E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2013.november V. évfolyam 11. szám

Átírás

1 E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2013.november V. évfolyam 11. szám Tartalom Online pénztárgépek beszerzésének/ értékesítésének elszámolása Olvasói kérdések Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: Költségre, ráfordításra adott támogatás Szerződés idő előtti felmondása miatti kártalanítás Szakképzési hozzájárulás elszámolása szakmunkástanulók foglalkoztatása esetén Jegyzett tőke devizaneme és a könyvvezetés devizaneme Közösségi alap átadásának számviteli elszámolása Szállítólevél kötelező melléklete Számviteli politikánkban választott árfolyamok Könyvvizsgálati kötelezettség KIVA esetén Dokumentált készpénzmozgás könyvelése Térítés nélkül átadott eszköz Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Honlapunkról a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv915 A kézirat lezárásának dátuma: október E-számvitel november, V. évfolyam 11. szám

2 Adótörvényi változások Konferencia gazdasági vezetők, főkönyvelők, könyvelők részére Az Szja-törvény, az Áfatörvény az Art. és a Tao törvény módosításai, a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban Egész napos konferenciánkon, a téma legelismertebb szakértőitől kap választ a január 1-jétől változó adórendszerrel kapcsolatos gyakorlati teendőiről! Szakértő előadóink: Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, ügyvéd, adószakértő, egyetemi docens SZJA. Sike Olga, NAV főosztályvezetőhelyettes ÁFA. Dr. Kovács Ferenc, adószakértő ART. Ácsné Molnár Judit, NAV adószakreferens- TAO, KIVA A konferencia legfontosabb témái: A Parlament által elfogadásra kerülő végleges jogszabályi anyag függvényében módosul az előadások meghirdetett tematikája Ismerje meg a várható adótörvényi változásokat! Időpont: december 16. (hétfő) 9:00 és 17:00 óra között Helyszín: Gólyavár rendezvényház, 1088 Budapest, Múzeum körút 6. Akciós ajánlat: A részvételi díj: Ft + áfa helyett 10% kedvezménnyel csak áfa / fő A további részletekről tájékozódjon honlapunkról: forumakademia.hu Az Szja-törvény, az Áfatörvény, az Art. és a Tao törvény módosításai, a változások alkalmazása a gyakorlatban december 16. Gólyavár rendezvényház Online pénztárgépek beszerzésének/ értékesítésének elszámolása Az online pénztárgép beszerzése mivel egy éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet tárgyieszköz-beszerzésnek minősül. A pénztárgépek beszerzéséhez a 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 4. -a (1) bekezdésének az előírása alapján az állam támogatást nyújt, mely fejlesztési célú támogatásnak minősül. A rendelet 4. -a (3) bekezdésének az előírása alapján a támogatás mértéke pénztárgépenként 50eFt. A rendelet 11. -a (1) bekezdésének az előírása alapján a pénztárgép-üzemeltetőnek a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot a pénztárgép beszerzésekor kell átadnia az eladónak legkésőbb december 31-éig. A rendelet 11. -a (2) bekezdése alapján az eladó az érvényes kóddal rendelkező üzemeltető részére a pénztárgépet értékesíti. Az eladó a pénztárgép támogatással nem csökkentett eladási áráról állítja ki a számlát, azaz fontos, hogy a támogatás összege nem csökkenti a fizetendő áfa adóalapját. A számla alapján fizetendő eladási árból a támogatásnak megfelelő összeg a rendelet szerint beszámítással kerül rendezésre, az eladási árból az ezek után fennmaradó összeget kell az üzemeltetőnek rendeznie. A pénztárgép-üzemeltetőnél a számla szerinti levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó, támogatással nem csökkentett vételárat kell a pénztárgép bekerülési értékének meghatározásakor figyelembe venni [számviteli törvény 47. -ának (3) bekezdése és a rendelet 11. -ának (3) bekezdése]. A beszerzéshez kapott támogatást rendkívüli bevételként kell elszámolni [számviteli törvény 2

3 86. -a (4) bekezdésének b) pontja és a rendelet 11. -ának (3) bekezdése], majd időbelileg el kell határolni. Az elhatárolt összeget a számviteli törvény 45. -a (2) bekezdésének előírása alapján az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell arányosan feloldani (azaz jellemzően a terv szerinti értékcsökkenési leírással arányosan). A rendelet 11. -ának (3) bekezdése szerint a támogatás elszámolásából eredő követelés eladóra engedményezett követelésnek minősül, amelyet a pénztárgép eladási árának kiegyenlítéseként, az üzemeltetőnek a pénztárgép beszerzéséből származó, a pénztárgép vételárának összegében fennálló kötelezettségébe kell beszámítani. A rendelet 11. -a (4) bekezdésének az előírása szerint az eladó a pénztárgép támogatással nem csökkentett általános forgalmi adót nem tartalmazó eladási árát az értékesítés nettó árbevételeként számolja el. Az eladónak a támogatás összegét a pénztárgép számla szerinti eladási árának részbeni kiegyenlítéseként kell figyelembe vennie. A figyelembevételre beszámítás útján kerül sor, azaz az eladónak az üzemeltető által az eladóra engedményezett követelés átvétele miatti kötelezettségét a pénztárgép értékesítéséből származó, a pénztárgép eladási árának összegében fennálló követelésébe kell beszámítani. Példa: A pénztárgép támogatással nem csökkentett számlázott eladási ára Ft + 27% áfa, támogatás összege. Az üzembe helyezéskor a pénztárgép várható használati idejét 4 évben határozták meg, maradványérték nulla. Így a számviteli elszámolás ez előbb hivatkozott jogszabályi előírások alapján az alábbiak szerint alakul. a) a pénztárgép beszerzőjénél (üzemeltetőnél) A beszerzett pénztárgép elszámolása számla alapján T 16. Beruházások Ft T 466. Előzetesen felszámított áfa Ft K 45.Szállítók Ft A rendelet alapján igényelhető támogatás elszámolása a beszerzéskor T 36. Egyéb követelések (NAV-val szembeni követelés) K 98. Rendkívüli bevételek A támogatás időbeli elhatárolása T 98. Rendkívüli bevételek K 48. Passzív időbeli elhatárolások A támogatás eladóra történő engedményezésének az elszámolása [számviteli törvény 77. -a (3) bekezdésének d) pontja, és a 81. -a (3) bekezdésének f) pontja alapján] T 36. Egyéb követelések (pénztárgép eladóval szembeni követelés) K 96. Egyéb bevételek T 86. Egyéb ráfordítások K 36. Egyéb követelések (NAV-val szembeni követelés) A támogatás összegének beszámítása T 45. Szállítók K 36. Egyéb követelések (pénztárgép eladóval szembeni követelés) A beszámítás után fennmaradó tartozás kifizetése pénzügyi rendezéskor T 45. Szállítók Ft K 38. Pénzeszközök Ft Az üzembe helyezés (aktiválás) elszámolása T 141. Műszaki gépek, berendezések, járművek Ft K 16. Beruházások Ft Az értékcsökkenési leírás elszámolása egy üzleti évre [ x 25% = Ft] T 57. Terv szerinti értékcsökkenési leírás Ft K 149. Műszaki gépek, berendezések, járművek terv szerinti értékcsökkenése Ft Az értékcsökkenési leírással arányos támogatás feloldása [támogatási arány: / Ft= 41,66%, terv szerinti értékcsökkenéssel arányosan feloldandó támogatás összege: Ft x 41,66%= Ft] T 48. Passzív időbeli elhatárolások Ft K 98. Rendkívüli bevételek Ft vagy [a számviteli törvény 86. -a (5) bekezdésének az előírása alapján] K 96. Egyéb bevételek Ft 3

4 [Megjegyzés: ha a pénztárgép bekerülési értéke nem éri el a 100eFt-ot, akkor a számviteli törvény 80. -a (2) bekezdésének az előírása alapján a vállalkozás dönthet úgy, hogy használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egyösszegben elszámolja a bekerülési értéket, akkor a beszerzéshez kapott támogatást sem szabad időbeli elhatárolás alá vonni.] b) pénztárgép-értékesítőnél Az eladási ár elszámolása T 31. Vevőkövetelések Ft K 911. Belföldi értékesítés nettó árbevétele Ft K 467. Fizetendő általános forgalmi adó Ft Az értékesítőre (eladóra) engedményezett támogatás elszámolása az értékesítéskor T 36. Egyéb követelések (NAV-val szembeni követelés) K 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (pénztárgép-üzemeltetővel szemben) A támogatás összegének beszámítása T 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (pénztárgép-üzemeltetővel szemben) K 31. Vevőkövetelések A beszámítás után fennmaradó követelés kiegyenlítése pénzügyi rendezéskor T 38. Pénzeszközök Ft K 31. Vevőkövetelések Ft A kiutalt támogatás elszámolása pénzügyi rendezéskor T 38. Pénzeszközök K 36. Egyéb követelések (NAV-val szembeni követelés) Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forummedia.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Költségre, ráfordításra adott támogatás A Tao. tv. 22/C. -a (3b) bekezdésének az előírása alapján az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel akkor állapíthatja meg, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem köteles. Ha az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg, és a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, az adózó köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül a Tao. tv. 22/C. -a (3a) bekezdésében meghatározott módon kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani. Ezzel kapcsolatosak lennének a kérdéseim. A Tao. tv. 22/C. -a szerinti sportcélú adókedvezmény kapcsán utalandó kiegészítő sportfejlesztési támogatás 7%-os részét melyik évi költségként kell elszámolni? Ha a cég 2013-ban utalt 1000 támogatást egy fociegyesületnek, és úgy kalkulál, hogy 10%-kal fog társasági adót fizetni 2013-ra (mert az adóalapja az 500 millió Ft-ot nem fogja meghaladni), akkor az 1000 támogatás után (1000 x 0,10 x 0,75) 75 kiegészítő támogatást fizet az MLSZ-nek még 2013-ban, s rendben van, ha nem lesz több, mint 500 millió Ft az adóalapja. Ha ennél a cégnél azonban a első 90 napja alatt megállapított évi adóalapja több lesz, mint 500 millió Ft, akkor még meg kell fizetnie (1000 x 0,07) 70 kiegészítő támogatást 90 napon belül ( között). 4

5 Véleményem szerint a 70 kiegészítő támogatás: évi ráfordítás az Szt a (2) bekezdés c) pontja alapján egyéb ráfordítás. Vagy esetleg rendkívüli ráfordítás? De csak akkor, ha a üzleti évi beszámoló már közzétett (mérlegkészítés időpontja március 31. előtti); évi ráfordítás, ha még nincs elfogadott beszámoló (mérlegkészítés időpontja március 31. május 31. közötti). Jól gondolom-e? Társasági adó szempontjából a levezetés helyes, azonban számviteli szempontból nem helyesek a következtetések. A számviteli törvény megkülönbözteti, hogy költségre és/vagy ráfordításra, vagy fejlesztésre adnak támogatást. Ha költségre/ráfordításra adnak támogatást, akkor az adott támogatást egyéb ráfordításként kell elszámolni a számviteli törvény 81. -a (2) bekezdés c) pontja alapján, ha fejlesztésre (beruházásra), akkor pedig rendkívüli ráfordításként a 86. (7) bekezdés c) pontja alapján. Minden adott támogatást pénzügyi rendezéskor számolunk el, itt a számviteli törvény előírása alapján nincs olyan előírás, mely szerint a mérlegkészítés időpontjáig kell a kifizetéseket figyelembe venni [a számviteli törvény 81. -a (2) bekezdés c) pontjánál sem található olyan előírás, hogy a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elutalt összeget kell elszámolni, ezért ebből következik, hogy azt is csak pénzügyi rendezéskor lehet elszámolni]. Megjegyzem, hogy nem is lenne jó, ha ezt a kiegészítő támogatást visszamenőlegesen 2013-ra számviteli szempontból el lehetne számolni, mert akkor lehet, hogy pont az elszámolt támogatás miatt 500 millió Ft alá csökkenne az adóalap. Ha a kiegészítő támogatást bármikor 2014-ben utalja át a vállalkozás, akkor az évi ráfordítása lesz, az nem jelenik (jelenhet) meg a as eredményben. Szerződés idő előtti felmondása miatti kártalanítás Az egyik Kft.-nk üzemeltetési lízingszerződést kötött 2008-ban egy nagy szálloda üzemeltetésére 10 évre. Ezt a szerződést 2012 novemberében kölcsönösen felmondták. Ezért a lízingbe adó nagy összegű kompenzációt fizetett ki az üzemeltetési szerződés idő előtti megszüntetésére, a szállodakomplexum idő előtti elhagyásáért. A Kft. könyvelésében ezt a bevételt az üzemeltetési szerződés szerint még a hátra lévő időre, időben elhatárolta passzív időbeli elhatárolásként a fordulónap előtt befolyt elszámolt bevételként könyveltük le. jogszerűen jártunk-e el? A kérdésből nem derül ki, hogy konkrétan milyen jogcímen kapott pénzt a Kft. Feltételezem, hogy kártérítést, esetleg kártalanítást kapott a szerződés idő előtti felmondása miatt. Ebben az esetben nincs meg a jogalapja az időbeli elhatárolásnak. Ha az összeg a mérlegkészítés időpontjáig befolyt, akkor a kapott összeget 2012-re egyéb bevételként kellett volna elszámolni. Szakképzési hozzájárulás elszámolása szakmunkástanulók foglalkoztatása esetén Kft.-nk szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, kötelezettségünket tanulószerződéses szakmunkástanulók gyakorlati foglalkoztatásával teljesítjük. NFA Képzési alaprészéből fejlesztésre irányuló beruházási támogatásban részesültünk a évben. A támogatásból tárgyi eszközöket vásároltunk, mely eszközök értékcsökkenési leírási kulcsa 14,5%. A pályázathoz saját erőt is biztosítottunk. Kérdésünk: A kapott támogatás összegét milyen módon kell könyvelni? 5

6 Csak: T 38-K 412 Tőketartalék T412- K 414 Lekötött tartalék T414- K 412 Tőketartalék, melyet időarányosan vissza kell könyvelni, vagy a K 4832 főkönyvi számlán nyilvántartani a támogatás összegét, és az elszámolt éves értékcsökkenési leírással csökkenteni a K főkönyvi számla egyenlegét: T 4832 Fejlesztési célra kapott támogatás elhatárolása; K 9894 Véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény 22. -a (1) bekezdésének előírása alapján a kérdésben szereplő fejlesztési támogatást tőketartalékba kell elszámolni, majd lekötött tartalékba kell helyezni (a hivatkozott jogszabályi előírás szerint a támogatási szerződésben kell a lekötés időtartamáról rendelkezni). A törvény 22. -a (3) bekezdésének az előírása szerint, ha a támogatási feltételeket a cég nem teljesíti, akkor a teljes összeget vissza kell fizetni. Így a szerződésben meghatározott idő alatt a támogatás teljes összege lekötött tartalékban van, annak időarányos feloldása nem lehetséges. A támogatási szerződésben meghatározott lekötési időszak lejártával lehet a teljes összeget lekötött tartalékból tőketartalékba visszavezetni. Mivel jogszabályi előírás szerint ez a támogatás tőketartalékba kerül elszámolásra, az halasztott bevételként a passzív elhatárolások között, illetve rendkívüli bevételként sosem kerül kimutatásra. Ettől függetlenül a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenési leírása költségként elszámolásra kerül. Számviteli elszámolás: - a támogatás befolyásakor T 38. Pénzeszközök K 412. Tőketartalék - befolyáskor lekötött tartalék képzése T412. Tőketartalék K 414. Lekötött tartalék - a lekötési időszak végén a támogatás teljes összegének feloldása T414. Lekötött tartalék K 412. Tőketartalék Jegyzett tőke devizaneme és a könyvvezetés devizaneme Abban a kérdésben kérném szíves segítségét, hogy a cégbejegyzésben szereplő jegyzett tőke devizaneme és a könyvvezetés devizaneme között van-e szoros, kötelező jellegű összefüggés? Konkrétan egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepénél a cégbírósági bejegyzés szerint euró a jegyzett tőke devizaneme. A cég jelenleg forintban vezeti könyveit. Kötelező-e devizában vezetni a könyveket, ha a cégkivonatban devizában szerepel a jegyzett tőke? Milyen törvényi paragrafusok szabályozzák a kérdést? Az általam fellelt kapcsolódó anyagok alapján úgy értelmezem, hogy devizás könyvvezetés esetében kötelező devizában meghatározni a jegyzett tőkét, de a fordított (fenti) esetre nem találtam semmi iránymutatást. A jegyzett tőke devizaneme és a könyvvezetés devizaneme között közvetlen, kötelező jellegű összefüggés van. A számviteli törvény 20. -a (3) (5) bekezdésének előírása szerint a létesítő okiratban rögzített devizanemben kell a beszámolót összeállítani. Így, ha a fióktelep a létesítő okiratában euróban határozta meg a jegyzett tőke összegét, akkor köteles euróban beszámolót készíteni, ehhez viszont euróban kell vezetni a könyveit. A vállalkozás mindig a jegyzett tőke pénznemében köteles a könyveit vezetni, beszámolót készíteni. Kérdés folytatása: A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe devizabelföldi társaság. A válaszban idézett törvényi hely szerint csak devizakülföldi társaságnak kötelező a létesítő okirat szerinti devizában vezetni könyveit [20. (3) bekezdés], a többi vállalkozás választhatja azt [20. (4)-(5) bekezdés]. Így csak devizakülföldiek esetén van közvetlen kötelező összefüggés a törvény ezen paragrafusa szerint, más társaságokra nincs. Van másik törvényi paragrafus, mely szerint devizabelföldieknek is kötelező euróban vezetni a könyveket, ha a cégbíróságon bejegyzett tőkéje euró? 6

7 Az előző válaszban általában fogalmaztam meg a követelményeket. A számviteli törvény 20. -a (2) bekezdésének az előírása szerint fő szabályként Ft-ban kell a beszámolót elkészíteni, de ebben az esetben a társaság jegyzett tőkéje is Ft-ban jegyzett a cégbíróságon. A fióktelepnek mint devizabelföldi társaságnak a számviteli törvény 20. -a (4) bekezdésének az előírását kell alkalmaznia, mivel euróban jegyeztette be a jegyzett tőkéjét a cégbíróságon (más jogszabályi előírás nincs). Ezen előírás szerint a létesítő okiratban (társasági szerződésben) kell meghatározni a jegyzett tőke devizanemét. Ha a jegyzett tőkét a létesítő okiratban euróban határozták meg, akkor a számviteli törvény ezen előírása alapján euróban kell a beszámolót elkészíteni, a könyveit vezetni. Közösségi alap átadásának számviteli elszámolása Közösségi alap átadásának számviteli elszámolása tekintetében van kérdésem. Mezőgazdasági szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása esetén a könyveiben lekötött tartalékként kimutatott közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti szövetkezet részére át kell adnia (pl. az átadandó közösségi alap eFt). Hogyan kell a számvitelben levezetni az átadást kérném kontírozni, ha az átadás tárgyi eszközben (gép, épület) történik? És ha az eszköz értéke (piaci értéke) nem pont annyi, mint a közösségi alap értéke? Ha a közösségi alap átadása áfamentes, eszköz átadása esetén kell-e áfát felszámítani, ha az átadó szövetkezet áfaalany? Ha az átalakulás napja előtt még a szövetkezet átadja a közösségi alapot, akkor a folyamatos könyvelés keretében kell a lekötött tartalék átadását könyvelni. Tárgyi eszköz átadása esetén az átadott tárgyi eszköz könyv szerinti értéke nem biztos, hogy megegyezik annak piaci (forgalmi) értékével. Ugyanakkor az átadónál azonos összegben kell a közösségi alap csökkenését elszámolni, így ha a könyv szerinti érték és az átadás-átvételről szóló megállapodásban rögzített, elismert beszámítási (piaci, forgalmi) érték eltér egymástól, akkor az átadónak a könyvekből a tárgyi eszközértékesítés szabályai szerint kell kivezetni a tárgyi eszközt, és a beszámítási értéket követelésként kell kimutatnia, majd a követelést a közösségi alap csökkentésével egyidejűleg kell megszüntetni. Ha a beszámítási érték eltér az átadandó közösségi alap összegétől, akkor a különbözetet a feleknek rendezni kell. Ha a követelés nagyobb, akkor a különbözetet a közösségi alapot átvevőnek kell kifizetni. Ha az átadandó közösségi alap a nagyobb, akkor a különbözetet pénz és/vagy egyéb eszközök átadásával kell még teljesíteni. Amennyiben az átalakulás napjáig a közösségi alapot nem adják át, akkor azt a végleges vagyonmérlegben a lekötött tartalékból kötelezettségbe kell átvezetni. A jogutód gazdasági társaság ezt a kötelezettséget teljesíti majd eszköz átadásával. Ha tárgyi eszköz átadásával teljesítik az átadást, akkor kötelezettség fejében adnak át az eszközt, mely átadást a számviteli törvény 72. -a (4) bekezdés a) pontjának az előírásából következően szintén értékesítésként kell elszámolni. Az áfa tv. szerint is termékértékesítés az ügylet, így az általános szabályok szerint az értékesítésre az áfát fel kell számolni. A megállapodás szerinti értéket a követelésekkel szemben egyéb bevételként, a könyv szerinti értéket egyéb ráfordításként kell elszámolni. Ezek után kell a könyvekben szereplő követelést és a kötelezettséget összevezetni (beszámítás). Ha a különbözet fennmarad, akkor az ez első bekezdésben leírtak szerint kell rendezni. Elszámolás a szövetkezetnél: - Megállapodás szerinti érték elszámolása T 31. Vevőkövetelések K 96. Egyéb bevételek K 467. Fizetendő áfa - Könyv szerinti érték kivezetése T 86. Egyéb ráfordítások K Tárgyi eszközök - Közösségi alappal szembeni beszámítás elszámolása T 414. Lekötött tartalék 7

8 K 31. Vevőkövetelések Elszámolás a jogutód gazdasági társaságnál: - Megállapodás szerinti érték elszámolása T 31. Vevőkövetelések K 96. Egyéb bevételek K 467. Fizetendő áfa - Könyv szerinti érték kivezetése T 86. Egyéb ráfordítások K Tárgyi eszközök - A végleges vagyonmérlegben kimutatott kötelezettséggel szembeni beszámítás elszámolása T 47. Rövid lejáratú kötelezettségek K 31. Vevőkövetelések Szállítólevél kötelező melléklete A következő kérdés merült fel cégünknél: a szállítólevél kötelező melléklete-e a számlának, ha a számlán minden tétel szerepel? A számviteli törvény a (3) bekezdésének előírása alapján a számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének időpontjában, illetve időszakában kell kiállítani. A számviteli törvény a (1) bekezdése határozza meg a számviteli bizonylat fogalmát, amely szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A számviteli törvény ezen előírása alapján a gazdasági esemény megtörténtekor az eseményről számviteli bizonylatot kell kiállítani, amely bizonylat lehet pl. számla és/vagy szállítólevél is. Ha szállítólevelet állítanak ki, akkor az alapbizonylatról később készül el a számla. Sem a számviteli törvény, sem az áfatörvény nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlához kötelező a szállítólevelet mellékelni. A teljesítést viszont igazolni kell, de ha a számlát olyan adattartalommal látják el, hogy azon a teljesítés (átadás-átvétel) is igazolható, akkor eleve nem szükséges külön egyéb számviteli bizonylatot (pl. szállítólevelet) kiállítani. Számviteli politikánkban választott árfolyamok A számviteli politikánkban a választott árfolyam az MNB középárfolyam. Az áfában a számlákon ezt az árfolyamot határozzuk meg. Az export tevékenységünk bevétele több banknál vezetett euró, illetve USD számlára folyik be. Naponta két-három devizaszámlára érkezik be a vevői befizetés. Ezekről a számlákról történő importszámlák kiegyenlítése súlyozott átlagárral történik. Kérdésünk, hogy a súlyozott átlagár meghatározása lehet-e bankonkénti euró, illetve USD súlyozott átlag (egy bank, egy devizanem, egy súlyozott átlag), vagy összevontan naponta az összes vevői befolyást alapul véve, az így kiszámított súlyozott átlagár (három bankban könyvelt befolyás ad ki egy súlyozott átlagárat egy deviza nemre). Válassz: A deviza-betétszámlák forgalmának könyvelésére a számviteli politikában kell döntést hozni. Deviza-betétszámlánként eltérő módszer választható, hiszen a betétszámlák forgalma sem azonos, így a forgalomnak megfelelő módszert indokolt választani. Ezért célszerű, hogy bankonként és devizanemenként hozza meg a vállalkozás a döntését, semmiképpen nem javasolt az összevont kezelés. Így elfogadható az a módszer, hogy a súlyozott átlagár meghatározása bankonkénti euró, illetve USD súlyozott átlag alapján történik. Könyvvizsgálati kötelezettség KIVA esetén Kötelező-e a könyvvizsgálat, ha a céget évközi mérleg leadásra kötelezték a KIVA-ból való kiesés miatt, ha egyébként is a kft. könyvvizsgálatra kötelezett? 8

9 A KIVA törvény 19. -a (7) bekezdésének az előírása szerint, ha a vállalkozás KIVA adóalanyisága megszűnik, az adóalanyiság megszűnése napjával mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év végződik (zárul), így a vállalkozásnak a számviteli törvény általános előírásai alapján beszámolót én nem közbenső mérleget kell készítenie. Ez a beszámoló alapján kell a KIVA adóalapot levezetni. Amennyiben a vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett, az üzleti év zárásához kapcsolódó beszámolót kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni (mint minden üzleti évzáráshoz kapcsolódó beszámolót). Dokumentált készpénzmozgás könyvelése 1. Az egyik kft. esetében egy kölcsönszerződés alapján a pénztárba történő befizetésről szóló bevételi pénztárnyugtát és a kifizetéséről készült kiadási pénztárnyugtát a befizető, illetve a felvevő nem írta alá. Ezeket a pénztárnyugtákat lekönyveltük aláírás nélkül. Milyen szankcióra számíthatunk, ha ezt a hiányosságot a NAV feltárja? Milyen mentséget hozhatunk fel? 2. A kft.-k házi pénztárának könyvelésénél, ahol nincs pénztáros, a készpénzt az ügyvezető tulajdonos kezeli. 2 alapvető problémával találkozom: - a házipénztár a leadott bizonylatok könyvelésekor pénztárhiányt mutat, - vagy jelentős pénztöbbletet. Könyvelőként milyen megoldás fogadható el erre a helyzetre, amely etikus és jogszerű is? 1. A könyvelő csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján könyvelhet. A kérdésben szereplő pénztárbizonylatok nem szabályszerűek, ha a pénzbefizetést, illetve -kifizetést egyéb más dokumentum nem támasztja alá. Ha mégis lekönyvelik, akkor nem valós (fiktív) ügyletet könyvelnek, amelyet az adóhatóság számvitelfegyelem megsértése miatt megbírságolhat. Nem dokumentált készpénzmozgás könyvelésére semmilyen mentséget nem lehet felhozni. 2. A pénztárkezelésért a pénzkezelő ami jelen esetben az ügyvezető a felelős, és nem a könyvelő. Először is fontos megjegyezni, hogy nem létező készpénzből nem lehet kiadást teljesíteni. Így, ha pénztárhiány van (azaz a pénztárnak negatív egyenlege lenne), akkor a kifizetést nem lehet készpénzes kifizetésként a házipénztárban elszámolni, mert az szintén nem valós ügylet lenne. A vállalkozásnál az eszközbeszerzést, szolgáltatás igénybevételét a számla alapján el lehet számolni, azonban nem a házipénztárral szemben. Mivel a vállalkozás helyett az ügyvezető (tulajdonos) fizetett, a számla értékét az ügyvezetővel szembeni kötelezettségként kell kimutatni, jellemzően a 47- es számlacsoportban. Ezt a tartozást lehet majd később kifizetni, akár bankszámláról történő utalással, akár házipénztárból, ha arra megvan a fedezet. A pénztártöbblet a pénzkezelő és így a cég felelőssége. Amennyiben annak záró egyenlege meghaladja a pénzkezelési szabályzatban meghatározott napi készpénz záró állomány mértékét, akkor a céget, és nem a könyvelőt lehet megbírságolni. Térítés nélkül átadott eszköz Egy kft. ingyenesen, támogatásként szeretne adni iskoláknak általuk beszerzett, forgalmazott termékeket. Igazolást kapnak az átadott termékekről, amelyek az iskolák folyamatos működését segítik. Kérném a segítségét az elszámolhatóságban, könyvelésben, adózásban. A számviteli törvény 86. -a (7) bekezdésének az előírása szerint a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Ha termék beszerzésekor annak áfáját levonásba helyezték, akkor az átadáskor mivel az eszközt kivonják a gazdasági tevékenységből áfafizetési kötelezettség is keletkezik. Ha az iskola az áfát nem fizeti ki, akkor a számviteli törvény előbb hivatkozott előírása alapján a fizetendő áfa összegét is rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Mivel az iskola nem társasági adóalany, ezért az így elszámolt rendkívüli ráfordítással a társasági adóalapot meg kell növelni. 9

10 Üzletrész eladása Van egy kft., ahol 2 tulajdonos van, a jegyzett tőke eft, a többségi tulajdonos értéke 90% 9 000eFt, a kisebbségi tulajdonos része 10% 1 000eFt. A kisebbségi tulajdonos el szeretné adni a kft.-nek az üzletrészét 36mft-ért, melyet 3 év alatt kell a kft.-nek kifizetnie. A cég jelenlegi saját tőkéje eFt, ebből a 90%-os tulajdonos része eFt, a kisebbségi tulajdonos része pedig eFt. Az adásvételi szerződés alapja szerint tulajdonjog-fenntartással lenne a szerződés megkötve. A kérdéseim a következők lennének: Hogyan kell adózni a fenti adatok alapján a magánszemélynek és a cégnek? Az adót mikor kell megfizetni? A szerződés aláírásakor, vagy az évenként kifizetéskor? Az alábbi adószámítás megfelelő-e: Magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelem: eFt eFt = eFt, Ebből le kell vonni a 16%-os szja-t, valamint szintén levonni a 14%-os ehot, a különbséget kapja meg a magánszemély egyrészt. Másrész egyéb jövedelem: eFt eFt = eFt. Ebből kell levonni a 16%-os szja-t a magánszemélytől, viszont a cég terhe lenne a 27%-os eho, ami eFt-ot alapul véve 6 614eFt. A magánszemélyé a eFt, és a levont 16%-os szja különbözete lenne. A cégnek a 6 614eFt eho összegével meg kell növelnie a társasági adó alapját? A kérdésben szereplő adólevezetés hibás. A kérdés megválaszolásakor azonban először fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ha a kft. veszi meg az üzletrészt, akkor legalább 36mFt eredménytartalékkal kell rendelkeznie (a kérdésből nem derül ki a saját tőke szerkezete). Ha a magánszemély eladja az üzletrészét, akkor az Szja tv a (1) bekezdésnek az előírása alapján árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezik az üzletrész eladási ára és az üzletrészre megszerzésére fordított érték különbözetében. Az Szja tv. nem vizsgálja, hogy az eladási ár a mögöttes saját tőke arányában került-e meghatározásra. Ha a magánszemély az üzletrész megszerzésére például 1000eFt-ot fordított (pl. alapításkor ennyi volt a vagyoni hozzájárulása, vagy tőkeemelésként külső forrásként ennyi vagyoni hozzájárulást teljesített), akkor eFt jövedelme keletkezik. Ez a jövedelem után kell a 16%-os szja-t és a 14%-os ehot megfizetni. Amennyiben több részletben történik a vételár kifizetése, akkor az Szja. tv a (4) bekezdésnek az előírását kell alkalmazni, így nem a szerződés aláírásakor keletkezik a jövedelem. Ezen előírás szerint kifizetéskor keletkezik jövedelem, ha azonban a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részleteknek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg. A kft.-nél a vételár összegében a 37-es számlacsoportban saját részesedésként kell a megvett üzletrészt állományba venni. Ezzel egyidejűleg a vételár összegében az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni [számviteli törvény 38. -a (3) bekezdésének a) pontja]. Ha a kft. az üzletrészt később bevonja, akkor a jegyzett tőkeváltozás bejegyzésekor annak könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként, a névértékét rendkívüli bevételként kell elszámolni. Az így elszámolt eredménnyel fő szabály szerint nem kell a társasági adóalapot módosítani. A társasági adóalap szempontjából azonban bizonyítani kell, hogy a 36mFt-os vételár piaci értéken került megállapításra (mivel az üzletrészre jutó saját tőke kevesebb a vételárnál, ezért különösen fontos, hogy a piaci árat alá tudják támasztani). Ha a piaci ár nem alátámasztható, akkor a társasági adóalap szempontjából a befektetésre jutó saját tőke összegét meghaladó vételárral (11 503e Fttal) mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költséggel társasági adóalapot meg kell növelni. A bevonás elszámolásával egyidejűleg a lekötött tartalékot vissza kell vezetni eredménytartalékba. Az üzletrész értékesítése esetén is mind a beszerzési ár, mind az eladási ár tekintetében bizonyítani kell a piaci árat. 10

11 Mellékletre való hivatkozás a számlában 5 példányos A4-es méretű szigorú számadású számlát állítok ki külföldi partnernek 60 fajta, összesen 358 db alkatrészről. Foglalhatom-e össze úgy, hogy Ikarus alkatrész 358 db, Érték Euró, hivatalos l. számú melléklet alapján. Mellékletben részletezem a 60 tételt, hogy a 358 db Ikarus alkatrész konkrétan mit tartalmaz. Elfogadható a NAV és a VPOP felé ez a változat? Mivel a mellékletre való hivatkozást a számla tartalmazza, így a számla részét képezi a melléklet is, ezért véleményem szerint nem kifogásolható, hogy a számla összevont adatot tartalmaz. MVH kárenyhítési hozzájárulást és a NÉBIH felügyeleti díjat a számviteli elszámolása Mi a következő jogszabály alapján fizetendő díjak helyes elszámolása? Főkönyvi könyvelése egyéb költség vagy egyéb ráfordítás: MVH kárenyhítési hozzájárulás, NÉBIH felügyeleti díj, víztársulati (önkéntes) érdekeltségi hozzájárulás. Az MVH kárenyhítési hozzájárulást és a NÉBIH felügyeleti díjat a számviteli törvény 81. -a (2) bekezdés e) pontjának előírása alapján egyéb ráfordításként, míg a víztársulati (önkéntes) érdekeltségi hozzájárulást a számviteli törvény 86. -a (7) bekezdés c) pontjának az előírása alapján mint pénzeszköz végleges átadás rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Nyílt végű pénzügyi lízing Társaságunk augusztus hóban személygépkocsira nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött. A lízingbeadótól kapott bizonylatok az alábbiak: 1. Birtokba adási bizonylat: amelyen szerepel a lízingbeadó, illetve lízingbevevő adatain kívül a személygépkocsi áfa nélküli teljes értéke ( Ft), a szerződés száma, illetve az, hogy nyílt végű pénzügyi lízing -ről van szó. 2. Számla: amelyen áfával terhelten szerepel a szerződéskötéskor fizetendő első lízingdíj ( Ft Ft áfa). 3. Bekérő a Ft regisztrációs adóról. 4. Pénzügyi lízing tőke- és kamatbontás, amely alapján havonta fogja számlázni a fizetendő tőke+áfa, illetve a kamat összegét mint fizetendő lízingdíjakat. A kérdésem a fenti 4 bizonylat helyes kontírozása lenne, mert a különböző szakmai cikkekből igen eltérő értelmezést lehet kiolvasni, vagy inkább félreértelmezést. Konkrétan a kérdésünk az lenne, hogy a számviteli törvény (nem áfatörvény) szerint a nyílt végű pénzügyi lízing is beruházásnak minősül és amortizálódik úgy, mint a zárt végű, vagy bérleti díjként számolható el a megfelelő időbeli elhatárolással? A számviteli törvény 3. -a (8) bekezdésének 13. pontja tartalmazza a pénzügyi lízing fogalmát (megjegyzem, hogy a számviteli törvény nem tesz különbséget a zárt végű és a nyílt végű pénzügyi lízing között). Ha e fogalomnak a szerződés megfelel, akkor a beszerzett eszközt a számviteli törvény 23. -a (3) bekezdésének az előírása alapján tárgyi eszközként (beruházásként) állományba kell venni. Feltételezhető, hogy a számviteli törvény szerint pénzügyi lízing valósul meg, mert ezért került az 1. pontban leírtak alapján birtokbaadáskor az eszköz leszámlázásra. A pénzügyi lízing számvitelben bérletként (igénybe vett szolgáltatásként) nem számolható el. Számviteli elszámolása kérdésben szereplő pontok alapján: 1. Az eszközbeszerzés elszámolása T 161. Beruházások Ft K 439. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Ft 2. Első törlesztő részlet elszámolása T 439. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Ft T 466. Előzetesen felszámított áfa Ft (Ha az áfa nem levonható, akkor a 86. Egyéb ráfordítások között számolandó el, 11

12 K onferenciák Gazdasági szakembe R ek klubja Szakkönyv E k A D óvilág szakfolyóirat I nformációk Könyvviteli T ovábbképzés Kredit P ont gyûjtés Letölthetõ anyag O k Ta N ácsadás T B ügyintézok klubja K O nferencia szervezés K edvezmények A Kompkonzult Kft. 23 éve az Adótanácsadó szakma élvonalát képviseli. Tevékenységi körébe tartozik továbbképzések szervezése, könyvviteli oktatás, kreditpontos továbbképzések, könyvkiadás, tanácsadás. Bovebb információért kérjük, látogasson el honlapunkra! rendeles@kompkonzult.hu Budapest, Villányi út Telefon: Fax: E-számvitel kivéve, ha az eszköz üzembe helyezését megelőzően merül fel, mert akkor a beruházás bruttó értékében kell aktiválni.) K 38. Pénzeszközök Ft 3. Regisztrációs adó elszámolása [A számviteli törvény 47. -a (1) bekezdésének az előírása szerint a beruházás bruttó értékében kell figyelembe venni.] T 161. Beruházások Ft K 45. Rövid lejáratú kötelezettségek Ft 4. Lízingtörlesztések elszámolása T 439. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek (tőke összege) T 871. Fizetett kamatok (kamat összege) T 466. Előzetesen felszámított áfa (Ha az áfa nem levonható, akkor 86. Egyéb ráfordítások.) K 38. Pénzeszközök 5. Kapcsolódó tételek: - Az üzembe helyezés elszámolása: T 142. Termelésben közvetetten résztvevő járművek Ft K 161. Beruházások Ft - Értékcsökkenési leírás elszámolása: T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K 149. Járművek terv szerinti értékcsökkenése In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel V. évfolyam tizenegyedik szám, november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp. Váci út 91/a Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila Hu issn Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft n o v e m b e r, V. é v f o l y a m 1 1. s z á m