AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI GÖDÖLLŐN. LEHETSÉGES-E POSZTMODERNIZÁCIÓ KISVÁROSI KÖRNYEZETBEN?
|
|
- Gizella Vörösné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI GÖDÖLLŐN. LEHETSÉGES-E POSZTMODERNIZÁCIÓ KISVÁROSI KÖRNYEZETBEN? Bakti Mária 1 A posztmodernizáció és a kisvárosi környezet összekapcsolása első pillantásra ellentmondásnak tűnhet, hiszen a posztmodern városi tér, a postmetropolis (Soja, 2001) elsősorban a nagyvárosok jellemzője, azonban Soja szerint az elmúlt harminc év során minden város, mindenhol megtapasztalta a nyilvánvaló posztmodernizációt, jóllehet a változások foka nem volt mindenhol azonos (Soja, 2001). Így feloldható az ellentmondás, és elfogadható jelen dolgozat kísérlete is arra, hogy megvizsgálja a posztmodernizáció mögöttes folyamatait, és bemutassa hatásukat az épített környezet alakításában a 30 ezer lakosú Gödöllőn. 1. A posztmodern Az ellentmondás feloldásához az első lépés a fogalmak tisztázása. Jelen dolgozatnak nem célja a posztmodern fogalmának definiálása, hiszen itt a kutató rögtön nehézségekbe ütközik. Jameson frappáns és klasszikus definíciója szerint a posztmodern a késői kapitalizmus kulturális logikája. (Jameson, 1997). Lyotard a modern kor nagy metanarratíváinak érvényességét kérdőjelezi meg A posztmodern állapot című írásában (Lyotard 1993), amikor a tudás és a tudomány helyzetét vizsgálja a legfejlettebb társadalmakban. Habermas szerint viszont nem beszélhetünk posztmodern korról, mivel az ő megítélése szerint a modern kor még nem fejeződött be (Habermas 1993). A filozófia helyett a földrajz szemszögéből vizsgálja a helyzetet Dear. Szerinte a posztmodern egyszerre jelent stílust, korszakot, és olyan módszertani és filozófiai diskurzust, amely szembeszáll a felvilágosodás eszméivel, pontosabban szólva azzal az eszmével, amely szerint egy adott intellektuális meggyőződésnek hegemóniája van a többivel szemben (Dear 2001). Ezt az időszakot világszerte számos változás, átalakulás jellemzi. Ezek a változások összetettek, egymással bonyolult ok-okozati összefüggésben állnak, mivel párhuzamosan hatnak többdimenziós gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális folyamatok. (Castells 1999, Knox 1991.) Soja szerint a városokat érintő változások, azaz a városok posztmodernizációján belül a legjelentősebb folyamat a tőke, a munkaerő, a kultúra és az információáramlás 1 tudományos segédmunkatárs, MTA RKK ATI, Békéscsabai Osztálya
2 globalizációja, amely a poszt-fordista gazdaságba történő átmenetet kísérte. A poszt-fordista gazdasági átmenet és a globalizáció keretein belül érthetőek azok a folyamatok, amelyek a városokat alakítják, és a városi tér új elemeinek megjelenéshez vezettek. A város formai megjelenése mellett Soja szerint átalakul a város társadalma is. A jövedelmi és etnikai különbségek mellett bevándorlás, a munkarőpiaci különbségek, a dzsentrifikáció, a hajléktalanok számának növekedése és a városi szegénység tovább alakítják a városok társadalmának képét. Ennek eredményeképpen megjelenik a bekerített város, a kerítéssel körbevett, biztonsági őrrel védett lakóparkok vagy nyugdíjas közösségek. A társadalmi és gazdasági átalakulás másik megjelenési formája a Simcity, ahol a valóság és a virtuális tér egymás mellett létezik (Soja 2001). A változások elkerülhetetlenül nyomot hagytak / hagynak a települések képén is, azonban nincsenek vegytiszta posztmodern városok, városi terek (Soja, 2001.) mivel a múltbéli örökség továbbra is jelen van a városokban, ehhez adódnak hozzá a posztmodern elemek. A posztmodern városi tér meghatározó eleme a posztmodern építészeti stílus megjelenése. Bonta szerint azonban nagyon nehéz a posztmodern, mint építészeti stílus definiálása, mivel nem léteznek határozott posztmodern formajegyek. A posztmodern építészeti stílus alapvetően eklektikus. Egységes viszont a posztmodern építészet abban, hogy nem a modern formákkal, hanem a modern szellemmel szakít (Bonta, 1995). Knox Washington D.C. példáján vizsgálja a posztmodern várost. A város egyik legmeglepőbb elemének a posztmodern építészeti stílus megjelenését tartja. A posztmodern stílus mellett a kiemelt szerepet kap a posztmodern városi építészeti elemek között a történelmi értékek megőrzése és a dzsentrifikáció által generált változások is. Knox bemutatja a bekerített lakóparkokat, a vegyes felhasználású területeket és a fesztiválhelyszíneket, a látványosságok területeit is. Végül említésre kerülnek az autópályák mentén elterülő hi-tech folyosók is. Lukovich Tamás olvasatában a posztmodern város tematikus parkok gyűjteménye (Lukovich 2001). Az ő munkájában már bőven találkozunk magyarországi példákkal is. Lukovich kilenc tematikus park-típust különböztet meg a posztmodern városban: szórakoztató parkok üzleti és ipari parkok védett, zárt privát lakótelepek nyugdíjas közösségek bevásárló központok
3 út menti lineáris kereskedelmi zónák újrahasznosított, általában vízparti vendéglátásra orientált létesítmények telepszerű, campus-jellegű létesítmények megaprojektek (LUKOVICH 2001 pp ) A felsorolt változásokat, átalakulásokat együtt nevezem posztmodernizációnak, a posztmodern városépítészeti elemeket pedig az említett folyamatok térbeli megjelenési formáinak tekintem. 2. A posztmodernizáció folyamatai Gödöllőn A posztmodern összefoglaló névvel illetett változások a fentebb említett átalakulásokhoz vezettek a nyugati kapitalista nagyvárosi térben. Magyarországon (és Kelet- Közép-Európában) azonban a helyzet annyiban módosult, hogy itt a fordista gazdaságból a posztfordista gazdaságba történő átment a párhuzamosan zajlott a szocialista tervgazdálkodásos rendszerből a demokratikus keretek között működő piacgazdaságba történő átmenttel (Enyedi 1996), így a posztmodernizációt és ezen keresztül az épített környezet változásait más tényezők is befolyásolták, mint a nyugati metropoliszokban. Enyedi felsorolása szerint Közép-és Kelet-Európában a kettős átmenet legfontosabb elemei a következők voltak: a településrendszer piacorientált integrációja a városi gazdaság átalakulása a helyi önkormányzatok létrejötte az ingatlanpiac kialakulása a városi társadalom átalakulása az épített környezet átalakulása nemzetközi kapcsolatok kialakulása, részvétel a nemzetközi városversenyben. (Enyedi, 1998 p. 16) A következőkben az Enyedi által felsorolt tényezők közül négyet szeretnék részletesebben is vizsgálni, ezen keresztül bemutatni a posztmodernizációt és a Gödöllőhöz kapcsolódó sajátosságokat. A városi gazdaság átalakulása szervesen kapcsolódik a poszt-fordista gazdasági átmenthez. A város sikeresen vette a gazdasági átmenthez kapcsolódó akadályokat (Bakti, 2002). Gazdaságának átalakulásában kiemelkedő szerepet játszott kedvező fekvése: a főváros
4 közelsége és a város jó elérhetősége az M3-as autópályán keresztül. Már az 1990-es évtized elején megjelentek Gödöllőn a külföldi befektetők, 1990-ben a Schlumberger cég vásárolta meg a Ganz Árammérőgyárat (a vállalat jelenlegi neve Ganz Mérőgyár Kft). A vállalat elköltözött a régi Ganz telepről, az új székhely mellett 2003-ban is történtek bővítések ben települt Gödöllőre a kábelkötegek gyártó UTA, amelyet később felvásárolt a Lear Corporation, az új tulajdonos is megtartotta a gödöllői üzemet. A Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet 1992-ben Rt. vé alakult. A Gödöllői Gépgyár egy részét a Caterpillar vásárolta meg 1992-ben. A Sony 1996-ban építette meg gödöllői telephelyét, az Avon Cosmetics pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját, innen látják el a magyar mellett a cseh, a szlovák és a román piacot is. A multinacionális cégek mellett számos sikeres helyi kis-és középvállalkozás is működik a városban, számuk az elmúlt tíz év során folyamatosan növekedett (Bakti 2002). A város életében fontos szerepet játszik a fordista reindusztrializáció (Cséfalvay, 1999), amely az ipari tömegtermelés megújításának tekinthető. Ez a város társadalmát csak részben érintette, mivel az új üzemekbe főleg a környékbeli (akár 70 km is lehet!) településekről járnak be a munkások. A gödöllőiek pedig főleg a városban, vagy Budapesten találnak megélhetést. A helyben lakó foglalkoztatottak 60%-a dolgozik helyben, 40%-a más településen dolgozik. Gödöllő tehát magyarországi viszonylatban sikeres gazdasággal rendelkezik, a város jövedelmének jelentős része a továbbra is az ipari tevékenységből származik. A gazdaság átalakulása magával hozta a városi társadalom átalakulását is. A városi társadalmi csoportok státusza és térbeli elhelyezkedése is megváltozott, egyre növekvő térbeli és társadalmi polarizációhoz vezetett (Enyedi 1998). A társadalmi változások részben a rendszerváltás, részben az iparon alapuló gazdaságból a szolgáltatásokon alapuló gazdaságba történő átmenet kísérői. Weclawowicz szerint a társadalmi polarizáció a piacgazdasághoz kötődő egyenlőtlen elosztás eredménye (Weclawowicz, 1998). Véleménye szerint a legszembetűnőbb az öregek és a szegények marginalizációja, emellett megjelent a városokban a politikai és az etnikai elszigetelődés is. Ladányi és Szelényi az átmenet nyertesi közé sorolja a megerősödő új felsőközéposztályt (Ladányi, Szelényi 1998). Ide tartoznak a technokratavezető elit, véleményformáló értelmiségiek, és néhány jelentősebb magánvállalkozó. Mindkét szerző szól a leszakadó csoportok között a cigányságról. A fentiekkel ellentétben Gödöllő társadalma számos sajátosságot mutat. A városban nem tapasztalható a nagyvárosokban leírt nagyfokú polarizáció. Nem alakultak ki leszakadó csoportok az átmenet során, mivel a városi ipari üzemek, igaz új tulajdonossal, tovább működtek, illetve új munkahelyek is létrejöttek. Emellett Budapest közelsége is hozzájárul
5 ahhoz, hogy a városban a munkanélküliek aránya nagyon alacsony. Az átmenet folyamán Gödöllőn tovább erősödött a középosztály. A helyi cigányság erősen differenciált, mind társadalmi státuszát, mind térbeli elhelyezkedését tekintve. Az első csoportot a két világháború között az üdülőhelyként divatos Gödöllőn és Budapesten dolgozó muzsikus cigányok leszármazottai alkotják, akik a városban letelepedtek, integrálódtak a városi népességbe. A másik csoportot Gödöllő máriabesnyői településrészén letelepedett cigány családok alkotják. Ezek a családok az 1960-as években települtek be Gödöllőre Nógrád és Heves megyékből. Egy részük hagyományos kereskedelmi és kézműves tevékenységet folytat, ezek a családok gazdaságilag megerősödtek, jó körülmények között élnek. A másik részük gazdaságilag nem volt ennyire sikeres, lemaradtak. Ezek a családok nem egybefüggő telepen élnek, otthonaik a többi ház közé beékelődve, mozaikszerűen helyezkednek el. A helyi önkormányzatok szerepe alapvető fontosságú a társadalom demokratikus működése szempontjából, emellett kulcsszerepük van a helyi erőforrások mozgósításában és a helyi igényeket kielégítő programok kialakításában (Enyedi, 1998). Gödöllőn a helyi önkormányzat szerepe jelentős a város képének alakításában. Nem szeretnének robbanásszerű növekedést a város népességében, szeretnének azt fő körül tartani. Ezért nem jelölnek ki újabb lakóövezeteket, de próbálják a meglévő területeket jobban kihasználni. A városközpont hagyományos arculatának megőrzésének érdekében önkormányzati rendelet írja elő, hogy a belvárosban épített új házaknak stílusukban egyezni kell a helyükön állott régi házak stílusával. Az épületek magasságát, hasznosítását is rendelet szabályozza. Az önkormányzat a helyi lakáshelyzet alakításában közvetlen módon is részt vesz. A 2000 és 2002 között meghirdetett Széchenyi terv keretében 3 épületben épült 40 önkormányzati bérlakás. A fecskeház lakásait 5 évre adják bérbe fiatal, kisgyermekes házaspároknak, akik így 5 év haladékot kaptak arra, hogy önerőből lakást tudjanak vásárolni. Az ingatlanpiac sajátos helyzetben van Gödöllőn, mivel az önkormányzat nem szeretne több lakóövezetet kialakítani, így nagy a harc a belvárosi leromlott állapotú házakért és a hozzájuk tartozó telkekért. A városban az ingatlankínálat véges, a kereslet azonban folyamatosan növekszik, mivel Gödöllő népszerű lakóhely, gazdasági sikerei, kellemes lakókörnyezete és kedvező földrajzi fekvése miatt.
