ISD DUNAFERR. XLIX. évfolyam 4. szám (160) Kézirat lezárva: november TARTALOM MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ISD DUNAFERR. XLIX. évfolyam 4. szám (160) Kézirat lezárva: 2010. november TARTALOM MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK"

Átírás

1 XLIX. évfolyam 4. szám (160) Kézirat lezárva: november TARTALOM ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztőbizottság elnöke: Valeriy Naumenko A szerkesztőbizottság tagjai: Bocz András Bucsi Tamás Cseh Ferenc Gyerák Tamás Kopasz László Kozma Gyula László Ferenc Lontai Attila Dr. Lukács Péter Szabados Ottó Orova István Dr. Sándor Péter Rokszin Zoltán Szepessy Attila Tarány Gábor Főszerkesztő: Dr. Szücs László Felelős szerkesztők: Jakab Sándor Várkonyi Zsolt Olvasószerkesztő: Dr. Szabó Zoltán Technikai szerkesztő: Kővári László Grafikai szerkesztő: Késmárky Péter Rovatvezetők: Felföldiné Kovács Ágnes Hevesiné Kõvári Éva Szabó Gyula Szente Tünde Kapás Zsolt, Móróné dr. Zupkó Tímea Munkavédelem a 2000-es években A munkavédelem szervezeti és tartalmi fejlesztése Industrial Safety in the 2000 Years Organization and Content Development in Industrial Safety Csik Józsefné A Dunaferr Csoport létszámának alakulása az elmúlt 10 évben Change of ISD Dunaferr Group Staff Number in the Last 10 Years Menyhárt Ferenc Kimûvelt emberfõkre a vidéknek is szüksége van! The Provinces Needs Well-Equipped Human Brains too Kozma Gyula, Csapó Tamás, Vadász Gyula Kalibráló állványok felújítása az ELIN zárt profilgyártósoron Reconditioning of Calibration Frames of ELIN Closed Section Line Deutschmann-né Bõke Zsuzsanna A mûszaki dokumentációk kezelése a Dunai Vasmûben Handling of Technical Documentation at Danube Ironworks Váci Tamás A 2008-as világválság hatása az Európai Unió acéliparára (2. rész) Effect of 2008 Economic World Crisis on Steel Industry of the European Union (Part 2) Patkó István A napsugárzásból elõállított termikus energia integrálása a hazai energiarendszerbe Integration of Thermal Energy Produced of Solar Radiation into the Energy System of Hungary Bucsi László A tervezés továbbfejlesztési lehetõségei avagy túl a kerettervkészítés buktatóin? Possibilities of further development of planning or beyond the pitfalls of making framework plans Szente Tünde Határok nélküli tudomány a Magyar Tudomány Ünnepe Science without Borders Celebration of the Hungarian Science 212

2 ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány Felelõs kiadó: Lukács Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó HU ISSN: Nyomtatás: Innova-Print Kft. Felelõs vezetõ: Komornik Ferenc 2010

3 Tisztelt Olvasó! A Dunai Vasmû megalapításának 60 éves évfordulóján megkezdtük a gyártó- és szolgáltatómûvek történeti visszatekintéseit. Lapunk hasábjain helyet adtunk a jubileumi ünnepségeknek, az egyes technológiák fejlõdését nyomon követõ szakcikkeknek. Íme néhány adalék a már megjelent feldolgozásokból: A Minisztertanács december 29-ei határozata alapján Dunapentele községet jelölte ki a leendõ Dunai Vasmû helyszínének. A határozat alapján többek között 2 darab 700 köbméteres kohó kialakítását tûzték ki célul, amelyek vasércellátását import ércekkel kívánták megoldani. Az ércek fizikai elõkészítésére ércelõkészítõ mûvet, a poros ércek darabosítására tûzi zsugorítómûvet terveztek. A nagyolvasztósalak egy részét granuláló berendezésben kívánták feldolgozni február 28-án megtörtént a 700 köbméter hasznos térfogatú I. számú kohó ünnepélyes avatása, és az elsõ nyersvascsapolás, amivel kezdetét vette a dunaújvárosi nyersvasgyártás. A nagyolvasztómû történeti áttekintésébõl kiderül, hogy a hõskor a kohók felépítésétõl kezdve az ércelõkészítés és -darabosítás beindulásán keresztül a salakfeldolgozás kezdetéig datálódik. A kapacitások maximális kihasználásának idõszaka után a 80-as évek közepétõl kezdve a technológiai színvonalban, a betét minõségében nagymértékû fejlõdés következett be, aminek köszönhetõen a dunaújvárosi nyersvasgyártás túlélte a rendszerváltás idõszakát, és Magyarország egyetlen nyersvas-elõállítási helyszíneként fejlõdik ma is. Napjainkra jellemzõen elsõsorban a környezetvédelemmel kapcsolatos beruházások valósulnak meg. A kikötõ történetét feldolgozó három részes cikkbõl megtudhatták, hogy születésnapnak június 1-jét tekintik, ugyanis ekkorra készült el három uszályállás, a darupálya kettõ daruval és a kikötõi iparvágány-hálózat. Napjainkra a kikötõ az ISD Dunaferr Zrt. szállítási, szállítmányozási, logisztikai rendszerének szerves részévé vált. Az elõnyújtás technológiájának változása, a kohászati metallurgia és a megmunkáló ágazatai készsorok közötti kapcsolat fejlõdésének nyomon követése is számvetésre késztette a szakembereket. S így születtek meg a kokszgyártás, valamint a munkavédelem hatvanéves történetét elemzõ írások is. A következõ évi lapszámokban folytatjuk visszatekintõ sorozatunkat az öntöde, az acélgyártás, tûzihorganyzás, minõségfejlesztés, meleg- és hideghengerlés történetének feldolgozásával, ily módon is hozzájárulva elõdeink munkássága iránti tiszteletadáshoz. S miként Anatole France megfogalmazta: Ne veszítsünk el semmit se a múltból. Csakis a múlttal alkotjuk a jövendõt. e gondolat jegyében kívánok az egész szerkesztõség nevében szerzõinknek és olvasóinknak a Dunai Vasmû fennállásának hatvanadik évét követõen eredményes újabb esztendõt: Dr. Szücs László fõszerkesztõ ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4. 173

4 Kapás Zsolt, Móróné dr. Zupkó Tímea * Munkavédelem a 2000-es években A munkavédelem szervezeti és tartalmi fejlesztése A munkavédelem szervezeti fejlõdésérõl szóló cikk megírásának apropóját az ISD Dunaferr Zrt. alapításának 60. évfordulója adta. Az elsõ 50 év történetét a Dunaferr Dunai Vasmû krónika címû kiadványban részletesen rögzítették. Az elmúlt 10 év munkavédelmének szervezeti átalakulásait és fejlesztésének fõbb irányait a következõkben mutatjuk be. The apropos of writing the article about the organizational development of industrial safety was given by the 60 th anniversary of ISD Dunaferr Co. Ltd. foundation. History of the first 50 years was put in writing in detail in the publication titled Chronicle of Dunaferr Danube Ironworks. Organizational transformation of industrial safety in the last 10 years and the main directions of its development are presented in the followings. Az 1990-es évek végén a munkavédelem szervezeti egységeinek racionalizálási folyamatai folytatódtak ben átalakításra került, ezáltal költségekre érzékenyebbé, hatékonyabb mûködésûvé vált az Egészségvédelmi Intézet vezetõje Móróné dr. Zupkó Tímea intézetvezetõ, fõorvosa dr. Tiszamarti Sámuel Miklós volt. A mûködés átalakítása során a foglalkozás-egészségügyi orvosi szaktevékenység vállalkozói alapokra került, majd hasonlóan a munkapszichológia is. Ebben az idõszakban kezdõdtek a Dunaferr Regionális Egészségpénztár finanszírozásában és az Egészségvédelmi Intézet szervezésében az egészségi állapotfelmérõ szûrések, melyek 1999 és 2005 között több ütemben ismétlõdtek meg. A szûrési program országosan is kiemelkedõ jelentõségû volt mind a prevenciós tevékenység, mind a résztvevõk létszámát tekintve Üzemi Mentõszolgálat Életmentési gyakorlat bemutatása 2009 A technológiai területek munkabiztonsági feladatait az Acélmûvek Kft. Munkavédelmi Fõmérnöksége látta el, melynek vezetõje Pálfi István fõmérnök volt. A Dunaferr Regionális Egészségpénztárral IT elnöke Suha Zoltán együtt mind a szervezeti, mind a személyi feltételei megteremtésre kerültek egy hatásos, eredményes, alapvetõen a megelõzésre, a prevencióra fókuszáló tevékenység folyamatos végzésének. A jól felkészített, felszerelt, operatív feladatok ellátására alkalmas szervezetekkel horizontális együttmûködésben végezte egy átmeneti idõszakban munkáját az Egészségvédelmi és Munkabiztonsági Igazgatóság, melynek feladata a vállalatcsoport munkavédelmi stratégiájának az elkészítése volt. A stratégia 2001-ben került elfogadásra, amelynek középpontjában a munkavédelmi rendszer folyamatos fejlesztése, a szabványalapú munkahelyi egészségvédelmi és biztonságirányítási rendszer (OHSAS 18001) telepítése és mûködtetése állt. A stratégia megszületését követõen az erõforrások további integrációját hajtotta végre a vállalat vezetése. Az Egészségvédelmi és Munkabiztonsági Igazgatóság és a Munkavédelmi Fõmérnökség integrációjával létrejövõ szervezet 2004-ig volt felelõs a munkabiztonsági, sugárvédelmi szaktevékenység ellátásáért. Hónig Péter vezérigazgató november 1-jével hozta létre a Munka- és Katasztrófavédelmi Igazgatóságot Móróné dr. Zupkó Tímea igazgató asszony vezetésével. Ez a szervezet teljes körû szervezeti koncentrációt jelentet a vállalat életében, hiszen a munkabiztonság, a sugárvédelem, a munkaegészségügy, a munkapszichológia, az üzemi mentõszolgálat, tûzvédelem, a létesítményi tûzoltóság, az emelõgépek biztonsága egyaránt a szervezet hatáskörébe tartozott. Ez a koncentráció szükséges volt ahhoz, hogy a privatizációt követõen sorra kerülõ szervezetfejlesztési folyamatot munkavédelmi szempontból határozottan kézben lehessen tartani ben kezdõdött meg a MEBIR telepítésének elõkészítése, amely 2005-ben az MSZ (OHSAS 18001) szabvány követelményeinek * Kapás Zsolt szakértõ Móróné dr. Zupkó Tímea munka- és egészségvédelmi igazgató, Munka- és Egészségvédelmi Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt. 174 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4.

5 való megfelelésérõl tanúsítást kapott. A szabványnak való megfelelés elõkészítése, a jogszabályokban bekövetkezett változások követése a Munka- és Katasztrófavédelmi Igazgatóság személyi állományának fejlesztõ munkája révén új fogalmakat honosított meg a vállalat mindennapi mûködésében. Így a kockázatértékelés, a munkavédelemmel összefüggõ folyamatleírások, a Munkavédelmi Szabályzat Kiemelt Jelentõségû Feljegyzései stb. Megalakult a Paritásos Munkavédelmi Testület, elsõ elnökei Valeriy Naumenko vezérigazgató majd Rujder Ferenc, a vállalat Munkavédelmi Bizottságának elnöke voltak. Késõbb a testület vezetésére Serhiy Kljucskin humánerõforrás vezérigazgató-helyettes, mb. biztonsági vezérigazgató-helyettes kapott megbízást évben a szervezetfejlesztés során a Munka- és Egészségvédelmi Igazgatóság szakembergárdája bõvült a vállalat integrációs folyamatában érintett gyártómûveinek munkabiztonsági szakembereivel, és tevékenységi köre egyszerûsödött. A szervezet Móróné dr. Zupkó Tímea igazgatóasszony, dr. Tiszamarti Miklós foglalkozásegészségügy és mentõszolgálat fõosztályvezetõ fõorvos, valamint Volein Gábor munkabiztonsági fõosztályvezetõ irányításával vágott neki a következõ idõszak szigorú kihívásainak. Számos törekvés történt arra, hogy a munkavállalókhoz, a vezetõkhöz egyre közelebb kerüljön a munkavédelem. Ennek érdekében került megszervezésre és lebonyolításra 2009-ben, a Prevenció Évében az I. és a II. munkavédelmi hét, 2010-ben pedig a gyártómûvek munkavédelmi hónap szervezésével mutatták meg a munkavédelem igazi, emberi arcát. Munkavédelmi oktatóterem Gyermekrajzpályázat a Prevenció Évében 2009 Baleseti ferkvencia alakulása a Dunaferrnél Az ISD Dunaferr Zrt. vezetése a munkavállalók egészsége és biztonsága vonatkozásában konkrét, számon kérhetõ és mérhetõ célokat tûzött ki a szervezet elé. Az egymillió munkaórára esõ balesetek száma (baleseti frekvencia), az egészség hiányából fakadó munkaidõ-kiesés nagysága (táppénzes napok száma) egzakt lehetõséget adott a vezetés kezébe, hogy meg tudja ítélni: a vállalat munkavédelmi teljesítménye hol áll az európai átlaghoz képest. A szilárd alapokra, a vállalati kultúrába évtizedek alatt beágyazódó egészség és biztonság tudatos magatartásra építkezõ egy évtized következetes munkája a munkavédelmet stratégiai területté tette. Az erõfeszítések eredményeként a baleseti frekvencia vonatkozásában az európai átlag megközelítése, majd elérése egy tervszerû munka gyümölcseként vált valóra. A munkavédelem területén a Hogyan lehetünk holnap jobbak, mint ma? kérdésre az elmúlt évtizedben a vállalat egymást követõ vezetése egyaránt rendkívül határozott és egyértelmû válaszokat adott. Élt a szervezetfejlesztés, a humánerõforrás-allokáció és a rendszerépítés eszközeivel egyaránt. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4. 175

6 Csik Józsefné * A Dunaferr Csoport létszámának alakulása az elmúlt 10 évben A szerzõ tanulmányában a Dunaújváros és kistérsége munkaerõpiacán meghatározó foglalkoztatójaként jelen lévõ ISD Dunaferr Csoport és évek közötti idõszakának létszámalakulását elemzi. A vizsgálat kiemelt figyelmet szentel a szellemi-fizikai munkavállalók arányának alakulására, a korcsoport és nemek szerinti létszámmegoszlásra, valamint a nyugdíjazások létszámváltozásra gyakorolt hatására. A társaságcsoport Dunaújváros és a kistérség meghatározó foglalkoztatójaként jelentõs szerepet tölt be a munkaerõpiac mûködésében. Az itt dolgozó munkavállalók átlagkeresete az elmúlt 10 év alatt jellemzõen meghaladta az országos átlagkeresetet, azonban voltak, és vannak olyan szakmák (fõként villamos szakmák, mint például a villamosmérnök, elektrikus, technikus, vagy energetikai területen a kazángépész munkakörök), melyek esetében a dunaferres átlagkereset elmarad az országos átlagkeresettõl. Ezekben a szakmákban a megfelelõen képzett szakemberek biztosítása nehézkes, hiszen a társaságcsoport nem tud versenyképes munkabért ajánlani. A Dunaferr Csoport gazdálkodásának körülményeit az elmúlt 10 esztendõ alatt olyan jelentõs események befolyásolták, mint például a privatizáció, társaságok integrációja, különbözõ profiltisztítást eredményezõ szervezeti változások. Ezen túlmenõen természetesen a világgazdaság, a magyar gazdaság, valamint az acélipar aktuális helyzete is meghatározta egy-egy idõszak mûködési körülményeit, lehetõségeit ban a Dunaferr Acélmûvek Kft. beolvadt a Dunaferr Rt.-be, mely az elmúlt 10 év elsõ nagyobb változása volt a társaságcsoport életében. A Dunaferr Csoport évben történt privatizációja során a privatizációs szerzõdésben foglaltak alapján az ISD Korporáció kötelezettséget vállalt többek között a társaságcsoport munkavállalói létszámára vonatkozóan. Ezt a kötelezettséget a tulajdonosnak a szerzõdésbe foglalt számításoknak megfelelõen kellett teljesíteni, mely alapvetõen azt jelentette, hogy a kiindulási alapként szolgáló 8444 fõs létszám az adott üzleti évben történt öregségi nyugdíjazási létszámmal volt csökkenthetõ. Ennek a kötelezettségének a tulajdonos teljes mértékben eleget tett. Foglalkoztatott létszám alakulása A mindenkori létszámszükséglet meghatározásakor lényeges szempont a társaságcsoport termelékenységi mutatóinak alakulása. A foglalkoztatott létszám, illetve a létszámmal összefüggõ költségek befolyásolják a gyártott termékek önköltségét: magasabb létszám mellett nõ az * Csik Józsefné személyzeti igazgató, ISD Dunaferr Zrt. The author in his study analyses the change of staff number in the period between the years 2000 and 2010 of ISD Dunaferr Group being present as a determinant employer on the labour market of Dunaújváros and its micro region. The analysis pays stressed attention to the change of proportion of intellectual and manual employees, to staff distribution according to age-group and sex, as well as to the influence of pensioning on staff change. önköltség, ami a termék versenyképességét adott esetben rontja, míg alacsonyabb létszámnál a mérséklõdõ önköltségi ár javíthatja a piaci pozíciókat. Ezért nagyon fontos, hogy a létszámszükséglet mindenkor a termelési igényeknek megfelelõen legyen meghatározva évben még jelentõs állami tulajdonrészrõl, több mint 30 gazdasági társaság társaságcsoporton belüli mûködésérõl beszélhetünk, összességében mintegy 9000 fõs állományi létszámmal és 500 fõt meghaladó kölcsönzött munkaerõ foglalkoztatásával évig a foglalkoztatott létszám nem drasztikusan, de folyamatosan csökkent (a évben az átlagos állományi létszám már alig haladta meg a 8000 fõt), míg a kölcsönzéses formában történõ foglalkoztatás aránya emelkedõ tendenciát mutatott (2004-ben mintegy 700 fõs kölcsönzött munkavállalót foglalkoztatott a társaságcsoport). A privatizációra való felkészülés idõszakában, a privatizációs szerzõdést megelõzõen a Dunaferr Rt. értékesítette egyik leányvállalatát, a Dunaferr Komplex Kft.-t (122 fõ). Ebben az idõszakban a társaságcsoportnál külsõ felvételi zárlat volt, így a természetes fluktuáció következtében megüresedõ munkahelyeket kizárólag a társaságcsoporton belül felszabaduló munkaerõvel, illetve munkaerõ-kölcsönzés keretében lehetett pótolni. A évben a megelõzõ évekhez képest valamelyest növekedett a társaságcsoport állományi létszáma, a kölcsönzött munkavállalók létszámának szinten tartása mellett (8400 fõt meghaladó állományi létszám mellett 695 fõ kölcsönzött munkaerõt foglalkoztatott a társaságcsoport). Közel 300 fõs létszámcsökkenést eredményezett az, hogy a Dunaferr Rt. értékesítette a D-ÉG Rt.-t, valamint a Lemezalakító-mû radiátor üzletágát év végén a Ferrinfo Rt. tevékenysége munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlással a Dunaferr Rt.-be került integrálásra. Az ezt követõ kétéves idõszakban (a Dunaferr Rt tól Dunaferr Zrt. formában, majd 2007 augusztusától ISD Dunaferr Zrt. néven mûködik) elsõsorban a munkáltató által támogatott korengedményes nyugdíjazási programnak köszönhetõen az állományi létszám folyamatosan csökkent (2007. évre az állományi létszám 7831 fõre redukálódott), azonban jelentõsen megnövekedett a munkaerõkölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma (774 fõ). Mindeközben évben a társaságcsoport 176 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4.

7 hét társasága munkajogi jogutódlással beolvadt az ISD Dunaferr Zrt.-be, illetve összevonásra kerültek a szállítmányozással foglalkozó társaságok (Dunaferr Portolan Kft., Dunaferr Logisztikai Kft., Dunaferr Kikötõ Kft. és a Szállítómû tevékenységének egy része), valamint az energiaszolgáltatással és ellátással foglalkozó társaságok (EMA-Power Kft. és a Dunaferr Energiaszolgáltató Kft.). Ennek elõkészítése és lebonyolítása nagyszabású integrációs projekt keretében zajlott. A projekt befejezésének idõszakában az ISD Dunaferr Zrt.-n belül egyfajta profiltisztításra is sor került, így többek között a teljes takarítási tevékenység kiszervezésre került. Az integrációt követõen év végén a társaságcsoport valamennyi társasága, valamint az ISD Dunaferr Zrt. szervezetei számára engedélyezett létszámok kerültek meghatározásra oly módon, hogy a szervezet engedélyezett létszáma magában foglalta a statisztikai állományi létszámot és a kölcsönzéssel foglalkoztatott munkavállalók létszámát évben került sor mintegy 400 fõ kölcsönzött munkavállaló átvételére az ISD Dunaferr Zrt. állományába. Az ebben az idõszakban is mûködõ korengedményes és elõrehozott öregségi nyugdíjazási programnak köszönhetõen azonban az állományi létszám nem növekedett jelentõsen (7868 fõ), ugyanakkor a kölcsönzött létszám jelentõsen csökkent (475 fõre). A privatizációs szerzõdéses idõszak utolsó szakaszában a 2008 õszén jelentkezõ gazdasági, pénzügyi és acélipari válság következtében, de a szerzõdésben vállalt létszám biztosítása mellett vált szükségessé a társaságcsoportnál és ezen belül az ISD Dunaferr Zrt.-nél létszám-optimalizáció végrehajtása, melynek keretében évben csoportos létszámcsökkentésre került sor. Ennek eredményeként mintegy 200 fõvel csökkent az állományi létszám (7662 fõre), és meghatározóan csökkent a kölcsönzöttként foglalkoztatott létszám is (145 fõre). A létszámleépítés megítélése szempontjából fontos azonban, hogy a privatizációs szerzõdésben foglalt számítási módszer alapján az évek során történt nyugdíjazások miatt csökkent a létszám-kötelezettség, így a társaságcsoport létszáma a leépítések után sem csökkent a kötelezõen tartandó szint alá. A évben megkezdett csoportos létszámcsökkentésnek, valamint a folyamatos nyugdíjazásoknak köszönhetõen év elsõ félévére az állományi létszám tovább csökkent (7263 fõre), azonban a tulajdonosi elvárásoknak megfelelõen elõtérbe került a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása, létszámuk ebben az idõszakban elérte a 269 fõt. Ebben az évben a munkáltató önkéntes távozási programot hirdetett a munkavállalók körében, 2. ábra: Kölcsönzött létszám a Dunaferr Társaságcsoportnál melynek célja az volt, hogy a szervezetek engedélyezett létszámra történõ ráállását követõen további létszámoptimalizáció lehetõségét biztosítsa. A program keretében történõ munkaviszony-megszüntetések elsõ félévében realizálódtak. Szellemi-fizikai munkavállalók aránya A fizikai-szellemi munkavállalói arány az évek során nem változott és évek között a létszám alakulásához igazodva mindvégig 70%-os fizikai létszámarány mellett az összes létszámra vetítetten 30% szellemi munkavállalót foglalkoztatott a társaságcsoport. Az adminisztratív állomány szükségesnél nagyobb aránya elkerülhetetlenné tette a fizikai állomány arányának növelésére irányuló, belsõ szerkezeti átalakításra vonatkozó munkáltatói intézkedések meghozatalát. Ennek szellemében a tulajdonos a jogszabályi keretek között továbbra is a nyugdíjazás különbözõ alternatíváival kívánta a létszámösszetételt korrigálni úgy, hogy elsõsorban a szellemi állományú munkavállalók nyugdíjba vonulását támogatta. 3. ábra: Éves átlagos statisztikai fizikai-szellemi létszám aránya a Dunaferr Társaságcsoportnál Korcsoport szerinti létszámmegoszlás 1. ábra: Átlagos statisztikai létszám a Dunaferr Társaságcsoportnál A társaságcsoport munkaerõ-állományának életkor szerinti megoszlása egy-egy korosztály tekintetében jelentõs arányváltozásokat mutat az elmúlt 10 év során. A év közötti fiatalok évben még 1000 fõt meghaladó létszámban ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4. 177

8 5. ábra: Nemek szerinti létszámmegoszlás a Dunaferr Társaságcsoportnál Nyugdíjazások 4. ábra : Korcsoport szerinti létszámösszetétel a Dunaferr Társaságcsoportnál voltak jelen a társaságcsoportnál. Ez az arány évrõl évre drasztikusan csökkent, míg június 30-án mindössze 289 fõ év közötti munkavállalót foglalkoztatott a társaságcsoport. Ez a jelentõs változás többek között a szinte folyamatosan érvényben lévõ létszámfelvételi zárlatnak köszönhetõ, mely lehetetlenné tette a fiatal, pályakezdõ munkavállalók elhelyezkedését az ISD Dunaferrnél. Ezzel egyidejûleg a év közötti korosztály létszáma is folyamatosan csökkenõ tendenciát mutat: míg ben 2513 fõt számlálhatunk ebben a korcsoportban, addig évre 1720 fõre csökkent ez a létszám. A középkorosztály (36 45, valamint év közöttiek) aránya a vizsgált idõszakban nem változott jelentõsen. Fentiekbõl adódóan a munkaerõ-állomány jelentõs elöregedésére lehet következtetni, azonban a nagy számú nyugdíjba vonulások miatt az év közötti munkavállalók aránya az elmúlt 10 év során nem változott drasztikusan, de évente kis mértékû, összességében folyamatos emelkedése figyelhetõ meg: évben 381 fõ, 2005-ben 695 fõvel volt a legmagasabb, míg évben 599 fõre csökkent a év közötti munkavállalók létszáma. A 62 év feletti munkavállalók száma a vizsgált idõszakban nem volt meghatározó, a legnagyobb számban 2007-ben (12 fõ), valamint évben (10 fõ) dolgoztak a társaságcsoportnál ebben a korosztályban. Ennek oka egyrészt a nyugdíj melletti foglalkoztatás törvényi és munkáltatói korlátozása, másrészt a nyugdíjba vonulás munkáltatói ösztönzése volt. Ezzel egyidejûleg az átlagéletkor jelentõsen nem változott, 2000-ben 39 év volt, míg 2010-ben 41 év. Nemek aránya a Dunaferr Társaságcsoportnál A nõk és férfiak foglalkoztatásának aránya a társaságcsoportnál az elmúlt 10 év alatt szinte egyáltalán nem változott, mindvégig 30% körül volt a nõi munkavállalók aránya, és 70% körüli a férfi munkavállalóké. Ez a társaságcsoport fõ tevékenységi körének (acél- és acéltermékgyártás), a fizikai munkakörök meghatározó többségének teljes mértékben megfelel. A nõi munkavállalók többnyire szellemi területen dolgoznak, vagy könnyû fizikai munkát végeznek. A Dunaferr Csoport munkavállalói több nyugdíjazási forma igénybe vételével is éltek az elmúlt években. Az öregségi és korengedményes nyugdíjazás mellett a nehéz fizikai igénybevétel, vagy egészségre ártalmas munkakörülmények miatt a korkedvezményes, illetve rokkantsági nyugdíjba vonulás is kisebb létszámban ugyan, de folyamatosan jellemzõ volt a társaságcsoportnál. Az elõrehozott öregségi nyugdíjazás igénybe vételét jelentõsen befolyásolták a jogszabályi változások. Ez utóbbi elõrehozott öregségi nyugdíjazási formát legnagyobb számban 2006-ban (169 fõ), 2007-ben (189 fõ) és 2008-ban (113 fõ) vették igénybe az arra jogosult munkavállalók. Ezekben az években a törvényi szabályozás is kedvezõbb volt (2006-ban), valamint a munkáltató egyösszegû jutalom kifizetésével támogatta az elõrehozott öregségi nyugdíjba vonulást ( években). Az öregségi nyugdíjba vonulás tendenciáját meghatározta az a jogszabályi változás, mely évtõl jelentõsen korlátozta a nyugdíj melletti foglalkoztatás lehetõségeit. Ezen túlmenõen a években a munkáltató támogatta a korengedményes és elõrehozott öregségi nyugdíjazást, így évrõl évre csökkent a korhatárt betöltõ öregségi nyugdíjra jogosultak köre. Öregségi nyugdíjat legtöbben 2004-ben (170 fõ) és 2005-ben (136 fõ) igényeltek, majd 2006-tól szinte minimálisra csökkent ez a létszám (2006- ban 12 fõ, majd között 1 2 fõ igényelte ezt a nyugdíjazási formát). A korengedményes nyugdíjazás 2005-tõl nagy számban volt jellemzõ a társaságcsoportnál, köszönhetõen a munkáltatói támogatásnak. Míg 2000-ben mindössze 58 fõ (majd 2001-tõl 2004-ig is évente csupán fõ) igényelték a korengedményes nyugdíjazásukat, addig ben 163 fõre, majd 2006-ban 102 fõre, 2007-ben 204 fõre növekedett ez a létszám ban némileg csökkent (91 fõ), majd évben ismét többen, 236-an igényelték a korengedményes nyugdíjazást évben 122 fõ korengedményes nyugdíjazását tervezi a társaságcsoport. Korkedvezményes nyugdíjazás tekintetében csak néhány kiugró év volt: 2006-ban 7 fõ, míg 2007-ben egyetlen munkavállaló sem igényelte ezt a nyugdíjazási formát, és évre is mindössze 2 fõ esetében tervezett a korkedvezményes nyugdíjazás. A legtöbben 2008-ban (50 fõ) és 2009-ben (44 fõ) vették igénybe korkedvezményes idejük beszámítását a nyugdíjba vonuláshoz. A 2000-tõl 2005-ig terjedõ idõszakban évente fõ közötti lét- 178 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4.

9 6. ábra: Nyugdíjazások a Dunaferr Társaságcsoportnál ábra: Nyugdíjazási formák aránya a Dunaferr Társaságcsoportnál számban volt korkedvezményes nyugdíjazás a társaságcsoportnál. Rokkantnyugdíjazás esetében kiegyensúlyozott tendencia mutatkozik, a évi 47 fõs rokkantnyugdíjazási esethez képest (melynek aránya 2007-ig nem igazán változott, fõ között mozgott évente), 2008-ban és 2009-ben jelentõsebb csökkenés figyelhetõ meg (18 16 fõ), és évre mindössze 4 fõ rokkantnyugdíjazása került kilátásba. Összességében megállapítható, hogy az elmúlt 10 év alatt évente átlagosan 270 fõvel csökkent a társaságcsoport létszáma, amit jellemzõen puha eszközökkel értünk el. Ezáltal javult a hatékonysági mutató, tekintettel arra, hogy az új beruházásokból és korszerûsítésekbõl adódó megnövekedett termelési feladatokat alacsonyabb létszámmal is képesek voltunk ellátni. Fontos feladatunknak tartjuk amelyet a munkáltató is támogat, hogy munkavállalóink több szakmával rendelkezzenek, ezzel is javítva mind a belsõ, mind a külsõ munkaerõpiacon mobilitásukat, flexibilitásukat. Stabillá vált a munkaerõ-állomány, ami megteremti a lehetõségét annak, hogy külsõ és belsõ képzéssel, átképzéssel, tanulmányi szerzõdésekkel továbbfejlesszük a meglévõ, illetve a jövõbeni munkavállalók tudását, képességét annak érdekében, hogy az ISD Dunaferr szellemi tõkéje is hozzájáruljon ahhoz, hogy a társaságcsoport piaci versenyképességét megõrizze. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4. 179

10 Dr. Menyhárt Ferenc * Kimûvelt emberfõkre a vidéknek is szüksége van! A szerzõ a Bolognában megfogalmazott négy alapelvbõl, az alapelvek megvalósítását célzó eszközökbõl, a bolognai szándékból kiindulva, azokkal teljes mértékben azonosulva veti fel a megvalósítás során, fõként a hazai rendszerben tapasztalható anomáliákat. Eredeti dokumentumokra támaszkodva mutat rá, hogy a rendszer kidolgozásában és bevezetésében elkövetett hibák hogyan generáltak, és tartanak fenn jelenleg is konfliktusokat a felsõoktatási intézményrendszeren belül. Vázolja az új formai keretekhez nem illeszkedõ tartalmi alapokban a reformmegoldások hiányát, a különbözõ képzõintézmények közötti korrekt verseny helyett az adminisztratív eszközökkel történõ különbségtételt, az intézményekkel kapcsolatos sematikus véleményalkotás okozta versenyhátrányok kialakulását, és bemutat egy jó példát, saját intézményének Bologna-felfogását. The author starting from the four principles formulated in Bologna, the instruments alluding realisation of these principles and the Bolognese intention, completely identifying oneself with those, raises the anomalies that can be experienced during its realisation especially in the Hungarian system. Relying on original documents he points out how the mistakes made in working up and introduction of the system generated and preserve even presently conflicts within the system of institutions of higher education. He outlines the lack of reform solutions in the essence bases not fitting the new formal frames, the differentiation with administrative instruments instead of correct competition between the different teaching institutes, the development of competition disadvantages caused by schematic opining in connection with the institutes, and presents a good example, the Bologna approach of his institute. Bolognában mûködik Európa legrégebbi egyeteme. Éppen ezért írták alá itt az európai egyetemek rektorai szeptember 18-án a Magna Charta Universitatumot, ami az ún. bolognai folyamat alapdokumentuma. A magam részérõl a Bolognában megfogalmazott négy alapelvvel, az alapelvek megvalósítását célzó négy eszközzel, és értelemszerûen a bolognai szándékkal is teljes mértékben azonosulok. Mindezt szükséges már az indításkor leszögezni, mivel ezen írás szándéka nem a Bolognában megfogalmazott célok megkérdõjelezése, vagy elutasítása, hanem hozzájárulás e célok megvalósításához. Nem a visszalépés, hanem a problémák jó szándékú felvetése az elõrejutás érdekében. Mindehhez szükség van egy rövid történeti visszatekintésre, az eddig megtett lépések bemutatására, a mai rendszer hiányosságainak vázolására. Történeti kitekintés A tudomány történetét ismerõ szakemberek szerint a magyar felsõoktatás modern kori rendszere a 19. század elején kibontakozó humboldti polgári liberális egyetemi koncepció gyümölcse. A klasszikus magyar egyetem éppen úgy, mint a német vagy osztrák a tudományos kutatás és az oktatás fellegvára volt, szemben például a francia egyetemi szférával, amelyben a 19. századtól kezdve az utilitarista szakképzés dominált. Érdekes folyamat zajlott le nálunk a 19. század végén, amikor az addig zárt és autonóm egyetemi szférába kezdett behatolni a gyakorlati haszonra törõ szakmai képzés szelleme. A professzorok oktatói munkájának korábban szinte teljesen kontroll nélküli szabadságát a középiskolai tanárképzõ intézetek kialakulása mérsékelte. Ezek a bölcsészkar mellett mûködõ intézetek megrendelõként léptek fel a rendszert alkotó szaktudás közvetítésében a tanárjelölt hallgatók számára. A magyar felsõoktatás klasszikus archetípusa * Dr. Menyhárt Ferenc PhD. fõiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes, Tomori Pál Fõiskola azonban továbbra is az az autonóm tudósképzõ egyetem maradt, amely sokáig viszonylag csekély figyelmet fordított a különféle életpályákra felkészítõ szakképzésre. ( Dr. Pukánszky Béla neveléstörténész) A gazdasági rendszerváltás óta Magyarországon sok különbözõ mélységû és jelentõségû koncepció látott napvilágot, több kísérlet történt a felsõoktatás átalakítására. Mindegyik ütött valamekkora rést a korábban erõs bástyának bizonyuló hagyományos képzési és szervezeti rendszer falán, de áttörni, alapjaiban megváltoztatni egyik sem tudta. Mivel szándékainak tisztessége, jövõbe mutató volta megkérdõjelezhetetlen, elõször a bolognai folyamatnak sikerült alapvetõ fordulatot elõidéznie. Azt is mondhatjuk, hogy talán az elmúlt 100 évben a bolognai folyamat a magyar felsõoktatás legnagyobb horderejû változását jelenti. Miben áll az eddigi változás? Az elsõ bolognai egyezmény, a Magna Charta egyik legfontosabb gondolata a hallgatók és oktatók mobilitásának elõsegítése. E cél megvalósításához közelebb vivõ lépéseket már a 10 évvel késõbb született, ún. Bolognai nyilatkozat fejti ki részletesen, amit nem a korábbi aktorok, vagyis az egyetemek vezetõi, hanem az európai oktatási miniszterek írtak alá. A dokumentum az Európai Felsõoktatási Terület kialakítása, az európai felsõoktatás elõmozdítása érdekben 6 pontban foglalja össze a következõ, szükségesnek tartott változásokat: az összehasonlítható fokozatok rendszerének kialakítását, az oktatási rendszer átalakítását a kezdõ (undergraduate) és a végzõ (graduate) két fõszakos rendszerré, ahol a másodikból kimenetet javasol a doktori fokozathoz, a kreditrendszer bevezetését, a hallgatói és oktatói mobilitás feltételeinek megteremtését, az összehasonlítható minõségbiztosítás kritériumainak kidolgozását, és végül 180 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4.

11 a szakmai fejlesztések (tantárgyfejlesztés, kutatások, áttanítás, áthallgatás) terén történõ együttmûködést. A nyilatkozatban megfogalmazott célok megvalósítása, a hogyan kérdése az Európai Unió szokásrendszerének megfelelõn az adott ország hatáskörébe tartozik. A megvalósítást nem a felsõoktatási szereplõk, hanem a szakpolitika végzi. Ennek megfelelõen a különbözõ országok oktatásügyét gondozó szakemberek alakították ki a cél eléréséhez leginkább alkalmasnak vélt koncepciókat. A bolognai rendszer indulásakor az európai felsõoktatásért felelõs miniszterek egy közösen elérendõ eszmei célként tûzték ki, hogy 2010-re egységesíteni kell az Európai Felsõoktatási Teret, ezzel mintegy idõben behatárolták a folyamatot. A világ 200 legjobban teljesítõ egyetemébõl 163 az angolszász modell szerint mûködik ban 33 európai ország köztük hazánk is az angolszász rendszerben mûködõ felsõoktatási rendszer bevezetése mellett döntött. Nem véletlen, hogy az Egyesült Királyság felsõoktatása már a bolognai rendszer bevezetésének kezdeti szakaszában képes volt a követelményeknek megfelelni, ezáltal a brit egyetemek az európai felsõoktatás hierarchiájának csúcsára kerülhettek, jóllehet a legjobb egyetemek még mindig az Egyesült Államokban vannak. Nagy-Britanniát a rendszerben meglévõ közös vonások, és az akadémiai közösség egyetlen nemzetközi nyelve az angol hozta másoknál lényegesen kedvezõbb helyzetbe. Az észak- és a kelet-európai nagy múltú iskolák pl. a prágai Károly Egyetem, vagy varsói Jagelló Egyetem nehezen vették tudomásul a helyzetet, de a reform máshol is rengeteg vitát váltott ki. A felzárkózáshoz szükséges munkálatokba bekapcsolódott egyetemi és minisztériumi szereplõk különbözõképpen értelmezték mind a helyzetet, mind pedig a feladatokat. Kozma Tamás egy elemzésében öt olyan pontot sorol fel, amelyek az egymásnak ellentmondó értelmezésekre Kozma szóhasználata szerint, narratívákra rávilágítanak. Az okokat Kozma a következõkben látja: két bolognai nyilatkozat létezik, a kettõ nem ekvivalens egymással; a bolognai folyamat dokumentumai csupán ajánlásokat tartalmaznak; a dokumentumokat a különbözõ európai köztes szervezetek (Európai Egyetemi Szövetség, Európai Hallgatók Szövetsége stb.) dolgozzák ki, fogadtatják el a kormányokkal; a kormányzati felsõoktatási politikák hivatkozásai esetenként hamisak, az ajánlásokat senki sem teszi kötelezõvé; a bolognai folyamat célkitûzései folyamatosan módosulnak, a hangsúlyok eltolódnak (1). A sok eltérõ álláspont kialakulásához a változással szembeni ellenállás mellett a fordításokból következõ értelmezési problémák is jelentõsen hozzájárultak. Hol tartunk most? Manus manum lavat A magyar felsõoktatást is megrázta a változás kényszere, de talán még ennél is jobban a rendszer bevezetésének mikéntje. A bolognai nyilatkozatra való hivatkozással alátámasztott kényszer nem bizonyult elégséges érvnek: nem legitimálta sem a változás szükségességét, sem annak módszertanát. Nem a felsõoktatási reform az egyetlen példa, amikor a hazai viszonyoktól idegen gyakorlatok bevezetését az Európai Unióra való hivatkozással akarja a szakhatóság elfogadtatni az érintettekkel, amivel akarvaakaratlanul növeli az euroszkeptikusok táborát, de ezek felsorolása nem tartozik a dolgozat tárgykörébe. Legfeljebb csak sajnálkozni tudunk azon, hogy a felsõoktatási reform is erre a sorsra jutott. A magyar rendszer ezen sajátosságainak megfelelõen készült el a minisztérium közel 2000 oldalas elemzése és javaslata, amit titkosítottak. Az intézmények egy mindössze 70 oldalas, némileg zanzásított elaborátumot ismerhettek meg és véleményeztek, amit a sokszori módosítás és az anyag belsõ inkonzisztenciája már a kezdeti idõszakban hiteltelenné tett. Mindezek ellenére végül is a szakpolitika irányításával és útmutatásával a rendszer egyes elemei elkészültek, és bevezetésre kerültek. (2) (Barakonyi Károly. im. 56. o.) A felsõoktatási reform elsõ lépésként megszüntette a kettéválasztott felsõoktatást, vagyis az egyetemek és fõiskolák egymástól független rendszerét. Az új rendszer három egymásra épülõ szintre osztotta a felsõoktatást, alapvetõen a Magna Charta elvárásának megfelelõ undergraduate és graduate szakokra. Az érettségi után a diákok általában 3 éves felsõfokú alapképzésre járhatnak, aminek elvégzése után a korábbi fõiskolaival egyenértékû, Bachelor-fokozatú diplomát szereznek (BA, BSc). Ezzel vagy azonnal munkába állhatnak, vagy még két évig tanulhatnak, és a rendszer második szintjére léphetnek. Ebben a szakaszban megszerezhetik a jelenlegi egyetemi diplomával azonos értékû mester fokozatot (MA, MSc). Ezt követheti a harmadik, a doktori fokozat megszerzése (PhD). Ugyan nem e rendszerhez illeszkedik, de a felsõoktatás részét képezi a régi rendszerbõl ismert felsõfokú szakképzés is. Ez felsõfokú végzettséget nem ad, viszont az eredmények beszámíthatóak az alapképzésbe. Ezáltal a hazai felsõoktatási intézmények minden tekintetben kompatibilissá váltak az európai rendszerekkel, a hallgatók ugyanolyan végzettséget igazoló okiratokkal és kreditekkel kerülnek ki a magyar egyetemekrõl, mint bármely más európai intézménybõl. Ez valóban határokat lebontó lépés a jövõ generációk szempontjából. Az új rendszer a kialakításának folyamatában azonban a fentebb vázolt problémák miatt számtalan feszültség forrásává vált a felsõoktatási intézményrendszeren belül és a szakemberek között. Bevezetése óta számtalan kérdés, kétely merült fel vele kapcsolatban. Jól tettük-e, hogy az angolszász modellt választottuk? A modellt alkalmazó országokban ugyanis nem gyakorlat az oktatás közvetlen állami irányítása. Az egyetemeket magánszemélyek alapítják, fenntartásuk a tandíjakból történik. Használható-e nálunk ez a piacorientált rendszer? Valószínûleg igen, de milyen formában és milyen áron? Mi lesz a sorsa azoknak a kis szakoknak, amelyek erõteljesen kötõdnek a tudományhoz, és ezért a munkaerõpiacon nincs irántuk mérhetõ kereslet? Szintén sok bírálat érte és éri mindmáig a kialakítás módszertanát is. Ismét a neveléstörténészre, Pukánszky Bélára támaszkodva emelem ki az egyik problémát, nevezetesen azt, hogy az új képzési struktúra kiépítése nálunk alulról ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4. 181

12 felfelé történt, tehát elõször a Bachelor-képzések tematikájának kialakítására és elfogadtatására került sor, majd ezt követte a Master-programok tartalmainak kimunkálása. Úgy gondolom, talán célszerûbb lett volna»felülrõl lefelé«haladva gondolkodni. A mesterképzés kimeneti követelményei felõl tekintve a rendszerre szerencsésebb lett volna elõbb a Master-szint tartalmait meghatározni, majd az erre a szintre elõkészítõ Bachelor-képzések formáit és tartalmait kimunkálni. A gyakorlatban ugyanis a Bachelor-szakok kialakításakor talán egyfajta szakmai védekezési reflex következtében bizonyos alapképzési szakok tantervi programja meglehetõsen túlzsúfolttá vált. A szakmai differenciálás tarka kavalkádja alakult ki, ami nem föltétlenül harmonizál az alapozó szakasztól elvárt gyakorlatias és rugalmasan elágazó jelleggel állapította meg Pukánszky. Mindez lassan már a múlt. Az elsõ nehézségek után létrejött, és mûködik a rendszer a Bologna Hungaricum, ahogy szellemesen Barakonyi Károly elnevezte, azonban még nem befejezett. Fõként a forma kialakítását tekinthetjük lezártnak, a tartalmával még sok tennivaló van. Nem állítom, hogy nem történtek tartalmi változások is, ahhoz azonban, hogy a folyamat ne váljon öncélúvá, a rendszer tartalmi elemeinek továbbfejlesztése szükséges. Csak így tudunk eljutni a Magna Chartában megfogalmazott célok, és nem mellékesen a hazai felsõoktatás és társadalmi fejlõdés céljainak megvalósításához is. Nem vitás ugyanis, hogy a tartalmi kérdések megválaszolásától függ, mi lesz a jövõ: a hazai felsõoktatási intézmények kredit-kompatibilis diplomagyárak lesznek csupán, vagy meghatározó szerepet tudnak kivívni maguknak a hazai és az európai tudományos mûhelyek között. Merre haladjunk tovább? Még az oktatási tárca legedzettebb bürokratáit is váratlanul érte, hogy 2009-ben a vártnál lényegesen kevesebben jelentkeztek az alapképzésbõl a továbblépést jelentõ Master-fokozatú oktatásba. A jelenségre sokan úgy reagáltak, hogy eljött az ideje a gomba módra szaporodó felsõoktatási intézmények számának és az ott folyó munka minõségi felülvizsgálatának. Miután az oktatási miniszter az ELTE egyik felújított épületének átadásakor mondott beszédében az oktatás minõségének javítására helyezte a hangsúlyt, mindenki az oktatás minõségében vélte felfedezni a problémák gyökerét és megoldását. A minõségbiztosítás szempontja nagy jelentõségû a folyamatban, már 2000-ben létrejött az Európai Minõségbiztosítási Hálózat a felsõoktatás minõségi színvonalának nyomon követésére, majd 2001-ben Prágában az intézmény felkérést kapott egy közös szempontrendszer megalkotására, és 2003-ban a berlini miniszteri konferencia tovább pontosította a rendszerbeli elvárásokat. (3) Berlinben a miniszterek hangsúlyozták, hogy a minõségbiztosítás céljából szükségesnek tartják egy közösen alkalmazott kritériumrendszer és módszertan kifejlesztését az intézményi autonómia elvével összhangban. A rendszer 2005-ig történõ kifejlesztéséhez a következõ szempontokat fogalmazták meg: a bevont testületek és intézmények felelõsségének meghatározása, a programok, vagy intézmények értékelése (evaluation), ami magában foglalja az önértékelést (internal assessment), a külsõ áttekintést (review), a hallgatók részvételét, valamint az eredmények publikálást, a hitelesítés (accreditation), a tanúsítás (certification) rendszere, vagy ehhez hasonló eljárások, nemzetközi részvétel, kooperáció és kapcsolattartás (networking). Magyarországon 2001 óta törvény írja elõ, hogy az intézményeknek ki kell alakítaniuk a minõségbiztosítási rendszerüket, aminek hitelesítõje a Magyar Akkreditációs Bizottság. A minõségbiztosítás kérdése is sok vita forrása a hazai rendszerben: egyesek a minõségbiztosítás rendszerének összetevõit, a folyamatba bevont intézményeket, csoportokat, a résztvevõk alkalmasságát bírálják, mások szerint az egész folyamatnak a felsõoktatáson kívül, a munkaerõ-piaci szereplõk körében látnák értelmét. A kritikai szempontok között megjelennek a vidék-fõváros, a kis intézmény vs. nagy intézmény, a fõiskola egyetem dimenziók, a korábbi gyakorlatból származó rendszerbeli konfliktusokat továbberõsítõ problémák. A vidéki kisebb intézmények, fõiskolák a sajtóközleményekben gyakran jelennek meg, mint infrastruktúrájukat tekintve rosszul felszerelt, oktatói-személyi feltételeik alapján elmaradott, bezárásra ítélt képzõdmények, amelyeket a minõségbiztosítás eszközeit felhasználva ki kellene szorítani a felsõoktatási mezõbõl. A helyi, térségi fejlõdés terén játszott szerepüket gyakran ironikusan említik. A megszólalásokban összemosódik valószínûleg nem véletlenül a kis intézmény, gyenge oktatói kar, gyenge hallgatói állomány problematika kimeneteként a szükségszerûen gyenge diploma, majd végkövetkeztetésként a nincs rájuk szükség, zárják be õket álláspont. Mindez persze csak mellékterméke a minõségi szemlélet bevezetésének, hiszen nyilvánvalóan nem ez volt a célja, legalábbis nem ez tûnik ki az eredeti dokumentumokból. Ami ebben a Bologna Hungaricumban a leginkább szánalmas mozzanat, hogy a megszólaló akadémiai és politikai szereplõk egy-két korszerûnek látszó kifejezésbõl, a bolognai folyamat sajátos, mondhatjuk azt is, önkényes értelmezésébõl és interpretációjából kialakított pajzs mögé rejtõzve támadnak, és próbálnak erõfölényt szerezni. Az állami intézmények közpénzbõl tevékenykednek, sok esetben hatalmas adósságokat felhalmozva és görgetve maguk elõtt. A magánintézmények viszont tényleg piaci viszonyok között dolgoznak, és így versenyeznek. Lássunk tisztán: ez ebben a formában nem egy nemes küzdelem, nem a tiszta eszközökkel vívott piaci verseny! Ha az lenne, már régen felfigyelt volna a szakhatóság a versenyt sértõ anomáliákra, hogy ti. a fogyasztó megtévesztése, a versenytárs rossz hírének keltése nem megengedhetõ eszköz. Itt a felszínen egy álszakmai vita folyik, és nem a verseny a fogyasztókért. A vita során, csak mellesleg kerül lejáratásra a vidéki, a kisebb intézmény, nem ritkán a legfõbb szakmai irányítással megbízott hatóságok asszisztálásával. Különösen egyenlõtlen a verseny a források elosztása esetében. Nézzünk szembe a valósággal! A felsõoktatásban kialakult konfliktusok egyetlen tényezõre vezethetõk vissza, a hallgatókért folyó küzdelemre. Gyakorlatilag tehát minden 182 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4.

13 intézmény a fennmaradásáért küzd. Ez nem baj, nem rossz, vagy jó, ez tény. Tudni kell, hogy sehol a világon nem szerez a felsõoktatásba beiratkozott hallgatók 40 százaléka mesterfokozatot, csak nálunk. Ezért tehát a felülképzés tömeges. Mivel a hallgató már a Bachelor-fokozatú diplomával is el tud helyezkedni a munkaerõpiacon, nem feltétlenül szükséges a mesterfokozaton történõ továbbtanulás, de akkor honnan lesz az intézmény fenntartáshoz elegendõ számú hallgatója a Master-képzéseknek? Az új rendszer ezt a problémát a keretszámok átalakításával próbálja meg orvosolni. Eszerint a hároméves alapképzésben 100 százalék, a kétéves mesterképzésben 35 százalék, és a 2 3 éves doktori képzésben mindössze a diákok 10 százaléka fog részt venni. Tehát levonhatjuk a következtetést: egyelõre nincs megoldás a rendszerben, marad a számháború, és az egymás lejáratására épülõ nemtelen küzdelem. Egy, a helyzet feltárását célzó kutatás (4) tapasztalati szerint az új, kétpólusú képzési rendszer kialakítása során számos esetben nem történt sokkal több, mint a régi képzéseknek és azok tantárgyainak átfestése, az ötéves képzések kettévágása, a képzési struktúra megmerevítése, esetleg az, hogy mindent beleraktunk az alapképzésbe, nem gondolva arra, mi marad a mesterképzési szakaszra. Ebbe a sorba illik a lebutított egyetemi, értsd: a korábbi ötéves képzés, kifejezés is. Ezek a nyilatkozatok azt sugallják állapítják meg a szerzõk, hogy a kényszer szülte strukturális változással nem járt együtt az átgondolt tartalmi változás. (Pusztai Szabó im. 76. o.) A problémák egyik oka tehát az, hogy nincs mit tanítani a mesterkurzuson, mert ezt a nagyon idõigényes és tényleges reformot jelentõ feladatot nem végeztük el. Nagy hiba, de még nagyobb, ha így marad, és a tudásanyagnak a rendszerhez illesztése helyett a vevõk félrevezetésével, a tisztességes versenytõl idegen nemtelen eszközökkel próbálkozunk intézményi és felsõ szakmai irányítói szinten egymás elõl hallgatót szerezni. A hallgatók kegyeinek keresésére, a gyerek taníttatását részben vagy egészben finanszírozó szülõk megtévesztésére irányuló módszerek etikai minõsítését pedig inkább mellõzöm. Az egyetemek és fõiskolák között az új rendszerre történõ átállás során kialakult konfliktusok megoldását célzó javaslatok a két szegmens békéjét az elméleti és a gyakorlatorientált képzések kettéválasztása mentén vélik megtalálni. Eszerint az egyetem az elmélyültebb elméleti, szakmai tudáshoz, a kiforrottabb kompetenciákhoz segíthetné hozzá a továbbtanulókat, míg a fõiskolák gyakorlatiasan képzett szakembereket bocsátanának ki. Mindkét érv a munkaerõpiac általi jobb fogadtatásra, a könnyebb, biztosabb elhelyezkedésre építi fel a kínált elõnyöket. A hazai munkaerõ-piaci igényeknek, elvárásoknak való megfelelésben sokan hisznek. A nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk régi latin közmondásban szereplõ életet azonban sajnos, rögtön behelyettesítik a munkaerõpiaccal, hogy érthetõ legyen, miért nem öncélú a tanulás. Persze a helyzet nem ilyen egyszerû, hiszen az élet nem azonos a munkaerõpiaccal, szerencsére! Nagy baj lenne, ha a mindenkori aktuális munkaerõ-piaci elvárások kiszolgálását tûzné a zászlajára egy ország, amikor a tudástartalmakat, képzési igényeket meghatározza. Hasonlóan leegyszerûsített a versenyképesség fogalma, amit viszont a minõséggel azonosítanak. Tudni kell azonban, hogy a munkaerõ-piaci kereslet rövid távú dolog. Ma még a hazai munkaerõpiac leggyorsabban fejlõdõ része elsõsorban angolul beszélõ betanított munkaerõt igényel. Nem vár igazán komoly képzést, a túlképzést pedig nem ismeri el a bérekben. A multinacionális vállalatok egyelõre még keveset törõdnek a helyi kulturális környezettel, inkább saját globális vállalati kultúrát építenek ki. Ennek az elvárásnak azzal lehet eleget tenni, ha könnyen átalakítható munkaerõt bocsátanak rendelkezésére. Idõvel nem kizárt, hogy változik a magyar gazdaság elvárása, és magas szakképzettséget igénylõ cégek telepednek ide, amelyek nem betanított, vagy betanítható munkaerõt igényelnek. Kelet-Európában nagy veszélyt jelent, ha ezek az országok csak bedolgozói alapon, fejlett keletázsiai szinten maradnak versenyképesek. S ha egy másik versenyképességi mércét állítunk fel a tudás alapú társadalom elvárásainak megfelelõen, akkor a kelet-európai társadalmak ugyancsak veszélyben vannak, mert hiányzik a versenyképességi potenciált növelõ képességük fejtette ki egy interjúban Török Ádám akadémikus a versenyképesség problémája kapcsán (5). Véleménye szerint e két stratégiai cél olyan személyiségvonások kialakítását igényli, amelyek a felelõs termelõi, fogyasztói, valamint a családfenntartói, szülõi magatartásra jellemzõek. Úgy látja, hogy a versenyképességet jelentõsen befolyásolja a szereplõk általános mûveltsége, ezért azt ajánlja, hogy az eddiginél sokkal komolyabban kell venni a történelmi, irodalmi, valamint a mûvészettörténeti ismeretek oktatását. Egy másik vélemény szerint a tudományos kutatófejlesztõ tevékenység nem, vagy alig jelenik meg a magyar vállalat versenyképes termékében, technológiájában, szolgáltatásában. A technológiai innováció Magyarországon mintegy 700 vállalatot érint, közülük húsznál kevesebb adja a vállalati K+F ráfordítások felét. A hazai KKV-k százaléka innovatív, 2 3 százaléka e tekintetben élenjáró, a többiek inaktívak és érdektelenek, számukra a K+F nem jelent versenyképességi tényezõt, nem része stratégiájuknak. Mindezek ismeretében a felsõoktatásban a versenyképesség elõsegítése és a nemzeti fejlesztési tervben felvázolt elvárható jövõ érdekében hármas célt szükséges elkülöníteni, megcélozni: az elsõ kimenet (BSc) a versenyképes munkaerõpiac kiszolgálója legyen, a második kimenet (MSc) a fejlesztésre és a tudományos képzésre legyen alkalmas, a harmadik kimenet (PhD) az alaptudományok és a kutatás, a fejlesztés nemzetközi mércével is versenyképes bázisát adja. A fentiek akkor valósulhatnak meg, ha a jelenlegitõl eltérõen Magyarországon korlátozott számú (hat hét) olyan egyetem kerül nemzetközi akkreditáció alapján elismerésre, melyek teljesítik a kutató-oktató tudományegyetem kritériumait. Ezek az egyetemek legyenek érdekeltek abban, hogy az MTA kiemelt kutatóintézeteivel és a gazdasági ágazatok meghatározott intézeteivel közösen olyan színvonalú kutatást-oktatást, PhD-képzést valósítsanak meg, amely az ország és az egyes tudományterületek számára ismét kiválóságokat terem, elismertségeket, hatékony gyakorlati alkalmazhatóságot eredményez. (6) Ha a Bachelor, vagyis alapképzésben a hallgatókat az azonnali munkavállalásra készítjük fel, nem a gyakorlat- ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4. 183

14 elmélet dimenziójában kellene keresnünk a megoldást, és nem is a jelen munkaerõ-piaci igények nem definiált rendszere mögé bújva kell csatároznunk. A hat féléves képzés mindig kevesebb tudást jelent, mint a 10 féléves, ez nem vitatható. Az alapképzésbõl kikerülõk legyenek a munkaerõpiac kiszolgálói, legyenek ún. alkalmazott, felsõfokú tudással rendelkezõ szakemberek, és ne kis tudósok. Az ország erõforrásait ennek a felsõoktatási szegmensnek a támogatására a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben volna célszerû felhasználni. Egy jó példa Magam már ötödik éve tanítok, és ebbõl három éve az oktatási rektorhelyettesi teendõket is ellátom a kalocsai Tomori Pál Fõiskolán. A fõiskola hat éve jött létre egy olyan térségben, ahol korábban nem mûködött felsõoktatási intézmény. A fentiek értelmében egy ilyen kis, vidéki fõiskola a halmozottan hátrányos helyzetûek kategóriájába tartozik. Az eltelt hat évben elért eredményeink és mutatóink alapján azonban mégsem tekintjük magunkat hátrányos helyzetûnek. Az épület, amelyben tanítunk, ugyan közel 300 éves, de a célnak megfelelõen átalakított és felújított. Az oktatáshoz szükséges színvonalas eszközökkel, részben saját beruházásból, rendelkezünk. Bevezettük és mûködtetjük az ISO minõségbiztosítási rendszert. Az oktatói állomány színvonala sem nevezhetõ alacsonynak, hiszen az oktatók 80 százaléka minõsítéssel rendelkezik, 20 százalékuk pedig jelenleg vesz részt doktoranduszképzésben. A potenciálisan csökkenõ beiskolázható létszám ellenére évrõl évre nõ a hallgatói létszám. A felvett hallgatók az országos átlagpontszámmal kerültek az intézménybe, vagyis nincs alacsony hallgatói színvonalról sem szó. A beiskolázottak zöme a kistérségbõl kerül hozzánk, saját bevallásuk szerint azért, mert itthon, a szülõföldjükön szeretnének boldogulni, szeretnek itt élni, ebben a városban és a környezõ településeken. Látjuk és ismerjük a hallgatók és elõképzettségük problémáit, hiányosságait, és a képzési folyamatba beiktatott módszereinkkel akarjuk és tudjuk is korrigálni azokat. Nagyon tetszik nekünk a bolognai folyamat szelleme, hiszen hallgatóinknak módot ad a késõbbiekben akár a tudásuk továbbfejlesztésére, akár a nemzetközi gyakorlatba, munkaerõpiacra történõ bekapcsolódásra. Lehetõvé tette számukra és oktatóink számára is a mobilitást. Mi magunk már kilenc külföldi egyetemmel és fõiskolával építettünk ki kapcsolatot, hogy ezt a lehetõséget saját eszközeinkkel is bõvítsük. Ugyanakkor nem tetszik nekünk a bolognai folyamat körül folyó oktalan vita, a sajtó félmûvelt és nem mindig jó szándékú igazságkeresõ magatartása, sem a megszólalók sematizált, információhiányos, lekicsinylõ hozzáállása a vidéki, a kis intézményi felsõoktatási szférához. Nem örülünk ennek a megosztó, a fõiskolák és egyetemek közé mesterséges konfliktusokat beépítõ állami, apparátusi magatartásnak, a források elosztásában megmutatkozó véleménynyilvánításnak. A képzés színvonalát, a hallgatók alkalmasságát és mobilitását pedig nemcsak a minõségbiztosítási rendszer, hanem az intézmény szelleme, elkötelezettsége fogja megvalósítani. Felhasznált irodalom Barakonyi Károly: Bologna Hungarica. in A bolognai folyamat Közép-Európában. Szerk. Kozma Tamás Rébay Magdolna. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp Kozma Tamás: Politikai rendszerváltozás és felsõoktatási reform. In: A bolognai folyamat Közép-Európában. Szerk. Kozma Tamás Rébay Magdolna o. Magda Sándor: Tudomány, felsõoktatás, versenyképesség. Magyar Tudomány 2007/ o. Pusztai Gabriella Szabó Péter Csaba: A bolognai folyamat recepciója Magyarországon. In: A bolognai folyamat Közép-Európában. Szerk. Kozma Tamás Rébay Magdolna. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp (1) Kozma Tamás: Politikai rendszerváltozás és felsõoktatási reform. In. A bolognai folyamat Közép-Európában. Szerk. Kozma Tamás Rébay Magdolna o. (2) Barakonyi Károly: Bologna Hungarica. in A bolognai folyamat Közép-Európában. Szerk. Kozma Tamás-Rébay Magdolna. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp (3) Berlini Közlemény, Az Európai Felsõoktatási Terület megvalósítása. Közlemény a felsõoktatásért felelõs miniszterek berlini konferenciájáról, szeptember 19. (4) Pusztai Gabriella Szabó Péter Csaba: A bolognai folyamat recepciója Magyarországon. In A bolognai folyamat Közép- Európában. Szerk. Kozma Tamás Rébay Magdolna. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp (5) Versenyképesség és felelõs társadalmi magatartás. Tóth Teréz interjúja Török Ádám közgazdász professzorral, az MTA levelezõ tagjával (6) Magda Sándor: Tudomány, felsõoktatás, versenyképesség. Magyar Tudomány 2007/ o. 184 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4.

15 Kozma Gyula, Csapó Tamás, Vadász Gyula * Kalibráló állványok felújítása az ELIN zárt profilgyártósoron A profiltermékekkel szemben támasztott fokozódó minõségi igények biztosításának, valamint a gazdaságos gyártásnak való megfelelés egyik eszköze a gyártóberendezések mûszaki színvonalának emelése. Cikkünkben a profilgyártás súlyponti berendezésének a tervezéstõl a kivitelezésig, beüzemelésig saját erõforrásból végrehajtandó fejlesztését kívánjuk bemutatni. One instrument for assuring the increasing quality demands that lies on section products as well as for correspondence with the economical production is to increase the technical level of the manufacturing equipments. In our article we are willing to present the development of the focal equipment of section manufacturing, from planning to realization and commissioning, realized of own resources. Az 1964-ben telepített ELIN gyártósor mind a gyártott termékek méretválasztékában, mind a melegen hengerelt acéllemeztekercs feldolgozása tekintetében jelentõs szerepet lát el (1. ábra). A gyártósor telepítése óta a gazdaságos üzemelés, valamint a gyártott termékekkel szemben támasztott fokozódó igények kettõsségének kellett, hogy megfeleljen. Az elmúlt évek fejlesztései a 2. ábrán látható egységeket érintették. Az 1999-ben telepített szalag-elõkészítõ berendezés és spiráltároló, valamint az 2000-ben üzembe helyezett Weldac G2 típusú nagyfrekvenciás hegesztõgép alapvetõen a termelékenység növelését, az üzembiztos gyártást szolgálták. A vevõi igények folyamatos növekedése, a termékszabványok elõírásainak szigorítása szükségessé tette az elhasználódott, alakítást végzõ állványok, valamint a gyártósori hajtás felújítását is. A nehéz gazdasági helyzet miatt a teljes rekonstrukció megvalósítására nem volt mód. 1. ábra: ELIN sori termelés alakulása a zárt termékek arányában A lehetõségeket figyelembe véve az elõállított termék minõségét leginkább befolyásoló egységet kellett kivá- 2. ábra: ELIN gyártósor felépítése * Kozma Gyula gyárvezetõ Csapó Tamás gépészeti karbantartó mûvezetõ Vadász Gyula fejlesztõmérnök, Lemezalakító-mû, ISD Dunaferr Zrt. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4. 185

16 4. ábra: Elhasználódott kalibrálóállvány 3. ábra: Zártszelvény kialakulásának folyamata lasztani a felújításra. Az alakítás technológiájából adódik (3. ábra), hogy a szelvény a kalibráló állványokon kapja meg végsõ formáját, így azok felújítása eredményezi a legkedvezõbb hatást. Az elhasználódott állványok automatikus újragyártásán túl célszerû volt megvizsgálni azt is, hogy milyen korszerû módosítás végezhetõ el (4. ábra). Az állványok teherbírásának növelése, az üzemzavarok csökkentése, valamint a méretváltások idejének lerövidítése érdekében a sok problémát okozó csapágyazáson kellett változtatni. Az állványtengelyek jelenleg mûködõ csapágyazásának problémái: közepes statikus terhelhetõség, szerszámrögzítõ anya meghúzása, lelazítása során csak a hátsó csapágyak a terheltek, így nagy a tengely lehajlása, ez jelentõs csapágyterhelést okoz. Az áttervezés kötött paraméterei: a jelenleg alkalmazott szerszámgarnitúrák tovább is használhatóak legyenek, szerszámfuratok átmérõje nem változtatható, 5. ábra: Jelenlegi és új csapágytípus 186 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4.

17 a szerszámozáshoz használatos tengelyrész hossza nem csökkenthetõ. Az áttervezéstõl elvárt eredmények: kétpontos alátámasztás biztosítása a szerszámrögzítések során, nagyobb teherbírású csapágyazás és tengelygeometria, alakítóállványok rögzítettségének, stabilitásának javítása. Az elõlapon alkalmazott E jelû kétsoros beálló görgõs csapágyával szemben az RNA 6917 jelû tûgörgõs csapágy lett kiválasztva és betervezve (5. ábra). A tûgörgõs csapágyak kifejezetten kis keresztmetszetû, nagy terhelhetõségû csapágyak. A belsõ gyûrû nélküli csapágyak optimális megoldást kínálnak ott, ahol edzett és köszörült tengely vagy hüvely áll a rendelkezésünkre. Kis keresztmetszetük ellenére a csapágygörgõknek nagy a teherbíró képessége. Az új csapágyazás radiális statikus teherbíró képessége 45%-kal nagyobb, mint az eddig alkalmazott csapágytípusé. Ez a megoldás tehát nagyobb teherbírást és futáspontosságot biztosít az új tengelykialakítás számára. A kiválasztott csapágyazás megvalósításához szükséges volt a tengelygeometria átalakítása is. Az áttervezés során elsõdleges szempont volt a teherbíró-képesség növelése is. A tengely geometriai kialakítását nagymértékben befolyásolta, hogy a jelenleg alkalmazott alakítószerszám-garnitúrák továbbra is alkalmazhatónak kellett maradnia. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a szerszám agyfuratának megfelelõ tengelyátmérõt meg kellet hagyni, nem lehetett növelni, illetve a szerszámozáshoz szükséges tengelyrész hosszát sem lehetett változtatni. A fenti megkötések mellett kellett nagyobb teherbírású tengelyt kialakítani, amely alkalmas az áttervezett csapágyazás fogadására is. A lehetõségek figyelembe vételével a csapágyazási hely átmérõje 10 mm-rel növelhetõ volt, ami jelentõsen növelte a tengelyek szilárdságát is (6. ábra). A konstrukciós módosítás elõnye, hogy a tengelyanya állványon kívülre helyezésével az alátámasztási pontok 80 mm-rel közelebb kerültek egymáshoz, ami csökkenti a csapágyakra és a tengelyre jutó terhelést. A kalibrálóegység átszerszámozásának további problémája a tengelyanyák meghúzásának módszere. Jelenleg az anyák meghúzása ütõkulccsal, vagy gépi segítséggel történik. Gyakori, hogy az ütõkulcsos meghúzással nem biztosítható a szükséges nyomaték, ami megakadályozná az anyák gyártás közbeni lelazulását. Ha az anya lelazul, akkor a gyártósorral meg kell állni. Nagyobb alakítási terhelésnél ez többször is elõfordulhat, ami gyakori megállást okoz, állásidõt, termeléskiesést eredményez. Minden megállás selejtszálat eredményez. A másik meghibásodási lehetõséget a tengelyanyák túlhúzása okozza. Ha a tengelyanyát túl nagy nyomatékkal húzzák meg, akkor a menet tönkremegy a tengelyen, vagy az anyákban. Ez a tengely, az anya levágásával, és cseréjével jár. Ez szintén állásidõ, kiesõ termelési idõt okoz a gyártósoron. Az új elrendezés, az állványokon kívülre helyezett anya estében, lehetõséget biztosított egyéb, hatékony meghúzási, rögzítési módok alkalmazására. Az új elrendezés esetén alkalmazható lesz hidraulikus nyomatékkulcs használata, amely a tengelyanyák elõre meghatározott nyomatékú, egységes nyomatékkal történõ meghúzását teszi lehetõvé. A pontosan meghatározott és beállított meghúzási nyomatékkal biztosítható lesz a lelazulást és a túlhúzást kiküszöbölõ, megfelelõ nyomatékok alkalmazása. Másik elõnye az állványokon kívüli csapágyazásnak, hogy lehetõvé válik a hagyományos hatlapfejû anyák helyett hidraulikus tengelyanyák alkalmazása is. A hidraulikus tengelyanyák alkalmazásával szintén kiküszöbölhetõ az elégtelen meghúzási nyomaték alkalmazása, valamint a lelazulás elleni védelem is biztosítva lesz a megfelelõ nyomásértékek alkalmazásával. Ez a hidraulikus kézi pumpával pontosan beállítható, ellenõrizhetõ a meghúzás során. Az új állványok az ISD Dunaferr Zrt. gyártóegységénél készültek, beépítésük a termeléstõl függõen ez év szeptemberben vagy októberében fog megtörténni (7. ábra). 6. ábra: A régi és új elõlap-csapágyazás konstrukciója 7. ábra: Új kalibrálóállványok ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4. 187

18 Deutschmann-né Bõke Zsuzsanna * A mûszaki dokumentációk kezelése a Dunai Vasmûben Mióta mérnöki tudományok léteznek gyakorlatilag Leonardo óta, a tervezés, kivitelezés és karbantartás, valamint a mérnökök közötti kommunikáció egyik elsõ számú információhordozója volt és marad a mûszaki rajz akkor is, amikor a papír, mint a mûszaki tervezés alapanyaga egyre inkább veszít jelentõségébõl. A Központi Tervtár a Dunai Vasmû alapításával egy idõben lett létrehozva azzal a céllal, hogy a vasmûvel kapcsolatos mûszaki dokumentációk biztonságos és hozzáférhetõ tárolását biztosítsa. Jelen cikkben a mûszaki dokumentáció kezelésének múltját, jelenének eseményeit mutatom be. A mûszaki dokumentáció kezelésének fejlõdésérõl szóló cikk megírásának apropóját az ISD Dunaferr Zrt. alapításának 60. évfordulója adta. Célja, illendõen visszatekinteni és maradandóan rögzíteni az arra érdemes eseményeket, folyamatokat, és méltó emléket állítani azoknak a személyeknek, akik ennek aktív résztvevõi voltak. Mióta mérnöki tudományok léteznek gyakorlatilag Leonardo óta, a tervezés, kivitelezés és karbantartás, valamint a mérnökök közötti kommunikáció egyik elsõ számú információhordozója volt és marad a mûszaki rajz akkor is, amikor a papír, mint a mûszaki tervezés alapanyaga egyre inkább veszít jelentõségébõl. Hosszú évtizedeken át a rajzokat a mérnök és a szerkesztõ táblán rajzolta, melyrõl pauszon tusmásolat készült. Ezeket sokszorosították a gyártáshoz, kivitelezéshez szükséges példányszámban. A pausz, mint a tervezõi gondolat jogilag elismert eredeti példánya, általában a tervezõirodák tervtárába, a másolat pedig a berendezés, épület stb. kivitelezése után az üzembentartóhoz került. Az elkészült mû üzembe helyezése után az üzemeltetõ sok okból nyúlhat vissza az eredeti dokumentumokhoz (karbantartás, módosítás, rekonstrukció). A régi és nagy tervtárak esetén nem elhanyagolható feladatot és költséget jelent ezek kezelése és fenntartása. Viszont minden olyan esetben, ahol nem áll rendelkezésre a szükséges mûszaki információ valamilyen formában letárolva, úgy a szükséges adatokat csak mérnöki munkával, sok esetben drága és bonyolult eljárásokkal lehet újra elõállítani. Központi tervtár történeti áttekintése A Dunai Vasmû beruházásainak tervezése már az es években elkezdõdött. A Központi Tervtárat a Dunai Vasmû alapításával egy idõben hozták létre azzal a céllal, hogy a vasmûvel kapcsolatos mûszaki dokumentációk biztonságos és hozzáférhetõ tárolását biztosítsa. Az alapelv az volt, hogy minden keletkezõ mûszaki dokumentációból egy példány a Központi Tervtárban kerüljön letárolásra, ezáltal biztosítva az adatok teljeskörûségét, hozzáférésének követhetõségét, és nem utolsósorban az adatvédelmet. Since engineering sciences exist practically since Leonardo one of the number one information carriers of planning, execution and maintenance, as well as communication between engineers is and remains the technical drawing, even when the paper as the basic material of planning loses more and more of its significance. The Central Plans Magazine was established at the same time with foundation of Danube Ironworks with the aim to provide safe and accessible storage for the Ironworks connected documentation. This article presents the events of past and present of technical documentation handling. 1. kép: Igazgatósági épület (a Központi Tervtár régi helye) Tekintettel a vasmû speciális helyzetére, a tervek szigorúan védettek voltak, ezért a Titkos Ügykezelés (TÜK) szervezete alá tartozott a Központi Tervtár. A Dunai Vasmû kohászati vertikum, ezért a mûszaki rajzdokumentációja elsõsorban nem termékdokumentációk. Vállalatunknál a mûszaki rajzdokumentációk a termelési fõfolyamat termelõberendezéseinek, építményeinek, az alkatrésztervezésnek és -gyártásnak, a technológiai szerszámtervezésnek és -szerkesztésnek folyamataihoz kapcsolódnak. A Központi Tervtár az igazgatósági épület második emeletén, az árkád feletti területen üzemelt 1972-ig (1. kép). Akkor a tervtárat átköltöztették a Tûzálló Téglagyár, a volt Generátor épületének második szintjére, ahol a minimális feltételek sem voltak biztosítva a jelentõs értékek védelmére (2. kép). Olyan állapotok uralkodtak, hogy a kikeresett tervtári dossziékat portalanítani kellett néha laponként, alkalmanként még a madárürülékek eltávolítására is szükség volt. Csak ezek után lehetett átadni a kikölcsönzõnek. Ezen a helyen mûködött 1983 szeptemberéig. A Központi Tervtár kezelését január 1-jei hatállyal vette át a TÜK-tõl a DVTI (Dunai Vasmû Tervezõ Irodá- * Deutschmann-né Bõke Zsuzsanna fõosztályvezetõ, mûszaki dokumentációs fõosztály, ISD Dunaferr Zrt. 188 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4.

19 3. kép: Tûzálló irodaépület 2. kép: Generátorépület ( Bagolyvár ) ja), melynek fõosztályvezetõje Zágoni László volt. Ezen belül a dokumentációs osztályt Várkonyi Béla vezette, aki alá a Központi Tervtár a késõbbiekben tartozott. Nyugdíjba vonulása után Kutasi Borbála lett az osztály vezetõje. A Generátorházban való mûködtetés hátrányai (nehéz megközelíthetõség, magas porszennyezés) oda vezettek, hogy több gyáregység saját tervtárat alakított ki. Ezáltal a mûszaki dokumentációk egy példányának központi tervtári letárolása nem minden esetben teljesült. A Dunai Vasmûben a tervtárak elhelyezkedése, megoszlása a következõ volt 1983-ban: DV. Központi Tervtár Beruházási Tervtár DVTI Pausztervtár Kogépterv Tervtár MEAF Tervtár Hengermû Tervtár Lemezfeldolgozó Gyáregység Tervtár Lõrinci Hengermû Gyáregység Tervtár Szállító Gyáregység Tervtár Energia Gyáregység Tervtár Üzemfenntartás Kokszvegyészeti Gyáregység Tervtár Üzemfenntartás Hengermû Gyáregység Tervtár Üzemfenntartás Acélmû Gyáregység Tervtár A gyáregységeknél létesített tervtáraknak egymással nem volt kapcsolatuk, hiszen mindegyikben más-más jellegû terveket, dokumentumokat õriztek. Minden tervtárnak kapcsolata volt a DVTI Pausztervtárával tervmódosítás, illetve eredeti pauszok igénylése kapcsán. Kapcsolatuk volt a Központi Tervtárral is, ahonnan létesítmények tervrajzai voltak kölcsönözhetõk. Itt kell megjegyezni, hogy ez a kölcsönözhetõség oda vezetett, hogy a tervtárak állománya folyamatosan csökkent. A kikölcsönzött dokumentációk jelentõs része sosem került vissza eredeti tárolási helyére. A tervtári kölcsönzési rend be nem tartása következményekkel nem járt. Ezt a tapasztalatot felhasználva a Központi Tervtárból eredeti dokumentáció nem kölcsönözhetõ ki évtõl, csak a másolatot kapja meg a felhasználó tavaszán a DVTI osztályai az acélmû üzemirányítási épületbe költöztek, így az energetikai osztály által használt tûzálló irodaépület második emeleti helyiségeibe helyezték át a tervtárat (3. kép). Ekkor történt meg a régi, piszkos, tönkrement dossziék kicserélése, feliratozása, és egy jól átlátható tervtári rend kialakítása a Dunai Vasmû telepítésekor létrehozott úgynevezett decimál számozási rendszer alkalmazásával, aktualizálásával és bõvítésével. Már ebben az idõszakban felmerült a számítógépes tervnyilvántartás igénye, amely biztosíthatja a dokumentációk gyors és hatékony visszakereshetõségét. Ennek a vizsgálatára készült egy figyelemre méltó mû az 1983-as Alkotó Ifjúság pályázat keretein belül. Készítõi: Baloghné Kutasi Borbála, Sóti Lászlóné és András Katalin (mind a DVTI dolgozói). Ismertették a Központi Tervtár aktuális helyzetét. Megvizsgálták és összehasonlították a tervnyilvántartási rendszereket a Dunai Vasmûn belüli összes tervtárban. Megvizsgálták az egységes kódrendszer elvi alapjait. Javaslatot tettek a Központi Tervtárban tárolt dokumentációk kölcsönzési rendjének szigorítására. Következtetésként a tárolás korszerûsítésére javasolták a mikrofilmes archiválás bevezetését. A mérnök módra való gondolkodás jó példája, hogy a vállalat vezetése számára is fontos maradt a mûszaki dokumentációk megõrzése és hatékony kezelése. Ennek a célnak elérése érdekében a Dunai Vasmû vezetése az évi tervével összhangban felkérte a MTESZ Dunaújvárosi Intézõbizottságát, hogy készítse el a DV mikrofilm-orientált mûszaki információtárolási és -feldolgozási rendszer koncepcióját. A feladatot egy munkabizottság végezte, melynek vezetõje Rohonczi Sándor volt, helyettese Molnár Károly. Tagjai között szerepelt Lipták Lajos, Pöstényi Mária, Spingár László és Takács Endre. A zsûribizottságban dr. Susánszky János és dr. Kocziszky György vett részt. Ez a dokumentáció a késõbbiek során a ténylegesen létrehozott rendszer alapjává vált, feltárva annak elõnyeit ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4. 189

20 és az akkori tervtározási mûködési rend hiányait, hátrányait. A vizsgálati anyag alapján készült el február 28-án az összefoglaló jelentés Prukner László IT fõmérnök aláírásával A DV mikrofilm-orientált mûszaki információtárolási és -feldolgozási koncepciójának kialakítására irányuló szervezõmunkáról címen. Ezt az anyagot a VT elé Horváth István fejlesztési igazgató (késõbbi vezérigazgató) terjesztette be. A megvalósításra VT határozat született, végrehajtó szervezetként a Tervezõ Iroda lett kijelölve ben a DVTI a Dunai Vasmû fõosztályából átalakult kft.-vé, Dunaferr Tervezõ és Mérnöki Iroda Kft. néven, melynek ügyvezetõ igazgatója Fehéri Béla lett. A Központi Tervtár gondozását, a mikrofilmes archiválás gyakorlati megvalósítását és mûködtetését a továbbiakban ez a szervezet végezte elsõ félévének végén érkeztek be az elsõ mikrofilmes berendezések. Pötör Zoltán, a DVTI mûszaki igazgatójának irányításával mûködött a mikrofilmes labor. Lipták Lajos, aki a DTMI gépészeti osztályának vezetõje volt hosszú éveken át, a mûszaki tervek azonosításában, rendszerbe szervezésében nyújtott pótolhatatlant. Váradi Zoltán, aki a DVTI energetikai osztályvezetõje volt, a mikrofilmekhez rendelt adatbázisok kialakításában végzett jelentõs munkát. A mikrofilmes archiválás végrehajtásával párhuzamosan sor került a már archivált papíralapú mûszaki dokumentációk selejtezésére, megsemmisítésére. Ezáltal a papíralapú dokumentációk tárolásához szükséges terület csökkent. Ezt és egyéb gazdaságossági szempontokat figyelembe véve költöztették át a Központi Tervtárat a tûzálló jóléti épület harmadik emeleti helyiségeibe (4. kép). 5. kép: Acélmûi üzemirányítási épület 1998 tavaszán a Kvaerner Metals Ltd. multinacionális gépgyár kelet-európai projektjeinek tervezéseihez tõkeemeléssel belépett a DTMI Kft. mûködésébe. A Dunaferr vállalatcsoport vezetése adat- és értékvédelem érdekében a mikrofilmes rendszert, Központi Tervtárat és a térinformatikai rendszert nem kívánta a privatizációba bevonni. Ennek eredményeként jött létre március 1-jével az Eszközgazdálkodási Igazgatóság egyik fõosztályaként a Dokumentációs Iroda, az elõzõekben felsorolt tevékenységek ellátására. A fõosztály Sárközi György vállalatfejlesztési vezérigazgató-helyettes szervezetén belül Dobler Istvánné eszközgazdálkodási igazgató irányítása alá tartozott. A könnyebb kezelhetõség, jobb adatvédelem kialakítása érdekében a Központi Tervtár újabb költözésen esett át. Az acélmû üzemirányítási épület pincéjében található életvédelmi helyiségek egy része átalakításra került a kívánt letárolásnak megfelelõen. Ezáltal már biztosíthatóvá vált az értékarányos megõrzés, a dokumentációk megfelelõ vagyonvédelme (5 7. kép). 4. kép: Tûzállói jóléti épület 6. kép: A Központi Tervtár a mai állapotában A megörökölt tervtári állomány kötetenkénti azonosítása már a mikrofilmezés kapcsán, a Tervezõ Iroda keretein belül elkezdõdött. Ennek folytatása, kibõvítése a tervlaponkénti azonosítással, a kapcsolat megteremtése a mikrofilmes adatbázissal az új szervezet feladata lett. Külön ki kell emelnem azt a sziszifuszi munkát, amelyet a fõosztály dolgozói elvégeztek és folyamatosan 190 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2010/4.

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben XI. HONVÉDELMI MINŐSÉGTALÁLKOZÓ A HADIK TERV A MINŐSÉG FÓKUSZÁBAN Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet Minőségirányítási, Kodifikációs

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület!

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 112/2009.(V.29.) Kt. számú határozatával döntött arról, hogy

Részletesebben

Az E.ON Csoport munkavédelmi helyzete, aktuális kérdések

Az E.ON Csoport munkavédelmi helyzete, aktuális kérdések Az E.ON Csoport munkavédelmi helyzete, aktuális kérdések Munkavédelmi szervezet Szabályozások Munkavédelmi szakember képzés Vezetői képzés H&S Stratégia támogatás MEBIR támogatás Munkavédelmi oktatások

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért - a társadalmi vállalkozások működetésében rejlő lehetőségek c. konferencia A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2013. november 8. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

A tanulási eredmények megközelítés hatása az oktatás jövőbeli trendjeire. Setényi János setenyi@expanzio.hu Budapest 2015.05.06.

A tanulási eredmények megközelítés hatása az oktatás jövőbeli trendjeire. Setényi János setenyi@expanzio.hu Budapest 2015.05.06. A tanulási eredmények megközelítés hatása az oktatás jövőbeli trendjeire Setényi János setenyi@expanzio.hu Budapest 2015.05.06. Hol állunk a CEDEFOP szerint? Forrás: https://dub131.mail.live.com/mail/viewofficepreview.aspx?messageid=mg-qzhrd3z5bgsyqajfesb2g2&folderid=flinbox&attindex=0&cp=-

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

statisztikai módszerekkel

statisztikai módszerekkel Statisztikai világnap 2010. október 20. Az oktatási kiválóság g mérése m statisztikai módszerekkel Sándorné dr. Kriszt Éva rektor A mérésrm sről l elméleti leti megközel zelítésben A A mérés m s fogalma,

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

A szakképzés állapota 2008-ban a vasútgépészeti szakmák tükrében. Mi látható a megrendelő HR-es szemüvegén keresztül?

A szakképzés állapota 2008-ban a vasútgépészeti szakmák tükrében. Mi látható a megrendelő HR-es szemüvegén keresztül? A szakképzés állapota 2008-ban a vasútgépészeti szakmák tükrében Mi látható a megrendelő HR-es szemüvegén keresztül? A közelmúlt (15év) fejleményei Tanuló létszám drasztikus csökkenése Diplomás képzés

Részletesebben

Alapító vezetője Dr. Czabán János professzor. 2001-től a Tanszék irányítója: Dr. Illés Mária professzor.

Alapító vezetője Dr. Czabán János professzor. 2001-től a Tanszék irányítója: Dr. Illés Mária professzor. A Gazdaságtudományi Kar története A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara 1987 szeptemberében nyitotta meg kapuit hallgatói előtt. A következő sorokban a Kar eltelt csaknem 20 évének eseményei, tényei,

Részletesebben

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése.

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése. . A SZOLNOKI FOISKOLA 2008. ÉVI MINOSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. A SZOLNOKIFOISKOLAMINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK2008. ÉVIFEJLESZTÉSI IRÁNYAI A Szolnoki Foiskola minoségfejlesztési tervének feladata, hogy

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15.

A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15. A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai Kisgergely István, felügyeleti vezető Ellenőrzések célja, időszaka Miniszteriális feladatok Ágazati irányítás Alapítói jogok

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Nemzetközi szakmai gyakorlat tapasztalatai

Nemzetközi szakmai gyakorlat tapasztalatai Nemzetközi szakmai gyakorlat tapasztalatai Csontos-Hoffer Katalin HR Vezető 2014.10.31. Busch Hungária Kft. H-9027 Győr, Martin u. 1. www.busch-hungaria.hu Áttekintés A Busch-Hungária Kft. bemutatása A

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011.

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011. ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 2011. évi KÉPZÉSI TERVE Jóváhagyta: Az alapítvány Szakmai Tanácsadó Testülete 2010.11.26-án

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A 2014. évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére

A 2014. évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére A évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére 2012. június 22-23. 2012. április 10. Kari tájékoztató rendezvény Tevesz Gábor okt.dh. 1 BME - VIK BME 1. 269 526 m 2

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Javaslat az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár és a Városgondnokság Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

diplomás pályakövetés II.

diplomás pályakövetés II. diplomás pályakövetés II. elhelyezkedés, alumni, jó gyakorlatok Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) 2009. július Készült

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben