C 1 T. U ki R t R 2 U g R E

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "C 1 T. U ki R t R 2 U g R E"

Átírás

1 4.B 4.B 4.B Tranzisztoros alapáramkörök Frekvenciaüggés ok és torzítások Frekvenciaüggés Alsó határrekvencia A közös emitteres erısítı alapkapcsolásban (srekvenciás tartományban) a csatolókondenzátorok és az emitterkondenzátor okoz rekvenciaüggést és ázistolást. A csatolókondenzátorok hatásának vizsgálata a srekvenciás helyettesítıkép alapján történik. +U t R R Ki Be T R g U R t R U g R A közös emitteres erısítı kapcsolási rajza B i B β i B R g r r U R R R U R t U g R A közös emitteres erısítı srekvenciás helyettesítıképe Az erısítı meneti körén a csatolókondenzátor az R és az R g soros R tagot alkot. A meneti körn a az R és az R t is soros R tag. - így a meneti kör határrekvenciája: π c ( R R - a meneti kör határrekvenciája: π c ( R g R t ) ).) Mindkét határrekvencián külön-külön az átvitel 3dB-lel csökken.) A határrekvenciák alatt mindkét R-tag 0dB/dek értékkel változtatja az erısítı erısítését 3.) Az R-tagok egyenként os ázistolást okoznak a határrekvenciájukon az erısítı eredeti ázistolásához képest 4.) A határrekvenciák környezetén a ázistolás változása 45 0 /dekád a változás R-tagonként max

2 4.B 4.B élda egy olyan erısítıre ahol az alsó határrekvenciát a meneti kör határozza meg: +0dB/dek a ϕ Au /dek /dek A csatolókondenzátorok hatása Az emitterkondenzátor az emitterellenállásal párhuzamos R-tagot alkot. A rekvencia csökkenésével a kapacitív reaktancia egyre nı egészen s rekvenciákon olyan nagy értékővé válik hogy szakadásnak tenthetı az R ellenállás mellett. Ilyenkor tehát az R nincs rövidre zárva váltakozó áramú szempontból. Az a rekvencia amely alatt ez igaz az emitter köri rekvencia amelynek értéke: π R Az emitterköri határrekvencia alatt az erısítı egy soros negatív áram-visszacsatolással rendelkezı kapcsolás amelynek erısítése: Au h + h R R t Auv Auv h ( ). R h + + h R Az elett az erısítés 0dB/dekád értékkel növekszik addig amíg eléri közepes rekvenciákon érvényes értéket. +0dB/dek v h ϕ Au Az emitterkondenzátor miatti rekvenciaüggés Az ehhez tartozó rekvencia az h törésponti rekvencia amelynek értéke az ábra alapján:

3 4.B 4.B h A A U UV A párhuzamos R -tag miatt a ázistolás az h rekvencián -45 O csökkentve a rekvenciát 45 /dekáddal csökken maximum 90 -os ázistolást okozva. Az rekvencia környezetén a ázistolás változása ellentétes irányú. A közös emitteres erısítı erısítésének srekvenciás változását a csatolókondenzátorok és az emitterkondenzátor együttesen határozzák meg. A három határrekvencia közül a legnagyobb az erısítı a alsó határrekvenciája. +0dB/dek +60dB/dek h a ϕ Au A csatolókondenzátorok és az emitterkondenzátor hatása Nagyrekvenciás tartományban a tranzisztorok elektródái között meglévı kapacitások reaktanciája egyre csökken ezért a tranzisztort vezérlı meneti váltakozó áram és meneti áram egy része ezeken olyik el. Az elektródakapacitásokon kívül olyásolják az erısítı mőködését az áramkörök megépítésekor jellemzı szerelési- és szórt kapacitások valamint a terhelıellenállás mellett jellemzı esetleges kapacitás (pl. a következı okozat meneti kapacitása). zek együttes hatását a továbbiakban egy a meneten jelentkezı t terhelıkapacitással vesszük igyelem. Az elektróda és a terhelıkapacitás jelenléte miatt változnak a tranzisztorral elépített erısítık jellemzıi. Az a rekvencia amely elett ezek a változások már számottevıek az erısítı elsı határrekvenciája. Felsı határrekvencia Bipoláris tranzisztorral elépített közösemitteres kapcsolás nagy rekvenciás helyettesítıképének elhasználásával meghatározható a kapcsolás elsı határrekvenciája. B i B β i B R g SZ M B SZ U R r U g R r R R t U A közös emitteres kapcsolás nagyrekvenciás helyettesítıképe A meneti körn a B és M Miller-kapacitásból számítható meneti kapacitással párhuzamosan kapcsolódnak az R g R R és h ellenállások ezért a meneti kör határrekvenciája: ahol és π ( R R ) B M g + + SZ 3

4 4.B 4.B M ( A ) U B R R R h e SZ a meneti szerelési és szórtkapacitás. A meneti kör határrekvenciája: ahol és π ( + ) ( R R ) B + R R h e SZ t t SZ a meneti szerelési és szórtkapacitás. Mindkét határrekvencia elett az erısítés külön-külön 0dB/dekáddal csökken. A ázistolás mindkét határrekvencián külön-külön az eredetihez képest -45 okkal változik a környezetén 45 /dekáddal csökken max. 90 -kal. Az erısítı elsı határrekvenciája a - és meneti határrekvencia közül a sebb. -0dB/dek -40dB/dek ϕ Au Közös emitteres kapcsolás nagyrenkvenciás átvitele és ázistolása Sávszélesség A s- és nagyrekvenciás tartományban jelentkezı rekvenciaüggést együttesen igyelem véve meghatározható az a rekvenciatartomány amelyen lül az erısítés értéke rekvenciaüggetlen. zt a rekvenciatartományt az erısítı sávszélességének (B) nevezzük. A sávszélességet az erısítı alsó és elsı határrekvenciája jelöli. B - a Az erısítıvel szemn támasztott gyakorlati igények általában meghatározott erısítésjellemzıket és sávszélességet írnak elı. Érdemes tehát megvizsgálni hogyan lehet a sávszélességet (a lehetıségek határain lül) meghatározott értékre állítani. Amennyin az erısítı eredeti B-jének csökkentése a cél akkor ez szőrıáramkörök alkalmazásával megoldható. Ha az erısítı B-jét növelni kell akkor a következı módszerek közül lehet választani a eladatnak legjobban megelelıt: az erısítı rekvenciaüggését olyásoló elemeinek helyes megválasztásával korlátozott mértékn ugyan de növelhetı a B a közös emitteres erısítıt közös kollektoros okozattal illesztve a generátorhoz ill. a terheléshez szintén növelheti a B soros negatív visszacsatolást alkalmazva csökken ugyan az erısítés de hatékonyan növelhetı a B külön-külön változtatható kedvezı irányba az alsó és elsı határrekvencia az erısítı kompenzálásával 4

5 4.B 4.B Az erısítı elemeinek helyes megválasztása a határrekvenciákat meghatározó összeüggések elemzésével lehetséges. zek alapján az a -t az emitter- és csatolókondenzátorok növelésével lehet csökkenteni. A növelése a tranzisztorok kapacitásainak csökkenését kívánja ami nagy rekvenciás tranzisztorok alkalmazásával oldható meg. A visszacsatolás sebb erısítés mellett jelentısen növeli a B-t. A növekedés mértéke egyszerően állítható a visszacsatolás mértékével. A B növekedésének az szab határt hogy a határrekvenciák eltolódásával változik az erısítı ázistolása is így elıordulhat hogy eléri a pozitív visszacsatoláshoz szükséges mértéket. z közös emitteres erısítınél 360 (vagy 0 ) ázistolásnál következik. Akkor járunk el helyesen a visszacsatolás mértékének megválasztásánál ha a gerjedési rekvenciától távolmaradunk: ázistartalékkal méretezzük a visszacsatolást. Így meghatározható a állítható minimális visszacsatolt erısítés és a hozzátartozó határrekvencia maximális értéke. +0dB/dek -0dB/dek -40dB/dek +60dB/dek Au h a k B A közös emitteres erısítı teljes átvitele ázistolása és sávdzélessége Zajok és torzítások rısítıkn keletkezı orrásai A jel a eszültség vagy az áram meghatározott idıüggvény szerinti változása. Ha a jel nem tartalmaz a elhasználó számára hasznos inormációt akkor zavaró jelnek röviden nak nevezzük. A zavaró jelek egy részének idıüggvénye periodikusan ismétlıdı másik részének idıli leolyása sztochasztikus. Az erısítıkn keletkezı eredı eszültség idıüggvénye szabálytalan. Zajeszültség idıüggvénye rısítıkn keletkezı ok típusai Az elsı csoport jelenségei azért lépnek el mert az elektronikus áramkörök a környezet olyása alatt állnak. zért a mechanikai erık szórt elektromágneses terek stb. hatása ugyanúgy jelentkezik mint valamely hasznos jel. Mivel az elektronikus rendezések megelelı intézkedéssel (pl. elektromágneses árnyékolással) megvédhetık a külsı olyásokkal szemn ezek a orrások elvileg küszöbölhetık. A második csoportba olyan zavaró jelenségek tartoznak amelyek elvileg nem tüntethetık el. zek alapja a 5

6 4.B 4.B termodinamika harmadik ıtétele amely szerint minden rendszer energiája egyensúlyi állapotban is ingadozásokat mutat a makroszkopikus törvénye által megszabott közepes érték körül. A termodinamikailag jelentkezı elektromos energia az áram vagy a eszültség értékének az ingadozását jelenti ez a töltéshordozók (elektronok) rendezetlen mozgásának az eredménye. zek a zavaró jelek minden ohmos ellenállásban illetve ohmos veszteségő passzív elemn és az aktív élvezetı elemekn is ellépnek. A rendezetlen elektronmozgásból eredı ok több típusát különböztetjük meg: termikus sörét villódzási vagy licker. A termikus A termikus a töltéshordozók rendezetlen hımozgásának a következménye. z a rendezetlen mozgás létrehozza a k T B teljesítményt. k: Boltzmann állandó. Ha egy R lsı ellenállású generátor illesztett állapotban teljesítményt ad le a generátor orrásárama I 4 G a generátor orráseszültsége pedig U 4 R. Az összeüggéseket B sávszélességn alkalmazva egy R ellenállású termikus generátor esetén: az átlagos termikus eszültség U 4 R 4 k T B R az átlagos termikus áram I 4 G 4 k T B G A B rekvenciasáv szélességet az elektronikában a elhasznált rendezések vagy áramkörök sávszélessége határozza meg. A termikus sebb nagyobb mértékn minden passzív és aktív áramköri elemn létrejön. Villódzási vagy licker- A villódzást vagy licker- az elektronikai alkatrészek nem tökéletes gyártástechnológiájának következménye. A mőködési rekvencia csökkenése növeli a nagyságát. A licker- minden aktív és passzív áramköri elemn ellép. Igen nagy értékő licker-jal rendelkeznek a MOSFT-ek. Sörét Sörétnak azt a jelenséget nevezzük amely élvezetı eszközökn kíséri az áramot. A töltéshordozók potenciálküszöbön (N-átmeneten) való áthaladása idézi elı. Nagysága ordítottan arányos a rekvenciával és az áram növekedése esetén növekszik. rısítık tényezıje gy erısítı meneti eszültsége az erısítı orrásainak együttes hatását ejezi és a helyettesítı képn elhelyezett generátorokkal adható meg: U U + U + + U "... n Az erısítı osságának jellemzésére a jel/ viszonyt és az F tényezıt adják meg. Meghatározás szerint a jel/ viszony a jelteljesítmény és a teljesítmény db-n ejezett hányadosával egyenlı: ( db) jel jel 0 lg taj A tényezıt a és menetre vonatkoztatott jel/ viszony hányadosa adja meg: F jel jel A p 6

7 4.B 4.B ahol A a teljesítményerısítés. jel p jel A tényezı ejezése db-n: ( ) F db 0 lg F A tényezı ideális esetn nulla a valóságban mindig F > 0. gy erısítı tényezıjét legnagyobb mértékn mindig az alkalmazott erısítıelem szabja meg. Többokozatú erısítık át elsısorban a meneti okozat tényezıje határozza meg mivel a többi okozat már elerısített jelet kap. zért az erısítık meneti okozatában s ú tranzisztorokat és a szempontjából optimális munkapont-állítást alkalmaznak. Torzítás ogalma Az erısítıktıl ideális esetn azt kívánjuk hogy ha meneti jelének valamelyik jellemzıje megváltozik akkor a meneti jel hasonló jellemzıje egyenes arányosság szerint kövesse. Amennyin valamelyik jellemzıre (amplitúdó F ázishelyzet) nem áll enn az arányosság akkor a meneti jel torzított lesz. A torzítást az erısítı hozza létre mert: az erısítın elhasznált tranzisztor jelleggörbéje nem lineáris az erısítés rekvenciaüggésébıl következıen a meneti jel különbözı rekvenciájú összetevıit különbözıképpen erısíti a ázistolás rekvenciaüggése miatt a meneti jel különbözı rekvenciájú összetevıi különbözı mértékő ázistolást szenvednek A torzításoknak két ajtáját különböztetjük meg: Lineáris torzítás Nemlineáris torzítás Lineáris torzítások Lineáris a torzítása az erısítınek ha a különbözı rekvenciájú jeleket nem egyormán erısíti vagy megváltoztatja a jelösszetevık egymáshoz viszonyított ázishelyzetét. Ha a jel különbözı rekvenciájú összetevıit az erısítı nem egyormán erısíti akkor rekvenciatorzításról szélünk. A rekvenciatorzítás nagyságát az erısítı amplitúdó karakterisztikájával jellemezhetjük. Az amplitúdó karakterisztikában megadhatjuk hogy a vizsgált rekvenciatartományban ( a - ) mekkora az erısítés legnagyobb eltérése a közepes rekvencián k mért értéktıl. A torzítások egy másik ajtája a ázistorzítás amely a ázistolás rekvenciaüggését jelenti. A ázistorzítás esetén a jelösszetevık egymáshoz viszonyított ázishelyzete megváltozik. Az erısítık ázistorzításának értékét a áziskarakterisztika jellemzi. z megmutatja hogy a vizsgált rekvenciatartományban ( a - ) mekkora az erısítés szögének ϕ a legnagyobb eltérése az ideális áziskarakterisztikától. Az elızıekn tárgyalt lineáris torzításokat a rekvenciaüggı lineáris elemek (L és -tagok) gerjesztik. miatt a lineáris torzítások nagysága úgy csökkenthetık ha közvetlen csatolást alkalmazunk az erısítıokozatok között és elhagyjuk az emitterkondenzátorokat. A szükséges csatoló- és emitterkondenzátorok értékét kívánt nagyságúra kell választani. rısítı amplitúdó karakterisztikája rısítı ázis karakterisztikája Nem lineáris torzítások Nemlineáris a torzításról szélünk ha az erısítı a különbözı amplitúdójú jeleket nem egyormán erısíti. A nemlineáris torzítás eredménye hogy az erısítı olyan jelösszetevıket hoz létre a menetén amelyek nincsenek jelen a meneti jeln. A torzított jel tehát az alaphullámokon kívül elharmonikusukat is tartalmaz. 7

8 4.B 4.B A nemlineáris torzítások két típusát különböztetjük meg: Harmonikus torzítások; az erısítı által termelt jelösszetevık rekvenciája a meneti jelösszetevık egész számú többszörösei. Modulációs torzítások a termelt jelösszetevık rekvenciája a meneti jelösszetevık rekvenciájának összege és különbsége. A harmonikus torzítás mértéke a k h harmonikus torzítási tényezıvel ejezhetı : k h a elharmonikusok eektív értéke a teljes jel eektív értéke ahol u az alapharmonikus u u + u + u 3 + u u 3 n u n u kétszeres rekvenciájú összetevı (.harmonikus) u n n-szeres rekvenciájú összetevı (n.harmonikus). A torzítás kényelmesebn mérhetı a következı meghatározás alapján: k h a elharmonikusok eektív értéke az alapharmonikus eektív értéke 3 u + u u A nemlineáris torzításokat az erısítı nemlineáris elemei okozzák (pl. diódák tranzisztorok). A s jelő erısítıokozatok nemlineáris torzítása általában % alatti míg nagy jelő erısítık 0%-os torzítást is létrehozhatnak. A hangrekvenciás erısítık modulációs torzítása kellemetlen hangképet eredményez és % eletti értéke erısen érzékelhetı. A harmonikus torzítás az emri ül számára kevés kellemetlen de 3 % körüli értéke már érzékelhetı. A nemlineáris torzítások csökkenthetık a nemlineáris elemek karakterisztikáinak minél lineárisabb szakaszán történı mőködtetéssel. A torzítások igen hatásosan csökkenthetık negatív visszacsatolás alkalmazásával. u n A harmonikus torzítás során termelt meneti összetevık 8

Erősítő áramkörök, jellemzőik II.

Erősítő áramkörök, jellemzőik II. Dr Nemes Józse rősítő áramkörök, jellemzőik követelménymodl megnevezése: lektronikai áramkörök tervezése, dokmentálása követelménymodl száma: 097-06 tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-040-50

Részletesebben

19.B 19.B. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges:

19.B 19.B. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges: 9.B Alapáramkörök alkalmazásai Oszcillátorok Ismertesse a szinuszos rezgések elıállítására szolgáló módszereket! Értelmezze az oszcillátoroknál alkalmazott pozitív visszacsatolást! Ismertesse a berezgés

Részletesebben

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők 7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam Elektronika alapjai Témakörök 11. évfolyam Négypólusok Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Admittancia

Részletesebben

Elektronika 11. évfolyam

Elektronika 11. évfolyam Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.

Részletesebben

13.B 13.B. 13.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások

13.B 13.B. 13.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások 3.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások Ismertesse a többfokozatú erısítık csatolási lehetıségeit, a csatolások gyakorlati vonatkozásait és azok alkalmazási korlátait! Rajzolja

Részletesebben

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ. 5.A 5.A 5.A Szinszos mennyiségek ezgıköök Ételmezze a ezgıköök ogalmát! ajzolja el a soos és a páhzamos ezgıköök ezonanciagöbéit! Deiniálja a ezgıköök hatáekvenciáit, a ezonanciaekvenciát, és a jósági

Részletesebben

Adatok: R B1 = 100 kω R B2 = 47 kω. R 2 = 33 kω. R E = 1,5 kω. R t = 3 kω. h 22E = 50 MΩ -1

Adatok: R B1 = 100 kω R B2 = 47 kω. R 2 = 33 kω. R E = 1,5 kω. R t = 3 kω. h 22E = 50 MΩ -1 1. feladat R B1 = 100 kω R B2 = 47 kω R C = 3 kω R E = 1,5 kω R t = 4 kω A tranzisztor paraméterei: h 21E = 180 h 22E = 30 MΩ -1 a) Számítsa ki a tranzisztor kollektor áramát, ha U CE = 6,5V, a tápfeszültség

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK)

ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK) Félévi követelmények és beadandó feladatok ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK) tárgyból a Villamosmérnöki szak levelező tagozat hallgatói számára Óbuda Budapest, 2005/2006. Az ELEKTRONIKA I. tárgy témaköre: Az

Részletesebben

Elektronika 1. 4. Előadás

Elektronika 1. 4. Előadás Elektronika 1 4. Előadás Bipoláris tranzisztorok felépítése és karakterisztikái, alapkapcsolások, munkapont-beállítás Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch.

Részletesebben

Jelkondicionálás. Elvezetés. a bioelektromos jelek kis amplitúdójúak. extracelluláris spike: néhányszor 10 uv. EEG hajas fejbőrről: max 50 uv

Jelkondicionálás. Elvezetés. a bioelektromos jelek kis amplitúdójúak. extracelluláris spike: néhányszor 10 uv. EEG hajas fejbőrről: max 50 uv Jelkondicionálás Elvezetés 2/12 a bioelektromos jelek kis amplitúdójúak extracelluláris spike: néhányszor 10 uv EEG hajas fejbőrről: max 50 uv EKG: 1 mv membránpotenciál: max. 100 mv az amplitúdó növelésére,

Részletesebben

25.B 25.B. 25.B Impulzustechnikai alapáramkörök Impulzusok elıállítása

25.B 25.B. 25.B Impulzustechnikai alapáramkörök Impulzusok elıállítása 5.B Impulzustechnikai alapáramkörök Impulzusok elıállítása Értelmezze a félvezetı elemek és a mőveleti erısítı kapcsoló üzemmódját, a stabil- és a kvázistabil állapotot! Magyarázza el a tranzisztoros vagy

Részletesebben

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

21.B 21.B. Szinteltoló Erısítı Szinteltoló. A mőveleti erısítı tömbvázlata

21.B 21.B. Szinteltoló Erısítı Szinteltoló. A mőveleti erısítı tömbvázlata 2.B lapáramkörök alkalmazásai Mőeleti erısítık Mutassa a mőeleti erısítık felépítését, jellemzıit és jelképi jelöléseit! smertesse a mőeleti erısítık tömbázlatos felépítését! smertesse a differenciálerısítık,

Részletesebben

Attól függően, hogy a tranzisztor munkapontját melyik karakterisztika szakaszon helyezzük el, működése kétféle lehet: lineáris és nemlineáris.

Attól függően, hogy a tranzisztor munkapontját melyik karakterisztika szakaszon helyezzük el, működése kétféle lehet: lineáris és nemlineáris. Alapkapcsolások (Attól függően, hogy a tranzisztor három csatlakozási pontja közül melyiket csatlakoztatjuk állandó potenciálú pólusra, megkülönböztetünk): földelt emitteres földelt bázisú földelt kollektoros

Részletesebben

10.B Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás

10.B Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás 0.B ranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás Definiálja a lineáris és a nemlineáris mőködést, a sztatikus és a dinamikus üzemmódot! Értelmezze a munkapont, a munkaegyenes fogalmát és szerepét! Mutassa

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

Elektronika I. Gyakorló feladatok

Elektronika I. Gyakorló feladatok Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó

Részletesebben

Műveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő

Műveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektronikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1. Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS

Részletesebben

A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések

A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések Kivezérelhetőség és teljesítményfokozatok: A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések 1. Ismertesse a B osztályú teljesítményfokozat tulajdonságait (P fmax, P Tmax, P Dmax(1 tr), η Tmax )! (szinuszos

Részletesebben

ANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I

ANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I ANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Lovassy Rita lovassy.rita@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 2. ELŐADÁS 2010/2011 tanév 2. félév 1 Aktív szűrőkapcsolások A

Részletesebben

4.A 4.A. 4.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Ohm és Kirchhoff törvények

4.A 4.A. 4.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Ohm és Kirchhoff törvények 4.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Ohm és Kirchhoff törvények Mutassa be az egyszerő áramkör felépítését és jellemzıit! Értelmezze a t, mint töltésszétválasztót és a fogyasztót, mint töltés kiegyenlítıt!

Részletesebben

Elektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika

Elektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika Elektromechanika 6. mérés Teljesítményelektronika 1. Rajzolja fel az ideális és a valódi dióda feszültségáram jelleggörbéjét! Valódi dióda karakterisztikája: Ideális dióda karakterisztikája (3-as jelű

Részletesebben

A BIPOLÁRIS TRANZISZTOR.

A BIPOLÁRIS TRANZISZTOR. A BIPOLÁRIS TRANZISZTOR. A bipoláris tranzisztor kialakításához a félvezetı kristályt három rétegben n-p-n vagy p-n-p típusúra adalékolják. Az egyes rétegek elnevezése emitter (E), bázis (B), kollektor

Részletesebben

UNIPOLÁRIS TRANZISZTOR

UNIPOLÁRIS TRANZISZTOR UNIPOLÁRIS TRANZISZTOR Az unipoláris tranzisztorok térvezérléső tranzisztorok (Field Effect Transistor). Az ilyen tranzisztorok kimeneti áramának nagyságát a bemeneti feszültséggel létrehozott villamos

Részletesebben

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

I. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány

I. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány A DIÓDA. A dióda áramiránytól függı ellenállású alkatrész. Az egykristály félvezetı diódákban a p-n átmenet tulajdonságait használják ki. A p-n átmenet úgy viselkedik, mint egy áramszelep, az áramot az

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium

Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium 4.. Két- és háromállású szabályozók. A két- és háromállású szabályozók nem-olytonos kimenettel

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006

Részletesebben

Az N csatornás kiürítéses MOSFET jelleggörbéi.

Az N csatornás kiürítéses MOSFET jelleggörbéi. SZIGETELT VEZÉRLİELEKTRÓDÁS TÉRVEZÉRLÉSŐ TRANZISZTOR (MOSFET) A MOSFET-nek (Metal Oxide Semiconductor, fém-oxid-félvezetı) két alaptípusa a kiürítéses és a növekményes MOSFET. Mindkét típusból készítenek

Részletesebben

Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2

Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2 Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Az emitterkövető kapcsolás. Az A osztályú üzemmód. A komplementer emitterkövető. A B osztályú üzemmód. AB osztályú erősítő. D osztályú erősítő. 2012.04.18. Dr.

Részletesebben

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni? 1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Diszkrét aktív alkatrészek és egyszerû alkalmazásaik. Elmélet A diszkrét aktív elektronikai alkatrészek (dióda, különbözõ tranzisztorok, tirisztor) elméleti

Részletesebben

A soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra

A soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra A soros RC-kör Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros RC-körben egyértelművé vált, hogy a kondenzátoron a késik az áramhoz képest. Váltakozóáramú körökben ez a késés, pontosan 90 fok. Ezt figyelhetjük

Részletesebben

a hurokerősítés. Ez azt jelenti, hogy a visszacsatolt erősítő a A 1 érték elérésekor bemeneti jel nélkül is szolgáltat kimeneti jelet, mivel A

a hurokerősítés. Ez azt jelenti, hogy a visszacsatolt erősítő a A 1 érték elérésekor bemeneti jel nélkül is szolgáltat kimeneti jelet, mivel A 8. Oszcillátorok Az oszcillátorok, vagy rezgéskeltők olyan elektroniks áramkörök, amelyek egyenáramú tápenergiát elhasználva csillapítatlan periodiks elektromos eszültséget vagy áramot állítanak elő. Az

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása

Részletesebben

Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2

Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:

Részletesebben

1.9. A forgácsoló szerszámok éltartama

1.9. A forgácsoló szerszámok éltartama 1. oldal, összesen: 8 1.9. A forgácsoló szerszámok éltartama A forgácsoló szerszámok eredeti szabályos mértani alakjukat bizonyos ideig tartó forgácsolás után elvesztik. Ilyenkor a szerszámokat újra kell

Részletesebben

A negatív visszacsatolások osztályozása

A negatív visszacsatolások osztályozása negatí isszacsatolások osztályozása meneti jel és a isszacsatolt jel más-más elektródára kerül: soros isszacsatolás (SV) gyanazon elektródára kerül: párhzamos isszacsatolás (PV) isszacsatoló jel a terhelésen

Részletesebben

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó

Részletesebben

1.A tétel. Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás

1.A tétel. Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás 1.A tétel Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás Definiálja a feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetőképesség fogalmát, jellemzőit! Ismertesse a feszültség, az áram,

Részletesebben

Hármas tápegység Matrix MPS-3005L-3

Hármas tápegység Matrix MPS-3005L-3 Hármas tápegység Matrix MPS-3005L-3 Általános leírás Az MPS-3005L-3 tápegység egy fix 5V-os, 3A-rel terhelhető és két 0V-30V-között változtatható,legfeljebb 5A-rel terhelhető kimenettel rendelkezik. A

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK zonosító ÉRETTSÉGI VIZSG 2016. május 18. ELEKTRONIKI LPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG 2016. május 18. 8:00 z írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE1302

Elektronika 2. TFBE1302 Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését

Részletesebben

Áramtükrök. A legegyszerűbb két tranzisztoros áramtükör:

Áramtükrök. A legegyszerűbb két tranzisztoros áramtükör: Áramtükrök Az áramtükör egy olyan alapvető építő elem az analóg elektronikában, amelynek ismerete elengedhetetlen. Az áramtükrök olyan áramkörök, amik az áramok irányát változtatják meg, de a be- ill.

Részletesebben

Teljesítmény-erősítők. Elektronika 2.

Teljesítmény-erősítők. Elektronika 2. Teljesítmény-erősítők Elektronika 2. Az erősítés elve Erősítés: vezérelt energia-átalakítás Vezérlő teljesítmény: Fogyasztó teljesítmény-igénye: Tápforrásból felvett teljesítmény: Disszipálódott teljesítmény:

Részletesebben

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája. 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Versenyző kódja: 7 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.

Versenyző kódja: 7 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. 54 523 02-2017 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet : Számolási,

Részletesebben

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Elektromechanikai rendszerek szimulációja Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG

Részletesebben

Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2

Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2 Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2 1.a. I1 I2 jelforrás U1 erősítő U2 terhelés 1. ábra Az 1-es ábrán látható erősítő bemeneti jele egy U1= 1V amplitúdójú f=1khz frekvenciájú szinuszos jel. Ennek megfelelően

Részletesebben

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Feszültségérzékelők a méréstechnikában 5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, :47 Elektronika - Műveleti erősítők

Gingl Zoltán, Szeged, :47 Elektronika - Műveleti erősítők Gingl Zoltán, Szeged, 06. 06.. 3. 7:47 Elektronika - Műveleti erősítők 06.. 3. 7:47 Elektronika - Műveleti erősítők Passzív elemek nem lehet erősíteni, csi jeleket kezelni erősen korlátozott műveletek

Részletesebben

PN átmenet kivitele. (B, Al, Ga, In) (P, As, Sb) A=anód, K=katód

PN átmenet kivitele. (B, Al, Ga, In) (P, As, Sb) A=anód, K=katód PN átmenet kivitele A pn átmenet: Olyan egykristályos félvezető tartomány, amelyben egymással érintkezik egy p és egy n típusú övezet. Egy pn átmenetből álló eszköz a dióda. (B, Al, Ga, n) (P, As, Sb)

Részletesebben

u ki ) = 2 x 100 k = 1,96 k (g 22 = 0 esetén: 2 k)

u ki ) = 2 x 100 k = 1,96 k (g 22 = 0 esetén: 2 k) lektronika 2 (MVIMIA027 Számpélda a földelt emitteres erősítőre: Adott kapcsolás: =0 µ = k 4,7k U t+ = 0V 2 k 2 = 0µ u u =3 k =00µ U t- =-0V Számított tranzisztor-paraméterek: ezzel: és u ki t =0k Tranzisztoradatok:

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila 2007 március 27

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila 2007 március 27 Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba Tihanyi Attila 2007 március 27 Ellenállások R = U I Fajlagos ellenállás alapján hosszú vezeték Nagy az induktivitása Bifiláris Trükkös tekercselés Nagy mechanikai

Részletesebben

Bipoláris tranzisztoros erősítő kapcsolások vizsgálata

Bipoláris tranzisztoros erősítő kapcsolások vizsgálata Mérési jegyzõkönyv A mérés megnevezése: Mérések Microcap Programmal Mérõcsoport: L4 Mérés helye: 14 Mérés dátuma: 2010.02.17 Mérést végezte: Varsányi Péter A Méréshez felhasznált eszközök és berendezések:

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

Versenyző kódja: 31 15/2008. (VIII. 13) SZMM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny

Versenyző kódja: 31 15/2008. (VIII. 13) SZMM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny 54 523 01 0000 00 00-2014 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 01 0000 00 00 SZVK rendelet száma: 15/2008 (VIII. 13.) SZMM

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. Felhasznált eszközök. Mérési feladatok

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. Felhasznált eszközök. Mérési feladatok MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés tárgya: Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata (5. mérés) A mérés időpontja: 2004. 03. 08 de A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik: Belso Zoltan KARL48

Részletesebben

Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő.

Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő. 3.8. Szinuszos jelek előállítása 3.8.1. Oszcillátorok Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő. Az oszcillátor elvi elépítését (tömbvázlatát)

Részletesebben

ikerfém kapcsoló Eloadás Iváncsy Tamás termisztor â Közvetett védelem: áramvédelem

ikerfém kapcsoló Eloadás Iváncsy Tamás termisztor â Közvetett védelem: áramvédelem â Közvetlen motorvédelem: hovédelem ikerfém kapcsoló kis teljesítményen: közvetlenül kapcsolja a motort nagy teljesítményen: kivezetéssel muködteti a 3 fázisú kapcsolót Iváncsy Tamás termisztor â Közvetett

Részletesebben

Elektrotechnika- Villamosságtan

Elektrotechnika- Villamosságtan Elektrotechnika- Villamosságtan 1.Előadás Egyenáramú hálózatok 1 Magyar Attila Tömördi Katalin Villamos hálózat: villamos áramköri elemek tetszőleges kapcsolása. Reguláris hálózat: ha helyesen felírt hálózati

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Erősáramú elektrotechnikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 522 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

9. Az 1. ábrán látható feszültségosztó esetén AU = 0,08 és R1 = 4 kω. Számoljuk ki R2 értékét.

9. Az 1. ábrán látható feszültségosztó esetén AU = 0,08 és R1 = 4 kω. Számoljuk ki R2 értékét. Erősítő 1. Egy feszültségosztót R1 kω és R kω ellenállásokból állítunk össze. a) Mekkora az R1 ellenállásról elvezetett menő feszültség, ha a jövő feszültség 30 V? b) Mekkora a feszültségerősítés? c) Mekkora

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás A tranzisztor felfedezése A tranzisztor kifejlesztését a Lucent Technologies kutatóintézetében, a Bell Laboratóriumban végezték el. A laboratóriumban három

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint)

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint) Wien-hidas oszcillátor mérése () A Wien-hidas oszcillátor az egyik leggyakrabban alkalmazott szinuszos rezgéskeltő áramkör, melyet egyszerűen kivitelezhető hangolhatóságának, kedvező amplitúdó- és frekvenciastabilitásának

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

A tanulók tudják alkalmazni és értsék az alapvetı elektrotechnikai fogalmakat összefüggéseket egyenáramú körökben Tartalom

A tanulók tudják alkalmazni és értsék az alapvetı elektrotechnikai fogalmakat összefüggéseket egyenáramú körökben Tartalom Szakközépiskola CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a(z) Erısáramú elektrotechnikus/erısáramú elektrotechnikus szakma gyakorlása

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KLTRÁLIS

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú 1. laboratóriumi gyakorlat Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú kismintán 1 Elvi alapok Távvezetékek villamos számításához, üzemi viszonyainak vizsgálatához a következő

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2006. október 2006. 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE5302

Elektronika 2. TFBE5302 Elektronika 2. TFBE5302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

Fizika Vetélkedő 8 oszt. 2013

Fizika Vetélkedő 8 oszt. 2013 Fizika Vetélkedő 8 oszt. 2013 Osztályz«grade» Tárgy:«subject» at: Dátum:«date» 1 Hány proton elektromos töltése egyenlő nagyságú 6 elektron töltésével 2 Melyik állítás fogadható el az alábbiak közül? A

Részletesebben

ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA

ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA 54 523 02-2017 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

Részletesebben

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK A leggyakrabban használt félvezető anyagok a germánium (Ge), és a szilícium (Si). Félvezető tulajdonsággal rendelkező elemek: szén (C),

Részletesebben

III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján?

III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján? III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján? 2.) Mi a tiltott sáv fogalma? 3.) Hogyan befolyásolja a tiltott sáv szélessége az anyagok

Részletesebben

Elektronikai alapgyakorlatok

Elektronikai alapgyakorlatok Elektronikai alapgyakorlatok Mőszerismertetés Bevezetés a szinuszos váltakozó feszültség témakörébe Alkalmazott mőszerek Stabilizált ikertápegység Digitális multiméter Kétsugaras oszcilloszkóp Hanggenerátor

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény

Részletesebben

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság 2. Minta feladatsor

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság 2. Minta feladatsor 1. Fizikai mennyiségek Jele: (1), (2), (3) R, (4) t, (5) Mértékegysége: (1), (2), (3) Ohm, (4) s, (5) V 3:06 Normál Számítása: (1) /, (2) *R, (3) *t, (4) /t, (5) / Jele Mértékegysége Számítása dő Töltés

Részletesebben

Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata

Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata 5. mérés Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata Bevezetés Az analóg elektronika, ezen belül is a tranzisztoros alapkapcsolások egy tipikus példáját jelentik azon villamosmérnöki ismereteknek,

Részletesebben