SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT"

Átírás

1 SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT 1. KÖTET (1.-6. fejezet) RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Pro Urbe Kft. Közlekedés Kft. UVATERV Zrt

2 Cím: 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. Levélcím: 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. Telefon: , Fax: Web: TERVSZÁM: 16/12 ALTERVSZÁM: MEGBÍZÓ: SIÓFOK VÁROS A MEGBÍZÁS TÁRGYA: KÖZOP "SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT RMT. TERVTÍPUS: RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY DOKUMENTUMSZÁM: PROJEKT VEZETŐ: 03 Könczey Gábor VÁLTOZAT: KONZORCIUM VEZETŐ: 002 Dulicz László DÁTUM: ÜGYVEZETŐ: május Dulicz László TOVÁBBI RÉSZTVEVŐK: PRO URBE KFT.: ZOMBORI GERGELY, ABA ATTILA, GRÁF TAMÁS KÖZLEKEDÉS KFT.: BŐSZE SÁNDOR, RHORER ÁDÁM, VINCZE ANDREA, LAUFER PÉTER UVATERV ZRT.: VANCSÓ ISTVÁN, HERDLICZKA ERNŐ, KÜZMÖS GYÖRGY, SZÉCHENYINÉ TAR MÁRIA, KOVÁCS TIBOR, VINCZE VILMOS, CSERESNYÉS ANDREA TERRA KFT.: LAKY ILDIKÓ, KUKELY GYÖRGY, ZÁBRÁDI ZSOLT, SÓVÁGÓ KRISZTINA MOTT: MOGYORÓS PÉTER PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló Siófok településhálózatban betöltött helye és térségi szerepkörei A projekt háttere és indokoltsága A projekt elhelyezkedése a kedvezményezettek stratégiájában Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében A felmerült változatok ismertetése A projekt pénzügyi teljesítménymutatói Közgazdasági teljesítménymutatók Gazdasági érzékenységi vizsgálatok Környezetvédelmi összefoglaló Kedvezményezett bemutatása A kedvezményezett általános bemutatása A kedvezményezett szervezeti felépítése A kedvezményezett tevékenységének bemutatása A kedvezményezett fontosabb, már megvalósult fejlesztéseinek tapasztalatai A projekt elhelyezkedése a kedvezményezettek stratégiájában Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása Projektmenedzsment szervezet bemutatása A projektmenedzsment szervezeti működése A projekt háttere Gazdasági társadalmi környezeti alapadatok Siófok településhálózatban betöltött helye és térségi szerepkörei Siófok szerepe az országos településhálózatban Regionális, megyei és kistérségi szerepkörei Siófok vonzáskörzetének a lehatárolása Siófok városszerkezeti jellemzői Társadalmi alapadatok Lakónépesség alakulása a Siófokon és vizsgált vonzáskörzetében PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM

4 Lakáshelyzet, közműellátás Foglalkoztatási szerkezet, munkanélküliség Gazdasági alapadatok Gazdálkodási szerkezet, fontosabb gazdálkodó szervezetek Ipari parkok, ipari területek Idegenforgalom, turizmus Oktatás, kultúra Környezeti alapadatok Természeti környezet Épített környezet Szakterület bemutatása Fejlesztési korlátok Fejlesztési lehetőségek Közösségi közlekedés Regionális közlekedési elemek kapcsolódásai (regionális autóbusz, regionális vasút) Helyi közlekedési elemek kapcsolódásai Motorizált egyéni módok Személygépkocsi Motorkerékpár, robogó A projekt szakpolitikai illeszkedése A fejlesztés indoklása Helyzetértékelés Infrastruktúra Közúti közlekedés Térségi közúti kapcsolatok Városi közúti hálózat és forgalmi rend Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés Közösségi közlekedés Végállomás Helyközi vasúti közlekedés A Kaposvár Siófok (35-ös vasútvonal (kapcsolat a megyeszékhellyel) Vasútállomások, megállóhelyek Vasúti csomópont jelenlegi helyzet Helyi közösségi közlekedés PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM

5 Lágy közlekedési módok Kerékpáros közlekedés Gyalogos közlekedés Parkolás helyzetértékelése Forgalmi helyzet, szolgáltatási színvonal Helyközi és távolsági közlekedés által biztosított szolgáltatási színvonal, távolsági kapcsolatok Helyi autóbusz közlekedés által biztosított szolgáltatási színvonal Közlekedési szokásjellemzők áttekintése a háztartásfelvétel alapján A telefonos háztartásfelvétel munkaközi feldolgozása Általános szempontok, módszertani leírás A háztartásfelvételekből nyert helyi közlekedési szokásjellemzők Utasforgalom a helyi közlekedésben Utasforgalom alakulása a helyi hálózaton Utazási szokások a helyi közösségi közlekedési hálózaton Utasforgalom a helyközi közösségi közlekedési hálózaton Helyközi utasszámlálás Utazási szokásjellemzők a helyközi közösségi hálózaton Vasúti utasforgalmi számlálás és célforgalmi felvétel (MCF) Vasúti utasforgalmi számlálás Vasúti célforgalmi kikérdezés Közúti forgalmi terhelés Átmenő és célforgalmak meghatározása Csomóponti számlálás Közúti baleseti helyzet Parkolási igény Városközpont P+R Keresleti igények jellemzése Gazdasági -társadalmi-környezeti meghatározók Kapcsolódó fejlesztések Balatonaliga és Balatonszentgyörgy közötti vasúti pálya korszerűsítése (Készíti: FŐMTERV) Kiliti Sportközpont Fő utca Mártírok útja Sió utca körforgalom PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM

6 Sió utca Sorház utca ( gimnázium mögötti) parkoló Marosi út felújítása Projekt nélküli (0 változat) eset Műszaki és szakmai tartalom leírása Közút Térségi közúti kapcsolatok Városi közúthálózat és forgalmi rend Vasúti közlekedés Balatonaliga áll. Szabadisóstó áll Szabadisóstó állomás Szabadisóstó áll. (kiz.) Siófok áll. (kiz.) Siófok állomás Siófok áll. (kiz.) Zamárdi-felső áll. (kiz.) Helyi közösségi közlekedés Helyközi autóbuszos közlekedés Lágy közlekedési módok Kerékpáros közlekedés Parkolás Előnyök, hátrányok Működési költségek Üzemeltetési feltételek előrejelzése Hatások, társadalmi hasznosság Projekt célkitűzései, elvárt eredmények A projekt célrendszere Indikátorok Általános feltételezések és módszertan A közlekedési modell felépítése Költség-haszon elemzés általános feltételezései A pénzügyi elemzés általános módszerének rövid ismertetése A közgazdasági költség haszon elemzés általános módszerének rövid ismertetése Úthálózati működési fajlagos költségek Úthasználói költségek PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM

7 A becsülhető környezeti monetáris externális hatások módszertani kérdései ÁBRAJEGYZÉK... TÁBLÁZATJEGYZÉK... PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM

8 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. Siófok településhálózatban betöltött helye és térségi szerepkörei Siófok és kistérsége a térségben jelentős gazdasági motor szerepét tölti be. A kistérség gazdasági élete elsősorban Siófokra koncentrálódik. Ágazati szempontból a kistérség gazdaságát a balatoni turizmus határozza meg. A legtöbb vállalkozás tevékenysége az ehhez kapcsolódó területeken működik. Ez azonban azt is jelenti, hogy a vállalkozások legnagyobb része csak idényjelleggel üzemel. Foglalkoztatási szempontból is ez az ágazat a legfontosabb, így a turizmus szezonalitása komolyan kihat a térség foglalkoztatottsági helyzetére is. Siófok gazdasági életben betöltött központi szerepét mutatja az is, hogy a településen a régiós és a megyei átlagot jelentősen meghaladja a szolgáltató szektor, amely nemcsak a vendéglátás és egyéb turisztikai vállalkozások jelenlétének köszönhető. Az ipari termelés, amely főleg az építőiparra és a feldolgozóiparra terjed ki, szintén Siófokra koncentrálódik. Siófok dél-keleti területén található ipari övezetben van a Siófoki Ipari Park. Fontos a város szerepe a térség oktatási és kulturális életében A projekt háttere és indokoltsága A jelen projekt tárgyát képező déli tehermentesítő út, és az annak keretében elkészülő tervezett híd célja a meglévő átkelési szakaszok, szűk keresztmetszet kapacitásának felszabadítása a 7. sz. főút és a 65-ös főúton átmenő forgalom számára. Ez biztosítja a települési belső forgalom leválasztását, és elősegíti a település tehermentesítését, mint kiemelt környezetvédelmi és területfejlesztési szempontot. Hálózati szempontból: az I. ütemben is és a végleges kiépítettség állapotában is a két országos főút ( sz főút)között bonyolódó átmenő forgalmat bonyolít úgy, hogy kiváltja a városközpontban lévő kritikus mértékig terhelt csomópontot. Az átmenő forgalom a két út között kb. 400 Ejmű óra (ld. még 11. fejezet). A tehermentesítő út szükségessége megfogalmazást nyert az M7 autópálya fizetőssé tétele kapcsán készített intézkedési tervben, valamint szerepel az NFÜ májusában kibocsájtott, országos közutak támogatását ismertető listáján. Azt, hogy a vizsgált útszakasz az országos főút része lesz az anyaghoz mellékelt jegyzőkönyvek (amelyet a szakvélemény is említ) és az azóta, május 7-én kelt NFM levél igazolja. Ez utóbbit mellékeljük az anyaghoz. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 1

9 1.3. A projekt elhelyezkedése a kedvezményezettek stratégiájában A projekt célja egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, amely alapját képezi a szóban forgó beruházás következő lépcsőben való előkészítésének és kivitelezésének. A jövőbeni kivitelezés outputja az új híd a város számára a motorizáció terjedésével egyre fontosabb. A belvárosi csomópont (7-es és 65-ös út) áteresztőképessége ugyanis sem műszakilag, sem forgalomtechnikai megoldásokkal nem bővíthető, teljesítőképessége határán van, főként a nyári szezonban Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében A felmerült változatok ismertetése Jelen munka kezdeti fázisában az 1.2 fejezetben megfogalmazott cél megoldásával kapcsolatosan öt fejlesztési változat merült fel : A változat Siófok déli tehermentesítő út kiépítése az autópálya csomópontból kiindulva (a Molnár István u. Dózsa Gy. utcán visszakötve a 7. sz. főútra) B változat Siófok déli tehermentesítő út kiépítése az autópálya csomópontból kiindulva (Dózsa Gy. utcán visszakötve a 7. sz. főútra) C változat Siófok déli tehermentesítő út kiépítése Balatonkilitiből a Jysk csomópontból kiindulva (Dózsa Gy. utcán visszakötve a 7. sz. főútra) D változat 7.sz út sz. út jelzős körré átépítve E változat Somlay Artúr úti autópálya csomópont kiépítése PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 2

10 Döntési szempontok Megoldási változatok A B C D E Siófok déli Siófok déli 7.sz út sz. út tehermentesítő út tehermentesítő út jelzős körré átépítve kiépítése az kiépítése autópálya Balatonkilitiből a Siófok déli tehermentesítő út kiépítése az autópálya I. ütem II. ütem I. ütem II. ütem I. ütem II. ütem Teljes hossz kiépítése Dózsa György utcai Teljes hossz kiépítése a sz útig visszakötés a 7. útra a sz útig (Somlay Artúr utcáig) (Somlay Artúr utcáig) Molnár István u. Dózsa György utcai visszakötés a 7. útra Teljes hossz kiépítése a sz útig (Somlay Artúr utcáig) 1. A 7.sz út sz. út nem célja nem célja nem célja nem célja nem célja nem célja megoldja (a csomópontjának kapacitásnövelése helyszínen) szempont 2. A 7.sz út sz. út csomópontjának tehermentesítése szempont csökkenti a terhelést jelentősen csökkenti a terhelést csökkenti a terhelést jelentősen csökkenti a terhelést jelentősen csökkenti a terhelést jelentősen csökkenti a a forgalmi terhelés terhelést nem csökken (esetleg nő) Somlay Artúr úti autópálya csomópont kiépítése nem célja nem releváns 3. A 7.sz út belvárosi szakaszán a forgalomnagyság A 65. út és Dózsa György utca között csökkenti a csökkentése szempont forgalmat A 65. úttól keletre a teljes belvárosi szakaszon csökkenti a forgalmat A 65. út és Dózsa György utca között csökkenti a forgalmat A 65. úttól keletre a teljes belvárosi szakaszon csökkenti a forgalmat A 65. út és Dózsa György utca között csökkenti a forgalmat A 65. úttól keletre a teljes belvárosi a forgalmi terhelés nem csökken (esetleg nem releváns szakaszon csökkenti a nő) forgalmat 4. Siófok lakó- és üdülőterületeinek tehermentesítése a teherforgalom alól szempont 5. P+R parkolás bevezetése szempont 6. Környezetvédelem az érzékeny területeken szempont 7. Kerékpáros közlekedés javítása szempont 8. Autópálya zavarásának kizárása szempont Nem csökkenti a teherforgalmat, hanem más utcákban jelenik meg nincs hely P+R parkolók számára Az eddig erősen terhelt útszakaszokon javít Javít a Kiliti - Belváros viszonylatban (Kele utca) megszünteti az autópályáig történő visszatorlódás veszélyét 9. A közösségi A torlódások közlekedésre gyakorolt csökkentésével a hatás szempontja menetrendtartás jelentősen javul. A hálózat javítására lehetőséget ad. 10. Területfejlesztési célok segítése szempont segíti az autópályától délre lévő iparterületek elérését A teherforgalom Nem csökkenti a kitiltható az érzékeny teherforgalmat, területekről hanem más utcákban jelenik meg A teherforgalom Nem csökkenti a kitiltható az érzékeny teherforgalmat, területekről hanem más utcákban jelenik meg A teherforgalom nem oldja meg kitiltható az érzékeny területekről nincs hely P+R parkolók számára nincs hely P+R parkolók számára nincs hely P+R parkolók számára támogatja (B.Kiliti Sportcentrumnál) támogatja (B.Kiliti Sportcentrumnál) nem releváns Az érzékeny Az eddig erősen Az érzékeny Az eddig erősen Az érzékeny területeken javít a terhelt útszakaszokon területeken javít a terhelt útszakaszo- területeken javít a környezeti állapoton javít környezeti állapoton kon javít környezeti állapoton Javít a Kiliti - Belváros Javít a Kiliti - Javít a Kiliti - Belváros Javít a Kiliti - Javít a Kiliti - Belváros nem releváns viszonylatban (Kele Belváros viszonylatban (Kele Belváros viszonylatban (Kele utca) és az Iparterület viszonylatban (Kele utca) és az Iparterület viszonylatban (Kele utca) és az Iparterület felé utca) felé utca) felé megszünteti az autópályáig történő visszatorlódás veszélyét megszünteti az autópályáig történő visszatorlódás veszélyét A torlódások A torlódások csökkentésével a menetrendtartás jelentősen javul.a munkásjáratok számára az Ipartelep a városközpont elkerülésével érhető el. A hálózat javítására lehetőséget ad. segíti az autópályától délre lévő iparterületek elérését csökkentésével a menetrendtartás jelentősen javul. A hálózat javítására lehetőséget ad. segíti az autópályától délre lévő iparterületek elérését megszünteti az autópályáig történő visszatorlódás veszélyét megszünteti az autópályáig történő visszatorlódás veszélyét A torlódások A torlódások csökkentésével a menetrendtartás jelentősen javul.a munkásjáratok számára az Ipartelep a városközpont elkerülésével érhető el. A hálózat javítására lehetőséget ad. segíti az autópályától délre lévő iparterületek elérését csökkentésével a menetrendtartás jelentősen javul. A hálózat javítására lehetőséget ad. TOVÁBBI VIZSGÁLATRA (CBA) JAVASOLT VÁLTOZATOK megszünteti az autópályáig történő visszatorlódás veszélyét lehetővé teszi az iparterület forgalmának a kiitiltását az érzékeny területekről nem releváns nem javít, esetleg ront Az érzékeny területeken javít a környezeti állapoton csökkenti az autópályáig történő visszatorlódás veszélyét A torlódások A torlódások csökkentésével a csökkentésével a menetrendtartás menetrendtartás jelentősen javul.a jelentősen javul. A munkásjáratok hálózat javítására számára az Ipartelep a lehetőséget ad. városközpont elkerülésével érhető el. A hálózat javítására lehetőséget ad. segíti az autópályától segíti az autópályától nem releváns délre lévő délre lévő iparterületek iparterületek elérését elérését nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns ELVETETT VÁLTOZATOK táblázat A Megvalósíthatósági Tanulmány döntési pontjai (zölddel a pozitív, fehérrel a semleges, pirossal a negatív hatást ábrázoltuk) A változatokat előzetesen többszempontú elemzésnek vetettük alá, melynek során azt vizsgáltuk, hogy a kiírásban megfogalmazott célnak mennyiben felelnek meg. Ennek, valamint a megbízóval történt egyeztetések alapján a D és E változatok elvetésre kerültek, mert sem a belváros tehermentesítésének, sem a megbízó egyéb igényeinek nem feleltek meg. A továbbiakban az A,B és a C megvalósítható változatokkal foglalkoztunk. Az A megvalósítható változat rövid leírása Siófok déli tehermentesítő út A változatának a kiépítése az autópálya lehajtó ágának körforgalmú csomópontjából indul. A Siót keresztezve (Sió híd) a Kele utca vonaláig terjed az új építésű szakasz. Innen meglévő utakon éri el a forgalom a 7. sz. főutat. A nyomvonala: Kele utca Molnár István u. Dózsa György utca. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 3

11 1.1. ábra Az A változat I. ütemének helyszínrajza Az B megvalósítható változat leírása Siófok déli tehermentesítő út B változatának a kiépítése ugyancsak az autópálya lehajtó ágának körforgalmú csomópontjából indul. A Siót keresztezve (Sió híd) a Dózsa György utca vonaláig terjed az új építésű szakasz. Innen Dózsa György utcán éri el a forgalom a 7. sz. főutat. A Dózsa György u. - Bajcsy Zsilinszky u. és a Dózsa György u. Tanácsház u. csomópontokban kismértékű beavatkozás válik szükségessé ábra A B változat I. ütemének helyszínrajza PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 4

12 Mindkét változat esetén a második ütem (amely a most megépítendő szakasznak nem része) során az út meghosszabbításra kerül a Marosi útig. A C megvalósítható változat leírása 1.3. ábra Az A és B változat II. ütemének helyszínrajza Siófok déli tehermentesítő út C változatának nyomvonala Balatonkilitiből az ún. Jysk csomópontból indul ki. A Siót és az autópályát keresztezve a Dózsa György utca vonaláig terjed az új építésű szakasz. Innen Dózsa György utcán éri el a forgalom a 7. sz. főutat. A Dózsa György u. - Bajcsy Zsilinszky u. és a Dózsa György u. Tanácsház u. csomópontokban kismértékű beavatkozás válik szükségessé ábra A C változat I. ütemének helyszínrajza A második ütem (amely a most megépítendő szakasznak nem része) során az útnak az autópálya északi oldalánál épülő körforgalmú csomópontjából az autópálya mellett új út épül a Somlay Artúr utcáig. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 5

13 1.5. ábra A C változat II. ütemének helyszínrajza A projekt pénzügyi teljesítménymutatói Nem jövedelemtermelő projektek esetében az útmutató alapján a pénzügyi teljesítménymutatók kiszámítása nem feltétlenül szükséges, ezért nem számítottuk Közgazdasági teljesítménymutatók A következő közgazdasági teljesítménymutatókat számítottuk és értékeltük: nettó társadalmi haszon jelenértéke (ENPV): társadalmi belső megtérülési ráta (IRR) haszon-költség arány (BCR) közgazdasági megtérülési idő (ITR) A változatokra a szokásos módon először a közlekedési hasznokból, a járműüzemi költség-, időköltség- és baleseti költség-megtakarítás eredő hatékonysági mutatókat számítottuk, majd pedig a monetarizálható környezeti hatásokkal megnövelt, integrált mutatókat képeztük. Az eredményeket a következő táblázatban együtt mutatjuk be, a vizsgálatok legjellemzőbb hatékonysági mutatóinak (belső megtérülési ráta, haszon-költség hányados, nettó jelenérték, megtérülési idő) alakulását a három változatra. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 6

14 Változat "A" "B" "C" Értékelési mutatók Beavatkozási hossz [m] Beruházási költségek összesen [Mrd. Ft] Közlekedési(belső) + környezeti(külső) megtakarítás Minimum követelmény Integrált haszon-költség hányados - IHKH >=1 Integrált belső megtérülési ráta -IBMR 15.0% 10.5% 5.2% >= 5,5 Nettó jelenérték [Mrd Ft] -INJÉ >= 0 Megtérülési időtartam [év] n.a. Közlekedési(belső) megtakarítás Haszon-költség hányados -HKH >= 1 Belső megtérülési ráta BMR 12.3% 8.3% 2.7% >= 5.5 Nettó jelenérték [Mrd Ft] -NJÉ >= 0 Megtérülési időtartam [év] n.a táblázat: A változatok összesített értékelési mutatói A vizsgált változatok pénzben kifejezhető gazdasági költség-haszon vizsgálat összesített mutatóit tartalmazó táblázatból a következő megállapításokat tehetjük: Ami a közlekedési hatékonyság-számítás eredményeit, a projekt közlekedési költség-haszon vizsgálat szerinti hatékonyságát illeti, megállapítható, hogy a változatok mutatói az alkalmazott 5,5%-os diszkont-faktor mellett az A és B változat kielégítik a hazai és az EU Guide szerinti hatékonysági küszöbértékeket. Ugyanis a közlekedési hasznok alapján a belső megtérülési mutató 8,3-12,3 % ami az 5,5%-os határ fölött van. A C változatnál nem teljesül a minimum feltétel A monetarizálható környezeti és externális hatásokkal integrált mutatók alapján értelemszerűen kedvezőbb a belső megtérülési mutatók az A és B változat 10,5-15,0 %. Ebben az esetben is az A változat a leghatékonyabb. A C változatnál ebben az esetben is csak közelíti a minimum feltételt. A táblázatból látható, hogy a Siófok tehermentesítő út három változata közül az A változat közúti infrastruktúra fejlesztése a leghatékonyabb beruházás. Látható, hogy PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 7

15 a haszon-költség arány és a belső megtérülési hányados, amelyek leginkább kifejezik az egységnyi beruházási költségre eső eredményt, már a belső megtakarítás figyelembe vételével a minimum követelmény fölött vannak Gazdasági érzékenységi vizsgálatok A gazdasági érzékenységi vizsgálathoz, a javasolt változatra, a beruházási és a működési költségnövekedés, valamint a forgalom-csökkenés hatását modelleztük, melyek teljesítmény-mutatókra gyakorolt hatását az sz. táblázat érzékelteti. Az érzékenységi vizsgálatok egyéb kiinduló feltételezése és a számítás menete, a táblázatok struktúrája nem tér el az alapváltozatra vonatkozóan már bemutatottól, ezért változatonként a négy érzékenységi vizsgálat évekre ütemezett elemzést tartalmazó táblázatokat papír takarékosság miatt csak PDF-ben közöljük. A javasolt változatra a +10%-kal, illetve a +20%-kal magasabb építési illetve működési költségű, valamint a -10%-kal és a -20%-kal kisebb forgalmi feltételezés hatásainak számítását mutatjuk be. Az összesített mutatók szerint a javasolt A változat még a legkedvezőtlenebb szcenáriók esetében is nagy biztonsággal teljesíti az elvárt minimum követelményeket. A táblázat adataiból az olvasható ki, hogy teljesítménymutatónként eltérő a változatoknak az egyes bemenő adatok változtatásával kapcsolatos érzékenysége. A változat hatékonysága jelentősen függ a forgalom csökkenésétől és az építési költségek növekedésétől. Az 1%-os forgalom-csökkenésnek a különböző hatékonysági mutatókra eltérő a hatása és a javasolt változat esetében 0,8-2,4 közötti csökkenést eredményez. Az 1 %-os építési költség-növekedésnek is eltérő a hatása, de ez csak 0,6 és 1,2 közötti csökkenést eredményez. Az érzékenység mértéke jelzi, hogy a Siófok tehermentesítőn a tervezett beruházási költség és a forgalom 20 %-os változása sem jelent kockázatot a gazdasági hatékonyság tekintetében, hiszen ebben az esetben is minden mutató kielégíti a hatékonysági követelményeket. A működési költségek változásának hatása a beruházási költséghez és forgalomhoz viszonyítva jelentősen kisebb. Alap Beruházási költség Működési költség Forgalom Közlekedési(belső) + környezeti(külső) megtakarítás Változat változat +10% +20% +10% +20% -10% -20% Értékelési mutatók Integrált haszon-költség hányados - IHKH Integrált belső megtérülési ráta -IBMR 15.0% 13.2% 11.7% 14.7% 14.4% 12.9% 10.7% PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 8

16 Nettó jelenérték [Mrd Ft] -INJÉ Megtérülési időtartam [év] Közlekedési(belső) megtakarítás Haszon-költség hányados -HKH Belső megtérülési ráta BMR 12.3% 10.7% 9.4% 12.0% 11.7% 10.2% 8.1% Nettó jelenérték [Mrd Ft] -NJÉ Megtérülési időtartam [év] Közlekedési(belső) + környezeti(külső) megtakarítás 1 %-os változás hatása a mutatókra (%) Integrált haszon-költség hányados - IHKH -0.6% -0.6% -0.2% -0.2% -0.8% -0.8% Integrált belső megtérülési ráta -IBMR -1.2% -1.1% -0.2% -0.2% -1.4% -1.4% Nettó jelenérték [Mrd Ft] -INJÉ -1.2% -1.2% -0.4% -0.4% -2.4% -2.4% táblázat: A javasolt változat érzékenységi vizsgálatának összesítő táblázata Az érzékenységvizsgálat elemzi, hogy az egyes változók +1; -1; +10; -10%-al történő változása milyen hatással van a teljesítménymutatók alakulására. Kritikus változónak azt tekintjük, amelynek 1%-os változása legalább 1%-os változást okoz a teljesítménymutatókban. A fenti táblázatból látszik, hogy kritikus változó a beruházási költség és a forgalom az IBMR tekintetében, mert 1%-os változására 1,2 %-os, illetve 2,4 %-os változás állt be. Az alábbi tábla mutatja, hogy a fentiekben kritikus változóként azonosított tényező a tervezett érték hány %-áig változhat ahhoz, hogy a teljesítménymutatók még a beruházás gazdaságosságát, illetve annak támogathatóságát támasszák alá. Küszöbérték % Beruházási költség +86,4 % Működési költség nem kritikus Utazási idő -42,16% Forgalmi teljesítmény -36,1 % táblázat: A kritikus változók meghatározása PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 9

17 A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a beruházási költség 86,4 %-os növekedése a forgalmi teljesítmény 36,1%-os csökkenése esetén sem fordulna negatívba az ENPV, azaz ez a kockázat nem befolyásolja a projektet Környezetvédelmi összefoglaló A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló többször módosított 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek körét. A 37. pontban szerepelnek a közutakra vonatkozó előírások, mely alapján a tervezett fejlesztés nem környezeti hatásvizsgálat köteles. A Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 87. pontja értelmében, amennyiben a tervezett fejlesztés eléri az 1 km-es hosszt vagy NATURA 2000 területet érint, abban az esetben előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása szükséges. A környezeti vizsgálat tárgya a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány keretében vizsgált A, B, C változatok környezeti hatásainak feltárása, elemzése, és az esetleges negatív környezeti hatások kezelésének vizsgálata, továbbá a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása. A részletes vizsgálatokat, elemzéseket a 8. A kiválasztott változat bemutatása című fejezet Környezeti hatások alfejezete, valamit a 11. Környezetvédelmi összefoglaló című fejezet tartalmazza. A meglévő engedélyek vonatkozásában megemlítendő, hogy az A változat esetében a Somogy Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége SO/UO/61/2/2013 ügyiratszámon építési engedélyt adott ki, a Siófok Déli tehermentesítő útra (Vak Bottyán utca és Kele utca közötti szakaszra). Az engedélyezés során a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 29923/2012 sz-ú szakhatósági állásfoglalását adta ki, melyben megállapította, hogy a tervezett tehermentesítő út egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött, valamint azt, hogy a tervezett tevékenység végzéséből jelentős környezeti hatások nem származhatnak, tehát környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, illetve környezetvédelmi engedély nem szükséges. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 10

18 2. KEDVEZMÉNYEZETT BEMUTATÁSA 2.1. A kedvezményezett általános bemutatása A kedvezményezett szervezeti felépítése Siófok Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Siófokon az önkormányzat képviselő-testülete 12 tagú, melyből 8-an egyéni választókörzetből, 3-an pedig listán kerültek be, a 12. a polgármester, akit közvetlenül választottak meg a polgárok. A képviselő-testület működését 5 szakbizottság segíti október 11- től 1 fő főállású alpolgármester lát el tisztséget az Önkormányzatban. A bizottságok tagjai választott képviselők, illetve külső tagok: Dr. Balázs Árpád polgármester Démuth Pál alpolgármester Horváth Károly alpolgármester Csorba Ottó László Dr. Gruber Attila László Gömbös Katalin Hamvas Péter Horváth Károly Lapos Gábor Mezőfi Józsefné Nagy Sándor Tamásné Szalai István Attila Ujvári István Tamás Völgyi Lajos Siófok Város Önkormányzata Képviselőtestületének bizottságai Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság: Elnök: Csorba Ottó László A bizottság képviselő-testületi tagjai: Ujvári István, Nagy Sándor Tamásné, Szalai István Attila képviselő-testületen kívüli tagjai:dr. Balassa Béla, Gencsi Attila Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság: Elnök: Dr. Gruber Attila László A bizottság képviselő-testületi tagjai: Nagy Sándor Tamásné, Lapos Gábor, Szalai István Attila, Mezőfi Józsefné, Völgyi Lajos képviselő-testületen kívüli tagjai: Pintér János, Forgács Péter, Mészárosné Mádi Juliánna, Mayer László, Idegenforgalmi és Rendészeti Bizottság: Elnök: Szalai István Attila A bizottság képviselő-testületi tagjai: Mezőfi Józsefné, Dr. Gruber Attila László, Nagy Sándor Tamásné, Hamvas Péter Képviselő-testületen kívüli tagjai: Tácsik Attila, Nyári Péter, Schmidtné Hesz Henriette Összeférhetetlenségi és Etikai Bizottság: PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 11

19 Elnök: Mezőfi Józsefné A bizottság képviselő-testületi tagjai: Dr. Gruber Attila, Szalai István Attila Póttagjai: Gömbös Katalin, Lapos Gábor Nemzeti Erőforrás Bizottság: Elnök: Ujvári István Tamás A bizottság képviselő-testületi tagjai: Nagy Sándor Tamásné, Lapos Gábor, Gömbös Katalin, Völgyi Lajos, Mezőfi Józsefné Képviselő-testületen kívüli tagjai: Keller Lajosné, Vincze Judit, Schultz Tibor, Németh Zsolt Testületi és bizottsági ügyekért felelős koordinátor: Csere Zsuzsanna A kedvezményezett tevékenységének bemutatása A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében kettős feladatot lát el. Egyrészről előkészíti és végrehajtja a képviselő-testület által hozott döntéseket (határozatokat és rendeleteket) és ellát államigazgatási feladatokat is. A helyi önkormányzatokról szóló1990. évi LXV. törvény szerint; a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása. A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 12

20 A kedvezményezett fontosabb, már megvalósult fejlesztéseinek tapasztalatai Fejlesztés megnevezése Balaton turisztikai vonzerejének növelésére Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Megvalósulá s helyszíne Megv alósul ás éve Projekt összköltsé ge Támogatás összege Projekt célja Célcsoportja Mérföldkövek Eredménye Galerius fürdő millió 97,4 millió A fürdő felújítása A város lakói és a turisták Krúdy Gyula Szakközépiskol a és a Széchenyi István Általános Iskola Szabadtéri színpad A siófoki Perczel Mór Gimnázium SIOK 5 tagintézménye millió millió Képességfejlesztő oktatás kísérleti bevezetése millió A színpad teljes átalakítása és felújítása Energiafelhasználásána k csökkentése Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél- Dunántúli Operatív Programja KEOP Energetikai hatékonyság fokozása TÁMOP-3.1.4/08/2 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Siófoki Integrált Oktatási Központban DDOP-5.1.2/A Közösségi közlekedésfejlesztés projektgenerálás Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Siófoki Integrált Oktatási Központban Siófok Közösségi közlekedés fejlesztése a Balaton déli partján táblázat Korábbi időszak fejlesztései Az tanulói tanárai iskola és A város lakói és a turisták Önkormányzat, iskola tanulói, tanárai A SIOK pedagógusai és diákjai A város lakói és a turisták Több ütemben készül a fejlesztés A konkrét munka 2005 nyarán kezdődik majd a tanárok felkészítésével ben kezdik meg a tervek készítését. Lámpák és az izzók kicserélése folyamatosan történik. A közbeszerzések lezárt után folyamatosan történik a munka A projekt elnyerése után megkezdik a tervek készítését. A fürdő megfelel az elvárt követelményeknek és igényeknek A tantárgyak kapcsolódnak egymáshoz, a különböző ismeretek erősítik egymást, a diákok az órák cselekvő részeseivé váltak. A színpad stabilabb lett és jobban használható. Csökkentek a kiadások az iskola fenntartása alatt. Új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával javul az intézmény oktatási színvonala A közlekedés fejlesztésével javul Siófok arculata PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 13

21 2.2. A projekt elhelyezkedése a kedvezményezettek stratégiájában A projekt célja egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, amely alapját képezi a szóban forgó beruházás következő lépcsőben való előkészítésének és kivitelezésének. A jövőbeni kivitelezés outputja az új híd a város számára a motorizáció terjedésével egyre fontosabb. A belvárosi csomópont (7-es és 65-ös út) áteresztőképessége ugyanis sem műszakilag, sem forgalomtechnikai megoldásokkal nem bővíthető, teljesítőképessége határán van, főként a nyári szezonban. Műszaki adatok még nem jelentek meg a hídról, de 2x1 forgalmi sávot tartalmazó hídban kell gondolkodni, mely a jelenleg tehermentesítő utat összeköti az M7 lehajító-65-ös út körforgalmú csomópontjával. A hídnak a jelenleg keresztező kerékpárút fenntartásával kell megépülnie. Az RMT elkészítésével kiemelt projektjavaslat nyújtható be a siófoki új déli tehermentesítő út megvalósítására, amely beruházás megvalósulása esetén a közvetlen célcsoport közvetett módon Siófok és vonzáskörzetének lakossága, illetve az áthaladó forgalom részvevői lesznek. A város rendezési terve már tartalmazza, hogy a jelen projekt folytatásaként a jövőben ezen nyomvonalon kívánja folytatni a tehermentesítő utat a város keleti részén található ipartelep felé. Így ezen odaérkező teherautók, kamionok gyorsabban elérhetik majd az ipartelepet és utána ezen az úton könnyebben a városközpont kikerülésével nyugati vagy déli irányban folytatják útjukat, ezáltal kiteljesítve a tehermentesítő út létesítésével elvárható kedvező változásokat a környékbeli lakosság számára. A déli tehermentesítő út, és az annak keretében elkészülő tervezett híd célja a meglévő átkelési szakaszok, szűk keresztmetszer kapacitásának felszabadítása a 7. sz. főút és a 65-ös főúton átmenő forgalom számára, ezzel biztosítva a települési belső forgalom leválasztását, így elősegítve a települési tehermentesítés, mint kiemelt környezetvédelmi és területfejlesztési szempont érvényesülését. A főutak találkozási pontja jelenleg Siófok belvárosában található, így szükségtelenül keveredik a belvárosban a sőutak közötti átmenő forgalom, illetve a helyi, településen belüli célforgalom, ezzel a városban élők számára aránytalanul megnövelve a zaj-, rezgés-, por-, levegőszennyezést, valamint egyéb káros hatásokat. Az átmenő forgalom, és az általa okozott, az új tehermentesítő út megvalósulása folytán elkerülhető torlódások jelenleg kedvezőtlen hatást gyakorolnak a közlekedők biztonságára is. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 14

22 2.3. Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása A projekt megvalósítását a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. bonyolítja le, mint egyedüli kedvezményezett. Az építési engedély az Önkormányzat nevére szól, az együttműködési megállapodás alapján az építtető a NIF Zrt. lesz. A projekt eredményeként létrejövő új útszakasz fenntartója a déli elkerülő teljes kiépítésével a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Amíg a további szakaszok nem épülnek ki, addig a projekt fenntartását az Önkormányzat végzi. A teljes kiépítés után az Állami Autópályakezelő Zrt. forgalmi vizsgálatot készít. Partnerek bemutatása és a projektben betöltendő szerepük: Siófok Város Önkormányzata A fejlesztéssel területileg közvetlenül érintett önkormányzat folyamatosan részt vesz a beruházás előkészítésének, majd megvalósításának folyamatában. Az Önkormányzat a projekt megvalósításához hozzájárulást nem biztosít, támogatásban nem részesül. A projekt megvalósulása után, a teljes hosszúságú tehermentesítő út megépüléséig a projekt fenntartását az Önkormányzat végzi. Magyar Közút Nonprofit Zrt. A déli tehermentesítő út majdani teljes kiépítése után az MK Zrt. lesz a működtető szervezet, mely az érintett útszakasz operatív működtetési, üzemeltetési, karbantartási feladatait majd ellátja. A Magyar Közút Zrt. a projekt megvalósításához hozzájárulást nem biztosít, támogatásban nem részesül Projektmenedzsment szervezet bemutatása A projektmenedzsment szervezeti kialakítása és működtetése a NIF Zrt.-nél egységesített szempontok alapján történik a Projekt Szervezeti és Működési Kézikönyv (PSZMK) alapján. A PSZMK szabályozza a projektszervezet felépítését, a projektvezetés szerepköreihez tartozó felelősségi hatásköröket, a hozzájuk rendelt erőforrásokat, az együttműködés kereteit, az ügymenetet stb. A projektmenedzsment-szervezet felépítése A szervezeti felépítés tükrözi a projekt stratégiai (átfogó döntéshozó) és operatív (megvalósító) szintjeit. A projekt stratégiai szintjén működik a Projekt szponzor, a Projekt Irányító Bizottság (PIB), illetve részben a Projekt igazgató. Az operatív szinten a Projekt team és a Külső szakmai teamek segítik a megvalósítást. A projektvezető Erdős Imre lesz. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 15

23 Projekt menedzsment tanácsadó Jog Beruházási programok igazgatóság Fejlesztési program iroda igazgató Projekt Megbízó Projekt Szponzor Projekt Irányító Bizottság PIB Elnök/Projekt igazgató * A projekt műszaki tartalmának és EU támogatásnak megfelelően Beruházás támogatási igazgatóság Beruházás támogatási igazgató Projekt iroda vezető Projekt vezető Projekt team PIB tagok Projekt vezető Osztály vezetők * Területszerző mérnök Projekt monitoring mérnök Beruházási mérnök Kapcsolódó projekt PV, szakértő Projekt tagok Mérnök, Minőségellenőrzés, környezetvédelemi magasépítési szakértő, árszakértő, szakértők* EU koordinátor Közbeszerzés Külső szakmai team 1. Külső szakmai team 2. Gazdasági igazgatóság (pénzügy, számvitel, informatika) ábra A projektmenedzsment szervezet felépítése A projektmenedzsment szervezeti működése A projekt igazgató rendszeres kapcsolatot tart az operatív szinttel, ugyanakkor a projekt munka napi operatív szinten a teamekben, illetve a projektmenedzsmentért felelős személyek közreműködésével folyik: A projekt szponzor felelős a projekt kereteinek biztosításáért, illetve a társaság felső-vezetői szintjét képviseli a projektben. A Projekt Irányító Bizottság (PIB) a projekt legfelsőbb döntéshozó szervezete. Folyamatosan felügyeli a projekt lebonyolítását, beszámoltatja a projekt operatív vezetését és elfogadja a megvalósított projektet. A PIB elnök (projektigazgató) a projekt szakmai kontrollját biztosítja, de szükség esetén operatív döntéseket is hoz. A Projektvezető (PV) a projekt operatív irányítója, felelős a munka szakmai minőségéért, integráltságáért, valamint a definiált elvárásoknak megfelelő teljesítésért. Integrálja az egyes területek szakmai eredményeit és koordinálja az ott folyó munkát. Szakmai team-vezető (TV) a projektszervezetben önálló szakmai feladatot ellátó team irányítója, feladata az adott szakterület feladatainak végrehajtása. Szakmai team akkor kerül PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 16

24 létrehozásra, ha egy adott szakmai speciális ismereteket igénylő, önállóan menedzselhető feladat a projekten belül túlnő a megszokott kereteken (pl. területszerzés, közmű stb.). A projektvezető (PV) a projekttel kapcsolatos hatókörén belüli kérdésekben saját maga végzi szabályozó és döntéshozatali tevékenységeit. A PIB a projektvezető hatókörén túlmutató döntési helyzetekben szabályoz és dönt. Ezek lehetnek erőforrás-allokálási vagy stratégia-szakmai kérdések. Ilyenkor a projektvezető a PIB elé terjeszti a döntési javaslatot. A PIB tagok a PIB ülés előtt Projekt státuszjelentést (PST) kapnak a PV-től, mely alapján értékelik a projekt állapotát. Szükség esetén a PV meghívottként a PIB ülésen szóban is beszámol a folyó szakmai munkáról, a felmerült vitás kérdésekről, kockázatokról. A PIB a beérkezett információk alapján hoz stratégiai döntéseket a projekttel kapcsolatban, az ülésről emlékeztető készül. A PST és az ülésről emlékeztető készítése a PV feladata. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 17

25 3. A PROJEKT HÁTTERE 3.1. Gazdasági társadalmi környezeti alapadatok Siófok településhálózatban betöltött helye és térségi szerepkörei Siófok és kistérsége a térségben jelentős gazdasági motor szerepét tölti be. A kistérség gazdasági élete elsősorban Siófokra koncentrálódik. Ágazati szempontból a kistérség gazdaságát a balatoni turizmus határozza meg. A legtöbb vállalkozás tevékenysége az ehhez kapcsolódó területeken működik. Ez azonban azt is jelenti, hogy a vállalkozások legnagyobb része csak idény jelleggel üzemel. Foglalkoztatási szempontból is ez az ágazat a legfontosabb, így a turizmus szezonalitása komolyan kihat a térség foglalkoztatottsági helyzetére is. Siófok gazdasági életben betöltött központi szerepét mutatja az is, hogy a településen a régiós és a megyei átlagot jelentősen meghaladja a szolgáltató szektor, amely nemcsak a vendéglátás és egyéb turisztikai vállalkozások jelenlétének köszönhető. Az ipari termelés, amely főleg az építőiparra és a feldolgozóiparra terjed ki, szintén Siófokra koncentrálódik. Siófok dél-keleti területén található ipari övezetben van a Siófoki Ipari Park. A gazdasági életet alapvetően befolyásolja a települések Balatonhoz képest történő elhelyezkedése. A Balaton parttól távolabb eső településeken a mezőgazdasági vállalkozások részaránya magasabb. Meghatározó Siófoknak az oktatási szerepköre is. Általános iskolák és középiskolák tekintetében is a térség diákjait Siófok gyűjti össze. Gimnázium, szakközép és szakiskola is található a városban, így a Perczel Mór Gimnázium, a Krúdy Gyula Szakközépiskola és Szakiskola, a Baross Gábor Közép- és Szakiskola. E mellett felsőfokú szakképzést nyújtó intézmény is működik Siófokon, a Kaposvári Egyetem. A kulturális élet terén is Siófok a környező települések legfontosabb kulturális központja. Múzeumok (Kálmán Imre Múzeum, az Ásványmúzeum), könyvtárak, kulturális szolgáltató funkciót betöltő intézmények (Kálmán Imre Kulturális Központ). E mellett számos kulturális program, rendezvény kerül megszervezésre az év során, amelyek ide vonzzák a látogatókat. Nemcsak turisztikai szempontból meghatározóak ezek az események, hanem a környező településekről is sokan látogatják ezeket. A térség nagyobb települései közül Siófok elsősorban Pécshez kötődik, gazdaságilag, kulturális és oktatási szempontból. Felsőfokú oktatási intézményként Budapest mellett Pécset, Kaposvárt, Székesfehérvárt és Veszprémet választják az itteni fiatalok. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 18

26 Siófok szerepe az országos településhálózatban Országos szinten Siófok nagysága a lakónépesség alapján olyan településekkel van egy szinten, mint Hajdúszoboszló, Szentendre, Makó, Keszthely, Várpalota. A Dél-dunántúli régióban található a legtöbb település, a régió egészét relatíve alacsony népsűrűség jellemzi, a régió városainak lakosságszáma is alacsonyabb. A megyeszékhelyeken kívül a régióban Siófok mellett Komló, Paks, és Dombóvár lakossága haladja meg a 20 ezer főt. Nagyon magas az aprófalvas települések száma. Somogy megyében 245 település található, amelyből 14 város, és majdnem a fele 500 főnél kisebb aprófalu. A 14 városból 8 a Balaton mentén, vagy annak háttér térségében található. Néhány városhoz képest (pl.: Lengyeltóti, Nagybajom, Balatonföldvár, Kadarkút) Siófok valódi városi funkciókkal rendelkezik. Siófok és környéke Somogy megye legvárosiasabb településkörnyéke. Az infrastrukturális ellátottság tekintetében igen nagyok a különbségek a megye települései között: a Balaton-parti települések általában sokkal jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a belső területek. Országos szinten a régióban a funkciókat tekintve Siófok esetében egyértelműen a turisztikai szerepkör a meghatározó. A turizmus szezonalitása miatt ez elsősorban nyáron érvényesül, és a téli időszakban inkább térségi szinten jelentkezik a város vonzerő szerepe Regionális, megyei és kistérségi szerepkörei A Dél-dunántúli régió népességét tekintve a legkisebb az országban. A kevésbé fejlett régiók közé tartozik, de nem a legelmaradottabb. Fejlődési pályájában a 2005-ös év tekinthető meghatározónak, amikor a korábbi folyamatos növekedésben törés következett be. A régió egészét tekintve az ipari termelés kevésbé meghatározó. A foglalkoztatottak legnagyobb része, 70%-a a tercier szektorban dolgozik, az iparban, építőiparban csak 20% körüli az arány. A régió mind gazdasági, mind foglalkoztatási szempontból jelentős belső eltéréseket mutat. Egyrészt a centrum térségekben a munkanélküliség jellemzően az országos átlag alatti és ide koncentrálódik az ipari termelés, tercier szektor nagy része is. Másrészt megyei szinten a GDP, a termelékenység alapján Baranya megye szerepe a leginkább meghatározó a három megye közül. A régiónak vannak igen elmaradott részei, kiugróan magas munkanélküliséggel, alacsony gazdasági tevékenységgel. Ezek a területek egyre súlyosabb társadalmi problémákkal és szegregációs nehézségekkel is küzdenek. Baranya és Zala megyéhez képest Somogyban a Balatonnak köszönhetően a turizmushoz kapcsolódó szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás a meghatározó. A legnagyobb vállalkozói aktivitás Pécs mellett a Fonyódi és Siófoki kistérségben mutatható ki. Összességében Siófoki kistérség a régió legfejlettebb kistérségei közé tartozik a Pécsi, Szekszárdi és a Kaposvári kistérségek mellett Siófok vonzáskörzetének a lehatárolása Siófok Somogy megye második legnagyobb települése. A Siófoki kistérség központjaként a legfontosabb gazdasági, közszolgáltatási, társadalmi és kulturális funkciók ebbe a városba koncentrálódnak. A város központi szerepköre azonban túlnyúlik a kistérség határain. A térségi vonzáskörzetű közszolgáltatási intézmények, mint családsegítő szolgálat, kórházi járó-és fekvőbeteg ellátás, fogyatékosok ellátását végző intézmény, idősek otthona, szociális konyha is Siófokon található. De az oktatás, kultúra területén is túlnyúlik a város vonzereje a kistérség határon. Siófok a PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 19

27 régióban Pécs és a megyeszékhelyek után másodvonalbeli központ szerepét tölti be. A város oktatási, elsősorban középfokú oktatási intézményeiben a megye egészének területéről érkeznek fiatalok. Gazdasági szempontból is nagy a város vonzereje, hiszen Siófok a megye északi területeiről szép számmal vonzza az ingázókat, sőt a szomszédos két megye (Fejér, Tolna) területéről is járnak naponta Siófokra dolgozni Siófok városszerkezeti jellemzői A várost területfelhasználási szempontból a fő közlekedési vonalak nagyobb egységekre tagolják: - A Budapest Székesfehérvár Murakeresztúr vasútvonaltól északra eső rész jellemzően üdülőterület, kivéve a központi intézményterületet - A vasútvonal és az M7 autópálya közötti belterületek a Belváros és Fokihegy lakóterületek - A Siófok Kaposvár vasútvonaltól keletre eső terület ipartelep - Az autópályától délre a 65. sz. főút környezete kereskedelmi-gazdasági terület - Kiliti belterülete a 65. sz. főút két oldalán lakóterület, a főút menti sávban városközponti övezet A város szűken vett (részben gyalogos) központját az átmenő forgalom a 7. sz. főúton délről elkerüli, a Fő utca - Indóház utca a belső forgalmat bonyolítja le. A Dél-Dunántúl és Észak-Dunántúl között, a 65-ös úton érkező forgalom a 7-es, majd 71-es út közvetítésével kerüli ki a Balatont, ami a Siófok belvárosát is érinti. A Belváros és Fokihegy lakóterületein kedvezőtlen, hogy az úthálózati hiányok miatt a forgalom néhány útvonalra koncentrálódik, itt jelentős környezeti terhelést okozva. Az M7 65. sz. főút környezetének fejlesztését korlátozza a Szennyvíztelep védőtávolságán belüli elhelyezkedése. Szabadifürdő a város többi részéhez csak a Balatonpart menti sávban és a 7. sz. főúton kapcsolódó önálló üdülőterület Társadalmi alapadatok A vizsgált tehermentesítő Siófok közigazgatási határán belül tereli át a forgalmat, a hatásterület a Siófoki kistérség, illetve a Siófoki járás, de társadalmilag szükséges nagyobb egységbe beágyazni. A következőkben áttekintjük, hogy a Siófok városa hogyan illeszkedik szűkebb és tágabb értelemben vett (Siófok város, Siófoki kistérség, Balaton régió) fizikai, gazdasági és társadalmi környezetéhez. Az alábbiakban párhuzamosan mutatjuk be Siófok város helyét, szerepét, a BKÜ-ben és Siófoki kistérségben, a tematikus térképeket egymás mellé tettük, hogy könnyebben összehasonlíthatók legyenek. A járáson belül Siófoknak jelentősebb a szerepe, mint amikor egy nagyobb területi egységhez viszonyítjuk. Siófok a Balaton keleti medencéjének déli oldalán, a Sió-csatorna torkolatánál fekszik, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyik kulcsfontosságú turisztikai funkciókat betöltő települése. Közigazgatásitervezési értelemben Somogy megye második legnagyobb népességszámú városi rangú településeként a Dél-Dunántúli Statisztikai és Tervezési Régió tagja., egyúttal a Siófoki kistérség és 2013 január 1-től a Siófoki járás központja. Siófok a tíz települést magába foglaló Siófoki kistérség (3.1. ábra), illetve a huszonegy település a Siófoki járás (3.2. ábra) központjaként meghatározó szerepet tölt be a fizikai környezete életében, a PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 20

28 környék legfontosabb gazdasági, közszolgáltatási és kulturális-társadalmi funkciói a városban koncentrálódnak. Forrás: FŐMI 3.1. ábra A siófoki kistérség települései Forrás: FŐMI, kormany.hu 3.2. ábra A siófoki járás települései PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 21

29 Bár a Balaton régiót az itt élők kezdeményezésének ellenére nem nyilvánították önálló statisztikai régióvá, több szempontból egységes gazdasági, turisztikai, idegenforgalmi szempontból. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (továbbiakban: BKÜ) Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. Törvény határozta meg, 164-re bővítve a part közeli (52) és további (112) települések számát december 1-jétől további 15 település csatlakozásával az üdülőkörzetbe tartozó települések száma 179-re nőtt (Lásd a 3.3. ábra). Forrás: Balaton (2000. évi CXII, módosítás 2008 évi LVII.) törvény 3.3. ábra Balaton Kiemelt Üdülőkörzet települései Siófokon van a központja a Balaton Fejlesztési Tanácsnak, és munkaszervezetének, a Balatoni Integrációs Kht-nak. A Balaton Fejlesztési Tanács szerepe, kezdeményezései és napi gazdaságszervező, tudományos, és turisztikai funkciói mellett igen fontos tevékenységet végez a Balaton térségének stratégiai fejlesztése terén is. A gazdasági élet számos további területén tölt be fontos szerepet Siófok a Balaton régióban. Itt van a Balatoni Hajózási Zrt. Székhelye, mely cég a Balatonon zajló személyhajózást és kompközlekedést biztosítja. A Balaton régióhoz tartozó települések közigazgatási besorolását; a kistérségeket a 4 sz. ábrán, a tervezett járásokat az 5. sz. ábrán mutatjuk be. A Balaton régióhoz 16 kistérségből tartoznak települések, ezek közül több kistérségből csak egy-két település. A régióhoz tartozó 11 tervezett járás között szintén van olyan, amelyből csak néhány település tartozik a BKÜ -höz. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 22

30 Forrás: FŐMI 3.4. ábra A Balaton régió települései, kistérségek Forrás: FŐMI, kormany.hu 3.5. ábra A Balaton régió települései, járások PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 23

31 Lakónépesség alakulása a Siófokon és vizsgált vonzáskörzetében Balaton Kiemelt Üdülőkörzet A Balaton üdülőkörzet területe km 2, ami az ország területének 4,2%-át fedi le és itt él hazánk népességének 2,6%-a, 262 ezer ember. A terület mintegy négytizede partmenti, hattizede a parttól távolabb fekvő településekre jut. A népesség több mint fele a parti és partközeli településeken lakik, ahol a népsűrűség 104 fő/km2, 2,3-szerese az üdülőkörzet további településeinek. Az idegenforgalmi idényben az üdülőnépesség néhány településen a lakónépesség többszörösét is eléri. Az üdülőkörzet 48%-át a somogyi, egyharmadát a veszprémi települések fedik le, a zalai terület részaránya 19%. A zalai partszakasz a legsűrűbben lakott, egy km2-en 79-en, a Veszprém megyei részen 68-an, a somogyi területen pedig 63-an élnek. A Balaton környékére az aprófalvas településszerkezet jellemző ben 115 település tartozott az ezernél kisebb lélekszámú aprófalvak csoportjához, ezen belül 78 település volt ötszáz fő alatti törpefalu. Ez utóbbiak többsége Veszprém megyében található. Népesebb, ötezer fő feletti kategóriába mindössze hét település tartozott, valamennyi városi rangú. A nagyobb lélekszámú települések a part mentén találhatók, a parttól távolabbiak több mint háromnegyedében a lakosság száma nem érte el az ezer főt. Legkevesebben, 44-en a Veszprém megyei Salföldön, legtöbben, en pedig Siófokon laktak 2010 elején. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, ábra Népsűrűség a Balaton régióban 3.7. ábra Népsűrűség a Siófoki járásban PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 24

32 A Balaton üdülőkörzet népességére, az ország valamennyi területi egységéhez hasonlóan, a természetes fogyás jellemző. Az élveszületések száma rendre elmaradt a halálozásokétól, vele párhuzamosan a lakosság öregedése folyamatos. Az üdülőkörzeten belül a parttól távolabb a születési, míg a part közelében a halálozási mutatók kedvezőbbek ben a part menti településeken ezer lakosra mintegy 8 élveszületés jutott, a távolabbi településeken viszont 9. A halálozási arányszámok ezzel szemben a part közelében kedvezőbbek, ahol az elmúlt évben ezer lakosonként 12,9 haláleset történt, míg a további településeken 14,7. Az üdülőkörzetben népességre vetítve 1991 óta kevesebben születnek és többen halnak meg, mint az országos átlag. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, ábra Természetes szaporpdás, fogyás a Balaton régióban 3.9. ábra Természetes szaporodás, fogyás a Siófoki járásban Jelentős a régió belső vándormozgalma, ami azonban nem ellensúlyozza a természetes fogyást. A térséget az évtized közepétől általában a vándorlási veszteség jellemezte, de a parti és partközeli településekre többen költöztek, mint ahányan onnan elvándoroltak. A vándorlási többlet lakosságra vetített száma évente változó, tendenciájában azonban csökkenést mutat. A parttól távolabbi településeknél 2001-től minden évben vándorlási veszteség keletkezett A népesség csökkenés (8, 9. sz. ábra) a Balaton régióban kisebb, mint az országos átlag, inkább a tó nyugati térségében csökken az állandó lakosok száma, a keleti (Budapesthez közelebbi) részen stagnál, egy-két településen jelentéktelen növekedés is tapasztalható. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 25

33 Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, ábra Belföldi vándorlási különbözet a Balaton régióban ábra Belföldi vándorlási különbözet a Siófoki járásban Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Lakónépesség száma az év közepén (a népszámlálás végleges adataiból továbbszámított adat) (fő) ábra Lakónépesség számának változása év közepén településenként PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 26 Siófok Keszthely Tapolca Balatonfüred Balatonalmádi Fonyód Lepsény Balatonföldvár Balatonszentgyörgy

34 Siófoki kistérség A Siófoki kistérség településhálózatát 11 település alkotja. A kistérség központja középváros, a kistérség többi településének népességszáma messze elmarad Siófokétól. A kilenc község közül, Zamárdi és Balatonvilágos nagyközség, míg további öt település Ádánd, Balatonendréd, Balatonszabadi, Nagyberény, Ságvár az közötti népességszámú kisközségek csoportjába tartozik. A fennmaradó három település közül Siójut és Som az apró-, Nyim a törpefalvak kategóriájába tartozik. Som község kettő lakott külterületi hellyel is rendelkezik: Daránypuszta és Simonmajor. A Balatonhoz közeli községek népessége viszonylag magasabb a háttértelepülésekhez képest. A térségközpontban - a maga közel fős lakosságával - él a kistérség lakosságának több mint fele. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Terület az év végén, km² 386 Lakónépesség az év végén, Lakónépesség az év végén, Az élveszületések száma 322 A halálozások száma 498 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) -176 Belföldi vándorlási különbözet éves és idősebb állandó népesség az év végén táblázat Siófoki kistérség területe, népesség, népmozgalom Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település Balatonszabadi Siófok Zamárdi Ádánd Balatonendréd Nagyberény Nyim Ságvár Siójut Som Terület, hektár Lakónépesség az év végén Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás, fogyás Belföldi vándorlási különb táblázat A siófoki kistérség településeinek népesség adatai PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 27

35 Siófok város Siófok állandó lakosainak száma a település dinamikus fejlődésével párhuzamosan nőtt. Az elmúlt 40 év alatt közel megduplázódott az itt élő népesség ban fő, 2006-ban fő volt a város lakosainak száma. Az utóbbi években az országos, és más településeken tapasztalható tendenciával ellentétben Siófokon folyamatosan nőtt a lakosok száma. A növekedés nem a természetes népszaporulatból, hanem a betelepülők átlagosnál nagyobb számából adódott Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak A település területe (hektár) Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő) Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) táblázat Siófok népesség adatainak idősora Lakáshelyzet, közműellátás Balaton Kiemelt Üdülőkörzet A Balaton üdülőkörzet területén a lakásállomány között az országosnál nagyobb mértékben, közel 4%-kal bővült. A növekedés a Somogy és a Zala megyéhez tartozó partközeli területeken erőteljesebb volt, mint a hasonló státusú Veszprém megyei településeken, illetve az üdülőkörzet további területén. A térség lakásállományát év végén közel lakás alkotta, amely az országosnak 2,8%-a. Az üdülőkörzetben található lakások 45%-a Somogy, közel egyharmada Veszprém megyére koncentrálódott, a Zala megyei települések 23%-kal részesedtek. A lakásellátottság mennyiségi mutatójaként használt száz lakásra jutó lakónépesség az országoshoz hasonlóan folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, az üdülőkörzet egészét tekintve (219) alacsonyabb a magyarországi átlagnál (231). Jelentős viszont a különbség a Balatonhoz közeli és attól távolabbi térségek PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 28

36 laksűrűségi mutatója között: 2009-ben a part mentén 208, a további települések csoportjában 233 lakos jutott száz lakásra. A mutató a Veszprém megyéhez tartozó parttól távolabbi települések kivételével az üdülőkörzet valamennyi részén kisebb az érintett megyék átlagánál. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, ábra Lakásállomány a Balaton régióban ábra Lakásállomány a Siófoki járásban A térség üdülőállománya számottevő, amit jól mutat, hogy a évi népszámlálás során 72 ezer pihenési célra használt üdülőt írtak össze, ami 27%-a az ország összes üdülőingatlanjának. A Balaton üdülőkörzet állományának 45-45%-a Somogy és Veszprém megye területén található, a fennmaradó egytized pedig Zalában. A térség üdülési célt szolgáló ingatlanjainak kilenctizede a part menti övezetben koncentrálódik. Siófoki kistérség A kistérségben található Somogy megye lakásállományának 12 százaléka, szám szerint lakás. A siófoki kistérség lakásállomány számát tekintve csak a kaposvári kistérség haladja meg, azonban az új lakások építésének mértéke Somogy megye kistérségei közül itt a legmagasabb ben a siófoki kistérségben volt a legtöbb az épített lakások száma, illetve a megyei átlagnak mintegy háromszorosa az lakosra jutó épített lakások száma. Kedvezőnek mondható, hogy a megyei átlag alatt van a 100 lakásra jutó lakosok száma (233 fő), vagyis egy lakásban átlagosan 2,33 ember lakik. Úgyszintén megyei átlag alatti a 100 épített lakásra jutó megszűnt lakás. Összességében jónak ítélhető meg a kistérség lakásállományának - elsősorban a - bővülési adatai, de a település-szintű adatok egyértelműen kimutatják, hogy a kistérségen belül igen nagy differenciák vannak, főként a térségközpont és a Balaton parttól távolabb eső települések tekintetében. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 29

37 Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település Balatonszabadi Siófok Zamárdi Ádánd Balatonendréd Nagyberény Nyim Ságvár Siójut Som Épített lakás és több szobás közüzemi ivóvízhálózattal ellátott Ebből közüzemi szennyvízcsatornával ellátott gázvezetékkel ellátott természetes személy által épített családi házban épített Az év folyamán kiadott lakásépítési engedély Megszűnt lakás Siófok város táblázat A siófoki kistérség településeinek lakáshelyzete Siófok közlekedési, kommunális és infrastrukturális ellátottsága mind országos összehasonlításban, mind a Balatoni térségen belül kiemelkedőnek számít. A város a Balaton déli partjának közúti, vasúti és hajózási csomópontja, a Siófok-Kiliti nemzetközi polgári repülőtér terveink szerint a légi elérhetőséget is biztosítja. Az M7-es autópálya a város egyik fő közlekedési kapcsolata. Nagy jelentőségű, hogy az M7-es autópálya az V. számú összeurópai közlekedési folyosó részeként az országhatárig kiépült. Siófok a Budapest-Trieszt vasúti fővonalon helyezkedik el, mely fővonal bonyolítja le az Ukrajna és Dél-Európa közötti tranzitforgalmat, valamint ennek révén a város és térsége az Adriai kikötők elérésével kapcsolódik a tengeren túli és mediterrán térségek országaival történő kereskedelem hálózatához. A város kiterjedt belső úthálózattal is rendelkezik, melynek hossza meghaladja a 200 km-t. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 30

38 Siófok város közműellátottsága országos összehasonlításban kiemelkedően jó színvonalú. A belterület nagysága, a közműhálózatok hossza és kapacitása a megyei jogú városok ilyen jellegű adataival hasonlítható csak össze. Lakosságarányosan mind a belső úthálózat, mind a közműhálózatok hossza és kapacitása terén a siófoki ellátottság a megyei városok ilyen jellegű adatait meghaladja. A város hálózati infrastruktúrája jól kiépített és megfelelő tartalékkapacitásokkal rendelkezik a további fejlesztések kiszolgálására. A bemutatott, kétségtelenül nagyon pozitív adatokból az is következik, hogy a szennyvízhálózat tovább építése az elkövetkezendő időszak egyik fontos feladata. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település Balatonszabadi Siófok Zamárdi Ádánd Balatonendréd Nagyberény Nyim Ságvár Siójut Som Háztartási villamosenergiafogyasztók Háztartások részére szolgáltatott villamos energia, MWh Háztartási vezetékesgázfogyasztók Közüzemi ivóvízvezetékhálózat, km Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakás Ebből: lakosságnak Közüzemi szennyvízgyűjtőhálózat, km Közüzemi szennyvízgyűjtő PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 31

39 hálózatba bekapcsolt lakás Elvezetett szennyvíz, ezer m Ebből háztartástól tisztítottan Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont üdülő Összes elszállított települési szilárd hulladék, t Ebből: lakosságtól táblázat Közműellátás a Siófoki kistérség településein Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak Lakásállomány (db) Épített lakások száma (db) Épített üdülőegységek száma (db) táblázat A siófoki lakásállomány idősora PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 32

40 Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatornahálózat) hossza (km) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db) Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db) A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kwh) Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3) Az összes gázcsőhálózat hossza (km) Összes gázfogyasztók száma (db) Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont üdülők száma (db) táblázat A siófoki közműellátás idősora PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 33

41 Foglalkoztatási szerkezet, munkanélküliség Balaton Kiemelt Üdülőkörzet A Balaton régióban az álláskeresők számának változása ( sz. ábra) hasonló az országos trendhez között csökkenés tapasztalható. Egyértelmű a 2007-ben kirobbant gazdasági világválság hatása, ugyanakkor feltűnő, hogy Magyarországon már 2003-tól az álláskeresők számának jelentős növekedése tapasztalható. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, ábra Nyilvántartott álláskeresők a Balaton régióban Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) ábra Nyilvántartott álláskeresők a Siófoki járásban Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis ábra Nyilvántartott álláskeresők számának változása településenként Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 34 Siófok Keszthely Tapolca Balatonfüred Balatonalmádi Lepsény Fonyód Balatonszentgyörgy Balatonföldvár

42 Nyilvántartott álláskereső / 1000 fő Siófoki kistérség ábra Nyilvántartott álláskeresők változása a Balaton parti megyékben A munkanélküliségi ráta átlagos értéke a kistérségre vonatkozóan a éves korcsoportnál, a 2005-ös évben 10,9%, ami jóval alacsonyabb, mint a Somogy megyei 17,1%-os érték. Ezzel párhuzamosan az 50 év feletti korcsoport munkanélküliségi rátája (13,3%) jelentősen alacsonyabb a megyei átlagnál, ami több mint tizenöt százalék. Ebben az esetben is figyelnünk kell a kistérség belső tendenciáit. Az év végi adatok szerint a Siófoki kistérségben munkanélkülit regisztráltak, ami 10%-os emelkedést jelent a 2002-es adatokhoz képest. A foglakoztatási struktúra labilitására utal, hogy a éves korcsoport tagjai közül annyian váltak munkanélkülivé, mint a és az éves korcsoport tagjai közül összesen. A roma lakosság foglalkoztatottsági pozíciója kedvezőtlen mind megyei, mind kistérségi szinten. Kistérségi szinten a férfiak és a nők aránya a munkanélküliek körében pontosan megegyezik ( fő), lényegében megegyezik. Figyelemre méltó, hogy az iskolai végzettség növekedésével nem nő arányosan a foglalkoztatottság. A szakmunkás végzettségűek és a középfokú végzettségűek egyenlő arányban (csoportonként 31,25%) teszik ki a regisztrált munkanélküliek legnagyobb hányadát. Magyarország Fejér Somogy Veszprém Zala PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 35

43 Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Nyilvántartott álláskeresők száma Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi Nyilvántartott álláskeresők száma, nő napon túli nyilvántartott álláskeresők száma 954 Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 82 Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma 487 Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 120 Munkavállalási korú állandó népesség táblázat Siófoki kistérségben nyilvántartott álláskeresők Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település Balatonszabadi Siófok Zamárdi Ádánd Balatonendréd Nagyberény Nyim Ságvár Siójut Som Nyilvántartott álláskeresők száma táblázat A siófoki kistérség településeinek munkanélküliség adatai PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 36

44 Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település Balatonszabadi Siófok Zamárdi Ádánd Balatonendréd Nagyberény Nyim Ságvár Siójut Som Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő Ebből: saját jogon Szociális étkeztetésben részesülő Házi segítségnyújtásban részesülő Időskorúak nappali intézményeinek férőhelyei Nappali ellátásban részesülő időskorúak Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények férőhelyei Ebből: önkormányzati Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményben gondozott PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 37

45 Ebből: önkormányzati Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma Rendelkezésre állási támogatásban részesítettek átlagos száma Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező Siófok város táblázat A siófoki kistérség településeinek szociális ellátás adatai A város egészét illetően elvégzett elemzések azt mutatják, hogy a foglalkoztatottság és a jövedelmi helyzet arányszámai az utóbbi időszakban lényeges javulást nem jeleznek. A város lakosainak száma nőtt, a foglalkoztatottsági és jövedelmi helyzet az utóbbi években gyakorlatilag szinten maradt. A városrészenkénti elemzésnél részletesebben vizsgáljuk a szegregációs mutató értékét is. A város egészére nézve ez a mutató alig haladja meg a 10%-ot, tehát jóval az 50% alatt van. A foglalkoztatottság és jövedelmi helyzet alakulására a makrogazdasági folyamatok is hatással vannak: ezen a téren általánosságban is megtorpanás tapasztalható. Siófok város ilyen jellegű mutatószámai az országos átlagnál még mindig lényegesen kedvezőbbek. Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 38

46 Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő) Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, férfi (fő) Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, nő (fő) táblázat A Siófok munkanélküliség idősora Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő férfiak száma (fő) Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő nők száma (fő) táblázat A Siófok nyugdíjellátás idősora Gazdasági alapadatok A vizsgált tehermentesítő Siófok közigazgatási határán belül tereli át a forgalmat, a hatásterület a Siófoki kistérség, illetve a Siófoki járás, de társadalmilag szükséges nagyobb egységbe beágyazni. A következőkben áttekintjük, hogy a Siófok városa hogyan illeszkedik szűkebb és tágabb értelemben vett (Siófok város, Siófoki kistérség, Balaton régió) fizikai, gazdasági és társadalmi környezetéhez. Az alábbiakban párhuzamosan mutatjuk be Siófok város helyét, szerepét, a BKÜ-ben és Siófoki kistérségben, a tematikus térképeket egymás mellé tettük, hogy könnyebben összehasonlíthatók legyenek. A járáson belül Siófoknak jelentősebb a szerepe, mint amikor egy nagyobb területi egységhez viszonyítjuk. Balaton régió Gazdálkodási szerkezet, fontosabb gazdálkodó szervezetek 2008-ban vállalkozás az országban lévők 2,8%-a működött a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. A cégek héttizede a partközeli településeken tevékenykedett, fennmaradó háromtizedük a távolabb eső területeken. A szervezetek %-os arányban a Somogy, a Veszprém, illetve a Zala megyei partszakaszon folytatták tevékenységüket. A Somogy megyei vállalkozások közül a legmagasabb az üdülőkörzetben működők részaránya, ahol a 19 ezer vállalkozás 42%-a található a Balaton környékén. A Veszprém megyei 24 ezer vállalkozás háromtizede, a 20 ezer zalainak pedig alig egynegyede tartozott a balatoni térségbe. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 39

47 A partközeli körzet mintegy 14 ezer vállalkozásának több mint fele a nagyobb városokba, egyben üdülőközpontokba (Siófok, Keszthely, Balatonfüred, Balatonalmádi, valamint Hévíz) koncentrálódott. Emellett nagyobb számban vannak jelen a szintén népesebb, és jelentősebb vendégforgalmat lebonyolító nyaralóhelyeken (Balatonboglár, Balatonlelle, Fonyód, Gyenesdiás, Balatonfűzfő) is. Az üdülőkörzet további településein működő több mint 6 ezer cég mintegy harmada Tapolcán és Marcaliban tevékenykedett. Ezen kívül Tab, Zalakaros, Szentkirályszabadja és Litér emelhető ki, mint fontosabb vállalkozási székhely. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, ábra Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás a Balaton régióban ábra Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás a Siófoki járásban PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 40

48 Forrás: KSH, 2008 Terület Társas vállalkozások Egyéni vállalkozások Vállalkozások összesen száma megoszlása, % száma megoszlása, % száma megoszlása, % Parti és partközeli , , ,4 települések Ebből: Somogy megye , , ,8 Veszprém megye , , ,7 Zala megye , , ,9 További települések , , ,6 Ebből: Somogy megye 735 9, , ,7 Veszprém megye , , ,1 Zala megye 348 4, , ,8 Üdülőkörzet összesen , , ,0 Ebből: Somogy megye , , ,4 Veszprém megye , , ,9 Zala megye , , táblázat A működő vállalkozások száma és területi megoszlása 23,7 Az utóbbi években a működő vállalkozások száma az országoshoz hasonlóan a Balaton kiemelt üdülőkörzetben is csökkenő tendenciát mutat, csupán az időszak végén, 2008-ban nőtt állományuk höz viszonyítva az országosnál (0,9%) is nagyobb, 4,9%-os csökkenés következett be, ugyanakkor az ezredfordulóhoz képest 8,2%-os (országosan 12,2%-os) gyarapodás történt. Ennek hátterében a szervezetek döntő részét, háromötödét kitevő egyéni vállalkozások megszüntetése, illetve csökkenő alapítási kedve áll. Az egyéni vállalkozók száma között a balatoni üdülőkörzetben 12,1%-kal (az országban 10,7%-kal) csökkent. Ezalatt a társas formában bejegyzettek 8,7%-kal (országosan egytizeddel) gyarapodtak. A regisztrált vállalkozások számának alakulásában (lásd az alábbi ábra) érzékelhető némi kontrahatás, a negatív hatások elkerülését az emberek új vállalkozások alakításával próbálják PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 41

49 kivédeni. Ugyanakkor 2009-ben már a válság hosszúságának hatása jelentkezik, sok vállalkozás megy tönkre, évekig nem kap megbízást, így megszűnik. Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) ábra Regisztrált vállalkozások számának változása településenként Az üdülőkörzetben a vállalkozói aktivitás az országosnál élénkebb: 2008-ban ezer lakosra 76 (Magyarországon 70) szervezet jutott. Az arányszám összességében nem változott az utóbbi években, ezen belül azonban az egyéni és a társas vállalkozások számának alakulásával összhangban előbbiek fajlagos mutatója csökkent, utóbbiaké pedig növekedett. Így ezer lakosra 46 egyéni, illetve 30 társas vállalkozás jutott. Országosan a magasabb társas vállalkozási hányad miatt ezek az értékek 33-at és 37-et tettek ki. A Balaton üdülőkörzet partközeli településein a már említett területi koncentráltságnak megfelelően átlagosan 94 (54 egyéni és 40 társas), míg a távolabb esőkön 53 (36 egyéni és 17 társas) vállalkozás működött ezer lakosra vetítve. Megfigyelhető, hogy a partközeli térségben a zalai települések mutatója (103), míg a további települések körzetében a Veszprém megyébe tartozóké (68) jóval kedvezőbb az átlagosnál. A partmenti és partközeli területen további 19, a távolabb esőkön 37 (egyedül a Veszprém megyeiek közül 28) településen volt átlag feletti az arány. Kimagasló vállalkozói aktivitást Szántódon (189) és Hévízen (151) mértek. Siófok Keszthely Balatonfüred Tapolca Balatonalmádi Fonyód Balatonföldvár Balatonszentgyörgy Lepsény PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 42

50 Siófoki kistérség A siófoki kistérség gazdaságát főként a balatoni turizmus és az ehhez kapcsolódó, illetve kiszolgáló ágazatok határozzák meg. A múlt század második felétől a fellendülő turizmus, a bővülő üdültetést kiszolgáló ágazatok és az egyre nagyobb ütemű Balaton-parti építkezések szívták fel a térség munkaerejét, a mezőgazdasági termelés - mely évszázadokig jelentette az itt élők megélhetését - így, mint kiegészítő jövedelem szerepelt a családi gazdaságokban. Jelenleg az ipari szektor, mely főként az építőiparra és a feldolgozóiparra korlátozódik, illetve a gazdaság területén jelentős hányadot képviselő kereskedelem és szolgáltatás, a térség központjában koncentrálódik. Az ipari szektor szinte kizárólag Siófokra koncentrálódik. A térségközponton kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. Siófokon a vállalkozások nagy része az építőiparban tevékenykedik. Ezen kívül az épületgépészet, a gépipar tevékenysége meghatározó a térség központjában. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Vállalkozások Regisztrált, 2010 Működő, 2009 mező-gazdaságban ipar, építőiparban szolgáltatásban összesen táblázat Vállalkozások a Siófoki kistérségben Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település Balatonszabadi Siófok Zamárdi Ádánd Balatonendréd Nagyberény Nyim Ságvár Siójut Som Regisztrált vállalkozás Ebből korlátolt felelősségű társaság betéti társaság egyéni vállalkozás táblázat Regisztrált vállalkozások a Siófoki kistérség településein PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 43

51 Siófok város A Siófok gazdaságát főként a balatoni turizmus és az ehhez kapcsolódó, illetve kiszolgáló ágazatok határozzák meg. A múlt század második felétől a fellendülő turizmus, a bővülő üdültetést kiszolgáló ágazatok és az egyre nagyobb ütemű Balaton-parti építkezések szívták fel a város munkaerejét, a mezőgazdasági termelés - mely évszázadokig jelentette az itt élők megélhetését - így, mint kiegészítő jövedelem szerepelt a családi gazdaságokban. Regisztrált vállalkozás 5469 Ebből korlátolt felelősségű társaság 1017 betéti társaság 428 egyéni vállalkozás táblázat A gazdasági aktivitás jellemzői, 2010 A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a város lakossága és vonzáskörzetének lakossága első sorban a turisztikai ellátó helyek nyújtotta munkalehetőségekből él. Azonban meg kell neveznünk néhány egyéb ágazatba tartozó kiemelkedő foglalkoztatatót (lásd a fejezet) Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak Regisztrált vállalkozások száma - GFO\'02 (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt) (db) Működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) táblázat A siófoki vállalkozások idősora Ipari parkok, ipari területek Siófok dél-keleti szélén az ipari övezetben található az ún. Siófoki Ipartelepen a Siófoki Ipari Park mintegy 21ha területen. A Kőolajvezetéképítő Rt. és a Kapos Volán Autóbusz-közlekedési Rt. egymással szomszédos telephelyeken működik. Vállalkozói központként funkcionál az Adria park is. Az ipari park területének, épületeinek, gépeinek hasznosítására e két vállalkozás hozta létre a Siófoki Ipari Park Kft-t. A terület a városközpontból helyi autóbuszjárattal és vasúton, valamint kiépített kerékpárúton is megközelíthető. Budapest felől az M7-es autópályáról a Siófok-Kelet leágazáson keresztül, a város érintése nélkül érhető el közúton, így az ipari park közúti forgalmának legjelentősebb szegmense nem jelent terhelést a városra nézve. Vasúti kapcsolata a MÁV PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 44

52 kereskedelmi pályaudvarról megoldott. A Siófoki Ipari Park közműellátása teljes körű, így kiépített a földgázhálózat, a villamos energia, az ivóvíz, az ipari víz, a szennyvíz, a csapadék víz és a préslevegő hálózat. Szolgáltatásai közé tartozik a gépek bérbeadása, személy- és teherszállítás, személy- és tehergépkocsik, valamint munkagépek szervizelése és javítása, bérraktározás, vámügyintézés, fordítás, idegen nyelvű levelezés, könyvelés, takarítás, őrzés, 24 órás portaszolgálat, számítógépes hálózat, internet hozzáféréssel, műszaki, informatikai, gazdasági és jogi tanácsadás, kommunális hulladékgyűjtés, közreműködés veszélyes hulladék összegyűjtésében és elszállításában ártalmatlanításra, vagy megsemmisítésre. Az idegenforgalom- és szolgáltatói szektor túlsúlya mellett az ipari tevékenység is jelentős, és fejlődik a városban. A MOL NyRt. több évtizede működik Siófokon. Az átszervezések következtében elveszítettük az olajszállítási, földgáz kereskedelmi és tárolási a vállalati központi szerepet. Az önállósult Földgázszállítási ZRt. központja azonban véglegesen városunkban maradt. A Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. központja Siófokon van. A vállalat tevékenységi területe a Dunántúl 5 megyéjében mintegy 350 településre terjed ki. A Dél-Dunántúli Áramszolgáltató ZRt. Siófoki Üzemigazgatóságának szolgáltatási területe a Balaton déli partját foglalja magában. A BAHART Balatoni Hajózási ZRt. 24 személyhajóval és 4 komppal végzi tevékenységét a Balaton egész területén. A szintén siófoki székhelyű Balatoni Halászati ZRt. a Balaton halgazdálkodásával összefüggő feladatokra szakosodott. A Sió Eckes Kft. a világ harmadik legnagyobb gyümölcslé gyártójának, az Eckes AG-nak leányvállalata. A cég az utóbbi években Siófokon több milliárd forint értékű beruházást eszközölt, ma már évente 35 millió liter gyümölcslevet állít elő, ezzel Magyarországon piacvezető. A felsoroltakon kívül több ipari középvállalkozás telepedett meg, illetve fejlődött jelentősen a városban. A Siófoki Ipari Park területén az alábbi vállalkozások működnek: BÚVÁRTÓ Kft., Kőolajvezetéképítő Rt, VINEX Bt., Kapos Volán Autóbusz-közlekedési Rt, Autó-Profil 2000 Kft, HUNTRACO Kereskedelmi és Szolgáltató Rt., PanTel Technocom Kft., ADLER-SIÓ Kft., Szabó Kereskedelmi Kft, Magdaléna Magyarország Kft., Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, D.Kiss Bt., LD. Stúdió Kft., Jobban Bt., ÁRK'2003 Bútoripari és Kereskedelmi Bt., Tanácsház utca 9 Ingatlanhasznosító Kft., KVV Szolgáltató Rt., Bene Sándor vállalkozó, MOBILE TRUCK Kft, SIÓBUSZ Kft., Valent György, HEGEDŰS Csőszerelvény és Fűtéstechnikai Kft., KEVINLET Kft., Sándor Balázs vállalkozó, CSÓR és TÁRSA Kereskedelmi Bt, ERIKA Kereskedelmi és Szolgáltató Bt, Horváth és Társa Bt., INTERFUVAR Kft., Gamauf István vállalkozó, SOMOGY REHAB Kft., M-HOLZ Kft., ARTUR Kft., FAIR ZICCER Kft. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a Balaton törvény (2000. évi CXII. Törvény) a térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok között erősen korlátozza az ipari területeket. 4/B. A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: d) az M8 gyorsforgalmi út szentkirályszabadjai csomópontja és az M75 gyorsforgalmi út 71. sz. főúttal alkotott csomópontja között az M8, M7, és az M75 gyorsforgalmi utak és a Balaton-part között kijelölésre kerülő gazdasági területeken ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület; PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 45

53 e) a d) pont szerint meghatározott gyorsforgalmi utakhoz csomóponttal kapcsolódó közutak (vagy közvetve kapcsolódó utak) nem Balaton-part felé eső szakasza mentén, az autópálya-csomóponttól számított 1500 méteres szakaszáról kiszolgált új beépítésre szánt területeken kijelölésre kerülő gazdasági területeken ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület; A térségbe tervezett új gyorsforgalmi úthálózati elemek olyan fejlesztési tengelyt képeznek, amely mentén szabályozatlanul beinduló, összehangolatlan fejlesztések felemészthetik a kiemelt üdülőkörzet táji adottságait és az üdülési alkalmasság károkat szenvedhet. Ezért a törvény vonatkozó előírásában meghatározott, főbb gyorsforgalmi úthálózati elemek és a Balaton partjával határolt területen az új beépítésre szánt területek ipari területként nem hasznosíthatók. A gazdasági területeken kijelölhető kereskedelmi szolgáltató területeken sem lehet jellegtelen csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épületeket építeni. A cél az, hogy az üdülési adottságot döntően meghatározó 38. A gazdasági terület övezetén (U-2): a) a településszerkezeti tervben új jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület nem jelölhető ki; Idegenforgalom, turizmus A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági teljesítménye A Balatont, mint Magyarország legnagyobb üdülő körzetét szignifikánsan jellemezheti a vendégek és a vendégéjszakák éves számának alakulása ( sz. ábra). A gazdasági helyzet változását és a Balatonon üdülők összetételének változását (kevesebb a külföldi, és az alacsonyabb jövedelmű belföldi választja a Balatont) mutatja, hogy a vendégek száma nem nőtt, de nem is csökkent, ugyanakkor a vendégéjszakák száma némely településen több mint 30 %-al csökkent (lásd ábra ábra). Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, ábra Férőhelyek a kereskedelmi szálláshelyeken a Balaton régióban ábra Férőhelyek a kereskedelmi szálláshelyeken a Siófoki járásban PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 46

54 A kereskedelmi szálláshelyekre érkező külföldiek ország szerinti megoszlása az elmúlt négy évben is jelentős átalakuláson ment keresztül. A Németországból érkezők száma csaknem felére esett vissza, de még így is a legnagyobb csoportot képviselték tavaly (119 ezer fő). Az osztrákok száma csak 5%-kal mérséklődött (59 ezer vendég). A tízezer turista felett küldő nyugat-európai országok közül Hollandiából közel harmadával, Dániából felével kevesebben jöttek a Balatonhoz. A kontinens keleti részéből érkezők esetén kedvezőbb a tendencia. Csehországból, Szlovákiából és Romániából a négy évvel korábbihoz képest több mint kétszer annyian utaztak az üdülőkörzetbe 2009-ben, a lengyel turisták száma pedig közel másfélszeresére nőtt. Forrás: KSH Megnevezés Külföldi Üdülőkörzet összesen Ebből: Somogy megye Veszprém megye Zala megye Belföldi Üdülőkörzet összesen Ebből: Somogy megye Veszprém megye Zala megye Összesen Üdülőkörzet összesen Ebből: Somogy megye Veszprém megye Zala megye táblázat A vendégek számának alakulása az üdülőkörzetben PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 47

55 Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, ábra Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken a Balaton régióban ábra Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken a Siófoki járásban Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis ábra Vendégéjszakák számának változása településenként PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 48 Siófok Balatonfüred Keszthely Balatonföldvár Fonyód Balatonalmádi Tapolca Balatonszentgyörgy Lepsény

56 Az idegenforgalom gazdasági és társadalmi beágyazottsága Magyarországon, ezen belül különösen a Balaton vonzáskörzetében számottevő, az adottságok és a kínálat sokszínűségéből adódóan. A turizmus interszektorális jellege miatt több gazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá különböző mértékben. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátással van a legszorosabb kapcsolata, így jelentősége e gazdasági ág szereplői által létrehozott hozzáadott érték alapján körvonalazható. Hazánkban 2008-ban a bruttó hozzáadott érték 1,6%-át állították elő a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás gazdasági szervezetei. Mivel a területi fejlettséget átfogóan bemutató adatok legrészletesebben megyei szinten állnak rendelkezésre, ezért a Balaton kiemelt üdülőkörzet idegenforgalmának gazdasági teljesítménye a megyei szereplők kibocsátása alapján értékelhető. Mindazonáltal kétségtelen tény, hogy a turizmus gazdasági szerepe az üdülőkörzet területén jóval magasabb, mint országosan. Az üdülőkörzet által érintett Somogyban, Veszprémben és Zalában együttesen 2008-ban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban tevékenykedő szervezetek összesen 53 milliárd 473 millió Ft értéket hoztak létre, ami a három megye bruttó hozzáadott értékének a 3,3%-át tette ki. Az üdülőkörzet területén termelődött meg a hazai idegenforgalmi teljesítmény közel egyhetede. Az összeg 2005-höz viszonyítva folyó áron számolva 16,6%-kal emelkedett, egy százalékponttal nagyobb ütemben, mint a teljes kibocsátás. Részesedése ennek ellenére nem változott a négy esztendővel korábbihoz képest. Az üdülőkörzetet lefedő megyék szálláshelyszolgáltatással és vendéglátással foglalkozó szereplői közel azonos arányban részesedtek a gazdasági ág hozzáadott értékéből. Az idegenforgalom súlyaránya a teljes kibocsátásból mindhárom megyében meghaladta az országosat. Ezen belül a Balaton déli partjával határos megyében mutatta a legmagasabb szintet, Veszprémben pedig a legalacsonyabbat, bár utóbbiban Somoggyal egyezően kissé nőtt az aránya 2005-höz viszonyítva. A gazdasági ágban képződött hozzáadott érték ezer lakosra jutó mértéke az üdülőkörzet megyéiben együttesen az országos másfélszeresét tette ki. A mutató nagysága különösen Zalában emelkedett ki, ahol a hazainak csaknem az 1,7-szeresét érte el. Forrás: KSH, 2008 A bruttó hozzáadott érték ezer teljes kibocsátáson belüli Megnevezés összege, millió Ft Megoszlása, % lakosra jutó összege, ezer Ft aránya, arányának változása a % évihez képest, százalékpont Somogy megye ,1 57,3 4,0 0,2 Veszprém megye ,7 47,4 2,8 0,2 Zala megye ,9 61,3 3,3-0,2 Balaton kiemelt üdülőkörzet megyéi együtt ,6 54,8 3,3 0,0 Ország összesen ,0 36,5 1,6 0, táblázat Bruttó hozzáadott érték a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 49

57 A szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással kapcsolatban rendelkezésre álló települési szintű statisztikai adatok alapján az üdülőkörzetbe összpontosul a három Balatonnal határos megye turisztikai potenciálja. A megyék településeinek mindössze egynegyede nyert besorolást az üdülőkörzetbe, ennek ellenére itt bonyolódott le a vendégforgalom kilenctizede, és realizálódott a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevételének 85%-a. Mindezek alapján elmondható, hogy a 179 település együttesen meghatározó szereppel bír Somogy, Veszprém és Zala megye idegenforgalmi teljesítményének alakításában. Siófoki kistérség A Dél-dunántúli régió turisztikai adottságai hazai viszonylatban jónak mondhatóak, ám a kedvezőtlen és hiányos turisztikai kínálat eredményeként ezek a potenciálok kihasználatlanok. A régióban a siófoki kistérség tudja legsikeresebben kihasználni ezeket az adottságokat. A Siófoki kistérség a Balaton révén egyértelműen idegenforgalmi szempontból kiemelt területnek számít, jövedelemtermelő képességének meghatározója a turizmus. Ezen helyzet erőteljesen érezteti hatását a turisztikai szolgáltatások elsősorban a vendéglátás és a szállásférőhelyek tekintetében. Kivételesen jó helyzetben van ezen a téren a térségközpont. Ugyanakkor a megfelelő mennyiségi kapacitás nem minden esetben vonzott magával megfelelő minőséget is. Az elmúlt évtized alatt a megváltozott vendégkörrel és szezonidőtartammal, a minőségi szolgáltatások iránti igények fokozatos növekedésével jelentősen átformálódott a Balaton-parti turizmus. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Az összes kereskedelmi szálláshely férőhelyeinek száma, július A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken A vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken A külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Az egyéb (2009-ig magán-) szállásadás férőhelyeinek száma, július A vendégéjszakák száma az egyéb (2009-ig magán-) szállásadásban A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma az egyéb (2009-ig magán-) szállásadásban A vendégek száma az egyéb (2009-ig magán-) szállásadásban A külföldi vendégek száma az egyéb (2009-ig magán-) szállásadásban táblázat Turizmus a Siófoki kistérségben PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 50

58 Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Kereskedelmi szálláshelyek Település Siófok Zamár di Ádánd Balatonszabadi Balatonendréd Nagyberény Nyim Ságvár Siójut Som Férőhely, július összesen Vendég Vendég éjszaka ebből: külföldi összesen ebből: külföldi táblázat Szálláshelyek a Siófoki kistérség településein Egyéb szálláshelyek Település Balatonszabadi Siófok Zamárdi Ádánd Balatonendréd Nagyberény Nyim Ságvár Siójut Som Férőhely, december összesen Vendég Vendégéjszaka ebből: külföldi összesen ebből: külföldi Siófok város táblázat Szálláshelyek a Siófoki kistérség településein Immár a számok is azt bizonyítják, hogy a Balaton-part egyik legnagyobb és idegenforgalmi szempontból legnépszerűbb települése, Siófok, sikeresen újítja meg önmagát. A város és vezetői, az elmúlt években sokat tettek azért, hogy a minőségi turizmus legyen a meghatározó. Nem véletlen, hogy immár minden évben újabb nívós, egész évben nyitva tartó szállodákat építenek hazai és külföldi befektetők. A helyi nívós szállodák kapacitás kihasználtsága, immár vetekszik a fővárosiakéval. Mindez egyébként a munkanélküliséget is jelentős mértékben csökkenti, amely nyáron minimális, télen, pedig 7-8 százalék körül van. Tegyük hozzá, a környező településeken ennél rosszabb a helyzet. Jellemző, hogy néhány éve télen az egész városban nem találtunk nyitva PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 51

59 tartó éttermet. Ma legalább húsz ilyen van. Összességében egyébként a vendégforgalom három éve folyamatosan legalább tíz százalékkal nő. A sikerek ellenére nem gondolhatunk arra, hogy az elégedettségtől hátradőlhetnénk. Siófokon csupán elkezdődött egy folyamat, amelynek jó néhány elemét talán a többi balatoni település is hasznosítani tudja. A Sió adottságait kihasználva szeretnénk a környező településeket is mindinkább bevonni a turizmusba. A csatorna partján kerékpárút készült, de más vendégcsalogató terveink is vannak. Tovább szeretnénk erősíteni a vitorlás turizmust, s növelni a már többször említett nívós szállodák számát. A város és térségének gazdasági fejlődését egyértelműen a jövőben is a turizmus határozza meg. A turisztikai ágazat a szűkebb értelemben vett térség legnagyobb foglalkoztatója, a gazdasági élet meghatározója. Az elmúlt időszak kedvező tendenciáit szeretné megőrizni Siófok városa, és a Képviselő-testület által kijelölt hosszabb távú fejlesztési célok eléréséhez is a turizmus fejlődése lehet a legfontosabb gazdasági eszköz és feltétel. Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) táblázat A siófoki szálláshelyek idősora PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 52

60 Oktatás, kultúra Siófoki kistérség Siófok kistérségi szerepét az oktatás területén alapfokú oktatási intézményein felül elsősorban a középoktatási feladat ellátási helyei, így a Perczel Mór Gimnázium, a Krúdy Gyula Szakközépiskola és Szakiskola, a Baross Gábor Közép- és Szakiskola, valamint a kapcsolódó Kollégiumok jelenléte biztosítja. Ezen felül a városban létezik felsőfokú szakképzést nyújtó intézmény is, a Kaposvári Egyetem. Ezek a közoktatási-intézmények nem csak települési, hanem térségi igények kielégítésében is nagy szerepet játszanak. Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település Siófok Á- dánd Balatonszabadi Zamárdi Balatonendréd Nagyberény Nyim Ságvár Siójut Som férőhely óvodás gyermek Óvoda óvodai gyermekcsoport pedagógus osztályterem Általános iskola osztály tanuló pedagógus Települési könyvtárak könyvtári egységei beiratkozott olvasói táblázat Siófoki kistérség településeinek oktatási adatai PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 53

61 Siófok város A térség munkavállalóinak iskolázottsága és a gazdaság szerkezete között kapcsolat mutatható ki. A Siófokon és környékén megtelepedett ipar-, és szolgáltatási ágak megkövetelik a szakképzett munkaerőt, a munkavállalók szakképzettség szerinti struktúrája sokkal fejlettebb, mint a megyei, vagy az országos átlag. Magas a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya, a felsőfokú képzettséggel rendelkező munkavállalók arányát és a képzés feltételeit javítja, hogy a közelmúltban a felsőfokú oktatás feltételei is megteremtődtek a városban. Siófok oktatási intézményekkel jól ellátott. A város bölcsödével, 7 óvodával 4 általános iskolával, művészeti iskolával, 3 középiskolával, és főiskolai intézettel (Kodolányi János Főiskola Siófoki Turisztikai Intézete) rendelkezik. A város kulturális életében "a nyári időszámítás" a Pünkösdi Szezonnyitó ünnepséggel veszi kezdetét. Minden évben megrendezésre kerül az Aranykagyló Nemzetközi Folklór Fesztivál, a nyári Operettgála, Orgonahangverseny és mesterkurzus, valamint a nyári nemzetközi művésztelep. A Kálmán Imre Emlékház őrzi a siófoki születésű, világhírű operettfejedelem szellemét. A Dél-Balatoni Kulturális Központ nemcsak a város, hanem a környező települések számára is színvonalas programkínálatot biztosít. A rendezvény időpontja A rendezvény helyszíne A rendezvény megnevezése Szervező március Rózsakert Március 15-i hétvége Siófeszt Kft március Balaton part 6. BSI Balaton BSI Szupermaraton márc ápr. 1. Rózsakert Húsvéti napok Siófeszt Kft május 1. Rózsakert Majális Siófeszt Kft május 11. Rózsakert Wink Maraton Son Hungary Kft május Rózsakert Balatoni Szezonnyitó KIKK május 26. Fő tér, KIKK előtt Gyermeknap KIKK június - augusztus Kálmán Imre Szabadtéri Színpad Siófoki Nyári Esték KIKK június - szeptember KI Szabadtéri Színpad "Régi siófoki nyaraink - így üdülünk mi" kiállítás KIKK június 1. Rózsakert Tour de Pelso Somogy Megyei Kerékpáros Szövetség június Fő tér, Víztoronynál 101 éves a Víztorony KIKK július Fő tér, KIKK előtt X. Siófoki New Orleans KIKK Jazz Fesztivál július Rózsakert Borkikötő és VI. Siófolk Fesztivál KIKK augusztus Siófok - Kiliti Kiliti Gazdanapok Kilitiért Egyesület augusztus Rózsakert Bor és Kenyér Ünnepe KIKK PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 54

62 2013. szeptember Siófok - Kiliti Szüreti mulatság Kilitiért Egyesület szeptember Siófok - Kiliti Nyitott templomok éjszakája szeptember 6-7. Beszédes József Általános Iskola III. Nagy Siófoki Sportágválasztás szeptember 29. Koch Róbert utca Foki-hegyi Jótékonysági Nap Kilitiért Egyesület Foki-hegyi Egyesület Foki-hegyi Egyesület október Fő tér I. Magyar Halfesztivál KIKK október KIKK Kálmán Imre Emléknapok KIKK november Fő tér Márton Napi Siófeszt Kft. Pálinkafesztivál november Balaton part 10. Balaton Maraton és Félmaraton BSI november 23. Beszédes József Általános Iskola Foki-hegyi Sportnap Foki-hegyi Egyesület november 29. Fő tér, Víztoronynál Városnap és Jótékonysági KIKK vásár nov dec. 24. Fő tér, Víztoronynál Adventi vásár KIKK december Siófok - Kiliti Kiliti Mikulásnap Kilitiért Egyesület december 6. Koch Róbert utca Foki-hegyi Mikulás Foki-hegyi Egyesület december KIKK, Galerius Fürdő, Beszédes József Általános Iskola BUÉK Siófok Kis-Balu Bt. Siófok kistérségi szerepét az oktatás területén alapfokú oktatási intézményein felül elsősorban a középoktatási feladat ellátási helyei, így a Perczel Mór Gimnázium, a Krúdy Gyula Szakközépiskola és Szakiskola, a Baross Gábor Közép- és Szakiskola, valamint a kapcsolódó Kollégiumok jelenléte biztosítja. Ezen felül a városban létezik felsőfokú szakképzést nyújtó intézmény is, a Kaposvári Egyetem. Ezek a közoktatási-intézmények nem csak települési, hanem térségi igények kielégítésében is nagy szerepet játszanak. 1. Általános iskolai oktatás Siófokon négy általános iskola működik. Siófok város Képviselőtestülete a "Fejlesztési terv Siófok város Önkormányzatának nevelési és oktatási feladatellátásáról és intézményhálózat működtetéséről" szóló határozatában döntött arról, hogy milyen szervezeti keretek között működteti az alapfokú nevelési- oktatási intézményeket. Mivel a gyermeklétszám alakulása nem mutat lényeges ingadozást a Képviselőtestület alapfokú nevelési- oktatási intézményt nem szüntetett meg. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 55

63 osztályterem 74 Általános iskola osztály 78 tanuló 1840 pedagógus táblázat Általános iskolai oktatás adatai 2. Óvodai ellátás Siófokon 7 napközi otthonos óvoda működik 9 telephelyen. férőhely 850 Óvoda óvodás gyermek 797 óvodai gyermekcsoport 34 pedagógus táblázat Óvodai ellátás adatai 3. Középiskolai oktatás Siófok adottságainak megfelelően az alábbi képzési struktúrák alakultak ki. Perczel Mór Gimnázium Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Baross Gábor Szakmunkásképző és Szakközépiskola 4. Kollégiumi ellátás Siófok Város Önkormányzata Siófok Város Kollégiuma néven megtartotta a középiskolai kollégium fenntartói jogát. A kollégiumban a siófoki középiskolák és a Kodolányi János Főiskola Siófoki Intézetének hallgatói nyertek elhelyezést. 5. Siófok Város Önkormányzata Művészeti Iskolája A Művészeti Iskola, zene és tánc tagozatot működtet. Siófok város Képviselőtestülete 53/1999. (IV.22.) sz. határozatában az önkormányzat középtávú programjának egyik súlypontozott feladataként jelölte meg a Művészeti Iskola elhelyezését. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 56

64 6. Felsőoktatás Siófokon Az elmúlt években 3 felsőoktatási intézmény folytatott képzést Siófokon. Kodolányi János Főiskola Siófoki Intézete A Dunaújvárosi Főiskola Közgazdasági Intézete Nyugat-Magyarországi Egyetem Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) Felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma minden tagozaton (nappali, esti, levelező, távoktatás) (képzési hely szerint) (fő) táblázat A siófoki tanulók idősora a különböző oktatási intézményekben A város kulturális intézményhálózatának általános jellemzői a sokszínűség, a kistérségi- és regionális szerep, valamit a meghatározó részben önkormányzati működtetés és fenntartás. A városi kultúra központi intézménye a Kálmán Imre Kulturális Központ, amely 2007-ben vette fel a városa szülöttének, Kálmán Imrének nevét. Az elmúlt egy-, másfél évben az intézmény működése az új igazgató kinevezésével minőségi változáson ment át. Egyszerűen szólva falusi művelődési házból valódi kulturális centrum lett, ahol vendégtársulatok előadásában igényes színházi bemutatók, operett- és musical előadások zajlanak telt házak előtt. A Városi Könyvtár felnőtt részlege, általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtár. A könyvállomány mintegy 176 ezer kötet. A könyvtárban hangtár, helytörténeti gyűjtemény, periodika, hírlap- és folyóirat gyűjtemény működik. Folyamatban van az anyag számítógépre vitele. A látogatók internetet használhatnak. A kistérségi szerep betöltésének keretében a könyvtár mozgókönyvtárat működtet, segít a falusi könyvtáraknak a könyvbeszerzésben. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 57

65 A Siófoki Művészeti Iskola 1998-ban a városi zeneiskolára, valamint a közel 60 éves múltra visszatekintő Balaton Néptánc Együttesre támaszkodva jött létre. A város kulturális életének fontos tényezője, rendezvényeinek állandó résztvevője. A zenetagozaton magánének, furulya, fuvola, szaxofon, klarinét, hegedű, gordonka, gitár, zongora, ütő és rézfúvós tanszakok működnek. Tánctagozaton néptánc szakra járhatnak a hallgatók. Az iskolában növendék fúvószenekar és 15 tagú ifjúsági női kamarakórus működik. A táncegyüttes rendszeres résztvevője a hazai és nemzetközi fesztiváloknak. Az alapfokú táncképzés hét korcsoportban történik. A kulturális intézményrendszer részei a Kálmán Imre Emlékház, az Ásvány Múzeum, a Tojás Múzeum és a Híradástechnikai Múzeum. Kulturális rendezvények színtere (nem önálló intézmény) az 1960-as években épült és 2010-ben felújított, 1500 fő befogadására alkalmas Szabadtéri színpad. A kulturális intézményrendszerhez tartozik a Nagystrand, amelynek keleti oldalán lévő homokfövenyes partszakasz napközben fizetős strandként-, estétől hajnalig szórakoztató központként működik. A magánkézben lévő Művésztelep célja a minőségi művészet- és értékteremtés és folyamatosan bővülő kortárs műgyűjtemény létrehozása a festői környezetben. A városban több galéria is működik (Siófok Galéria, Szilfa Galéria, Jordán Galéria). A Kodolányi János Főiskola nagyközönség által látogatható díszterme, a klasszikus zeneművek és más művészi produkciók előadásának színhelye. A kulturális infrastruktúra általános jellemzői az felújítások elmaradása miatt bekövetkezett állagromlás, a műszaki-technikai elavultság és a helyhiány. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 58

66 Környezeti alapadatok Magyarország nagytájegységei tekintetében Siófok a Dunántúli dombság nagytáj területéhez tartozik. Ezen belül a Balaton-medence középtájat és a Somogyi parti sík (4.1.13) kistájat érinti ábra Tervezési terület kistáj szerinti elhelyezkedése Kistáj bemutatása Természeti környezet SOMOGYI PARTI SÍK A kistáj Somogy megyében helyezkedik el. Területe 179 km2. Ezen a kistájon halad végig a 30-as vasútvonal, melyből Siófokon ágazik ki a 35-ös vasútvonal, valamint áthalad rajt az M7-es autópálya, a 7-es számú főút és Siófoknál csatlakozik be a 65 sz. főút. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 59

67 3.2. ábra A Somogy parti sík kistáj Területhasznosítás Típus % Hektár 1. lakott terület 30,0 5378,1 2. szántó 32,0 5749,8 3. kert 4,8 867,3 4. szőlő 4,9 879,1 5. rét, legelő 7,2 1289,2 6. erdő 4,8 864,5 7. vízfelszín 16,3 2918,5 - Domborzat: A Balaton D-i partján a Nagyberek és Siófok között 2-4 km szélességben kísérő partszegély legmagasabb részeit- a vulkáni bazalttufa tanúhegyeket (Boglári-, Fonyódi-várhegy) kivéve- a somogyi meridionális hátak előterében elhelyezkedő domblábi lejős síkok képviselik, szelíd hajlású, alacsony felszín( m a tszf.). A relatív relief m / km² ; a völgysűrűség 4-6 km/ km². PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 60

68 Tóközeli szegélyei helyenként lejtőüledékekkel többé-kevésbé megemelt idősebb tavi abráziós szinlők, amelyek a tavi hullámmozgással alámosott alacsony, meredek peremekkel határolódnak el a parti alluviális síktól. A tóhoz kifutó köztes meridionális völgyek tölcsérszerű öblözetei, a berkek a feltöltődés színterei. Ma is nagyrészt vizenyős területek. Sajátos alakulatok a meridionális hátak tóig kinyúló elvégződései, amelyek tavi abrázióval alámosott magas, meredek, szakadékos falként keretezik a vízpartot. Hasonlóak az egyes tanúhegyek tó felöli lejtői is. Mára a parti sáv csaknem teljesen beépített "üdülősáv", "kultúrterület". - Földtan: A kis mélységben található alaphegységet ópaleozon metamorfitok alkotják, erre főként késő-miocén kőzetek települtek. A medence belseji bazaltvulkanizmus reliktumai a fonyódi és balatonboglári, döntően tufából álló halmok. A terület nagyobb részét elfoglaló dombládi lejős sík a megsüllyedt pannóniai homok - és agyagüledékekre települt prebalatoni hordalékkúp anyagából formálódott ki. A felszínen elérhetők még a tanúhegyek homok-, agyag- és tufarétegei. A berkekben még kisebb foltokban tőzeg, nagyobb mennyiségben lápi mész, lápi agyag áll rendelkezésre. - Talajok: A kistáj domblábi lejtős sík, amelynek a parti vízjárta területein lápos réti (4 %) és telkesített síkláp talajok (42 %) találhatók. Utóbbiak zömmel Fonyód és Balatonszemes között fordulnak elő. Területük több mint 70 %-át láp- és mocsárrétek (sásos, gyékényes, nádas tárulások) borítják, szántóként legfeljebb 10 % hasznosítható. A kistáj löszös üledékkel borított hátsági térszínein mészlepedékes csernozjom talajok (32 %), csernozjom barna erdőtalajok (7 %) és barnaföldek (15 %) is kialakulnak. Zamárditól K-re vályogos, jó termőképességű talaj található. Balatonboglár, Balatonlelle és Szántód környékén a talajok összetétele homokos vályog, ill. vályog. Barnaföldek nagyobb kiterjedésben Balatonszárszó környékén fordulnak elő. Az UVATERV Zrt. 49/112/2. tsz-ú talajmechanikai szakvéleménye alapján, mely a km sz-ben tervezett M7 hídhoz készült, elmondható, hogy a tervezési területen főleg finomszemcsés rétegek találhatóak a felszínen. Melyek iszapos finom homok, illetve homokos durva iszap. A feltárt rétegek közepesen tömör állapotúak. A talajvíz a 102,11 m Bf. Jelent meg, és elmondható, hogy a terület talajvízszintje a Sió csatorna felé esik. - Éghajlat: A mérsékelten meleg éghajlatú, a mérsékelten száraz és a mérsékelten nedves típus határán elterülő kistáj. A napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát. Az évi középhőmérséklet 10,4 C körüli. Az évi csapadékösszeg mm. Az évi hótakarós napok száma 32 körüli, az átlagos maximális hóvastagság cm. Az uralkodó szélirány az É-i, Ény-i. Az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 61

69 - Vizek: A Balaton D-i pereme Fonyódtól Balatonkeneséig néhány vízfolyás torkolati szakaszát öleli fel. Ezek: Pogány-völgyi -víz, Jamai-patak, Tetves-patak, Nagymetszés, Endrődi-patak, Balatonszéplaki-patak. A Siótól K-re egyetlen vízfolyás sem érinti. A Balaton vízszintjét szabályozó Sió kifolyása Siófoknál van. A csatorna szélessége méter, mélysége 0 és 8,8 m között változik. A meder esése átlagosan 14,5 cm/km. A felső folyásban jelentősebb vízmennyiség csak akkor van, ha Siófoknál a zsilip nyitva és a Balatonból vízeresztés történik. Az alsó folyása főként a Kapos-folyó vízhozamától függ. A Siócsatorna siófoki szakasza nagy részben épített partfalakból és kavicsos mederfenékből áll. A Sió egy időszakosan használt csatorna, ezért a használata során bizonyos üzemeltetési folyamatokat be kell tartani a partfalak és a meder állagának megőrzése érdekében, a vízengedés és az apasztási időszakban. Természetes állóvíz a balatonszabadi Sóstó (15,2 ha) és a zamárdi Töreki-láp (52,5 ha), míg a balatonföldvári Halas-tó (20 ha) mesterséges. A "talajvíz mélysége Balatonföldvártól Ny-ra 2, míg attól K-re 4 m-ig süllyed, általában a Balatonhoz közeledve emelkedő tendenciájú. Mennyisége viszont kevés, mivel a felszín alatt a tóba szivárog. Kémiailag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jelleg az általános, de helyenként a nátrium is megjelenik. Keménysége általában nk között van, de számos helyen nagyobb értékű. A szulfáttartalom a községek területén 300 mg/l felett van, a nyílt terep az alatt. A rétegvizek mennyisége csekély. Az artézi kutak mélysége nem éri el a 100 m-t. A településen kiépült a csatornahálózat, az erre kapcsolt lakások aránya közel 100 %. A tisztított szennyvíz túlnyomó részét kivezetik a Balaton vízgyűjtőjéről. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet módosításáról szóló 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet alapján Siófok felszín alatti víz szempontjából a fokozottan érzékeny vízminőség védelmi területen található. - Növényzet: A Balaton D-i és Ny-i partvidéke a tó egykori ártere, melyet tavaszonként rendszeresen elöntött. A Balaton hordalékából, turzásaiból felépült homokos part mögött jöttek létre berkek, melyeket a D-i magaspart egyes szakaszai (Zamárdi, Földvári-domb) választanak el egymástól. A 20. században a homokos part túlnyomó részét kikövezték, a síkot kiparcellázták, a D-i magaspartok növényzetét belterületi parkokká alakították. A lápi és más érzékeny fajok másodlagos élőhelyekre szorultak vissza. (kormos csáté, orchidea,tengeri szittyó és vékony káka). A kenesei löszfalakra települt növényzet legnevezetesebb faja a tátorján (Cramb tataria), a cseplesz meggy (Prunus fruticosa), a törpemandula (P. tenella), a heverő seprűfű (Brassia prostrata) a buglyos zanót (Chamaecytisus austriacus), a csikófark (Epherda distanhya) a magyar zsálya (Salvia aethiopis), a lózsálya (S. verticillata) és a harasztos káposzta (Brassica elongata). PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 62

70 A vízben álló nádasok, part menti bokorfüzesek és fűz-nyár ligeterdők lakott területek elé és közé szorultak. A nagyobb nádasok és magassásos állományok az üdülőövezet mögött, az egykori nagy kiterjedésű télisások mellett maradtak fenn, ezt a sávot viszont átvágta az autópálya. A mocsárréteken a gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa) és a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) az állományalkotó. A tölgy-kőris-szil ligeterdők nyoma néhány nagytermetű kocsányos tölgy (Quercus robur). A művelés visszaszorulása és az élőhelyek felaprítása következtében nagy az inváziós terhelés: különösen az ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) és a magas aranyvessző (Solidago gigantea) jelenléte meghatározó. A tervezési terület Siótól nyugatra eső felét áthatolhatatlan elegyes véderdő borítja. Főbb állományalkotó fajok: akác, zöld juhar, hegyi juhar, dió és ezüstfa. A Siótól keletre eső területen számottevő növényzet nem található. A tervezési terület nem érint Nemzeti Park, Natura 2000, Ex lege és helyi védelem alatt álló területet. A Sió-csatorna mente része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak, és annak Magterülete (lásd térképen barna színnel) ábra Természetvédelmi területek PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 63

71 Épített környezet Siófok a Dél-dunántúli Régióba tartozik, és Somogy megyében helyezkedik el, valamit a Siófoki kistérség központja. A város a Balaton déli partszakaszából 17 km-t foglal el. 1,6 km szélességben. A város közigazgatási területe ha, melyből 170 ha iparterület, 1130 lakóterület és 4150 ha mezőgazdasági terület. A Balaton víztükréből 7000 ha tartozik a városhoz. A város szerkezete alapvetően lineáris jellegű, és a Balaton-parttal párhuzamosan a közlekedési vonalakkal több sávra osztva alakult ki. A beruházás részben a Belváros déli, délnyugati peremét, illetve a Fokihegy városrész keleti szélét érinti. A területen kertes családi házak és nagyvárosias lakótelep egyaránt található, továbbá a Siófoki Kórház és Művese Állomás is itt van Siófok nyaranta a déli part fővárosa. A ligetes sétányok, a hatalmas területű, mintegy 17 km hosszban elnyúló strandok, a kulturális és gasztronómiai programok vonzzák a turistákat. A tervezett tehermentesítő út Siófok belterületén halad, de a nyomvonal lakóépületet, védelem alatt álló műemléket, műemléki környezetet nem érint. A nyomvonal térségében az érintett gazdasági és egyéb, nem védett területeken nem található az épített környezethez tartozó védett objektum. A Sió bal partján több kisebb épület, sportpálya, valamint kerítés található, melyek Siófok Önkormányzatának tulajdonában vannak. - Táji adottságok és értékek: Vízgazdálkodási Múzeum, Kálmán Imre Múzeum, Ásványmúzeum Barokk/neoromán stílusú római katolikus templom Makovecz Imre által tervezett evangélikus templom régi zsidó temető hajózsilip, víztorony 3.2. Szakterület bemutatása Európai Unió Napjainkban a dinamikus gazdaság egyik alapfeltétele az áruk gyors és olcsó szállításának biztosítása. A közlekedési ágazat az EU bruttó hazai termékben mért vagyonának 10%-át adja, valamint több mint tízmillió munkahelyet biztosít. Az egységes európai piac hatékony működése érdekében az EU támogatja a nemzetek önálló közlekedési politikájának összehangolását, egy egységes közlekedési infrastruktúra létrehozását. A TEN (Trans-European Networks) az Európai Unió kezdeményezése, melynek alapjait a Bizottság 1993-as Fehér Könyve teremtette meg. Az EU tagállamainak területén kijelölt Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) egységes rendszert alkot, amely a távolsági áruszállítás gerinchálózataként szolgál az Európai Unió gazdaságában. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 64

72 Európa keleti felével való közlekedési kapcsolatok kialakítására a pán-európai folyosók és a TINA (Transport Infrastructure Need Assesment Közlekedési Infrastruktúra Igények Felmérése) hálózat nyújtott lehetőséget. Ennek során került kijelölésre a 10 páneurópai közlekedési folyosó (az ún. Helsinki folyosók, 1997). Ebben a hálózatban is még dominál a Kelet-Nyugati irányú közlekedési kapcsolat, csak egyetlen átfogó É-D-i irányú folyosót, a finn-görög összeköttetést tartalmaz, a többi ilyen irányú nyomvonal esetleges és hiányos. Az elmúlt tíz év során Európában látványosan fejlődött a nemzeti közlekedési piacok liberalizálása, elsősorban a közúti és a légi szállításban. A liberalizáció azonban számos probléma megoldására nem volt képes, mint például a közlekedési rendszerek széttöredezettségének javítására, vagy a távolabb fekvő régiókhoz vezető, illetve a nemzeti hálózatok közötti megfelelő összeköttetések hiányának pótlására. Ezek fejlesztését az EU-s pályázati forrásokból finanszírozzák, mely hazánkban a Közlekedési Operatív Program keretében történik. Az EU-ban az áruszállítás több mint kétharmada (72%) közúti fuvarozással valósul meg, szemben a vasúti (17%), a tengeri (5%) valamint a csővezetékes szállítás részarányával. A kiegyensúlyozatlanság még szembetűnőbb a személyszállításban, ugyanis a közúti közlekedés 72%- a személygépkocsin valósul meg, miközben a vasút csak 6%, a légi közlekedés pedig közel 9%-os részesedésű. Magyarország Magyarország Európai Unióba történő belépése egyben a páneurópai hálózathoz való csatlakozást is jelentette, melynek továbbfejlesztését az Unió irányozza elő. A transzeurópai hálózatok (TEN) elképzelései az 1980-as évek végére, közel 15 évvel Magyarország EU-s csatlakozása előtt már többé-kevésbé kialakultak. A közlekedési (TEN-T) hálózat szerepe a nemzetközi áruk, személyek, szolgáltatások mozgásának elősegítése, ezért a TEN-T hálózat részét képező útvonalak elsőbbséget élveznek mind építésben, mind fenntartásban a többi helyi vagy regionális útszakaszhoz képest. Az Országgyűlés által 1996-ban elfogadott közlekedéspolitika stratégiájának kitűzött célja a hazai közlekedésfejlesztést megalapozó jogszabályok harmonizációja a Közösség jogszabályaival. A közlekedéspolitikai stratégia szükségesnek tartja, hogy az uniós csatlakozásunkkal a közlekedés pályahálózatának fenntartása és járműállományának korszerűsítése terén mutatkozó eddigi lemaradás lényegesen csökkenjen. A magyar költségvetési és az uniós források elosztása során tehát kiemelten figyelembe veszik a tranzitútvonalak fejlesztését, elsősorban az Európai Unió által előnyben részesített közlekedési folyosók hazánkat érintő elemeinek megépítését. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 65

73 Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ( ) céljai között hasonlóan fellelhetők ezen célok. Az EKFS-ben megfogalmazott célok közül kiemelendő a hálózati szerkezet kialakítása, melynek gazdasági versenyképességet javító, gazdaságélénkítő hatása van. A fejlesztések befektetés-ösztönző hatással járnak, amely az elérhetőség javításával a térségi felzárkóztatás eszköze is. A közúti infrastruktúra fejlesztésével érintett szervezetek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK), a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF), valamint a Magyar Közút Nonprofit Kft és az M7 autópálya üzemeltetője az Állami Autópályakezelő Zrt. (ÁAK). Az érintettek köréhez kapcsolódik a projekt által érintett területen Siófok Város Önkormányzata és a közösségi közlekedési szolgáltatást végző Kapos Volán Zrt. Regionális és megyei szintű közúthálózat A magyarországi közúthálózat állami tulajdonú országos, valamint önkormányzati tulajdonban lévő helyi közutakból áll. A év végi állapot szerint az országos közutak hossza meghaladja a 31 ezer kilométert, míg a helyi közutak hossza összesen 166 ezer kilométer. Az országos közúthálózat bonyolítja le az ország teljes közúti forgalmának mintegy 75%-át, 28 %-a pedig településeken halad keresztül, tehát a települések helyi forgalmának lebonyolításában is jelentős szerepet játszanak. Az országos közutakból közel 8 ezer kilométer főút, melyből több mint 2 ezer kilométer "E" jelzésű út, vagyis az európai úthálózat része. Regionális és megyei szinten az országos közutak 100 km 2 -re eső sűrűsége az ország nyugati felében átlagosan magasabb (37,9 km/100 km 2 ), mint keleten. Országos átlagot (33,7) meghaladó mértékű úthálózat sűrűség jellemzi a Nyugat- és Közép-dunántúli régiót, valamint a Közép-magyarországit. Ez utóbbi esetben kiemelkedik Pest megye, mely az ország centrikus úthálózatával magyarázható, valamint Budapest és kiterjedt agglomerációjának kapcsolatából adódik. Országos átlag alatti úthálózat-sűrűséggel rendelkeznek az Észak- és Dél-alföldi régiók valamint Somogy megye, mely térségek gazdasági helyzetére mindez nagy hatással van. Régiók Országos közutak hossza (2011) Közép-Magyarország ,1 Nyugat-Dunántúl ,3 Közép-Dunántúl ,4 Dél-Dunántúl ,1 Baranya ,8 Somogy ,2 Tolna ,8 Észak-Magyarország ,8 Észak-Alföld Dél-Alföld ,1 Országos ,7 100 km² területre jutó országos közutak hossza (2010) táblázat Az országos közúthálózat hossza és sűrűsége (Forrás: KSH) PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 66

74 Elérhetőség A projekt által közvetlenül érintett terület a Dél-dunántúli régió, ezen belül Somogy megye és a Siófoki kistérség. A kistérség elérhetősége részben a térség központi funkcióit egyesítő Siófoknak köszönhetően - közúton és vasúton is biztosított. A kelet-nyugat irányú M7 autópálya és a 7. sz. főút a Dunántúl és a Dél-dunántúli régió egyik fő közlekedési tengelye, kezdőpontja a főváros, végpontja pedig a horvát határon fekvő Letenye. A Siófok közúti közlekedését meghatározó másik fő útvonal a Pécs és Szekszárd felé vezető, észak-dél irányú 65. sz. főút, mely szintén jelentős forgalmat bonyolít le. Közlekedési kapcsolatrendszer Közúti közlekedés A kistérség közúti közlekedési rendszerének gerincét az M7 autópálya, a vele párhuzamos 7.sz. főút illetve az ezekre merőleges 65. sz. főút adja. E főutak mellett két térségi jelentőségű főút (64. és 67. sz.) emelhető ki a közúthálózatból, melyek elősegítik a déli és keleti irányú nagyvárosok elérését. A kistérség úthálózatának sajátossága, hogy észak felé a Balaton határolja, amerre csak Szántódnál komppal lehet tovább jutni, vagy nagyobb kerülővel keleti irányba. A város dinamikus fejlődésében szerepet játszott, hogy forgalmas főutak találkozásánál fekszik, viszont éppen ezek kiépítettsége, kapacitása vált kritikussá az utóbbi évtizedben, és ez indokolja a jelen projekt megvalósítását. Vasúti közlekedés A siófoki kistérségen keresztül halad a TEN-T hálózat részeként a 30. sz. Budapest-Székesfehérvár- Szabadbattyán-Siófok-Nagykanizsa-Murakesztúr-Gyékényes nemzetközi vasútvonal, melyen Budapest-Székesfehérvár között 120, a Balaton partján pedig végig 80 km/h sebességkorlátozású, egyvágányú villamosított a vasúti közlekedés. Siófokon és Szabadisóstón egy-egy vasútállomás és 3 megállóhely működik Szabadifürdő és Balatonszéplak városrészeken. A 35. sz. vasútvonal Sióvölgy megállóhelynél ágazik el Tabon keresztül Kaposvár felé. Az Ipari Park a város keleti részén a vasútvonal, a 7. sz. főút és az M7 autópálya közé települt. Vízi közlekedés A többi Balaton parti településhez hasonlóan Siófok gazdasági-társadalmi életét, közlekedési kapcsolatait is jelentős mértékben a Balaton és kisebb mértékben a Sió csatorna határozza meg. A vízi közlekedést a menetrend szerint közlekedő számos sétahajó és a 12 km-re fekvő Szántód és Tihany között óránként közlekedő kompjárat bonyolítja le. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 67

75 Légi közlekedés A kistérség légiközlekedési szempontú kiszolgálása tekintetében meghatározó a Siófok-Kiliti repülőtér, mely a Balatontól 5 km-re, Siófoktól délre, a 65-ös számú főúttal párhuzamosan,1250 m hosszú pályával rendelkező füves repülőtér, melyet 1933-ban avattak fel. A repülőtéren 60 éve még motoros repülőkiképző iskola is működött, jelenleg a vitorlázórepülésé a főszerep. Az elmúlt tíz évben kerültek itt megrendezésre többek között Sárkányrepülő Bajnokság, Hőlégballon Prímagáz Kupa, Műrepülő Európa Bajnokság és ejtőernyős nemzetközi találkozó és verseny is. A Budapest Airport Rt. jogelődje, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) a repülőtér további hasznosítására és üzemeltetésére szerződést kötött a HM-mel. Az 1990-es évek közepén a nyitva tartás 6 hónapja alatt évenként légijármű kiszolgálását látták el. Közösségi és hazai jogforrások Az Európai Unió közlekedéspolitikája Az Európai Unió a közötti időszakra tervezett közlekedéspolitikai stratégiáját a július 22-én elfogadott Új Fehér Könyvben határozta meg. Az új Fehér könyv nagyon sok olyan fejlesztési irányt tartalmaz, amely területén már elkezdtük a felzárkózást az uniós fejlettségi szinthez, de komoly feladatokat támaszt még a hazai közlekedéssel szemben. Az uniós közlekedéspolitikával kapcsolatosan meg kell említeni még az Európa Növekedési Stratégiáját. Az EU 2020 stratégiai céljai között kiemelkedően fontos az éghajlatváltozás és energia kérdésköre. Az üvegházhatású gázok csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának növekedése és az energiahatékonyság célok eléréséhez a hazai közlekedésfejlesztés nagymértékben hozzájárulhat. Magyarország közlekedéspolitikája A ma is érvényben lévő, 19/2004-es (III. 26.) Országgyűlési Határozatban elfogadott Magyar Közlekedéspolitika közötti időtávra fogalmazza meg azokat a stratégiai célkitűzéseket, melyek igazodnak a 2001-ben, a Fehér Könyv -ben bemutatott EU közlekedéspolitikájához. A hosszú távú stratégia alapja a közlekedés fejlesztése a gazdaság hatékonyságának növelése érdekében, a környezeti érdekek hangsúlyosabb védelmével és a társadalmi igényeknek megfelelően. A közlekedési útvonalak kiépítettsége és állapota meghatározzák az áruk és munkaerő piacra jutásának lehetőségét, ami Magyarország EU csatlakozása óta különösen nagy jelentőséggel bír. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 68

76 A Magyar Közlekedéspolitika kiegészítése, továbbfejlesztése a 2007-ben készült Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS), mely a közötti időtávra fogalmaz meg stratégiai célokat, illetve az azokhoz vezető fejlesztési irányokat és lépéseket, az egyes közlekedési szegmensek helyzetértékelése és az EU közlekedéspolitikai prioritásainak alapján. A Stratégia a személyközlekedés esetében az integrált forgalomfigyelési és irányítási rendszer kiépítését, valamint az intermodalitásban rejlő előnyök kihasználását, a kerékpáros közlekedés növelését, az áruszállításban pedig a közúti közlekedés növekedési ütemének a mérséklését tűzi ki célul ben megkezdődött az új Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégia kidolgozása, mely a as programozási időszak stratégiai hátterét is jelenti. Ehhez kapcsolódóan elfogadásra került a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI. 29.) Kormányhatározat. A projekt szempontjából fontos mérföldkő a 2014/2003. (I. 30.) Korm. határozat az M7 autópálya díjasításáról, az állami kezelésű gyorsforgalmi úthálózat egységes használati díjáról és a matricás útdíjszedési rendszer működési tapasztalataiból eredő feladatokról. A Kormány a határozatban kimondja, hogy a meghirdetett gazdaságpolitikai céljaival összhangban szükségesnek tartja, hogy a gyorsforgalmi úthálózat tovább bővüljön, a használati díjak tekintetében még meglévő aránytalanságok a matricás rendszer általánossá tételével megszűnjenek. Előírta, hogy az M7 autópálya díjasítását követően az autópályával párhuzamos utak, illetve térségek forgalmi és környezeti helyzetét változatokat elemző hatástanulmány alapján meg kell vizsgálni. Amennyiben a párhuzamos utakon a forgalom lényeges növekedése várható, az ebből eredő káros hatásoknak, továbbá a forgalom biztonságát hátrányosan befolyásoló körülményeknek a kiküszöbölésére az érintett önkormányzatokkal együttműködve intézkedési tervet kell kidolgozni, amely tartalmazza a települési átkelési szakaszok forgalomcsillapítási, esetleges forgalomkorlátozási, valamint lehetséges forgalomterelési megoldásait. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 69

77 Fejlesztési korlátok A Siófok belvárosát elkerülő, tehermentesítő út kiépítése a megnövekedett járműforgalom miatt elkerülhetetlenné vált. A fejlesztés előkészítése évek óta tart. Az engedélyezési terv elkészült, a jogerős építési engedély rendelkezésre áll a híd és a rávezető út vonatkozásában is. A beruházást az útépítés és hídépítés magas összköltsége miatt az Önkormányzat önerőből nem képes finanszírozni, ezért megoldást csak az európai uniós támogatás jelenthet. Az Új Széchenyi Terv lehetőséget ad közútfejlesztési beruházások támogatására, viszont a kettős finanszírozás elkerülése érdekében az Operatív Programok jól elhatárolható célok mentén épülnek fel. A tervezett tehermentesítő út nyomvonalát a Szabályozási terv (29/2010. (XII.17.) számú Önkormányzati rendelettel módosított 23/2005. (IV.29.) számú Önkormányzati rendelet) és a fejlesztéssel érintett területek (Dózsa György utca) jelenlegi kialakult beépítése nagymértékben meghatározza. A beruházás értékét nagyságrendekkel megnövelheti a szükséges ingatlanrészek kisajátítása, az érintett közművezetékek kiváltása és az aktuális előírásoknak megfelelő, akadálymentesített útszakaszok, járdák kiépítése Fejlesztési lehetőségek A közúti és vasúti közlekedésben tervezett infrastruktúra-fejlesztésekről koncepcionálisan az Új Széchenyi Terv rendelkezik, mely alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a fejlesztés jellegétől és helyszínétől függően a Közlekedési Operatív Program és a Regionális Operatív Programok forrásaiból nyújt támogatást. A Közlekedési Operatív Programban a fejlesztés jellegétől függően öt prioritás forrásaiból nyerhető támogatás. A pályázatok benyújthatók az európai TEN-T hálózat részeként működő közúti-vasúti fejlesztésekre, régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítására, a közlekedés intermodalitásának fejlesztésére és a közösségi közlekedés fejlesztésére, valamint a főutak településeket elkerülő szakaszainak megépítése és a meglévő úthálózat fenntartási munkái finanszírozására. Jelen fejlesztés szempontjából a KÖZOP Térségi elérhetőség javítása konstrukció vehető figyelembe, melyben az 1, 2, és 3 számjegyű utak fejlesztésére nyerhető támogatás. Lásd még NFM levél fejezetben. Az elszámolható építési tevékenységek közé tartozik: elkerülő utak építése új nyomvonalon, kapcsolódó kerékpárút építés, gyalogos és kerékpáros átkelőhelyek építése a közlekedésbiztonság, az esélyegyenlőség és akadálymentesítés figyelembevételével, PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 70

78 az infrastruktúra-fejlesztéshez kötődő, műszakilag indokolt útépítési feladatok (utak, útátjárók, térburkolatok építése, felújítása, forgalomtechnika), kivitelezés okozta útkárok javítási költségei a források megosztásával, az infrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódó műtárgyak építése, műszakilag indokolt átépítése, felújítása, az infrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódó, műszakilag indokolt közműkiváltások. A KÖZOP kapcsolata a regionális operatív programokkal, beavatkozások lehatárolása Prioritások Térségi elérhetőség javítása KÖZOP beavatkozások számjegyű főutak; kivéve KMR területe, Regionális OP (konvergencia célkitűzés) beavatkozások (ERFA forrás csak) 4-5 számjegyű közutak fejlesztése; kivéve KMR, ahol az összes nem TEN út, A KÖZOP cél- és prioritás struktúrájában a 3. prioritás Átfogó stratégiai célok Specifikus célok Prioritási tengelyek Forrás Indikatív Művelettípusok Az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erősítése céljából Régiók (belső és egymás közötti) elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében Térségi elérhetőség javítása SA nem TEN főutak fejlesztése, továbbá TEN hálózati elemek nem gyorsforgalmi jellegű fejlesztése, kerékpárutak fejlesztése, Siófok tehermentesítő fejlesztése önkormányzati belterületen (inkább ROP fejlesztések) történik, azonban a 65 sz. főút áteresztő képességének bővítésével megfelel a KÖZOP Régiók (belső és egymás közötti) elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében specifikus célnak. A projekt a 65. sz. főút Siófok belvárosát tehermentesítő út új nyomvonalon történő kiépítése mellett tartalmazza a Sió csatornán létesítendő új közúti hidat és a párhuzamosan megépülő új hivatásforgalmú kerékpárút építését is, mely szintén a 3. prioritásban támogatott tevékenység. Jelen projekt esetében figyelembe vehető regionális pályázati források felett a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségnek van döntési hatásköre. A Dél-dunántúli Regionális Operatív Programon belül az 5. prioritási tengely: Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés jöhet számításba, mint belterületi út építése. A támogatható tevékenységek között a 4-5 számjegyű utak építése szerepel. (lásd DDOP Művelettípusok: A hálózati jelentőségű négy- és öt számjegyű mellékúthálózat fejlesztése). PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 71

79 Táji adottságok és értékek: Vízgazdálkodási Múzeum, Kálmán Imre Múzeum, Ásványmúzeum Barokk/neoromán stílusú római katolikus templom Makovecz Imre által tervezett evangélikus templom régi zsidó temető hajózsilip, víztorony Közösségi közlekedés Regionális közlekedési elemek kapcsolódásai (regionális autóbusz, regionális vasút) Ez a rendszer km-es távolságból jelentkező utazási igényeket jelenti. Összevetve az európai és a magyar lehetőségeket. Mód EU jellemzők Magyar jellemzők Regionális vasút km távolságra, pl. iparvidéken. Határmenti övezetben mindig együtt jár nemzetközi forgalommal. Mindenhol sűrű, ütemes forgalom km távolsági és regionális vonatok melyek egybe elővárosi feladatot is ellátnak. Ütemes, de ritka követés. Regionális autóbusz Kiterjedt hálózat, de azok a vasutat csak kiegészítik. Nagy komfortfokozatú szolgáltatás táblázat Regionális közlekedési elemek Távolsági, regionális, helyközi, elővárosi szolgáltatás. Bőséges, kiterjedt hálózat. A vasutat teljes értékűen helyettesíti is PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 72

80 3.27. ábra Egyszerű, de funkcionálisan megfelelő intermodális vasúti megálló, az átszállási távolság minimalizálását szem előtt tartva Oerlinghausenben. (Forrás: ábra Euregiobahn Herzogenrath-ban ábra Euregiobahn megállóhely Alsdorf-Busch ábra Euregiobahn megállóhely Aachen-Schanz PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 73

81 3.31. ábra Herchen vasútállomás ábra Herchen Rhein-Sieg-Express ábra Közvetlen peronos átszállási lehetőség autóbusz és mellékvonali vasút között Altenkirchenben ábra S-Bahn közlekedés hangolt autóbusz járatok ábra S-Bahn közlekedés hangolt autóbusz járatok PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 74

82 3.36. ábra S-Bahn szerelvények, mint az elővárosi közlekedés legfőbb elemei a holzmindeni hálózaton ábra Tram-train és regionális vonat találkozása a karlsruhei S-Bahn hálózaton, Pforzheim-ban Helyi közlekedési elemek kapcsolódásai Siófokon az autóbusz, helyi és helyközi közlekedése adott. Egyéb városi eszközök (metró, villamos, trolibusz) a város méretből fakadóan nincsenek, nem is indokoltak Motorizált egyéni módok Magas motorizációjú országok közepes nagyságú városaiban (m 350/1000 lakos) törekvés, az autóhasználat és a közösségi közlekedés kombinált használata. Ez a cél, még az 5 km-nél rövidebb autóutak esetén is megfogalmazott. Siófok típusú városoknál az utazási célok túlnyomó többsége a belvárosba irányul (oktatás, igazgatási, szolgáltatói munkahelyek, vásárlás, szórakozás, szabadidő, stb.). A nagy autóforgalmat indukáló célok nem teszik lehetővé a rendezett parkolást. A közvetlen belvárosi területtől távolabb az intermodális, vagy átszállópontokon P+R, vagy járműtárolóhelyek létesítése a cél. A belvárosban rövid idejű parkolás és K+R (Kiss + Ride) helyek létesítése lehet megoldás. A belvárosban csillapítandó a beérkező és helykereső forgalom, a belváros peremén a lehetőségek rendezésével és bővítésével Személygépkocsi A tömegközlekedési szolgáltatás jelenlegi állapota ösztönzőleg hat a gépkocsi használatra, a közösségi közlekedés sem eljutási időben, sem lefedettségben nem valós alternatívája a gépjármű közlekedésnek Motorkerékpár, robogó A motorkerékpárok, városi robogók használata elsősorban mediterrán országokban gyakori. Fejlődése Siófokon is szóba jön, több okból: PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 75

83 A KRESZ új szabályozása megengedte a 125 ccm-nél nem nagyobb robogók B jogosítvánnyal való vezetését, és ilyen járművek olcsón beszerezhetők. Terjed az elektromos kombinált biciklik használata is. A város topográfiai viszonyai kiválóan alkalmasak a kerékpározásra. A külföldi üdülőterületeken a robogóbérlés, mivel olcsóbb alternatívája az autóbérlésnek elterjedt A projekt szakpolitikai illeszkedése A megvalósítandó projekt teljes egészében illeszkedik az Európai Unió közlekedési politikájához, az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiához, az Új Széchenyi Tervhez, valamint a Közlekedési Operatív Programhoz. Illeszkedés az Unió közlekedési politikájához Az Európai Unió a 2011-ben kiadott Fehér Könyvében határozta meg a 2050-ig tervezett közlekedéspolitikai intézkedéseit, mely szerint a kitűzött célok megvalósítását a nagy infrastrukturális projektek mellett, egyre inkább szabályozással, szervezéssel, és új szállítási technológiák ösztönzésével kívánják megoldani. A fehér könyv útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához, célja egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer kialakítása. A 2001-ben kiadott Fehér könyvhöz képest új irányt fogalmaz meg a közlekedés fejlődése számára. Megállapítja, hogy ha a trendek nem változnak, akkor a kitűzött célok nem lesznek elérhetőek: a közlekedés kőolajfüggősége alig valamivel csökkenhetne 90% alá, a megújuló energiaforrások aránya pedig csak kevéssel haladná meg a 2020-ra célul kitűzött 10%-ot. A közlekedésből származó széndioxid- kibocsátás 2050-ben egyharmaddal haladná meg az évi szintet. A torlódások költsége 2050-ig körülbelül 50%-kal nőne. Elmélyülne a központi és a peremterületek megközelíthetősége közötti szakadék. Tovább nőne a balesetek és a zaj társadalmi költsége. A közlekedési rendszer fejlesztése továbbra is lényeges szerepet kap, mivel a közös közlekedéspolitika egyik célja a fenntartható mobilitás. Ennek érdekében az Unió fejleszti közlekedési rendszereit, és növeli a szállítási szolgáltatások hatékonyságát, mely az EU versenyképességének megőrzéséhez lényeges. A projekt több európai uniós célhoz járul hozzá. A közlekedés fejlesztésével támogatja a mobilitást, a tiszta városi közlekedés és ingázó forgalom célkitűzéseket. Az EU közlekedéspolitikája kimondja, hogy a gazdasági és szociális összetartozás elengedhetetlen feltétele, hogy a közlekedési ágazat nyújtotta szolgáltatások az EU egész területén, így a kevésbé fejlett régiókban is hozzáférhetők legyenek. A projekt hozzájárul az elérhetőség javulásához, a területi kohézió erősítéséhez. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 76

84 Illeszkedés az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiához (EKFS) Az EU közlekedéspolitikai céljaival összhangban álló Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiát a magyar kormány szeptember 3-án hagyta jóvá, mely szerint a magyar gazdaság fejlődését, versenyképességét a közlekedési infrastruktúra fejlettsége nagyban befolyásolja. Az EKFS négy területen fogalmaz meg célokat, melyek közül a 3. a közlekedési infrastruktúra fejlesztése áll a legközelebbi kapcsolatban a tervezett projekttel. Ezen belül a következő specifikus célokat határozták meg, melyhez a megvalósuló főút is kapcsolódik: Cél a gazdasági versenyképességet javító hálózati szerkezet kialakítása. Jótékony, befektetésösztönző hatása a térségi felzárkóztatás egyik eszköze lehet. A központtól távol fekvő területek rossz elérhetősége az egész Európai Unióban így hazánkban is problémát jelent. A térségi elérhetőség javítására ezért több szinten kell törekedni, így a regionális felzárkózás is előtérbe kerülhet. A fenntartható mobilitás feltételeit a gazdasági, ökológiai és társadalmi fenntarthatóság figyelembe vételével kell biztosítani oly módon, hogy a hazai személyközlekedés és áruszállítás versenyképességét kedvezően befolyásolja az előnyös hálózati adottságokon keresztül. Cél a növekvő tengelyterhelésű közúti járművek által okozott jelentős útelhasználódás megelőzése. A projekt illeszkedése az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez Az Új Magyarország Fejlesztési Terv megfogalmazza, hogy közlekedési rendszerünk fejlesztésre szorul, ezért az ÚMFT 2. prioritásként a közlekedés fejlesztését határozta meg. Az elérhetőség minősége döntően befolyásolja az ország versenyképességét és a területi kohéziót, ezért az ÚMFT célként tűzte ki az ország és a régiók nemzetközi elérhetőségének javítását, a térségi elérhetőség javítását, a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztését és a közlekedési módok összekapcsolását. A projekt a térségi elérhetőség javításával kapcsolódik az ÚMFT-hez, azaz elkerülő utat épít ki. A beruházás által érintett térség a fő közlekedési hálózathoz történő kapcsolódás révén ösztönzi a befektetők telephelyválasztását, mely munkahelyteremtéssel párosul és növeli a versenyképességet. A projekt az ÚMFT specifikus céljai közül legnagyobb mértékben a Tartós növekedés stratégiai célon belül az üzleti környezet fejlesztése specifikus cél megvalósulását támogatja, de ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a gazdasági bázis szélesítése és a Versenyképesség javítása célokkal is. A projekt illeszkedése az Új Széchenyi Tervhez A közlekedésfejlesztési program alapvető célja a közlekedésből származó hasznok maximalizálása a társadalmi terhek minimalizálása mellett. A közúti közlekedés területén az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) szerint jelentős súlypont-áthelyezésre van szükség. A fejlesztési prioritásokat többek között a főutak településeket elkerülő szakaszainak megépítésére, valamint a meglévő úthálózat fenntartási PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 77

85 munkáira kívánja áthelyezni. A projekt illeszkedik ezekhez a célokhoz, mind a térségi összeköttetések fejlesztése, mind a települési elkerülők vonatkozásában. Illeszkedés a Közlekedés Operatív Programhoz A közlekedésfejlesztésre vonatkozó stratégia megvalósítása a Közlekedés Operatív Program (KözOP) keretében Uniós támogatással valósul meg. A közlekedési beruházások számának növekedése új munkahelyeket biztosít azok számára, akik viszonylag alacsony képzettségük miatt nehezen tudnak elhelyezkedni, továbbá munkahelyet teremt a térség tőkevonzó képességének javulása révén a vállalkozások fejlődésével is. A KözOP átfogó stratégiai célja az elérhetőség javítása a globális és regionális versenyképesség növelése valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése érdekében. A tervezett projekt szorosan kapcsolódik az Operatív Program specifikus céljához és prioritási tengelyéhez: A régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében a Térségi elérhetőség javítása prioritási tengelyhez illeszkedve. Illeszkedés az OTrT-hez Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) az ország egész területére határozza meg az egyes térségek terület-felhasználásának feltételeit, és a műszaki infrastruktúra-hálózat összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a jelenlegi adottságok megőrzésére és a fenntartható fejlődésre. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az OTrT évi minisztériumi felülvizsgálata során az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó előírások kiegészítésre és pontosításra kerültek. Az országos közúthálózat új hosszú távú fejlesztési koncepciója alapján módosításra kerültek a Törvény mellékletében szereplő főúthálózat elemei és új főúti kapcsolatok, valamint az elkerülő szakaszokkal érintett települések. A évi L. törvény tartalmazza a meglévő, illetve a tervezett fejlesztésre kijelölt útvonalakat, így biztosítható a jelen projekt számára is a szükséges területek beépítésének feltétele. Illeszkedés a kedvezményezett stratégiájához Siófok város Integrált Városfejlesztés Stratégia középtávú célként tűzte ki a déli tehermentesítő út kiépítését, s a projekt megjelent Siófok város közötti gazdasági programjában is. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 78

86 4. A FEJLESZTÉS INDOKLÁSA 4.1. Helyzetértékelés Infrastruktúra Közúti közlekedés Térségi közúti kapcsolatok Siófokhoz tartozik közigazgatásilag Balatonszabadi Sóstó, Balatonszéplak és Balatonkiliti is, ezért a továbbiakban Siófok településen a közigazgatási egységet értjük, az egyes területegységeket akkor nevezzük meg külön, ha ennek a közlekedési kapcsolatok vonatkozásában jelentősége van ábra Siófok külső közúti kapcsolatai A 7. sz. főúttal közel párhuzamosan halad az M7 autópálya, amely ugyanazokkal a végcélokkal, de más szolgáltatási színvonallal szolgálja a közlekedési igényeket. Siófok vonatkozásában az autópálya közvetlenül a település szélénél halad, ami határt szab a település fejlődésének. Siófok elérése az autópályáról három csomóponton keresztül lehetséges: PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 79

87 Siófok Észak (Balatonszabadi) csomópont az M7 autópálya és a 7. sz. főút keresztezésénél található. Siófok Centrum csomópont az autópálya és a 65. sz. főút metszéspontjánál van. Siófok Dél (Zamárdi) csomópont. Az autópálya a kapcsolatteremtésen túl területelválasztó hatású is: az autópályát keresztező kapcsolatok száma megfelelő, de az autópályától délre nem alkotnak összefüggő úthálózatot. Emiatt a 65. sz. főút városi szakaszának túl sok funkciója van: az országos főúti kapcsolaton kívül Kiliti városrész forgalmát és az autópályától délre levő kereskedelmi központ forgalmát is lebonyolítja. Az autópályát keresztező országos mellékutak: a 6401 j összekötő útnak és a j bekötő útnak a déli területek forgalmában nincs szerepe. Az autópályát keresztező települési utak közül a Dózsa György út és a Kele utca Sió-híd hiányában nem alkalmas a 65. sz. főút forgalmának megosztására, a Kiliti nyugati részén levő Szekrényessy Kálmán úti felüljáró a Jegenye soron nem biztosít megfelelő színvonalú kapcsolatot. Az autópálya és a várost K-Ny irányban átszelő 7. sz. főút közötti területen is hiányos a települési kapcsolatok: a két útvonal között nincs sió-híd ezért a belső forgalom is a 7. sz. főút hídján bonyolódik le. A Belváros és a keleti ipartelep közötti forgalmat lebonyolító Bajcsy Zsilinszky utca és a rá merőleges Dózsa György utca megfelelően kiépített települési utak, de a településszerkezeti tervben gyűjtőút kategóriájú Kele utca nem alkalmas úthálózati szerepére. A 65. sz. főúttól nyugatra eső területeken nincs a 7. sz. főúttal párhuzamos, megfelelő kiépítettségű települési út. Siófok a 7. sz. főút mentén fekszik, ez képezte a mindenkori településtengelyt akkor is, ha a nyomvonala átkerült a Fő utcáról a Tanácsház utcára. A 7. sz. út keleti irányban Budapest felé, nyugati irányban pedig a további balatonparti településeken túl Nagykanizsa, illetve Horvátország és Szlovénia jelent fontos kapcsolatot ábra A régi 7. sz. út a Víztorony közelében PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 80

88 4.3. ábra A 7. sz. főút jelenlegi városközponti szakasza 4.4. ábra A 7. sz. út Budapest felől a lakott terület határánál A település központjában csatlakozik a 7. sz. úthoz a 65. sz Szekszárd-Siófoki főút. Ez egyben Balatonkiliti főutcája. A 65. sz. úton délnyugat felé haladva elérhető a 61. sz. út, amely azután délkelet felé Dombóvárt és Kaposvárt, a megyeszékhelyt teszi elérhetővé. A megyeszékhely másik, és talán gyorsabb megközelítése az autópályán nyugat felé haladva, majd Balatonszemes után a 67. sz, útra letérve lehetséges. A Balaton északi partja, illetve a Balatontól északra fekvő területek egyrészt a Balaton keleti irányú megkerülésével a 71. sz. út közvetítésével, másrészt Siófoktól nyugat felé továbbhaladva Szántódnál a komppal lehetséges. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 81

89 Városi közúti hálózat és forgalmi rend 4.5. ábra Siófok jelenlegi közúti hálózata Siófok város közúti közlekedésének gerincét az országos főúthálózat két fontos útvonala, a közel kelet-nyugat irányú 7. sz. főút és az abból merőlegesen kiinduló 65. sz. főút képezi. A metszéspontjukban kialakult csomópont a város körúti forgalmilag legterheltebb pontja, egyben az úthálózat mértékadó helye. A 7. sz. út melynek korábbi nyomvonala a városközponton át vezetett 2x2 sávos kiépítésű. Forgalmát összehangolt jelzőlámparendszer irányítja, melynek működése a kisforgalmú téli időszakban szüneteltethető. Az egyes csomópontokban az igények függvényében és a forgalomnagyságnak megfelelően többsávos járműosztályozókat alakítottak ki. Az Ipar utcánál a főútvonalat szintben vasúti vonal (Kaposvár) keresztezi. A kereszteződés forgalmát vasúti fedezőjelző irányítja. A 65. sz. főút szintén 2x2 sávos kiépítésű. Jelzőlámpa a 7. sz. úttal alkotott csomóponton kívül csak a Somogyi utcai kereszteződésben működik, azzal összehangoltan. Az úton három 2 forgalmi sávos körforgalmú csomópont létesült. Ezek eredetileg koncentrikus sávvezetésűek voltak, melyeket a sok sávváltási baleset miatt spirális sávvezetésűvé alakítottak. Kapacitáshiányból fakadó közlekedési problémák az úthálózaton mindezideig csak a nyári időszakban jelentkeztek éspedig az előzőekben említett sz. főút 7. sz. főút (Tanácsház utca Vak Bottyán utca) kereszteződésében, valamint - a 65. sz. főút és az M7 autópálya északi körforgalmú alcsomópontjában. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 82

90 A 65. sz. főút és a 7. sz. főút csomópontjának problémája már igen hosszú időre tekint vissza. Az alapot ehhez az úthálózat azon kedvezőtlen sajátossága adja, hogy a dél felől érkező és a Balatont kelet felé kerülő és a fizető autópályaszakaszt használni nem kívánó - forgalom más helyi elkerülő útvonali alternatíva híján, a városon keresztül kell hogy haladjon. Ez az állapot tehát elsődlegesen nem is a 7. sz. út 65. sz. út túlterhelése, hanem a városon áthaladó átmenőforgalom és az ebből származó nemkívánatos környezeti terhelés - miatt kedvezőtlen. A csomópont hálózati szerepéből következően mindenirányú kapcsolatot biztosít, azaz 4 fázisú. Ez a körülmény jelentős veszteségidőket (hosszú közbenső idők) eredményez. A nyáron jelentkező forgalmi igényeket már hosszú ideje - a gyakorlatban még alkalmazható - leghosszabb periódusidővel (120 s) sem képes kielégíteni a csomópont. A szabad jelzések alapján számított névleges kapacitás valójában megvan, de ennek kihasználására a rendelkezésre álló rövid járműosztályozók miatt nincs lehetőség. A felállási szakaszok hosszának megnövelése ugyancsak nem lehetséges. Mindezek alapján megállapítható, hogy ennek a csomópontnak a teljesítőképessége hagyományos kereszteződéses típusú csomóponttal már nem növelhető. A megoldást vagy az egyébként sem kívánatos átmenőforgalom tehermentesítő útra vezetése és ezáltal a csomópont tehermentesítése, vagy más csomóponttípus (pld. jelzőlámpás körforgalom) alkalmazása jelenti. Tekintve, hogy az egész összehangolt jelzőlámparendszernek ez a csomópont a mértékadó helye, az összehangolás érdekében valamennyi jelzőlámpás kereszteződésnek ezzel a kedvezőtlenül és minden máshol szükségtelenül hosszú sok várakozási időt keltő programmal kell működnie. Ez, a nyári időszakban a megnövekedett gyalogosforgalom számára különösen kedvezőtlen. A 65. sz. úti körforgalmú autópálya-alcsomópontban korábban jelentkezett torlódások, amelyek az autópálya lehajtóra is visszanyúltak, valójában nem ennek a csomópontnak, hanem a 7. sz. úti jelzőlámpás kereszteződésnek a kapacitáshiányából fakadtak. Az ott kialakult torlódó járműoszlop elérte a körforgalmat és részlegesen lebénította azt. Az utóbbi években a gépjárműhasználatban bekövetkezett változásnak köszönhető, hogy ezek a torlódások mostanában nem ismétlődtek meg, illetőleg, hogy nem érték el a körforgalmat. Figyelmeztető azonban, hogy az idén (2012) nyáron a 7. sz. úttól visszatorlódó járműoszlop vége mindössze 100 m-re volt a körforgalomtól. A csomópont teljesítőképessége akár jelenlegi formájában, akár turbósítva (vagy jelzőlámpázva) mindig meg fogja haladni a 7. sz. úti csomópont 65. sz. úti ágának teljesítőképességét. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 83

91 Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés Közösségi közlekedés A város, mint a déli Balaton part fővárosa rendelkezik önálló helyi autóbusz hálózattal és kiterjedt helyközi kapcsolatrendszerrel. Az autóbusz hálózatot a vasútállomással egységet képező autóbusz állomásra koncentrálja a jelenlegi rendszer, minden járat végpontja ide fut be. A végállomás elhelyezése célszerű, hiszen közvetlen átszállás a vasútra, a Balaton part gyaloglási távolsággal elérhető ábra A helyközi autóbusz végállomás 4.7. ábra A helyközi autóbusz végállomás PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 84

92 4.8. ábra Vasútállomás 4.9. ábra Vasútállomás előtér ábra Vasútállomás - Autóbusz-állomás kapcsolat Végállomás A helyközi és helyi járatok közösen a városközponti végállomáson kaptak helyet. A helyközi és helyi hálózat is egycentrumú. A végállomás helye tradicionális, épülete újszerű, a terült gondozott, az útburkolat elöregedett. A biztonságot kamerarendszer szolgálja. A buszvégállomás 60 x 85 = 5000 m 2 - es területen helyezkedik el. A végállomás a járatok számára a 7-es út Dózsa György út csomóponttal a Dózsa György út, Fő u. nyomvonalon érhető el. Ez a belváros Víztorony térség gyalogosövezetté alakítása óta mintegy 1500 méteres többlet utat jelent a délről és nyugatról érkező járművek számára, menetenként. Az autóbusz-állomás a vasútállomás közvetlen szomszédságában, a Fő utcán található, amely ideális átszállási lehetőséget biztosít a kombinált utazások alkalmával. Az indulóhelyek száma 12, érkezésre 3 további állás van kijelölve jelzéssel. A helyi autóbuszjáratok 1 4-ig terjedő megállókból indulnak, illetve ide érkeznek. Az autóbusz-állomás épülete, illetve az autóbuszok által használt úttal PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 85

93 körbezárt kiemelt peronrész a társaságunk tulajdona, míg a parkoló, valamint az út önkormányzati tulajdon. Az autóbusz-állomáson 5:30-22:30 óráig működik forgalmi szolgálat, amely nyáron 24:00 óráig meghosszabbított munkaidőben üzemel. Az egyszemélyes forgalmi szolgálat a forgalomirányításon kívül utas-tájékoztatási feladatokat is ellát. Az elővételi pénztár 7:30-14:00 órái tart nyitva. Bérletváltás időszakában 7:00-17:00 óráig állunk a vásárlók rendelkezésére. A nyilvános illemhelyet vállalkozó üzemelteti, amely díj ellenében vehető igénybe. Szintén vállalkozó bérli és üzemelteti a BÜFÉ helységet. A váróhelyiség 90 fő befogadására alkalmas. A végállomás területén 20 db autóbusz tárolására van lehetőség, részben murvás területen ábra Autóbusz végállomás ábra Autóbusz végállomás közúti kapcsolata ábra Autóbusz végállomás helyi induló állások 1-4-ig ábra Váróterem Helyközi vasúti közlekedés Siófok a 30 Budapest-Székesfehérvár- Nagykanizsa vasútvonal mellett fekszik. A Budapest Székesfehérvár Nagykanizsa vasútvonal a MÁV 30-as számú 25 kv 50 Hz-cel villamosított vasútvonala, a 30a vasúti fővonal folytatása. Idegenforgalmi szempontból igen jelentős, mert összeköti a Balaton déli partját Budapesttel, és az ország szinte minden területével. Balatonszentgyörgynél ágazik el belőle a Keszthely Tapolca irányú, 30b számú vasútvonal. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 86

94 Pálya Az 1861-ben épült vasútvonal Budapest - Szabadbattyán között szakasza kétvágányú, a Szabadbattyán - Nagykanizsa között szakasza egyvágányú. Siófoktól Fonyódig 1989-ben, Fonyódtól Keszthelyig 1990-ben és Balatonszentgyörgytől Murakeresztúrig 1998-ban készült el a villamos felsővezeték. Engedélyezett sebesség Budapest - Lepsény között 120 km/h Lepsény - Balatonszentgyörgy között 80 km/h Balatonszentgyörgy - Zalakomár között 90 km/h Zalakomár - Nagykanizsa között 100 km/h PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 87

95 4.15. ábra Új és régi típusú szerelvények találkozása ábra FLIRT jármű ábra FLIRT jármű belső tere ábra 1. sz. vágány akadálymentes kialakítása Forgalma Jellemzően a Budapest-Déli pályaudvarról indulnak a Nagykanizsára, Keszthelyre, Fonyódra tartó gyorsvonatok és a Balaton déli partján közlekedő személyvonatok. Az EuroCity-k és InterCity-k, valamint a Horvátországba, Olaszországba tartó nemzetközi gyorsok a Budapest-Keleti pályaudvarról indulnak. A nagy nyári üdülőforgalomhoz képest a téli időszakban jóval kevesebb vonat közlekedik a vonalon. Nyári idényben fürdővonatok közlekednek a Balaton partjára Miskolc, Nyíregyháza, Győr, Szombathely és Pécs irányából. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 88

96 Várható fejlesztések A Siófoki vasútvonalakat két tervezési projekt érinti, amelyeket követően fejlesztések várhatók: A Balaton körüljárhatóságának megvalósíthatósági tanulmánya (Készíti: déli part UVATERV, északi part UNITEF) Balatonaliga és Balatonszentgyörgy közötti vasúti pálya korszerűsítése (Készíti: FŐMTERV) A vasúti közlekedés járművei V43 és V63 mozdonnyal vontatott, zömmel német, jó állapotú 2006-tól vásárolt személykocsikkal, 8 kocsis vonatok közlekednek. Emellett hétvégén csatolt iker Flirt vonatok is, a személyvonati relációban ábra MÁV 431 sorozat ábra MÁV V63 sorozat A Kaposvár Siófok (35-ös vasútvonal (kapcsolat a megyeszékhellyel) A MÁV egyvágányú, nem villamosított mellékvonala. A vonal a déli szakaszon bonyolít tényleges elővárosi forgalmat. A Siófok Tab közötti 6 megállóhelyen a helyközi autóbuszhálózat jobb szolgáltatása miatt, kevés a tényleges elővárosi forgalom a vonaton. Napi 6 vonatpár közlekedik Siófokra. A vonal 60 km/h tervezési sebességű, az átlagsebesség 32 km/h. BZ Mot motorvonatok közlekednek a vonalon. Mérhető elővárosi forgalom az északi szakaszon a Siófok Ádánd közötti 11 km-es szakaszon van, ahol 24 perc a menetidő. Siófok és a megyeszékhely közötti 100 km-es távolságot 3 óra 28 perc alatt teljesíti, így ez a regionális forgalomban nem használható alternatíva. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 89

97 4.21. ábra Kaposvár - Siófok BZ vonat Siófok állomás ábra A 35. sz. vasútvonalon közlekedő Bzmot vonat ábra A 35. sz. vasútvonalon közlekedő Bzmot vonat Vasútállomások, megállóhelyek Siófok ábra Siófok vasútállomás PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 90

98 Jelenlegi állapot Az állomás Siófok közigazgatási területén, a település központjában, a Balatontól közvetlenül délre található. Az állomás forgalmi szempontból a 30-as számú, Budapest (Déli pu.) Székesfehérvár Nagykanizsa Murakeresztúr országhatár vasútvonal középállomása, a 35-ös számú Kaposvár Siófok vasútvonal végállomása. A vasútvonal Siófok állomáson és csatlakozó nyíltvonali szakaszokon a 30-as és 35-ös vonalon is egyvágányú. A szomszédos állomások az alábbiak: 30-as fővonalon: A kezdőpont felé Szabadisóstó állomás. A végpont felé Zamárdi felső állomás 35-ös vonalon: A kezdőpont felé Ádánd állomás. Az állomás egy teherforgalmi és egy személyforgalmi részből áll, melyek hosszirányban elkülönülnek egymástól. A teherforgalmi állomásrész található a kezdőpont felőli oldalon. Az állomási vágánytengely-távolság 5.00 m, a II-III. vágányok, IV-V. vágányok között m, A és I. vágányok között m. A személyforgalmi állomásrészen három, sk+30 cm magas peron található, hosszuk m között változik. Az A és I. vágány közötti peronon található a Nyári váró épülete, illetve erről a peronról közelíthető meg a felvételi épület is. A középperonok megközelítése aluljárón keresztül lehetséges. Az aluljáró elérhető a vágányok jobb és bal oldaláról egyaránt, az lehetővé teszi az összes vágányon keresztben való átközlekedést. A peronok végénél egy acélszerkezetű gyalogos felüljáró található, mely a vágányokon való különszintű átközlekedést teszi lehetővé, a II-III. és IV-V. vágányok közé való eljutást nem biztosítja. A teherforgalmi állomásrész három vágánnyal csatlakozik a személypályaudvari részhez. A három vágányt útátjáró keresztezi. A teherforgalmi állomásrész VI-VIII. vágányai között valaha gabonarakó volt, ez már hosszú ideje üzemen kívül van. Gyalogos felüljáró keresztezi a teherforgalmi állomásrészt is. A teherforgalmi állomásrész páratlan végében található 3 db állomási mellékvágány (XII-XIII-XIV.), melyeket PFT vágánynak, valamint a MÁVGÉP és a VASÚTVILL tároló vágányainak használnak. A 35-ös sz. vv. is a teherforgalmi állomásrész páratlan végéből ágazik ki, a vonalra való kijáráshoz mindenképpen kitérőzni szükséges. A mellékvonal vágánya keresztezi a 7. sz. főközlekedési utat. Az állomás jelzői fényjelzők, a forgalom szabályozása a Szabadbattyán Nagykanizsa vonalrészen Fonyód székhellyel működő központi forgalomirányítói központból történik a MÁV Zrt. Gy / utasítása szerint. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 91

99 Szabadisóstó ábra Szabadisóstó vasútállomás ábra Szabadi-Sóstó vasúti mh. Jelenlegi állapot Az állomás Siófok közigazgatási területén, a település északkeleti oldalán, a Balatontól közvetlenül délre található. Az állomás forgalmi szempontból a 30-as számú, Budapest (Déli pu.) Székesfehérvár Nagykanizsa Murakeresztúr országhatár vasútvonal középállomása. A vasútvonal Szabadisóstó állomáson és csatlakozó nyíltvonali szakaszokon egyvágányú. A szomszédos állomások az alábbiak: 30-as fővonalon: A kezdőpont felé Balatonaliga állomás. A végpont felé Siófok állomás Az állomáson jelenleg 2 vágány található. Az állomási vágánytengely-távolság 5.00m. Az állomás területén jelentős műtárgy nem található. Az I. kitérő előtt útátjáró található. A felvételi épület az állomás jobb oldalán a szelvényben található. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 92

100 Az állomási vágányok mellett sk+30 cm magas, 364 mh, 4.50 m széles aszfalt burkolatú oldalperonok találhatóak. A peronok megközelítése szintben történik a páratlan végükön lévő útátjárón keresztül. Az állomás jelzői fényjelzők, a forgalom szabályozása a Szabadbattyán Nagykanizsa vonalrészen Fonyód székhellyel működő központi forgalomirányítói központból történik a MÁV Zrt. Gy / utasítása szerint. Szabadifürdő Az állomásközben a vasúti pálya jelenleg egyvágányú, az engedélyezett sebesség jelenleg 120 km/h. A nyíltvonalon jelenleg egy nyíltvonali szolgálati hely található, Szabadifürdő megállóhely. A vágány jobb oldalán található egy 360 mh. betonburkolatú, sk+30 cm magas, 2.0 m széles peron. A peronon térvilágítás van. A peron páros végében található egy 9.0 m sz., Strail gumielemes fény- és félsorompóval biztosított szintbeni útátjáró ábra Szabadifürdő vasúti megállóhely ábra Szabadifürdő mh. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 93

101 Balatonszéplak felső ábra Balatonszéplak felső vasúti megállóhely A felvételi épület a vasút Balaton felé eső oldalán található. A megállóhely a part menti út mellett van, közúti átjárót is találunk a Balatonaliga felőli végében (Vécsey K. u.). A megállóban egy vágány halad át. Balatonszéplak alsó ábra Balatonszéplak alsó vasúti megállóhely A felvételi épület a vasút Balaton felé eső oldalán található. A megállóhely a Nefelejcs térnél van, közúti átjárót is találunk a Balatonaliga felőli végében (Muskátli u.). A megállóban egy vágány halad át. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 94

102 Vasúti csomópont jelenlegi helyzet A Balaton déli partjának egyik legjelentősebb és leglátogatottabb települése Siófok. Vasúti csomópontként 3 irányból, Budapest, Kaposvár és Nagykanizsa felől fogadja a személy- és teherforgalmat. Itt ágazik ki a 30 Budapest-Székesfehérvár- Nagykanizsa vasútvonalból a 35 Kaposvár Siófok-vasútvonal a MÁV egyvágányú, nem villamosított magyarországi vasúti mellékvonala. A Kaposvár és Felsőmocsolád közötti vonalszakasz 1894-ben, a Felsőmocsolád és Siófok közötti pedig 1906-ban épült meg. A vonal legújabb állomása Somodor, amelyet az 1980-as években létesítettek. A vonalon Bzmot motorvonatok közlekednek. Elővárosi közlekedés Kaposvár és Felsőmocsolád között van. A vonal fő személyforgalma a Kaposvár-Kisbárapáti szakaszra korlátozódik. Az északi részen, Tab és Somogymeggyes között a leromlott pályaállapotok miatt a vonatok km/h-s sebességgel közlekednek, ezért ez a vonalrész kihasználatlanabb. A siófoki elővárosi forgalom a Siófok-Tab szakaszra korlátozódik, ám itt a legnagyobb utasforgalmat a Siófok-Ádánd vonalszakasz adja. A vonalon az átlagsebesség 32 km/h ábra A vasúti hálózat a Balaton környékén Helyi közösségi közlekedés A helyi hálózat egyben jelenti a déli Balaton part feltárását keleti irányban Szabadi-Sóstó és nyugati irányban Újhely-Széplak. A lakosság döntő része Belváros, Fokhegy és a 65. sz. úton elérve Balatonkiliti városrészben lakik. A balatonparti rész zömmel üdülőterület, csekély állandó lakosszámmal. A buszhálózat eléri Töreki falusias városrészt is. A nyári két-három hónapos időszakban a Balatonpart, szezonon kívül a Kiliti városrész a domináns. Elsődlegesen az oktatási ingázó és hivatásforgalom a jellemző, ezt kiegészíti a kereskedelmi zóna napközi forgalma. A helyi hálózat működtetése a Kapos VOLÁN Zrt. feladata, melyet 6 db városi 3 ajtós szóló autóbusszal lát el. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 95

103 1. A járműtípusok Jármű típusok Darab szám Férőhely Férőhely Beszerzés éve ülő álló IK IK IK Optare Solo táblázat Járműtípusok összefoglaló táblázata 2. Forgalomirányítás Az operatív forgalomirányítás részére valósidejű információ nem áll rendelkezésre, ezért a feladatot kizárólag az egyéb (telefonon) beérkező, vagy bekért információk segítségével szervezi a szolgálatban lévő forgalmista. Járműkövető rendszer semmilyen formában nem működik a helyi közlekedésben. 3. Utastájékoztatás Az indulási jegyzékek az indulási állásokon, illetve a várótermi utas-tájékoztató táblákon kerülnek kiírásra. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 96

104 4.32. ábra Várótermi utas-tájékoztató tábla ábra Várótermi utas-tájékoztató tábla ábra Indulási jegyzék megállóhelyen A viszonylatkiírás 4 db. autóbuszon FOK-GYEM kijelző segítségével történik. 2 db. autóbuszon hagyományos táblás jelzéssel oldjuk meg a tájékoztatást. Az autóbuszok utasterében a következő megállóra vonatkozó információt egy kb. 10 éve, az R&G cég által telepített, rendszer biztosítja, biztosította. Mára elavulttá vált, működése bizonytalan. Az információk mind vizuális, mind audiovizuális formában hozzáférhető. Az utas-tájékoztató rendszer a kocsiba telepített auto-komputer fordainformációiból, illetve a tachográf által mért távolságadatok alapján működött. A járművek pillanatnyi helyzetéről semmilyen információ nem áll rendelkezésére sem az utasok, sem a forgalomirányítás részére. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 97

105 Lágy közlekedési módok Kerékpáros közlekedés Siófok kerékpáros hálózata két részből tevődik össze: a Balatoni kerékpárút siófoki belső szakaszából és a város saját kerékpárútjaiból. A Balatoni kerékpárút körbevezet a Balatonon és részben önálló elkülönített kerékpárúton részben a településeken belül kijelölt kisforgalmú utcákon halad. Siófokon is a Balaton és a vasút közötti kisebb forgalmú utcákat veszi igénybe és a vasúttal párhuzamosan végighalad az egész településen ábra A Balatoni kerékpárút áthalad Siófokon is (zöld vonal) A város saját kerékpárútjai közül a legjelentősebb a Wesselényi u. Tanácsház u. Semmelweis u. Kandó Kálmán u. (7. sz. főút)déli oldalán vezetett kerékpárút. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 98

106 4.36. ábra Siófok kerékpáros hálózata (piros: a városi hálózat, zöld: Balatoni kerékpárút) ábra A Tanácsház utca déli oldalán vezetett kerékpárút PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 99

107 4.38. ábra A Fő utca belső szakaszán a déli oldalon kétirányú kerékpársáv vezet ábra A Fő utcán, a Vitorlás u. és a Kandó Kálmán u. között kétoldali felfestett kerékpársáv húzódik Fontos elem a Sió menti kerékpárút, amely a csatorna nyugati, majd a Sió kanyarulata után a déli oldali töltésén vezet Siójutig. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 100

108 Gyalogos közlekedés Siófok 2011-ben a parttól a belvárosig megújult. Csak a városközpontban több mint 6 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, az önkormányzati forrást részben uniós támogatással részben magántőkével kiegészítve. A belváros revitalizáció során megtörtént a régi Víztorony felújítása, a tér burkolatának, és növényzetének teljes cseréje (növényzet, szökőkutak, szobrok), felépült az új Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár épülete valamint a Sió Pláza bevásárlóközpont, alatta 300 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázzsal ábra A Fő tér alatti mélygarázs mindkét oldalról megközelíthető Az eredmény egy új belváros képe, amely mediterrán hangulatával illeszkedik az üdülővárosi hangulathoz, reményeink szerint városi fórum, találkozóhely lesz. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 101

109 4.41. ábra A korábbi átmenő forgalom elterelésre került ábra Grafika a Fő térről (Forrás: Balatontipp.hu) A város új, impozáns belvárosában a fejlesztés nyomán nagyobb hangsúlyt kapott a sétálóutcás, korzós jelleg. A város szívében kialakuló tágas terek, parkos szakaszok találkozási pontként meghatározzák a városközpont arculatát. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 102

110 4.43. ábra Látvány a víztoronyból Siófok Város Fő tere a Szabadság térrel együtt jelentős településszerkezeti és városesztétikai változáson ment keresztül az elmúlt évben: több évtizedes lakossági igényt kielégítve, igazi gyalogos főtérré vált, létrehozva egy tényleges városközpontot ábra A Fő tér részlete és a víztorony PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 103

111 4.45. ábra Részlet a Szerkezeti Tervből (tömör pontsor: gyalogos útvonal, üres pontsor kerékpáros útvonal) Siófokon ugyanakkor a teljes Balatonpart több mint 50%-a sétány vagy szabad strand, ami kiemelkedően jó ellátottságot jelent ábra A Balaton-parti gyalogos sétány (Forrás: Balatontipp.hu) PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 104

112 Parkolás helyzetértékelése Siófok parkolási helyzete attól függően, hogy az év mely szakában vizsgáljuk - eltérő képet mutat. Az év nagyobb szakában üdülőszezonon kívül jelentős parkolási anomáliák nem jelentkeznek. Intenzívebb parkolási igény ebben az időszakban csak a település centrumában tapasztalható, a város egyéb részein gépjármű-elhelyezési problémák nem adódnak. Üdülőszezonban a városba rendkívül nagyszámú üdülni vágyó érkezik, akik gépjárművüket alapvetően szállásuk közelében kívánják elhelyezni. Az így megjelenő parkolási igény főleg a part menti területeken jelentkezik, a vízparti sétányokat és tereket foglalva el a kikapcsolódni vágyó gyalogosok rovására. Őrzött parkolóházak, mélygarázsok hiányában a parkolóhelykereső járműmozgás igen jelentős. Ezen fenti igényekhez illeszkedik a parkolás szabályozásáról és a várakozás rendjéről szóló, 14/2011. (V.13.) önkormányzati rendelet, amely kijelöli a díjfizető parkolási zónákat a város területén. A rendelet kétféle parkolási zónát különböztet meg. Díjfizető zóna egész évben: Célja, a városközpont (PL. Fő tér, Városház tér) parkolási helyzetének rendezése, egész évben érvényes. Az üzemidő hétköznapokon , hétvégén ingyenes. A személygépkocsik óradíja 160 Ft/óra, autóbuszoké 480 Ft/óra. Szezonban az óradíjak 320, ill. 960 Ft/óra ra növekednek ábra Díjfizető parkoló a Kele utcánál Díjfizető zóna szezonálisan: Egyes part menti területeken, sétányokon (pl. Petőfi Sándor sétány) kerül bevezetésre, V IX.15 között. Célja a szezonálisan igen jelentős üdülőforgalommal együtt járó parkolási igény levezetése, a parkoló gépkocsik kiszorítása a vízparti gyalogosterületekről. Az üzemidő , a hét minden napján. A személygépkocsik óradíja 320 Ft/óra, az autóbuszoké 960 Ft/óra. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 105

113 4.48. ábra Kijelölt várakozóhelyek Siófokon Az egész évben érvényes, valamint a szezonálisan díjfizető várakozási övezetek együttesen nagyjából 1100 parkoló férőhelyet ölelnek fel. Az Önkormányzat által bevezetésre került Siófok-kártya jelentős parkolási kedvezményeket biztosít a helyi lakosoknak. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 106

114 Forgalmi helyzet, szolgáltatási színvonal Helyközi és távolsági közlekedés által biztosított szolgáltatási színvonal, távolsági kapcsolatok A helyközi és távolsági közlekedés autóbuszhálózatát meghatározza, hogy a város a Dunántúl centrumában fekszik, kapcsolatai a 7-es út és a 65-ös út. A távolsági közlekedésben a 65-ös úton déli irányban Kaposvár, Pécs, Szekszárd, Szigetvár, Dunaföldvár érhető el. Kaposvár naponta 11-szer, a többi nagyváros napi 1-5 alkalommal. A 65-ös úton a regionális hálózatban Tab, Iregszemcse, Nagyberény, Ságvár, Dég a legnagyobb forgalmú települések siófoki relációban. Viszonylat / / / ÚTVONAL REGGEL (6:00-9:00 ) JÁRATSZÁM (HÉTKÖZNAP) NAPPAL (9:00-13:00) DÉLUTÁN (13:00-18:00) ESTE (18:00-22:00) Siófok - Tab 1 járat 2 járat Tab - Siófok járat - 2 Siófok - (Nyim) - Nagyberény / Iregszemcse 4 járat 2 járat 7 járat 3 járat 18 Iregszemcse / Nagyberény - (Nyim) - Siófok 8 járat 2 járat 6 járat 3 járat 21 Siófok - Tab - Kapoly - Somogydöröcske - Bonnya 1 járat 1 járat 3 járat - 6 Bonnya - Somogydöröcske - Kapoly - Tab - Siófok 2 járat 1 járat 1 járat - 4 Siófok - Pécs Pécs - Siófok járat 1 Siófok - Tamási - Szekszárd 2 járat 2 járat 4 járat - 8 Szekszárd - Tamási - Siófok 2 járat 1 járat 2 járat 1 járat 6 (Mór -) Siófok - Pécs 1 járat Pécs - Siófok (- Mór) járat - 1 (Veszprém -) Siófok - Pécs 1 járat - 1 járat - 2 Pécs - Siófok (- Veszprém) 1 járat járat 2 (Tapolca -) Siófok - Kaposvár - 1 járat Kaposvár - Siófok (- Tapolca) járat - 1 Siófok - Dég - Sárbogárd - 2 járat 1 járat - 3 Sárbogárd - Dég - Siófok 1 járat 1 járat 1 járat - 3 (Veszprém -) Siófok - Szigetvár járat - 1 Szigetvár - Siófok (- Veszprém) - 1 járat (Veszprém -) Siófok - Ságvár járat 1 Ságvár - Siófok (- Veszprém) 1 járat (Tatabánya -) Siófok - Pécs - 1 járat Pécs - Siófok - (Tatabánya) járat 1 Siófok - Dunaföldvár - 1 járat Dunaföldvár - Siófok járat - 1 perc Napi indítás száma db táblázat A 65.sz. főúton közlekedő Siófokot érintő regionális és távolsági autóbuszvonalak PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 107

115 Keleti irányban a távolsági forgalomban Budapest (5 járat) mellett Veszprém, Tapolca, Mór, Győr, Pápa, Tatabánya érhetők el napi 1-3 alkalommal. A regionális járatok Enying, Kisláng és északi Balatonpart kapcsolatot adnak. Viszonylat 6005/ / ÚTVONAL REGGEL (6:00-9:00 ) JÁRATSZÁM (HÉTKÖZNAP) NAPPAL (9:00-13:00) perc DÉLUTÁN (13:00-18:00) ESTE (18:00-22:00) Napi indítás száma Siófok - Enying/Kisláng 2 járat 2 járat 5 járat 1 járat 10 Enying/Kisláng - Siófok 4 járat 1 járat 3 járat 1 járat 10 Siófok - Veszprém 1 járat 1 járat 2 járat - 4 Veszprém - Siófok - 2 járat 1 járat 1 járat 3 (Szigetvár -) Siófok - Veszprém - 1 járat Veszprém - Siófok (-Szigetvár) járat - 1 (Kaposvár -) Siófok - Tapolca járat - 1 Tapolca - Siófok (-Kaposvár) 1 járat (Pécs -) Siófok - Mór járat - 1 Mór - Siófok (-Pécs) 1 járat (Pécs -) Siófok - Veszprém 1 járat 1 járat 1 járat - 3 Veszprém - Siófok (-Pécs) 1 járat - 1 járat - 2 (Kaposvár -) Siófok - Győr 1 járat Győr - Siófok (-Kaposvár) járat 1 (Kaposvár -) Siófok - Budapest 1 járat - 2 járat - 3 Budapest - Siófok (-Kaposvár) 1 járat - 1 járat - 2 Siófok - Budapest 1 járat Budapest - Siófok járat - 1 (Nagyatád -) Siófok - Budapest járat - 1 Budapest - Siófok (-Nagyatád) 1 járat (Hévíz -) Siófok - Tatabánya járat - 1 Tatabánya - Siófok (-Hévíz) 1 járat (Pécs -) Siófok - Tatabánya járat 1 Tatabánya - Siófok (-Pécs) 1 járat Siófok - Ádánd - Tab - 1 járat - 1 járat 3 Tab - Ádánd - Siófok 1 járat - 1 járat - 3 Siófok - Ádánd 3 járat 4 járat 6 járat 2 járat 17 Ádánd - Siófok 5 járat 4 járat 5 járat 3 járat 18 db táblázat Siófok keleti irányú regionális és távolsági kapcsolatai PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 108

116 Nyugati irányban a balatonparti települések, valamint Nagyatád, Barcs, Marcali érhetők el regionális járatokkal. Jelentős a fürdővárosi kapcsolatrendszer Zalakaros, Hévíz, napi 1-3 alkalommal. Viszonylat / ÚTVONAL REGGEL (6:00-9:00 ) JÁRATSZÁM (HÉTKÖZNAP) NAPPAL (9:00-13:00) perc DÉLUTÁN (13:00-18:00) ESTE (18:00-22:00) Napi indítás száma Siófok - Kaposvár 1 járat 1 járat 2 járat - 5 Kaposvár/Tab - Siófok 2 járat 2 járat 2 járat - 6 Siófok - Balatonendréd 3 járat 2 járat 3 járat 2 járat 12 Balatonendréd - Siófok 4 járat 1 járat 3 járat 2 járat 12 Siófok - Kaposvár 1 járat 1 járat 1 járat - 4 Kaposvár - Siófok járat 1 járat 3 Siófok - Pusztaszemes/Bálványos 1 járat 1 járat 1 járat 1 járat 4 Pusztaszemes/Bálványos - Siófok 2 járat 1 járat 1 járat - 4 Siófok - Fonyód 1 járat Fonyód - Siófok járat - 1 Siófok - B.szárszó/Kötcse 1 járat 1 járat 4 járat - 6 B.szárszó/Kötcse - Siófok 2 járat 2 járat 1 járat - 6 Siófok - Zalakaros 1 járat Zalakaros - Siófok járat - 1 (Budapest -) Siófok - Nagyatád 1 járat Nagyatád - Siófok (-Budapest) járat - 1 (Budapest -) Siófok - Kaposvár - 1 járat 1 járat - 2 Kaposvár - Siófok (-Budapest) 1 járat - 1 járat - 2 (Tatabánya -) Siófok - Hévíz - 1 járat Hévíz - Siófok (-Tatabánya) járat - 1 Siófok - B.fenyves/Marcali - 2 járat 2 járat - 4 B.fenyves/Marcali - Siófok 2 járat 1 járat 1 járat - 4 (Kecskemét -) Siófok - Hévíz - 1 járat Hévíz - Siófok (-Kecskemét) járat - 1 Siófok - Barcs járat - 1 Barcs - Siófok - 1 járat Siófok - Nagyatád járat - 1 Nagyatád - Siófok 1 járat (Győr -) Siófok - Kaposvár járat 1 Kaposvár - Siófok (-Győr) 1 járat db táblázat Siófok nyugati irányú regionális és távolsági kapcsolatai PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 109

117 A helyközi regionális hálózat fenntartása a Kapos VOLÁN Zrt. feladata A személyszállítási feladatokat naponta 38 helyközi kocsival látja el. A várost munkanapokon 11 járatpár köti össze a megyeszékhellyel, és 5 járatpár a Fővárossal. Egy nemzetközi járat érinti a siófoki autóbusz-állomás, amely Budapest Firenze viszonylatban közlekedik. A napi feladatok döntően a hivatásforgalmi időszakokban csúcsosodnak ki. A fő utazási célpontok a reggeli órákban Siófok, Tab, Fonyód, Kaposvár. A távolsági közlekedésben a nagytérségi kiterjedt kapcsolatrendszerben a Pannon, Gemenc, Tisza, Kunság, Alba és VOLÁN busztársaságok is résztvesznek Helyi autóbusz közlekedés által biztosított szolgáltatási színvonal A helyi buszközlekedés hálózatán 7 törzsvonal és 5 betétjárat nyújtja a teljes szolgáltatást. A reggeli csúcsidőben 7.20 és 7.50 között az ingázó diákforgalom jelentős, délután ezek az igények időben eloszlanak. A déli irányú 4-14 vonalak Kilitibe, a legnagyobb éves forgalmat adják. A helyi szolgáltatás hálózatát az sz.ábrán mutatjuk be. A szolgáltatás forgalmi jellemzőit a tabló mutatja be Számozás Menetidő (perc) Követési idő(menetszám) Üzemidő Reggel Délelőtt Délután Este Ind. közlekedik Ind. közlekedik Széplak menet :30-21:05 20 egész nap 23:00 Sóstó :30-21:10 20 egész nap 23:40 VOLÁN telep menet - 2 menet - 5 5:45-15:30 - Kiliti Béke tér :55-18:20-6 betér TESCO-hoz Szept. 6-a tér :25-22:30 19 Somogyfok menet :20 2 Szépvölgyi u :25-18:25 - Töreki :05-16:45 6 Üzemidő nyári időszakban táblázat A helyi autóbusz közlekedés forgalmi jellemzői A vonalak jellemző menetideje 7-20 perc közötti. Reggeli időszakban van törekvés az ütemességre, de ez nem általános. A nap többi részében jellemző a 60, 120 perc követés, illetve a megjelölt indulási idő. Összességében az ütemes közlekedés a még megvalósítandó lépés Siófok helyi közlekedésében. A megállók közül a végállomás mellett kiemelkedő a Tanácsház úton az Önkormányzat megálló jelentősége, illetve 65-ös úti csomópontban a Kórház bejáró út. A megállóhelyi rágyaloglási távolságok nagyok m-t is eléri. A járatok kihasználtsága reggel iskolakezdéskor magas, % napközben átlagos. A helyi közlekedésben magaspadlós járművek közlekednek. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 110

118 4.49. ábra SIófok jelenlegi helyi autóbusz hálózata PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 111

119 Közlekedési szokásjellemzők áttekintése a háztartásfelvétel alapján A telefonos háztartásfelvétel munkaközi feldolgozása A közlekedési- és hatásmodellezés eredményes alkalmazásához nélkülözhetetlen az adekvát területi modell, melyhez ismernünk kell a vizsgált terület földrajzi-társadalmi- gazdasági viszonyait, a települések között kialakult kapcsolatrendszert és munkamegosztást. A háztartások telefonos kikérdezését követően a kérdezőbiztosok az elkészített kérdőíveket heti két alkalommal leadták a szervezők részére. A leadott kérdőívek alapján több szintű ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzés után került sor az adatok rögzítésére. Az adatrögzítés során a kérdőív kitöltése ismételt ellenőrzésen esik át Általános szempontok, módszertani leírás A háztartásfelvételnek le kell fednie a siófoki kistérség területét úgy, hogy a felvett adatok (háztartások, utazást végző személyek, napi utazások) mennyiségben és részletezettségben alkalmasak legyenek a terület forgalomkeltésének, forgalomáramlásának és módválasztási szokásainak számszerűsítésére. Az adatok felmérése, feldolgozása és elemzésével a következők szerint: A minta elemszáma: 822 fő. A megkérdezettek átlagos életkora 46,4 év (a legfiatalabb 14, a legidősebb 91 éves) A megkérdezettek 48,55%-a nő, 51,5%-a férfi A mintavétel módja: véletlenszerű Reprezentáció: a válaszadó neme, életkora, aktivitása A felmérés címlista szerint telefonos módszerrel történt. Ennek oka a háztartásokkal való egyszerűbb kapcsolatfelvétel. (A háztartások a kérdőíves biztosokat nagy százalékban nem engedik be.) A kisebb lakossági zavartatást a telefonos módszer biztosítja. A kikérdezésekre kedd péntek közötti napokon került sor. A megkérdezett utazási információk mindig az előző napon megtett, munkanapi utazásokra vonatkoztak. A megkérdezéseket a reprezentativitás biztosítása érdekében kedd péntek között naponta délután között végezzük. A mintavétel egyenletességére fokozottan kell ügyelni, így a megkérdezett háztartások számának megoszlása az egyes kérdezési napok között nem térhet el jelentősen PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 112

120 KORA JOGOSÍTVÁNY KORA JOGOSÍTVÁNY KORA JOGOSÍTVÁNY KORA JOGOSÍTVÁNY KORA JOGOSÍTVÁNY KORA JOGOSÍTVÁNY KORA JOGOSÍTVÁNY SZGK. (DB) KISTEHER (DB) MKP. (DB) KP (DB) SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT TSZ. 16/12 Bemutatjuk a Kérdezőlapot és a Munkamódszer lapot, mely szerint a kérdezők dolgoztak. Sorszám: TELEPÜLÉS (IRÁNYÍTÓSZÁM) Bővített kérdéssor: SZEMÉLYI ADATOK HÁZTARTÁSI ADATOK LAKÓHELY NEME AKTIVITÁS A HÁZTARTÁSBAN ÉLŐK (Az első mindig a kérdezett) RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÁRMŰVEK EGYÉB UTCA Ffi=1 Nő=2 KORA 1. DOLGOZÓ 2. TANULÓ 3. NYUGDÍJAS 4. GYES/GYED 5. MUNKANÉLK 6. HTB. A HÁZTARTÁSBAN ÉLŐK ÖSSZJÖVEDELME 1. <100eFt >400rFt UTAZÁSI SZOKÁSOK NAPI UTAZÁSOK (minden utazás kiinduló pontja az előző utazás célja, kivéve az első indulást) TELEPÜLÉS UTCA AZ UTAZÁS KEZDETÉNEK AZ IDEJE (ha lehet, órát írjunk, ne napszakot) GYAKORISÁG 1 hetente 3-4x 2 hetente 1x 3 havonta 1-2x 4 naponta INDOK 1 munka 2 ügyintézés 3 iskola 4 vásárlás 5 szabadidő 6 haza 7 egyéb MÓD 1. személygépjármű 2. tömegközlekedés 3. kerékpár 4. gyalog INDULÁSI HELY X X X X 1. ÚTI CÉL/2. INDULÁSI HELY 2. ÚTI CÉL/3. INDULÁSI HELY 3. ÚTI CÉL/4. INDULÁSI HELY 4. ÚTI CÉL/5. INDULÁSI HELY 5. ÚTI CÉL/6. INDULÁSI HELY 6. ÚTI CÉL/7. INDULÁSI HELY ábra Háztartásfelvétel Kikérdező lap PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 113

121 4.51. ábra Háztartásfelvétel Részletes Kikérdező lap PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 114

122 4.52. ábra Háztartásfelvétel munkamódszer lap PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 115

123 A háztartásfelvételekből nyert helyi közlekedési szokásjellemzők 1. Nemek szerinti megoszlás Nő 48% Férfi 52% ábra A telefonon megkérdezettek nemek szerinti aránya A megkérdezettek nem szerinti megoszlása, közel azonosnak mondható. 2. Jelenlegi gazdasági aktivitás szerinti megoszlás Háztartásbeli 3% Munkanélküli 20% Dolgozó 28% GYES/GYED 5% Tanuló 8% Nyugdíjas 36% ábra Gazdasági aktivitás szerinti megoszlás a telefonos háztartásfelvételből PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 116

124 3. Életkor szerinti megoszlás % % % 80+ 1% % % % % Az átlag életkor 46,4 év ábra A telefonon megkérdezettek életkor szerinti megoszlása 4. Jogosítvánnyal rendelkezők aránya Nincs 24% Van 76% ábra Jogosítvánnyal rendelkezők aránya a telefonon kikérdezettek közül A megkérdezettek háromnegyed része rendelkezik jogosítvánnyal. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 117

125 5. Háztartásnagyság szerinti megoszlás 4 fő 27% 1 fő 17% 3 fő 23% 2 fő 33% Az átlagos háztartásnagyság 2,6 fő/háztartás ábra Háztartásnagyság szerinti megoszlás 6. A háztartásban élők összjövedelme 400 ezer Ft felett 10% ezer Ft 6% 100 ezer Ft alatt 13% ezer Ft 29% ezer Ft 42% ábra A kikérdezett családok egy havi bevétele PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 118

126 7. Ezer főre jutó járművek száma Személygépkocsi Kisteherautó Motorkerékpár Kerékpár ábra A rendelkezésre álló járművek száma ezer főre vetítve PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 119

127 8. Utazások gyakoriság szerinti megoszlása Utazási gyakoriság Darab Arány Hetente 3-4x % Hetente 134 9% Havonta 1-2x % Naponta % Nem utazott 60 4% Összesen % táblázat Utazások gyakoriság szerinti megoszlása A napi utazások döntő hányada (59%) napi rendszerességű, a nem utazók aránya mindössze 4%-ot képvisel. Nem utazott 31% Hetente 3-4x 14% Hetente 7% Havonta 1-2x 9% Naponta 39% ábra utazások gyakorisága szerinti megoszlás PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 120

128 9. Utazások közlekedési mód szerinti megoszlása Közlekedési mód Darab Arány Személygépjármű % Tömegközlekedés 103 7% Kerékpár % Gyalog % Összesen % táblázat Utazások utazási mód szerinti megoszlása Kerékpár 15% Gyalog 13% Tömegközlekedés 7% Személygépjármű 65% ábra Utazások mód szerinti megoszlása Az utazások több mint fele (65%) személygépjárművel történik. A kerékpárral közlekedők aránya eléri a 15%-ot. A tömegközlekedést mindössze 7% használja. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 121

129 10. Utazások indok szerinti megoszlása Indok Darab Arány munka % ügyintézés 102 7% iskola 47 3% vásárlás % szabadidő 82 5% haza % egyéb % Összesen % táblázat Utazások utazási indok szerinti megoszlása egyéb 10% munka 26% haza 37% vásárlás 12% ügyintézés 7% iskola 3% szabadidő 5% ábra Utazások indok szerinti megoszlása PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 122

130 11. Egyéni utazások indok szerinti megoszlása egyéb 11% munka 28% haza 35% ügyintézés 7% szabadidő 6% vásárlás 11% iskola 2% ábra Egyéni utazások indok szerinti megoszlás A munkával kapcsolatos ügyintézés és a vásárlással kapcsolatos utazások többsége személygépkocsival történik. 12. Közforgalmú utazások indok szerinti megoszlása egyéb 17% munka 19% ügyintézés 3% haza 41% iskola 9% vásárlás 5% szabadidő 6% ábra Közforgalmú utazások indok szerinti megoszlás A közösségi közlekedésnek leginkább a munkába járásnál van fontos szerepe. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 123

131 13. Gyalogos-kerékpáros utazások indok szerinti megoszlása egyéb 6% munka 22% haza 40% ügyintézés 7% iskola 4% szabadidő 5% vásárlás 16% ábra Gyalogos-kerékpáros utazások indok szerinti megoszlása A gyalogos-kerékpáros közlekedés szerepe a munkába járásnál és a vásárlásnál a legjelentősebb. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 124

132 14. Utazások napi lefolyása ábra Megkezdett utazások időbeni eloszlása óránkénti bontásban A fenti diagramból egyértelműen kiderül, hogy a reggeli csúcs 7 és 8 óra között van, míg a délutáni 15-től 16 óráig tart. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 125

133 ABA ÁDÁND AUSZTRIA BADACSONYTOMAJ BALATONBOGLÁR BALATONENDRÉD BALATONFÖLDVÁR BALATONFÜRED BALATONLELLE BALATONSZABADI BALATONSZÁRSZÓ BALATONSZEMES BALATONVILÁGOS BUDAPEST DOMBÓVÁR ESZTERGOM GYŐR HÉVÍZ IGAL IREGSZEMCSE JÁSZBERÉNY KÁNYA KAPOSVÁR KŐRÖSHEGY LAJOSMIZSE LEPSÉNY MERENYE MIKLÓSI NAGYCSEPELY PÉCS PÉR PUSZTASZEMES SÁGVÁR SÁRBOGÁRD SÁRVÁR SIÓJUT SÓSTÓFALVA SZABADI SZÁNTÓD SZÉKESFEHÉRVÁR SZEKSZÁRD SZLOVÁKIA SZOLNOK TAB TÁC TAMÁSI TATABÁNYA TENGŐD VÁRPALOTA VESZPRÉM ZAMÁRDI SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT TSZ. 16/ Utazások úticél szerinti eloszlása ábra Utazások úticél szerinti eloszlása A Siófokról induló utazók közül a legtöbben Zamárdit veszik célba, de átlag feletti a Budapestre, Balatonszabadiba, Ságvárra és Székesfehérvárra tartók száma is. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 126

134 ABA ÁDÁND AUSZTRIA BADACSONYTOMAJ BALATONBOGLÁR BALATONENDRÉD BALATONFÖLDVÁR BALATONFÜRED BALATONLELLE BALATONSZABADI BALATONSZEMES BALATONVILÁGOS BUDAPEST DOMBÓVÁR FONYÓD GYŐR HÉVÍZ IGAL IREGSZEMCSE KÁNYA KAPOSVÁR KŐRÖSHEGY LAJOSMIZSE LEPSÉNY MERENYE MIKLÓSI PÉCS PUSZTASZEMES SÁGVÁR SÁRBOGÁRD SÁRVÁR SIÓJUT SÓSTÓFALVA SZABADI SZÁNTÓD SZÉKESFEHÉRVÁR SZEKSZÁRD SZLOVÁKIA SZOLNOK TAB TAMÁSI TATABÁNYA TENGŐD VESZPRÉM ZAMÁRDI SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT TSZ. 16/ Utazások kiindulópont szerinti eloszlása ábra Utazások kiindulópont szerinti eloszlása A városba érkező utasok túlnyomó többsége a fővárosból indul, de nagy mennyiségben érkeznek Zamárdiból, Székesfehérvárról és Ságvárról is. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 127

135 Utasforgalom a helyi közlekedésben Utasforgalom alakulása a helyi hálózaton Az utasforgalmi vizsgálatokat a helyi hálózaton októberben végeztük. A számlálás kiterjedt a megállókban és a végállomáson a fel-és leszállók rögzítésére, valamint kikérdezéses információgyűjtés is történt. A saját számlálás mellett vizsgáltuk a közelmúltban végzett egyéb vizsgálatok eredményeit is. A Megbízó rendelkezésre bocsátotta a következő munkák eredményeit: 1. Siófok város helyi közösségi közlekedésének felülvizsgálata és fejlesztési terve Készítette: Pécs és térsége közösségi közlekedéséért egyesület Siófok város helyi autóbusz-közlekedésének vizsgálata és fejlesztése Készítette: Universitas-Győr Nonprofit Kft. a Kapos Volán Zrt. megbízásából Ezek közül a 2. sz. munka még a városközpont átépítése előtt készült, ami jelentősen befolyásolta annak eredményeit, ezért ezeket az eredményeket csak tájékoztató jelleggel vettük figyelembe. A január végén készített 1. sz. munka során keresztmetszeti és kikérdezéses utasszámlálást is végeztek. Ez az időszak jellegét tekintve hasonló, mint az általunk végzett októberi számlálások. Ennek a munkának az eredményeit felhasználtuk jelen fejezet elkészítése során. Az egész hálózatra elmondható, hogy a mértékadó utasszám a reggeli 6:50-7:50-ig tartó időszakban realizálódott a hálózaton. Ez 789 felszállást jelentett, ami 27%-a a napi összes felszállásnak ábra Utaseloszlás munkanapon A csúcsidei tömeg, mint sok más Siófokhoz hasonló kisvárosban reggel egy csúcsórában jelenik meg a hálózaton. A lépcsőzetes munkakezdés hiánya miatt az azonos nagyságú városokhoz hasonlóan Siófokon sem tapasztalható, hogy a csúcsidőszak elnyújtva jelentkezne. Emiatt a 7:50-8:50-ig terjedő időszakban töredéke, csupán 181 felszállás történt. Összeadva a délelőtti órák utasforgalmát (7:50-12:50) 764 utast számolhatunk, ami gyakorlatilag a reggeli csúcsóra utasszámát csak alulról súrolja. A délelőtti időszak utasszáma szinte csak a 4-14-es vonalon és a 6-os viszonylat Autóbusz-állomás Koch Róbert utca szakaszon mutatkozik. Az utasszám a délutáni időszakban 13:50-14:50 között mutat jelentős kiemelkedést, majd fokozatosan csökken. 18:30 után már csak a 14-es buszok utasforgalma látható az ábrán. A felszállások száma 19:50 után közel nullára csökken. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 128

136 A reggeli mértékadó utasszám határozza meg általában a járművek számát, melyek a tömegközlekedési feladatot ellátják. A reggeli csúcsórában összesen 10 autóbusz látja el a helyi üzem feladatait. Kihasználtság vizsgálat A nap során felvett adatok alapján a nagy szórás miatt kiértékelésre kerültek a zsúfolt, illetve kihasználatlan járatok. Zsúfoltnak tekinthető az a járat, melyben 80%-ot meghaladja a statikus utasszám. Kihasználatlannak pedig azt a járatot tekintjük, melynek a kihasználtsága nem éri el a 20%- ot. Szóló busz esetében az Ikarus 415-ös busznál kialakításuk szerint 75 vagy 97, midibusz esetén a NABI-OPTARE-nél 59 fő szállítóképességet definiáltunk. Munkanapokon a járatok 52%-a közlekedik kihasználatlanul. Ezek jellemzően az üdülő és falusias területeket kiszolgáló járatok. Természetesen az alapszolgáltatás biztosítása érdekében ezekre a járatokra is szükség van, azonban a kihasználtsági arányokon mindenképpen javítani kell. Kilitit, és a Foki-hegyi lakótelep érintő 4-14-es és 6-os vonal járatai jellemzően kihasználtak, csak az esti időszakban jelentkezett alacsonyabb utasforgalom. Mindössze két zsúfolt járattal találkoztunk az utasszámlálás során, melyek a 4-14-es vonalon csúcsidőszakban közlekedtek. 1-es vonal értékelése A vonalon az utasszám nagy részét a vonalon található szakközépiskola diákjai adták. A többi utas minimális számú műszakos dolgozó és helyi lakó volt. A diákjáratok kivételével 0-5 fő volt a járatok terhelése. A ábran láthatjuk a vonal utasforgalmának alakulását. A kiugró utasszámokban a szakközépiskola diákjai vették igénybe a járatokat. A többi járat tömeges igényeket nem elégít ki szezonális időszakon kívül ábra Az 1-es vonal utasforgalmának időbeni megoszlása PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 129

137 2-es vonal értékelése A 2-es viszonylat utasainak nagyobb részét a körzetben található kollégium diákjai adták, továbbá az 1-es vonalon regisztráltnál nagyobb arányban utaztak helyi lakók és dolgozók az érintett járatokon. Az utasforgalom alakulását a ábran figyelhetjük meg ábra A 2-es vonal utasforgalmának időbeni megoszlása 3-as vonal értékelése A 3-as számú vonal a Bajcsy Zsilinszky utca környékén biztosít alapszolgáltatást, illetve az ipartelep műszakos dolgozóinak nyújt közlekedési lehetőséget. A műszakváltáskor közlekedő járatok a körzet lakóinak igényeit nem szolgálják ki es vonal értékelése A 4-14-es viszonylatok a maguk 27,8 utas/járat átlagforgalmával a város legkihasználtabb vonalai. A reggeli időszakban a járatok maximálishoz közeli kihasználtsággal közlekednek. A csúcsidei, járatonkénti összes utasszámot a ábra, míg a dinamikus utasszámot azaz a megállónkénti átlagterhelést a ábra mutatja. A délutáni csúcsidő 13:50-től 16:50-ig terjedő időpontok közé tehető, ám a legnagyobb utasforgalom ezen belül a 13:50-14:50-ig tartó időszakban bonyolódik le. Érdekesség, hogy a 4-14-es buszok ebben az időszakban váltanak át 40 percről 30 percezésre, és hiába itt van a legnagyobb utasszám, mégis 15:00-tól járnak 20 perces gyakorisággal Kilitibe a járatok. A ábran láthatjuk, hogy a legnagyobb terhelés a kor és kor éri az Autóbuszállomásról induló járatokat. A 15. órában megfigyelhető völgy a belvárosban kialakult túlkínálat miatt van. Meg kell jegyezni, hogy a számlálás napján a Béke térről és az Asztalos utcától a Szeptember 6-a tér felé a diákok már 13 óra előtt elindultak, mivel a délutáni foglalkozások elmaradtak. Ez viszont a belvárosi túlkínálatot nem cáfolja, hiszen az Autóbusz-állomásról 15:00-kor és 15:40-kor induló (általános diákbuszok) rendre 29, 28 fővel érkeztek a Béke térre. A járatok 20 perces közlekedtetése tehát leginkább a 14 órás időszakban szükséges. Itt is inkább a középiskolák kicsengetéséhez való igazodás lenne a fő szem-pont. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 130

138 Az iskolákhoz igazodás más esetben is fontos szempont. Példaként mutatjuk, hogy a 7. órának a Krúdy Gyula Szakiskolában (Kereskedelmi Iskola) 14:15 perckor van vége. Az intézménytől az Autóbusz-állomás felé közlekedő 6-os busz 14:11 perckor van az iskolánál, amit nem lehet elérni. A 14:30-as 2-es számú járatot, ami a diák-szálló felé közlekedik, emiatt sem autóbusszal sem gyalogosan nem lehet elérni ábra Járatonkénti összes utasszám a 4-14-es vonalon (Autóbusz-állomás Kiliti) 5-ös vonal értékelése ábra Dinamikus utasszám a 4-14-es vonalon (Autóbusz-állomás Kiliti) Az 5-ös vonal a somogyfoki gazdaságot hivatott kiszolgálni. Tulajdonképpen a 7-es vonal Somogyfokig közlekedő betétjárataként kezelhetjük. Utasforgalma alacsony. A vonalon közlekedő szóló autóbusz minimális kihasználtságú volt a reggeli csúcs-időben. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 131

139 6-os vonal értékelése A 6-os vonal átlagos utasforgalma 16,4 fő. A vonalon közlekedő járatok a hurokjárati közlekedési rend, illetve a ritka közlekedés miatt nem adnak megfelelő szolgáltatást a Koch Róbert utca lakótelepének. A buszok alacsony utasforgalma továbbá annak köszönhető, hogy a menetrend a vonalon található középiskola csengetési rendjéhez nem igazodik. Általában a csengetés előtt perccel megy el járat az iskola mellett. További negatívuma a viszony-latnak, hogy csak egy irányban érinti a Küszhegyi utca kertvárosi jellegű környékét, ahonnan jelentkezett célforgalom a Szépvölgyi út felé. Tehát aki reggel elindult iskolába, az délután autóbusszal szinte egyáltalán nem tud hazajutni. A lakótelepre közlekedő viszonylaton több esetben midibusz közlekedik. A ábra a vonal utasforgalmának alakulását mutatja be ábra A 6-os vonal utasforgalmának időbeni megoszlása 7-es vonal értékelése A vonal utasforgalma igen alacsonynak tekinthető, még a város átlagnál is alacsonyabb a kihasználtsági szint. Az átlagos utasszám 11,8 fő/járat. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 132

140 Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 1G-es viszonylat: Széplak, alsó v.mh.-autóbusz állomás SZÉPLAK, alsó v.mh. Fenyves tér Zichy Mihály u. Fáy András u Deák Ferenc u. Széplak felső vmh. 7-es számú főút Bókay János u. Kórház Városháza AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 133

141 4.78. ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 134

142 Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 2-es viszonylat: Autóbusz állomás-sóstó, kemping Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 2-es viszonylat: Sóstó, kemping-autóbusz állomás AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS 133 SÓSTÓ, KEMPING 34 Kinizsi u. 139 Sóstó, vá. 30 Mikes Kelemen u. 134 Kenesei u. 37 Tamási Áron u. 132 Szabadi v.mh. 53 Muzsinszki Nagy E u. 121 Gábor Á. u. 54 Berzsenyi Dániel u. 115 Darnai tér 73 Darnai tér 101 Berzsenyi Dániel u. 76 Gábor Á. u. 97 Muzsinszki Nagy E u. 117 Szabadi v.mh. 56 Tamási Áron u. 137 Kenesei u. 42 Mikes Kelemen u. 138 Sóstó, vá. 31 Kinizsi u. 139 SÓSTÓ, KEMPING 0 AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 3-as viszonylat: Autóbusz állomás - Volán-Telep Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 3-as viszonylat: Volán-Telep - Autóbusz állomás AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS 17 VOLÁN-TELEP 7 Dózsa Gy. u. 27 Kőolaj 17 Tessedik Sámuel u. 27 Kereszt 19 Bajcsy-Zsilinszky u Bajcsy-Zsilinszky u Kereszt 22 Tessedik Sámuel u. 20 Kőolaj 9 Dózsa Gy. u. 17 VOLÁN-TELEP 0 AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 135

143 Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 5-ös viszonylat: Somogyfok-Autóbusz állomás SOMOGYFOK 3 Gesztenye u. Széplak felső, v.mh es számú főút 11 Foki-hegyi iskola 7 Nefelejcs u. 9 Koch Róbert u. 7 Kórház 5 Városháza 0 AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 136

144 Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 7-es viszonylat: Töreki, alsó-autóbusz állomás TÖREKI, ALSÓ 4 Töreki, ABC 17 Töreki, homokbánya Töreki elágazó Széplak felső, v.mh. 7-es számú főút Foki-hegyi iskola Nefelejcs u. Koch Róbert u. Kórház Városháza 14 AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 137

145 Megállók közötti utasszám alakulása munkanap 7S-es viszonylat: Töreki, alsó-autóbusz állomás TÖREKI, ALSÓ Töreki, ABC Töreki, homokbánya Töreki elágazó Széplak felső, v.mh. Gesztenye u SOMOGYFOK Gesztenye u. Széplak felső, v.mh. 7-es számú főút Foki-hegyi iskola Nefelejcs u. 3 3 Koch Róbert u. Kórház 2 2 Városháza 1 AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS 0 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3, ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként ábra Az utasszámlálás eredményei járatonként és irányonként PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 138

146 Utazási szokások a helyi közösségi közlekedési hálózaton A számlálásokon túlmenően az autóbusz pályaudvaron kérdezőbiztosok célforgalmi kikérdezést végeztek. A kikérdezés a következő adatokra terjedt ki: Személyek adatai o Kikérdezett személyek kora, neme o Kikérdezett személyek gazdasági aktivitása Utazási szokások felmérése: o utazáshoz igénybevett közlekedési mód (egyéni, közösségi, nem motorizált közlekedés, vagy ezek kombinációja), o utazáshoz igénybevett járműtípus meghatározása, o utazáshoz igénybevett közforgalmi közlekedési viszonylat meghatározása, o utazás időpontja A kapott eredményeket az alábbi diagramokon szemléltetjük: 1. A helyi autóbusz hálózatot használók megoszlása úticél szempontjából Foki-hegy 26% Kiliti 8% 4 9% 6 2% 9 6% 11 3% 12 2% 13 3% 16 1% 17 1% 18 2% Aranypart 5% 31 1% 29 1% 27 28% 25 1% 22 3% ábra Az autóbusz-állomásról helyi busszal elindulók úticél szerinti megoszlása (a körzeteket a ábra mutatja) PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 139

147 4.99. ábra Körzetbeosztás 2. A helyi autóbusz hálózatot használók gazdasági aktivitása Gyes 2% Nyugdíjas 13% Dolgozó 12% HTB 1% Tanuló 72% ábra Az autóbusz-állomásról helyi busszal elindulók gazdasági aktivitás szerinti megoszlása A helyi viszonylatokat leginkább diákok használják. Ezt a következő, a motiváció szerinti megoszlást mutató diagram is alátámasztja. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 140

148 3. A helyi busszal közlekedők motiváció szerinti megoszlása Munka 5% Egyéb 6% Ügyintézés 4% Haza 46% Iskola 36% Szabadidő 2% Vásárlás 1% ábra Az autóbusz-állomásról helyi busszal elindulók motiváció szerinti megoszlása 4. Jogosultság szerinti megoszlás a helyi hálózaton Bérlet Bérlet (kedv.) Jegy Jegy (kedv.) Ingyenes (>65) Ingyenes 4% 8% 3% 18% 10% 57% ábra Az autóbusz-állomásról helyi busszal elindulók jogosultság szerinti megoszlása A kedvezményes bérlettel utazók igen magas száma is a diákság nagyszámú jelenlétéről árulkodik. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 141

149 Utasforgalom a helyközi közösségi közlekedési hálózaton Helyközi utasszámlálás A helyközi autóbuszokon lévő utasforgalmat megállóhelyi számolással mértük fel. Siófok összes helyközi megállóhelyén, illetve az autóbusz pályaudvaron számoltuk meg a fel és leszálló utasokat. A központi autóbusz pályaudvaron 1311 fel- és 1848 leszálló utast regisztráltunk. Az így kapott eredményeket az alább látható diagramokon ábrázoltuk: Fel Le ábra Fel- és leszállók a megállóhelyeken (Nagykanizsa irányából) Fel Le ábra Fel- és leszállók a megállóhelyeken (Budapest irányából) PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 142

150 Fel Le ábra Fel- és leszállók a megállóhelyeken (Kiliti irányából) Fel Le ábra Fel- és leszállók a megállóhelyeken (Balatonszabadi irányából) PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 143

151 Utazási szokásjellemzők a helyközi közösségi hálózaton Az utasforgalmi számlálással párhuzamosan az összes megállóban, illetve az autóbusz pályaudvaron kérdezőbiztosok megállóhelyi kikérdezést végeztek. A buszra várakozó utasokat kérdezték gazdasági aktivitásukról és utazási szokásaikról. A kérdésekre adott válaszokból adatokat kaptunk a térségben élők utazási szokásairól, igényeiről. A kikérdezést a felszállásra várakozók körében lehetett végezni, de ez egésznapos kitekintésben megfelelő adathalmazt képez. Ezeket az alábbi ábrákon szemléltetjük: 1. Nemek szerinti megoszlás Nő 59% Férfi 41% ábra A kikérdezettek nem szerinti megoszlása 2. Kor és nem szerinti megoszlás fő Nő Férfi ábra A kikérdezettek kor és nem szerinti megoszlása PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 144

152 3. Gazdasági aktivitás szerinti megoszlás Nyugdíjas 20% GYES/GYED 1% Munkanélküli 3% Háztartásbeli 1% Tanuló 45% Dolgozó 30% ábra A kikérdezettek gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Ahogyan a helyi közlekedésben, itt is megfigyelhető, hogy az utazó közönség legnagyobb hányadát a diákság teszi ki. Valamivel magasabb a munkába járók és a nyugdíjasok aránya. 4. Lakóhely szerinti megoszlás 26% Siófok Vidék 74% ábra A megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlása A kikérdezett utasok közül 74% Siófokon kívülről érkezett a városba, mindössze 26%-uk helyi lakos. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 145

153 Ádánd Balatonendréd Balatonföldvár Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonvilágos Budapest Enying Iregszemcse Kaposvár Kereki Kötcse Lajoskomárom Nagyberény Pusztaszemes Ságvár Siófok Siójut Som Szabadhídvég Székesfehérvár Tab Tamási Veszprém Zamárdi SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT TSZ. 16/12 5. Utazások kiindulópontja szerinti megoszlás ábra Az utazások kiindulópontja szerinti megoszlás A legtöbb utas Ádándról érkezett az autóbusz pályaudvarra, de magasan átlag feletti utas jött Balatonszabadi, Nagyberény, Ságvár, Tab és Zamárdi irányából is. 6. Utazások úticél szerinti megoszlása ábra Utazások cél szerinti megoszlása A megkérdezettek közül a legtöbben a városban maradnak. A vidékre utazók közül a legtöbben Balatonszabadiba utaznak, de jelentős az Ádándra, vagy Enyingre tartók száma is. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 146

154 7. A megálló megközelítésének módja és a továbbutazás módja 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% Gyalog Kerékpár Vonat Helyi busz Helyközi/Távolsági busz Személygépkocsi 10% 0% Megközelítés módja Továbbutazás módja ábra A megálló megközelítésének és a továbbutazás módja A megállóba érkezők túlnyomó többsége gyalog vagy autóbusszal érkezik oda. A tovább utazásban minimálisra csökken a gyaloglás aránya, viszont nagyobb szerepet kap a személygépkocsi, illetve a kerékpár is. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 147

155 SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT TSZ. 16/12 8. Utazások indok szerinti megoszlása Egyéb 8% Munka 12% Ügyintézés 6% Iskola/Óvoda 11% Haza 54% Vásárlás 4% Szabadidős tevékenység 5% ábra A megkérdezettek utazási motiváció szerinti megoszlása A legtöbben iskolába, dolgozni, illetve onnan haza járnak autóbusszal. A vásárlások mindössze 4%-át bonyolítják ilyen módon. 9. Utazások napi lefolyása ábra A fel- és leszállók száma óránkénti bontásban A legtöbben egyértelműen reggel 7 és 8 óra között veszik igénybe Siófok tömegközlekedését. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 148

156 Vasúti utasforgalmi számlálás és célforgalmi felvétel (MCF) A Budapest Székesfehérvár Nagykanizsa vasútvonal a MÁV 30-as számú villamosított vasútvonala, a 30a vasúti fővonal folytatása. Idegenforgalmi szempontból igen jelentős, mert összeköti a Balaton déli partját Budapesttel, és az ország szinte minden területével. A Szabadbattyán - Nagykanizsa között szakasza egyvágányú. Ezen a szakaszon a sebességkorlátozás 80 km/h. Jellemzően Budapest-Déli pályaudvarról indulnak a Nagykanizsára, Keszthelyre, Fonyódra tartó gyorsvonatok és a Balaton déli partján közlekedő személyvonatok. Az EuroCity-k és InterCity-k, valamint a Horvátországba, Olaszországba tartó nemzetközi gyorsok Budapest-Keleti pályaudvarról indulnak. A nagy nyári üdülőforgalomhoz képest a téli időszakban jóval kevesebb vonat közlekedik a vonalon. Nyári idényben fürdővonatok közlekednek a Balaton partjára Miskolc, Nyíregyháza, Győr, Szombathely és Pécs irányából. A vasútvonal teherforgalma közepes Vasúti utasforgalmi számlálás októberében a MÁV 30. számú vonalán, Siófok állomáson utasforgalmi számlálást végeztünk. A számlálás reggel 6 órakor kezdődött és délután 18 óráig tartott. Ennél a számlálásnál is tanulók végezték a felmérést. Az állomásokon számolták a fel- és leszálló utasokat. 1. Felszálló utasok úti cél szerinti megoszlása Adatok célállomás Felszállók Leszállók Budapest Fonyód 3 47 Kaposvár Miskolc Nagykanizsa Siófok Székesfehérvár Zágráb Végösszeg táblázat Úti cél szerinti megoszlás PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 149

157 Felszállók Leszállók ábra Fel- és leszálló utasok a különböző irányokba 2. Fel- és leszálló utasok aránya irányonkénti bontásban Budapest felé Felszállók Leszállók ábra Fel- és leszálló utasok a Budapest felé tartó vonatokra PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 150

158 Nagykanizsa felé Felszállók Leszállók ábra Fel- és leszálló utasok a Nagykanizsa felé tartó vonatokra A fenti két ábrából kiderül, hogy vonal főváros felé eső szakasza lényegesen forgalmasabb, mint a Nagykanizsai irány. Kaposvár felé Felszállók Leszállók ábra Fel- és leszálló utasok a Kaposvár felé tartó vonatokra Ez az irány elágazik dél felé a MÁV 35. számú vonalára. A vonalon Bzmot motorvonatok közlekednek. Az északi részen, Tab és Somogymeggyes között a leromlott pályaállapotok miatt a vonatok km/h-s sebességgel közlekednek,ezért ez a vonalrész kihasználatlanabb. A siófoki elővárosi forgalom a Siófok-Tab szakaszra korlátozódik, ám itt a legnagyobb utasforgalmat a Siófok-Ádánd vonalszakasz adja. A vonalon az átlagsebesség 32 km/h, így a menetidő Kaposvárig 3,5-4 óra. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 151

159 6:58 7:16 7:28 7:42 7:43 7:59 8:30 8:58 9:15 10:15 11:39 13:44 14:23 14:58 15:00 15:44 15:55 16:02 16:08 16:58 17:00 17:10 17:32 SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT TSZ. 16/12 3. A Siófokon leszálló utasok órai bontásban ábra A Siófokon leszálló utasforgalom napi lefolyása PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 152

160 Vasúti célforgalmi kikérdezés Az utasforgalmi számlálással párhuzamosan, a két vonat érkezése között a diákok az utazási szokásaikról kérdezték a várakozókat. A kikérdezés a következő adatokra terjedt ki: Személyek adatai o Kikérdezett személyek kora, neme o Kikérdezett személyek gazdasági aktivitása Utazási szokások felmérése: o utazáshoz igénybevett közlekedési mód (egyéni, közösségi, nem motorizált közlekedés, vagy ezek kombinációja), o utazáshoz igénybevett járműtípus meghatározása, o utazáshoz igénybevett közforgalmi közlekedési viszonylat meghatározása, o utazás motivációja (indoka), o utazás időpontja o helyváltoztatás induló és célállomása A kikérdezés célja az volt, hogy minél jobban megismerjük a Siófok térségében élők utazási szokásait, igényeit. Az itt kapott információk nagy segítséget nyújtanak a tervezés során. A kérdezők a lehető legtöbb utastól kérdezték meg az utazási szokásait. A válaszokat egy erre a célra kialakított kérdezőlapon rögzítették. A kérdezőlapon a következő adatokat regisztrálták: Időpont Utas neme, kora, lakhelye Hol szállt fel a vonatra Honnan érkezett a megállóba Mivel érkezett a megállóba Aktivitása (dolgozó, nyugdíjas ) Hová utazik Mivel utazik tovább Mi az utazás célja Utazási jogosultsága (jeggyel, bérlettel utazik ) A kikérdezés befejeztével az adatokat digitálisan feldolgoztuk. A kapott eredmények közül a legfontosabbakat az alábbi diagramokon ábrázolva mutatjuk be. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 153

161 1. Kor és nem szerinti megoszlás Férfi Nő ábra A megkérdezettek korfája A vasútállomáson megkérdezettek túlnyomó többsége 23 év alatti fiatal. 2. Gazdasági aktivitás szerinti megoszlás Nyugdíjas 27,7% Gyes 0,5% Munkanélküli 2,1% Tanuló 41,0% Dolgozó 28,7% ábra A megkérdezettek megoszlása gazdasági aktivitásuk szerint Az állomási kikérdezés alanyai közül a legtöbb tanuló volt. Viszonylag egyenletes megoszlást mutat az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 154

162 Ádánd Balatonboglár Balatonendréd Balatonföldvár Balatonlelle Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Bedegkér Budapest Debrecen Enying Esztergom Fonyód Gödöllő Hőgyész Iregszemcse Lepsény Mezőkomárom Mohács Szabadi Szántód Székesfehérvár Szekszárd Tab Teleki Zamárdi Ádánd Baja Balatonboglár Balatonendréd Balatonföldvár Balatonlelle Balatonöszöd Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonvilágos Bedegkér Békéscsaba Budapest Debrecen Esztergom Fonyód Gödöllő Iregszemcse Kalaznó Kapoly Kazincbarcika Lepsény Mezőkomárom Mezőszentgyörgy Mohács Siófok Szántód Székesfehérvár Tab Teleki Tolna Zamárdi SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT TSZ. 16/12 3. Lakóhely szerinti megoszlás ábra A megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlása A legtöbb kikérdezett helyi lakos, de átlag felett van a lepsényiek, balatonszárszóiak és a budapestiek száma is. 4. Kiindulási hely szerinti megoszlás ábra A vidéki utazók kiindulási helyének megoszlása PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 155

163 23 11% 22 7% 27 2% 25 8% 30 2% 28 3% Kiliti 2% 7 5% 3 2% 8 3% 9 10% 10 2% 13 8% 11 3% 12 3% 20 10% 19 13% 16 7% ábra A helybéli utazók kiindulási helyének megoszlása körzetek szerint 5. Úti cél szerinti megoszlás ábra A megkérdezett utasok úti cél szerinti megoszlása Egyértelműen kiderül, hogy a Siófokról vonattal induló utasok leginkább a fővárosba utaznak. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 156

164 6. Az állomás megközelítésének és elhagyásának módja szerinti megoszlás Mivel érkezett a vasútállomásra? Személygépjárművel Helyközi/távolsági busszal Helyi busszal Vonattal Kerékpárral Gyalog Egyéb módon 2% 14% 45% 12% 6% 6% 15% ábra Mivel érkezett az állomásra? Siófok vasútállomását az utasok közel fele gyalogosan közelíti meg. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 157

165 7. Utazási indok szerinti megoszlás Haza 42% Egyéb 18% Munka 12% Ügyintézés 6% Iskola 6% Szabadidő 12% Vásárlás 4% ábra Motiváció szerinti megoszlás A vasutat használók motivációja viszonylag egyenletes megoszlást mutat. 6 és 12% között van a munkába járók, az iskolába járók, az ügyeiket intézők, a vásárlók és a szabadidős tevékenység céljából utazók aránya. 8. Utazási jogosultság szerinti megoszlás Jegy 21% Bérlet(kedv.) 27% Jegy(kedv.) 21% Ingyenes(>65) 13% Bérlet 13% Ingyenes 5% ábra Motiváció szerinti megoszlás Jól látható, hogy a vasutat a legtöbb utas (66%) ingyen, vagy valamilyen kedvezménnyel veszi igénybe és mindössze az utazók 1/3-a fizet teljes árat jegyre vagy bérletre. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 158

166 9. Kikérdezések napi lefolyása ábra Megkérdezett utasok száma órai bontásban PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 159

167 Közúti forgalmi terhelés Átmenő és célforgalmak meghatározása Annak meghatározására, hogy a Siófokra érkező járművek közül milyen arányban van a cél- és a tranzit forgalom, a kordonponti kikérdezéses módszert választottuk. A módszer alapja, hogy a vizsgált terület jellemző belépési pontjain a lehető legtöbb autóst megállítjuk és kikérdezzük az aktuális utazásáról és utazási szokásairól. A kordonpontok elhelyezkedését a ábra mutatja. A megállításhoz a Siófoki Rendőrkapitányságtól kaptunk segítséget, a kikérdezést pedig helyi középiskolás diákok végezték. A kikérdezést az alábbi ábrán látható kérdezőlap segítségével végeztük ábra A kordonponti kikérdezéshez használt kérdezőlap PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 160

168 ábra A kordonpontok elhelyezkedése A kikérdezés során összesen 172 interjú készült. Az alanyok átlag életkora 43 év volt, 73,2%-uk férfi, 26,8%-uk nő. Egy járműben átlagosan 1,6 fő utazott. A kapott eredményeket az alábbi ábrákon szemléltetjük. 1. A megkérdezettek nem és kor szerinti megoszlása Férfi % 25% 15% 5% 5% 15% 25% 35% ábra A megkérdezett autósok korfája Az megkérdezettek közül 117 férfi és 44 nő. A férfiak közül a legtöbben év között vannak, míg a legtöbb női autós ez a mutató 24 és33 év között van. A megkérdezettek átlagéletkora 42,4 év. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 161

169 2. Az átmenő és a célforgalom aránya Átmenő 22% Cél 78% ábra Az átmenő és a célforgalom aránya A városba érkező autósok bő 3/4 részének Siófok az úti célja, míg a maradék 22% a tranzit forgalom. 3. Az átmenő forgalom megoszlása Úti cél szerinti megoszlás Az átmenő forgalmak eredete Nyugat 34% Dél 47% Nyugat 14% Kelet 19% Kelet 31% Dél 55% ábra Az átmenő forgalom megoszlása úti cél és kiindulási hely alapján A fenti ábrákból egyértelműen kiderül, hogy a városon áthaladó tranzit forgalom fele a déli irányból érkezik, vagy arra hagyja el a várost. Ez súlyos terhet ró a 7. sz. főút és a 65. sz. főút csomópontjára. Itt a nyári csúcsforgalom idején rendszeresek a torlódások. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 162

170 4. A kikérdezettek motiváció szerinti megoszlása 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 34% 10% 8% 5% 11% 8% 4% 10% 6% 6% ábra Az utazás célja A Siófokra érkező autósok túlnyomó többsége a munkahelyére igyekszik. Feltűnő, hogy az iskolások aránya mindössze 5%. Ez egybevág az előzőekben már tárgyalt tömegközlekedési számlálások eredményeivel, ahol ők voltak többségben. A térségre tehát jellemző, hogy míg az aktív munkaerő autóval, a diákság jellemzően tömegközlekedéssel közlekedik. 5. Az utazások gyakorisági szerinti megoszlása Havonta 16% Ritkábban 15% Hetente többször 15% Naponta 32% Hetente 22% ábra Az utazás gyakorisága A megkérdezettek közel fele rendszeresen ismétli az aktuális utazását. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 163

171 6. A kikérdezések napi lefolyása 18% 16% 13% 14% 10% 11% 10% 9% ábra Az utazások napi lefolyása Csomóponti számlálás októberében a város 18 pontján csomóponti forgalomszámlálást is végeztünk. Ezeket a pontokat a ábra mutatja. A számlálást a Perczel Mór Gimnázium diákjai végezték, akik reggel 7 és 11, valamint délután 14 és 18 óra között számoltak a csomópontokban. A számlálók az adott PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 164

172 csomópontba minden irányból beérkező járműveket a ábran látható csomóponti forgalomszámláló lapokra rögzítették a továbbhaladás iránya, illetve 8 féle járműkategória alapján szelektálva. A tanulmány szempontjából legfontosabb csomópontban, a 7.sz. főút és a 65.sz. főút csomópontjában nyáron is történt számolás. Ennek az eredményeit a ábra szemlélteti. A csomóponti forgalomszámláláseredményeit a mellékletekben közöljük, ahol a csomópontok mértékadó óraforgalmát (MOF) tüntettük fel, figyelembe véve a törvényszerűségi szorzókat, melyeket a Magyar Közút által kiadott 2005 évi törvényszerűségi tényezők című kiadványa alapján határoztuk meg. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 165

173 ábra Csomóponti számláló helyek ábra Csomóponti forgalomszámláló lap PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 166

174 ábra A 7.sz. főút és a 65.sz. főút forgalmi ábrája nyáron, pénteki csúcsórában PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 167

175 Közúti baleseti helyzet Siófok közigazgatási területén az elmúlt 3 évben a személyi sérüléses balesetek száma a következőképpen alakult: halálos kimenetelű 3 db súlyos sérüléses 46 db könnyű sérüléses 125 db A balesetek adataiból az alábbiakban közöljük a helyszínekre vonatkozó részleteket, amelyből megállapítható, hogy a fejlesztéssel érintett területen az utóbbi három évben egy halálos baleset történt: Város Szelvény Kimenetel Utca Házszám Ker. utca Siófok könnyű sérüléses Semmelweis Siófok könnyű sérüléses Tanácsház Sió Siófok súlyos sérüléses Tanácsház Sió Siófok halálos Szőlőhegy 6 Siófok könnyű sérüléses Rét Tessedik Sámuel Siófok súlyos sérüléses Jegenye 81 Siófok könnyű sérüléses Széchenyi Siófok súlyos sérüléses Honvéd 123 Siófok könnyű sérüléses Máté Kacsóh Pongrác Siófok könnyű sérüléses Tanácsház Dózsa György Siófok könnyű sérüléses Tanácsház Siófok könnyű sérüléses Vak Bottyán Siófok súlyos sérüléses Alkotmány 15 Siófok könnyű sérüléses Fő Szabadság Siófok könnyű sérüléses Tanácsház Széchenyi Siófok súlyos sérüléses Batthyány Táncsics Mihály Siófok könnyű sérüléses Indóház Siófok könnyű sérüléses Kinizsi Pál Batthyány Siófok súlyos sérüléses Fő Mártírok Siófok súlyos sérüléses Batthyány Lajos Táncsics Mihály Siófok könnyű sérüléses Batthyány Lajos Táncsics Mihály Siófok könnyű sérüléses Wesselényi 53 Siófok halálos Vak Bottyán Siófok könnyű sérüléses Kinizsi Pál 6 Siófok súlyos sérüléses Fő Siófok könnyű sérüléses Tanácsház 24 Siófok könnyű sérüléses Vak Bottyán Siófok súlyos sérüléses Petőfi Kinizsi Pál Siófok súlyos sérüléses Vak Bottyán Siófok könnyű sérüléses Wesselényi Darnay Kálmán PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 168

176 Siófok könnyű sérüléses Erdei Ferenc 30 Siófok könnyű sérüléses Semmelweis 7 Siófok könnyű sérüléses Wesselényi Sziget Siófok súlyos sérüléses Kandó Kálmán Szépvölgyi Siófok könnyű sérüléses Koch Róbert Korányi Sándor Siófok súlyos sérüléses Szabadság 11 Siófok könnyű sérüléses Tanácsház Vak Bottyán Siófok súlyos sérüléses Vak Bottyán Reviczky Gyula Siófok könnyű sérüléses Kacsóh Pongrác Máté Siófok könnyű sérüléses Marosi Siófok könnyű sérüléses Fő Dózsa György Siófok könnyű sérüléses Jegenye Siófok könnyű sérüléses Semmelweis Bláthy Ottó Siófok könnyű sérüléses Wesselényi 106 Siófok könnyű sérüléses Tanácsház 36 Siófok könnyű sérüléses Sziget 33 Siófok könnyű sérüléses Deák Ferenc 25 Siófok könnyű sérüléses Tanácsház Vilma Siófok súlyos sérüléses Templom Siófok könnyű sérüléses Honvéd Tanács Siófok könnyű sérüléses Vak Bottyán 19 Siófok súlyos sérüléses Kossuth Lajos Vilma Siófok könnyű sérüléses Honvéd 40 Siófok súlyos sérüléses Szépvölgyi Bláthy Ottó Siófok könnyű sérüléses Tanácsház 9 Siófok könnyű sérüléses Batthyány Lajos Táncsics Mihály Siófok könnyű sérüléses Tanácsház Siófok könnyű sérüléses Mikes Kelemen Batthyány Lajos Siófok könnyű sérüléses Marosi Siófok súlyos sérüléses Kandó Kálmán 10 Siófok könnyű sérüléses Tanácsház Vak Bottyán Siófok könnyű sérüléses Erdei Ferenc Reviczky Gyula Siófok könnyű sérüléses Szépvölgyi Bláthy Ottó Siófok súlyos sérüléses Vak Bottyán Báthory fejedelem Siófok könnyű sérüléses Bajcsy-Zsilinszky Ipar Siófok könnyű sérüléses Szent László Garay János Siófok könnyű sérüléses Tanácsház Fő Siófok könnyű sérüléses Béke 4 Siófok könnyű sérüléses Bajcsy-Zsilinszky 174 Siófok súlyos sérüléses Vak Bottyán Siófok súlyos sérüléses Semmelweis Bláthy Ottó Siófok könnyű sérüléses Bláthy Ottó 26 Siófok könnyű sérüléses Vak Bottyán Báthory fejedelem Siófok könnyű sérüléses Tanácsház Siófok súlyos sérüléses Vak Bottyán PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 169

177 Siófok könnyű sérüléses Békás Siófok könnyű sérüléses Ady Endre 72 Siófok könnyű sérüléses Dózsa 10 Siófok könnyű sérüléses Kandó Kálmán Bláthy Ottó Siófok könnyű sérüléses Siófok súlyos sérüléses Boglárka 1 Siófok könnyű sérüléses Malom Siófok könnyű sérüléses Batthyány Lajos Kinizsi Pál Siófok súlyos sérüléses Jegenye 91 Siófok könnyű sérüléses Bajcsy-Zsilinszky 182 Siófok súlyos sérüléses Siófok súlyos sérüléses Sió Siófok súlyos sérüléses Boglárka Szőlővirág Siófok könnyű sérüléses Siófok könnyű sérüléses Attila Siófok súlyos sérüléses Vak Bottyán Tanácsház Siófok súlyos sérüléses Zúgó Siófok súlyos sérüléses Beszédes József Sziklai János Siófok könnyű sérüléses Beszédes József Kilián Siófok súlyos sérüléses Siófok könnyű sérüléses Petőfi 40 Siófok könnyű sérüléses Fő Siófok könnyű sérüléses parkoló Siófok könnyű sérüléses Október huszonharmadika 30 Siófok könnyű sérüléses Felszabadulás Gorkij Siófok súlyos sérüléses Siófok könnyű sérüléses Honvéd 93 Siófok könnyű sérüléses Szépvölgyi 2 Öreghegy Siófok könnyű sérüléses Jegenye 91 Siófok könnyű sérüléses Fő 107 Siófok könnyű sérüléses Vak Bottyán Siófok könnyű sérüléses Siófok könnyű sérüléses Siófok könnyű sérüléses Beszédes József 73 Siófok súlyos sérüléses Vak Bottyán Siófok könnyű sérüléses Siófok súlyos sérüléses Kinizsi Pál Fő Siófok könnyű sérüléses Siófok könnyű sérüléses Hajóállomás parkoló Siófok súlyos sérüléses Tanácsház 1 Sió Siófok könnyű sérüléses Vak Bottyán 30 Siófok súlyos sérüléses Siófok könnyű sérüléses Tanácsház PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 170

178 Siófok súlyos sérüléses Siófok súlyos sérüléses Siófok könnyű sérüléses Siófok súlyos sérüléses Siófok könnyű sérüléses Siófok könnyű sérüléses Mikszáth Kálmán 25 Siófok könnyű sérüléses Zamárdi Siófok halálos Ady Endre Tamási Áron Siófok könnyű sérüléses Petőfi 20 Siófok súlyos sérüléses Mártírok 7 Siófok súlyos sérüléses Siófok könnyű sérüléses Siófok könnyű sérüléses Szőlősi 38 Siófok súlyos sérüléses Honvéd Tanács Siófok súlyos sérüléses Damjanich József Siófok súlyos sérüléses Kinizsi Pál 3 Siófok könnyű sérüléses Töltényi Szaniszló 46 Siófok könnyű sérüléses Bláthy Ottó 59 Névtelen Siófok könnyű sérüléses Bajcsy-Zsilinszky Siófok könnyű sérüléses Vak Bottyán 47 Siófok súlyos sérüléses Tanácsház 3 Fő Siófok könnyű sérüléses Sziget Sziget Siófok könnyű sérüléses Fő 60 Siófok könnyű sérüléses Rákóczi Ferenc Gorkij táblázat Közúti balesetek helye és súlyossága az elmúlt 3 évben PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 171

179 Parkolási igény Városközpont Siófok belvárosának (vasút - Sió u. Tanácsház u. Dózsa György u. által határolt terület) a parkolási helyzete az alábbiakban jellemezhető: A kialakított parkolókban (Siófok vá. előtt, Kele utcában, Kálmán Imre sétánynál) a parkolás módja szegélyre merőleges. A gerinc útvonalakon (Fő u., Tanácsház u.) a járműelhelyezés szegéllyel párhuzamosan, járdán vagy úttesten történik. A kisebb utcákban párhuzamos (Kele u., Budai Nagy Antal u.), ill. merőleges (Sió u.) parkolás egyaránt megfigyelhető. A Belváros főterén található Sió Pláza 200 férőhelyes mélygarázst üzemeltet, amely hétköznap az első 2 órára ingyenesen igénybe vehető (hétvégén a parkolás ingyenes). Be- és kihajtás a Fő utca felől történik. A vizsgált parkolóhelyek napközbeni kihasználtsága az októberi felmérés során a következőképp alakult: Siófok vá. előtt 35% Kele utcai kiépített parkoló 25% Kálmán Imre sétánynál található parkoló 50% Fő utca 70% Tanácsház utca 50% Kele utca 90% Budai Nagy Antal utca 25% Általánosságban elmondható, hogy a szezonon kívüli időszakban parkolási problémák a belvárosban nem lépnek fel, a férőhelykínálat az igényeket kielégíti, a gépjármű-elhelyezés rendezett körülmények között megoldott P+R december 5-én folytatott egyeztetés során a tervezők az Önkormányzattól az alábbi tájékoztatást kapták: Siófok Önkormányzata a P+R funkciójú parkolókat jelenleg nem működtet. A közeljövőben P+R parkolók kialakításában nem gondolkodik, ahhoz területet belátható időtávon belül nem biztosít. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 172

180 Keresleti igények jellemzése Gazdasági -társadalmi-környezeti meghatározók Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2010 Település Siófok Zamárdi Ádánd Balatonszabadi Balatonendréd Nagyberény Nyim Ságvár Siójut Som Személygépkocsi Ebből természetes személy által üzemeltetett táblázat Motorizációs szint a kistérségben, 2010 Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint (db) Motorkerékpárok száma (db) Autóbuszok száma (db) Teherszállító gépjárművek száma összesen (különleges célú gépkocsival együtt) (db) táblázat A siófoki motorizáció idősora PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 173

181 Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Időszak Önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km) Önkormányzati kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút hossza (km) Állami közutak hossza (km) táblázat A siófoki úthálózat idősora A Siófok Kiliti repülőtér, a Balatontól alig 5 km re, Siófoktól délre, a 65-ös számú főúttal párhuzamosan, az úttól kb m re elterülő 1250 m hosszú pályával rendelkező füves repülőtér. A megcélzott forgalom az idegenforgalom céljait szolgálja, ezek érdekében a szervezett kiképző és sportrepülések végrehajtása is fontos szerepet játszik. Tanfolyamokat tartanak az érdeklődők képzésének biztosítása érdekében. A Siófok-Kiliti repülőtéren rendezvényeket, nemzetközi repülőtáborokat szervezésnek, karbantartási munkálatokat végeznek Kapcsolódó fejlesztések Vizsgálatunk során feltártuk a vasúttal kapcsolatos, már ismert fejlesztéseket. Megállapítható, hogy ezeknek a tervezett elkerülő úttal kapcsolatos hatása nincs, nem okoz forgalmi átterhelődést. A teljesség kedvéért ismertetjük a vasúti fejlesztéseket Balatonaliga és Balatonszentgyörgy közötti vasúti pálya korszerűsítése (Készíti: FŐMTERV) Szabadisóstó áll. Siófok áll. közötti szakasz Az állomásközben a vasúti pálya jelenleg egyvágányú, az engedélyezett sebesség jelenleg 120 km/h. A nyíltvonalon jelenleg egy nyíltvonali szolgálati hely található, Szabadifürdő megállóhely. A vágány jobb oldalán található egy 360 mh. betonburkolatú, sk+30 cm magas, 2.0 m széles peron. A peronon térvilágítás van. A peron páros végében található egy 9.0 m sz., Strail gumielemes fény- és félsorompóval biztosított szintbeni útátjáró. Tervezett állapot A tervezett állapotban két nyíltvonali vágánnyal kell számolni Szadabifürdő megállóhely utántól. A FŐMTERV Zrt. tervezésében Szabadifürdő mh. (kiz.) Siófok áll. (bez.) szakasz kétvágányúsításra kerül Szabadifürdő megállóhely után 1800-as nyíltvonali kitérővel. A szakaszon a sebesség átépítést követően is 120 km/h marad. A szakaszra Főmterv Zrt. engedélyezési tervet készített, melyben Szabadifürdő megállóhelyen 360 mh., sk+55 cm magas peront tervezett, illetve új Aranypart elnevezésű megállóhelyet, melyen a PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 174

182 helyhiány miatt csak a jobb oldalra került peron (360 mh, sk+55 cm magas, 4.35 m széles), így a személyvonatoknak páros irányból Szabadifürdő megállóhely és Siófok állomás között helytelen vágányon kell. Siófok áll. Zamárdi-felső áll. közötti szakasz Az állomásközben a vasúti pálya jelenleg egyvágányú, az engedélyezett sebesség jelenleg 120 km/h. A nyíltvonalon jelenleg két nyíltvonali szolgálati hely található, Balatonszéplak-felső (Siófok közigazgatási terület) és Balatonszéplak-alsó megállóhely (Zamárdi közigazgatási terület). Mindkét megállóhelyen a vágány jobb oldalán található egy 360 mh. betonburkolatú, sk+30 cm magas, 2.0 m széles peron. A peronon térvilágítás van. A mindkét megállóhelyen a peron páros végében egy-egy 9.0 m sz., Strail gumielemes fény- és félsorompóval biztosított szintbeni útátjáró található. Tervezett állapot A tervezett állapotban két nyíltvonali vágánnyal kell számolni. A FŐMTERV Zrt. tervezésében Siófok áll. (kiz.) Zamárdi felső áll. (bez.) szakasz kétvágányúsításra kerül Siófok állomás után 1800-as nyíltvonali kitérővel. A szakaszon a sebesség átépítést követően is 120 km/h marad. A szakaszra Főmterv Zrt. engedélyezési tervet készített, melyben Balatonszéplakfelső és Balatonszéplak-alsó megállóhelyen 360 mh., sk+55 cm magas peront tervezett. közlekedniük. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 175

183 ábra Második vágány építésére javasolt szakasz Siófok térségében (Forrás: az UNITEF-UVATERV konzorcium által készített 30. sz. v.v. és kapcsolódó vonalszakasz vizsgálata) Kiliti Sportközpont A ábra a Sportközpont helyszínrajzát mutatja. Erről a témáról teljes engedélyezési tervdokumentációval készült. A megvalósíthatósági tanulmány oldaláról a következőkben áll: jelentős forgalomvonzó létesítmény, a Kilitiből induló déli megkerülő út (3. változat) mellett fekszik, az elkerülő út induló csomópontja és első szakasza a sportcentrum létesítésekor megvalósul. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 176

184 ábra A Kiliti Sportközpont helyszínrajza PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 177

185 Fő utca Mártírok útja Sió utca körforgalom A Fő utca Mártírok útja Sió utca körforgalom, kiviteli tervek vannak. A kivitelezés időpontja nem ismert. A beruházás befolyásolja a kulcsfontosságú sz. főutak csomópontjának a környezetében a forgalom lebonyolódását ábra Fő utca Mártírok útja Sió utca körforgalom PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 178

186 Sió utca Sorház utca ( gimnázium mögötti) parkoló A Sió utca Sorház utca ( gimnázium mögötti) parkolóra kiviteli tervek vannak. A kivitelezés időpontja nem ismert. Jelentősége abban áll, hogy része lehet egy, a városközpontot tehermentesítő P+R jellegű parkológyűrűnek ábra Sió utca Sorház utca (gimnázium mögötti) parkoló Marosi út felújítása A vizsgált változatokhoz köthető fejlesztés a Marosi út teljes felújítása, hisz ha megépül az egész déli elkerülő 65 körforgalomtól a Somlay Artúr utcáig, párhuzamosan az M7-sel - akkor ez az út fogja az ipartelepre bevezetni a forgalmat. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 179

187 4.2. Projekt nélküli (0 változat) eset Műszaki és szakmai tartalom leírása Közút Térségi közúti kapcsolatok Siófokhoz tartozik közigazgatásilag Balatonszabadi Sóstó, Balatonszéplak és Balatonkiliti is, ezért a továbbiakban Siófok településen a közigazgatási egységet értjük, az egyes területegységeket akkor nevezzük meg külön, ha ennek a közlekedési kapcsolatok vonatkozásában jelentősége van ábra Siófok külső közúti kapcsolatai A 7. sz. főúttal közel párhuzamosan halad az M7 autópálya, amely ugyanazokkal a végcélokkal, de más szolgáltatási színvonallal szolgálja a közlekedési igényeket. Siófok vonatkozásában az autópálya közvetlenül a település szélénél halad, ami határt szab a település fejlődésének. Siófok elérése az autópályáról három csomóponton keresztül lehetséges: Siófok Észak (Balatonszabadi) csomópont az M7 autópálya és a 7. sz. főút keresztezésénél található. Siófok Centrum csomópont az autópálya és a 65. sz. főút metszéspontjánál van. Siófok Dél (Zamárdi) csomópont. PRO URBE KFT. KÖZLEKEDÉS KFT. UVATERV ZRT. KONZORCIUM 180

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről. BFT tanácsülés 2013. augusztus 28.

Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről. BFT tanácsülés 2013. augusztus 28. Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről BFT tanácsülés 2013. augusztus 28. Dorner Lajos és Sebestyén István közlekedési szakértők Balatoni Integrációs

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009.

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Honnan indultunk... A Nemzeti Autópálya Rt. létrehozásáról a 2117/1999 (V.26.) Kormányhatározat

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban

A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban 31. Útügyi Napok Magyarország közútjai és az EU követelmények A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban Dr. MONIGL János egyetemi magántanár

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról

Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról Közlekedésfejlesztési konstrukciók a ROP-okban KÖZOP mellett helyi, térségi jelentőségű beavatkozások: kerékpárútfejlesztések

Részletesebben

Intermodális központ Székesfehérváron. Részletes megvalósíthatósági tanulmány készítése és tapasztalatai

Intermodális központ Székesfehérváron. Részletes megvalósíthatósági tanulmány készítése és tapasztalatai Intermodális központ Székesfehérváron Részletes megvalósíthatósági tanulmány készítése és tapasztalatai Közlekedési projekt előkészítési napok, Visegrád, 2013. november 27. Tartalom VÁLTOZATOK ISMERTETÉSE

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért. Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő

Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért. Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő A módszertani fejlesztés szükségessége Elhúzódó projekt előkészítések

Részletesebben

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT

SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT SIÓFOK ÚJ TEHERMENTESÍTŐ ÚT 2. KÖTET (7.-11. fejezet) RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY P r o U rbe K f t. Közlekedés K ft. U V A T ERV Z rt. 2013.03. Cím: 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. Levélcím:

Részletesebben

Balatoni vasútvonalak rekonstrukciója

Balatoni vasútvonalak rekonstrukciója Balatoni vasútvonalak rekonstrukciója Nemzeti Közlekedési Napok 2014 Siófok, 2014. október 29. Dorner Lajos Kronológia A térség korábbi közlekedési stratégiájának felülvizsgálata 2005 A Balaton Nagytérség

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Diákok a közösség szolgálatában - önkéntes program bevezetése a KLIK TOLNA MEGYEI középiskoláiban Pályázat adatai

Diákok a közösség szolgálatában - önkéntes program bevezetése a KLIK TOLNA MEGYEI középiskoláiban Pályázat adatai Tartalom A pályázat célja... 3 A pályázat részcéljai... 3 Az intézmények által vállalt megvalósítandó tevékenységek (fotók)... 3 SZTÁRAI MIHÁLY GIMNÁZIUM... 3 Székhely Intézmény... 4 Bezerédj István Szakképző

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. szeptember 18. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI

AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI Szekszárd, 2013. április 18. GERZSEI PÉTER IGAZGATÓ KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT SZEKSZÁRDI TANKERÜLET 2013. JANUÁR 01. A nemzeg köznevelésről szóló

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató TARTALOM VASÚTI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉS Támogatási források 2014-2020 között Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Integrált

Részletesebben

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

üzemeltetési feladatai

üzemeltetési feladatai Az országos közúthk thálózat fenntartási, üzemeltetési feladatai Ercsey GáborG műszaki stratégiai igazgató A közlekedk zlekedés s helyzete, jövője j je ma Magyarországon gon Balatonföldv ldvár, 2008. május

Részletesebben

47 sz. főút - 4415 j. út Hódmezővásárhely, Kálvin János tér, jelzőlámpás csomópont átépítése kétsávos turbó típusú körforgalmú csomóponttá 2009. A Kálvin János téri csomópont Hódmezővásárhelyen, a 47 sz.

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE 7400 KAPOSVÁR, Vármegyeháza, Fő utca 10. tel.: 82/898-246 e-mail: gelencser.attila@som-onkorm.hu Ügyiratszám: SMÖ/626/2014. TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Berencsi Miklós Keszthely, 2014. október 21. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés Felmérés InformaFka

Részletesebben

Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban

Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban A projekt bruttó összköltsége: 166.817.040.- Ft, 100%-os támogatási intenzitás mellett. Megvalósítási időszak: 2015.02.02-2015.05.29. Projektazonosító:

Részletesebben

Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről. Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat

Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről. Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat Veszprém fontosabb jellemzői a Királynék Városa megyeszékhely, regionális alközpont egyetemváros kulturális,

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel Energiafórum 2010. Balatonfüred Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel (KEOP 4-es, 5-ös prioritások) Tirpák Tamás Épületgépész mérnök Bemutatkozás Fő tevékenységeink:

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Az M43 autópálya fejlesztése Szeged és országhatár között

Az M43 autópálya fejlesztése Szeged és országhatár között Az M43 autópálya fejlesztése Szeged és országhatár között Reményik Kálmán elnök-vezérigazgató, NIF Zrt. Csicsely Gábor projektvezető, NIF Zrt. Az M43 autópálya fejlesztése Szeged és országhatár között

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2015. december 4. Kónyáné Dr. Zsarnovszky

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A 31. és 33 sz. főutak, valamint kapcsolódó kerékpárút fejlesztésének folyamatáról. TTFT tájékoztatás 2010. április 21.

A 31. és 33 sz. főutak, valamint kapcsolódó kerékpárút fejlesztésének folyamatáról. TTFT tájékoztatás 2010. április 21. A 31. és 33 sz. főutak, valamint kapcsolódó kerékpárút fejlesztésének folyamatáról TTFT tájékoztatás 2010. április 21. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. - NIF

Részletesebben

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23.

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23. Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt Szeged 2013. január 23. A közösségi villamos közlekedés története 1/3 A kezdetek 1897. július 10-én indult az első villamos, a forgalmat 9 darab motor és 4 darab pótkocsival

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

EuroVelo6 és Balatoni Bringakör fejlesztése

EuroVelo6 és Balatoni Bringakör fejlesztése EuroVelo6 és Balatoni Bringakör fejlesztése Laufer Péter, Kovács Gergely, Balogh Zsuzsanna HEGYEN-VÖLGYÖN Konzorcium Tervezési területek EuroVelo6 (Rajka-Bp.+ Bp. déli agglomeráció) és Balatoni Bringakör

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Összesítő jelentés a Tiszai pu. Vár utca kerékpárforgalmi nyomvonalon végzett kerékpáros forgalomszámlálásról

Összesítő jelentés a Tiszai pu. Vár utca kerékpárforgalmi nyomvonalon végzett kerékpáros forgalomszámlálásról Összesítő jelentés a Tiszai pu. Vár utca kerékpárforgalmi nyomvonalon végzett kerékpáros forgalomszámlálásról Megbízó: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala A forgalomszámlálást végezte: Kerékpáros

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.)

A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.) A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.) Szám Tárgy 2010 1/2010. (I. 29.) Jegyzőkönyv hitelesítő 2/2010. (I. 29.) Gyepmesteri Társuláshoz való csatlakozás-

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/225-11/2008. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI BALATONFÖLDVÁR, 2007.05.08-09. ELİADÓ: DR. FÜLÖP GYULA TERÜLETFEJLESZTÉS

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kovács Gergely - Vincze Tibor TRENECON COWI Kft. 2 Kerékpárút Elválasztott megelőzi a nagy sebesség-különbségből, rossz látási

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Készült: a Marcali Városi Önkormányzat nagytermében 2015. július 28-án megtartott soron kívüli nyilvános képviselő-testületi ülésen.

Készült: a Marcali Városi Önkormányzat nagytermében 2015. július 28-án megtartott soron kívüli nyilvános képviselő-testületi ülésen. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: a Marcali Városi Önkormányzat nagytermében 2015. július 28-án megtartott soron kívüli nyilvános képviselő-testületi ülésen. Helyszín: Marcali Közös Önkormányzati Hivatal

Részletesebben

H I R D E T M É N Y. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 51. -a alapján az alábbi tájékoztatást adom:

H I R D E T M É N Y. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 51. -a alapján az alábbi tájékoztatást adom: H I R D E T M É N Y Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 51. -a alapján az alábbi tájékoztatást adom: Környezetvédelmi Bizottsága 2015. február 10-i ülésén az alábbi határozatokat

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. november A Dél-Dunántúli Operatív Program keretszámai Prioritás OP forrás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: A 27/2012. (IX.14.) rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat és

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

Határon átnyúló elérhetőségi modell kifejlesztése és határon átnyúló adatbázis kiépítése. ERRAM cross border. A projekt támogatói:

Határon átnyúló elérhetőségi modell kifejlesztése és határon átnyúló adatbázis kiépítése. ERRAM cross border. A projekt támogatói: Határon átnyúló elérhetőségi modell kifejlesztése és határon átnyúló adatbázis kiépítése ERRAM cross border A projekt támogatói: ERRAM Elérhetőség Raszteres Elemzési Modell határon átnyúló rasztermodell

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tájékoztató az Ország úti

Részletesebben