6 3. Az épített tér átalakulása A következőkben azt tekintem át, hogy milyen nyomot hagytak az említett változások Gödöllő épített környezetében. A Lukovich által említett bevásárlóközpontok kisvárosi formában Gödöllőn is megjelentek, méreteik azonban, a város méretéből és a kisebb keresletből fakadóan, jóval szerényebbek a hasonló budapesti központoknál. Az üzletközpontok stílusukat, méretüket tekintve jól illeszkednek a kisvárosi környezetbe. Az elmúlt időszak során négy jelentős bevásárlóközpont épült a belvárosban, főleg kereskedelmi, illetve vendéglátó-ipari funkciókkal is rendelkeznek. A Petőfi téri üzletközpont emeletén lakásokat is kialakítottak. A nagy doboz üzletláncok közül Gödöllőn a Plus és a Penny Market jelent meg, a központtól távolabb eső, olcsóbb telkeken. Formailag szintén a nagy dobozokra emlékeztetnek a város külső részén felépült gyártelepek, a Sony és a Lear telephelyei. Mindkét cég a posztfordista reindusztrializáció eredményeképpen jelent meg Gödöllőn, a LEAR 1991-től van jelen Gödöllőn, 1996-ban egy második csarnokot is építettek. A Sony 1996-tól termel Gödöllőn (a csarnok rekordidő alatt készült el) Az Avon kelet-európai elosztóközpontja szintén Gödöllőn épült fel. A multinacionális cégek által épített gyárépületek, zöldmezős beruházások a város hagyományos szerkezetét nem törik meg, mivel a város környéki olcsó telkeken, az autópálya mellett épültek fel. Lukovich említi az út menti lineáris kereskedelmi zónákat is, mint a posztmodern város jellegzetességeit. Gödöllőn ennek szép példája a városból az M3 autópálya csatlakozásához vezető Dózsa György út, ahol az utóbbi években egy sor új szolgáltató funkciójú épület jelent meg. Az utca belvárosi részén irodaházak, üzletek, éttermek épültek, kifelé haladva pedig a Penny Market, autószalonok, benzinkút, egy fitness centrum, és egy fürdőszoba szalon. A bekerített város (Soja, 2001) példái még nem jelentek meg Gödöllőn, azonban a város szélén még 2000-ben felépült az első lakópark a Fácán soron, ahol sorházak és társasházak találhatóak, a lakások nagysága 64 és 130 m 2 között változik. Ezt hamarosan követte az Incsői Lakópark. Mind a lakások méretei, mind az ingatlanárak a középosztály számára teszik elérhetővé a lakóparkok lakásait. A bekerített város ugyan még nem jelent meg, de az autópálya mentén kialakított új lakóövezetben bekerített, biztonsági őrrel védett lakóházak már megjelentek.
7 A kisvárosi panellakások legtöbbjében végbement a fizikai és erkölcsi minőségromlás (Tóth, 1999), azonban ez Gödöllőre nem jellemző. A már említett ingatlanpiaci helyzet is hozzájárult ahhoz, hogy a gödöllői lakótelepi lakások ára jóval magasabb, mint más kisvárosokban. Gödöllő népszerű lett, Budapest közelsége és a város dinamikus fejlődésének eredményeképpen. A panellakások így Gödöllőn nem lettek kizárólag a társadalom marginalizálódó csoportjainak romló minőségű otthonai. A saját belső világgal, üzletekkel, sportolási lehetőségekkel is rendelkező telepszerű, campus jellegű létesítmények gödöllői példája a Szent István Egyetem campusa. A terület kialakítása már jóval a posztmodern korszakváltás előtt megkezdődött. A terület rendezése a premontrei rend munkásságához kapcsolódik. A rend szeptemberében nyitotta meg gödöllői gimnáziumát, később francia gimnázium is indult az intézményben. A neobarokk épületet Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervezte. Az épületben kapott helyet a rendház, a gimnázium, az internátus és a tornacsarnok. Az épülethez m 2 -es park is tartozott. A premontrei gimnáziumot 1948-ban államosították, az oktatás 1950ben szűnt meg ben települt Gödöllőre, a premontrei gimnázium épületébe az Agrártudományi Egyetem. A gödöllői egyetemváros beruházási keretét az december 9.-én jóváhagyott ötéves terv 40 millió forintban állapította meg. A beruházások lassan haladtak, az új épületek stílusukban nem illeszkedtek a már meglévő premontrei épületekhez. Az évek során felépült a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar épülete, a Kollégium, a Sportcsarnok, a Strand, a Biotechnológiai Kutatóközpont és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum. Fokozatosan kiépültek a megfelelő szolgáltatások (posta, élelmiszerbolt, étterem) és az egyetemi lakóépületek óta épültek fel az egyetem főépülete mellett az újraindított premontrei gimnázium oktatási épülete és tornacsarnoka, stílusukban az egyetemi épületeknél jobban igazodva a neobarokk központi épület stílusához. A Knox által ismertetett (Knox, 1991) amerikai nagyvárosokra jellemző műemlék felújítás nem feltétlenül a posztmodernizáció eredménye, azonban fontosnak tartom megemlíteni a gödöllői Grassalkovich-kastély felújítását, mivel Gödöllő épített környezetének egyik legszebb eleme. A kastély építését I. Grassalkovich Antal idejében, 1740-ben kezdték meg. A kastély építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a hazai barokk kastélyépítészetben, Grassalkovich-ot tekinthetjük a gödöllői stílus megálmodójának. A stílus fő jellegzetessége, hogy a főhomlokzathoz kapcsolódó szárnyak nem az érkezési oldal felé terjeszkednek, hanem az ellenkező irányba. A Grassalkovich család tulajdonából kikerülve a kastély királyi, majd kormányzói üdülő lett. A második világháború után a kastély egyik részében szovjet csapatok állomásoztak, illetve a Honvédelmi Minisztérium raktára volt, a másik részét szociális
8 otthonként hasznosították. A teljesen leromlott állapotú épületben az állagmegóvási munkálatok már 1985-ben megkezdődtek, a felújítás azonban csak azután kezdődhetett meg, miután szovjet csapatok elhagyták a kastélyt (1990), illetve az épületet kiürítették (1994).A kastély első felújított szárnyát augusztusában adták át, 2004-ben elkészült a kastély barokk színházának felújítása is. A kastély felújítása mellett az önkormányzat a Hamvay-kúria felújítását is támogatta A kúria Gödöllő legrégebbi épülete, 1662-ben építtette a település akkori földbirtokosa, Hamvay Ferenc. A kúria története során volt vendégfogadó, minoritarendi gimnázium és általános iskola, 1981 óta itt működik a Városi Múzeum, a kúria udvarán pedig piac működött. Az 1998 és 2000 között végzett felújítás során megújult az épület és a piaci csarnok, a régi épülethez stílusában igazodó új szárny épült, új funkciókkal (Kávézó, antikvárium, ajándékbolt). Összegzésként elmondható, hogy az inkább nagyvárosokra jellemző posztmodern városépítészeti elemek közül néhány Gödöllő kisvárosi környezetében is megjelenhetett. Ennek hátterében az áll, hogy Gödöllőt is érintették azok a globális folyamatok, amelyek a fejlett világ városaiban a posztmodern formák megjelenéséhez vezettek. Az épített környezet átalakulásához azonban a magyar átmenet folyamatai is hozzájárultak, a helyi gazdaság és a helyi társadalom átalakulásával együtt.
9 IRODALOM Bakti, M. (2002) Gödöllő, a sikeres város. In: Comitatus, XII. évfolyam, 1-2. szám Bonta, J. (1995) Modern építészet-posztmodern építészet. Budapest: Műegyetemi Kiadó. Castells, M.(1999). A világ megváltozott a tervezés is képes rá? In Urbanisztika 2000, eds. Csontos J., Lukovich T. Budapest: Akadémiai Kiadó, Cséfalvay, Z. (1999). Helyünk a Nap alatt Magyarország és Budapest a globalizáció korában Kairosz Kiadó Dear, M. (2000) The Postmodern Urban Condition, Oxford: Blackwell Publishers Dear, M.(2001). The Postmodern Turn. In Postmodern Geography, Theory and Praxis ed. Claudio Minca, Blackwell Publishers Ltd Enyedi, Gy. (1998) Transformation in Central European Postsocialist Cities, In Social Change and Urban Restructuring in Central Europe Ed. :Enyedi, Gy., Budapest: Akadémiai Kiadó. Habermas, J. (1993) Egy befejezetlen projektum-a modern kor. In: A posztmodern állapot Budapest: Századvég Kiadó. Jameson, F. (1997) A posztmodern, avagy a késői kapitalizmus kulturális logikája. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó Knox, P. (1991). The Restless Urban Landscape: Economic and Sociocultural Change and the Transformation of Metropolitan Washington, DC In Annals of the Association of American Geographers 81 (2), 1991, pp Ladányi, J., Szelényi, I. (1998) Class, Ethnicity and Urban Restructuring in Postcommunist Hungary. In Social Change and Urban Restructuring in Central Europe Ed. :Enyedi, Gy., Budapest: Akadémiai Kiadó. Lukovich, T. (2001) A posztmodern kor városépítészetének kihívásai, Pallas Stúdió. Lyotard, J. (1993) A posztmodern állapot. In: A posztmodern állapot Budapest : Századvég Kiadó. Soja, E. (2001). Exploring the Postmetropolis In Postmodern Geography, Theory and Praxis ed. Claudio Minca, Oxford: Blackwell Publishers Ltd Tóth, Z. (1999). A vidék épített környezeti fejlődése. A kis településektől a vidéki urbánus központokig. In Urbanisztika 2000, eds. Csontos J., Lukovich T. Budapest: Akadémiai Kiadó Weclawowicz, G. (1998) Social Polarisation in Postsocialist Cities: Budapest, Prague and Warsaw In Social Change and Urban Restructuring in Central Europe Ed. :Enyedi, Gy., Budapest: Akadémiai Kiadó.
Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit
Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó
RészletesebbenTársadalmi egyenlőtlenségek a térben
Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány
RészletesebbenA válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira
Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó
RészletesebbenA megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon Nagy Zoltán egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-
RészletesebbenProf. Dr. Szirmai Viktória Az európai és a magyar nagyvárosi térségek társadalmi átalakulása: a középosztály térfoglalásai.
Prof. Dr. Szirmai Viktória Az európai és a magyar nagyvárosi térségek társadalmi átalakulása: a középosztály térfoglalásai. Kodolányi János Egyetem, tanszékvezető egyetemi tanár MTA TK Szociológiai Intézet,
RészletesebbenBUDAPEST HELYE EURÓPÁBAN
BUDAPEST HELYE EURÓPÁBAN Közép- és Kelet-Európa az egyik leggyorsabban fejlődő régió, ahol számos ország éves GDP-növekedése meghaladja az EU átlagát. Magyarország a Kárpát-medence közepén, a Közép-európai
RészletesebbenGazdaság. Infrastruktúra
Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,
RészletesebbenHol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?
SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében
RészletesebbenA települések általános kérdései. Dr. Kozma Gábor
A települések általános kérdései Dr. Kozma Gábor A., A településekkel kapcsolatos alapfogalmak I. A település 1. Definíció: a., Mendöl T.: a település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége
RészletesebbenA társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai
A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében
RészletesebbenA kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.
A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra
RészletesebbenA városok belső tagozódása
A városok belső tagozódása N É P ES S ÉG - ÉS T E L E P Ü L ÉS FÖLDRAJZ II. ( T T B G 6 5 0 5 - GY 0 1 ) G YA KO R L AT 2018-2 0 1 9 - E S TA N É V Európai városok szerkezetének kialakulása - Középkori
RészletesebbenA MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN Laki Ildikó PhD, főiskolai docens (SZTE JGYPK): A magyarországi fogyatékossággal élő emberek területi megoszlása
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés
CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás
RészletesebbenTÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére
TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő
RészletesebbenTÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
Részletesebben2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és
26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának
RészletesebbenA helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban
A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban Mezei Cecília tudományos munkatárs, osztályvezető MTA KRTK RKI DTO Regionális tudomány és területi kohézió c. konferencia
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz)
Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz) Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenSZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913
SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913 kutatás célja: - a magyar szociális lakásépítés kezdetének és kialakulásának bemutatása, ezáltal jobban megismerni
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenÁllami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben
Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Nagy Erika MTA KRTK RKI, Békéscsaba A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE,
RészletesebbenBudafok-Tétény belváros megújításának egy lehetséges koncepciója
A jelenlegi belváros nem méltó hozzánk! Közösségi tervezéssel Budafok-Tétény belvárosának megújulásáért! Budafok-Tétény belváros megújításának egy lehetséges koncepciója Döbrönte Katalin a közösségi tervezési
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenA beavatkozási pontok bemutatása: 1. beavatkozási pont:
A beavatkozási pontok bemutatása: 1. beavatkozási pont: Mátészalka város belterületén több szám szerint 19 db telektömbben a hatályos településrendezési eszközök építménymagasság növekedést/növelést terveztek.
RészletesebbenDUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA
CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros
RészletesebbenVMegvalósult tervek. Egyensúly és növekedés Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010 2014. Matolcsy György
Matolcsy György Egyensúly és növekedés Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010 2014 Kairosz Kiadó, 2015 VMegvalósult tervek Vannak a magyar történelemnek meghatározó gazdaságpolitikai fordulatai.
RészletesebbenElőzetes Akcióterületi Terve
Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI
RészletesebbenMég egy dolog, amiben Buda legyőzheti Pestet
Még egy dolog, amiben Buda legyőzheti Pestet 2016. június 28. 09:17 portfolio.hu A budapesti irodapiac, összterületét nézve egyik jelentős központja a kelet-közép európai régiónak. Az utóbbi időben a bérlők
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
Részletesebbenváros_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt
1 topográfia Budapest, Zugló Nagy Lajos király útja Bosnyák tér, Egressy tér közötti tervezési terület 2 a hely szelleme nagyvárosi lépték, kontraszt, tér és tömeg, transzparencia, transzcendencia történelmiség,
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
RészletesebbenA rendszerváltástól a struktúraváltásig
Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány
RészletesebbenÚj építésű lakó ingatlanok piacának tendenciái, ezek hatása a fapiacra. Moskovits Pál Otthon Centrum Project Consulting Kft.
Új építésű lakó ingatlanok piacának tendenciái, ezek hatása a fapiacra Moskovits Pál Otthon Centrum Project Consulting Kft. Rövid piacfejlődési visszatekintés 1. 90-es évek első fele: - szuburbanizáció
RészletesebbenFÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ
FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ Kézikönyv a svájci struktúrákról és a magyar hasznosíthatóságról Szerkesztette: HAJDÚ ZOLTÁN KOVÁCS SÁNDOR ZSOLT Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi
RészletesebbenA városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után
Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl
RészletesebbenMUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény
MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény Budapest, 2008. október 15. A lengyel ingatlanberuházó- és fejlesztő Echo Investment a mai napon bemutatta a MUNDO Zugló Kerületközpont
RészletesebbenINFORMÁCIÓS MEMORANDUM
INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenAz urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás
A város. Az urbanizáció Nyugaton 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás Az urbanizáció Nyugaton 2. KI A VÁROSBÓL szállítási forradalom ipari munkahelyek
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI
SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenA Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása
DR. MOLNÁR MELINDA A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása A Gödöllői-dombság népesedési és foglalkozásszerkezeti átalakulását Budapest agglomerációs folyamatai alapvetően
RészletesebbenVÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT
VÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK 1.
RészletesebbenHogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenÚjfehértó. Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi Rendelet készítése és társadalmasítása
Újfehértó Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi Rendelet készítése és társadalmasítása Előadók: Gonda-Magyar Andrea és Labbancz András Újfehértó, 2017. június 6. Bevezető Lakókörnyezetünk színvonala
RészletesebbenI. A Szent István Egyetem
I. A Szent István Egyetem REKTORI KÖSZÖNTŐ 2000-ben - több, korábban önálló egyetem és főiskola integrációjával - létrehozott egyetemünk névadójára, államalapító Szent István királyunkra az egész ország
RészletesebbenMegbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették
Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenGAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME KTK Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem? Azaz: mit értünk a történelem szerepe alatt? Definíciók helyett: az
RészletesebbenVárosunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)
PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenÚJ NAGYVÁROSI LAKÁSOSZTÁLY: A LAKÓPARKOK
ÚJ NAGYVÁROSI LAKÁSOSZTÁLY: A LAKÓPARKOK BÉRES JUDIT Budapest 1990 után ismét a piacgazdaság és a plurális demokrácia keretei között fejlődhetett, s ez a fejlődés számos, hazánkban eddig ismeretlen folyamatot
RészletesebbenA magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1
PALÓCZ ÉVA A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 Bevezetés A szerkesztők szándéka szerint a kötet írásai azt a kérdést járják körül, hogy milyen a magyar polgár, a magyar középosztály. Közgazdászként
RészletesebbenAJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV
Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia
RészletesebbenCegléd Város településrendezési eszközeinek részleges módosítása Módosítási szándékok táblázata I.
Sorszám Cegléd Város településrendezési eszközeinek részleges módosítása 2018 Módosítási szándékok táblázata I. Érintett terület Hrsz. Jelenlegi Övezeti besorolás Tervezett módosítás, indoklás Területek
RészletesebbenLakás, Környezet, Munkahely - XX. századi iparvárosok arculata, társadalma és termelése tudományos konferencia
Lakás, Környezet, Munkahely - XX. századi iparvárosok arculata, társadalma és termelése tudományos konferencia MEGHÍVÓ az Észak-Keleti Átjáró Kulturális és Tudományos Egyesület, a Herman Ottó Múzeum a
RészletesebbenDevecser város integrált településfejlesztési stratégiája
Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenBUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA III. MONITORING ÉS FELÜLVIZSGÁLAT (Tervezet) Készítette: Városkutatás Kft. Ekés András Horváth Vera Petrovácz Rózsa Rita Sipos Zsófia Somogyi
RészletesebbenSCHLICHTER ÜZLETHÁZ A SOKOLDALÚ VÁLASZTÁS NYITÁS: 2015 NYÁR
SCHLICHTER ÜZLETHÁZ A SOKOLDALÚ VÁLASZTÁS NYITÁS: 2015 NYÁR A város közlekedési csomópontjában Az egykori Pattantyús-házak Schlichter Üzletház néven születnek újjá Győr központjában, az Eszperantó utca
RészletesebbenTÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN
TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN BARÁTH GABRIELLA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM
RészletesebbenSzent István körút 10.
Szent István körút 10., Weiss-ház Választott házam a Szent István körút 10-es szám alá esik, a Tátra utca és a körút sarkán, helyrajzi száma: 25105. 1884-től, a körút ezen szakaszán Weiss Manfréd és családja
RészletesebbenHulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei. A hulladékudvarok. a lomtalanítási akciók során sem szállít
Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei A téma tartalma: A hulladékudvarban gyűjthető hulladékok A hulladékudvarok kialakítása Hulladékudvar példák Egy hulladékudvar Budapesten Kapcsolódó témák:
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
RészletesebbenMIÉRT ÉPPEN SZÉCHENYI?
MIÉRT ÉPPEN SZÉCHENYI? Készítette A Csornai Széchenyi Ist ván Általános Iskola csapata: Funtek Dániel, Hernitz Bianka, Kiss Virág, Kocsis Bianka, Nagy Anna,Tuba Frida, Vári Dorina 2019. 04. 26. GRÓF SZÉCHENYI
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Dunaújváros kulturális infrastruktúrájának térbeli megjelenése és területi különbségeinek sajátosságai.
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudományok Doktori Iskola Földtudományok PhD Program Dunaújváros kulturális infrastruktúrájának térbeli megjelenése és területi különbségeinek sajátosságai PhD értekezés Varga
RészletesebbenMALOM. Mester-Csiki Borbála Bevezetés az építészetbe 2014
MALOM A malom kifejezés egy olyan dolgot takar, mely darabos, nagyobb részecskékből álló anyagot aprít, őröl finomabbá, az anyag további felhasználását elősegítő formába hozza, más szóval feldolgozza.
RészletesebbenTér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY
RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési
RészletesebbenA MAGDOLNA NEGYED PROGRAM
Tudományos Diákköri Dolgozat Budapesti Corvinus Egyetem A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM SAJTÓELEMZÉSE Albert Dóra Nappali tagozat, Nemzetközi tanulmányok (MA) 2. évfolyam, Társadalomtudományi Kar, BCE 2011.
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenVidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján
Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben
RészletesebbenVisszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására
Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei
RészletesebbenOTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc
OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY
RészletesebbenGödöllő és Tura összehasonlítása
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Gödöllő és Tura összehasonlítása Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Godor.Amelita@gtk.szie.hu Enyedi György
RészletesebbenADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA
AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
Részletesebben10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás
10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az
RészletesebbenHELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenEgészségügyi monitor. 2015. február
Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az
RészletesebbenÚj lendületet vehet a Petőfi ügye
1. oldal, összesen: 5 oldal Új lendületet vehet a Petőfi ügye Szecessziós "palota" lesz a Petőfiből Megszereztük a terveket! A város főutcáján álló Petőfi Szálló és Tóth József Színház műemlék épületének
Részletesebben4. melléklet a 39/2009. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez
melléklet a 39/2009. (XII. ) önkormányzati rendelethez MISKOLC HELYILEG VÉDETT EGYEDI ÉPÍTETT ÉRTÉKEI melléklet a 4/201 (II.2) önkormányzati rendelethez Belváros Városház tér 5/1 Városház tér 5/2 Városház
RészletesebbenKisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője?
Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője? Horeczki Réka MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben. MRTT XIV. Vándorgyűlése Nagyvárad, 2016.
RészletesebbenTOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai
RészletesebbenKAZINCBARCIKA Térségarculat-fejlesztési projekt. Kutatási összefoglaló KAZINCBARCIKA. Térségarculat-fejlesztési és márkaépítési projekt
KAZINCBARCIKA KAZINCBARCIKA Térségarculat-fejlesztési projekt Térségarculat-fejlesztési és márkaépítési projekt Kutatási összefoglaló A nem kazincbarcikaiak spontán asszociációi a városról A kazincbarcikaiak
RészletesebbenA POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században
A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században Párosítsd a századot a megfelelô évszámokkal! XVIII. század XIX. század 1801 1900-ig 1701 1800-ig Jelezd csíkozással a térképvázlatban
RészletesebbenSülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek
Sülysáp nagyközség 2008. évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek kiegészítése Sülysáp, 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. A pályázat sarokpontjai...3 1. 1. A kezdeményezés indokai... 3 1. 2. Sülysápról röviden...
RészletesebbenMagyarország lakosságának átrendeződése a szocializmust követően
TÉRSÉGFEJLESZTÉS Magyarország lakosságának átrendeződése a szocializmust követően Az egyes országok lakosságának területi eloszlása szorosan öszszefügg a gazdaság és a politikai szervezet változásaival.
RészletesebbenMeglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága
BALMAZÚJVÁROS HELYI ÉRTÉKVÉDELMI NYILVÁNTARTÁS 2017.. Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága A jelenleg is érvényes településrendezési eszközhöz készült örökségvédelmi hatástanulmány. Ennek
RészletesebbenMunkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
Részletesebben