AGRÁRÖKONÓMIA II. (FARM ECONOMICS) Dr. Podmaniczky László PhD., egyetemi docens. Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Környezetgazdaságtani Tanszék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AGRÁRÖKONÓMIA II. (FARM ECONOMICS) Dr. Podmaniczky László PhD., egyetemi docens. Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Környezetgazdaságtani Tanszék"

Átírás

1 AGRÁRÖKONÓMIA II. (FARM ECONOMICS) Dr. Podmaniczky László PhD., egyetemi docens Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Környezetgazdaságtani Tanszék Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Környezetgazdaságtani Tanszék Gödöllő 2008

2 2

3 TARTALOM 1. A gazdasági tevékenység célja A gazdasági racionalitás elve A fedezeti hozzájárulás fogalma Állandó és változó költségek; a lehetőségi költség A fedezeti hozzájárulás alkalmazásának előnyei A fedezeti hozzájárulás összetevőinek számítása A termeléstechnológiák ráfordításai A mezőgazdasági vállalatok termelési szerkezete A termelési szerkezet kialakításának általános kérdései A termelési szerkezet alapfogalmai A vállalati termelési szerkezet változásai A termelési szerkezetet jellemző mutatók A termelési szerkezet kialakítását befolyásoló tényezők A termelési szerkezet kialakítása lineáris programozással A lineáris programozás főbb jellemzői Az erőforrások és tevékenységek felosztása Erőforrások csoportosítása Tevékenységek csoportosítása Példák a célfüggvény meghatározására A lineáris programozás eredményei Példa a lineáris programozás alkalmazására A pénzügyi tervezés gyakorlata Az ágazati fedezeti hozzájárulás tervezése A gazdaság jövedelemterve Az ágazatok egymás közötti helyettesítésének tervezése A [inanszírozási (cash [low) tervek készítése A mérleg módszer Minták a tervezési módszerek gyakorlati alkalmazására A birtoktervezés környezeti szempontjai A birtoktervezés folyamata Tervezési program Beruházási programterv Engedélyezési terv Kiviteli terv A birtoktervezés munkarészei A helyszín tervezése, értékelése A növényi struktúra meghatározása A talajok termőképességének becslése Az állateltartó képesség becslése Munkaerőmérleg

4 Birtokméret saját takarmánybázis esetén Birtokméret trágyaelhelyezési korláttal Az egyes ágazatok főbb ökonómiai kérdései Az ágazatok típusai és közös döntési problémái Az egyéves növénytermesztési ágazatok főbb ökonómiai kérdései A többéves növénytermesztési ágazatok főbb ökonómiai Az ültetvényes ágazatok főbb ökonómiai és szervezési kérdései A növénytermesztés tervezése A növénytermesztés főbb tervezési problémái A növénytermesztés tervezésének lépései Vetésterv Szerves és műtrágya felhasználás Vetőmag felhasználás Gépi, kézi műveletek költségei, anyagköltségek, hozamok értékesítési árai Gépi műveletek költségének megállapítása Kézi műveletek költségének összefoglalása Fajlagos anyagköltségek felsorolása Főtermék és melléktermék hozamok fajlagos értékesítési árai Növénytermesztési technológiák A növénytermesztés jövedelme Modell terv a birtoktervezés módszerének bemutatására A modellszámítás célkitűzése A modell felépítése és az elemzés lépései A tervezés kiinduló feltételei Az állattartással kapcsolatos számítások A terület állateltartó képessége és a gazdaság naturális mutatói Az állatállomány korcsoport szerinti összetétele Az állatállomány változási terv A takarmányozási terv Trágya és alomszalma termelés és felhasználás A tejtermelés és a sajtgyártás jövedelmezősége A növénytermesztéssel kapcsolatos számítások A vetésszerkezet, vetésforgó A növénytermesztés technológiai tervei A növénytermesztés jövedelmezősége Feldolgozás és értékesítés Beruházás Finanszírozás Cash [low számítás Gazdaságossági mutatók Nettó jövedelem jelenlegi értéke (Net Present Value, NPV) Belső kamatláb (Internal Rate of Return, IRR) Módosított belső kamatláb (Modi_ied Internal Rate of Return, MIRR)

5 Megtérülési idő Összefoglalás Vállalati erőforrás gazdálkodás A termőfölddel való gazdálkodás Állóeszköz gazdálkodás Az állóeszközök beszerzésével, létesítésével kapcsolatos döntések Az állóeszközök selejtezése Az állóeszközök értékcsökkenése Az állóeszközök javítása, fenntartása A beruházási tevékenység Forgóeszköz gazdálkodás Az anyaggazdálkodás A készletgazdálkodás A mezőgazdasági vállalkozások egyéb gazdálkodási feladatai

6 6

7 1. A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG CÉLJA Minden ember arra törekszik, hogy szükségleteit minél teljesebb mértékben kielégíthesse. A szükségletek kielégítéséhez bizonyos javakat - élelem, ruházat, lakás, autó(?) - meg kell szereznünk. A javak megszerzése érdekében dolgoznunk kell. A mai, munkamegosztáson alapuló nemzetgazdaságban az egyes ember legfeljebb csak töredékét állítja elő az általa igényelt fogyasztási javaknak. Így a szükségletkielégítés legfontosabb előfeltétele a pénz fölötti rendelkezés, hogy a fogyasztási javakat megvásárolhassuk: Minden dolgozó ember szeretne a munkájáért olyan fizetségben részesülni, amelyért a javak minél szélesebb körét vásárolhatja meg. Első megközelitésben ezért azt mondhatjuk, hogy a megszerzett pénzbeli jövedelem maximalizálása a dolgozó, gazdasági tevékenységet folytató ember célja. A munkavégzés - önálló, vagy nem önálló tevékenység formájában, illetve gyakran a kettő kombinálásával - meghatározott helyen, meghatározott szervezeti keretek között történik. Ezeket a szervezeteket vállalkozásoknak nevezzük. (A közintézményeket is felfoghatjuk a vállalkozások egy sajátos formájának.) Amennyiben a munkavégzés nem önálló jellegű - vagyis az egyén munkaerejét mások rendelkezésére bocsátja -, akkor a szerződésileg garantált munkabér szolgál a szükségletek fedezésének forrásául. Nézzük, hogyan alakul ki az önálló tevékenységet folytatók (egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tulajdonosai)személyes jövedelme! A vállalkozások termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő. Ennek érdekében ráfordításokat (nyersanyagokat, energiát, munkaerőt, gépi munkát stb.) használnak fel. Az előállított termékek és szolgáltatások pénzben kifejezett értékét termelési értéknek (vagy teljesítménynek), a ráfordítások pénzértékét termelési költségnek nevezzük. A termelési értékből levonva a termelési költséget a vállalkozási eredmény t kapjuk. Ezt nyereségnek, ill. kevésbé szerencsés esetben --, ha előjele negatív, veszteségnek mondjuk NYERESÉG (veszteség) = TERMELÉSI ÉRTÉK TERMELÉSI KÖLTSÉG A nyereség társas vállalkozásoknál - az adófizetési kötelezettségek teljesítése után - a tulajdonosoknak marad vissza, mint a befektetett tőke utáni hozadék. A nyereségből a vállalat vezetése (a menedzsment, amely jellemzően nem tulajdonosa a vállalkozásnak) és dolgozói is részesedhetnek. Ezek a csoportok azonban személyi jövedelmük meghatározó részét - amint már utaltunk rá - a vállalkozás költségei között elszámolt munkabérként kapják. Egyéni vállalkozóknál többnyire egybeesik a tulajdonosi, a menedzseri és a munkavégző funkció. Az államot (adó) és a hitelezőket (kamat) leszámítva, mással nem kell osztozniuk a nyereségen. Azt részben - hosszabb távú érdekeiket követve - feltehetően újra befektetik a vállalkozásba, részben közvetlen fogyasztási szükségleteikre fordíthatják. Kézenfekvő tehát, ha a nyereség maximalizálására irányuló törekvésüket tekintjük gazdasági (vállalkozói) tevékenységük alapvető céljának. Alkalmazottakat foglalkoztató nagyobb vállalkozások esetében árnyalja a képet az a tény, hogy az alkalmazottak munkabérnövelésre irányuló törekvése ellentétben áll a tulajdonos(ok) nyereségérdekeltségével. (A munkabér, mint költség, csökkenti a 7

8 nyereséget.) Tekintve azonban, hogy hosszabb távon az érdekellentét nem feloldhatatlan (hiszen csak nyereséges vállalkozás képes tartósan magas bért fizetni), s így a szükséges kompromisszumok általában elérhetők, itt is helyénvaló a nyereség maximalizálását a vállalkozás fó céljaként elfogadni. Látni kell ugyanakkor, hogy a nyereségmaximalizálás fő célkitűzésként történő szerepeltetése erős egyszerűsítés. Az emberek többségének vannak pénzért meg nem vásárolható szükségletei is, vagy olyanok, amelyek megszerzése ellentétes a minél nagyobb nyereség elérésére való törekvéssel. Ilyen lehet például a sok szabadidő, a gazdálkodás biztonsága, a kiemelkedően magas műszaki színvonal a termelésben, az üzemvezető nagy társadalmi presztízse stb. Annak érdekében, hogy mindezeket az individuális különbözőségeket figyelembe véve is egységes célkitűzésekről beszélhessünk és egységes döntési szabályokat alkalmazhassunk, célszerű úgy eljárni, hogy a kevésbé lényeges szükségleteket egy kívánatos minimális szinten kielégítendőnek tekintjük, s ezen túlmenően továbbra is a nyereség maximalizálását fogadjuk el a gazdálkodás fő céljaként. A nyereség maximalizálása úgy érhető el, hogy ezt a fő célt operacionális (végrehajtható) részcélokra bontjuk és a vállalkozás működése során ezeknek megfelelő racionális döntéseket hozunk A gazdasági racionalitás elve A vállalkozási tevékenység úgy fogható fel mint különböző természetű döntések sorozata. Olyan döntéseket kell hoznunk, hogy például mennyi pénzt vonhatunk ki a vállalkozásból fogyasztási célokra, milyen gabonakombájnt vásároljunk, vagy mennyi N- műtrágyát szórjunk ki a búza fejtrágyázásakor. Amennyiben a döntéseket bizonyos időbeli előretekintéssel kell meghozni és a döntési probléma összetett, nehezen áttekinthető, akkor a döntéselőkészítés folyamatát tervezésnek nevezzük. A döntési problémák megoldása sokféleképpen lehetséges, így a minden döntés lényegében egyfajta választást jelent: a szóbajöhető megoldási alternatívák közül ki kell választani a legjobbat, vagyis azt, amely célunk elérését a leginkább szolgálja. A jó döntéshez (a helyes választáshoz) a cél ismerete mellett döntési szabályokra is szükség van. A legáltalánosabb döntési szabály - amely a nyereségmaximalizálási célt is támogatja - a gazdasági racionalitás elve. Ez a következőket mondja: vagy: Úgy kell eljárni, hogy az adott mennyiségben rendelkezésre álló erőforrásokkal (E) a lehető legnagyobb teljesítményt (T) lehessen elérni (egységnyi erőforrásra a lehető legnagyobb teljesítmény jusson): T/E --> max! Úgy kell eljámi, hogy egy adott nagyságú teljesítményt (T) a lehető legkisebb erőforrásmennyiség felhasználásával lehessen elérni (egységnyi teljesítményre a lehető legkisebb erőforrásfelhasználás jusson): E/ T --> min! Könnyű belátni, hogy a gazdasági racionalitás elvének betartása a nyereség 8

9 maximalizálásához vezet. A szabály ugyanis átalakítható olyan formára, hogy adott költségösszeg felhasználásával a lehető legnagyobb termelési érték előállítására kell törekedni, illetve, hogy egy adott nagyságú termelési érték előállításához a lehető legkevesebb költséget kell felhasználni. A későbbiekben még több, de a gazdasági racionalitás elvére támaszkodó döntési szabállyal fogunk megismerkedni. Nem árt viszont már az elején tudatában lenni annak a körülménynek, hogy a döntési szabályok ismerete a konkrét esetekben általában mégsem biztosítja a kívánt optimum elérését, mégpedig azért nem, mert a tervezés és döntés hiányos informáltság mellett történik. Többnyire nem ismerjük teljes körűen sem a választási lehetőségeket, sem az alternatívák eredményét befolyásoló tényezőket. Az ismerethiány összefügghet azzal, hogy nem elég körültekintően jártunk el a döntések előkészítése során, de azzal is, hogy nem volt elég időnk az információszerzésre, vagy nem látszott célszerűnek vállalni a többlet-információk összegyűjtésével járó további költségeket. Ezen túlmenően a nehézségek jó része azzal függ össze, hogy a döntéseket a természeti-gazdasági kömyezet jövőbeli értékei befolyásolják (jövőbeli árak, időjárási viszonyok, állatbetegségek, támogatási feltételek stb.). Ezek egzakt alakulását előzetesen nem ismerjük, legfeljebb becsülni tudjuk. Becsléseink viszont többé-kevésbé pontatlanok; a hibalehetőség annál nagyobb, minél messzebbre kell előretekinteni a jövőbe. A gondos tervezés, a megalapozott döntéshozatal tehát nem garantálja az optimális eredményt, de a tényleges eredmény bizonyára jobb lesz annál, mint amit az ötletszerű, megfontolatlan cselekvéssel el lehet érni A fedezeti hozzájárulás fogalma A tervezés során felmerülő kérdés általánosságban az, hogy milyen előnnyel járna a künduló helyzethez képest, ha a vállalkozás működésében valamilyen változtatást hajtanánk végre (esetleg egy új vállalkozást indítanánk). Ahhoz, hogy ezeknek a tervezett változtatásoknak a célszerűségét megítélhessük, elegendő ha a termelési költségeknek és a termelési értéknek csupán azokat az elemeit vesszük vizsgálat alá, amelyek a szándékolt változtatás hatására maguk is megváltoznak. Ha például az üzemvezető egy cukorrépa-betakarítógép cseréjét mérlegeli, akkor elegendő a különböző géptípusok költségeit összehasonlítania és nem kell foglalkoznia a napraforgótermelés költségeivel. Vagy ha arról kell döntést hozni, hogy célszerű lenne-e a búzatáblán a lisztharmat elleni védekezés, akkor nem kell törődni a búzavetés költségével, mert az - mint korábban megtörtént tény - már semmiképpen nem módosulhat a növényvédelmi beavatkozás - sőt semmiféle későbbi beavatkozás hatására. Egy új vállalkozás indítása előtt viszont valamennyi költség változónak minősül. Ez az eljárásmód lényegesen leegyszerűsíti a döntéselőkészítést, mivel nem kell törődnünk az adott döntés által nem érintett termelésiérték- és költségtényezőkkel, sőt mint látni fogjuk - bizonyos esetekben csak így hozhatunk helyes döntéseket. A fenti megfontolások alapján megkülönböztethetünk valamint VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEKET és ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEKET 9

10 VÁLTOZÓ TERMELÉSI ÉRTÉKET és ÁLLANDÓ TERMELÉSI ÉRTÉKET Változó költségnek tekintendő a tervezési kalkulációk során minden olyan költség, amely a változó ráfordításokkal kapcsolatban merült fel. Változó ráfordításoknak pedig azok minősülnek, amelyek felhasznált mennyisége változik, ha egy tervezett intézkedés végrehajtásra kerül. Az állandó költségek az állandó ráfordításokhoz kapcsolódnak. Állandó ráfordításoknak tekintendők azok a ráfordítások, amelyek felhasznált mennyisége változatlan marad, ha egy tervezett intézkedés végrehajtásra kerül. A változó és az állandó költségek fenti értelmezéséből az is következik - és ez némiképp sajnálatos körülmény -, hogy nem lehet egyszer és mindenkorra lerögzíteni, hogy egy adott költségtényező melyik csoportba tartozik. Ez mindig a konkrét döntési helyzettől függ. Egy épület amortizációja állandó költségnek számít, ha már meglevő épületről van szó és arról kell dönteni, hogy hogyan hasznosítsuk azt, de változó költség, ha még nem történt meg a beruházás és éppen azt fontolgatjuk, hogy érdemes-e sort keríteni rá. A változó termelési érték olyan termékekkel kapcsolatosan jelentkezik, amelyeknek előállított mennyisége változik, ha egy tervezett intézkedés végrehajtásra kerül. Végül az állandó termelési értéket olyan termékek adják, amelyek eőállított mennyisége változatlan marad, ha egy tervezett intézkedés végrehajtódik. Abból indulhatunk tehát ki, hogy a tervezett gazdasági beavatkozások eredményességét a változó termelési érték és a változó költségek különbözete alapján mérhetjük le. Mivel a definíció értelmében - az állandó termelési érték és az állandó költségek nem változnak meg a döntés végrehajtása során, következésképpen ezek nem okozhatják az üzem, vagy egy üzemen belüli tevékenység (ágazat) eredményességének módosulását. Ilyen hatás éppen a változó termelési értéknek és a változó költségeknek tulajdonítható. Emiatt szükséges az utóbbiaknak megkülönböztetett figyelmet szentelni, ami odáig terjed, hogy a két érték különbségét önálló eredménymutatónak tekintjük, amelynek elnevezése: fedezeti hozzájárulás. FEDEZETI HOZZÁJÁRULÁS = VÁLTOZÓ TERMELÉSI ÉRTÉK- VÁLTOZÓ KÖLTSÉG A tervezés során azt a döntési alternatívát (cselekvési lehetőséget) kell optimálisnak tekinteni, amely a legnagyobb fedezeti hozzájárulást adja. A fedezeti hozzájárulás, mint elnevezés onnan származik, hogy a fedezeti hozzájárulás összegének kell fedeznie az állandó költségeket, valamint hozzá kell járulnia az üzemi szinten elvárt nyereség előállításához. Érvényesek az alábbi összefüggések is: FEDEZETI HOZZÁJÁRULÁS = ÁLLANDÓ KÖLTSÉG + NYERESÉG NYERESÉG = FEDEZETI HOZZÁJÁRULÁS - ÁLLANDÓ KÖLTSÉG Az utolsó képlet értelmében a nyereséget úgy kapjuk meg, hogy a fedezeti hozzájárulásból levonjuk az állandó költséget (lásd 1. ábra). Mivel pedig az állandó költség értelemszerűen egy konstans érték, a nyereség annál nagyobb lesz, minél nagyobb a fedezeti hozzájárulás. Ebből következik, hogy a fedezeti hozzájárulás maximalizálása egyúttal a nyereség 10

11 maximumát is biztosítja. 1. ábra: Összefüggések a termelési érték, a nyereség és a fedezeti hozzájárulás között A fedezeti hozzájárulást kiszámíthatjuk az üzem egészére, vagy annak bizonyos részterületeire (ágazatok, ágazati szakaszok, technológiai műveletek) is. Ha a tervezés során az üzem által termelt valamennyi termék mennyiségét változónak (változtathatónak) tekintjük, akkor az üzem összes fedezeti hozzájárulását kell kiszámítanunk. Amennyiben viszont csak egy termék mennyiségének változtatása jön szóba, akkor ennek az adott terméknek (ágazatnak) a fedezeti hozzájárulását határozzuk meg. Előfordulhat, hogy a termékek előállított mennyisége valamely döntés hatására nem változik meg, hanem csak a ráfordítások mennyisége (összetétele) módosul. Ilyen esetben nincs változó termelési érték, hanem csak változó költség. A fedezeti hozzájárulás értéke ilyenkor negatív. Az optimális döntési alternatíva az lesz, amelyik a legkisebb negatív előjelű fedezeti hozzájárulást adja Állandó és változó költségek; a lehetőségi költség Az előzőek alapján tudjuk, hogy nem lehet általában, a konkrét esettől függetlenül elhatárolni egymástól az állandó és a változó költségeket. Ha erre mégis sor kerül, akkor egy eléggé általános tervezési helyzetből indulnak ki: ez az éves tervezés problémája, amikor adottnak lehet venni a tartós erőforrások (fóldterület, állandó dolgozók, állóeszközök) állományát, s az így megszabott kereteken belül kell mérlegelni egyik, vagy másik ágazat méretének változtatását, esetleg az adott tevékenység szüneteltetését. Ilyen feltételek mellet kimondható, hogy változónak tekintjük mindazon költségeket, amelyek az ágazatok méretével összefüggésben módosulnak. Ilyenek mindenekelőtt a forgóeszközökkel kapcsolatos költségek. A növénytermesztésben idesorolhatjuk az alábbi ráfordítások költségeit: vető- és ültetőanyagok, műtrágyák és növényvédőszerek, a gépek változó költségei (javításkarbantartás, üzem- és kenőanyagok), a gépi bérmunka költsége, az idénymunkások alkalmazásának költségei, szárítási költség, jégkárbiztosítás, a lekötött forgóeszközök utáni kamatigény (lásd később). Ezek a költségek tehát arányosan kisebbek lesznek, ha csökkentjük, mondjuk, a kukorica termőterületét (ha időlegesen megszüntetjük a kukoricatermesztést, akkor teljes egészében elmaradnak), illetve arányosan növekednek, ha - a korábbi állapothoz képest - több kukoricát termelünk. 11

12 Az állattenyésztési ágazatokban a fontosabb változó költségek közé tartoznak a takarmányok és takarmánykiegészítők költségei, az állománypótlás költsége (pl. a tehenészetben a vemhes üsző költségének a várható élettartam egy évére jutó része, a sertéshizlalásban a malacnevelés vagy beszerzés költsége), az állategészségügyi költségek, az értékesítés költségei (pl. tej- és állatszállítás), a biztosítási költség, az állatállomány és a egyéb forgóeszközök utáni kamatigény (lásd később). A felsorolt változó költségek egyúttal közvetlen költségek is, abban az értelmben, hgy egy meghatározott ágazathoz rendelhetők, kizárólag annak érdekében merülnek fel. Ezért számbavételük, konkrét nagyságuk meghatározása sokkal kevésbé problematikus, mint az állandó költségeké. A változó költségekkel ellentétben az állandó költségek nem függnek attól, hogy egy adott termékelőállítási tevékenység mérete egy adott évben növekszik (bizonyos határok között), vagy csökken (esetleg nullára). Az állandó költségek nagyobbrészt az üzem meglevő tartós erőforrásaihoz kapcsolódnak. Ide sorolandók például termőföld költségei (földadó, bérleti díj, meliorációs beru.házások amortizációja), az állandó dolgozókkal kapcsolatos költségek (bérek, társadalombiztosítási díjak), a gépek, épületek amortizációja, biztosítási díja, továbbá a lekötött eszközérték utáni kamatigény (lásd a később). Ide tartoznak továbbá az üzem általános költségei: az üzemvezető bére és annak járulékos költségei, a bankköltségek, a költségként jelentkező adók, az üzemi célú gépkocsihasználat, a postai és telefonköltségek, egyéb igazgatási költségek (például a számvitellel kapcsolatos költségek). Utaltunk már rá korábban, hogy az állandó költségek hozzárendelése az egyes ágazatokhoz nem problémamentes. A problémák abból adódnak, hogy az állandó költségek egy része az üzem egészének működéséhez kapcsolódik (üzemi általános költségek), s így nem áll okozati összefüggésben egyik termelőtevékenységgel sem. Ha mégis megtörténik az általános költségek ágazatokra való ráterhelése, az csak többékevésbé önkényes vetítési alapok segítségével lehetséges. Kissé könnyebb feladat azon tartós erőforrások állandó költségeinek felosztása, melyeket több ágazat közösen vesz igénybe, mert itt lehet elfogadható vetítési alapot találni (például a ledolgozott gépi órák száma), de ezek nyilvántartása általában jelentős adminisztratív terhekkel jár. Mindenesetre jóval egyszerűbb a dolgunk ha megtehetjük, hogy az állandó költségeket üzemi szinten egyetlen blokkban kezeljük - az ágazatokra való felosztás nélkül - amint arra a fedezeti hozzájárulás alapján történő döntéshozatal lehetőséget ad. Mindkét költségcsoportban megfigyelhettük, hogy a felsorolt költségtényezők között előfordult a lekötött eszközök utáni kamatigény. Mit rejt ez a fogalom? Olyan kalkulatív költségről van szó, amely kifejezi annak a körülménynek a gazdasági hatását, hogy az egyes tevékenységek eltérő álló- és forgóeszközérték lekötését teszik szükségessé. Az eszközökben lekötött pénzt nem lehet más egyéb, hasznot hozó befektetésben kamatoztatni. Le kell tehát mondanunk arról a hozadékról, amelyet a másirányú befektetés biztosítana. Hasonló a helyzet ahhoz, mint amikor a búzatermesztést kívánjuk bővíteni egy adott nagyságú földterületen (amely nyilván az előző évben is teljes egészében termelésbe volt 12

13 vonva). Ez csak úgy lehetséges, ha csökkentjük egy másik szántóföldi növény, például a napraforgó vetésterületét. Ekkor viszont le kell mondanunk a kieső napraforgó-területen elérhető fedezeti hozzájárulásról. Ezt a veszteséget elmaradó haszonnak nevezzük. Az elmaradó hasznot indokolt a búzatermesztés költségeként megjeleníteni. Ilyen értelemben az elmaradó haszon lehetőségi költségként szerepel (mint az elszalasztott alternatív jövedelemszerzési lehetőség költsége). A búzatermelés növelése nyilván csak akkor kifizetődő, ha a többlet-területen a búza nagyobb fedezeti hozzájárulást ad, mint az elmaradó haszon. Visszatérve a lekötött eszközérték utáni kamatigényhez, ez is lehetőségi költség, amely nagyobb mértékben terheli az eszközigényesebb ágazatokat. A kamatigény százalékos nagysága az alternatív (meg nem valósult) befektetési lehetőség jövedelmezőségének felel meg. Az egyszerűség kedvéért a bankbetétek kamatlábát figyelembe véve szokás meghatározni az értékét, mégpedig úgy, hogy az elérhető betéti kamatlábat csökkentjük a várható infláció mértékével A fedezeti hozzájárulás alkalmazásának előnyei Mint láttuk, a fedezeti hozzájárulás a tervdöntések meghozatalának nélkülözhetetlen - kritériuma. Képes kifejezni az alternatív cselekvési lehetőségek egymáshoz viszonyított eredményességét, alkalmazása összhangban van a gazdálkodás alapvető céljával (jövedelemmaximalizálás). Az előző pontban kifejtettük, hogy használatával leegyszerűsödik a kalkulációk elvégzése, mivel csupán a döntés hatására megváltozó tényezőkkel (változó termelési érték és változó költségek) kell számolni. Így elkerülhetjük, hogy a döntés által érintett tevékenység állandó költségeit (nagyrészt önkényes felosztás útján) meghatározzuk. További előnyei a következők: A fedezeti hozzájárulás alkalmazása helyes döntésre vezet akkor is, amikor a tevékenységek nyereségét alapul véve hibás következtetésre jutnánk. A fenti állítás szemléltetésére vegyük a következő példát. Egy üzem három terméket (A, B, C) állít elő, amelyek révén - az állandó költségek felosztása után - az alábbi termékenkénti nyereség képződik ( 1000 Ft-ban): A B C Össz. 1. Termelési érték Összes költség ebből: változó költség állandó költség Nyereség Az összes költség termékekre történő felosztása azt sugallja, hogy szüntessük meg a "veszteséges" C termék előállítását. Ekkor kiesne az itt produkált termelés, viszont a termékre eső költségek közül - feltételezve, hogy a C termék előállítását szolgáló erőforrásokat sem újraértékesíteni, sem más módon hasznosítani nem tudnánk - csak a változó költségeket lehetne megtakarítani. Az állandó költségeket a megmaradó másik két terméknek kellene viselnie. A következmény az alábbi 13

14 lenne: A B C Össz. 1. Termelési érték Összes költség ebből: változó költség állandó költség Nyereség A termékenkénti fedezeti hozzájárulás ezzel szemben helyesen tükrözi vissza, hogy az egyes termékek miként járulnak hozzá a vállalkozás eredményességéhez: A B C Össz. 1. Termelési érték Összes költség ebből: változó költség állandó költség Nyereség Hasonló példákat lehetne konstruálni annak szemléltetésére is, hogy a termékek nyereségének vizsgálata alapján nem lehet helyes döntéseket hozni az alábbi problémák felmerülése esetén sem: Érdemes-e növelni a termelést az üzem meglevő kapacitásainak jobb kihasználásával, feltéve, hogy az értékesítési lehetőség - bár az elérhető ár nem túl kedvező - biztosított? Kihasználatlan termelőkapacitások mellett nem szabad az állandó költségeket figyelembe venni. Ha a többlet-termelés árbevétele nagyobb a változó költségeknél (vagy másképpen mondva: az elérhető értékesítési egységár nagyobb mint a termékegységre jutó változó költség), akkor a változó költségek fölötti árbevétel fedezetet nyújt az állandó költségek egy bizonyos részére, s növeli a vállalkozás nyereségét. Érdemes-e egy bizonyos, az üzemen belül továbbfeldolgozásra kerülő terméket előállítani (amennyiben erre a kapacitásaink megvannak), vagy célszerűbb azt külső forrásból beszerezni? A kérdésre nem adható jó válasz akkor, ha a termékelőállítás összköltségét állítjuk szembe a beszerzési árral. Ha a saját termelés egységnyi termékre jutó változó költsége kisebb mint a beszerzési ár, akkor célszerűbb az üzemen belüli előállítást választani. A fedezeti hozzájárulás alkalmas a különböző ágazatok versenyképességének összehasonlítására. Az ágazatok versenyképességének vizsgálatával eldönthető, hogy a vállalkozás által folytatott tevékenységek közül, melyek méretét érdemes növelni mások rovására. Ez az egyik leggyakrabban felmerülő probléma a vezetők számára. Ha a kapacitások teljesen ki vannak használva, akkor azon termék előállításának a bővítése a legkifizetődőbb, amelyik a legszűkösebb keresztmetszetet jelentő erőforrás (pl. termőföld, munkaerő) egységére a legnagyobb fedezeti hozzájárulást biztosítja. Ezt mutatja a következő példa. 14

15 A B C Össz. 1. Fedezeti hozzájárulás (1000 Ft) 2. Munkaidőszükséglet (100 12,5 28,5 36,0 - m.ó.) 3. Egységnyi munkaidőre 500/12,5=40 950/28,5= /36,0=2 - jutó fedezeti hozzájárulás 9 4. A bővítés sorrendje A példák talán azt is érzékeltetik, hogy a leírt módon meghozott döntések csak rövid távon, az adott helyzet fennállásáig (például addig, amíg a meglevő eszközök el nem használódnak és nem merül fel a pótlásuk kérdése) érvényesek. Hosszabb távon nyilván nem lehet lemondani az összköltséget fedező árakról, ha a vállalkozás meg akarja őrizni életképességét. (Az is mérlegelendő, hogy ha elfogadjuk termékeinkért az alacsonyabb értékesítési árat, akkor a későbbiekben esetleg nehéz lesz újra a teljes költséget fedező árat elérni.) A fedezeti hozzájárulás fogalmának helyes értelmezése azonban "automatikusan" megoldja a problémát, hiszen ha például új állóeszközöket kell beszerezni, akkor ezek amortizációja, kamatigénye stb. - vagyis mindazon költségek, amelyek meglevő eszközöknél állandónak minősülnek - már változó költségnek számítanak, s csak akkor célszerű a beruházás megvalósítása mellett döntenünk, ha az árbevétel ezek megtérülését is biztosítja A fedezeti hozzájárulás összetevőinek számítása A fedezeti hozzájárulás definíciójából következik, hogy annak számításakor termelésiérték- és költségtételeket kell meghatároznunk, többnyire a közeli jövőre vonatkozóan. A továbbiakban ismét tételezzük fel, hogy a fedezeti hozzájárulás kiszámítását az éves tervezés céljából végezzük. Döntési alapproblémánk - amely az állandó és a változó költségek elkülönítését is meghatározza - az, hogy melyik tevékenység méretét érdemes növelni, melyikét csökkenteni (esetleg időlegesen felhagyni vele) az adott termelőkapacitások által megszabott keretek között. A számítás során a termelési értéket és a változó költségeket egy termelési periódusra kell meghatároznunk, függetlenül a naptári évtől. A termelési periódus a vizsgált termelési folyamat időtartamára terjed ki, beleértve abba azt a "holtidőt" is, amely két egymást követő periódus között éghajlati, állategészségügyi vagy technológiai okokból eltelik. A növénytermesztésben a termelési periódus hossza többnyire egy év. A csirkehizlalás során ez 7-8 hét, a sertéshizlalásnál 5-6 hónap, a marhahizlalásnál hónap lehet. A termelési értéket és a költségeket erre az időszakra vonatkozóan kell megadni, de a fedezeti hozzájárulást célszerű egy évre vonatkoztatva is kiszámítani. Például: a sertéshizlalás időtartama 145 nap, a férőhelyek a hizlalási időszak után 7 napig üresen állnak fertőtlenítés miatt, illetve az újrabetelepítésre várva. A periódus hossza tehát 145+7=152 nap. Ez évenként 365:152=2,4-szeres forgást tesz lehetővé, tehát az egy periódus alatt elért fedezeti hozzájárulás 2,4-szerese adja az éves fedezeti hozzájárulást. 15

16 A több évig termelésben tartott tenyészállatok (tehén, tenyészkoca) esetében a használati idő egy átlagos évére (másképpen kifejezve: az éves átlaglétszámra) vonatkoztatott hozamok és költségek figyelembe vételével kell a fedezeti hozzájárulást kiszámítani. A termelés alapegysége; amire a számítások épülnek, a növénytermesztésben 1 ha, az állattenyésztésben 1 darab (kisebb testű állatfajoknál esetleg 100 vagy 1000 darab) állat. Mivel a termelési érték és a változó költség naturális mennyiségek és a hozzájuk tartozó árak szorzataként adódik, kiszámításukhoz kétféle problémát kell megoldani: a termelési periódus alatt előállított változó hozam- és ráfordításmennyiségek meghatározását, valamint a megfelelő termék- és ráfordításárak meghatározását. A mennyiségeket illetően a hozamoldalon a reálisan elérhető hozamokat kell alapul venni. Tekintve, hogy a növénytermesztési hozamok évről-évre erősen ingadozhatnak, célszerű az 5 éves átlagértékekkel számolni. Az állattenyésztésben a kisebb mértékű a hozamingadozás, ezért ott elég 2-3 év átlagával számolni. A tervezhető hozamok meghatározásánál támaszkodhatunk a saját üzemi feljegyzéseinkre (ha foglalkoztunk már eddig is a vizsgált termék előállításával), a környező, hasonló adottságú üzemek eredményeire, vagy a statisztikákra, amelyek területi bontásban is közlik a hozamalakulás idősorait. Törekednünk kell a viszonylag pontos becslésre, mert a tervezett termelési érték viszonylag kis becslési hibája is már jelentős eltérést okozhat a fedezeti hozzájárulásban, vagyis például, ha a tervezett termelési érték 10 %-kal eltér a reálistól, akkor az a fedezeti hozzájárulás 10 %-nál jóval nagyobb eltérését okozhatja (annál nagyobb az eltérés, minél nagyobb a változó költségek aránya az árbevételből). A naturális hozamok között egyaránt számolnunk kell a fő-, a társ- és a melléktermékekkel is. A több cikluson keresztül hasznosított állatcsoportok esetében az 1 átlaglétszámra jutó hozamokat kell számításba venni. Például: 1 darab éves átlagtehénre jutó tejtermelés 5000 liter, borjú: 0,9 db, selejt tehén: 0,25 db (a tehén négy éves átlagos használati idejét feltételezve). Itt említjük meg, hogy hasonlóan járunk el a ráfordításokat illetően is: az 1 db átlagtehénre jutó vemhesüszőigény 0,25 db. Nagyobb nehézségeket okozhat a ráfordítás-felhasználás (tehát a megcélzott hozam előállításához szükséges műtrágya, növényvédőszer, élő- és gépi munka, takarmány stb.) tervezése, mert itt statisztikai adatokra már alig támaszkodhatunk, és az üzemi nyilvántartások is hiányosak). Leginkább szakkönyvekre (ható- illetve tápanyagszükségletre vonatkozó adatok), kutatóintézeti kiadványokra (technológiai eljárások gépi- és élőmunkaigénye, költségei), vagy egyéb (sajnos szűkösen rendelkezésre álló) tervezési segédletekre támaszkodhatunk. A jól működő üzemi számvitel jelentős segítséget nyújthat (legalábbis a meglevő ágazatokra vonatkozóan) a ráfordításigények meghatározásában is. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy múltbeli adatokat - amelyeket a számvitel rendelkezésre bocsát - csak körültekintően lehet közvetlenül felhasználni a tervezésben, amely a számviteltől 16

17 eltérően a jövőre irányul. Megjegyezzük még, hogy az élőmunkát akkor kell változó ráfordításként számításba venni, ha munkát végző dolgozók száma a szükséglethez igazítható. Családi gazdaságban emiatt többnyire csak az időszaki dolgozók által végzett munkát tekintik változónak. A családtagok és az olyan állandó dolgozók munkavégzése, akiket szociális vagy egyéb megfontolásból (pl. mert a tervezett termelésszerkezeti változtatást nem tekintik véglegesnek) nem akarnak elbocsátani, állandó ráfordításnak minősül. A ráfordításfelhasználás tervezésekor természetesen mind a vásárolt, mind a saját előállítású ráfordításokat figyelembe kell venni. Az aktuális termék- és ráfordításárak az értékesített termékek és a vásárolt ráfordítások esetében viszonylag könnyen hozzáférhetőek. Amennyiben az üzem az ÁFAelszámolásra kötelezett, akkor mind a kifizetett, mind a kapott forgalmi adó csak átfutó tételként jelentkezik a könyvelésében, tehát mind a termékek, mind a ráfordítások esetében nettó árakkal célszerű számolni. Ha viszont az üzem nem igényli vissza a beszerzései utáni ÁFA-t, s ennek fejében az értékesítései után kompenzációs felárat kap, akkor a ténylegesen fizetett, illetve kapott árakat kell szerepeltetnie a számításban. Kissé nehezebb feladatnak bizonyulhat összegyűjteni bizonyos külső szolgáltatások árát, amelyeknél egyébként esetenként nem is lehet a mennyiséget és az árat elkülönítetten megadni (állatorvosi költségek, biztosítási díjak stb.). Az igazi nehézséget azonban a jövőben elérhető árak becslése jelenti. Ehhez a szakmai prognózisokat, a tőzsdei jegyzéseket és az agrárrendtartás keretében kialakított árakat használhatjuk fel. A gépi munkák változó költségeire (javítás-karbantartás, üzem- és kenőanyag, egyéb segédanyagok) vonatkozóan a saját tapasztalataink alapján korrigált normatív értékeket alkalmazhatunk, amelyeket például az FM Műszaki Intézet kiadványai tartalmaznak. A lekötött forgóeszköz-érték utáni kamatigény kiszámításával kapcsolatban a kamatláb meghatározásáról már korábban esett szó. A forgóeszközérték után csak a tényleges lekötés időszakára kell kamatot felszámítani. Ha például a N-műtrágyát az őszi búza fejtrágyázásához februárban vesszük meg és a búzát augusztusban adjuk el, akkor a megfelelő összeg után féléves kamatot kell felszámítani. Az változó ráfordításnak minősülő élőmunka bértételeit és egyéb terheit a kialakult tarifák, illetve a megfelelő előírások alapján kell számítani. Külön kell emlitést tenni azokról az üzemen belül előállított termékek értékeléséről, amelyek más tevékenységek ráfordításaiként jelennek meg, s amelyeknek nincs kialakult piaci ára, mivel nem forgalomképesek. Ilyenek lehetnek a tömegtakarmányok, a szalma, a leveles cukorrépafej, vagy például a borsó kedvező előveteményhatása. Gyakran találkozunk azzal az egyszerűsítő megoldással a fedezeti hozzájárulás számítása során, hogy ezeket a termékeket nem fejezik ki pénzértékben, hanem csak természetes mennyiségüket adják meg külön. A számítás során tehát csak az értékesíthető termékek termelési értékét (függetlenül attól, hogy sor kerül-e ténylegesen is az értékesítésre), illetve a piacképes változó ráfordítások költségét veszik 17

18 figyelembe. Az üzemgazdaságtan különböző eljárásokat fejlesztett ki a piaci forgalomban nem szereplő termékek értékelésére, amelyeket ezen a helyen nem tudunk részletesebben ismertetni. Lényegük az, hogy a piaci árral nem rendelkező teljesítmények értékét vagy a hozzájuk hasonló piacképes termékek árából, vagy a hasonló hatású termékek előállítási költségéből vezetik le. Természetesen, ha ismert a szóbanforgó termék üzemi előállítási költsége, akkor ezen történhet az értékelés (egy átlagos költségarányos haszonnal kiegészítve). A fedezeti hozzájárulás számításakor törekedni kell a nem piacképes teljesítmények értékének meghatározására és számításba venni azt az előállító ágazat termelési értékének részeként (vagy költségmegtérülésként), illetve a felhasználó ágazat változó költségei között. Ha erre nem lenne mód, akkor mennyiségi egységben külön szerepelteni kell ezen termékek előállítását, vagy az irántuk támasztott igényt A termeléstechnológiák ráfordításai A gazdálkodás igen sokrétű ismeretet igényel. Nem elegendő az, ha a gazda vagy a termelést irányító a növénytermelés, az állattartás (stb.) szakmai kérdéseit ismeri, tájékozottnak kell lennie a termelés költségei- és az értékesítés lehetőségei terén is. Ezek az információk a tevékenység elkezdése előtt is szükségesek, mert csak így lehet elkerülni, hogy a gazdálkodás ne ráfizetéssel végződjön. (Ha a tervezés során kiderül, hogy nyereség nem várható, a tevékenységet általában el sem szabad kezdeni.) A termelési költség alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Ezért a gazdálkodónak pontosan ismernie kellene a tevékenysége körébe tartozó árakat és a munkaműveletek költségeit, hogy döntési kihatását fel tudja mérni. (Például azt, hogy bizonyos művelet elvégzése mennyibe kerül, s az hoz-e olyan terméseredményt, mely fedezi a ráfordítás költségeit.) Az eredményes termelés érdekében - a megfelelő szakmai ismeret mellett - döntő a takarékosság. Ennek fontossági sorrendje - pl. szántóföldi növénytermelés esetében - a következő: a teljes termelési folyamat, de különösen a betakarítás- és tárolás helyes megszervezése. Ez azért kerülhet az első helyre, mert így számottevő ráfordítás nélkül, csak a nagyobb figyelem következtében jelentős többleteredmény érhető el; a termelésnél felhasználásra kerülő egyes anyagok szakszerű tárolása és maximális hatékonysággal történő felhasználása (pl. műtrágya, növényvédőszer, vetőmag, energia stb.). A helytelen tárolás következtében ugyanis nagyarányú anyagveszteség, vagy a szakszerűtlen felhasználás miatt számottevő terméscsökkenés léphet fel, melyeket célszerű elkerülni; a gépüzemeltetés helyes szervezése. Az adott munkaművelethez, valamint a körülményekhez legkedvezőbb önköltséggel dolgozó gép kiválasztása esetén a műveleti költség lényegesen csökkenthető. Hasonló takarékossági lehetőségek vannak az állattartás, a kertészet stb. területén is. (Azzal a különbséggel, hogy pl. az állattartásnál a legfontosabb a helyes 18

19 takarmányozás, az állategészségügyi előírások betartása stb.) A gazdálkodási tevékenység eredményességének megítéléséhez többnyire nem elegendő a törvények által előírt (kötelező) nyilvántartások vezetése. Ezek alapján ugyanis inkább csak az derül ki, hogy a teljes működés milyen eredménnyel járt. Mivel azonban a gazdálkodók általában többféle növényt termelnek, illetve többféle állatot tartanak, ezért azt is ismerniük kellene, hogy az eredmény tevékenységenként (termelési ágazatonként) hogyan alakul. Ehhez egyrészt (a tevékenység elkezdése előtt, illetve évente) technológiai terveket célszerű készíteni, másrészt a tervek ellenőrzéséhez (a termelési költségek figyelemmel kísérése érdekében) a ténylegesen felmerülő költségeket a tervkészítéssel egyező rendszerben nyilván kell tartani. Ez tehát azt jelenti, hogy külön kell gyűjteni pl. a búza, a kukorica stb. növények termelési-, illetve a szarvasmarha-, a sertés, stb. tartás vagy tenyésztés költségeit (ráfordításait) és bevételeit (hozamait). A technológiai tervek vázai készen is beszerezhetők, ezekbe csak a helyi körülményektől függő változásokat kell végrehajtani. A módosítás során, illetve a saját terv készítésekor figyelembe kell venni a konkrét növényt (illetve az állatot), ezek mennyiségét, a gazdálkodás helyét (a távolságokat), szántóföldi termelésnél a domborzatot, a talaj kötöttségét és állapotát, az elvégzendő műveleteket, amelyek befolyásolják a lehetséges gépesítési megoldásokat és az elérhető fajlagos teljesítéseket. A tervkészítést meghatározza még az épület-ellátottság (tárolók, szárítók stb. ), a rendelkezésre álló dolgozók száma és szakképzettsége, az öntözés lehetősége stb., illetve ezek eredőjeként az adott körülmények között elérhető terméseredmény. A szükséges gépek, valamint azok teljesítésének és költségének megállapításához különböző katalógusok és kiadványok adhatnak segítséget. A technológiai tervek készítése, illetve a ráfordítások nyilvántartása során a költségeket úgynevezett költségnemek szerint célszerű csoportosítani. A termelési tevékenységeknél a következő költségnemeket lehet megkülönböztetni: anyagköltség: ide sorolható a vetőmag, a műtrágya, a növényvédőszer, a takarmány és minden olyan egyéb anyagjellegű ráfordítás költsége, mely az adott termelő tevékenység (pl. búzatermelés, szarvasmarhatartás) érdekében közvetlenül merül fel. Ugyancsak ide sorolhatóak azoknak az anyagoknak a költsége is, melyek e termelési ágakat szolgáló épületek és berendezések folyamatos üzemeltetéséhez, karbantartásához és javításához szükségesek, ha azokat az ágazat használja fel; munkabér: az adott tevékenység folytatásához közvetlenül szükséges kézimunka költsége. Itt szerepel az úgynevezett gyalogmunkások bére, az állattartók bére stb.; közteher: a munkabér vonzataként felmerülő költségek, pl. TB járulék stb.; több termelési ágat kiszolgáló részlegek költsége (segédüzemági költségek): pl. a traktorok, tehergépkocsik, arató-cséplőgépek, rakodógépek, szárítóberendezés, javítóműhely stb. költsége. Ezeket a költségeket részlegenként külön célszerű gyűjteni, majd a felmerült összeget a teljesítés arányában kell felosztani azokra az ágazatokra, melyeknek ezek mu.nkát végeztek. A felosztás alapja a teljesítés választott egyenértéke; 19

20 értékcsökkenés: az ágazatot közvetlenül szolgáló állóeszközök (épületek, berendezések stb.) amortizációs költsége; egyéb költségek: pl. adó, biztosítás, a külső szervek által végzett karbantartások, javítások és egyéb szolgáltatások stb. költsége; általános költségek: pl. a különböző szintű vezetés (irányítás), a számvitel stb. költsége, tehát azok a ráfordítások, melyek a teljes gazdálkodást terhelik. Az általános költség felosztása a ténylegesen felmerült költség, a munkabér, vagy a közvetlen költségek alapján, esetleg egyéb módon történhet. A több termelési ágat kiszolgáló részlegek üzemeltetési költségei és az általános költség is a fentiekkel azonos költségnemekből tevődnek össze. A különbség az, hogy az egyes költségnemek tartalma módosul. Így például az anyagköltség az erőgépeknél a hajtó- és kenőanyagokat, a javítóműhelynél a javításhoz felhasznált anyagokat és alkatrészeket, míg az általános költség esetében pl. a tüzelőanyag-, a papír- és irodaszer stb. költségeit tartalmazza. Az egyszerűség érdekében a több termelési ágat kiszolgáló részlegekre általános költséget többnyire nem terhelnek. Ha az összesített költségeket a bevételekkel hasonlítják össze, úgy kiderül a termelési ág jövedelmezősége. A költségekből levonva a melléktermékek bevételét, majd az eredményt a termésmennyiséggel elosztva a termék önköltségéhez lehet jutni. A termelési áganként (pl. búzatermelés, szarvasmarhatartás stb.) történő technológiai tervkészítés, valamint költség- és bevételi nyilvántartás híjján a gazdálkodó nem tud tájékozódni arról, hogy tevékenységének mely része eredményes, illetve melyet kell a veszteség, vagy a csekély nyereség miatt csökkenteni, felszámolni, esetleg a termelési technológiát lényegesen módosítani. Tehát a technológiai tervezés, valamint a költségeknek és bevételeknek a tervvel azonos rendszerben történő nyilvántartása a gazdálkodók érdeke, függetlenül attól, hogy a gazdálkodás volumene kisebb vagy jelentősebb, azaz kis- vagy nagygazdaságról van-e szó. Az egységes számlakeret a 6. és 7. számlaosztályt szabadon hagyta a költségek és bevételek termelési ágankénti nyilvántartása céljára. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdálkodó határozza meg azt, hogy ezekben a számlaosztályokban (vagy egyéb nyilvántartásaiban) milyen termelési ágakat kíván figyelemmel kísérni, s ott a költségeket milyen módon csoportosítja. Célszerű azonban a mezőgazdasági üzemekben kialakult hagyományosnak mondható megoldásokat követni, mert ez szolgálja leginkább a tisztánlátást, illetve az egyes termelési ágak gazdaságosságának egyértelmű megítélését. A termelési tervek készítését, valamint a költségek és bevételek rögzítését tehát nem szabad felesleges munkának tekinteni. A nyilvántartások mellett, azok eredményeire támaszkodva különböző értékeléseket is ajánlatos készíteni. Ezek fontosabb területei a következők lehetnek: a munkaidő összetételének vizsgálata a fajlagos teljesítések javítása érdekében; az emberi munka ráfordítás vizsgálata a kézierő mérséklése céljából; a beruházási igény elemzése a beruházási költség csökkentése miatt; 20

21 a műveleti költség megállapítása, a minél kedvezőbb költséggel üzemelő gép és technológia kiválasztása érdekében; a beruházás megtérülésének számítása, hogy a tőke felhasználása minél hatékonyabb legyen; a technológia során elszenvedett veszteségek vizsgálata, a betakarított termék mennyiségének növelése és az eredmény javítása céljából; egyéb szempontok (pl. energiafelhasználás, naponkénti erő- és munkagépszükséglet, stb.), ugyancsak a költségek csökkentése érdekében. A fenti elemzések (értékelések) elvégzésére rendszerint kidolgozott módszerek állnak rendelkezésre, melyeket a témával foglalkozó szakkönyvek általában tartalmaznak. 21

22 2. A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK TERMELÉSI SZERKEZETE 2.1. A termelési szerkezet kialakításának általános kérdései A termelési szerkezet alapfogalmai A vállalatok által folytatott bármely tevékenységnek az a funkciója, hogy hozzájáruljon a vállalati rendszer létrejöttéhez és stabil működéséhez, vagyis a vállalat céljainak eléréséhez. Ez az általános cél az egyes tevékenységeknek a vállalat eredményéhez, illetve a vállalat saját befektethető nettó vagyona növekedéséhez való hozzájárulásában fejeződik ki. A vállalat, mint rendszer egésze két alapvető alrendszerre, a termelési vagy reáltevékenységi alrendszerre és a szervezeti-irányítási alrendszerre bontható. A mezőgazdasági vállalatok TERMELÉSI SZERKEZETE alatt a termelési vagy reáltevékenységi alrendszer szerkezetét értjük, ami azt jelenti, hogy leírjuk a vállalati tevékenységeket és a közöttük lévő kapcsolatokat. A vállalati termelési szerkezetnek azokat az egységeit, amelyek valamilyen vállalati végterméket állítanak elő, ÁGAZATNAK nevezzük. Ha a vállalat által kibocsátott vállalati végtermékekre helyezzük a hangsúlyt, akkor a VÁLLALATI TERMÉKSZERKEZET kifejezést használjuk. A termelési szerkezet (ágazati szerkezet) és a termékszerkezet egymással analóg fogalmak. A kettő megkülönböztetése inkább gyakorlati, technikai probléma, mivel egyes termékek előállítása esetenként olyan szorosan és sokoldalúan kapcsolódik egymáshoz, hogy erőforrásaik és gazdasági folyamataik nem választhatók külön, vagy a különválasztás gazdaságilag nem célszerű. Például a szarvasmarha ágazatnál a tejtermelés, a selejtállatok hústermelése, a hízóalapanyag és tenyészállat előállítás folyamatai nem választhatók külön. A vállalati ágazatok a fogyasztói végtermékek termékpálya rendszereinek (termékvertikumainak) a vállalaton belül elhelyezkedő, megvalósuló részei, lokális rendszerei. A mezőgazdasági vállalat, mint ágazatok (tevékenységek) együttese a 2. ábra sémája szerint ábrázolható. Az ábrán látható, hogy a vállalat határai keresztül haladnak az egyes termékpálya rendszereken, elválasztva egymástól az egyébként szervesen összetartozó termelési szakaszokat, amelyek így különböző vállalatokhoz tartoznak. Ez a tény mindig magában hordja a termékpálya rendszereken belüli működési zavarok, szinkronizálási hiányok kialakulásának lehetőségét, mivel az egyes vállalatok elkülönült csoportérdekei nem feltétlenül esnek egybe az egyes termékpálya rendszerek működési optimumához szükséges követelményekkel. Látható az ábrán az is, hogy a vállalaton belül is lehetnek azonos termékvertikumhoz tartozó egymásra épülő szakaszok, amelyek között éppúgy vertikális környezeti kapcsolatok alakulnak ki, mint az azonos termékpályán működő vállalatok között. Az ilyen vállalaton belüli vertikumszakaszokat a gyakorlatban legtöbbször egy vállalati ágazatba sorolják. A vállalati ágazatok között természetesen sokoldalú horizontális kapcsolatok is kialakulnak. 22

23 2. ábra A mezõgazdasági vállalatok termékrendszere 23

24 Az, hogy egy adott vállalatnál mely tevékenységeket tekintenek külön ágazatnak, szervezési megfontolások, a döntési és információs rendszerre vonatkozó követelmények és szempontok is befolyásolják. Szervezési szempontok miatt a hasonló jellegű, sok közös erőforrást igénylő ágazatokat ún. FŐÁGAZATOKBA is csoportosíthatják (pl. növénytermesztési, állattenyésztési, szolgáltató, stb. főágazat). Más oldalról az ágazatokon belül elkülöníthető kisebb tevékenységegységeket ÁGAZATI SZAKASZOKNAK, vagy ÁGAZATI TEVÉKENYSÉGEKNEK nevezzük. Az egyszemélyes, illetve a családi vállalkozásoknál az ágazatok szervezeti szempontból is különálló megszervezése nem lehetséges és nem is szükséges, a termelési szerkezeten belül csak tevékenységeket, illetve közvetlenül termékeket különböztetünk meg. Egyértelműbb a termelési szerkezet egységekre tagolása, ha az ökonómiai döntések szempontjából végezzük azt. A termelési szerkezet tagolása, egységekre bontása azt célt szolgálja, hogy lehetővé váljék olyan tevékenységrészek elkülönítése, amelyek létesítéséről, működtetéséről vagy megszüntetéséről külön lehet dönteni, hogy ezáltal lehetővé váljék a vállalati célt legjobban szolgáló, optimális termelési szerkezet kialakítása. Az ökonómiai döntések szempontjából tehát a vállalat termelési szerkezetének legkisebb egysége az a tevékenység rész, amelynek a vállalati célhoz, konkrétan a vállalati eredményhez való hozzájárulása külön mérhető. Az ilyen egységet a továbbiakban egyszerűen TEVÉKENYSÉGNEK nevezzük, és a vállalati szerkezet szempontjainak tárgyalásánál ezt tekintjük alapegységnek. A vállalati termelési szerkezet kialakítása (tervezése vagy optimalizálása) azt jelenti, hogy minden egyes lehetséges (megvalósítható) tevékenységről el kell dönteni a következőket: 1. Ha az adott tevékenységet a vállalat eddig még nem folytatta, akkor el kell dönteni, hogy létrehozza-e a tevékenységet. 2. Ha az adott tevékenységet a vállalat előzőleg már folytatta, tehát az alapvető eszközök, erőforrások, illetve feltételek már rendelkezésre állnak, akkor a döntési kérdés az, hogy a következő időszakban amelyre az üzleti terv készül működtetesse-e az adott tevékenységet. 3. Mindkét előbbi esetben dönteni kell a tevékenység méretéről, vagyis arról, hogy hány egységet létesítsünk, vagy működtessünk az adott tevékenységből. A termelési szerkezet kialakítására vonatkozó döntésnél éppúgy, mint minden más döntésnél a fedezeti hozzájárulást kell döntési kritériumként alkalmazni. A vállalati termelési szerkezet kialakítása annál jobban megközelíti az elméleti optimumot, minél kisebb tevékenységegységekre vonatkozóan hozunk döntést. Arra kell törekedni azonban, hogy az egyes tevékenységeknél mind a termelési érték (bevétel), mind a változó költség adatokat a lehető legpontosabban állapítsuk meg, függetlenül attól, hogy a termék vagy szolgáltatás vállalaton belül kerül-e felhasználásra vagy pedig értékesítjük. A szerkezet-optimalizálásnál szükség lehet például a különböző talajművelési lehetőségek közötti választásra. A megművelt talaj vagy az elkészített vetőágy természetesen nem értékesíthető, mégis lehetőség van értékének meghatározására, ha árajánlatot kérünk a feladat elvégzésére egy ilyen szolgáltatást végző vállalkozástól. 24

25 Fontos hangsúlyozni, hogy a tevékenységekre közvetlenül nem megállapítható ún. közvetett vagy általános költségek felosztására és a tevékenységek nettó jövedelmének megállapítására nincs szükség, sőt az ilyen mutató alapján végzett szerkezetoptimalizálás hibás döntésre vezet. Az állandó vagy általános költségek felosztásával számított teljes költség kimutatására csak az eladási ár megállapításához van szükség A vállalati termelési szerkezet változásai A specializáció és diverzifikáció A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a piaci igények, a kereslet változásaihoz, tehát az egyszer már optimálisan kialakított termelési szerkezet is állandó felülvizsgálatra, módosításra szorul. Másrészt a vállalati növekedés és fejlődés alapvető eszköze a meglévő technológiai és termékrendszerek, korszerűbbekkel, nagyobb hatékonyságúakkal való felváltása. A termelési szerkezet változásainak a változások iránya szerint két alapvető formája van: a specializáció és a diverzifikáció. A rendszerek szerkezetének egyszerűbbé válását általában SPECIALIZÁCIÓNAK nevezzük. A vállalati termelési szerkezet specializációja a tevékenységek (ágazatok) számának csökkentését jelenti. A specializáció mint folyamat eredményeként a vállalati termelési szerkezet egyszerű (egyoldalú) vagy másképpen specializált lesz. Egyes konkrét termékrendszerek egyszerűsödési folyamata hozza létre például az egyhasznú fajtákat, a célgépeket stb., a vállalati specializáció az egy ágazatú, vagy egy terméket kibocsátó vállalkozásokat (pl. kocatartás választott malac előállítására, csak friss tejet előállító lefejő tehenészet). A specializáció gazdasági előnyökkel jár, mivel lehetővé teszi a rendszer egyes szűkös kapacitásainak koncentrálását kevesebb funkció igényeinek kielégítésére. Az ágazatok (tevékenységek) számának csökkentése lehetővé teszi például a korlátozottan rendelkezésre álló gépkapacitások esetén is azt, hogy a munkafeladatokat optimális időben elvégezzék, a szakemberek szervező tevékenysége kevésbé oszlik meg, nagyobb tapasztalatot szereznek az egyes ágazatoknál, stb. A specializáció tehát általában színvonal és hatékonyságnövelést tesz lehetővé. Ugyanakkor a specializációnak a mezőgazdaságban számos korlátja és gazdasági hátránya is van. A növénytermesztésben, különösen a természeti környezet védelmének szempontjait, is figyelembe véve a specializált, monokultúrás termelési szerkezet kedvezőtlen, illetve nem engedhető meg. Ha az idényszerűség nem küszöbölhető ki, akkor a specializáció egyes erőforrások alacsony fokú kapacitáskihasználását eredményezheti. Továbbá a mezőgazdasági eszközök alacsony mobilitási fokát figyelembe véve jelentős mértékben beszűkül a vállalat alkalmazkodóképessége. Vagyis a specializáció a mezőgazdaságban különösen nagymértékben növeli a kockázatot. A DIVERZIFIKÁCIÓ a specializációval ellentétes folyamat, amely a legegyszerűbb esetben az ágazatok, illetve tevékenységek számának növekedését jelenti. Diverzifikációnak nevezik azonban a szerkezet olyan átalakulását is, amikor a tevékenységek száma nem nő, csak a vállalat új területekre terjeszti ki a tevékenységét, miközben más területeken felszámolja azt. Ez utóbbi esetben a vállalat termelési szerkezete fokozatosan átalakul ún. 25

26 profilváltás következik be. A diverzifikációban valósul meg a vállalati termelési szerkezet fokozatos átalakulása, a termékváltások gazdasági előnyeinek kihasználása. A mezőgazdasági vállalatok termelési szerkezetének diverzifikációját helyezi előtérbe a mezőgazdaság korszerű, multifunkcionális felfogása is. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában például külön támogatások segítik a diverzifikációt. A soktevékenységes, diverzifikált termelési szerkezet növeli a vállalati működés biztonságát, stabilitását, csökkenti a kockázatot. Ilyen értelemben a kockázat elleni védekezés eszköze, sajátos önbiztosítási formaként is felfogható. A túlzott diverzifikáció viszont az erőforrás-kapacitások túlzott elaprózódásához vezethet, ami megakadályozhatja az optimális termelési színvonal és méret kialakítását az egyes tevékenységeknél. Továbbá túl sokirányú szakmai és irányítási igényeket támaszt, ami különösen kisebb vállalatok esetén csak külső segítség nagyfokú igénybevételével teljesíthető és megnöveli a költségeket. Nagyvállalatok esetében, pedig a szervezetiirányítási struktúra túl bonyolulttá válik. Családi mezőgazdasági vállalkozásoknál a diverzifikáció egyik fő célja lehet a család munkaerő-kapacitásának minél teljesebb és folyamatos hasznosítása A diverzifikáció típusai A folyamatosan működő vállalkozások termelési szerkezetének változásai nyilvánvalóan a már kialakult termelési szerkezethez viszonyítva következnek be. Mivel a szerkezeti változások mindig jelentős kockázattal járnak, nyilvánvaló, hogy a diverzifikáció, vagyis az új tevékenységek bevonása a termelési szerkezetbe olyan módon történik, hogy azok minél szorosabban kapcsolódjanak a már meglévő tevékenységekhez, eszközökhöz, illetve szakmai tapasztalatokhoz. Másrészt a diverzifikáció lépéseinél is az a fő szempont hogy az új tevékenység minél nagyobb mértékben járuljon hozzá a vállalat jövedelmének növekedéséhez és a működés biztonságához. Ilyen szempontból kell értékelni a diverzifikációnak a szakirodalomban megkülönböztetett alaptípusait is. A) A VERTIKÁLIS DIVERZIFIKÁCIÓ, a vállalat valamely meglévő tevékenysége termékpályájához tartozó, kapcsolódó tevékenység termelési szerkezetbe történő bevonását jelenti. Ez esetben azonban a kapcsolódó tevékenységek technológiai szempontból lényegesen különbözőek a már meglévő tevékenységektől (ilyen például a sertéstartó gazdaságokban a húsfeldolgozó tevékenység létesítése). Az előzőekben már rámutattunk arra, hogy a teljes termékvertikumok egy vállalaton belüli kiépítése jelentős gazdasági előnyökkel járna. Kézenfekvő tehát, hogy ha a vállalat számára a tőkekoncentráció lehetővé teszi a diverzifikációt, célszerű, ha azt először a már meglévő tevékenységeivel azonos termékvertikumok mentén kíséreli meg. Ez lehetővé teszi az értékesítési biztonság megteremtését, a termelés és feldolgozás jobb összehangolását, továbbá a vállalat közelebb kerül a piachoz. Másrészt így nagyobb jövedelemre is szert tehet, hiszen a feldolgozásban keletkező jövedelmen nem kell osztoznia más vállalattal és megszűnnek a nyerstermék értékesítésének költségei is. A vertikális diverzifikáció, mint már rámutattunk, nagy tőkeigénnyel jár, ezért csak a nagy vállalatok számára megvalósítható lehetőség. 26

27 B) A TELJES TERMÉKSKÁLA TÍPUSÚ DIVERZIFIKÁCIÓ két formában valósulhat meg: a) Az első esetben a diverzifikáció alapja a már meglévő erőforrás rendszer vagy a már kialakított, meglévő technológia. A vállalat a tevékenységi kör bővítése során olyan új tevékenységeket von be a szerkezetbe, amelyek a meglévő eszközökkel vagy technológiával megvalósíthatók. Szélsőséges esetben a vállalat az összes ilyen lehetséges tevékenységre kiterjeszti működési körét, vagyis a teljes lehetséges termékskálát megvalósítja. Ilyen egyszerű példa lehet, hogy egy vállalat a nagy értékű kombájnkapacitásainak jobb kihasználására napraforgó és kukoricatermelést is bevon a termelésbe vagy traktoraival külső szállítási tevékenységet is végez, stb. Mivel az EGYMÁSTÓL FÜGGETLEN (supplementer) TEVÉKENYSÉGEKNEK, amelyek ugyanazt az erőforrást vagy technológiát más-más időszakban hasznosítják, termelési szerkezetbe történő bevonása is ebbe a diverzifikáció típusba sorolható. Ugyanilyen alapon bővítik a családi mezőgazdasági vállalatok tevékenységi körüket a családi munkaerő egész éven át történő kihasználásának elősegítésére. b) A teljes termékskála típusú diverzifikáció másik változata az, amikor a diverzifikáció alapja valamely fogyasztó vagy fogyasztói kör különböző igényeinek, szükségleteinek minél szélesebb körű kielégítése. Ilyenkor az sem jelent akadályt, ha az új tevékenység a már meglévőktől eltérő erőforrásokat vagy eszközöket igényel. Ilyen lehet például, ha egy mezőgazdasági vállalat egy vele szoros kapcsolatban lévő konzervgyár számára újabb és újabb feldolgozandó termékeket kezd termelni, vagy ha egy borfeldolgozó vállalat újabb és újabb szeszipari termékek előállítását kezdi meg. Az ilyen típusú diverzifikáció alkalmazása a feldolgozó és kereskedelmi vállalatoknál a növekedés során követett elsődleges módszer. A teljes termékskála típusú diverzifikáció mindkét formájára jellemző, hogy a vállalat már meglévő tapasztalataira, kapcsolataira épül, ami csökkenti a diverzifikáció kockázatát. c) Az OLDALIRÁNYÚ- vagy KÖRKÖRÖS DIVERZIFIKÁCIÓ esetén a termelési szerkezetbe bevont új tevékenység a már meglévőkkel semmilyen kapcsolatban nincs, általában teljesen eltérő erőforrásokat (technológiát) igényel és az eddigi fogyasztói körtől vagy fogyasztói igényektől teljesen eltérő igények kielégítését szolgálja. Az ilyen új tevékenységekkel kapcsolatosan a vállalat nyilvánvalóan semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik, tehát a körkörös diverzifikáció kockázata a legnagyobb. Ebbe a típusba sorolható az, amikor a mezőgazdasági vállalatok ipari tevékenységeket létesítenek. Ilyen típusú diverzifikáció az is, hogy a jövőben a mezőgazdasági vállalatoknak egyre inkább a vidéki turizmus, az energiatermelés és a természetgazdálkodási tevékenységek irányába kell bővíteniük tevékenységi körüket A termelési szerkezetet jellemző mutatók A mezőgazdasági vállalatok termelési szerkezete az előzőkben meghatározott fogalmak alapján a vállalatnál megvalósított, a működő ágazatokat és a közöttük lévő kapcsolatokat jelenti. Pontosabb meghatározást adunk, ha azt mondjuk, hogy a termelési szerkezet a tevékenységek és a közöttük lévő kapcsolatok együttese. Ennek jellemzése, leírása, illetve egyértelmű meghatározása rendkívül nehéz feladat, különösen, ami a tevékenységek közötti kapcsolatokat illeti. A termelési szerkezet jellemzése, leírása csak 27

28 több egymást kiegészítő leírási móddal és mutatóval lehetséges, amelyek különböző szempontokból jellemzik a szerkezetet, de még így is csak közelítő pontosságú leírást tudunk adni a termelési szerkezet bonyolult összefüggéseiről. A legegyszerűbb leírási mód az, ha felsoroljuk a tevékenységeket. Az ilyen felsorolás azonban semmit sem mond a tevékenységek arányairól és kapcsolatairól. A következő lépés, ha megadjuk az egyes tevékenység méretét is. A méret szokásos értelemben a tevékenység alapegységeinek számát jelenti, feltéve, hogy az egy egység által előállított hozam előre rögzítve van. Megadhatjuk a tevékenységek által kibocsátott hozam teljes volumenét is. Mivel az ilyen méretkifejezések naturális hozamokban kifejezett leírást jelentenek, a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányainak kifejezésére nem alkalmasak, bár a mezőgazdasági szakismeretekkel rendelkezők számára az ilyen szerkezetleírás is hasznos információt hordoz. Az egyes tevékenységeknek egymáshoz illetve a vállalat egészéhez viszonyított aránya és súlya jobban megítélhető, ha méretüket pénzben kifejezett mutatókkal jellemezzük. A vállalati termelési szerkezet az alábbi pénzbeli mutatókkal jellemezhető: a) A vállalat összes termelési (hozam) értékének tevékenységek szerinti megoszlása. b) Az évi értékesítés nettó árbevételének tevékenységek szerinti megoszlása. c) A vállalatnak a számvitel szerint kimutatott ún. üzleti tevékenység eredménye tevékenységenkénti megoszlása. Ez a számvitelben használatos kategória és az egyes tevékenységekre vonatkozóan az ún. fedezeti összegeket mutatja ki, amelyek az egyes tevékenységek által teljesített eladások nettó árbevételének és az értékesített termékek közvetlen önköltségének a különbségét jelentik. A KÖZVETLEN KÖLTSÉG olyan költség, amelyről egyértelműen megállapítható, hogy mely ágazat, illetve termék előállítása érdekében merült fel. A fedezeti összeg fogalom tehát nem azonos az ökonómiai döntések kritériumaként használt fedezeti hozzájárulással. Valójában a fedezeti hozzájárulás olyan speciális formája, amikor a döntés tartalma az, hogy érdemes-e az adott tevékenységet az adott méretben és technológia mellett fenntartani, működtetni. Így azonban a döntés a tervezési gyakorlatban nem merülhet fel, hiszen a szerkezet tervezése során előre sem a tevékenységek mérete, sem technológiájuk nincs meghatározva. Vagyis a fedezeti összeg nem alkalmazható döntési kritériumként, legfeljebb azt jelzi, hogy a tevékenység megfelelőn működik-e, illetve szükség van-e további elemzésekre, változtatásokra. d) A vállalatnál előállított összes fedezeti hozzájárulás tevékenységek szerinti megoszlása. Ennek megállapításához a szerkezet-kialakítás során figyelembe vett változó költségeket kell a termelési értékből vagy az év végére vonatkozóan kalkulált realizálható árbevételből levonni. A figyelembe vett változó költségek köre nyilvánvalóan szűkebb, mint a közvetlen költségek köre, hiszen számos közvetlen költség akkor is felmerülne, ha az adott tevékenység nem működne. Például a speciális cukorrépa betakarító gépek amortizációs költsége közvetlen költség, de akkor is felmerül, ha adott évben nem termelünk cukorrépát. Azt is mondhatjuk, hogy a számvitelben használt fedezeti összeg a tevékenység fedezeti hozzájárulása vállalati általános költségekhez, a fedezeti hozzájárulás pedig a tevékenység hozzájárulása az állandó költségek fedezéséhez, amelybe adott vállalati szervezeti és irányítási rendszer mellett természetesen beletartoznak az 28

29 általános költségek is. (Vagyis az állandó költségek a költségek szélesebb körét jelentik, mint az általános költségek.) e) ÁLTALÁNOS KÖLTSÉG az olyan költség, amelyről nem állapítható meg, hogy konkrétan melyik tevékenység vagy ágazat érdekében merült fel. Nagyobb vállalatoknál az egész vállalat működése érdekében felmerült költségeket a központi irányítás költségeinek nevezzük, amelyek vállalati általános költségek. Bizonyos információkat kaphatunk a vállalati termelési szerkezetre vonatkozóan, ha a főbb erőforrások tevékenységek közötti megoszlását vizsgáljuk. A növénytermesztés szerkezete jellemezhető például a vállalat földterületének művelési ágak szerinti megoszlásával, illetve az egyes művelési ágaknak a különböző növénytermesztési tevékenységek közötti megoszlásával. Hasonló jellemző mutató lehet az egyes tevékenységek álló- és forgóeszközei értékének kimutatása, a tartósan lekötött forgóeszköz állomány tevékenységenkénti megoszlása stb. MŰVELÉSI ÁGNAK nevezzük a föld tartós, több évre kiterjedő használati módját. Megkülönböztetünk szántó, erdő, rét-legelő (gyep), szőlő, gyümölcs, kert, nádas művelési ágakat A termelési szerkezet kialakítását befolyásoló tényezők A vállalati termelési szerkezet kialakításánál természetesen arra kell törekedni, hogy a vállalat minél nagyobb átlagjövedelmet érjen el. a) A termelési szerkezet kialakításánál elsősorban a piaci igényekből kell kiindulni, hiszen a tevékenységek csak akkor járulhatnak hozzá a vállalati eredmény növeléséhez, ha termékeik értékesíthetők és az elérhető árak biztosítják a költségek megtérülését és jövedelem elérését. Ezért a piaci helyzetre, annak várható alakulására, továbbá a piaci intézményekre vonatkozó információk összegyűjtése és elemzése a szerkezet-kialakítás elengedhetetlen kiinduló lépése. A mezőgazdasági vállalatok esetében azonban nem elégséges az adott piaci helyzet passzív tudomásul vétele, hanem azt is kell vizsgálni, hogy a vállalat számára rendelkezésre álló természeti és emberi erőforrásoknak vannak-e, vagy feltárhatók-e olyan hasznosítási módjai, amelyekkel új piacképes termékek vagy szolgáltatások állíthatók elő. Vagyis a piacot nem szabad leszűkíteni csupán hagyományos mezőgazdasági termékek piacára, hanem a korszerű multifunkcionális mezőgazdasági szemléletnek megfelelően az összes lehetséges funkció piacát meg kell vizsgálni. Ha lehetséges, akkor az ún. aktív adaptáció lehetőségét is igénybe kell venni a piac befolyásolására (reklám, együttműködés más vállalatokkal, piacra jutási támogatásokért való lobbizás, pályázatok stb.). b) A termelési szerkezet kialakításánál fontos szempont a támogatási rendszer megismerése, az egyes támogatások elnyerési lehetőségeinek és feltételeinek számbavétele. c) A kifejezetten mezőgazdasági termékelőállítással foglalkozó vállalkozások termelési szerkezetének kialakításánál alapvető szempont a rendelkezésre álló földterület nagysága, elhelyezkedése, tagoltsága és minősége (termőképessége). A növénytermesztésben a kellően nagy tevékenységi méretek kialakítása és egyidejűleg az ésszerű földhasználati, földvédelmi, környezet- és tájgazdálkodási követelmények teljesítése viszonylag nagy földterületet igényel. A termelési szerkezet kialakítását megelőzően fel kell tárni a földvásárlási és földbérleti lehetőségeket és feltételeket is. Magas földár esetén a használható földterület legtöbb vállalat számára csak bérlet útján bővíthető. Fontos tehát a bérleti 29

30 díj és a bérleti feltételek megismerése és elemzése. Egyes tevékenységek elegendő saját föld hiányában (pl. gyümölcstelepítés) csak akkor vehetők számításba a szerkezet kialakításánál, ha a föld hosszú távú bérlete biztosítható. Ha a használható földterület nagysága bérlettel sem növelhető, akkor olyan tevékenységeket kell választani, amelyeknél az ökonómiailag szükséges minimális (lehetőség szerint az optimális) méret kisebb területen is kialakítható, továbbá a vetésváltási, környezetvédelmi stb. követelmények kevésbé korlátozóak. Az ilyen tevékenységek legtöbbször kevésbé gépesíthetők, sok közvetlen emberi figyelmet és kézimunkát igényelnek (pl. zöldségfélék, gyümölcs, virágtermesztés). d) A rendelkezésre álló munkaerő mennyisége, kora, szakképzettsége stb. a termelési szerkezetátalakítás fontos tényezője lehet. Ennek a tényezőnek a jelentősége a különböző vállalat típusoknál azonban lényegesen eltérő lehet. A részidejű családi mezőgazdasági vállalkozásoknál a munkaerő a vállalkozás nagyságának és a szerkezetátalakításnak meghatározó korlátja. A részidejű és kisméretű családi mezőgazdasági vállalkozások gyakran a családi munkaerő hasznosítására, kiegészítő jövedelemszerzés vagy a családi megélhetést minimális szinten biztosító jövedelem megszerzése céljából jönnek létre. Ezeknél tehát a termelési szerkezet kialakításának fő szempontja lehet, hogy a rendelkezésre álló családi munkaerő-kapacitásokat minél teljesebb mértékben és a lehető legfolyamatosabban hasznosítsák. Ezért azok a tevékenységek kerülnek előtérbe, amelyek nem igényelnek speciális szakképzettséget, vagy a szükséges szakképzettség tapasztalat útján megszerezhető és sok kézi munkát igényelnek. A tevékenységek társításában, pedig a fő szempont, hogy munkaerő igényük lehetőleg ne azonos időpontra essék, vagy párhuzamosan kielégíthető legyen (pl. különböző napszakokban igénylik a munkaerőt). Egyes tevékenységek tehát csupán azért kerülnek a termelési szerkezetbe, mert biztosítják a családtagok foglalkoztatását meghatározott időszakokban. Ilyen tevékenységet még akkor folytatnak, ha a normális bérigényt költségként felszámolva nettó jövedelem nem mutatható ki. Ennek ellenére a gépesítés és lehetőség szerint a magas műszaki színvonalú technológiák alkalmazása az ilyen vállalkozásoknál is fontos lehet, hiszen az adott munkaerőkapacitások mellett a vállalkozás bővítésének ez az egyetlen lehetősége. A szerkezet kialakításánál a részidejű családi mezőgazdasági vállalkozásoknál a munkacsúcsok elkerülése fontos, mivel az ilyen vállalkozások magas szintű jövedelmezősége csak addig tartható fenn, amíg nem igényelnek jelentős nagyságú külső bérmunkát. A nagyméretű, tőkeerős mezőgazdasági vállalkozások esetében a munkaerő nem jelent meghatározó tényezőt a termelési szerkezet kialakításánál, hiszen a vállalatnak bármennyi és bármilyen szakképzettségű alkalmazott felvételére lehetősége van. Az ökonómiai megfontolásokon túl csupán egyes kivételes esetekben jelenthet a munkaerő korlátozást a szerkezet-átalakításnál (pl. kellő tapasztalattal rendelkező juhász nem minden esetben fogadható fel). e) Az ágazatok közötti kapcsolatok fontos szempontot jelenthetnek a szerkezet kialakításánál. Az egyes ágazatok, illetve tevékenységek bevonása a termelési szerkezetbe sok esetben azért szükséges, mert a létesítendő más tevékenységek számára szükséges erőforrásokat olcsóbb a vállalaton belül előállítani, mint vállalaton kívüli forrásokból beszerezni (pl. a takarmánytermelés az állattenyésztés számára, belső szolgáltatások). Érvényesülhetnek továbbá mindazok a szempontok, amelyeket az előzőkben a termék-termék kapcsolatoknál, valamint a specializáció és diverzifikáció kapcsán tárgyaltunk. 30

31 f) Az ún. fenntartható mezőgazdasági fejlődés koncepciójába illeszkedő termelési módok alkalmazása is sajátos követelményeket támaszt a termelési szerkezet kialakításával kapcsolatban. Az olyan termelési módok, mint az alacsony ráfordítás szintű, az integrált, a bio- vagy organikus termelés eleve a soktevékenységes (diverzifikált) termelési szerkezet kialakítását igénylik. (Pl. a műtrágyák mellőzése vagy csökkentett mennyiségű alkalmazása megköveteli állattartási tevékenységek szerkezetbe illesztését a szükséges szerves trágya biztosítására, illetve zöldtrágya növények termelésének bevezetését, továbbá az integrált növényvédelem szempontjait figyelembe vevő vetésszerkezet kialakítását, beleértve a kettős vagy kevert vetésű termesztést is.) g) A mezőgazdasági vállalkozások nem-termelési vagy nem élelmiszertermelési célú tevékenységeinek lehetőségeit nagymértékben meghatározzák az infrastruktúra fejlettsége, az állami vidékfejlesztési politika, valamint az ilyen tevékenységek termékeit és szolgáltatásait igénylő más vállalkozások megléte vagy hiánya (pl. az energiaerdő faanyagát hasznosító erőmű). h) A meglévő eszközök kapacitásai, műszaki állapota, átalakíthatósága stb. természetszerűen befolyásolhatja a termelési szerkezet kialakítását. Ezek szerepe azonban ugyancsak nagymértékben függ a vállalat nagyságától. Mint már előbb említettük részidejű és családi mezőgazdasági vállalkozásoknál a meglévő eszközöknek, különösen az épületeknek meghatározó jelentősége lehet abban, hogy milyen tevékenységet végezhetnek. A nagy értékű épületek, különösen a telepek, vagy raktározási komplexumok megléte jelentősen behatárolja a nagy mezőgazdasági vállalatok lehetőségeit is a szerkezet kialakításban, hiszen ezek létesítése vagy jelentős átalakítása olyan nagy tőkeigénnyel járhat, ami meghaladja még az ilyen vállalatok lehetőségeit is. Más eszközök (pl. gépek) megléte vagy hiánya a nagy vállalatok szerkezetét kevésbé befolyásolja, hiszen normális piacgazdaságban bármilyen eszköz korlátlanul beszerezhető A termelési szerkezet kialakítása lineáris programozással A mit és mekkora méretben? termeljünk kérdések megválaszolása valójában a termelési szerkezet meghatározását jelenti. Bár ez a gyakorlatban a feltételek szabta korlátok között, sok esetben intuitív módon történik, újabban fokozódó igény jelentkezik olyan termelési szerkezetek kialakítására, melyeket a változó közgazdasági környezethez való minél sikeresebb alkalmazkodás kényszere vezérel. Ez a korábbiakhoz képest több szerkezeti változat kidolgozását jelenti, mely a hagyományos módszerek alkalmazásával már nehezen oldható meg. Igy kerültek előtérbe az operációkutatási módszerek, melyek közül a továbbiakban a lineáris programozás alkalmazási lehetőségét mutatjuk be A lineáris programozás főbb jellemzői operációkutatási módszer optimális termelési szerkezet kialakítására való struktúrális modell szükséges kötöttségei: linearitás korlátlan oszthatóság 31

32 tevékenységi koefficiensek egyneműsége szükséges lehet az erőforrások, tevékenységek aggragálása vagy elhagyása Az erőforrások és tevékenységek felosztása Cél: minden erőforrást abban a tevékenységben kell felhasználni, amelyik azt a leghatékonyabban hasznosítja Az erőforrások és tevékenységek összetettek - miért baj ez? Mert ezzel (az aggregálással) előzetesen meghatározzuk azok összetevőinek arányát lehetetlenné teszi olyan választási lehetőségek kihasználását, amelyek a valóságban megvannak Erőforrások csoportosítása Tárgyi jelleg vagy rendeltetés szerint (öntözött / nem öntözött szántó) Térbelileg (öntözött szántó a gazdaság különböző részein) Időbelileg (munkaerő kapacitás a különböző időszakokban) Tevékenységek csoportosítása Tárgyi jelleg szerint Termék előállító (búzatermesztés) Feldolgozó (szénakészítés) Átcsoportosító (szállítás) Beszerző értékesítő Térbeliség szerint (búzatermesztés egy adott táblán) Időbeliség szerint (búzatermesztés egy adott évben) Példák a célfüggvény meghatározására Búzatermesztés: TÉ Kv= FH Kukorica term.: Kv Takarmányterm.: Kv Tehéntartás: TÉ Kv= FH Kv: takarmány és tenyész üsző nélkül TÉ: tej + selejt tehén (borjú nem!) Tenyészüsző: Kv (takarmány és vál.borjú nélkül) Marhahízlalás: TÉ Kv = FH Beszerzések: vételár + szállítás Értékesítéséek: eladási ár + forg. költségek Időszaki munkaerő: csak az egyéb költségek (munkabér nem!) Beruházások: amortizáció működési költségek meglévő eszköznél állandónak tekintett része lekötött eszközérték utáni kamatigény Kv: változó költség, TÉ: termelési érték, FH: fedezeti hozzájárulás 32

33 A lineáris programozás eredményei Megoldási algoritmus: duál-szimplex módszer Primális megoldás: Az optimum célfüggvény értéke Az optimális tevékenységi szerkezet A kihasználatlan erőforrások maradéka Duális megoldás: A teljesen kihasznált erőforrások árnyékára Az optimális tervben nem szereplő tevékenységek lehetőségi költsége Árnyékár: ha az adott erőforrásból még egy egység (ingyen) lenne, az optimális megoldás célfüggvény értéke az árnyékárnak megfelelő összeggel nőne Lehetőségi költség: az optimális megoldásban nem szereplő tevékenységek tervbe való bevonásából adódó jövedelemcsökkenés Példa a lineáris programozás alkalmazására Problémánk a következő: képzeljünk el egy vállalatot, ahol különféle tevékenységeket - növénytermesztést, állattenyésztést - lehet végezni, természetesen mindegyiket eltérő ráfordítással és eredménnyel (jövedelemmel). A kérdésünk az, hogy ezek közül - az un. szóba jöhető - tevékenységek közül melyeket és azokat mekkora méretben válasszuk annak érdekében, hogy az egész vállalat jövedelme a lehető legnagyobb legyen. Mindezt ráadásul úgy tegyük, hogy a tevékenységek un. optimális méretének meghatározásakor vegyük figyelembe a rendelkezésre álló erőforrások mennyiségét is. Hasonlóan minden lineáris programozási feladat megoldásához, az optimális termelési szerkezet meghatározásához is egy un. induló táblázat kialakítása szükséges. Gyakorlatilag a tervező munka ennek összeállítását jelenti, a táblázat megoldása már számítógép segítségével történik. 3. ábra A képzeletbeli vállalat strukrúrális modellje 33

34 Az induló táblázat lehetséges tevékenységeket és azok célfüggvény értékeit (a tevékenységek vállalati jövedelemhez való hozzájárulásának mértékét), erőforrásokat és azok kapacitását, valamint a táblázat belsejében a tevékenységek erőforrás igényeit tartalmazza. Ezek szerint modellünk felépítése a következő: A tevékenységek (ágazatok) és azok célfüggvény értékei: Tevékenységek M.E. Célfüggvény értékek (Ft) A Kukorica öntözetlen ha 8000 B Kukorica öntözött ha 8500 C Öszi búza (áru) ha 6200 D Öszi búza (vetőmag) ha 7500 E Öszi árpa ha 5800 F Burgonya ha G Szarvasmarha db 5500 Az erőforrások és azok kapacitása: Erőforrások M.E. Kapacitások 1 Szántó ha Öntözhető szántó ha Burgonya ültető gép ha Gabona kombájn ha Traktor kapacitás - július nha Traktor kapacitás szeptember nha Munkaerő kapacitás - szeptember műó Munkaerő kapacitás október műó Tehén férőhely db Értékesítési korlát ha 500 Megjegyzés: M.E.: mérték egység ha: hektár műó: műszakóra nha: normál hektár Fentiek alapján már elkészíthető az induló táblázat váza. Minden szöveget és számot az alábbi ábra szerinti helyre írjunk be, kivéve a C7:I7 cellákat (ide kerül majd az eredmény, ezért ezeket hagyjuk üresen) és a J8-K18 cellákat (ide majd képleteket kell szerkesztenünk) 34

35 A táblázat belsejében lévő számok jóllehet most csak beírjuk őket értelmezése talán kíván némi magyarázatot. Ezek az un. mérlegkoefficiensek jelentik azt, hogy egy egységnyi (esetünkben mindig 1 ha-nyi, 1 db-nyi) tevékenység (pl. búzatermesztés) megvalósításához hány egység szükséges az egyes erőforrásokból (pl. a vetőmagbúza termesztéshez júliusban 4 műszakóra traktorkapacitás szükséges hektáronként). A koefficiensek erőforrás kapacitással (a J oszloppal) való kapcsolatát pl. a júliusi traktorkapacitás sorára a következőképpen értelmezhetjük: (C x 4) + (D x 4) + (E x 4) + (F x 1) + (G x 7) =< (C = Őszi búza (áru) mérete, D = Őszi búza (vetőmag) mérete, stb.) Hasonlóképpen értelmezhető a többi feltétel is, tehát példánkban csak kisebb/egyenlő relációjú feltételünk van. A modell célja az, hogy meghatározzuk az A-G tevékenységek un. optimális méretét, amikoris az egész szerkezet összesített eredménye (célfüggvénye) maximális úgy, hogy eközben egyik erőforrásnál sem történik a rendelkezésre állónál nagyobb kapacitás - felhasználás. Példánkban ezek értékét az alábbi táblázat mutatja Tevékenységek M.E. Optimális megoldás A Kukorica öntözetlen ha 600 B Kukorica öntözött ha 0 C Öszi búza (áru) ha 2500 D Öszi búza (vetőmag) ha 500 E Öszi árpa ha 0 F Burgonya ha 265 G Szarvasmarha db

36 Az oprimális szerkezet célfüggvény értéke: (Ft), ami azt jelenti, hogy ez a maximális jövedelem amit a szóbajöhető tevékenységekkel és a rendelkezésre álló erőforrásokkal el lehet érni. 36

37 3. A PÉNZÜGYI TERVEZÉS GYAKORLATA Alapvetően négy tervezési eljárás ismert, amelyek között minden típusnak speciális feladata van. Az egyes módszerek lényege a következők szerint foglalható össze: Tervezési módszer Főbb alkalmazási terület megjegyzések Ágazati fedezeti hozzájárulás tervezése A vállalkozás fedezeti hozzájárulásának tervezése Az ágazatok egymás közötti helyettesíthetőségének tervezése A finanszírozás (cash-flow) tervezése A módszer az ágazatok összehasonlítására szolgál aszerint, hogy az egyes ágazatok mennyiben járulnak hozzá az állandó költségek fedezetéhez, felméri az ágazatok jövedelemtermelő hatékonyságát. A tervezési adatok általában egy termelési ciklusra vonatkoznak. Ezek a kimutatások nélkülözhetetlenek a vállalkozások jövedelemtervéhez, illetve az ágazatok helyettesítésének tervezéshez. Az eljárás segítségével tervezhető a várható vállalati jövedelem az ágazatok összesítése során. A tervek általában egy évre vonatkoznak. A módszer ideális eszköz arra, hogy a lehetséges döntések hatását megvizsgáljuk, különösen, ha mélyreható változtatásokat tervezünk. A módszerrel egy adott döntés következtében jelentkező jövedelemváltozás mértéke vizsgálható. Alkalmas a termelési szerkezetben végrehajtott kisebb változtatások elemzésére is. A vállalkozás várható bevételeinek és kiadásainak tervezésén alapuló eljárás, amely során a tervkészítés általában havi bontásban történik. A módszer megmutatja a vállalkozáson belüli várható pénztöbbletet, illetve hiányt, s ezáltal jelzi az esetleges hiteligény nagyságát is. Ideális eszköz az üzleti teljesítmény vizsgálatára. A finanszírozási (likviditási) terveket általában 12 hónapos bontásban, több évre készítik. A tervszámok megbízhatósága azonban az évek előrehaladtával, mint minden költségvetés esetében csökken. A következőkben az egyes tervezési eljárások bővebb magyarázata található Az ágazati fedezeti hozzájárulás tervezése A fedezeti hozzájárulás számítás általános sémáját az előző, 5. fejezet tartalmazta, amelyben leírásra került, hogy a tervezés első lépéseként az ágazatok naturális terveit kell elkészíteni, így például a hozamok várható mennyiségét, a műtrágya szükségletet és így 37

38 tovább. Amennyiben ezek és az ehhez hasonló kérdések megválaszolásra kerültek, akkor készíthetők el az ágazati tervek pénzügyi fejezetei, amelyekben a jövőbeli termelési költségek és a várható árbevételek prognosztizációja, előjelzése történik. A fedezeti hozzájárulás elkészítése sokkal könnyebb abban az esetben, ha a tervezendő gazdaságot ágazatokra lehet bontani. Ennek egyik oka az, hogy a legtöbb alapadat ilyen vonatkozásban található meg, másodsorban, sokkal egyszerűbb ilyen módon a termelési szerkezet változásainak hatását kiszámítani. Az eljárás velejárója, hogy un. belső felhasználásokat, a takarmányként felhasznált gabonát, illetve az ágazatok között átadott állatokat piaci áron kell értékelni. Például a borjak a tejelő tehenészet termékei, de azokat vagy hizlaldába vagy tenyésznövendék nevelőbe adják át, mint a gazdaságon belüli ágazatoknak, vagy értékesítik. Ha a borjak költségét a tehenészetre terhelik, és a hizlaldának a borjak valódi értékét számítják fel, akkor mindkét ágazat valódi gazdasági teljesítménye értékelhető. Ráadásul, a hizlalda estleges felszámolásának gazdaságra gyakorolt hatásai elemezhetőek, az ágazati méret módosításnak segítségével A gazdaság jövedelemterve A következő módszer az egész gazdaság jövedelmezőségének meghatározását támogatja. Figyelembe veszi mind a változó, mind az állandó (az értékcsökkenést tartalmazó) költségeket. A terv elkészítésének első lépései: Döntéshozatal a termeléssel kapcsolatos nagyságrendekről. Ezt az egyes ágazatok fedezeti hozzájárulásának meghatározása követi. Végül a gazdaság állandó költségeinek összesítése következik azok gazdasági értékelésével együtt, amely értékelés során szükségessé válhat az ágazatok méretének módosításai következtében fellépő költségváltozások figyelembevétele is. E tervezési lépések elvégzése után a teljes gazdaságra vonatkozó terv elkészítése következik, amely lépései a következők: Az egyes ágazatok egységnyi fedezeti hozzájárulás értékekei megszorzásra kerülnek az adott ágazat méretével, így eredményként az ágazatok összes fedezeti hozzájárulása jelentkezik. Az ágazati fedezeti hozzájárulásokat összesítése és az egyéb jövedelmek összesítése adja a gazdaság összes fedezeti hozzájárulást. A gazdaság állandó költségeinek az előzőekben számított fedezeti hozzájárulásból történő kivonása után eljutunk az adott gazdaság nettó jövedelméhez, profitjához. Példa egy gazdaság összes fedezeti hozzájárulásának tervezésére: 38

39 Gazdaság mérete 112 ha Ágazat Egység Fedezeti hozzájárulás Ft/egység Összes Fedezeti Hozzájárulás Növénytermesztés Őszi búza 26 ha Tavaszi árpa 54 ha Borsó 32 ha Állattenyésztés Tejelő tehén 182 db Fedezeti hozzájárulás összesen: Egyéb jövedelem Pl.: Szerződéses munkák Összesen Állandó költségek: A teljes gazdaságra (Forint) Bérköltség Gépi költségek Javítás Üzemanyag Értékcsökkenés Egyéb költségek Pl.: Irodai költségek Ingatlanok Karbantartás Értékcsökkenés Állandó költségek összesen: Összes jövedelem: Az adott termelési szerkezethez tartozó tervezett jövedelemszámítást követően néhány kérdés megválaszolása szükséges: Elégséges-e a számított jövedelem? Megfelel-e a tervváltozat a tulajdonos vagy vezető által kitűzött más céloknak is? Mekkora tőke befektetése szükséges a tervváltozat megvalósításához? A tervváltozat ésszerű kockázat mellett valósítható-e meg? Biztosan ez a legjobb tervváltozat? Ha a fenti kérdések bármelyikére adandó válasszal nem elégedett a döntéshozó, akkor új tervváltozat készítését kell fontolóra venni. Ft 39

40 3.3. Az ágazatok egymás közötti helyettesítésének tervezése A ágazati helyettesítések módszerének segítségével felmérhetők a termelési szerkezet kisebb és egyszerűbb változtatásainak hatásai. Mivel az eljárás alapvetően változást mér, csak a megváltozó paramétereket kell a tervbe bevonni. Ez nagyban leegyszerűsíti a kalkulációk elvégzését. Az ágazatok helyettesítési tervének elkészítése a következők szerint történik: Meg kell határozni az egyes ágazatok mennyiségi változtatásait, majd az érintett ágazatok egységnyi fedezeti hozzájárulás értékeinek megadása után az változtatással együtt járó állandó költségek összegyűjtésére kerül sor. E lépések elvégzése után, csupán annak a mérlegelésére van szükség, hogy mely változtatások kedvezőek jövedelmezőségi szempontból (többlet bevétel, költség megtakarítás), és hogy melyeknek vannak a profitra nézve negatív hatásai (bevétel csökkenés, többlet költség). A pozitív és negatív hatások összesítése után megállapítható az, hogy összességében milyen hatással volt a változtatás a jövedelemre. A fentiekben bemutatásra került eljárást illusztrálja a következő egyszerűsített példa, amely során alapvető cél annak a felmérése, hogy milyen gazdasági hatása lesz annak, ha 2 hektár árpát 1 hektár búzára illetve 1 hektár burgonyára helyettesítünk Megnevezés Forint Többlet bevétel 1 ha Burgonya ha Búza Összesen: Költség megtakarítás 2 ha Árpa Összesen: 2 x Bevétel csökkenés 2 ha Árpa Összesen: 2 x Többlet költség 1 ha Burgonya ha Búza Összesen: Nettó jövedelemváltozás: A bemutatott módszer gyorsan és viszonylag egyszerűen biztosít lehetőséget a kisebb szerkezetváltoztatások hatásainak felmérésére. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a legfontosabb kérdésre még választ kell adni: a módosított rendszer megfelel-e a vállalkozás alapvető célkítűzéseinek? 3.4. A finanszírozási (cash-flow) tervek készítése 40

41 A finanszírozási vagy likviditási terv időbeni bontásban tartalmazza a vállalkozás befolyó és kifizetésre kerülő pénzeszközeit. Megmutatja az adott időszak várható készpénz többletét, illetve készpénz hiányát, ezáltal tájékoztat arról, hogy szükség lehet-e külső források például hitelek igénybevételére. A finanszírozási terv ideális eszköz az adott gazdaság teljesítményének nyomon követésére. A tényleges bevételek és kiadások megállapítása minden hónapban információt nyújt a tervezett cél felé tartó út elérésnek stádiumairól. A fentieken túlmenően a tervezett és tényleges értékek összehasonlítása segíti a gazdálkodót abban, hogy meghozza döntéseit néhány igen fontos kérdésben, amelyek például a következők lehetnek: A tervezettnél magasabb gépjavítási költségek azt jelezhetik, hogy egy adott gép megérett a selejtezésre. A tervezettnél alacsonyabb tejbevétel azt jelezheti, hogy a) szaporodásbiológiai állategészségügyi problémák vannak, b) a takarmányok gyenge minőségűek, c) az alkalmazottak teljesítménye nem megfelelő, d) a tej ára megváltozott, e) romlott a tej minősége. A 12 hónapos periódusokból álló kimutatást néhány évre előre el lehet készíteni. A számok megbízhatósága azonban, mint minden más kalkuláció esetében romlik az e lőrejelzett időtáv hosszával. A finanszírozási terv egy hatékony eszköz a vezető kezében. A terv elkészülte után felhasználható a gazdálkodás rendszeres ellenőrzésére, és a jövőbeli pénzügyi helyzet előrejelzésére is. Ahhoz, hogy teljesen kihasználhatók legyenek a finanszírozási tervben rejlő lehetőségek a következőket kell tenni: Amint lehetséges, kerüljenek rögzítésre a tényleges bevételek és kiadások. Fel kell mérni minden finanszírozási változat gazdaságra gyakorolt hatását várható hatását. Amint lehetséges, meg kell tenni a szükséges korrekciós lépéseket. 41

42 A finanszírozási terv részlete (adatok ezer Forintban) Hónap Január Február Március Április Május Terv Tény Terv Tény Terv Tény Terv Tény Terv Tény Bevételek Árpa Setés Összesen (A) Kifizetések Vetőmag Műtrágya Vegyszerek Takarmány Javítás Üzemanyag Bérleti díj Beruházás Bérek Összesen (B) Az időszak cash-flowja (A-B) Halmozott cash-flow Nyitóállomán y Megjegyzés: a fenti egyszerűsített modell demonstrációs célt szolgál. A gyakorlatban sokkal több adatot tartalmaz, a fejléc pedig a gazdaság körülményeinek megfelelően alakul. A valóságban általában több oszlopból áll, azért hogy a teljes év bemutatását lehetővé tegye

43 Fontosabb megállapítások a finanszírozási tervekkel kapcsolatban: A bevételek és kiadások hónapról hónapra változnak. A tervek tartalmazzák a beruházásokat, illetve a személyi jellegű kifizetéseket. Az értékcsökkenés és a pénzmozgással nem járó gazdasági események nem kerülnek rögzítésre, mivel nem készpénz jellegű kifizetések. Némely hónapban előfordulhat negatív cash-flow, azonban a halmozott egyenleg nem lehet negatív, de a nullához közeli érték tervezése sem ajánlott. Abban az esetben, amennyiben a tervezés során a finanszírozási terv halmozott egyenleg sora deficitet mutat, szükségessé válik a tervezett bevételek és kifizetések átütemezése, vagy külső forrás tagi kölcsön illetve hitel igénybevétele. (Lásd az április hónapot a fenti példában.) Összefoglalva megállapítható: A módszer segítségével a folyamatokat hatékonyan lehet figyelemmel kísérni, amennyiben a tényleges bevételeket és kifizetéseket összevetjük az előzőleg tervezettekkel. A tervezetthez képest bekövetkező változások miatt a jövedelemre és a fizetőképességre gyakorolt hatások előre jelezhetők. A változtatások rögzítését célszerű azonnal elvégezni, hogy minimalizálhatók legyenek az információhiányból adódó kockázattal járó kedvezőtlen hatások A mérleg módszer A mérleg módszer egy olyan tervezési eszköz, mely segítséget nyújt a vállalkozás stabilitásának és fejlődésének megítéléséhez. Alapvetően az adott gazdaság kulcsfontosságú területeit tartalmazza. Példaként ezek közül néhány fontosabb említhető meg: A vállalkozás eszközeinek értéke és azok finanszírozása, köztük azok az eszközök is ott vannak, melyeket a tulajdonos vásárolt meg. Annak a mértéke, hogy mennyire sínylené meg a vállalkozás, ha a kötelezettségeket rövidtávon vissza kellene fizetni. A módszer alapja tulajdonképpen annak a kimutatása, hogy honnan származik a vállalkozás tőkéje (kötelezettségek), és hogyan hasznosítja az a tőkét (eszközök) egy adott időpontra vonatkozóan. Ez olyan, mintha egy gazdasági fényképfelvételt készítettünk volna a vállalkozásról, mely így a pillanatnyi helyzetet mutatja be. A mérleget nem szabad összetéveszteni az eredmény-kimutatással, melyet általában adó-megállapítási céllal készítenek el. A mérleg elkészítéséhez a következők szükségesek: A vállalkozás eszközeink felmérése, úgy mint föld, állatállomány, készletek, vevők és készpénz. Meg kell határozni a vállalkozás kötelezettségeit, a hiteltípusok és szállítók szerint. Csoportosítani kell az eszközöket aszerint, hogy értékesíthetők-e a gazdaság alapvető termelési kapacitásának veszélyeztetése nélkül, ha igen, akkor azok képezik az un. 43

44 forgóeszközök csoportját. A befektetett eszközök értékesítése általában csökkenti a gazdaság alapvető termelési kapacitását. Csoportosítani kell a kötelezettségeket aszerint, hogy a kölcsönadó mikor követelheti a kölcsön visszafizetését. A rövidtávú kötelezettségek azok, melyeket rövid időn belül vissza kell fizetni. A hosszú távú kötelezettségeket csak több év alatt belül kell visszafizetni. Ha az alap információk összegyűjtésre és rendezésre kerültek, akkor megkezdhető a mérleg összeállítása. Első feladat az adatok rögzítése a megfelelő fejléc szerint, melynek formáját a következő ábra mutatja. A Saját tőkét úgy kapjuk meg, hogy kivonjuk a rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségeket az összes eszközből. A két oszlop összesítésének meg kell egyeznie, a mérleg kiegyenlítődik, innen származik a módszer elnevezése is. FORRÁSOK ESZKÖZÖK Hosszú-és középlejáratú kötelezettségek Kölcsönök, jelzálog és egyéb Befektetett (álló) eszközök Föld, épületek, gépek és tenyészállatok + + Rövidlejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök, folyószámla hitelek és hitelezők Forgóeszközök Nem tenyésztési célú állatok, termény, készlet, készpénz és adósok = = Saját tőke Források összesen = Eszközök összesen A mérleget számos szempontból lehet értelmezni. A legfontosabbak a következők: Az éveket össze hasonlítása esetén biztosítani kell, hogy az adatok az év egyazon időpontjára vonatkozzanak. A trendek vizsgálata során legalább három év vizsgálata szükséges. Sikeres vállalkozás esetén a saját tőkének magasnak kell lennie, és kedvező ha trendje növekvő. A forgóeszközöknek meg kell haladniuk a rövidlejáratú kötelezettségeket. Minél nagyobb a kettő közötti pozitív irányú eltérés, a gazdaság helyzete annál kedvezőbb. Ez biztosítja azt, hogy a rövidtávú kötelezettségek úgy teljesíthetők, hogy nem kell fontosabb termelőeszközt értékesíteni. A következőkben példaként az egyszerűsített mérleg sémájának bemutatása következik: 44

45 EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEG (2000. december 31.) FORRÁSOK eft eft ESZKÖZÖK eft eft Hosszú lejáratú Befektetett eszközök: kötelezettségek: - Bank kölcsön Tenyészállatok Gépek & Berendezések - egyéb Föld & Épületek Hosszú lejáratú kötelezettségek össz: Befektetett eszközök összesen: Rövid lejáratú kötelezettségek: Forgóeszközök: - Egyéb hitelezők Készpénz Folyószámlahitel Követelések 50 0 Rövid lejáratú kötelezettségek összesen Betakarított értékesítendő termény - Nem-tenyészállatok Forgóeszközök összesen: Saját tőke Források összesen: Eszközök összesen: A mérleg elkészítése után következtetések levonására nyílik mód: A saját tőke évben ez az összes eszköz 75.6 százaléka. Ez egy saját gazdaság esetében megfelelő. A forgóeszközök és rövid lejáratú kötelezettségek arány 2:1, ez elégséges. stb Minták a tervezési módszerek gyakorlati alkalmazására A következő példák bemutatják jelen kézikönyv információinak, a gazdaság nyilvántartásainak és a szaktanácsadók ismeretének felhasználását és adaptációját a különböző vállalkozások tervezése során valamint a kimutatások elkészítésében. 1. PÉLDA: NÖVÉNYTERMESZTŐ GAZDASÁG A 45 éves farmer 60 hektárnyi bérelt földön gazdálkodik 15 évig, a földhöz épületek is tartoznak Felesége és két fia (13 és 15 évesek) segítik a munkában, gépekkel jól el van látva, de nincsen permetezőgépe, cukorrépa betakarítója vagy kombájnja. Az épületek megfelelőek a jelenlegi termény tárolására, és a néhány állat tartására (főleg saját fogyasztásra), de nincsen bennük hely a gépek számára. Az utóbbi években a vállalkozás kedvező nagyságú profitot realizált. 45

46 A gazdálkodó céljai A gazdálkodó célul tűzte ki a növénytermesztés bővítését, s biztosítani szeretné fiai számára a jövőbeni nyereséges gazdálkodást. Több lehetőséget is megvizsgált, például földvásárlást illetve bérletet, gépvásárlást, illetve gabonatároló kapacitásának növelését. A lehetőségek megítéléséhez kiindulópontként el kell, hogy készítsen egy teljes gazdaságra vonatkozó tervet a működő ágazatokról a következő évre. Ágazatok fedezeti hozzájárulásának számítása A tervezett növénytermesztési ágazatok fedezeti hozzájárulás terve a következőképpen néz ki, ha az önkormányzattól bérelt földön realizálható szerény hozamot veszi alapul, valamint azt, hogy külső szolgáltatást kell igénybe venni a permetezéshez és a betakarításhoz: Ágazat Méret Fedezeti hozzájárulás ha Ft/hektár Ft Őszi búza Tavaszi árpa Borsó Napraforgó Cukorrépa Burgonya Növénytermesztés összes fedezeti hozzájárulása (52 ha.) A gazdaság éves jövedelemterve Az anyakocából és a három tehénből származó szerény hozadékot és az aktuális rezsiköltséget is figyelembe véve az 1999-es, a jelenlegi gazdálkodási struktúrát mutató helyzetkép a következőképpen foglalható össze: Megnevezés Forint Növénytermesztés összes fedezeti hozzájárulása Állattenyésztés összes fedezeti hozzájárulása Egyéb bevételek - Egyéb bevétel és összes fedezeti hozzájárulás Alkalmazottak bére Elektromos áram és gépi költségek Ingatlan - Bérlet Egyéb állandó költség - Pénzügyi költségek Értékcsökkenés Állandó költség összesen Nyereség

47 Következtetések A lehetőségek részleges költségvetés általi további vizsgálatát követően az az eredmény született, hogy külső tőkét kell kölcsön venni további 20 hektár föld bérletéhez, 40 tonnányi további tárlóhely építéséhez, melyhez saját munkaerejüket adják, valamint arra jutott a gazda, hogy az őszi búza és a borsó vetésváltás által megengedett maximális méretét kell elérni. Kombájn beszerzését ökonómiailag nem lehetett alátámasztani, de a jövőben meg lehet fontolni egy, a szomszéddal közösen birtokolt betakarítógép vásárlását. 2. PÉLDA: ÁLLATTENYÉSZTŐ ÉS NÖVÉNYTERMESZTŐ GAZDASÁG TERVEZÉSE A farmer 10 évig bérel 150 hektárnyi földet a hozzá tartozó épületekkel. Van egy 20 tejelő tehénből álló ágazata, ahol elegendő hely van további 20 tehén és azok utódai számára. A gazdaság teljesen el van látva növénytermesztési gépekkel, fejőgépekkel és tehenészeti berendezésekkel. Elegendő kapacitású terménytárló, gépszín és általános tárlóhely, valamint egy jól ellátott műhely. A vállalkozás 4 főállású dolgozót foglalkoztat. Ötmillió Forintnyi 2 éven belül lejáró kötelezettsége van. A vállalkozás eddig jó profitot realizált, melyet mindig a kölcsönnel együtt újra befektetett, épületekbe, gépekbe és üszőkbe. A gazdálkodó céljai A gazdálkodó nem tudja, hogy célszerű-e bővíteni a tehénállományt, földet vásárolni, vagy további földet kölcsönözni szántóföldi növénytermesztéshez. Abban sem biztos, hogy az egyes lehetőségek milyen mértékű hitelt bírnak el. Leginkább arra hajlik, hogy további húsz tehénnel és azok utódaival bővíti a tehénállományt. E döntés jövedelmezőségének megítéléséhez megfelelő gazdálkodási tervet kell készítenie. A gazdaság tevékenységeinek fedezeti hozzájárulás számítása Megnevezés Mennyiség Egységre jutó fedezeti hozzájárulás Összes fedezeti hozzájárulás Állatállomány Létszám Ft/db Forint Tejelő tehén 40 db Tenyészalapanyag 1 15 db Állatállomány összesen: Növénytermesztés Terület Ft/ha Forint Őszi búza 35 ha Tavaszi árpa 20 ha Borsó 15 ha Cukorrépa 15 ha Burgonya 5 ha Növénytermesztés összesen: Fedezeti hozzájárulás összesen: Megjegyzés: A tenyészalapanyag tartalmazza az összes üszőt korra való tekintet nélkül, a születéstől a tenyésztésbe vételig. Ezért az adott tétel 3 korcsoportból áll. (1 egy évnél fiatalabb, 1 egy és két év közötti, és egy két évnél idősebb álatokból). 47

48 A gazdaság éves jövedelemének számítása A következőkben a tervezés során az összes fedezeti hozzájárulásból le kell vonni az állandó költséget, így kiszámítható az új ágazati szerkezet várható nyeresége. Ebben az esetben becsülnünk kell a szerkezet változtatásának az állandó költségekre gyakorolt hatását. Kiindulópontként használhatjuk a korábbi évek adatait is, de az újonnan felvett hitelek hitel kamatait is figyelembe kell venni. Megnevezés Forint Állattenyésztés összes fedezeti hozzájárulása Növénytermesztés összes fedezeti hozzájárulása Egyéb bevétel - Összes fedezeti hozzájárulás és egyéb bevétel: Bérek Elektromos áram és gépi költségek Ingatlan - Bérlet Egyéb állandó költség - Pénzügyi költségek Állandó költségek: Nyereség: Következtetések Mivel a tejnek jó helyi piaca van, és a minőségi üszőknek várhatóan jó áruk lesz, a gazdálkodó úgy döntött, hogy belevág további 20 tejelő hasznú üsző és tehén megvásárlásába. Kidolgozásra került a hitelkérelem, mely a teljes gazdaság fedezeti hozzájárulás számítási tervén alapul. A takarmány termesztés hozamának fokozása és minőségének javítása bizonyult az egy hektárra jutó fedezeti hozzájárulás fokozásának kulcskérdésévé, mely lehetővé teszi a vállalati jövedelmezőség fokozását. 48

49 4. A BIRTOKTERVEZÉS KÖRNYEZETI SZEMPONTJAI Környezeti szempontból kiegyensúlyozott és egyben gazdaságos, hosszú távon működőképes birtokok csak úgy alakíthatók ki, ha azok tervezése az agroökológiai, termőhelyi feltételekből, a helyi tradíciókból, azaz összefoglalóan az adottságokból indul ki, és ezeket a szándékoknak és a piaci lehetőségeknek megfelelően hasznosítja. Erre építve végezhető el a földhasználat, az épületek, a szükséges közművek és infrastruktúra tervezése. Mindezek a tervezési program, a beruházási programterv, az engedélyezési terv s végül a kiviteli terv formájában jelennek meg. E tervezési folyamat fő lépéseinek és környezeti szempontjainak, egyszerű gyakorlati számítási metódusainak ismerete a fenntartható birtokok kialakításában elengedhetetlen. A környezeti szempontból kiegyensúlyozott mezőgazdasági termelőegységek (birtokok) működését úgy kell kialakítani és irányítani, hogy a mezőgazdasági biológiai termelési ciklusok egymásra épüljenek. A mezőgazdasági termelőtevékenység alapja a növénytermesztés, az állattartó tevékenység erre alapulhat, a két fő termelési ágazat jellemzőit (területhasználat, hozamértékek, épület- és technológiai igények/méretek, feldolgozás) azok harmonikus összhangja szerint kell kialakítani. A mezőgazdasági termelés egységei (a birtokok) a termelési ciklusokat tekintve alapvetően kétfajta rendszerben működtethetők zárt rendszerűnek tekinthetők, ha az egyes termelési folyamatok a birtokon belül körfolyamatokká szervezettek; nyitott rendszerűnek, ha az egyes termelési folyamatok nem képeznek biológiai értelemben zárt körfolyamatokat. Zárt rendszerű birtoknak tekinthetők azok, amelyek rendelkeznek a termékelőállításhoz szükséges méretű földterületekkel, a földek termőképességének biztosításához elegendő istállótrágyát termelő állatállománnyal, az állatállomány takarmány- és alomszükségletét biztosító növénytermesztési célú területhasználattal, a birtok működtetéséhez szükséges épület- és gépállománnyal, eladható, a birtokon gazdálkodó személyek megélhetését biztosító termékmennyiséggel. Nyitott rendszerűnek tekinthetők azok a meghatározott növényi vagy állati termékek előállítására szakosodott termelőegységek, melyek a termékelőállításhoz szükséges anyagokat (takarmányt, trágyát, almot, stb.) nagyrészt külső forrásból teremtik meg maguk számára. A csaknem teljesen zárt és a csaknem teljesen nyitott rendszerű birtoktípusok között számos átmeneti jellegű formáció is elképzelhető és létezik, azok létjogosultsága egyaránt indokolható, azonban a környezeti hatásuk eltérő, és tervezési szempontból más feladatokat jelentenek. 49

50 A zárt rendszerű birtok saját területén belül megteremti a környezeti stabilitáshoz szükséges egyensúlyt a talajhasználat és tápanyag-utánpótlás, a saját takarmány-, alom- és trágyaigény, a termelési végcélt tekintve melléktermékeknek tekinthető termékek hasznosítását illetően, termelési profiljának sokoldalúsága révén rugalmasan tud a kereslethez, a piaci igényekhez alkalmazkodni. Ilyen értelemben független, autonóm életvitelt biztosít/igényel a gazda számára/részéről. A függetlenség ugyanakkor a saját felelősséggel viselni szükséges kockázat mértékét növeli, széleskörű szakértelmet, gazdálkodni tudást igényel. Az alföldi tanyai gazdaságok nagy része ennek a függetlenségnek és piaci alkalmazkodóképességnek köszönheti, hogy a mai napig fennmaradt. Ide sorolhatók a biológiai, ökológiai orientációjú gazdálkodási rendszerek. A nyitott rendszerű birtokok magukban, saját területeiken belül nem képesek a környezeti egyensúly biztosítására. Termelési profiljuk szűk, specializált/egysíkú, az aktuális piaci igényekhez alkalmazkodnak, előnyeik és hátrányaik egyaránt ebből fakadnak. Célzottan, a felvásárló igényeinek megfelelő minőségű, mennyiségű termék előállítására képesek, konjunkturális időszakokban jól jövedelmező módon. A birtok igényli a felvásárlókkal, beszállítókkal, termelési rendszerekkel való kooperációs kapcsolatokat, speciális szakértelmet követel, viszonylagos védettséget, kockázatmentességet biztosít. Ugyanakkor nagyfokú függőséget, kiszolgáltatottságot is jelent. A környezeti szempontból való kiegyensúlyozott működés nem valósítható meg a birtokon belül, tágabb területi szinten (településrész, település, kistérség) van szükség a területen gazdálkodók összefogására, koordinált működésére ahhoz, hogy a környezeti egyensúly létrejöhessen, ami egyébként hosszútávon minden gazdálkodó egyéni érdeke is. A piaci igények változásához nehezen tudnak alkalmazkodni, a konjunkturális időszakok végén profilváltásra vagy a gazdálkodási tevékenység befejezésére kényszerülnek. Ide sorolhatók az iparszerű, illetve ipari gazdálkodási rendszerek A birtoktervezés folyamata Tervezési program A birtoktervezés első lépése a program kialakítása. A birtoktervezés programját az adottságok és szándékok valamint a piaci lehetőségek egyidejű számbavételével kell kialakítani. Adottságok: hol és ki akar gazdálkodni? földterületek, települési, táji adottságok, lakóhely gazdálkodó/k személyi, képzettségi állapota, teljesítőképessége meglévő épületek/gépek pénzügyi lehetőségek Szándékok: mit akarunk/tudunk csinálni? termelési, gazdálkodási profil a tevékenység tervezett időtartama főfoglalkozásban vagy kiegészítő tevékenységként akarunk gazdálkodni 50

51 Piaci lehetőségek: milyen jövedelmezőséggel tudunk/akarunk gazdálkodni? eladási lehetőségek kooperációs lehetőségek pályázatok, támogatások igénybevételi lehetőségei A program a fenti szempontok együttes mérlegelésével, többszörös visszacsatolással alakítható ki véglegesített formában Beruházási programterv A programterv az elhatározott program megvalósításának módját, a szükséges földterületek, épületek, építmények elhelyezését, kapcsolatait, méretezését, a gazdálkodási technológiák kiválasztását, a szükséges infrastruktúra-, közműfejlesztési feladatok meghatározását, környezeti hatásvizsgálatokat, a tennivalók időbeli ütemezését, a program szerinti birtok működésének gazdaságossági vizsgálatait tartalmazza, amely globálisan áttekinthető képet, a beruházás és üzemeltetés megtérülését igazoló gazdaságossági számítást kell, hogy adjon a tulajdonos számára. A terv kidolgozásának mélysége olyan legyen, hogy a beruházással kapcsolatos célkitűzések helyessége, érvényessége, megvalósíthatósága eldönthető legyen. Negatív eredmény esetén új programot és programtervet kell készíteni Engedélyezési terv Az engedélyezési terv a beruházó által jóváhagyott programterv szerint készül. Az engedélyezési terv célja a birtok új, vagy átalakításra szoruló létesítményeivel kapcsolatos hatósági egyeztetések lebonyolítása, dokumentálása, a szükséges engedélyek beszerzése Kiviteli terv A kiviteli tervek az engedélyezett megoldások részletes terveit tartalmazzák, olyan mélységben, hogy az egyes konkrét feladatok a tervek szerint elvégezhetők, az egyes konkrét műszaki létesítmények elkészíthetők legyenek A birtoktervezés munkarészei A fenntartható, környezetkímélő, környezetébe "belesimuló" mezőgazdálkodás egyik legfontosabb eleme - amint arra korábban már utaltunk - olyan biológiai alapok (növényfajok, fajták) növényi struktúra kialakítása, amelyek környezeti igényeit a termőhely adottságai a legjobban kielégítik. Az így kialakuló növényfaj- és fajtastruktúra reális termésszintjeit a termőhelyi feltételekből kiindulva kell meghatározni. Erre építhető azután az állattenyésztés (állateltartó-képesség), a várható termékmennyiségek és így kapacitásigények tervezése. E vizsgálati folyamat kulcspontjai tehát: A gazdaság (birtok) helyszínének tervezése, értékelése az ökológiai feltételeknek és a termelési tradícióknak megfelelő növényfajok, fajták kiválasztása; e növényfajok hozamának táblánkénti, határrészenkénti reális, számszerű becslése az adott termőhely agroökológiai paraméterei alapján; 51

52 az állateltartó képesség vizsgálatával a takarmánytermő területek meghatározása; az alomszalmaigény és a trágyatermelés összehangolása a terület teherbíró képességével; a fennmaradó árunövény-termelő területek várható hozamai alapján a keletkező termékmennyiségek számszerű becslése; a termékfajták vizsgálata alapján a feldolgozási kapacitások és értékesítési utak megtervezése, kialakítása; a tervvariánsok közgazdasági vizsgálata alapján a megfelelő variáns kiválasztása A helyszín tervezése, értékelése A helyszínt, ha választható, akkor a kitűzött gazdálkodási céloknak megfelelően tervezetten kell kiválasztani, ha adott, akkor pedig fel kell mérni, értékelni kell annak tulajdonságait, egyrészt agroökológiai adottságait, másrészt műszaki, településszerkezettel összefüggő adottságait, melyeket már a tervezés legelső fázisában, a program szintjén tisztázni kell, mert a lehetőségek mellett kötöttségeket is jelentenek ezek az adottságok. Az agroökológiai adottságok meghatározzák a termeszthető növények körét, az elérhető hozamokat, a földhasználat stratégiáját (technológiák, stb.) és formáját, az ágazati arányokat, az állateltartó képességet és végeredményben a jövedelemtermelő képességet is. A településszerkezettel összefüggésben számos szempont figyelembevétele szükséges. A települések különböző területeinek hasznosítási lehetőségeit a települések rendezési tervei, illetve szabályozási előírások tartalmazzák. Tekintettel arra, hogy a birtok, bárhol van is, valamilyen település közigazgatási területén helyezkedik el, a tervezése során a települési környezettel kapcsolatos összhangjának kialakítása elkerülhetetlen. A különböző szempontok szerinti szabályok, korlátozások településenként, kül- és belterületen igen eltérőek. A birtokok kialakítását, telepítését alapvetően befolyásolják a rendezési tervekben, szabályozási előírásokban megfogalmazott, a konkrét helyszínre érvényes: földhasználatra vonatkozó előírások (természet- és környezetvédelemmel összefüggő szabályok), beépítéssel kapcsolatos előírások (a létesítendő funkciókkal, épületméretekkel, az épületek elhelyezésével összefüggő szabályok), az alkalmazkodó technológiákkal kapcsolatos előírások (trágya-, szennyvíz-, szemét-, hulladékkezelés szabályai), a környezetállapottal kapcsolatos követelmények előírásai (maximális zajterhelési, levegő-, víz-, talajszennyezési határértékek). Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termelőegységek (birtokok) környezeti hatása jelentős, akármelyik környezeti tényezőt is tekintjük (talajszennyezés, légszennyezés, zajterhek, vízszennyezés) a települési környezettel való összhang megteremtése közügy, a 52

53 települési közösség és a vállalkozó tulajdonos közös feladata. A kialakításra kerülő birtok szempontjából döntő kérdés, hogy annak művelésre alkalmas földterületei, illetve a gazdálkodás központi létesítményei (az istállók, gép-, takarmány- és terménytárolók, állandó vagy ideiglenes emberi tartózkodás céljait szolgáló szállás- és lakóépületek) hol helyezkednek/helyezhetők el: kül- vagy belterületen, egy közös területen vagy egymástól fizikailag elkülönülve? Tájanként eltérő hagyományai alakultak ki - ma már sok esetben csak könyvtárakban, régi térképeken fellelhető dokumentumok bizonyítják - a konkrét táji adottságokhoz harmonikusan illeszkedő birtoktípusoknak, épületek, épületegyüttesek kialakításának. Ma, amikor újra van esély sokszínű, kis- közép- és nagybirtokokból álló birtokstruktúra kialakulására, különösen érdemes a tradicionális település- és birtokformáknak a táji adottságokhoz való alkalmazkodásában rejlő előnyeit kihasználni. Hazai sajátosságaink, tradícióink, táji-települési adottságainkként kell kezelnünk a korábbi termelőszövetkezeti, állami gazdasági birtokok nagyüzemi létesítményeit, telepeit infrastruktúráit is, melyek egy része az átalakulások következtében sokhelyütt kihasználatlanul áll. Ezek rekonstrukciója, gazdálkodási vagy egyéb célú hasznosítása elsőrendű értékmentő feladat, hiszen az üresen, használaton kívül álló létesítmények, még ha erkölcsileg sok esetben elavultak is, fizikai állapotukat tekintve értékeket képviselhetnek, a nemzeti vagyon részei. A rekonstrukció feltétele egyrészt a tulajdon- és használói viszonyok, jogok tisztázása, másrészt pedig a környezeti szempontból kiegyensúlyozott üzemelésükhöz szükséges műszaki fejlesztések elvégzése, valamint nem utolsósorban a működtetésükhöz szükséges földterületek biztosítása egy vállalkozáson belül vagy kooperációs formában. A birtok helyszínének értékelése során feltétlenül figyelembe kell venni a terület ellátására rendelkezésre álló műszaki infrastruktúrarendszerek (utak, víz- és energiahálózatok, trágya, szennyvízelhelyezés lehetőségei) állapotát, kapacitását. Ezek léte, teljesítőképessége, további terhelhetősége alapvetően befolyásolják a tervezett program megvalósítási lehetőségeit. A privatizáció nyomán kialakult új tulajdonosi struktúrák, a táblák, földrészletek határainak új rendszere a meglévő területi infrastruktúrarendszerek (utak, földutak, ellátóhálózatok) rekonstrukcióját is szükségessé teszik. Ennek végrehajtását az érintettek érdekegyeztetését szolgáló települési-térségi szintű tervezési folyamat kell, hogy megalapozza, ennek eredménye a birtoktervezés feltételeit alapvetően befolyásolja. A mezőgazdasági termelő üzemek kialakítása az országos érvényű előírások szerint (Építési Törvény, Országos Építésügyi Szabályzat) a települések mezőgazdasági célú külterületein, illetve az állattartási tevékenységet megengedő belterületi övezeteiben lehetségesek. Feldolgozólétesítmények elhelyezése külön területfelhasználási terv szerint 53

54 történhet. Az üzemekhez kapcsolódó lakóépületek létesítése külterületen csak az erre a célra a település rendezési tervében vagy önkormányzati rendeletben kijelölt (ún. "egyéni gazdálkodási területek") területeken lehetséges A növényi struktúra meghatározása A növényi struktúrának a tájak, a termőhely adottságaihoz kell alkalmazkodnia. Magyarország természeti nagytájait és agroökológiai körzeteit mutatja be az 4. ábra. A termőhelyi alkalmasság és a termesztési hagyományok alapján a növényfajokat csoportosítottuk, és tájanként első- (1) másod- (2) és harmadrendű (3) növényfajokat adtunk meg (5. ábra), ami tehát azt jelenti, hogy az adott táj (agroökológiai körzet) termőhelyi jellemzői és a termelési tradíciók a különböző növényfajok termesztésének milyen mértékben kedveznek. 54

55 4. ábra: Magyarország természeti nagytájai és agroökológiai körzetei (Láng et al., 1983) I. Dunai Alföld 1. Duna menti síkság 2. Duna-Tisza közi hátság 3. Bácskai hátság 4. Mezőföld 5. Dráva menti síkság II. Tiszai Alföld 6. Felső-Tiszavidék 7. Közép-Tiszavidék 8. Alsó-Tiszavidék 9. Észak-alföldi hordalékkúp-síkság 10. Nyírség 11. Hajdúság 12. Berettyú-Kőrös vidék 13. Kőrös-Maros köze III. Kisalföld 14. Győri medence 15. Marcal medence 16. Komárom-Esztergomi síkság IV. Nyugat-magyarországi peremvidék 17. Alpokalja 18. Sopron-Vasi síkság 19. Kemeneshát 20. Zalai dombság V. Dunántúli-dombvidék 21. Külső-Somogy 22. Belső-Somogy 23. Tolna-Baranyai dombság 24. Mecsek és Mórágyirög VI. Dunántúli középhegység 25. Bakonyvidék 26. Vértes és Velencei hegység és vidéke 27. Dunazug-hegyvidék VII. Észak-magyarországi középhegység 28. Duna-kanyar hegyvidéke 29. Nógrádi-medence 30. Cserhátvidék 31. Mátravidék 32. Bükkvidék 33.Heves-Borsodi medencék és dombságok 34. Észak-Borsodi hegyvidék 35. Tokaj-Zempléni hegyvidék 55

56 5. ábra: Magyarország agroökológiai körzeteinek növényszerkezete a termőhelyi alkalmasság és a termelési hagyományok alapján (Ángyán, szerk., 1989) NAGYTÁJ GYÖK- CSOPORT GABONAFÉLÉK HÜVELYESEK IPARI NÖVÉNYEK GUMÓSOK FAJ KÖRZET őszi búza őszi árpa rozs zab tavaszi árpa rizs kukorica cirokfélék kölesfélék moharfélék pohánka borsó szója bab lencse lóbab csillagfürt csicseriborsó szegletes lednek homoki bab homoki borsó burgonya cukorrépa tak. répa cikória napraforgó ő. k. repce olajlen mák földimogyoró mustár mentafajok ricinus rostkender rostlen seprűcirok dohány lucerna PILLANGÓS VIR. SZÁLAS TAK. NÖVÉNYEK vöröshere fehérhere I. 1 DUNAI ALFÖLD II. 7 TISZAI ALFÖLD III. 14 KISALFÖLD IV. 17 NYUGAT 18 MAGYARORSZÁGI 19 PEREMVIDÉK 20 V. 21 DUNÁNTÚLI 22 DOMBVIDÉK VI. 25 DUNÁNTÚLI-KHG VII ÉSZAK- 31 MAGYARORSZÁGI 32 KÖZÉPHEGYSÉG

57 Ez az áttekintés csak a legfontosabb, illetve adott termőhelyek speciális növényfajait tartalmazza. Környezeti és gazdasági szempontból egyaránt az tekinthető jó megoldásnak, ha a növényi struktúrát úgy állítjuk össze, hogy abban a birtok térségére jellemző, első és másodrendű, esetlegesen harmadrendű növényfajok szerepeljenek. A körzetre nem jellemző növényfajokat feltétlenül kerülni kell! A talajok termőképességének becslése Talajaink szántóföldi termőhely-kategóriákba (csoportokba) sorolhatók, melyek a következők (Antal, 1987): A termőhely száma A szántóföldi termőhely neve I. Csernozjom talajok II. Barna erdőtalajok III. Kötött réti és glejes erdőtalajok IV. Homok- és laza talajok V. Szikes talajok VI. Sekély rétegű vagy erősen lejtős, erodált talajok I. sz. szántóföldi termőhely (csernozjom) A genetikus osztályozás szerint ebbe a szántóföldi termőhelybe a következő talajtípusok sorolhatók: csernozjom barna erdőtalajok, erdőmaradványos csernozjomok, kilúgozott csernozjomok, mészlepedékes csernozjomok, csernozjom réti talajok, réti csernozjomok, teraszcsernozjomok, humuszkarbonát-talajok. II. sz. szántóföldi termőhely (középkötött barna erdőtalajok) Ide tartoznak a következő talajtípusok: agyagbemosódásos barna erdőtalajok, savanyú barna erdőtalajok, Ramann-féle barna erdőtalajok, karbonátmaradványos barna erdőtalajok, lejtőhordalék-talajok. III. sz. szántóföldi termőhely (réti talajok) Az ide tartozó talajtípusok a következők: réti talajok, öntés réti talajok, szolonyeces réti talajok, lápos réti talajok, homokos réti talajok, pszeudoglejes barna erdőtalajok. 57

58 Altípusok: réti öntéstalajok, nyers öntéstalajok, szolonyeces és szoloncsákos réti talajok. IV. sz. szántóföldi termőhely (laza talajok) Ide a következő talajtípusok tartoznak: futóhomok talajok (0,3 % humusz felett), humuszos homoktalajok, kovárványos barna erdőtalajok, rozsdabarna erdőtalajok, nyers öntéstalajok (homok), humuszos öntéstalajok (homok). V. sz. szántóföldi termőhely (szikesek) Az ide tartozó talajtípusok: réti szolonyectalajok, másodlagosan elszikesedett talajok, sztyepesedő réti szolonyectalajok, szoloncsákos réti talajok, lecsapolt, telkesített rétláptalajok (sós). Altípusok: erősen szolonyeces réti talajok. VI. sz. szántóföldi termőhely (sekély termőrétegű, erodált, lejtős talajok). Az ebbe a csoportba tartozó talajok alapvető jellemzője a sekély termőrétegűség, melynek okai különbözőek lehetnek. Ilyenek: nagymértékű erodáltság lejtős területeken (erdő- vagy csernozjom talajok), köves vagy kavicsrétegen kialakult, 50 cm-nél vékonyabb talajréteg, függetlenül a lejtési viszonyoktól. A 6 szántóföldi termőhely talajainak nem mindegyike alkalmas minden növényfaj eredményes termesztésére, és az elérhető termésszintek sem azonosak. Termőhelyenként a terméstartományokat egységesen 3 részre osztottuk fel (1. táblázat). A tervezhető termésszintet úgy lehet megállapítani, hogy a táblának a megelőző 5 évben elért tényleges eredményét beazonosítjuk a táblázat szerinti termésszint-kategóriákba, és azok átlageredményét vesszük alapul mind a tervezéshez, mind a tápanyagellátáshoz. Az előző évek terméseredményei kifejezik az adott táblán a növénytermesztés színvonalát, a talaj termékenységét és kultúrállapotát. Mindezek alapján tehát a talaj típusának, termőhelyi kategóriájának ismeretében jól becsülhető a tervezési terület potenciális növényi produkciója. Ha rendelkezünk a területről az előző évekből termésadatokkal, akkor az is megállapítható, hogy az adott termőhely milyen (alacsony, közepes vagy magas) termésszint-kategóriájával számolhatunk a tervezés során. Pl. Csernozjom talaj (I.) 1990 borsó 4,0 t/ha M (3) 1991 ő. búza 6,8 t/ha K (2) 1992 ő. búza 6,1 t/ha K (2) 1993 szemeskukorica 6,4 t/ha A (1) 1994 szemeskukorica 7,5 t/ha K (2) 1995 tervezési szint K (2) 58

59 1. táblázat: Termésszinthatárok néhány jellegzetes növényfajnál a fő szántóföldi termőhelyek szerint (t/ha) Sz. f. Termésszint Növényfajok termőhely Őszi búza Szemes Borsó Szója Lucerna Vöröshere Silókukorica Cukorrépa Napraforgó kukorica I. alacsony 4,0-5,5 5,1-6,5 2,0-2,8 1,5-2,2 6,1-8,0-25,1-32,0 30,0-42,0 2,0-2,8 közepes 5,6-7,0 6,6-8,0 2,9-3,7 2,3-3,0 8,1-10,0-32,1-40,0 43,0-55,0 2,9-3,7 magas 7,1-8,5 8,1-9,5 3,8-4,6 3,1-3,8 10,1-12,0-40,1-47,0 56,0-68,0 3,8-4,6 II. alacsony 3,5-5,0 4,1-5,5 1,6-2,3 1,2-1,8 5,0-6,5 4,1-5,5 20,0-27,0 25,0-37,0 1,8-2,5 közepes 5,1-6,5 5,6-7,0 2,4-3,1 1,9-2,5 6,6-8,1 5,6-7,0 28,0-35,0 38,0-50,0 2,6-3,3 magas 6,6-8,0 7,1-8,5 3,2-3,9 2,6-3,2 8,2-9,7 7,1-8,5 36,0-43,0 51,0-63,0 3,4-4,1 III. alacsony 3,0-4,5 3,6-5,0 1,5-2,2 1,2-1,8 5,1-7,0-20,0-26,0 25,0-37,0 1,5-2,2 közepes 4,6-6,0 5,1-6,5 2,3-3,0 1,9-2,5 7,1-9,0-27,0-33,0 38,0-50,0 2,3-3,0 magas 6,1-7,5 6,6-8,0 3,1-3,8 2,6-3,2 9,1-11,0-34,0-40,0 51,0-63,0 3,1-3,8 IV. alacsony 2,1-3,0 2,6-3,5 1,0-1,7-4,1-5,5-15,0-19,0-1,5-2,2 közepes 3,1-4,0 3,6-4,5 1,8-2,5-5,6-7,0-20,0-24,0-2,3-3,0 magas 4,1-5,0 4,6-5,5 2,6-3,3-7,1-8,5-25,0-29,0-3,1-3,8 V. alacsony 3,1-4,0 2,1-3, ,1-5,5-15,0-19,0-1,4-1,9 közepes 4,1-5,0 3,1-4, ,6-7,0-20,0-24,0-2,0-2,5 magas 5,1-6,0 4,1-5, ,1-8,5-25,0-29,0-2,6-3,1 VI. alacsony 2,6-3,5 2,6-3, ,1-5,0 2,6-4,0 15,0-19,0-1,4-1,9 közepes 3,6-4,5 3,6-4, ,1-6,0 4,1-5,5 20,0-24,0-2,0-2,5 magas 4,6-5,5 4,6-5, ,1-7,0 5,6-7,0 25,0-29,0-2,6-3,1 59

60 Az állateltartó képesség becslése A terület állateltartó-képességének közelítő meghatározása abból az empirikus adatból indul ki, hogy egy számosállat (500 kg élősúlyú állat) átlagos évi takarmányigénye 2,7 t GE (gabonaegység). Meg kell tehát határozni, hogy a tervezési területnek mekkora a gabonaegységben kifejezett termőképessége. Ehhez ismernünk kell a különböző növényfajok gabonaegység szorzóit. Ezek néhány kiemelt növényfaj esetén a következők (2. táblázat): 2. táblázat: Gabonaegység-szorzók Növényfaj Szorzószám Szemes kukorica 1,2 Száraz borsó 1,2 Száraz bab 1,2 Lóbab 1,2 Szója 1,2 Bükköny 1,2 Őszi búza 1,1 Őszi árpa 1,1 Tavaszi árpa 1,1 Rozs 1,0 Zab 1,0 Lucerna 0,5 Vöröshere 0,5 Gyepszéna 0,4 Silócirok 0,3 Silókukorica 0,2 Takarmányrépa 0,2 Ha nem ismerjük a korábbi időszakban a tervezési területen elért termésátlagokat, akkor az 1. táblázatban megadott termésszintekből és a 2. táblázat adataiból indulhatunk ki. Ez alapján a fő szántóföldi termőhelyeken a 3. táblázatban összefoglalt GE hozamokkal számolhatunk. Kiindulva abból a korábban már említett adatból, hogy egy számosállat átlagos évi takarmányigénye 2,7 t GE, meghatározható, hogy különböző takarmányterületi arány esetén hány számos állatot képes 1 ha terület eltartani. Erre mutat be példát a 4. táblázat. 3. táblázat: A fő szántóföldi termőhelyek becsült gabonaegység hozama (t GE/ha) Termőhelyek Hozamszintek Alacsony Közepes Magas I. 4,2-5,6 5,7-7,1 7,2-8,5 II. 3,2-4,4 4,5-5,8 5,9-7,1 III. 3,2-4,5 4,6-5,9 6,0-7,3 IV. 2,8-3,6 3,7-4,7 4,8-5,8 V. 3,1-4,1 4,2-5,2 5,3-6,3 VI. 2,8-3,7 3,8-4,7 4,8-5,7 60

61 4. táblázat: Csernozjom talaj (I.) állateltartó képessége eltérő takarmánytermő területi arány esetén (db Sz.á./ha) Takarmánytermő Hozamszintek terület (%) Alacsony Közepes Magas 80 1,24-1,66 1,67-2,10 2,11-2, ,09-1,45 1,46-1,84 1,85-2, ,93-1,24 1,25-1,58 1,59-1, ,78-1,04 1,05-1,32 1,33-1, ,62-0,83 0,84-1,05 1,06-1, ,47-0,62 0,63-0,79 0,80-0, ,31-0,41 0,42-0,52 0,53-0,63 Megjegyzés: 1 számosállat évi átlagos takarmányigénye 2,7 t GE/év 2,3 t k.é./év 1 számosállat 1,25 db szarvasmarha 1,25 db ló 8,77 db sertés 14,29 db juh 50,00 db toulousei (Fr) májlúd 71,42 db szürke landeszi (Fr) májlúd 83,33 db alföldi magyar májlúd 100,00 db dunántúli magyar májlúd Ha ismerjük a korábbi időszakban a tervezési területen elért termésátlagokat, akkor ezekből a GE hozam és az állateltartó képesség közvetlenül is számítható. Erre mutat be példát az 5. táblázat. 5. táblázat: Állateltartó képesség közvetlen számítása a területi termésátlagokból (takarmánytermő terület = 100 %) Évek Növény Termés t/ha GE szorzó GE t/ha Sz.á. db/ha 1986 Borsó 2,6 1,2 3,12 1, Búza 4,2 1,1 4,62 1, Búza 4,0 1,1 4,40 1, Kukorica 5,5 1,2 6,60 2, Kukorica 5,4 1,2 6,48 2, Kukorica 5,2 1,2 6,24 2, Kukorica 5,0 1,2 6,00 2, Silókukorica 26,5 0,3 7,95 2, Búza 3,6 1,1 3,96 1, Kukorica 6,1 1,2 7,32 2,71 Átlag 5,67 2,10 Minimum 3,12 1,16 Maximum 7,95 2,94 Ha nagyobb területre részletes talajvizsgálati adatokkal és több évre visszamenőlegesen termésátlagokkal is rendelkezünk, akkor ezek a kalkulációk is egészen pontossá és még megbízhatóbbá tehetők. Ehhez azonban az "AGROPLAN" számítógépes termőhelyelemző rendszerre van szükség, mely a szerzőknél hozzáférhető (Ángyán - Menyhért, 1988). 61

62 Munkaerőmérleg Átlagos összetételű gazdálkodó család (2 szülő, 2 nagyszülő, 3 gyerek, 1 időszaki munkás) munkaerőmegoszlása (fő) a következő: a gazda 1,0 a felesége 0,7 a nagyapa 0,3 a nagyanya 0,2 a gyerekek 0,5 időszaki külső 0,3 Összesen: 3,0 Egy ilyen család NSZK viszonyok között számosállatot (szarvasmarha állományt) képes ellátni. Azonos munkaerőmegoszlást, de a magyar viszonyokból, a gépesítettség és az infrastruktúra lényegesen alacsonyabb színvonalából kiindulva kisebb hatékonyságot feltételezve egy ugyanilyen munkaerő-megoszlású átlagos magyar család mintegy 25 számosállatnak megfelelő szarvasmarha állományt képes ellátni, melynek munkaerőigénye a 6. táblázatban jelzett megoszlásban ugyancsak 3 fő. 6. táblázat: Munkaerőigény 25 db számosállat gondozásához és a hozzátartozó takarmánytermő-terület ellátásához (SZARVASMARHA) 25 db számosállat (átl. össz. állomány) Munkaerőigény (fő) 18 db tehén 1,94 1 db bika 0,30 3 db hízómarha 0,18 7 db növendék üsző 0,42 3 db borjú 0,16 Összesen 3, Birtokméret saját takarmánybázis esetén Ha az 68. táblázatban ismertetett példából és az előzőekben bemutatott munkaerőmérlegadatokból indulunk ki, vagyis csernozjom talajon 25 számosállat nagyságú szarvasmarha állományt akarunk tartani, akkor - különböző területhasznosítási arányok esetén - a 7. táblázatban összefoglalt területigénnyel (birtokmérettel) kell számolnunk. 7. táblázat: Területigény (ha) eltérő talajtermékenységi kategóriában, különböző területhasznosítási arányok esetén (25 számosállat, SZARVASMARHA esettanulmány) (Csernozjom (I.) talaj) Sorsz. Területhasznosítási arányok (%) Hozamszintek Szántóföldi takarmánynövény Árunövény Alacsony Közepes Magas ,2-22,9 13,6-17,1 11,4-13, ,2-26,9 15,8-20,1 13,2-15, ,0-32,1 18,9-23,9 15,8-18, ,1-40,3 23,8-30,0 19,8-23, ,3-53,2 31,6-40,2 26,3-31,5 Megjegyzés: 25 db Sz.á./ha = 18 db tejelő tehén + 1 db bika + 3 db hízómarha + 10 db fiatal üsző és borjú 62

63 50-50 %-os területhasznosítási arányt véve például gyenge adottságú talajon a 25 számosállat eltartásához ha, jó adottságú talajon pedig ha hasznos területű birtokra van szükség. Ezen a területen előállítható a 25 számosállat mintegy t GE/év takarmánya, valamint a mintegy 45 t szalma/év (5 kg szalma/számosállat/nap) alomszalmaigény túlnyomó része is. Ez a ha-os birtoknagyság tehát arra az esetre vonatkozik, ha az állattenyésztést saját takarmánybázisra alapozzuk, többé-kevésbé zárt ciklusú (biológiai) gazdálkodást folytatunk, s a terület 50 %-án szántóföldi takarmányt, 50 %-án pedig egyéb növényt termesztünk Birtokméret trágyaelhelyezési korláttal Másik lehetséges gazdálkodási mód az, ha az állattenyésztést részben vásárolt takarmánybázisra és alomszalmára alapozzuk (részben nyitott ciklusú, integrált gazdálkodás). Ebben az esetben a birtoknagyságot az állatállomány trágyatermelése és a föld trágyabefogadó képessége alapján tervezhetjük (8. táblázat). 8. táblázat: 25 számosállat trágyatermelése SZARVASMARHATARTÁS Állományösszetétel Trágyatermelés (#) Területigény (ha) Megnevezés db t/db/év össz. t/év t/ha/év esetén Tehén ,9 13,2 19,8 Bika ,5 0,7 1,1 Hízómarha ,3 3,0 4,5 Növendéküsző ,1 2,8 4,2 Borjú ,3 0,4 0,6 Összesen ,1 20,1 30,2 Ez a táblázat arra hívja fel a figyelmet, hogy állattenyésztés földterület nélkül még akkor sem létezhet, ha a takarmány és az alomszalma a piacon beszerezhető. A terület szennyezésérzékenységétől (környezetvédelmi kapacitásától) függően 25 számosállat méretű állattenyésztés esetén hektáronként és évente t istállótrágya elhelyezésével számolhatunk, így a nagyobb környezetvédelmi kapacitású, jó és igen jó termékenységű területeken ha, a talajvíz közelsége vagy a nagy áteresztőképesség miatt kis környezetvédelmi kapacitású, illetve a II. vízvédelmi zónába eső területeken viszont ha minimális földterületre van szükség ahhoz, hogy a keletkező istállótrágya biztonságosan elhelyezhető legyen. Ez vagy ilyen méretű saját földterületet, tartós földbérletet, vagy olyan tartós szövetkezésben való szerződéses részvételt feltételez, ahol a szövetkezés egészére teljesül a biztonságos trágyaelhelyezés követelménye (szövetkezés ilyen méretű növénytermesztést folytató gazdával). Ez utóbbi esetben az állattenyésztő szállít istállótrágyát a növénytermesztőnek, a növénytermesztő pedig takarmánnyal és alomszalmával látja el az állattenyésztőt. 63

64 5. AZ EGYES ÁGAZATOK FŐBB ÖKONÓMIAI KÉRDÉSEI 5.1. Az ágazatok típusai és közös döntési problémái Az előzőkben a 3.2 pontban tárgyalt, a vállalatok termelési szerkezetének kialakítására vonatkozó szempontok alapján a vállalkozónak döntenie kell arról, hogy milyen ágazatokat (tevékenységeket) kíván bevonni a termelési szerkezetébe. Ennek a döntésnek a meghozatalához azonban a vállalkozás adottságai ill. lehetőségei figyelembevételével ki kell választani azokat az ágazatokat, amelyek eredményes létesítésére és működtetésére reális lehetőségei vannak. Az így kiválasztott ágazatokat ezek után részletesen meg kell terveznie, vagyis meg kell hoznia azokat a döntéseket, amelyek az ágazatok tényleges kialakítása és működtetése érdekében felmerülnek. Az egyes ágazatok sajátosságai alapján az ágazatok döntési és szervezési kérdéseit célszerű az alábbi ágazatcsoportokra vonatkozóan összefoglalni. A. Növénytermesztési ágazatok a) Egyéves növénytermesztési ágazatok (Kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgó stb.) b) Többéves (évelő) növénytermesztési ágazatok (lucerna, vöröshere, rét-legelő, energiafű, stb.) c) Ültetvényes ágazatok (szőlő, gyümölcs, energiaerdő) B. Állattenyésztési ágazatok a) Kérődző állatokat tenyésztő ágazatok (tej- és húsmarhatartás, juh, kecske) b) Abrakfogyasztó állattartó ágazatok (sertés, baromfi) c) Egyéb állattenyésztési ágazatok (ló, prémes állatok, stb.) C. Szolgáltató ágazatok (tevékenységek) - Traktorüzem - Szállítási szolgáltatás - Kombájnüzem - Raktározási tevékenység - Növényvédelmi szolgáltatás - Javítóüzemi szolgáltatás - Energia és vízellátás D. Egyéb, nem mezőgazdasági tevékenység - Kereskedelmi tevékenység (pl. biobolt) - Feldolgozó, tartósító tevékenység - Ipari és egyéb nem mezőgazdasági tevékenység, külső szolgáltatás A fenti felsorolásban szereplő összes ágazat ill. tevékenység mindegyike még a több ezer hektáron gazdálkodó nagyméretű mezőgazdasági vállaltokban sem létesíthető, a családi mezőgazdasági vállalkozások pedig általában csak néhány jól megválasztott tevékenységet tudnak folytatni, ill. a szolgáltatások nagy részét külső szolgáltatótól kénytelenek igénybe venni. Másrészt a különböző tevékenységek tervezése részletes és elmélyült szakmai (állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti, műszaki stb.) 64

65 ismereteket igényel amelyek, külön speciális szakemberek alkalmazásával vagy szaktanácsadás igénybevételével biztosíthatók. Az ágazatok és a termelési szerkezet tervezéséhez a környezetgazdálkodási agrármérnök elsősorban saját agrárkörnyezetgazdálkodási ismereteivel járulhat hozzá, de szükséges, hogy a legfontosabb döntési és szervezési feladatok lényegét minden területen ismerje. Az ágazati sajátosságoktól eltekintve az összes ágazatnál egyaránt felmerülő alapvető döntési problémák a következők: A. A lehetséges (számításba vehető) ágazatok kiválasztása a) Ehhez fel kell mérni a vállalkozás adottságait, lehetőségeit. Növénytermesztési ágazatok esetében a talajadottságokat, az éghajlati viszonyokat, az öntözés lehetőségeit, a meglévő gépek és egyéb szükséges eszközök körét és kapacitását, az eszközbeszerzés lehetőségeit (ebbe beleértve a saját forrásokból, hitelből és az állami támogatással beszerezhető eszközök körét is). Fontos megvizsgálni az adott helyen külső szolgáltatóktól igénybe vehető szolgáltatások lehetőségeit és feltételeit is. b) A lehetőségek pontos (számszerű) felmérése után ki kell dolgozni az egyes lehetséges ágazatok technológiai tervét az adottságok keretein belül lehetőleg több változatban. (Pl. hagyományos intenzív vagy ökológiai ill. biotermelés, agrár-környezetvédelmi programokban való részvétel, állattenyésztési ágazatoknál a tartási módok, a takarmányellátás megoldási módjai szerinti változatok, stb.) c) Ki kell számítani az egyes technológiai változatok várható költségeit állandó és változó költségek szerinti csoportosításban. (Emlékeztetni kell rá, hogy ez esetben az ágazat létesítésével fellépő, a hozamszinttől ill. az ágazat méretétől független költségek köre adja az állandó, a hozam nagyságától ill. az ágazat méretétől (az ágazati alapegységek, pl. terület hektárban, a tehenek száma, férőhely stb.) függő költségek köre pedig a változó költséget). Ennek alapján meg kell állapítani az adott ágazat fedezeti pontnak megfelelő minimálisan szükséges hozamszintjét ill. méretét (lásd: pont). E vizsgálat alapján egyes ágazatok ill. technológiai változatok kieshetnek a további vizsgálatok köréből, mivel még a minimális hozamszinten vagy méretben sem valósíthatók meg. B. A piaci lehetőségek felmérése Természetszerű és már az előbb felsorolt egyes lépések is szükségessé teszik az ágazat piaci lehetőségeinek felmérését. Az értékesítés lehetséges módjainak feltárása, amely lehet, úgy mint közvetlenül betakarítás utáni értékesítés, közraktározás ill. saját tárolás után későbbi kedvező piaci feltételek szerinti értékesítés, egy vagy többéves szerződésre alapozott értékesítés, EU intervenciós felvásárlásra történő felajánlás, stb. Különösen is az állattenyésztési ágazatoknál fontos a többéves szerződésekre alapozott értékesítés ill. az értékesítő szövetkezetekben való részvétel. Az egyes értékesítési módoknál meg kell ismerni az értékesítés feltételeit, minőségi követelményeit, a fizetés feltételeit, stb. 65

66 A termelési szerkezet kialakítása Az ágazatoknak a vállalkozás termelési szerkezetébe történő beillesztése ill. a termelési szerkezet meghatározása (optimalizálása) alapján lehet csak dönteni az eddigi vizsgálatok után lehetségesnek ítélt ágazati változatokról, hiszen a legtöbb ágazat versenyző típusú kapcsolatban van egymással bizonyos meghatározó erőforrások vonatkozásában (földterület, gépkapacitások, családi munkaerő kapacitások stb.). Ezért lehetséges, hogy az ágazatok közötti kapcsolatok miatt az önmagában vizsgálva kevésbé kedvező ágazat vagy ágazati változat is bekerülhet a vállalkozás termelési szerkezetébe. (Pl. a nagy értékű gépek vagy a család munkaerejének teljesebb és egyenletesebb kihasználása miatt.) Az ágazatok összehangolása, a termelési szerkezet optimális kialakítása a vállalkozás nagyságától, a meghatározó erőforrásainak sokféleségétől, a lehetséges ágazatok számától függően megoldható egyszerű számítások és erőforrás mérlegek (kapacitások és igények mérlegszerű összehangolása) vagy matematikai tervezési módszerek (pl. lineáris programozás) és számítógépek igénybevételével) Az egyéves növénytermesztési ágazatok főbb ökonómiai kérdései Ebbe az ágazatcsoportba hazánk kedvező mezőgazdasági adottságait figyelembe véve nagyszámú ágazat tartozik, amelyek biológiai alapjaikat, termesztési céljaikat, ill. részletesebb technológiai igényeiket tekintve igen sokfélék, de ugyanakkor olyan lényeges közös ökonómiai sajátosságaik vannak, amelyek kellően indokolják, hogy egy ágazatcsoportba soroljuk ezeket. A legfontosabb közös ökonómiai sajátosságaik a következők: a) A termőföldet csak egy évig kötik le, ezért a mezőgazdaság sajátosságait figyelembe véve viszonylag rövid idő múlva újra lehetővé válik, hogy döntsünk a földhasználatról. b) Az ágazatok termelési folyamatában ugyan egyre növekvő költség van lekötve, de az ágazat sikeres működése esetén ez relatíve hamar visszatérül. c) A mezőgazdaságra jellemző nagy, főleg időjárási kockázat kevésbé okoz súlyos gazdasági problémát. Például teljes téli fagykár vagy jégkár esetén az ágazat további költségeket nem okoz. Az őszi vetésű egyéves növények súlyos károsodása esetén lehetőség van tavaszi vetésű egyéves növények vetésére. (Pl. a száraz hideg tél után súlyosan károsodott, őszi árpa helyett tavasszal még van lehetőség kukoricát vagy napraforgót vetni a kifagyott növény helyett). d) Az egyéves növénytermesztési ágazatok nem időtől függő termelési folyamatok, tehát időtartam (időráfordítás) optimalizálási probléma nem merül fel (v.ö.: pont) e) Bár egyes ágazatok speciális és nagy értékű eszközöket igényelnek (pl. cukorrépa betakarító gépek), mégis az általuk igényelt gépek nagyobb része több vagy minden ágazatnál alkalmazhatók (traktorok, művelő és vetőgépek,műtrágyatárolók és szórógépek, magtárak, raktárak stb.) Az ágazatok megfelelő társításával 66

67 nagymértékben csökkenthető a gépek kihasználásának idényszerűsége és ezáltal a gépi munkák költségei. f) Egyes speciális esetektől eltekintve az ágazatok kiválasztására, méretezésére és technológiai tervezésére vonatkozó döntési problémák azonosak és azonos ökonómiai kalkulációkkal oldhatók meg. Az egyéves növénytermesztési ágazatok tervezésénél (szerkesztésénél), el kell készíteni az ágazat részletes technológiai tervét lehetőleg több változatban. Ehhez egyrészt az adott növény termesztésének részletes és pontos szakmai (növénytermesztéstani) ismeretei valamint a technológiában alkalmazandó anyagok és eszközök paramétereinek részletes ismeretei szükségesek (műtrágyák és vegyszerek hatóanyagai, alkalmazási lehetőségei és követelményei, a gépek teljesítmény és költség adatai, a műveletek elvégzésének optimális időpontjai stb. A termelési folyamat minden ágazat esetében az alábbi feladatok elvégzésének megtervezését igényli: talajelőkészítés, tápanyag-utánpótlás, vetés (ültetés), növényápolás, növényvédelem, öntözés, betakarítás, szállítás (vevő telephelyére vagy saját tárolóba), tárolás, raktározás, értékesítés. A ráfordítások tervezésénél, különösen is a tápanyag-utánpótlás meghatározásánál önmagában is bonyolult döntés-előkészítési munkáról van szó. A tápanyag-utánpótlás módjai (szerves trágya, zöldtrágyázás, műtrágyahasználat) közötti választásnál ill. a ráfordításnagyság (színvonal) vonatkozásában az pontban tárgyalt döntési szabályokat kell alkalmazni, ha lehetséges talajvizsgálatok és kísérleti adatok alapján meghatározott termelési függvények felhasználásával. Ezeknek a feladatoknak mindegyike további részfeladatokra bontható és többféle géppel ill. anyaggal, stb. megoldható. Esetenként külön döntést igényel, hogy egyes részfolyamatokat alkalmazzunk-e (pl. öntözés). A feladatok (műveletek) egységére jutó átlagköltségnek vagy másképpen önköltségnek a kiszámítás segítséget nyújt az egyes változatok közötti választáshoz, hiszen ha a különböző megoldások egyaránt biztosítják a feladatok azonos mennyiségben és minőségben történő elvégzését, akkor a legkisebb költségű megoldást kell választani. De természetesen ez nem alkalmazható más szempontok figyelembevétele nélkül (pl. környezet- és tájvédelmi előírások, talajvédelmi szempontok stb.). A műveletek mennyiségének méréséhez különböző technikai mérőszámokat alkalmazunk. Öntözésnél hektármilliméter, ami egy hektárnyi területre egy milliméter öntözővíz kijuttatását jelenti, (egyben egy m 3 /ha öntözővizet is jelent). Gépi munkáknál normál hektár (nha) a különböző gépi műveletek közös mérőszáma. A szállítási munkákat tonnakilométerrel szokás közös mérőszámmal kifejezni, ami egy tonnányi tömeg egy km távolságra történő elszállítását jelenti. A technológiai változatok természetesen nemcsak a költségekben különbözhetnek egymástól, hanem a hozamok ill. a termelési értékek nagyságában is (pl. különböző nagyságú és módozatú tápanyag-utánpótlás, öntözés alkalmazása vagy hiánya, különböző értékesítési módok és relációk stb.). A technológiai változatok kidolgozása után tehát a lehetséges, ténylegesen megvalósítható technológiai változatok kiválasztásával egyben az adott ágazat lehetséges ágazati változatait is meghatározzuk. Ezek közül viszont az 67

68 ágazati fedezeti hozzájárulás (számviteli kifejezéssel fedezeti összeg) és a vállalati termelési szerkezetbe való beillesztés lehetőségei, az állattenyésztési ágazatok saját termelésű takarmány igénye, vetésváltási követelmények stb. alapján választunk. Az ágazatok végleges kiválasztása és méretének meghatározása tehát csak a vállalkozás termelési szerkezetének tervezése keretében történhet. Az ágazatok ún. költségnemek szerinti költségei az alábbi költségnemeket foglalják magukban: Anyagköltségek: Vetőmag (szaporítóanyag) Műtrágya és egyéb tárgya anyagok Növényvédőszer Egyéb anyag (pl. kötöző anyag, zsákok, stb.) Anyagköltség összesen Öntözési költség Saját eszközökkel végzett szolgáltatások traktoros gépi munkák, kombájnozás, szállítás Idegen (külső szolgáltatóktól igénybevett) szolgáltatások Munkabér és közterhei Földbérleti díj Közvetlen értékcsökkenési leírás Egyéb közvetlen költségek (pl. fajtadíj, licenc díj, biztosítás, stb.) Közvetlen költségek összesen Hozam, teljesítmény mennyisége Közvetlen önköltség (szűkített önköltség) Az ágazatok közötti választáshoz meg kell állapítani a fedezeti összeget az alábbiak szerint: Hozam (teljesítmény) érték (vagy bevétel) Közvetlen támogatások és egyéb bevételek E két tétel összegéből levonandó a közvetlen költségek összesen tétel A különbség az ágazati fedezeti összeg (fedezeti hozzájárulás). A főágazati és vállalati általános költségek figyelembevételére az ágazatok közötti választáshoz nincs szükség és nem is helyes, mivel azoknak ágazatok közötti megosztása eleve csak akkor lehetséges, ha már döntöttünk valamely ágazat létéről és méretéről. Valójában tehát ez esetben változó költségnek azokat a költségeket kell tekinteni, amelyek az ágazat meglététől ill. méretétől függenek. Ezáltal teljesül a változó költségek alapján való döntés követelménye 68

69 5.3. A többéves növénytermesztési ágazatok főbb ökonómiai Az előbbiekben az egyéves növénytermesztési ágazatok a technológiai tervezésre, az ágazati változatok kialakítására és a termelési szerkezetbe történő beillesztésére vonatkozó szempontok bizonyos egyedi sajátosságok figyelembevételével ezekre az ágazatokra is érvényesek. Itt tehát csak a legfontosabb, a csak ezekre az ágazatokra jellemző különbségeket emeljük ki. Mintának a lucerna ágazatot választjuk de a legfontosabb megállapítások természetesen más többéves növénytermesztési ágazatokra is alkalmazhatók. A többéves növénytermesztési ágazatok alapvető sajátossága, hogy termelési folyamatok két alapvető részből áll: az ágazat létesítése, általános szóhasználattal telepítése és a tényleges használata a termék-előállítás. A használat a lucerna és hasonló ágazatok esetében ugyancsak két alapvető döntési problémát vet fel: az évenkénti kaszálások számának és a teljes használati élettartamnak a meghatározása (vagyis, hogy hány évig használjuk az eltelepített lucernát ill. hány évenként telepítsük újra). A. A telepítés jelentős költséggel járó tevékenység, amely külön technológiai tervezést igényel. Költségei a használat éveire eloszthatók. A legfontosabb sajátos döntési problémák a következők: a) A telepítés idejének megválasztása. A nyár végi ill. kora őszi telepítés előnye, hogy a következő évben a lucerna teljes termést adhat. Hátránya viszont, hogy a csapadék alakulása nagy kockázatot jelent, tehát biztonságosan csak akkor lehetséges, ha öntözési lehetőség van. Az öntözés viszont jelentősen megnövelheti a telepítés költségeit. A tavaszi telepítés biztonságosabb, de ez esetben az első használati évben legalább egy kaszálással kevesebb lehetséges. b) A telepítés módja lehet tiszta vetésben vagy takarónövénnyel való telepítés. A takarónövény szerepe a kikelő gyenge lucernanövények védelme pl. a szélerózióval szemben. Leggyakrabban ritkán vetett tavaszi árpát alkalmaznak takarónövényként. c) A trágyázás vonatkozásában speciális kérdésként merül fel, hogy milyen mértékben adagoljunk több évre előre egyes tápanyagokat ill. mennyire alapozzunk az évenkénti ill. kaszálások utáni ún. fejtrágyázásra. B. A lucerna használatával kapcsolatosan az alábbi főbb döntési problémák merülnek fel: a) A kora tavaszi kezelésekre vonatkozó döntések, mint az áttelelt állomány fogasolása, trágyázása, esetleges növényvédelmi kezelése b) Ha van rá lehetőség az öntözés alkalmazására vonatkozó döntés (az öntözések száma, módja és mennyisége) c) Mivel a lucerna és számos hasonló ágazat tipikusan időtől függő termelési folyamat ezért az egyik legfontosabb sajátos döntési probléma az időráfordítás optimalizálása, amely az időtől függő termelési folyamatok első típusára 69

70 vonatkozó elvek szerint történik, amelyeknél mind a ráfordítás, mind a hozam oldal függ az időtől. Ezen belül az időráfordítás optimalizálás két vonatkozásban is felmerül: ca. Éven belül az egyes növedékek időhosszának meghatározása, ami egyben az évenkénti kaszálások számának meghatározását is jelenti. A lucerna és hasonló ágazatok esetében nehézséget jelenthet, hogy a kaszálások között eltelt idő nagy mértékben befolyásolja a termék beltartalmi (takarmányozási) értékét (fehérje, karotin és rosttartalom). Másrészt az ilyen szálas takarmányoknak sok más országtól eltérően nincs kialakult piaca, tehát a termék pénzbeli értéke csak becsléssel, esetleg más vállalatoktól történő árajánlat kérésével vagy azonos takarmányozási értéket képviselő piacképes takarmányok ára alapján határozható meg. cb. A lucerna optimális élettartama, használatban tartási ideje (általában 3-5 év) ugyancsak tipikusan időráfordítás optimalizálási probléma, amely folyamatos újratelepítés esetén a meglévő állomány következő évben várható jövedelmének (MNJ) és az új telepítés átlagos jövedelmének (ÁNJ) összevetése alapján oldható meg. A lucerna ágazat betakarítása is számos sajátos döntési problémát vet fel (kaszálás, bálázás, szállítás). Ugyanígy a tárolás is, amelynek a módja (hideglevegős szárító berendezésen, bálázott széna kazlas, vagy fedett szénatárolóban való tárolása stb.) nagymértékben meghatározza a széna minőségét. Ezeket itt részletesen nem tárgyaljuk, mivel a szükséges takarmányozástani és műszaki ismeretek alapján kidolgozott változatok közötti választás az általános ökonómiai döntési szabályok szerint megoldhatók Az ültetvényes ágazatok főbb ökonómiai és szervezési kérdései Az ültetvényes ágazatok közül a legfontosabbak a különböző gyümölcstermesztő ágazatok, a szőlő, energiafűz, a gazdasági célú erdő. Ez utóbbi mint egyben sajátos megújítható multifunkcionális természeti erőforrás inkább a környezetgazdaságtan tárgykörébe tartozik. Az ültetvényes ágazatok legfontosabb sajátosságai a következők: A. Termesztési (gazdasági) folyamatuk három jól elkülöníthető gazdasági szakaszra bontható: a) Az ültetvény létrehozása, telepítése, ami tipikus hosszú távú befektetés, ezen belül is az ültetvény mint sajátos állóeszköz létrehozására irányuló beruházási tevékenység. b) Az ültetvény ápolása, kezelése a termőrefordulásig, ami az ültetvény típusától (fajta, művelési mód stb.) függően több évig tart és jelentős költségekkel jár, miközben az ültetvényből termelési érték, ill. bevétel nem származik. A telepítés és az ápolás költségei együttesen jelentik a termőrefordult ültetvény mint állóeszköz teljes értékét. c) A termőre fordult ültetvény művelése vagyis az évenkénti termelés. 70

71 Az ültetvényes ágazatoknál különös jelentősége van az időjárási tényezők által okozott kockázatnak. A virágzás idején vagy közvetlenül azt követően bekövetkező fagy az egész várható termés elvesztését okozhatja, vagy meleg és csapadékos időjárás esetén a gombabetegségek ellen védekezés jelentős többletköltséget okoz. Ha nem sikerült a védekezést optimális időben elvégezni, akkor feleslegesen nagy költség jelentkezik és ugyancsak elveszhet az egész termés (pl. szürkerothadás a szőlőnél). Súlyos probléma, hogy az ültetvény akkor is ápolást (növényvédelem, metszés, tápanyag-utánpótlás stb.) igényel, ha az adott évben hozam ill. bevétel nem érhető el. Ez nyilvánvalóan szükséges a következő évek termelése érdekében. Ez súlyos pénzügyi helyzetbe hozhatja a vállalkozást. Ennek enyhítésére szolgálnak az olyan kezdeményezések, hogy az ültetvényekkel rendelkező gazdálkodók és az állam együtt olyan kockázati pénzalapot hozzanak létre, amelyben a gazdálkodók és az állam egyaránt eszközöl befizetéseket minden évben, függetlenül attól, hogy az egyes években szenvedtek-e kárt vagy sem. Az ültetvényes ágazatok kiemelkedő jellemzője, hogy nagy kézimunka igényük van, különösen is két művelet, a metszés és a betakarítás (szedés) esetében. Ezen műveletek gépesítésére is léteznek különböző gépi megoldások (metsző gépek, rázógépek, szőlőkombájn), de ezek egyrészt csak rosszabb minőségű munkára képesek vagy kiegészítő kézi beavatkozást igényelnek (pl. metszés), illetve károsíthatják az ültetvényt és rontják a betakarított termést minőségét. (szennyezettség, zúzott termés). Az így betakarított termés általában csak bizonyos élelmiszeripari célokra (pl. gyümölcslé készítés) alkalmas. A gépesítés lehetőségeit nagymértékben meghatározzák a telepítési mód jellemzői is. Az ültetvényes ágazatok tipikus hosszú távú időtől függő folyamatok. Vagyis az ültetvény életkorától függően a termőképességük évről-évre növekszik, majd egy idő után csökkenni kezd. Az élettartam során a termőképesség alakulása bizonyos mértékig befolyásolható (metszési mód, ifjítás, stb.). Az ültetvény életkora jelentős költségtételeket is befolyásol (a metszés munkaigénye, permetezések, szedés költségei, stb.), tehát az ültetvényes ágazatok az időtől függő, termelési folyamatok első típusába sorolhatók (lásd: pont). Felmerül tehát az ültetvény optimális élettartamának meghatározása mint döntési probléma. A. Ha feltételezzük, hogy az ültetvényt a lényeges jellemzőket (faj, fajta, művelési mód stb.) figyelembe véve azonos ültetvénnyel fogjuk újratelepíteni, akkor az előbbiekben az pontban leírt szabályt kell alkalmazni az ültetvényes ágazatok hosszú távú folyamat jellegét is figyelembe véve. Ez azt jelenti, hogy a meglévő ültetvény következő évben várható nettó jövedelmét (marginális nettó jövedelem MNJ 1 ) kell évről évre összehasonlítani az új ültetvény várható egy évre jutó átlagos nettó jövedelmével (ÁNJ 2 ). Mivel hosszabb időről van szó, a meglévő ültetvény helyett telepítendő új ültetvény évenkénti átlagos jövedelmét úgy kell megállapítani, hogy a különböző élettartamok alatt összesen elérhető jövedelem jelenre diszkontált összegéből annuitást számolunk. (Lásd: Agrárökonómia I. 8.3 pont) 71

72 B. Ha az ültetvény újratelepítését nem tervezzük, akkor a meglévő ültetvényt addig kell használatban tartani, amíg a következő évben várhatóan felmerülő költségek (határ vagy marginális költség (MK) éppen egyenlő lenne a következő évben várható termelési értékkel ill. bevétellel (MTÉ) vagyis amikor a határ vagy marginális fedezeti hozzájárulás már nulla lenne (MFH = 0) Természetesen az előbbi A., és B. pontban vázolt döntési lehetőségek az ültetvényes ágazatoknál nagymértékű kockázattal terheltek. A hosszú időtáv alatt alapvetően megváltozhatnak a piaci igények, ezért csak durva becslések lehetségesek a költségek és a termékárak, stb. vonatkozásában. Ez is annak fontosságát hangsúlyozza, hogy az ültetvényes ágazatoknál a legdöntőbb a telepítésre vonatkozó döntés gondos előkészítése. Egyes ültetvényes ágazatoknál a terméket azonnal értékesíteni kell mert az csak frissen fogyasztható, vagy konzervipari feldolgozással tartósítható (csonthéjasok, bogyós gyümölcsűek). Más esetekben a termék egy ideig eltartható ill. hűtő tárolóba helyezve később is értékesíthető. Ezekkel a problémákkal itt részletesebben nem foglalkozunk, de azt célszerű hangsúlyozni, hogy a legkedvezőbb megoldás az lenne, ha a termelők szövetkezetek létrehozásával igyekeznének megoldani a feldolgozás, tárolás és értékesítés problémáit. 72

73 6. A NÖVÉNYTERMESZTÉS TERVEZÉSE 6.1. A növénytermesztés főbb tervezési problémái A növénytermesztési ágazatok tervezése mindig központi és sok esetben neuralgikus pontja a mezőgazdasági vállalati tervezésnek. Ennek fő okai az alábbiakban foglalhatók össze: az ágazatok, táblák sok esetben nagy száma miatt egy tervezési változat kidolgozása is nagymennyiségű adat kezelésével járó, időigényes munka, a tervezés során viszonylag sok az évről-évre változó adat (vetésszerkezet, ráfordítások félesége és ára, stb.), ennek következtében a tervezés ritkán oldható meg az előző évi terv aktualizálásával, az elsődlegesen ágazati szinten készített tervekből a vállalati vezetés különböző szintű és részletezettségű kigyűjtéseket, összesítéseket igényel, melyek módosítása az alaptervek változásakor - legalábbis manuális úton - szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a tervek készítőit. A felsorolt tényezők mindegyike külön-külön is elegendő indokot jelentene a tervezés hagyományos formáinak ellehetetlenülésére. Együttes jelentkezésük, melyet a gazdasági környezet változásának gyorsulása tetéz, fokozódó jelentőséget ad azon törekvéseknek, melyek a tervezés rugalmasságát a tervezésre fordított munka csökkentése mellett próbálják elérni. A növénytermesztés alaptevékenységi jellegéből adódóan, még ha nagyobb önállósággal rendelkező szervezeti formában valósul is meg, meghatározó szerepet foglal el a vállalati működésben, így a vállalati tervben is. Ebből adódóan a tervezés során feltétlenül szükséges a következő kapcsolódási lehetőségek figyelembevétele: az állattenyésztés takarmányigénye, az állattenyésztés trágyatermelési lehetőségei, a meglévő készletek, munkaerő-, gép, épület stb. kapacitások, az értékesítési lehetőségek, a beszerzési lehetőségek, a hitelfelvételi lehetőségek, a költség-jövedelem és pénzügyi (likviditási) elvárások. A növénytermesztés mozgásterét befolyásoló említett tényezők figyelembevételével a növénytermesztési ágazatok jövedelmezőségét a következő - részben befolyásolható - tényezők határozzák meg : a termelt növényfajok, fajták, a technikai hatékonyság szintje(a ráfordítás-;hozam kapcsolatok színvonala), a termelés volumene, a vásárolt erőforrások ára, az előállított termékek ára. Természetesen a különböző növények jövedelmezősége, a termelés technikai módszere, a marketing stratégia nagymértékben változik a földrajzi elhelyezkedéssel és az adott 73

74 gazdaság erőforrásai szerint. A növénytermesztés tervezésekor a következő főbb döntési problémák jelentkeznek: a) a vállalaton belüli és azon kívüli lehetőségek, valamint igények figyelembevétele, illetve kielégítése mellett milyen növénytermesztési ágazatokat kell, illetve célszerű kialakítani és mekkora legyen ezen ágazatok mérete a legnagyobb vállalati jövedelem elérése érdekében; b) az erőforrások felhasználásában az egyes ágazatok megvalósítása során milyen lehetőségek kínálkoznak, és ezeknek milyen a vállalati eredményt befolyásoló szerepük. Az a) pont tulajdonképpen a "mit" és a "mekkora méretben" kérdéseket foglalja magában, melyekre a növénytermesztés termelési szerkezetének kialakításával kaphatunk választ. A szerkezetkialakítás végső soron a vetésterv meghatározását jelenti. A b) pontban megfogalmazott problémát a "hogyan" kérdéssel azonosíthatjuk. Ez esetben az a) pont alatt felvetett tényezőket (milyen növényt, mekkora területen) - ideiglenesen - adottnak tekintjük és a tervezés során célunk a technológiai folyamat (a hozam - ráfordítás kapcsolatok) kidolgozásával az egyes ágazatok költség - jövedelem viszonyainak (adatainak) a meghatározása A növénytermesztés tervezésének lépései Vetésterv Hozamok Főtermék Melléktermék Anyagszükségletek Tápanyag Vetőmag Növényvédőszer Műveletek Gépi műveletek Kézi műveletek Bevétel - költség - jövedelem Vetésterv A növénytermesztés vetésszerkezeti tervének összeállításában először az állatállomány takarmányigényét elégítjük ki, majd a fennmaradó területet osztjuk szét az árunövények között. A vetésterv meghatározása során az alábbi kérdések eldöntése történik meg: melyek legyenek a termesztendő növények, 74

75 mely táblákon és mekkora területen történjen e növények termesztése. A vetésterv kialakítása az előzőekben ismertetteken kívül az alábbi (általában korlátozó) tényezők figyelembevétele mellett történjen: az egyes növények önmaguk után történő termeszthetősége (a vetésváltás korlátai), az egyes táblák ökológiai adottságai, az egyes táblák termesztési eredményei, a keskeny- és széleslevelű növények megfelelő aránya, különös tekintettel a pillangósnövények területi arányára a másodtermesztés lehetőségei. A növények termesztési aránya vagy a vetésszerkezet adja meg az egyes növények térbeli egyásmellettiségét egy éven belül. Ebből a vetésváltás összeállítása révén kapjuk meg az egyes növények egymás utáni (időbeli) sorrendjét a különböző évek során ugyanazon a táblán. Valójában a vetésforgó összeállítása a biztosíték arra, hogy a vetéstervben rögzített területi arányokat a valóságban is meg lehet valósítani. Ezért elsőként a vetéstervben a vetésváltás összetételét, a szakaszok számát és területi arányait, valamint a vetésváltáson kívüli legelő+kaszáló területek nagyságát kell meghatároznunk, mindezt persze a terület állateltartó és trágyaelbíró kapacitásának figyelembevételével. Fontos, hogy a növényeknél a tervezési területen potenciálisan - reálisan - elérhető átlagos hozamokkal számoljunk. A melléktermékek fajlagos mennyiségét a főtermék/melléktermék arányszámok segítségével számítsuk ki Szerves és műtrágya felhasználás A következő táblázatban a szerves- és műtrágya felhasználás tervezését végezzük el. A számítás alapelve az, hogy az egyes növények tápanyagigényét elsősorban szervestrágyákkal igyekszünk kielégíteni, majd a fennmaradó un. korrigált hatóanyag igények alapján lehet a szükséges műtrágyák mennyiségét meghatározni. A számítás a következő lépésekben törtéhet: A szántóföldi termőhely és a talaj tápanyagellátottsági szintje alapján megadjuk az 1 tonna termés előállításához szükséges N-P-K hatóanyag mennyiségeket. A félreértések elkerülése végett a szántóföldi termőhely típusát és a talaj tápanyagellátottsági szintjét mindig tüntessük fel, ahol szükséges. A tervezett hozamok, a növények területe és a fajlagos hatóanyag szükségletek alapján számítsuk ki a összes területre vonatkozó tápanyagigényt (N-P-K bontásban). Adjuk meg, hogy mely növények kaphatnak szervestrágyát, majd az állatlétszám és annak trágyatermelése alapján kalkulált összes trágyamennyiséget "osszuk szét" a szóba jöhető növények között. Ügyeljünk arra, hogy reális szervestrágya mennyiségeket szerepeltessük, mert pl. 5 t/év/ha kijuttatása gazdaságtalan. A szervestrágyák tápanyagtartalma alapján számítsuk ki, hogy a felhasznált szervestrágyák mennyivel csökkentették az egyes növények tápanyagigényét. Az így kapott, un. korrigált tápanyagigényt kell (vagy lehet) műtrágyák felhasználásával kielégíteni. 75

76 A műtrágyák felhasználásának tervezésénél a korrigált tápanyagigény értékekből kiindulva, a felhasználható műtrágyák hatóanyagtartalma alapján számítsuk -növényenként - a szükséges műtrágyák tényleges mennyiségét Vetőmag felhasználás A tervezés következő lépésében a vetőmag felhasználást határozhatjuk meg. A m 2 -kénti csíraszám szükséglet és a vetőmagvak minőségi paraméterei alapján meghatároztuk az 1 ha-ra és az adott növény teljes területére szükséges vetőmag mennyiséget. Itt kalkulálhatjuk a vetőmagvak fajlagos nitrogén tartalma alapján azt az összes nitrogén mennyiséget is, mely vetőmagvak formájában a gazdaság nitrogén körforgásába kívülről bekerül Gépi-, kézi műveletek költségei, anyagköltségek, hozamok értékesítési árai Az egyes növények technológiáinak műveleti szintű kidolgozása előtt célszerű a technológiák során felhasznált anyagok (vetőmagvak, növényvédőszerek, bálazsineg, stb.), és alkalmazott (kézi, gépi) műveletek fajlagos költségét, valamint a fő és melléktermék hozamok értékesítési árait áttekinteni. Az adatok forrását a szövegben tüntessük fel. A gépi- és kézi műveleteknél a bérmunkaként igénybevett szolgáltatások - jelenleg átlagosan elfogadott - költségeivel számoljunk. Ezeknek természetesen nyereségtartalma is van, tehát saját munkavégzés esetén ezek a költségek általában alacsonyabbak. A gépi munkák költségének számításakor amennyiben standard adatokkal kívánunk dolgozni, segítséget nyújthat az FVM Műszaki Intézetének Mezőgazdasági gépi munkák költsége c. évente frissített kiadványa Gépi műveletek költségének megállapítása Az egyes műveletek elvégzéséhez használt erőgépek és munkagépek -- teljesítmények figyelembevétele melletti -- összekapcsolása történik itt meg, amely alapján adott művelet költsége számolható. Az alábbi táblázatban e számításra mutatunk be egy példát- Jel Megnevezés Egység Érték művelet neve szántás egysége ha erőgép típusa Zetor 6245 a erőgép költsége Ft/műó 1642 munkagép típusa KüHNE-CASE-IH KM-BJ b munkagép költsége Ft/műó 894 c gépkacsolat teljesítménye ha/műó 0,7 d műveleti költség Ft/műó 2536 e műveleti költség Ft/ha 3622 számítás: d=a + b 2536= e=d * (1/c) 3622=2536 * (1/0,7) 76

77 Kézi műveletek költségének összefoglalása Itt tüntetjük fel a növénytermesztési technológiák folyamán esetlegesen alkalmazott kézi műveletek (pl. kapálás) fajlagos értékeit. Célszerű a munkabérek közterhét is belefoglalni az értékekbe. A magyar gazdaságban a bérköltség elszámolását tekintve meglehetősen sajátos kettős helyzet van. Így a jogi személyiségű társas vállalkozásoknál a dolgozók munkabére a termelési költség része, tehát a bért az önköltség is tartalmazza, míg az egyéni vállalkozásoknál (mezőgazdasági kistermelőknél) a saját részünkre felhasznált összeg többnyire nem része a termelés költségének, viszont az alkalmazott bére és a felmerült közteher (stb.) igen. Nyilvánvaló, hogy e rendszer miatt a kétféle önköltség összehasonlítása csak módosítással lehetséges. A helyes megoldás az, ha az egyéni vállalkozók által kimutatott termelési költségek a teljes bérköltséget, s ennek közterheit is tartalmazzák. (Ezt a módszert követi az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet is.) E javaslat természetesen csak a termék önköltségének megítélésére vonatkozik, s nem az adótörvények módosítására. Az a felfogás ugyanis, hogy az egyéni vállalkozó esetében a munkabér nem merül fel, tehát a termelés költségei között nem kell szerepeltetni, hibás, mert minden gazdálkodási tevékenység során van elvárható jövedelem, tehát a gazda- és családja munkaerejét értékelni kell. Ugyanakkor - ha a munkabért nem számítják a költségek közé - az amortizációs költség szerepeltetése is vitatható, mert a konkrét munkavégzés során az sem meri~'1 fel. Ezt a fonalat követve a javítási költség terhelése is kétséges lehet, hiszen ez is csak időnként kerül kifizetésre, tehát nem arányos az elvégzett tényleges munkával. Mindezek alapján az a következtetés vonható le, hogy minden gazdasági tevékenység során indokolt (szükséges) a ténylegesen felmerülő, illetve elvárható költségek felszámolása, s nem célszerű a bérköltséget elhagyni. (Ennek ellenére a segédletben a gépüzemeltetési költségeket tartalmazó táblázatokban két közvetlen költségoszlop szerepel, nevezetesen bér és közteher költség nélkül, illetve ezzel együtt. ) Fajlagos anyagköltségek felsorolása Itt tüntetjük fel a növénytermesztési technológiák folyamán felhasznált anyagok (vetőmagok, növényvédő szerek, trágyák, stb.) fajlagos értékeit Főtermék- és melléktermék hozamok fajlagos értékesítési árai Itt tüntetjük fel a hozamok fajlagos értékesítési árait fajlagos értékeit Növénytermesztési technológiák A vetésszerkezetben meghatározott növények részletes technológiai tervének kidolgozásakor tematikusan eltérő, de szerkezetileg azonos felépítésű táblázatokkal dolgozzunk, melyeknél minden egyes növény esetében az alábbi tényezőket kell meghatározni: a tervezett ráfordítások és hozamok féleségét, a tervezett ráfordítások és hozamok felmerülésének időpontját (hónap), és végül a tervezett ráfordítások (műveletek, anyagfelhasználások) és hozamok 1 ha-ra érvényes mennyiségét. 77

78 Az egyes növények 1 ha-ra ilyen módon elkészített fajlagos technológiai terve azért előnyös, mert a modell input adatainak esetleges változtatásakor (pl. területi arányok módosítása) nem kell újraszámolni a technológiát (hacsak nem pont a technológiában eszközölünk változtatást), hanem az 1 ha-ra érvényes fajlagos változó költséggel és fajlagos termelési értékkel dolgozhatunk tovább A növénytermesztés jövedelme Ezután a fajlagos növénytermesztési technológia táblázatból gyűjtsük ki egy összesítő táblázatba az 1 ha területre számított változó költségeket, termelési értékeket és egyéb adatokat, ahhoz, hogy kiszámolhassuk az egyes növények jövedelmezőségét. A táblázat mutatóinak számítása az alábbiak szerint történik: MEGNEVEZÉS M.E. A számítás módja Gépi műveletek Ft/ha A termesztéstechnológiákban számított gépi költsége műveleti költségek összege 1 ha-ra Munkabér + közteher Ft/ha A termesztéstechnológiákban számított kézi műveleti költségek összege 1 ha-ra Agyagköltség Ft/ha A termesztéstechnológiákban számított anyagköltségek összege 1 ha-ra Összes közvetlen Ft/ha A gépi-, kézi műveletek költségének és az költség anyagköltségnek az összege 1 ha-ra Általános költség Ft/ha Az összes közvetlen költség megjelölt százaléka Teljes költség Ft/ha Az összes közvetlen költség és az általános költség összege Termelési érték Ft/ha A növénytermesztési technológiában 1 ha-ra számított főtermék és melléktermék hozamok értékének összege Fedezeti hozzájárulás Ft/ha Termelési érték összes közvetlen költség Nettó jövedelem Ft/ha Termelési érték teljes költség Főtermék hozam t/ha A vetésváltás -ban meghatározott hozam Melléktermék hozam t/ha A vetésváltás -ban meghatározott hozam Közvetlen önköltség Ft/t Összes közvetlen költség/főtermék hozam Teljes önköltség Ft/t Teljes költség / főtermék hozam Termelési érték Ft/t Hektáronkénti termelési érték / főtermék hozam Fedezeti hozzájárulás Ft/t Hektáronkénti fedezeti hozzájár. / főtermék hozam Nettó jövedelem Ft/t Hektáronkénti net. Jövedelem / főtermék hozam Fedezeti pont t/ha Hektáronkénti teljes költség / tonnánkénti termelési érték 78

79 MEGNEVEZÉS M.E. A számítás módja Költségszint % Azt fejezi ki, hogy a tonnánkénti termelési értéknek hány százalékát teszi ki a tonnánkénti teljes önköltség. Tehát a képlet: (teljes önköltség*100)/termelési érték Jövedelmezőségi ráta % Azt fejezi ki, hogy a hektáronkénti termelési értéknek hány százalékát teszi ki a hektáronkénti nettó jövedelem. Tehát a képlet: (nettó jövedelem*100)/termelési érték A jövedelmezőségi mutatók alapján értékeljük a növénytermesztési ágazatot (árunövények, takarmánynövények)! 79

80 7. MODELL-TERV A BIRTOKTERVEZÉS MÓDSZERÉNEK BEMUTATÁSÁRA 7.1. A modellszámítás célkitűzése A példaként választott ökológiai gazdaság működési tervének kialakításakor az alábbi hosszú távú célkitűzések fogalmazódtak meg: sokoldalú növénytermesztés (gabona, olajos növények, pillangósok, tömegtakarmányok, egyéb kultúrák), sokoldalú állattenyésztés (tejelő tehén tartás, hízómarha, juh, sertés, baromfi), gyümölcs- és zöldségtermesztés, tájvédelem, az előállított termékek feldolgozása. A továbbiakban bemutatásra kerülő terv a fenti irányelvektől elsősorban abban tér el, hogy némileg leegyszerűsített, a gyümölcs- és zöldségtermesztéssel nem számol, a sokoldalú állattenyésztés -t pedig csak a tejelő szarvasmarha tartás képviseli A modell felépítése és az elemzés lépései A modellezés során elsőként a tervezéshez szükséges alapadatokat kell meghatározni. Jelen esetben ez a fejlesztési cél, a méret és a tervezett gazdaság területének meghatározását jelenti. Második lépésként az egyes gazdálkodási módok közül ki kell választani az adottságoknak, a meglévő szaktudásnak és az igényeknek megfelelőt. Ezután következik a terület állateltartó képességének vizsgálata, majd a növénytermesztési és állattenyésztési technológiák meghatározása. A modellezés utolsó elemét a gazdasági (beruházási, finanszírozási, stb.) számítások alkotják. A terv elkészítésekor az állattenyésztés méretéből és annak takarmányigényéből indultunk ki. Ezt követően alakítottuk ki a vetésszerkezetet, majd a növénytermesztés technológiai terveit. A termelési költségek számítása után került sor a feldolgozási-értékesítési terv elkészítésére. Következő lépésként pedig - a szükséges beruházások számbavétele alapján - a finaszírozás lehetséges módozatait vizsgáltuk meg. Végül dinamikus beruházásgazdaságossági mutatók képzésével és érzékenység vizsgálatokkal igyekeztünk a vállalkozás hosszútávú - ökonómiai - fenntarthatóságát bemutatni. A továbbiakban a felsorolt lépések sorrendjében ismertetjük a számítások elveit és a kapott eredményeket. (A gazdaságossági számításokat számítógépes kalkulációs táblázatokban készítettük el, EXCEL 7.0 táblázatkezelő program segítségével.) A modell egymásra épülő számítógépes táblázatok rendszeréből áll. Ezzel igyekeztünk megteremteni annak a lehetőségét, hogy főként az árakban és a termelés naturális mutatóiban (pl. szántóterület nagysága, állatállomány csoportok, állatlétszám, hozamok, takarmányigények, stb.) végrehajtott változtatások viszonylag könnyen végigvezethetők legyenek az összes táblázatban. Ezenkívül természetesen bármilyen, az alapadatokat érintő változás azonnal megjeleníthető az eredményekben. Az anyagárakat az év végi árakon adtuk meg. A gépi műveletek költségeinél a külső szolgáltatók által a térségben alkalmazott, ÁFA mentes díjtételekkel számoltunk, mely 80

81 összegek természetüktől fogva nyereséget is tartalmaznak, tehát saját munkavégzés esetén ezek a költségek általában alacsonyabbak. Ennek ellenére a teljes tervezési időszakban ezekkel a díjtételekkel számoltunk, mivel a gazdaság jelenlegi gépellátottsági szintje nem tette lehetővé, hogy saját eszközökkel történő saját munkavégzést feltételezzünk A tervezés kiinduló feltételei A kiinduló vagy alapadatok ismeretében a kiválasztott gazdálkodási mód állattenyésztési technológiára vonatkozó kritériumai a következők: a számosállat /hektár érték 0,2-2,0 (Demeter minősítés), de 0,5 sz.á./ha alatt trágyahiány figyelhető meg, míg 1,5 sz.á./ha felett az állatok takarmányigénye saját termelésből nem elégíthető ki, a napi takarmányadag szárazanyag tartalmának 20%-a származhat minősített biogazdaságból, konvencionálisból csak 10%, de nem haladhatja meg az éves szükséglet 20%-át, a takarmányozás tömegtakarmányokra alapozott (10 kg szárazanyag/nap), az állatok elhelyezésénél alapelv a gondos, természetszerű bánásmód, gondoskodni kell bőséges alomanyagról (mélyalmos istálló esetében 7-10 kg/nap), az épületek természetes megvilágítása és szellőzése mellett az is fontos, hogy illeszkedjenek a környezetbe Az állattartással kapcsolatos számítások A szabályok figyelembevételével a gazdaság tervezését a kettőshasznosítású Magyartarkára alapozott szarvasmarha ágazat kialakításával indítottuk. Az állattartás azonban - nagy beruházási igénye miatt - csak két év után indulna, addig biodinamikus növénytermesztés folyna. A növénytermesztésben képződő nyereség részben megalapozná az állattenyésztési beruházások forrás-fedezetét A terület állateltartó képessége és a gazdaság naturális mutatói A tervezés első lépéseként - az állattenyésztés méretének közelítő meghatározása érdekében - elvégeztük a terület állateltartó-képességének vizsgálatát. Elsőként a növénytermesztési termőhelyi adottságokból kiindulva meghatároztuk a növényfajonkénti termésátlagokat (Antal, 1987), ezeket átszámítottuk gabonaegységre (GE), majd meghatároztuk a - GE-ben kifejezett - átlagos hozamot. A GE-ben kifejezett hozamok valamint az átlagos összetételű állatállományok évi átlagos takarmányigénye alapján határoztuk meg a terület számosállat eltartó képességét. A számítások alapján megállapítható volt, hogy a fejlesztési célok (150 db tehén) az állateltartó képesség oldaláról vizsgálva megalapozottnak tekinthetők. A leendő üzem az állattartás méretének és az állomány összetételének stabilizálódását követően, kb. 7 év múlva (2003-ban) a 9. táblázat szerinti főbb naturális mutatókkal rendelkezik. 81

82 9. táblázat A gazdaság főbb naturális mutatói Megnevezés Mértékegység Mennyiség Szántóterület: ha 297 Ebből pillangós: ha 66 Egyéb ha 29 tömegtakarmány: Árunövény: ha 202 Gyep: ha 161 Tehén: db 150 Termelt tej: Liter/db 5000 Az üzem 524 ha-ból 458 ha művelt területtel számoltunk. A fennmaradó 66 ha a biogazdaságban nélkülözhetetlen biotóp-hálózat kialakításához szükséges. A gazdaság földhasználatának területkimutatása az integrált földhasznosítási terv alapján a 10. táblázat szerint alakul. 10. táblázat A gazdaság területkimutatása Megnevezés Terület [ha] Összes szántóföldi bioterület 378,02 Összes gyep és legelőterület 79,20 Szántó és gyepkultúra összesen 458,16 mintaterület 4,75 zöldséges terület 1,73 gyümölcsös 2,76 árokpart 0,86 vízgyűjtő terület 7,81 állatok etetőhelye 1,76 gépek felvonulási területe 0,58 keskeny zöld sávok 0,42 gyümölcsfasor 0,76 sövény (kerítés) 8,86 helyreállított partmenti élőhely 1,37 újraerdősített terület 2,60 vizesárok 0,09 utak 6,60 épületek 4,14 erdő 16,25 fasor 5,08 Összes egyéb földhasználat 66,44 ÖSSZES FÖLDTERÜLET 524,60 82

83 Az állatállomány korcsoport szerinti összetétele Az állattartás tervezését az állatállományváltozási terv összeállításával kezdtük, amelyben a takarmányozási és tartástechnológiai sajátosságok figyelembe vételével az alábbi termelési csoportokkal számoltunk (11. táblázat): 11. táblázat Az állatállomány-csoportok Sorszám Állatfaj Takarmányozási napok száma időszak 1 termelő tehén nyáron 153 V.- IX. 2 termelő tehén télen 212 X. - IV. 3 növendék üsző nyáron (4-18 hó) 153 V.- IX. 4 növendék üsző télen (4-18 hó) 212 X. - IV. 5 itatásos borjú 60 napig 365 I. - XII. 6 borjú napig 365 I. - XII. 7 szárazonálló tehén nyáron 153 V.- IX. 8 szárazonálló tehén télen 212 X. - IV. 9 vemhes üsző nyáron (7. hó-ig) 153 V.- IX. 10 vemhes üsző télen (7. hó-ig) 212 X. - IV. 11 tenyészüsző nyáron (7-9.5 hó) 153 V.- IX. 12 tenyészüsző télen (7-9.5 hó) 212 X. - IV. A korcsoportok alapján történik a takarmányadagok összeállítása, illetve a korcsoportok havonkénti takarmányozási napjai alapján a havi takarmány szükséglet és költség számítása Az állatállomány változási terv Az állatállomány kialakítását 1999 őszén 50 db vemhes üsző vásárlásával indítjuk, majd 2-4 havonta újabb db héthónapos, vemhes üsző beszerzésével érjük el a kívánt 150 darabos tehénállományt. Az állatállomány betelepítésének ilyen módon való széthúzásából számos közvetett illetve közvetlen előny származik. Nem egyszerre, hanem három részletben kell a szükséges vételárat előteremteni. A telep nem a maximális kapacitáson kezd működni, hanem fokozatosan kerül beüzemelésre. Az ellések széthúzódnak, így kellő idő van a következő ellési csúcsra felkészülni. A fokozatos feltöltéssel a napi tejtermelés már az első években is viszonylag egyenletes lehet, mivel az egyes csoportok laktációs csúcsai is széttolódnak és a szárazonállási periódusok sem egyszerre következnek be. A szakaszos betelepítés lerövidíti a stabil összetételű illetve az időben kiegyenlített hozamú állomány kialakulásához szükséges időtartamot, ami négy-öt év alatt a piac oldaláról is kiszámítható és megközelítőleg havonként azonos volumenű tej értékesítést biztosít. Az osztott betelepítés a későbbi állománycsere illetve pótlás finanszírozása szempontjából is jelentős, mert a selejtezések nem koncentráltan, hanem porlasztva jelenkeznek. Az állomány összetételének stabilizálódása 2003-ra várható, amikorra az alábbi átlagos állományi létszámmal számolhatunk (12. táblázat): 83

84 12. táblázat Az állatállomány létszáma 2003-ban Megnevezés Létszám [db] Termelő tehén 150 Szárazonálló tehén 24 Borjú 55 Növendék üsző 87 Vemhes üszú 7 hó-ig 9 Vemhes üsző hó-ig 16 A tehenállomány utánpótlását kizárólag saját üszőneveléssel oldottuk meg. A kalkulációnkban a bikaborjakat négyhónaposan értékesítettük, viszont valamennyi megszületett üszőborjút beállítottuk az üszőnevelésbe. Ezáltal egyrészt szélesítettük a tehénpótlás szelekciós bázisát, másrészt a felesleges vemhes üszők értékesítésével jelentős többlet árbevételi forrásra tettünk szert A takarmányozási terv Az állattenyésztés takarmányozási terve az egyik legfontosabb eleme az üzemi tervnek, hiszen jelentős hatással van a vetésszerkezet alakulására, így az egész üzem gazdaságosságára. A takarmányadagok összeállításánál egy 5000 literes tejhozamú (305 nap, 3,6 % tejzsír), átlagosan 600 kg-os tömegű tehén szükségleteit elégítettük ki. A nettó energia igényen alapuló számításainknál az egyes takarmányféleségeket a közepes illetve a jó minőséghez tartozó beltartalmi értékekkel vettük figyelembe. A szükséges takarmánymennyiség jelentős hányadát legeltetéssel biztosítjuk. A téli takarmányszükségletet is részben a gyephozamra alapozva, füves-, rozsos bükkönyös és lucernás szenázs formájában terveztük. A hazai - elsősorban konvencionális - gyakorlathoz képest talán feltűnő, hogy a kukorica szemes és siló formában teljesen hiányzik a takarmánytervből. Ennek elsősorban az az oka, hogy a kukorica termesztését, annak viszonylag magas tápanyagigénye és gyomosodási veszélye miatt igyekeztünk kiiktani mind a vetéstervből, mind a takarmányok köréből. Az összeállított takarmányozási tervnek a legnagyobb hányadot kitevő termelő tehén téli és nyári takarmányozására vonatkozó részletét a 13. táblázat mutatja: 13. táblázat A termelő tehén nyári- és téli takarmányadagjai Megnevezés M.E. Egységár (elszám. ár) termelő tehén nyáron télen Összes takarmány költség Ft/db/nap Takarmányozási napok száma nap legelőfű kg búzás, rozsos bükköny v. zabos borsó kg borsós kukorica csalamádé kg zöldlucerna kg lucernaszéna kg

85 Megnevezés M.E. Egységár (elszám. ár) termelő tehén nyáron télen réti széna, füveshere széna kg lucerna, rozsos bükköny, fűszenázs kg őszi búza kg árpa kg nyalósó kg alomszalma kg A táblázatban egyrészt megadtuk, hogy milyen takarmányokkal rendelkezik a gazdaság, ezek mennyibe kerülnek, másrészt korcsoportonként itt állítottuk össze az 1 napra szükséges takarmányok féleségét és mennyiségét. A táblázatból egy állat egy napi takarmányköltsége is leolvasható. E táblázat és a takarmányozási napok táblázata alapján lehet meghatározni az összes állat 1 évre jutó takarmányszükségletét Trágya- és alomszalma termelés és felhasználás Az ökológiai módon gazdálkodó üzemeknél lényeges tervezési szempont az állatállomány trágyatermelésének és a növénytermesztés szervestrágya igényének az összehangolása. A gazdaság 150 db tehén és szaporulata után (14 t trágya/év/átlagtehén) évente kb t szervestrágya keletkezik, melyből a legelőn töltött időt levonva a szántóföldön felhasználható mennyiség mintegy tonna körül alakul. A gazdaság tervezett szervestrágya felhasználását a 14. táblázatban foglaltuk össze. A trágyaigény becslésénél 4 éves hatással számoltunk, ennek megfelelően az az éves trágyaigény meghatározásánál a teljes adag negyedrészét vettük figyelembe. 14. táblázat A szántóföldi növénytermesztés szervestrágya felhasználása Növény Trágyaigény [t/ha] Terület [ha] Trágya [t] őszi árpa borsós kukorica csalamádé őszi búza búzás vagy rozsos bükköny Napraforgó Összesen: Mindezek alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló szervestrágya-mennyiség a szántóföldi növénytermesztés trágyaigényét fedezi. Megvizsgáltuk a gazdaság alomszalma termelésének és felhasználásának évenkénti alakulását. Megállapítható, hogy a növénytermesztés alomszalma termelése lényegében fedezni tudja még a beállt (2003-ban) állatállomány szalma igényét is (15. táblázat). 85

86 15. táblázat Az alomszalma termelés és felhasználás alakulása Év Alomszalma (kg) Termelés Igény Egyenleg A tejtermelés és a sajtgyártás jövedelmezősége Az állattenyésztés értékelésénél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy egy újonnan létrehozott állományról van szó, ezért az állománylétszám felfutása illetve a stabilizálódásig eltelt időszak eredményei nem lehetnek mértékadók. Ennek ellenére az átmeneti időszakot is vizsgálnunk kell, mivel a tejtermelésnek a vállalati termelési szerkezetben betöltött súlya miatt meghatározó szerepe van a pénzügyi egyensúly kialakításában. Az eredményeket a 16. táblázat mutatja. Az első év igen gyenge eredménye (-58,6 Ft/l tej) azért jelentkezik, mivel az állománynak csak a harmada (és az is csak az év utolsó két hónapjában) termel, viszont a következő év csaknem teljes takarmányszükségletét (fűszenázs, széna, abrak) már ebben az évben meg kell termeltetni. A második és harmadik év jó eredményeket mutat (6,2 illetve 5,9 Ft/l), viszont nem szabad elfelejteni, hogy egy új állományról van szó és a selejtezéssel és az utánpótlással felmerülő többletköltségek még alig jelentkeznek. A harmadik évben már láthatóak az állománycsökkenés hatásai. A negyedik évben kezdenek termelésbe állni az első saját tenyésztésű tehenek. Az ötödik évre megközelítőleg rendeződhet az állomány összetétele, így ezt az évet (2003) lehet mértékadónak tekinteni (5,4 Ft/l). A kalkulációinkban megvizsgáltuk, hogy a tejelőállítás vertikumának sajtelőállítással való bővítése milyen hatást gyakorol a vállalkozás eredményességére. Feltételeztük, hogy az üzem a megtermelt tejből a hazai piacon ismert és jól értékesíthető holland jellegű (pl. gouda) félkemény sajtot állít elő. A beüzemelést követően az előállított összes napi tejmennyiségből sajtot készítenek. A napi literes feldolgozó illetve a tároló kapacitás lehetővé teszi, hogy az évszaki hatásból származó tejnövekedést is fel lehessen dolgozni. A modellben 60 napos érlelési idővel és 1 kg sajt előállításához 8,5 l tej szükséglettel számoltunk. 86

87 16. táblázat Az állattartás és a tejfeldolgozás jövedelmezősége Megnevezés M.e tehénlétszám (átlagos) Db tejhozam L takarmány költség Ft/db összes közvetlen költség Ft/db összes ágazati költség Ft/db Árbevétel Ft/db ágazati eredmény Ft/db Sajtgyártás nélkül takarmány költség Ft/l 81,0 22,7 23,1 25,1 21,8 összes közvetlen költség Ft/l 91,7 33,5 34,0 35,9 32,6 összes ágazati költség Ft/l 100,9 36,9 37,4 39,5 35,9 árbevétel Ft/l 42,3 43,1 43,2 44,1 41,4 ágazati eredmény Ft/l -58,6 6,2 5,9 4,5 5,4 Sajtgyártással takarmány költség Ft/l 81,0 22,7 23,1 25,1 21,8 összes közvetlen költség Ft/l 91,7 33,5 45,4 47,8 43,7 összes ágazati költség Ft/l 100,9 36,9 49,9 52,5 48,1 árbevétel Ft/l 42,3 43,1 54,6 62,7 64,5 ágazati eredmény Ft/l -58,6 6,2 4,6 10,1 16,4 A beindulást követő első időszakban a sajtelőállítás a készletek feltöltődéséig a csak tejelőálltáshoz képest az 1 liter tejre eső jövedelem csökken (5,9 Ft/l-ről 4,6 Ft/l-re), viszont késöbb - a tejtermelés és a sajtelőállítás stabilizálódását követően - a vertikumnak sajtgyártással való bővítése már többlet eredményt produkál. Az 1 kg sajton elérhető ágazati eredmény 102,4 Ft. Megállapítható volt, hogy a sajtelőállítás az adott feltételek mellett 11,0 Ft-tal növeli az egy liter tejen elérhető ágazati jövedelmet (9. táblázat). A bevételek és a költségek kalkulációinál itt is az egész modellre jellemző elveket követtük. A hozamoknál a nagyobb valószínűséggel elérhető szolidabb árakkal számoltunk, míg a ráfordítások, beruházások esetében az átlagos árszínvonalat igyekeztük figyelembe venni. Az amortizációs költségek kalkulációjánál a modell egységessége érdekében a beruházásgazdaságossági mutatók számításánál követendő elveket alkalmaztuk A növénytermesztéssel kapcsolatos számítások A növénytermesztés alaptevékenységi jellegéből adódóan - még ha nagyobb önállósággal rendelkező szervezeti formában valósul is meg - meghatározó szerepet foglal el a vállalati működésben, így a vállalati tervben is. Ebből adódóan a tervezés során feltétlenül szükséges a következő kapcsolódási lehetőségek figyelembevétele: az állattenyésztés takarmányigénye, az állattenyésztés trágyatermelési lehetőségei, a meglévő készletek, munkaerő-, gép, épület stb. kapacitások, 87

88 az értékesítési lehetőségek, a beszerzési lehetőségek, a hitelfelvételi lehetőségek, a költség-jövedelem és pénzügyi (likviditási) elvárások. A növénytermesztés mozgásterét befolyásoló említett tényezők figyelembevételével a növénytermesztési ágazatok jövedelmezőségét a következő - részben befolyásolható - tényezők határozzák meg : a termelt növényfajok, fajták, a technikai hatékonyság szintje (a ráfordítás-hozam kapcsolatok színvonala), a termelés volumene, a vásárolt erőforrások ára, az előállított termékek ára. Természetesen a különböző növények jövedelmezősége, a termelés technikai módszere, a marketing stratégia nagymértékben változik a földrajzi elhelyezkedéssel és az adott gazdaság erőforrásai szerint. Végeredményben tervezéskor a következő főbb döntési problémák jelentkeznek: a vállalaton belüli és azon kívüli lehetőségek, valamint igények figyelembe-vétele, illetve kielégítése mellett a legnagyobb vállalati jövedelem elérése érdekében milyen növénytermesztési ágazatokat kell, illetve célszerű kialakítani és mekkora legyen ezen ágazatok mérete az erőforrások felhasználásában az egyes ágazatok megvalósítása során milyen alternatív lehetőségek kínálkoznak, és ezeknek milyen a vállalati eredményt befolyásoló szerepe. Az a) pont tulajdonképpen a "mit" és a "mekkora méretben" kérdéseket foglalja magában, melyekre a növénytermesztés termelési szerkezetének kialakításával kaphatunk választ, amely végső soron a vetésterv meghatározását jelenti. A b) pontban megfogalmazott problémát a "hogyan" kérdéssel azonosíthatjuk. Ez esetben az a) pont alatt felvetett tényezőket (milyen növényt, mekkora területen) - ideiglenesen - adottnak tekintjük, és a tervezés során célunk a technológiai folyamat (a hozam-ráfordítás kapcsolatok) kidolgozásával az egyes ágazatok költség-jövedelem viszonyainak (adatainak) a meghatározása A vetésszerkezet, vetésforgó A növénytermesztés vetésszerkezeti tervének összeállításában először az állatállomány takarmányigényét elégítettük ki, majd a fennmaradó területet osztottuk szét az árunövények között. A vetésforgó illetve a szerkezeti arányok kialakításában elsődlegesen a biogazdálkodás elveit igyekeztük érvényre juttatni, de természetesen az egyes növények jövedelmezőségét is figyelembe vettük. A vetésterv meghatározása során az alábbi kérdések eldöntése történik meg: 88

89 melyek legyenek a termesztendő növények, mely táblákon és mekkora területen történjen e növények termesztése. A vetésterv kialakítása az előzőekben ismertetteken kívül az alábbi (általában korlátozó) tényezők figyelembevétele mellett történt: az egyes növények önmaguk után történő termeszthetősége (a vetésváltás korlátai), az egyes táblák ökológiai adottságai, az egyes táblák termesztési eredményei, a keskeny- és széleslevelű növények megfelelő aránya, különös tekintettel a pillangósok területi arányára, a másodtermesztés lehetőségei. A gazdaságban termesztendő növények körét és területi arányát a felsorolt tényezők figyelembevétele mellett, de elsősorban az állattartás takarmányigényének kielégítése melletti minél nagyobb, szántóföldi növénytermesztésből származó jövedelem elérésére törekedve alakítottuk ki. A takarmánynövények esetében meghatározó a gyep- és a lucernatermesztés, melyek zölden (legeltetve), szénaként és erjesztett takarmányként (szenázs) egyaránt szerepelnek. A szükséges abrakmennyiséget gabonatermesztéssel (árpa, búza) biztosítjuk. Az árunövények körét főként a napraforgó, köles és őszi búza növények jelentik, melyekhez esetenként (takarmányfelesleg formájában) az árpa és a lucenaszéna értékesítése járul. Mindezek alapján a gazdaságban termesztendő növények területi aránya ban - a 17. táblázat szerint alakul. 17. táblázat A termesztendő növények területi aránya Növény Terület [ha] Őszi árpa 11 Tavaszi árpa és lucerna 33 Zabos borsó 3 Köles 66 Borsós kukorica csalamádé 4 Lucerna - zöld 21 Gyep - széna 91 Gyep - zöld 73 Lucerna - széna 45 Gyep telepítés 33 Őszi búza 59 Búzás v. rozsos bükköny 22 Napraforgó 33 Összesen: 461 Mustár (zöldtrágya, másodvetés) 66 A növények termesztési aránya vagy a vetésszerkezet adja meg az egyes növények térbeli egymásmellettiségét egy éven belül. Ebből a vetésforgó összeállítás révén kapjuk meg az 89

90 egyes növények egymás utáni (időbeli) sorrendjét a különböző évek során ugyanazon a táblán. Valójában a vetésforgó összeállítása (összeállíthatósága) a biztosíték arra, hogy a vetéstervben rögzített területi arányokat a valóságban meg is lehet valósítani. A gazdaság táblaméreteit figyelembe véve 9 szakaszos, szakaszonként 32 ha-os területtel számolva az alábbi vetésforgót alakítottuk ki (18. táblázat): 18. táblázat A gazdaság vetésforgó-terve Év I-IX. szakasz Megjegyzés 1. év tavaszi árpa és lucerna (telepítés) 2. év álló lucerna 3. év álló lucerna 4. év őszi búza másodvetésben zöldtrágya 5. év napraforgó 6. év köles 7. év őszi búza (26 ha) + tavaszi tömegtak. (7 ha) 8. év őszi árpa (11 ha) + rozsos bükköny (22 ha) 9. év köles másodvetésben zöldtrágya A növénytermesztés technológiai tervei A vetésszerkezetben meghatározott növényekre elkészítettük azok részletes - minden műveletre és anyagfelhasználásra kiterjedő - havi bontású technológiai tervét. A növénytermesztés technológiai tervezését egymást követő, tematikusan eltérő, de szerkezetileg azonos felépítésű résztáblázatok formájában építettük fel, melyeknél mindegyik növény esetében az alábbi három értéket kell meghatároznunk: a tervezett ráfordítás félesége, avagy hozamfélesége az egyes növényeknél; a művelet, anyagfelhasználás vagy hozam felmerülésének időpontja, a megfelelő hónap sorszámával; az egyes műveletek, anyagfelhasználások vagy hozamok 1 ha-ra érvényes mennyisége. A fenti - input - adatok alapján a program havi bontásban kiszámítja a tervezett műveletek, anyagfelhasználások és hozamok 1 ha-ra vonatkozó értékét (változó költséget, termelési értéket). A tervek összeállításánál a biodinamikus gazdálkodás irányelveit követtük. Ezeket az alábbiakban foglalhatjuk össze: a visszaforgatásos (recikláló) gazdálkodás megvalósítása, biodinamikus preparátumok használata, őszi szántás tavaszi elmunkálása. A terveket - mivel 1 ha-ra készültek - eltérő vetésterületi nagyságnál, különböző évekre 90

91 vonatkozóan is fel tudtuk használni, azzal a kompromisszummal, hogy a technológia elemeiben az egyes évek során nem számoltunk eltéréssel (lásd 19. táblázat) A növénytermesztés jövedelmezősége A technológiai tervező táblázatok elkészítése után rendelkezésünkre állt az 1 ha területre számított bevétel-költség-jövedelem összesítő táblázat, mely elsősorban az egyes növények jövedelmezőségét hivatott bemutatni. A táblázat mutatóinak számítását a 20. táblázatban foglaltuk össze. 91

92 Gépi műveletek 19. táblázat Példa a növénytermesztés technológiai tervezésére KÖLES Hónap Kód Megnevezés Egység Menny. Érték (1 ha-ra) (Ft/ha) 10 1 Szántás ha 1, Simítózás ha 1, Tárcsázás IH tárcsával ha 1, Gyûrüshengerezés ha 1, Tárcsázás IH tárcsával ha 1, Gyûrüshengerezés ha 1, Magágyelõkészítés ha 1, Vetés (aprómag) ha 1, Preparátum szórása ha 2, Ekézés (CRESS ekézõvel) ha 2, Preparátum szórása ha 1, Ekézés (CRESS ekézõvel) ha 1, Kombájnolás ha 1, Szemszállítás (0-2 km-ig) t 1, Szárítás (búza, kukorica) t 0, Rostálás, tisztítás t 1, Bálázás db 10, Szállítás (bálás, terimés termék) t 3, Összesen: Kézi műveletek vetés (magfeltöltés) óra 0, egyéb kézimunka óra 0, egyéb kézimunka óra 0, kapálás ha 0, magtári munka óra 0, terményátadó óra 0, Összesen: 2535 Anyagszükséglet köles vetõmag kg 40, preparátum egys./ha 2, preparátum egys./ha 1, bálazsineg kg 3, Összesen: 7060 Főtermék hozamok köles t 1, Összesen: Melléktermék hozamok tak. szalma (köles; juh!) t 3, Összesen:

93 Megnevezés 20. táblázat A jövedelmezőségi mutatók számítása A számítás módja Összes közvetlen költség anyag+gépi munka+kézi munka Gazdasági általános költség a közvetlen költségek 12 %-a Teljes költség összes közvetlen költség+gazdasági általános költség Termelési érték főtermék hozam x hozam egységára Fedezeti hozzájárulás termelési érték-összes közvetlen költség Nettó jövedelem termelési érték-teljes költség Közvetlen önköltség közvetlen költség/főtermék hozam Teljes önköltség teljes költség/főtermék hozam Fedezeti pont teljes költség/értékesítési ár Költségszint teljes önköltség x 100/értékesítési ár Jövedelmezőségi ráta nettó jövedelem x 100/értékesítési ár A kialakított technológiai tervek alapján a 21. táblázat mutatja a gazdaságban termesztett növények legfontosabb jövedelmezőségi mutatóit. Növény 21. táblázat A növénytemesztés főbb jövedelmezőségi mutatói Hozam [t/ha] Összes költség [Ft/ha] Termelési érték [Ft/ha] Fedezeti hozzájárulás [Ft/ha] Teljes önköltség [Ft/t] Őszi árpa T.árpa és lucerna Zabos borsó Köles Borsós kuk. csalamádé Lucerna zöld Gyep széna Gyep zöld Lucerna széna Őszi búza Búzás v. rozsos bükköny Napraforgó Feldolgozás és értékesítés A növénytermesztés értékesítési tervében határoztuk meg az értékesíthető termékek eladási árát valamint az eladás tervezett időpontját. E tényezők alakulását mutatja a 22. táblázat. 93

94 22. táblázat A növénytermesztési termékek értékesítési árai Növény Értékesítési ár [Ft/t] Értékesítési hónap Őszi árpa Tavaszi árpa és lucerna Zab Köles Lucerna - széna Őszi búza Napraforgó Szalma A vizsgálati időszak első (1997) és utolsó (2003) évében értékesíthető mennyiségek és árbevételek alakulását a 23. táblázatban foglaltuk össze. 23. táblázat A növénytermesztés árbevételének alakulása Növény Értékesíte tt mennyiség [t] Árbevétel [Ft] Értékesít ett mennyisé g [t] Árbevétel [Ft] Őszi árpa T.árpa és lucerna Köles Lucerna széna Őszi búza Napraforgó Szalma Az állattenyésztési termékek esetében figyelembe vett termékek értékesítési árait, a tervezett értékesítési mennyiségeket valamit az árbevétel alakulását a 24. táblázat tartalmazza. 24. táblázat Az állattenyésztés árbevételének alakulása (2001-ben) Megnevezés Mértékegység Értékesítési ár [Ft/egység] Értékesít ett mennyisé g Árbevétel [Ft] Tej liter Választott borjú kg Selejt tehén kg Tenyészüsző db

95 Megnevezés Mértékegység Értékesítési ár [Ft/egység] Értékesít ett mennyisé g Árbevétel [Ft] Trágya t Sajt kg Összesen Beruházás A beruházás tervezése során abból indultunk ki, hogy az üzem minden szükséges felszerelését újonnan kell megvenni, de legalábbis jelentős felújításokat kell végrehajtani. A gazdaság összevont beruházási tervét a 25. táblázat mutatja. A beruházások négy csoportba osztottuk, annak érdekében, hogy az amortizáció számítást csoportonként eltérő leírási kulcs figyelembevételével készíthessük el. A növénytermesztés esetében néhány, főként a takarmánybetakarításhoz szükséges gép beszerzését irányoztuk elő, hiszen ezeknél nem engedhető meg a külső munkavégzésre történő támaszkodás bizonytalansága. Szintén a növénytermesztéshez kapcsolódik a termékek kellő időben és minőségben történő értékesítését megalapozó gabonatároló-feldolgozó kapcacitás létesítése. Az álattartáshoz a meglévő, meglehetősen rossz állopotban lévő épületek felújításán túl a teljes épületen belüli gépészeti berendezés-együttest ki kell alakítani. Ehhez járul a takarmányozáshoz és kitrágyázáshoz szükséges gépek beszerzése. Az állatállomány beszerzését (vemhes üszők) 3x50-es egységekre osztottuk. Megnevezés 25. táblázat A beruházási terv Érték [Ft] beszerzés éve Növénytermesztés gabonatároló talajművelő eszközök vetőgépek kombájn+ adapterek kaszálás és tak. kezelés abraksiló + gépészet gabona tisztító + szárító traktorok Összesen: Állattartás pihenőboxok + mélyalmos rendszer állattartás kiegészítő létesítményei istálló felújítás önjáró rakodó + trágyaszóró kocsi

96 Megnevezés Érték [Ft] beszerzés éve 2 db pótkocsi x4-es fejőállás tejtároló lemezes hőcserélő mixerkocsi fagymentes itató vemhes üsző (3 x 50 db) Összesen: Tejfeldolgozás sajtfeldolgozó Összes beruházási költség: A tej feldolgozása elsődlegesen sajt formájában történne, az ehhez szükséges beruházásokat tartalmazza az 26. táblázat. 26. táblázat A sajtgyártás beruházási igénye Megnevezés Mennyiség Ár Beruh. ktg. [db] [Ft/db] [Ft] Tejkezelés eszközei - tejfogadó (300 l) előtároló tartály (saválló, 5000 l) pasztőröző (500 l/óra) keverős tartály (3000 l) tejszivattyú tejszeparátor (nem feltétlenül szüks.) kivitelezési díj (12%) Összesen Sajtgyártás eszközei - vándorkeverős sajtkád (500 l, vízfűtéses) - sajtprés érlelőkád hűtőberendezés és klimatizált sajtérlelő (60 nap) - mobil mosóautómata csőrendszer (saválló acél, felerősítő elemek, stb.) - kivitelezési díj (12%) Összesen Terület (m 2 ) Ft/ m 2 Beruh. költség [Ft] Tejfeldolgozó épülete (kb. 150 m 2 ) SAJTFELDOLGOZÓ ÖSSZESEN

97 7.8. Finanszírozás A finanszírozás - finanszírozhatóság alapvető meghatározója a gazdaság működési paramétereinek, és valójában ez a megvalósíthatóság talán legkritikusabb pontja. Ezért a tervezés során nagy figyelmet szenteltünk a hitelfelvételekkel és azok törlesztésével jelentkező pénzmozgások valósághű követésének. Ennek érdekében négy beruházási hitelkonstukció és a forgóeszköz-igény számítását valósítottuk meg. Az 1. beruházási hitel a vizsgálati időszak első évében jelentkező beruházási összegek finanszírozását hivatott megoldani abban az esetben, ha azt nem teljesen saját erőből kívánjuk előteremteni. Ebben az esetben is két - eltérő feltételekkel bíró - hitelkonstrukcióval számolhatunk. A további hitelfelvételi - és törlesztési - lehetőségek a későbbi években felmerülő beruházási igények finaszírozására szolgálnak. Mindegyik hitelkonstrukciónál lehetőség van - a kamatláb változtatásán túl - a futamidő és a türelmi idő változtatására is (a türelmi idő alatt - mely a futamidő részét képezi - tőketőrlesztés nincs, csak a felvett hitel utáni kamatokat kell fizetni). A forgóeszköz hitel a működési költségek és az árbevételek különbözeteként jelentkező pénzhiányok pótlására szolgál, a működés anyagi feltételeinek biztosítása érdekében. A tervezés során a hitefelvételek törlesztéseinek számításánál 25 %-os kamatlábbal, 5 éves futamidővel és 1 év türelmi idővel számoltunk Cash-flow számítás A hosszútávú jövedelemzőség számítása előtt szükséges az évenkénti bevételeknek és költségeknek, valmint a hitelezéssel és az adózással kapcsolatos terheknek a számbavétele. A számítás kifejezetten pénzügyi szemléletű: arra ad választ, hogy a beruházási valamint a működés évenkénti költségeivel csökkentett bevétel értékek mekkora jövedelem realizálását teszik lehetővé. Abban az esetben, ha a beruházások nagyrészt hitelből valósulnak meg, az adózott eredménynek a felvett hitel tőkerészének a törlesztésére is fedezetet kell biztosítania. A számítás menetét az 27. táblázatban foglaltuk össze. 97

98 Megnevezés Összes árbevétel Összes működési költség Általános költség Beruházási hitel Forgóeszköz hitel Összes kamatteher Amortizáció Társasági adóalap Társasági adó Adózás utáni jövedelem Tőketörlesztés Saját erő Beruházások maradványértéke "Éves cash flow" 27. táblázat A Cash-flow számítás menete A számítás módja az állattenyésztés, a növénytermesztés és a feldolgozás (sajtgyártás) összes árbevétele az állattenyésztés, a növénytermesztés és a feldolgozás (sajtgyártás) összes működési költsége. Az állattenyésztés esetében csak a vásárolt takarmányokat és az egyéb költségeket vettük itt figyelembe, mivel a takarmányok önköltségét a növénytermesztésnél már elszámoltuk. Az összes működési költség 10 %-ában határoztuk meg. Az évenkénti beruházási hitel és a pótlólagos hitel összege A havonkénti bevételek és kiadások különbözetéből számított érték, mely abban az esetben (azoknál a hónapoknál) jelent rövidlejáratú hiteligényt, ha a különbözet negatív előjelű. A hosszú- és rövidtávú hitelállomány utáni kamattörlesztések összege A beruházott állóeszközállomány után elszámolható értékcsökkenés éves összege. Összes árbevétel - Összes működési költség - Általános költség - Összes kamatteher - Amortizáció A jelenlegi tyársasági adó szabályok szerint a nyereségadó 18 %-a. Közhasznú társasági formánál nyereségadót nem számoltunk. Társasági adóalap - társasági adó A felvett hitelek utáni tőketörlesztés éves nagysága. Ezt a jelenlegi társasági adószabályok alapján csak az adózott eredmény terhére lehet elkönyvelni A vállalkozás első évére (1997) eső beruházási összeget tekintettük un. saját erőnek, tehát olyan összegnek, melyet a gazdaság működésének megindításához külső forrásból kell biztosítani. A tervezési időszak (10 év) alatt a beruházott allóeszközállomány egy része (főként az "épületek" csoportba tartozók) nem amortizálódnak el teljesen, így az amortizáció utáni "maradék" nettó értéket a cash-flow utolsó évében pozitív előjellel (egyfajta bevétel jelleggel) figyelembe vettük. Adózás utáni jövedelem - tőketörlesztés - pótlólagos hitel + amortizáció + beruh. Maradványértéke (csak a 10. évnél) A számítás eredményeként olyan cash-flow-t kaptunk, amely alapján alapján elmondható, hogy a gazdaság - hitelekkel ugyan - de finanszírozhatóvá vált (28. táblázat). Azt, hogy ez - mármint a finanszírozhatóság biztosítása - hogyan hat a gazdaság hosszútávú jövedelmezőségére, a következő fejezetben, a gazdaságossági mutatók segítségével mutatjuk be. 98

99 28. táblázat A Cash-flow számítás eredményei Megnevezés Jelenértéken Folyó áron Összes árbevétel Összes működési költség Általános költség 10% Beruházási- és póthitel Beruh. hitel kamattörlesztése Forgóeszköz hitel Forgóeszk. hitel kamattörlesztése Összes kamatteher Amortizáció Társasági adó-alap Társasági adó 0% Adózás utáni jövedelem Előző évi nyereség Bruttó töketörlesztés Saját erő Beruházások maradványértéke Pótlólagos hitel "ÉVES CASH FLOW"

100 7.10. Gazdaságossági mutatók A Cash-flow terv alapján nyílt lehetőség a dinamikus beruházásgazdaságossági mutatók (NPV, IRR, MIRR) képzésére. A mezőgazdasági beruházások egyik sajátossága, hogy viszonylag hosszú élettartamúak. Ezért a beruházás valójában egy hosszú távú befektetés, ahol a beruházás élettartamának kezdetén felmerülő költségek csak több év árbevételéből térülnek meg. Emiatt alapvető jelentőségű az olyan számítási eljárások alkalmazása, melyek az egyes években felmerülő bevétel-költség értékeket a jelentől mért időbeli távolságuk figyelembevételével súlyozzák. E súlyozás legkézenfekvőbb eszköze a kamat, melynek nagyságával befolyásolható a jövőbeli értékek jelenre gyakorolt hatása. A kamat egyben a gazdasági bizonytalanság (egyik) fokmérője is: minél magasabb, annál többet ér pl. két azonos nagyságú bevétel közül az, amelyik a jelenhez közelebb merül fel. Az alábbiakban ismertetésre kerülő mutatók un. dinamikus beruházásgazdaságossági mutatók, melyeket a befektetések hosszútávú gazdaságosságának értékeléséhez egyre elterjedtebben használnak. A mutatók meghatározásához az alábbi alapadatok szükségesek: Kalkulatív kamatláb: az időbeli súlyozás mértéke. Nagyságát a betéti kamatláb és a hitelkamatláb közé célszerű beállítani. Esetünkben 20 %. Finanszírozási kamatláb: hitelkamatláb, esetünkben 32 % Refinanszírozási kamatláb: betéti kamatláb, esetünkben 28 % A mutatók értelmezése: Nettó jövedelem jelenlegi értéke (Net Present Value, NPV) A nettó jövedelem jelenlegi értéke különbség jellegű mutató, mely azt fejezi ki, hogy mennyi a beruházás élettartama alatt megtermelt nettó nyereség a beruházás időpontjára diszkontálva. A beruházás megtérüléséhez legalább 0-nál nagyobb NPV szükséges. Bármely beruházást tehát csak akkor érdemes - tisztán ökonómiai szempontok alapján - megvalósítani, ha a beruházás NPV-je nagyobb mint nulla, azaz az élettartama alatt a befektetett összeg legalább egyszer megtérül. Valójában a kompetitív (egymással ugyanazon forrásért versengő) tervváltozatok összehasonlítására alkalmas, hiszen a NPV nagysága függ az alkalmazott kalkulatív kamatláb nagyságától (ez utóbbi növekedésével csökken a NPV). A NPV úgy számolható ki, hogy a keletkező bevételek jelenlegi értékéből kivonjuk a felmerülő költségeket, melyek egyrészt az egyszeri beruházás-ráfordítások, másrészt a folyamatos fenntartás jelenlegi értéken számított költségei Belső kamatláb (Internal Rate of Return, IRR) A belső kamatláb megmutatja, hogy mekkora az a kalkulatív kamatláb, amely mellett a beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségei a bevételekből éppen egyszer megtérülnek. Ez a fedezeti pont, ekkor még nem képződött nyereség (ekkor nulla a NPV). Ilyen értelemben a belső kamatláb a beruházás "belső" jövedelmezőségét mutatja. A befektetés annál jövedelmezőbb minél magasabb a belső kamatláb. A beruházást akkor érdemes megvalósítani, ha annak belső kamatlába meghaladja a betéti kamatláb nagyságát, 100

101 illetve a beruházás kölcsönből történő megvalósítása esetén, a belső kamatláb meg kell, hogy haladja a kölcsön után fizetendő kamatláb mértékét. Ilyen értelemben a belső kamatláb a beruházás hitelképességét (is) mutatja. Számítása meglehetősen bonyolult, számítógépes iterációval végezzük Módosított belső kamatláb (Modified Internal Rate of Return, MIRR) A módosított belső kamatláb számítása abban tér el a hagyományos belső kamatláb kalkulációjától, hogy szigorúbban vizsgálja a pénzáramlást. A vállalkozás likviditásának felmérése során az időszakosan jelentkező pénztöbbleteket betéti-, míg a pénzhiányokat hitel kamatlábbal súlyozza. A betéti és hitel kamatlábak közötti különbséget "különbségi kamatköltségként" a beruházás költségei közé sorolja Megtérülési idő Tulajdonképpen az előző mutatókból származtatott érték. Megmutatja, hogy a befektetett tőke a vállalkozás működésének hányadik évében fizetődik vissza, térül meg 1. A példaként bemutatott gazdaság dinamikus mutatóinak alakulását - az alapváltozat esetében a 29. táblázatban és a hozzá tartozó 6. ábrán tanulmányozhatjuk. 29. táblázat A gazdaságossági számítások eredményei Megnevezés Érték Jelenlegi értéken számított: Összes beruházás Árbevétel Működési költség NPV (Nettó jövedelem jelenlegi értéke) IRR (Belső kamatláb) 24,7% MIRR (Módosított belső kamatláb) 26,4% Látható, hogy az adott kalkulatív kamatláb mellett (20 %) az NPV pozitív értéket mutat, azaz a vállalkozás a 10 éves működése során az éves nyereségekből a hitelfelvételek törlesztése mellett valamennyi saját forrású beruházási összegét is ( Ft) "kigazdálkodja", sőt mindezeken felül Ft jelenértéken számított nyerességet is termel. A vállalkozás belső jövedelmezőségét kifejező mutató (belső kamatláb) is - a mezőgazdaság átlagos jövedelmezőségéhez viszonyítva - kedvezőnek ítélhető (24,7 %). 1 A modellben alkalmazott számítási eljárás kidolgozása az un. szakaszos NPV alapján történő megtérülési idő számítás dr. Kovács Árpád Endre nevéhez fűződik. 101

102 6. ábra A megtérülési idő alakulása a "szakaszos" NPV alapján Összefoglalás A fenntartható (ökológikus) mezőgazdálkodás és vidékfejlesztés, a környezetkímélő tájgazdálkodás megvalósítása iránt az utóbbi néhány évben az egész világon - így Magyarországon is - megnőtt, sőt folyamatosan növekszik az igény. Hazánk gazdasági, társadalmi és természeti környezeti állapotából kiindulva olyan gazdálkodási, környezet-(tér)- használati rendszer tűnik elfogadhatónak (a világon megjelenő irányzatok céljai ismeretében), amelynek fő összetevői a következők: a diverzitás (sokféleség) megőrzése a mezőgazdasági területeken; a térfunkciók harmóniájára törekvő földhasználat, térszerkezet; az ágazati arányok ökológiai harmonizációja; emberléptékűség: üzem- és táblaméretek kialakítása, a tér újraszervezése ökológiai, talajvédelmi szempontok, hagyományok, kultúrökológiai szempontok, tájképi, esztétikai, valamint termelési, technológiai szempontok szerint; körfolyamatokra épülő agrárökoszisztémák; táji, termőhelyi alkalmazkodás: a táj mint természeti, társadalmi és gazdálkodási egység "rehabilitálása" az adottságok és a tradíciók alapján, a tájba illő biológiai alapok (növény-, állatfaj és fajtastruktúra), vetésforgó (sokszínűség), tájanként, termőhelyenként differenciált agrotechnika, biológiailag "szelíd" talajművelés, talajvédelem műtrágyázás helyett "talajerő-gazdálkodás" preventív, technológiai növényvédelem, 102

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben

Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben Bevezető feladat Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben A vállalkozás a tárgyidőszakban A és B típusú terméket gyártott. A tárgyidőszakkal kapcsolatban a következő információkat ismeri: A termék

Részletesebben

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/23 Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG BEVÉTEL KIADÁS PÉNZTÁR KÖLTSÉG RÁFORDÍTÁS KIADÁS HOZAM

Részletesebben

Tevékenység költségei

Tevékenység költségei Tevékenység költségei Kiadás, ráfordítás, költség Kiadás: minden kifizetés, amely csökkenti a pénzeszközöket Ráfordítás: A vállalkozás eredményét csökkenti. Költség: a költség a tevékenység/termelés során

Részletesebben

I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK

I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Éves beszámoló összeállítása I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Alapfogalmak Vállalkozás működés Eredmény Eredmény csökkentő tételek Eredmény növelő tételek Költségek Ráfordítások Fogalmi

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com franzkatona@gmail.com A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenysége a gazdálkodás.

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Készítette: Vona Máté 2010-11-17 Felhasznált irodalom: Brealy-Myers: Modern vállalati pénzügyek 6. fejezet Előadás tartalma

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

ERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel

ERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel ERP projektek gazdasági gi értékelése: rtékelése: esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel Rózsa TündeT egyetemi tanárseg rsegéd Debreceni Egyetem AMTC AVK GAIT Kutatásom Gazdaságossági

Részletesebben

Számviteli alapfogalmak I.

Számviteli alapfogalmak I. Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény

Részletesebben

Üzleti számvitel működés

Üzleti számvitel működés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Fogalma Üzleti számvitel Vállalkozás működés Költségek csökkentő tételek növelő tételek Dr.

Részletesebben

Tárgyi eszköz-gazdálkodás

Tárgyi eszköz-gazdálkodás Tárgyi eszköz-gazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. Előadás Üzleti terv készítés logikai felépítése Az üzleti terv megalapozó lépései A

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Számvitel alapjai Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény Nyereségadó Osztalék,

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Vezetõi számvitel tárgyhoz Témakör: Fedezeti elemzés

Gyakorló feladatok a Vezetõi számvitel tárgyhoz Témakör: Fedezeti elemzés 1. feladat Egy világító kertitörpéket gyártó vállalkozás 12 000 darab kertitörpe gyártását és értékesítését tervezi. Költségei és árbevétele várhatóan az alábbiak szerint alakulnak: Megnevezés eft Változó

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A könyvviteli rendszer működése 52. lecke A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL)

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához I. Általános rész 1. A vállalkozás bemutatása A Társaság a Transz-In Bt-ből való átalakulással 2001.március 10-én kezdte meg működését. Tulajdonosai:

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdasági események típusai 49. lecke Gazdasági esemény

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával A társadalmi vállalkozásokat érintő pénzügyi tervezés 2013. február 22. Pénzügyi terv A pénzügyi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Elfogadható a megoldási

Részletesebben

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék A projekt költségeinek mérése, a, felosztása Költség Költségnek tekintjük a tevékenység

Részletesebben

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében.

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. Plain Consult Kkt. Galántai Tamás 2010. november 9.. www.plainconsult.hu A vezetői költség- és teljesítményszámítási

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Eredmény kimutatás 48. lecke Eredmény kimutatás Fogalma: a

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Modern vállalati pénzügyek tárgyból az alap levelező képzés Gazdasági agrármérnök V. évf. Pénzügy-számvitel

Részletesebben

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egy bútorgyár polcot, asztalt és szekrényt gyárt faforgácslapból. A kereskedelemben

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Az eredménykimutatás. Eredménykimutatás I. Eredménykategóriák. Formai jellemzők. Tartalmi jellemzők. Az eredménykimutatás fajtái.

Az eredménykimutatás. Eredménykimutatás I. Eredménykategóriák. Formai jellemzők. Tartalmi jellemzők. Az eredménykimutatás fajtái. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Eredménykimutatás I. Dr. Pál Tibor Az eredménykimutatás Számviteli okmány

Részletesebben

Az eredménykimutatás. Formai jellemzõk. Eredménykategóriák. Tartalmi jellemzõk. Az eredménykimutatás fajtái

Az eredménykimutatás. Formai jellemzõk. Eredménykategóriák. Tartalmi jellemzõk. Az eredménykimutatás fajtái Üzleti számvitel XXI. Elõadás Eredménykimutatás I. Dr. Pál Tibor MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Az eredménykimutatás Számviteli

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

Kiadás Költség Ráfordítás

Kiadás Költség Ráfordítás Kiadás Költség Ráfordítás Kiadás: minden, a vállalatnál ténylegesen felmerült kifizetés, pénzeszköz-kiáramlás, aminek következtében csökken a vállalkozás pénzkészlete. Költség: az adott tevékenység megvalósításához,

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

VÁLLALKOZÁS-GAZDASÁGTAN 2012/2013. tanév, tavaszi félév Levelező tagozat GYAKORLÓ FELADATOK

VÁLLALKOZÁS-GAZDASÁGTAN 2012/2013. tanév, tavaszi félév Levelező tagozat GYAKORLÓ FELADATOK GYAKORLÓ FELADATOK 1. feladat Egy vállalat tárgyévi könyvelési adatai szerint az alábbi termelési költségek merültek fel, költségnemenkénti bontásban: ANYAGKÖLTSÉG: Bérköltség: Szociális hozzájárulási

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát.

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát. A pénzeszközökben bekövetkezett változás kimutatása a változást előidéző vállalati tevékenység szerinti bontásban cash flow (PÉNZÁRAMLÁS) kimutatás A tényleges pénzmozgások figyelembe vétele 1. Szokásos

Részletesebben

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete Adószám: 13386140-2-13 Cégjegyzékszám: 13-09-101130 Ügyvezető

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Előadó: Deliné Pálinkó Éva Részvény A részvény jellemzői Részvényt, részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőke emelésekor kibocsátott

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) 0521 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Elfogadható a megoldási

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Ügyfél neve Mérlegkészítés helye Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Budapest Mérlegzárás éve 25 O 1-1 O - O 4 4 8 4 1 Cégjegyzék szám Mérlegzárás

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei :

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei : SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve Tervdokumentáció részei : I/1. számú melléklet: I/2. számú melléklet: I/3. számú melléklet:

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

Befektetések üzleti gazdaságtan

Befektetések üzleti gazdaságtan Befektetések üzleti gazdaságtan Befektetés Fogalma Olyan pénzügyi műveletek, amelyek révén jelenbéli pénzt jövőbélire váltunk a nagyobb jövedelem (hozam) reményében. A vállalkozás időlegesen lemond a pénzéről,

Részletesebben

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01 EGYESÜLETI JELENTÉS a 2012. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2013. február 2 EGYESÜLETI

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Vállalati pénzügyi menedzsment. kollokvium

Vállalati pénzügyi menedzsment. kollokvium GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Vállalati pénzügyi menedzsment kollokvium 1 37 40 pont jeles 33 36 pont jó 29 32 pont közepes 25 28 pont elégséges 24 pont elégtelen Név: Elért pont:

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Vállalkozások pénzügyei

Vállalkozások pénzügyei Vállalkozások pénzügyei Készítette: Hutfleszné Horváth Katalin A Vállalkozások pénzügyei almodul egyik meghatározó területe a kalkulációs ismeretek. Az alábbiakat mindenekelıtt a tervezés szempontjából

Részletesebben

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár Jövőjéért Közalapítvány 8083 Csákvár, Széchenyi u. 8. Adószám: 18490073-1-07 Pk.62.843/1999/2 2011 Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár, 2012. május 02. Készítette: Kántorné Szarka

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01 EGYESÜLETI JELENTÉS a 2008. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2009.március 2 EGYESÜLETI

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

Elemzések, fundamentális elemzés

Elemzések, fundamentális elemzés Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához A Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. (továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA AZ ELŐADÁS VÁZLATA 1. Költséghatékonyság javító eszközök - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eszköztára

Részletesebben

Fontosabb tudnivalók. Számonkérés és értékelés 2013.02.13. Kis- és középvállalkozások finanszírozása

Fontosabb tudnivalók. Számonkérés és értékelés 2013.02.13. Kis- és középvállalkozások finanszírozása Kis- és középvállalkozások finanszírozása Fazekas Tamás 1. és 2. szeminárium 2012/13. tavaszi félév Fontosabb tudnivalók! E-mail: fazekast@szolf.hu! Van honlap: www.szolfkgt.uw.hu! Van tematika (érdemes

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 5. előadás. A lízing

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 5. előadás. A lízing Pénzügyi szolgáltatások és döntések 5. előadás A lízing Az előadás részei a lízing általános fogalma lényegesebb közgazdasági jellemzői a gyakorlatban előforduló fontosabb lízingfajták az operatív lízing

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások 27. Innováció, fejlesztés, beruházás RDI 1 1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I 2. Fejlesztések területei Fejlesztések 3. Beruházások típusai Beruházások 4. Megtérülési számítások Megtérülések 5.

Részletesebben

Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Téma Tananyagtartalom Számonkérés módja, követelmény Számviteli alapfogalmak Leltár és Mérleg A számvitel és a könyvvitel fogalma, feladatai és fajtái. Számviteli alapelvek

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági vállalkozások termelési tényezői, erőforrásai 30. lecke A mezőgazdasági

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5.

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. Statisztikai számjel: 10802827-6920-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-094656 Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. 2014. december 31. Törökbálint, 2015. január 30. 1 Reáltax

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I.

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I. SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZÁMVITEL I. Accounting I. Tantárgyi tájékoztató Érvényes az 2003/2004. tanévtől Előadó: Koncsárné

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

Közfoglalkoztatás 2015

Közfoglalkoztatás 2015 Gazdálkodási kézikönyvek Közfoglalkoztatás 2015 Jogi, munkajogi háttér és mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó adózási, számviteli kérdések Budapest, 2015 Szerzők: Dr. Böszörményi Judit (I. fejezet) Buránszkiné

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások 27. Innováció, fejlesztés, beruházás RDI 1 1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I 2. Fejlesztések területei Fejlesztések 3. Beruházások típusai Beruházások 4. Megtérülési számítások Megtérülések 5.

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 4. ZH - számolós feladatok Tartalomjegyzék 1. Készletgazdálkodás 2 1.1. Egy keresked az új................................... 2 1.2. Egy üzem egyik terméke................................

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Pénzügyi számvitel II. előadás. Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása

Pénzügyi számvitel II. előadás. Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása Pénzügyi számvitel II. előadás Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása A befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

Részletesebben