GYERMEKNEVELÉS ÉS GYERMEKSZEMLÉLET AZ ÓKORI RÓMÁBAN. Gábor Ferenc Pályázat (Történelem)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GYERMEKNEVELÉS ÉS GYERMEKSZEMLÉLET AZ ÓKORI RÓMÁBAN. Gábor Ferenc Pályázat (Történelem)"

Átírás

1 GYERMEKNEVELÉS ÉS GYERMEKSZEMLÉLET AZ ÓKORI RÓMÁBAN Gábor Ferenc Pályázat (Történelem) Készítette: Werling Dóra 10. B Pécs, 2003.

2 TARTALOMJEGYZÉK Családi nevelés iskola nélkül 1 Az első iskolák 4 Az oktatás legmagasabb szintje A retorikai iskola 9 A rómaiak ember- és világképe és gyermekszemlélete 10 Felhasznált irodalom 12 Képjegyzék 13

3 Gyermeknevelés és gyermekszemlélet az ókori Rómában A legnagyobb tisztelet illeti meg a gyermeket. 1 (Iuvenalis: 11. szatíra) Történelem órán, amikor a rómaiak mindennapjaival ismerkedtünk meg, én nagyon érdekesnek tartottam az akkori gyermekek életét. Amikor azt a feladatot kaptuk, hogy egy ókori római ember hétköznapját írjuk le, akkor szembesültem azzal, hogy kezdetben iskola nélkül is hogyan tanították a gyermekeiket az akkori szülők, majd az iskola megjelenésével ez miként változott. Ezt a folyamatot szeretném bemutatni. Családi nevelés iskola nélkül Eleinte nem magasztos pedagógiai eszmények, inkább gyakorlatias igények irányították az ókor klasszikus népének, a rómaiaknak nevelő eljárásait. A római ember valóban azért tanulta meg a fegyverfogást, azért tűrte a porondot és napmeleget, azért úszta meg a sárga Tiberist, hogy testi erejével harcban és háborúban megállja helyét, s győzelemre segítse az örök Rómát, csak azért tanult meg ékesen és meggyőzően szólni, hogy a közügyekben való részvételével is az összesség erejét segítsen gyarapítani. 2 A római társadalomban kialakult gyermekkép sok tekintetben nagyon hasonlít az antik görög társadaloméhoz. Ez a hasonlatosság nem meglepő, mert jószerint a görög kultúra irodalom, filozófia, tudomány, művészet alkotta a római civilizáció alapját, a közös történelem miatt. Két szempontból azonban a rómaiak eltértek hellén elődeiktől:! az elméletileg abszolút és totális ellenőrzés, melyet az apa gyakorolt családja és gyermekei fölött, a patria potestas. 3! a római társadalom felsőbb osztályainak (és talán alsóbb osztályainak is) folytonos, majd egy évezreden át tartó küzdelme azért, hogy a gyermekek teljesen hasonlóvá váljanak szüleikhez (szemléletben, karakterben stb.). A gyerekek tanítását hétéves korukig nem volt szabad elkezdeni. Quintilianus (Kr. u.?35-?96) azt írta az Institutio Oratoria (Szónoklattan) című művében, hogy a kisgyermeket már korán tanítani kell, de eközben figyelembe kell venni felfogóképességének határait. Játék legyen a tanulás, nehogy a gyerek egy életre meggyűlölje a tudományokat. Szerinte az olvasás és a görög nyelv tanítása már iskoláskor előtt elkezdhető. Ennélfogva azt szeretném, hogy az apák legnagyobb erényeket táplálják fiúkkal kapcsolatban, születésük pillanatától kezdve majd rájössz, hogy a legtöbb (gyermek) élénk gondolkodású és szívesen tanul A nehéz felfogású és taníthatatlan éppoly ritka, mint a kivételes képességű vagy szörnyeteg Ezért hát ne fecséreljük el a korai éveket: annál is inkább, mert az irodalmi képzés alapelemei kizárólag az emlékezőtehetségre épülnek, mely a kisgyermek sajátja, sőt 1 Az antik Róma napjai. Tankönyvkiadó, Budapest, o. 2 Fináczy Ernő: Az ókori nevelés története. Könyvértékesítő Váll. (reprint kiadás), Budapest o. 3 Az apa korlátlan hatalma az egész család felett. 1

4 különösen jó abban a korban Még öregemberként is emlékezni fog a bölcs mondásokra, és ami kialakulatlan elméjébe vésődött, elősegíti majd jelleme alakulását. 4 A rómaiak új vonásokkal gazdagították a görögöktől örökölt gyermekképet. Ezek pedig a következők voltak: a kisgyermekre jellemző kíváncsiság, jó emlékezőképesség és a versengésre való hajlam. A római szülők mindezekkel együtt felismerték és elfogadták azt a jelenséget, hogy gyermekeik fejlődése fokozatos, néha igen lassú ütemű. Végső soron megállapítható, hogy Róma fénykorában a szülők megtanulták, hogy örömüket leljék gyermekeikben talán ez a legfontosabb adalék, amivel hozzájárulhattak a későbbi korok gyermekfelfogásához. A bensőséges szülői részvétel azonban nem tűnt el teljesen a gyermekek tanításából. Augustus császár a források szerint olvasást tanított unokáinak, úszást és más elemi ismereteket, jórészt ő maga, s minden erejével azon fáradozott, hogy megtanítsa nekik kézírása utánzását. 5 A családi nevelés tizenhét éves korukban szűnt meg, a fiúk ekkor érték el a nagykorúságot, levehették a nyakukban addig hordott amulettet, hosszú hajukat levágatták és felöltötték a felnőttség jelképét, a tógát. 6 Ettől kezdve vehettek részt a nyilvános életben, a szavazásokon, nevük pedig toga virilis 7 lett. Katonának kellett jelentkezniük, hiszen a fiúk nevelésének másik jelentős színtere a katonaság volt. Táborokban készítették fel őket arra, hogy képesek legyenek katonai kötelességeik teljesítésére. A lányok esetében a családi nevelés a férjhez menetelig tartott; az anya tanította meg azokra a feladatokra, amelyek a házbéli és a ház körüli teendőket jelentették. A római elemi iskola (ludus) falai között a leányok egy része is szert tehetett az elemi ismeretekre. Az igazi római jellem a királyság korában és a köztársaság első századaiban, mintegy Kr. e. 300-ig mutatkozik teljes tisztaságában. Ez az idő jelzi a római nevelés történetében az első korszakot (a nemzeti nevelés korszakát), amikor iskolák és azok berendezéseinek hiányában, csupán a család, a fórum és a katonáskodás nevelték a fiatal nemzedéket. A római család nem az a laza közösség volt, amilyet a görög magánélet mutat, hanem szilárd egységbe foglalt szervezet, melynek külső kifejezése a nomen gentilikum, 8 belső színhelye az összes családtagokat egybekapcsoló atrium, 9 ahol a családapa fogadta vendégeit s az anya végezte gyermekei körüli teendőit, a családi tűzhely mellett, az ősök képei és szobrai között. Itt, a család egyszerűségében és méltóságában lehet felfedezni a régi Róma nagy erényeinek a gyökereit. A házasság szentsége azt a szilárd talajt biztosította, melyen a gyermek erkölcsileg felépülhetett. Az anya jogilag a férj hatalma alatt állt, kiváló tiszteletnek örvendett, ő volt a család éltető eleme. E századokban az anya volt az erkölcs leggondosabb felügyelője. A régi Róma a hitvesi hűségnek, az anyai szeretetnek és önfeláldozásnak kitűnő példáját tárja elénk. A régi római anyák adták meg a nevelésnek azt az erkölcsi komolyságot és mélységet, melynek az ókorban alig akadt párja. Itt tanulta meg a gyermek az ősi hagyományok megbecsülését, vallásos kötelességeit, a tisztes magaviseletet, a feltétlen engedelmességet, a jó és nemes cselekvés utáni vágyat, itt véste emlékezetébe a XII Táblás Törvényeket. Ezek a törvények olyan tekintélyes helyet foglaltak el a régi római nevelésben, mint a zsidóknál Mózes törvényei. Ezekből merítette a régi Róma fiatal nemzedéke azokat az erkölcsi normákat, melyek majdan egész életének irányítói lettek. Ezekből tanulta meg a legfőbb erényeket: az okosságot, a tisztességet, az állhatatosságot, a lelki szilárdságot, a törhetetlen 4 French, Valerie: A gyermek hatásának története. In: Vajda Zsuzsanna, Pukánszky Béla (szerk.): A gyermekkor története. Eötvös Kiadó, Budapest, o. 5 Uott. 60. o. 6 A teljes jogú polgárok felső ruházata, ujjatlan, ráncokban leomló hosszú lepel. 7 Férfitóga, amelyet a római polgár nagykorúságának elérésekor 17 éves korában öltött magára. 8 nemzetségnév 9 Eredetileg füsttől fekete lakóhelyiség, később az előkelő római ház fogadóterme. Nyilvános épületekben csarnokot jelentett. 2

5 kitartást, különösen kötelességei teljesítésében. Ezek a törvények tanították arra az egyént, hogy személyes jogait mindig alárendelje a köznek, az állam javának, a személytelen jogszabályoknak. Cicero szerint...a haza nem azért szült és nevelt bennünket, hogy ennek ellenében semmiféle jutalmat se várjon tőlünk, hanem hogy lelkünknek, szellemünknek, belátásunknak lehető legtöbb és legnagyobb részét a maga hasznára kösse le magának, s annyit adjon vissza nekünk saját használatunkra, amennyi neki magának fölöslegül megmarad. 10 A bátorságnak és a vitézségnek, a virtus-nak megbecsülésére is a családi élet adott legelőször lehetőséget. Vendégségek alkalmával szokás volt, hogy a lakomázók sorjában énekeltek az ősök harci dicsőségéről, sőt a vendégeken kívül, a gyermekek is részt vehettek e régi énekek előadásában. Miután a család szoros kötelékéből kinőtt az ifjúvá serdült római gyermek, elkísérte apját barátaihoz és a fórumra, s ebben a környezetben szerezte meg első benyomásait a politikai életről, melyben később maga is részt vett. A katonai kötelességek teljesítése volt betetőzése ennek a gyakorlati nevelésnek, melynek a szoktatás és élő példa a családtagok viselkedésének utánzása voltak a leghatásosabb tényezői. A római apának valóban nagy hatalma volt, élet és halál fölött egyaránt rendelkezett, és ez a hatalom az egész családra kiterjedt. Szinte minden ókori társadalomban az apa ítélkezett az újszülött életéről vagy haláláról. Más társadalmakban azonban ha már egyszer az élet megtartásáról született döntés megszűnt az apa törvényes joga ahhoz, hogy megölje gyermekét. Nem így Rómában: a római apák a birodalom léte során egészen hosszú ideig (Kr. u. 374-ig) megőrizték törvényes jogaikat gyermekük megöléséhez, még akkor is, amikor a gyermekek már felnőtt korba léptek. Az ilyen korlátlan hatalom, mint a patria potestas, visszataszítónak és veszélyesnek, önkényesnek hat számunkra. Akárcsak más ókori társadalmakban, az apa itt is a földre helyezett csecsemő felemelésével fejezte ki a gyermek életének megtartását és szándékát a gyermek felnevelésére. A birodalom történetében számos jelét tapasztaljuk az apai teljhatalom korlátozására irányuló törekvéseknek. S mintha a rómaiak is felismerték volna e gyalázatos fonákságban rejlő veszélyeket. A szokással csaknem egykorú a visszaélések ellenőrzésére tett első kísérlet is. 10 Fináczy Ernő: Az ókori nevelés története... i. m o. 3

6 A fiúk és lányok nevelésében eltérés mutatkozott. Más-más szerepre készítették fel őket, és ennek megfelelően alakult intézményes és nem intézményesült, azaz családi nevelésük is. A fiú csecsemőt anyja dajkálta, s ő volt a gyermek első nevelője hétéves koráig. A gondoskodáson túl az anyától tanulta meg az ősi hagyományokat, a vallás legfontosabb tanait, a helyes viselkedést. Nevelésüket hétéves koruk után apjuk folytatta, megtanította őket írásra, olvasásra, számolásra, elsajátíttatta velük a XII Táblás Törvényeket, melyek a rómaiak kötelességeit tartalmazták. Később elment velük a Fórumra, ahol akárcsak görög társaik az agórán 11 részt vehettek a közügyek intézésében. Kezdetben ez a részvétel szemlélődésre korlátozódott: megtanulták a törvénykezés eljárásait, a szavazás lefolytatását, menetét. A régmúlt időkben az apák voltak fiaik elsődleges tanítói, személyre szabott módon tanították fiaikat írni-olvasni, valamint olyan testi készségekre, mint az úszás, lovaglás, gerelyhajítás stb. Az első iskolák A legelső római iskolák a Kr. e. III. század elejétől a görögség meghódításáig (Kr. e. 146) terjedő időszakban alakultak ki. A nevelésnek ez az egyszerűsége és szigorúsága addig tartott, míg Róma az összes itáliai területet birtokba vette, és megkezdte a birodalomépítést. Mihelyt a rómaiak érintkezésbe kerültek idegen népekkel, tapasztalatuk és látókörük tágult, köz- és magánéletük gazdagodott, művelődésük eszközei megsokasodtak, de egyúttal erkölcseik tisztasága elhomályosult, s az eddigi római jellemen idegen hatások nyomai érződtek. Az átalakulás előjelei kezdetben alig észrevehetően, majd erősebben mutatkoztak. Róma szerény, helyi hatalmasságból világuralomra törekedett, és hadba szállt a punokkal és makedónokkal, Szíriával s Görögországgal. Ezt a mintegy 150 esztendőt tekinthetjük a római nevelés második korszakának, amikor megalakultak és némileg tagozódtak az iskolai intézmények, és a görög befolyás jelentkezésével belesorakoztak a nevelés körébe a grammatika, a retorika, és iskolaszerű tanulás lépett az alakalomszerű régi, hagyományos képzés helyébe. Mindez csak nagy akadályok legyőzése és jelentékeny nehézségek eloszlatása után történhetett meg. A régi erkölcsöknek és a nevelés ősi hagyományainak olyan mély gyökerei voltak, hogy az új szellem csak lépésről lépesre érvényesülhetett. A korszak első felében még a család nevelt, de mellette lassanként jelentkezett a kis iskola (ludus), ahol eleinte csak az elemeket (olvasást, írást, számolást) tanították, utóbb azonban már a nyelvtant is. Egyike az elsőknek, akik grammatikát tanítottak, a Kr. előtti 3. század első felében Livius Andronicus lehetett, rajta kívül hihetőleg más délitáliai félgörögök is. Az ő munkásságuk hatása alatt keletkeztek grammatikai iskolák, melyekbe bevonult a hellén 12 művelődés alapvető írója, Homérosz is. A rómaiak katonai sikerei tehát idegen hatások megjelenéséhez is hozzájárultak. Egyes hagyományokhoz ragaszkodó rómaiak erős rosszallással figyelték a nevelés régi rendjének a felbomlását; ellenszenvvel fogadták az új intézményeket, tárgyakat, módszereket: az új dolgok térhódításától féltették a nemzet régi erkölcseit. Róma világhatalommá fejlődése parancsoló követelményként írta elő az új műveltséganyag befogadását. Az oktatás is kilépett a családi körből: a gyerekek iskolába kezdtek járni. Az első nyilvános elemi iskolát Rómában a Kr. e. V. században nyitották meg. A görög világ meghódítása után (Kr. e. 146) a birodalom átvette és beépítette a görög kultúra értékeit. Ez az átvétel a nevelésben is éreztette hatását: divat lett görög dajkákat felfogadni az újszülöttek mellé, akik édesanyjuk helyett táplálták és gondozták a csecsemőt, s akik görög nyelvre tanították a kicsiket. Ezt a módszert sokan támadták. Tacitus (?55-?118) például felháborodottan így írt: Bezzeg most a csecsemőt kiadják valami görög 11 népgyűlés 12 ókori görög 4

7 nőszemélynek, aki mellé adnak még néhányat a szolgák seregéből, többnyire a leghitványabbakat, akik semmiféle komoly szolgálatra nem alkalmasak. A gyermek friss és befolyásolatlan lelkét rögtön ezeknek zavaros beszédei itatják át, az egész háznépből senki sem ügyel arra, hogy serdületlen ura előtt mit mond vagy tesz. 13 Római körökben viták alakultak ki a nevelési elvekről, többen féltették az ifjúságot a görög kultúra hatásától és a kialakulófélben lévő magániskoláktól. Cato Maior például saját fiait a hagyományos római értékek alapján nevelve kívánt példát mutatni: saját maga tanította meg fiait olvasásra, fegyverforgatásra, úszásra, megismertette velük a törvényeket, és a legendákat. Ekkorra azonban már a görög nevelési elvek hatására megjelentek az első magániskolák, és ezek felváltották az addigi családi-apai nevelést. A folyamatos olvasás a római iskolákban is folyamatos gyakorlás eredménye volt, és csak bizonyos fokozatokban a betűk felírása, kimondása, szótagos ejtegetése: silabizálás -a valósult meg. Feljegyezték, hogy a mesterek süteménnyel is kedveskedtek a gyerekeknek, hogy végképp el ne veszítsék kedvüket a gyötrelmes és fárasztó gyakorolgatás közben. Egy másik adat szerint elefántcsontból készült betűket adtak a kis növendékeknek, hogy a játékos foglalkozás is segítse őket a betűképek rögzítésében. Az írás tanulásának is megvoltak a maga módszeres lépései: a tanító segítségével megtett első vonásoktól a minták másolásán át a teljes önállóságig. A számolást Rómában egyes vélemények szerint túlzottan is fontosnak tartották. Horatius (Kr. e. 65-Kr. e. 8) erről gondolkodva hasonlította össze Ars poetica -jában 14 az önzetlenebb, magasabb értékekre is törekvő görög és a gyakorlatiasabb római közgondolkodást. A rómaiak anyagiasabb nézeteiért az iskolát, a tanító-mestereket is okolja. Elmondja, hogy jól számoló tanítványaikat így dicsérik meg a magister -ek 15 : Jól van! Te kiváló gazda leszel! S ezzel vagyongyarapításra buzdítanak. 16 A római gyerekeknek nehézséget jelentett a számolás, ennek fő oka az volt, hogy a római számok a mai számrendszerünknél kevésbé voltak alkalmasak a legegyszerűbb alapműveletek elvégzésére. Igen jelentős szerep jutott viszont, a fejszámolásnak. Az ujjaikkal való számolást valóságos művészetté fejlesztették. Kétféle számolótáblájuk (abacus) is volt, egy nagyobb, melyet a bonyolultabb számításoknál vehettek igénybe és egy kisebb, egyszerűbb, ez utóbbit az iskolákban használhatták. Az abacuson kívül még más szemléltető, gyakorló eszközök is segítették az oktatást: pl. a mértan tanulását gömbök és kockák. Néhány iskola-bódéban ún. ilioni táblák 17 függtek a falakon melyek a homéroszi eposzok egyes jeleneteit jelenítették meg. Néhol az írók, költők mellszobrai díszítették az osztálytermet, sőt meglepő módon itt-ott térképet is használtak. Ezek nagyobb tájegységek vagy kisebb területek földrajzi helyzetét mutatták be, olykor az égbolt legfontosabb csillagait, csillagképeit ábrázolták, így segítve és érdekesebbé téve a tanulást. A rómaiak gyermekeik nevelése közben figyeltek azok felnőttektől eltérő sajátosságaikra is, többször említik a gyermekek kialakulatlanságát. A görögökhöz hasonlóan észrevették a gyerekek játékos kedvét: már a csecsemőt csörgőkkel, babákkal és még különböző ajándékokkal lepték meg. Másfelől viszont, nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a gyerekekben rejlő természetes kíváncsiságnak, természetes emlékezőtehetségnek és versengési szellemnek. Quintilianus így írt erről: Én az olyan tanítványt szeretem, kit a dicséret emel, a dicsőség boldogít, s ha legyőzik, sír A régi Róma napjai. (Vál.: Szepessy Tibor) Gondolat, Budapest, o. 14 költői hitvallás 15 mester 16 Az antik Róma napjai... i. m. 1994, 152. o. 17 márványdomborműve 18 Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, o. 5

8 A nyilvános iskolákat állami támogatás híján tandíjakból tartották fenn, ezt a szülők havonta, a hónap közepén fizették. Az összeg nem volt túl magas, a szegényebbeknek sem jelentett súlyos anyagi gondot, megterhelést. Az elemi iskolákban a tanító (ludimagister literator), az alapismeretekre, olvasásra, írásra, számolásra oktatta a növendékeket. Azokkal a tanulókkal, akik a számtannal alaposabban akartak megismerkedni, külön mester, az ún. calculator 19 foglalkozott. A tanítás elég mostoha körülmények között folyt, olykor csupán elkerített utca-részeken, különösen útkereszteződéseknél, néha oszlopcsarnokokban. Iskolaépületül, ha egyáltalán volt ilyen, valamilyen szerény földszintes helyiség, többnyire egyszerű fabódé állt a rendelkezésükre. Ezeket gyakran kifeszített ponyvával határolták el az utcától, hogy se annak forgalma ne vonja el a gyerekek figyelmét, se a napsütés ne váljék számukra elviselhetetlenné. A diákok padon vagy zsámolyon ültek, asztaluk nem volt. Az iskola bútorzatához tartozott még a dobogó (pulpitum), a tanító támla nélküli széke (sella) vagy támlás széke (cathedra). A tanulók táskával (capsa) mentek iskolába, ebben szükséges írószereket és uzsonnát vittek magukkal. A tankönyv ismeretlen volt a római iskolaéletben. Az olvasást még az épületek feliratainak vagy például a híres XII Táblás Törvényeknek a böngészgetésével gyakorolták. Bár azt lehetne hinni, hogy a többnyire rabszolga-származású tanítók nem mertek elég határozottan fellépni a szabadok gyermekivel szemben, a valóságban a fegyelem nagyon is szigorú volt. A római ember kemény jelleme a nevelésben is megmutatkozott. A testi fenyítés sem volt ritka, gyakran suhogott a fűzfavessző, és csapkodott a szíjkorbács. 20 A diákokat tanulmányi éveik szerint osztották csoportokba. A napi foglalkozási idő ebédszünettel délelőtt és délután kb. 6 órán át tartott. Az iskolaév márciusban kezdődött, s csak a legnagyobb melegek és hidegek alkalmával, a nyári és téli vakáció idején szünetelt. Martialis epigrammaköltő (Kr. u ) egyik költeményében arra utal, hogy a nyári szünidő október közepéig tartott, és a fegyelmezési módszerekre is utalt. Tanítómester, kíméld egyszerű nyájad! Sok-sok sörényes úrfi lesz tanítványod, s ki fényes asztalt tart, kegyébe vesz mindjárt: nagyobb sereglet nem sereglett sűrűbben körül sosem, se számolót, se gyorsírót. (...) Szunnyadjon most a szörnyű szkítha szíjostor, mely tépte-marta calaenaei Marsyast; pedagógusok pálcái, vészes vesszői október-idusig heverjenek sutban: eleget tanultunk, hogyha nyáron játszottunk Az elemi számtan tanítója. 20 Az antik Róma napjai... i. m. 52. o. 21 Epigrammák 10, 62. (Ford.: Kárpáthy Csilla) Az antik Róma napjai... i. m o. 6

9 Az elemi ismeretek elsajátítása után kerültek a római ifjak a grammatikai iskolába. Az iskola neve megtévesztő lehet, ugyanis itt nem pusztán nyelvtannal foglalkoztak a növendékek, hanem tanultak görög és latin grammatikát, de ezen a fokon tanulmányaik lényege irodalmi szövegek olvasása és elemzése volt. A tanulók a grammatikai iskolában a nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási tudnivalókon kívül számos egyéb (stilisztikai, történelmi, mitológiai, földrajzi, mértani, természettudományos) ismerettel is találkoztak, legalább olyan mértékben, amennyire ezekre a művek megértéséhez szükség volt. Nagy gondot fordítottak a helyes hangsúlyozásra és a szép kiejtésre, sok szöveget könyv nélkül is megtanultak a diákok. Így ezek a tanulmányok a látókör- és készségfejlesztést is szolgálták. Eleinte a retorikát (szónoklattan) is a grammatikai iskolákban tanították. A grammatikai oktatás említett előnyei ellenére mégis meglehetősen egyoldalú volt. Az egyszerűbb római polgár számára igen kevés gyakorlati ismeretet nyújtott jövendő foglalkozásához. A retorikai képzés elengedhetetlen kelléke volt a jobb házból való római ifjú nevelésének. A szegényebb néposztály továbbra is beérte a ludus-szal. 22 Kezdetét vette a szónoki képzésnek tervszerűen, iskolaszerűen megállapított módja, ellentétben a régebbi eljárással, mely kizárólag a praxis forensis 23 szemléletére szorítkozott, amennyiben a római ifjú a grammatikai iskola végeztével egyenesen valamely jó hírű ügyvédhez került, s oldala mellett sajátította el a szónoklást. Több hiteles forrás is megerősíti, hogy már Cicero (Kr. e Kr. e. 43) kora előtt keletkeztek Rómában retorikai iskolák, s hogy már akkor kezdett kialakulni a nevelésnek az új eszménye és rendje, melyet végleges alakjában a következő korszakban találunk meg. Róma egyike volt a tengerre is nyitott nagy folyóparti városoknak, amelynek kezdetei ugyanúgy kapcsolódnak a mükénei görögség gyarmatosításához, mint a későbbi idők kulturális kölcsönkapcsolataihoz, mert ebben a körzetben sokáig szervesen egymás mellett élt a latin, a szabin és az etruszk civilizáció, amely nem maradt érintetlen sem a helyi föníciai, vagyis pun kereskedelmi telephely hatásától, sem pedig a görög kultúra állandó jelenlététől. Nem kétséges, hogy ennek, a Tiberis vidékére való görög behatolásnak főként két faktora volt, egyfelől a görög kerámiaipar termékeinek eladása, másfelől az írás megismerése. 22 Elemi iskola 23 hétköznapi (piaci) gyakorlat 7

10 Róma azonban az ún. etruszk időkben igazán urbanizált terület volt, ahonnan a Sant Omobono-körzet ásatásai alapján egyáltalán nem hiányzott a luxus. Az úgynevezett fórumfelirat pedig arról tanúskodik, hogy a latin nyelvet hivatalos dokumentumokban még az etruszk eredetű dinasztiák korában is használták, miközben egyetlen ilyenről sem tudunk etruszk vagy szabin nyelven. A római arisztokrata gyermekek ugyan mindennek ellenére tanulhattak a homéroszi eposzokkal versengő szövegeken írni-olvasni, a XII Táblás Törvények szövegén azonban igen. Ezért a Kr. e. V-IV. századi elemi iskolázásra vonatkozó késői adatok nem lehetnek feltétlenül minden vonatkozásban anakronisztikusak. A szenátorok fiai mindenesetre szóban vagy írásban el kellett, hogy sajátítsák a római arisztokrácia cselekvését jelszószerűen meghatározó vezéreszméket, mint amilyen a virtus, 24 a honor, 25 a dignitas, 26 glória, fáma 27 stb. A Kr. e. IV- III. századtól kezdve a birodalomteremtés útjára lépő, nyilvánosan politizáló római átfogó tájékozottsággal kellett hogy rendelkezzék, ezért szem előtt tartották a görög enkükliosz paideia-t, 28 s igyekeztek ennek jegyében megalapozni a római szónok-politikus átfogó műveltségét, amelyre a latin humanitas 29 szót alkalmazták. A görög paideiá-val 30 ellentétben ez nem a gyermek latin megjelölésével (puer) áll összefüggésben, hanem a felnőtt embert jelölő homo-val, jelezve, hogy a rómaiak szemében a nevelés céltudatos végeredménye, a polgár (cívis) volt a fontos, függetlenül az időbeli-lélektani megalapozástól. Feltehetőleg ilyen átfogó ismereteket tartalmazott id. Cato fiához intézett intelme is, ahogy a szintetizáló nevelési törekvés volt a meghatározó a polihisztor Varro (Kr. e. 82- Kr. e. 37), vagy a későbbi Celsus (Kr. u. I. század) enciklopédikus jellegű összefoglalásainak megvalósítása során is. Mindez jól mutatja a római nevelés eredetiségét a göröghöz képest, még ha annak példaadásával nagymértékben számolnunk is kell. Ez az enciklopédikus embereszmény, a humanitas élt a görög mintára kialakított, ugyancsak három szintből álló római nevelési rendszer középpontjában is: 1. az alsó szintet (hétéves kortól) a ludi magister 31 munkája jelentette 2. a középsőt (tizenkét-tizenötéves kortól) a grammaticus-é a legfelsőt pedig a rhetor-é 33 Az utóbbi két szint Rómán és a legnagyobb városokon kívül gyakran összemosódott. Kezdeti fokon az írás-olvasáson kívül a példamutató szentenciák, az életbölcsességet összefoglaló mondások játszottak meghatározó szerepet. A latin nyelv tisztaságára és precízségére ügyelő római iskolarendszernek rendkívül nagy jelentősége volt a kialakult római világbirodalom valóban szerves egységének a kialakításában. Ezért ez a nyelvoktatás meglehetősen szűk szókincsre, erősen szabályozott, szigorú nyelvtani normákra épült és a jól szervezett római urbanizációval-civilizációval együtt meglepően gyorsan keresztül tudta vinni a birodalom romanizációját, 34 ami a nyugati területek ellatinosítását jelentette, míg a kelet 24 férfiúi, katonai erény 25 tisztelet 26 méltóság 27 hírnév 28 átfogó ismeretek, nevelés 29 az emberi méltóság tisztelete 30 nevelés 31 iskolamester 32 nyelvtudós 33 ékesszólás (szónoklattan) tanítója 34 A római műveltség és a latin nyelv térhódítása a római birodalom uralma vagy befolyása alá került területeken. 8

11 megőrizte görög nyelvűségét. Ezért az antik római civilizáció lényegében mindaddig sértetlenül fenn tudta tartani magát, ameddig megmaradt a városok iskolarendszere, finanszírozásuk megvalósítható volt: ez pedig általában jóval túlmutatott a Nyugat-római Birodalom Kr. u. 476-os politikai és katonai összeomlásán, helyenként mélyen belenyúlva a VI. századba. A római iskolarendszer a fentebbiekben jelzett birodalomépítő jelentősége ellenére az elemi szinten oktató tanítómesterek státusa az Imperium Romanum időszakában meglehetősen alacsony volt, sokan közülük frissen kapaszkodtak fel a rabszolgaságból, jövedelmük igen kevés és véletlenszerű volt. A grammaticus már lényegesen nagyobb tiszteletet érdemelt ki, ahogy az Suetonius (Kr. u.? 70-Kr. u.? 150) róluk képet rajzoló munkájából kitűnik. Még magasabb szinten volt a rhetor-ok rangja, akik gyakran nem csak tekintélyes fizetést kaptak, hanem nagy befolyásra is szert tettek. A magasabb szintű oktatás római rangjának igazi társadalmi megbecsülése feltehetőleg a Kr. u. I-II. század fordulóján mehetett végbe, ahogy arra egy töredékesen ránk maradt dialógusból következtethetünk, melynek címe: Vergilius szónok vagy költő? Ezt a retorikai tárgyú munkát egy afrikai születésű, bizonyos P. Annius Florus nevű szerző készítette. Az oktatás legmagasabb szintje a retorikai iskola A római birodalom harmadik korszakában történt: Itália meghódítása, Karthágo leverése, Makedónia legyőzése, Hispánia római kézre jutása, ekkor történt, hogy Antiochus, Szíria királya átadta a rómaiknak Kis-Ázsiát, Korintosz megdőlt, és Görögország római provinciává lett. Lezajlott végkép a patríciusok és plebejusok évszázados küzdelme, minden közhatalom a comitia tributákba 35 helyeződött át. Róma jogrendje kiépült és világuralma megalapozódott. Kezdetét vette az a korszak, melyben a római géniusz már csak befogadja, felszívja, átformálja azt, ami kívülről hat rá. A római iskolarendszer legmagasabb fokát az úgynevezett retorikai iskolákban érték el a tanulók. Ezek főként a szónokká képzést szolgálták, így főleg a hivatali ranglistán, a politikai életben érvényesülni kívánó ifjak látogatták őket, különösen a kiváltságosabb származásúk sorából. Nekik egyéni pályafutásuk lebegett a szemük előtt. Jól tudták, hogy Rómában hivatalra pályázáskor, a szenátusban, a népgyűléseken vagy a bíróságok előtt csak a szó fegyverével lehet eredményesen szerepelni. Az ékesszólás legnagyobb római művésze M. Tullius Cicero volt. Tacitus beszámolója szerint Tehát nem hiányozott a legjobb, legkörültekintőbben megválasztott tanító, aki az ékesszólás igazi arcát, nem hiú hasonmását mutatta meg; sem az ellenfelek és vetélytársak, akik fegyverrel, nem fakarddal küzdöttek 36 Attól kezdve, hogy az ékesszólást nyilvános iskolákban Rómában is el lehetett sajátítani, a plebejus családok fiai is hozzájuthattak a közéleti érvényesülést megnyitó képzéshez. A befolyások nyomására előbb a görög szónoklattan-tanárokat tiltották ki a városból, mint veszedelmes egyéneket, az Kr. e. I. század elején pedig a latin nyelvű retorikai iskolák bezárását rendelték el. A tilalom azonban nem sokáig volt érvényben (Julius Caesar oldotta fel). Ettől kezdve az ifjak most már a kevésbé vagyonosak is szinte tódultak a szép jövőt ígérő iskolatípusba. 35 a tribusokba osztott nép gyűlése 36 Az antik Róma napjai... i. m o. 9

12 A rómaiak ember- és világképe és gyermekszemlélete A kereszténységnek létrejötte pillanatában már volt egy bizonyos Róma-ellenes éle részben egyfajta zsidó hagyományból kiindulva mégis a Szent Pál tanításait követő irányzat kezdettől számot vetett a Római Birodalom realitásával, amellyel megpróbált tanításának terjesztése során harmonikusan együttműködni. Különösen korán megmutatkozik ez a görög egyházaknál, akik úgy állítják be az antik kultúrát, mint valamiféle előképzést (propaidea) az egy igaz hithez. A hellenisztikus antik nevelési eszmény Alexandriai Szent Kelemennél szervesen eggyé forrt a keresztény tanítással, s hasonló irányba mutattak Szent Jusztin mártír írásai is, előkészítve ugyanakkor Órigenész és Euszebiosz koncepcióját. A birodalom nyugati felében ez a törekvés lassabban és nehézkesebben bontakozott ki, főleg amiatt, mert a kereszténység elutasította a császárkultuszt, s így a római hatalom, rajta keresztül pedig maga a római civilizáció látszólag szemben állt az egy igaz hittel. A rómaiaknak határozott elképzelésük volt a gyermekükre különösképpen jellemző sajátosságokról. A rómaiak által az elsődlegesen a gyermekeknek tulajdonított magatartásformák és jellemző sajátosságok hasonlóak a görögök megfigyeléseivel. A rómaiak az ifjakat formálhatónak, taníthatónak, tudatlannak, naivnak, sőt ostobának, s ezért erkölcsileg esendőnek is vélték. Úgy látszik, a rómaiak hajlottak arra, hogy a negatív tulajdonságokat is észrevegyék gyermekeikben. A latin irodalom többször említi, hogy a gyermek engedetlen, hirtelen haragú, csaló s természetétől fogva irigy. Talán ebből fakad, hogy a rómaiak kevesebb figyelmet szenteltek a gyermekek gyengeségének, magatehetetlenségének, félénkségének. A görögök és a rómaiak egyaránt felismerték, hogy a gyermekek játékosak, vidámak, kedvesek és szeretetre méltóak. A rómaiak talán jobban hangsúlyozták a gyermeki természetből adódó utánzási hajlamot, mint a görögök, és jóval gyakrabban említették a gyermek természetes ártatlanságát. Ez utóbbi sajátság kétségtelenül a sztoicizmus és a kereszténység hatásának tudható be. A rómaiak számára a kialakulatlan és formálható gyermek képzete a tabula rasa 37 biztosította nevelési elméletük és gyakorlatuk alapját. Mélyen hittek abban, hogy a követendő példa döntően befolyásolja a jellem kialakulását, ezért próbálták óvni gyermekeiket a potenciálisan ártó befolyásoktól. A gyermek szükségleteit illetően a rómaiak elfogadták a görögök által kialakított képet. Felismerésük, hogy a gyermeknek szüksége van a szeretet, gyengédség (testi és érzelmi) és a fegyelem egyensúlyára, teljesen nyilvánvaló az ismert művek alapján, talán sehol másutt nem világosabb, mint Quintilianus írásában. A római irodalom széles keresztmetszete Szent Ágoston, Aulus Gellius, Szent Jeromos, Lucretius, Plutarkhosz, Plinius, Seneca és Suetonius tanúsítja, hogy a gyermek igényli a szeretetet, a gyengédséget és a dédelgetést. Ugyancsak sok író említi, hogy a gyermeknek szüksége van irányításra és fegyelemre, és hogy a durva bánásmód, a bántalmazás nemkívánatos. A római gyermeket is elfenekelték, megütötték, megvesszőzték. Quintilianus rosszalja az ilyen praktikákat, de megjegyzésében minden kétséget kizáróan kijelenti, hogy a diákok megvesszőzése a legtöbb iskolai tanító számára nagyon is bevett gyakorlat. Rómában mások is kifejezték ellenérzésüket a szigorú testi fenyítéssel szemben: a szigorúságáról ismert idősebb Cato például a fegyelem és mértékletesség eszméi mellett gyakran mondogatta, hogy aki megüti feleségét vagy gyermekét, más szentségtelenségre is képes. 38 Tehát létezett a római társadalomban a kemény testi fenyítés túlságosan is nyilvánvaló gyakorlata mellett egy ellentétes elveket valló irányzat, mely felismerte a szigor okozta testi és lelki ártalmakat. A rómaiak nem sok 37 tiszta lap 38 French, Valerie: A gyermek hatásának története... i. m. 61. o. 10

13 hajlandóságot mutattak arra, hogy úgy nézzenek magukra, mint akik akármit megtesznek gyermekeik óhajára. A szerteágazó római irodalom kevés olyan részt tartalmaz, amelyből az derülne ki, hogy a felnőttek reagáltak a gyermekek kívánságaira. A római kultúra nem sokat foglalkozott az emberi magatartásformák árnyalt elemzésével. Talán a gyermekhez való viszonyulásnak ez a képtelensége a patria potestas fogalmával függ össze, amelyben a hatalom, és ennélfogva a cselekvőképesség hordozója az apa. A felnőttek reagálásának esetei általában feltételezik, hogy a felnőtt felelős tetteiért. Minden, a gyermekek nevében kimondott eskü és fohász a felnőtt közösségnek azt a megfigyelését bizonyítja, hogy a gyermek valahogyan életre kelti a felnőttekben szunnyadó nemesebb ösztönöket vagy cselekedeteket. Érdekes kapcsolat fedezhető fel a gyermek motiváló ereje és a gyermeknek a társadalomban betöltött különleges szerepe között. Cicero kétszer is megjegyzi, hogy a természet szándéka a legjobban a gyermekben szemlélhető: saját tanítványaim másoknál gyakrabban mennek a gyermekek közé, mert hisznek abban, hogy számukra a Természet a gyermekekben tárja fel szándékait a legvilágosabban. 39 Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a római iskolarendszer különféle kulturális hatások hozadékaként jött létre, ez megalapozta más kultúrákban is az iskolai nevelés kialakítását. Valamilyen szinten a mi iskolarendszerünket is meghatározza az a szemlélet, amivel már az ókori rómaiaknál is találkozhatunk. A neveléssel, iskoláztatással kapcsolatos számos szó máig őrzi évezredekkel ezelőtt élt római elődeink kifejezéseit (például a katedra, a magiszter, a tóga, a retorika stb.). A római kor fontos öröksége a gyermek tisztelete, a sokoldalúan képzett ember eszménye és maga a jól tagolt iskolarendszer. A történeti példák azt mutatják, hogy a család és az iskola együtt nevelhet boldog, sikeres gyermekeket. 39 French, Valerie: A gyermek hatásának története... i. m. 64. o. 11

14 F E L H A S Z N Á L T I R O D A L O M 1. Az antik Róma napjai Tankönyvkiadó, Budapest, Fináczy Ernő: Az ókori nevelés története Horánszky Viktor Könyvkiadóhivatala, Budapest, 1906 (Reprint, Könyvértékesítő Vállalat, Budapest, 1984) 3. French, Valerie: A gyermek hatásának története. In: Vajda Zsuzsanna, Pukánszky Béla (szerk.): A gyermekkor története Eötvös Kiadó, Budapest, o. 4. Havas László: A nevelés a görög-római világban In = Műhely, 1999, o. 5. Kéri Katalin (szerk.): Távoli tájak ismeretlen gyerekek PTE, Pécs, Lubrich Ágost: A nevelés története Budapest, Mészáros István: Mióta van iskola? Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, Pukánszky Béla: A gyermekkor története Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Seneca: Erkölcsi levelek Kossuth Kiadó, Budapest, Szabó Szilveszter: Nevelés a rómaiaknál Győri katolikus főgimnázium, Győr, Szabolcs Éva: Fejezetek a gyermekkép történeti alakulásából ELTE, Budapest, Szabolcs Éva: Neveléstörténet és gyermekkortörténet Osiris Kiadó, Budapest, Szepessy Tibor (vál.): A régi Róma napjai Gondolat, Budapest, Ürögdi György: A régi Róma Gondolat, Budapest, Vajda Zsuzsanna: Nevelés, pszichológia, kultúra Osiris Kiadó, Budapest, Vajda Zsuzsanna, Pukánszky Béla (szerk.): A gyermekkor története Eötvös Kiadó, Budapest,

15 K É P J E G Y Z É K Címlapon: Fiú volumennel (Kr. u. II. sz.) Manacorda, Mario Alighiero: Storia illustrata dell educazione. Giunti, Firenze, o. 3. oldal: Császári család felvonulása Augustus császár római béke oltárán Manacorda, Mario Alighiero: Storia illustrata dell educazione. Giunti, Firenze, o. 6. oldal: Római kori írószerszámok Reggiani, Anna Maria: Educazione e scuola. Quasar, Róma, o. 7. oldal: Diák fegyelmezése egy pompeji freskón (Kr. u. I. sz.) Manacorda, Mario Alighiero: Storia illustrata dell educazione. Giunti, Firenze, o. 11. oldal: Grammatika tanár (Kr. u. II. sz.) Manacorda, Mario Alighiero: Storia illustrata dell educazione. Giunti, Firenze, o. 13

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Anyanyelvi nevelés a tudományos játékban. Készítette: R. Toma Kornélia főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar Sárospatak, 2015

Anyanyelvi nevelés a tudományos játékban. Készítette: R. Toma Kornélia főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar Sárospatak, 2015 Anyanyelvi nevelés a tudományos játékban Készítette: R. Toma Kornélia főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar Sárospatak, 2015 Comenius anyanyelvi nevelés terén megfogalmazott állításai,

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

A WALLA JÓZSEF ÓVODA

A WALLA JÓZSEF ÓVODA A WALLA JÓZSEF ÓVODA Mottónk: Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj! (kínai bölcs mondás) ÓVODÁNK TÖRTÉNETE: Walla

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Mi köze a sógunoknak a leanhez?

Mi köze a sógunoknak a leanhez? A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

TestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor

TestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor soport: 5/b átum: 2016.12.8 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy György gészitsd ki a mondatokat! 1. 3:33 Normál görögök városállamokban éltek amiket

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Csoportos, és egyéni foglalkozás keretében: fiatalkorú bűnelkövetők élettervezésének a vizsgálata családpedagógiai szempontból.

Csoportos, és egyéni foglalkozás keretében: fiatalkorú bűnelkövetők élettervezésének a vizsgálata családpedagógiai szempontból. Csoportos, és egyéni foglalkozás keretében: fiatalkorú bűnelkövetők élettervezésének a vizsgálata családpedagógiai szempontból. Őszinte örömmel töltött el, amikor felkérést kaptam a címen megjelölt témában.

Részletesebben

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 13. Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 1. Tedd időrendi sorrendbe egy ókori görög fiú életének eseményeit! Írj sorszámot a négyzetekbe! írni-olvasni tanulás olajfakoszorú kifüggesztése

Részletesebben

GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig

GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig HEGYI DOLORES, KERTÉSZ ISTVÁN, NÉMETH GYÖRGY, SARKADY JÁNOS Harmadik, javított kiadás Osiris Kiadó Budapest, 2006 BEVEZETŐ 13 NÉM ETH G Y Ö R G Y A görög történelem

Részletesebben

Spárta katonai állama

Spárta katonai állama Spárta katonai állama Tematika: 1. A görög történelem hajnalán 2. A görög istenek a görög vallás az olümpia 3. Athén társadalma és állama 4. Spárta katonai állama 5. A görög perzsa háborúk A tehetségfejlesztő

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Tisztelt Igazgató Asszony/Úr!

Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! 1 Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Az Országos kompetenciamérés elemzésében komoly kiegészítő adatokat jelentenek az iskolák különböző jellemzőiről szerzett információk. Az alábbi kérdésekre adott válaszai

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve. (2016/2017. tanév)

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve. (2016/2017. tanév) A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve (2016/2017. tanév) Készítette:.. Dr. Fábiánné Balogh Edina tanár Jóváhagyta:.. Szántó Zoltán igazgató Fertőszentmiklós,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin

KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: bölcsészettudomány mester nappali

Részletesebben

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei 314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést.

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést. Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! Egy olyan új tantárgyat vezetünk be a magyar oktatás rendszerébe, ami csak szerkezetében és elnevezésében új. Hiszen a közel másfél évtizeddel ezelőtt bevezetett etika

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális

Részletesebben

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak

Részletesebben

Forrás Keresztény Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Forrás Keresztény Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Forrás Keresztény Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola 3416 Tard, Béke tér 3. Tel: 0670 492-8471 forrassuli@gmail.com www.forrassuli.hu Facebook.com/FORRAS.O.K 84 db kérdőívből

Részletesebben

Corvina Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Ökoiskola munkaterv tanév

Corvina Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Ökoiskola munkaterv tanév Corvina Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Ökoiskola munkaterv 2013-2014. tanév 2012-ben iskolánk elnyerte az Ökoiskola címet. Oktató nevelő munkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink figyelme

Részletesebben

Beiskolázási információk

Beiskolázási információk Újbudai Teleki Blanka Általános Iskola Teleki-Blanka-Grundschule Beiskolázási információk Ö R Ö K Ö S ÖKOISK LA 2017/2018 A TELEKI Iskolánkban a pedagógiai munka legfőbb célja olyan tartalmas, bensőséges

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ

PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ BÚZAVIRÁG TAGÓVODA Kaposvár 2009 107 1. AZ ÓVODA ADATAI: Az

Részletesebben

Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés

Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés Református Pedagógiai Intézet Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés dr. Szalai Zsolt 2018. április 13. 1 Tartalom Látás és küldetés meghatározásának fontosság A minket körülvevő valóság megértése Képességeink

Részletesebben

Projektoktatás Mi így is tanulunk

Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás? Projektpedagógia? Projekt jellegű oktatás? Alapfogalmak tisztázása O Pedagógia: a nevelés gyakorlata és elmélete O Projekt: valamely komplex, összetett

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje 173 Ecsédi Edit A diákok megismerése Az Egyéni Fejlődési Terv alkalmazásának tapasztalatai A Dobbantó program egyik fontos

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály. Készítette: Sziládi Lívia. Óravázlat 1. Módszer: Az óra típusa: számítógép, projektor, prezentáció

Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály. Készítette: Sziládi Lívia. Óravázlat 1. Módszer: Az óra típusa: számítógép, projektor, prezentáció Óravázlat 1. Témakör: A barokk irodalom Az óra típusa: közlő Taneszközök: tankönyv Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály Az óra anyaga: Zrínyi Miklós Módszer:, egyéni Szemléltető eszközök: számítógép,

Részletesebben

Szerintem vannak csodák

Szerintem vannak csodák Brjeska Dóra Szerintem vannak csodák De neked is tenned kell értük 2015 Bevezetés Ajánlom ezt a könyvet valakinek, aki már egy másik, sokkal békésebb helyről vigyáz ránk és segít nekünk. Így kezdődik egy

Részletesebben

Kamatos kamat II. Írta: dr. Majoros Mária

Kamatos kamat II. Írta: dr. Majoros Mária Oktassunk vagy buktassunk Majoros Mária 28. április Írta: dr. Majoros Mária A számítógépek tömeges elterjedése és az internet megváltoztatták az ismeretszerzés formáit. Az iskolai oktatás mindig rendelkezett

Részletesebben

EFOP Érezd jól magad a bőrödben! Változatos tevékenységformák a Jászai Mari Általános Iskolában SZAKMAI BESZÁMOLÓ

EFOP Érezd jól magad a bőrödben! Változatos tevékenységformák a Jászai Mari Általános Iskolában SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 EFOP-1.3.9-17-2017-00011 Érezd jól magad a bőrödben! Változatos tevékenységformák a Jászai Mari Általános Iskolában SZAKMAI BESZÁMOLÓ Idegen nyelvi klub A megvalósítás időszaka: 2018. 02. 15.-2018. 05.

Részletesebben

Egyházi Hírek. 2007. évi első kiadás

Egyházi Hírek. 2007. évi első kiadás Egyházi Hírek Az Első Magyar Református Egyház (Kálvin, Vancouver 1955) lapja 2007. évi első kiadás Templom: Lelkipásztor: Nt. Szigeti Miklós Lelkészi hivatal: 2791. East 27 th Avenue Internet: http://members.shaw.ca/szigetim/index.htm

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Szent László Óvoda Kisvárda

Szent László Óvoda Kisvárda MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Szent László Óvoda Kisvárda TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA... 5 3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA... 8 4. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK HOSSZÚTÁVRA SZÓLÓ ELVEI...

Részletesebben

Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben

Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben A református szemléletű pedagógia Bibliai megalapozottságú Az isteni

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Bethlen Gábor második házassága - visszaemlékezések

Bethlen Gábor második házassága - visszaemlékezések Bethlen Gábor második házassága - visszaemlékezések Harc, politika, küzdelem. E három dolog teljesen felőrli minden energiámat. Amellett, hogy a törökök végigpásztázzák az országot, a Habsburg birodalomra

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Az iskola múltja és jelene

Az iskola múltja és jelene Az iskola múltja és jelene A zsákai református egyház az 1700-as évek elején építteti az első iskolát a fiúk számára, majd a lányok részére 1745-ben épült önálló iskola, egy-egy tanítóval. Iskolaszervezete

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió 1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?

Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen? Mit tehet a család? Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? FPF konferencia 2018.02.24

Részletesebben

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN , Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN Korábban már olvashattuk, hogy mit hány órában tanulhatunk nálunk, csakhogy az angol nyelv esetében nem elégszünk meg ennyivel és így kihagyhatatlan nálunk egy angliai utazás

Részletesebben

Kódszámod: Elért pontszámod:. 95 pont

Kódszámod: Elért pontszámod:. 95 pont Kódszámod: Elért pontszámod:. 95 pont 1. Válaszolj a térkép alapján! 1.1. Melyik népek lakták etőkkel jelölt területeket? e / 5 a b c.. d.. 1.2. Mit jelölnek a nyilak? 2. Mondák 2.1. Melyik római mondákat

Részletesebben

A TERMÉKENYSÉGISTENNÕK: TELLUS ÉS CERES, VALAMINT VESTA SZEREPE A RÓMAI CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN. ANDRÁSI DOROTTYA egyetemi docens (PPKE JÁK)

A TERMÉKENYSÉGISTENNÕK: TELLUS ÉS CERES, VALAMINT VESTA SZEREPE A RÓMAI CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN. ANDRÁSI DOROTTYA egyetemi docens (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare VIII. 2012/2. 43 48. A TERMÉKENYSÉGISTENNÕK: TELLUS ÉS CERES, VALAMINT VESTA SZEREPE A RÓMAI CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN egyetemi docens (PPKE JÁK) Hesztia, isteni Pûthóban ki a

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában

Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában Évről évre növekszik a különleges bánásmódot igénylő tanulók száma szerte az országban. A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola több

Részletesebben

Pál származása és elhívása

Pál származása és elhívása 11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:

Részletesebben

Tanulási kisokos szülőknek

Tanulási kisokos szülőknek Tanulási kisokos szülőknek Hogyan oldd meg gyermeked tanulási nehézségeit? Nagy Erika, 2015 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Szülő-pedagógus kapcsolat a sérült gyermekért

Szülő-pedagógus kapcsolat a sérült gyermekért Vass Éva Szülő vagyok, sérült gyermeket nevelek párommal együtt. Ez az alaphelyzetem. Ebből a szemszögből szeretnék pár gondolatot megosztani a Magiszter olvasóival. Második gyermekünk újszülött korától

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558 PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi megbízott intézményvezető 2013. augusztus 28. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Beszámoló a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskolában végzett nemzetiségi nevelésről-oktatásról

Beszámoló a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskolában végzett nemzetiségi nevelésről-oktatásról Beszámoló a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskolában végzett nemzetiségi nevelésről-oktatásról Iskolánk sajátos arculatának hosszú évtizedek óta meghatározó eleme a német nemzetiségi

Részletesebben

alap közép felső angol német francia orosz

alap közép felső angol német francia orosz Könyvtárhasználói szokások (2001) Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szeretné megismerni olvasóinak könyvtárhasználati szokásait. Kérjük, legyen segítségünkre, és válaszoljon az alábbi kérdésekre.

Részletesebben

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.)

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.) Az individuálpszichológia megjelenése a nevelési tanácsadói munkában avagy: ˇBirtokba venni a Napot nem elég, ha nem tudjuk másoknak is odaadni. Készítette: Kolozsvári Katalin pszichopedagógus Óvodai intézményünkben

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam.

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam. Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. 1 A KORAI ÉVEK A tarzuszi Pál büszke volt származására. Kétszer is di - csekszik vele. A Filippi

Részletesebben

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE 14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE A 6. fejezetben a kompetenciafogalom pszichológiai szakfogalommá alakulását a szociális kompetencia alakuló fogalmával szemléltettem,

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze

A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze A kultúra megjelenése és átörökítése a szociális tanulás formáira támaszkodik. A kultúra lényegi jellemzője az ismeretek felhalmozása, melyhez találmányokra,

Részletesebben

ÓKOR Hannibál harci elefántjai

ÓKOR Hannibál harci elefántjai ÓKOR Hannibál harci elefántjai A bizánci Suda-lexikon a Thórakion (θωράκιον) címszó alatt a következőket írja: Hannibál (a karthágói hadvezér) emberei a magával vitt elefántokra helyezett tornyokból elvágta

Részletesebben

Mit gondol Ön a kötelezően választható iskolai hitoktatásról?

Mit gondol Ön a kötelezően választható iskolai hitoktatásról? Mit gondol Ön a kötelezően választható iskolai hitoktatásról? Kutatási eredmények az állami iskolákban hittant tanulók szülei körében 2017.12.13. és 2018 02.06. között a Váci Egyházmegye honlapján elérhető

Részletesebben

PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER

PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER AZ ANDRÁSSY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA NEMZETKÖZIESÍTÉSI TÖREKVÉSEI - Miért volt indokolt iskolánkban a nemzetközi

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben