А nemzeti köznevelésről szóló évi СХС. törvény 45. (3) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lét :

Átírás

1 ОХ^ n :r:k9 :9 Ь á3 í, ~ űcгii Э lcemáтtyszаm: "t" 4Í-. ~ évi... törvény ^tkсmt: ~~15! А s"д 2 I. egyes törvényeknek а gyermekek védelmét biztosító módosításáról 1. А nemzeti köznevelésről szóló évi СХС. törvény 45. (3) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lét : (3) А tankötelezettség а tanuló tizennyolcadik életévének betöltéséig tart. А sajátos nevelés i igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak а tanítási évnek а végéig, amelyben а huszonharmadik életévét betölti. А tankötelezettség meghosszabbításáról а szakértő i bizottság szakért ői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. 2. А gyermekek védelmér ől és а gyámügyi igazgatásról szóló évi ХXXI. törvény (továbbiakban : Gyvt.) 20/А. -a helyébe а következő rendelkezés lép : 20/A. (1) А gyámhatóság annak а gyermeknek, fiatal feln őttnek, akinek rendszere s gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság a a)а tárgyév augusztus 1 jén fennáll, а tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) а tárgyév november 1-jén fennáll, а tárgyév november hónapjára tekintettel pénzbeni támogatást nyújt. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés а központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidej űleg dönt. 3. А Gyvt. 11/A. (1) bekezdés helyébe а következő rendelkezés lép : (1) А gyermekjogi képviselő ellátja а gyermekvédelmi gondoskodásban részesül ő gyermek е törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti а gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. А gyermekjogi képvisel ő kiemelt figyelmet fordít а különleges vagy speciális ellátást igényl ő gyermek védelmére. А gyermekjogi képvisel ő köteles а gyermeket а gyermek gondozási helyén felkeresni : 4. А Gyvt. 20/C. (8) bekezdés helyébe а következ ő rendelkezés lét : (8) А támogatás összege gyermekenként első alkalommal huszonötezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint.

2 5. А Gyvt. 100/A. (1) bekezdés helyébe а következő rendelkezés lép : (1) А működést engedélyező szerv ellen őrzési ogkörében jogsértésenként legfeljebb 1 millió forint összeg ű gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat k i a) а működtetővel, az intézményvezetővel, illetve а fenntartóval szemben, ha а működtető, а szolgáltató, az intézmény, illetve а fenntartó а gyermeknek az е törvényben biztosított jogai t megsérti, b) а működtetővel, az intézményvezetővel, illetve а fenntartóval szemben, ha а működtető, а szolgáltató, az intézmény, illetve а fenntartó а tájékoztatási köteleze ttséget megszegi, vagy а gyermeket, а szülőt vagy más törvényes képvisel őt, az érdek-képviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy а működést engedélyez ő szervhez, а gyermekjogi képvisel őhöz vagy más hatósághoz forduljon, vagy az intézményvezető, illetve а fenntartó а panaszt határidőben nem vizsgálja ki, c) а fenntartóval és а fenntartó nevében eljárni ogosult személlyel szemben, ha а fenntartó а külön jogszabály szerinti esetekben nem kéri а szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását vagy а szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak (székhelynek, telephelynek) а szolgáltatói nyilvántartásból történ ő törlését, vagy - ha jogszabály kivételt nem tesz - ne m teljesíti а működést engedélyező szerv felé fennálló, külön jogszabályban meghatározot t bejelentési kötelezettségét, d) а fenntartóval és а fenntartó nevében eljárni ogosult személlyel szemben, ha а fenntartó а gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás biztosításával jogellenesen hagy fel, e) szolgáltatói nyilvántartásba történ ő bejegyzéshez kötött gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet а szolgáltatói nyilvántartásba történő joger ős bejegyzés nélkül vag y а szolgáltatói nyilvántartásból történő, végrehajtható törlést követ ően végző, illetve ilye n szolgáltatótevékenységet működtető vagy szervez ő személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében - különösen az ellátás iránt érdekl ődőknél, illetve az igénybe vev őknél - e1járó személlyel szemben. 6. А családok védelméről szóló évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Csvt.) preambuluвa helyébe а következő szöveg lép : A család az emberi történelemben már а jog és az állam kialakulását megel őzően létrejöt önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik. А család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. А társadalom alapegységeként а család а nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania. А családban történ ő nevelkedés biztonságosabb minden más lehet őséghez képest. А családok sokszínűségére tekintettel az állam kiemelt feladatának tekinti а családok minden formájának segítését. Gyermekek születése és а családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. А gyermekvállalás пет eredményezheti а család szegénységb e süllyedését. Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom. А családok életében kitüntetett jelentőséggel bírnak а nemzedékeken átível ő - köztük а nagyszülők és az unokák közötti - kapcsolatok.

3 Az állam segíti а munkavállalás és а családi élet összeegyeztetését. А családok védelme és а családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, acivil szervezetek, а médiaszolgáltatók és а gazdasági élet szerepl őinek egyaránt feladata. Е célok megvalósítására а vallási közösségek is kiemelt figyelmet fordítanak. Az államnak kiemelt feladata а nők védelme, különösen а családon belüli erőszak áldozatait védő intézkedések végrehajtása. Az Országgyűlés mindezen értékek megőrzése és erősítése céljából, valamint annak érdekében, hogy а családok védelmére és jólétének növelésére kiszámítható és biztonságot nyújtó szabályozási környezetet teremtsen, az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény L) cikk (3) bekezdése alapján а következ ő törvényt alkotja :" 7. А Csvt. I. -a а következő új (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki : (5) Tilosa különböz ő családformák közötti hátrányos megkülönböztetés. (6) А vérszerinti és nem vérszerinti családi kapcsolatok védelme azonos szintű. 8. А Csvt. 2. (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép : (1) А családok támogatása olyan szociálpolitikai eszközök révén valósul meg, amelyek а gyermekek felnevelésében vаló közös felel ősségünket fejezik ki, és а gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz biztosítanak közösségi hozzájárulást. А családpolitika azon állami célkitűzések és eszközök összessége, amelyek а családi élet védelmét biztosítják. Az állam törekszik arra, hogy а családok számára az o tthonteremtés és а lakhatás feltételit biztosítsa. 9. А Csvt. 5. -a helyébe а következő rendelkezés lép : 5. Az állam ösztönzi а család és а gyermeknevelés értékét közvetít ő médiatartalmak bemutatását. 10. А Csvt. 9. (1) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : (1) А szül ők а szül ői felelősség alapján külön törvényben foglalt eltéréssel azonos kötelezettségekkel és jogokkal bírnak.

4 11. А családok védelméről szóló évi CCXI. törvény (továbbiakban Csvt.) 4. alcíme helyéb e а következ ő rendelkezések lépnek : 4. А családban élő gyermek jogai és legfőbb érdeke 12. (1) А kiskorú gyermeknek joga van а testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejl ődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történ ő nevelkedéshez. (2) А kiskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon а családban történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, а fejl ődését veszélyeztet ő helyzet elhárításához, а társadalomba való beilleszkedéséhez. (3) А kiskorú gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját testi, 1е11d és szellemi fejlődése érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. (4) А kiskorú gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. Az állam kötelessége, hogy ilyen esetben а kiskorú gyermek családon belüli ellátásának feltételeit szükség szerint biztosítsa. (5) А családjától elválasztott gyermeknek а gyermekek mindenek felett álló érdekének elvé t szem el őtt tartva а lehető leghamarabb vissza kell kerцlnie а családjához. Ennek érdekében az állam minden szükséges intézkedést megtesz. (6) А döntéshozó szerveknek minden, а gyermeket érint ő döntésükben а gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe els ősorban (7) А kiskorú gyermek számára, figyelembe véve szülei, gyámjai és az érte törvényese n felelős más személyek jogait és kötelességeit, az állam biztosítja а jólétéhez szükséges védelmet és gondozást, е célból meghozza а szükséges törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket. (8) А kiskorú gyermekkel foglalkozó és védelmét biztosító intézmények, hivatalok és létesítmények működésének meg kell felelniük az illetékes hatóságok által megállapítot t szabályoknak, különösen а biztonság és az egészség területén, valamint ezek személyzet i létszámával és szakértelmével, továbbá а megfelel ő ellenőrzés meglétével kapcsolatban. А Csvt hatályát veszti А Csvt. 15. (1) bekezdése helyébe а következő rendelkezés léр : (1) А kiskorú gyermeket nevelő szülőt а foglalkoztatása során а külön törvényben foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve а szül ői szerep és а munkavégzé s összehangolását, valamint а családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. А kiskorú gyermeket nevelő szül ő törvényben meghatározott feltételek szerinti kérelmére а munkáltató rugalmas (részmunkaid őben történő, illetve egyéb atipikus foglalkoztatás i formákban való) munkavégzésre biztosít lehet őséget.

5 14. А Csvt a helyébe а következő rendelkezés lép : 22. Az állama gyermeket nevel ő családok számára különböző szociálpolitikai elvek szerinti családtámogatási rendszereket működtet. Az állam kiemelt feladata а rászoruló családok támogatása, а családok szociális biztonságának megteremtése és meg őrzése. 15. А Csvt a helyébe а következő rendelkezés lép : 23. (1) Az állam pénzbeli támogatás vagy természetbeni ellátás formájában hozzájárul а várandóssággal, а szüléssel, а szülőnek а gyermek gondozásával és nevelésével, valamint а tanítt atásával összefüggő költségeihez. (2) А támogatás formája és mértéke külön törvényben foglaltak szerint - így különösen а család szerkezetére, а családban nevelt gyermekek számára és életkorára, а gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos állapotára, továbbá а szül ő külön törvény szerinti társadalombiztosítási jogviszonya fennállásának tényére és annak el őzetes időtartamára tekintettel -családonként eltérő. (3) А támogatás mértékére, valamint а támogatásra való jogosultság id őtartamára é s feltételeire vonatkozó rendelkezések módosítása esetén - kivéve, ha az az ellátás jogosultjár a nézve kedvező tartalmú - а módosítás hatálybalépésére а kihirdetését ől számított legalább egy év felkészülési időt kell biztosítani. (4) Az állam а pénzbeli és természetbeni támogatásokon fеlül а szociális és gyermekjólét i szolgáltatások körébe tartozó családokat segít ő szolgáltatási formákkal is hozzájárul а család i élet védelméhez, а családpolitikai célok megvalósulásához. 1 б. А Csvt a helyébe а következ ő rendelkezés lép : 24. А gyermeket nevelő szülő rugalmas foglalkoztatásához, illetve а gyermek gondozása céljából igénybe vett pénzbeli ellátás igénybevételét követ ő foglalkoztatásához az állam külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt nyújt. 17. А munka törvénykönyvér ől szóló évi I. törvény (a továbbiakban : Mt.) 10. -a а következ ő (5) bekezdéssel egészül ki : (5) Tilosa munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetv e erről szóló igazolás bemutatására kötelezni.

6 18. А Büntet ő Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 16. -a helyébe а következő rendelkezés lép : 16. Nem büntethető, aki а büntetend ő cselekmény elkövetésekor а tizennegyedik életévét nem töltötte be. 19. А Btk a helyébe а következő rendelkezés lép : 105. (1) Fiatalkorú az, aki а bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de а tizennyolcadikat nem. (2) Е törvény rendelkezéseit а fiatalkorúakra а jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) А fiatalkorú büntetőjogi felel ősségéről és büntetésér ől а fiatalkorúak büntet őbírósága dönt. 20. А В a helyébe а következő rendelkezés lép : 107. Ha az elkövet ő fiatalkorú, tevékeny megbánásnak а 29. (1) bekezdésében meghatározott vétség vagy nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett b űntet elkövetése esetén is helye lehet. 21. А Btk. 212/А. -a és az azt megelőző alcím helyébe а következő rendelkezés lép : Családon belüli er őszak 212/А. (1) Aki gyermekének szül ője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közö s háztartásban vagy egy lakásban él ő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, b) а közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von e1 é s ezzel а sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb b űncselekmény nem valósu l meg, vétség miatt öt évig terjed ő szabadságvesztéssel büntetend ő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ e 1 a) а 164. (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy а 227. (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig, b) а 164. (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, а 194. (1) bekezdése szerint i személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. 22.

7 А médiaszolgáltatásokról és а tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény 9. -a а következő (11) bekezdéssel egészül ki : (11) А lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatónak törekedniük kell arra, hogy а gyermekek hozzájuthassanak az életkoruknak megfelelő információkhoz. 23. Az Erzsébet-programról szóló évi CIII. törvény (a továbbiakban : Eptv.) 3. -a helyébe а következ ő rendelkezés lép : 3. Az Erzsébet- program végrehajtása érdekében az MNÜA közfeladatként a) szociális célú üdültetéshez, b) szociális célú étkeztetéshez, c) ifjúsági és gyermekvédelmi programokban való részvételhez, d) az a)-c) pontban foglaltakkal összefüggő egyéb szociális célú feladatok ellátásáho z kapcsolódó szervezési és lebonyolítási teendőket láthat el. 24. Az Epty. 8. -a helyébe а következő rendelkezés lép : 8. (1) Felhatalmazást kap а Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) az Erzsébet-program keretében megvalósuló szociális üdültetésre, b) az Erzsébet-program keretében megvalósuló szociális étkeztetésre, c) az Erzsébet-programmal összefügg ő egyéb ifjúsági és gyermekvédelmi programokr a vonatkozó részletes szabályokat. 25. (1) А családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cstv.) ának felvezető szövege helyébe а következ ő rendelkezés lép : (2) А Csty a а következő (la) bekezdéssel egészül ki : (la) А családi pótlék havi összegét minden év január hónapjában az emelés évére terveze tt, а központi költségvetésről szóló törvényben megállapíto tt fogyasztói árnövekedésnek megfelel ő mértékben kell emelni. 2 б. А Csty a а következ ő (la) bekezdéssel egészül ki :

8 (I а) А gyermekgondozási segélyben részesül ő, kereső tevékenységet folytató személy kérelmére а kincstár gyermekgondozási segély havi összegét а keres ő tevékenysé g folytatásának idejére az (1) bekezdésben meghatározo tt összeg másfélszeresében határozz a meg, azzal, hogy annak kétharmadát olyan utalványban kell biztosítani, amely kizárólag а jogosult által а gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény [Gyvt. 41. (3 ) bekezdés] térítési díjának kiegyenlítésére használható fel. 27. А közszolgálati tisztvisel őkről szóló évi CXCIX. törvény (а továbbiakban : Kttv.) a а következő (la) bekezdéssel egészül ki : (I а) Az (1) bekezdésben meghatározott részmunkaid ő kikötése esetén а munkáltató а (2) bekezdésben meghatározott kivétellel köteles а kormánytisztviselőnek а munkaidő egyenl őtlen beosztására vonatkozó kérelmét elfogadni. 28. А Kttv. 50. (2) bekezdésében az A munkáltató szövegrész helyébe az A huszonöt főnél kevesebb személyt foglalkoztató munkáltató szöveg Iёр. 29. А kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 42/13. (1 ) bekezdés helyébe а következ ő rendelkezés lép :,,(1) А gyermekgondozási díj legkorábban а terhességi-gyermekágyi segély, illet őleg az annak megfelel ő időtartam lejártát követő naptól а gyermeket szül ő anya esetében а szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelel ő időtartamra, de legfeljebb а gyermek 2. életévének betöltéséig jár, kivéve а (3) bekezdés szerinti esetet. " 30. Az Ebty. 42/13. (3) bekezdés helyébe а következ ő rendelkezés lép : (3) Amennyiben а gyermekgondozási díjra való jogosultságot megosztják egymás közt а szülők, akkora jogosulta gyermekgondozási díjat az egyébként meghatározott jogosultság i időn túl további három hónapig is igénybe veheti. А jogosultság megosztását mindkét szül őnek kérelmeznie kell, а megosztás megállapításról pedig határozatot kell hozni. 31. Ez а törvény а kihirdetését követő hónap els ő napján lép hatályba.

9 INDOKOLÁS ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az Együtt Párbeszéd Magyarországért Szövetség már többször felhívta а figyelmet arra, hogy mind а gyermekvédelem, mint pedig а családpolitika igen súlyos válságba került a z elmúlt években. Habára jogi szabályozás sok esetben megfelelő garanciát nyújt arra, hogy а rendszer képes legyen а lehető legjobb megoldást találnia gyermek helyzetére, azonban azo k alkalmazásával а végrehajtásával igen súlyos problémák merülnek fel а mindennapokban. А javaslat többek között szigorítja а családon belüli erőszak tényállását, а családpolitikát pedig а szociálpolitika részévé teszi. Továbbá felemeli а büntethetőség korhatárát tizennégy évre, а tankötelez ettség korhatárát pedig tizennyolc évre. А javaslat tartalmazza а GYES utalványban történő kifizetésének а lehetőségét is. RÉSZLETES INDOKOLÁS А г I. А módosítás célja, hogy а korábbi gyakorlatnak megfelelően ismét tizennyolc év legyen а tankötelezettség korhatára. Amennyiben а jelenlegi szabályozás marad életben, az már rövidtávon is igen súlyos problémákhoz fog vezetni а fiatalok körében. А 2. А gyermekvédelmi támogatások természetbeni folyósítása meglehet ősen aggályos. Álláspontunk szerint ehelyett az ellátórendszer min őségi fejlesztésére van szükség. А módosítás értelmében а rendszeres gyermekvédelmi támogatása korábbi gyakorlatna k megfelel ően pénzbeni ellátásként kerülne folyósításra. А 3. А Gyvt. nem kötelezi а gyermekjogi képviselőt arra, hogy а gyermeket а gyermek gondozási helyén keresse fel. А módosítás e hiányosság megszüntetését célozza. А 4. -ho z Álláspontunk szerint szükséges а bevódáztatási támogatás а korábbi húszezerről huszonötezerre történő emelése. А 5. Szükség van а gyermekvédelmi igazgatási bírság összegének megemelésére, anna k érdekében, hogy а fenntartók tisztában legyenek а gyermekvédelem fontosságával é s jelentőségével és а jogszabályoknak megfelel ően járjanak e1 gyermekvédelmi ügyekben. А 6. А módosítás célja, hogy а Csvt. pгсаmbulumát annak érdekében egészítsük ki, hogy а különböz ő családmodellek közül egyik se legyen hátrányosan megkülönböztetve.

10 А 7. -ho z А módosítás célja, hogy а sarkalatos törvény mondja ki а különböz ő családmodellek hátrányos megkülönböztetésének tilalmát. А 8. А módosítás célja, hogy egyértelművé tegyük, hogy а családpolitika а szociálpolitika része. А törvénynek garantálnia kell továbbá, hogy az állam minden család számára biztosítja a z otthonteremtést és а lakhatást. А 9. Nem szükséges külön szabályoznia médiára vonatkozó gyermekvédelmi szabályokat, mert azt а médiatörvény is megteszi. Továbbá а házasság intézményét sért ő jelleg jogalkalmazó i önkényhez vezethet. А 10. -h ог А gyermek szülei nem feltétlenül alkotnak egy családot, ám ez természetesen nem érinti azt, hogy jogaik ha а szül ői felügyelet gyakorlásának rendezéséből nem következik más egyenl őek. Ezért ennek а paragrafusnak а módosítása szükséges. А 11. Napjainkban а gyermekek jogainak kiszélesítésére és nem kötelességeik túlhangsúlyozására van szükség. А Csvt. vonatkozó rendelkezései ráadásul szándékosan terjeszkedtek túl а törvény hatályán, hiszen а cím ellenére az izzadságos módon összegyűjtött kötelezettségek messze nern csak а családban nevelkedéshez kapcsolódtak, hisz а tankötelezettség vagy а szül őtartás а családból valamilyen okból kiszakadt gyermeknek is kötelezettsége. А gyermekjogok а javaslat szerint а 12. -ba kerülnek át, így а 13. és а 14. az újonnan megállapított alcímből elmarad. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 3. cikke а gyermek legfőbb érdekéről szól. А módosítás ennek egyes elemeit emeli át а Csvt.-be. А 12. A 4. alcím е javaslatban megfogalmazott módosításai а gyermekek jogait és legfőbb érdekét vennék figyelembe a jövőben а kötelezettségek túlhangsúlyozása helyett. А változtatások miatt indokolt е két paragrafus elhagyása. А 13. Е módosítás azt а célt szolgálja, hogy а kisgyermekes szülők kiemelt munkajogi védelmet élvezzenek és lehetőség legyen atipikus munkavállalási formák választására.

11 А 14. -hoz Az államnak kiemelt feladata kell, hogy legyen а rászorulók támogatás, és а biztonság megteremtése. szociáli s А 15. -hoz Nincs szükség а gyermekneveléssel összefüggő támogatások hosszának е meghatározására. törvényben történő А 16. -hoz Az államnak nem csak а részmunkaid ős foglalkoztatást, hanem más, atipikus munkavállalás i formák terjedését is segítenie kell. А 17. -hoz А módosító javaslata korábbi М. garanciális szabályát emeli vissza. А 18. -hoz Nem értünk egyet а büntethet őség korhatárának tizenkét ёуге történt leszállításával. А szakmapolitikának а gyermek érdekeit kell szem el őtt tartania, а büntetés pedig az esetükbe n nem oldja meg problémáikat. А gyermekkorú elkövetők pedig а legtöbb esetben maguk i s áldozatok. А 19. -hoz А módosítás egyrészt azt а célt szolgálja, hogy а büntethetőség korhatárát tizennégy ёуг е emelje, másrészt létrehozná а fiatalkorúak büntet őbíróságának intézményét, szem előtt tartva ezzel а gyermekek érdekeit. А 20. -hoz А fiatalkorúak tekintetében szélesebb körben indokolta tevékeny megbánás szabályai t alkalmazni. А 21. -hoz Indokolta gazdasági kizsákmányolás, illetve az emberi méltóságot sértő cselekedet esetén öt ёуге emelni а büntethetőség határát а családon belüli erőszak esetében. А 22. -нох А Médiatörvény а gyermekeket védő szabályokat vezetett be а tartalomszolgáltatokra vonatkozóan. Emellett azonban szükséges, hogy garantáljuk а gyermekek megfelel ő információhoz jutását is.

12 А 23. А gyermekvédelmi támogatások természetbeni folyósítása meglehet ősen aggályos. Álláspontunk szerint ehelyett az ellátórendszer min őségi fejlesztésére van szükség. А 24. А gyermekvédelmi támogatások természetbeni folyósítása meglehet ősen aggályos. Álláspontunk szerint ehelyett az ellátórendszer min őségi fejlesztésére van szükség. А 25. A családi pótlék összege 2008 óta nem emelkedett, ezért folyamatosan veszít értékéb ől. Ezért első lépésként szükséges legalább az évenként indexálás bevezetése. А 26. А javaslat abból а célból módosítja а családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvényt, hogy а gyermekgondozási segély kétharmadát utalványban is igénybe lehessen venni. Ebben az esetben а gyermekgondozási segély összege az ellátás másfélszeresével egészülne ki. А 27. és 28. А javaslat úgy módosítja а közszolgálati tisztvisel őkről szóló évi CXCIX. törvényt, hogy а közszolgálati tisztviselők alanyi jogává válhasson а részmunkaid ős foglalkoztatása 2 5 fő feletti munkahelyeken. А 29. és 30. -okhoz А javaslat célja, hogy а gyermekgondozási díj megosztásra kerüljön а kisgyermek édesanyja és édesapja között, ezzel gyermekgondozásra ösztönzi az apákat is. Hasonló intézkedésekke l több európai országban is találkozhatunk. Ezekre jellemző, hogy а gyermekek gondozásával összefüggő támogatások teljes összegét csak abban az esetben lehet igénybe venni, h a mindkét szül ő bizonyos id őt otthon tölt а gyermekével. А javaslata nemi esélyegyenl őség megteremtését is szolgálja а gyermek neveléséhez kapcsolódó gyermekgondozási díj esetében. А 31. Hatálybaléptető rendelkezés.

13 ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISELŐ Törvénviavasla t Kövér László úrnak az Országgy űlés elnök e Helyben Tisztelt Elnök Úr! Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján mellékelten benyújtom az egye s törvényeknek а gyermekek védelmét biztosító módosításáról szóló törvényjavaslatot. Budapest, január 21. Szabó Tímea független képviselő