Tóth I. János: Felelısség és gazdaság in Karikó Sándor (ed) Gazdaság és/vagy kultúra. Gondolat 2006,
|
|
- Ildikó Vörös
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tóth I. János: Felelısség és gazdaság E tanulmány környezetfilozófiai nézıpontból értelmezi a kultúra és a gazdaság viszonyát. Rámutatok arra, hogy ez idıben jelentısen átalakult, hiszen míg a régmúltban az egység, addig napjainkban inkább a különbség jellemzi a kultúra és a gazdaság kapcsolatát. Majd Hans Jonas felelısség értelmezésére támaszkodva azt mutatom be, hogy a jövıben az etikának és általában a kultúrának nagyobb szerepet kell kapnia a technikában és általában a gazdaságban. 1. Kultúra és gazdaság dialektikus viszonya (Kultúra mint gazdaság) A latin cultura szó eredetileg a mezıgazdálkodás révén elıállított vagy megtermelt növényekre utal. Szintén e jelentéstartalomra vonatkozik az agrocultura, amely megtalálható az angolban és a latin nyelvekben, amit a német és a magyar a mezıgazdaság kifejezéssel ad vissza. 1 A megmővelt föld, vagyis a kultúra fogalmával a mőveletlen föld, vagyis a vadon illetve a természet fogalma állítható szembe. Így a következı kettıséghez jutunk: egyrészrıl létezik a mezıgazdasági kultúra, ami az értelmes ember mesterséges produktuma, s mint ilyen hasznos, értékes és jó, másrészt létezik a természet, amibıl hiányzik az értelmes ember munkája, s ami így önmagában nem-hasznos, nem-értékes és nem-jó. Ez a felfogás önmagában a természetnek legjobb esetben is csak egy potenciális hasznosságot, értékességet és jóságot tulajdonít. Ha a természet megmővelése jó, míg lenni hagyása legalábbis nem-jó, akkor nyilvánvalóan a természet mőveléshez szükséges technika is hasznos, jó és értékes. Hangsúlyozandó, hogy nemcsak maga a technika, hanem a technikát alkalmazni tudó ember is részesedik ezekbıl a pozitív attribútumokból. A technika fejlıdése szoros kapcsolatban van a tudományos megismeréssel. A technika és a tudomány összekapcsolódása a nyugati kultúra egyik megkülönböztetı sajátossága, amelynek elsı jelei már a Nyugat-római birodalom felbomlása után jelentkeztek (pl. vízimalmok használata), hogy aztán ez a kapcsolat az ipari forradalomban váljon általánossá, állítja Lynn White (1967) híres cikkében. 2 A tudomány központi szerepét vallották az újkor gondolkodói is. Ebben a kérdésben nem volt különbség a kontinentális és az angolszász filozófia között. Bacon utópikus regényében, az Új Atlantiszban, egy jövıbeli tudományos-technikai civilizáció csodáját ecseteli amelyben a polgárok boldogan és elégedetten élnek az állam fejlett iparának és tudományos mezıgazdaságának 1
2 köszönhetıen gızkocsikkal, léghajókkal és telefonnal. Descartes szerint a társadalom célja az emberek közös evilági jólétének elımozdítása. Mert fogalmaim megmutatták nekem, hogy el lehet jutni olyan ismeretekhez, amelyek rendkívül hasznosak az életben, s hogy ama spekulatív filozófia helyett, amelyet az iskolában tanítanak, lehet találni egy gyakorlati filozófiát, amely által oly alaposan ismerjük meg a tőz, a víz, a levegı, a csillagok, az égboltozat és a bennünket környezı egyéb dolgok erejét és mőködését, mint ismerjük mesterembereink különbözı tevékenységét, úgyhogy felhasználhatók mindarra, amire alkalmasak, s ezzel a természetnek mintegy uraivá és birtokosaivá válhatnánk. 3 A francia felvilágosodás ismereteit átfogó igénnyel taglalja az Enciklopédia, avagy a tudományok, a mővészetek és a mesterségek elméleti szótára. A mechanikus természet szemléletet késıbb jól kiegészíti az utilitarizmus. A hasznosságtól vezérelt ember lényegében mindent megtehet a pusztán gépezetként felfogott természettel szemben. A természet feletti uralom programja egyaránt átitatja a pozitivizmust, sıt a marxizmust is, ahol erre a folyamatra mint az embernek a természeti korlátok alóli felszabadulására utalnak. Az újkorban került megfogalmazásra a munka-értékelmélet, amely Locke nevéhez köthetı, de amit késıbb Ricardo és Marx is vallott. Locke szerint a természeti állapotban, ahol az önmagában szinte értéktelen természeti erıforrások szinte végtelen bıségben állnak rendelkezésre, két okból is teljesen jogos a természeti erıforrások tulajdonba vétele és megmunkálása. Egyrészt mindenki aki a munka révén javítani akar a helyzetén szabadon privatizálhatja a bıséges természeti erıforrásokat. Ez senkit sem károsít, viszont megakadályozza azt a jogtalanságot, hogy erıfeszítések gyümölcsét mások élvezzék, azaz megvéd a "békétlenek és zavarkeltık szeszélyétıl és kapzsiságától. 4 Másrészt a természeti erıforrások és a munka egyesítése megsokszorozza a gazdaságilag is értékelhetı javak mennyiségét. Tehát nemcsak magának, hanem mindenkinek jót tesz: "aki munkája árán vesz birtokba földet nem csorbítja, hanem növeli az emberi faj közös készletét... Egyetlen acre megmővelése tízszer annyit hoz, mint amennyit egy éppoly gazdag, de köz tulajdonában parlagon heverı föld. 5. E felfogásból következik, hogy a természet magántulajdonba vétele és megmővelése egyértelmően kívánatos és jó, és ennek a folyamatnak az expanziója is feltétlenül helyes. (Kultúra és a gazdaság különbözısége) Napjainkra a gazdaság illetve a kultúra fogalmában jelentıs különbségek alakultak ki. A kultúra fogalma alatt egyre inkább csak a felhalmozódó szellemi értékeket értjük, míg a gazdaság fogalma döntıen az anyagi javak 2
3 termelésére, forgalmára és elosztására utal. Úgy tőnik, hogy a gazdaság fogalmából eltőntek az értékek, s egy olyan mechanizmussá vált, amely pusztán az önérdekét követı emberek, Homo oeconomicusok viselkedéseként értelmezhetı, ahogy azt például a láthatatlan kéz elmélete is hangsúlyozza. Ezzel szemben a kultúra fogalmában elıtérbe kerültek a szellemi értékek. Így mára kialakult az a dualista vélekedés, hogy a gazdaság és a kultúra két egymástól teljesen különbözı terület, az anyag és a szellem világa, amelyeknek nincs és nem is lehet közük egymáshoz. A társadalmi ökológia atyja, Murray Bookchin szerint korunkban a piacgazdaság egy olyan amorális társadalmi struktúrává vált, ahol a kereslet és kínálat, növekedés vagy pusztulás, gyızz vagy legyızetsz értelmetlen törvényei uralkodnak. A környezeti válság kialakulásának oka a modern kapitalista gazdaság rendszere, s így a probléma megoldása is csak ennek a struktúrának a megváltoztatása útján képzelhetı el. A társadalom ökológusok kárhoztatják a multinacionális társaságok túlzott befolyását és azt a tıkecentrikus globalizmust tekinti a fı problémának, amely ezt a befolyást elısegíti és rendszerbe foglalja. 6 Így napjainkra a gazdaságnak egy olyan koncepciója és gyakorlata alakult ki, amely mentes minden erkölcsi megfontolástól, ahol a szereplık semmilyen felelısséget sem vállalnak viselkedésükért, amit röviden kulturálatlan gazdaságként jellemezhetünk. (Kultúrált gazdaság) A kultúra és a gazdaság dualizmusát csak akkor tudjuk meghaladni, ha nemcsak ezen nézet tarthatatlanságát ismerjük fel, hanem azt is, hogy önmagában a (megmőveletlen) természet is hasznos az emberi szempontjából. Nyilvánvaló, hogy az érintetlen természet által nyújtott ökológiai szolgáltatások meghatározó fontosságúak az ember számára, gondoljunk csak olyan alapvetı létfeltételekre mint a lélegezhetı levegı, az iható víz és a kellemes hımérséklet. Tehát különbséget kell tenni a természet különbözı hasznosságai között. A természet magában valóan rendelkezik ökológiai hasznossággal, amely közvetlenül élvezhetı, miközben gazdasági hasznossággal csak a megmunkált természet bír. Sajnos az esetek többségében a természetnek ez a két hasznossága kizárja egymást, azaz a mőveletlen természet ökológiailag hasznos, gazdaságilag azonban nem, míg a megmővelt természet már csak gazdasági hasznossággal rendelkezik. Ebbıl adódik, hogy egyensúlyba kell hozni a természet megmővelésébıl és átalakításából fakadó gazdasági elınyöket és ökológiai veszteségeket az érintetlen természet által biztosított ökológiai elınyökkel, illetve az így elmaradt gazdasági haszonnal. Tehát a folyamatos gazdasági növekedés helyet egy egyensúlyi állapotra kell törekedni ebbıl a szempontból is. Ha felismerjük, hogy a vad természet önmagában is hasznos, értékes és jó, akkor egy sokkal 3
4 árnyaltabb felfogást tudunk kialakítanunk a természet átalakításáért felelıs technikáról és az azt szolgáló tudományról is. A következıkben elsısorban Hans Jonasnak The Imperative of Responsibility (1984) címő munkájára támaszkodva amellett fogok érvelni, hogy a kultúra és a gazdaság dialektikus egységét, a kulturált gazdaságot éppen az etika és a felelısség és szerepének újra gondolása révén lehet és kell megteremteni. 2. Az emberi cselekvés megváltozott jellege Szophoklész Antigonéjának híres kardalát elemezve Jonas megmutatja, hogy az ókori ember viszonya alapvetıen különbözött a modern embernek a természethez főzıdı viszonyától. Régen az ember betört a természet birodalmába, megmővelte a földet, vadászta az erdı állatait, halászta a tengerek halait, de tevékenysége csak felületesen érintette a természetet. Mindaz a szabadság, amelyet a szárazföld, a tenger és a levegı lakóival szemben megenged magának, e területek átfogó természetét nem változtatja meg, és nemzı erıit nem csökkenti. Valójában nem okoz fájdalmat a természetnek, amikor nagy birodalmából az ember kimetszi a maga kis királyságát. 7 A himnusz az embert csupán törékeny létezıként mutatja be, amint megpróbálja kihasítani magának a természetbıl azt a területet (poliszt), ami létének fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. A természettıl elhódított térben az ember várost alapított, amelynek az volt a rendeltetése, hogy körülzárja és megvédje az embert. Így az egész nagy egyensúlyán belül létrejött egy kisebb egyensúly. A város az ember legmaradandóbb mőve, egy olyan mikro-világ, ahol a saját törvényei segítségével viszonylag szuverén módon élhet. Ebben a létállapotban az ember és a természet el volt választva egymástól. A természet gondoskodott magáról és az emberrıl is. Az ókoriak joggal érezhették, úgy, hogy a természet egy adott entitás, egy elpusztíthatatlan és kimeríthetetlen bıségszarú, amelybıl az ember bátran meríthet. Egy ilyen helyzet rendszerelméleti szempontból is jól értelmezhetı, hiszen egyértelmő különbség tehetı a forrásokat adó és a hulladékot befogadó természet és a forrásokat felvevı és a hulladékokat kibocsátó város között. E felfogásnak fontos etikai következményei is vannak: 1.) A természettel való mindennemő érintkezés etikailag semleges, azaz pusztán technika kérdése. 2.) Etikai jelentés csupán ember-ember közötti viszonyban lehetséges. 3.) Ebben a szférában az embert állandónak tekintik, és nem olyannak, ami (a természethez hasonlóan) formálható, vagy formálandó. 4.) A jó és a rossz kérdésében könnyen és azonnal lehet dönteni, vagyis jó cselekedet az, amely ott és akkor jónak minısül. Az erkölcsiség tehát csak a cselekvéseknek 4
5 térben és idıben szők horizontjára korlátozódik. Ez a szők értelmezési keret lehetıvé teszi azt is, hogy a morális tudás mindenki számára elérhetı legyen, nem kell tudósnak lenni tehát, hogy valaki erkölcsös legyen, csupán jóakarat kell hozzá. Az erkölcsi cselekvés a gyakorlatban az itt és most ismeretét kívánja meg, és ez teljesen mentes minden elmélettıl. Korunkban helyzet azonban egészen más. A változások feltehetın az újkortól (angolul: the modern age) kezdıdtek. A jelenlegi állapot egyik fontos sajátosságát Jonas a következıképpen jellemzi: Megszőnt ugyanis a határ állam (polisz) és a természet között: az ember városa, amely valaha enklávé volt a nem emberi világban, kiterjeszkedik a földi természet egészére, és bitorolja a helyét. Eltőnt a különbség a mesterséges és a természetes között, a természetest elnyelte a mesterséges szférája és ugyanakkor a totális artefaktum, az ember világgá lett mővei, amelyek egyaránt hatnak rá és általa, újfajta természetet hoznak létre, vagyis egy önálló dinamikus szükségszerőséget, amely az emberi szabadságot egészen új értelemmel szembesíti. 8 A modern ember tehát ma már teljesen belakta illetve uralma alá vonta a természetikörnyezetét. Ebbıl következik, hogy ma már az ember a földi természet egészére kiterjeszkedik, s így nem tehetı különbség a természet és az ember világa között: a természetest elnyelte a mesterséges. Mivel ma már nincs elkülönült természet, így az ember a saját világából vonja ki a forrásokat és saját világát szennyezi. A modern ember lassan felismeri, hogy a természet illetve az emberiség nem egy örök adottság, hanem egy sérülékeny és könnyen elpusztítható minıség. Ugyanakkor ezek a felismerések ma még nem érvényesülnek az etikában. Így kialakult az a válságos helyzet, hogy miközben az ember teljesen az uralma alá vonta a földi természet, közben a hozzá való viszonya még mindig azokon az elveken nyugszik, amelyek az ókorban fogalmazódtak meg. Jonas szerint a technika területén bekövetkezı változásokat az etika területén is változásoknak kell követni. 3. Jonas technika felfogása Korábban a tudományt és a technikát kritizáló szerzık (Rousseau, Horkheimer, Heidegger stb.) elsısorban a technikának az emberre, az emberiességre gyakorolt negatív hatását hangsúlyozzák. Hans Jonas technika kritikája viszont a technika állítólagos pozitív civilizációs hatását is megkérdıjelezi. Legtöbbször az atombombára szoktak hivatkozni, amikor a technika civilizációs veszélyeit akarják megmutatni. De elfeledkeznek arról mondja Jonas, hogy az atombombában potenciálisan meglévı hatalmas pusztító erınél mennyivel reálisabb veszélyt jelentenek azoknak a környezeti katasztrófáknak a sokasága, 5
6 amelyekrıl nap mint nap hallhatunk a világsajtóban. Az atombomba pusztító ereje valóban összemérhetetlen egy tankhajó zátonyra futásának következményeivel, azonban ezek a kis balesetek összeadódva sokkal nagyobb kárt okoznak, mint akár egy felrobbant atombomba. Arról nem is beszélve, hogy a kardot (az atombombát) a hüvelyében hagyhatjuk, de az ekevasat (a modern technológiát) nem hagyhatjuk a pajtában. De itt szembeötlik a modern technika kínzó dilemmája:»ekevasai«hosszú távon ugyanolyan károsak lehetnek, mint»kardjai«! 9 A modern technika hatása túlnıtt a belátóképességünkön, s így nem tudjuk, hogy egy új eszköz elıállítása és használata milyen, esetleg csak a távoli jövıben realizálódó problémákhoz vezethet. Továbbá azok a károk és melléktermékek, amelyek a technológiai termelés folyamata során keletkeznek, felhalmozódnak. Tehát a változás lényegét a modern technológia irreverzíbilis hatása és kumulatív karaktere jelenti. A modern technika formájában a techné az emberi nem végtelen elırenyomulásává változott, annak legjelentısebb vállalkozásává, amelynek szüntelenül önmagát felülmúló, egyre nagyobb szabású dolgok felé való elıre haladásában hajlamosak vagyunk az ember hivatását látni, az embereken és dolgokon való maximális uralom sikerében padig magát az ember rendeltetésének beteljesülését. 10. Jonas gondolkodásában a fı motiváló erıvé az aggdalom válik, vagyis az attól való félelem, hogy az ember egyre drasztikusabb mértékő beavatkozása veszélyezteti az emberi élet fennmaradásának az esélyét a Földön Felfogása szerint az ember a technológiai fejlıdés következtében egy új helyzetbe került és most már nem elég csak azt mérlegelni, hogy egyegy adott technika milyen esélyeket és lehetıségeket hozhat, hanem azt is meg kell gondolni, hogy az milyen veszélyekkel és kockázatokkal járhat. Az elırejelzések bizonytalansága miatt figyelembe kell vennünk a technika lehetséges veszélyeit is, s ennek könnyebb értelmezése érdekében Jonas bevezeti a félelem heurisztikája kifejezést. 11 Ez a fogalom egy arisztotelészi arany középutat biztosíthat egyrészt a jelenleg uralkodó technooptimista felfogás, amely a technikát abszolút jóként tekinti, illetve a másik véglet a technopesszimista értelmezés között. Ráadásul, felmerül az az erkölcsi probléma is, hogy az egyes ember miközben itt és most élvezi a technika elınyeit (pl. az olaj és a benzin elégetésébıl származó elınyöket) olyan hosszú távú és felhalmozódó károkat idéz elı (pl. üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése, s az ebbıl következı globális felmelegedés), amely döntıen a jövı generációt fogja sújtani. Kockáztathatom-e mások érdekeit a saját fogadásomban? 12 teszi fel a kérdést Jonas 6
7 A hagyományos etikák nem vonták be az ítéletalkotási folyamatba a szaktudást. A helyes cselekvéshez elegendınek tartották a minden ember számára rendelkezésre álló józan észt, amely képes meghozni a megfelelı döntést, alkalmazva a már megismert erkölcsi elveket a konkrét helyzetben. A felelısségetika számára a jelenben végrehajtott cselekvések a jövı lehetıségének szempontjából fontosak. Ehhez tisztában kell lennünk cselekvéseink kimenetelével, ez pedig elvezet a szakértelem problémájához. A technológiai kor körülményei közepette a tudás elsırendő fontosságú kötelességgé válik. Elvileg a szakemberek a kellı tudás birtokában meg tudják mondani, hogy egy tervezett technika milyen károkat fog okozni a természetben a közeli vagy távoli jövıben. Ennek fényében, e felelısség tudatában kell azután döntenünk arról, hogy mi váljon realitássá, és mi maradjon mindörökre a papíron. Véleményem szerint azonban ebben a kérdésben Hans Jonas túlzott reményeket főz a szakértelemhez illetve általában a szakértıkhöz. Hiszen a szakértık érdekeltek a saját területük fejlıdésében és ezért nem lehet arra számítani, hogy ezekben a kérdésekben egy elfoglalatlan véleményt fogalmazzanak meg. A modern technológiával kapcsolatos dilemmákat röviden a következıképpen is megfogalmazhatjuk: a szakértık érdekeltek és ezért elfogultak az adott technika iránt, míg a laikusok, akik a témában nem érdekeltek és ezért elfogulatlanok, azért nem tudnak megfelelı döntés hozni, mert nem szakértıi az adott területnek. Így a modern technológia veszélyeinek az objektív és elfogulatlan értékelését végül is sem a szakértıktıl, sem a laikusoktól nem várhatjuk. 13 Abban azonban mindenképpen igaza van Jonasnak, hogy hívja fel a figyelmet arra, hogy a technikára is ki kell terjeszteni az etikai, erkölcsi megfontolásokat. Számos környezetfilozófiai irányzattal szemben Jonas etikája továbbra is antropocentrikus jellegő, bár annak hatóköre jelentısen kibıvült. Antropocentrizmusa hangsúlyozottan az egész emberi nemet magába foglalja, beleértve a jövı generáció tagjait is. 4. Felelısség fogalma és hatóköre A technológiai kor számára javasolt jonasi etikájában a felelısség fogalma kap központi szerepet. Az értelmezı szótár szerint a felelısség: Erkölcsi, jogi vagy hivatalos kötelezettség, amelynek alapján valaki, valamely testület vagy közösség valakiért vagy. valamiért felelıs, számot adni tartozik. 14 Zsolnai László szerint a felelısnek lenni" alapvetıen egy háromtényezıs viszonyt jelent: X felelıs Y-ért Z-nek. 15 X a felelısség alanya, amely lehet egyén vagy valamely kollektívum. Y a felelısség tárgya, az a valami, amire X felelıssége vonatkozik. Z a megbízó akinek X felelısséggel tartozik. 7
8 Ideáltipikus esetben a felelısségnek fogalmában szerepet játszó három entitás egymástól különbözik. Például az apa utasítja a nagyobb gyereket, hogy vigyázzon a kisebb gyerekre. Ekkor a nagyobb gyerek a felelısség alanya, a kisebb gyerek a felelısség tárgya és az apa a megbízó akinek a nagy gyerek felelısséggel tartozik. Vagy ha kölcsönkérem a barátom autóját, akkor én vagyok a felelısség alanya, az autó a felelısség tárgya, és a barátom mint az autó tulajdonosa az a személy, akinek épségben vissza kell adnom az autót, azaz akinél el kell számolnom a felelısség tárgyával. Ahogy a fenti példák is mutatják a felelısség azt jelenti, hogy a felelısség alanyának (X) kötelezettségeink vannak a felelısség tárgya (Y) létéért és jólétért, azaz gondoskodnia kell róla meg kell azt óvnia, amit a felelısséget adó megbízó (Z) ellenıriz. A megbízó a szituációtól függıen mindig más és más, az egy másik kérdés, hogy ideáltipikus esetben a megbízó mögött ott áll valamilyen autoritás (pl. állam, vagy éppen Isten), aki végsı soron szankcionálhatja a felelıs személy felelıtlen viselkedését. A felelısség fogalma mindenképpen hordoz egy olyan jelentést, hogy a felelısség tárgya nem a felelısség alanyának hatáskörébe tartozik, nem annak tulajdonát képezi, hanem vagy egyáltalán nem képezi tulajdon tárgyát mint pl. a kisebb gyerek vagy másnak a tulajdona. Ebbıl következik, hogy a felelıs személy (X) a felelısség tárgyával (Y) nem viselkedhet olyan szabadon, ahogy azt megtehetné a saját tulajdonába, vagy a saját fennhatósága alá tartozó dolgokkal vagy entitásokkal, hanem felelısséggel tartozik érte a megbízónak (Z). 16 Ha a felelıs személy nem látja el a feladatát, akkor megszegi a kötelezettségét, azaz erkölcsi és/vagy jogi szempontból is bőntettet követet el, amiért a megbízó, vagy a megbízó mögött álló autoritás felelısségre vonhatja. Fontos hangsúlyozni, hogy ha valaki felelısséget vállal valamiért, akkor nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelezettséget is a vállalt feladat ellátásáért. Azaz a felelısség nemcsak és nem elsısorban a külsı kényszeren, a megbízó és a mögötte álló autoritásoktól való félelmen nyugszik, hanem egy belsı kényszeren, vagyis a moralitáson is. Mi lehet a felelısség tárgya? Elıször is nyilvánvalóan csak az a valami, amire hatásunk van. Ezen belül azonban érdemes azonban különbséget tenni két kitüntetett valami között. Elvileg a felelısség tárgya lehet saját magunk is, de a közvetlen létfenntartási törekvéseket általában nem felelısség, hanem az önérdek vagy az önfenntartás fogalmával írjuk le. Ugyanakkor kétségtelen, hogy szoktunk beszélni önmagunk iránti felelısségrıl is, ekkor is inkább az olyan vonatkozásokra gondolunk, amelyek túl vannak a közvetlen önérdek és önfenntartás hatókörén. Tehát pl. felelısek vagyunk a sorsunkért, az mőveltségünkért, az 8
9 arcunkért stb. Ezekben az esetekben nemcsak a felelısség alanya (X) és a tárgya (Y) esik egybe, hanem a megbízó autoritás (Z) is. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy az ember (X) mint a felelısség alanya, önmagért (Y) az egész életéért önmaga (Z) például a lelkiismerete elıtt tartozik elszámolási kötelezettséggel. Persze az önmagunk iránti kötelezettségükrıl inkább csak metaforikus vagy erkölcsi és semmiképpen sem jogi értelemben beszélhetünk. Jonas értelmezése közel áll ehhez, azzal a különbséggel, hogy ezt az önmagunkra irányuló felelısséget nemcsak az egyes ember, hanem az egész emberiség vonatkozásában értelmezi. Jonas a felelısséget az emberi nem fennmaradásával köti össze. Azaz emberiség (X) mint a felelısség alanya, önmagért (Y) az egész emberiség fennmaradásáért, önmaga elıtt és önmagáért (Z) erkölcsi kötelezettséggel tartozik. Persze nyilvánvaló, hogy a felelısség fogalma ebben az esetben is alapvetıen erkölcsi és metaforikus jellegő. A felelısség tárgyában másik véglet az a valami jelenti, amelyre hatással vagyunk, de amely elpusztíthatatlan és örök adottság. Nyilvánvaló, hogy ilyen entitással szemben nincs értelme a felelısség vállalásnak, hiszen ha valami adott, ha valami elpusztíthatatlan, akkor felesleges és értelmetlen arra törekednünk, hogy azt létében megırizzük. A hagyományos felfogás szerint a természet és az emberiség olyan adott (elpusztíthatatlan) valami, amelyekkel kapcsolatban nincs szükség az egyes ember felelısség teljes viselkedésére. Ez a felfogás azonban alapjaiban hibás, hiszen sem a földi természet, sem az emberiség nem tekinthetı örök adottságnak, követkézéképpen felelısséget kell érte vállalnunk, azaz úgy kell cselekednünk, hogy létében fennmaradjon. Ezért egy olyan kultúrát kell kialakítanunk, ahol az embereknek mindig mérlegelniük kell a viselkedésük hosszú távú hatásait a tılünk térben és idıben távol élı emberekre, sıt magára a természetre vonatkozólag is, azaz a felelısségnek sokkal nagyobb szerepet kell kapnia a társadalomban. A felelısségetika imperatívusza a következı: Cselekedj úgy, hogy cselekvésed határai mindenkor összeegyeztethetıek legyenek az emberi élet fennmaradásával a Földön, vagy negatívan megfogalmazva: Cselekedj úgy, hogy tetteid hatásai ne veszélyeztessék az élet jövıbeni fennmaradását. 17 Jonas tehát az emberiség fennmaradásának a követelményét teszi kategorikus imperatívusszá, s így eleve ki kell zárni azokat a kockázatos lépéseket, amelyekkel akár csak a legkisebb mértékben is kockáztatja az emberiség létét. 18 Mivel a jövı generációk és a természeti lények nem rendelkeznek jogokkal, ezért a velük kapcsolatos kötelességeink függetlenek minden jogtól és viszonosságtól. Az emberi felelısség alapvetıen nem viszonossági természető, hanem gondoskodó jellegő. A jövıre irányuló felelısség sohasem formális, hanem mindig szubsztantív hangsúlyozza Jonas. 9
10 Elsısorban nem cselekvésünkért vagy annak hatásaiért kell felelısséget vállalnunk, hanem cselekvésünk tárgyáért. Mások sorsa, jól-léte amire felelısségünk elsısorban irányul, ezek iránt vagyunk felelısek. 19 Jonas a felelısségnek két formáját: természetes és szerzıdéses különbözteti meg egymástól. A természetes felelısség nem saját akaratunkból jön létre, itt nem választhatjuk meg felelısségünk tárgyát lásd például a szülı-gyermek viszony. Ezzel ellentétben a szerzıdéses felelısség azáltal jön létre, hogy a cselekvı megállapodik valakivel, akivel szemben a felelıssége fennáll. Ez utóbbira példa a politikusok helyzete. İk a választópolgárokkal kötött szerzıdés szerint gazdálkodnak azok javaival. Ez a viszony mesterséges, hiszen a politikusok kicserélhetık és helyettesíthetık: bárki elindulhat a választásokon és bárkit le lehet mondatni. A természetes felelısség esetében a felek nem cserélhetık ki és nem helyettesíthetık. Jonas szerint a természetes szerzıdés és felelısség viszonya kell, hogy jellemezze a természethez és az emberiséghez való viszonyunkat is. Zsolnai szerint a gazdasági döntéshozó felelıssége valahol a szülıi és a politikusi szerep között helyezkedik el. Egy gazdasági vezetı döntéseiben vannak olyan érintettek, amelyekkel vállalata szerzıdéses kapcsolatban áll (pl. fogyasztók, alkalmazottak, szállítók), de vannak olyanok is, amelyekkel nem szerzıdéses alapon, hanem természetes módon áll kapcsolatban (pl. a lakóhelyi közösségek, a természeti környezet). 20 Abstract János I. Tóth: Responsibility and economy In my paper I elucidate the relationship between culture and economy from the viewpoint of environmental philosophy. At one time people took the difference between untouched (wild) and cultivated nature (culture) for granted, where the latter was unquestionably useful, valuable and good. Consequently the technology needed for cultivating nature, science and human being also possess positive values. In our age we define the concept of culture increasingly only as intellectual accumulated values, while the concept of economy fundamentally refers to the production, the circulation and the distribution of goods. Accordingly a dualistic opinion emerged by now in which economy and nature are entirely different areas, namely a material and a spiritual world formed which has no and may have no connection as well with each other. On the basis of Hans Jonas s work The Imperative of Responsibility I am going to point out the fact that the human 10
11 relation to nature and to technology changed radically in our age. In his ethics proposed for the technological age the concept of responsibility has a central role. According to Jonas we have to create such a culture where people must always estimate the long-term effects of their behaviour on people living in spatial and temporal distance, or even on nature as well, that is to say responsibility has to expand for the entire mankind. Jegyzetek 1 Angolul: agriculture, franciául: agriculture, olaszul: agricoltura, spanyolul: agricultura, míg németül: Landwirtschaft 2 Lynn White Jr.: The Historical Roots of Our Ecologic Crisis, Science, vol. 155 magyarul in Lányi András (szerk): Természet és Szabadság Osiris Kiadó, Budapest, o. 3 René Descartes: Értekezés a módszerrıl, Ikon Kiadó. Budapest, rész o. 4 John Locke: John: Értekezés a polgári kormányzatról Gondolat Kiadó Budapest, V. fejezet 34 5 Locke: i.m Bookchin, M.: What Is Social Ecology. Reprinted: Zimmermann o. 7 Hans Jonas: Az emberi cselekvés megváltozott természete in Lányi András (szerk) Természet és Szabadság, Osiris Kiadó Budapest o. 8 Jonas in Lányi ( 2000) 151.o. 9 Jonas: Miért tárgya a technika az etikának? Öt ok in Molnár László (szerk) Legyenek-e a fáknak jogaik? Környezeti-etikai szöveggyőjtemény. Budapest, Typotex o. 10 Jonas in Lányi ( 2000) 150.o. 11 H. Jonas: The Imperative of Responsibility. In Search of an Ethics for the Technological Age The University of Chicago Press, London, pont: The Uncertainty of Prognostications 12 Jonas (1984): III.1 fejezet: May I Stake the Interests of Others in my Wager? 13 Lásd részletesebben Tóth I:János: : A Tiszai ciánszennyezés rendszerszemlélető elemzése Szeged, o. 14 A magyar nyelv értelmezı szótára CD-ROM Arcanum kiadó <felelısség> címszó 15 Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika. Helikon Kiadó Budapest o.. 16 Ezzel a felfogással összhangban van a következı híres ökológiai szlogen: A Földet nem a nagyszüleinktıl örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön. 17 Zsolnai L. (2001) o. 18 Jonas in Molnár (1999) 73.o. 19 Zsolnai L (2001) o. 20 Zsolnai L (2001) o. 11
A TECHNOLÓGIAI KOR ETIKAI KÉRDÉSEI Tóth I. János
A TECHNOLÓGIAI KOR ETIKAI KÉRDÉSEI Tóth I. János Napjainkban a jövıért és a természetért való aggodalom az etikus viselkedéssel kapcsolatban is új szempontokat állított elıtérbe. A bioetikus V. Potter
RészletesebbenFenntarthatóság és hulladékgazdálkodás
Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember
Részletesebben5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.
5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése
RészletesebbenA FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN
A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenVállalatok társadalmi felelıssége
Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth
RészletesebbenPlenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,
RészletesebbenA modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
RészletesebbenIpar. Szent Korona Értékrend
Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca
RészletesebbenA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes
RészletesebbenDivatos termék-e a kondenzációs kazán?
Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken
RészletesebbenURBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH
RészletesebbenNyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl
Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl
RészletesebbenAz Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezésérıl szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás
RészletesebbenMunkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.
Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,
RészletesebbenTartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom
RészletesebbenAz európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken
P6_TA(2006)0355 Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken Az Európai Parlament állásfoglalása az európai természeti, építészeti és kulturális örökségnek
RészletesebbenA Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
Részletesebben2010. évi I. törvény
1. oldal 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 1 Az Országgyőlés annak érdekében, hogy - az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa a szolgáltató közigazgatás követelményét, - az anyakönyvi rendszer
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009 2014 Jogi Bizottság 12.12.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (98/2011) Tárgy: A Máltai Köztársaság Képviselıházának indokolással ellátott véleménye a pénzügyi tranzakciós adó közös
RészletesebbenI. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket
RészletesebbenAlapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -
Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk
Részletesebben2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog
1. Bevezetés szellemi tulajdon koncepciója 2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog Nemrégiben olvastam egy cikket, ami egy brit kutatást mutatott be: 2-4 éves gyermekeknél vizsgálták
RészletesebbenFenntartható Fejlıdés. Töprengések a jövı forgatókönyv-írás feltételeirıl.
Fenntartható Fejlıdés Töprengések a jövı forgatókönyv-írás feltételeirıl. Korunk, mint a megvalósult abszurditás világa. Mindenki tudja, hogy elpusztulunk, ha 3 percig nem jutunk levegıhöz 3 napig nem
RészletesebbenRÖVID BEVEZET Ő JOHN RAWLS FILOZÓFIÁJÁBA
Bujalos István: RÖVID BEVEZET Ő JOHN RAWLS FILOZÓFIÁJÁBA Abstract: (A Short Introduction to John Rawls Philosophy) Rawls' philosophy reflects on the problems of the sixties. There were two challenges in
RészletesebbenT/2691. számú. törvényjavaslat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2691. számú törvényjavaslat az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamai, másrészrıl a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttmőködési
RészletesebbenBank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.
Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;
RészletesebbenA SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ
A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,
RészletesebbenJ E G Y Z İ K Ö N Y V
Szám: K.83-23/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Kislıd Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. december 8-án 17 órakor kezdıdı rendes, nyílt ülésérıl. Az ülés helye: Mővelıdési Ház, Kislıd
RészletesebbenAZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenKözbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére
Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési kötelezettség A támogatás megítélése esetén a Projekt megvalósításába bevonandó kivitelezıt, szállítót, tanácsadót, szolgáltatót,
RészletesebbenEmberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna
Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó
RészletesebbenA Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései
A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet
Részletesebben2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról
Mi változott a tőzvédelmi törvényben, 2006-ban? A 2006. évi XCIV. törvény több ponton módosította az 1996. évi XXXI. Törvényt. A változások és az eredeti szöveg egymás melletti vizsgálata és a hozzá főzött
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:
RészletesebbenProjekttervezés alapjai
Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól
HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba
Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Bacsi, BevPiacgaz 1 Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan közg. elmélettörténet
RészletesebbenIngatlanvagyon értékelés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 6. A vállalatértékelési és az ingatlanértékelési
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.
RészletesebbenREGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS GAZDASÁGTANI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET REGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN (AJÁNLOTT SZAKIRODALOM MSC HALLGATÓK SZÁMÁRA) SZERKESZTETTE:
RészletesebbenEgyüttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén
P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal
RészletesebbenAz Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?
Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még
RészletesebbenINNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA
Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati
RészletesebbenAz Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában
Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenKRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN
SZABÓ FERENC SJ KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, L Harmattan Kiadó, 2012 (Jezsuita Könyvek Isten és Tudomány; PPKE BTK, Pázmány Irodalmi
RészletesebbenB8-0360/37. Anja Hazekamp, Curzio Maltese, Eleonora Forenza, Barbara Spinelli a GUE/NGL képviselıcsoport nevében
27.4.2015 B8-0360/37 37 A preambulumbekezdés A. mivel a 2015-ös milánói világkiállítás témája Bolygónk élelmezése: életre szóló energia, és mivel az esemény komoly ösztönzést adhat az élelmiszertermelés
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenA minıségirányítási program 6. sz. melléklete
Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 30.9.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (74/2011) Tárgy: Az Olasz Köztársaság Szenátusának indokolással ellátott véleménye a csecsemık és kisgyermekek számára
RészletesebbenT. Pest Megyei Bíróság! keresetlevél
T. Pest Megyei Bíróság! keresetlevél a Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület (Székhely: 2112 Veresegyház, Köves u. 14., Lev. cím: 2112 Veresegyház, Huba u. 43.) felperesnek az Országos Környezetvédelmi,
RészletesebbenVersenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez
Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000
RészletesebbenVállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március
Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A közgazdask zgazdaságtan gtan részei: r Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
RészletesebbenLOVASNÉ AVATÓ JUDIT * Mit ér a diploma, avagy érdemes-e tanulni?
LOVASNÉ AVATÓ JUDIT * Mit ér a diploma, avagy érdemes-e tanulni? What is the value of a degree? This paper aims to show the advantages of taking a degree according to macrodata. A survey was made to summarize
RészletesebbenAz állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve
RészletesebbenTHE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA
THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA Keywords: unemployment, employment policy, education system. The most dramatic socio-economic change
RészletesebbenBelsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI))
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 27.2.2013 2012/2322(INI) JELENTÉSTERVEZET az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI)) Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi
Részletesebben203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet
203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenMiért természetes? dr. Rigó Mihály ny. mérnök
Miért természetes? dr. Rigó Mihály ny. mérnök 1. Mi szegény ország, szegény nép vagyunk Magyarország az EU negyedik-ötödik legszegényebb országa Magyarország egy fıre jutó GDP-je (holtversenyben) az ötödik
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2005. május 26-án került elfogadásra
RészletesebbenA TEST ÉS AZ ELME VISZONYA
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan
RészletesebbenGál Kinga, EP-képviselı: Koszovó jövıje és az EU szerepe
Gál Kinga, EP-képviselı: Koszovó jövıje és az EU szerepe (Az elıadás 2007. április 13-án az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által szervezett a Függetlenség
RészletesebbenRendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
RészletesebbenA kínai kalligráfia stílusirányzatai és azok kialakulása
ELTE BTK Mővészetelméleti és Médiakutatási Intézet A kínai kalligráfia stílusirányzatai és azok kialakulása Peccol Áron* *Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 1117 Budapest, Pázmány P.
RészletesebbenDöntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG
Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG Bizonytalanság A bizonytalanság egy olyan állapot, amely a döntéshozó és annak környezete között alakul ki és nem szüntethető meg, csupán csökkenthető különböző
RészletesebbenKÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.
KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független
Részletesebben106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról
106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem
RészletesebbenLOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI
LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenKorszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, 2009. december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék
Részletesebben02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?
VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési
RészletesebbenIngatlanfinanszírozás és befektetés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 5. Befektetések értékelése, ingatlanbefektetések
RészletesebbenA logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1
A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 19.10.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (21/2010) Tárgy: A Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének indokolt véleménye a betétbiztosítási rendszerekrıl (átdolgozás)
RészletesebbenHajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár
RészletesebbenAz uniós repülıtereken a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatások és a 96/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezése ***I
P7_TA-PROV(2013)0116 Az uniós repülıtereken a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatások és a 96/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezése ***I Az Európai Parlament 2013. április 16-i jogalkotási
RészletesebbenCONTENT PAPER OF THE MODULE KÖZGAZDASÁGTAN ÉS GAZDASÁGI JOG
Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses Reference Number of the Project: 134350- LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC Title of the Project: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu ( SMEdigcamp
RészletesebbenÁllásfoglalás. A Fejlıdés és környezeti felelısség címő konferencia (Szeged, 2008.09.) elıadói által megfogalmazott:
A Fejlıdés és környezeti felelısség címő konferencia (Szeged, 2008.09.) elıadói által megfogalmazott: Állásfoglalás Az emberiség néhány száz éve exponenciálisan növekszik szinte minden mennyiségi (extenzív)
RészletesebbenTERVEZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS A VÁROSALAKÍTÁSBAN
Tér és Társadalom XXIV. évf. 2010 4: 29 49 TERVEZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS A VÁROSALAKÍTÁSBAN (Planning and Regulation in Urban Formation) SZABÓ JULIANNA Kulcsszavak: tervezés szabályozás társadalomtechnika település
Részletesebben11. FEJEZET Projektgenerálás
11. FEJEZET Projektgenerálás Jelen fejezet a projektgenerálás bemutatásával foglalkozik, mely sok szempontból a 2.-4. fejezet folytatásának tekinthetı. Mint ugyanis a fejezetbıl kiderül, a projektgeneráló
RészletesebbenPolyák Gábor: Kiegészítés Polyák Gábor Szıke Gergely Médiaszabályozás Németországban címő tanulmányához
Polyák Gábor: Kiegészítés Polyák Gábor Szıke Gergely Médiaszabályozás Németországban címő tanulmányához 1. Alkotmányos alapok A médiaszabályozás alkotmányos kereteit igen részletesen dolgozta ki a német
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenÖnkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek
Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:
RészletesebbenA jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény
1. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó
RészletesebbenMatyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A közgazdasági elméletek történeti áttekintése, jelenlegi irányzatai 3.lecke
RészletesebbenLogisztikai rendszerek. Termelési logisztika
Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb
RészletesebbenJelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl
Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT
Részletesebben