VERSENYKÉPESSÉG ÉS KÜLFÖLDI KÖZVETLEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VERSENYKÉPESSÉG ÉS KÜLFÖLDI KÖZVETLEN"

Átírás

1 VERSENYKÉPESSÉG ÉS KÜLFÖLDI KÖZVETLEN BEFEKTETÉSEK A MAI VILÁGGAZDASÁGBAN Készítette: Csáki György A tanulmány a MEH MTA megállapodás alapján, A gazdasági versenyképesség erősítésére irányuló tevékenységről című, MEH iktatószámú projekt keretében készült Kutatásvezető: Szalavetz Andrea MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest, június

2

3 Tartalomjegyzék 1. A nemzetközi versenyképesség modern elméletei A kínálati és keresleti oldali versenyképesség mutatószámai A vállalatok és a nemzetgazdaságok versenyelőnyei: a Porter-paradigma Nemzetgazdaságok versenyképessége? Komplex versenyképességi mutatók komplex versenyképességi rangsorok A külföldi közvetlen befektetések és a nemzetközi versenyképesség kapcsolat-rendszere a mai világgazdaságban Külföldi közvetlen befektetések és a világpiaci versenyképesség: elméleti megfontolások Külföldi közvetlen befektetések és a versenyképesség növekedése az exportpotenciál növelésén keresztül A működőtőke-vonzási képesség mint a versenyképesség mércéje a tőkeimportőr országok szemszögéből, mikroökonómiai megközelítésben A működőtőke-vonzási képesség mint a versenyképesség mércéje Összegzés...60 Felhasznált irodalom

4 1. A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉG MODERN ELMÉLETEI A globalizálódó világban egyre élesebb verseny folyik. Ez nem korlátozódik az áruk versenyére, hanem magába foglalja a legkülönbözőbb termelési tényezők, így a tőke, a technológia, bizonyos szolgáltatások, továbbá a magasan képzett munkaerő megszerzéséért folytatott küzdelmet. A verseny élességét befolyásolják a kereslet-kínálati viszonyok, továbbá az ezeket mesterségesen alakító nemzeti és regionális politikák. Minél nagyobb a kereslet és a kínálat, annál erősebb a verseny valamely termelési tényező megszerzéséért. A liberalizálódás egyszerre erősíti és mérsékli is a versenynyomást. Egyfelől növeli a kínálati piacot, másfelől viszont több versenyzőnek teszi lehetővé a piacon való részvételét. A verseny azonban nemcsak a fejlődéshez és a jobb versenyképességhez szükséges javak megszerzéséért folyik, hanem a versenyképesség legkülönbözőbb tényezőinek hazai (nemzetgazdasági) megteremtésében is kifejezésre jut. Nemcsak áruk és szolgáltatások, de nemzeti gazdaságpolitikák is versenyeznek a világpiacon. A kevésbé fejlett országok versenyképességük javításával kívánnak kitörni az elmaradottságból, és felzárkózni a vezető vagy fejlettebbnek tekintett nemzetgazdaságokhoz. Ehhez éppúgy szükség van az úgynevezett mikroszintű, vállalati versenyképesség erősítésére, mint versenyképes gazdaságpolitika alkalmazására. A versenyképesség nem kizárólag az adott termék vagy termelési tényező piaci árában jelenik meg. A minőség, a megfelelő időben való szállítás, a megbízhatóság, a kapcsolati tőke hasonlóan fontos szerepet játszanak. A következő években pedig minden bizonnyal felértékelődnek a versenyképesség nem közvetlenül gazdasági összetevői, mindenekelőtt a globális versenyben résztvevő országok társadalmi és intézményi rugalmassága. 1 A nemzetközi versenyképesség hagyományos megfogalmazásai a komparatív előnyök klasszikus (Ricardo) és neoklasszikus (Heckscher-Ohlin) megfogalmazásaira épülnek. Ez a felfogás a klasszikus és a neoklasszikus megfogalmazásban egyaránt tökéletes piaci rugalmasságot feltételezett. A komparatív előnyökre alapozott versenyképességi felfogások a hatvanas évek óta hangsúlyozzák a keresleti viszonyokhoz való alkalmazkodás fontosságát amivel közvetve elvetik a komparatív előnyök elméletének egyik alapelemét, mely szerint kizárólag a kínálat a termelés költségarányai határozzák meg a nemzetközi versenyképesség alakulását. A modern külkereskedelmi elméletek ugyanakkor közhelyként kezelik a tökéletlen piacok létét: mivel a versenyképesség kínálati termelési és keresleti piaci oldala között egy nem tökéletes piac teremti meg a szükséges kapcsolatot, tér nyílik a piacműködés zavarait korrigáló állami beavatkozás számára is. A tökéletlen verseny feltételezése már önmagában is szükségessé teszi a versenyképesség kínálati és keresleti oldalának elkülönített tárgyalását. Az állami gazdaságpolitika számbavétele csak erősíti ezt az igényt hiszen kínálati és keresleti oldalról egészen eltérő gazdaságpolitikákkal lehet befolyásolni egy adott nemzet- 1 Inotai (1999): 11. oldal. 2

5 gazdaság versenyképességét: a kínálati oldalt általában az ágazati politikák (iparpolitika), a keresleti oldalt pedig a verseny- és kereskedelempolitika révén lehet hatékonyan befolyásolni A kínálati és keresleti oldali versenyképesség mutatószámai A versenyképesség leggyakrabban használt kínálati (azaz: termelési) oldali mérőszáma a termékegységre jutó bérköltség = ULC (Unit Labor Cost) mutatója. A mutató kizárólag feldolgozóipari termékekre alkalmazható (mivel ezen a területen a tőke- és munkaerő-állomány kihasználása elvileg független a természeti erőforrás-ellátottságtól). Az ULC-mutató számlálója a bruttó béreket (a béreket és közterheiket) tartalmazza, míg a nevezőt a hozzáadott érték alkotja. A termékegységre jutó bérköltség mutatója elsősorban azonos ágazatok nemzetközi versenyképességi viszonyainak elemzésére használható, ugyanakkor dinamikus elemzésre is alkalmas, amennyiben lehetővé teszi annak kimutatását, hogy adott ország adott ágazatában az idő előrehaladtával hogyan változott a termékegységre jutó munkaerőköltség. Az ULC szintetikus mutatóként is használatos. Ebben az esetben egy-egy nemzetgazdaságban a termékegységre jutó átlagos bérköltséget a vizsgálatba bevont országoknak a kiválasztott célpiacon elért piaci részarányaival súlyozott ágazati ULC-mutatókból állítják elő. A szintetikus mutatók egybevetése arra ad választ, hogy az adott ország termékegységre jutó átlagos bérköltségéhez viszonyítva hogyan alakul a versenytárs nemzetgazdaságok általános versenyképessége a kínálati (termelési) oldalon. A termékegységre jutó bérköltség amennyiben nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk voltaképpen három tényezőt fejez ki komplex módon: 1.) a bruttó bérszínvonalat az adott országban; 2.) a munka termelékenységének alakulását az adott országban (hiszen a hozzáadott érték egy egységének előállításához szükséges bruttó bértömeget fejezi ki); 3.) az adott ország nemzeti valutájának árfolyam-alakulását Amennyiben az összehasonlíthatóság kedvéért két országban dollárban vagy euróban kiszámítjuk a termékegységre jutó bérköltséget, akkor az nyilvánvalóan két fontos szintetikus makrogazdasági mutatószám változása befolyásolhatja: a munka termelékenységéé és a valuta árfolyamáé. Ha egy országban erősödik a nemzeti valuta reálfelértékelődés zajlik le, akkor nemzetközi összehasonlításban drágábbá válik a munkaerő, magasabbak lesznek a bérköltségek. 3

6 Ezt azonban ellensúlyozhatja a munka termelékenységének emelkedése. Megfordítva, ha egy országban nem emelkedik kellőképpen a munka termelékenysége, a valuta leértékelése rövidtávon fokozhatja, javíthatja az adott nemzetgazdaság nemzetközi versenyképességét. A termékegységre jutó bérköltség mutatójának nemzetközi összehasonlításokra való alkalmazása a Heckscher-Ohlin-tétel azon előfeltevésére épül, hogy egy adott iparág valamennyi országban ugyanazt a helyet foglalja el az ágazatok egymás közötti tényezőintenzitási sorrendjében. A versenyképesség keresleti (piaci) oldalának elsősorban a közel hasonló fejlettségű országok, s mindenekelőtt az ágazaton belüli intra-indusztriális nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban van jelentősége. A termékdifferenciáció mai szintjén a kínálat differenciálásával kell elsősorban a piachoz alkalmazkodni, az árversenyképesség szerepe már nem elsődleges. A keresleti (piaci) oldali versenyképesség leggyakrabban használt mutatószáma az export relatív egységértékének indexe = UVI (Unit Value Index). Az UVI számlálójában a feldolgozóipari export egységértékének változása, nevezőjében pedig a legfontosabb kereskedelmi versenytársak világimporton belüli részarányával súlyozott iparcikk-exportbeli egységérték-változásainak összevont mutatója áll. Az UVI-mutató voltaképpen azt fejezi ki, hogy a vizsgált ország a versenytársainál dinamikusabban vagy éppen kevésbé volt képes növelni exportjának egységnyi értékét. Az UVImutató tulajdonképpen éppen a kínálati oldalon előtérbe helyezett árversenyképesség ellenkezőjét fejezi ki. Itt nem az a kedvező érték, ahol az exportár az alacsonyabb bérköltségek miatt alacsonyabb s így a kivitel versenyképesebb lehet. A mutató ott jobb, ahol ugyanazért a feltételezett termékegységért az exportőr nagyobb árat kapott. A sikeres termékdifferenciálás, a kereslethez való jobb alkalmazkodás jutalma a változatlan piaci részarány mellett elért magasabb egységár. 2 A külkereskedelmi áruszerkezeti mutatók kiindulópontja az, hogy az exporttöbblet komparatív előnyre, ebből eredően az adott nemzetgazdaság versenyképességi előnyére utal egy konkrét termék esetében. Az importtöbblet pedig az előbbi ellenkezőjeként a nemzetgazdaságnak az adott termék esetében fennálló versenyképességi hátrányát tükrözi. A legegyszerűbb külkereskedelmi specializációs mutató az adott termékcsoport importjának exportfedezeti mutatója. A fedezeti arány azt fejezi ki, az adott termék exportja a vizsgált nemzetgazdaságban az adott termék importjának hány százalékát teszi ki. Nettó exportőri pozíció esetén a mutató értéke nagyobb, mint 1 (vagy 100 százalék). 3 2 Török (1999): 31. oldal kiemelés az eredetiben! 4

7 Az exportfedezettségi mutató kiszámolásához szükséges adatok felhasználásával alkotta meg Balassa Béla a megnyilvánult komparatív előny Revealed Comparative Advantage = RCA kategóriáját, amely a hatvanas évek óta a nemzetközi versenyképesség számszerűsítésének és összehasonlító elemzésének egyik legelterjedtebben használt eszköze. A mutató azon a feltevésen alapul, hogy j termék részarányáénak a ország kivitelében elvileg ugyanakkorának kellene lennie, mint j termék világexportjának a teljes világexportból. Ha a két kiviteli részarány hányadosa ennek a feltevésnek megfelelően 1, akkor j termék pontosan akkora súlyt képvisel a ország exportjában, mint a világexportban, azaz sem látszólagos komparatív előny, sem látszólagos komparatív hátrány nincs. Ha azonban RCA aj 1, akkor látszólagos komparatív előny van, mert a ország a várhatónál többet exportál j termékből. A RCA-mutató alapgondolata éppen az, hogy a látszólagos komparatív előny és hátrány adott termékcsoport nemzetközi kereskedelmében kiegyenlítődik az országok között. A mutató igen könnyen alkalmazható, és plasztikusan ábrázolja a szakosodási struktúrákat, ezeken keresztül pedig közvetlenül utal a versenyképesség alakulására is. 4 Az RCA-mutató használata igen elterjedt a nemzetközi gyakorlatban noha komoly fenntartások is megfogalmazódnak a mutató ellen. A nemzetközi agrárkereskedelemben például azért nem használható, mert nem teszi lehetővé az állami szubvenciók hatásának kiszűrését: versenyképesebbnek mutatja azt a nemzetgazdaságot, amely nagyobb állami támogatásban részesíti agrárkivitelét. A Balassa-féle RCA-mutató ugyanis a végeredményeket tükrözi, s nem lehet kiszűrni belőle az egyes gazdasági tényezők külön-külön versenyképességi hatását A vállalatok és a nemzetgazdaságok versenyelőnyei: a Porter-paradigma A versenyképesség modern elméletei közül kiemelkedik Michael Porter új paradigmája, amely teljesen megújította a modern világkereskedelmi gondolkodást. Az alábbiakban Porter mára már kortárs klasszikussá vált műve alapján ismertetjük a versenyképesség Porterféle felfogását, a Porter-paradigmát. 5 (A Porter-paradigma ma már minden vállalatgazdasági, stratégiai menedzsment monográfia és tankönyv szerves része. Éppen a paradigma relevan- 3 A mutató korrigált változatát akkor alkalmazzák, ha ki akarják küszöbölni a külkereskedelmi mérleg jelentősebb aktívumának vagy passzívumának torzító hatását. Ilyenkor árucsoportonként az export és az import szerkezetének százalékos részarány-mutatóit osztják el egymással. Török (1999): 33. oldal. 4 Török (1999): oldal kiemelés az eredetiben! 5 Porter (1990) elsősorban a 6-30, oldalakon kifejtettekre támaszkodtunk. 5

8 ciáját mutatja, hogy a közgazdaságtudomány több ágában, így a nemzetközi gazdaságtanban is megkerülhetetlenné vált. Fontossága ugyanakkor a porteri megfogalmazás szemlétessége, magas didaktikai színvonala indokolja, hogy a hallgatók több tantárgyban is találkozzanak Porter versenyképességi elméletével.) Az új kereskedelmi elméletek, a versenyképesség meghatározó elemeinek újrafogalmazása azaz: egy új paradigma igénye a világgazdasági változások nyomán egyre erőteljesebbé vált. A komparatív előnyök klasszikus, a tényezőellátottságon alapuló nemzetközi szakosodás neoklasszikus magyarázatai egyre kevésbé voltak alkalmasak a világgazdasági reálfolyamatok megmagyarázására, a nemzeti gazdaságpolitikák és a vállalati külgazdasági stratégiák orientálására. Nehezen magyarázható meg például a relatív tényezőellátottság alapján a látványos dél-koreai gazdasági fejlődés, amely az elmúlt évtizedekben igen kiterjedt exporttevékenységet folytatott olyan, különösen tőkeintenzív ágazatokban mint az acélgyártás, a hajóépítés és a járműgyártás. Az USA ugyanakkor nagy tömegű képzett munkaerővel, különösen nagy K+F-kapacitással, bőséges tőkeellátottság közepette exportpiacainak erős erózióját kénytelen regisztrálni olyan ágazatokban, amelyekre a legkevésbé lehetne gondolni a hagyományos elméletek gondolatkörében maradva, így a szerszámgép-gyártásban, a félvezető-iparban és a fejlett elektronikai eszközök terén. Manapság a nemzetközi kereskedelem túlnyomó része fejlett országok között zajlik ezek tényezőellátottsági viszonyai alapvetően hasonlítanak egymásra. Nő az ágazaton belüli kereskedelem jelentősége, ahol ez a probléma nem is értelmezhető. A világkereskedelem harmada a transznacionális társaságok vállalaton belüli kereskedelme, s további harmadát is a transznacionális társaságok bonyolítják le. A hagyományos kereskedelmi elméletek olyan korlátozó feltételei, mint a méretgazdaságossági előnyök figyelmen kívül hagyása, az országonként azonos technológiai színvonal feltételezése, a képzett munkaerő és a tőke nemzetközi áramlásának kizárása, a termékdifferenciáció hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyektől ma már semmilyen absztrakt kereskedelmi modellben sem lehet eltekinteni. A hagyományos klasszikus kereskedelmi elméletek a vállalati magatartás orientálására is egyre nyilvánvalóbban alkalmatlanná váltak: nem igazán ösztönző az a kereskedelempolitikai felfogás, a versenyképesség növelésének az a fölfogása, amely kizárja a vállalati stratégia elemei közül a technológia fejlesztését és a termékdifferenciáció elmélyítését, s a kormányok befolyásolásán túl alig valamilyen forrást nyújt a vállalatoknak. A technológiai fejlődés áthatja a feldolgozóipar és a szolgáltatások egészét. A mikroelektronika, az informatika, a fejlett anyagok használata fölszámolta a hagyományos tényező- 6

9 ellátottsági összehasonlítások relevanciáját: a szűkösen rendelkezésre álló tényezők kiválthatók új anyagokkal, technológiai eljárásokkal, A legkorszerűbb technológiákhoz való hozzájutás fontossága mellett eltörpül az alacsony bérköltség jelentősége. Nemzetközileg alapvetően kiegyenlítődtek a tényezőellátottságok, a fejlett országok között ma már alig lehet különbséget tenni a munkaerő képzettsége, a technikai-technológiai fejlettség terén. Ma már nemcsak a legfejlettebb országok rendelkeznek az alapvető infrastrukturális ellátottsággal távközlési és közlekedési rendszerrel, amely szükséges a modern feldolgozóipari termeléshez. Azok a hagyományos tényezőellátottsági elemek, amelyek korábban meghatározták az egyes nemzetgazdaságok magasabb fejlettségét biztosították, idővel elenyésztek. A globalizáció következtében az egyes vállalatok versenyképessége elszakadt egy nemzetgazdaság tényezőellátottsági viszonyaitól. A transznacionális vállalatok valóban globálisan, tehát világgazdasági szinten szervezik teljes tevékenységüket, világszerte gyártatnak alkatrészeket és félkész-termékeket, egyszerre számos nemzetgazdaság alacsony tényezőköltségeit képesek kihasználni. Stratégiai szövetségeket hoznak létre más transznacionális társaságokkal annak érdekében, hogy egyesítsék erőforrásaikat, ami teljesen új megvilágításba helyezi a relatív tényezőellátottság kérdéseit. A kérdés nyilvánvalóan az, hogy egyes országok vállalatai bizonyos iparágakban miért sikeresebbek a többi ország azonos iparágban tevékenykedő vállalatainál? A globalizáció ebben a tekintetben paradox következmény(eke)t szül: a nemzetgazdaság, a vállalat anyaországa ( home country ) elvesztette jelentőségét, hiszen a transznacionális társaságok globálisan, azaz világméretekben szervezik tevékenységük minden részletét, globális optimumra törekednek. A tapasztalat azonban ennek ellenkezőjét is mutatja: bizonyos iparágak, ágazatok vezető világvállalatai néhány országra-országban koncentrálódnak, ahol évtizedekre képesek megőrizni komparatív előnyeiket. A kompetitív előnyök, a versenyelőnyök nemzeti szinten keletkeznek, fenntartásuk, megőrzésük erősen lokalizált, helyhez kötött folyamat: a nemzetgazdaságok szerkezetének, értékeinek, kultúrájának, intézményeinek és történelmi hagyományainak különbözőségei a versenyképesség fontos elemei. Az anyaország jelentősége ma fontosabb, mint bármikor korábban szögezi le Porter. 6 Az új elmélet, az új paradigma keresésének kiindulópontjait meghatározzák a korábbi kutatási eredmények. A vállalatok különféle stratégiákat választhatnak: az új kereskedelmi elméletnek meg kell magyaráznia, miért választanak az egyes országokból származó cégek jobb vállalati stratégiákat, mint más országok vállalatai? 6 Porter (1990): 19. oldal. 7

10 A nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi tőkeáramlás sok szálon, komplex módon összefonódik: az új kereskedelmi elméletnek választ kell adnia arra a kérdésre, mi határozza meg, hogy egyes országok vállalatai mindkét területen sikeresebbek más országok vállalatainál? Az anyaország-anyavállalat koncentrálja a cég stratégiai központját, a legtermelékenyebb munkahelyeket, egy társaság jelenléte az adott (anya-)országban jelentős hatást gyakorol az adott nemzetgazdaság kapcsolódó iparágaira; az anyaország rendszerint pozitív exporthatást élvezhet. Az új kereskedelmi elméletnek túl kell lépnie a komparatív előnyök elméletén és választ kell adnia a kompetitív (verseny-)előnyök mai kérdéseire. Az új kereskedelmi elméletnek tekintetbe kell vennie a méretgazdaságosságból, a termékdifferenciációból származó előnyöket, figyelembe kell venni a piacok fregmentáltságát, valamint a technikai-technológiai különbségeket. Az új kereskedelmi elmélet csak abból indulhat ki, hogy a versenyképesség miként maga a verseny! dinamikus és állandóan változó folyamat. Az új kereskedelmi elmélet csak akkor lehet sikeres, ha a technológia fejlődésére koncentrál. A kulcskérdés ugyanis éppen az, hogyan tehető a nemzetgazdasági környezet minden tekintetben kedvezővé az innovációs folyamat szempontjából, s ez hogyan növelheti az adott nemzetgazdaság vállalatainak nemzetközi versenyképességét? Végezetül az új kereskedelmi elméletnek meg kell magyaráznia, hogyan integrálható a vállalati magatartás a nemzeti komparatív előnyök elméletébe? A versenystratégia megértésének első lépése értelemszerűen annak megértése, milyen az adott iparág szerkezete és hogyan változik. Minden iparágban, tevékenykedjen a nemzeti vagy/és a nemzetközi piacokon a verseny öt versenyképességi tényezőben testesül meg: a piacon lévő versenytársak konkurenciája mellett a szállítók és a vevők alkuereje, továbbá a helyettesítő termékek versenye és az új piacra lépők fenyegetése. Az öt versenyképességi tényező 7 iparáganként eltérő ereje határozza meg a hosszú távú jövedelmezőséget. Az öt versenyképességi tényező azért határozza meg az iparági jövedelmezőséget, mert meghatározzák azokat az árakat, amelyeket a cégek kivethetnek, a költségeket, amelyeket el kell viselniük, és azokat a beruházásokat, amelyek az iparági versenyképesség fenntartásához szükségesek. Az új piacralépők fenyegetése határolja be az iparágban realizálható potenciális profitokat, mert az új piacralépők új kapacitásokat teremtenek az iparágban és piaci részesedésre törnek leszorítva a haszonkulcsokat. Az erős piaci pozíciójú vevők vagy szállítók alkuereje önmagukban is profitmeghatározó tényezők. Az erőteljes iparági verseny maga is erodálja a profitokat, hiszen sokkal magasabb költségekre kényszerít (nagyobb reklámköltségek, K+F-finanszírozás) vagy egyszerűen a profitok egy részének a fogyasztók számára való átengedé- 7 Az eredetiben competitive forces ezt fordítottuk versenyképességi tényezők -nek 8

11 sét kényszerítik ki az alacsonyabb árak révén. A közeli helyettesítő termékek jelenléte korlátozza az árversenyt ha a piaci szereplők el akarják kerülni a termékeik helyettesítése nyomán bekövetkező keresletvisszaesést. 8 Azonos iparágban tevékenykedő következésképpen egymással versengő vállalatok eltérő stratégiákat választhatnak. A versenyelőnyök szerzése tekintetében törekedhetnek alacsonyabb árakra vagy markánsabb termékdifferenciációra. A verseny kiterjedése szempontjából az alapvető választás a tevékenység széles körben való folytatása, vagy összpontosítása egy szűkebb területre. Nyilvánvalóan nincs egyetlen, kizárólagosan eredményes stratégia egyetlen iparágban sem. A legtöbb iparágban, ágazatban különböző stratégiák élhetnek sikeresen tehát versenyképesen egymás mellett: a különböző általános stratégiák kombinációinak sikere is lehetséges. A vállalati versenyelőnyök forrása a vállalatok szervezetének és elkülönült résztevékenységeinek teljesítményéből tevődik össze. A vállalatok éppen avval teremtenek értékeket vásárlóik számára, hogy ezeket a résztevékenységeket egyenként hatékonyan és jól összehangoltan képesek elvégezni. Az a végső érték, amit a vállalt létrehoz nem más, mint az az összeg, amit vásárlói-ügyfelei készek fizetni az általuk előállított javakért vagy szolgáltatásokért. A vállalat jövedelmező tevékenységre képes, ha ez az ár nagyobb, mint az említett tevékenységek összköltsége. Az egyes résztevékenységek összekapcsolódását Porter értékláncnak nevezi. A vállalat több mint tevékenységek egyszerű összessége. A cég értéklánca tevékenységek kölcsönösen összefüggő rendszere vagy hálózata, amelyeket meghatározott kapcsolatok kötnek össze. Ez a kapcsolat nyilvánul meg akkor, amikor egy résztevékenység megvalósításának színvonala határozza meg egy (több) más tevékenység költséghatékonyságát. A kapcsolatok gyakran olyan egymás rovására érvényesülő teljesítményjavulásokat eredményeznek, amelyeket összvállalati szinten kell optimalizálni. Például a költségesebb tervezés, a drágább alkatrészek alkalmazása, a szigorúbb ellenőrzés csökkentheti a vevőszolgálati kiadásokat. 9 A vállalati értéklánc egy szélesebb tevékenységi láncolatba illeszkedik amely az adott vállalat beszállítóitól indul ki és annak vásárlóit is magában foglalja ez az értékrendszer. Versenyelőnyök sokféleképen keletkezhetnek ugyanakkor minden esetben az iparági értékrendszer valamilyen megváltoztatását feltételezik. Gyakran hosszú ideig szunnyadó, de észrevétlenül maradt fejlesztési lehetőség kiaknázása teremt új versenyelőnyt, máskor számottevő innováció szükséges ugyanehhez. A versenyelőnyöket teremtő innováció tipikus esetei az alábbiak: 8 Porter (1990): 35. oldal. 9 Uo.: 41. oldal. 9

12 1. Új technológiák amelyek teljesen új termékekben, szolgáltatásokban öltenek testet. Németország például hatvan éven át vezette az orvosi képalkotó berendezések világpiacát mert elsőként ismerte föl és hasznosította iparilag a röntgen-sugárzást. Japán akkor detronizálta ezen a piacon, amikor az elektronikus képalkotás technológiája megjelent és elterjedt. A félvezetőgyártásban például olyan nagy amerikai cégek maradtak le mint az RCA, a General Electric és a GTA miközben teljesen újak, például a Texas Instruments sikerrel törtek be a piacra és váltak a világ legnagyobb szállítóivá ebben az új iparágban. A komputergyártásban és a szoftverpiacon keletkezett példák közismertek. 2. Új vagy változó vásárlói igények megosztják a szállítókat: aki nem képes gyorsan reagálni, az lemarad, míg a rugalmas piaci szereplők teret nyernek. 3. Új iparágak kialakulása lehetőséget teremt új fogyasztói csoportok megnyerésére így a termelés, értékesítés bővítésére, de új termelési eljárások meghonosítására is. 4. Az input-költségek és lehetőségek változásai a munkaerő-, nyersanyag-, energiavagy szállítási költségek radikális módosulása átrendezik a versenyképességi viszonyokat. Az a vállalat, amelyik a leggyorsabban képes optimalizálni költségfelhasználását az új viszonyok között, jelentős versenyelőnyt szerez konkurenseivel szemben. 5. A kormányzati szabályozás változásai is jelentősen képesek megváltoztatni egy-egy ágazat versenyképességi viszonyait, egy-egy ország egy-egy ágazatában tevékenykedő vállalatok világpiaci versenyelőnyeit. A szabványok módosulása, a környezetvédelmi előírások változásai, kereskedelmi korlátozások emelése vagy éppen megszűntetése, piacra lépési előírások módosulása stb. komoly impulzust adhatnak a vállalati innovációhoz, s azon keresztül a versenyelőnyök fokozódásához. Ha egy országban jelentős dereguláció zajlik le, ami azután világtendenciává válik, akkor a deregulációhoz először alkalmazkodó cégek világpiaci előnyöket fognak élvezni ez történt az USA-beli légitársaságokkal, távközlési cégekkel és értékpapír-kereskedőkkel: a nyolcvanas években deregulált amerikai piacon szerzett tapasztalatok birtokában terjesztették ki a kilencvenes években a deregulálódó nemzetközi piacokon is pozícióikat. A versenystratégiák fenti alapelvei a nemzeti és a nemzetközi versenyben egyaránt érvényesülnek. A nemzetgazdaság fontosságának megértése ugyanakkor különösen fontos azokban az iparágakban, ahol a verseny alapvetően nemzetközi jellegű. Meg kell értenünk, hogyan teremtenek a vállalatok versenyelőnyöket nemzetközi stratégia érvényesítésén keresztül, s ez hogyan erősíti az otthon elnyert versenyelőnyöket Uo. 53. oldal. 10

13 A nemzetközi verseny jellemzői iparáganként számottevően különböznek. A paletta egyik oldalán áll a multidomestic versenystratégia. A verseny minden nemzeti piacon (országcsoport piacán) független, az iparág sok országban létezik, de a verseny országonként, nemzeti piaconként függetlenül alakul. A versenytársak némelyike lehet multinacionális táraság, de versenyelőnyeiket nagyrészt minden nemzeti piacon külön-külön kell érvényesíteniük. Az iparág nemzetközileg alapvetően nemzeti keretekben szervezett iparágak összességéből alakul ki innen a multidomestic elnevezés. Hagyományosan így alakulnak a versenyviszonyok a kiskereskedelemben, számos fogyasztási cikk termelésében, az élelmiszeriparban, lakossági pénzügyi szolgáltatások terén, fémtömegcikk-gyártásban, vegyipari tömegtermékek terén stb. A paletta másik végén a globális versenystratégiát igénylő iparágak állnak, amelyben egy adott vállalat versenyképessége egy adott nemzeti piacon nagymértékben befolyásolja a más piacokon elérhető versenyképességét, illetve értelemszerűen az egy adott nemzeti piacon elérhető versenyelőnyeit meghatározzák a más piacokon kivívott versenyelőnyei, versenypozíciói. A konkurensek valóban világméretekben, a világpiacon versenyeznek egymással olyan versenyelőnyök érvényesítése érdekében, amelyek világméretű hálózataikból születnek. A cégek összekapcsolják a hazai piacról származó előnyeiket a számos külső piacon való jelenlétből származó olyan előnyökkel mint a méretgazdaságosság, a multinacionális fogyasztó kiszolgálásának képessége, a márkanév transzferálásának képessége. Globális verseny érvényesül a repülőgépgyártásban, televíziókészülékek, félvezetők, fénymásolók, személygépkocsik gyártása terén. Számos iparág vált egyre erőteljesebben globálissá a II. világháború utáni időszakban. 11 A globalizálódás előnyeinek korai fölismerése és az ennek megfelelő korai cselekvés a nemzetközi piacokon éppen olyan nagy előny, mint nemzetgazdasági keretek között ha nem nagyobb. Sok iparágban a vezető cégek a világpiacon éppen azok, amelyek elsőként ismerték föl az adott ágazat globalizációs lehetőségeit és igényeit: a Boing repülőgép-gyártásban, az IBM a komputer-technika terén, a Honda a motorbiciklik termelésében, a Kodak a filmgyártásban mind-mind ennek köszönhetik mai vezető szerepüket. Az elsőnek érkezők nagy előnye, hogy elsőként építhetik ki hálózatukat, amiből a piaci vezető szerep megszerzésének lehetőségén túl vagy éppen azt megalapozandó a legtöbb tapasztalatot tudják szerezni, presztízst képesek teremteni a maguk számára Uo. 12 A globális vállalati stratégiák megvalósításának fontos és hatékony eszköze lehet a stratégiai szövetségek létesítése: léteznek olyan, hosszú távú vállalatközi megállapodások, amelyek nem jelentenek összeolvadást (fúziót) sem tulajdonosi, sem szervezeti szempontból, ugyanakkor túlmutatnak a megszokott piaci tranzakciókon. 11

14 Fentiekből világos, hogy a sikeres nemzetközi versenystratégiáknak nemzetgazdasági alapjaik vannak miközben a sikeres versenystratégiák teljesen természetesen iparáganként eltérőek. Azonos iparágakban is lehetséges többféle sikeres vállalti versenystratégia: eltérő versenystratégiákkal lehet azonos sikereket elérni, ha az adott vállalat eltérő versenyelőnyt akar kiharcolni és érvényesíteni, illetve eltérő ágazati szegmenst céloz meg. Az nemzetgazdaságok sikereket érnek el azokon a területeken, ahol az ország támogatni képes az adott ágazatban leginkább előnyös versenystratégiát. Ami jól működik az nemzetgazdaságban, az nemzetközi versenyelőnyhöz is vezethet ugyanabban az iparágban. Számos hazai jellemző megkönnyíti, vagy éppenséggel megnehezíti egy meghatározott stratégia követését amik azokból a nemzeti normákból származnak, amelyek meghatározzák bizonyos típusú szakképzett alkalmazottak, a hazai kereslet természetének és a helyi befektetők céljainak megfelelő vállalati menedzsmentet. Fejlett iparágakban innovációval és a vállalati tevékenység folyamatos javításával lehet versenyelőnyöket teremteni a versenyképesség megfelelő útjainak megtalálása, globális kiaknázása és a vállalati termékek és tevékenységek szakadatlan javítása révén. Nemzetek sikeresebbek egy adott iparágban, ha nemzeti körülményeik támogatják ezt a fajta vállalati magatartást. Az előnyteremtés a versengés új útjaihoz való hozzáférést, kockázatvállalási képességet és befektetéseket igényel. A nemzetgazdaságok sikeresek ott, ahol nemzeti környezet kizárólagos képességet teremt a vállalat számára az új stratégia meghonosítására az adott iparágban. Sikeresek a nemzetgazdaságok, ha a helyi körülmények impulzust adnak az ilyen stratégiák korai és agresszív meghonosítására. Megbuknak azok a nemzetgazdaságok, amelyekben a vállalatok nem kapják meg a megfelelő jeleket, nem érzik a megfelelő nyomást, és nem rendelkeznek a megfelelő képességekkel. ( ) A nemzetgazdaságok azokban az iparágakban sikeresek, amelyekben hazai előnyeik értékesek más nemzetgazdaságok számára is, ahol innovációik és teljesítmény-javulásuk elébe megy a nemzetközi igényeknek. A nemzetközi versenyben a siker attól függ, hogyan képes a vállalat előnyös nemzeti pozícióit nemzetközivé tenni. Ez lehetővé teszi, hogy a hazai bázison keletkezett előnyök fokozódjanak egy globális stratégia keretei között. Nemzetgazdaságok azokban az iparágakban sikeresek, amelyekben a hazai vállalatokat ösztönzik (vagy kényszerítik) a nemzetközi versenyre. A versenyelőnyök nemzeti keretek közötti keresése elszigeteli a vállalatokat ezektől a körülményektől. 13 Miért ér el sikereket egy nemzetgazdaság egy adott iparágban? Legszélesebb értelemben négy meghatározó tényező jelölhető meg, amelyek meghatározzák azt a gazdasági környeze- 13 Porter (1990): oldal kiemelések tőlem: Cs. Gy. 12

15 tet, amely támogathatja vagy éppenséggel akadályozhatja a vállalatokat a versenyelőnyök a hazai és a nemzetközi versenyelőnyök megteremtésében, fenntartásában és kiaknázásában: - Tényezőellátottság a nemzetgazdaság termelési tényezőkkel például képzett munkaerővel és infrastruktúrával való ellátottsága az adott iparágban. - Keresleti tényezők az adott iparág termékei és szolgáltatásai iránti hazai kereslet. - Kapcsolódó és beszállító iparágak nemzetközileg versenyképes kapcsolódó beszállító iparágak jelenléte vagy hiánya az adott nemzetgazdaságban. - Vállalati stratégia, szerkezet és verseny azok a feltételek, amelyek a vállalatok alapítását, szervezését és menedzsmentjét, valamint a hazai versenyviszonyokat meghatározzák. Ennek a négy versenyképességi tényezőnek az egymásra hatását, egymáshoz való viszonyát ábrázolja a Porter-féle versenyképességi gyémánt. Lényegét tekintve foglalja össze elméletének fő jellemzőjét Michael Porter a nemzeti versenyelőnyök rendszere innovációs és befektetési elmélet. Azok a nemzetközileg versenyképes ágazatokban, melyek vállalatai rendelkeznek megfelelő innovációs kapacitással és képesek azt továbbfejleszteni versenyelőnyeik fenntartása és fokozása érdekében. Mind a technológiai javítás és az innováció abban a széles értelemben, ahogy ezeket a kategóriákat használom befektetéseket igényel olyan területeken mint a K+F, oktatás, modern eszközök, fejlett képzési rendszer. Előnyöket szerzéséhez mindenekelőtt a verseny új megközelítése szükséges vajon tartós lehet-e és milyen tényezőelőnyt használhat ki a továbbiakban, hogyan fedezhetők föl kiszolgálatlan piaci szegmensek, milyen új termékek állíthatók elő és vezethetők be, milyen új módszerekkel lehet a termékeket előállítani. Az előnyök fenntartása még több innovációt és befektetést igényel annak érdekében, hogy kiszélesedjenek a versenyelőnyök és javuljon a termékfejlesztés, korszerűsödjön az előállítási folyamat, tökéletesedjenek a marketing-módszerek és a szolgáltatások. A gyémánt meghatározói és a közöttük fennálló kölcsönhatások teremtik meg azokat az erőket, amelyek megszabják egy nemzetgazdaság adott ágazatának innovációs és fejlődési irányát, sebességét, mélységét. Nézőpontom rikárdiánus, amennyiben felfogásom szerint a külkereskedelmet (és a külföldi beruházásokat) leginkább a termelékenység-különbségek határozzák meg, amit azonban Ricardo elméleténél szélesebben, a technológiát, tényezőminőséget és versenymódszereket beleértve definiálok Porter (1990): 173. oldal. 13

16 1.3. Nemzetgazdaságok versenyképessége? A hidegháború, azaz a kommunizmus és a kapitalizmus versenye már a múlté, az előttünk álló korszak legnagyobb versengése a kapitalizmus individualista angolszász formája és a kapitalizmus közösségi jellegű német-japán típusa között fog kibontakozni állítja Lester Thurow, a Massachutets Institute of Technology tekintélyes professzora. Megfogalmazása szerint ez a különbség röviden az alábbiakban ragadható meg: Amerika és Nagy-Britannia az individualista értékeket dicsőíti: a briliáns vállalkozót, a Nobel-díjasokat, a nagy bérkülönbségeket, a könnyen megszerezhető és könnyen elfelejthető képességek megszerzéséért viselt egyéni felelősséget, a profit maximálását, vállaltfúziókat és felvásárlásokat ideáljuk a Magányos Hős. Evvel ellentétben, Németország és Japán közösségi értékeket részesít előnyben: üzleti csoportokat, a képességekért viselt közösségi felelősséget, a csapatmunkát, a vállalathoz való lojalitást, az ipari stratégiát és a növekedésgeneráló, aktív iparpolitikákat. Az angolszász cégek profitmaximálók, a japán cégek olyan játékot játszanak, amelynek neve 'stratégiai hódítás' lehetne. Az amerikaiak a 'fogyasztói közgazdaságtanban' hisznek, a németek és a japánok pedig a 'termelői közgazdaságtanban' 15 A kapitalizmus két modelljében teljesen eltérő módon kapcsolódnak össze az egyéni és a vállalati stratégiák. Az individualista angolszász modellben mindenki az egyéni sikert keresi az alkalmazott a maximális bért, a tulajdonos(ok) a maximális profitot az alacsonyabb bérek természetesen magasabb profitokat jelentenek, tehát a tulajdonos habozás nélkül elbocsát akár már rövid távú dekonjunktúra hatására is, a munkavállaló pedig azonnal elhagyja a céget, ha kap egy jobb (magasabb bérű) állást. A közösségi típusú kapitalizmusban az egyén egy csapat tagjaként akar érvényesülni, hosszú távú életstratégiájának alapja ezért a legjobb csapat megtalálása. A profit egy részét hajlandók feláldozni annak érdekében, hogy a foglalkoztatottságot és/vagy a bérszínvonalat fenntartsák. Mindebből következik az az alapvető különbség, hogy a közösségi típusú kapitalizmusban a vállalatoktól elvárják, hogy beruházzanak a munkaerő képzettségének javításáért. Az angolszász cégeknél a képzettséget egyéni érdeknek-értéknek tekintik, a hatékonyságot pedig az adott képzettség legalacsonyabb áron való megvásárlása révén vélik elérhetőnek: a képzettség itt közönséges termelési tényező, amelyet megvesznek, amikor szükséges és elbocsátanak, amikor éppen nincs rá szükség. Németország, Európa vezető gazdasági hatalma folytatja Lester Thurow 'szociális piacgazdaságként' határozza meg gazdasági rendszerét és nem egyszerűen 'piacgazdaságként'. A kettős meghatározás szükséges azért, hogy a vállalati tulajdonosok hagyományos tő- 15 Thurow (1992): 32. oldal. 14

17 kés tulajdonosi köre kiszélesedjen a munkásokkal. A német (szövetségi és tartományi) kormányok több ipari tulajdonnal rendelkeznek (légitársaságokban, autógyártásban, az acéliparban, az energiatermelésben, a szállításban-közlekedésben stb. kizárólagos vagy résztulajdonként), mint bármely nem-kommunista kormány. Az állami beruházások mint az AIRBUS nem képezik vita tárgyát. A privatizáció nem árasztotta el Németországot is úgy, mint Nagy- Britanniát. Úgy tekintik, hogy az államnak fontos szerepet kell játszania abban, hogy mindenki megszerezze azokat a képességeket, amelyekkel bejuthat a piacra. Németország társadalmilag finanszírozott szakképzési rendszere az egész világ irigységének tárgya. A szociális-jóléti politikákat a piacgazdaság részének fogják föl. A zabolátlan kapitalizmusról azt tartják, hogy elfogadhatatlan jövedelemkülönbségeket szül. Ezzel ellentétben, az USAban a szociális-jóléti programokat sajnálatos szükségszerűségeknek tekintik, hiszen emiatt az emberek nem gondoskodnak saját jövőjükről (öregség, munkanélküliség, betegségek esetén), ellenben kikényszerítik a szociális-jóléti juttatások fenntartásához szükséges magasabb adókat, amelyek csökkentik a magasabb adót fizetők és a szociális juttatásokat kapók motivációit egyaránt. Az ideális angolszász piacgazdaságban szociális-jóléti politikákra egyáltalán nem lenne szükség. 16 A különböző kapitalizmusok kialakulásának természetesen történelmi okai vannak: a részletes történelmi elemzést mellőzve annyi megjegyezhető, hogy a későn jövők, a felzárkózni akarók, a világgazdaság perifériájáról annak erőcentrumába integrálódni akarók mindig kénytelenek hosszabb távon gondolkodni és ezért nem hagyatkozhatnak kizárólag a konjunkturális tendenciák mikrogazdasági kihasználásához-követéséhez, így támaszkodniuk kell az állam pénzügyi forrásaira és szervező tevékenységére is. A gazdaságfejlődési modellek természetesen kölcsönösen áthatják egymást interpenetration, a konvergencia-elmélet mai, 17 általánosan elterjedt felfogása a kapitalizmus két (vagy három) modelljének közeledését, egymáshoz való hasonulását feltételezi. A különböző rendszerek kölcsönös közelítése az adott rendszerek hibáinak kiküszöbölése, az ellentmondások tompítása révén és által alakul ki. az angolszász vállalati gyakorlat több ponton elmozdult a hosszú távra orientált, kapcsolat-alapú japán-német rendszer irányába, ugyanakkor a német és a japán vállalatok de a nemzetgazdaságok szintjén is terjednek a tőkepiaci módszerek, a modern angolszász cash-flow menedzsment módszerei. A konvergencia különösen szemléletes példáját jelenti a pénzügyi közvetítő rendszerek univerzalizálódása: a német (és a német tí- 16 Uo.: 36. oldal kiemelések tőlem: Cs. Gy.. 17 Harminc-negyven évvel ezelőtt a konvergencia-elmélet hívei például Jan Tinbergen, Nobel-díjas holland közgazdász evvel a kategóriával a szocializmus és a kapitalizmus közeledését, egymáshoz való kölcsönös hasonulásának folyamatát írták le. 15

18 pusú) bankok egyre több angolszász befektetési bankot vásárolnak föl és működtetnek meglehetősen nagy önállósággal az univerzális bankcsoporton belül. Az amerikai (angolszász) bankok pedig különösen, miután az USA (1999-ben!) eltörölte az as válság nyomán hozott korlátozó intézkedéseket egyre inkább az univerzalizálódásra használják föl a kilencvenes évtizedben kibontakozott vállalati fúziós és felvásárlási hullámot. A modellek ugyanakkor fejtette ki Richard Bronk 18 eltérő történelmi és kulturális hagyományok megtestesítői, termékei, intézményeik nem alakíthatók át könnyűszerrel egymásba, egymás mintájára. A modellek teljes összeolvadása teljes konvergenciája nem csak nem valószínű, de nem is szükséges. A modellek az intézményi hagyományoknak megfelelő nemzetgazdasági szakosodást hoztak létre és szilárdítottak meg: az amerikai modell a dinamikus technológiai fejlesztésre, a csúcstechnológiák és csúcstechnológiai ágazatok folyamatos fejlesztésére szolgál ideális keretként, a német intézményi struktúra és társadalmi hagyományok inkább a gépiparban hasznosíthatók kiemelkedő világpiaci versenyképességgel. A nemzeti különbségek elmosódása ugyanakkor egysíkúvá tenné a világot (a világgazdaságot): meg kell találni a szükséges egyensúlyt a rugalmasság és a tartós biztonság, a szakadatlanul növekvő világpiaci versenyképesség és a hagyományos intézmények fennmaradása között a globalizáció korszakában, a globalizáció körülményei között. Michel Albert, tekintélyes francia közgazdász Kapitalizmus kapitalizmussal szemben című könyvében foglalta össze Lester Thurowéhoz nagyon sokban hasonlatos gondolatait arról, hogy milyen utat (modellt?) kellene követnie a francia gazdaságnak ahhoz, hogy lépést tartson a világ legfejlettebb gazdaságaival. Manapság, Michel Albert megfogalmazásában, a kapitalizmusnak két modellje látszik kikristályosodni: a liberális neo-amerikai út, amely elsősorban a reagani gazdaságpolitika révén bontakozott ki a maga teljességében, miután az as válságot követő állami gazdasági-szociális beavatkozások egy részét már kártékonynak találták az amerikai gazdasági fejlődésre függetlenül attól, hogy a belgazdasági liberalizmust (a dollár világpénz szerepe révén) milyen külgazdasági viszonyok (automatikus forrásbevonás) egészítette ki. Ezzel szemben áll a kapitalizmus rajnai modellje: ebben a modellben a szociáldemokrata és kereszténydemokrata-liberális demokrata kormányok voltaképpen egymás örökségét folytatva-erősítve építettek ki és fejlesztettek mai szintjére egy sokkal egalitárianusabb, kollektivistább kapitalizmust. A rajnai modell nem csak német modell: Svájc, Ausztria, a skandináv országok, mi több (mutatis mutandis) Japán gyakorlata is ide sorolható. 18 Bronk (2000): A cikk rövid magyar nyelvű ismertetését lásd: Az arany középút dicsérete. Létrejöhet-e az angolszász és a kontinentális kapitalizmus szintézise? Világgazdaság, december oldal. 16

19 A közvélekedéssel szemben, szögezi le Michel Albert, a neo-amerikai liberalizmus egyre 'egyedülállóbbá' válik abban az értelemben, hogy egyre kevesebb ország követi ezt a modellt. Nem egyszerűen azért, mert miként a londoni City-ben 1986-ban bevezetett Big Bang s a hivatkozott könyv publikálása óta az amerikai pénzügyi rendszer regulációjában bekövetkezett, az univerzális bankrendszer irányába mutató reformok is mutatta a hitel- és tőkepiacok amerikai típusú elválasztása hatékonytalanná vált a globalizálódás mai szintjén, de azért is, mert egyre több országban látják be, hogy a tőzsde uralma könnyen vezethet oda, hogy a spekuláns 'kihúzza a szőnyeget' az ipari vállalkozó lába alól és a hosszú távú beruházásokkal felhalmozott kollektív gazdagságot rövid távú spekulációkkal lehet kisajátítani. A rajnai típusú gazdaság alappillére a jól rányitott konszenzus vállalati szinten a részvényesek, a vállalatvezetés, az egész menedzsment és a szakszervezetek közös felelőssége. Ennek a közös felelősségnek az eredményeként a német munkabérek talán a legmagasabbak a világon a szociális juttatások kiterjedt rendszeréről nem is beszélve. Mégis, a bérköltségeknek a GDP-ből való részesedése 3-4 százalékponttal alacsonyabb, mint az Európai Unió átlagában. A közös felelősség nem veszélyezteti a versenyképességet, éppen ellenkezőleg! A rendkívül magas bérköltségeket is ellensúlyozó termelékenység, magas színvonalú makro- és mikroszintű szervezettség, a hosszú távú gondolkodás alapja, háttere és egyben a német gazdasági-társadalmi sikerek kulcsa Michel Albert interpretálásában az oktatás-képzés. Egy vállalat igazi gazdagsága nem tőkéjében, ingatlaniban rejlik, hanem alkalmazottainak képzettségében és tudásában. A rajnai modell e téren is jelentős előnyben van. A képzési rendszer is a munkaadó és a munkavállaló együttműködésén alapul. Az évtizedek óta voltaképpen a II. világháború utáni újjáépítés időszaka óta folyamatosan, a szociális piacgazdaság és a társadalmi konszenzus egyik alapjaként nemzeti prioritásként számon tartott oktatást-képzést három tényező határozza meg: 1.) a képzettek nagy száma, 2.) általában a német oktatási rendszer sokkal egalitárianusabb, mint az amerikai vagy akár a francia is, 3.) ezt a szakképzési rendszert nagymértékben finanszírozzák a vállalatok és szövetségi szintű szubvenciók. (...) A szakképzési rendszer a vállalathoz való hűség viszonylatában már a kapitalizmus két modellje közötti csatamezőként jelenik meg. Ebben minden vállalat elkötelezett, minden munkavállaló érdekelt. A kérdés az alábbiakban foglalható össze: az angolszász modell értelmében, a vállalat versenyképesség növelésének érdekében javítani kell minden egyes alkalmazott versenyképességét. Arra van tehát szükség mindig és mindenütt, hogy a legjobbakat alkalmazzák. Annak érdekében pedig, hogy ne veszítsék el ezt a munkaerőt, minden pillanatban a mindenkori piaci árán kell megfizetni. A bér tehát egyéni és bizonytalan, mint a foglal- 17

20 koztatás maga is; a rajnai-nippon modellben, éppen ellenkezőleg, a kérdés nem ez. A vállalat nem tekinthet úgy az alkalmazottjára, mint egyszerű termelési tényezőre, amelyet megvehet és eladhat, mint egy nyersanyagot. Annak ugyanis, szemben a többi termelési tényezővel, a hűség, a biztonság és a szakmai képzettség ad különleges értéket. Ebből következően, ahelyett, hogy mindenkit a pillanatnyi piaci értékén fizetnének meg, a vállalatnak egy egész karriert kell kialakítania, elsimítania hullámzásokat és elkerülni a pusztító rivalizálást. 19 Az amerikai kutatók következtetése szerint nem lehet prosperáló és stabil egy társadalom, amely végletesen megoszlik tulajdonosokra és nem-tulajdonosokra, jól képzettekre és tanulatlanokra. A Clinton-adminisztráció megértette az új jelenségeket de cselekedetei nem egyértelműek: A Clinton-adminisztráció lépéseket tett az oktatás és képzés javítására támogatva az átképzést és sokkal nagyvonalúbb középiskolai ösztöndíjakat folyósítva. De a költségvetési aggodalmak megakadályozták ezeket az erőfeszítéseket. Akárhogyan is, ezek az eszközök eltörpülnek azokkal a stratégiákkal összehasonlítva, amelyekkel Európa harcol az egyenlőtlenségek ellen, mint például a minimálbérek és a kötelező vállalati képzési hozzájárulások rendszere. 20 A végkövetkeztetés egy evidencia Amerikában és Nyugat-Európában: A legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy az oktatás és a képzettség a gazdasági növekedés kulcsa. Számos bizonyíték van arra, hogy a képzettség csökken, ha az csak a gazdagok privilégiuma. Azokban az iskolai körzetekben például, amelyekben gazdag és szegény gyerekek egy osztályban tanulnak, jobbak az olvasási és matematika-eredmények. egy 475 kaliforniai kerületben végzett felmérés szerint A gazdag gyerekek teljesítményei jobbak, amikor csak gazdagok vannak egy osztályban, de ha 'vegyesen' vannak gazdag és szegény gyerekek, akkor a szegények teljesítménye jobban nő, mint amennyivel a gazdagoké csökken, így az átlag magasabb 21 Voltaképpen közgazdaságtudományi trivialitás, hogy a versenyképesség a következő kérdések körül forog: Ki képes a legjobb terméket előállítani? Ki rendelkezik a világon a legjobban képzett és a legnagyobb tudású munkaerővel? Ki vezeti a világranglistát a beruházásokban a gépek és berendezések, a kutatás-fejlesztés, az infrastruktúra terén? Ki a legjobb szervező? Kinek az intézményei kormányzat, oktatás, üzleti élet vezetik a világméretű hatékonyság-listát? Nagyon hasznos és egyáltalán nem rossz dolog az, ha a gazdasági versenytársak valamennyi fenti tevékenységre kényszerítenek egy nemzet- 19 Albert (1992): 21. oldal. 20 Bernstein (1994): 40. old. 21 Uo. 42. oldal. 18

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGYEK International economics Tantárgyi tájékoztató Érvényes a 2004/2005.

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

Külkereskedelem és innováció

Külkereskedelem és innováció Külkereskedelem és innováció Mit tudnak a közgazdászok és azt hogyan lehet(ne) felhasználni Magyarországon? Békés Gábor, PhD MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Közép-európai Egyetem Portfolio.hu EXPORT

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1968-06 Gazdálkodási feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozások létesítésével,

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A versenyképesség fogalma I.

A versenyképesség fogalma I. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Versenyképesség általánosságban Versenyképesség korántsem egyenlő a gazdagsággal! Magyarország

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai Bárány László Baromfi termék Tanács Elnök 19. DERZSY NAPOK 2011. június 2 3. A mai előadás csak egy rövid összefoglaló lesz a magyar állattenyésztés,

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI ÍRORSZÁG NEMZETI HELYREÁLLÍTÁSI TERV Fiatal, jól képzett munkaerő Szerencsés demográfiai összetétel Kiváló minőségű infrastruktúra Nyitott gazdaságpolitika

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Könczöl Erzsébet. A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében

Könczöl Erzsébet. A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében Könczöl Erzsébet A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében Üzleti Gazdaságtan Tanszék Témavezető: Dr. Chikán Attila Minden szerzői jog fenntartva Budapesti Corvinus

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai Növekedési workshop MTA KRTK KTI MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 2015. November 5 Beszállítás és nemzetközivé válás Kis, nyitott, feltörekvő

Részletesebben

Elemzések, fundamentális elemzés

Elemzések, fundamentális elemzés Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA AZ ELŐADÁS VÁZLATA 1. Költséghatékonyság javító eszközök - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eszköztára

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben