A könyvtár az iskola lelke avagy a Kodály Zoltán Általános Iskola könyvtára

Átírás

1 TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT 2007 A könyvtár az iskola lelke avagy a Kodály Zoltán Általános Iskola könyvtára Készítette: Csopey Dániel 6. osztályos tanuló Kárpáti Tamás 8. osztályos tanuló Felkészítő tanár: Melykóné Tőzsér Judit

2 TARTALOMJEGYZÉK Témaválasztásunk indoklása... 3 Miért választottuk ezt a témát?... 3 A csapattá válás története... 3 A kutatás folyamatának bemutatása... 4 Megfigyelés és mérés... 4 Tudományterületi elhelyezés... 5 Hipotéziseink és kérdéseink... 6 A téma ismertetése/ a hipotézis megalapozásához szükséges elméleti háttér... 7 A KÖNYVTÁR... 7 A KÖNYVTÁRAK FAJTÁI... 8 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR... 9 Az iskolai könyvtárunk általános jellemzői: Az iskolai könyvtár a különböző jogszabályokban A könyvtár igazi célja a használat A könyvtárostanár munkája Az iskolai könyvtár küldetésnyilatkozata Az iskolai könyvtárak története A mai értelemben vett iskolai könyvtár kialakulása ( ) A hatvani Kodály Zoltán Általános Könyvtárának története Az iskolai könyvtár helye az iskola életében 2007-ben Az iskolai könyvtár bemutatása, működési rendje Állományrészek szerinti rövid helyzetelemzés: Az iskolai könyvtár távlati fejlesztésének fő célja Kérdőív a Tudományos diákköri munka hipotézisének igazolására A kérdőívek elemzése AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR JÖVŐKÉPE Összegzés Önreflexió Felhasznált irodalom

3 Témaválasztásunk indoklása Miért választottuk ezt a témát? 2005-ben tanultunk először könyvtárhasználatot, amit nagyon érdekesnek találtunk. Érdekes volt feltérképezni hogy, milyen feladata van és milyen lehetőségei vannak a könyvtárnak. Azért választottuk ezt a témát, mert szeretünk olvasni és szeretjük a könyveket. A csapattá válás története Kárpáti Tamás 8. osztályos tanuló gondolatai: Egy nap a szokásos teendőimet végeztem: az iskolai könyvtárban kutakodtam, amikor megláttam Jutka nénit és Csopey Danit, amint a TDK-s könyvtári munkához kérdéseket gyűjtenek. Leültem segíteni nekik. Akkor úgymond ötletrohamot csináltunk. A vége az lett, hogy a legtöbb kérdést a tudatos témaválasztáshoz nekem sikerült kitalálnom! Ezért örömmel társultam Csopihoz: így közösen írunk az iskolai könyvtárról dolgozatot. Ezt azért tartottam már akkor is nekünk való témának és jó ötletnek, mivel ha tehetem a könyvtárban vagyok és olvasok, búvárkodom és internetezek. Persze ezen felül az is érdekel, hogy mit, hogyan, honnan és mikor gyűjt a könyvtár. Engem az is foglalkoztat, hogy mi is a könyvtáros a feladata. Témaválasztásunk indoklására a legalkalmasabb idézetnek tartjuk Szent-Györgyi Albert gondolatát: A könyvek azért vannak, hogy a tudást bennük tartsuk, s a fejünket valami okosabbra használjuk. Saját fotó: búvárkodunk a könyvtárban 3

4 A kutatás folyamatának bemutatása Hipotézisünk igazolására többféle módszert alkalmaztunk. Dolgozatunk megírásakor néhány esetben végeztünk empirikus ismeretgyűjtést. Az empirikus megismerés során megfigyeltük környezetünk jelenségeit. A megfigyeléseket leírtuk, és méréssel vizsgáltuk tovább. Ezeket adatok formájában rögzítettük, melyeket később feldolgoztunk. A megfigyelés során érzékszerveinkre, benyomásainkra támaszkodtunk. Az empirikus ismeretgyűjtés előre megtervezett folyamat volt: Először megfigyeltük mi történik az iskolai könyvtárban Majd kérdőíves felmérést végeztünk Ezt követően a tapasztalatokat rögzítettük, leírtuk, értékeltük Ok és okozati összefüggést kerestünk, azokat elemeztük A hipotézist vizsgáltuk. Megfigyelés és mérés Megfigyeltük, hogy kik, miért és hogyan használják az iskolai könyvtárat. Dolgozatunk megírásakor méréseket is készítettünk a saját magunk által elkészített kérdőív segítségével. Azt szerettük volna bizonyítani, hogy az iskolai könyvtár fontos szerepet tölt be egy iskola életében. az iskolai könyvtár az iskola lelke Teoretikus módon is gyűjtöttünk adatokat, információkat, aminek nagyon széles volt a háttérirodalma. Az elméleti ismeretgyűjtés során tudós emberek által igazolt ismereteket gyűjtöttünk össze, hogy tudáshiányunkat pótoljuk. A kutatás során tudományos szövegeket olvastunk el és jegyzeteltünk le, miközben ezeket az algoritmusokat végeztük: olvasás, szövegértelmezés lényegkiemelés, tömörítés adatgyűjtés, jegyzetelés ok- oksági kapcsolatok keresése az elméleti ismeretek rendszerezése vázlatkészítés. 4

5 Tudományterületi elhelyezés A mi dolgozatunk témája az információtudományhoz tartozik, amit könyvtártudománynak, dokumentációnak, tájékoztatástudománynak, szakirodalmi tájékoztatásnak, szakirodalmi informatikának is hívnak. Az elnevezések sokfélesége változó tartalmú tudományt takar. A különböző elnevezéseknek az az oka, hogy történelmi korszakonként eltérő volt az ismeretek tárgyi hordozóit tartalmazó gyűjtemények- általában könyvtárak- arculata. A könyvtártudományhoz azért tartozik a dolgozatunk, mert a könyvtárakról szól. Minden korszak minden könyvtárára lényegi azonosság jellemző: gyűjt, rendszerezi az ismereteket és biztosítja a használatukat. Ezeket a tevékenységeket végzi a ma könyvtára, többek között az iskolai könyvtárunk is. Ezt vizsgáljuk dolgozatunkban. Az információtudomány egyrészt önálló tudomány, másfelől egy tevékenység alapja. Sokan összetévesztik az információ- elmélettel, amely a matematikai tudományok egyik ága. Az információtudomány kifejezés az angol information science magyar nyelvű megfelelője. A könyvtárak mindennapi tevékenysége során nagyon sok olyan gyakorlati tudnivalóra is szükség van, amely nem tudományos ismeret, de a szakmai jártasság elválaszthatatlan részét képezi. Például hogyan kell a dokumentumokat állományba venni, hogyan lehet tájékozódni a kereskedelemben stb. Saját fotó: iskolánk könyvtáráról 5

6 Hipotéziseink és kérdéseink A mi dolgozatunk az iskolai könyvtárról szól. A kutatás közben sok megválaszolatlan kérdéssel és sok bizonyításra váró állítással találkoztunk. Egy kérdőív segítségével szeretnénk ezekre választ kapni. Hipotéziseink: A könyvtárat használó diákok nem is tudják pontosan, mit tehetnének a könyvtárban. A gyerekek házi feladatot írni, olvasni járnak a könyvtárba, a többség pedig számítógépezni jön. Munkánk kezdetén rengeteg kérdést fogalmaztunk meg. Ezek közül a legfontosabbak voltak: Mikor alapult meg az iskolai könyvtár? Naponta hány ember megy be a könyvtárba? Milyen könyveket vesznek ki a felnőttek és milyeneket a gyerekek? Miért nem lehet minden könyvet kivenni? Mit csinálnak a gyerekek a könyvtárba? Mit csinálhatnának a gyerekek a könyvtárban? Mit gyűjt a könyvtár? Hány könyv van a könyvtárban? Mi a könyvtár feladata? Mi a könyvtár kötelessége? Mi a könyvtáros feladata? Hol tárolja a könyveket a könyvtár? Mi a legrégebbi könyv a könyvtárban? Mi a legújabb könyv a könyvtárban? Ezt a rengeteg kérdést szűkítettük. Ebben a dolgozatban arra kerestük a választ, hogy az iskolai könyvtár valóban hogyan lehet az iskola lelke? 6

7 A téma ismertetése/ a hipotézis megalapozásához szükséges elméleti háttér A KÖNYVTÁR A könyvek Életünk szerves részei. Könyvek kísérnek a műveltség felé vivő úton, könyvek alakítják világnézetünket, erkölcsünket, könyvek formálják kívánságainkat, céljainkat, könyvek segítenek abban, hogy megértessük magunkat másokkal, könyvek vidámítanak fel nehéz óráinkban, könyvek tudják megsokszorozni örömeinket, könyvek segítenek a több kenyérhez, a könnyebb élethez. Amit tudunk, annak túlnyomó részét könyvekből tudjuk, még ha ezek egy részét nem magunk olvastuk is el. A könyvek legjelentősebb gyűjtőhelye, s így a legfontosabb tanító, tájékoztató és nemes szórakozást kínáló intézményünk a könyvtár. Csapody Csaba Tóth András Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet.bp.,gondolat,1987. A könyvtár fogalmának meghatározásához több kézikönyvből is gyűjtöttünk ismeretet. Könyvtár fn 1. Nagyobb mennyiségű könyvnek rendszerezett (közhasználatra szánt) gyűjteménye. / Ennek helyisége(i) vagy épülete. (Magyar értelmező kéziszótár. Bp., Akadémiai Kiadó, 1982.) Könyvtár fn 1. Könyvek rendszerezett gyűjteménye. (Képes diákszótár. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.) Könyvtár fn 1. Nagy mennyiségű könyvnek valamilyen elv(ek) szerint összeállított, többnyire rendezett, nyilvántartott és rendszerezett valamely közösség tulajdonában lévő vagy annak használatra szánt gyűjteménye. (A magyar nyelv értelmező szótára. Bp., Akadémiai Kiadó) Könyvtár: A könyveknek olvasásra ( művelődésre, kutatásra, gyakorlati tájékozódásra ) szánt és e célra alkalmassá tett gyűjteménye. (Móra lexikon. Bp., Móra Kiadó, 1992.) Mi az azonos mindegyik meghatározásban? A rendszerezett gyűjtemény kifejezés. 7

8 Összegyűjtöttük a kapcsolódó kifejezéseket is, amelyek a könyvtár fogalmához szorosan kapcsolódnak. Ebben a dolgozatban azonban ezeknek a magyarázatával csak az iskolai könyvtárak értelmezésekor foglalkozunk. rend könyv olvasó könyvtár könyvtáros gyűjtemény dokumentum rendszerezettség információhordozó A KÖNYVTÁRAK FAJTÁI A könyvtárak fajtáit is megvizsgáltuk. A könyvtárakat többféle szempont szerint lehet csoportosítani: Kik használhatják? Mi a könyvtár feladata, funkciója? Milyen a könyvtár gyűjteménye? Milyen a könyvtár gyűjtőköre? A használathoz való jog szerint a könyvtár lehet: nyilvános könyvtár (mindenki által megközelíthető helyen van, bárki igénybe veheti a könyvtár szolgáltatásait és rendszeresen nyitva tart) korlátozottan nyilvános könyvtár zárt könyvtár Funkció, feladat szerint a könyvtár lehet: nemzeti könyvtár (országos feladatokat lát el) települési közkönyvtár (a lakóterület lakóinak nyújt könyvtári szolgáltatást) megyei könyvtár országos szakkönyvtár, állami egyetem szakkönyvtára iskolai könyvtár (az iskolai oktató-nevelő munkát, és a tanulást segíti) 8

9 Gyűjtőkör szerint: általános gyűjtőkörű könyvtár (mindenféle szép- és ismeretközlő irodalmat gyűjt) szaktudományok szerint gyűjti az állományát (csak egyes témakörök szakirodalmát gyűjti kiemelten) AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR Az iskolai könyvtár az iskolai a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok gyűjteménye és egyúttal az iskolai oktatás, tanulás helyszíne. Gyűjteménye tartalmazza azokat az információhordozókat, különböző dokumentumokat, amelyeket az iskolában a tanulás, tanítás során felhasználhat, hasznosíthat az iskola minden tagja: diák és pedagógus egyaránt. Az iskolai könyvtár gyűjteménye rendszerezett, és rend uralkodik benne. A gyűjtemény minden dokumentuma úgy áll az olvasók rendelkezésére, hogy azt könnyen és gyorsan megtalálja a könyvtárhasználó. Az iskola minden pillanatában - a tanulásban éppúgy mint a szabadidő hasznos eltöltésében - az iskolai könyvtár FORRÁSKÖZPONTKÉNT működik. 1 1 Forrásközpont: az az iskolai könyvtár forrásközpont, amelyik törekszik mindenféle dokumentumtípus gyűjtésére, és olyan információkat tartalmaz, amelyek az iskola mindennapjaiban ( tanulásban éppúgy mint tanórán kívül) fontosak lehetnek. Rendelkezik a különböző típusú információhordozók, dokumentumtípusok használatához szükséges eszközökkel is. 9

10 Az iskola és a könyvtár évszázadok óta egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Mindkettő története a messze távoli múltba vezet vissza, lényegében egyidősek az emberi civilizáció történetével. Kezdettől összetartoznak: ahol iskola létrejött ott azonnal vagy rövid időn belül megjelent a könyvtár is. Az iskolai könyvtárnak rengeteg feladata van. Ezek közül az alapfeladatok: a tanulók és a tanárok igényeinek kielégítése és fejlesztése a könyvtárban, az iskolában folyó pedagógiai tevékenységhez, a nevelő-oktató munkához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása és megőrzése, továbbá a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatása, mely szerves része az iskolai működésnek, tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, tanórai foglalkozások tartása, az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. Vannak persze kiegészítő feladatok is. Ezekből is összegyűjtöttünk néhányat: tanórán kívüli foglakozások új ismerethordozók előállítása számítógépes informatikai szolgáltatások tájékoztatás más könyvtárakról részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében muzeális értékű könyvtári gyűjtemények gondozása közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 10

11 Törvényeket, jogszabályokat is tanulmányoztunk, hogy minél alaposabban körüljárjuk a témát. A 16/1998. MKM rendelettel szabályozott feladat meghatározásból következően az iskolai könyvtár olyan ideális szellemi műhely, ahol a tanulók a könyvtári gyakorlatot végzik a könyvtáros és más szakos tanárok irányításával az órán, az órák után, pedig a tanulók és a tanárok egyénileg vehetik igénybe a könyvtár szolgáltatásait, például a könyvtáros tanár tanácsadó, tájékoztató funkciójából származó szolgáltatásokat. Az iskolai könyvtár az intézményben nem elkülönülő, önálló szervezeti egység, hanem a közoktatási intézmény szerves része.! Úgy gondoljuk, hogy ezek az állítások a mi iskolai könyvtárunkra is igazak. Ez az első hipotézisünk. Saját fotó: az iskolai könyvtárunkban sokféle tevékenység történik 11

12 Az iskolai könyvtár által gyűjtött dokumentumtípusok: (a képeken is ezeket mutatjuk be) Könyv, folyóirat, tankönyv, tanulói segédletek; Térkép, kotta, falitábla; Demonstrációs eszközök; Hangzó dokumentumok, filmek, videofelvételek; Oktató szoftverek, CD-ROM- ok; Tantervek, tanmenetek, feladatlapok Képek a kézikönyvtárról, a tankönyvekről és a folyóirat-olvasóból. 12

13 A könyvtárat használó embereket is több csoportra lehet osztani. Ezek a csoportok: A diák: házi feladatot ír, szabadidejét tölti, versenyre készül stb. A szaktanár: szakórát tart, felkészül az órájára. A pedagógus: tájékozódik a szakirodalomban. Az osztályfőnök: diákjai nevelését segítő dokumentumok gyűjtése. Az intézményvezető: az oktatási, jogi szabályokat követi nyomon. A szülő: ismerkedik az intézménnyel, tartós tankönyvet kölcsönöz. A fenntartó: a tanulói tankönyvtámogatást biztosítja. Saját fotó: az iskolai könyvtárat sokan sokféle módon használják 13

14 Az iskolai könyvtárat az előbb felsorolt csoportok csak akkor tudják használni, ha az iskolai könyvtár: megfelelő állományú, megfelelő feltártságú, nyilvántartású, és amelyik megfelel a szakmai követelményeknek is. A szakmai követelményekből egy pár, amelyet jogszabály határoz meg. ( es MKM rendelet és módosításai): helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály foglalkoztatására, legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető könyvtáros tanár (-tanító) alkalmazása, legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, szabadpolcos állományrész biztosítása, tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása. Természetesen az iskolai könyvtáraknak vannak pl. a berendezésekkel kapcsolatos előírásai is. Ezek a következők: tanulói asztal, szék egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben, életkornak megfelelő méretben egyedi világítás olvasóhelyenként 1 db könyvtárosi asztal, szék 1-1 db asztal egyedi világítással szekrény (tároló) háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére tárolók, polcok, szabadpolcok 2 db telefon 1 közös vonallal is működtethető fénymásoló 1 db, számítógép, nyomtató 1-1 db video (lejátszó, felvevő) televízióval 1 db CD vagy lemezjátszó, írásvetítő 1-1 db! A mi iskolai könyvtárunk rendelkezik az előírásban szereplő berendezésekkel. Ezt megfigyelés módszerével állapítottuk meg. 14

15 Az iskolai könyvtárunk általános jellemzői: Állománya a nyilvános könyvtáréval összevetve a legösszetettebb, Tevékenységében legtöbbször a konkrét kérdésekre való válaszkeresés, azaz a referenszmunka uralkodik, A forráshasználat és az ismeretszerzés, és ezeknek az ismereteknek a rendszerezése a könyvtár pedagógiai munkájának a legfőbb célja, Teljes egészében minőségorientált, Az iskola legdemokratikusabb színtere, hiszen a tanárok és mi diákok is egyszerre és egyidőben gyakran ugyanarra a célra használjuk. Saját fotó: Időszaki kiadvány és enciklopédia-használat közben ellesett pillanatok 15

16 db Az iskolai könyvtár a különböző jogszabályokban A közoktatásról szóló törvény rendelkezései biztosítják a tanulónak a tájékozódás, az információhoz való hozzájutás jogát 2. Ez a törvény előírja azt is, hogy Az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. 3 A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 3. számú melléklete az iskolai könyvtár működtetésének szakmai követelményeit írja elő. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjteményének széles körűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai (kollégiumi) nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. Az iskolai (kollégiumi) könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai (kollégiumi) könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. A könyvtár igazi célja a használat. Az iskolai könyvtárak az iskolai tanulásnak is jó színterei, valamint komoly szerep hárul rá a tankönyvrendeletből következően is. Hiszen évről évre nő azoknak a tankönyveknek a száma, amelyeket tartós használatra az iskolai könyvtárból kölcsönzünk ki. Ezt mutatja a tankönyvek gyarapodása is. Tankönyvek gyarapodása év Tankönyvek száma Kodály Z. Ált. Isk. 2 Közokt. törv (1) c) 3 Közokt. törv. 98. (6) 16

17 Gyűjtőmunkát végző diákok a könyvtárban A könyvtárostanár munkája A könyvtárostanár az iskolai könyvtár működésének, szolgáltató készségének meghatározója, akinek a feladatai szerteágazóak. A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, gondozása és rendelkezésre bocsátása, tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, tanórai foglalkozások tartása, az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését, tanórán kívüli foglalkozások tartása, dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, muzeális értékű iskolai (kollégiumi) könyvtári gyűjtemények gondozása, a kötelező iskolai könyvtári statisztikai adatok szolgáltatása az OKM-nek Az iskolai könyvtárak működését négy tényező összehangolt együttese jelenti: - gyűjtemények, - szolgáltatások, - könyvtárosok, - infrastruktúra. 17

18 Az iskolai könyvtár küldetésnyilatkozata Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosít, amelyek az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszik, hogy kritikus gondolkodókká, valamint minden típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak. Hozzáférnek a szélesebb könyvtári és információs hálózathoz, összhangban az UNESCO nyilvános könyvtárakról szóló nyilatkozatának az alapelveivel (Részletek az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozatából Celler Zsuzsa fordítása. Elérhető: * Az iskolának fel kell készítenie a jövő nemzedékét az információra és tudásra alapozott társadalmunkban való helytállásra, az információk önálló megszerzésére, értékelésére, szelektív használatára. A feladat sikeres ellátásához olyan jól működő iskolai könyvtárra van szükség, amely képes arra, hogy a tanulás, ismeretszerzés hatékony munkaformáihoz eszközt, módszert, megfelelő információs és dokumentális bázist, motiváló tanulási környezetet biztosítson. (Dán Krisztina: Útmutató az iskolai könyvárak fejlesztéséhez. Elérhető: Saját fotó: Forráskeresés a hagyományos és a nem hagyományos dokumentumokban. 18

19 Az iskolai könyvtárak története Első hazai iskolánk a 10. század végén létesített Szent Márton-hegyi kolostori iskola volt. A könyvleltára arról tudósít, hogy miből szerezhette ismeretet a középkorban élő tanár és diák. A Pannonhalmi könyvtár díszes könyvtárterme Forrás: Tovább éltek e feladatok a Mátyás korában alapított humanista iskolák könyvtáraiban is, de követendő mintául ekkor már a klasszikus antik latin és görög szerzők művei álltak. A 16. században Debrecen és Sárospatak iskolai könyvtárai nemcsak gazdag, jól szervezett gyűjteménnyel, hanem kialakult könyvtárhasználati szabályzattal is rendelkeztek. A 16. században alapított protestáns kollégiumban az oktatás a tudomány elmaradhatatlan előzménye volt ben Apafi Mihály fejedelem költöztette a kollégiumot a török dúlás miatt Nagyenyedre. A kollégium filozófia, jogi és református teológiai fakultással rendelkezett és története során olyan kiemelkedő tanítványokat nevelt, mint Bod Péter, Bolyai Farkas stb. A brassói evangélikus középiskolában Honter János könyvári szabályzatot készített a gyűjtemény gondozóját oeconomus -nak nevezték. Feladata: havonta portalanítás, kora reggeltől este 6-ig nyitva tartás. A 17. században megindult ellenformáció is megteremtette a maga iskolai könyvtári kultúráját (Nagyszombat, Pozsony, Kolozsvár) de a jezsuita intézményeket -szemben a protestánsokéval- az jellemezte, hogy elsősorban a tanárok részére tartották fenn az iskolai könyvtárat. 19

20 A században tovább gyarapodtak a régi alapítású iskolai könyvtárak és újabbak egész sora jelent meg mellettük (Győr, Gyöngyös, Esztergom, Pest). A Sárospataki Református Kollégium Könyvtárának díszterme Forrás: Mind a reformáció, mind az ellenreformáció nyomán gazdagodtak, gyarapodtak az iskolai könyvtárak, de egyúttal megjelentek a könyvtár használatával kapcsolatos tiltások is. A könyvtár tanulást segítő funkciójára is kísérletek történtek: Edvil Illés Pál 1843-ban tette közzé az ún. öntanulási programját. A század fordulóján megjelentek az iskolai könyvtárakban az ifjúsági irodalom alkotásai (Robinson, Amerika felfedezése) és velük az egyéni olvasási kedv élesztgetése. 20

21 A mai értelemben vett iskolai könyvtár kialakulása ( ) Az 1850-ben Bécsben kiadott minisztériumi rendelkezése mind a gimnáziumok, mind a reáliskolák számára előírta az elkülönített tanári és az ifjúsági könyvtár létrehozását. Az évi VKM rendelet már határozottan iskolai ifjúsági könyvtárról beszél és megemlíti, hogy ahol csak lehet a népoktatási intézményben az ifjúsági könyvtár mellett népkönyvtárat is állítsanak. Wlassics Gyula kultuszminiszter 1902-benelrendete, hogy minden állami népiskola állítson fel könyvtárat.(50 fillért beiratkozási díjból!) Itt már nemcsak ajánlottá, hanem kötelezővé vált a könyvtár létrehozása. A szabályzat kötelezettségként írta elő, hogy a nevelők ismerkedjenek meg a könyvtárban lévő művekkel és a könyvtárossal együtt időről-időre győződjenek meg arról, hogy a tanulók mit és hogyan olvasnak ban alakult meg az Országos Ifjúsági Irodalmi Tanács, amely 1926-tól kezdte el működését ig rendszeresen jelentettett meg kiegészítő jegyzékeket, amelyeken a beszerzendő művek között kevésbé, viszont a beszerezhető alkotások listáján olyan jeles írók is szerepeltek mint Móra Ferenc, Verne Gyula, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, később Féja Géza, Petrolay Margit művei. 21

22 A hatvani Kodály Zoltán Általános Könyvtárának története Az iskolai könyvtárunk az iskolánk megszületésének pillanatától működik. Elsődleges feladata volt már a kezdetben is: a tanulók és a tanárok igényeinek kielégítése és fejlesztése a könyvtárban. az iskolában folyó pedagógiai tevékenységhez, a nevelő-oktató munkához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása és megőrzése, továbbá a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatása. A könyvtárban folyó munkát 1991-ben, fennállásának 5. évében, az akkor kiadott évkönyvünkben a könyvtárostanárnő így jellemezte: kölcsönzés irodalomajánlás szabadidős tevékenység tervezése, szervezése könyv- és könyvtárhasználat való nevelés (célirányosan és spontán formában) téma szerinti irodalom gyűjtése beszélgetések, értékelések az elolvasott művekről játékos klubfoglalkozások böngészés adott témában bemutató órák állománygyarapítás-, gondokozás, feltárása ben a tanulok 43%-a volt állandó könyvtári tag. Az akkori kb könyvtári könyv tartalom szerinti megoszlása a következő volt: 20% szépirodalom 60%ismerettartalmú könyvek szakirodalom, kézi könyvek 20% pedagógiai témájú szakkönyvek Kb.900 kötet a tanítással gyakorlati szempontból szorosan összefüggő kiadvány volt. Volt 30 videokazetta és 60 hanglemez is 1991-ben. (Részletek a Kodály Zoltán Általános Iskola évkönyvéből) 22

23 Az iskolai könyvtár helye az iskola életében 2007-ben Iskolánk pedagógiai programjában és mindennapjaiban fontos stratégiai elem és alapvető követelmény, hogy a tanuló hitelesen tudjanak információkat és adatokat gyűjteni, feldolgozni azokat vagy a már meglévő ismereteikhez kapcsolni. Ezt a feladatot a könyvtár biztosítja. Éppen ezért tűzték ki alapvető célként, és fogalmazták meg a pedagógiai programban a pedagógusok, hogy meg kell tanítani a diákokat a különböző érzékelési csatornákon hozzájuk eljutó információk kezelésére és alkotó módon történő felhasználására. (részlet a Pedagógiai programból) Iskolánkban kitüntetett értékként kezelik a tanárok, hogy a diákokat megtanítják az önművelés, az egyéni hatékony tanulási módszerek kialakításához szükséges hagyományos és újszerű tájékozódási eszközök és technikák együttes és összehangolt alkalmazására. A nevelőtestület és az iskolavezetés elfogadta és helyi pedagógiai programunkban igyekezett érvényre juttatni a fent leírt követelményeket: oktatási helyszínként jelentette meg az iskolai könyvtárat, az önálló tanulás módszerbeli alapjaként pedig megjelölte a könyvtárhasználatot a különböző tantárgyak ismeretanyagának elsajátításakor, ezenkívül tanórán kívüli foglakozások és iskolai programok előkészítő, szervező és dokumentumszolgáltató szervezeti egységeként jelenítette meg az iskolai könyvtárunkat. Már korábban felismerték a pedagógusok, hogy az iskolai könyvtárban a tanulókkal való differenciált bánásmód, a tehetséggondozás, a szociális hátrányok enyhítésének eszközi, módszerbeli lehetőségeit is ki lehet használni. A pedagógiai programunkban megfogalmazott céloknak a megvalósítására már ban önálló könyvtárpedagógiai programot alkottak meg. Ennek keretén belül tanulunk mi is könyvtárhasználati ismereteket, melyhez a tankönyveket a mi könyvtárostanárunk írt meg: 23

24 Az iskolai könyvtár bemutatása, működési rendje 1988-ban készült el a ma is érvényes könyvtári szervezeti és működési szabályzat. Az iskolai könyvtár alapterülete: 90 négyzetméter, amely a évi pályázat eredményeképpen vált esztétikussá, korszerűen felszereltté és tágassá (korábban 53 négyzetméter volt) Az olvasóhelyek száma 32. Ennyi tanuló tud egyszerre dolgozni a könyvtárban. Az iskolai könyvtár elhelyezése az iskola épületében: központi helyen, a földszinten található. Saját fotó: a bejárattól balra található a szépirodalmi állományrész Az iskolai könyvtár állományának nagysága december 31-én: 8396 könyvtári egység Ebből 1629 tankönyv 127 nem hagyományos dokumentum, melyből 53 db CD ROM 32 féle periodikum 24

25 Az iskolai könyvtk nyvtár állományának nak változv ltozása könyvtári egység Az iskolai könyvtárunk állományának alakulása között Állományrészek szerinti rövid helyzetelemzés: Kézikönyvtári állomány: Jelenleg az alapvető kézikönyvek, szótárak, adattárak, kronológiák, kézikönyvek, amelyeket a gyűjtőköri szabályzatban meghatároztunk a rendszeres és tudatos állománygyarapítás eredményeképpen rendelkezésre állnak. Kölcsönözhető állomány: Az ismerettartalmú kölcsönözhető állomány kiemelt fejlesztésre szorul: elsősorban a modern, sok képanyaggal is rendelkező kiadványok a legkeresettebbek.. A kölcsönözhető szépirodalom esetében a kötelező és az ajánlott olvasmányok megfelelő példányszámú biztosítása 3-4. és 8. osztályban ma még nem megoldott. 25

26 A kortárs és klasszikus gyermekirodalom könyveinek a gyarapítása az örvendetesen növekvő igények miatt tovább nem halogatható feladatot jelent iskolánkban. ( az Olvasás éve hatása, az anyanyelvi munkacsoport tevékenységének hatása a jelentkező igényeknél kimutatható) Az iskolai könyvtár katalógusai, feltártsága Cédulakatalógussal rendelkezik a könyvtárunk ( raktári, betűrendes, szak) Számítógépes katalógusunkat a most töltik fel adatokkal: a SZIRÉN integrált könyvtári rendszer segítségével az állomány 70%-a eddig feldolgozott. Saját fotó: a katalógusban is gyakran keresünk Az iskolai könyvtár állománygyarapítására fordított összeg gyarapodás forintban Fontos, hogy az állomány gyarapítására minden évben gondoltak! Ezt mutatja ez a diagram is. 26

27 Az iskolai könyvtk nyvtár állományának nak gyarapodása könyvtk nyvtári egységben gben gyarapodás könyvtári egységben Grafikon Az iskolai könyvtár szolgáltatása, működésének jellemzői: Az iskolai könyvtár nyitva tartása: heti 12 óra hivatalosan, rendszeresen azonban az a jellemző, hogy péntek kivételével a hét többi napján a könyvtárostanár bármikor megkereshető a könyvtárral kapcsolatos igényekkel Helybenhasználati esetek száma Adatsor1 800 Adatsor2 Adatsor3 600 Adatsor4 Adatsor5 Adatsor Kodály Z. Ált Isk. A helybenhasználati esetek számának változása az elmúlt 5 évben mutatja, hogy egyre többen és egyre többször használják a könyvtárunkat. 27