A Mikróvállalkozások jövıjérıl - İszintén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Mikróvállalkozások jövıjérıl - İszintén"

Átírás

1 A Mikróvállalkozások jövıjérıl - İszintén Elıszó helyett: Az Élet Himnusza Az élet az egyetlen esély - vedd komolyan! Az élet szépség - csodáld meg! Az élet boldogság - ízleld! Az élet álom - tedd valósággá! Az élet kihívás - fogadd el! Az élet kötelesség - teljesítsd! Az élet játék - játszd! Az élet vagyon - használd fel! Az élet szeretet - add át magad! Az élet titok - fejtsd meg! Az élet ígéret - teljesítsd! Az élet szomorúság - gyızd le! Az élet dal - énekeld! Az élet küzdelem - harcold meg! Az élet kaland - vállald! Az élet jutalom - érdemeld ki! Az élet, élet - éljed! Nehezen tudnám megmagyarázni, hogy a mikróvállalkozások jövıjérıl szóló írásom elé miért Kalkuttai Teréz anya cselekvésre ösztönzı himnuszát választottam. Nem tartozom azok közé, akik úgy gondolják, hogy földi dolgainkban történı eligazodáshoz Isteni befolyásra lenne szükség. Ugyanakkor, hiszek az emberi alkotás, teremtés, a közös gondolkodás erejében és sikerében. Teréz anya himnusza a hit, az akarat, a cselekvés üzenetét hordozza. Azt hiszem, hogy az elıttünk álló nehézségek leküzdéséhez sokak számára el kell a bíztatás. Bevezetı: A 21. század elsı évtized végére Magyarország eljutott arra a pontra, hogyha a következı évtizedben nem hajt végre átfogó társadalmi és gazdasági átalakításokat, abban az esetben szembe kell néznie egy állandósuló válsághelyzettel és tartós, évtizedekig tartó leszakadással. A szükséges lépések megtétele úgy tőnik, még nem a magyar társadalom belsı felismerésébıl fakad. Sokkal inkább külsı gazdasági kényszerhatások eredıjeként fogalmazódik meg. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy tévelygéseinket, kényelmünket, adottságainkhoz képest jelentısnek mondható túlfogyasztásainkat sem Európa, sem a világ nem akarja tovább finanszírozni. Elérkezett az idı, hogy alaposan átgondoljuk, milyen utat akarunk magunknak. Ehhez alapvetı tudati és gondolkodásbeli változásnak kell bekövetkeznie a társadalom egészében. Ez normális körülmények között több évtizedes folyamat. A rossz hír, hogy nekünk ennyi idı már nem áll rendelkezésünkre. A következı évtizedben vagy úrrá tudunk lenni nehézségeinken, vagy olyan elszegényesedési folyamat indul el, aminek kezelésére nem lesznek eszközeink. Az egyik 1

2 kitörési pont a hazai vállalkozói szektorban rejlik. Nagy kérdés, hogy képesek vagyunk e élni az elıttünk álló lehetıségekkel. Ma már egyre többen gondolják velem együtt, hogy igen. De nagyon sok még a tenni valónk és mindenkire szükség van, aki érez magában képességet és erıt, hogy dolgainkon változtasson. Ez a tanulmány a teljesség igény nélkül igyekszik számba venni azokat az ellentmondásokat, amelyek feloldása nélkül nem leszünk képesek megváltoztatni az elmúlt 20 év rossz beidegzıdéseit. A problémák feltárása alapvetı fontosságú, hiszen e nélkül miként lennénk képesek megtalálni a gyógymódot? Itt azonban máris szembetalálkozunk egy elég általános társadalmi jelenséggel. Fejlett kritikai érzékkel megáldott nemzet vagyunk. Nagyon erıs érzelmi töltéssel tudjuk kifejezni nem tetszéseinket, fejlett igazságérzetünknek, vagy így jobban tetszik nemzeti önérzetünknek köszönhetıen hajlamosak vagyunk bármikor, bárkivel konfrontálódni. Az utóbbi 20 évben leginkább önmagunkkal. A világ azonban úgy tőnik egyre inkább az együttmőködések, a közös gondolkodás és probléma megoldás irányába halad. Miközben minden nemzet számára nagyon fontos a történelmi múltjuk, tapasztalatuk és mindaz, amit évszázadok alatt megtanultak, eközben kezdik belátni, hogy az egész emberiség elıtt álló kihívások minden eddiginél nehezebb és nagy valószínőséggel határozottabb válaszokat követelnek meg valamennyiünktıl. Azt is mondhatnám, hogy a globalizálódó világ, globális megoldásokat keres. Globalizáción általában a világ nemzeteinek, a különbözı országok lakosainak fokozott egymásra utaltságát, integrálódását értjük - gazdasági, kulturális, demográfiai és politikai értelemben, valamint a természeti környezet változásait is beleértve. A globalizáció fogalma arra utal, hogy egy világban élünk. Olyanban, amelynek egyes részei ezer szállal és egyre közvetlenebbül kapcsolódnak egymáshoz. Milyen tanulsággal szolgálhat ez a mi számunkra? Egyfelıl azt, hogy meg kell tanulnunk a kritikai észrevételeken (össznépi morgolódás) túlmenıen, hatékonyan kivenni a részünket a megoldások keresésében és azok kimunkálásában. Ha pusztán csak valami ellen fogalmazzuk meg ellenérzéseinket, anélkül, hogy cselekvéseinkben, tetteinkben képesek lennénk szaknyelven hozzáadott értéket megjeleníteni, abban az esetben a nagy átalakulások vesztesei leszünk. Meg kell tanulnunk valamiért, - valami mellett - letenni a voksunkat, ezzel kifejezve elkötelezettségünket aziránt, hogy ki akarjuk venni részünket a megoldásokból. Konkrétan fogalmazva: Nem a Probléma, hanem a Megoldás részei akarunk lenni! Ehhez azonban nem lesz elég, ha csak arra szorítkozunk, hogy folyamatos kritikákat fogalmazunk meg. E mellé le kell tenni megoldásra vonatkozó javaslatainkat is. Talán sokak számára ismerıs Henry Ford napjainkban is érvényes útmutatása: Ne hibát találj, hanem megoldást! Akkor találjunk megoldásokat. Vágjunk bele! Kit tekintünk mikróvállalkozásnak? Annak meghatározása, hogy a vállalkozói szektoron belül kit tekinthetünk mikróvállalkozásnak egyértelmő törvényi szabályozások alapján levezethetı. Két lényeges szempontot szokás kiemelni. Egyrészt, a foglalkoztatottak számát, másrészt az éves nettó árbevétel nagyságát. Az Eu-hoz történt csatlakozásunkat követıen a évi XXXIV. törvényben foglaltak az irányadók. Mikróvállalkozásnak kell tekinteni minden olyan vállalkozást, amelynek foglalkoztatotti létszáma nem haladja meg a 9 fıt, illetve az éves nettó árbevétele 2 millió euró alatt van. Az egységes szabályozásra mindenképpen szükség volt, hiszen az EU-s támogatások pályázati kiírásaiban ennek fontos szerep jut. Sokan vélik úgy, hogy a támogatások jelentıs része kizárólag a nagyvállalatok zsebébe vándorol, így a mikró, kis és középvállalkozásoknak csak morzsák jutnak, vagy még az sem. A fentiekben jelzett törvény éppen ezt a kérdést hivatott egyértelmően szabályozni. A 2007 ben összeállított Nemzeti Fejlesztési Tervben, illetve mai nevén Új Széchenyi Tervben egyértelmően körvonalazódnak azok a támogatási formák és pályázati lehetıségek, amelyek kifejezetten a mikróvállalkozások helyzetbehozását igyekeznek szolgálni. Ide sorolhatók a Jeremie tipusú tıkebeviteli programok, a mikróhitel konstrukciók és a vissza nem térítendı támogatások egy jelentıs része. Törvényi szabályozás ide, vagy oda, általánosan elfogadott vélekedés, hogy a hazai mikróvállalkozások nem férnek hozzá a rendelkezésre álló forrásokhoz. Sok igazság van ezekben a meglátásokban, és jogosnak tőnhetnek e tárgyban megfogalmazott kritikai észrevételek. De ugye elfogadtuk Henry Ford útmutatását, ami szerint nem csak arra vagyunk képesek, hogy kritizáljunk, hanem arra is, hogy megpróbáljuk megtalálni a lehetséges okait is 2

3 annak, hogy a rendelkezésre álló támogatási forrásoknak a hazai mikróvállalkozások miért csak töredékét képesek elnyerni? A nélkül, hogy az okok bemutatásában elıreszaladnék, annyit mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a hazai mikróvállalkozások gazdálkodási adataiban, piaci részesedésében, nettó árbevételében messze elmarad az EU tagországainak átlagától. Magyar viszonylatban a mikróvállalkozások jelentıs, mondhatnám döntı része éves árbevételét tekintve 50 millió forint alatti gazdálkodást folytat. Az ilyen nagyságrendő vállalkozások tıke ereje, üzemmérete, jövedelemtermelı képessége, fejlesztési képessége, és ami manapság egyre sürgetıbb probléma, a munkahely teremtı képessége nagyságrenddel kisebb európai versenytársainkénál. Vajon miért gondoljuk azt, hogy az egyre nyilvánvalóbb társadalmi és gazdasági ellentmondásaink ellenére versenyképességünk fokozható? Jelenleg a magyar KKV szektor nemzetközi versenytársaihoz mérhetı helyzete nagyjából olyan, mintha egy jól megtermett fejıs tehén venne üldözıbe egy ereje teljében lévı kıszáli sast A zsák, amit évtizedek óta cipelünk. Politikai elitünk 20 éve egyébként nagyon helyesen azt szajkózza, mennyire fontos a KKv szektor versenyhelyzetbe hozása, mindeközben nem ismerte fel, hogy az általuk generált társadalompolitikai gazdaságpolitikai cikkcakkok egy torzszülöttet hoztak létre. Egy szerkezetében és összetételében torz, és a 21. század elsı évtizedére gyakorlatilag életképtelen mikró és kisvállalati szektort. Ennek a tanulmánynak, nem célja az elmúlt 20 év téveszméit, hibás döntéseit felhánytorgatni. Egyfelıl ezeken már régen túl vagyunk, másfelıl a modern kapitalizmus játékszabályait mindössze 2 évtizede kóstolgatjuk, így igazságtalanok lennénk önmagunkkal szemben, hiszen nekünk nem adatot meg, hogy hosszú hosszú évtizedeken, olykor saját hibáinkon keresztül tanuljuk meg a piacgazdaság játékszabályait kezelni és a magunk javára fordítani. Csak egyetlen példát említenék. Vajon okozhatta e, a hazai versenyszféra szerkezetének torzulását, hogy a rendszerváltást követıen Magyarországon nem alakulhatott ki az új társadalmi (nemzeti) tıke? Kéretik a társadalmi (nemzeti) tıke fogalmát nem összekeverni néhány csúcs gazdaggá váló honpolgárunk vagyonával! Sajnos, bár kétségkívül igen tehetıs emberekrıl van szó, azért erıs túlzás lenne ıket a társadalmi tıke fogalmával azonosnak tekinteni, bár hozzá kell tennem, hogy a nemzeti tıke kialakításában nem kis szerepet kellet volna vállalniuk. A társadalmi tıkét éppen a funkciója definiálja: A társadalmi tıke azon aktuális és potenciális erıforrások összessége, amelyek a kölcsönös ismeretségek, intézményesült viszonyai tartós hálózatának birtoklásához kapcsolódnak, és az egy csoporthoz való tartozáson alapulnak. A családi vagy nemzetségi vagyonba nemcsak a föld és a termelıeszközök tartoznak, hanem a rokonság és a társak, a szövetségesek vagy tágabb értelemben a kapcsolatok épségben megırzendı és rendszeresen ápolandó hálózata, elkötelezettségek és becsületbeli adósságok örökölt szövevénye, egymást követı nemzedékek során felhalmozódott jogok és kötelességek, megszerzett tapasztalatok tıkéje. Támasz, amely hatékonyan mozgósítható, valahányszor rendkívüli helyzetek szakítják meg a mindennapok rutinját Legalábbis Bourdieu (1978) így közelíti meg a társadalmi tıke fogalmát. A fejlett országokban ez a folyamat évszázadok tapasztalataira épülve zajlott le. Gondoljunk csak Dániára, Hollandiára, Belgiumra, Norvégiára, Finnországra. Szándékosan olyan országokat említettem, akiknek népessége és természeti adottságai, erıforrásai sok tekintetben mutatnak egyéni sajátosságokat, mégis képesek voltak a globális gazdaságba integrálódni anélkül, hogy harmadik utas gazdaságpolitikát folytattak volna. Mindeközben megırizték nemzeti identitásukat úgy, hogy nem mindenre NEM - et mondtak, hanem felismerték az IGENEK- ben rejlı óriási erıt. Vajon nekik hogyan sikerült megtalálni a társadalmi konszenzust, amely fejlıdésük meghatározó erıforrásává vált? Most talán sokan számos kifogást hozhatnának fel annak alátámasztására, hogy mi miért nem ezt az utat követtük, követjük. Történelmi múltunk, hagyományaink, kultúránk, nyelvünk, szociális tapasztalataink stb. minden eleme akár fel is jogosíthat bennünket, arra, hogy a globalizálódó világ ellen fogalmazzuk meg álláspontunkat, ezzel hangsúlyozva különállóságunkat. Mielıtt csípıbıl elfogadnánk ezt a megközelítést próbáljuk megválaszolni legalább néhány egyszerő kérdést: Miért kellene nekünk ezt tennünk? 3

4 Nem túl kockázatos egy úton úgy végig haladni, hogy miközben fejünket hátrafordítva tekintetünk a múltba réved, aközben megpróbálunk elıre haladni? Mennyire szolgálja nemzeti érdekeinket és elırejutásunkat az a tény, hogy a társadalmi kiegyezés helyett idestova 20 éve politikai szekértáborokba verbuválva megosztjuk közösségeinket, majd négyévenkénti leszámolással igyekszünk a politikai másként gondolkodókat erkölcsileg és gazdaságilag is ellehetetleníteni? Milyen és mekkora hasznunk származik mindebbıl? Meddig leszünk még rabjai azoknak a téveszméinknek, hogy problémáink megoldásában mindig lesz majd egy olyan felsıbb hatalom, (legyen az isteni, állami, vagy befektetıi) aki majd meghozza helyettünk azokat a döntéseket, amelyek számunkra megteremti a kánaánt, vagy a kolbászból lesz a kerítés is oly régóta vágyott állapotát? Mikróvállalkozások helyzete Magyarországon a számok tükrében 1. Gazdasági ismeretek hiányában... Egy a problémáink közül. A KKV k kiemelkedı szerepet töltenek be hazánk gazdaságában. Legnagyobb számban mikro- és kisvállalkozások alkotják a szektort. A teljes hazai vállalkozásokon belüli arányuk 99,6%. Azonban a mikró és kisvállalkozások túlélési aránya igen alacsony, nem éri el az 50 százalékot. Komoly problémát jelent, hogy nem ismerték fel, hogy a fenntartható fejlıdés, - fejlesztések, beruházások nélkül elképzelhetetlenek. A hazai mikró-vállalkozások száma 2010 novemberére elérte az t. Ebbıl több mint egy személyes társas vállalkozás, vagy egyéni vállalkozó. Meghatározó részük olyan kényszervállalkozás, amelynek mérhetı gazdasági eredménye nincs, gazdaságra gyakorolt hatása elenyészı. Ezek a piaci szereplık egyrészt nem képesek a növekedésre, másrészt nincs is szándékukban fejlıdési pályára állni. Egyszerően csak élni szeretnének. Ez elég nyomós érv. Szociálpolitika szempontból mindenképpen figyelemreméltó nézıpont. Ez a megközelítés azonban ma már önmagában kevés, és egyre nyilvánvalóbb, hogy nem képes kezelni az elmúlt 20 év alatt kialakult probléma halmazt. El kell fogadnunk, hogy a szociálpolitika a gazdaság szerves része és nem valami púp annak vállán. A tömeges elszegényedést, a leszakadók felzárkóztatását állami eszközökkel kell kezelni, de a társadalmi és gazdasági partnerek bevonásával. A rendszerváltást követı években az önfoglalkoztatók tömeges megjelenése a vállalkozói szektoron belül kezdetben jó megoldásnak ígérkezett, hiszen az állami szektorban felszabaduló munkaerı számára kitörési lehetıséget jelentett. Nem kevesen voltak olyanok, akik úgy gondolták, hogy a vállalkozás szabadsága olyan kreatív erıket szabadít fel, amely megnyithatja az utat a személyes felemelkedés, az anyagi függetlenség felé. Sokan gondolták azt, hogy vállalkozóvá válni mégis csak jobb, mint munkanélkülinek lenni. Ez az okfejtés megfelelt az érdekeltek számára, hiszen akik vállalkozás indítás címszó alatt megalakították saját maguk munkahelyét, értelemszerően azoknak nem kell munkanélküli segélyt fizetni. Látszólag jól járt az állam is és az érintettek is. Látszólag. Mindazok, akik bizonyos társadalmi, gazdasági, politikai (kényszer) hatások következményeként sodródtak a versenyszféra világába, alapvetıen ezt gazdasági, vállalkozói ismeretek nélkül, tıke és forráshiánnyal küszködve lépték meg. Az elmúlt 20 év tévedései, rossz társadalompolitikai és gazdaságpolitikai döntések egész sora eredményezte azt, hogy ma Magyarországon a gazdaságilag aktív lakosságnak közel 40%-a folytat vállalkozói tevékenységet. Ez az arány ugyanis még e legfejlettebb országokban is csak 7-10 %. Ezzel Guiness rekorderek vagyunk a világban. A gond az, hogy alapjaiban torzítja el a piacgazdasági viszonyok között tapasztalható egészséges arányokat munkaadó és munkavállaló között. A gazdasági válság egyik pozitív hatása éppen abban mutatkozik meg, hogy rávilágított arra, hogy ez az út tovább nem fenntartható. 2. Nemzetgazdasági kérdés. A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelten fontos kérdés, hogy a GDP közel 50%-át megtermelı mikró, kis- és középvállalkozások (KKV szektor), hatékonyan, eredményesen tudjanak mőködni. Ehhez forrásokra, beruházásokra, fejlesztésekre, bel és külföldi piacokra, és 4

