MIKOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK CLUSIANA

Átírás

1 MIKOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK CLUSIANA Vol. 37. No Magyar Mikológiái Társaság

2

3 MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK CLUSIANA Periodical of the Hungarian Mycological Society Vol.37. No

4 MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK CLUSIANA A Magyar Mikológiái Társaság Kiadványa A Szerkesztőség címe (Editorial Office): Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály Sárvár Pf. 51. Szerkeszti a Magyar Mikológiái Társaság Vezetősége Felelős szerkesztő (Editor) : Dr. Szántó Mária m.szanto@fre .c3.hu A KIADVÁNY LEKTORAI: ALBERT LÁSZLÓ BABOS LÓRÁNTNÉ DR. BOHUS GÁBOR DR. JANCSÓ GÁBOR DR. RIMÓCZI IMRE SCHMERA LÁSZLÓ SZABÓ SÁNDORNÉ DR. VETTER JÁNOS HU-ISSN Táskaszám:

5 3 TARTALOM TUDOMÁNYOS DOLGOZA TOK ORIGINAL PAPERS PÁL-FÁM Ferenc: Adatok a Mecsek hegység makroszkopikus gombáiról KOVÁCS Gábor: A kerti tintagomba (Coprinus micaceus /bullfr./ Fr.) spóraméretének statisztikai vizsgálata VASAS Gizella, BOHUS Gábor, LOCSMÁNDI Csaba: Gombagénbank a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában BOHUS Gábor: Adatok a makrogombák nitrogén táplálkozásához. 1. A ph szerepe a szervetlen N-források felhasználásában néhány Ascomycetes és Basidiomycetes esetében VETTER János, BERTA Erzsébet: Hazai adatok ehető nagygombafajok higany-tartalmáról GEML József: A csiperkenemesítés története és biológiai háttere Színes oldalak Hozzászólások a tervezett Vörös Könyvhöz Talózás a szakirodalomban Hírek, érdekességek Emlékezzünk Pázmány Dénesre

6 4 CONTENTS ORIGINAL PAPERS TUDOMÁNYOS DOLGOZA TOK Ferenc PÁL-FÁM: Data on the macroscopic fungi of the forests of Mts. Mecsek 5-28 Gábor KOVÁCS: Statistical analysis of spore size in glistening inky cap (Coprinus micaceus (BulLFr.)Fr Gizella VASAS, Gábor BOHUS, Csaba LOCSMÁNDI : Mushroom culture collection in the botanical department of the hungarian natural history museum Gábor BOHUS investigations concerning the nitrogen nutrition of macrofungi. 1. The role of the ph in the utilization of anorganic N sources in the case of some Ascomycetes and Basidiomycetes János VETTER, Erzsébet BERTA: Mercury content of some wild edible mushrooms in Hungary József GEML : History of the improvement of agaricus cultivation and its biological background Colour pages Comments to the plan of Red Book Rewiev News, interests In Memóriám Dénes PÁZMÁNY I

7 - 5 - TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK ORIGINAL PAPERS MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK p Vol.37. No ADATOK A MECSEK HEGYSÉG MAKROSZKOPIKUS GOMBÁIRÓL PÁL-FÁM Ferenc, KÉE Növénytani Tanszék, Bp Ménesi u. 44. Kulcsszavuk: különböző élőhelyek makrogombái, cönológiai adatok Keywords: macroscopic fungi of forests of various types, coenological data BEVEZETÉS A munkám témája cönológiai adatok gyűjtése a Mecsek makroszkopikus gombavilágáról. Hasonló témájú munkát Dr. VASS Anna készített 1978-ban a Mecsekben, az os években végzett gyűjtései alapján, négy erdőtársulásban (cseres-tölgyes, mészkerülő tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös) (VASS, 1978). Más, ilyen jellegű felmérés nem készült a Mecsek makrogombavilágáról, bár Mecseknádasd környékéről szórványos adatok vannak (RLMÓCZI, 1994). Itt szeretnék köszönetet mondani Dr. Vass Annának a türelméért és az önzetlen segítségéért. ÁLTALÁNOS FÖLDTANI, TALAJTANI, ÉGHAJLATTANI ISMERTETÉS A Mecsek mezozoós rétegekkel fedett variszkuszi, mélyre süllyedt nagyszerkezeti pászta felszínen maradt darabja, méter magas táblás röghegység. A földtani felépítésében a Permtől az alsó Krétáig terjedő időszak üledékei vesznek részt. Nagy része mészkő, márga, homokkő, a Kelet-Mecsekben gránit is. Domináló talajai a barna erdőtalajok (permi homokkövön podzolos barna erdőtalaj, agyagon, löszön agyagbemosódásos barna erdőtalaj), emellett a mezozoós mészköveken rendzina talajok vannak (főleg vörösagyagos rendzina), míg a legjobban kiemelkedő hegyvidéken, ahol nagyobb arányú a talaj lehordódása, a nyers anyakőzet bukkan elő, vagy a rajta képződött vékonyrétegű talajok. Éghajlata földközi-tengeri jellegű, az évi középhőmérséklet 11.1 C, a csapadék mennyisége évi 700 mm körül van, jellemző az erős nyári felmelegedés és a száraz nyár után a csapadék őszi másodmaximuma (LOVÁSZ, 1977).

8 -6- MÓDSZER A Mecsek hegységben a következő természetes és ültetett erdőkben végeztem a felméréseket: Gyertyános-tölgyes / Asperulo taurinae-carpinetum Soó et Borhidi ap. Soó 62 mecsekense (A.O.Horvát 58) Soó et Borhidi 62 /: Mecseki-erdő, Árpádtető, talaja agyagbemosódásos barna erdőtalaj, ph=5,0; Bükkös / Hellebore odoro-fagetum Soó et Borhidi 60 mecsekense (A.O.Horvát 59) Soó et Borhidi ap. Soó 62 /: Mecseki-erdő, Árpádtető, talaja agyagbemosódásos barna erdőtalaj, ph=5,0; Mészkerülő bükkös / Deschampsio-Fagetum mecsekense Soó 60, Dicranumos facies /: Vasas község mellett, talaja podzolosodó, ph=4,8; Ültetett erdeifenyves / Pinus sylvestris cult. /: Vasas község mellett, talaja agyagbemosódásos barna erdőtalaj, ph=4,9. A ph értékek a talaj 15 cm-es mélységéből származó minták értékei. Az árpádtetői társulások, a gyertyános-tölgyes és a bükkös közvetlenül egymás mellett helyezkednek el, keleti kitettségű lejtőn, a mészkerülő bükkös pedig északi kitettségü. Ez utóbbi talaja nagyon vékony rétegű, sok helyen kilátszik a homokkő alapkőzet. A felvételezéseket 1995-ben és 1996-ban ( m 2 -es állandó mintaterület, 5-5 felvételezés évente) végeztem, szeptember eleje és november vége között. A felvételezésből 1995-ben 5, 1996-ban 7 volt nagyon gyenge vagy eredménytelen. A begyűjtött adatokból a Bohus-Babos által leírt módszerekkel próbáltam jellemezni a társulások gombavilágát (BOHUS-BABOS, 1960; HÖFLER, ). Emellett közlöm az os évek alatt az általam gyűjtött gombafajokat a Mecsek különböző erdőtársulásaiból és egyéb élőhelyeiről. Abundancia: zoocönológiai értelemben azt fejezi ki, hogy egy taxon milyen példányszámban fordul elő a vizsgált élőhely területegységén (BOHUS-BABOS, 1960). Dominancia: a gombák esetében zoocönológiai lag kell értelmezni, vagyis a dominancia (D) azt fejezi ki, hogy egy adott területen valamely faj termőtestszáma hány százalékát teszi ki az össztermőtestszámnak (HÖFLER, ). Tömegdominancia (G): azt fejezi ki, hogy egy adott faj termőtesteinek össztömege hány százalékát teszi ki az összes faj termőtest-össztömegének. Akkor adhat valósághű képet a talajban élő vegetatív micélium mennyiségéről, ha sok termőtest van (magas a talaj borítottsága) (BOHUS-BABOS, 1960). Komplex dominancia: numerikusan megmutatja, hogy melyik genus, illetve genusok játszanak vezető szerepet a különböző erdőtársulások gombaközösségeiben, valamint megmutatja, hogy melyik genus melyik erdőtársulást preferálja leginkább (BOHUS-BABOS, 1960).

9 Produkció: Megadja a gombák szerepét a társulások metabolisztikus folyamataiban, tükrözi az erdötársulások gombatermés-potenciálját, valamint az ökológiai feltételek szelektív hatását. Lehet számolni az összes faj, illetve bizonyos kategóriákba tartozó fajok produkcióját (BOHUS-BABOS, 1960). Jackard fajazonosság-indexe: jól tükrözi a különbségeket és hasonlóságokat két társulás gombaközössége közt, kiküszöböli a nagy fajszám miatti esetleges hibákat, és nem függ a területek fizikai közelségétől (BOHUS-BABOS, 1960). A gombák meghatározásához az alábbi müveket használtam: -7- BOHUS-KALMÁR- UBRIZSY (1951), BREITENBACH-KRÄNZLIN (1981, 1986), MICHAEE-HENNIG ( ), PHILLIPS (1983) ÉS RIMÓCZI-VETTER (1990). EREDMÉNYEK A Mecsek különböző erdőtársulásaiban és egyéb élőhelyein gyűjtött makrogombafajok, ill. termőtestek száma: Gyertyános-tölgyesek-141 faj, ebből 1995-ben 32 (1184 db.; 14,18 kg) a mintaterületen, 1996-ban 32 (1755 db.; 8,46 kg) a mintaterületen, Bükkösök-61 faj, ebből 1995-ben 22 (355 db.; 4,317 kg) a mintaterületen 1996-ban 23 (387 db.; 3,184 kg) a mintaterületen Mészkerülő bükkös-49 faj, ebből 1995-ben 30 (821 db.; 12,34 kg) a mintaterületen 1996-ban 27 (1829 db.; 4,8 kg) a mintaterületen Erdeifenyvesek-53 faj, ebből 1995-ben 39 (971 db.; 5,52 kg) a mintaterületen, 1996-ban 23 (1011 db.; 4,28 kg) a mintaterületen, Cseres-tölgyesek-20 faj, Fenyő- tölgy elegyes erdö-33 faj, Ültetett lucos-19 faj, Egyéb élőhelyek-7 faj.

10 -8- A Mecsek gyertyános-tölgyeseiben gyűjtött fajok listája ( ) Rövidítések: Á= Árpádtető környéke V= Vasas környéke D= Dömörkapu környéke K= Kantavár környéke Al= Abaliget környéke M= Misinatető környéke Z= Zobákpuszta környéke J= Jakabhegy környéke 1. Agaricus haemorrhoidarius Schulz. :Kalchbr. 2. Agaricus arvensis Schff. :Fr. 3. Agaricus phaeolepidotus ( Moell. ) Moell. 4. Agaricus romagnesii Wass. 5. Agaricus essetei Bon. 6. Amanita pantherina ( DC.: Fr. ) Seer. 7. Amanita caesarea ( Scop.: Fr.) Pers.: Scliw. 8. Amanita vaginata ( Bull.: Fr. ) Quél. 9. Amanita citrina (Schff.) S.F.Gray 10. Amanita rubescens ( Pers. : Fr. ) S.F.Gray 1 1. Amanita phalloides (VailI. ) Seer. 12. Amanita crocea (Quél.) Sing. 13. Amanita gemmata (Fr.) Gill. 14. Amanita muscaria (L.:Fr.) Hooker 1 5. Armillariella mellea ( Wahl.: Fr. ) Karst. 16. Armillariella tabescens ( Scop.: Fr. ) Sing. 17. Astraeus hygrometricus ( Pers. ) Morg. 18. Asterophora lycoperdoides ( Bull.) Dittm. : S.F.Gray A , D D Á D Á , , , K94.09 Á , Á , , , , , , , Á , , , , Á , , , Á Á , , Á Á , , , , , , Á , Á V (Russula nigricans-on)

11 Boletus edulis Bull. 20. Boletus reticulatus Schff. 21. Boletus luridus Schff. 22. Boletus regius Krbh. 23. Calocybe gambosa (Fr.)Donk 24. Cantharellus cinereus Pers.:Fr. 25. Cantharellus cibarius Fr. 26. Chalciporus piperatus (Bull.)Bat. 27. Clavulina cristata (Fr.)Schroet. 28. Clitocybe odora ( Bull.: Fr. ) Kummer 29. Clitocybe inornata (Sow.:Fr.) Gill. 30. Clitopilus prunulus ( Scop.:Fr.)Kummer 31. Collybia fusipes ( Bull.: Fr.) Quél. 32.Collybia peronata (Bolt.: Fr.) Sing. 33. Collybia dryophila (Fr.) Gill. 34. Coprinus picaceus (BulI.)Fr. 35. Coprinus atramentarius (Bull.:Fr.) Fr. 36. Coprinus lagopus Fr. 37. Cortinarius triviális Lge. 38. Cortinarius infractus (Pers.)Fr. 39. Cortinarius subfulgens Orton 40. Cortinarius torvus (Bull.:Fr.)Fr. 41. Cortinarius glandicolor Fr. 42. Cortinarius sp Cortinarius sp Cratherellus cornucopioides ( L.:Fr.) Pers 45. Daedalea quercina L.:Fr. 46. Entoloma lampropus ( Fr.) Hesler 47. Entoloma sinuatum (Bull.:Fr.) Kummer Á , Á , , D D D V V95.04, , Á , , D Á , , , , , Á , Á V , Á Á , , , , , D , Á , , , Á , Á Á D Á , Á Á Á Á Á Á D , A195.08, Á , , , , Á Á V

12 Fistulina hepatica Schff.:Fr. 49. Ganodenna lucidum ( Fr.)Karst. 50. Geastrum fimbriatum Fr. 51. Gyroporus castaneus (Bull.) Quél. 52. Hirneola auricula-judae (Bull.: St-Amans) Berk. 53. Hydnum repandum L.:Fr. 54. Hygrocybe subglobispora Orton 55. Hygrophorus eburneus (Bull.: Fr.) Fr. 56. Hygrophorus russula (Schff.: Fr.) Quél. 57. Hygrophorus hypothejus (Fr.: Fr.)Fr. 58. Hypholoma fasciculare (Huds.: Fr.) Kummer 59. Hypholoma sublateritium (Fr.) Quél. 60. Inocybe fastigiata (Schff.: Fr.) Quél. 61. Inocybe maculata Boud. 62. Laccaria laccata (Scop.:Fr.) Bk. et Br. 63. Laccaria amethystina (Bolt.: Hooker) Murr. 64. Lactarius decipiens Quél. 65. Lactarius scrobiculatus (Scop.:Fr.)Fr. 66. Lactarius vellereus Fr. 67. Lactarius piperatus (L.:Fr.) S.F.Gray 68. Lactarius chrysorrheus Fr. 69. Lactarius blennius Fr. D M , V V D Á V , Á Á , , , M Á Á , , , , Á , , , , , , Á Á , Á , , , , , , V Á , , , , , Á Á Á , V V , Á , , , , , , , , Á , (bükk mellett)

13 Lactarius quietus Fr. 71. Lactarius camphoratus BulLFr. 72. Lactarius volemus Fr. 73. Lactarius circellatus Fr. 74. Lactarius sp Leccinum carpini (Schulz.)Mos. 76. Leccinum quercinum (Pil.)Green et Watl 77. Lentinellüs cochleatus (Pers.:Fr.) Karst. 78. Lepiota aspera (Pers.:Hofm.) Quél. 79. Lepiota eristata (A. et S.: Fr.) Kummer 80. Lepiota sp. 1. (Ovisporae sekt.) 81. Lepiota clypeolaria (Bull.: Fr.) Kummer 82. Lepista nuda (Bull.: Fr.) Cke. 83. Lepista luscina(fr.) Sing. 84. Lepista nebularis (Fr.) Harmaja 85. Lycoperdon perlatum Pers.: Pers. 86. Lycoperdon ecliinatum Pers. 87. Macrolepiota procera (Scop.:Fr.)Sing. 88. Macrolepiota gracilenta (Fr.)Wass. 89. Merulius tremellosus Fr. 90. Mutinus caninus Fr. 91. Mycena pura (Pers. )Kummer 92. Mycena fibula (Bull.:Fr.)Kühner 93. Mycena epipterygia (Scop.)S.F.Gray 94. Omplialotus olearius (DC.)Sing. 95. Oudemansiella radicata (Relhan:Fr.)Sing Á , , , , , , Á , V Á Á Á D D K94.09 V Á Á Á , , , Á Á , , , K , Á , , , , K Á , , , , , , Á Á V95.04., Á Á Á Á V V , Á , , , , , , , ,

14 Oudemansiella platyphylla (Pers.:Fr.)Mos 97. Panellus stypticus (Bull.:Fr.)Karst. 98. Paxillus involutus (Batsch.)Fr. 99. Phallus impudicus Pers Pholiota lenta (Pers.:Fr.)Sing Piptoporus betulinus (Bull.:Fr.)Karst Pluteus atricapillus (Secr.)Sing Psathyrella pyrotricha (Holmsk.)Mos Psathyrella piluliformis (Bull.:Fr.)Orton 105. Ramaria bataillei (Maire)Corner 106. Ramaria botrytis (Fr.)Rick Rozites caperata (Pers.:Fr.)Karst Russula delica Fr Russula virescens (Schff.:Zant.)Fr Russula erythropoda Pelt Russula cyanoxantha Schff.:Fr Russula foetens Fr Russula emetica Fr Russula alutacea (Pers.:Fr.)Fr. Á , , , , Z95.09, Á , Á V Á , , , D (nyíren) V95.04., Á , , , , , , , , , Á V , Á , , Á Á Á Á , , , , , , V , Á , V , Á V , Á , , , , , V , , Á , , Á Á , ,

15 Russula nigricans (Bull.)Fr. V , , Á , , , , , , , , , Russula atropurpurea Krbh. V , Á , , , , , , , , , Russula rosacea Pers.:S.F.Gray Á , , , Russula heterophylla (Fr.)Fr. V , Á , , , , , Russula pectinata Fr. Á Russula aurata With.:Fr. Á Russula ochroleuca (Pers.)Fr. Á Russula sp.l Á Russula sp.2 Á Schizophyllum commune Fr.:Fr. V95.04., Á , Scleroderma aurantium (L.)Pers. A Scleroderma verrucosum Pers. Á Stereum hirsutum (Wild.:Fr.)S.F.Gray Á , , , Stropharia aeruginosa (Curt.:Fr.)Quél. Á Teplirocybe rancida (Fr.)Donk Á , Trametes versicolor (L.:Fr.)Lloyd Á Trametes gibbosa (Pers.:Fr.)Fr. Á Tremella mesenterica Retz:Fr. Á , Tricholoma saponaceum (Fr.)Kummer A , , , , , Tricholoma sulpliureum (BuIl.:Fr.)Kummer Á , , Tricholoma portentosum (Fr.)Quél. A Tylopilus felleus (BulI.)Karst. D

16 Xerocomus subtomentosus (L.)Quél. V , , Á , , Xerocomus chrysenteron (Bull.)Quél. V , D , Á , , , , , , , , , Xerocomus rubellus (Krbh.)Quél. Á Xylaria hypoxilon (L.)Grev. Á Xylaria polymorpha (Pers.)Grev. A A mészkerülő bükkösben gyűjtött fajok listája ( ) 1. Amanita pantherina ( DC.: Fr. ) Seer. V Amanita citrina (Schff. ) S.F.Gray V , , , , Amanita rubescens ( Pers. : Fr. ) S.F.Gray V , Amanita gemmata (Fr.) Gill. V Astraeus hygrometricus ( Pers. ) Morg. V Boletus edulis Bull. V Boletus reticulatus Schff. V Boletus aereus Bull.: Fr. V Cantharellus cinereus Pers.:Fr. V , 10. Cantharellus tubaeformis Fr. V , Collybia fusipes ( Bull.: Fr.) Quél. V Collybia peronata (Bolt.: Fr.) Sing. V Collybia dryophila (Fr.) Gill. V Cortinarius infractus (Pers.)Fr. V Cortinarius torvus (BulLFr.)Fr. V , Cortinarius subglaucopus Eichhorn V Cortinarius orellanus Fr. V , Cortinarius sp. 1. V Cratherellus cornucopioides ( L.:Fr.) Pers. V , Dermocybe phoenicea (Bull.:Mre.)Mos. V , Entoloma sinuatum (BulLFr.) Kummer V

17 Hydnum repandum L.:Fr. 23, Hypholoma fasciculare (Huds.: Fr.) Kummer 24, Laccaria laccata (Scop.:Fr.) Bk. et Br. 25, Laccaria amethystina (Bolt.: Hooker) Murr , 43, 44, 45 Lactarius chrysorrheus Fr. Lactarius blennius Fr. Lactarius quietus Fr. Lycoperdon perlatum Pers.: Pers. Macrolepiota procera (Scop.:Fr.)Sing. Omphalotus olearius (DC.)Sing. Oudemansiella radicata (Relhan:Fr.)Sing. Ramaria aurea (Fr.)Quél. Ramaria botrytis (Fr.)Rick. Ramaria formosa (Pers.:Fr.)Quél. Ramaria fumigata (Peck)Corner Russula cyanoxantha Schff.:Fr. Russula foetens Fr. Russula nigricans (Bull.)Fr. Russula atropurpurea Krbh. Russula emetica Fr. Russula rosacea Pers.:S.F.Gray Russula heterophylla (Fr.)Fr. Schizophyllum commune Fr.:Fr. Tricholoma saponaceum (Fr.)Kummer V , , , , V , , V , , V , , , , , , , , V , , V , V V V V V , , , , V V , V V V V , , V , , , , , , , , , V , V , , , , V V V V ,

18 Tricholoma album (Schff.:Fr.)Quél. V , Tricholoma portentosum (Fr.)Quél. V Tricholoma sp. 1. V Xerocomus chrysenteron (Bull.)Quél. V , , A Mecsek bükköseiben gyűjtött fajok listája ( ) 1. Agaricus arvensis Schff. : Fr. Á Amanita pantherina ( DC.: Fr. ) Seer. Á Amanita vaginata ( Bull.: Fr. ) Quél. Á , Amanita citrina (Schff.) S.F.Gray Á Amanita rubescens ( Pers. : Fr. ) S.F.Gray Á Amanita muscaria (L.:Fr.)Hooker Á Armillariella mellea ( Wahl.: Fr. ) Karst. Á Astraeus hygrometricus ( Pers. ) Morg. Á Asterophora lycoperdoides ( Bull.) Dittm. : S.F.Gray Á (Russula nigricans-on) 10. Boletus edulis Bull. Á Boletus reticulatus Schff. Á Chalciporus piperatus (Bull.)Bat. D Clavulina cristata (Fr.)Schroet. Á , Clitocybe inornata (Sow.:Fr.) Gill. Á Clitopilus prunulus (Scop.:Fr.)Kummer Á Collybia peronata (Bolt.: Fr.) Sing. Á Collybia dryophila (Fr.) Gill. Á Coprinus atramentarius (Bull.:Fr.) Fr. Á Coprinus lagopus Fr. Á Cortinarius torvus (Bull.:Fr.)Fr. Á Cortinarius sanctocephalus Orton Á Cortinarius orellanus Fr. Á Cratherellus cornucopioides ( L.:Fr.) Pers. A , Á Hydnum repandum L.:Fr. Á Hygrophorus eburneus (Bull.: Fr.) Fr. Á , Hypholoma sublateritium (Fr.) Quél. Á Inocybe sp.l Á Laccaria laccata (Scop.:Fr.) Bk. et Br. Á , Laccaria amethystina (Bolt.: Hooker) Murr. Á , Lactarius vellereus Fr. Á Lactarius chrysorrheus Fr. Á

19 Lactarius blennius Fr. 33. Lactarius quietus Fr. 34. Leccinum carpini (Schulz.)Mos. 35. Lepiota eristata (A. et S.: Fr.) Kummer 36. Lepista nuda (Bull.: Fr.) Cke. 37. Lepista nebularis (Fr.) Harmaja 38. Lycoperdon echinatum Pers. 39. Macrolepiota procera (Scop.:Fr.)Sing. 40. Marasmius wynnei Bk.:Br. 41. Mutinus caninus Fr. 42. Omphalotus olearius (DC.)Sing. 43. Oudemansiella radicata (Relhan:Fr.)Sing. 44. Oudemansiella platyphylla (Pers.:Fr.)Mos. 45. Pluteus atricapillus (Secr.)Sing. 46. Russula delica Fr. 47. Russula cyanoxantha Schff.:Fr. 48. Russula foetens Fr. 49. Russula nigricans (Bull.)Fr. 50. Russula atropurpurea Krbh. 51. Russula heterophylla (Fr.)Fr. 52. Russula pectinata Fr. 53. Russula aurata With.:Fr. 54. Russula ochroleuca (Pers.)Fr. 55. Schizophyllum commune Fr.:Fr. 56. Stropharia aeruginosa (Curt.:Fr.)Quél. 57. Tephrocybe rancida (Fr.)Donk 58. Trametes versicolor (L.:Fr.)Lloyd 59. Tricholoma sulphureum (Bull.:Fr.)Kummer 60. Xerocomus chrysenteron (Bull.)Quél. 61. Xylaria hypoxilon (L.)Grev Á , , , , Á , Á (gyertyán mellett) Á Á Á K Á Á Á Á Á Á Á Á , , , Á , Á Á , , , , Á , , , , Á Á Á Á , Á Á , , Á Á Á , Á , Á

20 - 18- A Mecsek erdeifenyveseiben gyűjtött fajok listája ( ) 1. Amanita pantherina ( DC.: Fr.) Seer. 2. Amanita citrina (Schff. ) S.F.Gray 3. Amanita rubescens ( Pers. : Fr.) S.F.Gray 4. Amanita spissa (Fr.) Kummer 5. Amanita muscaria (L.:Fr.)Hooker 6. Clitocybe sp.l 7. Collybia peronata (Bolt.: Fr.) Sing. 8. Collybia dryophila (Fr.) Gill. 9. Collybia acervata (Fr.)Kummer 10. Cortinarius triviális Lge. 1 I. Cortinarius infractus (Pers.)Fr. 12. Cortinarius glandicolor Fr. 13. Cortinarius variecolor Fr. 14. Cortinarius purpurascens Fr. 15. Cortinarius praestans (Cord.) Gill. 16. Cortinarius firmus Fr. 17. Cortinarius sp. 1 I 8. Chroogomphus rutilus (Schff.) O.K.Miller 19. Hygrophorus hyp'othejus (Fr.: Fr.)Fr. 20. Hypholoma fasciculare (Huds.: Fr.) Kummer 21. Inocybe asterospora Quél. 22. Inocybe sp Inocybe sp Laccaria amethystina (Bolt.: Hooker) Murr. 25. Laccaria laccata (Scop.:Fr.)Bk. et Br. 26. Lactarius hepaticus (PIowr.)Boud. 27. Lactarius camphoratus Bull.:Fr. 28. Lactarius semisanguifluus Heim et Lecl. 29. Lepiota sp. 1. (Ovisporae sekt.) 30. Lepista gilva (Pers.: Fr.) Roze 31. Lepista nuda (Bull.: Fr.) Cke. V V , V V V V V V V V V , V , , , , , , V V , V , , V , V V , V , , , V , , V V V V , , V , , V V , , V V , V V ,

21 Leucocortinariiis bulbiger (Alb. et Schw.:Fr.) Sing. V Lyeoperdon perlatum Pers.: Pers. V Macrolepiota procera (Scop.:Fr.)Sing. V Macrolepiota rhacodes (Vitt.)Sing. V Marasmius androsaceus (L.:Fr.)Fr. V Mycena pura (Pers. )Kummer V , , , , Mycena epipterygia (Scop.)S.F.Gray V Oudemansiella radicata (Relhan:Fr.)Sing. V , Pluteus atricapillus (Secr.)Sing. V , , Russula fragilis (Pers.:Fr.)Fr. V Russula delica Fr. V , , , , Russula foetens Fr. V , , , , , Russula atropurpurea Krbh. V , Russula heterophylla (Fr.)Fr. V Russula alutacea (Pers.:Fr.)Fr. V Russula nigricans (Bull.)Fr. V Scleroderma aurantium (L.)Pers. V Stropharia aeruginosa (Gurt.:Fr.)Quél. V , , Suillus granulatus (L.)Kuntze V Tephrocybe rancida (Fr.)Donk V Tricholoma terreum (Schff.:Fr.)Kummer V Tricholomopsis rutilans (Schff.:Fr.)Sing. V , , A Mecsek cseres-tölgyeseiben gyűjtött fajok listája ( ) 1. Agaricus haemorrhoidarius Schulz. : Kalchbr. Á Amanita pantherina ( DC.: Fr. ) Secr. Á Amanita rubescens ( Pers. : Fr. ) S.F.Gray Á Armillariella mellea ( Wahl.: Fr. ) Karst. Á Crepidotus mollis ( Schff.: Fr.) Kummer Á Daedalea quercina L.:Fr. Á Ganoderma lucidum ( Fr.)Karst. Á

22 Gyroporus castaneus (Bull.) Quél. A Hypholoma fasciculare (Huds.: Fr.) Kummer Á , Hypholoma sublateritium (Fr.) Quél. Á Laccaria laccata (Scop.:Fr.) Bk. etbr. Á Lactarius quietus Fr. Á Meripilus giganteus (Pers.:Fr.)Karst. A Mycena rosea (Bull.)Sacc. et DallaCostra Á Mycena polygramma (Bull.:Fr.)S.F.Gray Á Pholiota lenta (Pers.:Fr.)Sing. Á Russula delica Fr. Á , Russula cyanoxantha Schff.:Fr. Á Russula heterophylla (Fr.)Fr. Á Trametes versicolor (L.:Fr.)Lloyd A A Mecsek fenyő-tölgy elegyes erdeiben gyűjtött fajok listája ( ) 1. Agaricus arvensis Schff. : Fr. D Amanita pantherina ( DC.: Fr. ) Seer. D Armillariella meliea (Wahl.:Fr.)Karst. D Clitocybe odora ( Bull.: Fr. ) Kummer D Clitocybe cerussata (Fr.) Kummer D Collybia fusipes ( Bull.: Fr.) Quél. D Collybia dryophila (Fr.) Gill. D Fistulina hepatica Schff.:Fr. D Ganoderma lucidum ( Fr.)Karst. D Hygrophorus hypothejus (Fr.:Fr.)Fr. D Hypholoma fasciculare (Huds.: Fr.) Kummer D Hypholoma sublateritium (Fr.) Quél. D Laccaria laccata (Scop.:Fr.) Bk. e tbr. D Lactarius scrobiculatus (Scop.:Fr.)Fr. D Lactarius blennius Fr. D (bükk mellett) 16. Lactarius necator (Pers.:Fr.)Karst. D (Nyír mellett) 17. Lactarius semisanguifluus Heim et Lecl. D Lepiota aspera (Pers.:Hofm.) Quél. D Lepiota eristata (A. et S.: Fr.) Kummer D Lepiota sp 1. (Ovisporae sekt.) D Lepista inversa (Scop.:Fr.)Pat. D Lycoperdon perlatum Pers.: Pers. D Macrolepiota procera (Scop.:Fr.)Sing. D

23 Mycena pura (Pers. )Kummer D Mycena crocata (Schrad.: Fr.)Kummer D Oudemansiella radicata (Relhan:Fr.)Sing. D , Oudemansiella longipes (Bull.)Mos. D Pluteus atricapillus (Secr.)Sing. D Russula foetens Fr. D Russula atropurpurea Krbh. D Russula heterophylla (Fr.)Fr. D Suillus granulatus (L.)Kuntze D Xerocomus subtomentosus (L.)Quél. D Ültetett iucosban gyűjtött fajok listája (Árpádtető, ) 1. Amanita rubescens (Pers.:Fr.)S.F.Gray Astraeus hygrometricus ( Pers. ) Morg Clitocybe cerussata (Fr.) Kummer , Clitocybe gibba (Pers.:Fr.)Kummer Collybia maculata (A.et S.:Fr.) Quél Coprinus lagopus Fr Hypholoma fasciculare (Huds.:Fr.)Kummer Lactarius quietus Fr Lactarius camphoratus Bull.:Fr Lepista inversa (Scop.:Fr.) Pat Lycoperdon perlatum Pers.: Pers Lycoperdon pyriforme Schff.:Pers Macrolepiota procera (Scop.:Fr.)Sing Mycena pura (Pers.)Kummer Pholiota lucifera (Lasch)Quél Russula atropurpurea Krbh , Stropharia aeruginosa (Curt.:Fr.)Quél Tephrocybe rancida (Fr.)Donk Xerocomus badius (Fr.)Kühn.:Gilb , Egyéb élőhelyeken gyűjtött fajok listája ( ) 1. Agaricus campestris L. : Fr. V (kert) 2. Amanita strobiliformis (Vitt.) Quél. V (kert) 3. Coprinus comatus (MülLFr.) S.F.Gray V (kert) 4. Entoloma clypeatum ( L.:Fr.) Kummer J94.05 (kökény alatt) 5. Marasmius oreades (Bolt.:Fr.)Fr. V (rét)

24 Paxillus involutus (Batsch.)Fr. V , (kert; feketefenyő alatt) 7. Paxillus filamentosus Fr. A195.08(égeres) ÉRTÉKELÉS, KÖVETKEZTETÉSEK A négy társulás közül a legfajgazdagabbnak a gyertyános-tölgyes bizonyult. Az és év összehasonlításánál egyértelműen megállapítható mind a négy társulásnál, hogy az 1995-ös évben a gombák termőtestszáma (abundancia) lényegesen kisebb volt, mint 1996-ban ( 1184/821/355/971 db ben; 1755/1829/387/101 1 db ban), míg az össztömegük (produkció), ezzel ellentétben lényegesen nagyobb volt (14,18/12,34/4,31/5,52 kg 1995-ben; 8,46/4,8/3,18/4,28 kg 1996-ban) (l.,2. ábra). Erre magyarázatot ad a gyertyánostölgyesben a Russula nigricans (1995-8,082 kg; ,491 kg) és a Laccaria amelhystina ( db.; db.); a mészkerülő bükkösben a Russula nigricans (1995-9,228 kg; ,907 kg) és a Cantharellus tubaeformis ( db.; db.) termőtesteinek különböző mértékű jelenléte a két év alatt. Az árpádtetői bükkösben és az erdeifenyvesben a különbségek nem ennyire nagyok és az okokat sem lehet ennyire egyértelműen megállapítani. A dominanciavizsgálat eredményeiből kitűnik, hogy a számottevő dominanciájú (D) fajok a következők éves lebontásban (E= eudomináns kategóriában ; D= domináns kategóriában): Gyertyános- tölgyes, 1995: Russula nigricans (46,47) E Hypholoma sublateritium (23.36) E Gyertyános- tölgyes, 1996: Xerocomus chrysenteron (28,72) E Russula atropurpurea (24,10) E Hypholoma sublateritium (18,97) E Mészkerülő bükkös. 1995: Russula nigricans (79.44) E Hypholoma fasciculare (32.34) D Lactarius chrysorrheus (23.91) D Mészkerülő bükkös. 1996: Russula nigricans (54,88) E Xerocomus chrysenteron (14,63) E Hypholoma fasciculare (54,40) D Árpádtetöi bükkös. 1995: Lactarius blennius (42.33) E Russula atropurpurea (21.47) E Hygrophorus eburneus (65.81) D

25 -23 - Árpádtetöi bükkös, 1996: Xerocomus chrysenteron (43,75) E E E Lactarius blennius (20,83) Armiliariella mellea (22,92) Lactarius quietus (74,23) Erdeifenyves, 1995: Cortinarius praestans (27.55) Cortinarius glandicolor (49,24) Cortinarius firmus (21,43) Erdeifenyves, 1996: Russula nigricans (37,78) Laccaria laccata (82,81) Tömegdominancia G) alapján ( ra) a gyertváno's-tölgyesben hat (Russula atropurpurea; Russula nigricans; Hypholoma sublateritium; Laccaria amethystina; Pholiota lenta; Xerocomus chrysenteron), a mészkerülő bükkösben négy (Russula nigricans; Cantharellus tubaeformis; Hydnum repandum; Hypholoma fasciculare), az árpádtetöi bükkösben hét (Russula delica; Lactarius blennius; Russula atropurpurea; Russula cyanoxantha; Russula nigricans; Lactarius quietus; Xerocomus chrysenteron) és az erdeifenyvesben szintén hét (Cortinarius praestans; Cortinarius glandicolor; Laccaria amethystina; Russula delica; Laccaria laccata; Cortinarius variecolor; Russula nigricans) gombafaj játszik fő szerepet a gombaközösségben (több, mint 73%-os "borítás"), a többi fajnak (gyertyánostölgyes:38 faj; mészkerülő bükkös:38 faj; árpádtetői biikkös:27 faj; erdeifenyves:40 faj), kivéve az esetleges karakterfajokat, alárendelt szerepe van (kevesebb, mint 27%- os "borítás") az előbbiekhez viszonyítva (3., 4., 5., 6. ábrák). Az eredmények azt mutatják, hogy egy nagytermetű Russula faj van, amely a vizsgált négy társulás közül mind a négyben, két Russula faj két-két társulásban, valamint egy Laccaria és egy Xerocomus faj szintén két-két társulásban szerepel jelentős tömegdominanciával: Russula nigricans: mind a négy élőhelyen; Russula atropurpurea: gyertyános-tölgyes, árpádtetői bükkös; Russula delica: árpádtetői bükkös, erdeifenyves; Laccaria amethystina: gyertyános-tölgyes, erdeifenyves; Xerocomus chrysenteron: gyertyános-tölgyes, árpádtetői bükkös. A genusok komplex tömegdominanciája alapján ( ra) megemlítendő a gyertyános-tölgyesben a Russula (46,98), Laccaria (13,02), Hypholoma (11,58), Lactarius (7,38) és Xerocomus (6,72); a mészkerülő bükkösben a Russula (61,3), Hydnum (6,48), Cantharellus (5,54), Lactarius (4,12) és Hypholoma (4,19); az árpádtetői bükkösben a Russula (41,88), Lactarius (30,75), Armiliariella (6,53) és Xerocomus (5,73); az erdeifenyvesben a Cortinarius (45,58), Laccaria (23,5), Russula (14,9) és Amanita (5,11), mint jelentős tömegdominanciával rendelkező genusok. D E D E E D

26 -24- A domináns genusok komplex produkciója szerint ( ra) a lomberdőkben a Russula produkció volt a legjelentősebb (gyertyános-tölgyes g.; mészkerülő bükkös g.; árpádtetői bükkös-3142 g.), míg az erdeifenyvesben a Cortinarius produkció (4471 g.). Az 1 lia.-ra és 1 évre számított összprodukcióból (mivel a produkciót csak a felvételezett mennyiségekből számoltam, a valódi produkció a teljes évre ennél lényegesen nagyobb) megállapítható, hogy a gyertyános-tölgyes (226,4 kg) és a mészkerülő bükkös (171,4 kg) a legjobb gombatermő területek közé tartozik, szemben a másik két társulással (75,01 ill. 98,09 kg). A gyűjtött gombamennyiség ehető, illetve nem ehető vagy mérgező, valamint mikorrhizás, illetve nem mikorrhizás arányait az alábbi táblázat tartalmazza: Össztömeg, Ehető Nem ehető, %-os arány ill, mérgező Gvt 22,646 kg 15,756 kg 6,89 kg 69,57 Vb 17,147 kg 13,81 kg 3,337 kg 80,59 Áb 7,501 kg 4,387 kg 3,114 kg 58,48 EL 9,809 kg 4,246 kg 5,563 kg 43,28 Mikorrhizás (kg) Nem mikorrhizás (kg) %-os arány Gyt 15,12 7,526 66,77 Vb 14,364 2,789 83,77 Áb 6,395 1,106 85,26 Ef 6,584 3,225 67,13 A négy erdőtársulás közül fajösszetétel szempontjából a gyertyános-tölgyes és az árpádtetői bükkös hasonlítanak a legjobban (38,18 %), a legkülönbözőbbnek pedig az erdeifenyves bizonyult (Jackard- index ): Vb Áb Ef Gvt 29,85% 38.18% 18,90% Vb 21,64% 16,21% Áb 14,70%

27 -25 - l.ábra Termőtestszám az és években (db) (Gyt=Gyertyános-tölgyes Ab=Arpádtetői bükkös Vb=MészkerüIő bükkös Ef =Erdeifenyves ) 16 -> Gyt Vb Áb Ef Társulások 2.ábra Termőtesttömeg az és években (kg) (Gyt=Gyertyános-tölgyes Áb=Árpádtetői bükkös Vb=Mészkerülő bükkös Ef =Erdeifenyves )

28 -26- C R 1 nigricans 37,68 0 R. atropurpurea 4,14 P. lenta 4,4 L. amethystina 11,96 Uli. sublateritium 8,72 0X. chrysenteron 6,42 38 faj 26,68 ^ 3. ábra Tömegdominancia - Gyertyános-tölgyes, K nigricans 59,13 II. fasciculare 4,19 II. repandum 6,49 C. tubaeformis 5,38 38 faj 24,81 4. ábra Tömegdominancia - Mészkerülő bükkös,

29 -27- HX. chrysenteron 5,74 R. cyanoxantha 6,05 R. delica 17,45 R. nigricans 9,77 0 R. atrdpurpurea 6,49 I. blennius 14,01 HL. quietus 16,68 27 faj 23,81 5. ábra Tömegdominancia - Árpádtetöi bükkös, K. delica 5,47 R. nigricans 5,1 L. amethystina 6,59 L. laccata 16,94 ic. variecolor 4,73 ic. praestans 18,34 HC. glandicolor 14,41 I faj 28,42 6. ábra Tömegdominancia - Erdeifenyves,

30 -28 - IRODALOMJEGYZÉK BOHUS, G., KALMÁR, Z., UBRIZSY, G.( 1951): Magyarország kalaposgombáinak meghatározó kézikönyve - Budapest BOHUS, G., BABOS, M.(1960): Coenology of terricolous macroscopic fungi of decidous forests - Bot.Pb. 80,1,1-100.Stuttgart BRETENBACH, J., KRÄNZLIN, F. (1981,1986): Pilze der Schweiz, Bd.l. Ascomyceten; Bd.2. Nichtblätterpilze.- Luzern HÖFLER, K.(1937): Pilzsoziologie - Ber.Dt.Bot.Ges.55, LOVÁSZ, GY.(1977): Baranya megye természeti földrajza - Pécs MICHAEL- HENNIG ( ): Handbuch für Pilzfreunde I-IV.- Jena PLIILLIPS, R.(l 983): Mushrooms and other fungi of Great Britain and Europe London RLMÓCZI, I. (1994): Nagygombáink cönológiai és ökológiai jellemzése. Mikol.KözI RlMÓCZI, I.,VETTER, J.(szerk.l990): Gombahatározó I-D.- Budapest VASS, A.(1978): Cönológiai és ökológiai adatok a Mecsek hegység makroszkopikus gombáinak ismeretéhez. Janus Pannonius Múz.évk. XXII., ÖSSZEFOGLALÁS Jelen dolgozat két éves kutatómunka eredményeit közli a Mecsek különböző típusú erdőtársulásai (gyertyános-tölgyes, két különböző bükkös és erdeifenyves) makroszkopikus gombáiról. A nagygomba vegetáció jellemzése a dominancia, tömegdominancia, produkció, valamint a Jackard fajazonossági index segítségével történt. A munka tartalmazza a Mecsek legfontosabb erdőtársulásaiban az évek során végzett gyűjtések fajlistáját is SUMMARY DATA ON THE MACROSCOPIC FUNGI OF FORESTS OF MTS. MECSEK This paper discribess the results of a two-year long research during referring to the macroscopic fungi of forests of various types in Mts. Mecsek: a hornbeam-oakwood (Asperulo taurinae-carpinetum), two different beechwoods (Helleboro odoro-fagetum; Deschampsio-Fagetum) and a pinewood (Pinus sylvestris cult.). The characterization of the macroscopic fungi vegetation was carried out on the basis of dominance, weight dominance, production, as well as on the basis of Jackard's species identity number. The list of the macroscopic fungi collected during in the most important forest types of the Mts. Mecsek is given too.

31 -29- TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK ORIGINAL PAPERS MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK p Vol.37. No A KERTI TINTAGOMBA (COPRINUS MICACEUS /BULL.:FR./ FR.) SPÓRAMÉRETÉNEK STATISZTIKAI VIZSGÁLATA KOVÁCS Gábor, JATE Növénytani Tanszék, 6701 Szeged Pf.:657 Kulcsszavak: spóraméret-analízis, Coprinus micaceus, spórafejlődés, spóraméret változás Keywords: spore size analysis, Coprinus micaceus, spore developing, change of spore size BEVEZETÉS A spóraméret és alak, minden variabilitása ellenére, szinte minden gombacsoporton belül nélkülözhetetlen bélyeg a fajok meghatározásában (PARMASTO és PARMASTO 1987). A gyors autolízist mutató Coprinus nemzetség esetében például a fajok megkülönböztetésekor a genus határozókulcsában (RlMÓCZI és VETTER 1990) az 56 dichotómikus elágazás közül 21 esetben dönthetjük el a továbbhaladást ezen bélyegek ismeretében, és ezek közül 8 elágazásnál csak ezen jellemzők valamelyike segíti a pontos határozást. E két bélyeg statisztikai vizsgálata segíthet tisztázni azokat az intervallumhatárokat, amelyek egy-egy taxont meghatároznak vagy éppenséggel elkülönítenek, emellett fontos információt szolgáltathatnak egy faj infraspecifikus taxonjainak jellemzésénél (RlMÓCZI és PINTÉR 1986). A spórák kifejlődésének élettani, biokémiai és genetikai vizsgálata során is használták a Coprinus genus egyes fajait (GRIFFIN 1994), ennek ellenére a tintagombák spóraméret analízisével nagyon kevés munka foglalkozik (HANNA 1926, KISS 1993, KOVÁCS 1997). A statisztikailag értékelhető mennyiségű adat gyűjtését megkönnyíti, hogy újabban a spórák mérése már nem az okulármikrométert használó hagyományos módon, hanem mikroszkóppal összekötött számítógépes képfeldolgozó programok segítségével történik (KOVÁCS 1997, PANDO 1997). Munkám során a kerti tintagomba (Coprinus micaceus /Bull.:Fr./ Fr.) spóraméretének statisztikai jellegzetességeit elemeztem: összefüggést kerestem a termőtestek bizonyos makroszkopikus és mikroszkopikus jellemzői és az általuk termelt spórák méretei között, továbbá közvetett módon vizsgáltam, miként változik a spórák mérete és alakja fejlődésük során.

32 -30- ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálatokhoz a Coprinus micaceus három egymáshoz közeli csoportját - összesen 37 termőtestet - gyűjtöttem be azonos élőhelyről július 15-én Szeged belterületén. A laborba szállítást követően a tönkjüktől elválasztott kalapok tömegét megmértem, mivel a termőtestek annyira szorosan álltak, hogy mindegyik - alakját tekintve - kisebb-nagyobb mértékben deformálódott, így a kalapmagasság és kerület kevésbé jellemezte volna pontosan a méretüket. A termőtestek érettségét oly módon jellemeztem, hogy összehasonlítva őket, az egymáshoz hasonló mértékben elszíneződött lemezekkel rendelkező termőtesteket egy csoportba gyűjtöttem, majd az így elkülönített csoportokat sorrendbe állítottam, és mindegyik csoporthoz egy számot rendeltem. A legkevésbé érett - teljesen fehér lemezű - termőtestek 0 értéket kaptak, majd érés szerint haladva a csoportok között eggyel - néhány esetben féllel - növeltem ezt, jellemezve őket egy relatív, makroszkopikus fenológiai érettséget tükröző értékkel (1. táblázat). Ezután a kalapokat légmentesen lezárt műanyag fiolákban másfél napig mélyhűtőben körülbelül -20 C-on fagyasztottam, hogy életfolyamataik teljesen leálljanak, majd fénytől elzárva hagytam, hogy a minták teljesen autolizáljanak. Azon kalapok esetében, ahol a lizátum tartalmazott spórákat, minden esetben két preparátumot készítettem oly módon, hogy a folyadékból cseppentővel tárgylemezre vittem egy keveset, ezt szétkenve szobahőmérsékleten hagytam megszáradni, majd olvasztott glicerin-zselatinnal rögzítettem. Ez a spórakinyerési mód nemcsak a termőtestek gyors elfolyósodása miatt célravezetőbb, mint a hullajtásos módszer, hanem így a lízisnek ellenálló összes spóra egyforma valószínűséggel kerülhet a mintába. Minden preparátum esetében spórát - termőtestenként vizsgáltam meg fenotípusuk szerint négy csoportot különítve el, úgymint: színtelen, vagy nagyon halvány, a lízis során sérült; ugyanilyen színű, de nem sérült; világosbarna és sötétbarna spórák (1. táblázat). így rendelkezésemre állt egy mikroszkopikus jellegen alapuló kvalitatív adatsor, mely bizonyos szinten jellemzi az adott termőtest érettségét. A méretvizsgálatokhoz minden minta esetében 100 barna és 50 hialin vagy halványbarna spóra hosszát és a spórák jellegzetes püspöksüveg alakja miatt két szélességét mértem meg, ezáltal a fejlődés közbeni méret és alakváltozások jellemzéséhez rendelkezésemre állt minden termőtest esetében két genetikailag egységes csak fejlettségükben különböző spórákat jellemző adatsor. Ez a két kategória - bár szín alapján történt az elkülönítés - nem egyezik meg a spórák tipizálásánál használttal, ezért a továbbiakban a méréssel kapcsolatban 'fejlett' és 'fejletlen' megnevezést használok.

33 -31 - Csak olyan spórát mértein le, mely nem volt sérült és az adott beállításnál mind a hylum, mind a pórus felőli vége élesen látszott, így kerülve el az esetleges ferde mérésekből adódó hibát. A méréseket és a spórák kategóriánkénti számolását Axiokop 20 Zeiss mikroszkóppal összekötött számítógépes képfeldolgozó program segítségével végeztem. A felvett és mért adatokon kívül számítottam a hosszúság és a legnagyobb, illetve a pórusnál mért szélesség hányadosát (Ql- és Q2-értékek) továbbá a szélességek hányadosát. Az adatok statisztikai értékelésénél nemparaméteres eljárásokat alkalmaztam, a korrelációk vizsgálatára a Spearman féle rangkorrelációs együtthatót, két adatsor különbözőségének vizsgálatára a Kolmogorov-Smirnov tesztet, több adatsor összehasonlítására pedig a Kruskal- Wallis egyutas varianciatesztet használtam. EREDMÉNYEK A begyűjtött három csoport közül az egyik csak teljesen fehér lemezű termőtestekből állt, ezek egyikéből sem sikerült spórát kinyerni, ezért ezzel a csoporttal nem foglalkoztam tovább. A másik két csoportból azon termőtestek lizátumai, melyek lemezei nem vagy csak nagyon kis mértében színeződtek el - 1- es vagy kisebb lemezszín értékkel - szintén nem tartalmaztak spórákat. Az I. csoport 4-es és a II. csoport 8-as termőtest lizátuma kiszáradt, ezért nem lehetett spórát kinyerni belőlük. A spórák fenológiai kategóriánkénti arányát azzal jellemeztem, hogy az adott típus a termőtestenként vizsgált 200 spóra hány százalékát adta (1. táblázat). Vizsgáltam a makroszkopikus (tömeg, lemezszín) és a mikroszkopikus jellemzők (spórakategória-arányok) korrelációját (2. táblázat). A termőtestenként 200 fejlett és 100 fejletlen spóra mért adatsorait teszteltem, hogy mennyire követnek normál eloszlást, a statisztikai jellemzőikkel a teszt eredményeit is feltüntettem (3. táblázat). A származtatott adatsorok - Q1-, Q2- értékek és szélességhányadosok - normalitását nem teszteltem, csak jellemző paramétereit számítottam (4. táblázat). A 4200 lemért, fejlettnek tekinthető spóra adatait együtt elemezve az átlagos hosszúság 8,12 im-nek (s = 0,71; min = 5,71; max = 1 1,05), az átlagos legnagyobb szélesség 6,41 J,m-nek (s = 0,48; min = 3,22; max - 8,38), az átlagos pórus felőli szélesség 3,31 (im-nek (s = 0,55; min = 1,75; max = 6,40) adódott, ez nem tér el jelentősen az irodalmi adatoktól. Termőtestenként vizsgáltam a különböző méretparaméterek korrelációját, külön a fejletlen és fejlett spórák esetében (5. táblázat), továbbá a termőtestek jellemzőinek és a belőlük vett spóraminták méretátlagának korrelációját elemeztem (6. táblázat).

34 -32- AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A makroszkopikusan megállapított érettséggel összefüggésbe hozható paraméterek korrelációját vizsgálva látható, hogy a kalapok tömege és a lemezek színét jelző relatív értékek pozitív szignifikáns korrelációt mutatnak, míg mikroszkopikusan a spórák különböző típusainak arányai közül a halvány sérült és világosbarna, a halvány és barna, továbbá a világosbarna és barna spórák termőtestenként meghatározott aránya mutat szignifikáns összefüggést (2. táblázat). A koefficiens negatív értéke az adatsorok miatt teljesen egyértelmű, mert például minél több a barna spóra annál kevesebb lesz a halvány, színtelen. A lemezek és kalapok jellemzőin és a spórák típusain alapuló értékek között vizsgálva az összefüggést a lemezek színe a halvány spórák arányával sokkal erősebben - értelemszerűen negatív értékkel - korrelál, mint a barnákéval (2. táblázat). Ez talán azzal magyarázható, hogy a halvány, színtelen spórák kategóriája volt az, ahol a legnagyobb biztonsággal el lehetett dönteni egy spóráról, hogy oda tartozik vagy sem, a többi kategória határait sokkal 'rugalmasabban' lehetett értelmezni, nehezebben lehetett egy objektív határvonalat húzni például a világosbarna és sötétbarna színek között. A Coprinus micaceus spóráinak hosszúság és szélességértékei normalitásuk szempontjából termőtestenként változatos képet mutatnak, a fejlett spórák hosszúságának adatsorai relatíve gyakran térnek el a normál eloszlástól - mindkét csoportnál 5 esetben - így ennél a fajnál erre a jellegre már nem mondhatjuk biztosan azt, hogy normál eloszlású (3. táblázat). A legnagyobb szélesség általában normál eloszlást követ a fejlett spórák esetében, a pórusnál mért szélesség pedig, néhány esettől eltekintve, nem követi a normáleloszlást. A fejletlen spórák méreteinek eloszlása általában normál eloszlást követ, mindhárom méret adatsorait vizsgálva (3. táblázat). Ez a különbség a fejletlen és fejlett spórák között közvetve igazolni látszik a korábban felállított intrabazidiális spóraérési ritmus hipotézisét (BAGI 1993). A csoportokon belül a különböző termőtestekből származó minták átlagos hosszúsága nem mutat jelentős különbségeket, egységes jellegnek látszik (3. táblázat), bár statisztikai szempontból nem tekinthető homogénnek. A fejletlen spórák esetében a hosszúság szélesebb tartományban veszi fel az értékeit mint a fejlettnél. Ezt igazolják azok a teszteredmények is, mikor mindkét csoportban a lemezek színe alapján hasonló érettségűnek tekinthető termőtestekből származó mintákat vizsgáltam aszerint, hogy különbözőnek tekinthetőek-e, a fejletlenek esetében a hosszúság mindig szignifikánsan különbözött, míg a fejletteknél az 1. csoportban a '4'- es lemezszínüek, all. csoportban a '3'-as lemezszínűek esetén nem volt szignifikáns

35 -33 - ezen spóra populációk termőtestenkénti különbözősége. A legnagyobb szélesség termőtestenkénti átlagos értékei is nagyon minimális változatosságot mutatnak. A lemezszín alapján képzett csoportokat vizsgálva a barna spórák esetében szintén az I. csoport '4'-es lemezszínü termőtestei nem különböztek, míg a halványaknál az 1. csoport '4'-es, és a II. csoport '3'-as lemezszínűeknél nem volt szignifikáns termőtestenkénti eltérés az adatsorokban. A mért értékek közül a pórusnál mérhető szélesség mutatja a legnagyobb variabilitást; mind egy-egy termőtesten belül, mind a termőtestek között, relatíve nagyon széles az a tartomány, amiben értékeit felveszi (3. táblázat). A hosszúság és legnagyobb szélesség hányadosából képzett Q1-érték kis varianciát mutat mind termőtestenként, mind csoportonként, értéke a spórák alakjából következően nem túl magas, míg a hosszúság és a pórus felőli szélesség hányadosaként előálló Q2-érték arányaiban tekintve nagy változatosságot mutat, és ez jellemzi a két szélesség hányadosát is (4. táblázat). Ez utóbbi három képzett paraméter a II. csoportból származó '6'-os lemezszínű termőtestekből nyert halvány spórák esetében nem tekinthető különbözőnek termőtestenként. Összehasonlítva az egyes termőtestekből származó fejlett és fejletlen spórákat, jól látszik, hogy a halvány spórák minden esetben rövidebbek, mint a barnák, a legnagyobb szélesség is minden esetben nagyobb a fejlettebb spórák esetében, kivéve a II. csoport 3-as és 4-es termőteste, ahol ez a különbség szintén fennáll, de nem szignifikáns a két adatsor - fejlett és fejletlen spórák legnagyobb szélességének - eltérése. A pórusnál mért szélesség minden esetben rövidebb a fejlettebb spóráknál, ez a méret tehát csökken a fejlődés előrehaladtával (3. táblázat). A fejlődés során a hosszúság és legnagyobb szélesség hányadosaként előálló Q1 -paraméter értékét adó mindkét méret növekszik, ennek ellenére a fejlett spórák esetében mindig magasabb, tehát a spórák hossza a fejlődésük során gyorsabban növekszik, mint a legnagyobb szélességük. A Q2-érték és a szélességek hányadosa a spórafejlődés során erősen növekszik (4. táblázat), ami nem meglepő, ismerve mindkét esetben a nevező és számláló monoton változásának tendenciáját. A spóraméretek korrelációjának vizsgálata nagyon érdekes eredményre vezetett a Coprinus micaceus ezen két csoportjánál (5. táblázat). A fejlett spóráknál a hosszúság és a legnagyobb szélesség közepes korrelációt mutat, míg a halvány spórák esetében jóval erősebb az együttváltozás mértéke. A hosszúság és a pórus felőli szélesség a barna spóráknál csak néhány esetben korrelál szignifikánsan - negatív értékkel - addig a halvány spóráknál minden esetben kimutatható egy pozitív, igaz nem túl erős, korreláció a két paraméter között.