Pitrik József TANÁRI KÉZIKÖNYV Informatika Könyvtárhasználat Számítástechnika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pitrik József TANÁRI KÉZIKÖNYV Informatika Könyvtárhasználat Számítástechnika"

Átírás

1 Pitrik József TANÁRI KÉZIKÖNYV az Informatika Könyvtárhasználat Számítástechnika tankönyvsorozathoz Apáczai Kiadó Celldömölk, 1999

2 Pitrik József TANÁRI KÉZIKÖNYV az INFORMATIKA Könyvtárhasználat Számítástechnika tankönyvsorozathoz Második kiadás KEZDÕ HALADÓ 5-6. osztály 7-8. osztály Apáczai Kiadó Celldömölk, 2000

3 Szerzõk: Andóczi Balogh Éva Eperjesi József Honkó Mátyás Kulcsár Marianna Pajor Enikõ Palánkainé Sebõk Zsuzsanna Pap Zoltán Piri Ildikó Pitrik József Sikaláné Sánta Ildikó Tornyi Molnár Zita Alkotószerkesztõ: Pitrik József fõiskolai docens Lektorálta: Mátai Ferenc Szerkesztette: Horváth Ildikó A kiadó a kiadói jogot fenntartja Celldömölk, Széchenyi u. 18. Tel.: 95/ ; Fax: 95/ Felelõs kiadó: Esztergályos Jenõ ügyvezetõ Nyomdai elõkészítés: Gyõr Nyomta és kötötte: Mesterprint Kft ( ) Felelõs vezetõ: Szilágyi Tamás

4 Elõszó Tisztelt Kolléga! Egy megjelenésében, célkitûzéseiben, követelményeiben és tartalmában új, módszereiben megújulásra ösztönzõ könyvsorozatot választott tanítványai és maga számára. Az Informatika könyvsorozat az Apáczai Kiadó kiadványa, amely két szempontból is újdonság. Egyrészt integráltan dolgozza fel a könyvtárhasználat és a számítástechnika témacsoportokat, másrészt kezdõ és haladó kötetei rugalmas iskolai felhasználást tesznek lehetõvé. Az Informatika könyvsorozat szerzõi éves tapasztalataikat összegezték olyan formában, amely reményeik szerint segítheti e fontos komplex mûveltségi terület eredményes tanítását. A szerzõk: fõiskolai oktatók, gyakorlóiskolai szakvezetõk, gyermekkönyvtári könyvtárosok, üzemi szakember. A könyvsorozat elkészítését a szerzõk rendelkezésre álló informatikai infrastruktúra tette lehetõvé. A tankönyvsorozat olyan mûveltségterületekkel foglalkozik, amelyek életünk szerves részévé váltak. Az információrobbanással való együttélés csak akkor lehetséges, ha a könyvek, valamint hagyományos és modern társaik barátainkká válnak, a számítógépes környezet megszokott társunkká lesz. Ezen két, látszólag távol álló terület egységes egészet képez. Jól ismerték ezt fel a NAT szerzõi, akik egységes Informatika blokkban, mûveltségterületben gondolkodtak. A szerzõk számára a könyvsorozat készítése során vált világossá, hogy az együttes tárgyalásmód milyen elõnyökkel jár. Ez a tárgyalásmód a NAT sorsától függetlenül is egyik járható (tartalmi és módszertani) út. Ismert, hogy az iskolák tárgyi felszereltsége sokszor hiányos, a fejlesztések elmaradtak. A könyvállományok nem újultak meg az elvárt ütemben, a számítógéppark tekintetében óriási különbségek alakultak ki. A munkahelyek száma miatt sokszor csoportos, blokkos oktatásra van csak lehetõség. A informatika komplex szemléletû oktatása segítheti a személyi és tárgyi hiányosságok áthidalását is. Azokban az iskolákban, ahol a feltételek még a vázoltnál is kedvezõtlenebbek, csak az egyéni tanulást is segítõ tankönyvsorozat segítségével lehet a hiányosságokat, a lemaradást pótolni, az esélyeket megadni. Ezekben az iskolákban munkahely, könyvtár, üzemek, intézmények,... látogatásával növelhetjük a felzárkózás esélyét. Az Informatika könyvsorozat két kötete a folyamatos, de rugalmasan szervezett tanítás-tanulás eszköze. A kezdõk részére készült kötetet elsõsorban az 5-6. osztályosok számára, a haladó a 7-8. osztályosok számára készült. Azokban az iskolákban, ahol alsó tagozatban is szereznek elõismeretet a tanulók, bizonyos átcsoportosítás lehetséges, esetleg más tankönyvek használata is célszerû. A könyvekben feldolgozott témáknál figyelembe vettünk egy elvárható tárgyi feltételrendszert, a lehetõségeket és a beidegzõdött szokásokat. Nem könyvismertetésre és szoftverismertetésre törekedtünk, hanem olyan bemutatásra, feldolgozásra, amely a meglévõ feltételrendszerhez hozzáigazítható, egyéni élményt nyújt a tanulóknak. Meggyõzõdésünk, hogy számtalan út vezet az informatikai kultúra elsajátításához, egy környezetben való eligazodási készség kialakulásához. A könyvek ehhez kívánnak keretet, segítséget nyújtani. A könyvsorozat ábraanyagának egy részét ismert mûvekbõl, szoftverekbõl vettük, remélve, hogy nem sértettük meg a vonatkozó jogokat. A könyvsorozat jelenlegi formáját úgy nyerte el, hogy a szerzõk folyamatosan konzultáltak a könyvek lektoraival és tanácsadóival. A könyvsorozat nem lezárt, a munkát segítõ multimédia, és szemléltetõ anyagok kimunkálása folyamatban van. Az alkotó szerkesztõ és a kötetek szerzõi 3

5 Tartalom Elõszó...3 Tartalom...4 A tantervi háttér...5 A tankönyvekben figyelembe vett fontosabb elvek...7 NAT követelményei...7 Kiemelt követelmények...7 A differenciált haladás biztosítása...7 Megvalósítható általános követelmények...8 A tartalomról...8 Az értékelésrõl...8 Módszertani javaslatok osztály osztály...16 Tanmenet-javaslatok osztály osztály...37 Óravázlatok osztály osztály...62 Részletes módszertani leírások osztály osztály...81 Lemezmelléklet...89 Irodalomjegyzék...90 Szakirodalmi ajánló...94 A könyvvel kapcsolatos javaslatait, ötleteit, megjegyzéseit az alábbi címre küldheti: A kötet alkotószerkesztõje: dr. Pitrik József fõiskolai docens Szerzõk: Andóczi Balogh Éva gyermekkönyvtáros Eperjesi József informatika-szakvezetõ; Honkó Mátyás beruházó mérnök Kulcsár Marianna gyermekkönyvtáros dr. Pajor Enikõ fõiskolai docens; Palánkainé Sebõk Zsuzsanna gyermekkönyvtáros Pap Zoltán informatika-szakvezetõ; suli Piri Ildikó könyvtáros dr. Pitrik József fõiskolai docens; Sikaláné Sánta Ildikó olvasószolgálat, osztályvezetõ Tornyi Molnár Zita gyermekkönyvtáros;

6 A tantervi háttér Az informatika oktatása a NAT végleges megjelenése elõtt (1995.) az általános iskolák többségében már valamilyen formában folyt. A felsõfokú intézményekben a szakirányú tanárképzés és tanártovábbképzés megerõsödött, a személyi feltételek javultak. A tárgyi feltételek fejlesztését pályázatok, alapítványok és a költségvetés is támogatta. Az oktatás tantárgyi kerete az általánosan képzõ iskolákban más tantárgyak rovására alakult ki. A NAT megjelenése az iskolák egy részének álláspontja szerint az informatika jellegû (fõleg számítástechnika) tantárgyakat, tantárgyi programokat és tanterveket legalizálta. A NAT az informatikai ismereteket az általános mûveltség részének tekinti. A NAT kapcsán az informatika mûveltségterületre az OKI hálózatában megtekinthetõ tantervek sorozata készült. Ezek áttekintése, az iskola profiljához jól illeszkedõ kiválasztása önmagában is nagy munka. A tantervszerzõk egy része komplex informatikai tantervben gondolkodott, míg a többség a számítástechnika részmûveltségi területre korlátozta elképzeléseit. A komplex tervek többsége mechanikusan követi a NAT követelményét, s nem ad ötletet, irányt az integrált feldolgozásra. A tantervek óraszámkeretei és követelményei is jelentõs eltéréseket mutatnak. Az Informatika könyvsorozat alkotói hosszú évek tapasztalatai alapján olyan tankönyvek készítésére vállalkoztak, amely több érvényes tanterv koncepcióját lefedi. A tankönyvsorozat koncepciójának és az ehhez kapcsolódó tanmenetnek az elkészítéséhez fõként az Apáczai Kiadó OKI által minõsített Informatika tantervét vettük alapul. A NAT könyvtárhasználatra és számítástechnikára vonatkozó általános fejlesztési követelményei több helyen kapcsolódnak. Az információra, az információhordozókra, a problémaszituációra, a rendszerességre, az igényességre,... vonatkozó ismeretanyag összekapcsolása, egységes keretben való feldolgozása a tankönyvsorozat alapvetõ koncepciója lett. A NAT tananyagcsoportjai a kapcsolódás lehetõségeit kínálják: Számítógépes ismeretek A számítástechnika alapjai Az operációs rendszer használata Oktatóprogramok futtatása Algoritmizálás Számítógéppel segített problémamegoldás Szöveg- és ábraszerkesztés Adatbázis- és táblázatkezelés elõkészítése Általános könyvtárhasználati ismeretek Dokumentumismeret A könyvtári tájékozódás segédeszközei A szellemi munka technikája A NAT a minimális követelményeket fogalmazza meg, de természetes, hogy egy mai tankönyv figyelembe véve a tanulók, az iskolák, a tanárok,... különbözõségeit a minimum ismereteken túli ismeretkört is felvillantja. Az így képzett háttéranyag alkalmas arra, hogy minél magasabb szintre juthassanak tanulóink az informatika szakterületén. A tankönyvsorozat kimunkálásánál az alábbi fõbb tantervi alapelveket vettük figyelembe: A tankönyv a NAT Informatika mûveltségterületét teljes egészében feldolgozza, s további kapcsolódó ismereteket is tartalmaz. A különbözõ iskolák számára olyan rugalmas órakeretet ajánljunk, amelyben elsajátítható a tananyag. 5

7 A tankönyvek jellege, témáinak meghatározása, tartalma és követelményszintje a NAT alapkövetelményeinek és a társadalmi elvárásoknak maradéktalanul megfelel. Ha az iskolai program a mûveltségterületek súlypontozása, illetve összevonása miatt kevesebb idõt szán az Informatika mûveltségterületre, a tankönyvek segítségével a minimum elsajátítható legyen. Ha az iskola blokkrendszerû képzést szervez, a tananyag ebben a formában is feldolgozható legyen. Alkalmazott módszertani elvek: problémacentrikus oktatás, rendszerszemléletû tevékenység, tervszemléletû tanítás-tanulás, történeti szemléletû oktatás, a munkakörnyezet megbecsülése, mások (szellemi) munkájának tiszteletben tartása, alkotó, cselekvõ munkára ösztönzés. Az tananyag követelmény ésszerû csatolásának megvalósítása, úgy, hogy az iskolai szabadságnak is megfelelõ teret bíztosítson. Háttérinformációk Egy gyakorló tanár tapasztalataiból Nem egy utolsó szempont, ha a módszer mögött ott lapul az alapos tudás. A tudás csak akkor válik hatalommá, ha jó módszerrel adod el. Ami a könyvekbõl is egyértelmûen megismerhetõ, ne akard azt tanítani! Aki tudását fél átadni, elõbb, vagy utóbb, de tudatlanságban fog szenvedni, s eme nagy vagyonát saját haszontalan sírjába viszi. Nem mindig a merõ a nyerõ, de sajnos ma még a tudás csak ritkán kecsegtetõ. Soha ne akard feltalálni azt, amit már mások régen feltaláltak, de tanítványaidat ösztönözd azok felismerésére s hatékony alkalmazásukra. Meggyõzõdésed lehet, hogy csupán bájital, járd hát körül alaposan a témát! Félelmetességed révén látványos, de rövidtávú; tisztességed révén viszont örök megbecsülést vívhatsz ki. A diák számára érthetõbbé, a tanár számára áttekinthetõbbé, egyértelmûbbé teheti a munkát, ha egy adott témával kapcsolatban olyan óravázlatot, esetleg tervezetet készítünk, amely folyamatában rögzíti a szükséges, esetlegesen többórai anyagot. A pedagógus soha ne arra törekedjen, hogy amit az órára betervezett, az, ha törik, ha szakad, megvalósuljon, hanem arra, hogy jól megválasztott módszerével sikerüljön tanítványaiba a szükséges tudásanyagot akcióképesen beplántálnia. A teljesítés mértéke és minõsége természetszerûleg függ az adott gyermekanyag értelmi, magatartási és egyéb szintjétõl is, no meg még sok más feltételtõl. Az órán elhangzottak ne a tankönyvben leírtak megismétlése legyen, mert ez esetben a kettõ közül valamelyik feleslegesnek tûnik, viszont a két dolog szinkronizálása elengedhetetlen, mivel a tanuló otthoni fõ kapaszkodója a tankönyv. Soha ne tévesszük szem elõl, hogy nagy tapasztalatokkal rendelkezõ elõdeink örökérvényû bölcseleteket hagytak ránk, mint például: Minden elmélet annyit ér, amennyit abból a gyakorlatban meg tudunk valósítani. Ez felhívja a figyelmünket arra, hogy ha valamit gyakorlati példával nem tudunk alátámasztani, akkor inkább meg se említsük. Lássunk egy másik példát: Ismétlés a tudás anyja.. Ez meg azt kell, hogy jelentse a számunkra, hogy egy-kétszeri, esetleg nem is kellõ alapossággal elõadott ismeretanyagot soha ne akarjunk a tanulón maximális elvárással bevasalni. A pedagógus mindig arra törekedjen, hogy ne megutáltassa, hanem megszerettesse az adott tárgyat, témát, és a tanítványokat ne önteltté, unottá, hanem érdeklõdõvé, tenniakaróvá nevelje, amit elsõsorban a jól megválasztott motivációkkal, problémafelvetésekkel és gyakori sikerélményhez való juttatással, no meg személyes példamutatásával érhet el. Az oktató-nevelõ munka egyik alapvetõ tényezõje a tervszerûség, melynek több alappillére létezik. Ezek közül a legfontosabb látni a célt, mely ma sem lehet más, mint Ember lenni mindíg, minden körülményben., s ennek érdekében kell mindannyiunknak cselekedni. 6

8 A tankönyvekben figyelembe vett fontosabb elvek A tankönyvsorozat a NAT és az Apáczai Kiadó Informatika minõsített tanterve figyelembevételével készült. A tankönyvekben figyelembe vett legfontosabbb összefoglaló jellegû elveket az alábbiakban mutatjuk be. NAT követelményei Az információs környezet megismerése. Az információhordozók és informatikai eszközök ismerete. Az informatika és a társadalom kölcsönhatásainak ismerete. A számítógépes környezet megismerése, számítógép-kezelés alapjainak elsajátítása. Dokumentumok létrehozása számítógéppel. Problémák megfogalmazása, eszközválasztás a problémák megoldásához. Algoritmizálási készség fejlesztése. Folyamatok modellezésének megértése, modellezõ tevékenység végzése. Iskolai könyvtár és szolgáltatásainak használata. Tantárgyi, könyvtári adatbázisok alkalmazása. Dokumentumtípus megválasztása tanuláshoz. Önmûvelõdés szokásainak kialakulása. Aktív könyvtárhasználóvá válás. Az Informatika tankönyvsorozat a NAT egy sajátos feldolgozása, mely két fõ terület: a Számítástechnika és a Könyvtárhasználat tananyagtartalmát és követelményeit integrálja az egységes egészbe. Kiemelt követelmények A nemzeti és egyetemes kultúra nagy múltú értékeinek ismerete. A kommunikációs kultúra megértése, elemzése. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. A környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztetõ tényezõinek ismerete. A veszélyeztetõ tényezõk elkerülése. Az információáramlás szerepének és az információ technikai eszközrendszereinek megismerése, tájékozódás használatukban. A kreativitás, a kézügyesség fejlesztési eljárásainak alkalmazása. A tananyag a tanulók értelmi képességeinek, életkori sajátosságainak és érdeklõdési köreinek figyelembevételével készült. A könyvsorozat algoritmusrendszere a tanári munkát kívánja segíteni, míg a gazdag ábraanyag a tanulók figyelmét, érdeklõdését hivatott fenntartani. A differenciált haladás biztosítása A tankönyvsorozat különbözõ heti óraszámú feldolgozást tesz lehetõvé. Az alternatív óraterv arra nyújt lehetõséget, hogy a középérték (aláhúzott) közelében tartott heti óraszám esetén a NAT Informatika mûveltségterületi követelményei maradéktalanul feldolgozhatók (NAT-modul: N), míg bõvített óraszám esetén (NAT-bõvítés: B; NAT-kiegészítés: K) bõvebb körû feldolgozás is lehetséges. Az E-jel a modul elõkészítõ jellegére utal. Ha az iskolai tanterv a mûveltségi területek súlypontozása, illetve összevonása miatt kevesebb idõt szán az Informatika mûveltségterületre, a NAT minimumkövetelménye más óraszámokkal is teljesíthetõ, de ekkor a más mûveltségterületekhez való kapcsolódást is meg kell tervezni. 7

9 Nem elhanyagolható szervezési szempont, hogy a számítógépteremben, könyvtárban szervezett óra akkor igazán hatékony, ha kétszer 45 percig tart. Ezért a féléves tömbösítések jó megoldások. A tankönyvek egységei általában 1(-2) héten dolgozhatók fel, de szükség szerint bõvíthetõk, elhagyhatók, átszervezhetõk a témák. Kezdõ kötet: 50 egység [ebbõl 4 (rész)összefoglaló], a haladó kötet: 59 egység [ebbõl 6 (rész)összefoglaló]. Javasolt óratervek: (A számítástechnika és könyvtárhasználat nincs szétválasztva!) 1. félév 2. félév Összesítve 5. osztály 0/1/1,5 óra/hét 0/1/1,5 óra/hét 20 óra 6. osztály 1/1,5/2 óra/hét 1/1,5/2 óra/hét 50 óra 7. osztály 1/1,5/2 óra/hét 1/1,5/2 óra/hét 50 óra 8. osztály 1/1,5/2/2,5 óra/hét 1/1,5/2/2,5 óra/hét 40 óra Megvalósítható általános követelmények A tanulók: képesek legyenek az ok-okozati összefüggések, a problémák felismerésére, a feladatok megoldására! sajátítsák el az elemi tevékenységszokásokat, algoritmusokat, a kulturált magatartást! ismerjék az informatikai környezet vizsgált rendszereinek funkcióit, szerkezetét és mûködését! A tartalomról Az informatikafoglalkozásokat számítógépteremben és iskolai könyvtárban célszerû megtartani. Számítógépteremben tanulónként egy számítógép biztosítása szükséges, könyvtárban kiscsoportos kutatásokhoz és munkákhoz (2-4 fõ) kell szakmai anyagot biztosítani. Amennyiben ezek a feltételek nem állnak rendelkezésre, a hagyományos tantermi munkát könyvtár, múzeum, képtár, levéltár, üzlet, intézmény, üzem,... látogatásával pótolhatjuk. Ekkor videofilmekre, bemutatóanyagokra feltétlenül szükség van. Az értékelésrõl Az ismeretek, tevékenységek és munkafolyamatok eredményeinek folyamatos és záró értékelése elengedhetetlen feltétele az eredményes munkának. A továbbhaladáshoz szükséges, hogy számítógépes környezetben biztonságosan, balesetmentesen végezzék a tanulók a munkát. Az értékelés és ellenõrzés mindig elõre megadott szempontok alapján történjen! A tankönyvek kérdései és feladatai, valamint a tanári kézikönyv utalásai és konkrét feladatai segítik az értékelést. 8

10 Háttérinformációk A COMENIUS LOGO képszerkesztõvel egyszerû animáció fázisrajzait is elkészíthetjük. Az animáció futtatási ablakja Az alapszavak menüje 9

11 10 Megtanítandó ismeretanyag 5-8. osztály SZÁMÍTÁSTECHNIKA INFORMATIKA KÖNYVTÁRISMERET ELMÉLETI ALAPISMERETEK ALKALMAZÁSOK PROGRAMOZÁSI ALAPOK ELMÉLETI ISMERETEK ALKALMAZÁSOK az információ, információszerzés számítógépes környezetben a számítógép mint algoritmikus gép és rendszer hardware software manware operációs rendszerek DOS Windows segédprogramok Norton Commander DOS Navigator PC Tools Volkov Commander adattömörítõk vírusmentesítõk játékprogramok logikai programok elektronikai háttéripar szövegszerkesztés egyszerû szövegek, meghívók nyomdai kézirat elkészítése számítógéppel iskolaújság szerkesztése levélírás rajzok, képek beillesztése dokumentumokba játékprogramok rajzolóprogramok nyelvtanulás számítógéppel táblázatkezelés adatbáziskezelés multimédia oktatóprogramok számítógépes iroda számítógépes levelezés egyszerû algoritmusok élõbeszéd formalizált élõbeszéd mondatszerû leírás folyamatábra stuktogram struktúra-diagram kódolások programnyelvek programok programozási nyelvek története az információ, információszerzés könyvtári környezetben az információrögzítés kezdetei, írástörténet nyomtatott, és nem nyomtatott dokumentumok a könyv fizikai, tartalmi jellemzõi hírlapok, folyóiratok nem hagyományos dokumentumok audio vizuális audiovizuális raktározás folyóiratok könyvek nem hagyományos dokumentumok állományrészek helytörténeti régi, ritka könyvek kézikönyvtár (olvasóterem) különgyûjtemények könyvtártípusok információs központok könyvtári együttmûködések térbeli és szellemi tájékozódás a könyvtárban a könyvtár állományának használata folyóiratok kézi- és segédkönyvtár anyaga különgyûjtemények anyaga (zenemûtár,...) hagyományos és nem hagyományos dok.-ok a könyvtár állományát feltáró eszközök használata hagyományos katalógusok raktári betûrendes szakkatalógus programnyelvek problémamegoldás a könyvtár által nyújtott lehetõségek segítségével tudományos kutatómunka alapjai

12 Módszertani javaslatok 5-6. osztály Informatikai környezet (3 hét: E+N) A tankönyvsorozat elsõ témakörét kezdjük feldolgozni, ezért fontos teendõnk a tankönyv használatának megtanítása. Ehhez segítséget nyújt a bevezetõ. Javasoljuk, hogy a bevezetõt közösen olvassuk el a tanulókkal, és értelmezzük a felsorolt piktogramok jelentését. Mintaként üssük fel néhány helyen a könyvet és közösen értelmezzük a jelrendszert! Ezzel az önálló tanuláshoz nyújtunk segítséget. Ha tanulóink korábban nem dolgoztak számítógéppel, az elsõ alkalommal, amikor ténylegesen bekapcsoljuk a gépeket, részletesen térjünk ki a baleseti veszélyekre. Tájékoztassuk a tanulókat, mi a teendõ üzemzavar, rendellenesség esetén. A tankönyv nem munkatankönyv jellegû, ennek ellenére a tantárgy jellegét figyelembe véve néhány munkáltatásra kijelölt részt, táblázatot, ábrát is tartalmaz. Azt kívánjuk bemutatni, hogy milyen feldolgozási algoritmussal lehet jó eredményt elérni. A tankönyv mellett szükség van egy Informatika füzetre is, amely célszerû, ha négyzetrácsos. Ez a témakör kedvcsináló, motiváló jellegû. Elsõsorban az érdekességekre épít, de fogalomanyaga nélkülözhetetlen a késõbbiekben. Nagyon fontos, hogy az elsõ pillanattól kezdve problémafelvetésekkel dolgozzuk fel az órai témákat. A témakör feldolgozásánál kiemelten támaszkodjunk a tanulók élményeire utazások, könyvtárlátogatások, számítógép-beszerzés,..., napi tapasztalataira. A témakör szemléltetési lehetõségeit használjuk ki! A munkához adjunk megfigyelési szempontokat! Tanulják meg, hogy önállóan tudjanak egyszerû feljegyzéseket készíteni! Információhordozók és használatuk (6 hét: N+K) Ebben a témakörben elsõsorban a könyvtári informatika alapjait vezethetjük be. Az információrögzítés történetének rövid, de szemléletes bemutatásával juthatunk el a mai írás fõbb jellemzõinek elemzéséhez. Az információrögzítéssel keletkezõ dokumentumok sokféleségét játékos vetélkedõ segítségével mutathatjuk be. A könyv alapos elemzésével olyan új fogalmakat vezethetünk be, amely elengedhetetlen a szakszerûséghez és a késõbbi tanulmányokhoz. A dokumentumok csoportosítási elveit, az információhordozókat és a rögzítés módját részletesen elemezzük! A feldolgozás során használjunk gazdag szemléltetõanyagot. Lapozzunk bele a könyvekbe, folyóiratokba,... hallgassunk bele az audio-kiadványokba. Helyezzünk súlyt a történeti szemléletû feldolgozásra! Szervezzünk csoportos kutatómunkákat a gyerekeknek. Az idegen szavak kiejtésére és helyes értelmezésére figyeljünk, használjuk a tankönyv név- és szakkifejezés-lexikonát! Az órákat még nem feltétlenül szükséges könyvtárban tartanunk, de a könyvtár állományából minél többet mutassunk be! 11

13 A számítógép környezetünkben (3 hét: N+K) Mérjük fel kötetlen beszélgetés során, hogy az osztály tanulói milyen kapcsolatban állnak a számítástechnikával! Milyen környezetben és milyen módon találkozhattak eddig számítógéppel (felismerhették, megfigyelhették, kezelhették vagy esetleg folyamatosan használhatták is)? A bevezetõ órát szánjuk a számítástechnika fejlõdésének ismertetésére. Itt nyílik alkalom a számítógép-generációk fogalmainak tisztázására. Feltétlenül hívjuk fel a tanulók figyelmét a magyar tudósgeneráció elévülhetetlen érdemeire az adott területen (Neumann János, Gábor Dénes, Kalmár László...)! A számítógépek mûködési elvét csak nagyvonalakban, az alapelvek szintjén ismertessük! Az algoritmus fogalmának tudatos bevezetése fontos. A fogalmat az eddigi matematikai, nyelvtani, technikai ismeretekhez kapcsoljuk. A fõbb mûszaki és minõségi paramétereket tájékoztató szinten dolgozzuk fel! 1950-es évek 1960-as évek as évek 1980-as évektõl elektroncsõ tranzisztor integrált áramkör mikroprocesszor mûvelet/s mûv./s mûv./s 10 7 mûv./s 1-64 KB memória KB memória 1 MB memória 1 MB < memória Részletesen foglalkozzunk az ember és a számítógép kapcsolatával! Elemezzük, hogy milyen hasonlóság és milyen különbség mutatkozik az emberi agy és a számítógép mûködésében. Mely feladatokat célszerû gépekkel végeztetni? Tisztázzuk az információrobbanás fogalmát, kezelésének lehetõségeit! A számítógép mûködése, mûködtetése témakörben minden lehetõséget ragadjunk meg, hogy a tanulók fizikai kapcsolatba is kerüljenek a gépekkel. Kapcsolják be, ki a berendezéseket, figyeljék meg mire kell vigyázni, milyen baleseti veszélyek vannak. Feszültség alatt áramköri (konfigurációs) átalakításokat ne végezzünk! Elemezzük, hogy különbözõ fázisokban mit mutat a képernyõ, és erre hogyan reagálhatunk (alapvetõ kezelési módok: setup, DOS, Windows, programok behívása, kilépés a programokból stb.). Mutassuk be a leggyakrabban használt perifériákat, kiegészítõket: billentyûzet, egér, monitor, lemez, nyomtató, modem, fényceruza, digitalizáló, szkenner stb. Tudatosan és figyelmesen szemléltessünk, ügyeljünk arra, hogy mit, hol fogunk meg, hogyan teszünk le! Részösszefoglaló (1 hét) Célunk, hogy összekapcsoljuk azokat az ismereteket, melyeket az eddigi órákon sajátítottak el tanulóink. Súlyponti szerepet szánjunk a történeti szemléletnek! Az idõlétra kitöltéséhez a táblázat elemzése, a könyv kislexikonai, a leírások és más szakkönyvek is segíthetnek. Gyakorlásképpen az ajánlott, gyerekeknek szóló könyveket használjunk. A tankönyv piros színnel jelölt részeire fektessünk hangsúlyt! A szabályok betartásának fontosságát saját érdekünkben már itt tudatosíthatjuk. Kalkulátorok számítógépek (3 hét: E+N) A téma nem ismeretlen a tanulók számára, mert matematikai tanulmányaik során már alkalmaztak számolási segédeszközöket is. Az a fõ célunk, hogy a digitális (számító)gép fogalmát megalapozzuk, a számrendszerek közötti átjárás fontosságát bizonyítsuk. Mutassunk be minél több számoló eszközt, a mai számológépek több típusát! Felváltva használjuk ezeket. Ismertessük a kezelést, majd egyszerû feladatokon gyakoroljuk a kezelõ gombok funkcióit! Oldjunk meg különbözõ feladattípusokat! 12

14 Helyezzünk hangsúlyt a pontos és gyors munkára! Ez késõbb a számítógép gyakori használata során fontos lesz. Hívjuk be a számítógép számolóegységét, és itt is gyakoroljuk a számolást! Ha a tanári lemez tankönyvi példáit behívjuk, gyakoroltathatjuk a rendezés funkcióját is. Kommunikáció a számítógéppel A könyvtárstruktúra kezelése (3 hét: N+K) Az állománykezelés nélkülözhetetlen eszközei a könyvtárkezelõ programok. Igaz, hogy a DOS parancsokkal nehézkes a könyvtárkezelés, és lényegesen rugalmasabb, valamint emberközelibb fájlkezelõ programok léteznek, mégis nagyon fontos az alapvetõ DOS parancsok és azok mûködésének rövid ismertetése. Egyrészt azért, mert a Windows, a Norton stb. programok is a DOS alapokat használják. Másrészt elõfordulnak olyan szituációk (bootolási problémák, hardver-elégtelenség, merevlemez felélesztése stb.) amikor csak a DOS környezet áll rendelkezésünkre. Mutassuk meg tanulóinknak a Windows és más segédprogramok megjelenési formáit, használatát, elõnyeit és azokat az elõforduló hiányosságokat, melyek miatt más könyvtárkezelõ programot is célszerû ismernünk. Pl.: a Norton Commander nem tudja a fájlok bájtonkénti összehasonlítását, míg a PC Tools igen. Egyszerû példák bemutatására alkalmas a lemezmelléklet könyvtárszerkezete. Kommunikáció a számítógéppel Egyszerû programok futtatása (2 hét: K) Ahhoz, hogy a viszonylag unalmas könyvtárkezelés mellett a programok futtatására is kitérjünk, legalkalmasabbak a játékprogramok. A játékprogramok tanórán való alkalmazását semmiképpen sem helyeselhetjük. Szakkörökön, szabadidõben azonban érdemes lehetõséget biztosítani az önfeledt játéknak. Ezeken az órákon az ésszerû, logikát és kitartást igénylõ számítógépes játékokat mutathatjuk be. Mutassuk be a játékprogramok installálási lehetõségeit! Keressünk logikai játékokat, sakkprogramokat, és ezek használatával tanítsuk meg a legfontosabb fogalmakat! Kommunikáció a számítógéppel Szövegszerkesztés alapfokon (3 hét: N+B) A szövegszerkesztés alapjainak szakszerû elsajátítása fontos. Ezért következetesen követeljük meg a beírás és szerkesztés logikailag helyes sorrendjét. Törekedjünk arra, hogy a szövegre vonatkozó alapfogalmakat jól használják. Ez lényeges a késõbbiekben a tipográfia tanulásához. Ne elégedjünk meg azzal, hogy blõd szövegeket beírjanak és tetszõlegesen formázzanak. A fegyelemre nevelés fontos eszköze a rend biztosítása. Szervezzük meg, hogy az elkészített szövegeket le tudjuk nyomtatni. Így a munka eredménye óra végén kézzelfoghatóan jelen lesz. Az elsõ idõszakban arra törekedjünk, hogy a tanulók egyszerûen használják a szövegszerkesztõt, mint egy írógépet! A feladat elkészítése közben a szövegszerkesztõ lehetõségeit fokozatosan megismertethetjük. És még mindig nem formázzuk a szöveget nem változtatjuk a betûméretet, nem illesztünk be ábrát, táblázatot stb! Ezek az apróságok szintén maguktól jönnek elõ, mikor nagyobb lélegzetû alkotások kerekednek ki a gyerekek kezei közül. (Pályázatok házidolgozatok stb., ahol már a külalak is sokat számít.) Ebben a fejezetben arra kell törekedni hogy a tanulók ki tudják használni a szövegszerkesztõ elõnyeit. Tehát ne töröljék végig a mondatot, ha az elsõ szóban csak egy betû elütés van, vagy ne gépeljék be ugyanazt a mondatot ötször, hanem használják a szerkesztés menüpontot! 13

15 Részösszefoglaló (1 hét) Fõ célunk a gyakoroltatás és a rendszerezés. Felhasználhatjuk az összefoglalót arra is, hogy felmérjük tanulóink tényleges tudását a témakörben. Különösen érdemes gyakorolni a számológépi mûveleteket, az egyszerû szövegbeírást, az állományok mentését és másolását adott könyvtárszerkezetbe. A számítógép mint rendszer (3 hét: N+K) Ebben a fejezetben röviden a számítógépek megjelenési formáiról, ill. a környezetével való kapcsolatáról van szó. Nézzük meg, hogy tanulóink felismerik-e otthonukban, az utcán járva, munkahelyeken, intézményekben a számítástechnika alkalmazását! Milyen eszközök segítik ezen berendezések mûködtetését? Milyen minõségi változást hoz a számítógépes eljárás, és a példának felhozott feladatokat vajon hogyan lehetne megoldani számítógép nélkül? A számítógép kezelése tulajdonképpen a perifériák kezelését jelenti! Fontos tehát a perifériák ismerete. Felépítésük, mûködésük alapjait magyarázzuk el! Ha csak szemléltetés szintjén is, de mutassuk be a fellelhetõ összes, számítógéphez kapcsolható egységet! Olvassák el a tanulók az eszközök adattábláit, ismerjék meg legfontosabb paramétereiket (felbontás, hangteljesítmény, színárnyalatok száma, kapacitás, sebesség stb.). Próbálják ki vagy figyeljék meg mûködés közben a perifériákat! A használatuk során figyelni kell, milyen fokú karbantartást igényelnek. Célszerû egérkezelést gyakorló programot vagy egyszerû játékokat is felhasználni. A tanulók úgy mennek ki a terembõl, hogy észre sem vették, hogy óra végére már kiválóan kezelik az egeret. A nyomtatókhoz készíthetünk saját maketteket, amin a mûködési elvüket elmagyarázzuk. Ebben a témakörben kapcsolhatunk a számrendszerekhez, a mértékegységek átváltását is gyakorolhatjuk. Szánjunk idõt a scanner kipróbálására is, sõt hogy még emlékezetesebb legyen a dolog, valakinek az arcképét scannereljük be, és retusáljuk is a képet, nem mindig elõnyére, ami nagy derültséget okoz a társak körében, és könnyen megjegyzik az egység funkcióit. Bizonyára mindenütt akad rossz winchester, aminek levesszük a fedelét, és az is indulhat a vándorútra. Minden érthetõbb, ha a kezünkbe vehetjük. Fel kell hívni a figyelmet a különféle eszközök veszélyforrásaira. A könyvtárakról (4 hét: N+K) A téma célja, hogy megismerjék a tanulók a könyvtári környezetet. Ezért amikor csak tehetjük, az órát könyvtárban tartsuk. Fontos, hogy a tárgyi feltételek megismerése mellett a rendezés szempontjaira, hagyományaira, célszerûségeire és ezzel kapcsolatos megállapodásokra irányítsuk a figyelmet. Sok könyvet vegyünk kézbe, s közvetlenül döntsük el, hogy mely állományrészbe sorolható be. Hasonlítsuk össze az otthoni, az iskolai és a közmûvelõdési könyvtárakat. Részletesen elemezzük a szolgáltatásokat. Könyvek, filmek, Internet-honlapok segítségével mutassuk be a legszebb magyar könyvtárakat. Hogyan készül a könyv? (4 hét: N+K) Ez a téma érdekesen és hasznosan feldolgozható. Kutassunk együtt a tanulókkal! Keressünk történelmi emlékeket, leírásokat a kézzel írt dokumentumokból és a nyomdászat elsõ századaiból. Elemezzük a nyomdai munka technológiáját, eszközrendszereit. Térjünk ki az alapanyagok bemutatására. Készítsünk papírgyûjteményt, és elemezzük a felhasználási területeket. Mutassunk be történelmi emlékeket, a hagyományos tipográfiát, képkészítési eljárásokat, a mai nyomdát, s hasonlítsuk össze a hagyományossal! Ha lehetséges, szervezzünk nyomdai üzemlátogatást! Mutassunk rá, hogy a számítógép gyökeresen megváltoztatta a nyomdai munkákat. Készítsük el közösen egy kis kiadvány nyomdai elõkészítését. Mutassunk be nyomdai filmet, montirungot, lemezt. 14

16 Részösszefoglaló (1hét) Rendszerezzük a tanult ismereteket! Táblázatok kitöltésével önálló munkára szoktathatjuk tanítványainkat. Ellenõrizzük az elkészített munkát. Lehetõleg sok tanári kérdéssel irányítsuk az órát. Munka a könyvtárban (4 hét: N+K) A cím is jelzi, hogy könyvtári környezetben lehet eredményesen feldolgozni a témát. Könyvek és katalógusok közös elemzésével alapozhatjuk meg a keresés fõbb szabályait. A betûrendes leíró katalógus használtatása és a könyvek raktári jele alapján történõ visszakeresés a rendszerben való eligazodást szolgálja. Mutassuk be, hogy egy jól felszerelt könyvtár állományát milyen gyûjtõ-, keresõ-,... munkára tudjuk használni! Munka a számítógéppel (6 hét: N+K) A CD-rõl a tanulók már sokat tudnak. Otthonukban, egymás társaságában hallgatják, kezelik. Ami nem látszik: a CD szerkezete, a meghajtó egység mûködése a könyvben megtalálható. Az elvet tekintve nincs különbség audio- és számítógépes programokat, ill. adathalmazt tároló CD között. Gyakorolják a tanulók a CD kezelésének kapcsán az állománykezelést! Lehetõség nyílik a számítógép hangkeltési tulajdonságainak kipróbálására és a hangeffektusok bemutatására, létrehozására is. Az informatika elméletébõl (2 hét: N+K) Az informatika alapjai témakör feldolgozásakor foglaljuk össze az eddig tanultakat. Foglaljuk rendszerbe az élet különbözõ területein elõforduló ismeretek keletkezését, felhasználását, továbbítási módjait, célját stb. Vizsgáljuk meg, hogy a számítógép milyen módon képes felfogni, értelmezni, feldolgozni és a felhasználó számára érthetõ módon visszaadni információt! Az eddig is használt fogalmakat (jel, adat, bit, mûvelet stb.) most feltétlenül tisztázni kell. A téma lexikális anyagát tegyük érdekessé a gyakorlatban mindinkább elõforduló információszerzõ-, továbbító és feldolgozó eszközök bemutatásával! Beszéljük meg, hogyan mûködnek, mi a szerepük, mitõl korszerûek és hogyan kell használni ezeket (kamera, mozgás-, füst-, gázérzékelõk, adótornyok, mobiltelefonok, otthonunk elektronikus készülékei, sugárzásmérõk, fémkeresõk... stb.)! Mutassunk rá, milyen fontos az adó, az adatátviteli csatorna és a vevõ mûködésének összehangolása! Összefoglaló (1 hét) A tankönyv képanyagát egészítsük ki különbözõ folyóiratok, könyvek képeivel. Csoportmunka keretében elemezzük a tanult ismereteket, keressünk kapcsolatokat, összefüggéseket a tanult anyag és a napi tapasztalatok között. Beszéljünk a nyári szabadidõ hasznos eltöltésérõl. Ne feledkezzenek meg tanulóink az olvasásról, a (számítógépes) szórakozásról sem! 15

17 7-8. osztály Informatikai környezet (4 hét: N+K) Ebben a témakörben lehetõség van az elõzõ években, az 5-6. osztályban tanultak átismétlésére. A táblázat segítségével elhelyezhetjük egy rendszerben a már tanult és a hallomásból ismert dokumentumokat. Megalapozhatjuk a tanulók tudását abban, hogy a lehetõségek széles skáláján mozogva tudják majd kiválasztani a számukra szükséges dokumentumtípust. Az iskolai és a közkönyvtárakról tanultak átismétlésével és az állomány gyarapodásának nyomon követésével elõkészítjük a 7-8. osztályos tananyagot, amely nagyobb rálátást ad a hazai könyvtári hálózatra. A számítógép alkalmazása (4 hét: N+K) A fejezet célja megismertetni a tanulókkal a személyi számítógépek alapvetõ típusait, felépítésüket, mûködtetõ szoftvereket és használatuk módját. Egy számítógép burkolatát levéve mutassuk meg a fõbb szerkezeti (hardver) egységeket. Ismertessük ezek feladatát! Nem nehéz hozzájutni használaton kívüli, esetleg hibás alaplaphoz, tápegységhez, kártyákhoz vagy winchesterhez. Mutassunk be, adjunk kézbe ilyen eszközöket! Blokkdiagramon mutassuk meg az egységek kapcsolatát, ismertessük feladatukat, és ismerjék fel a tanulók a valós gépben is ezen részeket. Mikor a számítógép használatáról van szó, beszéljünk arról, hogy a számítógépnek is szüksége van törõdésre, a mûködtetés során az odafigyelésre. Mutassuk be a konfiguráció összeállítását, összekapcsolását. Beszéljünk a káros környezeti hatásokról! Nemcsak a hardver, de a szoftver is igényel kezelést. A könyvtárstruktúra kialakítása, annak logikus felépítése elõfeltétele a hatékony munkának. Fájljainkat is tartsuk karban! Munkánkról készítsünk biztonsági másolatot! Helyes számítógép-használat mellett nem fordulhat elõ adatvesztés, programok sérülése, eltûnése. Részösszefoglaló (1 hét) Foglaljuk össze az eddig tanultakat! Térjünk ki a számítógép-rendszer felépítésére, az egyes perifériák kapcsolataira. Részletezzük az egységek csatlakozásának módját! Ellenõrizzük, hogy a tanulók megtanulták-e a legfontosabb szakkifejezéseket! Tanári segítséggel gyakoroljuk a különbözõ adatlapok megkeresésének módjait! Tanulás új módon A számítógépes hálózatokról (6 hét: N+K) Ebben a témakörben a számítógép legkorszerûbb alkalmazását mutatjuk be. Elõször a hardver-ismereteket részletezzük, majd az alkalmazás lehetõségei közül a tanulást emeljük ki. Ezt a témát számítógép teremben, gép elõtt ülve kell feldolgoznunk. Az Internetes keresésben rutint kell szerezni a tanulóknak, mert ez a késõbbi, önálló munkában elengedhetetlen. Érdekes, de a témaköreinkhez kapcsolódó címeket keressünk fel. A számítógéppel segített oktatás mind a technológia, mind a módszertan terén radikális változásokat jelentett és jelent. Itt minden egyes tanuló meg kell, hogy választhassa magának a lehetõségek birtokában a modulokat és a képességeinek megfelelõ ütemet, haladási tempót. Elvileg teljesen kizárható a tanári szubjektivitás. A pedagógusnak tehát meghatározó szerepe van, csak az eddig megszokottaktól kissé eltérõ. Elsõdlegesen figyelemfelkeltõ, motiváló, biztató és segítõ feladatokat kell ellátnia. Nem tévesztendõ szem elõl, hogy a számítógép csak akkor lesz jó tanítónk, ha megfelelõen alkalmazkodunk hozzá, s maximálisan betartjuk a egyébként a napi életben is kötelezõ (elvárt) szabályokat. 16

18 A hálózati számítástechnika alkalmazásánál a bonyolult szoftverek is a hálózatra kerülnek, ahol kezelésük magas színvonalon és gazdaságosan valósítható meg. A lokális hálózatok arra is lehetõséget adnak, hogy egy idõben több tanítvány használhassa ugyanazt az adatbázist oly módon, hogy a környezete ne vegyen tudomást arról, hogy õ hol tart. (Nem biztos, hogy ez mindig üdvözítõ, de mint lehetõség a tanulót elõbbre viheti.) Ha van rá lehetõségünk, mutassunk be minél több oktatóprogramot, saját vagy volt tanítványaink által készítetteket. Ez utóbbi talán a legjobb motiváció. Tanulás új módon Kommunikáció a könyvtárban (3 hét: N+K) Gyakorolják és bõvítsék ismereteiket a tanulók a szabadpolcon való eligazodásban! (Eligazító táblák, szakrend stb.) Célunk, hogy a tanulók képesek legyenek az életkoruknak megfelelõ probléma megoldásához szükséges dokumentumok felismerésére és felkutatására. Ennek érdekében ismerjék az ETO felépítését, rendszerét, használják a szakkatalógust, a tárgyszó-katalógust, és keressenek számítógépes adatbázisban egy vagy több szempont szerint! Tanulás új módon A tájékozódás tanulás új eszközei (3 hét: N+K) Célunk az, hogy a tanulók ismerkedjenek meg a különbözõ, nem hagyományos dokumentumok (idõszaki, audio és audiovizuális kiadványok) jelentõségével, használatával. Tudjanak adatokat gyûjteni az évkönyvekbõl, almanachokból. Ismerjék meg és tudják használni a szemléket! Ehhez ajánljuk az Interneten elérhetõ Primpress Lapszemlét: Ismerkedjenek meg az audio és az audiovizuális kiadványok kísérõinformációival (borító, melléklet stb.), és ezek alapján tanulják meg kiválasztani a feladatukhoz szükséges hangzóanyagot, akár egy könyvtár gyûjteményébõl is. Ismerjék meg a nem hagyományos dokumentumok felhasználásának változatos lehetõségeit és kapcsolódásait a különbözõ tantárgyakkal! Az audio-dokumentumokkal kapcsolatban fedezzék fel, hogy milyen kiegészítõ információkat hordoz a borító, a melléklet. Gondolkozzanak el a gyerekek azon, hogy mi volt a feladatuk az egyes közremûködõknek a dokumentum létrejöttében. (Pl. szerzõ, elõadó, hangmérnök, grafikus.) Ha lehetséges, könyvtárban gyakorolják a hangzóanyag kikeresését a katalógusból, a kiválasztott dokumentum megkeresését a könyvtár speciális tárolóin és a kölcsönzést. Amennyiben helyben használatra van lehetõség, belehallgatva a dokumentumba döntsék el, milyen célra használhatják az adott hangzóanyagot; mely tantárgyakhoz, témákhoz tudják használni az abból nyert információkat. A tanár beszélgessen a gyerekekkel a szerzõi jogról, a szellemi alkotás jogi védelmérõl is. Miért van szükség a jogvédelemre? Fedezzék fel a gyerekek a különbségeket a hangzóanyag és a könyv katalóguscéduláján. Pl. a következõ speciális adatokról lehet felismerni egy hangzóanyag katalóguscéduláját: a speciális közremûködõkrõl: elõadó, karmester,... bizonyos megjegyzésekrõl, pl. digitális felvétel, sztereó, a hangfelvételre utaló Hgf. rövidítésrõl, a hangfelvétel idõtartamát jelzõ számokról, pl. 22 min 28 s, vagy (Ezek a perc és másodperc rövidítései, ill. jelei.), az audio-dokumentum típusára való utalásról, pl. hgl. = hanglemez, a felvételen szereplõ hangszerekrõl, pl. zg. = zongora. 17

19 Részösszefoglaló (1 hét) A részösszefoglalót rövid, gyors kérdésekkel irányítsuk! Ehhez segítséget nyújtanak a könyv kérdései, feladatai és a bemutatott rejtvény is. A rejtvény megoldása: GOPHER (lásd: Szakkifejezések kislexikona). Kommunikáció a számítógéppel Az operációs rendszerekrõl (2 hét: N+K) A PC-khez fejlõdésük kezdetétõl fogva szorosan hozzá tartozik a DOS. Kapcsolatot teremt a gép és a kezelõ személy között. Tulajdonképpen életet lehel az asztalunkon lévõ tárgyba. A DOS funkciójához tartozik, hogy a számítógépet a begépelt parancsok segítségével vezéreljük. Az ilyen (úgynevezett szöveges) operációs rendszer használatához egyszerûbb (lassúbb és kisebb memóriájú) számítógép is elegendõ, ugyanakkor alapos elméleti tudás és precíz munka szükséges. A DOS nem felhasználóbarát operációs rendszer. Jelentõsége rohamosan csökken. Igyekezzünk megmutatni, hogy miért fontos mégis megismerni legalább az alapokat! Kommunikáció a számítógéppel A fontosabb segédprogramok használatától (4 hét: N+K) Ebben a témakörben a legfontosabb segédprogramok közül mutatunk be néhányat. A számítógép használat általánossá válásával egy idõben elterjedtek a bosszantó vírusprogramok. A vírusok ellen detektáló, irtó programokkal tudunk védekezni. Ez azt jelenti, hogy programállományunkat rendszeresen ellenõrizni kell, azaz folyamatos karbantartást igényel. Arra kell szoktatni tanítványainkat, hogy csak jogtiszta, így fertõzésmentes programokat használjunk. Telepítsük fel gépünkre az újabb és újabb vírushatástalanítókat! Ezekrõl folyóiratokban, az Interneten szerezhetünk tudomást. Az adattömörítõk célszerû segédprogramok, mert a különbözõ programok szállíthatóságát, adatátvitelét megkönnyíti. A programgyártók általában már tömörített formátumokat terjesztenek, de mi magunk is gyakran tömörítünk (és kibontunk) programokat. Mutassunk be néhány egyszerû tömörítési módot! A tanulók gyûjtõmunkával, szakirodalomban folytatott kutatómunkával minél több segédprogramot ismerjenek meg! Ismerjék ezek fõbb jellemzõit. Kommunikáció a számítógéppel Munka és tanulás könyvekkel (5 hét: N+K) A tanulók konkrét adatok, tények, majd dokumentumok gyûjtésével sajátítsák el a keresés stratégiáját, alkalmazzák ezt a kézikönyvtár használatánál, valamint egy megadott téma irodalmának felkutatásánál! Legyenek képesek a különbözõ dokumentumokból azokat az ismereteket kiemelni, amelyekre a probléma megoldásához szükségük van! Tudják a feladatmegoldáshoz szükséges információkat helyesen lejegyezni, szokják meg a forrás adatainak rögzítési sorrendjét és módját. Ismerjék meg a bibliográfiák szerepét, hasznát a tájékozódásban, a problémamegoldásban. Ismerjék meg a bibliográfiák fajtáit, felépítését, köztük a számítógépen létezõ bibliográfiákat is. A tanulók ismerjék az ajánló bibliográfia készítésének módszerét! A bemutatott kutatás, elemzés témája: Nagy-Britannia. Azért ezt a témát javasoljuk feldolgozásra, mert a tanulók többsége angolul tanul, és az országismeretüket feltétlenül bõvíteni kell. Természetesen bármely célszerûen választott téma alkalmas a feldolgozásra. 18

20 Részösszefoglaló (1 hét) Könyvtár-totó A részösszefoglalóban a számítógépes anyag összefoglalására helyeztük a súlyt. A könyvtár-totó széleskörû könyvtárhasználati ismereteket kér számon. A könyvtár-totó megoldása: 1 1 x 1 2,3,x x 2 x x 1 2 Az eredményeket csoportos elemzés során értékeljük ki. A számítógépes iroda (5 hét: N+K) Ez a témakör a számítógép irodai felhasználásának lehetõségeit és a fejlõdés útját mutatja be. A mai felhasználóbarát szövegszerkesztõk több irodai feladatot is képesek ellátni. Ezek közül a tervezett idõtartamnak megfelelõen válasszunk ki néhányat: naptár, levélírás (kiválasztott formátumban), (cím)adatok tárolása, borítékcímzés, körlevél kiküldés,... Ha rendelkezésünkre áll jogtiszta speciális irodai program, érdekességként mutassuk be! Az irodai munka fontos része a különbözõ adatok táblázatba rendezése. A táblázatkezelés begyakorlása fontos a késõbbi tanulmányok szempontjából is. Elegendõ, ha Winword táblázatkezelõ modulját használjuk. Egyszerû példasoron jól algoritmizálva mutassuk be a táblázatkezelést! Lehetõleg nyomtassuk ki a tanulók munkáit, így a hibákra fel tudjuk a figyelmet hívni. Egyszerû számításokat is végezzünk a táblázatkezelõ modullal. Idõhiány esetén használjuk a tanári lemezen lévõ mintaprogramot. Ha elegendõ óraszámot tudunk a témára biztosítani, mutassuk be az Excel-t is! Az irodai munka elengedhetetlen része ma már az elektronikus levelezés. Ezzel a témával akkor is foglalkozzunk, ha nincs lehetõségünk közvetlenül bemutatni! Szervezzünk látogatást egy olyan munkahelyre, intézménybe, ahol a feltételek biztosítottak. Ha a feltételek adottak, akkor küldjünk és fogadjunk néhány levelet! A legáltalánosabban elterjedt Netscape-et feltétlenül mutassuk be! Próbáljuk ki a levélhez csatolt fájlok küldését is, ezzel rávilágíthatunk a levelezés elõnyeire. Könyvtárközelben (4 hét: N+K) Célunk felismertetni a tanulókkal az információkhoz való hozzáférés lehetõségeit, feltételeit. Ismerjék az információs társadalom és a demokratikus jogállam mûködésének egyik alapfeltételét, a könyvtári rendszert, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetõk. Tudjanak választani a különbözõ könyvtártípusok között, értsék meg a könyvtárak szerepét, jelentõségét! Ha a település adottságai ezt lehetõvé teszik, a tanulók ismerjenek meg egy információs központot, figyeljék meg az ott zajló munkát. Ha nincs információs központ a lakóhelyen, akkor szóróanyagok, prospektusok, Internetes honlapok alapján tájékozódjanak azokról! Az új technológiai rendszer segítségével, az Internettel már nem jelent akadályt, hogy megtudjunk bizonyos információkat egy könyvtárról. Elég, ha behívom a könyvtár weblapját, és ott minden a könyvtárra vonatkozó információt megkapok a beszerzéstõl a kölcsönzésig. A könyvtár katalógusában megnézhetem, hogy a keresett könyv bent van-e, és ha igen, ki lehet-e kölcsönözni. Ebben az esetben akár könyvtárközi kölcsönzést is kérhetek. Magyarországon az egyik legnagyobb könyvtári együttmûködés eredménye a KözElKat és a Vocal. Ezeket mindenféleképpen érdemes megnézni az Interneten. 19

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Informatika tanmenet a VII. osztály számára

Informatika tanmenet a VII. osztály számára Informatika tanmenet a VII. osztály számára Készítette: Sarkady Attila Ez a tanmenet az általános iskola 7. osztálya számára készült. A kerettantervek szerint az informatika, mint önálló tantárgy, ebben

Részletesebben

Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin

Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin Cél: A képzés célja, hogy a projekt résztvevői tudják kezelni a számítógépet és perifériáit, ismerjék a szoftvereket. Képessé

Részletesebben

HELYI TANTERV / INFORMATIKA

HELYI TANTERV / INFORMATIKA Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes legyen a modern információs társadalom előnyeit kihasználni, veszélyeit kikerülni. Legyen

Részletesebben

Fenyős Zoltán. Fenyősné Kircsi Amália. Tanmenet. informatika általános iskola 4. osztály ÉVES ÓRASZÁM 36 ÓRA

Fenyős Zoltán. Fenyősné Kircsi Amália. Tanmenet. informatika általános iskola 4. osztály ÉVES ÓRASZÁM 36 ÓRA Fenyős Zoltán Fenyősné Kircsi Amália Tanmenet informatika általános iskola 4. osztály ÉVES ÓRASZÁM 36 ÓRA AJÁNLOTT TANKÖNYVEK ÉS MUNKAFÜZET Fenyős Zoltán Fenyősné Kircsi Amália: Gyöngyforrás (Játékos informatika

Részletesebben

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga

Részletesebben

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A jelek csoportosítása 1.1.2. Kód, kódolás, bináris kód 1.1.3. A kommunikáció általános modellje

Részletesebben

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET. az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. (tagintézmény igazgató)

A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET. az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. (tagintézmény igazgató) A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. Összeállította: Informatika munkaközösség 2010. év szeptember hó 01. nap. (tanár) (tagintézmény igazgató)

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség kezdete: 2013. 09. 01. Oldal/összes: 1/6 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 INFORMATIKA

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2012 március 1. tétel A kommunikáció

Részletesebben

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi

Részletesebben

Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény Készítette: Pap Éva

Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény Készítette: Pap Éva Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény Készítette: Pap Éva Hódmezővásárhely, 2010. március 20. Az iskolai könyvtárhasználati útmutatója

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

Informatikaoktatás a Jedlik Oktatási Stúdió tankönyveivel. farkascs@jos.hu

Informatikaoktatás a Jedlik Oktatási Stúdió tankönyveivel. farkascs@jos.hu Informatikaoktatás a Jedlik Oktatási Stúdió tankönyveivel farkascs@jos.hu Miről lesz szó? A JOS tankönyvcsaládjának bemutatása tervezési koncepciók Informatikai ismeretek a középiskolák részére Az informatikatanítás

Részletesebben

Kezdő programkészítőknek ajánlom. SZERZŐ: Kósa Judit. Oldal1

Kezdő programkészítőknek ajánlom. SZERZŐ: Kósa Judit. Oldal1 A vulkáni tevékenység félelemmel vegyes csodálattal tölti el az embereket. Érdekes, egyszersmind izgalmas az alvó, majd egyszer csak mély hallgatásából felébredő hegy. Hogyan keletkeznek a vulkáni hegyek?

Részletesebben

AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei

AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Programozással ismerkedőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1

Programozással ismerkedőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1 A foglalkozás célja, hogy a tanulók játékosan ismerkedjenek meg az információ átadásának lehetőségeivel, a LOGO programnyelv alapjaival. Irányjátékokkal, robotjátékokkal fejlesszük a tanulók algoritmikus

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó?

Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök Problémafelvetés. különböző Mi a dokumentum/információhordozó? ÓRATERV A pedagógus neve Iványiné Nagy Kinga Műveltségi terület Informatika Tantárgy Könyvtárhasználat Osztály 6. évfolyam Az óra témája A dokumentumok típusai: Információhordozók a könyvtárban Az óra

Részletesebben

KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN 595 KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN 1 8. ÉVFOLYAM

KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN 595 KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN 1 8. ÉVFOLYAM KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN 595 KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN 1 8. ÉVFOLYAM KÖNYVTÁRHASZNÁLATTAN 596 A könyvtárhasználatra nevelés alapvetően és meghatározóan tantárgyközi feladat, amelynek minden tantárgy ismeretelsajátítása

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM

SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM a Felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 12. (1) bekezdésének megfelelően. A képzési program Megnevezése Nyilvántartásba vételi száma Számítógép az irodában

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES Számítógép = Univerzális gép! Csupán egy gép a sok közül, amelyik pontosan azt csinálja, amit mondunk neki. Hardver A számítógép

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. Témakörök 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. Értékelés ellenőrzés

4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. Témakörök 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o.  Értékelés ellenőrzés INFORMATIKA tanterv Korunk igénye, hogy az iskolából kikerülő, elhelyezkedni kívánó tanulók elemi informatikai ismeretekkel rendelkezzenek. Tudják használni a számítógépet, programokat és egyéb informatikai

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Alap és legfontosabb cél. Továbbtanulás szempontjából. Speciális ismeretek, képességek

Alap és legfontosabb cél. Továbbtanulás szempontjából. Speciális ismeretek, képességek Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél HELYI TANTERV / INFORMATIKA NORMÁL / NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ INFORMATIKA NORMÁL TANTERV - NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ A GIMNÁZIUM 9-10. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes

Részletesebben

Felkészítés szakmai vizsgára. 1163-06 modulhoz. II/14. évfolyam

Felkészítés szakmai vizsgára. 1163-06 modulhoz. II/14. évfolyam Felkészítés szakmai vizsgára informatika területre Felkészítés szakmai vizsgára informatika területre 1163-06 modulhoz II/14. évfolyam tanári kézikönyv A TISZK rendszer továbbfejlesztése Petrik TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

Részletesebben

Felkészítés szakmai vizsgára. 1144-06 modulhoz. II/14. évfolyam

Felkészítés szakmai vizsgára. 1144-06 modulhoz. II/14. évfolyam Felkészítés szakmai vizsgára informatika területre Felkészítés szakmai vizsgára informatika területre 1144-06 modulhoz II/14. évfolyam tanári kézikönyv A TISZK rendszer továbbfejlesztése Petrik TISZK TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

PROGRAMTERV. Ismeretanyag Módszerek Eszközök. Magyarázat szemléltetés játék. Magyarázat, szemléltetés, szituációs játék

PROGRAMTERV. Ismeretanyag Módszerek Eszközök. Magyarázat szemléltetés játék. Magyarázat, szemléltetés, szituációs játék PROGRAMTERV Ismeretanyag Módszerek Eszközök 1. Bevezetés, tervismertetés, foglalkozások célja STOP Közlekedj okosan! 1-3. rész Átkelés az úttesten 2. A gyalogos közlekedéssel összefüggő legfontosabb rendőri

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag 2011. március 1 Informatika Alapelvek, célok Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség

Részletesebben

Hunyadi Mátyás Általános Iskola 2030 Érd, Túr ut ca 5-7. INFORMATIKA 1-4. évfolyam

Hunyadi Mátyás Általános Iskola 2030 Érd, Túr ut ca 5-7. INFORMATIKA 1-4. évfolyam INFORMATIKA 1-4. évfolyam 1 Személyi feltételek Hunyadi Mátyás Általános Iskola A tanterv alkalmazásának feltételei Informatika vagy számítástechnika szakos főiskolai vagy egyetemi végzettségű tanító vagy

Részletesebben

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret Alapelvek, célok és feladatok Helyi tanterv Informatika 6 8. évfolyam - a képességek fejlesztése, készségek kialakítása, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű

Részletesebben

1. Az informatikai eszközök használata

1. Az informatikai eszközök használata 5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb

Részletesebben

Széchenyi István Szakképző Iskola

Széchenyi István Szakképző Iskola A SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS ISKOLAI PROGRAMJA 9 12. évfolyam Érvényes a 2003-2004-es tanévtől felmenő rendszerben Átdolgozva, utolsó módosítás: 2004. április 26. A szakmacsoportos

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA A témakörök előtt lévő számok az informatika tantárgy részletes vizsgakövetelménye és a vizsga leírása dokumentumban szereplő témaköröket jelölik. KÖVETELMÉNYEK 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció

Részletesebben

VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA

VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA Heti óraszám 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12.é vf. Általános képzés.d... osztály 3 3 4 4 Érettségi előkészítő 2 2 2 12. évfolyam

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai 1.1. Program megnevezése Elektronikai alkalmazások a korszerű gépjárművekben 1.2.. A modul sorszáma 3 1.3. A modul megnevezése

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Informatika Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Évfolyam: 5 Vizsga típusa: Gyakorlati Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Általános célok Az információs társadalom elvárásai fokozott feladatot rónak leendő polgáraira,

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Informatikai, munkaszervezési és -tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése

Informatikai, munkaszervezési és -tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Programozásban kezdőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1

Programozásban kezdőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1 Milyen kincseket rejt az erdő? Kubu maci és barátai segítségével választ kapunk a kérdésre. A mesekönyv szerkesztése közben a tanulók megismerkednek a Scatch programozás alapjaival. Fejlődik problémamegoldó

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTERV. 5 8. évfolyam A NAT Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület alapján

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTERV. 5 8. évfolyam A NAT Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület alapján TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTERV 5 8. évfolyam A NAT Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület alapján Gárdonyi Géza Általános Iskola Érd Készült az APÁCZAI KERETTANTERVCSALÁD FELHASZNÁLÁSÁVAL

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK MOBIL ALKALMAZÁS MOBILTARTALMAK

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK MOBIL ALKALMAZÁS MOBILTARTALMAK A gyalogos, kerékpáros, segédmotoros kerékpárvezető és kerekes székes közúti közlekedés szabályainak és viselkedési normáinak oktatásához önállóan feldolgozható digitális tartalom és módszertan az 5 12.

Részletesebben

PC-Kismester verseny első forduló feladatai. Beküldési határidő: 2014. december 6.

PC-Kismester verseny első forduló feladatai. Beküldési határidő: 2014. december 6. PC-Kismester XVIII. informatikai verseny feladatok 1. oldal, összesen: 5 5-8. osztály PC-Kismester verseny első forduló feladatai Beküldési határidő: 2014. december 6. Informatikai alapismeretek 1. A felsoroltak

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

A tananyag. Témakörök. Optimum. Tudja meghatározni a numerikus, és karakteres adtok tárolt alakját.

A tananyag. Témakörök. Optimum. Tudja meghatározni a numerikus, és karakteres adtok tárolt alakját. Informatika helyi tanterv a PEDELLUS NOVITAS Kiadó Informatika 9-10. tankönyvéhez Szerzők: Kiss Albert,Ludányiné Prém Judit tankönyv+munkafüzet - kerettantervre épülő A tananyag Óraszám: 2 éves tantárgy

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Órarendkészítő szoftver

Órarendkészítő szoftver SchoolTime Órarendkészítő szoftver 2.0 verzió Tartalomjegyzék: 1., Belépés a programba...3 2., Órarend főtábla...3 3., Tanátok...4 3.1., Új tanár felvitele, módosítása...4 3.2., Tanár törlése...4 3.3.,

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11.

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LEGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét és programozási eszközeit használva különböző dinamikus (időben változó) ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott

Részletesebben

Tanmenet. IV: Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV. Béla út 131. Csoport életkor (év): 13 Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2003. 09. 10.

Tanmenet. IV: Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV. Béla út 131. Csoport életkor (év): 13 Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2003. 09. 10. Iskola neve: IV: Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV. Béla út 131. Tantárgy: Tanár neve: Csoport életkor (év): 13 Kitöltés dátuma (év.hó.nap): Informatika Tóth László 2003. 09. 10. Tanmenet

Részletesebben

TÉTELSOR INFORMATIKÁBÓL 2008/2009-es tanév

TÉTELSOR INFORMATIKÁBÓL 2008/2009-es tanév TÉTELSOR INFORMATIKÁBÓL 2008/2009-es tanév Budapest, 2009. május 29. Összeállította: Nagy-Szakál Zoltán 1. Információ és társadalom a. Ismertesse a mechanikus számológépek fejlődését! b. Ismertesse a mechanikus

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai 1.1. Program megnevezése Webszerkesztés, a web programozás alapjai 1.2.. A modul sorszáma 1 1.3. A modul megnevezése Web

Részletesebben

Informatika-érettségi_emelt 11.-12. évfolyam Informatika

Informatika-érettségi_emelt 11.-12. évfolyam Informatika 11. évfolyam A tanév célja a középszintű érettségire való felkészítés, az emelt szintű érettségire való felkészülésnek a megalapozása. A középszintű érettségi elősegíti az eligazodást és a munkába állást

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LOGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét használva különböző ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott alakzatok (kör, téglalap, szakasz, pont) meghatározó

Részletesebben

<X Y SZAKKÖZÉPISKOLA> Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 54 522 01 0000 00 00 Erősáramú elektrotechnikus Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0900-06 Informatikai,

Részletesebben

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport TANMENET Informatika szakmacsoport Programozási gyakorlatok III. tantárgy 12. évfolyam A osztály 2013/2014 tanév Heti óraszám: Éves óraszám: 3 óra 96 óra Készítette: Szikszai Gusztáv tanár Ellenőrizte:.

Részletesebben

Informatika témavázlatok. 4. évfolyam

Informatika témavázlatok. 4. évfolyam Informatika témavázlatok 4. évfolyam 1. óra Ismétlés tanévi aktualitások Balesetvédelem baleset megelőzés. Mit tanultunk az elmúl időszakban Miről tanulunk az idei tanévben Felszerelések Munkarend 1. Mi

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Moduláris informatikaoktatás 6. osztályban

Moduláris informatikaoktatás 6. osztályban Moduláris informatikaoktatás 6. osztályban Készítette. Horváth-Kovács Beáta A Könyvtárhasználat tanításának célja A Nemzeti Alaptanterv a Könyvtárhasználatot nem csupán a számítástechnika mellé rendeli,

Részletesebben

Helyi tanterv Informatika. 1-8. évfolyam 2013.

Helyi tanterv Informatika. 1-8. évfolyam 2013. Helyi tanterv Informatika 1-8. évfolyam 2013. 1 4. évfolyam Az alsó tagozatos informatikai fejlesztés során törekedni kell a témához kapcsolódó korosztálynak megfelelő használatára, az informatikai eszközök

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA Ismeretterjesztő előadás 2. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. leggyakrabban

Részletesebben

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola. 2008. június 25.

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola. 2008. június 25. INFORMATIKA 9-13. HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYOK SZÁMÁRA Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 2008. június 25. Szerkesztette: Horváth Gergely Sipos Tünde

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

INFORMATIKA 5-8. évfolyam INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben