A felsőoktatás forradalma
|
|
- Szebasztián Orbán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szakács András A felsőoktatás forradalma Miközben Magyarországon a kormányzat lassan lezártnak tekinti a felsőoktatás átalakítását, a nyugati világban az elmúlt években kezdett el kibontakozni egy új felsőoktatási forradalom. Ez az átalakulás nagy valószínűséggel hamarabb fogja újraindítani a diskurzust a felsőoktatásról, mint ahogy azt a kormányzat szeretné, ráadásul a nemzetközi folyamatok sok tekintetben szembemennek a jelenlegi kormányzó pártok szándékaival. A felsőoktatás 21. századi forradalma nem szól másról, mint arról, hogy a zene, könyv és filmipar után a főiskoláknak és egyetemeknek is szembe kell nézniük az internet által elindított folyamatokkal. Ezek a folyamatok azonban nem megújítják a jelenlegi hagyományos feloktatási struktúrát, hanem meg is haladják azt, hiszen létrejön egy új üzleti modell, melynek alapja a nyílt online kurzusok, azaz MOOC-k (massive online open courses) és kifejlődik az oktatási szolgáltatások nemzetközi kereskedelme. Erről a folyamatról jelentetett meg ez év februárjában összefoglalót az amerikai libertariánus CATO Intézet, melyet az MPK korábbi elemzésében részletesen bemutatott. A felsőoktatás nemzetközi kereskedelmének liberalizációja: forradalom előtt az online felsőoktatás című tanulmány, melyet Simon Lester jegyez, nem csak összefoglal, hanem javaslatokat is megfogalmaz arra nézve milyen nemzetközi és hazai szabályozást kell létrehozni annak érdekében, hogy az oktatási szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme és az új üzleti modell kialakuljon és megerősödjön. A felsőoktatás átalakítása hazánkban, köszönhetően a hallgatói ellenállásnak, nagy nyilvánosság előtt zajlott és a pártok által preferált témákat vizsgálva valószínűsíthetően a - 1 -
2 2014-es év választási kampányainak egyik fő témája lesz. Ezért különösen fontos megvizsgálnunk azt, hogy a nemzetközi viszonylatban milyen új folyamatok indultak útjára, amik ha kis időbeni eltéréssel is, de hazánkba is be fognak gyűrűzni, átrendezve ezzel a magyarországi felsőoktatási szolgáltatások és szolgáltatók rendszerét. Globalizálódó világ és globalizálódó felsőoktatás? A MOOC-k (massive online open courses), azaz a nyílt online kurzusok alapjaiban rendezhetik át a hazai és nemzetközi oktatási piacot. Az USA volt oktatási minisztere, Margaret Spelling fejezte ki a legképletesebben azt, hogy mi is a gond manapság a fejlett nyugati világ felsőoktatási rendszerével. Szerinte ez a szektor elérte azt a pontot, amit a vállaltok esetében úgy hívnak, érett vállalat : kockázatkerülő, néha önelégült és indokolatlanul drága. Nézetei szerint még nem sikerült szembenézni a globalizáció hatásaival és a gyorsan fejlődő technológiával, az egyre heterogénebb, de elöregedő társadalommal, illetve a fejlődő piaccal, amit az új igények alakítanak. Az gazdaságtörténet tele van olyan példákkal, amikor a cégek figyelmen kívül hagyták, hogy a világ körülüttök megváltozott. Komoly önvizsgálat és reform nélkül a felsőoktatás intézményei ugyanebbe a csapdába sétálnak bele, és végignézik, ahogy piaci részesedésük egyre csökken, majd szolgáltatásaikra inkább a korszerűtlenség lesz jellemző. Bár e jellemzés az Amerikai Egyesült Államok felsőoktatási rendszeréről készült, a világ összes országa szembesülni fog a közeljövőben azokkal a kihívásokkal, amivel az USA és a többi fejlett ország óta egyre több intézmény indít online kurzusokat, ennek ellenére a rendszer egésze nagyon lassan integrálja az internetet. Jelenleg a Stanford, Harvard, MIT áll az élén a folyamatoknak, de egyre több külföldi egyetem kezdi el bevezetni a MOOC-k rendszerét. Ennek ellenére jelenleg az oktatás még nemzeti hatáskör, hiába válnak az egyetemek egyre - 2 -
3 inkább transznacionális vállalatokká azzal, hogy külföldön is létrehoznak egy-egy kihelyezett kampuszt. Azonban ha egyre több állami és nem állami szereplő, legyen akár non-profit vagy nyereségérdekelt szervezet, integrálja az online kurzusok rendszerét, továbbá létrejön az oktatási szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja, olyan nemzetközi verseny alakulhat ki a piacokon, ami meggátolja azt, hogy rossz minőségű és drága szolgáltatásokat kelljen a diákoknak igénybe venniük. Ugyanakkor mind a legtöbb piaci és kereskedelmi liberalizációs folyamat esetében, itt is meg fog jelenni a kormányok által gerjesztett protekcionizmus. E tekintetben a nemzetközi kereskedelmi jog segíthet annak érdekében, hogy a felsőoktatás szabadkereskedelme ne sérüljön. Hagyományos modell és az új modell A hagyományos modell is természetesen rendelkezik fejlődési szakaszokkal. A középkorban létrehozott egyetemek nagyszámú külföldi hallgatóval bírtak, hiszen akkor még a kereslet ellenére kevés intézmény jött létre Európában, így a hallgatók jórészének külföldön kellett a felsőfokú tanulmányaikat lefolytatniuk. Azonban pár évszázaddal később elkezdett növekedni az intézmények száma, és a mobilitás is egyre inkább háttérbeszorult, sőt, megjelent egy diszkriminatív gyakorlat is, ami szerint a főiskolák és egyetemek a földrajzi környezetükbe élő jelentkezőket részesítették inkább előnyben. Ezzel szép lassan leépült az a fajta mobilitás, ami a hagyományos rendszer egyik jellemző eleme volt. Az Európai Unió azonban felismerte ezt a problémát, és 1987-ben útjára indította az Erasmus programot, hogy serkentse a diákok egyetemek és országok közötti mobilitását. Ugyanakkor hiába lesznek újra mobilisek a diákok és maguk az oktatók is, a hagyományos modell egyik jellemzője, hogy nagyon nehéz bekapcsolódni vele a nemzetközi kereskedelembe. A nyelvi és kulturális szabályoknak köszönhetően a jelenleg is külföldön tanuló hallgatók és a hazájuktól távol oktató professzorok, továbbá az egyetemek országhatárokon túlra kihelyezett intézményei inkább kivételek, mint általános gyakorlat
4 A nemzetközi kereskedelem és verseny nélkül a felsőoktatási szolgáltatások szabadon drágulhattak úgy, hogy közben nem kellett emelniük a minőségen. Számos tapasztalat azt mutatja azonban, hogy a javak nemzetközi kereskedelme sok áru estében árcsökkenést okozott. Tíz év alatt a televíziók ára 74 százalékot, a játékoké 36.8 százalékot esett. Ugyanakkor a nemzetközi kereskedelemben csak korlátozottan résztvevő szolgáltatások, mint például a korházi szolgáltatások és az egyetemi, főiskolai tandíjak 68, illetve 73.2 százalékkal növekedtek. Sajnos a minőséget nehezebb mérni az árnál, de a tapasztalatok szerint a kereskedelem és a verseny ez utóbbit is javítja. Simon Lester példaként említi az USA autóiparát, aminek minősége akkor kezdett el rohamosan javulni, amikor megjelentek a belföldi piacán is a japán és európai gyártók. Az új modell által kikényszerített nemzetközi verseny következtében nem csak az oktatás szerkezete, hanem maguk a szereplők is változni fognak. Akár sok évtizedes múltra visszatekintő nagynevű intézmények zárhatják be kapuikat. Ugyanakkor ennek a folyamatnak még csak az elején vagyunk, hiszen egy-egy MOOC elvégzését igazoló dokumentum még nem számít hivatalosan elismert végzettségnek. Jelenleg az USA-ban is csak kísérleti programok léteznek, amik csak az online kurzusok után járó kreditrendszer működését tesztelik. Azonban a cél kétségtelenül az, hogy akár egy stanfordi diplomát is meg lehessen szerezni online kurzusok elvégzésével. Vannak azonban olyanok is, akik szerint maga a diploma is teljesen elértéktelenedik, és maguk az elvégzett kurzusok lesznek mérvadók a munkaadók szemében. Ez az online oktatás számára nem is jelenthet gondot, hiszen egyszerre lesz végezhető matematika kurzus az MIT-n, gazdasági a Stanfordon, és informatikai az Udacity-n. Jelenleg a rendszer még kiforratlan, és ahogy azt már megszokhattuk az internetes szolgáltatások esetében, sok sikeres és sikertelen projekten fog keresztül vezetni az az út aminek a végén kialakul a végleges modell. A győztesei a változásoknak azok az - 4 -
5 intézmények és szervezetek lesznek, amelyek sikerrel ötvözik az innovációt a jó minőséggel és az alacsony árakkal. Protekcionizmus Azonban a külföldi szolgáltatók belépése a piacra sérti a hazai felsőoktatási intézmények érdekeit. Mivel pedig ez a szektor, ha országonként eltérő mértékben is, de a mai napig hagyományosan állami hatáskör, beindul egy önvédelmi mechanizmus, aminek köszönhetően protekcionista törvények és döntések születnek. De nem csak az új protekcionista hátterű szabályozások gátolhatják az online kurzusok terjedését, hanem régebbi rendelkezések fenntartása is. Minnesota államban a Cursera projekt szembesült azzal, hogy felszólították, nem indíthat kurzust úgy, hogy nem akkreditálta az állami szervezet és nem fizetett utána adót. Később felmentést kaptak, hiszen a Cursera projektben való részvétel ingyenes, és a kurzusok elvégzése után sem jár képesítés. Ez az eset rá is mutat arra a problémára, hogy az online kurzusok költségét jelentősen megnövelheti, ha minden államban vagy régióban egyenként kell akkreditációt szerezni, és külön-külön kell megfizetni a helyi díjtételeket. USA-n kívüli példát Szingapúrban találhatunk, ahol bár nincs korlátozva, hogy külföldi iskolában szerezzen valaki jogi végzettséget, de csak az állam által akkreditált hazai végzettséget ismerik el. Aik Hoe Lim és Raymond Saner sokkal általánosabb akadályokról beszélt az oktatás kereskedelmével kapcsolatban: korlátozzák a tananyag elektronikus továbbítását, korlátozzák az online oktatási anyagok használatát, nem ismerik el az online kurzuson szerzett végzettséget, kvótákkal tartják mesterséges szinten a szolgáltatók számát, korlátozzák a más országba irányuló pénzügyi utalásokat, diszkriminatív az akkreditáció és a követelményrendszer, helyi képviseletet kell nyitnia a szolgáltatás helyszínén az intézménynek. A nemzetközi szabályozás azonban képesek letörni a protekcionizmust. A GATS országai közül a WTO szerint 1998-ban már 21 ország tett kötelezettségvállalást arra nézve, hogy - 5 -
6 liberalizálja az oktatási piacot, azóta pedig másik 21 is nyilatkozott erről. FTA-ban (free-trade agreement) az USA, Ausztrália, Új-Zéland liberalizálta a piacait. Azonban a WTO 2001-es dohai tárgyalási fordulója után, ahol a felsőoktatási szolgáltatások liberalizációja volt az egyik fő téma, a folyamatok elakadtak. A diskurzus tehát még korai szakaszban van, és még az sem dőlt el, hogy szükséges vagy sem a felsőoktatás kereskedelmének liberalizálása. További hátráltató tényező, hogy árukereskedelem liberalizációja könnyebb, mint a szolgáltatásoké. A javak a határon leginkább kvótákkal, vámokkal szembesülnek, amiket könnyű számokba önteni, követni és ellenőrizni. Ezzel szemben a szolgáltatások szabályozása komplex és bonyolult. Ráadásul az amerikai szabályozást a nyolcvanas és a kilencvenes években dolgozták ki. Abban az időben nem gondolták, hogy az internet ennyire megváltoztatja a szolgáltatások rendszerét. Az USA-WTO szerencsejáték-vitája illusztrálja legjobban, hogy milyen nehéz 1980-as szabályozást ráhúzni az online térben képződő problémákra. Az állam az oktatás online forradalmában és a szolgáltatások liberalizációjában egyszerre tölt be katalizáló és gátló szerepet is. A kormányzat egy oktatási intézmény életében akkor tud a legerőteljesebben beavatkozni, ha azt közvetlenül irányíthatja. Így tehát ezeket a képzési helyeket állami tulajdonú vállalatoknak tekinthetjük. Ez esetben beszélhetünk arról, hogy az ország adófizetői tartják alacsonyan a tanulók képzési díjait, miközben az intézmény a helyi tanulók irányába pozitív megkülönböztetéssel él. Az állam, ha mint fenntartó vagy tulajdonos nem tud beleavatkozni egy intézmény életébe, akkor bizonyos irányba presszionálhatja a támogatási rendszerrel. Ezen felül pedig további diszkriminatív és protekcionista politikát valósíthat meg az akkreditációs - 6 -
7 rendszer működtetésével. Az akkreditáció célja igazolni, hogy az intézmény megfelelő minőséget nyújt. A kormányzat jelenleg nagy befolyással bír eme folyamat fölött, pedig a procedúra létjogosultsága is megkérdőjelezhető, mondván, hogy a piac úgy is kiszórja a nem megfelelő minőségű intézményeket. Az akkreditációban tehát megvan az esély arra, hogy a megkülönböztetés eszközévé váljon. A világ legtöbb országában az állam azonban nem kizárólagos szolgáltató és a piacon fellelhető a privát verseny. Azonban még ha az is várható, hogy a piaci liberalizáció után a verseny hatására fokozatosan visszaszorul az állami szerepvállalás, egyelőre számolni kell vele, és jó pár kezdeményezés illetve nemzetközi egyezmény bizonyítja, hogy az állam túlsúlya nem zárja ki a reform lehetőségét. Javaslatok Simon Lester pontokba szedi javaslatait, amivel szerinte fejleszteni lehet a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, amik segítenének megelőzni a diszkriminatív megkülönbözetést a külföldi online szolgáltatókkal szemben, így hozzájárulva a felsőoktatási szolgáltatások liberalizációjához: 1. Kezelje az akkreditáció egyformán az online és a hazai programokat. Akár magán, akár állami akkreditációs rendszerek működnek, nem diszkriminálhatják burkolt módon a külföldi szolgáltatókat. Természetesen vannak alapszabályok, mint például fizetőképesség és minőség, vagy a pénzügyi átláthatóság, amiket mindenkinek követnie kell, de ezeket nem szabad úgy kihasználni, hogy azzal hazai szervezetek jussanak előnyökhöz. 2. Az online képesítést el kell ismerni az egész világon. A harmonizált szabályozás és a kölcsönös elismerés nagy érték a hallgatók számára, és a nemzetközi megállapodások segíthetik ezt a folyamatot bizonyos mértékig. 3. A hibrid és hagyományos programok tisztességes kezelése. Nincs oka annak, hogy a hagyományos és az új modelleket máshogy ítéljük meg. Természetesen - 7 -
8 ennek ellenére a kormány kezelheti külön a hagyományos és az online felsőoktatást is. De a külön szabályozást nem használhatja fel arra, hogy diszkriminálja a külföldi versenytársakat. Ennek elérése érdekében nemzetközi szabványokat kell kidolgozni, amik meghatározzák hogyan is kell létrehozni a hazai oktatási törvényeket. A GATS 4. fejezetének 4 paragrafusa ebben az esetben hasznos segítséget nyújthat. 4. A támogatásnak a hallgatókat kell segítenie, nem pedig a hazai oktatási intézményeket. Gyakori, hogy a kormányzat támogatást ad az alsó- és középosztály gyermekeinek. Azonban ezt a támogatási formát nem használhatja fel arra, hogy ennek segítségével diszkriminálja a külföldi szereplőket. Ha valóban az a célja a támogatási programnak, hogy segítse a diákokat, akkor azt intézményektől független módon kell megtennie. 5. Kormány által működtetett online egyetem. A kormány által működtetett egyetemek célzottan a helyi lakosokat preferálják, továbbá alacsony tandíjakkal dolgoznak és a felvételi eredményeket helyezik előtérbe. Természetesen volt értelme annak, hogy az intézmények a helyi lakosokat preferálták. A mobilitás alacsony volt, és így egy főiskola a helyi lakosokat szívta fel általában, és mivel lehetséges volt, hogy pár hallgató távolabbról jön, azokat diszkriminálták, hogy a vonzáskörzet lakosai közül mindenki helyet kaphasson. De az online világba az üzleti modell más, hiszen a létszámbeli korlátok itt sokkal kisebbek. A kínálat mindig együtt haladhat a kereslettel, ezért a megkülönböztetés feleslegessé vált, hiszen mindig van elég képzési hely. 6. Felvételi, tandíj, tananyag autonómia. Felvételi, tanterv, és tandíj politika nem segítheti a diszkriminációt a külföldi felsőoktatási szolgáltatókkal szemben. A sikeres szabályozás érdekében érdemes más ágazatok szabályozását is megvizsgálni, hiszen több esetben is pénzügyi szolgáltatások, telekommunikáció a komplex problémát az adott ágazatra specializált szabályozással oldották fel
9 Összefoglalás A CATO víziója A következő évtizedben egy határokon átívelő felsőoktatási szolgáltatási modell épülhet ki, és ezzel az oktatás, mely évszázadokig belügynek számított, fokozatosan elveszíti gyökereit, és a nemzetközi kereskedelem részévé válik. Azonban ez a nemzetközi verseny szükségszerűen ki fogja kényszeríteni az árukereskedelemhez hasonlóan a jobb minőséget és az alacsonyabb képzési költségeket. A hallgatók helyhez kötöttsége is megszűnik, hiszen az ingyenes online kurzusok esetében költségként szinte csak az internetkapcsolat jelenik meg, így a legnevesebb és a hagyományos modellben legköltségesebb egyetemek is elvégezhetők lesznek a világ minden pontjáról. De az új struktúra sérti a jelenleg hagyományos modellben működő intézmények érdekeit, ezért várhatóan felerősödnek a protekcionizmusért kiáltó hangok. A diszkriminatív gyakorlat megakadályozására meg kell alkotni a megfelelő nemzetközi egyezményeket, azonban például a GATTS szabályozás jelenleg is sokkal bonyolultabb a szolgáltatások esetében, mint az árukereskedelemnél. A kormányoknak azonban létre kell hozniuk mind nemzetközi, mind pedig hazai viszonylatban egy átlátható szabályozást, ami segíti az online felsőoktatás nemzetközi kereskedelmét. Az oktatási forradalom elején tartunk, ezért még van arra lehetőség, hogy a végső rendszer elindulása előtt egy teljesen új, az ágazatra specializált szabályozást hozzanak létre a szolgáltatás piacának nemzetközi liberalizációjáról. Továbbá az online oktatás terjedésének az egyik kulcsa lehet az, ha az állam nem használja diszkriminációs célra az akkreditációt, vagyis nem szabad engednünk, hogy a protekcionizmus megölje azt az óriási fejlődést, melyhez foghatót eddig nem látott az oktatási rendszer, és mely fejlődésnek haszonélvezői a társadalom szegényebb rétegei közül kerülnek ki. Konklúzió Mindnyájan ismerjük azt a tényt, hogy Magyarország kicsi, de rendkívül nyitott piac, ráadásul olyan nemzetközi szervezetrendszerek tagja (Európai Unió, WTO) amelyeknek - 9 -
10 köszönhetően a nemzetközi folyamatok, ha kis idő elteltével, de megakadályozhatatlanul begyűrűznek hazánkba is. Az oktatási szolgáltatások terén útjára indult forradalom kétségkívül a magyar oktatási rendszerre is jelentős hatással lesz. Ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy mekkora konfliktus várható a kormányzat és az online oktatási modell között. A jelenlegi kormányzó pártok koncepciója a köz- és a felsőoktatás terén eléggé ellentétes jellegű. Míg a közoktatás intézményeinek többsége állami kézbe került, addig a felsőoktatásból a kormányzat fokozatosan kivonulna. Ez a kivonulás azonban nem ellentétes az online oktatás egyik következményével, miszerint egy ilyen modellben a privát szektor veszi át a fenntartói szerepkört. Az állami kivonulás szándékával ugyanakkor részben ellentétes lépesnek tűnhet, hogy az egyetemi autonómia csorbul a központilag létrehozott kancellári rendszer bevezetésével. Valójában azonban azoknak a személyeknek, akik be fogják tölteni ezt a posztot, csak annyi feladatuk lesz, hogy menedzseljék a központi költségvetési támogatás leépítését, és új finanszírozókkal helyettesítsék azt. Érdemes tehát egy lépéssel távolabbról szemlélnünk a hazai oktatás átalakítását, és akkor könnyen kirajzolódik előttünk az a kép, ami szerint a kormányzat célja nem más, mint hogy megtörje a hazai felsőoktatás rendszerének és a rendszer finanszírozásának több évtizedes hagyományát, és a fejlett európai, illetve amerikai államokhoz hasonlóan minél nagyobb szerepet kapjon a privát szektor befektetése a felsőfokú képzésbe. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a negatív következményt sem, amivel sajnos Simon Lester csak részben foglalkozik. Ez a probléma nem más, mint a mobilitás kérdése. Az Amerikai Egyesült Államok társadalma hagyományosan egy mobil társadalom, és ott az, hogy az online oktatási rendszer bizonyos fokig gyengíti ezt a fajta tulajdonságot, nem jelent különösebb problémát, hiszen ha az oktatási szolgáltatások online modelljét igénybe vevő állampolgárok fiatal éveikben nem is utaznak, amikor kilépnek tanulmányaikat követően a munkaerőpiacra, valószínűleg nem fog gondot jelenteni számukra a mobilitás kérdése
11 Ugyanakkor Európában ahol a második világháború után kulturális és gazdásági értelemben is mindent megtesznek azért, hogy egy összeurópai identitás jöjjön létre, megakadályozva ezzel a jövőbeni katonai konfliktusokat, a mobilitás növelése mindig is prioritás volt. A folyamatot nem csak az összeurópai munkaerőpiac létrehozása, azaz a munkaerő szabad áramlásának megteremtése segítette, hanem azok az oktatási programok is, amikben a résztvevők megismerhették a többi nemzet kultúráját és társadalmát. A legjelentősebb ilyen típusú program a korábban már említett Erasmus, amely elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a jövő tudományos, politikai, gazdasági és kulturális elitje megismerjen más európai nemzeteket. Ezt a rendszert áshatja alá az online oktatás, hiszen így a nevesebb külföldi egyetemeken való kurzusfelvétel vagy a képesítés megszerzése előtt sincs akadály, és nincs szükség vendégszemeszterekre az adott országban. Azonban nem csak a másik kultúra megismerésének a hiánya jelenthet gondot az online oktatási modellben. A tanulás során nem csak ismeretanyagokra, hanem olyan személyes kapcsolatokra is szert teszünk, amik a későbbi karrierünk során a megszerzett tudás mellett szintén felhasználunk. A tanulmány írója, Simon Lester is elismeri, hogy a hagyományos modell előnye ilyen téren megkérdőjelezhetetlen, és egyelőre nem látni azt, hogy ezt a problémát miként fogja megoldani az online oktatási modell. Jelen pillanatban is a szemünk előtt zajlik le az a folyamat, amely során egy kifejezetten lassan reagáló rendszer megpróbálja integrálni a modern kor egyik leggyorsabban fejlődő technológiáját. A folyamatnak még csak az elején tartunk, ezért szinte lehetetlen megmondani, hogy végül milyen új struktúra fog kialakulni. Ennek következtében pedig csak a korábbi tapasztalatainkra támaszkodhatunk, ha meg akarjuk jósolni, hogy végül az online kurzusok, és az oktatási szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének liberalizációja milyen társadalmi és gazdaság folyamatokat fog elindítani
"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia
"A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenGlobalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a
Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo
RészletesebbenK-MOOC
K-MOOC 2014.11.04. http://kmooc.uni-obuda.hu/ 1 2 KÁRPÁT-MEDENCEI ON-LINE OKTATÁSI CENTRUM http://kmooc.uni-obuda.hu/ Mi a MOOC http://kmooc.uni-obuda.hu/ 3 Massive Open Online Courses MOOC http://kmooc.uni-obuda.hu/
RészletesebbenA BREXIT HELYZETE BRIT SZEMSZÖGBŐL
A BREXIT HELYZETE BRIT SZEMSZÖGBŐL 2018. 12. 06 1. Mi történt eddig? A Referendumtól máig 2. Brit prioritások 3. Az Egyesült Királyság jelenlegi gazdasági kapcsolatai az EU-val 4. A jövőbeni gazdasági
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenStratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe
Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,
RészletesebbenZA4540. Flash Eurobarometer 198 Perceptions of Higher Education Reforms. Country Specific Questionnaire Hungary
ZA4540 Flash Eurobarometer 198 Perceptions of Higher Education Reforms Country Specific Questionnaire Hungary Eurobarometer / Flash Eurobarometer Flash on Higher Education Reform (DG EAC/A2) Final Questionnaire
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenBevezetés A harmadik szoftverkrízis korát éljük! Szoftverkrízisek: 1. nincs elég olcsó: hardver, szoftver, programozó 2. nincs elég olcsó: szoftver, p
A MeMOOC online informatikai egyetem és a szoftverkrízis Dr. Kusper Gábor, EKE Dr. Nehéz Károly, ME Dr. Hornyák Olivér, ME Bevezetés A harmadik szoftverkrízis korát éljük! Szoftverkrízisek: 1. nincs elég
RészletesebbenGazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság
RészletesebbenPedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
RészletesebbenAZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI CENTRUM
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 48. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI
RészletesebbenMultimédia és felnőttképzés. Dr. Krisztián Béla. krisztb@pte.hu
Multimédia és felnőttképzés Dr. Krisztián Béla krisztb@pte.hu Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Humán Menedzsment Tanszék Az információs társadalomnak megfelelően
RészletesebbenJean Monnet támogatás egyesületeknek
Jean Monnet támogatás egyesületeknek Ez a Jean Monnet tevékenységtípus olyan egyesületeket támogat, amelyek kifejezett hozzá kívánnak járulni az európai integrációs folyamatra vonatkozó tanulmányokhoz.
RészletesebbenLEHETŐSÉGEK AZ ERASMUS+ PROGRAMBAN Rozgonyi Zsuzsa Budapest
LEHETŐSÉGEK AZ ERASMUS+ PROGRAMBAN Rozgonyi Zsuzsa 2018. 10. 12. - Budapest Mire megoldás egy Erasmus+ projekt? Ha a szervezetünk új, nemzetközi/külföldi módszereket szeretne megismerni. Ha munkatársaink
RészletesebbenAdigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése több pillérre kell,
Kováts Ildikó INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM, EMBERI TÉNYEZÕ, CIVIL TÁRSADALOM, MÉDIA ADALÉKOK A MAGYARORSZÁGI DIGITÁLIS MÛSORSZÓRÁS ELÕREJELZÉSÉHEZ Bevezetõ Adigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése
RészletesebbenReménytelen, de nem komoly
Csepeli György Reménytelen, de nem komoly A hazai rendszerváltás során játszódó politikai álarcosbál egyik emlékezetes pillanata volt, amikor 1998-ban a kőkemény liberálisból magát paternalista nemzeti
RészletesebbenEMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. miért az. toborzás könnyen és átláthatóan az europass dokumentumokkal. europass. ÖnéletraJz?
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA europass ÖnéletraJz? toborzás könnyen és átláthatóan az europass dokumentumokkal munkált ató knak miért az miért kérje az europass ÖnéletraJzot? Jobb minőségű önéletrajzok
RészletesebbenAz üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal
Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet
RészletesebbenAz infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban
Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások
RészletesebbenDr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?
Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról
RészletesebbenJELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2093(INI) 17.7.2013
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 17.7.2013 2013/2093(INI) JELENTÉSTERVEZET az összes szereplő javát szolgáló európai kiskereskedelmi cselekvési tervről (2013/2093(INI))
RészletesebbenNeveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1
Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása
RészletesebbenTelegdy Álmos. Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra
Telegdy Álmos Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra Az utóbbi 15 évben a magyar munkaerőpiacon a szakmunkások és gépkezelők aránya jelentősen lecsökkent.
RészletesebbenEurópai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)
C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,
Részletesebbenwww.pwc.com Panorama project
www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek
RészletesebbenSzakács András. Kultúra és kohézió
Szakács András Kultúra és kohézió A kultúráról sokat beszélünk, de nagyon keveset tudunk arról, hogy milyen szerepet szánnak neki az európai integrációs folyamatokban. Hiányérzeteinkre választ adhat a
RészletesebbenMiskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Állam- és Jogtudományi Kar Az Állam- és Jogtudományi Kar 1980-as alapításának elsődleges célja a regionális jogászhiány megszüntetése és a jogászutánpótlás
RészletesebbenMédiafigyelés FIGYELŐ (66,67. OLDAL)
FIGYELŐ - 2017. 11. 09. (66,67. OLDAL) Dubéczi Zoltán Kamasz Melinda Évente több mint ezer közgazdasági tanuló folytat tanulmányokat vagy kap ösztöndíjat az MNB oktatási programjainak a segítségével. Újabban
RészletesebbenErasmus+ Felsőoktatási intézmények közötti együttműködések Fókuszban a partnerországok. Holik Mónika
Erasmus+ Felsőoktatási intézmények közötti együttműködések Fókuszban a partnerországok Holik Mónika Head of Unit A3 Erasmus+: Higher Education Erasmus Mundus Joint Master Degrees Education, Audiovisual
RészletesebbenEU ISMERETEK FO MFKGT600331
EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy
RészletesebbenA külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben
A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben Sansumné Molnár Judit ecomojud@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kockázat Konfliktus Kihívás
RészletesebbenVerseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL
7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi
RészletesebbenZA4986. Flash Eurobarometer 260 (Students and Higher Education Reform) Country Specific Questionnaire Hungary
ZA4986 Flash Eurobarometer 260 (Students and Higher Education Reform) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 260 STUDENTS AND HIGHER EDUCATION REFORM Kérdező azonosító Település neve Válaszadó azonosító
RészletesebbenKérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl!
Europass Önéletrajz Az Europass önéletrajz (CV) a hagyományos önéletrajzi formátumot követõ dokumentum, amellyel a felhasználók részletesebben, világosan és egyértelmûen bemutathatják képzettségeiket és
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)
Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz
RészletesebbenSzakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére
Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály
RészletesebbenA vándorlási folyamatok elemzésének kérdései
A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés
RészletesebbenJOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József
JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL
EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL Kérdőív specifikus szektorok részére Az európai EMCOSU (Együttműködés elősegítése a magánszféra szereplői és a felsőoktatási intézmények között) projektet a
RészletesebbenA SZAKKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁRÓL
281 Madarász Sándor A SZAKKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁRÓL A 2008-ban kibontakozó válság jelentősen lerontotta gazdaságunk leggyengébb láncszemének, a foglalkoztatásnak törékeny adatsorait, és lázas programalkotásra
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenTanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban
Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.
RészletesebbenOutput menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
RészletesebbenEUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató
EUROPASS PORTFOLIÓ Mobilitás az Európai Unióban Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató Munkavállalói mobilitás Cél: 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiója Eszköz: növelni kell a tanulmányi
RészletesebbenA FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK
FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most
RészletesebbenA KUTATÁS KONCEPCIONÁLIS ÉS MÓDSZERTANI MEGOLDÁSAI
A KUTATÁS KONCEPCIONÁLIS ÉS MÓDSZERTANI MEGOLDÁSAI Pályázat adatai: Szerződés szám: Támogatott: Kutatás címe: SZFK/1/2008 Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. A legújabb technológiák, eljárások
RészletesebbenVállalkozási ismeretek oktatása a fels oktatásban, különösen a nem üzleti tanulmányok keretében. A szakért i csoport végs jelentésének összefoglalója
Vállalkozási ismeretek oktatása a fels oktatásban, különösen a nem üzleti tanulmányok keretében A szakért i csoport végs jelentésének összefoglalója EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG
RészletesebbenOktatás, kutatás és innováció szervezeti integrációja a korszerű mérnökképzésért
Oktatás, kutatás és innováció szervezeti integrációja a korszerű mérnökképzésért Friedler Ferenc Pannon Egyetem Informatikai Oktatási Konferencia 2014 HTTP Alapítvány Budapest, 2014. február 22. Tartalom
RészletesebbenÁgazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland
Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban
RészletesebbenBULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések
Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs
RészletesebbenInterjú Droppa Judit textilművész, egyetemi tanárral
A művészeti intézményeknek van egy optimális léptéke Interjú Droppa Judit textilművész, egyetemi tanárral Educatio: Hogyan épül fel a hazai művészeti felsőoktatás intézményi háttere? Droppa Judit: Vannak
RészletesebbenSP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter
SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia
RészletesebbenJÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA
JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA A jó gyakorlatok megosztása kiscsoportos munka keretében történt, az alábbi előre megadott témák mentén: Munkaerő-piaci igények, vállalati együttműködés, gyakorlati képzés Tanulási
RészletesebbenÜgyvédek képzési rendszerei az Európai Unióban
Ügyvédek képzési rendszerei az Európai Unióban Litvánia Az információ szolgáltatója: Litván Ügyvédi Kamara (Lietuvos advokatūra) 2014. április AZ ÜGYVÉDEK ZETI KÉPZÉSI RENDSZERÉNEK LEÍRÁSA Litvánia 1.
RészletesebbenVidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai
Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Az előadás áttekintése
RészletesebbenZA4893. Country Specific Questionnaire Hungary
ZA4893 Flash Eurobarometer 212 (Attitudes towards the planned EU pilot project "Erasmus for Young Entrepreneurs" Trainers and counsellors of start-up organisations) Country Specific Questionnaire Hungary
RészletesebbenÜgyvédek képzési rendszerei az Európai Unióban
Ügyvédek képzési rendszerei az Európai Unióban Az információ szolgáltatója: A Svéd Ügyvédi Kamara (Sveriges Advokatsamfund) 2014. április AZ ÜGYVÉDEK ZETI KÉPZÉSI RENDSZERÉNEK LEÍRÁSA Svédország 1. A szakma
RészletesebbenFelzárkózás a szakképzésen keresztül
Felzárkózás a szakképzésen keresztül Esélyteremtés konferencia 2017. április 5. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár 2 A lemorzsolódottak létszámarányai képzéstípusok
RészletesebbenC.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK
C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása
RészletesebbenZrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,
RészletesebbenMit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.
Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenInternetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...
Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet
RészletesebbenA Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században
Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai
RészletesebbenSzimpózium az Automotive Hungary szakkiállításon: KAPACITÁSFEJELSZTÉS A JÖVŐ MEGTEREMTÉSE A CEE RÉGIÓBAN. Szervezők:
Szimpózium az Automotive Hungary szakkiállításon: KAPACITÁSFEJELSZTÉS A JÖVŐ MEGTEREMTÉSE A CEE RÉGIÓBAN Szervezők: 250 kiállító 10 különböző ország 10.000 látogató Mit kínál az AutomotiveHungary? 1 A
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenA nemzetközi kereskedelem szabályai: A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer megalkotása
A nemzetközi kereskedelem szabályai: A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer megalkotása 1 2 3 Előszó 4 1. A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer születése és a GATT
RészletesebbenElektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem
és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet
RészletesebbenA BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.
A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
RészletesebbenA Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat. Sarkalatos Pontok 2012. november 6.
A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat Sarkalatos Pontok 2012. november 6. Színvonal Versenyképesség Esélyegyenlőség A korai fejlesztés meghatározó Az első 6 év meghatározó az ember életében
RészletesebbenEredmények 2009 2014 között
Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.
RészletesebbenMinoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések
Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentés Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész Jelenleg
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése
1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 899 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az kezdeményezés értékelése A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának
RészletesebbenTÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére
TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő
RészletesebbenÜgyvédek képzési rendszerei az Európai Unióban
Ügyvédek képzési rendszerei az Európai Unióban Az információ szolgáltatója: Skót Ügyvédi Kamara 2014. április AZ ÜGYVÉDEK EMZETI KÉPZÉSI REDSZERÉEK LEÍRÁSA Skócia 1. A szakma gyakorlása Szükséges-e felsőfokú
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL
EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL KÉRDŐÍV Az európai EMCOSU (Együttműködés elősegítése a magánszféra szereplői és a felsőoktatási intézmények között) projektet a Ljubljana Egyetem koordinálja.
RészletesebbenVáltozások a szakképzés rendszerében célok és lehetőségek
Változások a szakképzés rendszerében célok és lehetőségek Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár Katolikus köznevelési intézmények vezetőinek tanévnyitó értekezlete
RészletesebbenESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP F-13/ ) WORKSHOP
A gyakorlati képzés iránti vállalati igények és elvárások a régióban AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009)
RészletesebbenKárolyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola
Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Célnyelvi Civilizáció Helyi tanterv 9-2.évfolyam Budapest, 20. május. TARTALOMJEGYZÉK. A tantárgy tanulásának célja 2.. Követelmények. Ellenőrzés,
RészletesebbenA kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben
Dr. habil. Szűts Zoltán BME A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben Változó világban 2016-1-HU01-KA202-022981 Változó világban Az információs társadalomban a munkaerőpiacon
RészletesebbenDr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola. Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola
Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola Az oktatói részvétel hatása az ERASMUS+ mobilitási program eredményességére, a nemzetköziesítésre
RészletesebbenA Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában
A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan
Részletesebben1996/1997-es tanév Eseménykrónika: 1996. május 30 1997. június 12.
1996/1997-es tanév Eseménykrónika: 1996. május 30 1997. június 12. 1996. máj. 30. Sajtó: Béremelés de milyen áron? 1996. jún. 23. Országgyûlés Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sportbizottság ülése 1996.
RészletesebbenVágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel
Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának
RészletesebbenÜgyvédek képzési rendszerei az Európai Unióban
Ügyvédek képzési rendszerei az Európai Unióban Az információ szolgáltatója: Észak-ír Ügyvédi Kamara 2014. április AZ ÜGYVÉDEK EMZETI KÉPZÉSI REDSZERÉEK LEÍRÁSA Észak-Írország 1. A szakma gyakorlása Szükséges-e
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA
MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK A
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
RészletesebbenTárgyszavak: munkakihelyezés; innováció; munkaerő-bevándorlás.
A MUNKAERÕPIAC, A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A FOGLALKOZTATÁS MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Munkakihelyezés Az USA-beli vállalatok versenyképességük megtartása érdekében gyorsuló ütemben helyezik ki a tevékenységüket
RészletesebbenÜgyvédek képzési rendszerei az Európai Unióban
Ügyvédek képzési rendszerei az Európai Unióban Az információ szolgáltatója: A Skót Jogászegyesület (The Law Society of Scotland) 2014. április AZ ÜGYVÉDEK ZETI KÉPZÉSI RENDSZERÉNEK LEÍRÁSA Skócia 1. A
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek
Részletesebben2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag
2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK
RészletesebbenÜZLETI KÖRNYEZET AZ EURÓPAI UNIÓBAN
ÜZLETI KÖRNYEZET AZ EURÓPAI UNIÓBAN ELÉRHETŐSÉGEK Oktató: Dr. Törzsök Éva kutató professzor D épület ll. 229 E-mail: torzsok.eva@kkk.bgf.hu Fogadóóra: csütörtök 13.00-14.30 Tanszéki titkárság: Molnárné
Részletesebben