KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA. Lépések a városiasodás útján Nyíregyháza épített környezete a században

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA. Lépések a városiasodás útján Nyíregyháza épített környezete a 18 19. században"

Átírás

1 KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA Lépések a városiasodás útján Nyíregyháza épített környezete a században Az es újratelepítés után a Szabolcs vármegye legnépesebb helységévé vált Nyíregyháza 1786-ban mezővárosi, a földesuraitól való megváltakozását 1 követően 1837-ben pedig privilégiált mezővárosi címet nyert. 2 Az 1872-től rendezett tanácsú város 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett. Az 1750-es évek elején még félezernyi lakosság a betelepítés után több mint kétezerre, az első népszámlálás idejére 3 kb. 7 ezerre, az 1830-as években majdnem 18 ezerre, 1900 végére pedig több mint 30 ezerre nőtt. Az impopulációs években a betelepülők többsége a város széles határát művelő gazda volt, majd egyre több kézműves, kereskedő, értelmiségi, a 19. század második felétől pedig városi, megyei, állami tisztségviselő telepedett itt le. Már a betelepüléskor a keresztül-kasul 5 álló régi házak mellett Károlyi Ferenc utasítása szerint Zimány Boldizsár nyírbátori udvarbíró szép sorban egyforma telkeket mért ki az új 4 1 A lakosok 1803-ban egyik földesuruktól, a Dessewffyektől, 1824-ben pedig a másiktól, a Károlyiaktól váltották meg pénzen földesúri terheiket. 2 Kujbusné Mecsei Éva: Az újjátelepítéstől 1848-ig. In: Nyíregyháza története, 1. Szerk. Németh Péter. Nyíregyháza, Az első népszámlását ben tartották. A hasonló jogállású falvak átlagos népességszáma ekkor 1313 fő volt. Lásd OROSZ István: Mezővárosi fejlődés Észak-Kelet-Tiszántúlon a késői feudalizmus korában. In: Tanulmányok Kisvárda történetéből. Szerk. Ács Zoltán. Kisvárda, NAGY Elek: Nyíregyháza fejlődése. In: Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. Szerk. Hunek Emil. Budapest, (a továbbiakban NAGY E., 1931.) A tanulmányban, jelzet nélkül közölt, kézzel rajzolt térképek Nagy Elek munkái. 5 Magyar Országos Levéltár, Károlyi levéltár, P FM. Sub. Lit. C. N

2 lakosoknak. 6 A folyamatosan érkezők és a külön háztartásra menő fiatalok számára az elöljárók szükség szerint jelöltek ki háztelkeket és nyitottak újabb és újabb utcákat. Voltak olyanok lakosok, akik engedélyt sem kérve építettek, és úgy alakították a telekhatárokat, hogy azok nem voltak merőlegesek az utcával, az udvarokat pedig háztól házig egyenes vonalú kerítésekkel zárták le. 7 A település központja a 18. század közepén a mai városháza és környéke: a középkori templom és a református templom, paplak és iskola által bezárt háromszög volt. Nyíregyháza középkori temploma 8 A centrumkörben állt a földesurak: a Károlyiak és a Dessewffyek háza majd itt vásárolták, ill. építették fel a község- és városházát is. Az első községháza megvétele után 11 évvel nagyobb épületbe költözött az elöljáróság, 21 év múlva pedig új városházát építtettek. A régi városháza 9 6 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), V. A. 11/f. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Várossal kötött szerződések. 37/37a. 1754: fol. 7 Uo ben bontották el márc MARGÓCSY József: Utcák, terek, emléktáblák, II. Újabb fejezetek a régi Nyíregyháza életéből. Nyíregyháza,

3 A betelepülés után az első új középület az 1754-ben emelt nádfedeles evangélikus templom volt, amit azonban le kellett bontani a római katolikus püspök rendeletére. Később a lakosság többségét kitevő evangélikusok a városháza előtti téren, az urasági csűrben tartották istentiszteleteiket. 10 Az új kőtemplom 1786-ra készült el. 11 Nem messze esett tőle a Szentmihály utcán álló orosz (görög katolikus) pap és kántor telke. A másik utca sarkán állt a középső kocsmaház, amelyet 1808-ban római katolikus iskolának foglaltak el. Itt épült fel az egyház bérháza és a kántorlak. A centrumkör szélének egyik pontján 12 állt a vármegye kvártélyháza, a kapitány háza és a lőporraktár, mellette pedig a Károlyiak által 1772-ben épített Nagyvendégfogadó. 13 A másik ponton az evangélikus parókia helyezkedett el, szomszédságában volt az iskola telke 14 és az első evangélikus temető. 15 A harmadik pont a Serház, majd Honvédnek nevezett utca, itt állt a földesurak ser- és pálinkafőző háza, valamint egy szárazmalom. A városháza mellett nyitották meg az első patikát, és szomszédságában működött egy mészárszék is. Nem messze volt tőle a vármegyei ispitály. A tér déli sarkán állt az urasági csűr, amelyik a templom megépültéig evangélikus imaházul is szolgált. Lebontását követően a római katolikusok telke lett. A centrumot a földesuraitól való 1824-es teljes megváltakozás utáni években a központot alkotó tér torkolatában kialakított piaccal bővítették, 16 valamint a betegek ellátására 1833-ban közadakozásból négytermes kórházat is építettek. Ennek fenntartási költségét a kórházi alapban lévő pénzek kikölcsönzéséből befolyt kamatokból fedezte a városkassza ben adott engedélyt az elöljáróság a sokáig fölöslegesnek tartott második gyógyszertár felállítására. Az egészségügy szempontjából egyrészt fontos volt a városszéli erdő örökváltság utáni tulajdonba vétele, ahol erdei sétautakat alakítottak ki és 1827-ben megépítették a fürdőházat. Másrészt az egészségre káros anyagokkal dolgozó tímároknak, valamint a büdösséget árasztó repcemalomnak a lakótér perifériájára, a város szélére telepítése sokat javított a levegő tisztaságán. Az 1849-ben kezdett mocsárlecsapolás is többek között ezt a célt 10 Az evangélikusok szükségtemplomának amely ott állt, ahol 1912-ben a Kossuth-szobrot felállították nem volt szentély része sem, így egy év után önként bontották le a hívek, hogy fából újat építhessenek ből való tervrajzát az osztrák dragonyosezred főhadnagya, Andertzky Ferenc készítette. 11 A három hajós, 3000 főt befogadó evangélikus templom a nagykállói megyeházát építő olasz mester, Giuseppe Aprilis tervei alapján épült. 12 A mai megyeháza helyén lehetett a katonai épületsor. 13 A vendégfogadóban tartották előadásaikat az itt megforduló vándortársulatok. Az épület 1888-ban leégett és már nem építették újjá ban indult el a tanítás a professzori iskolában négy évfolyammal. 15 Ma templom áll a helyén. 16 Az 1834-ben kialakított piac helyén ma a római katolikus templom áll ig, az új közkórház felépítéséig működött. Helyén 1901-ben szegényházat emeltek.

4 szolgálta. Az egészséges ivóvízhez való jutás érdekében 1851-től többször kísérletet tettek jó minőségű vizet adó kút fúratására is ekkor még sikertelenül. A megtelepülés évétől volt néhány kocsma és bolt a településen. Számuk a lakosság gyarapodásával nőtt ben épült fel az ún. Koronaház, amelyben már egymás mellett több üzlet is helyet kapott után, a privilégiált mezővárosi cím elnyerését követően a jogállásváltozást, az országosan is ritka státuszt a külső megjelenésben is igyekezett hangsúlyozni a város vezetése, ezért 1842-ben újabb, modernebb városházát terveztettek Povolny Ferenc debreceni építőmesterrel. Ekkor a földszintes városban néhány tehetős lakos igyekezett a központ közelében városias házat építeni, portát kialakítani. Sulyán Józseféknek pl. emeletes házuk volt, ezt örökítette az özvegy 1843-ban utódaira. 18 A szellemi pallérozódásra 1832-ben megalakult a Magyar Olvasótársaság, majd felépült a Kaszinó, amelynek olyan könyvtára volt, ahova országos lapokat is járattak. A Vadász-ház és a Kaszinó épülete (1900) 19 Az adókivetéshez fontos volt a település átláthatósága, ehhez pedig az építkezések rendjének megtartására. Erre 1803-ig az úriszék, majd a jogkörét átvevő választott közönség felügyelt. A feladatra 1812-től külön tisztségviselőt, utcainspectort is állandósítottak, majd a városias külső kialakítására, a tisztaság megtartására, a városfejlesztés kimódolására 1822-ben megalakult a városszépítő bizottság. 20 A tagok felügyeltek arra, hogy a lakosok ne hordják az utcára a szemetet, ne tárolják a kapu előtt a tűzifát. Megbüntethették azokat, akik házukat nem az utcasorhoz illeszkedve építették, vagy fából és nem téglából csinálták a kéményt. Az as évektől már közpénzt is szántak az elöljárók a városias kinézetre: portákat vettek meg a Sexty András vármegyei mérnök, nyíregyházi lakos tervei alapján indított regulatióhoz. A város vezetői a 19. század elejétől arra törekedtek, hogy főként tűzbiztonsági okokból a házak 18 Nyíregyházi testamentumok ( ). Forrásválogatás. Vál., bev. KUJBUSNÉ Mecsei Éva. Szerk. Nagy Ferenc. Nyíregyháza, MARGÓCSY József: Utcák, terek, emléktáblák, I. Fejezetek a régi Nyíregyháza életéből. Nyíregyháza, SZSZBML, V. A. 12/a. Nyíregyháza Mezőváros Tanácsának iratai, (1849). Jegyzőkönyvek, (1849) 2/ május fol.; április 30. No. 37, 41., 44.; július 5. No. 47.; július 22. No. 53.

5 ne összevissza, hanem sorban legyenek, sikátorokkal kössék össze a hosszú utcákat, a városi házak udvaraiban ne tároljanak szalmakazlat, csak a határban kialakított tanyákon, az ún. szállásokon. Az intézkedések ellenére gyakoriak voltak a kisebb-nagyobb tüzek ben pl. emberi mulasztás miatt 138 ház égett le a Debreceni, Rókazug, Rózsa és a Csillag utcán. A mielőbbi és hatékony tűzoltásra 1837-ben létrehozták az önkéntes tűzoltó egyesületet, 21 a kárenyhítésre pedig február 16-án felállították a Nyíregyházi Tűzkármentő Intézetet. Az 1840-es években felmérték a határbeli szállásokat is, 22 és Hudatsek Pál mérnök terve szerint szabályozták a városi utcákat ben a városháza és a közelében lévő városi boltok előtt kőjárdát építettek ezek a városisság első nyomai ban felállították az első utcai lámpát, ettől kezdve a villanyvilágítás bevezetéséig, 1897-ig 60 lámpa világította meg a városközpontot CSERVENYÁK László: Az újratelepítéstől 1848-ig. In: Nyíregyháza története. Szerk. Cservenyák László, Mező András. Nyíregyháza, A mérnöki munkákat Sexty András, majd Hudatsek Pál irányította. 23 NAGY E., Uo.

6 Nyíregyháza utcaszabályozási térképe 1840-ből SZSZBML, XV. 1. Szabolcs és Szatmár megye levéltárának térképgyűjteménye, (2002). T. 269.

7 A polgárosodást mutató mentalitás szép példája, hogy a jól működő iskolái mellett a legkisebbekre is gondolva Nagy Sámuel evangélikus tanító, Farbaky Dániel evangélikus lelkész és Kralovánszky András városi tanácsnok 1843-ban elkezdte szervezni a kisdedóvót. A Lipnyicky Imre helybeli építőmester által átalakított épületben végül november 22-én nyílt meg az óvoda. 26 A város lakossága a 18. század közepétől szerény összegekkel, de folyamatosan támogatta a főként felvidéki iskolákat, valamint az ország különböző részén élő nyomorultakat és szerencsétlenül jártakat: tűz-, vízkárt szenvedetteket. 27 Ekkor már szinte illendővé vált személyes jótékonykodás: megszaporodtak a karitatív célú rendezvények és adományozásra szólíttattak fel azok is, akik polgárnak vagy lakosnak való befogadásukat kérték. Nyíregyháza látképe 1840-ből 28 Az urbanizálódás a kezdeti apró lépések után valójában a 19. század második felében vett lendületet. Első jelentős mozzanata a vasút megjelenése: szeptember 5-én futott be Nyíregyházára az első vonat. Ezután a sokszor járhatatlan közútról a közlekedés egy része áthelyeződött a vasútra, amely bekapcsolta a várost az ország gazdasági vérkeringésébe. A nagy forgalomra való tekintettel Nyíregyháza már 1860-ban hat új szobával, 1865-ben pedig új étteremmel bővítette a nagyvendéglőjét ben felépült az állomás mellett a polgári vendéglő is. 26 Részletesen lásd SZABÓ József: Nyíregyháza küzdelme az óvodáért a reformkorban. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, 5 6. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, ban fényes bál tartatott a pest-budai árvízkárosultak javára. A bál után még több hétig házanként járva is gyűjtöttek adományokat. Lásd LUKÁCS Ödön: Nyíregyháza szabad kiváltságolt város története. Nyíregyháza, márc. 2.

8 Az első vasútállomás a 19. század végén 29 Az 1860-as, 70-es években a gazdaság élénkülésével párhuzamosan alakultak a pénzintézetek: 1862-ben Lónyay Menyhért kezdeményezésére létrejött a Nyíregyházi Takarékpénztár, majd megkezdte működését az Osztrák Magyar Bank, valamint az Agrár Takarékpénztár, és ugrásszerűen nőtt a kereskedők száma. A fűszer- és vegyeskereskedések mellett rőfös üzletek, gépkereskedések, papír-, ékszer-, bútor- és könyvesboltok nyíltak. A kis szatócsüzletek közül választékával kiemelkedett a Pavlovits Imre boltja, amely igazi városi üzletnek tűnt Hoffmann Mihály leírása szerint. A szabolcsi mágnások, nagybirtokosok bevásárló helye volt ezen a maga nemében páratlan üzlet. A legdrágább férfi divatcikkek, ingek, nyakkendők, kesztyűk, nikkel és ezüst evőeszközök, vadászfegyverek, revolverek, külön férfi kalaposztály, külön helyiségben a legdrágább, legfinomabb cipők, ismét egy helyiségben porcelán- és üvegszervizek, lámpák, mindenből a legjobb, a legdrágább, külön osztálya volt a gazdasági cikkeknek, terményzsákok, ponyvák, olajok stb. nemkülönben amerikai varrógépek (ekkor még nagy újdonság). Majd a fűszerosztályon a legfinomabb árúk, amikhez a többi akkori fűszeres hozzá sem mert nyúlni. Mindenütt rend, pedánstisztaság, ragyogott a hatalmas üzlet, s benne az ősz, göndörhajú, finom, elegáns öreg Pavlovits Imre s az ő válogatott, szép, művelt és udvarias fiatal segédei. 30 Az 1870-es évek jelentős funkciógyarapodást hoztak Nyíregyháza számára: az évi IV. tc. elválasztotta az igazságszolgáltatást a közigazgatástól. Az újonnan alakult törvényszék székhelye Nyíregyháza lett. Megfelelő épület híján 1871-ben a királyi törvényszéknek, a járásbíróságnak és a telekkönyvi hivatalnak a városházán adtak helyet, míg a boltokat magába foglaló koronaházat börtönné alakították. A harminc éve épült földszintes városházát 29 Jósa András Múzeum (a továbbiakban JAM), Tört. Dok HOFFMANN Mihály: Nyíregyháza kereskedelme. In: Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. Szerk. Hunek Emil. Bp., (a továbbiakban HOFFMANN, 1931.)

9 bővítették és emeletráépítéssel bővítették, 31 hogy az új hivatalok mellett melyekre az épület tetejét díszítő két Justitia-szobor is utal február 27-től az elöljárók a városhoz méltó emeletes palotá -ból intézhessék a város ügyeit ban a megye közigazgatásának központja Nyíregyháza lett. Szintén itt szervezték meg és állították fel a királyi tanfelügyelőségi hivatalt. Az új megyeháza felépültéig a városházára költözött be a vármegyei tisztviselő kar is. Az 1870-es években épült még a honvéd laktanya az új református templom. A városháza a 19. század végén 32 Az 1880-as évek is lázas építkezéssel teltek ben készült el az 1840-es évektől betelepült zsidók zsinagógája és iskolája a főtérre torkolló Szarvas utcán. Ebben az évben az előfogatok számára fenntartott Cúgoskertből Népkertet alakítottak ki, amelynek sarkán 1886-ban megnyitották a városi gőz- és kádfürdőt. Az 1888-ban főgimnáziumi rangra emelkedett evangélikus iskola főépülete is elkészült. 33 A Honvéd utcai huszárlaktanya 34 A városi gőzfürdő Részletesen lásd MARGÓCSY József: A nyíregyházi városházák. In: Helytörténeti tanulmányok, 7. Szerk. Dr. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, ; MARGÓCSY József: Utcák, terek, emléktáblák, I V. Nyíregyháza, Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, VIII. Budapest, ; JAM, Tört. Dok Nyírvidék, sz JAM, Fotótár, 2141.; márc JAM, Tört. Dok

10

11 A törvényszék épülete 1891-ben 36 Az évszázad utolsó évtizede épületátadásokkal kezdődött: 1891-ben készült el a törvényszék új, emeletes épülete és a fogház. Az evangélikus gyerekek is ettől az évtől vehették birtokukba a 16 tantermes központi iskolájukat ban pedig a városházáról költözhetett át a tisztikar az új megyeházára. Az Alpár Ignác tervei alapján Vojtovics Bertalant és Barzó Mihályt nyíregyházi építőmesterek által készített impozáns megyeháza átadásakor a város legmodernebb középülete volt. A fő- és alispáni lakásokba cserépkályhákat, a többi irodába vaskályhát állítottak, a dísztermet két bronz csillárral, a kis tanácstermet petróleumlámpával világították meg. Az épületre lévén ez a környék legmagasabb háza villámhárítót szereltek. A hivatali helyiségek és a nagyterem mellett helyet kapott itt a levéltár, a könyvtár, az államépítészeti hivatal és a régészeti múzeum is. A közgyűlési termet Szent István, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Tisza István és a vármegye volt főispánjainak képeivel díszítették, az emeleti folyosón függött Francisco Wrabetz 10 olajképből álló vezér- és királysorozata JAM, Tört. Dok A vármegyeháza művészettörténeti emlékeiről lásd KOROKNAY Gyula: Nyíregyháza művészettörténeti emlékei. Nyíregyháza, (a továbbiakban KOROKNAY, 1971.); KOMISZÁR Dénes: 1945 előtti festmények és szobrok a megyeházán. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, sz

12 A megyeháza és nagyterme 38 A 19. század második felében az építkezés mellett felpezsdült a helyi társadalmi élet is: kulturális, gazdasági, vallási egyletek, egyesületek, alapítványok jöttek létre ban színházépítő részvénytársaság alakult, amely a következő évben felépítette a 450 személy befogadására alkalmas kőszínházat. 40 A színház épülete a századfordulón től a görög katolikusok új templomban misézhettek, a reformátusok pedig új parókiát és iskolát építettek. Ebben az évben adták át az Alpár Ignác által tervezett 42 szobás Korona szállodát, 1898-ban pedig a régi temető helyén elkészült 288 ágyas közkórházat. 42 A Korona szálloda számlája 1899-ből 43 A Korona nagyterme JAM, Fotótár, Részletesen lásd GALAMBOS Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában. Nyíregyháza, (a továbbiakban GALAMBOS, 1996.) 40 Az Rt ben feloszlott, a színház épületét az egyik részvényes, Nyíregyháza város vette át. A színház történetéről lásd MARGÓCSY József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, Budapest, JAM, Tört. Dok NAGY E., SZSZBML, V. B. 80. Nyíregyháza Rendezett Tanácsú Város (1929-től Megyei Város) Árvaszékének iratai, d

13 A városias külső érdekében megindult a terek kialakítása, parkosítása ben Bencs László tanácsnok kezdeményezésére 600 forintot szavazott meg a képviselőtestület a pályaudvar melletti Széchenyi-liget felállítására. A liget gyönyörű kertészetével valódi büszkesége a városnak mint díszkert, kirándulóhely, sétány. Csütörtökön és vasárnap délután cigányzene mellett lehet sétálni. 45 Az utcák szebbé tételéért civil mozgalom indult: e munkát támogató jótékonysági hangversenyt, bálokat rendeztek, a kőjárdákat akácsorokkal szegélyezték ben hajtotta végre a város egyik legnagyobb rendezési programját. A régi Salétromszérű helyén a 600 méter hosszú, 60 méter széles Károlyi és Dessewffy tereket létesítette, parkíroztatta. Szabályozta, kiszélesítette csatornáztatta és újonnan burkoltatta a Széchenyi utat 47 és még egy tucatnyi kisebb-nagyobb utcát és teret, valamint a városi utcákat összekötő fa- és betonhidat emelt az Ér patak felé. A pihenőparkokon kívül ekkor alakították ki az első játszóteret. Az ifjúság testi és szellemi jólétének előmozdítására az elöljáróság 1892-ben évi egy ezüst forint ellenében a vásártér melletti kihasználatlan, üres területen engedélyezte a főgimnáziumi játszótér létrehozását. 48 Nemcsak a belváros szépült, hanem a 19. század második harmada óta egyre közkedveltebbé váló városszéli sóstói erdőrész is óta teljesen rendezett sok fürdő- és lakószobával, szép sétánnyal és csónakparthieval ellátott fürdőtelep lett belőle Itt szoktak végbemenni a tavaszi és nyári mulatságok, az ún. majálisok, amelyek közt a helyi felekezetközi békét is igen szépen feltüntető elemi iskolai majális válik ki a maga látványosságával Pünkösd hétfőjén rendesen az iparos ifjúság rándul ki a főgymnásium és a polgári leányiskola növendékei pedig rendesen május végén vagy június elején tartják meg e mulatságukat ben az erdő ószőlőskert mentén elterülő 100 holdas részét parkírozták, az elhanyagolt, begyepesedett, kigödrösödött utakat rendbe hozták és Erzsébet királyné ligetnek nevezték el. 50 Nyíregyháza város- és megyeháza köré koncentrálódó központja a 19. század végére úgy nézett ki, mint sok más magyar városoké. Egyedi sajátosságát a centrumon kívüli városnegyedek adták. Az elöljáróság igyekezett figyelmet fordítani erre a térségre is, és 44 JAM, Fotótár, 2131, GEDULY Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza, Nyíregyháza az örökváltság századik évében. Szerk. SZOHOR Pál. Nyíregyháza, NAGY E., A szabadjátékokra alkalmas befüvesített és fásított 8400 négyszögölnyi területet azonban 1896-ban a kórházépítés miatt visszavették, de 1900-ban újabb, 3 hold 133 négyszögölnyi területet jelölt ki e célra a vásártér északi részén. SZSZBML, V. B. 77. Nyíregyháza Rendezett Tanácsú Város (1929-től Megyei Város) polgármesterének iratai, (a továbbiakban V. B. 77.) III. 404/1892. Kgy. 100/ GEDULY, A meggyilkolt királynéra való emlékezés motiválta a névadást éppen úgy, mint a közkórház esetében.

14 szorgalmazta a magánházak városias külsejűvé válását ban kelt szabályrendeletében pl. megtiltotta a zsindely- és nádfedést, az 1899-ben jóváhagyott, majd többször módosított építkezési szabályrendelet 51 pedig négy építési övezetre osztotta várost. Az első kettő, amely a központot és közvetlen környezetét jelentette (ide tartozott a városháza, megyeháza környéke, a Széchenyi tér, Pazonyi utca, valamint a Szarvas utca, Tokaji utca, Kállói, Eötvös utca, Zöldségtér, Debreceni utca), kiemelt övezet lett. Itt ekkor már nem lehetett csak egy- vagy kétemeletes házat építeni, amelyet fal- vagy vasrácskerítés vett körül, udvarában pedig a higiéniai követelményeknek megfelelő istállók voltak. A szabályrendelet a városban más övezetben is meghatározta az építmények helyét, nagyságát, anyagát, figyelve a tűzveszélyre, a csatornázásra, a szomszédok jogaira, a szemétgödrök, árnyékszékek egészségügyi kihatásaira, sőt arra is, hogy ne legyen egy ház sem kirívó színű a városban. A 19. század végére nemcsak az épített környezet, hanem a városban élők gondolkodásmódja és ezzel együtt közösségi életük alkalmai is megváltoztak. A szállásokon élők szigorú paraszti értékrendje azonban továbbra is a mindennapi tennivalókhoz és az egyházi szertartásrend által előírtakhoz igazodott. 52 A családi és egyházi ünnepek mellett a jogállásváltozás megteremtette a közösségi jeles napokat is: 1824-ben a földesuraktól való teljes megváltakozáskor és 1838 januárjában a privilégiumlevél kihirdetésekor ünnepi misével, ágyúlövéssel, dió- és perecdobálással, közebéddel örvendeztek a nyíregyháziak ban a település életében először hivatalosan meghívott vendégek is részt vettek a város ünnepén: azoknak a településeknek a képviselőit invitálták, amelyek mintával, tanáccsal segítették a kiváltságlevél elnyerését. A 19. század vége felé mindinkább szokásba, divatba jött az efféle vendégsereg egy-egy épület átadásánál, szobor leleplezésénél. Közösen ünnepelt nap lett a március 15. is, ekkor díszközgyűléseken, emlékesteken idézték fel a forradalom vezéralakjait. Megélénkült az érdeklődés a történelem és irodalom jelesei iránt is. Mindennek nagy lendületet adott a millennium, amely a múlt felelevenítése mellett emlékek állítására is ösztönözte a településeket. 53 A város szellemi erői, a tanítók, lelkészek, hivatalnokok, ügyvédek, katonatisztek, illetve művelődésre igényt tartó feleségeik és lányaik összefogva kedélynemesítés céljából irodalmi kört alakítottak, a Kossuth gimnáziumban pedig Bessenyei kör néven ifjúsági önképző kör indult SZSZBML, V. B. 77. IV. 654/1895. Kgy. 53., 59/ A lakosság nagy részét még ekkor is a magukat tótnak valló, evangélikus betelepülők utódai alkották. 53 Részletesebben lásd GALAMBOS Sándor: Nyíregyháza és a millennium. Szabolcs-szatmár Szemle, sz BÁNSZKI István: Így él köztünk Bessenyei György. Nyíregyháza, (a továbbiakban BÁNSZKI, 1986.) 8 9.

15 Bessenyei György testőríró, a felvilágosodás jeles képviselője volt az első, akinek szobrot állítottak Nyíregyházán. Ekkor már több városban állt olyan alkotás, amelynek elkészítéséhez adományaikkal a nyíregyházi elöljárók és lakosok hozzájárultak. Bár a városháza tetején itt is állt két Justitia-szobor, de 1889-ben Kovács István törvényszéki bíró egy olyan szoborra tett javaslatot, amely lelépett a falról. A város első jelentős köztéri alkotásának megvalósítása eddig soha nem látott összefogást eredményezett: a Nyírvidék hasábjain indult gyűjtés, nyilvános helyen perselyeket helyeztek el, majálist rendeznek, a szabolcsi zenekar vezetője, Nagy Sándor zeneszerző ez alkalomra mazurkát komponált, Sipos János helybeli újságíró pedig Piringer János nyomdájában 1891-ben kiadatta Emlékezés a múltra c. könyvét, amelynek bevételét a szoborra ajánlotta. 55 A hét évig tartó gyűjtés során, amelynek szervezésére szoborbizottság alakult, adakozott a város lakossága mellett több vidéki földbirtokos (pl. Bessenyei László, Kállay András), néhány megyebeli egyesület és az MTA tagja január 21-én báró Feilitzsch Bertold főispán pártfogásával megalakult a Szabolcsvármegyei Bessenyei György Művelődési Kör, amelynek célja a Bessenyei-kultusz ápolása és ennek megfelelően a Kör működési területén az irodalomnak, művészetnek, tudománynak művelése volt. 57 Kallós Ede Bessenyei-szobra 1899-re készült el. A sok vendég jelenlétében tartott avató ünnepségre az alábbi plakáttal hívták a városlakókat Az 1892-ben Budapesten alakult Szabolcs-megyei Kör a fővárosban tanuló diákok számára azzal a céllal rendezett bált, hogy a bevételt felajánlja a szoboralap javára ben, amikor 15 ezer forint összegyűlt, akkor írták ki a pályázatot a Nyírvidékben. A 16 pályázó közül a győztes Kallós Ede lett, aki elkészítette a vármegyeháza bejáratánál lévő két fülkébe Szent István és Szabolcs vezér szobrát is. Lásd BÁNSZKI, GALAMBOS Sándor: Az egyesület mint városi társadalomszervező erő. A Szabolcs-vármegyei Bessenyei Kör példája. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, sz SZSZBML, V. B. 77. XIII. 380/1899.

16 A szoboravatás, koszorúzás és a beszédek után dr. Jósa András megnyitotta a régiség múzeumát, a főispán a könyvtárat, a színházban pedig este díszelőadás volt. 59 Nyíregyháza elöljárói Bessenyei mellett Kossuth Lajost tartották arra méltónak, tisztelegjenek előtte, illetve emléket állítsanak neki. Az 1867-ben a város díszpolgárává választott, majd 1888-ban címében megerősített Kossuthról 1890-ben emlékalapítványt neveztek el, 60 valamint Geduly Henrik javaslatára az április 29-i városi képviselőtestületi díszközgyűlésen elfogadták, hogy az 1848-as események fél évszázados emlékére festessék meg Ferenc József király arcképével együtt Kossuthét is. Születésének 100. évfordulóján pedig az emlékére tartott istentisztelet utáni díszközgyűlésen elhatározták szobrának felállítását BÁNSZKI, Az alapítványról lásd GALAMBOS Sándor: A Kossuth Lajos emlékalapítvány. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, sz ; Kossuth levelét lásd: márc A szobor felállításáról részletesen lásd: Kujbusné Mecsei Éva: Emléket a legnagyobbnak! In: Köszöntjük a 60 éves Fodor Istvánt! Szerk. Katona Csaba. Budapest,

17 Nyíregyháza a 19. század végén62 Bár Nyíregyháza urbanizálódása dinamikusnak tűnik, Lukács Ödön református lelkész, mint a közösség múltjának ismerője szorgalmazta az átlagos szintről való felemelkedéshez a város további szépítését, az utcák, terek rendezését, csinosítását, sétányok kialakítását, fürdő és vendéglő építését, a Sóstó kiemelt fejlesztését, valamint lóvasúttal vagy kőúttal való összekötését, tiszta vizű kutak létesítését, a gabona helybeli feldolgozását lehetővé tevő gőzmalom és közraktár felállítását, a városi kulturális intézmények, gyűjtemények létesítését, ápolását, a szegények támogatását.63 Mindezt annak ellenére, hogy ő maga is elégedett volt a fejlődéssel, hangsúlyozva, hogy a város lélekszáma a megyében a legnagyobb, forgalmi szempontból jelentős csomópont, kulturális intézetei közül említést érdemelnek a felekezetek elemi iskolái, gimnáziuma külön kiemelendő a lányok taníttatását ösztönző, 1880-ban felállított felső leányiskola, az 1885-ben a nőegylet által szervezett nőipariskola és az 1895ben megnyílt polgári leányiskola, valamint a színház és a sajtó.64 Ezen kívül volt a városnak kórháza, árvaháza, betegsegélyező pénztára, valamint fürdője, vasútállomása, terménycsarnoka, három pénzintézete, sőt 1897 óta villanytelepe is. Itt volt a központja a vármegyének, az igazságszolgáltatásnak, 1894-től anyakönyvi kerület lett, itt működött a dohányfelügyelőség, 1889-től a pénzügyigazgatóság. 62 JAM, Tört. Dok Az elképzelés részletes bemutatását, valamint a 20. századi kihívásokat és az arra adott válaszokat lásd TAKÁCS Tibor: Városfejlesztés Nyíregyházán. Elképzelések és a gyakorlat a 20. század első felében. In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, 17. Szerk. Galambos Sándor Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, lap jelent meg ekkor. 63

18 Nyíregyháza költségvetéséből komoly tételeket szánt a város megfelelő szintű üzemeltetésére ban pl. az épületek fenntartására közel 7794, az utak karbantartására és építésére , rendőri intézményekre, átjárók és járdák építésére, fenntartására, utcák világítására, tisztán tartására és szabályozására, tűzoltásra , kövezetlen utak javítására, árkok, hidak, csatornák építésére 7200, egészségügyi, kulturális és oktatási feladatokra forintot költött. 65 A városi életben mind nagyobb szerepet kapott a kereskedelem és az információáramlásnak is új útjai formálódtak: a személyes találkozás, a migráció, a legényvándorlás, a piacok és vásárok, vándorkereskedő teremtette hírhozás és -vitelt kiegészítette az 1700-as évek végétől működő posta, amellyel az 1846-ban megnyitott távíró 1883-ban egyesült. Sőt, 1896-től már telefonálni is lehetett. Mivel 50 előfizető volt szükséges a vonal kiépítéséhez többen két számot is jegyeztek, hogy lehetővé tegyék a nagyszerű intézmény létesítését. 66 Nyíregyháza a 18. századi újratelepülését követően folyamatosan igyekezett beérni, sőt megelőzni a megyebeli mezővárosokat. Egy évszázad alatt telepítési kedvezményeinek, gazdasági lehetőségeinek, növekvő számú lakosainak és elnyert privilégiumainak köszönhetően egy egyedi utat bejáró mezővárossá küzdötte fel magát. Oppidumból polgárosult megyeközponttá fejlődése, városias külsejének és mentalitásának kialakulása, urbanizálódása a 19. század második felétől indult. A gazdasági, kulturális, igazgatásiigazságszolgáltatási centrummá válásának évtizedeiben rétegzettebbé vált a társadalma, átalakult a városképe. A földszintes faluból az 1900-as évek végére kialakul egy olyan város, amely térhasználatát, középületeit, infrastruktúráját, parkosítottságát és polgári civil szerveződéseit tekintve is hasonlított a tágabb régió más városaihoz. A mindenhol megnyilvánuló kétpólusú urbanizálódás eredményeként a centrum és környéke dinamikus fejlődéséhez viszonyítva azonban a város külső perifériáján és a széles határban kialakult szállásokon itt is sokkal lassabban változott az élet. A város nemcsak többnyire mérhető paraméterekkel kifejezhető, az időben és főleg a térben kiterjesztve érzékelhető dimenziók gyűjteménye, egy mással nem vagy korlátozottan összemérhető külön entitás is egyúttal, olyan magába zárt univerzum, melyet csak a maga egyedi kvalitásaiból érthetünk meg GEDULY, , 22, HOFFMANN, Részletesen lásd GYÁNI Gábor: A modern város történeti dilemmái. Debrecen, 1995.

19 68 JAM, Tört. Dok

20 Nyíregyháza a jövőben (1905) aug. 8.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. tel.: 63/ , 20/ fax.:63/

6600 Szentes, Kossuth tér 6.   tel.: 63/ , 20/ fax.:63/ SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Iktatószám: E-21439-2/2011. Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész

Részletesebben

Makó város műemlék jegyzéke

Makó város műemlék jegyzéke Makó város műemlék jegyzéke 1. M Kálvária u. 60. Kálvária Kápolna 1320 hrsz 2. M Úri u. 28. Lakóház - 7534 hrsz 3. M József Attila u. 3. IPOSZ székház 703 hrsz 4. M Kálvin tér Református templom 5362 hrsz

Részletesebben

Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM. 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló

Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM. 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Postára adás utolsó határideje: 2016. november 24. (postabélyegző) 38 p Név:.. Iskola

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRA MUNKATÁRSAINAK PUBLIKÁCIÓI. Balogh István 1993.

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRA MUNKATÁRSAINAK PUBLIKÁCIÓI. Balogh István 1993. Czapárné Helmeczi Aliz A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRA MUNKATÁRSAINAK PUBLIKÁCIÓI 1993-1995 Balogh István 1. Adalékok egy korszak történetírásához.= Debreceni Szemle, 1. sz. 119-134.

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság. Kamerák száma (db) a kamera pontok helyszíne, elhelyezése

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság. Kamerák száma (db) a kamera pontok helyszíne, elhelyezése Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Rendőri Szerv RK, HRK Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság Települések Nyíregyháza Kamerák száma (db) 12 a kamera pontok helyszíne, elhelyezése.nyíregyháza,

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárának Szakkönyvtára. A hely, ahol a helytörténet- és a családkutatás kezdődik

A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárának Szakkönyvtára. A hely, ahol a helytörténet- és a családkutatás kezdődik A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárának Szakkönyvtára A hely, ahol a helytörténet- és a családkutatás kezdődik A könyvtár rövid története 19. századi források A könyvtár rövid

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

BÁNSZKI HAJNALKA. Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1

BÁNSZKI HAJNALKA. Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1 BÁNSZKI HAJNALKA Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1 Az 1753-ban Nyíregyházára érkező, magukat tótnak valló telepesek magukkal hozták lelkiszellemi vezetőiket: lelkészüket

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu) PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Sorszám Leltári szám Település Téma Sátoraljaújhe Látkép Sátoraljaújhe Látkép Sátoraljaújhe Látkép

Sorszám Leltári szám Település Téma Sátoraljaújhe Látkép Sátoraljaújhe Látkép Sátoraljaújhe Látkép Sorszám Leltári szám Település Téma 1 2015.1.1. Sátoraljaújhe Látkép 2 2015.1.2. Sátoraljaújhe Látkép 3 2015.1.3. Sátoraljaújhe Látkép 4 2015.1.4. Sátoraljaújhe Látkép 5 2015.1.5. Sátoraljaújhe Látkép

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

2016. évi kerületi szociális, köznevelési, sport és közművelődési eseménynaptár Az esemény időpontja Január óra

2016. évi kerületi szociális, köznevelési, sport és közművelődési eseménynaptár Az esemény időpontja Január óra 2016. évi kerületi szociális, köznevelési, sport és közművelődési eseménynaptár Az esemény időpontja Január 9. Január 17. 16 óra Január 26. 15 óra Január 27. 11.00 óra Január 30. 10-17 óra Február 1. Február

Részletesebben

V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/

V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/ V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/ Raktári helye: Mester utca, fszt. raktár, 110. állvány, 2. polc-111. állvány, 16. polc a/ Elnöki iratok 1910-1931 0,11 fm b/ Közigazgatási

Részletesebben

OU VZÍ. Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20

OU VZÍ. Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20 OU VZÍ Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20 1. Mezőkovácsháza története vázlatosan (1) Mezőkovácsháza Magyarország egyik legnagyobb megyéjében, az 5669 km2 területű Békés

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 1. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 1. forduló Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 1. forduló Beküldési határidő: 2012. november 07. Össz.pontszám: 40p Név:.. Lakcím:... Iskola neve, címe:....

Részletesebben

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/202. (III.30.) rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről. melléklet H B T Jelmagyarázat Homlokzati elemek, vakolatdíszek - architektúra,

Részletesebben

HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2016

HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2016 HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2016 Időpont Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja Január 19. Vasúti emlékmű A németek kiűzésének napja, megemlékezés Német Nemzetiségi Január

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

VIII Nagykőrösi református elemi iskolák iratainak levéltári gyűjteménye

VIII Nagykőrösi református elemi iskolák iratainak levéltári gyűjteménye VIII. 117. Nagykőrösi református elemi iskolák iratainak levéltári gyűjteménye 1859-1948 Raktári helye: Nagykőrös, D. épület, 41. raktár, 21-25. polc a/ Nagykőrösi ref. elemi népiskolák iratai 1859-1948

Részletesebben

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet Levéltári jelzet Iratfajta Évkör Iratmennyiség Doboz, kötet, iratcsomó 1 nagy doboz (36 cm), 4 nagy doboz (31 cm ), 2 nagy doboz (26 cm), 1 nagy doboz Egyházközség Könyvtára (19 cm), 3 nagy doboz (17 és

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

KIVONAT. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 23/2007. (IV.20.) h a t á r o z a t a

KIVONAT. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 23/2007. (IV.20.) h a t á r o z a t a KIVONAT a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2007. április 20-án megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből ----------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

1. sz. térkép. Kalocsa középkori térképe (Györffy György nyomán)

1. sz. térkép. Kalocsa középkori térképe (Györffy György nyomán) TÉRKÉPEK 1. sz. térkép. Kalocsa középkori térképe (Györffy György nyomán) 2. sz. térkép. Az Asztrik korabeli és a második székesegyház alaprajza. (Henszlmann Imre nyomán) 3. sz. térkép. Kalocsa látképe

Részletesebben

Gyulai séta Albrecht Dürer / / emlékei nyomán múltban, jelenben, jövőben

Gyulai séta Albrecht Dürer / / emlékei nyomán múltban, jelenben, jövőben Gyulai séta Albrecht Dürer /1471-1528/ emlékei nyomán múltban, jelenben, jövőben 1878 Haan Lajos evangélikus lelkész kiadványának megjelenése Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 23-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 23-i ülésére 1612-1/2011. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. február 23-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata 2011. évi módosított rendezvénytervének

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra

Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Túra hossza: 76 km Nehézsége: Közepesen nehéz Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth

Részletesebben

1.) Petőfi-emléktábla

1.) Petőfi-emléktábla 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása 1.) Petőfi-emléktábla A Városháza falában emléktábla van elhelyezve, amely Petőfinek állít emléket. Az emléktáblát

Részletesebben

1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez. Pályázati felhívás-minta

1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez. Pályázati felhívás-minta 1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez Pályázati felhívás-minta P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S Kazincbarcika város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna Szecesszió Kárpátalján Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna B E R E G S Z Á S Z 2 Egykori úri kaszinó - Arany Páva étterem Az

Részletesebben

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949)

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) Raktári helye: Mester utca, földszint, 43. állvány, 2. polc-44. állvány, 6. polc Rövid történeti áttekintés a büntetőintézetekről:

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950.

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950. ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950 Terjedelme: 76 doboz = 9,12 ifm Helyrajzi jelzete: Tárgyi csomók:

Részletesebben

HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2019

HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2019 HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2019 Időpont Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja 3. Horgászbörze 25. Március 5. Március 14. 17:00 16.00 Lőrincze L. Ált. iskola Téltemető

Részletesebben

Sárospatak - tanulmányút április 7. EFOP Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok

Sárospatak - tanulmányút április 7. EFOP Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok SÁROSPATAKI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM Sárospatak - tanulmányút 2018. április 7. EFOP-5.2.2-17-2017-00066 Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok "SCHOLA PATAKIANA" Sárospatak,

Részletesebben

Képek a Jászságból 161

Képek a Jászságból 161 Képek a Jászságból 161 Farkas Kristóf Vince Képes tudósítás a jászfényszarui Főtérről A most bemutatott fotók az ÉAOP-5.1.1/D-09-2f-2011-0003 jelű Jászfényszaru Városközpontjának értékmegőrző megújítása

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Itt kezdődött a reformkor

Itt kezdődött a reformkor Itt kezdődött a reformkor 24 ÓRÁS FELOLVASÁS A LEGNAGYOBB MAGYAR, SZÉCHENYI ISTVÁN SZOMBATHELYI ÉRETTSÉGI VIZSGÁ -JÁNAK 200. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE Johann Ender: Széchenyi István ifjúkori portréja, 1818

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1.

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést megtárgyalta: Gazdasági

Részletesebben

Természeti adottságok

Természeti adottságok Földrajzi fekvése Téglást az ész.47 42 és a kh. 21 40 földrajzi koordinátáknál található A település Észak- Alföldön van Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán Két legközelebbi nagyváros

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

2017. október 5. Konferencia helyszíne: Korona Hotel (4400 Nyíregyháza, Dózsa György út 1.) 11.00 13.00 Érkezés, regisztráció, szállás elfoglalása 12.30 14.00 Ebéd 14.00 15.00 A Vándorgyűlés megnyitója

Részletesebben

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Vallás. Írta: Administrator április 05. hétfő, 19:01 - Módosítás: december 20. kedd, 21:56

Vallás. Írta: Administrator április 05. hétfő, 19:01 - Módosítás: december 20. kedd, 21:56 Rádóckölked lakói két egyházközösséghez tartoznak: a római katolikus és a református egyházhoz. Jelenleg a lakosság negyed része református, háromnegyed része katolikus vallású. Csak néhányan vallják magukat

Részletesebben

Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón

Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló területét tekintve az ország 17. legnagyobb városa: 238,7 km 2 (41505 kat. hold). Lakosok száma szerint az ország 52. legnagyobb városa: 23 220 fő. Népsűrűség:

Részletesebben

M i é r t é p p e n K e c s k e m é t?

M i é r t é p p e n K e c s k e m é t? M i é r t é p p e n K e c s k e m é t? ? A szövegkörnyezet 1239. IV. Béla: 40.000 ezer kun család letelepítése az Alföldön 1526. mohácsi csata után ( török idők ) elnéptelenedés, falvak megszűnése

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város 2015.évi Közművelődi Rendezvénytervének elfogadásáról A Képviselő-testület Nyírbátor Város

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

. NAPIREND Ügyiratszám: 1/641/2008. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület november 20-i nyilvános ülésére

. NAPIREND Ügyiratszám: 1/641/2008. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület november 20-i nyilvános ülésére . NAPIREND Ügyiratszám: 1/641/2008. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. november 20-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Tájékoztató a Wass Albert bronz mellszobrának felállításáról,

Részletesebben

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Részletesebben

Jegyzőkönyv készült a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság október 12-én órakor megtartott rendes üléséről

Jegyzőkönyv készült a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság október 12-én órakor megtartott rendes üléséről Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzatának Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottsága Jegyzőkönyv készült a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság 2016. október 12-én 12.00

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Vállalkozás, kultúra, polgárosodás

Vállalkozás, kultúra, polgárosodás 2011/11/04 Page 1 of 5 [1]Az Országos Széchényi Könyvtár és az MTA OSZK Res libraria Hungariae Kutatócsoport 19. századi műhelye címmel közös kiállítást rendez Heckenast Gusztáv (1811 1878) születésének

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

TÁRGY: Beszámoló a Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2015. I. félévi tevékenységéről

TÁRGY: Beszámoló a Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2015. I. félévi tevékenységéről AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 193.. MELLÉKLET: 2 db. TÁRGY: Beszámoló a Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2015. I. félévi tevékenységéről E L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM

Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között MAGOS GERGELY GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM SZEGED 2015.07.10 Az adatfelvétel és az adatbázis ELTE Levéltár: A BTK beiratkozási

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

2. A helyi védelem irányítása. 3. Védetté nyilvánítás és annak megszüntetése

2. A helyi védelem irányítása. 3. Védetté nyilvánítás és annak megszüntetése Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről 1 szóló 18/1997. (VII. 18.) Ök. rendelete, a 18/1998. (VII. 24.), a 28/2000.(X. 19.) és a 20/2001.(VII.

Részletesebben

Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Tiszatenyő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete a helyi közművelődési

Részletesebben

Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Vezér Ákos (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 16. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Városi feladatkörök. Szentendre Város Önkormányzata és a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal. Dr. Gerendás Gábor jegyző

Városi feladatkörök. Szentendre Város Önkormányzata és a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal. Dr. Gerendás Gábor jegyző Városi feladatkörök Szentendre Város Önkormányzata és a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal Dr. Gerendás Gábor jegyző I. Mit értünk a Város alatt? Szentendre Városának működéséért, a különböző közszolgáltatások

Részletesebben

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: Visegrádi Önkormányzat 11/2001. (IX. 27.) ör. rendelete a város közművelődési feladatairól és ellátásának feltételeiről [Egységes szerkezetben a 4/2014. (III.21.) Ökt. rendelettel] Visegrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

SZEMÉTSZEDÉSI AKCIÓ. Évfolyam Útvonal Koordinátor Civil szervezet Egyéb

SZEMÉTSZEDÉSI AKCIÓ. Évfolyam Útvonal Koordinátor Civil szervezet Egyéb SZEMÉTSZEDÉSI AKCIÓ Időpontja: 2011. április 13. (szerda) Gyülekező időpontja: 14,30-15,00 óra között Gyülekező helye: Piac tér Köszöntő és tájékoztató: 15,00 óra Szemétszedés csoportokban koordinátorok

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére 10220-1/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata 2010. évi rendezvénytervének elfogadása

Részletesebben

Nyírbátor Város 2014. évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok

Nyírbátor Város 2014. évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok Ny rbætor VÆros 2014. Øvi K zm vel døsi RendezvØnyterve Nyírbátor Város 2014. évi Rendezvényterve I. Kiemelt Önkormányzati programok Magyarország nemzeti ünnepei: Március 15. Augusztus 20. Október 23.

Részletesebben

Tisztelt Választók! A megvalósított fejlesztések mindenki számára bizonyítják, hogy jó úton járunk.

Tisztelt Választók! A megvalósított fejlesztések mindenki számára bizonyítják, hogy jó úton járunk. Tisztelt Választók! 2002 után, 2006-ban ismét kitüntetett a pátyi lakosság bizalmával. Eddigi nyolc éves polgármesteri működésem alatt minden igyekezetemmel azon voltam, hogy a széthúzás helyett az ö sszefogásra,

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

Majosháza Község Önkormányzatának Polgármestere

Majosháza Község Önkormányzatának Polgármestere Majosháza Község Önkormányzatának Polgármestere 2339 Majosháza, Kossuth u. 34., Tel: 06/24-511-830, Fax: 06/24-511-831, E-mail: majoshaza@majoshaza.hu ELŐTERJESZTÉS Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

Derecskei Zenei Esték

Derecskei Zenei Esték MÁJUS 1. (szombat) 10.00 óra Majális Helyszín: Sárostói Sportpálya Az idén elõször lehetõség lesz támogatói jegy vásárlására is, mellyel a rendezvényt támogathatják. Az támogatói jegy ára 550 Ft. Egy támogatói

Részletesebben

Hidroplánleszálló is volt egykor a Duna újbudai szakaszán

Hidroplánleszálló is volt egykor a Duna újbudai szakaszán Hidroplánleszálló is volt egykor a Duna újbudai szakaszán 2016. július 3. 10:55 portfolio.hu A XI. kerület Budapest fiatalabb kerületei közé tartozik. A terület szentimrevárosi és lágymányosi részei a

Részletesebben

TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE

TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők

Részletesebben

Előterjesztés. -a Köznevelési, Kulturális és Sport Bizottsághoz

Előterjesztés. -a Köznevelési, Kulturális és Sport Bizottsághoz NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524'585; FAX: +36 42 524-586 E-MAIL: NYHSZOC@NYIREGYHAZA.HU

Részletesebben

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1/ 4 Ikt.szám: 18-204/4/2005. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a

Részletesebben

1-es csoport

1-es csoport 1-es csoport 2-es kiscsoport 3-as csoport 4-es csoport Küldetésünk: Feladatunk az evangélikus, keresztény szellemiségű nevelés a gyermekek személyiségének kibontakoztatásával, az érzelmi élet kiteljesítésével,

Részletesebben

ÁLLAMI LEVÉLTÁR BESZTERCEBÁNYA FIÓKLEVÉLTÁR KÖRMÖCBÁNYA ŠTÁTNY ARCHÍV V BANSKEJ BYSTRICI - POBOČKA KREMNICA

ÁLLAMI LEVÉLTÁR BESZTERCEBÁNYA FIÓKLEVÉLTÁR KÖRMÖCBÁNYA ŠTÁTNY ARCHÍV V BANSKEJ BYSTRICI - POBOČKA KREMNICA ÁLLAMI LEVÉLTÁR BESZTERCEBÁNYA FIÓKLEVÉLTÁR KÖRMÖCBÁNYA ŠTÁTNY ARCHÍV V BANSKEJ BYSTRICI - POBOČKA KREMNICA Cím : ČSA 951/82 967 01 Kremnica /Körmöcbánya/ Telefon : ++ 421 45 674 25 08 Fax: + + 421 45

Részletesebben

Írta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44

Írta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44 A levéltári források szerint Szilvágy nevének első írásos említése 1343-ból ered. Két Szilvágyról értesülünk, az egyikben akkor Szent Márton tiszteletére épült templom állt. A török harcok idején annyira

Részletesebben

a Nyíregyházi Törvényszék épületének bemutatása (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) Készítette:

a Nyíregyházi Törvényszék épületének bemutatása (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) Készítette: a Nyíregyházi Törvényszék épületének bemutatása (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) Nyíregyháza, 2019. március 26. Készítette: Pollák József Elnöki titkárságvezető 1 / 9 I. A NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK ELÉRHETŐSÉGE

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

Az iskola múltja és jelene

Az iskola múltja és jelene Az iskola múltja és jelene A zsákai református egyház az 1700-as évek elején építteti az első iskolát a fiúk számára, majd a lányok részére 1745-ben épült önálló iskola, egy-egy tanítóval. Iskolaszervezete

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Alapítvány 20/283-2013 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN Készítette: Rozovics Ferenc Hornyák Ferenc Csaba Faragó Péter István 2015 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Emlékhelyek és emlékművek felsorolása

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Javasolja az alábbi napirend tárgyalását:

Jegyzőkönyv. Javasolja az alábbi napirend tárgyalását: Jegyzőkönyv Készült Cigánd Városi Önkormányzat Képviselőtestületének 2014. április 3-án 8 órai kezdettel megtartott rendkívüli üléséről. Az ülés helye: Jegyzői iroda Jelen vannak: Oláh Krisztián polgármester,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ 21. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok megrendezése

SZAKMAI BESZÁMOLÓ 21. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok megrendezése SZAKMAI BESZÁMOLÓ 21. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok megrendezése A programok megvalósulásának helye és ideje Nyíregyháza Budapest, 2014. szeptember 18-19. A programok részletes ismertetése

Részletesebben

20. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 26-i rendes ülésére

20. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 26-i rendes ülésére 20. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. január 26-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató a Dombóváron található emléktáblákról Előterjesztő:

Részletesebben