5 naprakész szaktudásra van szükség. És még valamire: a vállalkozói szektor által létrehozott tisztes megélhetést biztosító új munkahelyekre. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a fentiekben vázlatosan jelzett problémákból fakadóan kik lesznek azok, akik felismerik ennek jelentıségét, és határozott lépéseket tesznek vállalkozásuk fejlesztésére a fennmaradás érdekében? És innentıl csak úgy záporoznak a kérdések: Vajon mi lesz azokkal, akiknek ez nem sikerül? Vagy azt gondoljuk, hogy az állami gondoskodás menedékházában van annyi pénz, amely elég arra, hogy a versenyszférából kiszakadó, a vállalkozásukat tovább folytatni nem képes tömegek számára megfelelı ellátást képes biztosítani? Vajon kinek az adóforintjából lenne képes az állam mindezt elıteremteni? Esetleg arra gondolnak sokan, hogy a nagy nehezen levedlett államszocializmus gúnyája helyett magunkra öltjük az államkapitalista frakkot és akkor minden rendben lesz? Errıl, a Tizedes meg a többiek címő fantasztikus magyar filmvígjáték egyik jelenete jut eszembe, amikor a komornyikot alakító Major Tamás bejelenti a bujkáló magyar katonaszökevényeknek. Uraim az oroszok mire azok eszelıs kapkodással igyekeznek civil ruhába átöltözni. Alig sikerül az átöltözés, megint jön a komornyik: Uraim tévedtem, nem az oroszok, a németek jönnek. És a vad ruhacsere kezdıdik elölrıl. A filmben ezek az átöltözések könnyfakasztó humorral lettek bemutatva. Tartok tıle, hogy az évtizedenkénti nagy átöltözések csak a társadalom egyre fokozódó zavarát, értékvesztéseit, és súlyos elbizonytalanodásait fogják eredményezni. Ennek jelei ma már egyértelmően megfigyelhetıek. A következı elıttünk álló évtizedben Magyarországnak meg kell találni saját helyét és szerepét a világ nagy közösségeiben. Ehhez egyetlen alapfeltételnek teljesülnie kell. A társadalom gondolkodásában, tudatában alapvetı változásnak kell bekövetkeznie. Normális esetben erre egy emberöltınyi idıre van szükség, ami nagyjából év. Ez az idıtáv megegyezik a nemzedékek váltásának ütemével. Sajnos nekünk már nincs ennyi idınk ennek a váltásnak a kivárására. Magyarország egyértelmően lépéshátrányba került. Ez a hátrány nem csak a fejlett nyugat európai országokhoz képest nagy, hanem napjainkban már azokhoz képest is, akikkel éve még egy gazdasági politikai közösségbe tartoztunk. És, ha valami fájdalmasan érinthet bennünket, akkor éppen ez az. A nemzetek közötti egészséges versengésben a Lettek, Litvánok, Szlovének, Szlovákok, Lengyelek, Csehek úgy tőnik képesek voltak megtalálni a számukra kedvezı fejlıdési pályát. Mi, az elmúlt 20 évet úgy tőnik intenzív átöltözésekkel, és még intenzívebb egymás elleni acsarkodásokkal töltöttük. Egyet nem tettünk meg. Nem gondoltuk végig, hogy a rendelkezésre álló erıforrásainkból, adottságainkból, lehetıségeinkbıl, miként kellene kihozni a legtöbbet. 3. Egy kis statisztika.. Mikró és kisvállalkozások száma, aránya a vállalkozói szektoron belül KSH adatok: adatok alapján Vállalkozások száma létszám kategóriák szerint Változás % Változás % Vállalkozások száma összesen: % % Mikró-vállalkozások (0-9 fı) Egyszemélyes vállalkozások száma: Kisvállalkozások (10 49 fı) % % % % % % Mikró és kisvállalkozások száma összesen: % % 5

6 Középvállalatok ( fı) % % (!) Nagyvállalatok (250 fı - ) % % (!) Mikró és kisvállalkozások aránya 99.6% 99.6% % 0 Középvállalatok aránya 0.32% 0.32% % % Nagyvállalatok aránya 0.06% 0.06% % % Gazdaságilag aktív népesség száma: Vállalkozások száma: ( KSH adat) Vállalkozások aránya a gazdaságilag aktív lakossághoz viszonyítva: 38.2%!! A számok sok mindenrıl árulkodnak. Az egyik legérdekesebb adat, a mikró és kisvállalkozások között 5 százalékos növekedése. Ugyanilyen figyelemre méltó jelenség, a középvállalatok számának 5,6 százalékos, a nagyvállalatok 9,8 százalékos csökkenése. Ha valaki azt gondolná, hogy ezek kedvezı tendenciák, akkor ki kell ábrándítanom. A magyar vállalkozói szektorban megmutatkozó szerkezeti anomáliák tovább erısödtek. Annak ellenére, hogy a gazdasági válság eddig soha nem látott módon pörgette fel a csıd és felszámolási eljárások elindítását, ( között 37 % - kal nıtt ezeknek az eljárásoknak a száma) addig ez a mikróvállalkozásokra szinte semmilyen hatást sem gyakorolt. Sıt a várható csökkenés helyett ezeknek a vállalkozásoknak a száma jelentısen növekedett! Minden elırejelzés arról szólt, hogy évre vonatkozóan a válság megtizedeli a mikró és kisvállalkozásokat. Jelentısen növekedni fog a vállalkozások megszőnésének üteme. Ez a hatás azt eredményezheti, hogy jelentıs mértékben megtisztul a piac azoktól a vállalkozásoktól, akik nem képesek megfelelni a versenyszektor által diktált feltételeknek. A várakozásokkal ellentétben nem ez következett be. Háttérben meghúzódó feltételezhetı okok: Állami szektor leépülése Mikróvállalkozások számának növekedésében közrejátszó okok Csıd, felszámolás utáni újrakezdés Pályakezdı fiatalok, erıs vállalkozói attitőddel Növekvı munkanélküliség Közép és nagyvállalatok leépülése 6

7 Sokan vélekednek úgy, hogy a hazai versenyszféra megtisztulása, vagy egy kicsit precízebben fogalmazva a társadalmilag és gazdaságilag hasznos tevékenységet folytatni nem képes vállalkozások kivezetése a piacokról, kifejezetten fontos lépés lenne. Számomra egy kicsit meglepı a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ebben a tárgykörben megfogalmazódó álláspontja. Miközben mindkét szervezet elméletileg a vállalkozói szektor érdekvédelmét hivatott ellátni, mind e közben az erıs politikai átitatottság és mindenkori érdekviszonyok olykor mintha elfelejtetnék ezekkel a szervezetekkel, hogy mi célból is jöttek létre. Félreértés ne essék közgazdasági értelemben tökéletesen védhetı az az álláspont, ami szerint ilyen létszámú szereplı jelenléte nem csak, hogy nem indokolt, hanem fenntarthatatlan is. Gondoljunk csak bele, hogy valóban életszerő, hogy miközben Magyarországon a lakásépítések száma 2005 tıl kezdıdıen folyamatosan csökken, (évi rıl, jelenleg alig ), addig: az ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalkozások száma: Építıipari vállalkozások száma: Nem sokkal üdvözítıbb a helyzet a agrár szektorban sem. Regisztrált agrárvállalkozások száma ma Magyarországon: (Forrás: KSH) Nem az a kérdés, hogy ez ebben a formában segíti e a magyar gazdaság normális pályára állását vagy sem. A válasz egyértelmő. Nem. A hazai belföldi kereslet nem képes ilyen számú vállalkozásnak elfogadható jövedelemmel kecsegtetı megrendelést biztosítani. A politikacsinálók 20 éve unalomig hangoztatott álláspontja töretlen. Még nem múlt el választási kampány úgy, hogy ne hozták volna a tudtunkra, milyen nagy jelentıségőnek ítélik a hazai KKV szektor támogatását, fejlesztését, bizonyos értelemben gazdasági elınyökhöz juttatását. Azt azonban nem nagyon sikerült a politikának tisztáznia, hogy ez alatt valójában mit is ért. Vajon a vállalkozói szektor mely részét szándékozik kiemelten támogatni? És fıleg milyen eszközökkel? Sajnálatos módon a mikróvállalkozások problémáival a gazdaságpolitika és a törvényhozás nem igazán tud mit kezdeni. Tartok tıle, hogy nem is nagyon látja át az itt felhalmozódó társadalmi és gazdasági feszültségeket. Nem rendelkezik átgondolt koncepcióval, hogy valójában mit kellene kezdeni kényszervállalkozással. Nem igazán van válasza arra, hogy az önfoglalkoztatók milyen hatásfokkal képesek erısíteni a hazai gazdaságot, már, ha egyáltalán képesek erre. Hogy tovább árnyaljam a képet. A munkaerı piacról kiszoruló, illetve az oda bekerülni sem képes társadalmi csoportok számára jelenthet e megoldást az államilag támogatott, felügyelt szociális vállalkozások elıtérbe helyezése? E tekintetben nem kisebb problémáról van szó, mint a rendszerváltás legnagyobb veszteseiként számon tartott, alulképzett rétegek, akiknek az elmúlt 20 év szinte semmilyen pozitívumot sem hozott, sıt elmélyítette a társadalmi perifériára szorulásukat. Ide tartoznak a roma nemzetiségőek és mindazok, akik nem voltak képesek az új ismeretek, tudások megszerzésére. Nem kis kihívások ezek. Az elsısorban fiatal technokrata gazdasági elit hajlamos arra, hogy ezekre a komoly problémákra egy elég leegyszerősített választ adjon. A piac önszabályzó mechanizmusa majd megoldja ezeket a problémákat. A magam részérıl fenntartásokkal ugyan, de képes lennék elfogadni ezt a megközelítést, hiszen a fejlett polgári társadalmakban a piac önszabályozó hatása jelentısebb állami beavatkozások nélkül is alkalmas lehet a kialakuló anomáliák kiegyensúlyozására. Ezekben az országokban azonban komoly hagyományai és eredményei vannak a szociális piacgazdaságnak. A magyar polgárosodási folyamat messze nem töretlen és ellentmondásmentes. A mi fejlıdésünk és szocializációs folyamataink tradicionálisan középkelet európai sajátosságokat mutatnak. Azt végképp nem állíthatjuk, hogy pontosan tisztában vagyunk a piacgazdaság mőködési mechanizmusaival, hiszen a magyar társadalom elmúlt éves történelme nem igazán adott lehetıséget ennek megismerésére. Márpedig ha ez így van, akkor elég veszélyes játszmának ígérkezik több millió ember sorsát a piac önszabályozására bízni. Ez ugyanis olyan folyamatokat indíthat el, aminek következményei beláthatatlanok. Könnyen kijelenthetı, hogy a kényszervállalkozások, önfoglalkoztatók, a szociális vállalkozások nem részei a valódi magánszektornak. Ettıl azonban ık még a versenyszférához tartoznak. Mert hova tartoznának egyébként? 7

8 Csak képzeljük el, ha hirtelen ezek a többnyire családi gazdálkodások úgy döntenének, hogy feladják addigi tevékenységeiket, és újra az állami ellátás berkein belül szeretnék biztosítani megélhetésüket. Érdekes helyzet állna elı. Például az, hogy akár ,000 fıvel növekedhetne a munkanélküliek száma, akik az állami szociálpolitika ellátó rendszerében állnának sorba segélyért, vagy bármiért, ami alkalmas egy család létminimumának fenntartására. Ha ez a szociális bomba felrobban, annak a magyar gazdaságra gyakorolt hatása minden eddiginél pusztítóbb lesz. Könnyen kialakulhat egy Dél-Amerikában ismert sajátos folyamat, a társadalom kettészakadása. A lakosság tömeges elszegényedésével létrejön egy masszív többség, míg a másik oldalon egy rendkívül tehetıs, könnyen mobilizálódó felsı tízezer. A közép rétegek gyors lesüllyedésével eltőnik az a társadalmi csoport (középosztály), amely alkalmas a társadalmi értékek, hagyományok, kulturális tudások átörökítésére, az egyes feltörekvı csoportok integrálására, felemelésére. Nem túlságosan bíztató kilátások. Joggal merül fel a kérdés, hogy mit kellene tennünk ennek elkerülése érdekében? Nyilvánvalóan a kérdés összetett válaszokat kíván, amire nem mernék vállalkozni. A magam szerény képességei alapján csak egy kérdésre igyekszem választ találni: Miért létkérdés a mikró és kisvállalkozások helyzetbehozása? A válasz elsı ránézésre szinte triviálisnak látszik. Mert a magyar gazdaságban betöltött szerepe szerint a KKV szektor a nemzeti össztermékünk 50% -hoz járul hozzá, valamint a foglalkoztatás terhének 60 %-t vállalja magára. És ez még akkor is igaz, ha egyébként a vállalkozói szektor szerkezete több mint problémás. Képzeljük, el mi lenne akkor, ha megszabadíthatnánk a magánszektort az elızıekben említett anomáliáktól! Hogyan alakulhatna a magyar gazdaság helyzete, ha sikerülne elérni, hogy a hazai mikró és kisvállalkozások közül azok, akik valódi vállalkozásként és piaci szereplıként akarnak jelen lenni a hazai és nemzetközi gazdaságban, azok hathatós és célzott támogatásokkal intenzív fejlıdési pályára álljanak. Megítélésem szerint a hazai vállalkozásokban olyan tartalékok rejlenek, amelyek a magyar gazdaságot tartósan képesek lennének 4-5% körüli növekedési pályán tartani. Természetesen ez messze nem az 1,6 millió mikróvállalkozásokra értendı. Tudomásul kell vennünk, hogy a következı 10 évben ezeknek mindössze 25-30%-a lesz képes arra, hogy megfeleljen a feléjük támasztott elvárásoknak. Másik oldalról nézve riasztónak tőnik, de ettıl még tény, hogy a jelenlegi kényszervállalkozások, önfoglalkoztatók széles tömegei kiszelektálódnak, vagyis kénytelenek lesznek feladni addigi tevékenységeiket. Ez egyben azt jelenti, hogy a kiszakadók számára azoknak kell munkahelyeket és tisztes megélhetést biztosítani, akik elkötelezettek a vállalkozói életforma iránt és készek a valódi vállalkozóként viselkedve megtenni minden tılük telhetıt, mind a maguk, mind az ország felemelkedéséért. Milyen eredménnyel kecsegtet, ha ezeknél a kis cégeknél sikerül beindítani a motorokat? 1. Foglalkoztatás bıvülésével, új munkahelyek létrehozásával a szociális kiadások csökkenésével az államra nehezedı nyomás enyhülne. Minden gazdasági elemzı számára szinte triviális az a tény, hogy a mikró és kisvállalkozások munkahelyteremtı képességében nagyon komoly tartalékok vannak. Csak gondoljunk bele abba, ha a jelenleg több, mint egy millió egyszemélyes vállalkozásnak csak az egyharmada képessé válik arra, hogy önmagán kívül legalább még egy ember számára teremtse meg a tisztes megélhetést nyújtó munkakörülményeket, ez potenciálisan új munkahelyet jelenhetne! 2. Jelentısen felértékelıdne a teljesítmény orientált munka társadalmi megbecsülése. 3. A piaci és versenyszféra követelményeinek megfelelni tudó vállalkozások megerısödésével, minıségi javulások következnének be az egyes ágazatok eredményességében. 4. Az innovatív vállalkozások térnyerésével olyan iparágak, üzletágak fejlıdhetnek ki, akik nem csak a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, hanem az ország adottságaihoz, erıforrásaihoz igazodni képes gyártó / termelı vállalatok jelenhetnének meg. 5. Versenyképtelen vállalkozások elhalásával a piaci környezet feltisztulása teret nyit azok számára, akik képesek növelni belföldi piaci részesedésüket, átvéve az onnan kilépıktıl. 8

9 6. Nemzeti össztermék növekedése + adóbevételek növekedése társadalmi stabilitást eredményez. Igazából csak azt kell eldönteni, hogy hajlandóak vagyunk e megfizetni ennek a nagy átalakulásnak az árát? Elfogadjuk e azt a tényt, hogy a változás nem képzelhetı el anélkül, hogy átmenetileg sokan veszteségként éljék meg az átalakulást, bízva abban, hogy a kezdeti hátrányok relatíve rövid idı alatt elınyökké alakíthatóak. Elismerem, hogy ehhez erıs hitre, és elszánt tenni akarásra lesz szükség. De történelmünk során jó néhányszor bebizonyítottuk magunknak, hogy képesek vagyunk éles helyzetekben olyan teljesítményekre, amelyekre méltán büszkék lehetünk. Miért lenne ez másként egy olyan helyzetben, ahol nem kevesebb a tét, mint a fejlett országokhoz történı felzárkózás? A következı izgalmas kérdés: Hogyan? Ismerve azt a felmérést, amely a társadalomnak az állam szerepérıl alkotott felfogását tükrözi, szinte biztos vagyok abban, hogy nagyon sokan vélekednek úgy, hogy a megoldásban a központi szerep az államé kell, hogy legyen. Nem szabad ezen csodálkoznunk, hiszen elég régóta ismert, hogy közgondolkodásunkban rendkívül erıs az etatizmushoz való kötıdés. Az elmúlt 20 év alatt nem sikerült még levetkıznünk, az állam mindenhatóságába vetett hitünket. Nem kerülhetjük el, hogy átértékeljük ezzel kapcsolatos vélekedéseinket. Valóban arra van szükségünk, hogy a paternalista (atyáskodó) állam gondoskodó langymelege tompítsa el polgári léthez kötıdı receptorainkat? Vagy alkalmassá váltunk saját sorsunkról önálló döntéseket hozni? Amennyiben igen, akkor viszonylag könnyen beláthatjuk, hogy miközben az állam szerepe életünk alakításában megkérdıjelezhetetlen, ugyanakkor a beavatkozás módja és minısége gyökeresen megváltozott. A modern állam nem atyáskodni akar állampolgárai felett, nincs szándékában polgárai helyett gondolkodni, hanem éppen ellenkezıleg. Utat nyit és teret enged az egyéni ambícióknak és törekvéseknek ügyelve arra, hogy ez a közjót is szolgálja. Nem tesz mást, miközben színvonalas, minıségileg kiváló szolgáltatásokat nyújt, mint ırködik a társadalmi szabályok betartásán, szolidáris az elesettekkel, egyensúlyt képez a piac vadhajtásaival, túlzott mohóságával szemben. Segíti, sıt ösztönzi a civil kezdeményezéseket, odafigyel az alulról jövı kezdeményezésekre. Nem uralkodni akar polgárai felett, hanem csak beavatkozni, de csak addig és oly mértékig, ameddig elengedhetetlenül szükséges. A modern állam nem mindenható. Amit tıle joggal elvárhatunk az nem több, és nem kevesebb, mint hogy a közösen megtermelt javainkat, úgy és olyan formába ossza el, amely valamennyiünk fejlıdését, jólétét, pozitív életérzését erısíti. (Ennek a dolgozatnak a keretében nem lenne szerencsés belebonyolódni egy összetett probléma boncolgatásába, amely a jóléti állam szociális piacgazdaság kérdéskörét érinti) Ennek a tézisnek az elfogadásához azonban a magyar társadalom demokráciáról vallott, (vélt, gondolt) értékrendjét felül kellene vizsgálnunk. A magam részérıl nem kevesebbet állítok, mint azt, hogy az elmúlt 20 év alatt a magyar társadalom igen jelentıs része nem értette meg a demokrácia lényegét, annak sajátos, és semmivel sem helyettesíthetı közösségalkotó szerepét. Igényeltük és elfogadtuk, a demokrácia mőködéséhez nélkülözhetetlen intézményrendszer kiépítését és mőködtetését, ugyanakkor folyamatosan elutasítjuk annak fenntartásához elengedhetetlenül hozzá tartozó társadalmi költségeket. Miközben nagyra értékeljük az egyéni szabadságjogokat, mereven bezárkózunk, ha a másság elfogadásáról, vagy perifériára szorult társadalmi csoportok pozitív diszkriminációjáról (elınyhöz juttatásáról) van szó. Hasonló a helyzet a piacgazdaságról alkotott nézeteinkkel is. Elfogadtuk, sıt elıtérbe helyeztük a magántulajdon fontosságát, de mindeközben nehezen viseljük annak szabályszerőségeit, törvényeit. Még mindig többen vannak azok, akik semmi problémát sem látnak abban, amikor egyéni ambícióik elérésének költségeit az állami költségvetés, vagyis valamennyiünk pénzébıl finanszíroztassák meg. Ha azt szeretnéd, hogy a dolgok valóban megváltozzanak, más gondolatokra van szükséged! - mondja Abraham-Hicks a New Age (Új Kor) folyamatos változásaira hivatkozva. A magam részérıl osztom ezt a nézetet, vagyis azt, hogy dolgaink alakításában meghatározó szerepe van az alulról jövı (akár egyéni) kezdeményezéseknek, a civil kurázsinak. Ez azonban nem csak 9

10 lehetıség, hanem kötelezettség és egyben felelısség is. Feladatunk nem csak abban van, hogy négyévente elmegyünk szavazni, hanem, hogy saját ügyeinkben rendet tartunk, értéket teremtünk, kifejezésre juttatjuk érdekeinket úgy, hogy mind e közben tekintettel vagyunk másokéra. A többség akarata nem azt jelenti, hogy ezzel a kisebbségben maradók érdekei és értékrendje figyelmen kívül hagyható. Sajnálatos tény, hogy Magyarországon a demokratikus intézményrendszerek gyors kialakulását nem követte a polgári (ön)tudat, illetve a polgári gondolkodás hasonlóan gyors fejlıdése. Ez annyiban jelent problémát, hogy a megoldások keresésében az állami szereplıkön kívül a társadalom polgárosodó - rétegeinek van, és lenne is tennivalója. Merre tovább? Megítélésem szerint a siker kulcsa az Állam Civil szféra Vállalkozói szektor szoros együttmőködésében rejlik. És itt az együttmőködésen van a hangsúly. Mindhárom szereplınek megvan a maga jól körülhatárolható feladata. A teljesség igénye nélkül néhány fontos területet kiemelve: Gazdaságélénkítı programok: E tekintetben kifejezetten kedvezı helyzetben vagyunk, hiszen az Eu források eddig soha nem látott mértékben áll az ország rendelkezésére. Az más kérdés, hogy a források elosztását célszerő lenne átgondolni, mert azok felhasználása nem minden esetben segíti a gazdasági növekedést. Nem vitatom, hogy környezetünk szépítése (terek, városközpontok, városházák) rendkívül lényeges kérdés, de ha e mellett tömeges munkanélküliség, elsorvadó falvak, és életképtelen vállalkozások tömegei jelentik a mérleg másik serpenyıjét, akkor azt gondolom, hogy községháza és a templom felújítása várhat egy-két évet. Érdekvédelem és érdekérvényesítés: Ezen a területen jelentıs fejlıdésnek lehettünk tanúi az elmúlt évtizedben. Az semmiképpen sem bízató jelenség, hogy a vállalkozói érdekvédelmi szervezetek az utóbbi években átpolitizálódtak. Véleményük, állásfoglalásaik kialakításában komoly befolyással bír az állami megrendelésekhez való hozzáférés lehetısége. Mivel ezen szervezetek élén általában nagyvállalkozók állnak, így az üzleti érdekek idınként felülírják a képviseltek érdekeinek érvényre juttatását. Tisztességes lobbi tevékenység kialakítása és elterjesztése, ami képes a korrupció ellen hatni Vállalkozóbarát és segítı, nem büntetı adópolitika: Az itt tapasztalható intézkedések rengeteg ellentmondást hordoznak magukban. A társasági adó 10%-ra történt mérséklése (500 millió forint alatti nettó árbevételő cégek esetében) látszólag kedvezı lépés, ugyanakkor ennek a mikróvállalkozások munkahelyteremtı képességére, illetve adófizetı képességére semmilyen hatást sem fog gyakorolni. Egyrészt azért mert, ezek a vállalkozások többségében folyamatosan veszteséget jelentenek, másrészt annyira kivéreztek az elmúlt években, hogy az adómérséklésbıl származó többletet kénytelenek az adósságaik rendezésére, valamint saját életkörülményeik felszínen tartására fordítani. Ahhoz, hogy ezek a mikróvállalkozások munkahelyteremtésbe kezdjenek, az adócsökkentésen kívül 10

11 számos egyéb tényezı együtthatásának kell érvényesülnie. llyen pl. a bıvülı piacok, vagy a munkaerı ára. Kiszámítható gazdasági és politikai klíma kialakítása: a politikai (rendszerváltó) elit átalakulása elkerülhetetlen. Az elmúlt 20 évben az egymással folyamatosan szembenálló politika erık képviselıi megfáradtak, megújuló gondolatokra nem képesek. Tetteikben elsısorban a hatalom mindenáron való megırzésére koncentrálnak. Ennek megfelelıen stratégiájuk rövidtávú érdekek mentén megfogalmazódó intézkedésekben nyilvánul meg. Az átalakulás már megkezdıdött, remélhetıleg ennek eredményeként új, modern gondolatokkal rendelkezı politikai erık jelennek meg a magyar közéletben. Vállalkozói ismeretek középiskolai szinten történı oktatása, - felnıttképzés széleskörő alkalmazása: ahhoz, hogy a gondolkozásmódunkban, tudati tényezıinkben változás következzen be, ahhoz az oktatási rendszerünkben elkerülhetetlen a vállalkozói attitőd kialakítása. Felnövekvı nemzedéknek meg kell adni a választás lehetıségét, hogy milyen életformát kíván választani. A vállalkozói életforma, vagy az alkalmazotti viszony keretei között képzeli el boldogulását. A választás csak akkor lehetséges, ha ehhez megfelelı ismeretek társulnak. Azon éves korosztályoknak, akiknek nem volt lehetısége elsajátítani a megfelelı vállalkozói ismereteket, azoknak az átképzések, illetve felnıttképzések keretében kell sort keríteni. Tájékoztatás. Ez alatt nemcsak az általános médiatájékoztatást értem, hanem a mikróvállalkozások fejlesztési elképzeléseinek megismerésére, mőködési nehézségeik hátterében meghúzódó problémák feltárására, beazonosítására szakosodott tanácsadói intézményrendszert. Olyan alapszintő tanácsadási programok beindítását, amelyek sikerrel mőködtek között. A ma is mőködı vállalkozásfejlesztési alapítványok, illetve a piacon mőködı tudásipari szolgáltatók szoros szimbiózisának megteremtésével a mikróvállalkozások helyzetbehozása, adottságaik elemzése, lehetıség szerinti fejıdési pályára állítása, illetve alkalmatlanság esetén a vállalkozói létforma helyett az alkalmazotti életvitel preferálása. Mentorálás: A megfogalmazott üzleti célok megvalósításának külsı, objektív nézıpontból történı segítése, a vállalkozás pályán tartása, anélkül, hogy a vállalkozás mőködésébe aktív beavatkozás történne. Modern szóhasználattal olyan coaching szolgáltatás nyújtása, amely alkalmas az oly gyakori vállalkozói mőhelyvakság kezelésére. Kontroll: Egyfelıl a már elnyert támogatási források megjelölt üzleti céloknak megfelelı, hatékony felhasználásának vizsgálata. Másfelıl az újonnan induló vállalkozások alkalmasságának, a vállalkozói adottságok, képességek meglétének elızetes ellenırzése, véleményezése. A magam részérıl egyre inkább hajlok arra az álláspontra, hogy egy mikróvállalkozás indítása, annak bejegyzése nem a Cégbíróságokon kezdıdik. E tekintetben a vállalkozói szervezeteknek (kamarák, szövetségek, egyéb testületek) jogosítványait érdemes lenne kiterjeszteni abba az irányba, hogy a vállalkozás indítása kizárólag egy középtávú (3 éves) prezentációs üzleti terv bemutatásával, illetve annak egy vállalkozói érdekvédelmi szervezet elızetes jóváhagyásával lenne lehetséges. Ez nemcsak azt eredményezhetné, hogy csak azok kaphatnának zöld utat egy vállalkozás megalakításához, akik képesek egy elfogadható és fenntartható fejlıdési pályáról számot adni, hanem egyben ezeknek a vállalkozásoknak automatikusan pályázati támogatást lehetne biztosítani, minden külön procedúra nélkül. ( Elismerem, hogy elsı hallásra ez elég vad ötletnek tőnhet, de egy szakmai vitát mindenképpen megérne) 11

12 Milyen feladatok hárulnak a megoldáskeresésben a mikróvállalkozásokra? Mielıtt kísérletet tennék ennek megválaszolására célszerő összefoglalni a mikróvállalkozások legégetıbb problémáit. Azokat, amelyek egyértelmően gátolják a támogatási forrásokhoz való hozzáférésüket. I. Alap problémák: 1. Tıke és forráshiány alultıkésítettség 2. Gazdasági ismeretek hiánya 3. Vállalkozói ismeretek hiánya Ezekrıl a problémákról az elızıekben már szó volt. Csak annyit tennék még hozzá, hogy megítélésem szerint, amennyiben ez a probléma hármas együttesen van jelen a mikróvállalkozás adottságaiban, abban az esetben a vállalkozás életképtelenségérıl, a versenyszférában való alkalmatlanságáról kell beszélnünk. II. További nehézségek: 4. Innováció hiánya, alapvetıen klóónozásos vállalkozások túlsúlya. A vállalkozás alapvetıen csak azokat a stratégiákat képes megjeleníteni, amelyekhez jelentıs többlettudás nem szükséges. A vállalkozás a rutineljárások szintjén szervezi meg mőködését, a bevett gyakorlatoknak megfelelı standard eljárásokat alkalmazza. Hozzáadott érték a tevékenységében nem jelenik meg, így nem képes megfogalmazni másságát a piac többi szereplıjével szemben. 5. Fejlesztések elkerülése, visszafogása: csak olyan mértékő növekedés, amely számára kezelhetı, vagy belátható. Különösen igaz ez az egyszemélyes társas, illetve az egyéni vállalkozásokra. 6. Mobilizációs képesség alacsony szintje: - csak szők piacon történı megjelenésre képes, nemzetközi piactérre való kilépés jelentıs akadályokban ütközik (technológia, idegen nyelvismeret, tıkehiány) 7. Adóelkerülı magatartás: hajlam a szürke, feketegazdaságra, ügyeskedık széles tábora, akik nem hajlandók megfizetni a valódi vállalkozásokra háruló tényleges költségeket, ezzel kárt okozva a tisztességes eszközökkel boldogulni akaróknak 8. Alacsony hatékonyság és jövedelemtermelı képesség. A pénzügyi erıforrások rossz kihasználása, kedvezıtlen költségszerkezet, belsı pazarlások, éves pénzügyi tervezés hiánya. 9. Alacsony kooperációs, együttmőködési készség. Erıs individualista hatások miatt nem ismeri fel a kooperativitásban rejlı gazdasági elınyöket. 10. Nem megfelelı alkalmazkodás a megváltozott finanszírozási körülményekhez. Finanszírozókkal folytatott tárgyalások során nem képesek saját üzleti, stratégiai elképzeléseiket megfelelı színvonalon prezentálni. Kommunikációjuk sok esetben átgondolatlan, finanszírozó számára átláthatatlan, követhetetlen. A két fél egyeztetési mechanizmusaiban frusztráció, távolságtartás, bizalmatlanság, érzelmi motivációk figyelhetı meg. III. Mikró-vállalkozásokra háruló feladatok 1. Tudatos üzleti tervezés és stratégiaalkotás A hazai mikróvállalkozásoknak el kell sajátítaniuk és el kell fogadniuk, hogy e nélkül semmilyen esélyük sem lesz megfelelni a piaci versenyhelyzetbıl fakadó kihívásoknak. Képessé kell válniuk arra, hogy üzleti elképzeléseik megvalósításában nem csak az aktuális helyzetükkel, hanem 3-5 éves távlati céljaikkal is tisztában legyenek. Nem a jövıbe látás nostredámusi víziójáról van szó, hanem annak végiggondolásáról, hogy tevékenységükben milyen irányokat kívánnak követni. Hogyan és milyen eszközök alkalmazásával lesznek képesek eljutni A pontból, B pontra. 2. Fejlesztés/Beruházás/ Innováció Az elkövetkezı évtized egyik leglényegesebb kérdésérıl van szó. Ez ugyanis összefügg az ország modernizációs célkitőzéseivel. Ebben a modernizációs 12

13 folyamatban a hazai vállalkozói szektornak kiemelt feladatai vannak. A folyamatos fejlesztés az egyetlen lehetséges motorja a növekedésnek. Aki ezt nem veszi észre, annak percei vannak a versenyszférában. Nem az a kérdés, hogy tönkre fog e menni, hanem az, hogy mikor. Az innovatív vállalkozói attitődrıl sokakban téves képzetek alakultak ki. Azt gondolják, hogy az valami tudományos, - kutatásfejlesztéssel összefüggı valami. Kétségtelen, hogy ennek a fogalomnak van egy ilyen olvasata is. A mikróvállalkozások esetében nem errıl van szó. Csak annyi elvárás fogalmazódik meg velük szemben, hogy legyenek képesek a újszerő megoldásokra, olyan kreatív ötletek beépítésére, amelyek alkalmasak a vevık/fogyasztók figyelmének permanens megnyerésére. 3. Munkamegosztás Munkahelyteremtés Menedzsment szemlélet elsajátítása 2010 végére a mikró és kisvállalkozó szektorban az egyszemélyes vállalkozások száma meghaladta az egy milliót. Ezzel nem csak az a baj, hogy finanszírozási szempontból ez a csoport automatikusan a kiemelten kockázatos minısítést kapja, hanem sokkal inkább az, hogy egyszerően nem képes ellátni a vállalkozással összefüggı összetett feladatokat. Vajon miként lehet képes valaki a nap 12 órájában ellátni egymástól homlok egyenesen eltérı és szaktudásában is különbözı munkaköröket? (Áruszállítás, marketing, ügyvezetés, üzletvezetés, termelésirányítás, logisztika.stb). Egy mikróvállalkozásnak is képesnek kell lennie arra, hogy az egyes feladatkörökhöz megfelelı vezetıi és alkalmazotti struktúrát alakítson ki. 4. Helyi piacok felkutatása Piackutatás piacelemzés Egy 2008 ban készült felmérés szerint a mikró és kisvállalkozások 92%-a semmilyen piackutatási, piacelemzési gyakorlatot sem folytat, mielıtt egy adott gazdasági tevékenységbe kezdene. Sokan úgy gondolják, hogy erre nincs szükség. Elég, ha abból indulnak ki, hogy a nagyszámok törvénye alapján számukra is csurran-cseppen valami. Úgy vélekednek, hogy egy piackutatás költségei megfizethetetlenek számukra. Mindkét megközelítés alapvetıen téves, aminek katasztrofális következményei lehetnek a vállalkozásra nézve. 5. Nemzetköziesedés lehetıségének felmérése A magyar vállalkozások nemzetközi piacokon való megjelenése megkerülhetetlen. Nem csak azért, mert a belföldi kereslet korlátozott, hanem mert képtelenségnek hat az a feltételezés, hogy a magyar vállalkozói kör kimaradjon a globális gazdaság adta lehetıségek kiaknázásából. Ez nyilvánvalóan egy hosszú folyamat eredményeként jöhet létre. Azt azonban érdemes lenne megfontolni, hogy a környezı országok (Románia, Szlovákia, Szlovénia, Horváthország, Szerbia, Ukrajna) piacain milyen lehetıségek adódhatnak a magyar vállalkozóknak. A határ menti térségekben történı megjelenés már önmagában erısítheti a magyar vállalkozások térségbeli befolyását. 6. Korszerő marketing eszközök alkalmazása A vevıszerzés, a fogyasztók befolyásolásának tudománya elképesztı változáson ment keresztül az elmúlt évtizedben. Olyan technológiai és szemléletváltás zajlott le, amely gyökeresen megváltoztatta az értékesítés gyakorlatát. Már régen nem arról van szó, hogy miként lehet eladni egy terméket. Sokkal inkább az került elıtérbe, hogy a vevık oldaláról érkezı igényekre, problémákra ki, milyen megoldást tud kínálni. Ha egy vevı kézi fúrót szeretne vásárolni, nem a termék jelenti számára az igazi problémát, hiszen elképesztı széles választék közül válogathat. Sokkal inkább okoz neki gondot az a lyuk, amit ki akar fúrni. Ha el akarunk neki adni valamit, nincs mese meg kell ismernünk a megoldásra váró problémát. Az internet virtuális világa már régen nem virtuális. Nagyon is kézen fogható. A közösségi oldalakon megjelenı széles tömegek elérésével ma már külön tudomány, az online marketing foglalkozik. Az ügyfelek nem arra kíváncsiak, hogy kinek milyen nagyszerő cége van, hanem arra, hogy milyen haszna származik abból, ha a kiválasztott céggel üzletel. 7. Együttmőködések bıvítése erıforrások egyesítése közös fellépés Számos feladat elvégzésére egy kisvállalkozás sok esetben nem vállalkozhat, mert nem rendelkezik olyan feltételekkel, eszközökkel, amelyek arra alkalmassá 13

14 tennék. Ezek kialakítása pénzügyi szempontból annyira megterhelheti a vállalkozást, ami aránytalanul nagy kockázatot jelent. Célszerő ezeket a hiányosságokat, együttmőködés keretében kiegyenlíteni. Ilyen kooperációs rendszer például az agrárvállalkozások esetében a termékpályás értékesítési szövetkezet létrehozása. Olyan szövetkezés ahol a termelı közös gazdasági egységet alkot a feldolgozóval, a kereskedıvel, a szállítmányozóval. Egy ilyen szövetkezet alkalmas arra, hogy azonos érdekeket érvényesítsen, illetve jelenítsen meg a hazai, vagy nemzetközi piacokon. 8. Rövid távú túlélési stratégia helyett középtávú gondolkodás elıtérbe helyezése Egyre nyilvánvalóbbnak tőnik, hogy mindazok, akik arra rendezkednek be, hogy rövidtávon igyekeznek elınyöket kivívni maguknak azzal, hogy nem hajlandók megfizetni a vállalkozással összefüggı társadalmi és gazdasági költségeket, azok igen rövid idı alatt kiszelektálódhatnak. Az ügyeskedés már rövid távon sem lehet kifizetıdı. Tudomásul kell venni, hogy egy vállalkozás jövedelemtermelı képessége alapvetıen attól függ, hogy milyen alapokra épül. Nem lehet megfelelı befektetés nélkül (legyen az pénz, tudás, munkaerı, idı) nyereséget realizálni. Ha egy építıipari cég úgy akar elınyt szerezni, hogy jelentıs mértékben a lakásépítési átlagárak alatt hirdeti kapacitásait, ott erıs a gyanú, hogy sem minıségében, sem etikai hozzáállásában nem felel meg az elvárásoknak. A fogyasztó hamar rájön, hogy az ilyen céggel kollaborálni nem kifizetıdı. 9. Mobilitás erısítése, vállalkozói tevékenység telepítése az elmaradt térségekbe Elkerülhetetlenné vált az elmaradt térségek felzárkóztatása, más szóval vidékfejlesztés. Ebben a vállalkozásoknak meghatározó szerep jut. Az is világos, hogy erre olyan ösztönzı rendszereket kell bevetni, amelyek alkalmasak az elmaradt térségekben történı beruházások élénkítésére. 10. Rendszerszemlélet elsajátítása, tudatos környezetalakítás, társadalmi aktivitás és szerepvállalás. Tudomásul kell venni mindazoknak, akik a vállalkozói életformát választják, hogy ezzel olyan pályára lépnek, ahol tevékenységükkel a társadalom mindennapi életére, a gazdaság alakulására meghatározó hatást gyakorolnak. A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának a folyamata. Ebben a folyamatban a vállalkozó biztosítja a szükséges idıt és erıfeszítést, vállalja a várható pénzügyi, pszichikai és társadalmi kockázatot. És természetesen mindezt azért, hogy a folyamat végén elnyerje az anyagi és személyes megelégedettséget nyújtó elismerést. Ebben a megközelítésben egyértelmő, hogy a vállalkozónak meghatározó szerep jut a szőkebb tágabb környezet formálásában, a helyi közösségek sorsának alakításában, mások boldogulásának segítésében. A vállalkozók társadalmi megítélése ma még ellentmondásos. Irigység, elıítélet, jogos kritika és elismerés skáláján mozog mindaz, amit a vállalkozásokról ma gondolnak az emberek. Hogy ez elmozdul e abba az irányba, ahol alapvetıen a tisztelet és elismerés hangjai erısödnek fel, az csak rajtunk múlik. Záró gondolatként: Ebben a tanulmányban kísérletet tettem annak bemutatására, hogy mik azok az általam fontosnak tartott kérdések, amelyekre meg kell találnunk a helyes és az egész ország számára üdvözítı megoldásokat. Nézıpontom talán túlságosan egyoldalú, hiszen szinte kizárólag a mikróvállalkozások ( elnézést a szóhasználatért: a kisemberek ) szemszögébıl közelítettem a megoldandó problémához. Nem állítom, hogy felvetéseimben én látom jól a dolgokat. Valószínőleg számos kérdésben tévedek. De ez teljesen helyénvaló, hiszen mikróvállalkozóként sokakkal azonos módon keresem a magam útját, benne a rám háruló feladatokat. Fontosnak tartom, hogy akik csak tehetik, osszák meg gondolataikat, ötleteiket, bevált módszereiket másokkal, hiszen ez remek lehetıséget jelent, a közös tanulásra, az új és felemelkedést jelentı utak megtalálására. Nagyon bizakodó vagyok a tekintetben, hogy néhány éven belül úrrá leszünk nehézségeinken. Azzal is tisztában vagyok, hogy ehhez az utóbbi idık egyik 14

15 legnagyobb társadalmi együttmőködésére, párbeszédre lesz szükség. Remélem, akik vállalták, hogy elolvassák ezt a dolgozatot, hozzászólnak, kifejtve saját gondolataikat, álláspontjukat. Egy dolog számít: ha túl akarjuk élni az elmúlt 80 év legnagyobb válságát, ha gyıztessé akarunk válni, és egy sikeres országot akarunk átadni az utánunk jövı nemzedéknek, akkor meg kell találnunk az egymás felé vezetı utakat. Ezen az úton az útjelzı tábláknak nem azt kell hirdetniük, hogy mi az, amiben különbözünk egymástól, ami elválaszt, hanem azt az irányt kell jelezniük, ami közös és összetart bennünket. Budapest, február 15. Lévai Péter Mikróvállalkozások Vállalkozásfejlesztési és finanszírozási tanácsadója 15

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága

Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Dr. Pulay Gyula, az ÁSZKUT fıigazgatójának elıadása a Közpolitikai kihívások az új évtizedben

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar Köztársaság kormánya A kutatás-fejlesztés és az innováció a válságkezelés hosszú távú eszköze A válság természete A jelenlegi válság: globális, nemzeti sajátosságok egyszerre pénzügyi és gazdasági,

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig. Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával

A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig. Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával A kötet témái Attitődök a korrupcióról a jövı gazdasági szakembereinek szegmensében

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

A szolgáltat tapasztalatairól

A szolgáltat tapasztalatairól A szolgáltat ltatás s kultúra hazai tapasztalatairól Dr. Heidrich Balázs habil.. egyetemi docens Szeged, 2008. november 19. A szolgáltatások és termelés láthatóságának összehasonlítása TERMELÉS SZOLGÁLTATÁS

Részletesebben

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan

Részletesebben

A Közlekedési Emléktár Alapítvány 2011. évi feladatterve

A Közlekedési Emléktár Alapítvány 2011. évi feladatterve A Közlekedési Emléktár Alapítvány 2011. évi feladatterve 1. Általános célkitőzések A Közlekedési Emléktár Alapítvány (továbbiakban: alapítvány) Alapító Okiratához hően 2011-ben is a közösségi közlekedés

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

Magyar Posta. Postás Szakszervezetek Határmenti Találkozója május 22. Elıadó: Szőts Ildikó, a Magyar Posta Zrt.

Magyar Posta. Postás Szakszervezetek Határmenti Találkozója május 22. Elıadó: Szőts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. Magyar Posta Postás Szakszervezetek Határmenti Találkozója 2008. május 22. Elıadó: Szőts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója 1 Magyar Posta számokban 2007 162 milliárd Ft nettó értékesítési árbevétel

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Mire számíthat, aki befıttként viselkedik?

Mire számíthat, aki befıttként viselkedik? Témakörök: vállalkozás indítása, vállalkozás fejlesztés, kisvállalkozó, stratégiai tervezés, marketing terv, felnıttképzés, tanfolyamok, képzés, vállalkozói tanfolyamok, egyéni vállalkozó, marketing tanácsadó,

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ 3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ Kiadja: Záhony-Port Zrt. Marketing és kommunikáció Záhony, 2010. május 7. Bemutatkozott a Záhony-Port Zrt. a Transrussián Sikeres megjelenés, reménykeltı tárgyalások A Záhony-Port

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec. BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE Budapest, 2014. június 17. 1 Bevezetés Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen,

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Mitıl függ vállalkozásod piacképessége?

Mitıl függ vállalkozásod piacképessége? Mitıl függ vállalkozásod piacképessége? Nemrég elkaptam egy beszélgetést az egyik közösségi portálon, de ez a beszélgetés egyáltalán nem volt egyedi, úgy érzékelem, sok helyen, - és nem csak az interneten,

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18..

A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18.. A szociális szövetkezetek fenntarthatósága SOLTÉSZ ANIKÓ A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18.. MIRŐL FOGOK

Részletesebben

Ne csak lıj, célozz is!

Ne csak lıj, célozz is! Ne csak lıj, célozz is! Manapság egymást érik a különbözı cikkek és tanulmányok a válságkezeléssel kapcsolatosan. Én igazán akkor beszélek válságról, ha az a saját fejünkben/lelkünkben is kialakul. Mindaddig

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

Kreativitás fejlesztése. Készítette: Koltói Lilla, 2010

Kreativitás fejlesztése. Készítette: Koltói Lilla, 2010 Kreativitás fejlesztése Készítette: Koltói Lilla, 2010 Kreativitás és környezet Kreativitásnak kedvezı fizikai környezet Kreativitásnak kedvezı szociális környezet Gyerekeknél: bátorító felnıtt Kreativitás

Részletesebben

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői Vállalkozói Innováció a Dunántúlon c. szakmai konferencia MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székház 2010. március 3. Vállalkozói innováció meghatározó tényezői BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs, MTA

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

Beszéljünk a nyári uborkaszezonról!

Beszéljünk a nyári uborkaszezonról! Beszéljünk a nyári uborkaszezonról! Sok mikro-és kisvállalkozás tulajdonosának igazi rémálom a nyári idıszak, hiszen beköszönt az utálatos uborkaszezonként emlegetett jelenség, melynek a jellemzıit biztosan

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó Üzleti tervhez I. Vezetıi összefoglaló... 2 II. Az Ügyfél bemutatása...

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a salgótarjáni kistérség társadalmi-gazdasági fejlıdésének támogatását a humánerıforrás fejlesztésével

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2005 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban

Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban Gál Zsuzsanna projektkoordinátor LEONARDO projekt Szeged, 2009.

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

HELYI MIKROHITEL PROGRAM TERMÉK LEÍRÁS

HELYI MIKROHITEL PROGRAM TERMÉK LEÍRÁS HELYI MIKROHITEL PROGRAM TERMÉK LEÍRÁS 2006. DECEMBER PARTNEREINK: GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM A MAGYAR MIKROFINANSZÍROZÁSI HÁLÓZAT AZ EURÓPAI MIKROFINANSZÍROZÁSI HÁLÓZAT TAGJA 1 A HELYI MIKROHITEL

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben