1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek"

Átírás

1 1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek 1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek TARTALOMJEGYZÉK 1.1 A minőségügy és a mérésügy alapfogalmai Alapdefiníciók Minőségügyi, mérésügyi értelmező és szakszótárak, fogalom meghatározási források A minőségügy és a mérésügy jogi és szervezeti szabályozása A minőségügy és a mérésügy jogi szabályozása Mérésügy A szabványosítás jogi szabályozása A Nemzeti akkreditálási rendszer A minőségügy és mérésügy szervezeti és intézményi rendszere Minőségügyi és mérésügyi nemzetközi és európai szervezetek A magyar minőségügy és mérésügy intézményrendszere Társadalmi, tudományos, műszaki egyesületek, társaságok, bizottságok és érdekképviseleti szervezetek Minőségi követelmények előírási módjai

2 Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz 1.1. A minőségügy és a mérésügy alapfogalmai Alapdefiníciók A minőség és a minőségügy kiemelt szerepű alapfogalmai értelmezését az EOQ MNB 1998-ban Budapesten kiadott A minőségügy nemzetközi értelmező szótára alapján az alábbiakban ismertetjük: MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Megjegyzések: 1. Szerződéses esetben, mint például a nukleáris biztonság vonatkozásában, az igényeket előírják, ugyanakkor más esetekben az elvárt igényeket fel kell mérni és meg kell határozni. 2. Számos esetben az igények idővel megváltozhatnak, ez szükségessé teszi a minőségi követelmények időszaki átvizsgálását. 3. Az igényeket rendszerint előírt kritériumokkal rendelkező jellemzőkké alakítják át (lásd minőségi követelmények). Az igények tartalmazhatják például a teljesítőképesség, a használhatóság, a megbízhatóság (hibamentesség, karbantarthatóság, karbantartás-ellátás), a biztonság, a környezet (lásd társadalom követelményei), a gazdaságosság és az esztétika szempontjai. 4. A minőség fogalmát nem helyes önmagában használni összehasonlító értelemben a kiválóság fokának kifejezésére, sem mennyiségi értelemben, sem műszaki értékelések esetében. Ezeknek a jelentéseknek a kifejezésére minősítő jelzőt kell alkalmazni. Például a következő szakkifejezések használhatók: a) relatív minőség, amikor az egységeket viszonyítási alapon a kiválóság foka szerint vagy összehasonlító értelemben rangsorolják (nem tévesztendő össze a fokozattal); b) a minőség szintje mennyiségi értelemben (ahogy ez az átvételi mintavételnél használatos) és a minőség mérőszáma, pontos műszaki értékelések esetén. 5. A kielégítő minőség elérése kiterjed a minőséghuroknak, mint egésznek minden szakaszára. Ezeknek a különböző szakaszoknak a minőséghez való hozzájárulását néha külön-külön is meghatározzák a kihangsúlyozás érdekében: például az igények meghatározásából adódó minőség, a termék tervezéséből adódó minőség, a megfelelőségből adódó minőség, a termék egész élettartama alatti kiszolgálásból adódó minőség. 6. Néhány hivatkozásban a minőség értelmezése: használatra való alkalmasság, célnak való megfelelőség, a vevő igényeinek kielégítése vagy a követelményeknek való megfelelősé. Ezek a fentiek szerint meghatározott minőségnek csak bizonyos vonatkozásait tükrözik. 1-2

3 1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (quality assurance) A minőségügyi rendszeren belül alkalmazott és szükség esetén igazolt minden tervezett és módszeres tevékenység, amely megfelelő bizalmat hivatott kelteni arra, hogy az egység teljesíti a minőségi követelményeket. Megjegyzések: 1. A minőségbiztosításnak egyaránt vannak belső és külső céljai: a) belső minőségbiztosítás: a szervezeten belüli minőségbiztosítás bizalmat ébreszt a vezetőségben; b) külső minőségbiztosítás: szerződéses vagy más kapcsolatokban a minőségbiztosítás bizalmat ébreszt a vevőkben vagy másokban. 2. Egyes minőségszabályozási és minőségbiztosítási tevékenységek egymással kapcsolatban vannak. 3. Ha a minőségi követelmények nem tükrözik teljes mértékben a felhasználó igényeit, akkor előfordulhat, hogy a minőségbiztosítás nem ébreszt kellő bizalmat. MINŐSÉGHUROK (quality loop) Olyan, egymással kölcsönhatásban lévő tevékenységek elvi modellje, amelyek a különböző szakaszokban hatnak a minőségre, az igények megállapításától egészen annak értékeléséig, hogy ezeket az igényeket kielégítették-e vagy sem. Megjegyzések: A minőségspirális hasonló jelentésű fogalom. MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK (requirements for quality) Az egység jellemzőire vonatkozó igények kifejezése vagy átalakítása mennyiségileg (vagy minőségileg) meghatározott körülmények összességére, hogy lehetővé váljon megvalósításuk és vizsgálatuk. Megjegyzések: 1. Lényeges, hogy a minőségi követelmények tökéletesen tükrözzék a vevő meghatározott és elvárt igényeit. 2. A követelmények fogalma egyaránt kiterjed a piacra alapozott és a szerződéses követelményekre, valamint a szervezet belső követelményeire. Ezeket lehet továbbfejleszteni, részletezni és korszerűsíteni a különböző tervezési szakaszokban. 3. A jellemzőkre vonatkozó, mennyiségileg meghatározott követelmények felölelik például a névleges értékeket, a gyártó által közölt adatokat, a megengedett eltéréseket és tűréseket. 4. A minőségi követelményeket funkcionális szakkifejezésekkel kell megadni és dokumentálni kell. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (quality management) Az általános irányítási feladatköröknek minden olyan tevékenysége, amely meghatározza a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és feladatköröket, valamint megvalósítja azokat olyan eszközökkel, mint a minőségügyi 1-3

4 Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz tervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés, a minőségügyi rendszeren belül. Megjegyzések: 1. A minőségirányítás a vezetőség minden szintjének feladatkörébe tartozik, de a vezető szerepet a felső vezetőségnek kell vállalnia. Megvalósításába be kell vonni a szervezet minden tagját. 2. A minőségirányításban figyelmet kell fordítani a gazdasági szempontokra. MINŐSÉGPOLITIKA (quality policy) A szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felső vezetőség által hivatalosan kinyílvánított általános szándékai és irányvonala. Megjegyzések: A minőségpolitika a vállalati politika egyik eleme, és azt a felső vezetőség hagyja jóvá. MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS (quality control) Azok az operatív módszerek és tevékenységek, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják. Megjegyzések: 1. A minőségszabályozás magába foglalja azokat az operatív módszereket és tevékenységeket, amelyek egyrészt a folyamat figyelésére, másrészt a nem kielégítő teljesítőképesség okainak kiküszöbölésére irányulnak a minőséghurok összes szakaszában a gazdasági hatékonyság elérése érdekében. 2. Egyes minőségszabályozási és minőségbiztosítási tevékenységek egymással kapcsolatban vannak. MINŐSÉGSZINT (quality level) A minőség mérőszáma mennyiségi értékben kifejezve mint a megfelelő darabok aránya, egy millió egységre vonatkoztatottan a nem megfelelő egységek aránya (ppm). MINŐSÉGI KÉZIKÖNYV (quality manual) Olyan dokumentum, amely meghatározza a szervezet minőségpolitikáját és leírja minőségügyi rendszerét. Megjegyzések: 1. A minőségügyi kézikönyv vonatkozhat a szervezet tevékenységeinek összességére, vagy annak csak egy részére. A minőségügyi kézikönyv címe és tárgya tükrözi az alkalmazási területet. 2. Minőségügyi kézikönyv általában a következőket tartalmazza, vagy legalább a következőkre tesz utalást: a) minőségpolitika: b) azoknak a személyeknek a felelőssége és hatáskörei, valamint kölcsönös kapcsolatai, akik minőséget befolyásoló munkát irányítják, végzik, igazolják vagy átvizsgálják; c) minőségügyi rendszer eljárásai; 1-4

5 1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek d) kézikönyv átvizsgálására, korszerűsítésére és gondozására vonatkozó intézkedés. 3. A minőségügyi kézikönyv mélységében és alakjában változhat, hogy a szervezet igényeit kielégítse. Egynél több kötetből is állhat. A kézikönyv tárgyától függően jelző is alkalmazható, például minőségbiztosítási kézikönyv, minőségirányítási kézikönyv. MINŐSÉGÜGYI MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG /tervezés (quality engineering) A műszaki tevékenységnek az az ága, amely a termék- és szolgáltatásminőség elvi alapjaival és gyakorlatával foglalkozik. Megjegyzések: Noha a minőségügyi mérnöknek nem kell feltétlenül a következőkben felsorolt szakterületek mindegyikében képzettnek lennie, a tudománynak és az alkalmazott műszaki megoldásoknak az az ága magába foglalja a következőket, de nincs ezekre korlátozva: 1. Minőségi rendszerek kialakítása és működtetése. 2. Minőségbiztosítási és minőségszabályozási módszerek kialakítása és alkalmazása. 3. Meteorológiai és statisztikai módszerek alkalmazása a minőségparaméterek elemzésére, mind szabályozási, mind minőségjavítási célokból. 4. Vizsgálati, ellenőrzési és mintavételi eljárások kifejlesztése és elemzése. 5. Az emberi tényezők és a minőségre való motiválás közti kapcsolat figyelembevétele. 6. Gyakorlottság a minőségköltség ismeretében és módszereiben. 7. Ismerete és képesség a vezető információellátásának fejlesztésére és működtetésére, beleértve a minőségügyi programok felületvizsgálatát, hogy a hiányosságok feltárhatók és kiküszöbölhetők legyenek. 8. A termék-, folyamat- és szolgáltatástervezés átvizsgálásának ismerete, képesség annak kialakítására és az abban való részvételre. 9. Képesség megfelelő elemzések elvégzésére, a helyesbítő beavatkozást igénylő műveletek meghatározására. MINŐSÉGÜGYI RENDSZER (quality system) A minőségirányítás megvalósításához szükséges szervezeti felépítés, eljárások, folyamatok és erőforrások. Megjegyzések: 1. Minőségügyi rendszernek annyira átfogónak kell lennie, amennyire ez a minőségre vonatkozó célkitűzések teljesítése érdekében szükséges. 2. Valamely szervezet minőségügyi rendszerét elsősorban úgy kell tervezni, hogy kielégítse a szervezet belső irányítási igényeit. Ez tágabb, mint egy adott vevő követelményei, mert az a minőségügyi rendszernek csak az őt érintő részét értékeli. 3. Szerződéses vagy kötelező minőségértékelő célokból szükség lehet a minőségügyi rendszer meghatározott elemei bevezetésének igazolására. 1-5

6 Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz MINŐSÉGÜGYI TERV (quality plan) Olyan dokumentum, amely adott termékre, projektre vagy szerződésre vonatkozó konkrét minőséggel kapcsolatos gyakorlatot, erőforrásokat és tevékenységi sorrendet részletez. Megjegyzések: 1. A minőségügyi terv rendszerint hivatkozik a minőségügyi kézikönyv adott esetben alkalmazható részeire. 2. A terv tárgyától függően jelző is alkalmazható, például minőségbiztosítási terv, minőségirányítási terv. MINŐSÉGÜGYI TERVEZÉS (quality planing) Olyan tevékenységek, amelyek meghatározzák a célkitűzéseket és a minőségi követelményeket, valamint a minőségügyi rendszer elemeinek alkalmazására vonatkozó követelményeket. Megjegyzések: A minőségügyi tervezés a következőkre terjed ki: a) a termék tervezésére: a minőségre vonatkozó jellemzők meghatározására, osztályozására és súlyozására, valamint a célkitűzések, a minőségi követelmények és a korlátozó feltételek megállapítására; b) az irányítási és az operatív munkák tervezésére: a minőségügyi rendszer alkalmazásának előkészítésére, ideértve a szervezést és az időbeli tervezést is; c) a minőségügyi tervek elkészítésére és a minőségfejlesztésre vonatkozó intézkedések megtételére Minőségügyi, mérésügyi értelmező és szakszótárak, fogalom meghatározási források A minőségügy és a mérésügy egyéb fogalmai értelmezését az alábbi listán felsorolt értelmező szakszótárak és szabványok tartalmazzák: - A minőségügy nemzetközi értelmező szótára Magyar Szabványügyi Hivatal Bp., MSZ Minőségügyi fogalommeghatározások - MSZ ISO 7078:1990 Építkezési geodéziai munkálatok fogalommeghatározásai (ISO 7078:1985) - MSZ 271:1991 A szabványosítás fogalommeghatározásai - MSZ EN ISO 8402:1994 Minőségirányítás és minőségbiztosítás szakszótár - Nemzetközi Metrológiai Értelmező szótár (magyar változatának tervezete) Mérésügyi Közlemények XXXVI. évf. 2. sz. (aug.) - A minőségügy nemzetközi értelmező szótára EOQ MNB Budapest, MSZ EN ISO 9000:2000 Minőségirányítási rendszerek Alapok és szótár (ISO 9000:2000) - Az egyes szabványokban lévő, a szabvány tématerületét érintő fogalommeghatározások. 1-6

7 1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek 1.2. A minőségügy és a mérésügy jogi és szervezeti szabályozása Az 1900-as évek folyamán a minőségügy területén forradalmi változások történtek. Az európai jogharmonizáció megteremtése, a társadalmi és gazdasági átalakulás követelményei a minőségügyi feladatok újrafogalmazását és intézményeinek átszervezését igényelték. Az ország gazdasági felemelkedése érdekében a demokratikus társadalmi rendszerekben működő, a fogyasztók és a piacgazdaság igényei szerint kialakított korszerű minőségügyi rendszert kellett kiépíteni. A demokratikus környezetben pl. már nem volt tartható a szabványok általános kötelező volta sem. Jelenleg már mondhatjuk, hogy a nemzeti minőségügyi rendszer főbb alkotóelemei már létrejöttek. A következőkben a létrejött nemzeti minőségügyi intézményi rendszer egyes elemei részleges ismertetésével valamint működtetésük lehetőségeivel és feladataival foglalkozunk A minőségügy és a mérésügy jogi szabályozása A minőségügy, mérésügy jogi szabályozására 1990 óta az alábbi listán felsorolt törvények, Kormány rendeletek és a Kormány határozatok jelentek meg, továbbá a Kormány 3545/1992. határozatával a minőségüggyel foglalkozó Tárcaközi Bizottságot hozott létre: évi XLV. törvény a mérésügyről. - A Kormány 127/1991. (X.9.) Korm. rendelete a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. - A Kormány 2006/1993. (HT.6.) Korm. határozata a minőségüggyel kapcsolatos kormányzati feladatokról évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról évi XXIX. törvény a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról. - A Kormány 3545/1992. határozatával minőségüggyel foglalkozó Tárcaközi Bizottságot hozott létre évi CXII. törvény a mérésügyről szóló évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. törvény módosításáról. - A Kormány 294/2001. (XII. 26.) Korm. rendelete a mérésügyről szóló évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkező 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló testület szervezetéről, feladatés hatásköréről valamint eljárásáról Mérésügy Az évi XLV. törvény a mérésügyről a Magyar Köztársaság területén a mérésügyi szervezet tevékenységére, a mértékegységek használatára és a joghatással járó mérésekre terjed ki. A törvény 2. - a szerint: 1-7

8 Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz - A mérésügy a mérésekkel kapcsolatos tevékenységkörnek az a része, amelyet a mérések hazai és nemzetközi egységességnek és pontosságának biztosítása céljából a jog eszközeivel kell szabályozni, és amelynek ellátásáról az állam gondoskodik. - A mérésügy országos hatáskörű, központi irányító, felügyeleti és ellenőrző szerve az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH), mely a Kormány felügyelete alatt áll, és önálló költségvetési szerv. Felügyeletét a Kormány által megbízott miniszter gyakorolja. A törvény 4. (1)/b szerint: - Meghatározza az egyes mérőeszközök minőségügyi követelményeit, kibocsáltja a hitelesítési eljárásokat, előkészíti a mérésügyi szabályokat, és kidolgozza a műszaki irányelveket, ellátja a mérésügyi engedélyezési feladatokat, elvégzi a típusvizsgálatokat, a használati mérőeszközök hitelesítését, feljogosítja (akkreditálja) a kalibráló laboratóriumokat, gondoskodik a törvény és végrehajtására kiadott mérésügyi jogszabályok megtartásának ellenőrzéséről. A törvény 6. szerint (Joghatással járó mérés és eszközei) - Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/ vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/ vagy minőség tanúsítására- a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására- vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. - Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. - Hiteles az a mérőeszköz: - amelyet a mérésügyi szervek hitelesítettek, - amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belföldi hitelesítésként elismerte. A törvény 11. szerint (Feljogosítás kalibrálásra (akkreditálás)) - A nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök pontosságának kalibrálással történő ellenőrzéséről- az OMH- tól kapott feljogosítás alapján- a kalibráló laboratóriumok jogosultak kalibrálási bizonyítványt kiadni. A feljogosítás nélkül kalibrálás külső fél számára nem végezhető. - A kalibrálás nem hatósági tevékenység A szabványosítás jogi szabályozása Az évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról meghatározza a nemzeti szabványosítás szervezeti kereteit, működésének főbb elveit, követelményeit, kapcsolatrendszerét és gazdálkodásának főbb eszközeit. A törvény szerint: - A Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület ( a továbbiakban: MSZT ). - Az MSZT köztestület, amely az alapszabályának megfelelően működik. Köztestületként a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat kizárólagos jogkörrel látja el e törvény felhatalmazása alapján. 1-8

9 1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek - Az MSZT feletti törvényességi felügyeletet a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter gyakorolja. - Az MSZT még 1995 évben megalakult. - Az MSZT a jogalkotó szerv felkérése alapján gondoskodik a közérdekű, különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyon és az emberi környezet védelmét, továbbá a fogyasztói érdekek végelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványok kidolgozásáról, illetve kiadásáról. - A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja A Nemzeti akkreditálási rendszer Az évi XXIX. törvény a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról meghatározza a nemzeti akkreditálás rendszerét, továbbá a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vizsgáló- és kalibráló laboratóriumai, tanúsító és ellenőrző szervezetei akkreditálásának feltételeit. A nemzeti akkreditálás rendszerének keretében a következő szervezetek akkreditálhatók: a) vizsgálólaboratóriumok, b) kalibráló laboratóriumok, c) terméktanúsító szervezetek, d) minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek, e) személyzettanúsító szervezetek, f) ellenőrző szervezetek. A Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete e törvény felhatalmazása alapján a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban a törvényi hivatkozásoknál testület egyéb esetekben NAT). A Testület köztestület, amely az alapszabályának megfelelően működik. Köztestületként a nemzeti akkreditálás rendszerét irányító, működtető, ellenőrző és az akkreditálást végző tevékenységet lát el, kizárólagos jogkörrel. A Testület felett a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. E Testület már 1995-ben megalakult. A Testület tagjai: a) hivatalból a minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Testület, az Országos Mérésügyi Hivatal és az országos gazdasági kamarák, b) az akkreditált státusz fennállásának időtartamára az akkreditált szervezetek, c) az Akkreditálási Tanács jóváhagyásával az érdekképviseleti szervezetek, a tudományos és műszaki egyesületek és a felsőoktatási intézmények, ha az alapszabályt magukra nézve kötelezőnek elfogadják. A tagok jogait és kötelezettségeit a testület alapszabálya állapítja meg. A Testület feladatait a törvény részletesen szabályozza. 1-9

10 Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz 1.3. A minőségügy és mérésügy szervezeti és intézményi rendszere A minőségügyi és mérésügyi nemzetközi és európai szervezetek listáját, a magyar minőségügy és mérésügy intézményrendszere, valamint a társadalmi, tudományos és műszaki egyesületek, társaságok, bizottságok és érdekképviseleti szervezetek ismertetőjét az alábbiak tartalmazzák Minőségügyi és mérésügyi nemzetközi és európai szervezetek - Méteregyezmény (Convention du Métre), Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (Bureau International des Poids et Mesuers, BIPM) - Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (Comité International des Poids et Mesuers, CIPM) - Nemzetközi Mérésügyi Szervezet (Organization Internationale de Métrologie Légale, OIML), Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standarization, ISO), Nemzetközi Elektronikai Bizottság (International Elekrotechnical Commission, IEC), Nemzetközi Laboratórium akkreditálási együttműködés (Int.Laboratory Accreditation Cooperation, ILAC) - Minsőségügyi Világtanács (World Quality Council, WQC) International Measurement Confederation, IMEKO - Európai Regionális Metrológiai Együttműködés (EUROMET), Nyugat- Európai Mérésügyi Együttműködés (WELMEC), Európai Laboratórium Akkreditálási Együttműködés (European Cooperation for Accredetation of Laboratories, EAL), Európai Minőségügyi Szervezet (European Organization for Quality, EOQ) - Európai Vizsgálati és Tanúsító Szervezet (EOTC) - Európai Szabványügyi Bozottság (European Committee for Standardization, CEN), 1961, Európai Elektronikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC), 1961, Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI), Minőségi Rendszereket Tanúsítók Európai Hálózata (IQNet) - Nyugat. Európai Kalibrációs Együttműködés (WECC), Nyugat-Európai Laboratórium Akkreditáló Együttműködés (West European Laboratory Accreditation Cooperation WELAC) 1-10

11 1. előadás: Minőségügyi és mérésügyi alapismeretek - Európai Vizsgálólaboratóriumi Szervezet (EUROLAB) A magyar minőségügy és mérésügy intézményrendszere Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) Szakterületünket érintő szakmai bizottságok: - Mérettűrések és mérések az építőiparban Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság, (MSZT/MB/122-CEN/TC/CS-ISO/TC59SC4) - Térinformatika (GIS) Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság (MSZT/MB804/287-ISO/TC/21) Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) Szakterületünket érintő szakmai bizottság: - Metrológia (kalibrálás) Szakmai Akkreditáló Bizottság (SZAB) Akkreditált szervezetek - vizsgáló laboratóriumok - kalibráló laboratóriumok - terméktanúsító szervezetek - minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek - személyzettanúsító szervezetek - ellenőrző szervezetek Tanácsadó szervezetek Tanúsított cégek, intézmények Társadalmi, tudományos, műszaki egyesületek, társaságok, bizottságok és érdekképviseleti szervezetek Oktatási intézmények Társadalmi, tudományos, műszaki egyesületek, társaságok, bizottságok és érdekképviseleti szervezetek - Magyar Minőség Társaság (MMT) - Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság (EOQ MNB) - Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület (MATE) - Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Minőségügyi Bizottság 1-11

12 Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz - "A Minőség Oktatásáért" Alapítvány - A "Minőségért" Alapítvány - Minőségügyi Tanácsadók Szövetsége - Magyar Vizsgáló és Tanúsító szervezetek Szövetsége - BME Szabványosítási és Akkreditációs Tanácsa - MTA Geodéziai Tudományos Bizottság Mérés és Minőségügyi Albizottsága (MTA GTB MMA) 1.4. Minőségi követelmények előírási módjai A minőségi követelményeket előírhatják jogszabályok, pl. törvény, kormányrendelet. Ezek mindig kötelező érvényűek. A normatív utasítás szintű előírás, mint a szabvány, műszaki előírás, műszaki irányelv, szabályzat, műszaki szabályzat előírása már általában nem kötelező, de kötelezővé tehető. Ugyanez vonatkozik az eljárások, előírások követelményeire is. 1-12

13 2. előadás: A magyar nemzeti szabványosítás 2. előadás: A magyar nemzeti szabványosítás TARTALOMJEGYZÉK 2.1. A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) Az MSZT tagjai, szervei, feladata MSZT tevékenysége, szolgáltatásai, elérhetősége A szabványosítás Minőségirányítási rendszerszabványok Az ezredfordulón az MSZT által kiadott ISO 9000-es szabványok Az MSZ EN ISO 9000:2001 szabvány minőségirányítással kapcsolatos fontosabb meghatározásai Az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány tartalmának ismertetése

14 Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz 2.1. A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) Az MSZT tagjai, szervei, feladata Az MSZT tagjai Az MSZT tagja lehet bármely jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely az alapszabályt magára nézve kötelezőnek elfogadja, és a nemzeti szabványosítás célkitűzéseit, intézkedéseit támogatni kívánja. Az MSZT szervei: a) a közgyűlés, b) a Szabványügyi Tanács, c) a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok, d) a pénzügyi ellenőrző bizottság, e) az ügyintéző szervezet. Az MSZT feladata A részvétel és képviselet a nemzeti és az európai szabványügyi szervezetek munkájában, illetőleg más érintett szervezetek részvételének összehangolása. A Szabványügyi Tanács A Szabványügyi Tanács az alapszabályban meghatározott létszámú tagból áll. Tagjainak kétharmadát az MSZT közgyűlése választja. A választott tagok nem lehetnek köztisztviselők. A tagok egyharmadát az MSZT felkérésére a szabványosításban érdekelt központi közigazgatási szervek delegálhatják. A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok az MSZT önkéntes alapon szerveződő szakmai alapegységei, amelyek egy-egy szakterület nemzeti szabványosítási feladatait operatívan és felelősséggel látják el. A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok létrehozását, illetve megszüntetését bárki kezdeményezheti, de csak a Szabványügyi Tanács hagyhatja jóvá és dönt az ezzel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben is. Az MSZT Alapszabálya tartalmazza a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok adatait. 2-2

15 2. előadás: A magyar nemzeti szabványosítás MSZT tevékenysége, szolgáltatásai, elérhetősége 2-3

16 Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz 2-4

17 2. előadás: A magyar nemzeti szabványosítás 2.2. A szabványosítás A szabvány A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. A nemzeti szabvány (a szabványosítási törvény 5. - a szerint) (1) A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. (2) A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet. (3) A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes. (4) A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel kell ellátni. A nemzeti szabvány jele: MSZ (Magyar Szabvány). (5) A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása alapján forgalmazható és terjeszthető. (6) A jogszabállyal kötelezővé tett nemzeti szabvány nyelve magyar. A nemzeti szabvány és a nemzeti szabványjel alkalmazása ( 6. - a szerint) (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. (2) A szabványok közül jogszabályok kizárólag nemzeti szabványt nyilváníthat egészben vagy részben kötelezővé alkalmazandónak. (3) A nemzeti szabványjel más szabványon nem használható. (4) A nemzeti szabványjelet a szabványnak való megfelelőségi jelölésére, a jelhasználat rendjének betartása esetén bárki alkalmazhatja. Nemzetközi és európai szabványok, szabványosítási szervezetek A nemzetközi szabványosítás két legfontosabb szerve a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization) ISO és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (International Electrotecnical Commission) IEC. Az európai szabványosítási tevékenység az Európai Szabványügyi Bizottság (European Committee for Standardization) CEN és az Európai Elektronikai Szabványügyi Bizottság, CENELEC keretében folyik. Szakterületünket elsődlegesen az ISO és CEN szabványok érintik. Új európai szabványkiadványok (A Szabványügyi Közlöny 11.szám, novemberi számában közöltek szerint) Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból, ezen belül az európai szabványügyi szervezetekben (CEN, CENELEC, ETSI) való teljes jogú tagságunkból adódó 2-5

18 Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz kötelezettségünk az európai szabványügyi szervezetek által megadott bevezetési határidőn belül. Az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságban (CENELEC) az MSZT június 1-től, az Európai Szabványügyi Bizottságban (CEN) január 1-től teljes jogú tag. Az európai szabványügyi szervezetek szabályai szerint az európai szabványok nemzeti szabványként való bevezetése kötelező, nemzeti nyelven való bevezetésük azonban nem. A bevezetési határidők betartása érdekében, a magyar nyelvű bevezetéshez szükséges pénzügyi fedezet és idő hiánya miatt, hasonlóan az Európai Unio országai szabványosító szervezeteinek gyakorlatához, Magyarországon is az ún. jóváhagyó közleményes módszert kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az MSZT az európai szabványt jóváhagyó közleménnyel nyilvánítja magyar nemzeti szabvánnyá, és az európai szabvány angol nyelvű változata a magyar nemzeti szabvány. Ezek a szabványok az MSZT- ben megvásárolhatók. Az MSZT köszönettel vesz bárkitől minden olyan javaslatot, amelyben megnevezik azokat a szabványokat, amelyek magyar nyelvű változatának előkészítését szükségesnek tartják, és megjelölik az elkészítésükhöz szükséges pénzügyi forrásokat. Amint igény és anyagi fedezet lesz, az MSZT a szabványok magyar nyelvű változatát kiadja. Az európai szabványok magyar nyelvű címüket a bevezetésükkor kapják meg. A szabványosítás alkalmazási területei A szabványosítás kiterjedhet az élet minden területére. Az alapfogalmak fejezetben már szabványként megjelenő értelmező és szakszótárokra hivatkoztunk. Szakterületünket érintik: - a Mérettűrések és mérések az építőiparban Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság MSZT/ MB /122 által kezelt építőipari szabványok, - a Térinformatika (GIS) Nemzeti Szabványosítás Műszaki Bizottság MSZT/ MB 804/287 által kezelt geodéziai (földmérési) szabványok. Mérettűrések és mérések az építőiparban MSZ/ MB 90-es években érvényes szabványai részleges címjegyzékét a 4-es témakör keretében ismertetjük, a GIS szabványok közül az MSZ szabvány címlapját a mellékletben közöljük. Az MSZ szabvány tartalomjegyzéke önmagában is több minőséggel kapcsolatos információt nyújt. A szabványok közül különleges szerepet töltenek be a minőségirányítási rendszerszabványok. 2-6

19 2. előadás: A magyar nemzeti szabványosítás mellékle 2-7

20 Óravázlat a Minőségbiztosítás a mérnökgeodéziában előadásaihoz 2.3. Minőségirányítási rendszerszabványok A minőségirányítási rendszerszabványok megismeréséhez megadjuk az MSZH/MB 901 Minőségirányítás és minőségbiztosítás Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság által megadott ISO 9000-es szabványcsalád 1990-es években érvényes listáját ( melléklet). Az ezredfordulón az ISO 9000-es szabványcsalád új koncepció (alapelv) szerint került átdolgozásra. Az ezredfordulón az MSZT által kiadott ISO 9000-es szabványok - MSZ EN ISO 9000: 2001 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (ISO 9000:2000) (Az MSZ EN ISO 8402: 1996 helyett) - MSZ EN ISO 9001: 2001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (ISO 9001:2000) (Az MSZ EN ISO 9001:1996, az MSZ EN ISO 9002: 1996 és az MSZ EN ISO 9003:1996 helyett) - MSZ EN ISO 9004: 2001 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez (ISO 9004:2000) (Az MSZ EN ISO : 1998 helyett) 2-8

2. Témakör. Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok.

2. Témakör. Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok. 2. Témakör Magyar Szabványügyi Testület. Szabványosítás. Minőségirányítási rendszerszabványok. TARTALOMJEGYZÉK 2.1. Magyar Szabványügyi Testület... 2 2.1.1. MSZT tagjai, szervei, feladata... 2 2.1.2. MSZT

Részletesebben

1. témakör. A minőségügy és a mérésügy alapfogalmai. A minőségügy és a mérésügy jogi és szervezeti szabályozása, szervezeti és intézményi rendszere

1. témakör. A minőségügy és a mérésügy alapfogalmai. A minőségügy és a mérésügy jogi és szervezeti szabályozása, szervezeti és intézményi rendszere 1. témakör A minőségügy és a mérésügy alapfogalmai. A minőségügy és a mérésügy jogi és szervezeti szabályozása, szervezeti és intézményi rendszere TARTALOMJEGYZÉK 1.1 A minőségügy és a mérésügy alapfogalmai...

Részletesebben

3. Témakör. Az akkreditálási rendszer működése az EU-ban és Magyarországon. Kalibráló laboratóriumok akkreditálása. Geodéziai műszerek kalibrálása

3. Témakör. Az akkreditálási rendszer működése az EU-ban és Magyarországon. Kalibráló laboratóriumok akkreditálása. Geodéziai műszerek kalibrálása 3. Témakör Az akkreditálási rendszer működése az EU-ban és Magyarországon. Kalibráló laboratóriumok akkreditálása. Geodéziai műszerek kalibrálása TARTALOMJEGYZÉK 3.1. Akkreditálási rendszer működése az

Részletesebben

10. előadás: Az építési méretpontosság biztosítás jogi, minőségügyi, mérésügyi és műszaki szabályozása, előírás módja

10. előadás: Az építési méretpontosság biztosítás jogi, minőségügyi, mérésügyi és műszaki szabályozása, előírás módja 10. előadás: Az építési méretpontosság biztosítás jogi, minőségügyi, mérésügyi és műszaki szabályozása, előírás módja Az építési méretpontosság biztosítás jogi, minőségügyi, mérésügyi és műszaki szabályozása,

Részletesebben

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011.

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. 1 Kalibrálás 2 Kalibrálás A visszavezethetőség alapvető eszköze. Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről 1. I. fejezet. Általános rendelkezések. A törvény hatálya. Mérésügy 3

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről 1. I. fejezet. Általános rendelkezések. A törvény hatálya. Mérésügy 3 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1 Az Országgyűlés a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása, a mérési - valamint ennek révén mind a kutatási és fejlesztési, mind a

Részletesebben

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről 1

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről 1 1991. évi XLV. törvény 1 Az Országgyűlés a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása, a mérési valamint ennek révén mind a kutatási és fejlesztési, mind a gyártási, mind

Részletesebben

Elérhetőség MÉRÉSTECHNIKA METROLÓGIA. A félév követelményei. A mérés tudománya. 2009.02.10.

Elérhetőség MÉRÉSTECHNIKA METROLÓGIA. A félév követelményei. A mérés tudománya. 2009.02.10. Elérhetőség MÉRÉSTECHNIKA Miskolci Egyetem Energia- és Minőségügyi Intézet Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék Szemán László Telefon: 30/229-2587 E-mail: lszeman@metalcontrol.hu Előadások letölthetőek:

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. szervezetek minõsítési NAR-01M. Hatálybalépés: 2008. november 1. 3. kiadás

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. szervezetek minõsítési NAR-01M. Hatálybalépés: 2008. november 1. 3. kiadás NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek minõsítési eljárása kijelöléshez NAR-01M 3. kiadás Hatálybalépés: 2008. november 1. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az akkreditálási és felügyeleti

Az akkreditálási és felügyeleti NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban résztvevõ minõsítõk és szakértõk NAR-06 5. kiadás Hatályos: 2011. december 21. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Biztonságtechnikai szabványok az Európai Unióban Security engineering standards in European Union

Biztonságtechnikai szabványok az Európai Unióban Security engineering standards in European Union Biztonságtechnikai szabványok az Európai Unióban Security engineering standards in European Union Az Európai Unió négy szabadságelve Az áruk szabad áramlása, a tőke szabad áramlása, a szolgáltatások szabad

Részletesebben

Az akkreditálási és felügyeleti

Az akkreditálási és felügyeleti NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban résztvevõ minõsítõk és szakértõk NAR-06 7. kiadás Hatályos: 2012. december 18. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Nemzeti Akkreditáló Testület kapcsolata az EMAS-szal, eddigi EMAS tapasztalataink

A Nemzeti Akkreditáló Testület kapcsolata az EMAS-szal, eddigi EMAS tapasztalataink A Nemzeti Akkreditáló Testület kapcsolata az EMAS-szal, eddigi EMAS tapasztalataink Ispány Judit Nemzeti Akkreditáló Testület Workshop on the promotion of the EMAS Regulation 761/2001 2007. október 10.

Részletesebben

4/2006. (II. 16.) GKM rendelet a Nemzeti Akkreditáló Testület eljárásaiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási. (2013. április 7-tõl hatályos szöveg)

4/2006. (II. 16.) GKM rendelet a Nemzeti Akkreditáló Testület eljárásaiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási. (2013. április 7-tõl hatályos szöveg) 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet a Nemzeti Akkreditáló Testület eljárásaiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról (2013. április 7-tõl hatályos szöveg) A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérõl,

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatások minőségirányítási rendszere tanúsításának akkreditálása

Az egészségügyi szolgáltatások minőségirányítási rendszere tanúsításának akkreditálása Az egészségügyi szolgáltatások minőségirányítási rendszere tanúsításának akkreditálása Hete Gabriella (Nemzeti Akkreditáló Testület) Akkreditálásról Az akkreditálás harmadik fél által végzett tevékenység,

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Ellenőrzött beszállítás = Jó minőségű termék! Textilruházati Beszerzési és Gyártói Szakmai Fórum Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Szabályzat. Hatálybalépés: 2008. november 1. 2. kiadás

NEMZETI TESTÜLET. Szabályzat. Hatálybalépés: 2008. november 1. 2. kiadás NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Szervezeti és Mûködési Szabályzat 2. kiadás Hatálybalépés: 2008. november 1. Tartalomjegyzék oldal Bevezetés 3/12 1. A NAT mûködésére vonatkozó általános szabályozások 3/12

Részletesebben

Szabványosítás, a szabványok alkalmazása

Szabványosítás, a szabványok alkalmazása Szabványosítás, a szabványok alkalmazása Bevezetés: 1994. előtt az összes magyar szabvány alkalmazása kötelező volt. Ezek mellett léteztek még országos hatályú ágazati szabványok (pl. nehézipari, építőipari

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

26/2001. (X. 4.) GM rendelet

26/2001. (X. 4.) GM rendelet - 1-26/2001. (X. 4.) GM rendelet a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (II. 24.) GM rendelet módosításáról A műszaki

Részletesebben

Minőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció -

Minőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció - Minőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció - Kulcsszavak - Teljes dokumentáltság, szabályozottság - Visszavezethetőség - Rendszeres külső és belső ellenőrzés - Folyamatos fejlődés - Esetlegesség,

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013..

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013.. HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2013.. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése... 3 1. A HTE képviselete... 3 2. Titkárság... 3 3. Ügyvezető

Részletesebben

DEMIN XV. Hete Gabriella

DEMIN XV. Hete Gabriella Egészs szségügyi gyi szolgáltat ltatók k minőségir girányítási rendszer tanúsítás s akkreditálása DEMIN XV. Nemzeti Akkreditáló Testület Hete Gabriella minőségir girányítási vezető Előad adás s tartalma

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben XI. HONVÉDELMI MINŐSÉGTALÁLKOZÓ A HADIK TERV A MINŐSÉG FÓKUSZÁBAN Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet Minőségirányítási, Kodifikációs

Részletesebben

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 A bányászat során előállított építési termékekre vonatkozó előírások 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az

Részletesebben

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól.

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól. Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (2) bekezdés c) pontjában, valamint a földmérési

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra Oldal: 1 / 5 1. A szabályzat célja Jelen működési és eljárási szabályzat célja a megfelelőségértékelési tevékenység szabályozása a kijelölt területen. 2. Alkalmazási terület ÉMI-TÜV SÜD Kft. kijelölt területe.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás. 2001.

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás. 2001. NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek akkreditálása NAR-19-IV 1. kiadás 2001. március 1. Bevezetés A környezeti minták vételével

Részletesebben

TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT

TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT : Előterjesztette Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

Minőségtanúsítás (megfelelőség-tanúsítás) Akkreditálás előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

Minőségtanúsítás (megfelelőség-tanúsítás) Akkreditálás előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológiai Tanszék Minőségirányítási alapjai GM MM KM szak Minőségtanúsítás (megfelelőség-tanúsítás) Akkreditálás előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár Minőségtanúsítás

Részletesebben

TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK

TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK I. Gyártásellenőrzés TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK I. Gyártásellenőrzés a 99/5/EC (R&TTE) Directive, Annex III alapján (5/2004. (IV.13.) IHM rendelet 3.számú melléklete) II. Műszaki konstrukciós dokumentáció a

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

Tracon Budapest Kft ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszere

Tracon Budapest Kft ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszere Tracon Budapest Kft ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszere Vitvera László 2013.március Tracon Electric 1 Tanúsító cég, audit Folyamatosan bizonyítani kell, hogy a cég jól működik Tanúsító audit

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei 3. Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai A minőségügyi szabványokat az ISO egyik bizottsága, az ISO/TC 176 alkotta, ez a bizottság végzi, a továbbfejlesztés munkáját is. A szabványsorozat

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

Környezetmenedzsment

Környezetmenedzsment zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Környezetmenedzsment ISO 14001 és EMAS A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Minőségirányítási Kézikönyv

Minőségirányítási Kézikönyv FVM MGI Oldal: 1/7 4. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 4.1. Általános követelmények Olyan minőségirányítási rendszert hoztunk létre, dokumentáltunk és tartunk fenn, amely megfelelő eszköz arra, hogy tevékenységünk

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (1.kiadás) A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (2003. június) NATO/PFP NYILT ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO

Részletesebben

A Főosztály dolgozói:

A Főosztály dolgozói: NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Cím: 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9 Levelezési cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36 3100 Salgótarján, Pf: 265. Telefon: 06 (32) 620-756

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. (1b) bekezdésében,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben Jelen alapító okirat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009. 1 1. Általános rendelkezések: A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) rendelkezéseit a tervező-és

Részletesebben

Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Szervezeti felépítés

Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Szervezeti felépítés Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Szervezeti felépítés 1.1. Kuratórium 1.1.1. Elnöke Dr. Haraszti György 1.1.2. Tagjai Prof. Dr. Haraszti György Tallai Gábor Dr. Róna Tamás Frisch György

Részletesebben

Szent Gergely Népfőiskola. Szervezeti- és Működési Szabályzat

Szent Gergely Népfőiskola. Szervezeti- és Működési Szabályzat Szent Gergely Népfőiskola Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOM 1..A szabályzat célja, tartalma... 3 2..Az SZMSZ célja... 3 3..A szabályzat hatálya... 3 4..Az Intézmény jogállása... 3 5..Létesítő

Részletesebben

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Általános rendelkezések 1. A Műszaki Bizottság neve, székhelye (1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG

Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 56. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG BUDAPEST,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

Az európai műszaki specifikációk nemzeti szabványügyi rendszerbe történő integrálásának helyzete

Az európai műszaki specifikációk nemzeti szabványügyi rendszerbe történő integrálásának helyzete Az európai műszaki specifikációk nemzeti szabványügyi rendszerbe történő integrálásának helyzete Jencs Árpád Minőségügyi Bizottság vezetője Liptovský Ján/Liptószentiván szakmai találkozó 2012. 06. 27-28.

Részletesebben

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök I. Az ügyrend célja Az ügyrend célja, hogy meghatározza az alapszabályban

Részletesebben

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás.

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás. Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 2015. február 2. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás Tartalom, tervezői jogosultságok A tervezés

Részletesebben

A VASÚTI MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA ÉS FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA

A VASÚTI MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA ÉS FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA A VASÚTI MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA ÉS FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA DR. HORVÁT FERENC főiskolai tanár 1. BEVEZETÉS KözOP-2.5.0-09-11-2011-0008 sz. projekt: Vasúti műszaki

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 15. sz. melléklete Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Informatikai Központ

Nyugat-Magyarországi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 15. sz. melléklete Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Informatikai Központ Nyugat-Magyarországi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 15. sz. melléklete Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Informatikai Központ Szervezeti és Működési Szabályzata SOPRON 2003 1. Az Egyetemi

Részletesebben

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY VI. Katonai Építéshatósági Konferencia GÖD, 2007. május 29-30. Gulyás András mérnök ezredes HM KEHH Építéshatósági Osztály 2007. 06. 08. VI. Katonai Építéshatósági Konferencia 1 TARTALOM

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Segédanyag) 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. hatályba lépésével

Részletesebben

AQAP követelmények és realitások

AQAP követelmények és realitások AQAP követelmények és realitások Kerekes László minőségügyi szakértő tel: 20/777-9139 email: info@saasco.hu AQAP ALLIED QUALITY ASSURANCE PUBLICATION (SZÖVETSÉGI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KIADVÁNY) AQAP-2070

Részletesebben

Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői tevékenységgel összefüggő eljárások

Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői tevékenységgel összefüggő eljárások Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza Ügytípus Elvi építési, építési, bontási, használatbavételi, rendeltetésváltozási, fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenõrzési és kötelezési ügyek Az ügyet intézõ

Részletesebben

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. december 1. Általános rendelkezések (1) A könyvtár neve: Edutus Főiskola Könyvtára (2) Székhelye és címe: 2800 Tatabánya, Béla király krt. 58. (3) Létesítésének

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

Az akkreditálási jel használata és az akkreditált státuszra való hivatkozás

Az akkreditálási jel használata és az akkreditált státuszra való hivatkozás NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Az akkreditálási jel használata és az akkreditált státuszra való hivatkozás szabályai NAR-08 8. kiadás Hatálybalépés: 2013. december 17. 1/15

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE. Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE. Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án A Képzési és Továbbképzési Intézet (a továbbiakban: KTI) ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése.

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése. . A SZOLNOKI FOISKOLA 2008. ÉVI MINOSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. A SZOLNOKIFOISKOLAMINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK2008. ÉVIFEJLESZTÉSI IRÁNYAI A Szolnoki Foiskola minoségfejlesztési tervének feladata, hogy

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Menedzsment rendszerek

Menedzsment rendszerek Menedzsment rendszerek Anyagmérnök mesterképzés (MsC) Tantárgyi kommunikációs dosszié MISKOLCI EGYETEM Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Kelt:. a kérelmező aláírása A területi kamara előzetes észrevételei, közlendői (szakcsoport véleménye): A mérnöki kamara tölti ki

Kelt:. a kérelmező aláírása A területi kamara előzetes észrevételei, közlendői (szakcsoport véleménye): A mérnöki kamara tölti ki A mérnöki kamara tölti ki Iktatás kelte: Iktató neve: Iktató szám: KÉRELEM MÉRNÖKI KAMARA ÁLTAL ADHATÓ TERVEZŐI, ILL. SZAKÉRTŐI ENGEDÉLY MEGADÁSÁRA, VAGY MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA Név:.....................................................................................

Részletesebben

KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951

KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 TÁJÉKOZATÓ T-1-03-02 A kölcsönös átjárhatóságot biztosító infrastruktúra alrendszer

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

PTE ÁJK Pályázati Szabályzata

PTE ÁJK Pályázati Szabályzata PTE ÁJK Pályázati Szabályzata 1. A PTE ÁJK Pályázati Szabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) célja összhangban a PTE pályázati rendjéről szóló 4/2007.sz. Rektori Utasítással a PTE ÁJK pályázati aktivitásának

Részletesebben

Magyar Építész Kamara

Magyar Építész Kamara Jogszabályok Figyelem! Számos jogszabály megváltozott 2011. január 1. hatállyal. Egyes jogszabályoknál a legutolsó módosítás hatályának kezdetét zárójelben jeleztük. 1. Alapvetõ elõírások 1995. évi LIII.

Részletesebben

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ME-04 BELSŐ AUDIT Átdolgozta és aktualizálta:... Tigerné Schuller Piroska minőségirányítási vezető Jóváhagyta és a bevezetést elrendelte:... Dr. Gábor Ferenc Jegyző

Részletesebben

A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet

A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 7/2004. (GK 9.) GKM közlemény a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló, a 26/2001. (X. 4.) GM rendelettel módosított 4/1999.

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok

A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok 14. A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok 14.1 Az ISO 9000:2000 szabványok 1987. évi első megjelenésük után 1994-ben módosították a szabványokat. A 2000-ben megjelent harmadik kiadás

Részletesebben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Berta Zsolt 2011. november 9-11. Miben segítenek a szabványok? Tartalom Létesítménygazdálkodás EN szabványok Létesítménygazdálkodási szabványok A

Részletesebben

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

UL Tanúsítási Kézikönyv - ULKK / MRSZ - Motoros Könnyűrepülő Sport Szövetség

UL Tanúsítási Kézikönyv - ULKK / MRSZ - Motoros Könnyűrepülő Sport Szövetség A.4. Felelősségek az MRSZ - Motoros Könnyű repülő Sport Szövetség MKSSZ Légi alkalmasság Tanúsítás folyamatában: A.4.1. Felelősségek a SES A1 és az UL A2 területek Légi alkalmasság felülvizsgáló folyamatában:

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

A fajlagos tűzterhelési adatszolgáltatás

A fajlagos tűzterhelési adatszolgáltatás Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 II. Norma szerinti villámvédelem: a tervezés gyakorlati kérdései (részlet az előadásból) 2015. szeptember 8. 1 Köteles-e

Részletesebben