2009 a magyar nyelv éve

Átírás

1 Dr. H. Tóth István Radek Patloka A SOKOLDALÚ IGEKÖTŐ Tudnivalók, gyakorlatok a magyar igekötős igék megismeréséhez 2009 a magyar nyelv éve Károly Egyetem Filológiai Fakultásának Közép-európai Stúdiumok Szakcsoportja Prága 1

2 A SOKOLDALÚ IGEKÖTŐ Tudnivalók, gyakorlatok a magyar igekötős igék megismeréséhez Írta DR. H. TÓTH ISTVÁN és RADEK PATLOKA Károly Egyetem Filozófiai Fakultása Prága Lektorálta DR. POÓR ZOLTÁN kandidátus egyetemi docens Veszprém DR. VÖRÖS FERENC PhD főiskolai tanár Szombathely Felelős kiadó ROBERT PEJSA szakcsoportvezető Károly Egyetem Filozófiai Fakultása Szláv és Kelet-európai Nyelvek Intézetének Közép-európai Stúdiumok Szakcsoportja Prága 2

3 ELŐSZÓ A magyar nyelv oktatásában és tanulásában általánosan terjedő nézet, hogy az igekötős igék elsajátítása nem eléggé tudatos, az igekötők sokszínű alkalmazása nehézkes, holott az igekötős igék kikövetkeztethetőek a magyar nyelv struktúráiból. Erősítheti az igekötős igék egyre pontatlanabb alkalmazását az a nyelvtanítási szemlélet is, hogy nincs, vagy alig van szükség nyelvtantanításra, ezzel együtt tudatos nyelvművelésre. Magunk ekként gondolkodunk: az igekötők pontos ismerete, figyelmes használata, gondos megválogatása a szó- és írásbeli kifejezésben egyaránt elengedhetetlen. Ezért ez a munkánk a célkitűzését, a szemléletét, a példaanyagát, a feladatgyűjteményét illetően a magyar igekötős igék körültekintő tanításában és alapos elsajátításában akar segítségül lenni a magyart idegen nyelvként tanulni szándékozóknak éppúgy, mint a határon túli magyar anyanyelvűeknek valamint e nyelv oktatóinak is. Jelen munkánk alapfelfogása: az igének, illetőleg az igével alkotott állítmányi szerkezetnek döntő szerepe van a nyelvi kapcsolatteremtés kialakításában, a mondat megalkotásában. Ehhez sokféleképpen járulnak hozzá az igekötők is, mivel ezek kifejezhetik a) a mozgás irányát: megy kimegy, ugrik leugrik stb., b) a cselekvés/történés befejezettségét: szánt felszánt, érik megérik stb., c) a kezdést: gyújt felgyújt, hallgat elhallgat stb., d) a tartósságot: álmodozik elálmodozik, beszélget elbeszélget stb. Az igekötők a képzőkhöz hasonlóan új jelentésárnyalatot is kölcsönözhetnek az igéknek, vagy akár meg is változtathatják az ige jelentését: kimos, elmos, lemos, megmos, felmos stb. 3

4 Az idegen nyelveket tanulóknak általában nyilvánvaló, hogy az igekötő módosíthatja az ige aspektusát, hiszen az olvas elolvas, terem megterem és hasonló párok esetében a be nem fejezettség (= inperfektség) befejezettség (= perfektség) közötti különbség hordozója éppen az igekötő. Az előző gondolatokkal csupán érzékeltetni kívántuk, hogy mennyire fontosnak tartjuk az olyan segédkönyveket, amelyekből a nyelvtant igényesen, figyelmesen tanulók részletesebben szerezhetnek ismereteket a speciális kérdésekről, most az igékhez kapcsolódó igekötők nyelvtani, nyelvhasználati vonatkozásairól. Jelen munkánk elsősorban a magyar nyelvtant és helyesírást tanulók feladatgyűjteménye szándékozik lenni. Először az igekötőről szólunk röviden. Közlünk néhány általunk fontosnak vélt forrásból való meghatározást, még egy szerény nyelvtörténeti kitekintésre is vállalkozunk. Úgy gondoltuk, ha mélységeiben nem is, de legalább jeleznünk kell, miképpen vélekedik a magyar nyelvű szakirodalom az igekötők funkciójáról. Taneszközünknek a legterjedelmesebb része kétségtelenül a magyar igekötők felismerésével, jelentésével, rendszerezésével, stilisztikájával, alkalmazásával, tehát a) a magyar igekötők grammatikájával, b) a magyar igekötők szemantikájával és c) a magyar igekötők ortográphiájával foglalkozó feladatgyűjtemény. Ebben az utasításokat magyar és angol nyelven adjuk meg, hogy minél szélesebb érdeklődő kör vehesse kezébe jelen munkánkat. A tanulást segítő szándékunk abban is tetten érhető, hogy változatos igealakokat adunk közre kötetünkben, azaz az ige a) ragozására (= általános [alanyi], határozott [tárgyas]), b) a cselekvő számára (= egyes, többes), c) személyére (= 1., 2., 3.), d) a cselekvés, történés időmegválasztására (= jelen, múlt, jövő), e) a cselekvés, történés módjára (= kijelentő, feltételes, felszólító) tekintettel válogattunk példaanyagot. Törekvésünk célja, hogy az olvasó és a feladatgyűjteményünket a tanulásban felhasználó minél színesebb képet kapjon a magyar igekötős igék természetéről. Ugyanakkor képtelenség lenne valamennyi lehetséges árnyalatot megadnunk, ezért inkább az előfordulásra voltunk figyelemmel, a jellemző jegyeket mutatjuk fel. Először a vonzatos kifejezésekbe ágyazottan szerepelnek az általunk kiválasztott árnyalatok, majd mondatkörnyezetbe foglaltan. Ezek a mondatok lehetnek hétköznapiak, irodalmi idézetek, a megjegyzett (= nép)költészetből merítettek, nyelvjárásiak s nem utolsó sorban a mai szlengből gyűjtöttek. Előre láttuk, hogy ahány olvasója, felhasználója lesz jelen taneszközünknek, annyian akarnak megajándékozni bennünket javító, jobbító észrevételekkel. Számítunk rájuk! 4

5 Köszönettel tartozunk a Magyar észt igekötős szótár (TÖRÖK KREININ, 1999) és az Igéző (MÁTÉ, 2001) szerzőinek, hisz ezek a szakmunkák adták a legtöbb biztatást jelen kiadványunk elkészítéséhez. Ugyancsak hasznunkra szolgált az Igéző-szótár (HOFFMANN, 2002), amely újabb késztetést adott a magyar igekötőkkel foglalkozó kutatásainkhoz. Mindenképpen tanácsoljuk a Bevezetés a magyar hangtanba és alaktanba nemcsak idegen ajkúak számára című kötet (PATLOKA, 2009) megismerését, felhasználását mind a magyar igekötőkkel foglalkozó gyakorlatok megoldásakor, mind a magyar mint idegen nyelv tanulásakor. Köszönetet mondunk dr. Poór Zoltán egyetemi docens és dr. Vörös Ferenc főiskolai tanárnak, lektorainknak az önzetlen szakmai bírálatért. Következetes, az ügyet támogató megjegyzéseikért, értékes tanácsaikért ezúton is hálásak vagyunk. A szerzők 5

6 AZ IGEKÖTŐ 1. Az igekötő meghatározása A magyar nyelv értelmező szótára így adja meg az igekötőt: Az igéhez járuló, határozószóból lett, néha képző értékű elem, amely az igével kifejezett cselekvés, történés irányát vagy állapotát jelöli meg, s az ige eredeti jelentését kisebb-nagyobb mértékben módosítja (pl. be-; ki-; meg-); általában az ige előtt, meghatározott mondattani helyzetben pedig az ige után áll. Az igekötő (praefixum verbale) igéhez, igenévhez vagy más, igéből képzett névszóhoz kapcsolódó, annak jelentését a határozószókra emlékeztetően módosító szó írja A magyar nyelv könyve (BOKOR, 1991). Ez a kötet a magyar igekötőknek igen gazdag gyűjteményét közli, jelesül: abba, agyon, alá, által, alul, át, átal, be, bele, benn, egybe, együtt, el, elé, ellen, elő, előre, fel, félbe, félre, felül, fenn, hátra, haza, melyre, hozzá, ide, itt, keresztül, ketté, ki, kinn, körül, közbe, közé, közre, közzé, külön, le, meg, mellé, neki, oda, ott, össze, rá, széjjel, szembe, szerte, szét, tele, tova, tovább, tönkre, túl, újra, utána, végbe, végig, végre, vissza. Az egyik hagyományos szemléletű nyelvtankönyv meghatározása szerint Az igekötő olyan szó, amely igéhez kapcsolódva módosítja vagy megváltoztatja annak jelentését (SZENDE, 1994). Leggyakoribb igekötőknek ezeket nevezi meg: be, bele, el, fel, (föl), ki, le, meg, össze, végig, vissza. Megemlíti, hogy az igekötők rokonságban vannak a valóságos határozószókkal és a névutókkal, mivel általában ragos névszóból lettek, kitér annak hangsúlyozására is, hogy számos határozószót és névutót igekötőként is felhasznál a magyar nyelv, például: felül, fenn, ide, külön, oda, tovább, végre stb., de jelentősek még ezek is: alá, át, ellen, keresztül, körül, mellé, túl, végig. Az igekötő az ige, illetőleg az igéből képzett névszó, valamint az igenév jelentését módosító szó. A magyar nyelv gyakoribb igekötői: abba, alá, át, be, el, elő, fel, hátra, ide, ki, közbe, le, meg, neki, oda, össze, rá, szét, túl, utol, végig stb. Az igekötővel ellátott szavakat sajátosan viselkedő összetett szavaknak tekintjük olvasható a Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés című program Magyar nyelv könyvében (H. TÓTH, 1997). A Magyar grammatika szerint az igekötő olyan a határozószókkal rokon viszonyszó, amely tipikusan igéhez (esetleg igei természetű szóhoz, igenévhez, deverbális főnévhez) kapcsolódik, s elsősorban lexikai-szemantikai szerepű nyelvelem, az igék jelentésének módosítására, megváltoztatására szolgál (BALOGH, 2000). Ezt igazolják az ír megír átír változatai is. Emellett megváltoztatja az ige szintaktikai környezetét is, tehát jelentésváltoztató szerepe szintaktikai következményekkel is járhat, például dönt vmiről eldönt vmit. 6

7 2. Az igekötő helye a magyar nyelv történetében Az obi-ugor nyelvek gazdag igekötő-rendszeréből következtethetünk arra, hogy meglehettek már az ugor alapnyelvben azok a szerkezeti előzmények, amelyek nyomán kialakulhattak az igekötők az ugor nyelvekben, így a magyarban is. Ezért formálódhatott ki az a nézet, miszerint az igekötő-kategória a magyar nyelv önálló életében jöhetett létre. Az igekötő tipikusan igéhez (igenévhez) kapcsolódik, mégpedig azért, mert az igekötők szófajába tartozó szavak olyan határozószókból keletkeztek, amelyek igék határozói bővítményei voltak. A nyelvtörténeti kutatások adatai szerint az ősmagyar kor végén, illetve a korai ómagyar kor folyamán váltak igekötővé a térnek hat különböző, egymással párosával ellentétben álló helyet, illetőleg irányt kifejező ki, lë, mëgé, elé, belé, fëlé lativusragos határozószókból a legrégibb magyar igekötők: a ki, lë, mëg, el, be, fël. A két legrégibb magyar igekötőnek funkciójuk alapján a mëg és az el bizonyul (D. MÁTAI, 1991). További kutatások igazolják, hogy a mëgé, elé, fëlé, belé lativusragjának redukciója mellett a kí, lé, bé lativusragjának megrövidülése is lezajlott a kései ómagyar kor előtt. A hosszú magánhangzóval végződő bé hangalakú igekötő egyes magyar nyelvjárásokban ma is él. A kései ómagyar korban az igekötő-állományt a határozószók igekötővé válása bővítette. Az újabb igekötők közül az alá, elé, által, egybe, össze, körül, felül, közbe hármas szófajúságot (= igekötő, névutó, határozószó), míg mások, például a reá, belé, hozzá, neki, vissza, hátra, haza, oda, ide kettős szófajúságot mutatnak, ugyanis az utóbbiak névutóként nem élnek (D. MÁTAI, 1992). Az itt vázolt és a későbbi fejlődésű igekötők egyértelműen a magyar nyelv önálló alakulatainak tekinthetőek. Azt a fentiek figyelembevételével mindenképpen láthatjuk, hogy az ősmagyar kor végén, az ómagyar kor elejére kialakult igekötők elemkészletének gazdagodásáról beszélhetünk, mert valójában egyes igekötőink korábban is kialakulhattak. Az igekötők történetével kapcsolatban ez a folyamat azóta sem zárult le, hiszen ma is keletkeznek igekötők, sőt vannak olyanok is, amelyek éppen napjainkban vannak keletkezőben (VÖRÖS, 2003). * * * * * 7

8 VERBAL PREFIXES 1. Definition The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language defines verbal prefixes as `word-forming elements derived from adverbs which are added to verbs, and which specify the direction of an action or a state expressed by verbs, and modify the primary meaning of verbs to a smaller or a greater extent (e. g. be-; ki-; meg-); they generally precede verbs or follow them under certain syntactic conditions`. According to The Textbook of the Hungarian Language, `verbal prefixes are used with verbs or verbal nouns, and change their meaning like adverbs` (BOKOR, 1991). This textbook also gives a considerable list of Hungarian verbal prefixes: abba, agyon, alá, által, alul, át, átal, be, bele, benn, egybe, együtt, el, elé, ellen, elő, előre, fel, félbe, félre, felül, fenn, hátra, haza, melyre, hozzá, ide, itt, keresztül, ketté, ki, kinn, körül, közbe, közé, közre, közzé, külön, le, meg, mellé, neki, oda, ott, össze, rá, széjjel, szembe, szerte, szét, tele, tova, tovább, tönkre, túl, újra, utána, végbe, végig, végre, vissza. The following definition is written in one of the traditional secondary school textbooks of the Hungarian language: `Verbal prefixes are words, which attached to verbs can modify or change the verbal meaning` (SZENDE, 1994). Verbal prefixes be, bele, el, fel, (föl), ki, le, meg, össze, végig, vissza are most frequently used in the language. It is mentioned in the textbook that verbal prefixes are related to adverbs and postpositions, as they are usually derived from declinable nouns. It is also noted that most adverbs and postpositions can function as verbal prefixes, among them: felül, fenn, ide, külön, oda, tovább, végre and others, besides them alá, át, ellen, keresztül, körül, mellé, túl, végig. Verbal prefixes modify the meaning of a verb, a verbal noun or verbal forms. The following prefixes are widely used in Hungarian: abba, alá, át, be, el, elő, fel, hátra, ide, ki, közbe, le, meg, neki, oda, össze, rá, szét, túl, utol, végig etc. Prefixed verbs are considered to be compound words with non-standard behaviour`, says the book Hungarian Language, in the chapter of Linguistic, literary and communication education (H. TÓTH, 1997). According to the definition given in Hungarian Grammar, a verbal prefix is a syntactic word related to adverbs. It is usually attached to verbs (or other verbal formations, verbal forms, verbal nouns), first of all has a role as a lexical and semantic linguistic element, and serves to modify or change verbal meaning (BALOGH, 2000). It can be proved, for example, by the variants: ír (to write) megír (to write something to the end) átír (to rewrite). The syntactic surroundings of the verb change with its meaning, i. e. not only does the attachment of a verbal prefix cause the change of the verbal meaning, but it also changes the syntactic surroundings of the verb: dönt vmiről (to make a decision) eldönt vmit (to find a solution). 8

9 2. Verbal prefixes in the history of the Hungarian language Taking into consideration the variety of verbal prefixes in the Ob-Ugric languages we can conclude that in Old Ugric there already existed such formations, on the basis of which verbal prefixes in the Ugric languages could be formed later on. So, it can be concluded that the category of verbal prefixes was being formed during the period when the Hungarian language was developing independently. Verbal prefixes are typically attached to verbs (infinitives) for the simple reason that words belonging to the word class of verbal prefixes originated from adverbs that served as verb complements in sentences. According to the data provided by researches in the field of language history, the oldest verbal prefixes (ki, lë, mëg, el, be, fël) appeared at the end of Pre- Hungarian period or, to be more precise, at the beginning of Old Hungarian. These prefixes were derived from adverbs that expressed six different places or rather directions of the space, making opposite pair: ki, lë, mëgé, elé, belé, fëlé. The functioning of the oldest Hungarian prefixes mëg and el can prove it (D. MÁTAI, 1991). Further researches prove that besides the vowel reduction in the prefix mëgé, elé, belé, fëlé, the vowel shortening of kí, bé, lé also took place before the late period of Old Hungarian. The verbal prefix bé with a long vowel still exists in some dialects of modern Hungarian. In the late Old Hungarian period the number of verbal prefixes increased because a lot of adverbs became prefixes. Some of the modern verbal prefixes can function as verbal prefixes, postpositions or adverbs: alá, elé, által, egybe, össze, körül, közbe (i. e. they belong to three different word classes at the same time), whereas others, for example, reá, belé, hozzá, neki, vissza, hátra, haza, oda, ide can be used as verbal prefixes or adverbs, but they do not function as postpositions (D. MÁTAI, 1991). The verbal prefixes mentioned above, as well as the prefixes that appeared later, without any doubt form an independent class. Taking into account all the aforementioned facts, we can certify a considerable increasing of verbal prefixes at the end of Pre-Hungarian and at the beginning of Old-Hungarian because some prefixes could appear much earlier. The formation of verbal prefixes has not completed yet. New prefixes appear in modern Hungarian, some of them are still on the way to gain their status (VÖRÖS, 2003). 9

10 FELADATGYŰJTEMÉNY 10

11 A MAGYAR IGEKÖTŐ GRAMMATIKÁJA 1. Hogyan alakul a szórend, ha az igekötős ige felszólító módú lesz? Construct verbs with prefixes and put them into imperative mood. Give the correct word order. a) el, fel, ki, meg; b) ad, hoz, mond, múlt, tesz 2. Alkossunk igekötős igéket, majd soroljuk be őket a megfelelő csoportba! Construct verbs with prefixes. Group them in a proper way. a) lát + el, ki, meg; b) megy + fel, ki, össze; c) mos + át, be, szét megjelöli a cselekvés irányát Az igekötő befejezetté teszi a cselekvést megváltoztatja az ige alapjelentését 3. Írjuk ki ezekből a versszakokból az igekötős szóalakokat! (Forrás: Arany János: Toldi című elbeszélő költeménye.) Find verbs with prefixes among the following lines. (Taken form the epic narrative poem Toldi by J. Arany) a) Jaj! eszem a lelked, beh jó, hogy meglellek, Harmadnapja már, hogy mindenütt kereslek; ( ) b) (...) Oh! bizony mit sem hajt a cseh bajnok énrám, Kinevet, kigúnyol és félvállról néz rám, Vagy talán hozzá még közel sem bocsátnak, «Félre innen, rongyos!» mondják, ha meglátnak. c) Az Isten haragja megütött egy hajdút, Vége lett azonnal, még csak el sem jajdúlt. 11

12 d) Íziben elmetszé fejét a testétől, Piros lett a nagy kard gazdája vérétől. e) Végre megszólamlott s nagyon szépen kérte, Ne nehezteljen meg Miklós gazda érte: De ő ezt a dolgát bolondságnak tartja, Hogy fejét ily rögtön bujdosásnak adja. f) Többet is beszélne még a szülőjének, Ha az ebek alant nem üvöltenének, De mihelyt ezt hallá, mindjárt észrevette, Hogy imént egy dolgát balgatagul tette. g) Mikor Toldi Miklós megfogá a csehet És az ijedtében legott térdre esett, Igen megörvendett a felséges király, (...) h) Mikor pedig Miklós a csehet kiszabta, S kisebbik darabját kardján felmutatta, Tüstént parancsolá király ő felsége, Tizenkét aranyos vitéz menjen érte. El is mentek azok szép zászlós sajkával, S vitték a királyhoz Toldit nagy pompával. A király szólt: Bajnok! Nyisd fel sisakodat, (...) i) Most a szörnyü gyermek karját elereszté, Fejét és szemeit búsan lefüggeszté, S mintha most ocsúdnék forró-hideg lázból, Tántorogva ment ki az apai házból. Méne elbusulva, némán haragjában, És leült az udvar távolabb zugában, (...) j) Vadmadár-tojással éh-szomját elvervén, Szörnyen hányta a hab a jövőnek tervén: (...) k) Duna-partban egy nagy zászló volt felütve. l) Mert elmenne könnyen, el is bujdokolna, Ha az édesanyja előtte nem volna: Jaj, de majd ha róla hírt nem hallanának, Megrepedne szíve az édesanyjának. m) Megszólamlott aztán végre valahára, S így felelt szomorún a király szavára: Mondom: nekem nem kell az öcsém vagyonja, Én lemondtam róla, lelkemet ne nyomja. n) (...) El is foglalhatnám, elvehetném joggal, Hogyha úgy akarnék bánni a dologgal. (...) o) (...) Pedig Isten mentsen, hogy így elfoglaljam, S a világ bosszantó rágalmait halljam! Aztán meg ki áll jót, hogy reám ne törne, S elvett birtokáért öcsém meg ne ölne. (...) 12

13 p) Elrebbenté Miklós csendes kopogása; Felriadt az asszony, mihelyt meghallotta, (...) r) Fel-feláll a farkas hátulsó lábára, (...) s) Elvonúl a tábor, csillapul morajja: Ezt a szél elhordta, azt a por takarja; (...) t) Összeszedte Toldi roppant nagy erejét, S megszorítá szörnyen a bajnok tenyerét: Engedett a kesztyű és összelapúla, Kihasadozott a csehnek minden újja. u) Lelke gyűlölségén erőt vesz valami, Valami nem tudom én azt kimondani. v) Tegnap állt ki az ő két levente fia; (...) w) (...) Nem bánom én, igen, elmegyek én ma is. De ami az enyém, azt elviszem innet: Add ki, bátya, tüstént, ami engem illet; Add ki a jussomat: pénzt, paripát, fegyvert: (...) x) (...) Nos fiúk, birokra, hadd lássuk, ki áll ki? Vagy ki tartja úgy fel azt a hitvány rúdat, (...) y) Elrepült a nagy kő, és ahol leszálla, Egy nemes vitéznek lőn szörnyű halála: Mint olajütőben szétmállott a teste, És az összetört hús véroljat ereszte. Vérit a poros föld nagy-mohón felnyalta, Két szemét halálos hályog eltakarta, S aki őt eloltá, az a veszedelem Mindenik bajtársnak fájt, csak ő neki nem. 4. Alakítsuk át a következő példákban szereplő igéket jövő idejűvé, és írjuk le ezeket a mondatokat! Put the verbs in the following sentences into future and write down the sentences you have got. a) Zsóka megtanulja a leckét. b) Kata nem megy el hazulról. c) Mártonka leírja a feladatot. d) Andráska befogja a lovakat. 13

14 5. Ismerjük meg azokat a szavakat, amelyek legtöbbször ékelődnek be az igekötő és az ige közé! Írjunk olyan mondatokat, amelyekben ezek a gyakran előforduló példák szerepelnek úgy, hogy a főnévi igenév igekötőjét kövessék! Study the following words that are most frequently used between the prefix and the verb. Make your own sentences each time having the infinitive to follow the prefix. akar, fog, kell, lehet, szeret, tud a) befesteni; b) fölkelni; c) megoldani 6. Alakítsuk át állítóvá a következő tagadó mondatokat! Írjuk le az átalakított mondatokat! Change the following negative sentences to positive and write them down. a) Nem kell kihirdetni a döntést. b) Sándort nem tudták rászedni a tréfára. c) A műhelyben nem akarják összeforrasztani a két vasdarabot. d) Ezt a tuskót baltával nem lehet széthasítani. 7. Alakítsuk át a példamondatokat úgy, hogy alkalmazzuk az alábbi igealakokat! Read the sentences below and then write new sentences using the suitable verbs from the list. akarjuk, szoktam, tudta a) Mindennap megtanulom a leckémet. b) Kihívjuk az évfolyam csoportjait tanulmányi versenyre. c) A róka átugrotta az árkot. 14

15 8. Gyűjtsük ki ebből a szövegből az igekötős igéket, majd csoportosítsuk őket az adott szempontok alapján! Read the following text and identify the verbs with prefixes. Group them in a proper way. a szerkezetük alapján A szöveg igekötős igéi a jelentésük szerint Filipke Filipke nagyon unatkozott egyedül. Amikor nagyanyja elaludt, keresgélni kezdte a sapkáját. A magáét nem találta meg, ezért elővette hát az apja régi, nagy sapkáját, és nyomban el is indult az iskola felé. Az iskola a falun túl volt. Amíg a maga falurészében ment, rá se hederítettek a kutyák, nem támadták meg. Felismerték a fiúcskát, hogy környékbeli. Ám amikor idegen utcába ért, az egyik udvarból kirohant a játékos, de most ingerült Ben. Megugatta Filipkét. Hangjára egy másik nagy kutya is előjött. A fiúcska futásnak eredt, a kutyák utána! Szegény Filipke ijedtében meg is botlott, el is esett. Szerencsére épp akkor jött ki valaki az egyik udvarból és elkergette a kutyákat. Filipke felugrott és futni kezdett. Meg sem állt az iskoláig! (Lev Tolsztoj nyomán) 9. Gyűjtsük ki az igekötős igéket és magyarázzuk meg a jelentésüket! Find the verbs with prefixes and explain their meaning. a) Lehunyja kék szemét az ég, Lehunyja sok szemét a ház, Dunna alatt alszik a rét Aludj el szépen, kis Balázs. (József Attila) b) Az életet már megjártam. (Arany János) c) Föltámadott a tenger, A népek tengere, (...) (Petőfi Sándor) d) Ki itt belépsz, jövőbe lépsz be, Mely millióknak ád jogot. (Juhász Gyula) e) Híves, borongós őszi nap; Beült hozzám az únalom (...) (Arany János) f) Hogyha el kell veszni, nosza, Mi vesszünk el, ne a haza! (Petőfi Sándor) g) Ne félj, a tél meg fog gyötörni, Mint máskor, hogyha akar, (...) (Ady Endre) 15

16 h) Kinek sötétes éjjelen A hős apákhoz költözött Daliák lelke megjelen, Alánéz bús felhők között És int feléd: Jer, Osszián, A holtakat miért vered fel? (Arany János) i) Az álom hullongó sötétje meg-megérint. (Radnóti Miklós) j) Egy szóvá és egy érzelemmé olvadt össze a haza. (Petőfi Sándor) k) Ki se terítteti, meg se mosatja (...) (Arany János) l) Az ócska fészket megigazgatod, hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod. (Tompa Mihály) m) Csodákban hittem, s napjuk elfeledtem, bombázórajok húznak el felettem. (Radnóti Miklós) n) Ki-kimén a temetőbe Rossz időbe jó időbe (...) (Arany János) o) Százszor földobnál, én visszaszállnék, (...) (Ady Endre) p) Szólt és rátekinte a beteg arcára: Jaj! De vége van már, leesett az álla; Mégis össze vannak kapcsolva kezeik, Mint két összenőtt galy, bár elszáradt egyik. (Arany János) q) Zászló nélkül be se futhat a hajó (...) (Vas István) r) Tegnap tüzére holnap hősét, Magamat dobtam égni rá. Kriptámban hát nosza kinyújtom Rossza, múltak-törte testemet. (Babits Mihály) s) (...) elgondolja, ha megjön az óra, küzd (...) (Radnóti Miklós) t) A csúf halált itt vetették el Soha-soha ki-nem-kelésre. (Ady Endre) u) Hány drága élet hullt már érted el... (Petőfi Sándor) v) Csak vissza, vissza, meg ne csaljanak! (Tompa Mihály) w) Húnyd be az ajkad, nyisd ki a szárnyad! (Babits Mihály) x) Ma még tán egymást összetévesztjük, Holnap egy leszünk, észre se vesszük! (Ady Endre) y) És fölzúgnak a hamuszin egek, Hajnalfele a ravensbrücki fák. És megérzik a fényt a gyökerek. És szél támad. És fölzeng a világ. (Pilinszky János) 16

17 z) És köszönöm, hogy a jövőre Kilátásom tovább nyitod. (Arany János) 10. Tegyük tárgyassá (= határozott ragozásúvá) igekötő segítségével a következő igéket, és foglaljuk mondatba az így kapott szavakat! Use verb prefixes to make the following verbs transitive, object conjugation. Make sentences with the verbs with prefixes. mászik, pihen, ül, áll, úszik 11. Építsük be egy-egy mondatba az alábbiak közül az igekötős igéket! Make one sentence with each of the following verbs with prefixes or phrases. ki be járkál, össze vissza futkározik, le föl sétál, ide oda tekinget, szerte szét ágazva, szerte széjjel hagyva, előre hátra pillantva 12. Gyűjtsük ki ebből a regényrészletből az igekötős igéket, majd alakítsuk át őket úgy, hogy ékeljünk az igekötő és az ige közé más szót! Read the following extract from a novel and identify the sentences with verbs with prefixes. Think of your own words to turn these sentences into the prefix+verbal form+main verb constructions. Gergely eldőlt a fűbe, mintha ő is aludna. De nem bocsátkozott alvásba, bármilyen fáradt volt is. Félszemmel föl-fölvizsgálódott az égre, hogy összeérkezik-e a hold azzal a hosszú, tutajforma szürke felhővel, amely lomhalassan terjeng az ég közepén. (Ha összeérkezik, kedvező sötétség takarja a földet.) Másik szemével meg a vékonynyakú goromba janicsárt vizsgálta, aki olyanformán állott, mint a csupasznyakú sas a fogságban. Bizonyosan aludt. Fáradt katonák állva is alszanak. 17

18 Az éj enyhe volt, a levegő százezer ember halk horkolásától remegett. Mintha maga a föld mormolt volna mély, egyhangú mormolással. Csak olykor hangzott egy-egy őrszó s a lovak legelésének halk ropogása. (Gárdonyi Géza) 13. Rendszerezzük a táblázat szempontjainak megfelelően a felsorolt szavakat! Alkossunk igekötős szerkezeteket, majd értelmezzük ezeknek a jelentését! Group the following words according to the criteria below. Construct verbs with prefixes then explain the meaning of them. csak igekötőként állhat Az adott szó igekötőként nem állhat igekötőként és határozószóként is állhat át, vissza, abba, le, összevissza, szerteszét, be, szét, közé, kinn, kijjebb, meg, tele, beljebb, fel, félbe, hozzá, kint, rá, agyon, föl, ide, ki, szerteszéjjel, köré, közre, ketté, széjjel, ki, mögé, mellé, neki, fenn, beléjük, hátra, lenn, túl, le, föl, fent, össze, fönt, szerte, végig, fölé, végbe, fölül, hozzánk, külön, rajta, lejjebb, oda, szembe, félre, följebb, bele 14. Keressük ki ebből a regényrészletből az igekötős igéket! Csoportosítsuk őket a szerkezetüknek megfelelően! Read the following extract from a novel and identify verbs with prefixes. Group them according to their structure. Körülnézett. Csupa alvók. Ha ő átszökhetne köztük. De át kell szöknie, másképp nem kerülhetnek vissza a faluba. A kis Éva mellette aludt. Megrázta gyöngéden, és a fülébe súgta: Vicuska! Vicuska! Évica fölébredt. Bámulva nézett Gergőre, mint a kismacska, mikor idegent lát. Egy aszab ült ott a kocsi mellett. Aludt az úgy, akár az egész tábor elmehetett volna annak az egy keréknek a híján, amelyhez támaszkodott. (Gárdonyi Géza) 18

19 A MAGYAR IGEKÖTŐ SZEMANTIKÁJA 1. Szerkesszünk igekötős igéket! Írjunk egy-egy mondatot az igekötős igékkel! Construct verbs with prefixes. Make your own sentence with each of them. a) el, fel, meg, össze; b) birkózik, facsarodik, lát, roppan, ül, vonul 2. Szerkesszünk igekötős igéket, majd fejezzük be a meghatározásokat! Construct verbs with prefixes. Find the corresponding meaning for each of them. A) számol; B) be, el, fel, ki, meg, rá, vissza a) Megszüntet valamit: b) Tájékoztat az elmúlt negyedévi munkáról: c) Eldönti, ki lesz a hunyó: d) Megnézi, mennyi aprópénze van: e) Indítja az űrhajót: f) A bíró a bokszolóra: g) A bűnöző az ellenfelével: 3. Ékeljük be a 2. feladat igekötős igéi közé a bír, fog, kezd, lehet, szokott, tud igéket változatosan ragozott alakban! (Figyeljünk a határozott [= tárgyas] és az általános [= alanyi] ragozás mellett az alany számára, személyére, valamint a cselekvés idejére, továbbá módjára is!) Use the verbs with prefixes listed in Exercise No. 2 together with verbs bír, fog, kezd, lehet, szokott, tud and put them into different forms. (Pay attention to object/object free conjugation, number, person, tense, and mood of verbs.) 19

20 4. Tanulmányozzuk a gyakori igekötőket! Kapcsoljuk össze ezekkel az igékkel a gyakori igekötők közül azt, amelyiket lehet! Figyeljük meg, hogyan módosította az igekötő az ige jelentését! Study the frequently used verb prefixes. Form possible verbs with prefixes. Pay attention to the way the prefix changes the meaning of the verb. abba, agyon, alá, által, alul, át, átal, be, bele, benn, egybe, együtt, el, elé, ellen, elő, előre, fel (föl), félbe, félre, felül (fölül), fenn (fönn), hátra, haza, helyre, hozzá, ide, jóvá, itt, keresztül, ketté, ki, kinn, kölcsön, körül, közbe, közé, közre, közzé, külön, le, létre, meg, mellé, neki, oda, ott, össze, rá, rajta, széjjel, szembe, szerte, szét, tele, tova, tovább, tönkre, túl, újjá, újra, utána, utol, végbe, véghez, végig, végre, viszont, vissza a) ad; b) ír; c) vesz 5. Magyarázzuk meg az alábbi igekötős igék jelentését! Írjunk egy-egy mondatot ezekkel az igekötős igékkel! Az egybe- és a különírás szempontjából szerepeljenek a mondatainkban változatosan a fenti igekötős igék! Explain the meaning of the following verbs with prefixes. Write one sentence with each verb. Make sure that in your sentences the verb and the prefix will be written both in one word and separately. átugrik, beugrik, elugrik, felugrik, ideugrik, kiugrik, leugrik, megugrik, odaugrik, ráugrik, visszaugrik 20