Esélyegyenlõség Jogok Közoktatás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Esélyegyenlõség Jogok Közoktatás"

Átírás

1 Esélyegyenlõség Jogok Közoktatás emberi jogi oktatás, a jogismeret és a jogi tudatosság fejlesztése Equal A/44 Esélyegyenlõségi szakemberek képzése és foglalkoztatása Írta és szerkesztette: Dr. Kövér Ágnes Szakmai lektor: Dr. Boros László Kiadja: Jogklinika és Street Law Oktatási és Kutatási Alapítvány Tördelés és nyomdai munkák: ZORO Stúdió 2006.

2

3 Tartalom I. Az emberi jogokról általában 1. Mi az emberi jogok fogalma? Kik az emberi jogok alanyai? Az emberi jogok története röviden Az emberi jogok generációi és osztályozása Emberi jogok az Európai Unióban Versengõ értékek Emberi jogok konfliktusban Gyakorlatok az emberi jogokról általában c. foglalkozáshoz Mellékletek az Emberi jogokról általában c. részhez II. A diszkrimináció tilalma/esélyegyenlõség általános fogalmi keretek, nemzetközi és hazai szabályok 1. A diszkrimináció fogalma és jogszabályi háttere hazánkban A diszkrimináció tilalma és az esélyegyenlõség az Európai Unióban A romák esélyegyenlõsége az EU-ban és a befogadó társadalom célkitûzése Az Európai Unió fogyatékossági stratégiája Esélyegyenlõség, egyenlõ bánásmód a hazai jogalkotásban Gyakorlatok a diszkrimináció tilalma/esélyegyenlõség c. foglalkozáshoz III. A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az esélyegyenlõség a magyar közoktatásban 1. Egyenlõ bánásmód követelménye a közoktatásban ahogyan a jog szabályozza Diszkrimináció formái / roma gyerekek a közoktatásban A hátrányos helyzetû társadalmi csoportok felzárkóztatása / pozitív diszkrimináció az esélyegyenlõség megteremtéséhez

4 IV. Milyen jogok illetik meg a gyermekeket? Gyermeki jogok - diák jogok 1. Melyek az alapvetõ fogalmak? Az ismert jogok közül mely jogok illetik meg a gyermekeket? A gyermekvédelem Mit jelent a gyermek- és ifjúságvédelem az iskolában? Diákjogok - Mennyiben speciális a gyermeki jogokhoz képest?

5 I. Az emberi jogokról általában A téma feldolgozásának eredményeképpen: Meg fogja érteni, hogy mi az emberi jog fogalma, és miért fontosak az emberi jogok az Ön számára Különbséget tud tenni a különbözõ típusú emberi jogok között, megérti, hogy e jogok konfliktusba kerülhetnek egymással Megismeri az emberi jogi fogalmakat, és az alapvetõ nemzetközi és hazai emberi jogi dokumentumokat Németországban a nácik elõször a kommunistákért jöttek, és én nem tiltakoztam, mert én nem voltam kommunista. Aztán jöttek a zsidókért, és én nem tiltakoztam, mert nem voltam zsidó. Aztán jöttek a szakszervezeti tagokért, és én nem tiltakoztam, mert nem voltam tagja a szakszervezetnek. Aztán jöttek a katolikusokért, és én nem tiltakoztam, mert nem voltam katolikus. Aztán jöttek értem és ekkorra már senki sem volt, aki bármi ellen is tiltakozhatott volna. Martin Niemoeller, Tiszteletes, Német Evangélikus (Lutheránus) Egyház A legkimerítõbb választ Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának bevezetõje adja, melyet az ENSZ Közgyûlése december 10.-én fogadott el. Eszerint az igazság és a béke alapját a világon az alkotja, hogy az emberiség családja minden egyes tagjának méltóságát, valamint egyenlõ és elidegeníthetetlen jogait elismerik. Elengedhetetlen annak fontossága, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végsõ szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön. Az Egyesült Nemzetek Közgyûlése kinyilvánította az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát, mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy: minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem elõtt tartsa a Nyilatkozatot, az oktatás és nevelés útján elõmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletben tartásának kifejlesztését, valamint azoknak a hazai és nemzetközi jogszabályok útján történõ általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között. Az emberi jogok tehát azoknak a kinyilatkoztatott emberi értékeknek a védelmét jelentik, amelyek az embertõl elidegeníthetetlenek, születésétõl fogva megilletik, s amelyek megvalósulását a jog biztosítja, mind nemzetközi, mind nemzeti jogi szabályozás, valamint az ahhoz kötõdõ intézményrendszer útján. 1. Mi az emberi jogok fogalma? 5

6 A nemzetközi dokumentumok és az Alkotmány (alapjogokkal foglalkozó rendelkezései) védik az állampolgárokat az állam túlkapásaival szemben és védik más állampolgárok sérelmezhetõ magatartásaival szemben is. Az állam pozitív negatív kötelezettsége az emberi jogok területén: Pozitív kötelezettség: amikor az állam tevõleges magatartást kell, hogy tanúsítson (oktatási intézményeket kell mûködtetnie, bíróságokat kell fenntartania, az állampolgárok egymással szembeni jogsértései ellen fel kell lépnie, stb.). Negatív kötelezettség: amikor az államnak tartózkodnia kell bizonyos magatartásoktól (nem avatkozhat be az egyének magánéletébe, nem sértheti a bírói függetlenséget, a rendõrség nem alkalmazhat kényszervallatást stb.) 6 2. Kik az emberi jogok alanyai? 3. Az emberi jogok története röviden Az emberi jogok alanya mindenki, minden ember. Az emberi jogok eszméje a természetjogi gondolkodásban és a társadalmi szerzõdéses elméletekben jelenik meg. Az a gondolat, hogy létezik egy, az emberi természetbõl származtatható isteni jog, és hogy ennek elsõbbsége van az ember által alkotott joggal szemben, már az ókori görög és római gondolkodóknál felmerült. A szerzõdéses elméletek gyökerei is messzire nyúlnak vissza. Ezen elméletek jellemzõje, hogy az állam az azt megelõzõ természetes állapotból egy képzelt vagy valós szerzõdéssel jön létre, és az ember státusát ez a szerzõdés határozza meg. A modern kori elképzelés annyiban jelent újítást, hogy az államot és a szerzõdést, valamint a természetjogi gondolkodást e világi keretek közé helyezi. Thomas Hobbes szerint az alattvalók egy alávetési szerzõdéssel minden jogukról egyszer s mindenkorra lemondtak. Ehhez képest ellentétes következtetésre jutott Jean-Jacques Rousseau. Az õ felfogásának lényege, hogy az emberek bár lemondanak természetes jogaikról az állam javára, de azokat állampolgári jogok formájában vissza is kapják. Locke szerint (1688) az emberek természettõl fogva mindnyájan szabadok, egyenlõk és függetlenek, joguk van tulajdonra. E jogok kikényszerítését átruházták a kormányzatra. A jogokat semmibe vevõ zsarnoksággal szemben ellenállásnak van helye. Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776) az ember elidegeníthetetlen jogait magától értetõdõnek tekinti. A kifejezés a 18. század második felében terjedt el Franciaországból. A Francia Forradalom Alkotmányozó Nemzetgyûlése fogadta el az Ember és Polgári Jogainak Nyilatkozatát (1789). A XIX. század második felében a magántulajdonra épülõ polgári társadalom óriási feszültségei, a szegényebb rétegek munkanélkülisége szükségessé tették újfajta jogok elismerését. Így jöttek létre a második generációs jogok, a gazdasági, szociális, kulturális jogok. Érvényesülésükhöz szükség van az állam aktív tevékenységére. Eleinte csak a jogalkotásban jelentek meg, majd az elsõ világháború után bekerültek az alkotmányokba, alkotmányos alapjogokká váltak.

7 Az emberi jogok nemzetközi jogi elismerésére, a II. Világháború embertelenségeinek, a totalitariánus barbarizmusnak az elutasítására, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában került sor (ENSZ Közgyûlés, december 10. Azóta ezt a téli napot az emberi jogok napjaként ünneplik a világban. A nyilatkozat jelentõségét egyetemessége adja, az emberi jogok ezáltal kikerültek a nemzeti szuverenitás alól.), melyet az emberi méltóság feltétlen tisztelete diktált. A szabadságjogok listáját a gazdasági és szociális jogok egészítik ki. Jogilag kötelezõvé az 1966-os Politikai és Polgári Jogok, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányai tették. További egyezmények konkretizálják egyebek közt a nõk egyenlõségét, a faji megkülönböztetés, a tortúra tilalmát. Az emberi jogi mozgalmak hatékony jogérvényesítésre törekedve a nemzeti és nemzetközi kapcsolatok tényezõi. Ezek az eszmények azonban nem érvényesülhettek a közép- és keleteurópai országokban, ahol a szocialista felfogás lépett érvénybe. A szocialista alkotmányok tagadják azt a természetjogi felfogást, mely szerint az emberi jogok tértõl és idõtõl függetlenek. A szovjet típusú elképzelés szerint a szocialista emberi jogok mind minõségükben, mind mennyiségükben, mind pedig funkciójukban különböznek a polgári elõzményektõl, nincs tehát folyamatosság a jogok történetében. Egy bizonyos fejlettségi szinten pedig megszûnik majd az ellentét polgár és állam között, így az alapjogok elveszítik értelmüket ben az Európa Tanács elfogadta az Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvetõ Szabadságok Védelmérõl címû konvenciót, majd egy sor kiegészítõ jegyzõkönyvet. Az emberi jogok szabályozása és kikényszeríthetõsége egyre inkább nemzetközivé válik, hiszen ha egy ország nemzetközi szervezet része akar maradni, nem határolódhat el az emberi jogok érvényesítésétõl. Az alapjogok legújabb generációja a hetvenes évek végén jelent meg. Ide tartozik a fejlõdéshez, a békéhez, az egészséges környezethez és az emberiség közös örökségébõl való részesedéshez való jog. A volt szocialista országokban a kilencvenes években visszatértek a klasszikus alkotmányozás alapelveihez. Ezen országok alkotmányai átveszik a nemzetközi dokumentumok szabályozási rendszerét, sõt gyakran tételes jogi megfogalmazásait is. Hazánkban az emberi jogok legfõbb forrása az Alkotmány. A XII. fejezet tartalmazza ezeket a jogokat, valamint az állampolgári kötelességeket. Azért ez, és nem az elsõ fejezet, mert Alkotmányunk felépítésében a szocialista logikát követi, amely, ellentétben a polgári alkotmányokkal, nem tulajdonít az emberi jogoknak mindenek fölötti jelentõséget. Az alapjogok biztosítására törvények születnek. Az Alkotmánybíróság dönt, ha emberi jogok összeütközésbe kerülnek, például az abortusz kérdésében, mikor is az anya önrendelkezési joga áll szemben a magzat élethez való jogával. Magyarország csatlakozik az emberi jogokról szóló Az emberi jogok Magyarországon 7

8 nemzetközi egyezményekhez. A nemzetközi szerzõdésekben foglaltakat törvényben hirdetik ki itthon, ezáltal azok a belsõ jog részévé válnak. Az emberi jogoknak általánosságban az a céljuk, hogy egyensúlyt teremtsenek a közösségi és az egyéni érdekek között, továbbá hogy biztosítsák az egyén, mint gyengébb fél, lehetõ legteljesebb védelmét ebben a kétoldalú relációban. 4. Az emberi jogok generációi és osztályozása 1. Klasszikus szabadságjogok katalógusa - Állampolgári és politikai jogok 2. Gazdasági, szociális és kulturális jogok 3. Harmadik generációs jogok: kommunikációs jogok, egészséges környezethez való jog, személyes adatok védelme Az emberi jogok három generációját szokás elkülöníteni: Az elsõ generáció a klasszikus szabadságjogok listája, melyet állampolgári és politikai jogoknak is nevezünk. Ilyenek: vallásszabadság, személyi szabadság, magántulajdon védelme, választójog, szólásszabadság, stb. Kialakulását tekintve történetileg a legkorábbi, a polgári forradalmak korszakához kötõdik. A második generációhoz a gazdasági, szociális és kulturális jogok tartoznak, melyek a XX. század elejéhez köthetõek kialakulásukat tekintve. Ilyenek: a munkához való jog, egyenlõ munkáért egyenlõ bért, lakhatáshoz való jog, oktatáshoz való jog, stb. A jogok harmadik nemzedéke a modernizáció és a globalizáció jelenségeivel függ össze. Ide tartoznak, pl. a kommunikációs jogok, az egészséges környezethez való jog, a személyes adatok védelme. 5. Emberi Jogok az Európai Unióban Az Európai Unió állampolgárainak alapjogait két további okmány is védi, mégpedig: az Alapvetõ Jogok Európai Chartája, az EU jogszabályoknak a közösségi szervek és intézmények, valamint a tagállamok által történõ végrehajtásával kapcsolatban (lásd a Charta 47. és 51. cikkelyét); Az EU Alkotmány 2. fejezetében található. az Emberi Jogok és Alapvetõ Szabadságjogok Európai Egyezménye, amelynek érvényre juttatásáért az Emberi Jogok Európai Bírósága felelõs (amely az Európa Tanács egy Strasbourgban székelõ, az Európai Uniótól független nemzetközi szervezet - fennhatósága alá tartozik). Az ügyeket csak akkor lehet e bíróság elé vinni, ha a nemzeti szinten rendelkezésre álló összes jogorvoslati eszközt kimerítették. Az Európai Unió történetében elõször az Alapvetõ Jogok Európai Chartája határozza meg a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogok listáját az Unióban élõ minden polgár számára. 8

9 Ezeket a jogokat hat területre osztja a dokumentum: Méltóság Szabadságjogok Egyenlõség Szolidaritás Állampolgári jogok Igazságosság Ezek a jogok elsõsorban az Európai Emberi Jogi Egyezményre, a tagállamok alkotmányos tradícióira, az Európa Tanács Szociális Chartájára épülnek. Az individuális emberi jogok gyakorlásának természetes korlátját képezi a másik ember emberi joga. Azaz jogaim gyakorlása közben nem sérthetek, vagy korlátozhatok másokat, saját individuális jogaik gyakorlásában. Az emberi jogok történetileg kialakult, gazdasági, társadalmi és kulturális erõk által meghatározott emberi értékeket védenek a jog eszközeivel. A probléma azonban az, amikor ezek az értékek egymással versengenek, konfliktusba kerülnek. A legklasszikusabb példa erre az élethez való jog területén található meg. Az élethez való jog három aspektusa: Az eutanázia Az abortusz A halálbüntetés Az eutanázia esetében az emberi méltósághoz való jog és az élethez való jog védett értékeinek versengését láthatjuk. Az abortusz esetében az anya önrendelkezési joga és a phoetus élethez való joga a konfliktusban lévõ értékek. Annak a kérdésnek az eldöntése is várat magára, hogy mely idõponttól tekinthetjük a megtermékenyített petesejtet olyan élõlénynek, melynek emberi jogai vannak. 6. Versengõ értékek emberi jogok konfliktusban A halálbüntetés esetében az élethez való jog és az államnak a közösség érdekében gyakorolt büntetõigénye és joga áll. De a valódi konfliktus a súlyos bûncselekményt elkövetõ személy élethez való joga és az áldozat - valamint a potenciális jövõbeli áldozatok - biztonsághoz és élethez való joga között húzódik. A konfliktusban lévõ jogok és értékek esetében csaknem mindig megosztott a társadalom, a közvélemény viszonyulása is. A jognak, és a jogot érvényesítõ államnak azonban a társadalmi viták ellenére egy meghatározott módon kell eljárni a vitatott kérdésekben is. Az ilyen kérdésekben a jogalkotás a társadalom által közvetített értékek alapján igyekszik meghozni döntéseit, mely során szerepet kapnak a politikai, ideológiai, vallási nézetek (lásd abortusz-kérdés Lengyelországban, konzervatív és liberális viszonyulás az abortuszhoz, az eutanáziához, stb.) és e befolyásoktól sem mentes e kérdések eldöntése. 9

10 A konfliktusban lévõ jogok esetében bár kérdezhetjük, hogy mit keres az állam a hálószobánkban? az abortusz esetében el kell fogadnunk a jog és az állam szabályozó szerepét, még akkor is, ha egyértelmûen individuális jogokról van szó. 7. Gyakorlatok az emberi jogokról általában c. foglalkozáshoz A gyakor- Az óra Az óra Az alkalmazott latok idõ- célja interaktív eszközök száma tartama 3 gyakorlat 45 perc 1. az emberi jogok 1. csoportmunka természetének megértése 2. rajzolás 2. az emberi jogok 3. eset feldolgozás konkrét alkalmazása 4. dokumentuma hétköznapok elemzés szintjén 3. emberi jogok érvényesülése konkrét esetekre vonatkozóan 1. Gyakorlat Milyen jogokat ismerünk? Alkossunk 3-4 fõs csoportokat (minimum 3-at). Minden csoport rajzoljon egy nagy lapra egy emberi testet, és minden egyes testrészhez rendeljenek egy alapvetõ emberi jogot. A csoportok válasszanak Szószólót maguk közül, aki a munka végén bemutatja a többieknek a csoportja rajzát és a felsorolt emberi jogokat. A gyakorlat ideje: 5 perc rajzolás perc beszámoló csoportonként. (15 perc) Olvassák el az Alkotmány XII. fejezetének egyszerûsített változatát, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának és a Konvenciónak a szövegét ha valamit nem értenek, vagy megakadnak, kérjenek segítséget. Ezt követõen megbeszéljük, milyen alapjogok hiányoztak a rajzokról, illetve melyek azok, amiket feltüntettek. Kérdések: Miért van különbség az egyes dokumentumok szövege között? Miért nem tudtuk valamennyi alapjogot felsorolni a rajzolásnál? Melyik jogról nem tudták, hogy mit jelent / mi a tartalma? 10

11 Támadás a Marsról! Földön kívüli Mars lakó csapatok szállják meg a Földet. Felülvizsgálják az emberi társadalmakat és politikai rendszereket. Úgy találják, hogy az emberiség legnagyobb baja az, hogy túl sok jogot biztosítanak az egyének számára. Megadják azt a lehetõséget minden országnak, hogy lecsökkentség az Alkotmányukban található jogok mennyiségét. Elõször három jogot kell eltörölni minden alkotmányból, majd a második körben ismét három jogot. 3 csoportban dolgozva megegyezésre kell jutni, hogy melyik legyen az a három jog, aminek a hiánya a legkevésbé fáj. A csoportoknak mindkét körben meg kell indokolni, hogy miért azt a három jogot választották. A többi csoport mondja el véleményét a másik csoport döntésérõl. 2. Gyakorlat Mi miért fontos? Kérdések: Mely jogokat érzik a legfontosabbnak és miért? A gyakorlat ideje: 15 perc Esetfeldolgozás. Alkossunk csoportokat, amelyeknek az a feladatuk, hogy a kiosztott eseteket elolvasva röviden határozzák meg, hogy mely jogok sérülnek az általuk elolvasott esetekben. A csoportok válasszanak Szószólót maguk közül, aki felolvassa az esetet, ismerteti a csoport véleményét, majd az esetet kiragasztja az általuk készített emberi test megfelelõ részéhez. Figyeljék meg, hogy kik a szereplõi az egyes eseteknek, és a szereplõk egymáshoz való viszonya hogyan határozza meg az állam kötelezettségét az emberi jogok betartására és betartatására nézve. 1. Kis Kornélia több rendbeli lopás és rablás bûntette miatt 3 évig tartó szabadságvesztés büntetését tölti Kalocsán. Mielõtt bebörtönözték volna, Kornélia a dolgozók gimnáziumába járt és már csak fél éve volt hátra, hogy letegye az érettségit, ami azért volt neki különösen fontos, mert kozmetikus szeretett volna lenni, amihez érettségi kell. A börtönben jelezte, hogy folytatni szeretné tanulmányait, a börtönparancsnok azonban nem engedélyezte, mivel szerinte Kornélia csak kibúvót keres a munka alól. 3. Gyakorlat Kössük a jogokat a mindennapi élethez! Esetek: Kérdések: Milyen jogot érint a fenti eset? 2. Konkoly Gáspárt bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt õrizetbe vették. Konkoly Gáspár azonban tagadta, hogy bármit is elkövetett volna. A rendõrségi vallatás során többször háton, fejen és arcon vágta a nyomozó a gyanúsítottat, annak érdekében, hogy tegyen vallomást. Az ügyvéd jelenlétének jogára nem figyelmeztették. Kérdések: Hány alapvetõ jogot sért a rendõrség a fenti esetben? Melyek ezek a jogok? 11

12 3. Akhbar Ibrahimovics, kazah állampolgár, 2000 dollárt fizetett valakinek, hogy segítse elõ nyugatra távozását. Az illetõ elszállította Ibrahimovicsot a magyar határig, majd itt eladta egy építõipari magánvállalkozónak segédmunkásként. Ibrahimovics azóta Magyarországon él, ételért dolgozik, fizetést nem kap, egy lakókocsiban lakik, más 22 társával együtt. A nyelvet nem beszéli, utazni nincsen pénze. Kérdések: Milyen jogokat érint a fenti eset? 4. Kartács Olgát ismeretlen tettesek elrabolták és 40 napig fogságban tartották, míg szüleitõl 2 millió forint váltságdíjat követeltek. A rendõrség nyomozást indított az elkövetõk ellen. Kérdések: Milyen alapjog sérül az esetben? Az állam milyen kötelezettség alapján indít nyomozást abban az esetben, ha az állampolgárok egymás sérelmére követnek el olyan cselekményt, mely sérti emberi jogaikat? 5. Kolompár Gézát õrizetbe vette a rendõrség. Az elsõ kihallgatás és a sértettel történõ szembesítés során kiderült, hogy Kolompár nem követhette el azt a bûncselekményt, amellyel gyanúsították. A nyomozó azonban szabadságra ment, s Kolompárt nem helyezték azonnal, csak két nap múlva szabadlábra. Kérdések: Milyen jog sérül az esetben? Vesd össze a 4-es és az 5-ös esetet! 6. A Takarék Bank a következõ álláshirdetést teszi közzé: Közgazdász végzettségû fiatal, de gyakorlattal rendelkezõ munkatársakat keresünk. Fizetés megegyezés szerint. Nagy Ödön és Kocsis Ilona azonos végzettségûek. Életkoruk és gyakorlatban eltöltött idejük is azonos. Kocsis Ilonának két kiskorú gyermeke van. Nagy Ödön nõtlen. Ugyanarra a munkára veszik fel mindkettõjüket. A munkateher mennyisége miatt van szükség két emberre. Nagy Ödön forint bruttó fizetést kap, míg Kocsis Ilona forintot. Kérdések: Milyen jog sérül az esetben? Mit tehet Kocsis Ilona? Mit tehetünk, milyen intézményekhez fordulhatunk, ha sérülnek alkotmányos jogaink? 12

13 8. Mellékletek az Emberi jogokról általában c. részhez EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZATA 1. sz. melléklet: 1. cikk Jog az egyenlõséghez 2. cikk Hátrányos megkülönböztetés tilalma 3. cikk Élethez, szabadsághoz, személyi biztonsághoz való jog 4. cikk Rabszolgaság tilalma 5. cikk Kínvallatás, lealacsonyító bánásmód tilalma 6. cikk Jogalanyisághoz való jog 7. cikk Törvény elõtti egyenlõség 8. cikk Jogorvoslathoz való jog 9. cikk Önkényes letartóztatás, õrizetbe vétel, számûzetés tilalma 10. cikk Nyilvános, méltányos tárgyaláshoz való jog 11. cikk Ártatlanság vélelme 12. cikk Magántitok, családi ügyekhez, levéltitokhoz való jog 13. cikk Mozgásszabadság, lakóhely szabad megválasztásának joga 14. cikk Menedékhez való jog 15. cikk Állampolgársághoz, állampolgárság szabad megválasztásához való jog 16. cikk Házasságkötéshez, családalapításhoz való jog 17. cikk Tulajdonhoz való jog 18. cikk Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság 19. cikk Vélemény-és kifejezés szabadsága 20. cikk Békés gyülekezési és egyesülési szabadság 21. cikk Közügyekben való részvétel és szavazás szabadsága 22. cikk Szociális biztonsághoz való jog 23. cikk Munkához való jog 24. cikk Pihenéshez, szabadidõhöz való jog 25. cikk Egészséghez, jóléthez való jog 26. cikk Neveléshez, oktatáshoz való jog 27. cikk Kulturális életben való szabad részvétel joga 28. cikk A jogok érvényesítését biztosító társadalmi rendhez való jog 29. cikk A közösséggel szembeni kötelezettségek 30. cikk Jogokat tilos egymás rovására értelmezni 13

14 2. sz. melléklet: EURÓPAI KONVENCIÓ AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL (RÓMA, 1950.) 1. cikk - Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására 2. cikk - Élethez való jog 3. cikk - Kínzás tilalma 4. cikk - Rabszolgaság és kényszermunka tilalma 5. cikk - Szabadsághoz és biztonsághoz való jog 6. cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jog 7. cikk - Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül 8. cikk - Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog 9. cikk - Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság 10. cikk - Véleménynyilvánítás szabadsága 11. cikk - Gyülekezés és egyesülés szabadsága 12. cikk - Házasságkötéshez való jog 13. cikk - Hatékony jogorvoslathoz való jog 14. cikk - Megkülönböztetés tilalma 15. cikk - Az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén 16. cikk - Külföldiek politikai tevékenységének korlátozása 17. cikk - Joggal való visszaélés tilalma 18. cikk - Jogkorlátozás alkalmazásának megszorítása Kiegészítõ jegyzõkönyv az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló Egyezményhez 1. cikk - Tulajdon védelme 2. cikk - Oktatáshoz való jog 3. cikk - Szabad választásokhoz való jog Negyedik kiegészítõ jegyzõkönyv az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló Egyezményhez az Egyezményben és elsõ kiegészítõ jegyzõkönyvben már benne foglaltakon felüli egyes jogok és szabadságok biztosításáról 1. cikk - Adósságokért való szabadságelvonás tilalma 2. cikk - Mozgásszabadság 3. cikk - Saját állampolgárok kiutasításának tilalma 4. cikk - Külföldiek kollektív kiutasításának tilalma Hatodik Kiegészítõ Jegyzõkönyv a halálbüntetés eltörlésérõl 1. cikk - Halálbüntetés eltörlése 2. cikk - Halálbüntetés háború idején 14

15 Hetedik kiegészítõ jegyzõkönyv az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló Egyezményhez 1. cikk - Külföldiek kiutasításának eljárási garanciái 2. cikk - Fellebbezéshez való jog büntetõügyekben 3 cikk - Kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén 4. cikk - Kétszeres eljárás alá vonás vagy büntetés tilalma 5. cikk - Házastársak egyenjogúsága AZ ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL 3. sz. melléklet XII. fejezet Alapvetõ jogok és kötelességek 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 55. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. (2) A bûncselekmény elkövetésével gyanúsított és õrizetbe vett személyt a lehetõ legrövidebb idõn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezésérõl vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult. 56. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. 57. (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság elõtt mindenki egyenlõ, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthetõ bûnösnek mindaddig, amíg büntetõjogi felelõsségét a bíróság jogerõs határozata nem állapította meg. (3) A büntetõeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védõ nem vonható felelõsségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. 15

16 (4) Senkit nem lehet bûnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bûncselekmény. (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerû idõn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. 58. (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. (2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelõen hozott határozat alapján lehet kiutasítani. (3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 59. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. (2) A személyes adatok védelmérõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 60. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. (2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyõzõdés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyõzõdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellõzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva mûködik. (4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. (3) A közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. (4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletérõl, valamint vezetõinek kinevezésérõl, továbbá a kereskedelmi rádió és tele-

17 vízió engedélyezésérõl, illetõleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 62. (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. (2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 63. (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetõleg azokhoz csatlakozni. (2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. (3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és mûködésérõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 64. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. 65. (1) A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott felté-telek szerint - ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja - menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetõleg politikai meggyõzõdésük miatt üldöznek, vagy üldöztetéstõl való félelmük megalapozott. (2) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 66. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nõk egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. (2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése elõtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani. (3) A munka végzése során a nõk és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják. 67. (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részérõl arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelõ testi, szellemi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges. (2) A szülõket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. (3) A családok és az ijfúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák. 17

18 68. (1) A Magyar Köztársaságban élõ nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezõk. (2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvû oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. (3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élõ nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják. (4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 69. (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területérõl kiutasítani. (2) Magyar állampolgár külföldrõl bármikor hazatérhet. (3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. (4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 70. (1) A Magyar Köztársaság területén élõ minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyûlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás, illetõleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. (2) A helyi önkormányzati képviselõ- és polgármester-választásnál a választás joga, valamint a helyi népszavazásban és helyi népi kezdeményezésben a részvétel joga - külön törvény szerint - megilleti a Magyar Köztársaság területén bevándoroltként élõ nem magyar állampolgárt is, ha a választás, illetõleg a népszavazás napján az ország területén tartózkodik. (3) Nincs választójoga annak, aki a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetõleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerõs ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerõs szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. (4) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelõen közhivatalt viseljen /A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

19 (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlõség megvalósulását az esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/B. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlõ bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minõségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidõhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 70/C. (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. (3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élõknek joguk van a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 70/E. (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a mûvelõdéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közmûvelõdés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelezõ általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhetõ közép- és felsõfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülõk anyagi támogatásával valósítja meg. 70/G. (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és mûvészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. 19

20 (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány mûvelõi jogosultak. 70/H. (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetõleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. (3) A honvédelmi kötelezettségrõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. 70/I. A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájárulni. 70/J. A Magyar Köztársaságban a szülõk, gondviselõk kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 70/K. Az alapvetõ jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság elõtt érvényesíthetõk. 20

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,

Részletesebben

Mik azok az alapvető jogok?

Mik azok az alapvető jogok? Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben Az alapvető jog - más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27.

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27. Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I - Budapest, 2014 november 27 Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. -

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 14. dr. Kozicz Ágnes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek

Részletesebben

Egyenlő eséllyel? Érzékenyítés a téma iránt

Egyenlő eséllyel? Érzékenyítés a téma iránt TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Egyenlő eséllyel? Érzékenyítés a téma iránt Az Egyenlő bánásmód mindenkit megillet Jog és kötelezettség Hercegh Mária Az Egyenlő bánásmód mindenkit megillet hogy ez

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE I. Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebetv.) alapelvi szinten

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Európa Tanács és az emberi jogok védelme Dr. Lattmann Tamás, PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

SOMBEREK ÉS GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGÉNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015

SOMBEREK ÉS GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGÉNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015 SOMBEREK ÉS GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGÉNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015 Somberek és Görcsönydoboka Községek Körjegyzősége, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/A.

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Budapest 2008 Bevezetés A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz

EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz Hungarian EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz Önnek joga van ezt a jogairól tájékoztató levelet fogva tartása alatt magánál tartani.

Részletesebben

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 Áttekintés I. A diszkrimináció fogalma II. A diszkrimináció tilalmának tárgyi hatálya az EEJE ben

Részletesebben

Az Egyenlo Bánásmód Tanácsadó Testület. 2/2007. TT. sz. állásfoglalása az egyenlo értéku munkáért egyenlo bér elvérol

Az Egyenlo Bánásmód Tanácsadó Testület. 2/2007. TT. sz. állásfoglalása az egyenlo értéku munkáért egyenlo bér elvérol Az Egyenlo Bánásmód Tanácsadó Testület 2/2007. TT. sz. állásfoglalása az egyenlo értéku munkáért egyenlo bér elvérol Az egyenlo értéku munkáért egyenlo bér elvévei kapcsolatos jogvitákban a Munka Törvénykönyve

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő

Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/B. melléklete A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE Gödöllő, 2006. augusztus 1.

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

1. cikk Az emberi méltóság Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.

1. cikk Az emberi méltóság Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell. AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Preambulum Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövôben. Szellemi és

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Felvezető előadás 2010. január 9. Dombos Tamás tdombos@hatter.hu

Felvezető előadás 2010. január 9. Dombos Tamás tdombos@hatter.hu Felvezető előadás 2010. január 9. Dombos Tamás tdombos@hatter.hu } jövedelemforrás: a munkanélküliség anyagi ellehetetlenüléshez, társadalmi kirekesztettséghez vezet } szocializációs közeg: nap jelentős

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit A családi élet és a munka összeegyeztethetősége Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit Fogalom Cél: családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetősége Lényege: - Az egyén munkája

Részletesebben

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is.

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is. Etikai kódex 1 Bevezetés Etikai kódexünket minimális irányadó normaként alkalmazzuk célunk, a termelési környezet és a munkafeltételek folytonos etikai és szociális szempontból esedékes - javítása érdekében.

Részletesebben

Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek

Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek 3. Témakör: Jogi alapismeretek Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek Fogalmak: állampolgárság, szabadságjogok, törvény, ENSZ, demokrácia, állam, társadalom,

Részletesebben

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Európai Üzleti Szakközép és Szakiskola OM: 200466 7623 Pécs, Szabadság u. 23. Tel.: 06-72/516-118; 06-72/522-889 Honlap: www.euszki.hu e-mail: info@euszki.hu E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Jelen munkahelyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

Tippek. Kérdések Válaszok. Diákönkormányzati Kisokos 2.0. Diákközéletért Alapítvány

Tippek. Kérdések Válaszok. Diákönkormányzati Kisokos 2.0. Diákközéletért Alapítvány Tippek 1 Kérdések Válaszok Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány A kiadvány megjelenését a Munkaerőpiaci Alap terhére az Nemzeti

Részletesebben

A helsinki záróokmány

A helsinki záróokmány A helsinki záróokmány A helsinki záróokmány az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ, az EBESZ elődszervezete) országai által 1975. augusztus 1- jén aláírt dokumentum. http://hu.wikipedia.org/wiki/helsinki_z%c3%a1r%c3%b3okm%c3%a1ny

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. 2013. évre

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. 2013. évre MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. 2013. évre Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 1 Az MTA ATK Esélyegyenlőségi terve 2012. január 1.-től 2013. december 31.-ig

Részletesebben

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

KÉRELEM SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ KÉRELEM SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 9090 Pannonhalma, Dózsa Gy. u. 10. Tel: 96/554-214, Fax: 96/554-219 Email: igazgatas@pannonhalma.hu Ügyintéző:

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM: 038451 6300 Kalocsa, Tompa M. u. 10-14.. Tel.: 78/461-667, e-mail: nebulokalocsa@gmail.com ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Közszolgáltatások és önkormányzás

Közszolgáltatások és önkormányzás Közszolgáltatások és önkormányzás Ökopolitika az önkormányzatokban az Ökopolisz Alapítvány képzése Írta: Kovárik Erzsébet Önkormányzati és állami feladatok 1. Miért nem helyi ügy pl.a közegészségügy? Az

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

SPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ SPECIÁLIS JOGOK DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 19. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben

Részletesebben

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HUN A BÍRÓSÁG HIVATALA

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HUN A BÍRÓSÁG HIVATALA EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A Kérdések és Válaszok anyagát a Bíróság Hivatala készítette, s az nem kötelezi a Bíróságot. Rendeltetése, hogy alapvető és általános tájékoztatást nyújtson

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t Az Országgyűlési képvisel ő Dr. Kövér László az Országgy űlés Elnöke részére Helyben É :-;.ozefi : 2 1 29. Bizottsági módosító javaslat! Tisztelt Elnök Úr! Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A felvétel és az átvétel közös szabályai

A felvétel és az átvétel közös szabályai Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 11/2010. (III. 22.) rendelete az az önkormányzati fenntartású óvodákba történő jelentkezés módjáról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Teremts esélyt magadnak és másoknak! Graczka Sylvia 2008. június 26., Budapest SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány Az esélyegyenlőség fogalma Egyenlő bánásmód Az egyenlő bánásmódról szóló törvény

Részletesebben

I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása. 1 Magyarország államformája köztársaság. I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. 2. (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Változatlan szöveg. (2) A közhatalom forrása a nép, amely azt

Részletesebben