Kistérségi tervdokumentum

Átírás

1

2 I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet Amint a legtöbb hasonló, hátrányos helyzetű kistérségre, így a lengyeltótira is igaz, hogy a gazdasági életében az ipar részesedése átlag alatti, a mezőgazdaság ellenben gazdag tradíciókra és bizonyos értelemben igen kedvező adottságokra tekinthet vissza, ugyanakkor a szolgáltató szektor fejlettsége is hagy kívánnivalót maga után. A vállalkozási intenzitás meglepően alacsony: 2005-ben 1000 lakosra csak 39 vállalkozás jut, amely érték a harmadik leggyengébb az egész régióban. A vállalkozások száma 1999 és 2005 között 18%-kal emelkedett, amit mindenképpen kedvező, a regionális átlagot meghaladó jelenségként kell értékelni. Ez azonban még mindig csak 545 működő (2004), és 743 regisztrált vállalkozást jelent (2006), vagyis az alacsony sűrűség és az alacsony lélekszám együtt a vállalkozói tőke igen csekély össztömegére is utal. A vállalkozás-sűrűség települési különbségeit az 1. ábrán mutatjuk be. 1. ábra. Vállalkozássűrűség a kistérségben A skála két végpontja, 16,1 (Kisberény), illetve 63,5 (Szőlősgyörök) között igen jelentős, közel négyszeres eltérés van. A vállalkozások száma valamelyest csökken ugyan a Balatontól távolodva, de a területi eloszlás nem teljesen egyértelmű. Ennél is nagyobb horderejű az ábrán kék háromszögekkel ábrázolt adat: a nagyobbak 50, a kisebbek 20 fő felett foglalkoztató vállalkozásokat jelölnek, a két kategóriának megfelelő cég ugyanis összesen csak hét található a kistérségben, 250 fő feletti nagyfoglalkoztató pedig egyáltalán nincs. Tegyük még hozzá, hogy a fő közötti kategóriában is csak kilenc vállalkozást találnánk, ráadásul szintén a fent is jelölt településeken: Lengyeltótiban (5), Öreglakon (2) és Somogyváron (2). A működő vállalkozások legnagyobb része (406) 1-9 főt alkalmaz adatok hiányában csak becsülni lehet, hogy ezeknek a többsége mindössze egy főnek ad munkát. 123 olyan vállalkozás van, amely alkalmazottak nélkül működik. A térség gazdasági szerkezetének sajátosságait jól jellemzi az az adat, hogy a vállalkozások közel 20%- a a mezőgazdaságban, és mindössze 9%-uk az iparban tevékenykedett. Jelentős arányban vannak jelen az építőipari cégek (16,2%), a kereskedelem 22%-kal részesedik, a gazdasági szolgáltatások 18, a szállításiak mindössze 5,8%-kal vannak jelen. Első látásra kifejezetten kevésnek tűnik az idegenforgalmi vállalkozások 9%-os részesedése is. A regisztrált vállalkozásoknak 24%-a volt a társas vállalkozás (2006). A térség agrárjellegét támasztja alá az agrárszektor keresőinek 12,5%-os aránya is (2001), amely ugyanakkor nem számít kirívóan magasnak a régió vidéki kistérségeinek sorában. Az ipari keresők részesedése ugyanakkor 33%, annak ellenére, hogy igazán jelentős ipari üzemet nem találunk a kistérségben. A mezőgazdaság természeti feltételeivel kapcsolatban a kistérség vidékfejlesztési programja leszögezi, hogy a termőföld minősége az agrárgazdasági mérőszám alapján térségi, megyei és országos összehasonlításban is átlagosnak mondható. A térség adottságai ugyanakkor nem elsősorban a szántóföldi növénytermesztésnek, hanem bizonyos térségekben a szőlő- és gyümölcságazatnak, más területeken pedig például az erdőgazdasági hasznosításnak kedveznek igazán. Az évi regisztráció során a kistérségben 615 mezőgazdasági vállalkozást írtak össze. A kistérségben jelentős számban vannak számottevő földterülettel nem rendelkező, agrártermelést csak mellék-, illetve kiegészítő tevékenységként folytató gazdálkodók, akik az általuk előállított alacsony termelési érték miatt inkább lemondanak a támogatások 1

3 igénybevételét lehetővé tevő regisztrációról. LHH módszertani útmutató, A kistérségben a mezőgazdaságon belül a növénytermesztésé a főszerep. A főbb szántóföldi növények a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó. A kistérség természeti és talajadottságai, éghajlata alapján azonban kiválóan alkalmas gyógynövények termesztésére, amelynek hagyományai megvannak. Továbbá nagy tradíciója van a kistérségben a szőlő- és gyümölcstermesztésnek (alma, szilva, körte, kajszi, dió). A gyümölcstermés felvásárlása és értékesítése részben a kistérség területén kívül történik. Szőlő termesztése nagyüzemben és családi gazdaságokban egyaránt folyik (Vidékfejlesztési Program). A legfontosabb mezőgazdasági vállalkozások Manvee Kft., Hubertus Agráripari Bt. (fácántelep) Lengyeltóti Pusztaberény, Légrádi Miklós mezőgazdasági vállalkozó, Junglans Kft. diófeldolgozás, termelés, Kara Bt. mezőgazdasági termelő, szolgáltató, fuvarozó. Szőlőtermeléssel és feldolgozással az alábbi személyek foglalkoznak: Koltai Tamás, Komáromi Ferenc, Trunkó Ferenc. A felsoroltakon kívül több a számottevő szőlősgazda és jelentős halgazdasági tevékenység is folyik a kistérségben. A térség iparát néhány kis- és középvállalkozás határozza meg. A tevékenységek között többségében vannak a viszonylag egyszerű, nem különösebben technológiaintenzív formák. A meghatározó cégek közül ki lehet emelni a Ferroflex Kft.-t (Lengyeltóti, fémszerkezetek hegesztése), a Varga Flexo Kft.-t (Lengyeltóti, nyomdai gépek javítása), a Dolomit Kft. (Lengyeltóti, betonelem-gyártás, kőfeldolgozás), Stehle Bau Kft. (építőanyag forgalmazás), Fonte Viva Kft. (ásványvíz palackozás), Tóti Aqua Kft. (szóda- és ásványvíz gyártás és palackozás), Tóth kút Kft., valamint az Öreglaki Vadfeldolgozó Kft. (húsipar, a kistérség területén található legnagyobb élelmiszeripari cég). Vagyis az ipar általában csak az alapanyagok egyszerű feldolgozásával állít elő termékeket, és ez a tevékenység is szinte kizárólag csak Lengyeltótira összpontosul. A tercier szektorra is jellemző ugyanaz, amit az első kettőről elmondtunk: kevés a vállalkozás, azok is néhány foglalkoztatottal, alacsony tőkekoncentrációval jellemezhetők. A kistérség kereskedelmét is a kisvállalkozások egyeduralma jellemzi, a szomszédos Balaton gyorsan fejlődő kereskedelmi szférája mellett ennek megváltozására kevés az esély. A kistérségben összesen 130 kereskedelmi egység működik, ami 10 ezer lakosra vetítve mindössze 113 ezzel a Lengyeltóti kistérség az utolsó Somogy megyében. A 130-ból 51 az élelmiszer jellegű üzlet, és két olyan település (Gyugy, Kisberény) is található itt, ahol egyetlen élelmiszerbolt képviseli helyben a kereskedelmet. Az üzletek 42%-a van Lengyeltótiban. A vendéglátóhelyek 10 ezer lakosra vetített száma (45) szintén a legalacsonyabb Somogy megyében. Az idegenforgalom a többi hasonló helyzetű kistérséghez képest aránylag fejlett. Ez azonban csak viszonylagosan jelent kedvező helyzetet. A 629 kereskedelmi férőhely az ötödik helyet biztosítja a kistérségek megyei rangsorában, és csak a balatoni és a kaposvári térségek előzik meg 1000 főre vetítve még kedvezőbb az arány. A vendégéjszaka viszont már csak a hetedik helyre elég, ami a kereskedelmi szálláshelyek igen alacsony kihasználtságára utal. Az átlagosan 4,5 éjszakás tartózkodási idő szintén kedvezőnek számít. A magánszállásadók további 1000 férőhelyes kapacitással vannak regisztrálva, azonban a kihasználtsági mutatók itt is alacsonyak. Ugyanakkor, amíg a kereskedelmi szálláshelyeken csak a vendégek mintegy 40%-a külföldi, addig ez az arány a magánszállásadóknál 75%-os. Az alacsony vállalkozási intenzitás azt is jelenti, hogy viszonylag kevés a gadzaságfejelsztési jellegű támogatható kezdeményezés a kistérségben. Ki kell emelni a Tóti Aqua Kft. 3,2 millió Ftos támogatását (GVOP 2.1.1) 2004-ben, amelyből egy szikvízgyartó üzem technológiai korszerűsítése valósult meg Lengyeltótiban. Buzsákon a Buzsák-ÉP Kft szeptemberében nyert el 47 millió Ft-ot a GOP /D intézkedésen, egy induló vállalkozás alapgépeinek beszerzésére. Öreglakon a FA-UNA KFt. kapott 4,1 milliós támogatást 2005-ben géptárolóhelység kialakítására (AVOP 1.1) augusztusában pedig a Fonte Viva Kft. részére ítéltek meg 54 millió Ft-ot a somogyvári ásványvíz-palackozó üzem fejlesztésére (GOP /B). 2

4 Infrastrukturális helyzet A Lengyeltóti kistérséget ugyan nem érintik a közlekedési infrastruktúra legfontosabb tengelyei, de közvetlenül az északi határai mellett futnak el, így annak előnyeit legalább is részben élvezi. Az V. páneurópai korridor-rendszer részeként az M7 autópálya a kistérség központjától csak néhány percre halad el (valójában érinti is annak közigazgatási területét), és az Ordacsehi és Fonyód közötti csomópont révén a fel- és lehajtás is biztosított. A kistérség belső úthálózatát ezzel szemben csak mellékutak alkotják. A legfontosabb, a terület észak-déli tengelyében futó út a 6701-es számot viseli, és Fonyódot kapcsolja össze Kaposvárral. Ez az út, illetve az ebből kiágazó további alsóbbrendű utak fűzik fel a kistérség minden települését. A további utak közül jelentős még a 6711-es, amely Lengyeltótit Szőlőskislakon keresztül Balatonboglárhoz kapcsolja, valamint a 6708-es amely Buzsákon, valamint a 6704-es amely Öreglakon keresztül biztosít kapcsolatot Marcali felé. Komoly problémát jelent viszont a keleti összeköttetések hiánya: ebben az irányban nincs ugyanis kapcsolat a 67-es főút felé (régi problémája ez Külső-Somogynak), amely pedig mint szállítási, mint idegenforgalmi szempontból jóval fontosabb, mint a 6701-es út. Ugyanebből adódóan a kistérség négy zsáktelepüléssel is rendelkezik: Gyugy, Hács, Kisberény és Somogyvámos mind ezen az oldalon, a tengelytől keletre helyezkedik el. Ha ezt a négy községet a kistérség 10 településéhez viszonyítjuk, akkor 40%-os, kimagaslóan magas zsáktelepülési arányt kapunk. A közúti elérési idők viszonylag kedvezőek. A gyorsforgalmi úthálózat az M7 révén közel van (amely már része az egész Európára kiterjedő pályarendszernek), az elérési idők 7-23 perc között alakulnak, értelemszerűen északról dél felé haladva növekszenek. A megyeszékhely elérhetősége éppen fordítva alakul, a kistérség déli peremén mindössze 30, északi részén közel 50 perc. Kis mérete ellenére Lengyeltóti város elérése még annak kistérségen belül periférikus fekvése ellenére is jó, 5 és 15 perc között alakul. A kistérség vasúti közlekedését egy mellékvonal, a Kaposvárt Fonyóddal összekötő 36-os számú vonat biztosítja, amelyen Pamuk, Somogyvár, Öreglak és Lengyeltóti rendelkezik saját állomással, illetve megállóhellyel. A pamuki kivételével mindegyik viszonylag távolabb esik a település központjától. A vonalon hétköznapokon öt vonatpár közlekedik (a téli menetrend szerint), amelyek közül egy Pécs-Celldömölk, illetve Pécs-Szombathely viszonylatban a régió központját is átszállás nélkül elérhetővé teszi Kaposvárig. A vonal többé-kevésbé átlagos állapotban van, de a lassújelek ennek megfelelően megkeserítik a vasutat választók életét: egy Lengyeltóti Kaposvár utazás (41 km) átlagosan percet vesz igénybe. Fonyódi átszállással egyébként kinyílik a vasúti horizont: hazai IC (Nagykanizsa, Keszthely, Budapest) és nemzetközi (Zágráb) vonatok is megállnak itt. A vasútvonal léte ezidáig egyetlen ismert koncepció szerint sem forgott veszélyben, a nyári időszakban jelentős üdülőforgalmat bonyolít. Az autóbuszközlekedés bizonyos falvakban egyértelműen nem felel meg az igényeknek. A korábban említett zsáktelepülésekről a megyeszékhely csak átszállással érhető el, de Somogyvámosról például a kistérségi központ is. A kistérség nagyobb településeit azonban a vasúti és autóbusz közlekedés viszonylag hatékonyan kapcsolja össze egymással. A kistérség vezetékes infrastruktúrája nem tekinthető teljesen kiépítettnek ös adatok szerint 353 lakás, vagyis a teljes lakásállomány 7%-a még nem volt bekapcsolva a vezetékes ivóvíz-hálózatba. Teljes kiépítettségről csak Lengyeltóti, Szőlősgyörök és Buzsák esetében beszélhetünk, míg Gyugy (56%) és Hács (53%) kifejezetten problémásnak tűnik. A szennyvízcsatorna kiépítésének legfontosabb mérföldköve Lengyeltóti város csatornaprogramjának elindulása volt, 2002-ben 3,2 Mrd Ft-os összköltséggel. A program eredményeképpen megindult a városon kívül további négy község (Buzsák, Öreglak, Somogyvár, Szőlősgyörök) csatornázása. Ezekben a településekben 2006-ig összesen 2627 lakást kapcsoltak be a hálózatba, Lengyeltótiban 77%-os, Szőlősgyörökön 82%-os, a legkevésbé előrehaladott állapotban lévő Öreglakon 56%-os bekötési arányt produkálva. Ez összességében azt jelenti, hogy a kistérség lakásainak 56%-ában már megoldott a csatornázás kérdése. A gázhálózat a kistérségben sokkal jobban kiépített, a KSH megyei statisztikái szerint 2400 háztartási, ebből 2348 fűtési fogyasztó volt 2006-ban. Ami azt jelenti, hogy a lakások valamivel több mint fele csatlakoztatva van. Az egyetlen kivétel Pamuk, ahol ekkor még nem volt a vezetékes gáz elérhető. 3

5 Szintén csak viszonylag kedvezőnek értékelhető, hogy a kistérség 3969 háztartása bevonásra került a rendszeres hulladékgyűjtésbe, ez ugyanis 86%-os értéknek felel meg. Az infokommunikációs infrastruktúra tekintetében a kistérség nagyjából hozza a régió hasonló vidéki térségeinek átlagát lakosból 251 rendelkezik telefon-előfizetéssel, és 20,6 internet-előfizetéssel (ez az érték is a hasonló helyzetű térségek között átlagosnak tekinthető). Kiépített kábeltelevíziós hálózat egyelőre Lengyeltótiban található, Öreglak és Pamuk községekben most építik ki a hálózatot. I. 3. Társadalmi helyzet A kistérség településhálózata tulajdonképpen kiegyensúlyozottnak mondható: dél-dunántúli viszonylatban szokatlan az igen alacsony településszám (10), amelyhez a régió egyik legkisebb népességű kistérségi központja (Lengyeltóti 3355 fő 2006-ban) társul. Szerencsés körülmény, hogy a falvak közel fele, a kilenc községi jogállású település közül négy nagyobb ezer főnél, ezek közül Somogyvár közel kétezer lakosnak ad otthont, Szőlősgyörök, Buzsák, Öreglak pedig 1200 és 1600 fő között vannak. Somogyvámos mintegy 750 fős, a további négy település viszont 500 fő alatti, Kisberény alig 202 lakossal rendelkezik. Ez a településstruktúra valóban kiegyenlített, a problémát a kistérség esetében központjának viszonylag kis mérete, és ezzel részben összefüggésben funkcionális gyengeségei jelentik. A kistérség népesedési helyzete sajátos kétarcúságot mutat. Nagyjából követi az országos trendet azzal, hogy csökkenő népességű pályán mozog, bár csúcspontját az 1949-es népszámlálás alatt érte el, amelyhez képest napjainkra már több mint négyezer főt, vagyis mintegy 25%-ot veszített lakosságszámából. Ez egyértelműen mutatja a kistérség vidékies jellegét, hiszen jelzi, hogy kimaradt az 1960-as és 70-es évek gyors urbanizációjából. Az egyetlen városnak, Lengyeltótinak a népessége is inkább stagnált az elmúlt 40 évben. A népességveszteség egyértelműen a természetes fogyás számlájára írható, 1990 és 2001 között z 565 lakossal csökkentette, míg a vándorlási különbözet 32 fővel növelte a népességet. 2. ábra. Természetes szaporodás évi átlaga, A kistérség legnagyobb települései (Lengyeltóti, Szőlősgyörök, Buzsák, Somogyvár) 10 alatti születési arányszámmal, ebből adódóan természetes fogyással jellemezhetőek, de hat település az országos átlag feletti születési arányszámokkal bír, és ebből a 15 -et meghaladó Kisberény, Pamuk és Somogyvámos kiemelkedőnek minősíthető. Ennek ellenére, érdemi természetes szaporodás csak Somogyvámoson mutatható ki, a többi település esetében a magas születési mutatókhoz viszonylag magas halálozási értékek is társulnak. Vándorlási szempontból a térség érdekes sajátosságokat mutat: amíg 1990 és 2001 között Lengyeltótiba alig-alig volt több be- mint kiköltöző, addig délen Somogyvár és Somogyvámos is stabilan pozitív migrációs egyenleget mondhat magáénak, ez utóbbi nyilván nem kis részben a Krisna-völgybe költözők miatt is alakult így. Kiemelendő még a Buzsákról történő intenzív elvándorlás, amely ebben az időszakban 150 főt tett ki. Összességében a kistérségben mégis inkább az elöregedés irányába ható erők vannak túlsúlyban, de néhány kedvező körülmény miatt a jelenleg korszerkezet még nem mondható rossznak. A térség fiatalodási mutatója 84%-os volt 2005-ben, vagyis a 14 év alattiak a 60 év felettieknek ilyen arányban feleltek meg. A 2001-es népszámlálás alkalmával 509 ember vallotta magát etnikumúnak nemzetiségűnek a kistérség területén. Ennek viszonyításához tudnunk kell, hogy ez a kistérség teljes népességének 4,4%-a. Ez nem csak az országos átlagot (amely e mérés szerint 1% körül adódott), hanem a 2%-ot meghaladó somogyi átlagot is jelentősen felülmúlja. Mivel a népszámlálás problémái az etnikai adatok tekintetében közismertek, nyugodtan kijelenthetjük, 4

6 hogy a roma lakosság fontos alkotórésze a kistérség népességének. A legnagyobb roma közösséggel Lengyeltóti rendelkezik (206 fő), de a legnagyobb arányban Kisberényben (25% a népszámlálás szerint), illetve Pamukon és Somogyvámoson (10-10%) vannak jelen. A kistérség egészségügyi alapellátásai megoldottak, a két lengyeltóti, valamint az öt további háziorvos nagyjából lefedi a kistérséget, csak Gyugy, Hács és Pamuk településeken nincs székhelye orvosnak (3. ábra). Ugyanakkor mindössze egyetlen egy házi gyermekorvos működik a kistérségben, gyógyszertárból kettő van (Lengyeltóti, Somogyvár). A szakellátási formákat Lengyeltótiban csak magán szülészeti-nőgyágyászati rendelés képviseli, más járóbeteg szakellátás nem vehető helyben igénybe. Éppen ezért támogatja a Lengyeltóti kistérség a Fonyódi kistérség DDOP B benyújtott pályázatát, hogy az ellátásra szoruló betegek ott tudják magas színvonalon a számukra szükséges járóbeteg szakellátását igénybe venni. Lengyeltóti mentőállomással rendelkezik, amely a város pozíciójából, illetve a kistérség méreteiből következően képes besegíteni a környező körzetek ellátásába is. 3. ábra. Egészségügyi alapellátás a kistérségben A legközelebbi szakrendelések Fonyódon állnak rendelkezésre (amely közúton, vasúton és autóbusszal is jól elérhető), itt viszonylag széles körű a választható ellátási formák sora. A fekvőbeteg-ellátás tekintetében a területi kórházak közül a Marcali, a súlyponti kórházak közül alapvetően a kaposvári Kaposi Mór kórház az illetékes. Marcaliba hétköznapokon nyolc autóbuszjárattal lehet eljutni, átlagosan perc alatt. A hétvégi és éjszakai háziorvosi ügyletet a többcélú kistérségi társulás szervezi és működteti. A kistérségben 2005-ben háziorvosi vizsgálatot végeztek el, az egy főre vetítve 7,5, amely érzékelhetően több a leghátrányosabb helyzetű kistérségek átlagánál (6,3). Az, hogy ez az érték a lakosság egészségtudatos magatartásának, vagy aránylag rosszabb egészségi állapotának eredménye-e, ebből az adatból nem lehet eldönteni. Szociális helyzet A kistérség szociális helyzetének néhány háttértényezőjéről már volt szó: falusias térség, részben elöregedő településekkel, részben pedig gyorsan növekvő, és jelentős roma kisebbséggel rendelkező falvakkal. A társadalom képzettségi mutatóira ezek a tényezők rányomják bélyegüket. A megfelelő korú népességnek mindössze 18%-a rendelkezik érettségivel, amely érték a második legrosszabb az egész Dél-Dunántúlon. Ebben egyértelműen megnyilvánul az a tény is, hogy a kistérség egyáltalán nem rendelkezik középiskolával. Az elvégzett átlagos osztálylétszám Kisberényben még a hetet sem éri el, további három településen (Somogyvár, Pamuk, Öreglak) is nyolc alatt marad, és maximuma is mindössze 8,6 Szőlősgyörökben. A különbség így a kistérség települései között nem kiugró. A humán erőforrások területén fellelhető ilyen problémák jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a kistérség elvileg viszonylag kedvező földrajzi fekvése ellenére is a leghátrányosabb helyzetűek közé nyert besorolást. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya 47%, a lakosság 3,6%-a rendszeres szociális segélyben részesül (ez nem számít kiugró értéknek a régióban), és a 24 évnél fiatalabb népesség 40,5%-a pedig rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap, amely viszont már kifejezetten magas arány, és jelzi, hogy a problémák a fiatalabb korosztályokat arányaiban sokkal nagyobb mértékben sújtják. Szám szerint 416 fő részesült rendszeres szociális segélyben 2005-ben ban a KSH szerint ez az 5

7 problémákat jelez Somogyvár (111), Öreglak (81) és Buzsák (49) értéke. LHH módszertani útmutató, ben a kistérségi társulás elkészítette közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervét, valamint közoktatás fejlesztési tervét a as időszakra vonatkozóan. A dokumentum részletesen bemutatja a kistérség oktatási intézményrendszerét, annak működési feltételeit és társadalmi hátterét. A következő táblázat ebből a programból származik, és bemutatja a közoktatási szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit a kistérség egyes településein. A táblázat nyomán megfogalmazható, hogy a helyi sajátosságok miatt az általános iskolai oktatásnak már az első négy évfolyama sincs meg a legkisebb településeken. Hasonlóan problémásnak tűnik a bölcsődei ellátás is, már csak ennek szocializációs és járulékos szociálpolitikai következményei miatt is. A kistérségben érettségit adó gimnáziumi vagy szakközépiskolai képzést folytató intézmény nem működik, az alapfokú oktatáson kívül azonban még ki lehet emelni a Somogy Megyei Önkormányzat Somogyváron működő speciális szakiskoláját, amely a megye egész területéről diákotthonában elhelyezve fogadja a tanulásban akadályozott vagy értelmi fogyatékos gyerekeket. 1. táblázat. A közoktatási jellegű szolgáltatások a kistérség településein Településneve /szolgáltatás Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetokta tás Gyógypedagó giai ellátás Korai fejlesztés és gondozás Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Buzsák H H H HM/12 H /7 HM /3 M HM /4 Gyugy M5 M5 M5 M5 M5 M5 M5 M5 Hács M5 M5 M5 M5 M5 M5 M5 M5 Kisberény M5 M5 M5 M5 M5 M5 M5 M5 Lenygyeltóti H H H H H H H H Öreglak H H H M/10 H+HM/7 M M/10 HM/16 Pamuk M/7 M/7 M/7 M/22 M/22 M/22 M/22 M/22 HM/40 HM/40 M/4 M/19 M/19 M/19 M/19 M/19 Somogyvár H H H,HM/40 HM/40 M/15 M/15 M/15 M H H H M H M HM HM Településn eve/szolgál tatás Pályaválas ztási tanácsadás Somogyvámos Szőlősgyörök Gyógytestnevelé s Gyermekjó léti szolgáltatá s Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfel ügyelet Családok átmeneti otthona Buzsák M H HM /2 E E H E E Gyugy M5 M5 M5 M5 E M5 E E Hács M5 M5 M5 M5 E M5 E E Kisberény M5 M5 M5 M5 E M5 E E Lenygyeltóti H H H H E H E E 6

8 Öreglak H H M/10 M/10 E H E E Pamuk M/22 H HM/2 M/22 E M/7 E E M/19 H HM/2 M/19 E M/4 E E Somogyvár M/15 H HM/8 M/15 E H E E Somogyvámos Szőlősgyörök M H HM E E H E E Jelmagyarázat: H = helyben; E = ellátatlan; HM 2 = helyben, más településről kijáró szakember(ek) heti hány órában; M 4 = más településen - távolsága Forrás: A Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás társulási közoktatási esélyegyenlőségi Intézkedési terve ( ). Az oktatási intézmények fenntartására a kistérségen belül mikrotársulások szerveződtek az alábbiak szerint: Lengyeltóti központtal (tagjai: Lengyeltóti, Kisberény, Hács, Szőlősgyörök, Gyugy települések önkormányzatai, valamint Nikla és Csömend nem a társulás tagja) Öreglak központtal (tagjai: Öreglak, Pamuk települések önkormányzatai) Somogyvár központtal (tagjai: Somogyvár, Somogyvámos települések önkormányzatai) Buzsák központtal (tagjai: Buzsák, Táska települések önkormányzatai. Táska község a Marcali Többcélú Kistérségi Társulás tagja.) Az egyes társulások az alábbiak szerinti oktatási infrastruktúrát tartanak fent (2. táblázat): 2. táblázat. A közoktatási jellegű szolgáltatások a kistérség településein Általános iskola/tagintézmény neve Feladatellátási hely Férőhely Felvett létszám Kihaszná ltság (%) Fodor András Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Lengyeltóti Intézmény Gárdonyi Géza Általános Iskola Szőlősgyörök Buzsáki Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Buzsák Körzeti Általános Iskola és Óvoda Öreglak Szent László Király Általános Iskola és Óvoda Somogyvár Szent László Király Általános Iskola tagintézménye Iskola és Óvoda Somogyvámos Összesen: Forrás: A Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás társulási közoktatási esélyegyenlőségi Intézkedési terve ( ). A jelenlegi intézményhálózat a fenti adatok alapján meglehetősen jó kihasználtsággal működik, amely tovább fokozódik, ha kalkulálunk a sajátos nevelési igényű gyermekekből fakadó többletfeladatokkal is. 7

9 A szűken értelmezett szociális ellátórendszer legalább akkora hiányosságokat mutat, mint amelyek az oktatási szférában is feltárhatóak voltak. A KSH 2006-os adatai alapján bentlakásos tartós gondozást nyújtó bentlakásos intézmény egyáltalán nem működött a kistérségben. Ezzel szemben viszont öt településen 131 embert láttak el idősek nappali intézményeiben. Ugyanakkor az adatsorok szerint az egész kistérségben egyetlen egy fő sem részesült étkeztetésben, illetve házi segítségnyújtásban. A kistérségben a szociális feladatok ellátását a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás szervezi. A társulás működési körébe tartozik többek között ezen a téren a nappali ellátás, az étkeztetés, a gyermekjóléti szolgálat, a házi segítségnyújtás, a családsegítés és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A szociális téren elért pályázati eredmények a kistérségben figyelemre méltóak ben Lengyeltóti város önkormányzata a ROP keretében nyert el 183 millió Ft-ot a 2.3. intézkedés (Az óvodai nevelés és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése) keretében az óvoda épületének rekonstrukciójára. Ennél is sokkal jelentősebb, hogy augusztusában a város gesztorságával benyújtott Pogányvölgyi integrált nevelési-oktatási hálózat című pályázat is támogatást nyert a DDOP 3.1.2/2F intézkedésének keretében. A projektre megítélt forrás 965 millió Ft, a támogatás intenzitása 95%-os. Foglalkoztatási helyzet A Lengyeltóti kistérség foglalkoztatási mutatóira több körülmény nyomja rá a bélyegét. Egyfelől, az alacsony vállalkozási aktivitás, különösen pedig a nagyvállalkozások, ipari foglalkoztatók hiánya, továbbá a közszolgáltatások gyengesége, a település intézmények hiánya erősen leszűkítik a munkaerőpiaci keresletet. Ezek a tényezők összességében sokkal intenzívebben jelentkeznek a Balaton, és idegenforgalmának közelségénél. Ebből adódóan a legfontosabb munkaerőpiaci mutatók mindegyike folyamatosan romlik az elmúlt néhány évben (4. ábra) ábra. Foglalkoztatási adatok a Lengyeltóti kistérségben (afsz.hu) munkanélküliek foglalkoztatottak inaktívak Az ábrázolt abszolút értékek csökkenő tendenciája részben a népességszám apadásából fakad, de annál sokkal intenzívebb. A foglalkoztatottak számának csökkenése különösen látványos, ehhez képest a munkanélküliség emelkedése tulajdonképpen visszafogott, bár öt év alatt még így is arányaiban másfélszeres a különbség, és a végeredmény az ÁFSZ itt idézett statisztikája szerint 15,04%. Az ÁFSZ Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központjának 2007 augusztusi részletes statisztikái még ennél is kedvezőtlenebb helyzetet vetítenek elénk, amennyiben itt már 921 főt tartanak nyilván, akik közül 341-en egy évnél régebben folyamatosan állás nélkül vannak. Közülük 123-an járadékra, 92-en segély típusú ellátásra voltak jogosultak. Ez a 4269 fősre becsült, gazdaságilag aktív népességre vetítve 21,6%-os mutatót eredményez, amely természetesen nem azonos a munkanélküliségi rátával. A fenti mutató települési bontása nagy szélsőségeket takar. Szőlősgyörökön nem éri el a 15%-ot, Lengyeltótiban 17,7%. Az összes többi település 20% feletti, Hács mutatója 40%, Kisberényé 65%. 8

10 Az álláskeresőknek mindössze csak 7,2%-a pályakezdő (2007), ez viszonylag alacsony értéknek számít. Ezzel összefüggésben a fiatal, 25 év alatti álláskeresők aránya is viszonylag alacsony, 16,2%. Az álláskeresők 37,1%-a számít tartós, vagyis egy évnél hosszabb ideje regisztrált munkanélkülinek, 60%-nak pedig legfeljebb általános iskolai végzettsége van, ami az egyik legmagasabb érték a régióban. Átfordítva ez egyben azt is jelenti, hogy a középfokú végzettség már viszonylag jó esélyeket ad a munkaerőpiacon. Az a mintegy 3200 ember, aki ténylegesen foglalkoztatottként dolgozik az adófizetők száma 3900 fő volt 2006-ban, nem mellesleg a legutolsó a somogyi kistérségek sorában az ebből adódó, 34,6%-os arány jelentős részben nem saját lakóhelyén teszi. A foglalkoztatottak közül mintegy 1850 fő dolgozott a lakóhelyén, 1300 fő pedig ingázott (ez utóbbi adatok esek, a népszámlálásból származnak). Az ingázás sajátossága, hogy jellemzően nem kistérségen belüli célpontra irányul. Maga Lengyeltóti is mindössze egy településnek (Kisberénynek) volt elsődleges ingázási célpontja (ez onnan mindössze csak 10 főt jelentett akkor). A települési bontások jelentős különbségeket takarnak. Amíg Lengyeltótiból a munkavállalók mindössze egyharmada volt kénytelen ingázni, addig ez a szám Buzsák esetében csak 26% volt, a többi településnél azonban jellemzően meghaladja az 50, némely esetben a 70%-ot is. Összesen 1616 fő ingázott 2001-ben a kistérségen belül, és ebből csak mintegy 484 jelent meg a másik oldalon a beingázók között. Okkal feltételezhetjük, hogy az ingázó legnagyobb része átlépi a kistérség határait, ebből a szempontból mind a fonyódi, mind pedig a kaposvári, illetve a marcali kistérség is a lehetséges célpontok között van. Még magának Lengyeltótinak a mutatója is erősen negatív, vagyis a városi szerepkörök közül a foglalkoztatási központi funkciókat sem képes megnyugtató módon ellátni. Az önkormányzatok ebben a tekintetben úgy is a legjelentősebb foglalkoztatók közé tartoznak, hogy viszonylag kevés intézményt tartanak fent. Amíg alig négy vállalkozás munkaerő-létszáma haladta meg az 50 főt, addig egyedül Lengyeltóti 187 főt foglalkoztat közalkalmazottként, köztisztviselőként vagy más formában, de az ötven fős határ felett van Buzsák, Öreglak, Somogyvár és Szőlősgyörök önkormányzata is. A közcélú foglalkoztatásban 2005-ben 169-en vettek részt, ami meglehetősen tekintélyes szám a települések méretét és az önkormányzatok teherbíró-képességét is figyelembe véve. Általában véve a foglalkoztatókkal kapcsolatban az a néhány fontos szereplő kiemelésre került a gazdasági résznél. Jellegzetes tünetként is felfoghatjuk, hogy a kistérség vállalkozásai nem nyertek el jelentősebb, foglalkoztatás-bővítést célzó pályázati forrást. Ezzel kapcsolatos pályázati eredményei elsősorban Somogyvár község önkormányzatának vannak, amely ben közmunkaprogramra 61 millió Ft-ot nyert, 2003-ban a korábbinál célzottabb, kifejezetten a tartósan munkanélküli és elsősorban a roma munkavállalók életét volt hivatva megkönnyíteni egy 36 millió Ft-tal támogatott közmunkaprogram évben összesen Forint összegű támogatást nyert, amelyből 3 hónapon át 106 embert foglalkoztattak a kistérségben. 9

11 2. SWOT-analízis LHH módszertani útmutató, Gazdaság és foglalkoztatás Erősségek A vállalkozások száma az utóbbi években dinamikus növekedést mutatott. A térség agráradottságai némely tekintetben kedvezőek, az agrártermelés és bizonyos termékfeldolgozás is változatos, és jelentős hagyományokkal rendelkezik. A térség számottevő munkaerőtartalékokkal rendelkezik. A térség idegenforgalmi adottságai számos tekintetben kedvezőbbek a hasonló helyzetű kistérségeknél, bizonyos településeken az idegenforgalom gazdasági jelentősége már ma sem elhanyagolható. Lehetőségek A Balaton fejlődő pályára állásával a kistérség képes lesz a jelenleginél nagyobb mértékben bekapcsolódni a háttéridegenforgalomba. Lengyeltótit kedvező elérhetősége vonzó befektetési célponttá teheti. A Somogyvámoson a Krisna-völgy révén meglévő egyedi adottságok lehetővé teszik indiai (gazdasági) kapcsolatok kiépítését. Az agrárágazatban a minőségi termékek előállítása felé történik elmozdulás, amelyhez az adottságok kiválóak Gyengeségek A vállalkozások száma alacsony, tőkeerejük és foglalkoztató-képességük általában kicsi. Nincs 250 főnél nagyobb foglalkoztató, sőt, 20 főnél többet is csak hét vállalkozás foglalkoztat. Az ipari vállalkozások aránya mindössze 9%, a térségből az ipar szinte teljes egészében hiányzik. A kistérség jelentős munkaerő-kibocsátó, az elingázás általános jelenség. A kereskedelmi szféra gyengeségei miatt jelentős a jövedelem-kiáramlás. A térségből hiányoznak a feldolgozóipari hagyományok és a tőkeerős középvállalkozások. Veszélyek A Balaton-térség egésze hanyatló pályára kerül, térségi foglalkoztatási szerepe csökken, az ingázási lehetősége beszűkülnek. A helyi kis- és középvállalkozások akut tőkehiánya a vállalkozói szféra zsugorodásához, ezáltal a foglalkoztatási gondok súlyosbodásához vezet. A mezőgazdaság középtávon sem lesz képes kitörni kedvezőtlen piaci pozícióiból, így jövedelem-termelő képessége alacsony marad. 10

12 Infrastruktúra Erősségek A kistérség peremén halad végig az M7-es autópálya, amely része a páneurópai korridorrendszernek is. A kistérség belső úthálózata egy tengely mentén szervezett, a kistérségi központ megfelelő elérhetőségét biztosítja. A kistérség hosszú távon is feltehetően fennmaradó hálózati jelentőségű vasúti mellékvonallal rendelkezik, amely mind a belső forgalomban, mind a megyeszékhely, mind pedig Fonyódon keresztül Budapest felé is elérést biztosít. A kistérségben az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 97%, a nagyobb településeken ez a kérdés megoldottnak tekinthető. A kistérségben megkezdődött, és a nagyobb településeken jelentős részben megoldott a csatornahálózat kiépítése illetve az ingatlanok rákötése. Lehetőségek Egy nyugat-keleti feltáró út építésével a kistérség közlekedési kapcsolatai jelentős mértékben javulhatnak. Az alsóbbrendű úthálózat rekonstrukciója csökkentheti az elérési időket. Az autóbusz- és a vasúti közlekedés összehangolásával korszerű közösségi közlekedési rendszer teremthető. Gyengeségek A kistérség közúti kapcsolatrendszere féloldalas, a kelet-nyugati irányú összeköttetések gyengék. A kistérség néhány településén a közösségi közlekedéshez való hozzáférés gyenge, Somogyvámosból a kistérségi központi is csak átszállással érhető el. Az elérhetőség szempontjából legproblémásabb falvak, zsáktelepülések éppen az alacsony státuszú lakosság magas arányával tűnnek ki. Gyugy és Hács községekben az ivóvízhálózatba bekapcsolt háztartások aránya alig haladja meg az 50%-ot. A kistérség településeinek felénél a csatornázás hiányzik Veszélyek A kistérség közlekedési szempontból kettészakad, az alsóbbrendű úthálózat nem képes megfelelő feltártságot teremteni a térség déli részének. A zsáktelepülések elzártsága tartós marad, és ez elősegíti az ott élők szegregációját. A leginkább hátrányos helyzetű településeken továbbra is hiányos marad a közműhálózat, így kizárólag csak a legalacsonyabb státuszúak maradnak helyben. 11

