Darnai Zsolt IRODALOMTANÍTÁS ÉS RÉGIÓISMERET A CSALLÓKÖZBEN. Egy információtól az értékteremtésig. Az irodalom és a régió kapcsolata az iskolában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Darnai Zsolt IRODALOMTANÍTÁS ÉS RÉGIÓISMERET A CSALLÓKÖZBEN. Egy információtól az értékteremtésig. Az irodalom és a régió kapcsolata az iskolában"

Átírás

1 Darnai Zsolt IRODALOMTANÍTÁS ÉS RÉGIÓISMERET A CSALLÓKÖZBEN Egy információtól az értékteremtésig Az irodalom és a régió kapcsolata az iskolában Az irodalomtanítás és a régióismeret egymást kiegészítve volt képes egy csallóközi iskolában olyan kedvező körülményeket teremteni, amelyeknek köszönhetően egy információ által elindított értékteremtő folyamat eredményeként irodalmi emlékhely 1 jöhetett létre a hozzá kötődő, az értékápolást segítő nappal 2 együtt. A Csallóköz jeles személyiségeit bemutató kiadványban találkoztam először azzal az adattal, mely szerint a Duna mellett található Baka községben látta meg a napvilágot a régió egyik írója, Jankó Zoltán. 3 Mivel mindez akkor kevesek körében volt ismert, első lépésként az információátadás minél hatékonyabb módját kellett megtalálnom. Az iskolában szülőföldünk irodalmán belüli oktatása jelentős előrelépésnek bizonyult, ám hatása továbbra is elsősorban helyi jellegű maradt. A célom azonban a helyismeret mielőbbi régióismeretté válásának elérése volt. Az irodalomórákon az írói életutat évről évre ugyan egyre több tanuló ismerhette meg, az említett szerző művein keresztül pedig egyre többen nyerhettek bepillantást a századforduló ( század) csallóközi meséibe, 4 elődeink mindennapjaiba, azonban az életmű köré a feledés homályában épült falakon való áttörésre először az új évezred hatodik évében nyílt lehetőség. Szlovákia legnépszerűbb diákkonferenciájának regionális és országos fordulóin válhatott ugyanis regionális (és országos) ismeretté a múlt század végén még kevesek által birtokolt információ. 5 Ugyanezen évben pedig egy bakai emléktáblával gyarapo- 1 A csallóközi Baka községben szeptember 24-én a Csemadok Bakai Alapszervezetének, Baka község önkormányzatának, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége bakai alapszervezetének és a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának szervezésében valósult meg a Jankó Zoltánemléknap. A kultúrműsor, a tanulói tanári előadások és az ünnepi beszéd után került sor a Jankó-emléktábla megáldására, vagyis egy helyi irodalmi emlékhely kialakítására. 2 A Jankó Zoltán irodalmi és kulturális nap 2010-ben az iskolában a hagyományteremtés szándékával indult el. Jelentősége azonban túlmutat az intézmény falain, hiszen a programok segítségével igyekszik a helyieket is megszólítani. 3 Jankó Zoltán 1871-ben született Bakán. (PRESINSZKY Lajos, Felső-csallóközi arcképcsarnok, Somorja, Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya, 2000 (Gyurcsó István Alapítvány Könyvek, 18), JANKÓ Zoltán, Mesél a szülőföldem. Csallóközi novellák, Bratislava Pozsony, Veritas Kiadóvállalat, A Jankó Zoltán ( ) és Baka című prezentáció a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kincskeresők regionális értékeket felkutató diákok című diákkonferenciájának nagymegyeri regionális fordulóján (2006. április 24-én), a szlovákiai magyar helytörténészek X. országos udvardi 145

2 dott a szlovákiai magyar emlékhelyek száma. 6 Azóta már a média segítségével újsághírek, televíziós felvételek is készültek a témáról, legutóbb pedig egy szombathelyi nemzetközi konferencián adódott alkalom az információátadásra. Írásomban a régióismeret és az irodalomtanítás összefüggésében eddig nem (vagy alig) érintett kutatási témákat is bemutatok. Már önmagában Csallóköz irodalmi régióként való megközelítése is új kezdeményezés lehet, főleg ha ezt az iskolából kiindulva az élményt középpontba helyező tanulói tanári információkeresés és -közvetítés segítségével tesszük. Olyan terminusok is megemlítésre kerülnek, mint helyi és regionális ismeret, illetve érték, jövőbeni tantárgyként pedig az országhatárokon átívelő (áttörő?) régióismeret. Közben a helytörténeti helyismereti iskolai kutatás időszerű kérdéseit is érintem a tanulói tanári közös prezentáció összeállításával, tehát a közszerepléssel együtt. A Kárpát-medencei vonatkozású hely- és régióismeret mellett az új dalok egyike a kontinensünkön is túlmutató (túlszárnyaló) magyarságismeret, amely az irodalmi élmény ösztönző erejének köszönhetően köthet össze helyeket, régiókat és értékátadókat. Érték, ismeret, információ, régió, élmény A bevezetőben is használt fogalmak általam értelmezett jelentésének pontosítása azért is elvárható a szerzőtől, mivel a médiában és a szakirodalomban megfigyelhető jelentésbeli sokszínűség már eleve befolyásolja az olvasó fogalomhasználatát. Ez pedig a pedagógiában és az irodalomban a téma megközelítése során zavaró előértelmezéseket eredményezhet. Érték. Az értelmező szótár szerint az érték valaminek megbecsült volta: az egyén vagy a társadalom részéről megbecsülésben részesül. Ha alkotásban gondolkodunk, akkor a társadalmi élet és a kultúra szempontjából becses, s ezért az egyéntől és a közösségtől nagyra tartott tulajdonság. 7 Az említett lexikon alapján hétköznapi szóhasználatban az érték mindaz, ami számunkra jelentős, fontos, illetve lényeges valamilyen szempontból. (Ebben az értelemben lehet anyagi vagy szellemi érték.) Ismeret. A megismerő tevékenység eredménye, az ennek segítségével kialakított, a valóságra, illetve annak valamely területére vonatkozó fogalmak összessége. / Tanulással szerzett tudás. 8 Információ. Lehet felvilágosítás, tájékoztatás; hír, közlés; adat; valamire vonatkozó rendszerezett ismeret; illetve új ismeret, újdonság jellegű hír stb. 9 találkozóján (2006. április 29-én) és a Kincskeresők I. országos versenyén (2006. május 11-én) került bemutatásra. 6 Az irodalmi emlékhely felkerült a Szlovákiai Magyar Írók Társasága honlapjára a Magyar irodalmi hagyományok és emlékhelyek Szlovákiában A Z című gyűjteményébe: php?name=lexicon&op=placeid&id=baka [ ] 7 A magyar nyelv értelmező szótára, szerk. ORSZÁGH László, Bp., Akadémiai, 1960, III, I. m.,

3 Helyi. Az értelmező szótárban a helyi szó alatt több magyarázatot is találunk: egy meghatározott helyhez tartozó; az országnak vagy más nagyobb földrajzi, területi egységnek csak egy részére vonatkozó dolog. 10 Régió. Vidék, tájék, terület. 11 Más szótár szerint táj, vidék, övezet, illetve meghatározott területi egység. 12 Regionális. Területi, táji, körzeti, tehát valamely nagyobb egységtől elkülönített területre (tájékra) vonatkozó. 13 A fogalompárok, helyi és érték, illetve regionális és érték együttes alkalmazása ugyan nem új jelenség, ám a pedagógián belüli kifejtése eddig még váratott magára. A helyi érték és a regionális érték pedagógiában történő meghonosítása viszonylag új kezdeményezésnek számít, ám a fentiekből kiindulva saját értelmezésem alapján a helyi és a regionális értéket a következő összefüggésben használom: Helyi érték. Egy adott településhez kötődően értéknek tekintem mindazt, amely a helyi közösség és azon belül az egyén részéről megbecsülésben részesül, becses, jelentős, fontos, illetve lényeges. Regionális érték. Egy adott területhez kötődően értéknek tekintem mindazt, amely az egyén és az ott élők részéről megbecsülésben részesül, becses, jelentős, fontos, illetve lényeges. A fenti gondolatmenet alapján a helyi és a regionális érték az adott közösség részéről megbecsülésben részesül, becses, jelentős, fontos, illetve lényeges. Mivel a helyi közösség egyénekből áll, illetve részét képezi egy nagyobb egységnek, a társadalomnak, ezért rögtön adódik a kérdés: hogyan lehet egy ismeretet értékként elfogadtatni? Példaként nézzük a bevezetőben említett helyi kötődésű írói életművet. A tanár helyi értéknek tekintve az egyes tantárgyakban (például magyar nyelv és irodalom, történelem) is megtalálta az információ (az új ismeret) helyét, ezáltal a tanuló is értéknek fogadhatja el, ami idővel, az életmű megismertetése által egy tágabb körben, például regionális szinten társadalmi elismeréshez vezethet. A helyi érték elsődlegesen egyéni értékvállalásokból áll össze, így válva közösségivé. Ezt segíthetik az értékmegőrzés és -ápolás céljából szervezett napok. 14 Az oktatásnak és a nevelésnek tehát itt is fontos szerep jut: megfelelő módszerek alkalmazásával, hiteles helyi példák felsorakoztatásával és rendszerbe foglalásával lerakható az egyéni (majd közösségi) értékvállalások alapja. Elsődlegesen a lokális jellemzőkből, tehát a település helyi sajátosságaiból kell kiindulni: az iskolában a helyi értékek meghatározása a pedagógusok feladata lehet. A régió egy olyan egység, amely a régióban élőké, vagyis a helyi társadalmaké 15 olvasható Rechnitzer János Nyugat-Dunántúl (A Kárpát-medence régiói 5.) 9 Pedagógiai Lexikon, főszerk. BÁTHORY Zoltán, FALUS Iván, Bp., Keraban, 1997, A magyar nyelv értelmező szótára, i. m., III, I. m., Idegen szavak és kifejezések szótára, szerk. BAKOS Ferenc, Bp., Akadémiai, 2005, I. m., A bakai Jankó Zoltán irodalmi és kulturális nap 2012-ben már harmadszor került megrendezésre. 15 Nyugat-Dunántúl, szerk. RECHNITZER János, Pécs Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, 2007(A Kárpát-medence régiói, 5),

4 című kötetében. Találkozhatunk még a makro- és mikrorégió kifejezésekkel is: 16 az előbbit nagyrégiónak, utóbbit pedig kisrégiónak nevezem. Szlovákiai magyar viszonylatban Kisalföld nagyrégió, Csallóköz régió, azon belül Csilizköz pedig kisrégió. 17 A szülőföld vagy szülőhaza amely lehet tágabb és szűkebb értelmű is ezek közül bármelyikkel azonosítható: nekem mint csallóközi magyarnak ez egyértelműen Csallóköz. Fontosnak tartom még megemlíteni a regionális identitás szószerkezetet is. A regionális identitás a régió és annak lakói közötti harmónia, egység, amely egy személyiséget kölcsönöz a régió számára. Az idézett szerző szerint azonban az érintett közösségekben nem a térfelfogás a meghatározó, hanem az ott lakók karaktere, identitása és általam a helyi regionális értékekhez kötve értéktudata. A regionális identitás történelmi és területi szocializációs folyamat eredményeként jön létre, így jelenthet eszméket, kulturális elemeket, tájat, dialektust, épített környezetet, történelmi gyökereket, gazdasági sikerességeket. 18 Mivel a felsorolt tényezők hatással vannak az említett identitásra, éppen ezért kialakulása és erősítése véleményem szerint megfelelő tantárgyakkal (például a régióismerettel) és módszerekkel már az iskolában is elérhető. Tapasztalatból tudjuk, hogy a régió és az állam határa gyakran nem esik egybe. Ebből kiindulva például a Kisalföldön mint nagyrégióban a Duna mindkét oldalán (együtt)működő szakmai intézmények és társadalmi szervezetek segítségével továbbfejleszthetővé válna regionális identitásunk. Ebben a munkában kap(hat)na fontos szerepet egy szlovákiai magyar módszertani központ, egy (regionális) pedagógiai intézet, valamint munkájukat támogathatnák a különböző művelődési intézetek, szabadidőközpontok stb. Végül pedig nem szabad megfeledkezni az egyik legfontosabbról, a családi környezetről sem. Mindezekre pedig további két tényező miatt is szükség lenne: a közös identitás különbözteti meg a régiót egy fizikai tértől, így a fizikai térből a kollektív identitás hozza létre a régiót, valamint nem a tér puszta léte teremti meg a régiót, hanem az ott élők töltik meg tartalommal. 19 Élmény: A siker záloga az élményszerű megismerés: a tanulók aktív, cselekedtető részvételének biztosítása. 20 A helyi és regionális értékek, ismeretek iskolai kutatására és bemutatására irányuló tanulói tanári munka egyik feltétele. Az élmény ugyanis sok diákot motiválhat olyan feladatok elvégzésére, projektek megvalósítására, amelyek főleg a délutáni szabad idő nem kis részét kívánják. A megismerés ez esetben az elmúlt évszázadok és a jelen (!) sokszor észre sem vett értékeire irányul: ezekre pedig a település és a helyi közösség méltán lehet büszke. A szakköri munka, az iskolai helytörténeti helyismereti kutatás, régióisme- 16 További kifejezés még például az eurorégió. (LELKES Gábor, Régiók és gazdaság, Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008 (Magyarok Szlovákiában, 5), A mai Csallóköz kialakulásáról, illetve Csilizközről bővebben is olvashatunk: vö. PÜSPÖKI NAGY Péter, A Csallóköz neveiről. Nyelvészek és történészek feltevései a sziget magyar, latin, német és szlovák neveinek eredetéről és jelentéséről. Adalék a névfejtések történetéhez, Pozsony, Dh-Press, 1991, Nyugat-Dunántúl, i. m., I. m., Iránytű a hon- és népismeret tanításához, szerk. KISSNÉ KIRÁLY Piroska, Miskolc, Bíbor, 2003,

5 reti tevékenység és egy-egy prezentáció összeállítása elképzelhetetlen a tanulók cselekedtető részvétele, a sikeres együttműködés nélkül. Ez pedig az ismeretgyarapítás során újabb megélt élmények forrásává is válhat: Az élmény pedig motivál a további ismeretgyarapításra is, búvárkodásra ösztönözheti a gyerekeket. 21 Ismereteink tárháza és az értékközvetítés Az ismeretátadás és az értékközvetítés közötti összefüggésre már korábban is rámutattam: egy egy ismeret megfelelő odafigyeléssel és előkészítéssel akár (helyi, regionális, országos/nemzeti, Kárpát-medencei) értékké is válhat. Léteznek azonban olyan ismeretek, amelyek egymásra épülve, egymást kiegészítve járulnak hozzá az egyén önismeretének fejlődéséhez, kiteljesedéséhez. Az egyszerűség kedvéért ezek összességét ismereteink tárházának neveztem el. Elemei közül a család- és hely(ség)ismeret adja az alapot, mivel a család és az adott település múltja sok esetben elválaszthatatlan egymástól. Gondoljunk csak arra az egyszerű tényre, miszerint egy-egy történelmi esemény megértése, időben és térben való elhelyezése mennyivel könnyebb a gyermek számára, ha közvetlen környezetéhez, családjához tudja kötni. Helyismeret alatt tehát az egyén által a településhez kötődő információk összességét értem: nem csupán az adott település (szülőfalu/-város) történelmére, hanem annak jelenére és társadalmi viszonyaira is gondolok. A régióismeret már a korábban megszerzett tudást bővíti tovább. Az így megszilárdított alapra egy-egy képzeletbeli tartóoszlopként helyezzük el a hon- és népismeretet, hogy a végén mintegy tetőként rákerüljön az eddig említett összes ismeretet lefedő, azokat tágabb összefüggéseikben is megvilágító magyarságismeret. Ismereteink tárháza tehát az egymásra épülő elemeknek (szerencsés esetben tantárgyaknak) köszönhetően hozzájárulhat a megfelelő önismeret kialakulásához is. A magyarságismeret pedagógián belüli felvetése elsőre talán újnak tűnhet. Csáky Károly helytörténész, etnográfus és tanár szerint a magyarságismeret és az önismeretre való nevelés sem új keletű találmány, mivel például Hont megye iskoláiban már a 20. század elején ismerték a regionális tankönyveket. Az ilyen jellegű kiadvánnyal a szülőföld szeretetére és megismerésére oktatták a tanulókat. 22 Véleményem szerint olyan ismeretek összességét jelenti, amelyek egymásra épülve járulnak hozzá egy átfogó magyarságkép kialakulásához. Így talán régiótól, országoktól (esetleg kontinensektől) függetlenül ismerhetik meg egymást mindazok, akik ugyanazon nemzet tagjainak tekintik önmagukat, illetve egymást. Ha az iskolában eltöltött évek során a kötelező tananyag mellett a fent felsorolt ismeretekre is szert teszünk, akkor felnőttként már teljesebb önismerettel rendelkezhetünk. Munkámban csupán a fogalom azon részére utalok, amelynek 21 BALOGHNÉ ZSOLDOS Julianna, Néphagyomány az iskolában. A néprajz tanításának módszertana, Debrecen, Pedellus Tankönyvkiadó, 2002, CSÁKY Károly, Hol is van Európa? = CS. K., A nagyvilág pitvarai. Egy felvidéki helytörténész és etnográfus vallomásai, tanulmányai, jegyzetei, Pozsony/Bratislava, Madách Posonium, 2010,

6 segítségével pontosabb választ kaphatunk arra, kik vagyunk, honnan származunk, hol élünk, kik voltak őseink; a szülőfalu, a szülőföld, a szülőhaza kifejezések a jelenben és a jövőben mit jelentenek nekünk. Új tantárgy az iskolában: a régióismeret Napjainkban az iskola kellő odafigyeléssel helyszíne lehet a helyi és regionális (tágabban országos/nemzeti, Kárpát-medencei) értékek intézményes ápolásának, a helyi közösség (tágabban a társadalom) által elfeledett értékhordozó hagyományok felelevenítésének és a népi kultúra iskolai oktatásának. Mindezt elősegítendő a régióismeret új választható tantárgyként jelenhetne meg. Rendező elve a helyi és regionális ismeretek értékek rendszerén alapulna: az egyes témakörökben bemutatott példákat így közvetlen környezetünkből (szülőföldünkről) vehetnénk. Tanításának célja a szülőföld megismertetése, illetve közös felfedezése, ezáltal szeretetének megerősítése; hagyományaink, kulturális örökségeink és természeti kincseink ápolása; a régiónkban élő népek kultúrájának megismertetése; a regionális identitás kialakítása (megerősítése), amely a felsoroltak elfogadásán, megbecsülésén, szeretetén és tiszteletén alapul. A tananyag összeállításánál a helyi ismeretekből, értékekből kellene kiindulni, fokozatosan haladva a regionális felé, miközben az összefüggések megértése érdekében érintenénk az országos nemzeti értékeket is. Így lehetne lépésről lépésre (akár évfolyamról évfolyamra) eredményeket elérni az ismereteink tárházának felépítésében. Itt azonban a hangsúly nem a lexikális ismereteken van, hanem olyan szemléletmód kialakításán, amely képes az egyént a helyi közösségen és társadalmon belül az értékfelismeréstől az értékőrzésen át az értékteremtésig elvezetni. A helyi és regionális értékek közvetítését szakköri tevékenységként is érdemes megjeleníteni, illetve a jövőben a régióismeret (tantárgy) tartalmával összehangolni. A tanmenet készítésekor több szempontot is figyelembe kellene venni: a helyi és regionális sajátosságokat, a helyismereti helytörténeti kutatások eredményeit, az iskola munkatervének főbb pilléreit, a település szervezeteinek és intézményeinek kínálatát, a felhasználható tankönyveket, munkafüzeteket és egyéb kiadványokat, a tanulói csoport összetételét (életkor, előismeretek, készségek stb. alapján) és érdeklődési körét, a pedagógus ismereteit és tájékozottságát az ismereteink tárházában, az anyagi lehetőségeket stb. Az összeállítás előtt javasolt az ötletek összegyűjtése, illetve rendszerezése is. 23 A szakköri munka során a forrásmunka megfelelő jelentőséget kaphat, amely a források mélyebb elemzésére ad lehetőséget a hozzájuk csatolt kérdések és feladatok formájában. Így szerepelhet az aktív tanulói tevékenység és a forrásokhoz kötődő tanulói foglalkozás is. A példákat pedig közvetlen környezetünkből (helyi ismeret / helyismeret) és a 23 További ötletek és javaslatok: például Iránytű a hon- és népismeret tanításához, i. m. 150

7 szülőföldünkről ( regionális ismeret / régióismeret) is vehetjük, ezáltal az ismeretátadás készségfejlesztéssel is párosul. A történelmi körülményekre való kérdezés és a források analitikus szintetikus elemzése ugyanis olyan fontos készségek, amelyek a történelmet a történettudományhoz közelítik. 24 A tanuló tanár közös délutáni tevékenységének egyik előnyeként tapasztaltam a közölt ismeretek nem kötelező jellegét : a tanulók többsége ugyanis nyitottabban viszonyult a szakkörön közvetített információkhoz, mint a délelőtti kötelező tananyaghoz. A gyerek sokkal jobban szereti azt, ami nem kötelező olvasható a néprajzi ismeretek kisdiákoknak való tanításáról szóló könyvben, hát még, ha tudja róla, hogy az közvetlenül saját szülőföldjéhez, ismerőseihez, családjához, őseihez kapcsolódik! 25 Az ismeretátadás során ezt az előnyt feltétlenül alkalmazni kell. A fent ismertetett szempontokat figyelembe véve az iskolai Farkass Mihály Történelmi Kör 26 (hely- és régióismereti szakkörünk) munkájába elsősorban a hetedik, nyolcadik és kilencedik évfolyamok tanulói jelentkeztek. A tanév során feldolgozott témakörök között ott volt szülőföldünk irodalma, a helyi irodalmi emlékhely és jeles írónk életútjának megismerése, valamint a csallóközi regionális értékek, a helyi értékek (például szakrális kisemlékek, népismeret néphagyomány), a település jelene és múltja a fényképeken és a kiadványokban, saját címer tervezése, családfa készítése. A tanév során helyismereti sétákat, szakköri múzeumlátogatást és régióismereti utat is szerveztünk, valamint rendszeresen szakköri faliújságot is szerkesztettünk. Akadtak olyan tanulók is, akik a közös munkánkat segítve saját maguk készítette honlapon is közzétették a helyi ismereteket. A legfontosabb információkat a szakköri füzetben rögzítettük, valamint fényképekkel dokumentáltuk a tevékenységünket. A régióismeret egyik fontos előnyének tekintem az országhatárok mindkét oldalán felhalmozott regionális ismeretek, illetve megőrzött és ápolt értékek közvetítésének lehetőségét. Ehhez azonban a Kárpát-medencében tevékenykedő magyar pedagógusok és szakmai szervezetek régiókon belüli és a régiók közötti együttműködésének megvalósítása is szükséges lenne. Természetesen egy új (választható) tantárgy bevezetése előtt több feltételnek is teljesülnie kell: a célok feladatok fejlesztési követelmények témakörök tartalmak meghatározása, a tankönyv és munkafüzet (régiónkénti) összeállítása, a pedagógiai program és a helyi tanterv kiegészítése, az óraszámok elosztása, a megfelelő ismeretekkel rendelkező pedagógusok képzése stb. Ha ezt így végiggondoljuk, akkor könnyen belátható: jól előkészített és minőségben is megfelelő munkát egyik napról a másikra nem lehet végezni. A régióismeret tantárgyként való megjelenésének lehetőségével mégis érdemes foglalkozni. Iskoláinkban ugyanis a szülőföld ismerete és szeretete, a regionális identitás kialakulása és erősödése mellett a pedagógia terén is rengeteg eredményt kínál: például az önismeret és önértékelés kialakulását; az együttműködő- és segítőkészség fejlesztését, a környezettel való 24 VAJDA Barnabás, Korszerű történelemóra. Hogyan dolgozhatunk forrásokkal?, Katedra, 2010/9, BARSI Ernő, Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában, Bp., OKI MKM BTF, 1992, Nevét a 19. században a községben tevékenykedett esperesplébánosról kapta. 151

8 harmonikus kapcsolat kialakítását; a megismerési képességek, a problémamegoldó, kritikai gondolkodás és a kreativitás fejlesztését; az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges képességek fejlesztését, a helyi és regionális ismeretek megértéséhez és befogadásához, a saját és más népek kultúrájának megismeréséhez és a toleranciához szükséges szemlélet kialakítását; a tanuláshoz és a feladatok megoldásához a képességek és az akarat fejlesztését; a legújabb elektronikus (tan)eszközök, információhordozók, a világháló tudatos és célszerű felhasználását a tanulás és a prezentációk előkészítése során stb. A pedagógusok feladata tehát röviden: az ismereteink tárházának felépítése a pedagógia és egyéb szakterületek kínálta lehetőségek felhasználása által. Az információk keresése, feldolgozása, átadása A csallóközi (és a szlovákiai magyar) helytörténeti helyismereti kutatások népszerűségét azok a diákkonferenciák és mozgalmak is segítik, amelyek a tanulóknak és a felkészítőiknek adnak lehetőséget eredményeik közzétételére. Az említett kutatás és a helyi jellemzők iránti érdeklődést felkeltő honismereti vagy néprajzi szakkörök az elmúlt évtizedekben is működtek, ám jellegüknél fogva elsősorban helyi, esetleg regionális jelentőséggel bírtak. Ma már Szlovákiában is évente biztosított az országos szintű bemutatkozás lehetősége, 27 csak éppen a pedagógusok felkészítő munkáját segítő (elsősorban a szlovákiai magyar példákból kiinduló) kötetek és tanulmányok száma kevés. Pedig a helyi és regionális értékeket felkutató diákok munkájának irányítása, a kutatási eredményeik egy konferencián előadás keretében történő bemutatása alapos pedagógusi felkészültséget, részletes munkatervet és sokrétű ismeretanyagot igényel. A történelmi, irodalom- és helytörténeti ismeretek mellett szükséges a jártasság a számítógép multimédiás funkcióinak alkalmazásától a sikeres közszereplés kivitelezéséig bezárólag. A regionális értékek átadásához pedig nem elég csupán a forráskutatás és feldolgozás, hanem mindezt a számítógép segítségével egy előadás keretében kell közvetíteni a közönség felé. A különböző szakterületeken (például módszertan, szakdidaktika, tantárgy-pedagógia, múzeumpedagógia, forráskutatás, pszichológia, közéleti kommunikáció, nyelvtudomány) elért és publikált eredmények egy részét pedig a régióismeret szempontjai alapján kell újrarendezni. Az iskolai helytörténeti és régióismereti kutatás népszerűsítésének egyik módját a különböző a tanulói figyelmet lekötni képes, a diákok kreativitását is igénylő tevékenységek alkalmazhatóságában látom: például szakkörök, honismereti táborok, tanulmányi versenyek, helyi és regionális vetélkedők, ünnepségek és megemlékezések, kirándulások, különböző intézmények látogatása, helyismereti séták szervezése, pályázatokon való részvétel stb. Az itt felsorolt ötletek akár még a helyi tantervek sikerességének egyik zálogát is jelenthetik. Egy 27 A Kincskeresők és a TUDOK szervezőinek köszönhetően. 152

9 helyismereti régióismereti téma feldolgozásának munkafázisait azonban időben, megfelelő odafigyeléssel és szakértelemmel kell megtervezni: például az információ keresése (1.), feldolgozása és rendszerezése (2.), a tanulói tanári előadás összeállítása és az információátadás (3.) összehangolása által. Ez utóbbi pont megvalósításának munkatervét a Jankó Zoltán ( ) és Baka című előadás 28 előkészítésekor így oldottam meg (munkaterv az előadás összeállításához és az információátadáshoz elmélet és gyakorlat): elmélet I. Az előadás felépítése és a szemléltetés: 1. az összegyűjtött források áttanulmányozása, 2. az információk rendszerezése, 3. az előadás vázának elkészítése. II. Egyeztetés a csoport tagjaival (a tanulókkal): 1. tájékoztatás az előadás felépítéséről, 2. a vélemények megismerése, 3. az előadás vázlatának kiegészítése. III. Munkacsoport kialakítása a pedagógusokból: 1. számítógépen összeállítani és megjeleníteni az előadást, 2. az egyes tárgyi forrásokról vázlatrajzok készítése, 3. az előadás tartalmától függően szavalat, ének stb. beiktatása. IV. A csoport előadásának kivitelezése és a főpróba: 1. felkészülés a prezentációra, 2. az előadó megjelenéséről, 3. a retorikai alapok elsajátítása, 4. a főpróba előkészítése. gyakorlat A téma (Jankó Zoltán és Baka) kifejtésekor a szemléltetéshez a PowerPoint által nyújtott lehetőségeket használtuk fel. Az előadás vázlatát először elkészítettem, majd a tanulókkal közösen kiegészítettük, illetve javaslataikat beépítettük. A PowerPoint alkalmazása terén szakmai tanácsot igényeltünk, a tárgyi forrásokról fényképeket készítettünk, Jankó Zoltán egy-egy költeményét pedig az egyik tanuló ismertette. Az előadások összeállítása és a számítógépes munkák után a prezentációra, a bemutatás minőségének javítására, az előadó megjelenésére, illetve a szöveg hangosítására helyeztük a hangsúlyt. A főpróbára az iskola tanulói körében került sor, ezért az ő észrevételeiket is fel tudtuk használni. A Jankó-hagyaték feldolgozásának ismertetésével tehát elsősorban azt szerettem volna bizonyítani, miszerint a helyi irodalmi témát feldolgozó és prezentáló iskolai tevékenységen belül mennyire szükséges az alkalmazásképes tudást kö- 28Jankó Zoltán neve a szülőföldjén a 21. század elején sokak számára már nem csengett ismerősen, így a csapat tagjai valóban mint kincskeresők kutattak a még fellelhető források után. Írói pályája mellett az első Csehszlovák Köztársaság idején kifejtett közéleti tevékenységét (publicista, lapszerkesztő, múzeumalapító és mecénás) is igyekeztünk bemutatni. 153

10 zéppontba helyező oktatás eredményeinek felhasználása. A hely- és régióismereti órákon a tanulók és a pedagógus a téma kiválasztásától, az információk gyűjtésén és feldolgozásán át, az előadás előkészítéséig jó hangulatban és közös élményekkel gazdagodva tudott dolgozni a közös cél elérésének érdekében: egy helyi születésű író pályájával megismertetni a közönséget. Az utólagos elemzéseket elkészítve és a csapat eredményeit megismerve helyesnek bizonyult az egyik legfontosabb célom elérése való törekvésem: az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok egymást kiegészítve legyenek jelen munkánkban és a régióismeret oktatása során. Az értékteremtés egy példája Tudjuk, ha az identitástudatot erősíteni szeretnénk, földrajzilag szűkíteni kell a teret, míg eljutunk szülőföldünkhöz, településeinkhez, családjainkhoz, melyek hagyományain, szellemi értékein keresztül a hovatartozás-tudat érzését minden túlzott pátosz és romantika nélkül atrocitásokat kerülve megerősíthetjük. Azzal is tisztában vagyok, hogy a megközelítés nem egyetlen, de legfontosabb eleme a magyar irodalom lehet. 29 A helyi és regionális értékek kutatásakor a tanulókkal együttműködve a regionális ismereteket (az iskolában és annak falain kívül egyaránt) sikeresen át is adtuk. Csapatunknak ezt a szép eredményt először a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által meghirdetett Kincskeresők regionális értékeket felkutató diákok című országos diákkonferenciáján sikerült elérni. 30 Mivel a pályázatunk megírásakor a témaválasztás időszerűségét is szerettem volna hangsúlyozni, ezért a legmegfelelőbbnek Baka község szülöttének, Jankó Zoltán író pályájának megismertetése mutatkozott (2006-ban volt születésének 135. és halálának 65. évfordulója). A prezentációnkat három kisebb részre osztottuk: Zoltán bácsi emléke Bakán, Jankó Zoltán közéleti tevékenysége, Novelláinak kötődése községünkhöz. Az írói pálya eseményeit nem csupán a történetiség szemüvegén keresztül dolgoztuk fel, hanem a művek ismertetése terén és a prezentációk elkészítésekor nagy hangsúlyt kapott a tanulói alkotóképesség kibontakoztatása is. A regionális és az országos verseny sikerei után a jankói életmű helyi bemutatását egy emléktábla elhelyezésével, vagyis egy irodalmi emlékhely kialakításával egészítettük ki. A Csemadok Bakai Alapszervezetének, Baka község önkormány- 29 HRBÁCSEK Magdaléna, Regionális ismeretek elmélyítése az irodalom tanításában = A (cseh)szlovákiai magyar irodalom oktatása. Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, szeptember 29-én, szerk. Csanda Gábor, Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006, A szervezet által megadott pályázat célja a szülőföldhöz, a szlovákiai magyarság tájegységeihez, településeihez és etnikai csoportjaihoz kapcsolódó kulturális, helytörténeti és tájföldrajzi értékek felkutatása és bemutatása diákok pályamunkái által, regionális és országos diákkonferenciákon volt három kategóriában (I.: 1 4. évfolyam, II.: az alapiskolák 5 9. évfolyama és a nyolcosztályos gimnáziumok 1 4. évfolyama, III.: középiskolások) = PÉK László, SZANYI Mária, Kincskeresők. Regionális értékeket felkutató diákok pályázati összefoglaló, Komárom, SzMPSz., 2006,

11 zatának, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége bakai alapszervezetének és a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának szervezésében szeptember 24-én valósult meg a Jankó Zoltán-emléknap. Az író életéről, pályájáról és Baka községről a helyi iskola kincskeresői és felkészítő tanáruk tartott érdekes előadást, az ünnepi beszédet pedig a Szlovákiai Magyar Írók Társasága nevében Tóth László József Attila-, Fábry Zoltán- és Forbáth Imre-díjas költő mondta. Ezután az emléktábla megáldása következett, melynek szövege a következő: JANKÓ ZOLTÁN BAKÁN SZÜLETETT ÍRÓ EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTA BAKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÉS A CSEMADOK BAKAI ALAPSZERVEZETE Egy csallóközi településen megálmodott irodalmi emlékhely létrehozása és az írói életmű iránti tiszteletet és megbecsülésünket kifejező Jankó Zoltánemléknap sikere a közös összefogásnak, az értékek felismerésének és a média közreműködésének egyaránt köszönhető. Ezáltal a hely- és régióismeret terén még a 21. században is létrehozhattuk a társadalom és az irodalom kapcsolatát, illetve együttműködését úgy, hogy egy információtól jutottunk el az értékteremtésig. Ezt az eredményt őrzi, az említett értéket ápolja a helyi iskolában rendszeresen megszervezett Jankó Zoltán irodalmi és kulturális nap, amelyen a tanulók, a pedagógusok és az érdeklődők (például szülők, meghívott vendégek stb.) figyelmét sikeresen ráirányíthatjuk az olvasás és az irodalom fontosságára is. Regionális ismeretek és értékek a pedagógiában A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének honlapján 2011 júniusában indított Regionális ismeretek és értékek című rovat 31 szerkesztésével kaptam lehetőséget a címben megadott értékek, illetve ismeretek településünk (szülőfalunk/- városunk) és régiónk (szülőföldünk) iskolai megismertetésében betöltött szerepére irányítani a figyelmet. Külön célként határoztam meg az említett értékek és ismeretek iskolai közvetítését segítő lehetőségek számbavételét (például a tananyagba integrálását, a régióismeret mint tantárgy bevezetését, a szakköri munka szervezését stb.), valamint az elmúlt években évtizedekben pedagógusaink által elért sikerek közzétételét. Az áttekinthetőség kedvéért a rovaton belül tíz kisebb ám egymással összefüggő alfejezetet hoztam létre: 1. Régióismeret tantárgy: tanmenetek, óratervek, tananyag-feldolgozások, iskolai segédeszközök stb., illetve mindezek értékelése; 31 A honlap elérhető: [ ] 155

12 2. Kapcsolódási pontok: javaslatok és ötletek az ismeretek értékek tantárgyankénti integrálására, a kapcsolódási pontok megtalálására; 3. Szakkörök: tanmenetek, óratervek, tananyag-feldolgozások, iskolai segédeszközök, fényképek stb. közzététele; 4. Ismeretek, értékek a kiadványokban (például tankönyvekben): recenziók, ajánlások, javaslatok stb. írása; 5. Értékek a környezetünkben: (nép)hagyományok, irodalmi kultusz, népköltészet, emlékhelyek, műemlékek, szakrális kisemlékek, tájföldrajzi természeti természetvédelmi értékek, tanösvények stb. ismertetése fényképek segítségével; 6. Alapfogalmak: egy-egy fogalom értelmezése (például helyi érték, regionális érték, helyismeret, régióismeret, hon- és népismeret, régió, hely stb.); 7. Média: a témáról szóló cikkek elérhetőségének megadása a figyelemfelhívás szándékával; 8. Kirándulások útvonalai: megvalósított élményszerű régió- és honismereti kirándulások rövid értékelése az útvonalak megadásával, a szervezéshez szükséges információk közzétételével, fényképekkel; 9. Rendezvények (például diákkonferenciák, tanulmányi versenyek, különböző táborok, továbbképzések stb.): felhívások, értékelések, élménybeszámolók, fényképek megosztása; 10. Intézmények, szervezetek: a helyi és regionális ismeretek, értékek átadását segítő intézmények és szervezetek tevékenységének rövid bemutatása. Szövetségünk legújabb kezdeményezése természetesen csak akkor válhat sikeressé, ha idővel egyre több pedagógus, szakember és érdeklődő fogalmazza meg, írja le, teszi közzé gondolatait, véleményét, tapasztalatait. Reményeim szerint a tantárgyi felület működtetésével az egyes iskolákban megvalósított tervek kidolgozói segítséget nyújthatnak a hely- és régióismeret átadásának útjára lépő további intézményeinknek. A helyi regionális ismeretek oktatása és értékeink közvetítése terén elérhető élményekhez és az iskolai sikerekhez vezető út megtalálásához, a helyes irány kiválasztásához szeretnék a rovatunkkal minden érdeklődő pedagógusnak és intézménynek segítséget nyújtani. Befejezés A fenti fejezetekkel is igyekeztem érzékeltetni, miszerint a helyi értékek, illetve azon belül a helyismereti helytörténeti kutatás és a régióismeret oktatása több mint néhány forrásanyag feltárása és felhasználása, illetve átadása a tanulóknak. Ha a kutatás eredményeinek összegzését egy előadás-prezentáció keretében annak közzététele is követi, könnyen belátható: a tanulókból álló munkacsoportot irányító pedagógusnak jártasságát több szakterületen is bizonyítania kell. Nem elég a kellő tapasztalatok birtokában összeállítani egy régióismereti tanmenetet, vagy kialakítani egy szakköri csoportot, annak munkáját megtervezni és irányíta- 156

13 ni, a tanulókat egy adott feladat elvégzése érdekében kellően motiválni, illetve a délelőtti vagy délutáni iskolai ismeretszerzésre ráhangolni, teljesíteni a kitűzött oktatási, nevelési és képzési célokat, valamint a szakkör munkájának fontosságáról az iskolavezetést meggyőzni, helyét az iskolai munkatervben megtalálni stb. (pedig ez sem kevés feladat). Mindezeken túl a tanárnak az iskola falain kívül is a csoport vezetőjeként kell fellépnie: a könyvtárban, a múzeumban, a levéltárban (a tanulmányi kiránduláson stb.). Képesnek kell lennie az említett intézmények vezetőivel és munkatársaival felvenni a kapcsolatot, az általuk nyújtott lehetőségeket a csoport munkájába beépíteni, a tanulókat a terepre elvezetni, az ott folyó munkát velük megismertetni. Ha pedig a kellő információmennyiség öszszeállt, a felkutatott forrásokat alkalmazni kell valamint ennek az alapjait a diákokkal is meg kell tudni osztani. Végül pedig a tanulói előadást felépíteni, a számítógép multimédiás funkcióinak kihasználásával prezentálni, a csoportot a közönség előtti szereplésre felkészíteni. A helyi és regionális ismeretek tantervi beépítése, az ismeretek tárházának a közoktatáson belüli elhelyezése azonban túlmutat egy-egy pedagógus (és iskola) lehetőségein. Ha ugyanis ebben a munkában továbbra is magukra maradnak, akkor vagy az egyéb fontos iskolai feladatok megoldására nem tudnak kellő figyelmet fordítani, vagy a helyi és regionális értékek iskolai megjelenítését megfogalmazó célok kerülnek le idővel a napirendről, esetleg lassan teljesen elfelejtődnek. Ahhoz tehát, hogy tanítóink és tanáraink a pedagógiai programban, a helyi tantervben a helyi és regionális értékeket, ismereteket szakmailag megfelelő módon és minőségben megjelenítsék ezáltal az iskola arculatát és jövőképét is sikeresen megtervezzék, még nagyon sok feltételnek kellene teljesülnie. Ezek közül néhány kifejezetten a tanáron múlik: az iskola falain belül rendelkezzen a szükséges pedagógiai gyakorlattal, szakszerűen irányítsa a csoport munkáját a könyvtárak, a levéltárak és múzeumok világában, nagy előnynek számít, ha a közszereplés és a számítógép használata terén is rendelkezik tapasztalattal. A csoport és önmaga teljesítményét kellő objektivitással tudja kiértékelni, azt az érintettekkel ismertetni, a tapasztalatok tükrében a tanulókat újabb feladatok elvégzésére ösztönözni. Az önművelésre is találjon kellő időt, ismerje meg a legújabb kutatási és pedagógiai eredményeket, ezeket építse be mindennapi tevékenységébe. Az irodalomtanítás és a régióismeret összekapcsolásával bemutathatjuk a helyi és regionális értékeinket, ezáltal tovább erősíthetjük a szülőföldhöz való érzelmi-értelmi kötődést, valamint hozzájárulhatunk az összetartozás érzésének kialakulásához. A hely- és régióismereti iskolai kutatás önmagában hordozza a közeli környezet tanulmányozását, az ott élők megismerését, a lokális információk elsajátítását. Az értékmentés a tanuló tanár közös szellemi élményévé is válhat; alapja lehet egy egyéni, a társadalomban és a világ dolgaiban való eligazodást segítő értékrend, szemléletmód, lényeglátás, gondolkodásmód kialakulásának is. Így a múlt és jelen értékeinek felkutatása, feldolgozása és bemutatása során az oktatás mellett a nevelés terén is jelentős sikereket érhetünk el. Mivel ez a tevé- 157

14 kenység rendszeres gyűjtőmunkát igényel, a következő tanévet mindig egy újabb téma kiválasztásával kezdhetjük. Ha ezt rendszeresen, évről évre sikerül elérnünk, akkor a pedagógus munkája nem volt hiábavaló. Az iskolában ugyanis mindig akadnak a helytörténet, helyismeret és régióismeret iránt érdeklődő tanulók, az iskolavezetés örömmel veszi, ha a csapat tanulmányi versenyeken és diákkonferenciákon képviseli az iskolát, a fenntartó önkormányzat is pozitívan viszonyul a helyi értékek bemutatásához, a szülők pedig büszkén tekintenek gyermekeikre, ha egy-egy vetélkedőről élményekkel gazdagon térnek haza. A helyi és regionális ismeretek iskolai oktatásának és az értékközvetítésnek a felvállalása azonban nemcsak az iskoláknak jelent többletmunkát. Itt pedig elérkeztünk talán az egyik legfontosabb feltételhez: miképpen építhető be a helyi közösség (tágabban a társadalom) elvárása a közoktatás megfelelő szintjeibe. Ezért nem csupán a tanár munkáját segítő javaslataimat válogattam össze, hanem a pedagógián belül új fogalmakat alkalmaztam, valamint ismereteink tárházának összeállításával egészen új kezdeményezést is bemutattam. Ilyenkor mindig a helyes irány kijelölése a legnehezebb feladat, ám a várható nehézségek és viták miatt a hatékony cselekvést elmulasztani, továbbra is valamilyen csodatévő mesebeli iránytű megérkezésére várni pedagógiai, társadalmi, régiófejlesztési és gazdasági stb. szempontból egyaránt óriási vétek lenne. Ez ugyanis szülőföldünknek, az itt élőknek, intézményeinknek, közvetve pedig az államnak jelentene olyan versenyhátrányt, amely negatív értelemben hosszú évtizedekre befolyásolná jövőnket az egységesülés útjára lépett, ám a régiók megőrzésének fontosságát mindenkor hangsúlyozó Európában, tágabban pedig a szabad és gyors információáramlásra építő nagyvilágban. 158

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Helytörténeti tantárgy oktatása Tatán

Helytörténeti tantárgy oktatása Tatán Helytörténeti tantárgy oktatása Tatán Miért? Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy az itt élő, illetve Tatán tanuló fiatalok megismerkedjenek az őket körülvevő környezettel, a város történetével és nevezetességeivel.

Részletesebben

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve. (2016/2017. tanév)

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve. (2016/2017. tanév) A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve (2016/2017. tanév) Készítette:.. Dr. Fábiánné Balogh Edina tanár Jóváhagyta:.. Szántó Zoltán igazgató Fertőszentmiklós,

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra kilencedik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Szlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok Szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás támogatása Kiosztható keret:

Szlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok Szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás támogatása Kiosztható keret: Szlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok Pályázati 2.1. Szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás támogatása Kiosztható keret: 8.000.000 Ft Ikt. szám Pályázó neve Helység Pályázat címe Teljes költség

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

HON-ÉS NÉPISMERET 5. ÉVFOLYAM

HON-ÉS NÉPISMERET 5. ÉVFOLYAM HON-ÉS NÉPISMERET 5. ÉVFOLYAM Évi óraszám:36 óra, heti óraszám: 1óra Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete 2.2.05. Hon- és népismeret az 5-8. évfolyam számára alapján. Bevezetés

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

A Kézműves munkaközösség. 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve. Mottónk: Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás.

A Kézműves munkaközösség. 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve. Mottónk: Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás. A Kézműves munkaközösség 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve Mottónk: Összejönni - jó kezdés Együtt maradni - haladás. Együtt is dolgozni - siker. - Henry Ford - 2014 08 29.-én az érdeklődő kolleganők

Részletesebben

XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / STORYLINE KERETTÖRTÉNET

XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / STORYLINE KERETTÖRTÉNET XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 STORYLINE KERETTÖRTÉNET STORYLINE METHODE, KERETTÖRTÉNET MÓDSZER: Élményalapú, felfedeztető tanítási forma FORRÁSA,

Részletesebben

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Roma Nemzetiségi Önkormányzat január 23. napján tartandó rendkívüli üléséhez

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Roma Nemzetiségi Önkormányzat január 23. napján tartandó rendkívüli üléséhez ELŐTERJESZTÉSEK Gyomaendrőd Város Önkormányzata Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015. január 23. napján tartandó rendkívüli üléséhez 1. NAPIRENDI PONT A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015. január 23-i ülésére

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok Analitikus program 1. Tanfolyam

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: Visegrádi Önkormányzat 11/2001. (IX. 27.) ör. rendelete a város közművelődési feladatairól és ellátásának feltételeiről [Egységes szerkezetben a 4/2014. (III.21.) Ökt. rendelettel] Visegrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit Kosztolányi Dezső 22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014 Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a A. Curriculáris

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 10. SZÁMÚ MELLÉKLETE

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 10. SZÁMÚ MELLÉKLETE A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 10. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE, A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN

Részletesebben

A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE

A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2016-2017 1 Kiemelt nevelési, oktatási és egyéb feladataink: Folyamatos felkészülés a kompetenciamérésre. Az olvasás- és íráskészség, a szövegértés fejlesztése

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

HARGITA KULTÚRA HÍRLEVÉL 28. (2016)

HARGITA KULTÚRA HÍRLEVÉL 28. (2016) HARGITA KULTÚRA HÍRLEVÉL 28. (2016) Szakmai program a megyei kulturális stratégia gyakorlatba ültetésére TARTALOM MUNKACSOPORT HÍREK-TÁR 2 Rendezvénysorozat a Magyar Kultúra Napja alkalmából 2 Készülünk

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

Beszámoló a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskolában végzett nemzetiségi nevelésről-oktatásról

Beszámoló a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskolában végzett nemzetiségi nevelésről-oktatásról Beszámoló a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskolában végzett nemzetiségi nevelésről-oktatásról Iskolánk sajátos arculatának hosszú évtizedek óta meghatározó eleme a német nemzetiségi

Részletesebben

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 9-10. Borhegyi Péter Tankönyvi szerzők: Dr. Németh György (az

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

Modul címe: Szent Iván éj

Modul címe: Szent Iván éj TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév)

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév) TÁMOP 3.1.4-08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

ISKOLAHÍVOGATÓ FOGLALKOZÁS

ISKOLAHÍVOGATÓ FOGLALKOZÁS ISKOLAHÍVOGATÓ FOGLALKOZÁS Szülők számára tájékoztató Gyermekek számára iskolahívogató foglalkozás Ismerkedés minden tanítóval Hetente, csütörtök 16,30 óra Kertvárosi iskolaválasztó 2017. február 11. Beiratkozás

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Szlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok (Önkormányzati együttműködési, Informatika, Média Kollégium második pályázati forduló)

Szlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok (Önkormányzati együttműködési, Informatika, Média Kollégium második pályázati forduló) Szlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok (Önkormányzati együttműködési, Informatika, Média Kollégium második pályázati forduló) Pályázati Érvénytelen pályázatok 2.3. 5620/2007 Helemba Község

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÁLTALÁNOS ISKOLA, FELSŐ TAGOZAT Sorozataink a 2015/2016-os tanévre Mind a magyar nyelv, mind az irodalom tantárgyhoz színvonalas

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

Szeretem, mert Vasból van

Szeretem, mert Vasból van VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. Vas megyei Általános Iskolák részére Tárgy: Versenykiírás Iktatószám: 2-45/2013 Székhelyén Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Tisztelt Pedagógusok!

Részletesebben

MAGYAR NYELV 9 11. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV 9 11. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 MAGYAR NYELV 9 11. ÉVFOLYAM A KÍSÉRLETI TANKÖNYVEK ÉS MUNKAFÜZETEK KONCEPCIÓJÁRÓL ÉS FELÉPÍTÉSÉRŐL A tankönyvsorozat

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola Budapest

Than Károly Ökoiskola Budapest Than Károly Ökoiskola Budapest Adaptációs terv Az adaptáció fogalma Az a folyamat, amelyben egy oktatási-nevelési intézmény valamely másik oktatásinevelési intézmény által készített innovatív oktatási/pedagógiai

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója Pedagógiai tervezés és értékelés M1014 Kollokvium M1002L - Legalább egy referátum készítése kiadott vagy választott témában. - Egy házi dolgozat készítése 10.000 leütés terjedelemben. (Két megadott cím

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Három hetet meghaladó projekt lezárása Iskolánk névadójára Benedek Elekre Emlékeztünk

Három hetet meghaladó projekt lezárása Iskolánk névadójára Benedek Elekre Emlékeztünk Három hetet meghaladó projekt lezárása Iskolánk névadójára Benedek Elekre Emlékeztünk 2010/2011 Időtartama:2010.szeptember 20 - október 20-ig BENEDEK ELEK PROJEKT ÖSSZEGZÉSE A három hetet meghaladó projekt

Részletesebben

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things...

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things... EURO Szakiskola és Szakközépiskola, Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium EURO Vocational School and Secondary Technical School, Bilingual Baptist Secondary Grammar School és vállalkozz nagy tettekre...

Részletesebben

A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről

A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről Magyar Pedagógiai Társaság - Pályaorientációs Szakosztály A tanárok és a pályaorientáció - Életút-támogató pályaorientációra való felkészítés a tanárképzésben A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló

Részletesebben

Könyvtári munkaterv. 2015/2016. tanév

Könyvtári munkaterv. 2015/2016. tanév Könyvtári munkaterv 2015/2016. tanév Olvassunk tehát minél többet, hiszen az irodalom az örökkévalóság távcsöve: felébreszti bennünk létünk rejtett erőit, amelyek átsegítenek minket sorsunk nagy viharain

Részletesebben

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai:

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai: KAPCSOLATAINK Számomra minden kisgyermek csoda. És mindegy, hogy szép vagy eláll a kisfüle, mindegy, hogy csillagszemű vagy kancsal egy picit kisgyermek, tehát csoda. Esendő és kiszolgáltatott. Óvjuk és

Részletesebben

És még néhány apróság

És még néhány apróság (Minarik Ede, Régi idők focija), 1973 És még néhány apróság A kérdés Többen és többször megkérdezték tőlem már a verseny kapcsán, -és azt gondolom most Önök is azt szeretnék leginkább megtudni - hogyan

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete

MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete A DRÁMAPEDAGÓGIA FOGALMA a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben határozott cél szolgál tudatosan kialakított helyzetek

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Szervezeti formák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Szervezeti formák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Szervezeti formák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az osztály-, tantárgy- és tanórarendszer Az osztályrendszer az intézmény közel azonos életkorú és fejlettségű tanulóit szervezi közösséggé az évfolyamon belül. Az

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A portfólió Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör A prezentációt

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

Szakmai beszámoló a Savaria országos történelem tantárgyi verseny lebonyolításáról a 2015/2016.tanévben NTP-TV

Szakmai beszámoló a Savaria országos történelem tantárgyi verseny lebonyolításáról a 2015/2016.tanévben NTP-TV Szakmai beszámoló a Savaria országos történelem tantárgyi verseny lebonyolításáról a 2015/2016.tanévben NTP-TV-15-0004. 1. A verseny meghirdetője: Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben