EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010"

Átírás

1 6. Mérlegösszefüggések a gazdaságban, mikro- és makroszinten (Nemzetközi fizetési mérleg, külkereskedelmi mérleg, államháztartás, állami költségvetés, a vállalkozások egyszerűsített éves beszámolójának mérlege.) (készítette: Szabó-Papp Andrea) 1. Nemzetközi fizetési mérleg 1.1 A nemzetközi fizetési mérleg tartalmi és technikai kérdések, a fizetési mérleg szerepe A fizetési mérleg egy adott ország állampolgárai és a külvilág közötti ügyletek számszerű összegzése. A mérleg legfontosabb funkciója, hogy objektív információt nyújt az ország nemzetközi gazdasági pozíciójáról. Egy adott ország fizetési mérlegének alakulásában döntő szerepe van a külkereskedelmi mérleg (balance of trade) alakulásának. Ez a mérleg egy adott ország meghatározott időszak (rendszerint egy naptári év) összes exportját és összes importját állítja szembe, függetlenül attól, hogy az áru ellenértékének kiegyenlítése megtörtént-e vagy sem. Ezt a mérleget a vámstatisztikák adatai alapján állítják össze. A (nemzetközi) fizetési mérleg a nemzetgazdaságok jövedelemszámításának szerves részét képezi. A mérleg felöleli a valuta bel- és külföldiek között létrejött valamennyi tranzakciót. Általában egy évre készítik el az összesítést, de ismertek a rövidebb időszakra szóló (pl. negyedéves) fizetési mérlegek is. A fizetési mérleg a nemzetgazdaságot egy sajátos vállalkozásnak" tekinti. Ahogy egy üzletembernek az a célja, hogy eladható termékeket állítson elő, amelyekért cserébe hasznos dolgokhoz juthat, a gazdaság egészére vonatkozóan is fontos kérdés, hogy teljesítményét a külföld hogyan fogadja, mennyiben értékeli, a nemzetgazdaság által felkínált termékek mennyiben cserélhetők el hasznos - az ország számára szükséges javakra. Bizonyos körülmények között, ha a piaci viszonyok rendkívül kedvezőek, elképzelhető, hogy az ország nem kívánja e cserét azonnal megejteni, azaz a külföld által elfogadott teljesítményeinek egy részét csak később akarja ténylegesen elfogyasztani. Ilyenkor beszélünk a kereskedelmi mérleg többletéről. A fizetési mérleg legfontosabb funkciója, hogy átfogó képet adjon az ország devizamozgással járó tranzakcióiról. Ennek segítségével lehetővé válik a valuta árfolyamának - árának - előrejelzése, illetve az ország jövőbeni nemzetközi fizetőképességének felmérése. A politikusok számára a fizetőképesség megfelelő szinten tartása mindig is kiemelt feladatot jelentett. A gazdaságpolitika minősítésének nem elhanyagolható szempontja, hogy hogyan alakult az ország devizatartalékainak - arany és külföldi valutákból felhalmozott készleteinek - a szintje. A mérleg szaldójának ismerete sorsdöntő lehet, hiszen napjainkban biztosra vehető, hogy az egyensúlyhiány növekedése (az aktívum vagy passzívum fokozódása) előbb-utóbb meghatározott politikai lépéseket eredményez. A fizetési mérleg dinamikus egyensúlyban tartása olyan kemény követelmény, mely valamennyi kormányt arra kényszeríthet, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. Az intézkedések változatos formát ölthetnek; a piaci - közvetett jellegű beavatkozás mellett sor kerülhet elvileg a direktebb, adminisztratív lépésekre is. Üzleti döntések meghozatalakor ezek valószínűségének mérlegelése elengedhetetlen. 1

2 1.2 A fizetési mérleg összeállítása: a kettős könyvelés A fizetési mérleg alapvetően a kettős könyvelés elvére épül, mivel összeállításakor a tényleges ügyleteket, valamint az azokat kísérő pénzügyi folyamatokat egyaránt számba veszik. Ha a módszert megfelelően alkalmazzák, az ország külfölddel szembeni követelései, illetve tartozásai összegszerűen meg- egyeznek. Más szóval: könyvelési szempontból a fizetési mérlegnek mindig 0 szaldóval kell zárulnia. A könyvelési nullszaldó közgazdasági értelemben véve természetesen nem jelenti a nemzetközi fizetések egyensúlyát, ehhez a mérleg belső tartalmát kell elemezni. Az elemzésnél abból kell kiindulni, hogy a fizetési mérleg az ország és a külvilág között lebonyolódó pénzügyi folyamatokat összesíti egy meghatározott időszakra vonatkozóan. Bizonyos tételek egyértelműen flow" jellegű adatok, míg másutt az állományváltozás értéke kerül be a mérlegbe, tehát un. stock" jellegű adatokról van szó. A fizetési mérleggel kapcsolatos félreértéseknek (félremagyarázásoknak) igen gyakran a flow és stock adatok nem megfelelő kezelése az oka. A mérleg sorokból és két oszlopbál áll. A sorok a nemzetközi fizetések indítékait, a fizetési jogcímeket" tüntetik fel, az oszlopok pedig a követeléseket, illetve tartozásokat különítik el. Pozitív előjellel szerepelnek azok a tételek, melyek pénz (tőke) beáramlással járnak, a negatív tételek pedig az országból kiáramló tőke volumenét összegzik. A fizetési jogcímek száma igen eltérő lehet. A legtömörebb fizetésimérleg-formában három sor szerepel: a folyó fizetések, a magánszféra által eszközölt tőketételek, valamint a hivatalos tartalékok sora. Részletesebb elemzésnél a folyó fizetéseket a nemzetközi kereskedelem látható és láthatatlan tételeire, a termelési tényezők tulajdonához kötődő jövedelmek nemzetközi transzferére és az egyoldalú átutalásokra bontják. A tőkeforgalom esetében is általában megkülönböztetik a hosszú lejáratú (vagy lejárat nélküli) és az éven belüli tőkemozgásokat. Gyakran a direkt és portfolió tételeket is elkülönítik egymástól. A tőkeforgalmi tételek és a folyó fizetések közötti minőségi különbség lényege, hogy az előbbieknél a valutabelföldiek és külföldiek között devizakövetelések alakulnak ki, míg a folyó fizetések ilyen jövőben esedékes fizetési kötelezettségeket nem alakítanak ki. Valutabelföldiek a legkülönbözőbb pénzügyi tranzakciókat bonyolítják, hiszen árukat és szolgáltatásokat exportálnak vagy importálnak, tőke befektetéseket eszközölnek külföldön illetve hiteleket vesznek fel, vagy nem hitel jel- legű tóiét vonnak be külső forrásokból. Szabadon döntenek lépéseikről, hiszen döntéseiket piacgazdaságban csupán az motiválja, hogy mely ügylet eredményezi számukra a legkedvezőbb hozamot. Azt mérlegelik, hogy mikor járnak jobban, mikor jutnak nagyobb ellenértékhez. Ha bármit, továbbítanak" külföldre (árut, szolgáltatást vagy tőkét), nyilvánvalóan valamit kell kapniuk cserébe. Normális esetben az adott és kapott értéknek meg kell egyeznie. Fentiek alapján teljesen értelmetlen fizetésimérleg-deficitről beszélni. Kivételként csak az adományok, segélyek említhetők, mint ellenszolgáltatással nem járó tételek. Könyvelési szempontból azonban ennek is van ellentétele, hiszen az adománnyal egyező mértékben csökkennek a tartalékok. Ha kereskedelmi mérleg deficittel zárul, azaz az import meghaladja az exportált áruk értékét, az importőrök egy része nem fizetett reáltermékkel a behozott árukért, vagy pontosabban mások sem szállítottak többletárut a passzívum mértékében importált javakért, így az import egy részét hitelben vásárolták, vagy készpénzzel fizettek, esetleg a külföldön tartott aktívák (külfölddel szembeni követelések) egy részét használták fel az import kiegyenlítésére. Az is lehetséges, hogy a kereskedelmimérleg-passzívum nem a magánszféra külföldi aktíváinak értékét csökkenti, hanem a hivatalos tartalékok egy részét használják fel e célra. (A jegybank a többlet import értékében ad el devizát a piacon.) Bármely megoldást alkalmazzák is, a többlet import tőkebeáramlással jár. Reál vagy pénzügyi aktívák eladása külföldre egyaránt tőkeimportot eredményez, értéke a pozitív előjelű oszlopba kerül. Reál- vagy 2

3 pénzügyi aktívák vétele viszont az ország számára tőkekiáramlással jár, amely növeli a fizetési mérleg passzívumát. Eltekintve attól az esettől, amikor a kormány (pontosabban a jegybank) beavatkozik a devizapiaci folyamatokba, a magánszféra tőkeimportjának meg kell egyeznie a kereskedelmi mérleg deficitjével. Sajátos tételként említhetjük meg a Tévedések és kihagyások sorát, amely a számbavétel pontatlanságaiból fakad. 1.3 A fizetési mérleg típusai A fizetési mérlegnek különböző típusai ismertek. Az egyes mérlegek tartalma az eltérő szerkezetből következően különbözik egymástól. Attól függően, hogy a nemzetközi fizetéseknek, pénz és tőkeáramlásoknak mely területét veszik számba, az egyenleg számszerű értéke illetve információ tartalma módosul. Az egyes fizetésimérleg-típusok könyveléstechnikai szempontból abban különböznek, hogy más módon választják szét a szaldót kialakító, valamint a szaldót egyenlegező tételeket. Tulajdonképpen az a kérdés, hogy hol húzzuk meg a vonalat", mely az alaptételeket az egyenlegező tételektől elválasztják. A legszűkebb területet (bár bizonyos nézetek szerint a legfontosabb tételeket) a kereskedelmi mérleg fedi le, hiszen a szaldót kizárólag az áruexport illetve import alapján számítja ki. Minden más tételt egyenlegezőnek tekint. Tágabb kört ölel fel a folyó fizetési mérleg, mely a tőkeáramlásokat tekinti egyenlegező tételeknek, de a szaldót az összes egyéb fizetési jogcím figyelembe- vételével határozza meg. Ha a vonalat a hosszú lejáratú (és lejárat nélküli) tőketételek alatt húzzuk meg, tehát a szaldószámításból csak a rövid lejáratú tőkemozgásokat zárjuk ki, akkor kapjuk a fizetési alapmérleget. Bizonyos országok esetében indokoltnak tűnhet a rövid lejáratú tőkeáramlások szét- választása és aszimmetrikus könyvelése. Likviditási típusú fizetési mérlegnél a rövid lejáratú tökeexport-szaldót meghatározó tétel, míg az éven belüli töke beáramlást egyenlegező tételnek tekintik. Amennyiben a magánszektor teljes tőkeforgalmát szaldókialakító tényezőként veszik számításbab, egyenlegezés csak a hivatalos tartalékok állományváltozásaként következhet be. Az így készített összesítést nevezik hivatalos tartalékügyletek mérlegének A folyó fizetési mérleg A folyó fizetési mérleg tartalmazza a teljes áru és szolgáltatás kereskedelmi ügyletet, a nemzetközi, jövedelem transzfert, valamint az egyoldalú átutalásokat. A pozitív előjellel elkönyvelt (követelést megtestesítő) exporttételeket általában FOB árakon veszik figyelembe (FOB = költségmentesen hajóba rakva). Ez azt jelenti, hogy a mérleg nem tartalmazza az exportügylettel kapcsolatos egyéb (szállítási, biztosítási stb.) költségeket. Az importtételeket viszont általában a járulékos költségekkel növelt érétken könyvelik el, tehát CIF-árakkal (CIF = költség, biztosítás és fuvardíj) kalkulálnak. A kereskedelmi ügyleteket legtöbbször pénzátutalás követi. Az importőr cég megbízza (hazai) bankját, hogy az exportőr javára, annak bankja felé teljesítse a vételár átutalását. Előfordulhat természetesen, hogy az importőr cég önálló számlával rendelkezik az exportőr országban, tehát a vételár kiegyenlítése nem jár nemzetközi pénzmozgással. A látszat ellenére azonban az áruvásárlást ekkor is nemzetközi pénzmozgás követi, hiszen a fizetéshez az importőr külföldi aktívákat ad el, tehát az import értékével azonos mérvű tőkebeáramlásra kerül sor. A szolgáltatás kereskedelmet, s az abból adódó fizetéseket általában elkülönítik a hagyományos árukereskedelemtől, esetleg láthatatlan kereskedelemként jelölik. A szolgáltatás kereskedelem igen heterogén kategória, a címszó mögött rendkívül különböző jellegű tevékenységek találhatók. Egyes országok a termelési tényezők nemzetközi áramlásával járó - külföldön realizált - jövedelmek átutalását is e sorban tüntetik fel. Bár a gyakorlat azt mutatja, hogy valamilyen módon mindig megkülönböztetik a termelési tényezők átadásával, illetve a nem termelési tényezőkkel kapcsolatos szolgáltatásokból fakadó 3

4 nemzetközi jövedelmeket. Hagyományos értelemben véve a szolgáltatások az áruk rendeltetési helyre való eljuttatásával kapcsolatos tevékenységeket jelentik, így pl. szállítás, szállítmányozás, biztosítás, pénzügyi-fizetéstechnikai szolgáltatások, illetve a turizmussal járó fizetések. Az áru és szolgáltatás kereskedelem, illetve ezen belül a termelési-nem termelési tényezőkkel kapcsolatos szolgáltatások elkülönített számbavételekor érdemes a következőkre utalnunk. A termelési tényezők (munkaerő és töke) nemzetközi áramlásakor egyik ország a másik rendelkezésére bocsátja felesleges" tényezőit, az ezeket követő jövedelem átutalások volumene tulajdonképpen a felhasználó (az importőr ország) inputjától" függ. Az egyoldalú átutalások vagy egyoldalú juttatások" azon összegeket tartalmazzák, melyeket a valutabelföldiek ellenszolgáltatás nélkül kapnak. Ezekért sem a jelenben, sem a jövőben semmiféle fizetségre nem kötelesek. Az országba beérkező egyoldalú átutalások természetesen a pozitív oszlopba kerülnek. A magánszféra vonatkozásában ide sorolhatók a külföldről kapott ajándékok. Néhány ország a külföldön dolgozó vendégmunkások által hazautalt összegeket is ide sorolja, hiszen egyoldalú" jellegükhöz aligha férhet kétség. A hivatalos szférát illetően az adományok, a teljesen térítésmentes segélyek említhetők meg. A folyó fizetési mérleg végeredményben a nemzetgazdaság nemzetközi jövedelemteremtő képességét tükrözi. A mérleg aktívuma azt mutatja, hogy az ország nemzetközi versenyképességének és külpiaci pozíciójának függvényében milyen mértékű nettó jövedelemre tud szert tenni A tőkemérleg A tőke- (forgalmi) mérleg minden olyan nemzetközi ügyletet tartalmaz, mely a valutabelföldiek külföldi magánszemélyekkel szembeni követeléseinek vagy tartozásainak az értékét módosítja. A tőkeforgalmi mérlegben szereplő ügyletek ilyen értelemben állományváltozást jeleznek; a magánszféra külföldi aktíváinak illetve passzíváinak állományában bekövetkező változást számszerűsítik. A tőkeforgalom igen különböző fajta ügyletekből tevődik össze, így bizonyos csoportosítás, az ügyleteknek meghatározott szempontok szerinti bontása elengedhetetlen. Az elhatárolásnak közismerten legfontosabb szempontja az eszközök hivatalos vagy magánjellege, de az ügyleteket az eszközök lejárata, valamint direkt és portfólióbefektetések szerint is bontják. A közvetlen befektetések olyan külföldi aktívák megvásárlását jelentik, ahol a befektető a vállalkozást bizonyos mértékben ellenőrizni tudja, pontosabban annak menetét folyamatosan követheti, s bizonyos fokú döntési részvételhez jut. A befektetésnek tehát nem az a célja, hogy likvid eszközökhöz jusson, melyeket bármikor továbbadhat. A portfolió-beruházások esetén a befektető tőkerészesedése nem teszi lehetővé az ellenőrzést. A befektető külföldi részvényeket vagy kötvényeket vásárolva kívánja hozamát növelni, de a tőke működtetést nem tudja befolyásolni, illetve ellenőrizni. (Pl. külföldi kormányok által kibocsátott kötvények megvétele.) A kölcsöntőkeügyletek lejárat szerinti bontását az indokolja, hogy fizetési mérleg szempontból igen eltérő a rövid, illetve hosszabb lejáratú befektetések hatása. A rövid lejáratú ügyletek a fizetési mérlegnek igen labilis, a jövőt illetően bizonytalan hatású tényezői. A hosszabb lejáratú tranzakcióknál sem lehet kizárni, hogy a futamidőn belül - tehát a tényleges lejárat előtt - sor kerül a tőke ellenkező irányú áramlására, de ennek valószínűsége jóval csekélyebb, mint a likviditási preferenciát egyértelműen jelző rövid lejáratú tőkeügyleteknél. A tőkeügyletek lejárat szerinti elkülönítése csak formálisan történhet meg, igen nehéz egy-egy üzlet lejáratát ténylegesen előre meghatározni. Külföldi aktívák vásárlása mindenkor a fizetési mérleg tőkeforgalmi részlegében a tartozások között (negatív előjelű tételként) szerepel, hiszen e tranzakciók tőkekiáramlással járnak. 4

5 1.3.3 A hivatalos tartalékok mérlege" A fizetési mérleg folyó tételeit, valamint a tőkeforgalmi mérleget a hivatalos tartalékok mérlege követi. E harmadik részmérlegben szerepelnek általában az un. egyéb tételek, melyek egyértelműen egyetlen címszó mögé sem sorolhatók be, illetve a tévedések és kihagyások sora. Ez utóbbi beiktatását az teszi szükségessé, hogy bizonyos tranzakciók számbavételére technikai okokból nem kerülhet sor a folyó (mérlegkészítési) időszakban, illetve így korrigálhatok az árfolyam mozgásokból származó torzítások. E részmérleg legfontosabb eleme kétségtelenül a hivatalos tartalékok állomány változása, valamint a külföldi hivatalos szervekkel szembeni kötelezettségek tétele. A tartalékok növekedése a jegybank külfölddel szembeni követelésállományának emelkedését jelenti, negatív előjellel kerül számbavételre. A tartalékok csökkenése viszont a kötelezettségek növekedéseként pozitív tételként jelenik meg a mérlegben. A tartalékok nettó változása e két tételt együttesen vizsgálja. A tartalékokat alapvetően külföldi devizákban tartják, illetve bizonyos mértékben aranyat halmoznak fel a jegybankok. A tartalékokat a jegybank értelemszerűen befekteti; az eszközök likvid jellegét megőrizve valamilyen rövid lejáratú formában tartják a tartalékokat. 1.4 A fizetésimérleg-szaldó értelmezése Igen gyakran beszélünk fizetésimérleg-deficitről, -passzívumról, netán hiányról, más országokkal kapcsolatban az aktívumot, a fizetésimérleg-többletet emlegetjük. Bármely irányú egyensúlyhiány alakuljon is ki egy országra nézve, a fizetésimérleg-szaldó üzenete" azonos: valami rosszul alakul a gazdaságban, így valószínűleg - rövid időn belül - meghatározott változások következnek be, amelyekre a kormány eltérően reagálhat; a kormányzati lépések esetleg ösztönözik e folyamatok beindulását, esetleg fékezni próbálják, de előfordulhat, hogy a kormány szabad utat enged a korrekciós mechanizmusoknak, tehát azokba nem kíván beavatkozni. Az egyensúlyhiány értelmezéséhez, illetve minősítéséhez feltétlenül foglalkozni kell a fizetési mérleg autonóm és igazodó (gyakran egyenlegezőnek nevezett) tételeivel. Azon tranzakciókat tekintik autonóm jellegűnek, amelyek volumene teljesen független az egyéb fizetésimérleg-tételektől, nem tekinthetők más jogcímen regisztrált devizaügyletek természetes következményének. Az igazodó tételek viszont egyértelműen levezethetők valamilyen más fizetési jogcímből, azaz más ügyletek logikus következményeinek tekinthetők. Más megközelítésben az autonóm tételek a vonal felett" találhatók, míg az egyenlegező tételeket a vonal alatt" tüntetik fel. Mindkét esetben igaz, hogy az autonóm és egyenlegező tételek összege nulla. Fentiek alapján a fizetési mérleg szaldóját közgazdasági szempontból (eltekintve a könyvelési technikától) az autonóm tételek alapján vizsgálhatjuk. A fizetési mérleg akkor zárulhat aktívummal, ha az autonóm jellegű bevételek (követelések) értéke meghaladja az autonóm jellegű kiadásokat (tartozásokat). Deficit esetén az autonóm tételek nettó értéke negatív előjelű. Az árukereskedelem és a hosszú lejáratú tőkeügyletek alapvetően autonóm jellegűek, míg a rövid lejáratú tőkemozgások zömét igazodó típusúnak tekintik. A fizetési mérleg elemzésekor a három részmérleg szaldója áll a középpontban. A leggyakrabban vizsgált szaldó a folyó fizetések, illetve a kereskedelmi forgalom mérlegének egyenlege. 5

6 1.5 Külkereskedelmi mérleg Egy adott ország külföldre irányuló áruexportjának és a külföldről származó áruimportjának egyenlege egy évre vetítve. A külkereskedelmi mérlegbe be kell állítani minden olyan árut, mely az országhatárt átlépte, függetlenül attól, hogy a pénzügyi teljesítés megtörtént-e. +előjellel szerepelnek az exportból származó bevételek, -előjellel az importra fordított kiadások. A külker mérleg csak árumozgást tükröz, egyenlege lehet: - aktív: export>import - passzív: export<import - nullszaldós: export=import Egy ország számára az a kedvező, ha a mérleg aktív, mert ez jelzi a gazdaság teljesítményét, felértékeli az adott ország nemzeti valutáját és növeli a külkereskedelmi tőkebefektetők bizalmát az adott országgal szemben. A külker mérleg aktívumából származó előnyök: nő az ország valutatartaléka, a nemzeti valuta felértékelődik, olcsóbb lesz az import, javul az ország nemzetközi megítélése, a gazdasági teljesítmény növekedéséből adódóan. De hátrányt is okozhat, hiszen ha a növekvő kivitelt nem követi a kínálat fokozódása, az inflációhoz vezet. 6

7 2. Államháztartás, állami költségvetés Az államháztartás két szintre és négy alrendszerre bontható. A központi kormányzat szinten a legfontosabb szereplő a központi költségvetés. Emellett ide tartozik a két társadalombiztosítási alap (Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíj-biztosítási Alap) és az elkülönített állami pénzalapok. A második szint a helyi önkormányzati szektor. Az államháztartáson belüli gazdálkodás és elszámolás szabályait az Államháztartási törvény (1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról) és az ehhez kapcsolódó kormány- és pénzügyminiszteri rendeletek szabályozzák. A magyar adórendszer A magyar adórendszer durván az éves GDP 38-39%-át centralizálja. A bevételek túlnyomó részét a központi adók adják. A központi adókkal kapcsolatos adóigazgatási tevékenységet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) látják el. Az államháztartás második szintjén lévő önkormányzatok helyi adók kivetésére jogosultak. A helyi adóhatóság a helyi önkormányzat jegyzője. A helyi adók az összes hazai adóbevétel 6%- át teszik ki. Központi adók és adójellegű bevételek a magyar adórendszerben Közvetlen adók Közvetett adók Adójellegű bevételek Gazdasági társasági adó Általános forgalmi adó Munkaadói járulék (egy kulcs) (összfázisú) Pénzintézeti társasági adó Fogyasztási adó (egyfázisú) Munkavállalói járulék (egy kulcs) Személyi jövedelemadó Jövedéki adó (egyfázisú) Társadalombiztosítási járulék (sávos, többkulcsos) Gépjárműadó Importforgalmi adó vám Egészségügyi hozzájárulás A helyi adók rendszere Magyarországon Adónem Közvetett adók Helyi iparűzési adó Az adóalap a vállalkozások korrigált árbevétele. Idegenforgalmi adók Kivethető vendégéjszakákra, ill. üdülőépületekre. Építményadó Kivethető az építmény területe, ill. értéke alapján. Kommunális adó Kivethető magánszemélyekre és vállalkozásokra. Telekadó Belterületen elhelyezkedő beépítetlen földterületekre kivethető adók. 2.1 A központi költségvetés, mint az államháztartás meghatározó alrendszere A központi költségvetés minden ország államháztartási rendszerében meghatározó szerepet tölt be. Ezen a szinten jelentkeznek az állam szuverenitásából adódó bevételek, illetve ez a szint mondhat le a szuverenitásból adódó gazdasági előjogok egy részéről akár az államháztartás más szintjei, illetve a magángazdasági szereplők részére. A központi költségvetés elfogadása, végrehajtásának ellenőrzése a képviseleti demokrácia egyik legfontosabb közjogi aktusa. A központi költségvetés elfogadása és a végrehajtásról szóló beszámolás törvényi formában történik. E törvény jellemzően a kiadásokról és az esetleges hiányfinanszírozás módjáról dönt. A bevételi oldal törvényi szabályozása más törvényekben, jellemzően az éves költségvetési ciklusnál hosszabb időtávra történik. 7

8 A költségvetés elkészítésének és végrehajtásának folyamata jellemzően a következő fázisokra bontható: 1. A költségvetés koncepciójának a végrehajtó hatalom (kormány) általi kidolgozása és a parlamentnek történő benyújtása. 2. A koncepció parlamenti határozattal történő elfogadása után a részletes költségvetés kidolgozása és benyújtása. A költségvetési törvényjavaslatot a kormány az országgyűlés elé terjeszti. E javaslat mellé mellékelni kell a fejezetek bevételi és kiadási főösszegeit, valamint a hiány tervezett mértékét tartalmazó összefoglaló táblákat. Az Országgyűlés az általános vita után határozatban fogadja el a fejezetek és alapok kiadási és bevételi főösszegeit, valamint a hiány mértékét. 3. A benyújtott költségvetés részletes vitája, amikor a változások már csak az elfogadott koncepció keretein belül lehetségesek. A vita lezárása után a törvény elfogadása és kihirdetése. 4. A költségvetés végrehajtása. Amennyiben a végrehajtás során az elfogadott költségvetéstől eltérő folyamatok következnek be, akkor a törvényhozás pótköltségvetés készítésére kötelezett, amelyet törvény formájában fogadnak el. 5. A végrehajtás lezárásaként a végrehajtó hatalom benyújtja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóját, amelynek elfogadása esetén a parlament zárszámadási törvényt alkot. A központi költségvetés fejezetekre tagolódik. A fejezeteket az éves költségvetési törvény (2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről) határozza meg. A központi költségvetésben fejezeteket alkothatnak: a különböző államhatalmi szervek, a különböző minisztériumok, az egyes országos hatáskörű szervek, a költségvetés nemzetközi leszámolási és az államadósság költségvetési elszámolásai. A költségvetési fejezetek címekre és alcímekre tagozódnak. A költségvetési cím és alcím szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összessége. A tovább részletezett tételeket előirányzat-csoportoknak nevezik. Ezen előirányzat csoportok: a működési költségvetés, felhalmozási kiadások, célelőirányzatok, fejezeti általános tartalék, beruházási célprogramok. A költségvetési kiadások között elkülönítetten kell kezelni a következő tételeket: Általános tartalék: Ennek célja az előre nem tervezett kiadások és elmaradt bevételek fedezése, maximálisan a központi költségvetés kiadási főösszegének 2, minimálisan 0,5%- a. Céltartalék-előirányzat: Az évközi kormányzati intézkedések fedezetéül szolgál, amelynek célját és rendeltetését a költségvetési törvényben meghatározták, azonban ezen előirányzat fejezet, cím, alcím szerinti felhasználásának pontos megoszlása nem ismert. Kiemelt beruházások és felújítások: Kiemeltnek számít minden, a kiadási főösszeg 0,2%- át meghaladó program, illetve az, amit a törvényalkotó, illetve a kormány annak minősít. Beruházások Felújítások Személyi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai 8

9 Dologi kiadások A költségvetési törvény által meghatározott célfeladatok kiadásai. Egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások. A központi költségvetést a költségvetési törvény összefoglaló táblázatban is közli. Ezen összefoglaló táblázat a központi költségvetés bevételeit a következő taglalásban mutatja be: 1. A gazdálkodó szervek befizetései. E tételek nem tartalmazzák a pénzintézetek társasági adó befizetéseit. 2. A fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételek. 3. A lakossági befizetések. 4. A központi költségvetési szervek saját bevételei. 5. A támogatási célprogramok saját bevételei. 6. Központi beruházások saját bevételei. 7. A központi költségvetési szervektől származó befizetések. 8. A helyi önkormányzatok befizetései. 9. Az elkülönített állami pénzalapok befizetései. 10. Az állami, kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések. 11. A pénzintézetek társasági adója. 12. A Magyar Nemzeti Bank befizetése. 13. Egyéb bevételek. 14. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek. 15. Privatizációs bevételek. A kiadások a következő bontásban szerepelnek e pénzforgalmi mérlegben: 1. A gazdálkodó szervezetek támogatása. 2. Fogyasztói árkiegészítés, lakástámogatások, garancia és hozzájárulása tb-alapok kiadásaihoz, ill. a tb közreműködésével folyósított ellátások. 3. A központi költségvetési szervek támogatásai. 4. A társadalmi önszerveződések támogatásai. 5. A helyi önkormányzatok támogatása. 6. Az elkülönített pénzalapok támogatása. 7. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásai. 8. Adósságszolgálat, kamattérítés. 9. Az MNB elszámolásokkal kapcsolatos kiadás. 10. Egyéb kiadások. 11. Általános tartalék. 12. Céltartalék. 13. Kormányzati rendkívüli kiadások. 14. Az állam által vállalt kezességek érvényesítése Bevételek Az államháztartás a feladatai ellátásához szükséges pénzeszközöket alkotmányosan szabályozott hatalmi pozíciója révén szerzi meg. Emellett más módokon is realizál bevételeket. A bevételek főcsoportjai a következők: A magánjogi szektorból származó közjogi bevételek: különböző adók, illetékek és járulékok. A magángazdaságból származó, a piacon realizált bevételek: az állami vagyon hasznosításából származó bevételek (privatizációs bevétel, osztalékbevétel, bérleti díj); a 9

10 költségvetési szervek által nyújtott szolgáltatások igénybevétele esetén fizetett különféle térítési díjak; valamint az állami monopóliumokból és a koncesszióból származó bevételek [koncesszió lehet közszolgáltatási célú (közutak és műtárgyai, közművek működtetése stb.) és az állami monopólium jogán (szerencsejáték, kábítószerek előállítása és forgalmazása stb.) végzett tevékenységek koncesszióba adása]. Egyéb bevételek: Hitelfelvétel, különböző adományok, segélyek. Gyakorlatilag ezek olyan bevételek, amelyek esetiek és jelentőségük, súlyuk viszonylag kicsi. A bevételek másik csoportosítását jelenti az, amikor megkülönböztetik az elsődleges bevételeket és a finanszírozási bevételeket. Az állami szerepvállalás tartós feltételeit az elsődleges bevételek biztosítják. A finanszírozási bevételek szokásos bevételek és kiadások időbeni eltéréseiből adódó átmeneti likviditási problémák megoldását szolgáló likviditási hitelek, a költségvetés hiányát finanszírozó hitelek, illetve jövőbeni jövedelmet megelőlegező fejlesztési hitelek lehetnek. A bevételek megkülönböztethetőek úgy is, mint folyó vagy működési, illetve felhalmozási és tőkebevételek. A tőkebevételeken az állami vagyon hasznosításából keletkező vagy beruházási célra a magánszektorból vagy más kormányzati szintről kapott bevételeket értjük. A folyó bevételek az elsődleges jövedelmek azon része, amely a tőkebevételeken felül áll Kiadások Az államháztartás kiadásai jelentik az allokációs és elosztási funkcióérvényesítésének fő eszközét és jelentős mértékben segítik a stabilizációs funkció érvényesülését. A közgazdaságtan elsősorban a makroökonómiai hatásuk alapján igyekszik a kiadásokat csoportosítani. Ezen érdeklődés mögött a stabilizációs funkció húzódik meg, és elsősorban a kiadásoknak a keresletre gyakorolt hatására irányul. Eszerint megkülönböztetjük: az igazgatási, védelmi és adminisztratív kiadásokat, az anyagi és humán szolgáltatások biztosításával, a különböző infrastruktúra-elemek fenntartásával kapcsolatos működési és beruházási kiadásokat, a háztartásoknak biztosított pénzügyi transzfereket, a vállalati szektornak nyújtott transzfereket. A kormányzat tipikus kiadási programjai: 1. Honvédelem A honvédelem az egyik legjelentősebb állami funkció és a tiszta közjavak kevés példáinak egyike. A modern államokban a fegyveres erőket civil kontroll és kormányzati irányítás alatt tartják. A honvédelemben alkalmazott javak egy része más célra nem használható és békeidőben nem is használódik el. A honvédelmi beszállítók az ágazat nagy K+F igénye miatt jellemzően monopol- vagy oligopol-helyzetben vannak. 2. Egészségügy Az egészségügyi rendszer meglehetősen összetett. Ide tartoznak a klasszikus közjavak (pl. közegészségügy), meritorikus (olyan javak, amelyeket biztosíthatna a magánpiac is, mégis a politikai piac gondoskodik róluk) javak (járványügyi és más jellegű prevenció) és klasszikus klubjavak (gyógyítás, utógondozás, rehabilitáció). Az első két szegmens kezelése a mai vegyes gazdaságokban egyértelműen eldöntött, ezek a közkiadások részét képezik. A gyógyító szolgáltatások megszervezhetők ingyenesen, tehát adókból fizetett szolgáltatásokként. Lehetséges a társadalombiztosítási alapon szervezett gyógyító ellátás. nem kizárt az üzleti biztosítási alapon szervezett gyógyítás. 3. Szociális kiadások Szociális programoknak nevezik azokat a kormányzati kiadásokat, amelyek valamely társadalmi csoport számára pénzt vagy természetbeni ellátást biztosítanak. Ilyen csoportok 10

11 lehetnek a következők. - az alacsony jövedelműek, a munkanélküli-ellátó rendszerből kihullottak, hajléktalanok, - többgyermekes családok, - mozgássérültek, pszichiátriai betegek, világtalanok, - lakással nem rendelkezők. Ezen ellátásokat jellemzően a központi kormányzat, esetleg az önkormányzatok közreműködésével folyósítják. 4. Oktatás A világon szinte mindenütt meritorikus jószágként kezelik az ifjúság oktatását. Az alap- és középfokú oktatás általában tandíjmentes, gyakran ingyenes. A szakoktatás folyhat teljes egészében a magánszektorban, de részben vagy egészben az állami szakképzési intézményekben (ez főleg akkor gyakorlat, ha a szakképző intézmények lényeges általános műveltségi és közismereti képzést - pl. érettségi nyújtanak. A felsőoktatásban is vegyes a kép. Az ingyenességtől a kvázi ingyenességen (tandíjmentesség) át a díjfizető szolgáltatásként történő működtetés ugyanúgy előfordul, mint a teljesen piaci alapú képzés. A kormányzati szektor keretei között működő oktatás gyakran keveredik szociális támogatási funkciókkal (ösztöndíjrendszer, tankönyvvásárlási támogatások stb.). A felnőttoktatás főszabályként magánjószágként, piaci és kvázi piaci jószágként működik. 5. Nyugdíjbiztosítás A nyugdíjrendszer az időskori és a rokkantságból származó keresőképtelenség kezelését szolgálja, társadalombiztosítási alapon (létezik magánbiztosítás is!!!). A társadalombiztosítás bevételeit kötelező járulék fizettetésével szerzi. E járulékokat fizethetik a munkavállalók és/vagy munkaadók Egyenleg A költségvetési mérleg egyenlege legáltalánosabban a bevételek és a kiadások különbsége. A gyakorlatban e mérlegek soha nincsenek egyensúlyban. Szuffict a kiadásokat meghaladó bevételek esetén jön létre, míg az ellenkező esetben deficitről beszélünk. A jellemző helyzet a deficites állapot. A kiadások és a bevételek különbsége, illetve az államadósság értelmezhető az államháztartás egészére, valamint alrendszereire külön-külön. Az államháztartási deficit számításakor figyelembe kell venni az összes alrendszer deficitjét, kiszűrve a különböző alrendszerek egymás közötti tartozásait. A deficithez hozzá tartozik az állami tulajdonú vállalati szektor adóssága is. Az államháztartás és különböző alrendszerinek egyenlege fontos makroökonómiai mutató, mivel a kormányzati szektor kiadásaival, jövedelem-elvonásaival számottevő hatást gyakorol az aggregált keresletre és kínálatra, a foglalkoztatottságra, a pénzés tőkepiacra. A kormányzati szektor keresletre gyakorolt hatását, annak változását az államháztartás egyenlegének mozgása érzékelteti a legjobban. Ez szándékolt (fiskális politikai) és nem szándékolt (kormányzati tökéletlenségek) együttes hatásainak eredője. A közgazdasági elemzések, a gazdasági és pénzügyi politikának e kategória központi mutatója, illetve célváltozója. Másfelől a deficit különböző (elsősorban pszichológiai) okokból a kormányzati tevékenység sikerességének egyik (politikai) indikátor. A költségvetési egyenleg az államháztartási szektor működtetése szempontjából is fontos jelzőszám. Az előbbieken túl jelzi az államháztartás vagy valamely alrendszerének finanszírozási igényét. 2.2 Társadalombiztosítási alapok A magyar államháztartásban az egészségügyi szolgáltatást az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza. Az alap bevétele adószerűen működő egészségbiztosítási hozzájárulás. Az alap kezelője az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. 11

12 A nyugdíjakat a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozzák. Bevétele a nyugdíjjárulék. Az alap kezelője az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. Az alapok bevételei a munkavállalók és a munkáltatók által fizetett járulékokból származnak. A járulékokat a központi adóhatóság (APEH) szedi be. 2.3 Elkülönített állami pénzalapok Elkülönített pénzalapokat speciális szükségletek finanszírozására hoznak létre. Forrásaik alapvetően államháztartáson kívüliek, költségvetési támogatásaik speciális célzott adójellegű befizetések és hozzájárulások. 2.4 A helyi önkormányzati szektor A helyi önkormányzatok települési és megyei önkormányzatok. Az alkotmány a helyi önkormányzatok gazdasági alapjait a saját bevételre való jogosultságban, az állami hozzájárulásokban és támogatásokban, és az önkormányzati vagyonban jelölte meg. A saját bevétel az adókon kívül származhat a szolgáltatási díjakból és a vagyonhasznosítási bevételekből. Az állami hozzájárulások fontos részét adják az átengedett központi adók (gépjárműadó egésze, a személyi jövedelemadó egy része). Az állami támogatásokat a központi forrásszabályozás allokálja az önkormányzatokhoz. A központi forrásszabályozás biztosítja az adómegosztást és a különböző normatív és nem normatív állami hozzájárulásokat. 12

13 3. Egyszerűsített éves beszámoló A gazdálkodó a működésről, vagyoni és pénzügyi helyzetéről, az üzleti évről a könyvek lezárását követően, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni magyar nyelven. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. A számviteli törvényekben előírtakon túlmenő, további információkat kell a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben a számviteli törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót a részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték. Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót az a vállalkozó, ahol az üzleti év a naptári évtől eltér. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést nem kell készíteni. Az egyszerűsített éves beszámoló az éves beszámolótól abban tér el, hogy az éves beszámoló a mérleg- és eredménykimutatásnak csak az összevont, fő adatait (nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit) tartalmazza, kiegészítő melléklete is néhány adattal kevesebb és nem tartalmaz üzleti jelentést. A mérleg bármelyik változatának adatai fontos információforrást jelentenek az elemzéshez, hiszen ezek alapján vizsgálható a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének alakulása, továbbá az eszközök és források összetételének változása. A mérlegből származnak a tőkeszerkezeti mutatók, az adósságállományra vonatkozó mutatók és a likviditási mutatók alapadatai. Az eredmény-kimutatás a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, s a mérleg szerinti eredmény kialakulását mutatja be, megállapítható belőle, hogy - melyek az eredményt előidéző fő tényezők, - az adózás előtti eredmény hogyan oszlik meg a tulajdonosok, az állami költségvetés és a vállalkozásnál maradó részre - a jövedelmezőségi szempontból támpontul szolgálhat a jövőbeni döntésekhez. Az eredmény-kimutatás adataiból számított mutatószámok jól hasznosíthatók a jövedelmezőség és a hatékonyság elemzése területén. A kiegészítő mellékelt célja a vállalkozásról olyan információk rendszerbe foglalt közlése, amellyel hozzájárulhatnak, hogy a beszámolót tanulmányozó megbízható, való képet tudjon formálni a vállalkozás jelenlegi és részben a jövőbeni vagyoni-pénzügyi helyzetéről. 13

14 3.1 Vállalkozások egyszerűsített mérlege Eszközök Források A. befektetett eszközök D. saját tőke I. immateriális javak I. jegyzett tőke II. tárgyi eszközök II. jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. befektetett pénzügyi eszközök III. tőketartalék B. Forgóeszközök IV. eredménytartalék I. készletek V. lekötött tartalék II. követelések VI. értékelési tartalék III. értékpapírok VII. mérleg szerinti eredmény IV. pénzeszközök E. céltartalék C. aktív időbeli elhatárolások F. kötelezettségek Eszközök összesen I. hátrasorolt kötelezettségek II. hosszú lejáratú kötelezettségek III. rövid lejáratú kötelezettségek G. passzív időbeli elhatárolások Források összesen A.) Befektetett eszközök: azok a vagyontárgyak, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetve vagy közvetlenül tartósan, azaz 1 évnél hosszabb ideig szolgálják. I. immateriális javak: nem anyagi javak, melyek egy éven túl közvetlenül szolgálják a vállalati tevékenységet (vagyoni értékű jogok, üzleti vagy cégérték, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, alapítás, átszervezés aktivált értéke, immateriális javak értékhelyesbítése) II. tárgyi eszközök: azok az anyagi eszközök, amelyek tartósan közvetlenül vagy közvetve szolgálják a vállalati tevékenységet (ingatlanok, műszaki gépek, berendezések, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, beruházásokra adott előleg, tárgyi eszközök értékhelyesbítése) III. befektetett pénzügyi eszközök: más vállalatba befektetett pénzeszközök, hogy tartós jövedelemre (kamat, osztalék) tegyek szert, hogy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjek el (részesedések, ép-ok, adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése) B.) Forgóeszközök: egy évnél nem hosszabb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet, általában egy termelési ciklusban vesznek részt. I. készletek: általában eredeti alakjukat elveszítik a termelés során (anyagok, áruk, készletekre adott előlegek, állatok, befejezetlen és fékész termelés, késztermékek) II. követelések: pénzértékben kifejezett, másik fél által elismert fizetési igények (követelések áruszállításból és szolgáltatásból, váltókövetelések, alapítókkal szembeni követelések, egyéb követelések) III. értékpapírok: eladásra vásárolt kötvények, saját részvények, eladásra vásárolt részvények, egyéb értékpapírok IV. pénzeszközök: pénztár, bankbetét C.) Aktív időbeli elhatárolások: az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. 14

15 Eredményt javító elszámolás, amely kiterjed a bevételekre (növeli) és a költségekre (csökkenti). D.) Saját tőke: a vállalat vagyonának saját forrása, alapvetően azt fejezi ki, hogy a tulajdonosok milyen összeget bocsátanak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére. Két részből áll: a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott rész; a működés során elért eredményből gyarapodott rész I. jegyzett tőke: a társaságok alapításakor a cégbíróságon bejegyzett saját tőke (tulajdonosok befektetése névértéken) II. jegyzett, de még be nem fizetett tőke: ez az összeg a tulajdonosok részéről még nincs kifizetve, nem bocsátották a vállalkozás rendelkezésére III. tőketartalék: tulajdonosok által a jegyzett tőkén felül teljesített befizetések, melyeket véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátottak, de osztalék fizetésére vagy szavazati jogra nem jogosít IV. eredménytartalék: előző évek működésének mérleg szerinti eredménye V. lekötött tartalék: a tőketartalék és az eredménytartalék lekötött összegeit tartalmazza elkülönítetten VI. értékelési tartalék: a befektetett eszközök meghatározott elemeinél fordul elő akkor, ha a piaci érték magasabb a könyv szerinti értéknél VII. mérleg szerinti eredmény: az adott üzleti év eredményéből a vállalkozásnál maradó összeg (vagyongyarapodás vagy csökkenés) E.) Céltartalék: tárgyévi adózás előtti eredményt csökkentjük a várható veszteségekkel és kötelezettségekkel (céltartalék a várható veszteségekre, céltartalék a várható kötelezettségekre, egyéb céltartalékok). F.) Kötelezettségek: különféle szerződésekből jogszerűen származó pénzértékben kifejezett tartozások. I. hátrasorolt kötelezettségek: olyan hosszú lejáratú kötelezettségek, egy év eltelte után fizetendő tartozások, amelyeket a tulajdonosok előtti utolsó helyen lehet kiegyenlíteni. II. hosszú lejáratú kötelezettségek: egy éven túli kötelezettségek (beruházási és fejlesztési hitelek, egyéb hosszú lejáratú hitelek, hosszú lejáratra kapott kölcsönök, tartozások kötvénykibocsátásból, alapítókkal szembeni kötelezettségek, egyéb) III. rövid lejáratú kötelezettségek: egy évnél nem hosszabbak (vevőktől kapott előleg, kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból, váltótartozások, rövid lejáratú hitelek, kölcsönök, egyéb rövid lejáratú kötelezettségek) G.) Passzív időbeli elhatárolások: a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevétel, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi, valamint a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra. Eredményt rontó elszámolások, kiterjed a bevételekre (csökkenti) és a költségekre (növeli). 3.2 Eredménykimutatás 15

16 A. Üzemi/üzleti tev. eredménye I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítményének értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások B. Pénzügyi műveletek eredménye VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai C. Szokásos vállalkozási eredmény D. Rendkívüli eredmény X. Rendkívüli eredmény XI. Rendkívüli ráfordítások E. Adózás előtti eredmény F. Adózott eredmény XII. Adófizetési kötelezettség G. Mérleg szerinti eredmény Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, mely egy adott időszakra vonatkozóan a Számviteli törvény által előírt szerkezetben, összevontan és értékben tartalmazza a gazdálkodó bevételeit és ráfordításait, valamint a vállalkozónál maradó adózott és mérleg szerinti eredményt. Az eredmény megállapítása a vállalkozás valamennyi tevékenységéből származó hozamok és költségek (ráfordítások) összegzése és összehasonlítása, meghatározva az érdekhordozóknak járó összegeket is: az állami költségvetésnek járó társasági adót, a tulajdonosoknak fizetendő osztalékot (részesedést), a társaságnál maradó, saját tőkét gyarapító (vagy csökkentő) mérleg szerinti eredményt Az eredménykimutatás célja egyrészt az eredmény keletkezésére ható tényezők összegzett hatásainak számszerűsítése, informatív célból az egyes eredménykategóriák jól elkülönített meghatározása, másrészt a vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredmény megállapítása Kiegészítő melléklet A kiegészítő mellékletben azokat az adatokat kel szerepeltetni, amelyek a vállalkozó vagyoni helyzetének, működési eredményének megbízható és valós, a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérleg, és az eredmény-kimutatásban szereplő adatokon túlmenően szükségesek. 16

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA!

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA! Bevezetés a számvitelbe A vállalkozás vagyona Kettős megközelítés: A számvitel vagyonfelfogása 1. Az újratermelési folyamat melyik szakaszában van? 2. Honnan származik ez a vagyon rész? Dr. Pál Tibor Rendeltetés

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák)

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák) MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sorok) 55 999 937-103 742 764 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03. - 09. sorok) 2 029-3 942 03. Alapítás- átszervezés aktivált értéke - - 04.

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2013 Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- év tásai 1 A. Befektetett eszközök 268 396 255 285 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

MÉRLEG A változat - Eszközök (aktívák) 6720 Szeged, Tisza L. krt. 24. 11090081-9329-113-06 MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák) 1 A A. Befektetett eszközök 2 151 127 0 2 605 249 2 I I. Immateriális javak 7 061 6 196 3 Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE ESZKÖZÖK (aktívák) ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE Tervadat 2014.év 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+17.) 739 644 712 382 703 558 02. I. Immateriális javak (03.-09.) 15 846 12 883 23 858 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31.

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31. 1 0 7 0 6 9 9 6 6 8 3 2 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8 Cégjegyzék száma Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vállalkozás megnevezése 1156 Budapest, Száraznád u. 4-6.,

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

PARKOLÓ-GAZDA Kft. Éves beszámoló. 2010. év. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel

PARKOLÓ-GAZDA Kft. Éves beszámoló. 2010. év. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel 20-09-065082 Cégjegyzék száma PARKOLÓ-GAZDA Kft. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. Éves beszámoló 2010. év Oldal 1 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Ügyfél neve Mérlegkészítés helye Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Budapest Mérlegzárás éve 25 O 1-1 O - O 4 4 8 4 1 Cégjegyzék szám Mérlegzárás

Részletesebben

Éves beszámoló. Halasi Városgazda Zrt. 13993492 3530 114 03 Statisztikai számjel Halasi Városgazda Zrt. 03-10-100381 Cégjegyzék száma 2014.12.

Éves beszámoló. Halasi Városgazda Zrt. 13993492 3530 114 03 Statisztikai számjel Halasi Városgazda Zrt. 03-10-100381 Cégjegyzék száma 2014.12. Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése: a vállalkozás címe: 6400 Kiskunhalas, Bem u.1. Éves beszámoló 2014.12.31 üzleti évről Kelt: 13993492 3530 114 03 ÉVES MÉRLEGBESZÁMOLÓ MÉRLEGE Eszközök (aktívák)/1

Részletesebben

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31.

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 a vállalkozás megnevezése 1027 Budapest, Kapás u. 6-12. 452-5780 a vállalkozás címe, telefonszáma 2014. évi Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 2 1 "A" EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d 1.2.4.6.4.7.8.0./5.1.9.0./1.1.4/0.1. Statisztikai jel 01-10-044336 Cégjegyzék 0.1 BMSK Beruházási, Mőszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. MÉRLEG - 2008.01.01.- 2008.12.31. MÉRLEG

Részletesebben

Keltezés: Budapest, 2015.március 25.

Keltezés: Budapest, 2015.március 25. 0 1 0 9 7 0 6 0 8 6 1 1 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.+10.+18.) 193 172 0 0 88 386 281 558 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (3.... 9.) 0 0 0 2 828 2 828 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Éves beszámoló. 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: 2011 Üzleti évről

Éves beszámoló. 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: 2011 Üzleti évről 2 1 1 1 4 1 4 6 9 0 0 1 5 7 1 0 1 Statisztikai számjel: 0 1 -- 0 9 -- 9 1 7 9 4 2 Cégjegyzék száma: A vállalkozás megnevezése: Thália Színház Nonprofit Kft A vállalkozás címe, telefonszáma: 1065 Budapest

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31.

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31. 1 2 6 8 2 5 1 5 6 2 0 9 1 1 4 0 1 0 1-1 0-0 4 4 6 2 1 Cégjegyzék a a vállalkozás megnevezése 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe 2010. december 31. Éves beoló P.H. 0.1 " A " MÉRLEG Eszközök

Részletesebben

Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza, Bokréta u. 22. Éves beszámoló mérlege - "A"

Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza, Bokréta u. 22. Éves beszámoló mérlege - A Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 13992013-2-15 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mint Cégbíróság 15-09-071642 2007.év Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza,

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve

SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve 2010. évi módosított bevételi tervezet eft-ban I/1.számú melléklet 2010.

Részletesebben

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás A változat 31 Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 31 863-1 189 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01.+ 02.)

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 2 8 4 2. Pannon-Váltó Vagyonkezelõ és Kereskedelmi Részvénytársaság

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 2 8 4 2. Pannon-Váltó Vagyonkezelõ és Kereskedelmi Részvénytársaság 1 1 1 3 7 6 6 5 7 1 2 1 1 4 1 1-1 - 4 2 8 4 2 a vállalkozás megnevezése 139 Budapest Kossuth Lajos üdülõpart 12. I/B. a vállalkozás címe, telefonszáma 22. december 31. Éves beszámoló Keltezés: Budapest,

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója Statisztikai jel 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 4., Telefona: 266-9095 a vállakozás megnevezése a vállakozás címe, telefona Befektetési vállalkozások 2014. évi beolója Keltezés: Budapest, 2015. április

Részletesebben

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz.

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. Szentes Városellátó Nonprofit Kft. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. :

Részletesebben

Számviteli alapfogalmak I.

Számviteli alapfogalmak I. Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény

Részletesebben

Éves beszámoló mérlege - "A"

Éves beszámoló mérlege - A Cégbíróság: Baranya Megyei Bíróság mint Cégbíróság Mecseki Erdészeti Zártkörűen Működő Rt. 7623 Pécs, Rét utca 8. A gazdálkodó képviselője P.h. Mecseki Erdészeti Zrt. Oldal: 1 ESZKÖZÖK (aktívák) 01. A.

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e az önkormányzat költségvetéséhez és a zárszámadáshoz csatolandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek meghatározásáról

Részletesebben

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 14EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege Egyszerűsített éves beszámoló mérlege sz A tétel megnevezése Előző Év Tárgyév 1 A Befektetett eszközök (I.+II.+III.) Ft 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK Ft 10 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ft 18 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

"A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. adatok E Ft-ban El z Sorszám módosí-

A MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. adatok E Ft-ban El z Sorszám módosí- 03-09-102802 11 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- tásai 1 A. Befektetett eszközök 662702 0 702547 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 60 0 94 3 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 Kísérleti fejlesztés aktivált

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2011 évi Egyszerűsített éves beszámoló Éves zárómérleg P.H. 1 1 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Időszak:

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Pénzügyi előirányzatok mérlege

Pénzügyi előirányzatok mérlege Remeteszőlős Község Önkormányzat 1.1. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Pénzügyi előirányzatok mérlege 1. sz. táblázat Bevételek Ezer forintban Bevételi jogcím Eredeti előirányzat Módosított

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.

Részletesebben

Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban)

Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban) ... évi költségvetéséről Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban) 5. sz. melléklet Sorszám Felvétel Lejárat Hitel állomány december 31-én

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzatának képviselőtestülete a helyi

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez 10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése Éves jelentés ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre. 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit)

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre. 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit) 1 Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit) I. Befektetett eszközök 11. Immateriális javak 113 Vagyoni értékű jogok 114 Szellemi termékek 118 Immateriális

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

OFFICIUM Országos Nyugdíjpénztár 4400 Nyíregyháza Korányi Frigyes út 12 3/323 18794872 Mérleg 2014 évről Eszközök

OFFICIUM Országos Nyugdíjpénztár 4400 Nyíregyháza Korányi Frigyes út 12 3/323 18794872 Mérleg 2014 évről Eszközök OFFICIUM Országos Nyugdíjpénztár 4400 Nyíregyháza Korányi Frigyes út 12 3/323 18794872 Mérleg 2014 évről Eszközök Megnevezés ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN A) Befektetett I. Immateriális javak 1. Vagyoni

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

MÁK program Készült: 2010.03.03 08 óra 27 perc Központi költségvetési szervek 2009. évi beszámolója (2009.2. időszak) Intézményszintü kiiratás

MÁK program Készült: 2010.03.03 08 óra 27 perc Központi költségvetési szervek 2009. évi beszámolója (2009.2. időszak) Intézményszintü kiiratás 1.Lap 01 Könyvviteli Mérleg ezer ft állományi érték előző év tárgyév ESZKÖZÖK 1. 1.Alapítás-átszervezés aktivált értéke (1111,1121) 0 0 2. 2.Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (1112,1122) 0 0 3. 3.Vagyoni

Részletesebben

73OME MÉRLEG-Eszközök

73OME MÉRLEG-Eszközök Sorszám Sorkód Megnevezés 73OME MÉRLEG-Eszközök c d e f g h z 001 73OME1 ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN 10 179 214 0 10 179 214 11 041 882 0 11 041 882 E 002 73OME11 A) Befektetett eszközök 5 810 0 5 810

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

3 fő tétele van: folyó fizetési mérleg (ez is tovább bontható), tőkeforgalmi mérleg (ennek is három alcsoportja van), devizamérleg

3 fő tétele van: folyó fizetési mérleg (ez is tovább bontható), tőkeforgalmi mérleg (ennek is három alcsoportja van), devizamérleg 6.tétel Mérlegösszefüggések a gazdaságban, mikro- és makroszinten. ( Nemzetközi fizetési mérleg, külkereskedelmi mérleg, államháztartás, állami költségvetés, a vállalkozások egyszerűsített éves beszámolójának

Részletesebben

A Somogy Megyei Közgyűlés. 6/2015.(V.8.) önkormányzati rendelete. a Somogy Megyei Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról

A Somogy Megyei Közgyűlés. 6/2015.(V.8.) önkormányzati rendelete. a Somogy Megyei Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról A Somogy Megyei Közgyűlés 6/2015.(V.8.) önkormányzati rendelete a Somogy Megyei Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról A Somogy Megyei Közgyűlés az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti

Részletesebben

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat I. Feladatcsoport Saját részvények, saját üzletrészek névértéke: 19.360.000 / 0,88 = 22.000.000 Állományváltozás = Zárókészlet Nyitókészlet 91.576.000 38.365.000 = + 53.211.000 Az állományváltozás Követel

Részletesebben

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 5 5 2 1 8 1 3 3 5 5 2-1 - 4 1 adó száma 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A mérleg főösszege: 33.740 eft; a saját tőke összege: 33.239 eft, a mérleg szerinti eredmény: 30.923

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban 2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 5/2006. (II. 27.) rendelete az

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 5/2006. (II. 27.) rendelete az Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 5/2006. (II. 27.) rendelete az önkormányzat költségvetésének megállapításakor, illetőleg a zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Számlatükör 1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. Immateriális javak 111 Alapításátszervezés aktivált értéke 112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113 Vagyon értékő jogok 114 Szellemi termékek

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON

MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON MINTA TÉMAZÁRÓ 13.A VAGYON 1. Definíciók Adja meg az alábbi fogalmak rövid, szakszerű leírását! Eredménytartalék: Befektetett eszköz Immateriális javak A vállalkozás vagyona: Fedezetmutató A vagyonmérleg:

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

www.egzatik.hu E-mail: info@egzatik.hu

www.egzatik.hu E-mail: info@egzatik.hu EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A számviteli tv. hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozások részére (Eredménykimutatás: összköltség, Mérleg: A ) Ez a táblázatrendszer alkalmas arra, hogy

Részletesebben

Tisztelt felhasználó! Kérjük töltse ki vállalkozása adatait: Sikeres kitöltést kívánunk! 2003. február 14.

Tisztelt felhasználó! Kérjük töltse ki vállalkozása adatait: Sikeres kitöltést kívánunk! 2003. február 14. Tisztelt felhasználó! Ön a következő Excel munkafüzetlapokon a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti kettős könyvvezetésen alapuló Éves beszámoló és Egyszerűsített éves beszámoló mérlegeit és

Részletesebben

A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30.

A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30. A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30. 1. a Társaság cégadatai Cégnév: Finext Vagyonkezelő NyRt Székhely: 1082 Budapest, Futó u. 47-53. VI. emelet Elérhetőség: 061 266 2181 Honlap:

Részletesebben

NORMÁL EGYSZERÜSITETT ÉVES BESZÁMOLO

NORMÁL EGYSZERÜSITETT ÉVES BESZÁMOLO 19382333949952919 Statisztikai számjel PK-.6-0149/2 ---------------- Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése: a vállalkozás címe: 8200 Veszprém Haszkovó utca 13 A telefonszáma: NORMÁL EGYSZERÜSITETT

Részletesebben

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév II. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014 I. félév 1. Feladat (40 pont) Könyvelés Főkönyvi számlavázakon Eszközök Nyitó mérleg Források A. Befektetett

Részletesebben

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke ÜZLETI TERV Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. Vállalkozás neve Beruházás helye Igényelt kölcsön Futamidő hónap Türelmi idő hónap Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet 3.

Részletesebben

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár Jövőjéért Közalapítvány 8083 Csákvár, Széchenyi u. 8. Adószám: 18490073-1-07 Pk.62.843/1999/2 2011 Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár, 2012. május 02. Készítette: Kántorné Szarka

Részletesebben

Zikkurat Színpadi Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. 1137 Budapest, Szent István krt. 2. IV/23. Minősítés:Közhasznú. 2014. december 31.

Zikkurat Színpadi Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. 1137 Budapest, Szent István krt. 2. IV/23. Minősítés:Közhasznú. 2014. december 31. 1137 Budapest, Szent István krt. 2. IV/23. Minősítés:Közhasznú Egyszerűsített éves beszámoló "Könyvvizsgálattal alatámasztva" 1 A. Befektetett eszközök 231 087 0 228 681 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 110 965

Részletesebben

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet a Tudás-Vár Nonprofit Kft. 2009.január 01-től 2009.december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként

Részletesebben

GYERMEKLIGET ÓVODAI OKTATÓ NONPROFIT KFT. 5502. GYOMAENDRŐD, SUGÁR ÚT 53/1. Közhasznúsági jelentés 2013

GYERMEKLIGET ÓVODAI OKTATÓ NONPROFIT KFT. 5502. GYOMAENDRŐD, SUGÁR ÚT 53/1. Közhasznúsági jelentés 2013 Adószám: 21904428-1-04 Cégbíróság: Gyula Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 04-14-000053 GYERMEKLIGET ÓVODAI OKTATÓ NONPROFIT KFT. 5502. GYOMAENDRŐD, SUGÁR ÚT 53/1. 2013 Fordulónap: 2013. december

Részletesebben

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám B E V É T E L E K 1. melléklet a 2/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez 1.1. sz. táblázat Csatka község Önkormányzat Ezer forintban 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Bevételi jogcím 1 2

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1.1. sz. melléklet Bevételek táblázat C. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet C. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet

Részletesebben

55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató

55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/4-12/2015. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2015. február 17. 13.00-óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és

Részletesebben

É V E S B E S Z Á M O L Ó

É V E S B E S Z Á M O L Ó Cégjegyzék szám: 09-09-016935 NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT. a vállalkozás megnevezése 4032 Debrecen, Ady Endre út 1. a vállalkozás címe 2014. évi Éves zárómérleg 2014.01.01-2014.12.31 M É R L E G

Részletesebben

Normál egyszerűsített éves beszámoló

Normál egyszerűsített éves beszámoló 2 4 3 9 3 1 4 6 8 3 2 5 7 2 1 3 Statisztikai számjel 1 3-9 - 1 6 4 7 1 8 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe: 2217 Gomba, Bajcsy-Zsilinszky utca

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2012. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2012. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló Balaton Park 2000. Non profit Kft. Székhely: 7400 Kaposvár, Győr u. 21. Telephely: 1147 Budapest, Telepes u. 106. Egyszerűsített éves beszámoló 2014 Cégjegyzék száma: Cg. 14 09 309324 Balaton Park 2000.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés 2013 Magyar Magánbőrgyógyászok Közhasznú Egyesülete (MMKE) 8000 Székesfehérvár Palotai út 8/b Közhasznúsági jelentés részei: 1. Számviteli beszámoló 2. Költségvetési támogatás felhasználása

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

Készült: 2014.09.10 09:09. Számjel. Fejezet MERLEG_R. 2014 Rendező mérleg ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)...

Készült: 2014.09.10 09:09. Számjel. Fejezet MERLEG_R. 2014 Rendező mérleg ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... A fejezet megnevezése, székhelye:......... Irányító szerv:......... Számjel 597584 1051 01 02/00 246356 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1067 Budapest

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A könyvviteli rendszer működése 52. lecke A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL)

Részletesebben