13 Egészségügy és szociális helyzet Erősségek A kistérségben az orvosi alapellátás rendszere jól kiépült, a települések döntő többsége háziorvos székhelye is egyben. Magas az egy főre jutó háziorvosi vizsgálatok száma. Kiépült és jól működik a többcélú társulás által fenntartott hétvégi és éjszakai orvosi ügyeleti rendszer. A térség korstruktúrája és demográfiai mutatói regionális összevetésben viszonylag kedvezőek. Lehetőségek A kiépült háziorvosi rendszerre és a gyakori orvos-beteg találkozásokra alapozva korszerű prevenciós és egészségfejlesztési programok indíthatók. A szociális ellátórendszer jobb kiépítése csökkentheti a kistérségben meglévő társadalmi különbségeket. Gyengeségek A kistérségben egyetlen gyógyszertár működik Lengyeltótiban, a déli részek településeinek ellátásában ez negatívumként jelenik meg. A kistérségben nincs jelen a járóbeteg szakellátás, Fonyódon ugyan korszerű szolgáltatásokat vehetnek igénybe a lakosok, de ennek elérése csak a települések mintegy feléről nevezhető közel ideálisnak. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya eléri a 47%-ot. A szociális ellátórendszer kiépítettsége nem teljes, bizonyos ellátási formák a statisztikai adatok szerint nem léteznek. A bölcsődei ellátás több településen is megoldatlannak tekinthető. Veszélyek A kistérség néhány településén (Pamuk, Hács, Kisberény, Gyugy) az egészségügyi ellátás hiányosságai különösen az alacsony státuszúak egészségbe eltöltött életéveit veszélyeztetik. A szociális ellátórendszer hiányosságai miatt nem lesz képes kezelni a halmozódó problémákat, különösen azokon a településeken, ahol a rászorulók aránya kiugróan magas. A bölcsődék hiánya akadályozza a nő munkavállalását, munkaerőpiaci reintegrációját. 12

14 Oktatás Erősségek A kistréségben Somogyváron speciális szakiskola működik, amely megyei szintű feladatokat is ellát. A kistérség iskolái mikrotérségi társulások fenntartásában működnek, jellemzően 75-95%-os kihasználtsággal. Lengyeltóti iskolájában magas szintű, elismerten innovatív szakmai munka folyik. Magas az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek aránya. A kistréség iskoláiban nyitott, az integrált oktatás iránt elkötelezett pedagógusok dolgoznak. Lehetőségek A pedagógiai szakmai szolgáltatás kistréségi szintű szervezésével az oktatónevelő munka eredményessége növelhető. A kistérség Pogányvölgyi integrált nevelési-oktatási hálózat címen DDOP támogatást elnyert projektje alapjaiban javítja a térség közoktatási szolgáltatásait. A meglévő oktatási bázis alapján a szakmai középfokú- illetve felnőttképzésbe történő bekapcsolódás. A kulcskompetenciának tekinthető idegennyelvi és az informatikai képzések fejlesztése Gyengeségek Az érettségivel rendelkezők aránya alacsony, mindössze a megfelelő korú népesség 18%-a. Az elvégezett átlagos osztályszám egyik településen sem éri el a 9-et. A térségben nincs érettségit adó középfokú oktatási intézmény. Négy községben már az általános iskola alsó tagozatán sincs helyben oktatás. Több oktatási intézmény tárgyi és személyi adottságai is elmaradnak az optimálistól. Veszélyek A fenntartók financiális nehézségei miatt az intézményhálózat megújulása elmarad, sőt a működésben is komoly nehézségek keletkezhetnek. Az oktatási intézmények nem lesznek képesek hatékonyan bekapcsolódni a pályázati rendszerbe (adminisztráció, utófinanszírozás). A növekvő társadalmi különbségeket és az alacsony státuszúak problémáit az iskolarendszer nem képes kezelni. A középiskola hiánya erősíti az aktív, fiatal korcsoportok elvándorlását. 13

15 Összesített Erősségek A térség agráradottságai jók, az agrártermelés és bizonyos termékfeldolgozás is változatos, és jelentős hagyományokkal rendelkezik Jelentős munkaerő-tartalékok Kisméretű, kompakt kistérség, a települések közötti kohézió jelentős szintjével, és formálódó civil együttműködésekkel A kistérség jó külső elérhetősége (autópálya, vasúti fővonal közelsége) Egyedi táji értékek, természeti adottságok A kistérség sajátos kulturális-örökségi elemekkel rendelkezik, amelynek bázisán jól megfogható arculatot épített Gyengeségek A rendelkezésre álló szabad munkaerő többnyire képzetlen A kistérség déli területeinek elérhetősége meglehetősen gyenge A kistérség jelentős munkaerő-kibocsátó, az elingázás általános jelenség Lengyeltóti városi szerepkörei hiányosak A kistérségben hiányzik a középiskolai képzés, nincs se gimnázium, se szakközépiskola, csak egy speciális szakiskola A kereskedelmi szféra gyengeségei miatt jelentős a jövedelem-kiáramlás Az egészségügyi intézményrendszer hiányos, a kistérség bizonyos részeiből a járóbeteg ellátási központ (Fonyód) elérhetősége kedvezőtlen A térségből hiányoznak a feldolgozóipari hagyományok és a tőkeerős középvállalkozások A kistérség településeinek felénél a csatornázás még nem megoldott, az ivóvíz-hálózat kiépítettsége több községben alacsony, a vízrendezés megoldatlansága is gondokat okoz Lehetőségek A Balaton fejlődő pályára állásával a kistérség képes lesz a jelenleginél nagyobb mértékben bekapcsolódni a háttéridegenforgalomba Lengyeltótit kedvező elérhetősége, megújuló, városiassá váló arculata élhető lakóhellyé és vonzó befektetési célponttá teheti A Somogyvámoson a Krisna-völgy révén meglévő egyedi adottságok lehetővé teszik indiai (gazdasági) kapcsolatok kiépítését Az agrárágazatban a minőségi termékek előállítása felé történik elmozdulás, amelyhez az adottságok kiválóak Egy nyugat-keleti feltáró út építésével a kistérség közlekedési kapcsolatai jelentős mértékben javulhatnak Az integrált mikrotérségi oktatási központok létrehozása segíti a kistérség oktatási felzárkózását Veszélyek Folytatódó demográfiai erózió: A kistérség belső területeinek kiürülése, illetve a humán erőforrások lefölöződése Települési-mikrotérségi méretű etnikai és szociális szegregátumok létrejötte A Balaton-térség egésze hanyatló pályára kerül, térségi foglalkoztatási szerepe csökken A helyi kis- és középvállalkozások akut tőkehiánya a vállalkozói szféra zsugorodásához, ezáltal a foglalkoztatási gondok súlyosbodásához vezet A szociális problémák halmozódása komoly társadalmi feszültségekhez, a különböző csoportok tartós szembenállásához és a devianciák növekedéséhez vezet 14

16 III., Fejlesztési irányok LHH módszertani útmutató, a fejlesztési irányok a statisztikai adatokra alapozott SWOT elemzésből adódóan kerülnek meghatározásra fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) fejlesztési irány indokoltsága és hosszú távú céljai fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz 1. Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás javítás Lengyeltóti, Somogyvár A Lengyeltóti kistérségben a vállalkozói tőke csekély, kistérségi szinten a 20 és 50 fő feletti foglalkoztatóból összesen 7, míg a 250 fő feletti foglalkoztatóból egyáltalán nincs. A kistérség munkaügyi statisztikái hozzávetőlegesen kétszer rosszabbak, mint a megyei átlag. Indukált beruházás: MFt A program hatására teremtett új munkahelyek száma: 20 db Revitalizált barnamezős területek nagysága: 1 ha Roma integráció, GOP, TÁMOP, ÚMVP A térség kedvezőtlen foglalkoztatási mutatóin, gazdasági ágak szerinti szerkezeti összetételén elsősorban a nagyobb volumenű beruházások javíthatnak. 2. A kistérség humán adottságaira és oktatási infrastruktúrájára, valamint a folyamatban lévő fejlesztésekre épülő inkluzív oktatásinevelési lehetőségek Lengyeltóti kistérség Az oktatási integráción és a térség demográfiai adottságain (HHH és SNI tanulók aránya) alapuló infrastrukturális fejlesztések és egyedi képzési programok elősegítik a kistérség A létrehozott integrált intézmények fejlesztéssel érintett tagintézményeinek, intézményegységeinek száma: 6 db A közoktatás minőségének javítását és Roma integráció, TIOP, TÁMOP 15

17 megteremtése oktatási felzárkózását. az esélyegyenlőséget együttesen javító szakmai együttműködések száma: 1 db Elkészült oktatási programcsomagok száma: 2 db LHH módszertani útmutató, A kistérség lakóinak életminőségét javító infrastrukturális beruházások megvalósítása, elérhető szociális és egészségügyi szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése, közművelődési, közegészségügyi és szemléletformáló programok kidolgozása, terjesztése Lengyeltóti kistérség A térség demográfiai és morbiditási, mortalitási és migrációs mutatói, valamint a mélyszegénységben élők magas aránya miatt a közvetlen gazdasági hasznot nem eredményező az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése alapkövetelmény, de az életminőség javítását célzó projektek megvalósítása is indokolt. Új egészségügyi szolgáltatások száma: 1 db Létrehozott egészségügyi ellátással elért lakosság száma: fő Új szociális szolgáltatások száma: 3 db Létrehozott szociális ellátással elért lakosság száma: fő Elkészített kistérségi egészségfejlesztési stratégiák (egészségtervek) száma: 1 db TIOP, TÁMOP 4. Környezeti infrastruktúra fejlesztés Lengyeltóti, Pamuk, Gyugy, Somogyvámos A térség környezeti infrastruktúrája hiányos, elsősorban a kistelepülések esetében. Program keretében támogatott vízgazdálkodási fejlesztések megvalósulása révén ár-, bel- és csapadékvíz károkozástól mentesített települések száma: 1 db KEOP Program keretében korszerű szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott települések száma: 3db 16

18 5. Városfejlesztés Lengyeltóti A térségnek és elsősorban Lengyeltóti városának jó esélye van a jelenleginél aktívabban bekapcsolódni a balatoni háttér idegenforgalomba. 6. Roma integráció Lengyeltóti kistérség A kistérség lakosságának - a kisebbségi önkormányzatok becslése alapján mintegy 12-15%-a kerül ki a romák köréből. A roma lakosság jelentős része telepszerű, szegregált környezetben él, integrációjuk komplex programok megvalósításán keresztül lehetséges. A fejlesztések által érintett lakosság létszáma: fő A fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen: 3db Fejlesztéssel érintett lakosok száma a leromlással fenyegetett településrészeken: 510 fő Képzésen résztvevő romák száma: 120 fő. Képzési programokat sikeresen elvégző romák száma: 40 fő A képzéseken résztvevők közül munkába álló romák száma: 10 fő Projekt keretében együttműködő roma civil szervezetek száma: 5 db Integrált szolgáltatási rendszerbe bevont lakosok száma: 300 fő. ÚMVP Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás javítás, TÁMOP 17

19 IV., Projektek összegző bemutatása LHH módszertani útmutató, típusprojektek 100% alatti projektek fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP 1. Telephelyfejlesztés ,6 2. Pedagógiai módszertani csomagok bevezetése Szociális infrastruktúra fejlesztés ,4 4. Belterületi vízrendezés ,8 6. Roma foglalkoztatási projekt ,4 összesen típusprojektek 100% feletti projektek fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP 2. Oktatási infrastruktúra fejlesztési Egészségügyi infrastruktúra fejlesztés ,9 3. Új szociális, egészségügyi szolgáltatások bevezetése Egészségterv ,2 4. Szennyvízkezelés ,9 5. Funkcióbővítő városfejlesztés ,7 6. Roma szociális projektek ,6 6. Roma civil szervezetek szakmai és infrastruktúrális megerősítése összesen forrás megoszlása, % 13,7 forrás megoszlása, % 9,2 3,5 18

20 típusprojektek összesen fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP LHH módszertani útmutató, Telephelyfejlesztés ,9 2. Pedagógiai módszertani csomagok bevezetése Oktatási infrastruktúra fejlesztési ,9 3. Szociális, egészségügyi infrastruktúra fejlesztés 3. Új szociális, egészségügyi szolgáltatások bevezetése Egészségterv ,5 4. Szennyvízkezelés ,7 4. Belterületi vízrendezés ,3 5. Funkcióbővítő városfejlesztés ,7 6. Foglalkoztatási és szociális projektek ,2 6. Roma civil szervezetek szakmai és infrastruktúrális megerősítése összesen forrás megoszlása, % több hasonló típusú projektet (pl. ha több település is tervez óvoda-bővítést) csak egyszer kell nevesíteni, nem külön-külön, de a projektek számát a külön oszlopban jelölni kell 7,9 2,5 3,9 1,5 forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér az indikatívtól) A Lengyeltóti kistérség LHH tervezési folyamatához meghatározott indikatív fejlesztési irányok az egészségügy és a közlekedés voltak. Az egészségügyi vonatkozású fejlesztésekre a projektcsomagban 110 MFt ESZA típusú támogatási igényű és 38 MFt ERFA típusú támogatási igényű projektet javasoltunk megvalósításra. A térség közlekedési problémáit érdemben egy nyugat-keleti irányú összekötőút megépítése oldaná meg, amely beruházás azonban olyan jelentős forrásigénnyel bír, ami a térség egyéb nem kevésbé fontos - társadalmi-gazdasági szükségletein alapuló projektek megvalósításának esélyeit rontaná. 19