Esélyegyenlõség Jogok Közoktatás

Átírás

1 Esélyegyenlõség Jogok Közoktatás emberi jogi oktatás, a jogismeret és a jogi tudatosság fejlesztése Equal A/44 Esélyegyenlõségi szakemberek képzése és foglalkoztatása Írta és szerkesztette: Dr. Kövér Ágnes Szakmai lektor: Dr. Boros László Kiadja: Jogklinika és Street Law Oktatási és Kutatási Alapítvány Tördelés és nyomdai munkák: ZORO Stúdió 2006.

2

3 Tartalom I. Az emberi jogokról általában 1. Mi az emberi jogok fogalma? Kik az emberi jogok alanyai? Az emberi jogok története röviden Az emberi jogok generációi és osztályozása Emberi jogok az Európai Unióban Versengõ értékek Emberi jogok konfliktusban Gyakorlatok az emberi jogokról általában c. foglalkozáshoz Mellékletek az Emberi jogokról általában c. részhez II. A diszkrimináció tilalma/esélyegyenlõség általános fogalmi keretek, nemzetközi és hazai szabályok 1. A diszkrimináció fogalma és jogszabályi háttere hazánkban A diszkrimináció tilalma és az esélyegyenlõség az Európai Unióban A romák esélyegyenlõsége az EU-ban és a befogadó társadalom célkitûzése Az Európai Unió fogyatékossági stratégiája Esélyegyenlõség, egyenlõ bánásmód a hazai jogalkotásban Gyakorlatok a diszkrimináció tilalma/esélyegyenlõség c. foglalkozáshoz III. A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az esélyegyenlõség a magyar közoktatásban 1. Egyenlõ bánásmód követelménye a közoktatásban ahogyan a jog szabályozza Diszkrimináció formái / roma gyerekek a közoktatásban A hátrányos helyzetû társadalmi csoportok felzárkóztatása / pozitív diszkrimináció az esélyegyenlõség megteremtéséhez

4 IV. Milyen jogok illetik meg a gyermekeket? Gyermeki jogok - diák jogok 1. Melyek az alapvetõ fogalmak? Az ismert jogok közül mely jogok illetik meg a gyermekeket? A gyermekvédelem Mit jelent a gyermek- és ifjúságvédelem az iskolában? Diákjogok - Mennyiben speciális a gyermeki jogokhoz képest?

5 I. Az emberi jogokról általában A téma feldolgozásának eredményeképpen: Meg fogja érteni, hogy mi az emberi jog fogalma, és miért fontosak az emberi jogok az Ön számára Különbséget tud tenni a különbözõ típusú emberi jogok között, megérti, hogy e jogok konfliktusba kerülhetnek egymással Megismeri az emberi jogi fogalmakat, és az alapvetõ nemzetközi és hazai emberi jogi dokumentumokat Németországban a nácik elõször a kommunistákért jöttek, és én nem tiltakoztam, mert én nem voltam kommunista. Aztán jöttek a zsidókért, és én nem tiltakoztam, mert nem voltam zsidó. Aztán jöttek a szakszervezeti tagokért, és én nem tiltakoztam, mert nem voltam tagja a szakszervezetnek. Aztán jöttek a katolikusokért, és én nem tiltakoztam, mert nem voltam katolikus. Aztán jöttek értem és ekkorra már senki sem volt, aki bármi ellen is tiltakozhatott volna. Martin Niemoeller, Tiszteletes, Német Evangélikus (Lutheránus) Egyház A legkimerítõbb választ Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának bevezetõje adja, melyet az ENSZ Közgyûlése december 10.-én fogadott el. Eszerint az igazság és a béke alapját a világon az alkotja, hogy az emberiség családja minden egyes tagjának méltóságát, valamint egyenlõ és elidegeníthetetlen jogait elismerik. Elengedhetetlen annak fontossága, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végsõ szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön. Az Egyesült Nemzetek Közgyûlése kinyilvánította az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát, mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy: minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem elõtt tartsa a Nyilatkozatot, az oktatás és nevelés útján elõmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletben tartásának kifejlesztését, valamint azoknak a hazai és nemzetközi jogszabályok útján történõ általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között. Az emberi jogok tehát azoknak a kinyilatkoztatott emberi értékeknek a védelmét jelentik, amelyek az embertõl elidegeníthetetlenek, születésétõl fogva megilletik, s amelyek megvalósulását a jog biztosítja, mind nemzetközi, mind nemzeti jogi szabályozás, valamint az ahhoz kötõdõ intézményrendszer útján. 1. Mi az emberi jogok fogalma? 5

6 A nemzetközi dokumentumok és az Alkotmány (alapjogokkal foglalkozó rendelkezései) védik az állampolgárokat az állam túlkapásaival szemben és védik más állampolgárok sérelmezhetõ magatartásaival szemben is. Az állam pozitív negatív kötelezettsége az emberi jogok területén: Pozitív kötelezettség: amikor az állam tevõleges magatartást kell, hogy tanúsítson (oktatási intézményeket kell mûködtetnie, bíróságokat kell fenntartania, az állampolgárok egymással szembeni jogsértései ellen fel kell lépnie, stb.). Negatív kötelezettség: amikor az államnak tartózkodnia kell bizonyos magatartásoktól (nem avatkozhat be az egyének magánéletébe, nem sértheti a bírói függetlenséget, a rendõrség nem alkalmazhat kényszervallatást stb.) 6 2. Kik az emberi jogok alanyai? 3. Az emberi jogok története röviden Az emberi jogok alanya mindenki, minden ember. Az emberi jogok eszméje a természetjogi gondolkodásban és a társadalmi szerzõdéses elméletekben jelenik meg. Az a gondolat, hogy létezik egy, az emberi természetbõl származtatható isteni jog, és hogy ennek elsõbbsége van az ember által alkotott joggal szemben, már az ókori görög és római gondolkodóknál felmerült. A szerzõdéses elméletek gyökerei is messzire nyúlnak vissza. Ezen elméletek jellemzõje, hogy az állam az azt megelõzõ természetes állapotból egy képzelt vagy valós szerzõdéssel jön létre, és az ember státusát ez a szerzõdés határozza meg. A modern kori elképzelés annyiban jelent újítást, hogy az államot és a szerzõdést, valamint a természetjogi gondolkodást e világi keretek közé helyezi. Thomas Hobbes szerint az alattvalók egy alávetési szerzõdéssel minden jogukról egyszer s mindenkorra lemondtak. Ehhez képest ellentétes következtetésre jutott Jean-Jacques Rousseau. Az õ felfogásának lényege, hogy az emberek bár lemondanak természetes jogaikról az állam javára, de azokat állampolgári jogok formájában vissza is kapják. Locke szerint (1688) az emberek természettõl fogva mindnyájan szabadok, egyenlõk és függetlenek, joguk van tulajdonra. E jogok kikényszerítését átruházták a kormányzatra. A jogokat semmibe vevõ zsarnoksággal szemben ellenállásnak van helye. Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776) az ember elidegeníthetetlen jogait magától értetõdõnek tekinti. A kifejezés a 18. század második felében terjedt el Franciaországból. A Francia Forradalom Alkotmányozó Nemzetgyûlése fogadta el az Ember és Polgári Jogainak Nyilatkozatát (1789). A XIX. század második felében a magántulajdonra épülõ polgári társadalom óriási feszültségei, a szegényebb rétegek munkanélkülisége szükségessé tették újfajta jogok elismerését. Így jöttek létre a második generációs jogok, a gazdasági, szociális, kulturális jogok. Érvényesülésükhöz szükség van az állam aktív tevékenységére. Eleinte csak a jogalkotásban jelentek meg, majd az elsõ világháború után bekerültek az alkotmányokba, alkotmányos alapjogokká váltak.

7 Az emberi jogok nemzetközi jogi elismerésére, a II. Világháború embertelenségeinek, a totalitariánus barbarizmusnak az elutasítására, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában került sor (ENSZ Közgyûlés, december 10. Azóta ezt a téli napot az emberi jogok napjaként ünneplik a világban. A nyilatkozat jelentõségét egyetemessége adja, az emberi jogok ezáltal kikerültek a nemzeti szuverenitás alól.), melyet az emberi méltóság feltétlen tisztelete diktált. A szabadságjogok listáját a gazdasági és szociális jogok egészítik ki. Jogilag kötelezõvé az 1966-os Politikai és Polgári Jogok, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányai tették. További egyezmények konkretizálják egyebek közt a nõk egyenlõségét, a faji megkülönböztetés, a tortúra tilalmát. Az emberi jogi mozgalmak hatékony jogérvényesítésre törekedve a nemzeti és nemzetközi kapcsolatok tényezõi. Ezek az eszmények azonban nem érvényesülhettek a közép- és keleteurópai országokban, ahol a szocialista felfogás lépett érvénybe. A szocialista alkotmányok tagadják azt a természetjogi felfogást, mely szerint az emberi jogok tértõl és idõtõl függetlenek. A szovjet típusú elképzelés szerint a szocialista emberi jogok mind minõségükben, mind mennyiségükben, mind pedig funkciójukban különböznek a polgári elõzményektõl, nincs tehát folyamatosság a jogok történetében. Egy bizonyos fejlettségi szinten pedig megszûnik majd az ellentét polgár és állam között, így az alapjogok elveszítik értelmüket ben az Európa Tanács elfogadta az Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvetõ Szabadságok Védelmérõl címû konvenciót, majd egy sor kiegészítõ jegyzõkönyvet. Az emberi jogok szabályozása és kikényszeríthetõsége egyre inkább nemzetközivé válik, hiszen ha egy ország nemzetközi szervezet része akar maradni, nem határolódhat el az emberi jogok érvényesítésétõl. Az alapjogok legújabb generációja a hetvenes évek végén jelent meg. Ide tartozik a fejlõdéshez, a békéhez, az egészséges környezethez és az emberiség közös örökségébõl való részesedéshez való jog. A volt szocialista országokban a kilencvenes években visszatértek a klasszikus alkotmányozás alapelveihez. Ezen országok alkotmányai átveszik a nemzetközi dokumentumok szabályozási rendszerét, sõt gyakran tételes jogi megfogalmazásait is. Hazánkban az emberi jogok legfõbb forrása az Alkotmány. A XII. fejezet tartalmazza ezeket a jogokat, valamint az állampolgári kötelességeket. Azért ez, és nem az elsõ fejezet, mert Alkotmányunk felépítésében a szocialista logikát követi, amely, ellentétben a polgári alkotmányokkal, nem tulajdonít az emberi jogoknak mindenek fölötti jelentõséget. Az alapjogok biztosítására törvények születnek. Az Alkotmánybíróság dönt, ha emberi jogok összeütközésbe kerülnek, például az abortusz kérdésében, mikor is az anya önrendelkezési joga áll szemben a magzat élethez való jogával. Magyarország csatlakozik az emberi jogokról szóló Az emberi jogok Magyarországon 7

8 nemzetközi egyezményekhez. A nemzetközi szerzõdésekben foglaltakat törvényben hirdetik ki itthon, ezáltal azok a belsõ jog részévé válnak. Az emberi jogoknak általánosságban az a céljuk, hogy egyensúlyt teremtsenek a közösségi és az egyéni érdekek között, továbbá hogy biztosítsák az egyén, mint gyengébb fél, lehetõ legteljesebb védelmét ebben a kétoldalú relációban. 4. Az emberi jogok generációi és osztályozása 1. Klasszikus szabadságjogok katalógusa - Állampolgári és politikai jogok 2. Gazdasági, szociális és kulturális jogok 3. Harmadik generációs jogok: kommunikációs jogok, egészséges környezethez való jog, személyes adatok védelme Az emberi jogok három generációját szokás elkülöníteni: Az elsõ generáció a klasszikus szabadságjogok listája, melyet állampolgári és politikai jogoknak is nevezünk. Ilyenek: vallásszabadság, személyi szabadság, magántulajdon védelme, választójog, szólásszabadság, stb. Kialakulását tekintve történetileg a legkorábbi, a polgári forradalmak korszakához kötõdik. A második generációhoz a gazdasági, szociális és kulturális jogok tartoznak, melyek a XX. század elejéhez köthetõek kialakulásukat tekintve. Ilyenek: a munkához való jog, egyenlõ munkáért egyenlõ bért, lakhatáshoz való jog, oktatáshoz való jog, stb. A jogok harmadik nemzedéke a modernizáció és a globalizáció jelenségeivel függ össze. Ide tartoznak, pl. a kommunikációs jogok, az egészséges környezethez való jog, a személyes adatok védelme. 5. Emberi Jogok az Európai Unióban Az Európai Unió állampolgárainak alapjogait két további okmány is védi, mégpedig: az Alapvetõ Jogok Európai Chartája, az EU jogszabályoknak a közösségi szervek és intézmények, valamint a tagállamok által történõ végrehajtásával kapcsolatban (lásd a Charta 47. és 51. cikkelyét); Az EU Alkotmány 2. fejezetében található. az Emberi Jogok és Alapvetõ Szabadságjogok Európai Egyezménye, amelynek érvényre juttatásáért az Emberi Jogok Európai Bírósága felelõs (amely az Európa Tanács egy Strasbourgban székelõ, az Európai Uniótól független nemzetközi szervezet - fennhatósága alá tartozik). Az ügyeket csak akkor lehet e bíróság elé vinni, ha a nemzeti szinten rendelkezésre álló összes jogorvoslati eszközt kimerítették. Az Európai Unió történetében elõször az Alapvetõ Jogok Európai Chartája határozza meg a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogok listáját az Unióban élõ minden polgár számára. 8

9 Ezeket a jogokat hat területre osztja a dokumentum: Méltóság Szabadságjogok Egyenlõség Szolidaritás Állampolgári jogok Igazságosság Ezek a jogok elsõsorban az Európai Emberi Jogi Egyezményre, a tagállamok alkotmányos tradícióira, az Európa Tanács Szociális Chartájára épülnek. Az individuális emberi jogok gyakorlásának természetes korlátját képezi a másik ember emberi joga. Azaz jogaim gyakorlása közben nem sérthetek, vagy korlátozhatok másokat, saját individuális jogaik gyakorlásában. Az emberi jogok történetileg kialakult, gazdasági, társadalmi és kulturális erõk által meghatározott emberi értékeket védenek a jog eszközeivel. A probléma azonban az, amikor ezek az értékek egymással versengenek, konfliktusba kerülnek. A legklasszikusabb példa erre az élethez való jog területén található meg. Az élethez való jog három aspektusa: Az eutanázia Az abortusz A halálbüntetés Az eutanázia esetében az emberi méltósághoz való jog és az élethez való jog védett értékeinek versengését láthatjuk. Az abortusz esetében az anya önrendelkezési joga és a phoetus élethez való joga a konfliktusban lévõ értékek. Annak a kérdésnek az eldöntése is várat magára, hogy mely idõponttól tekinthetjük a megtermékenyített petesejtet olyan élõlénynek, melynek emberi jogai vannak. 6. Versengõ értékek emberi jogok konfliktusban A halálbüntetés esetében az élethez való jog és az államnak a közösség érdekében gyakorolt büntetõigénye és joga áll. De a valódi konfliktus a súlyos bûncselekményt elkövetõ személy élethez való joga és az áldozat - valamint a potenciális jövõbeli áldozatok - biztonsághoz és élethez való joga között húzódik. A konfliktusban lévõ jogok és értékek esetében csaknem mindig megosztott a társadalom, a közvélemény viszonyulása is. A jognak, és a jogot érvényesítõ államnak azonban a társadalmi viták ellenére egy meghatározott módon kell eljárni a vitatott kérdésekben is. Az ilyen kérdésekben a jogalkotás a társadalom által közvetített értékek alapján igyekszik meghozni döntéseit, mely során szerepet kapnak a politikai, ideológiai, vallási nézetek (lásd abortusz-kérdés Lengyelországban, konzervatív és liberális viszonyulás az abortuszhoz, az eutanáziához, stb.) és e befolyásoktól sem mentes e kérdések eldöntése. 9

10 A konfliktusban lévõ jogok esetében bár kérdezhetjük, hogy mit keres az állam a hálószobánkban? az abortusz esetében el kell fogadnunk a jog és az állam szabályozó szerepét, még akkor is, ha egyértelmûen individuális jogokról van szó. 7. Gyakorlatok az emberi jogokról általában c. foglalkozáshoz A gyakor- Az óra Az óra Az alkalmazott latok idõ- célja interaktív eszközök száma tartama 3 gyakorlat 45 perc 1. az emberi jogok 1. csoportmunka természetének megértése 2. rajzolás 2. az emberi jogok 3. eset feldolgozás konkrét alkalmazása 4. dokumentuma hétköznapok elemzés szintjén 3. emberi jogok érvényesülése konkrét esetekre vonatkozóan 1. Gyakorlat Milyen jogokat ismerünk? Alkossunk 3-4 fõs csoportokat (minimum 3-at). Minden csoport rajzoljon egy nagy lapra egy emberi testet, és minden egyes testrészhez rendeljenek egy alapvetõ emberi jogot. A csoportok válasszanak Szószólót maguk közül, aki a munka végén bemutatja a többieknek a csoportja rajzát és a felsorolt emberi jogokat. A gyakorlat ideje: 5 perc rajzolás perc beszámoló csoportonként. (15 perc) Olvassák el az Alkotmány XII. fejezetének egyszerûsített változatát, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának és a Konvenciónak a szövegét ha valamit nem értenek, vagy megakadnak, kérjenek segítséget. Ezt követõen megbeszéljük, milyen alapjogok hiányoztak a rajzokról, illetve melyek azok, amiket feltüntettek. Kérdések: Miért van különbség az egyes dokumentumok szövege között? Miért nem tudtuk valamennyi alapjogot felsorolni a rajzolásnál? Melyik jogról nem tudták, hogy mit jelent / mi a tartalma? 10

11 Támadás a Marsról! Földön kívüli Mars lakó csapatok szállják meg a Földet. Felülvizsgálják az emberi társadalmakat és politikai rendszereket. Úgy találják, hogy az emberiség legnagyobb baja az, hogy túl sok jogot biztosítanak az egyének számára. Megadják azt a lehetõséget minden országnak, hogy lecsökkentség az Alkotmányukban található jogok mennyiségét. Elõször három jogot kell eltörölni minden alkotmányból, majd a második körben ismét három jogot. 3 csoportban dolgozva megegyezésre kell jutni, hogy melyik legyen az a három jog, aminek a hiánya a legkevésbé fáj. A csoportoknak mindkét körben meg kell indokolni, hogy miért azt a három jogot választották. A többi csoport mondja el véleményét a másik csoport döntésérõl. 2. Gyakorlat Mi miért fontos? Kérdések: Mely jogokat érzik a legfontosabbnak és miért? A gyakorlat ideje: 15 perc Esetfeldolgozás. Alkossunk csoportokat, amelyeknek az a feladatuk, hogy a kiosztott eseteket elolvasva röviden határozzák meg, hogy mely jogok sérülnek az általuk elolvasott esetekben. A csoportok válasszanak Szószólót maguk közül, aki felolvassa az esetet, ismerteti a csoport véleményét, majd az esetet kiragasztja az általuk készített emberi test megfelelõ részéhez. Figyeljék meg, hogy kik a szereplõi az egyes eseteknek, és a szereplõk egymáshoz való viszonya hogyan határozza meg az állam kötelezettségét az emberi jogok betartására és betartatására nézve. 1. Kis Kornélia több rendbeli lopás és rablás bûntette miatt 3 évig tartó szabadságvesztés büntetését tölti Kalocsán. Mielõtt bebörtönözték volna, Kornélia a dolgozók gimnáziumába járt és már csak fél éve volt hátra, hogy letegye az érettségit, ami azért volt neki különösen fontos, mert kozmetikus szeretett volna lenni, amihez érettségi kell. A börtönben jelezte, hogy folytatni szeretné tanulmányait, a börtönparancsnok azonban nem engedélyezte, mivel szerinte Kornélia csak kibúvót keres a munka alól. 3. Gyakorlat Kössük a jogokat a mindennapi élethez! Esetek: Kérdések: Milyen jogot érint a fenti eset? 2. Konkoly Gáspárt bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt õrizetbe vették. Konkoly Gáspár azonban tagadta, hogy bármit is elkövetett volna. A rendõrségi vallatás során többször háton, fejen és arcon vágta a nyomozó a gyanúsítottat, annak érdekében, hogy tegyen vallomást. Az ügyvéd jelenlétének jogára nem figyelmeztették. Kérdések: Hány alapvetõ jogot sért a rendõrség a fenti esetben? Melyek ezek a jogok? 11

12 3. Akhbar Ibrahimovics, kazah állampolgár, 2000 dollárt fizetett valakinek, hogy segítse elõ nyugatra távozását. Az illetõ elszállította Ibrahimovicsot a magyar határig, majd itt eladta egy építõipari magánvállalkozónak segédmunkásként. Ibrahimovics azóta Magyarországon él, ételért dolgozik, fizetést nem kap, egy lakókocsiban lakik, más 22 társával együtt. A nyelvet nem beszéli, utazni nincsen pénze. Kérdések: Milyen jogokat érint a fenti eset? 4. Kartács Olgát ismeretlen tettesek elrabolták és 40 napig fogságban tartották, míg szüleitõl 2 millió forint váltságdíjat követeltek. A rendõrség nyomozást indított az elkövetõk ellen. Kérdések: Milyen alapjog sérül az esetben? Az állam milyen kötelezettség alapján indít nyomozást abban az esetben, ha az állampolgárok egymás sérelmére követnek el olyan cselekményt, mely sérti emberi jogaikat? 5. Kolompár Gézát õrizetbe vette a rendõrség. Az elsõ kihallgatás és a sértettel történõ szembesítés során kiderült, hogy Kolompár nem követhette el azt a bûncselekményt, amellyel gyanúsították. A nyomozó azonban szabadságra ment, s Kolompárt nem helyezték azonnal, csak két nap múlva szabadlábra. Kérdések: Milyen jog sérül az esetben? Vesd össze a 4-es és az 5-ös esetet! 6. A Takarék Bank a következõ álláshirdetést teszi közzé: Közgazdász végzettségû fiatal, de gyakorlattal rendelkezõ munkatársakat keresünk. Fizetés megegyezés szerint. Nagy Ödön és Kocsis Ilona azonos végzettségûek. Életkoruk és gyakorlatban eltöltött idejük is azonos. Kocsis Ilonának két kiskorú gyermeke van. Nagy Ödön nõtlen. Ugyanarra a munkára veszik fel mindkettõjüket. A munkateher mennyisége miatt van szükség két emberre. Nagy Ödön forint bruttó fizetést kap, míg Kocsis Ilona forintot. Kérdések: Milyen jog sérül az esetben? Mit tehet Kocsis Ilona? Mit tehetünk, milyen intézményekhez fordulhatunk, ha sérülnek alkotmányos jogaink? 12

13 8. Mellékletek az Emberi jogokról általában c. részhez EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZATA 1. sz. melléklet: 1. cikk Jog az egyenlõséghez 2. cikk Hátrányos megkülönböztetés tilalma 3. cikk Élethez, szabadsághoz, személyi biztonsághoz való jog 4. cikk Rabszolgaság tilalma 5. cikk Kínvallatás, lealacsonyító bánásmód tilalma 6. cikk Jogalanyisághoz való jog 7. cikk Törvény elõtti egyenlõség 8. cikk Jogorvoslathoz való jog 9. cikk Önkényes letartóztatás, õrizetbe vétel, számûzetés tilalma 10. cikk Nyilvános, méltányos tárgyaláshoz való jog 11. cikk Ártatlanság vélelme 12. cikk Magántitok, családi ügyekhez, levéltitokhoz való jog 13. cikk Mozgásszabadság, lakóhely szabad megválasztásának joga 14. cikk Menedékhez való jog 15. cikk Állampolgársághoz, állampolgárság szabad megválasztásához való jog 16. cikk Házasságkötéshez, családalapításhoz való jog 17. cikk Tulajdonhoz való jog 18. cikk Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság 19. cikk Vélemény-és kifejezés szabadsága 20. cikk Békés gyülekezési és egyesülési szabadság 21. cikk Közügyekben való részvétel és szavazás szabadsága 22. cikk Szociális biztonsághoz való jog 23. cikk Munkához való jog 24. cikk Pihenéshez, szabadidõhöz való jog 25. cikk Egészséghez, jóléthez való jog 26. cikk Neveléshez, oktatáshoz való jog 27. cikk Kulturális életben való szabad részvétel joga 28. cikk A jogok érvényesítését biztosító társadalmi rendhez való jog 29. cikk A közösséggel szembeni kötelezettségek 30. cikk Jogokat tilos egymás rovására értelmezni 13

14 2. sz. melléklet: EURÓPAI KONVENCIÓ AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL (RÓMA, 1950.) 1. cikk - Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására 2. cikk - Élethez való jog 3. cikk - Kínzás tilalma 4. cikk - Rabszolgaság és kényszermunka tilalma 5. cikk - Szabadsághoz és biztonsághoz való jog 6. cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jog 7. cikk - Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül 8. cikk - Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog 9. cikk - Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság 10. cikk - Véleménynyilvánítás szabadsága 11. cikk - Gyülekezés és egyesülés szabadsága 12. cikk - Házasságkötéshez való jog 13. cikk - Hatékony jogorvoslathoz való jog 14. cikk - Megkülönböztetés tilalma 15. cikk - Az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén 16. cikk - Külföldiek politikai tevékenységének korlátozása 17. cikk - Joggal való visszaélés tilalma 18. cikk - Jogkorlátozás alkalmazásának megszorítása Kiegészítõ jegyzõkönyv az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló Egyezményhez 1. cikk - Tulajdon védelme 2. cikk - Oktatáshoz való jog 3. cikk - Szabad választásokhoz való jog Negyedik kiegészítõ jegyzõkönyv az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló Egyezményhez az Egyezményben és elsõ kiegészítõ jegyzõkönyvben már benne foglaltakon felüli egyes jogok és szabadságok biztosításáról 1. cikk - Adósságokért való szabadságelvonás tilalma 2. cikk - Mozgásszabadság 3. cikk - Saját állampolgárok kiutasításának tilalma 4. cikk - Külföldiek kollektív kiutasításának tilalma Hatodik Kiegészítõ Jegyzõkönyv a halálbüntetés eltörlésérõl 1. cikk - Halálbüntetés eltörlése 2. cikk - Halálbüntetés háború idején 14

15 Hetedik kiegészítõ jegyzõkönyv az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló Egyezményhez 1. cikk - Külföldiek kiutasításának eljárási garanciái 2. cikk - Fellebbezéshez való jog büntetõügyekben 3 cikk - Kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén 4. cikk - Kétszeres eljárás alá vonás vagy büntetés tilalma 5. cikk - Házastársak egyenjogúsága AZ ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL 3. sz. melléklet XII. fejezet Alapvetõ jogok és kötelességek 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 55. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. (2) A bûncselekmény elkövetésével gyanúsított és õrizetbe vett személyt a lehetõ legrövidebb idõn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezésérõl vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult. 56. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. 57. (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság elõtt mindenki egyenlõ, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthetõ bûnösnek mindaddig, amíg büntetõjogi felelõsségét a bíróság jogerõs határozata nem állapította meg. (3) A büntetõeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védõ nem vonható felelõsségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. 15

16 (4) Senkit nem lehet bûnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bûncselekmény. (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerû idõn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. 58. (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. (2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelõen hozott határozat alapján lehet kiutasítani. (3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 59. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. (2) A személyes adatok védelmérõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 60. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. (2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyõzõdés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyõzõdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellõzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva mûködik. (4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. (3) A közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. (4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletérõl, valamint vezetõinek kinevezésérõl, továbbá a kereskedelmi rádió és tele-

17 vízió engedélyezésérõl, illetõleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 62. (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. (2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 63. (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetõleg azokhoz csatlakozni. (2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. (3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és mûködésérõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 64. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. 65. (1) A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott felté-telek szerint - ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja - menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetõleg politikai meggyõzõdésük miatt üldöznek, vagy üldöztetéstõl való félelmük megalapozott. (2) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 66. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nõk egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. (2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése elõtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani. (3) A munka végzése során a nõk és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják. 67. (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részérõl arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelõ testi, szellemi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges. (2) A szülõket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. (3) A családok és az ijfúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák. 17

18 68. (1) A Magyar Köztársaságban élõ nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezõk. (2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvû oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. (3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élõ nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják. (4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 69. (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területérõl kiutasítani. (2) Magyar állampolgár külföldrõl bármikor hazatérhet. (3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. (4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 70. (1) A Magyar Köztársaság területén élõ minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyûlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás, illetõleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. (2) A helyi önkormányzati képviselõ- és polgármester-választásnál a választás joga, valamint a helyi népszavazásban és helyi népi kezdeményezésben a részvétel joga - külön törvény szerint - megilleti a Magyar Köztársaság területén bevándoroltként élõ nem magyar állampolgárt is, ha a választás, illetõleg a népszavazás napján az ország területén tartózkodik. (3) Nincs választójoga annak, aki a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetõleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerõs ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerõs szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. (4) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelõen közhivatalt viseljen /A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

19 (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlõség megvalósulását az esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/B. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlõ bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minõségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidõhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 70/C. (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. (3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élõknek joguk van a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 70/E. (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a mûvelõdéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közmûvelõdés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelezõ általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhetõ közép- és felsõfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülõk anyagi támogatásával valósítja meg. 70/G. (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és mûvészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. 19

20 (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány mûvelõi jogosultak. 70/H. (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetõleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. (3) A honvédelmi kötelezettségrõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 70/I. A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájárulni. 70/J. A Magyar Köztársaságban a szülõk, gondviselõk kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 70/K. Az alapvetõ jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság elõtt érvényesíthetõk. 20