Kistérségi tervdokumentum

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kistérségi tervdokumentum"

Átírás

1

2 I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet Amint a legtöbb hasonló, hátrányos helyzetű kistérségre, így a lengyeltótira is igaz, hogy a gazdasági életében az ipar részesedése átlag alatti, a mezőgazdaság ellenben gazdag tradíciókra és bizonyos értelemben igen kedvező adottságokra tekinthet vissza, ugyanakkor a szolgáltató szektor fejlettsége is hagy kívánnivalót maga után. A vállalkozási intenzitás meglepően alacsony: 2005-ben 1000 lakosra csak 39 vállalkozás jut, amely érték a harmadik leggyengébb az egész régióban. A vállalkozások száma 1999 és 2005 között 18%-kal emelkedett, amit mindenképpen kedvező, a regionális átlagot meghaladó jelenségként kell értékelni. Ez azonban még mindig csak 545 működő (2004), és 743 regisztrált vállalkozást jelent (2006), vagyis az alacsony sűrűség és az alacsony lélekszám együtt a vállalkozói tőke igen csekély össztömegére is utal. A vállalkozás-sűrűség települési különbségeit az 1. ábrán mutatjuk be. 1. ábra. Vállalkozássűrűség a kistérségben A skála két végpontja, 16,1 (Kisberény), illetve 63,5 (Szőlősgyörök) között igen jelentős, közel négyszeres eltérés van. A vállalkozások száma valamelyest csökken ugyan a Balatontól távolodva, de a területi eloszlás nem teljesen egyértelmű. Ennél is nagyobb horderejű az ábrán kék háromszögekkel ábrázolt adat: a nagyobbak 50, a kisebbek 20 fő felett foglalkoztató vállalkozásokat jelölnek, a két kategóriának megfelelő cég ugyanis összesen csak hét található a kistérségben, 250 fő feletti nagyfoglalkoztató pedig egyáltalán nincs. Tegyük még hozzá, hogy a fő közötti kategóriában is csak kilenc vállalkozást találnánk, ráadásul szintén a fent is jelölt településeken: Lengyeltótiban (5), Öreglakon (2) és Somogyváron (2). A működő vállalkozások legnagyobb része (406) 1-9 főt alkalmaz adatok hiányában csak becsülni lehet, hogy ezeknek a többsége mindössze egy főnek ad munkát. 123 olyan vállalkozás van, amely alkalmazottak nélkül működik. A térség gazdasági szerkezetének sajátosságait jól jellemzi az az adat, hogy a vállalkozások közel 20%- a a mezőgazdaságban, és mindössze 9%-uk az iparban tevékenykedett. Jelentős arányban vannak jelen az építőipari cégek (16,2%), a kereskedelem 22%-kal részesedik, a gazdasági szolgáltatások 18, a szállításiak mindössze 5,8%-kal vannak jelen. Első látásra kifejezetten kevésnek tűnik az idegenforgalmi vállalkozások 9%-os részesedése is. A regisztrált vállalkozásoknak 24%-a volt a társas vállalkozás (2006). A térség agrárjellegét támasztja alá az agrárszektor keresőinek 12,5%-os aránya is (2001), amely ugyanakkor nem számít kirívóan magasnak a régió vidéki kistérségeinek sorában. Az ipari keresők részesedése ugyanakkor 33%, annak ellenére, hogy igazán jelentős ipari üzemet nem találunk a kistérségben. A mezőgazdaság természeti feltételeivel kapcsolatban a kistérség vidékfejlesztési programja leszögezi, hogy a termőföld minősége az agrárgazdasági mérőszám alapján térségi, megyei és országos összehasonlításban is átlagosnak mondható. A térség adottságai ugyanakkor nem elsősorban a szántóföldi növénytermesztésnek, hanem bizonyos térségekben a szőlő- és gyümölcságazatnak, más területeken pedig például az erdőgazdasági hasznosításnak kedveznek igazán. Az évi regisztráció során a kistérségben 615 mezőgazdasági vállalkozást írtak össze. A kistérségben jelentős számban vannak számottevő földterülettel nem rendelkező, agrártermelést csak mellék-, illetve kiegészítő tevékenységként folytató gazdálkodók, akik az általuk előállított alacsony termelési érték miatt inkább lemondanak a támogatások 1

3 igénybevételét lehetővé tevő regisztrációról. LHH módszertani útmutató, A kistérségben a mezőgazdaságon belül a növénytermesztésé a főszerep. A főbb szántóföldi növények a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó. A kistérség természeti és talajadottságai, éghajlata alapján azonban kiválóan alkalmas gyógynövények termesztésére, amelynek hagyományai megvannak. Továbbá nagy tradíciója van a kistérségben a szőlő- és gyümölcstermesztésnek (alma, szilva, körte, kajszi, dió). A gyümölcstermés felvásárlása és értékesítése részben a kistérség területén kívül történik. Szőlő termesztése nagyüzemben és családi gazdaságokban egyaránt folyik (Vidékfejlesztési Program). A legfontosabb mezőgazdasági vállalkozások Manvee Kft., Hubertus Agráripari Bt. (fácántelep) Lengyeltóti Pusztaberény, Légrádi Miklós mezőgazdasági vállalkozó, Junglans Kft. diófeldolgozás, termelés, Kara Bt. mezőgazdasági termelő, szolgáltató, fuvarozó. Szőlőtermeléssel és feldolgozással az alábbi személyek foglalkoznak: Koltai Tamás, Komáromi Ferenc, Trunkó Ferenc. A felsoroltakon kívül több a számottevő szőlősgazda és jelentős halgazdasági tevékenység is folyik a kistérségben. A térség iparát néhány kis- és középvállalkozás határozza meg. A tevékenységek között többségében vannak a viszonylag egyszerű, nem különösebben technológiaintenzív formák. A meghatározó cégek közül ki lehet emelni a Ferroflex Kft.-t (Lengyeltóti, fémszerkezetek hegesztése), a Varga Flexo Kft.-t (Lengyeltóti, nyomdai gépek javítása), a Dolomit Kft. (Lengyeltóti, betonelem-gyártás, kőfeldolgozás), Stehle Bau Kft. (építőanyag forgalmazás), Fonte Viva Kft. (ásványvíz palackozás), Tóti Aqua Kft. (szóda- és ásványvíz gyártás és palackozás), Tóth kút Kft., valamint az Öreglaki Vadfeldolgozó Kft. (húsipar, a kistérség területén található legnagyobb élelmiszeripari cég). Vagyis az ipar általában csak az alapanyagok egyszerű feldolgozásával állít elő termékeket, és ez a tevékenység is szinte kizárólag csak Lengyeltótira összpontosul. A tercier szektorra is jellemző ugyanaz, amit az első kettőről elmondtunk: kevés a vállalkozás, azok is néhány foglalkoztatottal, alacsony tőkekoncentrációval jellemezhetők. A kistérség kereskedelmét is a kisvállalkozások egyeduralma jellemzi, a szomszédos Balaton gyorsan fejlődő kereskedelmi szférája mellett ennek megváltozására kevés az esély. A kistérségben összesen 130 kereskedelmi egység működik, ami 10 ezer lakosra vetítve mindössze 113 ezzel a Lengyeltóti kistérség az utolsó Somogy megyében. A 130-ból 51 az élelmiszer jellegű üzlet, és két olyan település (Gyugy, Kisberény) is található itt, ahol egyetlen élelmiszerbolt képviseli helyben a kereskedelmet. Az üzletek 42%-a van Lengyeltótiban. A vendéglátóhelyek 10 ezer lakosra vetített száma (45) szintén a legalacsonyabb Somogy megyében. Az idegenforgalom a többi hasonló helyzetű kistérséghez képest aránylag fejlett. Ez azonban csak viszonylagosan jelent kedvező helyzetet. A 629 kereskedelmi férőhely az ötödik helyet biztosítja a kistérségek megyei rangsorában, és csak a balatoni és a kaposvári térségek előzik meg 1000 főre vetítve még kedvezőbb az arány. A vendégéjszaka viszont már csak a hetedik helyre elég, ami a kereskedelmi szálláshelyek igen alacsony kihasználtságára utal. Az átlagosan 4,5 éjszakás tartózkodási idő szintén kedvezőnek számít. A magánszállásadók további 1000 férőhelyes kapacitással vannak regisztrálva, azonban a kihasználtsági mutatók itt is alacsonyak. Ugyanakkor, amíg a kereskedelmi szálláshelyeken csak a vendégek mintegy 40%-a külföldi, addig ez az arány a magánszállásadóknál 75%-os. Az alacsony vállalkozási intenzitás azt is jelenti, hogy viszonylag kevés a gadzaságfejelsztési jellegű támogatható kezdeményezés a kistérségben. Ki kell emelni a Tóti Aqua Kft. 3,2 millió Ftos támogatását (GVOP 2.1.1) 2004-ben, amelyből egy szikvízgyartó üzem technológiai korszerűsítése valósult meg Lengyeltótiban. Buzsákon a Buzsák-ÉP Kft szeptemberében nyert el 47 millió Ft-ot a GOP /D intézkedésen, egy induló vállalkozás alapgépeinek beszerzésére. Öreglakon a FA-UNA KFt. kapott 4,1 milliós támogatást 2005-ben géptárolóhelység kialakítására (AVOP 1.1) augusztusában pedig a Fonte Viva Kft. részére ítéltek meg 54 millió Ft-ot a somogyvári ásványvíz-palackozó üzem fejlesztésére (GOP /B). 2

4 Infrastrukturális helyzet A Lengyeltóti kistérséget ugyan nem érintik a közlekedési infrastruktúra legfontosabb tengelyei, de közvetlenül az északi határai mellett futnak el, így annak előnyeit legalább is részben élvezi. Az V. páneurópai korridor-rendszer részeként az M7 autópálya a kistérség központjától csak néhány percre halad el (valójában érinti is annak közigazgatási területét), és az Ordacsehi és Fonyód közötti csomópont révén a fel- és lehajtás is biztosított. A kistérség belső úthálózatát ezzel szemben csak mellékutak alkotják. A legfontosabb, a terület észak-déli tengelyében futó út a 6701-es számot viseli, és Fonyódot kapcsolja össze Kaposvárral. Ez az út, illetve az ebből kiágazó további alsóbbrendű utak fűzik fel a kistérség minden települését. A további utak közül jelentős még a 6711-es, amely Lengyeltótit Szőlőskislakon keresztül Balatonboglárhoz kapcsolja, valamint a 6708-es amely Buzsákon, valamint a 6704-es amely Öreglakon keresztül biztosít kapcsolatot Marcali felé. Komoly problémát jelent viszont a keleti összeköttetések hiánya: ebben az irányban nincs ugyanis kapcsolat a 67-es főút felé (régi problémája ez Külső-Somogynak), amely pedig mint szállítási, mint idegenforgalmi szempontból jóval fontosabb, mint a 6701-es út. Ugyanebből adódóan a kistérség négy zsáktelepüléssel is rendelkezik: Gyugy, Hács, Kisberény és Somogyvámos mind ezen az oldalon, a tengelytől keletre helyezkedik el. Ha ezt a négy községet a kistérség 10 településéhez viszonyítjuk, akkor 40%-os, kimagaslóan magas zsáktelepülési arányt kapunk. A közúti elérési idők viszonylag kedvezőek. A gyorsforgalmi úthálózat az M7 révén közel van (amely már része az egész Európára kiterjedő pályarendszernek), az elérési idők 7-23 perc között alakulnak, értelemszerűen északról dél felé haladva növekszenek. A megyeszékhely elérhetősége éppen fordítva alakul, a kistérség déli peremén mindössze 30, északi részén közel 50 perc. Kis mérete ellenére Lengyeltóti város elérése még annak kistérségen belül periférikus fekvése ellenére is jó, 5 és 15 perc között alakul. A kistérség vasúti közlekedését egy mellékvonal, a Kaposvárt Fonyóddal összekötő 36-os számú vonat biztosítja, amelyen Pamuk, Somogyvár, Öreglak és Lengyeltóti rendelkezik saját állomással, illetve megállóhellyel. A pamuki kivételével mindegyik viszonylag távolabb esik a település központjától. A vonalon hétköznapokon öt vonatpár közlekedik (a téli menetrend szerint), amelyek közül egy Pécs-Celldömölk, illetve Pécs-Szombathely viszonylatban a régió központját is átszállás nélkül elérhetővé teszi Kaposvárig. A vonal többé-kevésbé átlagos állapotban van, de a lassújelek ennek megfelelően megkeserítik a vasutat választók életét: egy Lengyeltóti Kaposvár utazás (41 km) átlagosan percet vesz igénybe. Fonyódi átszállással egyébként kinyílik a vasúti horizont: hazai IC (Nagykanizsa, Keszthely, Budapest) és nemzetközi (Zágráb) vonatok is megállnak itt. A vasútvonal léte ezidáig egyetlen ismert koncepció szerint sem forgott veszélyben, a nyári időszakban jelentős üdülőforgalmat bonyolít. Az autóbuszközlekedés bizonyos falvakban egyértelműen nem felel meg az igényeknek. A korábban említett zsáktelepülésekről a megyeszékhely csak átszállással érhető el, de Somogyvámosról például a kistérségi központ is. A kistérség nagyobb településeit azonban a vasúti és autóbusz közlekedés viszonylag hatékonyan kapcsolja össze egymással. A kistérség vezetékes infrastruktúrája nem tekinthető teljesen kiépítettnek ös adatok szerint 353 lakás, vagyis a teljes lakásállomány 7%-a még nem volt bekapcsolva a vezetékes ivóvíz-hálózatba. Teljes kiépítettségről csak Lengyeltóti, Szőlősgyörök és Buzsák esetében beszélhetünk, míg Gyugy (56%) és Hács (53%) kifejezetten problémásnak tűnik. A szennyvízcsatorna kiépítésének legfontosabb mérföldköve Lengyeltóti város csatornaprogramjának elindulása volt, 2002-ben 3,2 Mrd Ft-os összköltséggel. A program eredményeképpen megindult a városon kívül további négy község (Buzsák, Öreglak, Somogyvár, Szőlősgyörök) csatornázása. Ezekben a településekben 2006-ig összesen 2627 lakást kapcsoltak be a hálózatba, Lengyeltótiban 77%-os, Szőlősgyörökön 82%-os, a legkevésbé előrehaladott állapotban lévő Öreglakon 56%-os bekötési arányt produkálva. Ez összességében azt jelenti, hogy a kistérség lakásainak 56%-ában már megoldott a csatornázás kérdése. A gázhálózat a kistérségben sokkal jobban kiépített, a KSH megyei statisztikái szerint 2400 háztartási, ebből 2348 fűtési fogyasztó volt 2006-ban. Ami azt jelenti, hogy a lakások valamivel több mint fele csatlakoztatva van. Az egyetlen kivétel Pamuk, ahol ekkor még nem volt a vezetékes gáz elérhető. 3

5 Szintén csak viszonylag kedvezőnek értékelhető, hogy a kistérség 3969 háztartása bevonásra került a rendszeres hulladékgyűjtésbe, ez ugyanis 86%-os értéknek felel meg. Az infokommunikációs infrastruktúra tekintetében a kistérség nagyjából hozza a régió hasonló vidéki térségeinek átlagát lakosból 251 rendelkezik telefon-előfizetéssel, és 20,6 internet-előfizetéssel (ez az érték is a hasonló helyzetű térségek között átlagosnak tekinthető). Kiépített kábeltelevíziós hálózat egyelőre Lengyeltótiban található, Öreglak és Pamuk községekben most építik ki a hálózatot. I. 3. Társadalmi helyzet A kistérség településhálózata tulajdonképpen kiegyensúlyozottnak mondható: dél-dunántúli viszonylatban szokatlan az igen alacsony településszám (10), amelyhez a régió egyik legkisebb népességű kistérségi központja (Lengyeltóti 3355 fő 2006-ban) társul. Szerencsés körülmény, hogy a falvak közel fele, a kilenc községi jogállású település közül négy nagyobb ezer főnél, ezek közül Somogyvár közel kétezer lakosnak ad otthont, Szőlősgyörök, Buzsák, Öreglak pedig 1200 és 1600 fő között vannak. Somogyvámos mintegy 750 fős, a további négy település viszont 500 fő alatti, Kisberény alig 202 lakossal rendelkezik. Ez a településstruktúra valóban kiegyenlített, a problémát a kistérség esetében központjának viszonylag kis mérete, és ezzel részben összefüggésben funkcionális gyengeségei jelentik. A kistérség népesedési helyzete sajátos kétarcúságot mutat. Nagyjából követi az országos trendet azzal, hogy csökkenő népességű pályán mozog, bár csúcspontját az 1949-es népszámlálás alatt érte el, amelyhez képest napjainkra már több mint négyezer főt, vagyis mintegy 25%-ot veszített lakosságszámából. Ez egyértelműen mutatja a kistérség vidékies jellegét, hiszen jelzi, hogy kimaradt az 1960-as és 70-es évek gyors urbanizációjából. Az egyetlen városnak, Lengyeltótinak a népessége is inkább stagnált az elmúlt 40 évben. A népességveszteség egyértelműen a természetes fogyás számlájára írható, 1990 és 2001 között z 565 lakossal csökkentette, míg a vándorlási különbözet 32 fővel növelte a népességet. 2. ábra. Természetes szaporodás évi átlaga, A kistérség legnagyobb települései (Lengyeltóti, Szőlősgyörök, Buzsák, Somogyvár) 10 alatti születési arányszámmal, ebből adódóan természetes fogyással jellemezhetőek, de hat település az országos átlag feletti születési arányszámokkal bír, és ebből a 15 -et meghaladó Kisberény, Pamuk és Somogyvámos kiemelkedőnek minősíthető. Ennek ellenére, érdemi természetes szaporodás csak Somogyvámoson mutatható ki, a többi település esetében a magas születési mutatókhoz viszonylag magas halálozási értékek is társulnak. Vándorlási szempontból a térség érdekes sajátosságokat mutat: amíg 1990 és 2001 között Lengyeltótiba alig-alig volt több be- mint kiköltöző, addig délen Somogyvár és Somogyvámos is stabilan pozitív migrációs egyenleget mondhat magáénak, ez utóbbi nyilván nem kis részben a Krisna-völgybe költözők miatt is alakult így. Kiemelendő még a Buzsákról történő intenzív elvándorlás, amely ebben az időszakban 150 főt tett ki. Összességében a kistérségben mégis inkább az elöregedés irányába ható erők vannak túlsúlyban, de néhány kedvező körülmény miatt a jelenleg korszerkezet még nem mondható rossznak. A térség fiatalodási mutatója 84%-os volt 2005-ben, vagyis a 14 év alattiak a 60 év felettieknek ilyen arányban feleltek meg. A 2001-es népszámlálás alkalmával 509 ember vallotta magát etnikumúnak nemzetiségűnek a kistérség területén. Ennek viszonyításához tudnunk kell, hogy ez a kistérség teljes népességének 4,4%-a. Ez nem csak az országos átlagot (amely e mérés szerint 1% körül adódott), hanem a 2%-ot meghaladó somogyi átlagot is jelentősen felülmúlja. Mivel a népszámlálás problémái az etnikai adatok tekintetében közismertek, nyugodtan kijelenthetjük, 4

6 hogy a roma lakosság fontos alkotórésze a kistérség népességének. A legnagyobb roma közösséggel Lengyeltóti rendelkezik (206 fő), de a legnagyobb arányban Kisberényben (25% a népszámlálás szerint), illetve Pamukon és Somogyvámoson (10-10%) vannak jelen. A kistérség egészségügyi alapellátásai megoldottak, a két lengyeltóti, valamint az öt további háziorvos nagyjából lefedi a kistérséget, csak Gyugy, Hács és Pamuk településeken nincs székhelye orvosnak (3. ábra). Ugyanakkor mindössze egyetlen egy házi gyermekorvos működik a kistérségben, gyógyszertárból kettő van (Lengyeltóti, Somogyvár). A szakellátási formákat Lengyeltótiban csak magán szülészeti-nőgyágyászati rendelés képviseli, más járóbeteg szakellátás nem vehető helyben igénybe. Éppen ezért támogatja a Lengyeltóti kistérség a Fonyódi kistérség DDOP B benyújtott pályázatát, hogy az ellátásra szoruló betegek ott tudják magas színvonalon a számukra szükséges járóbeteg szakellátását igénybe venni. Lengyeltóti mentőállomással rendelkezik, amely a város pozíciójából, illetve a kistérség méreteiből következően képes besegíteni a környező körzetek ellátásába is. 3. ábra. Egészségügyi alapellátás a kistérségben A legközelebbi szakrendelések Fonyódon állnak rendelkezésre (amely közúton, vasúton és autóbusszal is jól elérhető), itt viszonylag széles körű a választható ellátási formák sora. A fekvőbeteg-ellátás tekintetében a területi kórházak közül a Marcali, a súlyponti kórházak közül alapvetően a kaposvári Kaposi Mór kórház az illetékes. Marcaliba hétköznapokon nyolc autóbuszjárattal lehet eljutni, átlagosan perc alatt. A hétvégi és éjszakai háziorvosi ügyletet a többcélú kistérségi társulás szervezi és működteti. A kistérségben 2005-ben háziorvosi vizsgálatot végeztek el, az egy főre vetítve 7,5, amely érzékelhetően több a leghátrányosabb helyzetű kistérségek átlagánál (6,3). Az, hogy ez az érték a lakosság egészségtudatos magatartásának, vagy aránylag rosszabb egészségi állapotának eredménye-e, ebből az adatból nem lehet eldönteni. Szociális helyzet A kistérség szociális helyzetének néhány háttértényezőjéről már volt szó: falusias térség, részben elöregedő településekkel, részben pedig gyorsan növekvő, és jelentős roma kisebbséggel rendelkező falvakkal. A társadalom képzettségi mutatóira ezek a tényezők rányomják bélyegüket. A megfelelő korú népességnek mindössze 18%-a rendelkezik érettségivel, amely érték a második legrosszabb az egész Dél-Dunántúlon. Ebben egyértelműen megnyilvánul az a tény is, hogy a kistérség egyáltalán nem rendelkezik középiskolával. Az elvégzett átlagos osztálylétszám Kisberényben még a hetet sem éri el, további három településen (Somogyvár, Pamuk, Öreglak) is nyolc alatt marad, és maximuma is mindössze 8,6 Szőlősgyörökben. A különbség így a kistérség települései között nem kiugró. A humán erőforrások területén fellelhető ilyen problémák jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a kistérség elvileg viszonylag kedvező földrajzi fekvése ellenére is a leghátrányosabb helyzetűek közé nyert besorolást. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya 47%, a lakosság 3,6%-a rendszeres szociális segélyben részesül (ez nem számít kiugró értéknek a régióban), és a 24 évnél fiatalabb népesség 40,5%-a pedig rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap, amely viszont már kifejezetten magas arány, és jelzi, hogy a problémák a fiatalabb korosztályokat arányaiban sokkal nagyobb mértékben sújtják. Szám szerint 416 fő részesült rendszeres szociális segélyben 2005-ben ban a KSH szerint ez az 5

7 problémákat jelez Somogyvár (111), Öreglak (81) és Buzsák (49) értéke. LHH módszertani útmutató, ben a kistérségi társulás elkészítette közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervét, valamint közoktatás fejlesztési tervét a as időszakra vonatkozóan. A dokumentum részletesen bemutatja a kistérség oktatási intézményrendszerét, annak működési feltételeit és társadalmi hátterét. A következő táblázat ebből a programból származik, és bemutatja a közoktatási szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit a kistérség egyes településein. A táblázat nyomán megfogalmazható, hogy a helyi sajátosságok miatt az általános iskolai oktatásnak már az első négy évfolyama sincs meg a legkisebb településeken. Hasonlóan problémásnak tűnik a bölcsődei ellátás is, már csak ennek szocializációs és járulékos szociálpolitikai következményei miatt is. A kistérségben érettségit adó gimnáziumi vagy szakközépiskolai képzést folytató intézmény nem működik, az alapfokú oktatáson kívül azonban még ki lehet emelni a Somogy Megyei Önkormányzat Somogyváron működő speciális szakiskoláját, amely a megye egész területéről diákotthonában elhelyezve fogadja a tanulásban akadályozott vagy értelmi fogyatékos gyerekeket. 1. táblázat. A közoktatási jellegű szolgáltatások a kistérség településein Településneve /szolgáltatás Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetokta tás Gyógypedagó giai ellátás Korai fejlesztés és gondozás Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Buzsák H H H HM/12 H /7 HM /3 M HM /4 Gyugy M5 M5 M5 M5 M5 M5 M5 M5 Hács M5 M5 M5 M5 M5 M5 M5 M5 Kisberény M5 M5 M5 M5 M5 M5 M5 M5 Lenygyeltóti H H H H H H H H Öreglak H H H M/10 H+HM/7 M M/10 HM/16 Pamuk M/7 M/7 M/7 M/22 M/22 M/22 M/22 M/22 HM/40 HM/40 M/4 M/19 M/19 M/19 M/19 M/19 Somogyvár H H H,HM/40 HM/40 M/15 M/15 M/15 M H H H M H M HM HM Településn eve/szolgál tatás Pályaválas ztási tanácsadás Somogyvámos Szőlősgyörök Gyógytestnevelé s Gyermekjó léti szolgáltatá s Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfel ügyelet Családok átmeneti otthona Buzsák M H HM /2 E E H E E Gyugy M5 M5 M5 M5 E M5 E E Hács M5 M5 M5 M5 E M5 E E Kisberény M5 M5 M5 M5 E M5 E E Lenygyeltóti H H H H E H E E 6

8 Öreglak H H M/10 M/10 E H E E Pamuk M/22 H HM/2 M/22 E M/7 E E M/19 H HM/2 M/19 E M/4 E E Somogyvár M/15 H HM/8 M/15 E H E E Somogyvámos Szőlősgyörök M H HM E E H E E Jelmagyarázat: H = helyben; E = ellátatlan; HM 2 = helyben, más településről kijáró szakember(ek) heti hány órában; M 4 = más településen - távolsága Forrás: A Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás társulási közoktatási esélyegyenlőségi Intézkedési terve ( ). Az oktatási intézmények fenntartására a kistérségen belül mikrotársulások szerveződtek az alábbiak szerint: Lengyeltóti központtal (tagjai: Lengyeltóti, Kisberény, Hács, Szőlősgyörök, Gyugy települések önkormányzatai, valamint Nikla és Csömend nem a társulás tagja) Öreglak központtal (tagjai: Öreglak, Pamuk települések önkormányzatai) Somogyvár központtal (tagjai: Somogyvár, Somogyvámos települések önkormányzatai) Buzsák központtal (tagjai: Buzsák, Táska települések önkormányzatai. Táska község a Marcali Többcélú Kistérségi Társulás tagja.) Az egyes társulások az alábbiak szerinti oktatási infrastruktúrát tartanak fent (2. táblázat): 2. táblázat. A közoktatási jellegű szolgáltatások a kistérség településein Általános iskola/tagintézmény neve Feladatellátási hely Férőhely Felvett létszám Kihaszná ltság (%) Fodor András Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Lengyeltóti Intézmény Gárdonyi Géza Általános Iskola Szőlősgyörök Buzsáki Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Buzsák Körzeti Általános Iskola és Óvoda Öreglak Szent László Király Általános Iskola és Óvoda Somogyvár Szent László Király Általános Iskola tagintézménye Iskola és Óvoda Somogyvámos Összesen: Forrás: A Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás társulási közoktatási esélyegyenlőségi Intézkedési terve ( ). A jelenlegi intézményhálózat a fenti adatok alapján meglehetősen jó kihasználtsággal működik, amely tovább fokozódik, ha kalkulálunk a sajátos nevelési igényű gyermekekből fakadó többletfeladatokkal is. 7

9 A szűken értelmezett szociális ellátórendszer legalább akkora hiányosságokat mutat, mint amelyek az oktatási szférában is feltárhatóak voltak. A KSH 2006-os adatai alapján bentlakásos tartós gondozást nyújtó bentlakásos intézmény egyáltalán nem működött a kistérségben. Ezzel szemben viszont öt településen 131 embert láttak el idősek nappali intézményeiben. Ugyanakkor az adatsorok szerint az egész kistérségben egyetlen egy fő sem részesült étkeztetésben, illetve házi segítségnyújtásban. A kistérségben a szociális feladatok ellátását a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás szervezi. A társulás működési körébe tartozik többek között ezen a téren a nappali ellátás, az étkeztetés, a gyermekjóléti szolgálat, a házi segítségnyújtás, a családsegítés és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A szociális téren elért pályázati eredmények a kistérségben figyelemre méltóak ben Lengyeltóti város önkormányzata a ROP keretében nyert el 183 millió Ft-ot a 2.3. intézkedés (Az óvodai nevelés és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése) keretében az óvoda épületének rekonstrukciójára. Ennél is sokkal jelentősebb, hogy augusztusában a város gesztorságával benyújtott Pogányvölgyi integrált nevelési-oktatási hálózat című pályázat is támogatást nyert a DDOP 3.1.2/2F intézkedésének keretében. A projektre megítélt forrás 965 millió Ft, a támogatás intenzitása 95%-os. Foglalkoztatási helyzet A Lengyeltóti kistérség foglalkoztatási mutatóira több körülmény nyomja rá a bélyegét. Egyfelől, az alacsony vállalkozási aktivitás, különösen pedig a nagyvállalkozások, ipari foglalkoztatók hiánya, továbbá a közszolgáltatások gyengesége, a település intézmények hiánya erősen leszűkítik a munkaerőpiaci keresletet. Ezek a tényezők összességében sokkal intenzívebben jelentkeznek a Balaton, és idegenforgalmának közelségénél. Ebből adódóan a legfontosabb munkaerőpiaci mutatók mindegyike folyamatosan romlik az elmúlt néhány évben (4. ábra) ábra. Foglalkoztatási adatok a Lengyeltóti kistérségben (afsz.hu) munkanélküliek foglalkoztatottak inaktívak Az ábrázolt abszolút értékek csökkenő tendenciája részben a népességszám apadásából fakad, de annál sokkal intenzívebb. A foglalkoztatottak számának csökkenése különösen látványos, ehhez képest a munkanélküliség emelkedése tulajdonképpen visszafogott, bár öt év alatt még így is arányaiban másfélszeres a különbség, és a végeredmény az ÁFSZ itt idézett statisztikája szerint 15,04%. Az ÁFSZ Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központjának 2007 augusztusi részletes statisztikái még ennél is kedvezőtlenebb helyzetet vetítenek elénk, amennyiben itt már 921 főt tartanak nyilván, akik közül 341-en egy évnél régebben folyamatosan állás nélkül vannak. Közülük 123-an járadékra, 92-en segély típusú ellátásra voltak jogosultak. Ez a 4269 fősre becsült, gazdaságilag aktív népességre vetítve 21,6%-os mutatót eredményez, amely természetesen nem azonos a munkanélküliségi rátával. A fenti mutató települési bontása nagy szélsőségeket takar. Szőlősgyörökön nem éri el a 15%-ot, Lengyeltótiban 17,7%. Az összes többi település 20% feletti, Hács mutatója 40%, Kisberényé 65%. 8

10 Az álláskeresőknek mindössze csak 7,2%-a pályakezdő (2007), ez viszonylag alacsony értéknek számít. Ezzel összefüggésben a fiatal, 25 év alatti álláskeresők aránya is viszonylag alacsony, 16,2%. Az álláskeresők 37,1%-a számít tartós, vagyis egy évnél hosszabb ideje regisztrált munkanélkülinek, 60%-nak pedig legfeljebb általános iskolai végzettsége van, ami az egyik legmagasabb érték a régióban. Átfordítva ez egyben azt is jelenti, hogy a középfokú végzettség már viszonylag jó esélyeket ad a munkaerőpiacon. Az a mintegy 3200 ember, aki ténylegesen foglalkoztatottként dolgozik az adófizetők száma 3900 fő volt 2006-ban, nem mellesleg a legutolsó a somogyi kistérségek sorában az ebből adódó, 34,6%-os arány jelentős részben nem saját lakóhelyén teszi. A foglalkoztatottak közül mintegy 1850 fő dolgozott a lakóhelyén, 1300 fő pedig ingázott (ez utóbbi adatok esek, a népszámlálásból származnak). Az ingázás sajátossága, hogy jellemzően nem kistérségen belüli célpontra irányul. Maga Lengyeltóti is mindössze egy településnek (Kisberénynek) volt elsődleges ingázási célpontja (ez onnan mindössze csak 10 főt jelentett akkor). A települési bontások jelentős különbségeket takarnak. Amíg Lengyeltótiból a munkavállalók mindössze egyharmada volt kénytelen ingázni, addig ez a szám Buzsák esetében csak 26% volt, a többi településnél azonban jellemzően meghaladja az 50, némely esetben a 70%-ot is. Összesen 1616 fő ingázott 2001-ben a kistérségen belül, és ebből csak mintegy 484 jelent meg a másik oldalon a beingázók között. Okkal feltételezhetjük, hogy az ingázó legnagyobb része átlépi a kistérség határait, ebből a szempontból mind a fonyódi, mind pedig a kaposvári, illetve a marcali kistérség is a lehetséges célpontok között van. Még magának Lengyeltótinak a mutatója is erősen negatív, vagyis a városi szerepkörök közül a foglalkoztatási központi funkciókat sem képes megnyugtató módon ellátni. Az önkormányzatok ebben a tekintetben úgy is a legjelentősebb foglalkoztatók közé tartoznak, hogy viszonylag kevés intézményt tartanak fent. Amíg alig négy vállalkozás munkaerő-létszáma haladta meg az 50 főt, addig egyedül Lengyeltóti 187 főt foglalkoztat közalkalmazottként, köztisztviselőként vagy más formában, de az ötven fős határ felett van Buzsák, Öreglak, Somogyvár és Szőlősgyörök önkormányzata is. A közcélú foglalkoztatásban 2005-ben 169-en vettek részt, ami meglehetősen tekintélyes szám a települések méretét és az önkormányzatok teherbíró-képességét is figyelembe véve. Általában véve a foglalkoztatókkal kapcsolatban az a néhány fontos szereplő kiemelésre került a gazdasági résznél. Jellegzetes tünetként is felfoghatjuk, hogy a kistérség vállalkozásai nem nyertek el jelentősebb, foglalkoztatás-bővítést célzó pályázati forrást. Ezzel kapcsolatos pályázati eredményei elsősorban Somogyvár község önkormányzatának vannak, amely ben közmunkaprogramra 61 millió Ft-ot nyert, 2003-ban a korábbinál célzottabb, kifejezetten a tartósan munkanélküli és elsősorban a roma munkavállalók életét volt hivatva megkönnyíteni egy 36 millió Ft-tal támogatott közmunkaprogram évben összesen Forint összegű támogatást nyert, amelyből 3 hónapon át 106 embert foglalkoztattak a kistérségben. 9

11 2. SWOT-analízis LHH módszertani útmutató, Gazdaság és foglalkoztatás Erősségek A vállalkozások száma az utóbbi években dinamikus növekedést mutatott. A térség agráradottságai némely tekintetben kedvezőek, az agrártermelés és bizonyos termékfeldolgozás is változatos, és jelentős hagyományokkal rendelkezik. A térség számottevő munkaerőtartalékokkal rendelkezik. A térség idegenforgalmi adottságai számos tekintetben kedvezőbbek a hasonló helyzetű kistérségeknél, bizonyos településeken az idegenforgalom gazdasági jelentősége már ma sem elhanyagolható. Lehetőségek A Balaton fejlődő pályára állásával a kistérség képes lesz a jelenleginél nagyobb mértékben bekapcsolódni a háttéridegenforgalomba. Lengyeltótit kedvező elérhetősége vonzó befektetési célponttá teheti. A Somogyvámoson a Krisna-völgy révén meglévő egyedi adottságok lehetővé teszik indiai (gazdasági) kapcsolatok kiépítését. Az agrárágazatban a minőségi termékek előállítása felé történik elmozdulás, amelyhez az adottságok kiválóak Gyengeségek A vállalkozások száma alacsony, tőkeerejük és foglalkoztató-képességük általában kicsi. Nincs 250 főnél nagyobb foglalkoztató, sőt, 20 főnél többet is csak hét vállalkozás foglalkoztat. Az ipari vállalkozások aránya mindössze 9%, a térségből az ipar szinte teljes egészében hiányzik. A kistérség jelentős munkaerő-kibocsátó, az elingázás általános jelenség. A kereskedelmi szféra gyengeségei miatt jelentős a jövedelem-kiáramlás. A térségből hiányoznak a feldolgozóipari hagyományok és a tőkeerős középvállalkozások. Veszélyek A Balaton-térség egésze hanyatló pályára kerül, térségi foglalkoztatási szerepe csökken, az ingázási lehetősége beszűkülnek. A helyi kis- és középvállalkozások akut tőkehiánya a vállalkozói szféra zsugorodásához, ezáltal a foglalkoztatási gondok súlyosbodásához vezet. A mezőgazdaság középtávon sem lesz képes kitörni kedvezőtlen piaci pozícióiból, így jövedelem-termelő képessége alacsony marad. 10

12 Infrastruktúra Erősségek A kistérség peremén halad végig az M7-es autópálya, amely része a páneurópai korridorrendszernek is. A kistérség belső úthálózata egy tengely mentén szervezett, a kistérségi központ megfelelő elérhetőségét biztosítja. A kistérség hosszú távon is feltehetően fennmaradó hálózati jelentőségű vasúti mellékvonallal rendelkezik, amely mind a belső forgalomban, mind a megyeszékhely, mind pedig Fonyódon keresztül Budapest felé is elérést biztosít. A kistérségben az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 97%, a nagyobb településeken ez a kérdés megoldottnak tekinthető. A kistérségben megkezdődött, és a nagyobb településeken jelentős részben megoldott a csatornahálózat kiépítése illetve az ingatlanok rákötése. Lehetőségek Egy nyugat-keleti feltáró út építésével a kistérség közlekedési kapcsolatai jelentős mértékben javulhatnak. Az alsóbbrendű úthálózat rekonstrukciója csökkentheti az elérési időket. Az autóbusz- és a vasúti közlekedés összehangolásával korszerű közösségi közlekedési rendszer teremthető. Gyengeségek A kistérség közúti kapcsolatrendszere féloldalas, a kelet-nyugati irányú összeköttetések gyengék. A kistérség néhány településén a közösségi közlekedéshez való hozzáférés gyenge, Somogyvámosból a kistérségi központi is csak átszállással érhető el. Az elérhetőség szempontjából legproblémásabb falvak, zsáktelepülések éppen az alacsony státuszú lakosság magas arányával tűnnek ki. Gyugy és Hács községekben az ivóvízhálózatba bekapcsolt háztartások aránya alig haladja meg az 50%-ot. A kistérség településeinek felénél a csatornázás hiányzik Veszélyek A kistérség közlekedési szempontból kettészakad, az alsóbbrendű úthálózat nem képes megfelelő feltártságot teremteni a térség déli részének. A zsáktelepülések elzártsága tartós marad, és ez elősegíti az ott élők szegregációját. A leginkább hátrányos helyzetű településeken továbbra is hiányos marad a közműhálózat, így kizárólag csak a legalacsonyabb státuszúak maradnak helyben. 11

13 Egészségügy és szociális helyzet Erősségek A kistérségben az orvosi alapellátás rendszere jól kiépült, a települések döntő többsége háziorvos székhelye is egyben. Magas az egy főre jutó háziorvosi vizsgálatok száma. Kiépült és jól működik a többcélú társulás által fenntartott hétvégi és éjszakai orvosi ügyeleti rendszer. A térség korstruktúrája és demográfiai mutatói regionális összevetésben viszonylag kedvezőek. Lehetőségek A kiépült háziorvosi rendszerre és a gyakori orvos-beteg találkozásokra alapozva korszerű prevenciós és egészségfejlesztési programok indíthatók. A szociális ellátórendszer jobb kiépítése csökkentheti a kistérségben meglévő társadalmi különbségeket. Gyengeségek A kistérségben egyetlen gyógyszertár működik Lengyeltótiban, a déli részek településeinek ellátásában ez negatívumként jelenik meg. A kistérségben nincs jelen a járóbeteg szakellátás, Fonyódon ugyan korszerű szolgáltatásokat vehetnek igénybe a lakosok, de ennek elérése csak a települések mintegy feléről nevezhető közel ideálisnak. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya eléri a 47%-ot. A szociális ellátórendszer kiépítettsége nem teljes, bizonyos ellátási formák a statisztikai adatok szerint nem léteznek. A bölcsődei ellátás több településen is megoldatlannak tekinthető. Veszélyek A kistérség néhány településén (Pamuk, Hács, Kisberény, Gyugy) az egészségügyi ellátás hiányosságai különösen az alacsony státuszúak egészségbe eltöltött életéveit veszélyeztetik. A szociális ellátórendszer hiányosságai miatt nem lesz képes kezelni a halmozódó problémákat, különösen azokon a településeken, ahol a rászorulók aránya kiugróan magas. A bölcsődék hiánya akadályozza a nő munkavállalását, munkaerőpiaci reintegrációját. 12

14 Oktatás Erősségek A kistréségben Somogyváron speciális szakiskola működik, amely megyei szintű feladatokat is ellát. A kistérség iskolái mikrotérségi társulások fenntartásában működnek, jellemzően 75-95%-os kihasználtsággal. Lengyeltóti iskolájában magas szintű, elismerten innovatív szakmai munka folyik. Magas az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek aránya. A kistréség iskoláiban nyitott, az integrált oktatás iránt elkötelezett pedagógusok dolgoznak. Lehetőségek A pedagógiai szakmai szolgáltatás kistréségi szintű szervezésével az oktatónevelő munka eredményessége növelhető. A kistérség Pogányvölgyi integrált nevelési-oktatási hálózat címen DDOP támogatást elnyert projektje alapjaiban javítja a térség közoktatási szolgáltatásait. A meglévő oktatási bázis alapján a szakmai középfokú- illetve felnőttképzésbe történő bekapcsolódás. A kulcskompetenciának tekinthető idegennyelvi és az informatikai képzések fejlesztése Gyengeségek Az érettségivel rendelkezők aránya alacsony, mindössze a megfelelő korú népesség 18%-a. Az elvégezett átlagos osztályszám egyik településen sem éri el a 9-et. A térségben nincs érettségit adó középfokú oktatási intézmény. Négy községben már az általános iskola alsó tagozatán sincs helyben oktatás. Több oktatási intézmény tárgyi és személyi adottságai is elmaradnak az optimálistól. Veszélyek A fenntartók financiális nehézségei miatt az intézményhálózat megújulása elmarad, sőt a működésben is komoly nehézségek keletkezhetnek. Az oktatási intézmények nem lesznek képesek hatékonyan bekapcsolódni a pályázati rendszerbe (adminisztráció, utófinanszírozás). A növekvő társadalmi különbségeket és az alacsony státuszúak problémáit az iskolarendszer nem képes kezelni. A középiskola hiánya erősíti az aktív, fiatal korcsoportok elvándorlását. 13

15 Összesített Erősségek A térség agráradottságai jók, az agrártermelés és bizonyos termékfeldolgozás is változatos, és jelentős hagyományokkal rendelkezik Jelentős munkaerő-tartalékok Kisméretű, kompakt kistérség, a települések közötti kohézió jelentős szintjével, és formálódó civil együttműködésekkel A kistérség jó külső elérhetősége (autópálya, vasúti fővonal közelsége) Egyedi táji értékek, természeti adottságok A kistérség sajátos kulturális-örökségi elemekkel rendelkezik, amelynek bázisán jól megfogható arculatot épített Gyengeségek A rendelkezésre álló szabad munkaerő többnyire képzetlen A kistérség déli területeinek elérhetősége meglehetősen gyenge A kistérség jelentős munkaerő-kibocsátó, az elingázás általános jelenség Lengyeltóti városi szerepkörei hiányosak A kistérségben hiányzik a középiskolai képzés, nincs se gimnázium, se szakközépiskola, csak egy speciális szakiskola A kereskedelmi szféra gyengeségei miatt jelentős a jövedelem-kiáramlás Az egészségügyi intézményrendszer hiányos, a kistérség bizonyos részeiből a járóbeteg ellátási központ (Fonyód) elérhetősége kedvezőtlen A térségből hiányoznak a feldolgozóipari hagyományok és a tőkeerős középvállalkozások A kistérség településeinek felénél a csatornázás még nem megoldott, az ivóvíz-hálózat kiépítettsége több községben alacsony, a vízrendezés megoldatlansága is gondokat okoz Lehetőségek A Balaton fejlődő pályára állásával a kistérség képes lesz a jelenleginél nagyobb mértékben bekapcsolódni a háttéridegenforgalomba Lengyeltótit kedvező elérhetősége, megújuló, városiassá váló arculata élhető lakóhellyé és vonzó befektetési célponttá teheti A Somogyvámoson a Krisna-völgy révén meglévő egyedi adottságok lehetővé teszik indiai (gazdasági) kapcsolatok kiépítését Az agrárágazatban a minőségi termékek előállítása felé történik elmozdulás, amelyhez az adottságok kiválóak Egy nyugat-keleti feltáró út építésével a kistérség közlekedési kapcsolatai jelentős mértékben javulhatnak Az integrált mikrotérségi oktatási központok létrehozása segíti a kistérség oktatási felzárkózását Veszélyek Folytatódó demográfiai erózió: A kistérség belső területeinek kiürülése, illetve a humán erőforrások lefölöződése Települési-mikrotérségi méretű etnikai és szociális szegregátumok létrejötte A Balaton-térség egésze hanyatló pályára kerül, térségi foglalkoztatási szerepe csökken A helyi kis- és középvállalkozások akut tőkehiánya a vállalkozói szféra zsugorodásához, ezáltal a foglalkoztatási gondok súlyosbodásához vezet A szociális problémák halmozódása komoly társadalmi feszültségekhez, a különböző csoportok tartós szembenállásához és a devianciák növekedéséhez vezet 14

16 III., Fejlesztési irányok LHH módszertani útmutató, a fejlesztési irányok a statisztikai adatokra alapozott SWOT elemzésből adódóan kerülnek meghatározásra fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) fejlesztési irány indokoltsága és hosszú távú céljai fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz 1. Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás javítás Lengyeltóti, Somogyvár A Lengyeltóti kistérségben a vállalkozói tőke csekély, kistérségi szinten a 20 és 50 fő feletti foglalkoztatóból összesen 7, míg a 250 fő feletti foglalkoztatóból egyáltalán nincs. A kistérség munkaügyi statisztikái hozzávetőlegesen kétszer rosszabbak, mint a megyei átlag. Indukált beruházás: MFt A program hatására teremtett új munkahelyek száma: 20 db Revitalizált barnamezős területek nagysága: 1 ha Roma integráció, GOP, TÁMOP, ÚMVP A térség kedvezőtlen foglalkoztatási mutatóin, gazdasági ágak szerinti szerkezeti összetételén elsősorban a nagyobb volumenű beruházások javíthatnak. 2. A kistérség humán adottságaira és oktatási infrastruktúrájára, valamint a folyamatban lévő fejlesztésekre épülő inkluzív oktatásinevelési lehetőségek Lengyeltóti kistérség Az oktatási integráción és a térség demográfiai adottságain (HHH és SNI tanulók aránya) alapuló infrastrukturális fejlesztések és egyedi képzési programok elősegítik a kistérség A létrehozott integrált intézmények fejlesztéssel érintett tagintézményeinek, intézményegységeinek száma: 6 db A közoktatás minőségének javítását és Roma integráció, TIOP, TÁMOP 15

17 megteremtése oktatási felzárkózását. az esélyegyenlőséget együttesen javító szakmai együttműködések száma: 1 db Elkészült oktatási programcsomagok száma: 2 db LHH módszertani útmutató, A kistérség lakóinak életminőségét javító infrastrukturális beruházások megvalósítása, elérhető szociális és egészségügyi szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése, közművelődési, közegészségügyi és szemléletformáló programok kidolgozása, terjesztése Lengyeltóti kistérség A térség demográfiai és morbiditási, mortalitási és migrációs mutatói, valamint a mélyszegénységben élők magas aránya miatt a közvetlen gazdasági hasznot nem eredményező az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése alapkövetelmény, de az életminőség javítását célzó projektek megvalósítása is indokolt. Új egészségügyi szolgáltatások száma: 1 db Létrehozott egészségügyi ellátással elért lakosság száma: fő Új szociális szolgáltatások száma: 3 db Létrehozott szociális ellátással elért lakosság száma: fő Elkészített kistérségi egészségfejlesztési stratégiák (egészségtervek) száma: 1 db TIOP, TÁMOP 4. Környezeti infrastruktúra fejlesztés Lengyeltóti, Pamuk, Gyugy, Somogyvámos A térség környezeti infrastruktúrája hiányos, elsősorban a kistelepülések esetében. Program keretében támogatott vízgazdálkodási fejlesztések megvalósulása révén ár-, bel- és csapadékvíz károkozástól mentesített települések száma: 1 db KEOP Program keretében korszerű szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott települések száma: 3db 16

18 5. Városfejlesztés Lengyeltóti A térségnek és elsősorban Lengyeltóti városának jó esélye van a jelenleginél aktívabban bekapcsolódni a balatoni háttér idegenforgalomba. 6. Roma integráció Lengyeltóti kistérség A kistérség lakosságának - a kisebbségi önkormányzatok becslése alapján mintegy 12-15%-a kerül ki a romák köréből. A roma lakosság jelentős része telepszerű, szegregált környezetben él, integrációjuk komplex programok megvalósításán keresztül lehetséges. A fejlesztések által érintett lakosság létszáma: fő A fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen: 3db Fejlesztéssel érintett lakosok száma a leromlással fenyegetett településrészeken: 510 fő Képzésen résztvevő romák száma: 120 fő. Képzési programokat sikeresen elvégző romák száma: 40 fő A képzéseken résztvevők közül munkába álló romák száma: 10 fő Projekt keretében együttműködő roma civil szervezetek száma: 5 db Integrált szolgáltatási rendszerbe bevont lakosok száma: 300 fő. ÚMVP Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás javítás, TÁMOP 17

19 IV., Projektek összegző bemutatása LHH módszertani útmutató, típusprojektek 100% alatti projektek fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP 1. Telephelyfejlesztés ,6 2. Pedagógiai módszertani csomagok bevezetése Szociális infrastruktúra fejlesztés ,4 4. Belterületi vízrendezés ,8 6. Roma foglalkoztatási projekt ,4 összesen típusprojektek 100% feletti projektek fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP 2. Oktatási infrastruktúra fejlesztési Egészségügyi infrastruktúra fejlesztés ,9 3. Új szociális, egészségügyi szolgáltatások bevezetése Egészségterv ,2 4. Szennyvízkezelés ,9 5. Funkcióbővítő városfejlesztés ,7 6. Roma szociális projektek ,6 6. Roma civil szervezetek szakmai és infrastruktúrális megerősítése összesen forrás megoszlása, % 13,7 forrás megoszlása, % 9,2 3,5 18

20 típusprojektek összesen fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP LHH módszertani útmutató, Telephelyfejlesztés ,9 2. Pedagógiai módszertani csomagok bevezetése Oktatási infrastruktúra fejlesztési ,9 3. Szociális, egészségügyi infrastruktúra fejlesztés 3. Új szociális, egészségügyi szolgáltatások bevezetése Egészségterv ,5 4. Szennyvízkezelés ,7 4. Belterületi vízrendezés ,3 5. Funkcióbővítő városfejlesztés ,7 6. Foglalkoztatási és szociális projektek ,2 6. Roma civil szervezetek szakmai és infrastruktúrális megerősítése összesen forrás megoszlása, % több hasonló típusú projektet (pl. ha több település is tervez óvoda-bővítést) csak egyszer kell nevesíteni, nem külön-külön, de a projektek számát a külön oszlopban jelölni kell 7,9 2,5 3,9 1,5 forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér az indikatívtól) A Lengyeltóti kistérség LHH tervezési folyamatához meghatározott indikatív fejlesztési irányok az egészségügy és a közlekedés voltak. Az egészségügyi vonatkozású fejlesztésekre a projektcsomagban 110 MFt ESZA típusú támogatási igényű és 38 MFt ERFA típusú támogatási igényű projektet javasoltunk megvalósításra. A térség közlekedési problémáit érdemben egy nyugat-keleti irányú összekötőút megépítése oldaná meg, amely beruházás azonban olyan jelentős forrásigénnyel bír, ami a térség egyéb nem kevésbé fontos - társadalmi-gazdasági szükségletein alapuló projektek megvalósításának esélyeit rontaná. 19

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A Csurgói kistérség gazdasági helyzetképének meghatározó vonása a modern feldolgozóipari ágazatok lényegében teljes hiánya. A kistérség agrárhagyományai

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Beadás kezdete. Beadás vége

Beadás kezdete. Beadás vége OP Azonosító kód Pályázat címe Keret (Mrd Ft) Beadás kezdete Beadás vége Pályázók köre Támogatás összege Támogatás mértéke GOP- 2009-1.1.2 Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése 1,27 2009.08.31

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve 2010. november 30. 1/13 I. Prioritás bemutatása - DDOP 1. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság

Részletesebben

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására MOB-KJSZE-13 Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására Pályázók köre: belföldi székhelyű a szabadidősport terén működő sportszövetségek és sportszervezetek Magyarországon,

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program /TÁMOP/ Támogatás intenzitás: 100 % - vissza

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére

Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére 3. napirend Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére Tárgy: Döntés a 2011-13. évi Dél-Dunántúli Akcióterv munkaanyagának véleményezéséről Előterjesztő: Kovács

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése.

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése. INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése című Kódszámok: DDOP-2009-3.1.3/D ÉMOP-2009-4.2.1/A, ÉMOP-2009-4.2.1/B

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása

Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Bevezetés Uniós források a közoktatásban A támogatási rendszer Fejlesztési dokumentumok Rendelkezésre álló lehetőségek TÁMOP 3 TIOP 1

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

TANANYAG A Kadarkúti-Nagybajomi Kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése (ÁROP-1.1.5-08/C/A)

TANANYAG A Kadarkúti-Nagybajomi Kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése (ÁROP-1.1.5-08/C/A) A Kadarkúti Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulást érintő tervdokumentumokon, illetőleg az EU regionális politikáján alapuló TANANYAG A Kadarkúti-Nagybajomi Kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE Támogatás célja: A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Ellátott feladatok, feladatellátási helyek: Lengyeltóti, Csokonai u. 15. általános iskola pedagógiai-szakmai szolgáltatás

Ellátott feladatok, feladatellátási helyek: Lengyeltóti, Csokonai u. 15. általános iskola pedagógiai-szakmai szolgáltatás Hivatalos név: FODOR ANDRÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT, PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY 8693 Lengyeltóti, Csokonai u. 15. Rövid

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben 2008. április 23. Hajdúszoboszló Dr. Versitz Éva Polgármesteri Hivatal, Szolnok Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

Felülvizsgálva: 2012. március 31.

Felülvizsgálva: 2012. március 31. Felülvizsgálva: 2012. március 31. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék,..,...,.,.,,...,...,...,.,,,.,...,,,.,,,...,...,.,..,..,,,,..,.,.,..,,.,,.,,...,,,,, 2 1. Törvényi háttér,,.,...,...,,...,,,.,...,.,,...,,.,,,.,.,.,.,...,,,,..,...,,,,..,.,,,...

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben