utcáinak szabályozási szélessége többnyire alkalmas a kétirányú forgalomra, Pistály területén viszont esetenként 3-4 m szabályozási szélességű állapotú utak találhatók Közösségi közlekedés A település a legnagyobb utasforgalmi irányban, Budapest felé megfelelő közösségi közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A belterületen az autóbuszhálózat által biztosított területi ellátottság is megfelelő színvonalú. file: Torokbalint_TSZT_ docx 55

57 Közúti közösségi közlekedés A város tömegközlekedési ellátásában legjelentősebb az autóbuszközlekedés, amelyet a BKV és alvállalkozói illetve a VOLÁNBUSZ együttesen lát el járat: Kamaraerdő Törökbálint, Munkácsy Mihály utca járat: Budaörsi lakótelep - Törökbálint, Bevásárlóközpont - 172E járat: Kosztolányi Dezső tér - Törökbálint, Munkácsy Mihály utca járat: Kosztolányi Dezső tér - Törökbálint, Munkácsy Mihály utca járat: Móricz Zsigmond körtér - Törökbálint, Munkácsy Mihály utca (éjszakai járat) - Érd aut áll Törökbálint, Újligeti lakótelep - Budapest Törökbálint Érd Százhalombatta Budapest (Budatétény) Diósd Törökbálint - Budakeszi Helyi járatként üzemel az un. Bálintbusz, amely a város több pontját feltárja, amelyeket a BKV és a VOLÁNBUSZ nem. A Munkácsi Mihály utcában levő autóbusz végállomás az egyirányúsítás következtében forgalomtechnikailag tiszta rendszerben üzemel, a megfelelő számú induló és tároló állás kiépítésre került. A Munkácsy Mihály utca szabályozási szélessége ezen a szakaszon nagyobb, mint a Városközpont délebbi részein, így az autóbusz-végállomás nem jelent különösebb zavarást a környezetében. A végállomás ezen a helyen azért kedvező a város tömegközlekedési ellátása vonatkozásában, mert egyrészt könnyen elérhető a Városközpont, másrészt a járatok végighaladva a városon a lakóterületeket is megfelelően kiszolgálják Kötöttpályás közösségi közlekedés A vasúti közlekedés szerepe jelenleg még kisebb jelentőségű a város életében, mint az autóbusz közlekedés, de az utóbbi években némi növekedés tapasztalható. Ehhez hozzájárult a vasúti megálló peronjainak jobb megközelítése (a peronok átépítése oly módon, hogy azok közvetlenül elérhetők a Bajcsy Zsilinszky utcáról), valamint az utóbbi időkben alkalmazott ütemes menetrend. A város területén két iparvágány található. Jelenleg csak a DEPO-hoz vezető iparvágány üzemel, itt átlagosan napi 1-3 menetben szolgálják ki a raktárvárost. A másik iparvágány, amely Budakeszi felé vezető út mellett elhelyezkedő telephelyeken vezetett, használaton kívül van Kerékpáros és gyalogos közlekedés A városban az infrastruktúra és a közúti forgalmi helyzet nem teszi lehetővé a jelentősebb arányú kerékpáros közlekedés kialakulását, így önálló kerékpárút eddig nem is épült a településben. A Magyar Kerékpárosklub tanulmánya szerint a kerékpáros közlekedés jelentősebb méretű elterjedésének akadálya: - a kerékpáros infrastruktúra (tárolók és biztonságos útvonalak) hiánya lakott területen belül és azon kívül, - a településen meglévő jelentős gépjárműforgalom. Jelenleg Törökbálinton kijelölt kerékpáros közlekedésre szolgáló infrastruktúra nem található. Térségi kerékpáros kapcsolatokat tekintve Törökbálint elmaradott. Ez nemcsak a közlekedési célú kerékpárhasználatban hátrány, hanem a turizmus szempontjából is. Budaörsöt kerékpárút köti össze Budapesttel, így az ahhoz való kapcsolódás részben megoldaná a kerékpáros kapcsolatot Törökbálint és Budapest között. Érdre, Biatorbágyra és Diósdra a szilárd burkolatú utakon kívül burkolatlan, gépjárműforgalomtól elzárt erdei utak vezetnek. A gyalogos közlekedés létesítményei közül a legjelentősebbek az egyes területegységeket elvágó autópályák és vasútvonal külön szintű keresztezései, - a vasúti megállóhoz kapcsolódó gyalogos aluljáró, - az M7 autópálya kapcsolódó gyalogos felüljáró Parkolás A közúti közlekedés fontos részét képezi a parkolás megoldása, melynek esetleges megoldatlansága file: Torokbalint_TSZT_ docx 56

58 a forgalom lebonyolódását is akadályozhatja. Ebből a szempontból az SCB területe a legjobban ellátott, az itt jelentkező nagy bevásárló-forgalom számára elegendő parkolóterület áll rendelkezésre. A parkolók a kereskedelmi egységekkel párhuzamosan fokozatosan épültek, megfelelően el tudják látni a jelentkező igényeket. Az alkalmazott egyirányúsítás és megfelelő sávbővítés zavartalan forgalomlebonyolódást tesz lehetővé. A városon belül koncentráltabb parkolóigény csak az intézményközpontok közelében jelentkezik. A legjelentősebb a Városközpont igénye (Munkácsy Mihály utca), ahol az útpályához kapcsolódó merőleges parkolók már nem mindig tudják kielégíteni a parkolási igényt. A Baross Gábor utca menti alközpontban csak egy kisméretű parkoló található, a járművek a padkán várakozva gyakran nehezítik a forgalom zavartalan lebonyolódását Közművesítés Törökbálint, Budapest agglomerációjának egyik nagyon intenzíven fejlődő települése, Budapest nyugati kapujában. A település népességszáma a történelme során fokozatosan emelkedett egész 1980-ig között a lakónépessége ugyan csökkent, de 90 óta -az ország össznépességének csökkenése ellenére- folyamatosan növekedett. A Törökbálintra települt vállalkozások, a kereskedelmi-szolgáltatási létesítmények nyújtotta munkalehetőségek jelentős vonzerőt jelentenek a településnek. Ennek hatására ma is jelentős a bevándorlók száma. A munkahelyek, a lakás- és üdülőállomány növekedése mellett, a település közműellátása is folyamatosan fejlődött. A közművek fejlődése a 90-es években felgyorsult. A villamosenergia ellátás, a vízellátás korábban, a gázellátás, a szennyvízcsatornázás és a távközlés akkor kezdett településszintűvé válni. Ezzel a település jelentős hányadán lehetővé vált a teljes közműellátás biztosítása ben már a lakásállomány majdnem 60 %-a számára a teljes közműellátás állt rendelkezésre, január 1-én már a lakásállomány 77 %-a részesedett a teljes közműellátásban és mindössze 2,3 % a komfort nélküli lakásállomány Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli 3672 Szükség- és egyéb lakás Forrás: Népszámlálás 2011 A település közművek helyzetelemzése a korábbi tervek felhasználásával, az Önkormányzat és a közműszolgáltatók által rendelkezésre bocsátott adatok figyelembe vételével, valamint a helyszíni bejárás során szerzett tapasztalatokkal kiegészítve készült. Közműellátottság Törökbálint közműellátottságának vizsgálatára pontos számszerű adatok a statisztikai évkönyvekben állnak rendelkezésre. A legutoljára megjelent évkönyv a 2012-es, amely a január 1.-ei állapotot rögzíti. A település ellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy azóta az ellátottság mértéke valamelyest növekedett. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának 100 %-a rendelkezik villamosenergia ellátással. A statisztika 6346 háztartási fogyasztót tart nyílván, ez az elhelyezett villanyórák száma, (lakó és üdülőterületen, mezőgazdasági kiskertes területen összesen) egyben jelzi, hogy több a két, ill. azt meghaladó villanyórás lakások száma. A településen a háztartások számára szolgáltatott összes villamosenergia 2012-ben MWh/év volt, ez alapján az egy háztartás átlagos havi fogyasztása meghaladja a 219 kwh/hó mértékét, amely tekintettel a jelentős hányadú üdülő-, illetve időszakos fogyasztóra is, a lakásállomány korszerűbb felszereltségét tükrözi. A településen az egészséges vezetékes ivóvíz ellátottság majdnem 100 % (97,7), amely jelzi, hogy a vezetékes vízellátás a településen minden utcában (111,3 km hosszban) kiépítésre került és majdnem minden ingatlan rácsatlakozik. A lakosságnak szolgáltatott víz 2012-ben 558,4 ezer m 3 volt, amely egy lakosra jutó 115 l/fő, napi, ez az érték átlagos magyarországi életkörülményeket jellemző érték. A file: Torokbalint_TSZT_ docx 57

59 településen mindössze 300 fő körüli, aki nem részesedik a közüzemi ivóvíz ellátásból. Meg kell jegyezni, hogy 2010-ben a lakásállomány 100 %-a rendelkezett vezetékes vízbekötéssel. A bekötöttség valószínűsíthetően ma is 100 %-os, csak a gazdasági nehézségek miatt előfordulnak szolgáltatást igénybe nem vevő ingatlanok is. A vezetékes ellátást igénybe nem vevők vízigényüket részben a közkifolyókról, részben a saját házi kútból elégíthetik ki. A településen 4 közkifolyó üzemel Lakásállomány (db) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) év év év év év év év év év év év év év Forrás: KSH A majdnem 100 %-os vezetékes vízellátottsága ellenére a település lakásállományának csak 77,2 % - a csatlakozott 2013 január 1.-én közcsatorna hálózatra, amely az összegyűjtött szennyvizeket a tisztítótelepre szállítja Lakásállomány (db) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db) év év év év év év év év év év év év év Forrás: KSH A vezetékes ivóvíz ellátottság és a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötöttség közötti különbség ma még 20,5 %, amely a közműolló nyitottságát mutatja. A közcsatorna hálózattal össze nem gyűjtött szennyvizek döntő hányadát a talajba szikkasztják jelentősen szennyezve a talajt és a talajvizet. Az átlagosan naponta talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége meghaladja a 300 m 3 -t. A vezetékes gázellátás kiépítésének település szintűségét jelzi a 3926 nyilvántartott háztartási fogyasztó. A lakásállomány 83,2 %-a rendelkezett gázellátással már 2013 január 1.-én. A háztartásoknak szolgáltatott gáz mennyisége 2012-ben 6406 ezer m 3 volt, amely egy háztartás számára átlagosan 136 m 3 /hó fogyasztást jelent. Ez a szám azt jelzi, hogy a legtöbb háztartás földgázt használja a fűtési célú energiaellátásra és csak kevesen őrizték meg a hagyományos, nem vezetékes energiahordozójú tüzelést. Lakásállomány (db) Háztartási gázfogyasztók száma (db) év év év év év év év év év év év év év Forrás: KSH file: Torokbalint_TSZT_ docx 58

60 Az ellátottság vizsgálata fontos iránymutató a fejlesztési feladatok meghatározásában Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás Törökbálint Város TSZT Törökbálint vízellátását Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) szolgáltatja. A Vízmű ellátási körzetéhez tartozik Érd, Diósd, Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint és Remeteszőlős települések, valamint Budaörs egy részét, valamint újabban Biatorbágyot látja el ivóvízzel a saját, ill. a Fővárosi Vízművek vízbázisairól. Saját vízbázisai a Sasvárosi, rétegvízre telepített 7 db kúttal rendelkező telep és a Duna vízkincsére telepített Dunaparti Vízműtelep, ahol 11 db parti szűrésű csőkút és egy csápos kút üzemel. Ezen felül a vízigények kielégítésére az ÉTV a Fővárosi Vízművektől átvesz napi m 3 ivóvízmennyiséget, erre a mennyiségre a Vízmű és a Főváros között kontingens-szerződés van érvényben. A Fővárosi Vízművek a vizet a Csepel-szigeti, szigetcsépi telepéről szolgáltatja, a szigetről NÁ 600-as meder alatti átvezetéssel kerül át az ivóvíz a budai oldalra. A Törökbálinti hálózati rendszer az Érdi Vízműtelep felől az Érd, Mecsek utcai 2x1000 m m 3 - es tározók felől nyomásfokozón keresztül kapja. A tározótól egy NÁ 300-as méretű vezetéken keresztül töltik az un. Virág-tanyai 2x1000 m 3 -es tározókat (t.f.sz.: 236,56 mbf.). A települést ellátó hálózatban a víznyomást ennek a tározónak a vízszintje határozza meg. A település alapbázis felőli betáplálásánál ez az NÁ 300-as vezeték tekinthető a szűk keresztmetszetnek, ennek vízszállító kapacitása várhatóan nem elegendő a fejlesztések vízigényeinek kielégítésére. A Törökbálinti hálózati rendszer más oldal felőli betáplálására több változó terv készült már, várhatóan a közeljövőben a probléma megoldásra kerül. A Róka-hegyen egy Vízmű övezetbe sorolt telek van, amelyen egy üzemen kívüli víztározó medence található. A víztározó medence nem a vízellátást szolgáltató ÉTV Kft. tulajdona, a település vízellátásában semmilyen szerepet nem vállal. A Virág-tanyai tározóktól a település régi beépítésű lakóterületei felé az M7-es autópályával párhuzamosan épített NÁ 300-as méretű azbesztcement vezeték szállítja a vizet. Ez a vezeték a Kazinczy Ferenc utcáig épült meg NÁ 300-as átmérővel, onnan elágazva egy NÁ 200-as vezeték épült meg a DEPÓ-ig, illetve egy másik ág NÁ 150-es mérettel a település nyugati belterületi részei ellátására. Ez a két nagyobb átmérőjű vezeték volt a település ellátó hálózatának gerince, amelyekkel a kisebb ellátó vezetékeket táplálták be. A régebbi építésű ellátó vezetékek mérete zömmel NÁ 80-as, anyaguk azbesztcement. A nyugati ipari területek ellátására a Virág-tanyai tározótól kiépült egy másik NÁ 300-as vezeték is a tározótól északnyugati irányban. Ez a vezeték a település belterületi hálózatával is össze van kötve, így a korábbi, a Virágtanyától csak egyirányból meglévő betáplálásból eredő probléma mára megszűnt. A 2000-es évek elején a Biatorbágyi, 100-as út menti Vendel Park ellátására kiépült az ÉTV ellátó rendszere felőli egy betápláló vezeték, amely a törökbálinti hálózat irányából épült ki a Budapark területén keresztül, majd a 100-as út északi útpadkájában. Azóta ez a vezeték a biatorbágyi hálózati rendszer irányában továbbépült, a vezeték mérete NÁ 300. Ezzel a vezetékkel így össze van kötve a törökbálinti hálózati rendszer a BIRV regionális hálózatával, így az ebből az irányból való ellátás is elméletileg lehetővé vált, ami az ellátás biztonságát növeli. Az ÉTV által ellátott települések hálózati rendszereiben a nyomásviszonyokat a tározók magassági elhelyezkedése határozza meg, továbbá Törökbálint topográfiai viszonyait is figyelembe véve, a megfelelő hálózati víznyomás biztosítását 10 nyomásfokozó is segíti, s a vízellátó hálózat 4 vízellátási zónára osztott. Ezzel a településen nyomásproblémák nincsenek Szennyvízelvezetés Törökbálinton elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel, a szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetője az ÉTV Kft., amely Törökbálint mellett Pusztazámor, Herceghalom és Remeteszőlős szennyvízelvezetését és az első három település önálló szennyvíztisztító telepeinek az üzemeltetője. Törökbálinton a szennyvízcsatorna-hálózat szinte település szintre kiépült. Törökbálint településen a hálózattal összegyűjtött szennyvizeket korábban, Törökbálint közigazgatási file: Torokbalint_TSZT_ docx 59

61 területén üzemelő Törökbálint-Budaörs közös szennyvíztisztító telepén tisztították meg. A telep üzemeltetője a ma már Fővárosi Csatornázási Művek Zrt-vel fuzionált Törsvíz Kft. A tisztítótelepen két fokozatú -mechanikai és biológiai- tisztítás folyik, valamint a telepen iszaprothasztó berendezés is működik, amelyben termelt biogázzal a telep energiagazdálkodását segítik. A tisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti-patak. A két település utóbbi évtizedben való gyors fejlődése miatt a telep kapacitása kiterheltté vált. Budaörs a szennyvíztisztító telep újabb rekonstrukcoója helyett a szennyvíztisztító telep megszüntetése mellett döntött és a szennyvíztisztító telep átemelővé alakítását követően a szennyvizeket a fővárosi csatornahálózaton keresztül a Fővárosi szennyvíztisztító telepre fogják vezetni. A Törökbálinti Önkormányzat pedig önálló tisztító telep létesítését határozta el, amely átadása ban történt meg. Az új telep a DEPÓ-tól nyugatra, a Hosszúréti-patak mentén épült fel, tisztító kapacitása jelenleg 3000 m 3 /d, melyből jelenleg kb m 3 /d mennyiséget használnak ki. A telepen mechanikai, mélylevegőztetétes anaerob anoxikus biológiai tisztító fázisok üzemelnek, a tisztító vonal végén utóülepítés történik. A tisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti-patak, mely a II/2 befogadói kategóriába van besorolva, így a telepen a tisztítás ennek megfelelően folyik, a tisztító berendezés az előírt paramétereknek megfelelően üzemel. A településen kiépített elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat szinte minden utcában kiépítésre került. A folyamatos hálózatfejlesztéssel lehetővé vált, hogy ma már az ingatlanok 77 %-a bekötéssel csatlakozik a hálózatra. A régi építésű szennyvízcsatornák mérete zömmel DN 300-as, anyaguk nagyobb részben azbesztcement volt, kisebb részben beton. Az ezredforduló éveiben épített csatornák zöme DN 200-as, csak a nagyobb gerinccsatornák mérete DN 300-as. Az új csatornák anyaga kivétel nélkül a korszerűbb KGPVC műanyag. A hálózaton a gravitációs adottságok miatt átemelő berendezések üzemelnek, amelyekből a befogadó gravitációs csatornákba nyomóvezetékeken keresztül juttatják a szennyvizeket Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Törökbálint a Budai hegység déli szegélyén helyezkedik el, részben a Tétényi-fennsíkon, részben pedig az un. Budaörsi medencén. A terület fő vízfolyása a Hosszúréti-patak, amely befogadója a térség másik két jelentősebb vízfolyásának, a Törökbálinti pataknak és a Budakeszi ároknak. A Törökbálinti patak a településtől nyugati külterületei felől érkezik a belterületre, amely mélyvonalán, két nagyobb, ellentétes irányú kanyart leírva halad keresztül. A patak a belterület északi részén csatlakozik a befogadó Hosszúréti-patakba, amely a belterületet keleti irányban hagyja el és a külterületen halad tovább Budapest irányába. A Hosszúréti-patak budapesti szakasza zömmel a XI. és a XXII. kerület határán, a Rózsavölgyben halad, ezen szakaszán a medrének vízszállító kapacitása kiterhelt. A kiterhelt vízszállító kapacitás miatt a patak vízgyűjtő területén az újabb nagyobb méretű burkolt felületek létesítését a Vízügyi Hatóság csak záportározók létesítése mellett engedélyezi. A patak mind külterületi, mind budapesti belterületi mederszakaszaira az utóbbi évtizedekben több terv készült, amelyeknek csak kis hányada valósult meg. A tervek zöme foglalkozik a Hosszúréti-patak medrére tervezett nagyobb méretű záportározók létesítésével, de ezekre hatóságilag jóváhagyott engedélyezési tervek még nem készültek. A megvalósítást hátráltathatja, hogy időközben a tervezett záportározók telkeit nem rendezték, ott sok helyen feltöltések történtek. A Törökbálinti patak a település legrégebben megépült részein zárt csapadékcsatornában vezetve halad át, majd a Bajcsy Zsilinszky úti szakaszán már ismét nyílt medrű. A zárt szelvényű szakasz nyomvonala a Munkácsy Mihály utca nyomvonalán épült meg, felső szakaszai DN 1650-es méretű ROCLA csatornák, az alsóbb szakaszai régi építésű, különböző szelvényű falazott csatornák. A falazott szakasz egy része az utca déli oldalának néhány telkére benyúlik, valamint a patak a nyílt szelvényből a zárt szelvénybe való váltásának egy falazott szakasza szintén néhány magántelken keresztül épült meg. A patak medre a belterületi részeken zömmel füvesített medrű, csak néhány szakasz burkolt. A település belterületén a csapadékvíz elvezetés a fent említett Törökbálinti patak zárt szelvényén, valamint a Tükörhegy csapadékvíz elvezetését megoldó Árpád utcai DN 500-es méretű, majd kisebb átmérőjű zárt csapadékcsatornákon kívül nyílt árkos rendszerrel történik. Zárt csapadékvíz csatornás vízelvezetést építettek még ki a közelmúltban létesített gazdasági parkok területén belül. A település döntő hányadán a nyílt árkos vízelvezetés a jellemző. Az utcákban zömmel egy oldalon, file: Torokbalint_TSZT_ docx 60

62 kisebb mértékben mindkét oldalon épültek ki, de találhatók olyan utcák is, amelyekben egyáltalán nem üzemel csapadékvíz elvezető rendszer. Ezekben az utcákban a burkolt felületekről elfolyó vizek a telkekre befolynak és ott a talajt erodálják Energiaközművek Energiagazdálkodás és energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata a vezetékes földgázellátás terjedésével párhuzamosan szorul ki a település energiaellátásából, de még mindig jelentős szerepet tölt be a település energiaellátásában. A földgáz segítségével biztosított ellátás lassan település szintű kiépítettsége meghatározó a település energiaellátásában. A villamosenergia a világítás és technológiai energia igények kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények teljes körű kielégítésére alkalmas, felváltva a környezetet erősebben szennyező nem vezetékes energiahordozók szerepét. A település épületeinek termikus hőellátása intézményenkénti, épületenkénti, lakásonkénti, vagy lakóhelyiségenkénti ellátási móddal került kivitelezésre. A korábbi ipari üzemek, intézmények önálló saját hőbázist, kazánházat üzemeltettek, jellemzően először széntüzeléssel, majd olajtüzelésre átállva ma már szinte teljes körűen primer energiahordozóként földgázt használnak Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt-hez tartozó Elmű Hálózati Kft. Az ellátás bázisa korábban kizárólag a Budaörsi 132/22 kv-os alállomás volt, amelyet az utóbbi években a Diósdi 132/22 kv-os alállomás, valamint a Biatorbágyi 132/22kV-os alállomás egészít ki, amelyek betáplálása az országos 132 kv-os hálózatról biztosított. A Budaörsi alállomás és a Biatorbágyi alállomás betáplálása is a Tatabánya Bánhida és Kaszásdülő alállomások között üzemelő, illetve a Diósdi alállomás a Dunamenti Hőerőmű és Albertfalva alállomás között üzemelő kétrendszerű 132 kv-os hálózatról létesített bekötéssel történik. Az alállomásokról induló 22 kv-os szabadvezeték hálózatok biztosítják a térség ellátását. A középfeszültségű hálózatok fűzik fel és táplálják a település fogyasztói transzformátor állomásait, amelyek jellemzően oszlopállomások. A település központjában és az újabban épített ipari gazdasági területeken, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági, vállalkozási területeken a hálózat már földkábellel kivitelezve épült meg és azokon a területeken jellemzően nagyobb egységteljesítményű épített házas állomások üzemelnek. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű elosztásban az újabb ellátási körzetekben üzemel földkábel. A régebben megvalósított lazább beépítésű, családi-házas, kertvárosias beépítésű övezetekben és az üdülőterületeken a kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábelos vagy szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Önálló közvilágítási lámpatest csak a főút mellett, valamint az új gazdaságivállalkozási területeken üzemel. A közvilágítás általánosan a közlekedés biztonságát szolgálja Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ DSO kft. A település gázellátásának bázisa a Nagytétényi-fennsíkon üzemelő MOL átadó állomás, amelyből egy NÁ 400-as méretű acél, 8 bar-os vezetéken keresztül táplálják be a település gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomásait. A településen a fogyasztók nagyobb hányadának ellátására két-két nyomásszabályozó állomás üzemel, amelyek közül az egyik körzeti, a másik nagyfogyasztói. A két körzeti nyomásszabályozó közül az egyik a Kazinczy utcában, a másik a Bajcsy-Zsilinszky utca mellett üzemel. További nyomásszabályozó állomások üzemelnek, egy a Tó Park mellett, a másik a nyugati vállalkozói terület ellátására. file: Torokbalint_TSZT_ docx 61

63 A Bajcsy-Zsilinszky úti fogadó állomástól északi irányba Budaörs és az ISC felé halad tovább a 8 baros vezeték, valamint nyugati irányba az iparterület felé. A települést érintő szakaszát a továbbtervezés során -mint korlátozó tényező- figyelembe kell venni. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal épült ki, a kisnyomású gáz előállítása jellemzően telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A körzeti és a helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. A város természeti adottsága az 1900 óra körüli napos órák száma, ennek aktív hasznosításával jelentős hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napkollektorokkal a használati melegvíz termelésre és elő-utófűtési szezonban temperáló fűtésre fordítandó közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A napelemekkel a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A ma már elfogadott ad-vesz rendszer alkalmazásával a többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható. A napenergia aktív hasznosításának alkalmazásával kapcsolatban azonban meg kell említeni az időjárástól való függőséget. Így az igények kielégíthetőségét a hagyományos energiahordozókkal is ki kell tudni elégíteni. A napenergia hasznosítása csak az éves energiafelhasználás csökkentésében játszik jelentős szerepet, amely a fenntartási költségek csökkentését eredményezi. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek az alkalmazása Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények Törökbálint vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó 32-es körzetszámú Biatorbágy primer központ a vezetékes távközlési hálózat bázisa. Törökbálint 23-as körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település vezetékes távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó évtizedeiben történt. A kiépítés eredményeként a 2000-ben már 3608 egyéni lakásfővonal üzemelt, azaz az akkori lakásállomány 92,8 %-a rendelkezett vezetékes telefonvonallal. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg ugyan szinte ugyan annyi, 3626 egyéni lakásvonal üzemel, de ez a jelenlegi lakásállománynak csak 76,8 %, de ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. file: Torokbalint_TSZT_ docx 62

64 Lakásállomány (db) ISDN vonalak száma (db) év év év év év év év év év év év év év Lakásállomány (db) 5000 Egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) (db) év év év év év év év év év év év év év Forrás: KSH A település közigazgatási területén áthalad az országos optikai gerinc kábel hálózat Budapestet Érd- Székesfehérvárral összekötő, illetve Budapest-Győr szakasza, amely földalatti elhelyezésével minimális helyigényű, de az érintett nyomvonalon a védelméről mindennemű tevékenységnél gondoskodni kell. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat a település központi részén, az utóbbi időkben épített ellátási körzeteknél, az új gazdasági területeken földalatti elhelyezésű, de település szinten az elhelyezése jellemzően föld feletti. A föld feletti hálózat jellemzően a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelten halad, de vannak szakaszok, ahol külön tartóoszlop sort építettek a vezetékes távközlési hálózat számára. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen jelenleg 10 nyilvános távbeszélő állomás üzemel. Meg kell említeni, hogy korábban, 2000-ben 59 nyilvános távbeszélő állomás üzemelt, amelyek jelentős hányada a mobiltelefon terjedésével feleslegessé vált, hasonlóan, mint a lakásvonalak esetében. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást 2004-ben kezdték kiépíteni. A kiépített hálózatára az indulásnál 2004-ben 1433 lakás csatlakozott, az akkori lakásállomány 33,2%-a. A műsorelosztó hálózatra csatlakozók száma ütemesen növekedett ben már 2268 lakás csatlakozott a hálózatra. A minőségi szolgáltatást biztosító kábel televízió hálózatának igénybe vétele, azóta némi ingadozással csökkenő tendenciájú. Ma 2109 lakás, a lakásállomány 44,7 %-a csatlakozik a kábel TV hálózatra. file: Torokbalint_TSZT_ docx 63

65 Lakásállomány (db) Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) év év év év év év év év év év év év év Forrás: KSH A műsorelosztásban résztvevő szolgáltatók piaci versenyében nemcsak a vezetékes, hanem a vezeték nélküli szolgáltatók is fontos szerepet kaptak. Az utóbbi időkben a szolgáltatások már nem kötődnek szorosan egy-egy szolgáltatóhoz. Az igénylők több között választhatnak, s igényük változásával cserélik a szolgáltatókat is Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A vezetékes távközlési ellátottság mértékét tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. A településen és a tágabb térségben is számtalan elhelyezett létesítmény, antenna segítségével, valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat a közelmúltban elfogadott 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben rögzítette. Ennek alapján a hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit rögzíteni kellene a településrendezési eszközök keretében készített infrastruktúra alátámasztó tervében, hogy a fennálló, illetve a tervezés hatására várhatóan keletkező konfliktusok feltárhatók legyenek. A szolgáltatókról az NMHH nyilvántartást vezet, nagy számuk a teljes körű közvetlen elérést tervezői oldalról nem teszi lehetővé. A szolgáltatási jogosultsággal rendelkezők köre lényegesen bővebb, mint ahány szolgáltató tényleges szolgáltatást végez, de a piaci verseny a szolgáltató szabad kiválasztására biztosított, tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlés alanyi jogú szolgáltatás. Törökbálint területén 80 vezetékes távközlési szolgáltató áll rendelkezésre az ágazati nyilvántartás szerint: Sorsz. Ágazati sorsz. Szolgáltató neve Tényleges kezdés Megszűnés dátuma 1 1 ACE TELECOM Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Kft ACN Communications Hungary Kft AMTEL Hang és Internet Kommunikáció Magyarország Kft ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt BORSODWEB Internet Szolgáltató Kft Bsystems Telekom Kft BT Limited Magyarországi Fióktelepe BTM 2003 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Business Telecom Távközlési Nyrt Calltivation Ltd Comtest Technikai és Ügyvitelszervezési Kft Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft file: Torokbalint_TSZT_ docx 64

66 13 14 Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft DRÁVANET Internet Szolgáltató Zrt EnterNet 2001 Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft EQNet Infokommunikációs Zrt EuroCable Magyarország Kábeltelevíziós, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt Flexikom Tanácsadó és Szolgáltató Kft Fone Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft GTS Hungary Távközlési Kft GYŐR.NET Internetszolgáltató Kft HFC Network Kivitelező és Szolgáltató Kft Hungária Informatikai Kft H1 Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft IKRON Fejlesztő és Szolgáltató Kft Invitel Távközlési Zrt Invitel Távközlési Zrt Invitel Technocom Távközlési Kft IP-Telekom Informatikai és Távközlési Kft isave Informatika Kft ITSource Informatikai és Telekommunikációs Szolgáltató Kft Juhász Ervin KÁBELSAT-2000 Kábeltelevízió Építő- és Szolgáltató Kft KFL-NETWORKING Telekommunikációs és Informatikai Kft Kölcsön-Eszköz Vagyon- és Eszközkezelő Kft Last-Mile Telekommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Kft LCCK Számítástechnikai és Informatikai Bt Magyar Telefontársaság Távközlési és Tanácsadó Kft Magyar Telekom Távközlési Nyrt Magyar Telekommunikációs és Informatikai Kft Magyarországi CPS Távközlési és Kereskedelmi Kft Media Exchange Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Microsystem Kecskemét Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mikroháló Távközlési, Szolgáltató Kft M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt Netfone Távközlési Szolgáltató Kft NetGen Infokommunikációs Kft Net-Portal Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Nordtelekom Távközlési Szolgáltató Nyrt "OKSZI" Oktatói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft On Line System Informatikai és Tanácsadó Kft Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft P & P Team 2000 Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Polanor Telekommunikáció Szolgáltató Kft PRIM TELEKOM Kft Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft file: Torokbalint_TSZT_ docx 65

67 61 67 PR-TELECOM Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt QuaesTel Telekommunikációs Kft ReKo Systems Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Rendszerinformatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt R-Voice Hungary Kft Sághy-Sat Szolgáltató és Kereskedelmi Kft SKAWA Informatikai Kft Symlink Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft SysCorp Számítástechnikai és Telekommunikációs Kft Tarr Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Venien Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft Vidékháló Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság VIP Telekom Hungary Kft Virtual Call Center Telekommunikációs és Szolgáltató Kft VNM Zrt VNM Zrt Xyton Kft Zalaszám Informatika Kft Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft VOICE Távközlési Kft A vezetékes távközlési szolgáltatás legkorábbi elkezdője a Magyar Telekom Nyrt jogelődje a MATÁV Rt volt, amely a szolgáltatást a térségben 1992-ben kezdte el. A kiépített hálózat is az ő kezelésében van. Településrendezési terv készítése szempontjából tehát a meghatározó szolgáltató a Magyar Telekom Nyrt, mivel elsődleges szempont a szolgáltatáshoz szükséges hálózat helyfoglalása, annak helybiztosítási igénye. Törökbálint területén a kedvező műsorvételezésre kábel TV hálózatot is kiépítettek. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 7 vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint Törökbálint területén szolgáltatásra jogosult. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez, de lehet olyan, aki kimaradt a listáról. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezetékes műsorelosztó szolgáltatók: Sorsz. Ágazati sorsz. Szolgáltató neve Tényleges kezdés 1 1 ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt Bsystems Telekom Kft Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt Magyar Telekom Távközlési Nyrt M70 Group Korlátolt Felelősségű Társaság PR-TELECOM Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft A műsorelosztó szolgáltatás a statisztikai nyilvántartás szerint 2004-ben kezdődött. A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 6 szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezeték nélküli szolgáltatók: Sorsz. Ágazati sorsz. Szolgáltató neve Tényleges kezdés 1 1 Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató Kereskedelmi és Ipari Kft Bsystems Telekom Kft file: Torokbalint_TSZT_ docx 66

68 3 3 Magyar Telekom Távközlési Nyrt Telenor Magyarország Zrt Tesco MBL Távközlési Zrt Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt A létesítménnyel rendelkező vezeték nélküli szolgáltatók közül a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. létesítményeik koordinátáit és magasságát készséggel és díjmentesen a rendezési terv készítéséhez átadták, így létesítményeik feltüntethetők, biztosítva számukra a helyfenntartást. Egyben jelezték a már elhatározott fejlesztési szándékaikat, hogy az is feltüntetésre kerüljön Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Talaj A település mezőgazdasági területei két, egymástól viszonylag eltérő, nagyobb kiterjedésű eltérő talajminőségű területre oszthatók. Ezek a következők: - A belterülettől keletre elterülő, a Budaörs irányba eső területek. - A belterülettől nyugatra Biatorbágy irányába eső területek. A talajminőségi vizsgálat elsősorban talajvédelmi szempontok figyelembe vételével készült. A település mezőgazdasági területeiről általánosságban elmondható, hogy igen nagy heterogenitású dombvidéki területek, aminek következtében nagy változatosságot mutatnak a talajok meghatározó tulajdonságai (elsősorban szerves anyag, fizikai féleség, kémhatás vonatkozásában). A keletre eső területekre a gyenge termékenységű, gyenge minőségű talajok a jellemzők. A humuszos réteg vastagsága fél méter körüli, általában 1 % feletti humusztartalommal, a szerves anyag készlete gyenge, t/ha. A kémhatás lúgos, már a felszíntől kezdve magas 10 % feletti szénsavas mésztartalommal, a mélyebb rétegekben gyakran mészfelhalmozódási szintekkel. A talaj minőségét rontó folyamatok között legfontosabb az erózió, míg a minőséget rontó talajhibák közt a 25% feletti mészfelhalmozódás, a mészkőpadok, és a tömör kőzet érdemel említést. A nyugatra eső területek minősége változatos, a helyi adottságoktól függően a megfelelő minőségűtől az igen gyenge talajokig terjednek. A főként vályog talajok humuszos réteg vastagsága gyengén közepes, általában 1,5-2% közötti humusztartalommal, a szerves anyag készlete t/ha. A talaj minőségét rontó folyamatok között a dombvidéki jellegből fakadóan itt is az erózió legfontosabb, míg a minőséget rontó talajhibák közt a mészfelhalmozódás érdemel említést. A település mezőgazdasági területeiről összességében megállapítható, hogy környezetvédelmi és talajvédelmi szempontból helyenként megfelelő, de többnyire gyenge termékenységűek, a dombvidéki jellegből adódóan nagymértékű az erózió és a heterogenitás. A kedvezőtlen folyamatok tovább fokozódhatnak a helytelen talajhasznosítás következtében, ezért a talajvédelemre fokozott gondot kell fordítani Felszíni és a felszín alatti vizek A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban Törökbálint a fokozottan érzékeny területi kategóriába tartozik, valamint ezen belül kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján, a település nitrátérzékeny területen fekszik. Ezért a területen egyrészt a kormányrendelet 8. -ában foglalt, a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok betartása kötelező. Másrészt a területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak a helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező elemeit tartalmazó, országosan egységes, összehangolt cselekvési program alapján kell eljárniuk (ez még nem készült el.) A Tétényi-fennsíkon a lehulló csapadék nagyrészt beszivárog a felszínen levő mészkőbe egészen a miocén vízzáró agyagrétegig. Mivel a fennsík területén a felszínen vízzáró képződmények nincsenek, file: Torokbalint_TSZT_ docx 67

69 a csapadékvíz a különböző eredetű szennyeződéseket is bemossa. Korábban nagy terhelést jelentett a területen az Iparterület jelentős mennyiségű szennyvizének évtizedekig történő szikkasztása. A település belterületén a csatornahálózat kiépítettsége 100%-osnak tekinthető, míg a rákötöttség jelenleg kb. 70%-os. Külterületen a volt zártkerti területeken, melyek jelentős kiterjedésűek és sűrű beépítésűek, a csatornahálózat nincs kiépítve. Törökbálint területén két szennyvíztisztító telep található. Mindkettő esetében a tisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti-patak. A Törökbálinti szennyvíztisztító telep a belterülethez viszonylag közel, a vasút és a Hosszúréti-patak között található. A telep védőtávolsága 150 m. A régebbi Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztító telepen biológiai szennyvíztisztító üzemel, a telep védőtávolsága 500 m. A budaörsi szennyvizek Központi SZVTT-ba történő vezetésével Budaörsi SZVTT megszűnik. A beruházás megvalósulását követően a tisztított szennyvíz nem fogja tovább, állandóan terhelni a patakot, terheléséből közel 11 millió m 3 /év vízmennyiséggel kevesebbel lehet majd számolni. A szennyvíziszap a Hosszúréti-patak völgyében került elhelyezésre és a szennyvíztisztító telep felszámolásával együtt a szennyvíziszap elhelyezésére szolgáló terület rekultiválásáról is gondoskodni kell. Vízbeszerzési szempontból a karsztvízkészlet nem vehető igénybe, mivel a vízminőség nem mindenütt megfelelő. A térségben csak a talajvízkészlet és a miocén rétegvíz áll rendelkezés korlátozott mennyiségben. Jelenleg a település ivóvíz ellátása az érdi központú regionális vízműről történik. A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Hosszúréti-patak. A külterület nyugati részén fekvő Hosszú-rétről ered, majd a belterületre érve az Ófalunál a medrét egy szakaszon teljesen befedték, ezután a Tükörhegy előtt a téglagyár irányába fordul vissza. A téglagyár mögötti részen folyik bele a Budakeszi-árok és az új szennyvíztisztító bevezetése. A kiszélesedő völgyben a patak ezután elhalad a DEPO mellett, majd a régi szennyvíztisztító bekötése következik. Budaörs majd Budapest területére átérve folyik bele a Budaörsi-árok. A Hosszúréti-patak két ága vezeti el a Budaörsi és Budakeszi medence vizét. A Budakeszi medencét a Budakeszi-árok a Budaörsi medencét pedig a Budaörsi-árok csapolja le. Mindkét medence vízhiányos terület. A Budakeszi-mellékág a Hosszúréti-patak legnagyobb mellékága, a torkolatban nagyobb vízhozamú, mint a főág. A Budakeszi-árok átlagos napi hozamának jelentős hányada nem megfelelően tisztított szennyvíz. A Hosszúréti-patak vízgyűjtőjén több olyan település található, amelynek lakosszáma az utóbbi évetizedekben jelentősen megnövekedett. Ezek közé tartozik Törökbálint is. A Hosszúréti-patakba újabban bevezetett, illetve bevezetendő vízmennyiség annyira megnőtt, hogy a számítások a patak alsó (fővárosi) szakaszának szelvényét elégtelennek találják a különböző ágakon leérkező víz fogadására. A helyzeten úgy lehet javítani, ha tározók létesítésével lassítják a lefolyást, ezáltal nagy záporok idején az összegyülekező víz nem jut azonnal a patakba. A patakvölgy korábban beépítetlen területi nem véletlenül maradtak hasznosítatlanul egészen az utolsó időkig, ugyanis ezek többnyire vizenyős területek, s a magas talajvízszint miatt nem volt célszerű a beépítésük. Mivel Törökbálint és Budaörs térségében az autópályák közelsége vonzza a "zöldmezős beruházásokat", mint pl.: a bevásárló központok, logisztikai központok, egyre nehezebb még beépítetlen tározóteret találni. Ezért hatástanulmány készült a Hosszúréti - vízrendszerre, hogy feltárja a szükséges és lehetséges megoldásokat, a víz visszatartására Levegőtisztaság és védelme A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. és 2. sz. melléklete alapján, a település a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba került besorolásra, s ennek megfelelően az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok tekintetében az alábbi zónacsoportokba tartozik: szennyezőanyag zónacsoport szennyezőanyag zónacsoport Kén- dioxid E /PM10/ Arzén (As) F Nitrogén- dioxid B /PM10/ Kadmium (Cd) F Szén- monoxid D /PM10/ Nikkel (Ni) F file: Torokbalint_TSZT_ docx 68

70 /PM10/ szilárd B /PM10/ Ólom (Pb) F Benzol E /PM10/ benz(a)-pirén (BaP) B Talaj-közeli ózon O-I A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete alapján a zónák típusai következők: A csoport: agglomeráció: olyan légszennyezettségi zóna, ahol a népesség száma meghaladja a lakost, vagy ahol a népesség száma lakos vagy annál kevesebb, de a népsűrűség legalább 500 fő/km. További előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározását a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza. Törökbálinton a légszennyező anyag kibocsátásának túlnyomó részét a telephelyek hőenergia ellátásából, tüzelésből eredő légszennyezők adják. A lakossági gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. A Törökbálinttól kb km-re fekvő százhalombattai MOL Rt Dunai Finomító és a Dunamenti Erőmű légszennyezés kibocsátásai déli szél esetén érzékelhető térségi hattérszennyezést okoznak a településen. A település légszennyezéséhez hozzáadódik az M7 és M0 nagyforgalmú utak járműforgalmából adódó emisszió. A levegő minőség alakulásában a település sajátos helyzetéből adódóan, az M1-M7 és az M0 autópályák átvezetése miatt, a közlekedési eredetű levegőszennyezés a legmeghatározóbb. Az autópályák nyomvonalai és a beépített területeket között többnyire nincs meg a szükséges védőtávolság, ezért a gépjármű forgalom okozta légszennyezés terhelés különösen az autópályákkal szomszédos területeken - komoly problémát jelent Zaj- és rezgésterhelés A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet, a zajtól védendő területeken alapvetően háromféle tevékenységi körhöz, illetve zajterhelési forráshoz kapcsolódóan állapítja meg a különböző zaj terhelési határértékeket. Ezek a következők: - üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zajterhelés, - építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, - közlekedéstől származó zajterhelés. file: Torokbalint_TSZT_ docx 69

71 Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 1. melléklete) Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) Sorszám Zajtól védendő terület 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület nappal óra éjjel óra Gazdasági terület Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 2. melléklete) Sorszám Zajtól védendő terület 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal óra éjjel óra nappal óra éjjel óra nappal óra éjjel óra Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 4. Gazdasági terület A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 3. melléklete) Határérték (LTH) az LAM kö megítélési szintre* (db) Sorszám Zajtól védendő terület 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra nappal óra éjjel óra az országos közúthálózat-ba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtő-utaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra nappal óra éjjel óra az országos közúthálózat-ba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelytől*** származó zajra nappal óra éjjel óra file: Torokbalint_TSZT_ docx 70

72 területei, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 4. Gazdasági terület A településen jelentős a zajterhelés, melynek okozója alapvetően a közlekedés, azon belül is a vasúti forgalom. Törökbálint határában válik ketté az M1 és M7 autópálya, majd ezután az M7-es autópálya kettészeli a belterületet. Az M7-es autópálya lakóterületet átszelő szakaszán a zajterhelés csökkentése érdekében zajgátló védőfalat építettek. Az M0 autópálya nyomvonala elkerüli ugyan a törökbálinti lakóterületeket, ellenben elhalad az Annahegyi zártkerti területek mellett, majd az M7-es csomópontja után kettészeli a belterületi, részben beépített kereskedelmi és intézményfejlesztési területeket. A Budapest-Hegyeshalom vasútvonal által okozott zajterhelés szélesebb területsávot érint, mint az autópályák menti. Budapest és vonzáskörzete zajtérképe 2007-ben készült el, amely Budapest mellett tovább 21 agglomerációs településre, többek között Törökbálint területére terjed ki. Ennek adatai alapján a település zajhelyzetében a közúti közlekedés által okozott zajterhelés a meghatározó. Közúti zajterhelés nappal file: Torokbalint_TSZT_ docx 71

73 Közúti zajterhelés éjjel Vasúti zajterhelés nappal file: Torokbalint_TSZT_ docx 72

74 Vasúti zajterhelés éjjel Sugárzás védelem E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Hulladékkezelés A település belterületén a kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A zártkerti területeken konténeres hulladékszállítás folyik. A hulladékot a Tatabányai regionális lerakóra szállítják, mely a rendezési terv távlatán belül nem fog betelni, így település kommunális hulladék elhelyezése távlatilag megoldott. A településen évente keletkező - ipari, mezőgazdasági, és szolgáltató tevékenységből származó - termelési veszélyes hulladék mennyisége Pest megyei viszonylatban elég jelentős Vizuális környezetterhelés E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Árvízvédelem E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad. file: Torokbalint_TSZT_ docx 73

75 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Csúszás-, süllyedésveszélyes területek E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Földrengés veszélyeztetett területei E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Belvízveszélyes területek E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Mély fekvésű területek E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Árvíz és belvízvédelem E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - file: Torokbalint_TSZT_ docx 74

76 elmarad Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Mélységi, magassági korlátozások E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Tevékenységből adódó korlátozások E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Ásványi nyersanyag lelőhely E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Városi klíma E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad. 2. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A későbbiekben részletezett tervmódosításra a mostanra már teljesen rögzült és egészen konkrét önkormányzati elhatározások tervbeillesztése, az ezt megelőzően hatályba lépett tervi megoldások egységes tervvé történő összedolgozása és a jogszabályi környezet időközben jelentős változásának lekövetési igénye miatt került sor. A tervezés mostani állapotáig a óta folytatott huzamos tervezés során több tervezési állapoton és változaton keresztül érkeztünk el. Az elhatározott és tervben megjelenített változtatások kikristályosodott önkormányzati elképzelések eredményeként jöttek létre és kerültek be a tervanyagba. Emiatt most már külön nem volt cél a helyzetfeltáró munkarészben vizsgált tényezők, a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése. Így az adottságok elemzésével e munkarészben nem foglalkozunk. Ugyancsak az előzőek miatt a helyzetértékelés kapcsán a helyzetfeltáró munkarészben elvégzett, vagy a szakági alátámasztó javaslatokban szereplő értékelések elégségesek, így külön e vonatkozásban sem készül önálló munkarész A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési file: Torokbalint_TSZT_ docx 75

77 feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A jelen tervfelülvizsgálat és tervmódosítás során a tervezett módosítások a hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazottakkal összhangban vannak, attól eltérő elemeket nem tartalmaznak. A településrendezés során a koncepcióban rögzítetteken túlmenően a településen érvényesülő jelenlegi gazdasági, társadalmi folyamatok hatásait egyaránt figyelembe vettük Probléma és értéktérkép A település problémáinak összefoglalóját térképi formában, ábrázoltuk. Ez a PR jelű problématérkép, ami a dokumentáció rajzi munkarészei között található meg Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) E fejezet - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. (6) bek-ben felsorolt a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel és szerződéses okokból - elmarad. file: Torokbalint_TSZT_ docx 76

78 II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK A tervmódosítás során a hatályos TSZT (tervlap és leírás) megváltoztatásra került. E változások a település egészéhez viszonyítva ugyan nem jelentősek, de tartalmilag, formailag és területi értelemben is az érvényes tervek több elemét érintik. A lényegesebb területi típusú rajzi változásokat egy áttekintő térképen (az AT jelű lapon) ábrázoltuk annak érdekében, hogy a hatályos tervekhez képest történő változások jól összevethetők legyenek az előzményi állapottal. A szöveges jóváhagyandó munkarészben a formai és tartalmi változtatások összességében olyan mértékűek (pl. a külső jogi környezet változása miatt), hogy emiatt nincs mód a változtatások pontos összevethetőségére (pl. kiemelés, áthúzás) bemutatására, ezért a régi szövegek egységes hatályon kívül helyezését és az új szövegek hatálybaléptetését alkalmaztuk a módosítgatások helyett Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer A város településszerkezete a jelenleg kialakult állapothoz képest lényegileg nem változik meg. Néhány közúthálózati elem és néhány kisebb-nagyobb terület-felhasználási elem azonban megváltozik. Ezek részletes leírása a későbbi fejezetekben található. A közúthálózati elemek bővülésének nyomvonali változásának fő indoka a kedvezőbb településen belüli és településközi kapcsolati rendszer kialakításának igénye. A kisebb-nagyobb mértékben megváltozó terület-felhasználások indoka a korábbi terv hatálybalépése óta letelt időszak gazdasági, társadalmi, jogi környezetének megváltozásából fakadó kihívásoknak való megfelelés kényszerének figyelembe vétele. Az alább alfejezetekben az OTÉK-nak megfelelő terület-felhasználási kategóriák alkalmazásával ismertetjük Törökbálint igazgatási területének tényleges mai terület-felhasználását, és a tervezett állapotot is. A város (OTÉK megfogalmazás szerint) beépített, illetőleg beépítésre szánt területe lényegileg megegyezik a mai belterülettel, míg a beépítésre nem szánt területe pedig nagyjából a mai külterülettel. (A beépített és beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek.) Beépítésre szánt területek (lakóterületek, üdülőterületek, vegyes területek, gazdasági területek, különleges területek) Lakóterületek, lakásállomány A lakáslétesítési igényeknek lényegében a telkes, családiházas beépítési forma felel meg a településen, bár Törökbálinton létezik soklakásos társasházas beépítési forma (kisvárosias beépítésű telepek) is. Tervünkben a telkes, családiházas lakáslétesítési formát javasoltuk alkalmazni a településen. A település jelenlegi belterületein lévő lakóterületein a fizetőképes igények növekedésével párhuzamosan ugyan egyre csökken a lakásépítési tartalék, de azért például a nemrég felosztott ún. Tükörhegy IV. ütem, a József-hegy, vagy akár az Annahegy különféle (kertvárosias, hétvégiházas üdülő) terület-felhasználási besorolású területein még mindig sok telek vár beépítésre. Korábbi önkormányzati igényeknek megfelelően azonban újabb jelentős nagyságú lakóterületek kijelöléséről nem kellett gondoskodnunk. A most elvégzett átsorolások lényegében korábbi más beépítésre szánt célú területhasználati funkciójú területek kertvárosias lakóövezeti átsorolására terjedtek ki, nem pedig beépítésre nem szánt célú területek átsorolására. Így a József-hegy korábbi hétvégiházas üdülőterületeinek átsorolásából, a Téglagyár menti lakóterületek határkorrekciójából, a Walla-kilátó és környezete módosulásából lényeges változás nem következik be. file: Torokbalint_TSZT_ docx 77

79 A távlatban várható lehetséges legnagyobb lakásszám, becslésünk szerint a terv távlatán belül (kb ig) az alábbiaknak megfelelően alakul. A lakásszám számítási metódus: Ebben az anyagrészben azt számítjuk ki, hogy a párhuzamos tervezésben készülő HÉSZ szabályaival összhangban a TSZT-ben rögzített meglévő és tervezett terület-felhasználási besorolások nagyságát is figyelembe véve mekkora lehet az a potenciálisan legnagyobb lakásszám, amellyel számolnunk kell a későbbiekben. Nyilván ezek az értékek jóval nagyobb számot eredményeznek akár annál is amely a meglévő területeken ma valójában kialakult, de a HÉSZ szabályai elvben a ma kialakult területeken a kialakult állapotnál is nagyobb lakásszám kialakulását is megengedik. (Nyilvánvalóan nem minden telket építenek, építettek úgy be a tulajdonosaik, hogy azokon az elvben lehetséges legnagyobb lakásszám jöjjön létre.) A számított, lehetséges legnagyobb telek- és lakásszám becsléseknél az adott terület-felhasználási kategóriákra vonatkozóan kiadódó területnagyságokat figyelembe véve a következő képleteket alkalmaztuk azoknál a terület-felhasználási kategóriáknál amelyeknél szóba jöhet akár legálisan, akár fél-/vagy illegálisan lakófunkció kialakítása: - Kisvárosias lakóterületeket az e területeken létesíthető lakásmennyiség város lakásnagyságrendjéhez képesti elhanyagolható nagysága miatt nem vettünk figyelembe. - Kertvárosias lakóterületeknél a lakótelkek száma átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / 700. A lakásszám maximuma = a lakótelkek száma x 2 lakás/telek. - Falusias lakóterületeknél a lakótelkek száma (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / A lakásszám maximuma = a lakótelkek száma x 2 lakás/telek. - Településközpont területeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / A lakásszám maximuma = a telkek száma x 1000 m 2 (telekterület) x 0,35 (beépítési %) x 3 (szintszám) / 70 m 2 (lakás alapterület). - Intézményi területeknél általában a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / A lakásszám maximuma = a telkek száma x 2500 m 2 (telekterület) x 0,35 (beépítési %) x 3 (szintszám) / 70 m 2 (lakás alapterület). - Intézményi területeknél a Tó Parkban a lakásszám maximuma (db) = a területre vonatkozó telepítési tanulmánytervben rögzítettek szerinti 68 db. - Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeknél a lakásszám maximuma (db) = területfelhasználási kategória összes területe (m2) x 0,8 x 1,0 (szintterületi mutató) x 0,1 (az épület alapterülethez viszonyított limitált lakásarány %-a) / 70 m 2 (lakás alapterület). - Ipari gazdasági területeknél a lakásszám maximuma (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m2) x 0,8 x 0,8 (szintterületi mutató) x 0,1 (az épület alapterülethez viszonyított becsült lakásarány %-a) / 70 m 2 (lakás alapterület). - Üdülőházas üdülőterületeket az e területeken létesíthető lakásmennyiség város lakásnagyságrendjéhez képesti elhanyagolható nagysága miatt nem vettünk figyelembe. - Hétvégi házas üdülőterületeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,8 / A lakásszám maximuma = a telkek száma x 1 lakás/telek. - Kertes mezőgazdasági területeknél a lakófunkció befogadására is alkalmas telkek száma átlagosan (db) = terület-felhasználási kategória összes területe (m 2 ) x 0,85 / A lakásszám maximuma = a telkek száma x 1500 m 2 (telekterület) x 0,03 (beépítési %) x 1,5 (szintszám) / 70 m 2 (lakás alapterület). A fenti számításoknál szereplő értékeket, a biztonság irányába tévedve az átlagos jellemzők alapján a legsűrűbb beépítést eredményező változatához igazodó értékekkel határoztuk meg. Várható lakásszám: Terület-felhasználási kategória Terület-felhasználás területnagysága (m 2 ) Számított lehetséges legnagyobb lakásszám (db) Meglévő megmaradó, már ilyen funkciókra beépült területek Kertvárosias lakóterületek Falusias lakóterületek Településközpont területek Intézményi területek file: Torokbalint_TSZT_ docx 78

80 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek Ipari gazdasági területek Hétvégi házas üdülőterület Kertes mezőgazdasági terület Meglévő összesen: Tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek Kertvárosias lakóterületek Falusias lakóterületek Településközpont területek Intézményi területek általában Intézményi területek a Tó Parkban Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek Ipari gazdasági területek Hétvégi házas üdülőterület Tervezett összesen: A fentiek alapján a terv távlatán belül (kb ig) a tervmódosítás alapján mindösszesen db új lakás létesülhet majd. Ez az érték a 2011-ben már meglévő db összes lakóegység számhoz képest 2025-ig kb. 41 %-os, kiemelkedően magas lakásszám növekedést jelenthet. Ezért javasoljuk, hogy a település egy prioritási sorrend meghatározásával a későbbiekben mindenképpen ütemezze a lehetséges fejlesztéseket, vagy/és a HÉSZ szabályait szigorítsa tovább, ha a lakásszámot és ezen keresztül a népességszámot is szigorú keretek között kívánja tartani. (Az ütemezést már csak ezért is azért is javasoljuk, mert a fenti lakásszám összesítési táblázatban nem is annyira a tervezett újonnan kialakított, vagy funkcióváltó területek lakásszám értéke a jelentős, hanem a meglévő, megmaradó beépített és beépítésre kijelölt területek potenciális lakásszám tartaléka. Ez a tartalék a 2011-es db lakás helyett kedvezőtlen esetben, elvben további kb. négyszeres, összességében több mint lakás kialakítását is lehetővé tenné jelenleg már hatályosan átsorolt területeken.) A lakásszám várható változása ben meglévő ig tervezett A lakásszám és a lakóterületek lakónépesség alakulása ben meglévő 2025-ig tervezett 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó (fő) Lakóegység összesen (db) Lakónépesség (fő) A fentiek szerint becsült lakásszám változásból származó népességnövekedésből adódó közmű- és közintézményi infrastruktúrával szembeni elvárások megnőnek. Ezért ezt a becsült lakónépesség növekedést a népesség távlati alakulásának számításánál (, illetve a közintézményi és közmű infrastruktúra hálózatok méretezésénél is) figyelembe vettük. A terv szerint a meglévő lakóterületek jellemzően a korábbi időszakban kialakult állapotra szervesen ráépülve, drasztikus változások nélkül, szabályozott keretek között fejlődnek tovább fokozatos szerves file: Torokbalint_TSZT_ docx 79

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA

SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA II. FÁZIS: MÁSODIK MUNKAKÖZI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. augusztus Projektszám:

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ELFOGADÁSRA ELŐKÉSZÍTETT DOKUMENTÁCIÓ. Budapest, 2015. szeptember

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ELFOGADÁSRA ELŐKÉSZÍTETT DOKUMENTÁCIÓ. Budapest, 2015. szeptember TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ELFOGADÁSRA ELŐKÉSZÍTETT DOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. szeptember Projektszám: 2-08-556 Törökbálint Város településszerkezeti tervét Törökbálint Város Önkormányzatának

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. Budapest, 2015. július

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. Budapest, 2015. július TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. július Projektszám: 2-08-556 Törökbálint Város településszerkezeti tervét Törökbálint Város Önkormányzatának

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

C E G L É D V Á R O S

C E G L É D V Á R O S C E G L É D V Á R O S TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A 03/24, 03/43 ÉS 0334/6 HRSZ. TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN JÓVÁHAGYOTT

Részletesebben

VERESEGYHÁZ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

VERESEGYHÁZ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA MUNKAKÖZI VÁLTOZAT! VERESEGYHÁZ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ A TÁRGYALÁSOS EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ Budapest, 2015. április Projektszám:

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. Környezetalakítás 3.4. Közlekedés 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA. 2015. március

C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA. 2015. március C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA KÉPVISELŐTESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. március PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA A BUDAPEST-ESZTERGOM VASÚTVONAL REKONSTRUKCIÓJA NEMZETGAZDÁSÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Részletesebben

SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA

SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA SZIGETBECSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA I. FÁZIS: ELSŐ MUNKAKÖZI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ ISO 9001:2000 MSZT 503/0818(1)-730(1) Budapest,

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t á s a (Elírás javítása)

SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t á s a (Elírás javítása) ÉPÍTÉSZMŰHELY Kft. Kecskemét, 6000 Wesselényi utca 1. Tervező: Szilberhorn Erzsébet TT1/É 03 0105 Tel.,fax.:76/482-916 06/30-349-68-74 SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A KözOP-3.2/C-08-11 pályázattal épülő VESZPRÉM-MÁRKÓ-BÁND HIVATÁSFORGALMI ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI KERÉKPÁRÚT ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. Közlekedés 3.4. Környezetalakítás 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

ARCHITEX É p í t é s z K f t JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK. tsz.: 213/15

ARCHITEX É p í t é s z K f t JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK. tsz.: 213/15 ARCHITEX É p í t é s z K f t S z o l n o k, Verseghy park 8. telefon: 56/789-307 telefax: 56/789-327 e-mail: architex@architexkft.hu JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK

Részletesebben

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. október 8. A fejlesztés vagy rendezés dilemmája

Részletesebben

K I V O N A T. A településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosítása véleményezési szakaszának lezárásáról

K I V O N A T. A településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosítása véleményezési szakaszának lezárásáról K I V O N A T A Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 26-án tartott ülése jegyzőkönyvéből. TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 65/2014.(VI. 26.) számú határozata

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítása (határozattal jóváhagyandó)./2015.( ) határozat-tervezet mellékletekkel

Településszerkezeti terv módosítása (határozattal jóváhagyandó)./2015.( ) határozat-tervezet mellékletekkel Településszerkezeti terv módosítása (határozattal jóváhagyandó)./2015.( ) határozat-tervezet mellékletekkel /2015.(...) KT Soltvadkert településszerkezeti tervének módosítása HATÁROZAT-TERVEZET Soltvadkert

Részletesebben

ERCSI VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, TOVÁBBÁ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE EGYSZERŰSÍTETT, RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

ERCSI VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, TOVÁBBÁ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE EGYSZERŰSÍTETT, RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ERCSI VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, TOVÁBBÁ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE EGYSZERŰSÍTETT, RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA IV. FÁZIS: VÉGLEGESÍTETT DOKUMENTÁCIÓ ISO 9001:2000 MSZT 503/0818(1)-730(1)

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel /2015.( ) határozat Településszerkezeti terv módosítása

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT. 1. kötet. 2014. június hó KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.

KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT. 1. kötet. 2014. június hó KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: TSZ.: 1868 Kerepes Város Önkormányzat 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA 1 KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére. Izsák Város Polgármesterétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére. Tárgy: Településrendezési eszközök (településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat)

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata

Újhartyán Község Önkormányzata Újhartyán Község Önkormányzata Schulcz József polgármester 2367 Újhartyán, Fő u. 21. Tel./Fax: (29)372-133, 372-258, 372-025 Iktatószám:42-5/2013. Ügyintéző: Göndörné Frajka Gabriella, Jegyző elérhetősége:06/29-372-133

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

T P. Dunakiliti Településrendezési eszközök módosítása JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ

T P. Dunakiliti Településrendezési eszközök módosítása JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11. ; Tel: 96/418 373 Fa: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu www.talent plan.hu Dunakiliti Településrendezési

Részletesebben

küldött 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság X X 6.

küldött 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság X X 6. Előzetes tájékoztató eljárás A településfejlesztési elképzelésekről és a tervezési programról megtörtént a lakosság és az államigazgatási szervek, valamint az érintett szervezetek tájékoztatása is. Az

Részletesebben

MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 1 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS Megbízó Máriahalom község Önkormányzata Murczin Kálmán Polgármester 2527 Máriahalom, Széchenyi

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés Város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciójának

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló város hatályos bel- és külterületi szabályozási tervének 2012/2.

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

M E N D E. 2014. január

M E N D E. 2014. január M E N D E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A 0126/17 HRSZ. TERÜLETRE VONATKOZÓAN MENDE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 22/2013. (XII. 20.) KT. RENDELETE A 11/2002. (X. 8.) KT. RENDELETTEL

Részletesebben

https://maps.google.hu/maps BEREK TÁJÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 2015. szeptember

https://maps.google.hu/maps BEREK TÁJÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 2015. szeptember 314//2012.. ((XI I.. 8..)) KORM.. RENDELLET.. 32 ((1)) b)) ÉS 41.. ((3)) SZERINTII EGYSZERŰSÍTETT ELLJJÁRÁS VÉLLEMÉNYEZÉSI I SZAKASZ EGYEZTETÉSII DOKUMENTÁCIÓJJA NAGYLÓK HÉSZ,, SZT MÓDOSÍÍTÁS SZAKÁGII

Részletesebben

Településrendezési terv módosítása

Településrendezési terv módosítása 255/2013. (XII. 30.) számú Kt. határozattal és 26/2013.(XII.30) Önk. rendelettel Jóváhagyott anyag 2013. Megbízó: Tervező Nagymaros város Önkormányzat 2626 Nagymaros Fő tér 5. Pro Arch. Építész Stúdió

Részletesebben

EGERVÁR. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV módosítása. 2011. november

EGERVÁR. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV módosítása. 2011. november EGERVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV módosítása 2011. november

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA

TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATÁRA Balatonboglár Külterület Belterület Zártkert 2576ha 547ha

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZOK

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZOK NAGYKOVÁCSI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONEPCIÓ ÉS ITS KÉSZÍTÉSE 1 NAGYKOVÁCSI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSA SORÁN BEÉRKEZETT VÉLEMÉNYEKRE

Részletesebben

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009.

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009. Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA A 64/2005.(XI. 29.) ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

DUNAHARASZTI. II. kötet TSZT módosítás. HÉSZ, szabályozási terv és TSZT módosítása. Alátámasztó és jóváhagyandó munkarészek

DUNAHARASZTI. II. kötet TSZT módosítás. HÉSZ, szabályozási terv és TSZT módosítása. Alátámasztó és jóváhagyandó munkarészek BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT. 1061 BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. TEL.: 3175-318, FAX: 3173-296 DUNAHARASZTI HÉSZ, szabályozási terv és TSZT módosítása II. kötet TSZT módosítás Alátámasztó és jóváhagyandó

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ V. évfolyam 8. szám 1575 Ft 2008. augusztus 29. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Oldal Törvény 2008. évi L. tv. az Országos Területrendezési

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2014.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2014.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2014.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

I. Kerepes Város Településszerkezeti Terve Leírásának (továbbiakban:l) módosításáról szóló határozat 1. sz. melléklete.

I. Kerepes Város Településszerkezeti Terve Leírásának (továbbiakban:l) módosításáról szóló határozat 1. sz. melléklete. I. Kerepes Város Településszerkezeti Terve Leírásának (továbbiakban:l) módosításáról szóló határozat 1. sz. melléklete. 1.) Az L 2. fejezetében (A település igazgatási területe, a belterületi határ módosítás

Részletesebben

DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK. 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA

DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK. 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA Megbízó Dombiratos község Önkormányzata Bojczán Endre Péter polgármester

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Főép ítés zétől

Salgótarján Megyei Jogú Város Főép ítés zétől Salgótarján Megyei Jogú Város Főép ítés zétől Szám: 23126 33 / 2013 Javaslat a Salgótarján, Arany János és Március 15. utca és környékét érintő településrendezési eszköz módosítása véleményezési szakaszának

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

Urbanisztika I. m á s o d i k e l ő a d á s. A terület-, és településrendezés dokumentumai, kapcsolata, a tervek rendszere, szerkezeti terv

Urbanisztika I. m á s o d i k e l ő a d á s. A terület-, és településrendezés dokumentumai, kapcsolata, a tervek rendszere, szerkezeti terv Urbanisztika I. m á s o d i k e l ő a d á s A terület-, és településrendezés dokumentumai, kapcsolata, a tervek rendszere, szerkezeti terv dr. Kovács Péter A terület-, és településrendezés dokumentumai

Részletesebben

Tárgy: Középső Ferencváros rehabilitációja, KSZT módosítás, tervezői válasz

Tárgy: Középső Ferencváros rehabilitációja, KSZT módosítás, tervezői válasz T/F 4660 300, 3614 296 email: iroda@korenyikft.hu 1/5 IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Szűcs Balázs főépítész úr részére Budapest Bakáts tér 14. 1092 Tárgy: Középső Ferencváros rehabilitációja, KSZT

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala 1686-2/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: Dr.

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2016.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A településfejlesztés és a településrendezés változásai

A településfejlesztés és a településrendezés változásai A településfejlesztés és a településrendezés változásai dr. Hajnóczi Péter főosztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály Az Építési törvény változásai az új önkormányzati

Részletesebben

A TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ EGYSZERŰSÍTETT EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSHOZ. 2015. június

A TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ EGYSZERŰSÍTETT EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSHOZ. 2015. június DÖMSÖD NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ EGYSZERŰSÍTETT EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSHOZ 2015. június PEST

Részletesebben

KESZÜ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

KESZÜ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

FÜRGED TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

FÜRGED TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FÜRGED TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 48/2009. (VI.17.) határozattal elfogadott Településszerkezeti terv 8/2009. (VI.22.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA Megbízó Fürged

Részletesebben

REGIOPLAN SOPRON MJ VÁROS SOPRONBÁNFALVA ÉS SOPRONBÁNFALVA-KUTYAHEGY SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSA

REGIOPLAN SOPRON MJ VÁROS SOPRONBÁNFALVA ÉS SOPRONBÁNFALVA-KUTYAHEGY SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSA REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu SOPRON MJ VÁROS SOPRONBÁNFALVA ÉS SOPRONBÁNFALVA-KUTYAHEGY SZABÁLYOZÁSI

Részletesebben

SUKORÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

SUKORÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA SUKORÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA a 034/11, 034/12 és 034/28-as hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan 2015. május A településfejlesztési koncepcióról,

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Rendelettel jóváhagyandó. /2014.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Rendelettel jóváhagyandó. /2014.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Rendelettel jóváhagyandó. /2014.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról Lajosmizse Városának Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (.) önkormányzati rendelete

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Oláh Károly E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

Részletesebben

BÁBOLNA. Településrendezési tervmódosítás Véleményezési dokumentáció 2015. március TH-14-02-08

BÁBOLNA. Településrendezési tervmódosítás Véleményezési dokumentáció 2015. március TH-14-02-08 BÁBOLNA Településrendezési tervmódosítás Véleményezési dokumentáció 2015. március TH-14-02-08 2 BábolnaTelepülésrendezési tervmódosítás 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti teljes eljárás Aláírólap

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

REGIOPLAN KECSKÉD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS

REGIOPLAN KECSKÉD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS Gyır, 2011.09. HÓ Msz.:Rp.I.189-2 Munkaszám: Rp.I.189-2 Pekkerné Szabó Piroska Felelıs tervezık: Településrendezés Tájrendezés, környezetalakítás okl. táj- és kertépítész okl. táj- és környezetrendezési

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Tolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XII.19.) RENDELETE

Tolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XII.19.) RENDELETE Tolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XII.19.) RENDELETE a helyi építési szabályzat módosításáról Tolmács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ

ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ TÁJOLÓ-TERV Területrendezési, Környezetvédelmi és Közigazgatásfejlesztési Kft. Mosonmagyaróvár Város Településrendezési eszközök módosítása 0121 hrsz.-ú út 0120 hrsz.-ú út 0123/2 hrsz.-ú út 0132 hrsz.-ú

Részletesebben

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Készült a Baranya Megyei Önkormányzat megbízásából BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE JAVASLATTEVŐ TERVFÁZIS EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ I. KÖTET ELFOGADÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 2011. JÚNIUS 1085 Budapest

Részletesebben

Javaslat Ózd Város Településszerkezeti Tervének módosítására

Javaslat Ózd Város Településszerkezeti Tervének módosítására Javaslat Ózd Város Településszerkezeti Tervének módosítására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Ózd, 2015. december 21. Előzmények: Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG)

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) TERVEZŐ LUGOSI ÁGNES TT1-02-0141 PÉCS, 2013. JÚNIUS 30.

Részletesebben

M E N D E K Ö Z S É G

M E N D E K Ö Z S É G M E N D E K Ö Z S É G TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A 0126/17 HRSZ. TERÜLETRE VONATKOZÓAN ÉS A 0126/17 HRSZ. TERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA MENDE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT

Részletesebben

T P. T P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: talent_plan@arrabonet.hu - 2 -

T P. T P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: talent_plan@arrabonet.hu - 2 - T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11. Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699; E mail: talent_plan@arrabonet.hu VÉRTESKETHELY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

Részletesebben

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Munkaszám: HszM-1/2012. Ikt. sz.: 43/2012. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (2012. ÉVI III. MÓDOSÍTÁS) 2012. ÉVI III. MÓDOSÍTÁS KÜLTERÜLETEN A NÁDUDVARI ÉS HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI

Részletesebben

REMETESZŐLŐS 1. KÖTET MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGBÍZÓ: REMETESZŐLŐS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

REMETESZŐLŐS 1. KÖTET MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGBÍZÓ: REMETESZŐLŐS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÓ: REMETESZŐLŐS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TERVEZŐ: TSZ: 1413 REMETESZŐLŐS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 1.

Részletesebben