Dél-Dunántúl intelligens szakosodási stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dél-Dunántúl intelligens szakosodási stratégiája"

Átírás

1 Dél-Dunántúl intelligens szakosodási stratégiája VITAINDÍTÓ VÁLTOZAT Készítette: Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, 2013.

2 Tartalom Előszó... 3 Vezetői összefoglaló Helyzetelemzés ) A régió gazdasági jellemzői ) A régió ágazatainak és adottságainak helyzete ) A régió nemzetközi kapcsolatai ) A régió K+F+I jellemzői ) A régió vállalkozási struktúrája, innovatív vállalatok jellemzői ) Innovációs profilú vállalkozások, szervezetek a Dél-Dunántúlon ) A dél-dunántúli kis- és közép vállalkozások innovációs potenciálja ) Innováció szempontjából kiemelkedően meghatározó szerepet betöltő regionális szervezetek ) A régió innovációs eredményei ) A régió SWOT elemzése Irányítási struktúra és tartalma A régió irányításban érdekelt szereplőinek bemutatása A jelenlegi irányítási struktúra bemutatása, tapasztalatok összegzése Javaslatok a régió RIS3 stratégiájának irányítására A) Döntéshozatal B) Javaslatok a technikai lebonyolításra C) Fejlesztési segítség D) Források A régió jövőképe ) A régió innovációs jellegének meghatározása ) A régió jövőképe ) A régió fejlesztésének átfogó célja Fejlesztési prioritások ) A horizontális prioritások indoklása ) Ágazati prioritások meghatározása területi bontásban Szakpolitikai eszközök Monitorozás és értékelés A régió indikátorai a nemzeti KFI stratégiához illeszkedve Készítette: Kocsis Tamás, ügyvezető igazgató Kiss Milán, vezető projekt menedzser Temesvári Rita, vezető projekt menedzser 2

3 Előszó A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Regionális Innovációs Ügynökségek közreműködésével készült Magyarország és a magyar régiók intelligens szakosodási stratégiája a közötti időszakra. A dokumentumok előzetes feltételei annak, hogy Magyarország az EU Strukturális Alapokból innovációs, kutatási és fejlesztési célokra támogatási forrásokhoz jusson. Háttér Az Európai Bizottság egyik kiemelt célja, hogy Európa szerte készüljenek intelligens specializációt szolgáló kutatási és innovációs stratégiák regionális szinten annak érdekében, hogy az EU Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, és fokozható legyen a szinergia a különböző EU-, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. A dokumentumok előzetes feltételei annak, hogy Magyarország az EU Strukturális Alapokból innovációs, kutatási és fejlesztési célokra támogatási forrásokhoz jusson. Az intelligens specializáció keretében azonosítani kell minden ország és régió egyedi jellemzőit és értékeit, egyben rá kell mutatni az egyes régiók versenyelőnyeire, és fel kell sorakoztatni a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. Az EU tagállamoknak és régióiknak eszközeik és képességeik alapján meg kell határozniuk azokat a tudásspecializációkat, amelyek a leginkább illenek innovációs potenciáljukhoz. Ehhez egy vállalkozói tényfeltárás jellegű folyamatot kell megvalósítani, bevonva az innovációban érintett feleket és vállalkozásokat egyaránt. Az intelligens szakosodás így nem csupán egy felülről irányított (top-down) stratégiát jelent, hanem vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek együttműködését a tagállam vagy régió legígéretesebb specializációs területeinek, illetve az innovációt esetleg hátráltató gyenge tényezőknek a feltárását is. Az Európai Bizottság által működtetett S3 Platform többek között módszertani iránymutatásokkal, tapasztalatcserére irányuló nemzetközi rendezvények szervezésével is támogatja a regionális szakosodási stratégiák elkészítését. (Bővebb információ az S3 platform honlapján, a oldalon található.) 3

4 Vezetői összefoglaló Az intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) megalkotása a régió K+F, valamint innovációs helyzetének, potenciáljának a többi régióval is összehasonlítható adatokra, tényekre alapozott megragadását kívánta, ezért az elemzés regionális fókuszú, a régió helyzetét abszolút értelemben bemutató tanulmány lett. A helyzetelemzés során, ahol a megfelelő adatok rendelkezésre álltak és ahol ez használható információval szolgált, a megyei szint is megjelenítésre került, hiszen így mélyebb és pontosabb képet kapható bizonyos területi különbségekről. Továbbá az elemzés figyelembe vette - a régióban jelenleg is előkészítési fázisban járó megyei területfejlesztési koncepciók, valamint az Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változatainak megállapításait és helyzetfeltáró eredményét, jelentős hangsúlyt fektetve azok területi fókuszú fejlesztési irányaira. A területi célokat és prioritásokat szintetizálva született meg tehát a S3 alapú Regionális Innovációs Stratégia. A stratégia készítése során a rendelkezésre álló legfrissebb adat sorok kerültek feldolgozásra, ami a K+F adatok esetében 2011-es évre, regionális bontású GDP adatok esetében 2010-re, munkaerő piaci adatok vonatkozásában pedig a 2012-es évre álltak rendelkezésre. Csak teljes körűen rendelkezésre álló, egymással térben összehasonlítható adatok szerepelnek a helyzetértékelésben, figyelembe véve azt is, hogy egy regionális elemzés csak az olyan, kizárólag helyi szinten rendelkezésre álló információk segítségével válhat teljessé, amelyekkel kizárólag a helyi érintettek tudnak szolgálni. Ezért volt szükséges bevonni a stratégia készítésébe az egyetemek, kutató intézetek, ipari parkok, klaszterek, platformok, kamarák, vállalatok, szakmai szervezetek és szövetségek stb. vezető tisztségviselőit is. A helyzetértékelés során megtörtént továbbá a régió intelligens szakosodás alapú kategorizálása is, mely ismérvek alapján a Dél-Dunántúl besorolása az alábbiak szerint alakult: a régió alacsony iparosodottságának, a K+F ráfordítások és beruházások alacsony volumenének, valamint a kutató-fejlesztők, a kutató-fejlesztő helyek és a szabadalmi aktivitás alacsony mértékének köszönhetően az intelligens növekedés szempontja alapján nem tudás- és technológia intenzív régió. a fenntartható növekedés szempontja alapján vidékies régió az alacsony népsűrűségnek és a városi népesség arányának köszönhetően. Befogadó növekedés szempontja alapján pedig csökkenő lakosságú régió, mivel a népességcsökkenés hosszú ideje tartó folyamata az utóbbi időben csak erősödni látszik. A helyzetértékelés ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a régióban a tudásbázisok szerepe folyamatosan felértékelődik és a kutatóhelyek száma mind a költségvetési szektorban, mind a vállalati szektorban növekedést és minőségi javulást mutat. Továbbá az is bebizonyosodott, hogy ezt a fejlesztési prioritást felismerve a megyei koncepciókban is markánsan megjelenik a jelenlegi és a jövőben létrehozni kívánt kutatóbázisok szerepe. Így a régió jövőképe és prioritásai ennek szellemében, a helyi adottságokra építve a gazdasági szerkezettel összhangban az alábbiak szerint határozható meg: A Dél-Dunántúl jelentős felsőoktatási központjainak és kutatóintézeteinek köszönhetően 2020-ra elmozdul az intelligens növekedés irányába és 2030-ra valós Tudásrégióvá válik, mely következtében versenyképessége az átlagot meghaladó mértékben növekszik. A jövőképhez kapcsolódó átfogó célok közt szerepel a régió gazdasági növekedésének biztosítása a vállalkozói aktivitás erősítése, azaz egy versenyképes, exportorientált és innovatív gazdaság megteremtése; a régió innovációs teljesítményéhez kapcsolódó foglalkoztatottság növelése és a 4

5 regionális K+F+I kapacitás erősítése; valamint a környezeti fenntarthatóság, erőforrás- és energiahatékonyság elősegítése. Ezen átfogó célok elérése olyan iparágak dinamikus fejlődésével valósíthatók meg, ahol együttesen jelen vannak az innovatív vállalkozások (KKV-k és nagyvállalatok egyaránt), a kutatóhelyek és egyéb K+F+I fókuszú intézmények. Ezek a feltételek jelenleg az alábbi húzóágazatokhoz kapcsolódóan állnak rendelkezésre, így megalapozottan ezen iparágak tekinthetők kitörési pontnak a Dél-Dunántúlon: Élelmiszer- és agráripar Információ és kommunikációs technológia ipar Egészségipar Környezetipar Gépipar, Fémmegmunkálás és Kreatív ipar Elektronika 1. Helyzetelemzés 1.1) A régió gazdasági jellemzői A Dél-dunántúli régió Magyarország dél-nyugati területét lefedő (Baranya, Tolna és Somogy megyék), az ország 15%-át elfoglaló terület. Lakónépessége 2011 elején fő. Népsűrűsége jelentősen elmarad az országos átlagtól, sőt a 7 régió viszonylatában is a legalacsonyabb. Mindezek ellenére az ország településeinek mintegy egyötöde ezen régióban található, mely főleg Baranya és Somogy megye aprófalvas településszerkezetének tudható be. A Dél-dunántúli régió a kilencvenes évek közepén még átlagos fejlettségi pozíciót mutatott. Az évtized második felében azonban a felgyorsult gazdasági növekedés szakaszában nem volt képes alkalmazkodni az új követelményekhez, fokozatosan lemaradt a dinamikus régióktól. A lemaradás oka elsősorban az öröklött gyenge iparosodottság, a rossz infrastrukturális adottságok és határmenti fekvése. Kívülről jövő befektetéseket nem volt képes sem idevonzani, sem megtartani, így a szükséges források hiányának okán a lemaradása a többi régióhoz képest nő. Jelenleg a leszakadás mértéke nagy, a többi régió előnye behozhatatlannak tűnik. A változáshoz tőke és befektetésvonzó intézkedésekre, infrastruktúra javításra és újraiparosításra lenne szükség. Az előnyök és hátrányok történeti összegződése tekintetében a Dél-Dunántúl átlagos vagy annál kedvezőbb pozíciójú magyarországi régió. Ha röviden értékelni kívánjuk a régió gazdasági potenciálját és viszonyított fejlettségét, akkor azt mondhatjuk, hogy a régió versenyképességi adottságai nem rosszak, a közlekedési peremhelyzet azonban egyelőre komoly fejlődési korlát, bár ebben komoly javulást hozott az M6-os autópálya fejlesztése. A külső, és főként a külföldi működő tőkére szerény mértékű vonzást képes gyakorolni, és jórészt ezzel összefüggően maradt le a területi GDP-vel mért gazdasági teljesítmény, illetve az ipari kibocsátás terén a régió. A Dél-Dunántúl mind nemzeti, mind nemzetközi összehasonlításban a kevésbé fejlett régiók sorába tartozik. A GDP Európai Uniós összehasonlításban alkalmazott, vásárlóerő-egyenértéken (továbbiakban PPS 1 ) kifejezett összege 2010-ben Magyarországon PPS volt, amely az Európai Unió 27 tagállama átlagának a 64,2%-át tette ki. A dél-dunántúli átlagos PPS az uniós átlag 1 PPS: Purchasing Power Standards 5

6 43,8%-át jelentette az ide tartozó megyék 43,3%-os (Baranya), 41,4%-os (Somogy) és 47,8%-os (Tolna) arányszámai mellett. 2 Forrás: Eurostat Newsrelease (2012): Regional GDP. Regional GDP per capita in 2009: seven capital regions in the ten first places. Egy főre jutó GDP régiónként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió nélkül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben). GDP (euró)/fő Forrás: KSH Egy főre jutó GDP megyénként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió nélkül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben). 2 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/1 6

7 GDP (euró)/fő Forrás: KSH A dél-dunántúli GDP a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2010-ben jóval az országos átlag alatt volt Euróval. Ezen teljesítmény alapján az országos rangsorban a középmezőnyben szerepel a régió, bár megyéi is a megyei átlagtól jóval elmaradnak. A GDP népességarányos mutatószáma alapján a Dél-Dunántúl megyéi közül Tolna megye állt az élen és ezzel országosan a megyei rangsorban a hetedik helyen áll. Az utóbbi időben tapasztalható előbbre sorolódásában közrejátszottak olyan országos jelentőségű beruházások, mint pl. M6-os autópálya építése vagy a Bátaapátiban létesített veszélyeshulladék-lerakó, amelyek következtében Tolna megye teljesítménye kevésbe esett vissza, mint az ország jó néhány más térségéé. Baranya megye a 13., míg és Somogy megye a 15. a megyék rangsorában. Mivel a válság a dunántúli régió megyéit is erőteljesen visszavetette, az utóbbi időben az ország 19 megyéjének mutatószámai közelebb kerültek egymáshoz (miközben a főváros előnye tovább gyarapodott), és csökkent a különbség a Dél-Dunántúl megyéi és a legjobban teljesítő Győr-Moson-Sopron megye fajlagos mutatószáma között is. A területi GDP alakulásában a Dél-Dunántúl esetében is három fő tényezőnek van meghatározó jelentősége: a külföldi működő tőke jelenlétének, a vállalati exportképességnek, illetve a gazdaság ágazati szerkezetének, melyek a következőkben kerülnek részletes bemutatásra. A külföldi befektetések vonzása terén a régió adottságaihoz képest nem ért el jelentős eredményeket. A 2001-ig befektetésre került külföldi tőkének mindössze 1,76%-a került a Dél-dunántúli régióban ezzel a régió messze a legutolsó helyet foglalja el régiók közötti összehasonlításban. Ez az arány a jelenleg elérhető legfrissebb adatok alapján sem változott ben a régióba került külföldi tőkebefektetések 1%-át tették ki a Magyarországi befektetéseknek. A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy a külföldi tőkebefektetések régióbeli összértéke 1995 óta nominálértékben lényegében stagnál. Az egy főre jutó külföldi tőkebefektetés tekintetében az 1994-ben még 4. helyen álló régió 2001-re az utolsó helyre esett vissza, 2009-re pedig lemaradása tovább nőtt. Ennek megfelelően a megtelepült külföldi cégek tőkeereje itt a legkisebb. A szektorális megoszlást tekintve a legtöbb tőkét a feldolgozóipar vonzotta, de számottevő mennyiségű tőke áramlott a telekommunikációba, az energiaiparba, a kereskedelembe és a különféle szolgáltató szektorokba is. Ugyanakkor elmondható, hogy a csekély mértékű külső tőkebevonást egyetlen magyar régióban sem képes a belső tőkeakkumuláció ellensúlyozni. 7

8 1.2) A régió ágazatainak és adottságainak helyzete A Dél-dunántúli régió az ország legkevésbé iparosodott régiójának számít, azonban a szolgáltatások meghatározó jelentőségűek és messze vezető arányban van jelen az ágazati megoszlásban. Szolgáltatásokon belül kiemelkedő szerepet tölt be a turizmus (szállodaipar, gyógyfürdők és wellness továbbá borászat és gasztronómia). A bruttó hozzáadott érték ágazati szerkezetében a mezőgazdaság és építőipar területén az országos átlagnál erőteljesebb szerepe van a régiónak. Somogy megyében a mezőgazdaság és szolgáltató ágak, Tolna megyében az ipar és építőipar, míg Baranya megyében a szolgáltató ágak képviselnek magasabb, régiós átlagot meghaladó mértéket. A bruttó hozzáadott érték ágazati szerkezete régiónként és a Dél-Dunántúl megyéiben, 2009 Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2012 Baranya megye Somogy megye Tolna megye 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2012 Az ágazati népességarányos fajlagos mutatóértékek vizsgálatakor az egyes nemzetgazdasági ágak országon belüli viszonylagos helyzete még szemléletesebben mutatkozik meg. A Dél-Dunántúlon 53%-kal a mezőgazdaságban, és 2%-kal az építőiparban volt az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték összeg magasabb az országos átlagnál. Előbbi mind a három megye viszonylatában igaz, míg utóbbi az M6-os autópálya építésnek tudható be. Az ipar népességarányos fajlagos mutatószáma mind a három megyében alacsony, de az országos értékhez viszonyított legrosszabb pozícióját főleg Baranya és Somogy megyének köszönheti. Dél- Dunántúlon egy lakosra jutó ipari termelési érték 2001-ben az országos átlag 58,7%-a volt, alig magasabb, mint az alföldi régiók országosan legalacsonyabb értékei. Az ipar a régióban azóta csak csökkent, 2009-ben az országos átlagos fajlagos összegének csupán 54%-át tette ki a régió. Az ágazatok közül a feldolgozóipar aránya itt a legalacsonyabb az országban. A Dél-dunántúli régió a feldolgozóipari teljesítményt tekintve régóta az ország legkevésbé fejlett térségei közé tartozik, a területi gazdasági ágazati szerkezet tartós problémája ez. Korábban ez még csak az ágazati szerkezet másságát jelenthette, ma már azonban szinte az egész helyi gazdaság növekedésére kiterjedő hatása 8

9 van. Először is, a feldolgozóipar a gazdasági innováció elsődleges hordozója, hiánya az innovációs fogadóképesség hiányát is jelenti. Másodszor pedig a fentiek szerint a feldolgozóipari növekedés elmaradása mérsékli a tercier szektor, azon belül különösen a pénzügyi-üzleti szolgáltatások piaci keresletét, visszafogja a növekedésüket. A területi gazdasági növekedés lehetősége ma már elsődlegesen a gazdaságszerkezettől függ, ezért a régió gazdasági lemaradásában a másik kulcstényező az ágazati szerkezet deformáltsága, a modern feldolgozóipar gyengesége a régióban. Ez az oka annak is, hogy a beruházási érték, kihasználtság és az árbevétel vonatkozásában a régió 19 ipari parkja messze elmarad a fejlettebb régiókban működő ipari parkoktól. Az ipari parkok méretükben, profiljukban eltérőek, még sincs közöttük tudatos funkciómegosztás. Dél-Dunántúl esetében a viszonylag gyenge feldolgozóipar a kereslethiányos regionális piac megtorpanásával visszafoghatja a régióban dinamikusabban fejlődő üzleti-pénzügyi szolgáltatások fejlődését is. A legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalatok 2010-ben 1035 milliárd forint bruttó termelési értéket állítottak elő, mely a 2009-es évben mért értékhez képest 13%-os növekedést jelentett. A legnagyobb szintű fejlődést Somogy megye produkálta a maga 32%-os növekedésével, míg Baranya megye volt az egyike annak a két megyének, melyek 2009-es évhez képest 2010-re csökkenést könyvelhettek el. A termelés egy lakosra jutó értéke a hét tervezési-statisztikai régió értéke közül 1,1 millió forinttal a Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb. A népességarányos termelés %-át teljesítette az országos átlagnak Somogy, Tolna és Baranya. A 2010-es év előzetes adatai alapján a Dél-Dunántúlon 324,9 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, mely az országos érték 8,5%-ának felel meg. Volumenében ez az érték 12%-kal alatta marad a 2009-es adatoknak, azonban fontos megjegyezni, hogy 2008-as évhez képesti 2009-es növekedés kiemelkedő, 22%-os volt. Mindazonáltal a visszaesés kétség kívül a Tolna megyei értékek visszaesésének volt köszönhető. Anyagi-műszaki összetétel szerint a régióban az épületekre és egyéb építményekre fordított beruházás értéke jelentősen meghaladta országos viszonylatban is a gépekre, berendezésekre fordított részarányt. Az egy lakosra jutó beruházásérték 344 ezer forint volt, mely a régiók közti rangsorban a középső helyhez volt elegendő. A megyéket megvizsgálva ez az érték Tolna megyében volt a legmagasabb. 30%-kal az országos átlag feletti összegével a fővárost követően az országi megyéi között is az élen áll. 9

10 A beruházások egy lakosra jutó értéke anyagi-műszaki összetétel szerint, 2010 Térség Épület és egyéb építmény Gép, berendezés, jármű Egyéb beruházás Összesen Az országos átlag A megyék átlagának Közép- Magyarország ezer forint százalékában 263,9 249,9 2,1 515,8 135,4 166,2 Közép-Dunántúl 168,4 191,0 6,2 365,6 96,0 117,8 Nyugat-Dunántúl 195,0 160,1 6,2 361,3 94,9 116,4 Dél-Dunántúl 230,8 106,5 6,7 344,0 90,3 110,9 Baranya megye 229,8 93,0 8,6 331,4 87,0 106,8 Somogy megye 167,1 76,0 5,1 248,2 65,2 80,0 Tolna megye 320,2 171,1 5,7 497,0 130,5 160,1 Észak- Magyarország 115,4 133,8 2,9 252,1 66,2 81,2 Észak-Alföld 148,4 114,0 6,6 268,9 70,6 86,7 Dél-Alföld 189,1 116,5 7,8 313,4 82,3 101,0 Összesen 198,6 177,3 4,9 380,9 100,0 122,7 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2012 Dél-Dunántúl humánerőforrásait illetően nem tekinthető kedvező helyzetű régiónak. A évihez viszonyítva 16%-kal csökkent a születések száma, és az élveszületési ráta is elmarad az országos, 9 ezrelékes átlagtól. A régió népessége öregedik. A jellemző képzettségi szint alapfokon megegyezik az országos átlaggal, magasabb képzettségi szintek tekintetében azonban a régió lakossága elmarad az országos átlagtól (közép- és felsőoktatási hallgatói létszám tekintetében a régió nem érte el az elmúlt évek alatt a 10%-os részesedést), és a képzettségi szint növekedésével nő az elvándorlás aránya is. Foglalkoztatottsági adatok tekintetében összességében és általánosságban elmondható, hogy a es évtől eltekintve folyamatosan csökken a foglalkoztatottak létszáma. A régióban munkaerőpiacon jelenlévőknek a munkavállalási korú népességen belüli aránya, azaz az aktivitási aránya a régióban 53,5% volt. Jellemző, hogy az újonnan belépők létszáma megegyezett a munkanélküliek számának bővülésével. A foglalkoztatottak száma az elmúlt évek során folyamatosan csökkent, átmeneti növekedés 2010-ben volt tapasztalható csak. Gyakoribbá váltak az olyan nem tipikus foglalkoztatási formák, mint a részmunkaidő és a munkaerő kölcsönzés. Az egyes nemzetgazdasági ágak létszámindexei meglehetősen tág határok között mozogtak. A szolgáltató ágak többségében nőtt, a mezőgazdaságban 6%-kal csökkent a foglalkoztatás, a legnagyobb foglalkoztatónak számító iparban pedig átlagosan 2%-kal dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Innovációs potenciál szempontjából azonban igen fontos a felsőfokú végzettséggel rendelkező bejelentett munkanélküliek száma, melynek területi egyenlőtlenségeit az alábbi ábra mutatja. 10

11 Regisztrált munkanélküliek száma megyénként, külön kiemelve a felsőfokú végzettségűeket, valamint azok arányát, negyedév ,7% 11,6% 8,6% 7,1% 8,3% 6,5% 6,3% 6,1% 5,9%5,8% 5,6% 5,5%5,5% 5,4% 4,9% 4,7% 4,5%4,3% 4,2%3,6% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Felsőfokú végzettségű munkanélküliek, fő (bal tengely) Nem felsőfokú végzettségű munkanélküliek, fő (bal tengely) Felsőfokú végzettségűek aránya az össze munkanélküli körében, % (jobb tengely) Forrás: KSH A Dél-Dunántúli megyék közül Baranyában a legnagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma. Az egyes megyékben rendelkezésre álló felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek számát sem a megyék mérete, sem azok fejlettsége nem magyarázza kizárólagosan, ugyanakkor további, helyi szintű elemzésük az innovációs potenciál szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. A régión településhálózata erősen polarizált. Jellemző a középvárosok hiánya valamint az apró- és kisfalvak magas aránya. A településhálózat csaknem háromnegyedét aprófalvak alkotják, amelyek 70%-ában a lakosság száma még az 500 főt sem éri el. A régió népességének 20%-a él ezen településeken és 46%-a pedig a főnél nagyobb lélekszámú városokban. A 35 városi jogállású településen Dél-Dunántúl lakosságának 55,8%-a lakik. A területi egyenlőtlenségek markánsan jelen vannak a Dél-Dunántúl településszerkezetében, és elmondható, hogy egyértelmű összefüggés mutatkozik a régión belüli fejlettségi különbségek és a régió településszerkezete között. A nagyvárosok térsége, valamint a Balaton menti kistérségek fejlődésével éles ellentétben állnak a Dráva-mentén tömbben sorakozó, valamint a megyék belső határain mozaikszerűen elhelyezkedő elmaradott kistérségek ban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek 20%-a volt megtalálható a régióban, 2010-re ez az arány 24%-ra nőtt. Az országban 33 db leghátrányosabbnak minősített kistérségből 8 a Dél-dunántúli régióban található. A település szerkezeti sajátosságok természetesen nem csak az infrastruktúra kiépültségére, hanem a demográfiai helyzetre, a jövedelmi viszonyokra, egyáltalán a társadalmi, gazdasági sajátosságokra is hatással vannak. Így a régió infrastrukturális jellemzőire az elaprózott településszerkezet erősen 11

12 rányomja a bélyegét. Vélhetően a Dél-Dunántúl elmaradottságának egyik fontos magyarázó eleméről van szó. 3 A régió mind hazai, mind nemzetközi értelemben perifériális helyzetű, nincs szervesen bekapcsolódva az országos és nemzetközi közlekedési hálózatokba. A régió közlekedési peremhelyzetét némileg javította az M6-os és M60-as utak közelmúltbeli átadása, ám mivel azok nem érik el a határokat, az elszigeteltség még mindig jelentős. A tagolt településszerkezetű régióban az országos átlagnál némiképp kedvezőtlenebb az útsűrűség. A régión keresztülhaladó főúthálózat többsége intenzíven beépített területeken vezet keresztül, ugyanakkor a mellékutak hiánya miatt a helyközi forgalom is sok esetben a főutak forgalmát növeli. A régióban a zsáktelepülések száma magas: a régió településeinek közel egyharmada (200 település) csak egyetlen közúti kapcsolattal rendelkezik. A vasúti infrastruktúra elmaradottságát jelzi, hogy a régió megyeszékhelyei között a vasúti közlekedési kapcsolat rendkívül rossz, illetve nem létezik, nyugati irányba, Ausztria felé nem vezet közvetlen vasúti pálya. A Dél-Alfölddel való közvetlen összeköttetés minősége miatt a forgalom jelentős része Budapest érintésével, jelentős kerülővel realizálódik. A többi szomszédos régió irányába is kevés számú és hosszú menetidejű vonatok közlekednek csak. A Duna ugyan Európa egyik legjelentősebb vízi útja, kihasználtsága azonban éppen ezen a szakaszon a leggyengébb. A kikötők műszakiszállítástechnikai színvonala alacsony, vasúti/közúti kapcsolatuk korszerűtlen. Ágazati potenciálok és regionális vonatkozásai A régió gazdasági karaktere heterogén, több meghatározó ágazat adja gazdasági tevékenységének jellegét. A régió helyi adottságai, illetve lehetséges fejlődési irányai alapján a következő fejlesztési irányok (egyben az intelligens specializáció célterületei) képzelhetőek el. Így például a régió földtani jellemzőinek az EU-s és hazai innovációpolitikai törekvések és beruházás indikálásokkal összhangban került kiemelésre a környezetipar. A gazdaságfejlesztésben új súlyponti tényezőnek számító úgynevezett IT ipar is egyre jelentősebben képviseli magát a régiós gazdaságban, így ezen iparág kiemelése szintén nem lehetett kérdés jelen tanulmány készültekor. Végül az elmúlt évek egészségipari és biotechnológiai kutatásai és eredményeinek fényében a regionálisan fejlett egészségipar került a kiemelendő szektorok közé. De szintén ide sorolható a gépipar, elektronika és fémmegmunkálás is, melynek jelentős kis-, közép és nagyvállalati háttere van a régióban. A Dél-Dunántúli régió kiemelt iparágai és jelentős gazdasági, innovatív szereplői Húzóágazat Élelmiszer- és agráripar Jelentős képviselői Kaposvári Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Bonafarm Csoport (Bóly Zrt, Dalmand Zrt) Pécsváradi Agrover Kft. Pécsi Milker Kft. Dráva tej Kft. (Barcs) Fino-Food Kft. (Kaposvár) Sio-Eckes Kft. (Siófok) Pécsi Sörfőzde Zrt. 3 A Dél-dunántúli régió Regionális Innovációs Stratégiája, több szerző,

13 CEZAR WINERY Kft. (Littke Pezsgőgyár-Pécs) BAT Pécsi Dohánygyár Kft. Ásványvíz üzemek (pl.: Tettye Forrásház Zrt.) Egészségipar és PTE Általános Orvostudományi Kar PTE Szentágothai János Kutatóközpont Biotechnológia Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrum Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter Pécsi Egészségipari Központ Zrt. (PEIK) Soft Flow Hungary Kutató Fejlesztő Kft. (Pécs) Envihorizont Zrt. PannonPharma Kft. (Pécsvárad) HUNGAROPHARMA Zrt. logisztikai központja (Kaposvár) Környezetipar és PTE Természettudományi Kar Biokom Pécsi Városüzemeltetési és környezetgazdálkodási Kft. Energetika Mecsekérc Zrt. Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Pannon Power Holding Zrt. Pécsi Hőerőmű Komlói Fűtóerőmű Zrt. Geochem Kft. Gépipar és TeGaVill Kft. (Komló) Lakics Gépgyártó Kft. (Kaposvár, Komló) Elektronika KONTAKT-Elektro Kft. (Pécs) Büttner és Társai Szerszámelemgyártó és Kereskedelmi Kft. (Nagyatád) Ratipur Kft. (Komló) Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. SERES Gépipari és Kereskedelmi Kft. (Pécs, Barcs) Információs és Információmenedzsment Innovációs Klaszter DEXTER Informatikai és Tanácsadó Kft kommunikációs MarkCon csoport technológia ipar IT Services Hungary Kft - Pécsi telephelye Kreatívipar Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter Pécsi Kesztyű Klaszter Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (Zsolnay Kulturális Negyed, Kodály Központ) PTE Művészeti Kar Pannon Filharmonikusok Élelmiszer és agráripar A régió agroökológiai potenciálja az országos átlagnál jobb, de ennek kihasználása az elmúlt években néhány kivételtől eltekintve érdemben nem javult. Az üzemstruktúrában változatlanul dominálnak a 13

14 családi vállalkozások, melyek versenyképessége nem kielégítő. Tovább nehezíti a helyzetet a nagyarányú, jobbára képzetlen munkaerő tartós jelenléte. Ebből a helyzetből való kitörést az elmúlt időszakban érvényesülő gazdasági környezet nem segítette, de hiányoznak a belső erőforrások is. A régió és talán a magyar élelmiszer ágazat egyik legnagyobb hiányossága, hogy a szereplők kooperációs készsége alacsony. Számos esetben azonban épp az együttgondolkodás és a szövetkezés lenne az előrehaladás motorja, amelynek hiányában az ágazati szereplők lényegi fejlesztés, innováció nélkül igyekeznek talpon maradni. Ilyen felállás mellett szinte törvényszerű, hogy a regionális termelés döntően alapanyag előállításra koncentrálódik, a megtermelt jószág feldolgozó kapacitás hiányában alapanyagként hagyja el a régiót, kevés a hozzáadott értékű termék. Sajnos tényként rögzíthető, hogy a hozzáadott érték tekintetében a régió az utolsó helyen áll. Növénytermesztés szempontjából a régió nagyon jó természeti adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor helyben is megfigyelhetők azok a káros folyamatok, amelyek globálisan is észlelhetőek: a termelt fajok, fajták száma visszaesett, a biodiverzifitás alacsony, a változtatás sok esetben csak a termesztéstechnológiai szükség következménye. A kertészeti ágazatok regionális teljesítménye az országos arányokhoz viszonyítva nem minősíthető jelentősnek. A kertészeti művelés a régióban döntően a konyhakerti területeket jelenti, amelyeken a tulajdonosok általában önellátásra, illetve jövedelem kiegészítés céljából termelnek. A megtermelt áru egy része direkt értékesítés útján jut el a fogyasztóhoz. A régióban megtalálható konzervgyárak tulajdonos és termelési szerkezet váltásának köszönhetően a korábbi viszonylag sok feldolgozott növényi kultúrát magában foglaló paletta beszűkült, amely negatívan hatott az adott növények termelésére is. A zöldségtermesztés technológiájához közel álló gyógy és fűszernövény-termesztés a Dél-dunántúli régióban nem jelentős. Általában a feldolgozás módja és az értékesítés megszervezése okoz gondot, a természeti kapacitás adott a régióban. A gyümölcs a társadalom egy jentős részének már nem alapélelmiszer, hanem luxuskategória, amely miatt a tömeges kereslet visszaesett. A fellelhető termelői kapacitást erősítené itt is az esetleges szövetkezések beindítása. A régió természeti adottságai kifejezetten jónak mondható a szántóföldi növénytermesztés tekintetében. Ezt a kijelentést alátámasztják azok az adatok, amelyek egyes meghatározó növényi kultúrák országos területi arányaiban, illetve ezek terméshozamaiban megnyilvánulnak. Az ország kukorica termesztésének csaknem egyharmada a régióból származik, ez alapvetően lehetőséget adna abrakfogyasztó állatfajok tartására, illetve etanol gyártására. Az őszi búza és árpa is domináns terméke a régiónak, ugyanakkor a tervezhető termelést alapvetően befolyásolja csakúgy, mint a kukoricánál az évenként előforduló drasztikus termésingadozás. A szántóföldi növénytermesztésnél a jövőbeni fejlesztések, innovatív beruházások egyik meghatározó irányvonala lehet a termésingadozások jelenleg tapasztalható (egyes évek viszonylatában akár 50%-ot is elérő) csökkentése. A klimatikus változások regionális hatásainak kivédésének ez lehet az egyik irányvonala, illetve fel kell készülni szárazságtűrő fajták alkalmazására. A régió agroökológiai potenciálja az állattenyésztés szempontjából az országos átlagnál jobb. Meghatározó szerepe van az ország gabona és kukoricatermesztésében, és ezen keresztül az abrakfogyasztó állatfajok takarmányellátásában. Sajnálatos tény, hogy a kedvező adottságok kihasználása az elmúlt időszakban jelentős mértékben nem javult, és miután az ágazat jövedelemtermelő-képessége az agrárágazaton belül is az átlagosnál gyengébb, az állattenyésztés a régió gazdasági növekedéséhez nem járulhatott hozzá. A csökkenő állatlétszám kísérőjelenségeként egyes ágazatokban (tejelő-szarvasmarha, sertéstartás) jelentős állományi koncentráció zajlott le. Ezek 14

15 a nagy, korszerű telepek élve a rendelkezése álló pályázati forrásokkal komoly technológiai fejlesztéseket hajtottak végre, így a jövőben befogadó helyei lehetnek az új, innovatív megoldásoknak. Az állattenyésztés regionális helyzetét erősítheti, hogy számos országos szakmai szervezetnek itt található a központja. Továbbá kiemelendő a Kaposvári Egyetem szerepe, mint kiemelkedően erős állattenyésztési oktató- és kutatóbázis 4, aki a térségben egyedül képez agrár- és élelmiszeripari szakembereket, országos ágazati súlya pedig 5%. Jövőképében szerepel a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégiával összhangban - a képzések megerősítése, jellemzően élelmiszeripari és agrárműszaki területeken. A képzések erősítésén túl a tudásbázis a vállalat és egyetem közti K+F+I területekre is fókuszál és nyitni kíván a prémium élelmiszerek, a bioenergetika és a vízgazdálkodás irányába, melytől a stratégia mentén szintén az agár- és élelmiszer ipari cégek megerősödése várható. Egészségipar Az ágazati meghatározó regionális, nemzeti és európai uniós szabályzások, szakpolitikák lényegében azonos tendenciát mutatnak mindenhol. Az egészségipar világszerte húzóágazattá vált. A déldunántúli egészségipar bázisintézményei (egyetemi kutatóhelyek és vállalkozások) szintjén is világosan lemérhető a nemzetközi szabványrendszerekhez történt csatlakozás. A Pannonpharma gyógyszergyár a GMP mellett a nemzetközi összes előírásnak (FDA, CE) megfelel. Megállapítható, hogy a kisvállalkozások is fokozottan törekedtek az ISO szabványrendszerben akkreditáltatni a tevékenységüket és évek óta a tanúsítvány alapján végzik a tevékenységet, illetve a kulcsfontosságú egyetemi kutatóhelyek is magas fokú minőségbiztosítási tanúsítással rendelkeznek és végzik tevékenységüket. Az egészségipar ágazati innovációs kapacitás fő mutatói elsősorban a bejelentett szabadalmak és a megvalósított szabadalmak számának az alakulása. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara iparjogvédelmi aktivitása utóbbi években pozitív tendenciákat mutatott. Pontos számszerű adat a régió egészségipari kisvállalkozásairól nem áll rendelkezésre a bejelentett szabadalmak vonatkozásában, de a kiírt regionális pályázatok alapján az iparjogvédelmi aktivitás fokozódása ezen a szinten is észlelhető. A Biotechnológiai Innovációs Bázis (BIB) vezetőjének elmondása szerint az egyetemi IP aktivitás az utóbbi években jelentősen megugrott (a Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter kisvállalkozásainál is), ami felértékeli a kutatáshasznosító Pécsi Egészségipari Innovációs Központ Zrt. (PEIK) szerepét a régióban. Az egészségiparhoz kapcsolódó szakember-utánpótlás egy újabb és lényegi eleme a Pécsi Egyetem Általános Orvosi Karán 2010-ben indított Orvosi Biotechnológia Master Program (Medical Biotechnology Master Program). A régió fejlődése szempontjából szintén fontos fejlemény a horvát partnerrel közösen végrehajtott, határon átnyúló középtávú fejlesztési CABCOS projekt, amelynek keretén belül egy nemzetközileg is jelentős beruházás, a transzgén SPF állatház létrehozása történt meg. A Pécsett és Eszéken felállított csúcstechnológiájú laboratóriumi infrastruktúra hozzájárul ahhoz, hogy lényegi versenyelőny keletkezzen a régió egészségiparában akár EU-s szinten is. A jelen adottságok és a felhalmozott tudásbázis alapján középtávú fejlesztési programok a jövőben három nagy területen válhatnak sikeressé. Laboratóriumi diagnosztikum ipar: elsősorban az egyetemi kutatóhelyi bázison létrejött K+F eredmények piacra vezetésével a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ egyik fő profilja éppen ez a terület várható jelentős növekedés. Több kisvállalkozás jelenleg is a 4 Helyzetelemzés a Dél-Dunántúl növénytermesztéséről, állattenyésztéséről és feldolgozóiparáról, több szerző,

16 nemzetközi piacon értékesíti a termékeit és az Biotechnológiai Innovációs Bázis klaszter (továbbiakban: BIB) keretében megindult új fejlesztések várhatóan széles nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot. Gyógyszeripari szolgáltatások: képesek a nemzetközi piacokra bejutni. Elsősorban a gyógyszer-jelölt molekulák nagyáteresztő képességű tesztelése, a toxikológiai és a hatásmechanizmus vizsgálatok széles köre válhat vonzóvá a megrendelők számára. A szabványosított működés ezen a területen is alapvető piaci követelmény, ami a minőség folyamatos magas szinten tartását eredményezi. Eszköz és eljárásfejlesztés: többirányú tevékenységet takar a fejlesztési tervekben. Itt nemcsak a képalkotó diagnosztikai fejlesztések, a sebészi eszközök, implantátumfejlesztések, laboratóriumi eszközfejlesztések jelentik a középtávon a nemzetközi láthatóságot elérő programokat. Miként a többi területen, itt is a klaszter szervezeti keretei, projektfinanszírozása, a PEIK infrastrukturális adottságai, az egyetemi kutatói háttér és a Szentágothai János Kutatóközpont, valamint a regionális szervezetek hálózatos együttműködése elengedhetetlen a sikeres megvalósuláshoz. A folyamatban levő és a közelmúltban megvalósult nagy beruházások, K+F+I célú nagyprojektek (SPF/transzgenikus állatház, PEIK) regionálisan alapvető gazdaság átalakító szerepet töltenek be az egészségiparban. Mindez kiegészülve a régióban elsőként akkreditált BIB klaszter, és a nemzetközileg is versenyképes KKV bázis projektgeneráló és projektfinanszírozást megteremtő potenciáljával a régió egészségiparának meghatározó elemeiként alapozzák meg az iparág húzóágazati jellegét. Továbbá itt kell megemlíteni a közelmúltban létrejött Szentágothai János Kutatóközpont kapacitásait is, mely évtizedes hiányt pótolva koncentrálhatja a régióban szétaprózott egészségipari kutatási potenciált, valamint a K+F+I tevékenység számára a régiónkban egyedülálló, magas színvonalú műszer- és tudáshátteret, valamint korszerű laboratóriumokat biztosít. Információ és kommunikációs technológia ipar Magyarország az OECD államok átlagához képest jelentős és dinamikus az IKT szektor, amely mára már a gazdasági növekedés jelentős részét adja. Korlátozott számban, de a Dél-dunántúli régió is rendelkezik a szektorhoz szükséges humán erőforrással, nemzetközi összehasonlításban is képzett és kreatív szakembergárdával. Outsourcing szempontjából a munkaerőre az adaptivitás jellemző, és erősnek mondható a szabad szoftverek fejlesztőinek régiós közössége is. Az IKT szektor szakembereire jellemző a stabil nyelvtudás, mely óriási előnyt jelent a nemzetközi piacon. A kiváló műszaki, technológiai ismeretek mellett azonban jellemzően hiányosak a piaci, marketingmenedzselési ismeretek és készségek. A régió feladata, helyi szinten információkkal ellátni a szektor szereplőit, illetve segítséget nyújtani külföldi kapcsolatok teremtésében, pályázati partnerségek létrehozásában, nemzetközi projekt csoportokhoz való kapcsolódásban, külföldi, hazai kockázati tőke felkutatásában, közvetítésében 5. A hazai piac élénkítése mellett igazi növekedési lehetőségek a külföldi piacok meghódítása révén teremtődnek. Hazai szolgáltatások nemzetközi piacosítása, nemzetközi szinten leginkább sikeres réspiaci termékek, szolgáltatások erősítése, csatlakozás olyan hálózatokhoz, melyek sikeresek nemzetközi együttműködéseken alapuló programokban segítheti a szektort a globális piacok 5 Információs és Kommunikációs Technológia Ágazat Felmérése a Dél-Dunántúli Régióban, Primavera-Consulting Kft.,

17 elérésében. Nemzetközi cégkapcsolatok, cégszövetségek fejlesztése aktív részvétel az EU-szintű IKT fejlesztésekben szintén megkönnyítheti a nemzetközi piacok meghódítását. 6 Regionális vonatkozásában komoly várakozásnak adhat okot továbbá a Pécsett megjelenő nagyvállalati háttér is (IT Services Hungary), mely a Pécsi Tudományegyetemmel aláírt együttműködési megállapodás következtében a képzési struktúrára is hatást gyakorolt. A jövőben a speciális informatikai és idegennyelvi képzéseknek köszönhetően vélhetően nő az IT szakemberek száma és képzettsége, mely tovább erősíti a régió IKT szektorát. Környezetipar A különféle gazdasági ágazati, innovatív tevékenységek között a környezeti ipari rész csak viszonylag szűk részt képvisel. Ezek között lényegében fokozott jelentőségűek azok az innovatív fejlesztések, megoldások/eljárások és eszközök/termékek használata, alkalmazása, amelyek döntően a következő területekre koncentrálódnak: energiagazdálkodás, a megújuló/megújítható energiaforrásokra alapozva; a víz- és szennyvízkezelés, vízgazdálkodás; és a hulladékgazdálkodás. A Dél-dunántúli régió innovációs stratégiájának kidolgozásának során végzett átfogó vizsgálatok egyértelművé tették, hogy a környezettechnológia, környezeti ipar és energetika területén a berendezések, eszközök, készülékek gyártásával szemben a szolgáltatások és a forgalmazás aránya a meghatározó, hasonlóan az országos viszonyokhoz. A környezeti ipar piacát döntően kisszámú nagyvállalat uralja, amelyek a gyártó multinacionális cégek képviseletében vagy azokkal együttműködve forgalmaznak technológiákat, berendezéseket. Ezeken a területeken a jelentős tőkeigény és a magas beruházási költségek komoly akadályát jelentik a kis cégek (KKV-k) belépésének és érvényesülésének még ma is, de a jövőben is. Szintén ennek köszönhetően az energiatakarékosságot és a megújuló erőforrások hasznosítását szolgáló eszközök gyártása sem jellemző hazánkban; általában külföldi eljárások, technológiák, berendezések telepítése, alkalmazása a meghatározó. Ugyanakkor mind a régióban, mind Magyarországon, illetve nemzetközi szinten egyre erősödő kereslet mutatkozik a környezetipari műszaki-technológiai megoldások iránt (pl. bánya-, erőmű, és zagytározó rekultiváció; vízbázisok védelme, ivóvíztisztítás; vasbeton-szerkezetek állagjavítása, korrózióvédelme), amelyek egy részére növekvő mértékben fizetőképes kereslet is mutatkozik. Az elmúlt években a Dél-Dunántúlon is megjelentek különösen a hulladékgazdálkodás területén - a környezettechnológiai kutatások, a környezeti ipar területén aktív vállalkozások, szervezetek. Ez döntően a régióban tervezett, uniós támogatással megvalósuló, több tíz milliárd forintos költségvetésű hulladékgazdálkodási projektekkel is összefügg. Az innovációs fejlesztések, beruházások rendszerint a vállalkozói közreműködéssel és pályázati támogatások igénybevételével tudnak csak megvalósulni a KKV-k tőkehiánya és a finanszírozások nehézségei miatt a visszatérítendő támogatások rendszerének elterjedése megoldást jelenthet a vállalkozások finanszírozására. A Dél-dunántúli régióban között, a Baross Gábor Program és Innocsekk Program keretében támogatott környezetipari projektek között szerepel eljárás, technológia kidolgozása, meglévő bevezetése, eszközök/berendezések kifejlesztése, alkalmazása és megvalósítási tanulmányok kidolgozása is. A nyertes pályázatokat tanulmányozva kitűnik, hogy 6 Információs és Kommunikációs Technológia Ágazat Felmérése a Dél-Dunántúli Régióban, Primavera-Consulting Kft.,

18 kevés négy év alatt tíz sikeres pályázat egy olyan régióban, ahol megvan a szellemi potenciál és intézményi háttér az innovatív eljárások, eszközök, termékek kifejlesztéséhez, megvalósításához, alkalmazásához. a szelektív hulladékgyűjtés (1 db) és szennyvízkezelés (1 db) mellett az energetikai (tüzelőanyag cella, geotemikus hőkinyerés, napelemes kandeláber) eljárások és más termékek, eszközök, berendezések szerepelnek az innovációs fejlesztések, alkalmazások között 7. A pályázatot benyújtó, de nem támogatott pályázatok jól jelzik a környezeti ipar területén jellemző, az aktív pályázók körében megoldásra és innovációra ítélt témaköröket, amelyek egy része még napjainkban is aktuális lehet. Ezek a különféle eljárások, technológiák kidolgozása, meglévők bevezetése, kezelő- és mérőeszközök, berendezések kifejlesztése, alkalmazása és megvalósítási tanulmányok kidolgozása. Többségében a hulladékhasznosítási eljárások, berendezések kidolgozása, alkalmazása, a biomassza hasznosítása és a szennyvízkezelés szerepel. Az alacsony pályázati aktivitás és a rossz gazdasági körülmények ellenére - ha kismértékben is az utóbbi években növekedett az innovációban is érdekelt/érintett vállalkozások száma, amelyek egy részét a 2008-ban alapított Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter fogja össze. A klaszter létrejötte óta fontos pozitív tapasztalat a régióban a felsőoktatási intézményekkel (elsősorban a PTE-vel) kialakított, eredményes, minőségi és intenzív együttműködésen alapuló kapcsolat. Az iparág regionális innovációs teljesítményét tovább javíthatják a klaszter által az elmúlt időszakban kialakított kapcsolatok egyéb nemzetközi (pl. romániai, szerb és német) környezetipari klaszter partnerekkel és kutatóintézetekkel. A környezetipar húzóágazatként való kezelését alátámasztják azok a jövőre vonatkoztatható, előrelátható trendek, amelyek elkerülhetetlenné teszik az innovatív környezetipari fejlesztések támogatását és felhasználását. A legfőbb ilyen fenyegetés a megállíthatatlannak bizonyuló klímaváltozás, amely olyan környezetipari innovatív technológiák kifejlesztését teszi szükségessé, amivel a települések akár szélsőséges körülmények között is biztonságos életfeltételeket tudnak biztosítani a lakosok számára. Ehhez feltétlenül szükséges az erőforrás-hatékony szemlélet kialakulása a régióban (ahogy egész Magyarországon is), mivel a jelenlegi, kevéssé hatékony gazdasági teljesítmény az erőforrások (emberi, nyersanyag, energiahordozók, stb.) pazarlásához, és végső soron versenyhátrányhoz vezet az EU többi tagállamához képest. Kreatív ipar Napjainkban érzékelhető, hogy a társadalmi újrafelosztásban megnövekedett, és lényegessé vált a kulturális szféra szerepe. Szerepének változásával együtt jelentősége felértékelődött, hiszen egyfelől a globalizáció következményeként mindannyiunk felelőssége a jövő generációja számára megőrizni és átadni azokat az értékeket, amelyek meghatározóak identitásunkban, s ezáltal kulturális örökségünket gazdagítja; másfelől a tudásba fektetett beruházás ténylegesen és átvitt értelemben is profitot hoz. A gazdaság és a kulturális szféra kölcsönösen befolyásolja egymást: a kreatív, széles látókör, a választás szabadságával önállóan élni tudó, kulturált munkaerő a gazdasági szektorban is érezteti élénkítő hatását. Bár a fogalom évtizedek óta ismert, a kulturális és kreatív ipar tekintetében még mindig vita tárgyát képezi, hogy mely ágazatok tartoznak bele ben készült el a Regionális Kreatív Ipari Kataszterelemzés a Dél-Dunántúlon 2010 c. dokumentum, amely az iparág tekintetében 12 műfajt sorol fel az alábbiak szerint: 7 A környezet ipari innováció helyzete és feladatai a Dél-dunántúli régióban, Bunyevácz József,

19 Kreatív ipari szereplők tevékenység szerint Számosság Előadóművészet 183 Kulturális kereskedelem 122 Média, publikáció, sajtó 183 Filmgyártás, fimművészet 53 Reklámipar 109 Képzőművészet 227 Számítógépes programírás és számítógépes szolgáltatások Múzeumok, kiállítások 103 Építészet, építőművészet 366 Tervezés, design 81 Hangszeripar 4 Örökség ÖSSZESEN: A felmérésből kitűnik, hogy az iparághoz több mint másfél ezer vállalkozás sorolható. A kreatív és kulturális ipar gazdaságfejlesztési értelemben vett jelentősége Magyarországon is jelentős. Szokolai Zsolt egy az ECHO pécsi kritikai szemlében 2005-ben megjelent tanulmánya keretében vizsgálta a kulturális és kreatív ipart. Az ott publikált adatok szerint 2002-ben a kreatív ágazatok együttes bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 6,7%-val volt egyenlő. Az összes szerzői jogi alapú ágazatban a foglalkoztatottak száma 278 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatott 7,1%-át tette ki. Az összes szerzői jogi ipar a magyar gazdaság teljesítményének 7-9%-át, míg az elsődleges szerzői jogi tevékenységek a nemzetgazdaság teljesítményének 4%-át adta, megelőzve ezzel olyan iparágakat, mint a textilipar, fémfeldolgozás, villamosenergia-ipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság. A tanulmány kitér a kulturális és kreatív ipar Pécs városban tapasztalható szerepére is. E szerint a kreatív szektorban dolgozók száma 2100 főre, a kulturális iparban alkalmazottak száma az örökségi területeken és a múzeumokban dolgozókat nem számítva körülbelül 4000 főre tehető. Ez a városban dolgozó 62 ezer fő 4,5%-át teszi ki 8. Az említett, 2012-ben már korábbinak számító felméréseken túl nem állnak rendelkezésre az iparág vonatkozásában statisztikai adatokon alapuló elemzések. A kulturális-kreatív ipar régióban működő klaszterének vezető tisztségviselőjével folytatott interjú alapján ennek oka, hogy a TEÁOR kódok alapján nem azonosítható az iparág. Ennek ellenére a tapasztalatok alapján a régió kreatív-kulturális humán bázisa erős, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy más régiókban nem alakítottak ki kifejezetten ilyen iparágra klasztert. A régió több tudáscentrummal rendelkezik, melyek a megyei jogú városok körül csoportosulnak, s legnagyobb koncentrációban Pécsett fordulnak elő. Gazdag ipari, kézműves, nemzetiségi és természeti örökséggel bír a régió, és több száz hivatásos képzőművész él, akik közül többen hatalmas életművel vagy akár nemzetközi ismeretséggel is rendelkeznek. Sűrű művészeti és kulturális intézményi hálózat jellemző. Jelentős a színházi és a zenei élet, és irodalmi területén is meghatározó szellemi műhelyek alakultak ki. Számos hazai és nemzetközi rangú fesztivál szerveződik évről évre az egyes központokban. A régió civil társadalma sokszínű és kiterjedt, jelentős a médiavállalkozások és - intézményeinek száma is. 8 Szokolai Zsolt: A kultúra, mint gazdaságfejlesztési csodafegyver?, 2005; ECHO pécsi kritikai szemle október 4-5. szám 19

20 Az idegenforgalom még mindig kiemelkedő jelentőségű ágazat, az örökségturizmus pedig fellendülőben van, ami a régiónak mely bővelkedik ezen kincsekben kifejezetten kedvez. A gazdasági válság első hullámai után az idegenforgalomban a 2010-es év hozta újra az első pozitív eredményeket. A kereskedelmi szálláshelyek száma volt, mellyel az országos rangsorban az első helyre került. AZ EKF évét nagy várakozás előzte meg, és bár a Baranya megyében rendelkezésre álló összes kapacitás csökkent, a magasabb kategóriájú és minőségi szolgáltatásokat kínáló szálláshelyek száma nőtt. Potenciális kitörési pont / kiemelt szektor: gépipar, fémmegmunkálás, elektronika Bár a Dél-Dunántúl a hazai régiók közül a legkevésbé iparosodott régió a Központi Statisztikai Hivatal évi adataiból kitűnik, hogy a régió termelési szerkezetében a feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb szerepet a gépipar tölti be, amely 2011-ben a közepes és nagyvállalkozások termelésének a régióban 56%-át, országosan pedig felét produkálta. Szintén az iparág jelentőségét támasztották alá a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégiakeret készítése során az egyes regionális húzóágazatok klasztereinek vezető tisztségviselőivel, képviselőivel folytatott személyes interjúk is ben alapított Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter 17 alapító tagvállalata például az összesen 750 db regionális gépipari vállalkozás közül a legjelentősebb gazdasági teljesítőképességgel rendelkezik és a legmeghatározóbb piaci szereplőnek számít (köztük a német tulajdonban álló nagyvállalat, a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.). A 2011-ben több mint 75 milliárd forint termelési értéket felmutató dél-dunántúli gépipar a klasztertagok aktivitása és további együttműködése, illetve a régió gazdasági teljesítőképességének függvényében a klaszteren múlik, hogy potenciális regionális húzóágazattá váljon. 1.3) A régió nemzetközi kapcsolatai A Dél-dunántúli régió külső elérhetősége a környező térség minden irányából kedvezőtlen. A történelmileg kialakult magyarországi sugaras szerkezetű közlekedési hálózat, valamint a kedvezőtlen földrajzi (vízrajzi) adottságok együttes eredményeképpen a régió kiesik az európai és interregionális közlekedési főáramokból, és egy elzárkózó, nehezen megközelíthető és átjárható zárványterületté alakult. A sugaras hálózat jellegéből fakadóan a régiót érintő nemzetközi utak csak Horvátország irányába biztosítanak viszonylag magas színvonalú eljutási lehetőséget, de csak a régió kis területén élőknek, hiszen a régiót érintő közlekedési ütőerek annak peremén haladnak, s így nem tudják kedvező hatásukat a térség egészére kifejteni. A térség iránt sajnos korábban sem mutatkozott intenzív külföldi érdeklődés, amiben az utóbbi évek folyamatai alapján sem látható elmozdulás. A külföldi tőkebefektetések vonatkozásában jelenleg év végi adatokkal rendelkezünk, amikor is a régióban 1218 külföldi érdekeltségű vállalkozás volt bejegyezve. Számuk mintegy félszázzal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, és a hasonló vállalkozások országos számán belüli arányuk is 4,4%-ról 4,1%-ra mérséklődött. A csökkenés főként Baranya és Tolna megyét érintette a régión belül. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az ilyen típusú szervezeteknek különösen jelentős köre koncentrálódik a fővárosra, a jelzett időpontban az országban nyilvántartott vállalkozás közel 62%-a budapesti székhelyű volt, és a Pest megyei vonzáskörzettel együtt a közép-magyarországi régió aránya összességében elérte a 71%-ot. A befektetett külföldi tőkeösszegen belül ugyan valamelyest kisebb, de még így is igen jelentős a központi régió részesedése (65%). A Dél-Dunántúlon székhellyel rendelkező vállalkozásokhoz tartozó saját tőke összege 191 milliárd forintot tett ki, amelyből csaknem 92%, 175,5 milliárd forint volt a külföldi rész. Ez utóbbi összeg a Magyarországon jelen lévő külföldi befektetésnek alig több mint egy százalékát tette ki. Ugyan e 20

Dél-Dunántúl intelligens szakosodási stratégiája

Dél-Dunántúl intelligens szakosodási stratégiája Dél-Dunántúl intelligens szakosodási stratégiája 2013. április 17. Készítette: Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, Minden jog fenntartva! A mű egészének vagy bármely részének mechanikus, illetve

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon. Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft.

Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon. Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft. Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft. Pécs - 2010.03.03 Helyzetelemzés: A régió földrajzi jellemzői, tér- és települési szerkezete Hazánk harmadik legnagyobb kiterjedésű

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Társadalmasítási munkaanyag

Társadalmasítási munkaanyag BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Társadalmasítási munkaanyag Készítette: Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Pécs, 2013. január 31. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben