C 1 T. U ki R t R 2 U g R E
|
|
- Amanda Ráczné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 4.B 4.B 4.B Tranzisztoros alapáramkörök Frekvenciaüggés ok és torzítások Frekvenciaüggés Alsó határrekvencia A közös emitteres erısítı alapkapcsolásban (srekvenciás tartományban) a csatolókondenzátorok és az emitterkondenzátor okoz rekvenciaüggést és ázistolást. A csatolókondenzátorok hatásának vizsgálata a srekvenciás helyettesítıkép alapján történik. +U t R R Ki Be T R g U R t R U g R A közös emitteres erısítı kapcsolási rajza B i B β i B R g r r U R R R U R t U g R A közös emitteres erısítı srekvenciás helyettesítıképe Az erısítı meneti körén a csatolókondenzátor az R és az R g soros R tagot alkot. A meneti körn a az R és az R t is soros R tag. - így a meneti kör határrekvenciája: π c ( R R - a meneti kör határrekvenciája: π c ( R g R t ) ).) Mindkét határrekvencián külön-külön az átvitel 3dB-lel csökken.) A határrekvenciák alatt mindkét R-tag 0dB/dek értékkel változtatja az erısítı erısítését 3.) Az R-tagok egyenként os ázistolást okoznak a határrekvenciájukon az erısítı eredeti ázistolásához képest 4.) A határrekvenciák környezetén a ázistolás változása 45 0 /dekád a változás R-tagonként max
2 4.B 4.B élda egy olyan erısítıre ahol az alsó határrekvenciát a meneti kör határozza meg: +0dB/dek a ϕ Au /dek /dek A csatolókondenzátorok hatása Az emitterkondenzátor az emitterellenállásal párhuzamos R-tagot alkot. A rekvencia csökkenésével a kapacitív reaktancia egyre nı egészen s rekvenciákon olyan nagy értékővé válik hogy szakadásnak tenthetı az R ellenállás mellett. Ilyenkor tehát az R nincs rövidre zárva váltakozó áramú szempontból. Az a rekvencia amely alatt ez igaz az emitter köri rekvencia amelynek értéke: π R Az emitterköri határrekvencia alatt az erısítı egy soros negatív áram-visszacsatolással rendelkezı kapcsolás amelynek erısítése: Au h + h R R t Auv Auv h ( ). R h + + h R Az elett az erısítés 0dB/dekád értékkel növekszik addig amíg eléri közepes rekvenciákon érvényes értéket. +0dB/dek v h ϕ Au Az emitterkondenzátor miatti rekvenciaüggés Az ehhez tartozó rekvencia az h törésponti rekvencia amelynek értéke az ábra alapján:
3 4.B 4.B h A A U UV A párhuzamos R -tag miatt a ázistolás az h rekvencián -45 O csökkentve a rekvenciát 45 /dekáddal csökken maximum 90 -os ázistolást okozva. Az rekvencia környezetén a ázistolás változása ellentétes irányú. A közös emitteres erısítı erısítésének srekvenciás változását a csatolókondenzátorok és az emitterkondenzátor együttesen határozzák meg. A három határrekvencia közül a legnagyobb az erısítı a alsó határrekvenciája. +0dB/dek +60dB/dek h a ϕ Au A csatolókondenzátorok és az emitterkondenzátor hatása Nagyrekvenciás tartományban a tranzisztorok elektródái között meglévı kapacitások reaktanciája egyre csökken ezért a tranzisztort vezérlı meneti váltakozó áram és meneti áram egy része ezeken olyik el. Az elektródakapacitásokon kívül olyásolják az erısítı mőködését az áramkörök megépítésekor jellemzı szerelési- és szórt kapacitások valamint a terhelıellenállás mellett jellemzı esetleges kapacitás (pl. a következı okozat meneti kapacitása). zek együttes hatását a továbbiakban egy a meneten jelentkezı t terhelıkapacitással vesszük igyelem. Az elektróda és a terhelıkapacitás jelenléte miatt változnak a tranzisztorral elépített erısítık jellemzıi. Az a rekvencia amely elett ezek a változások már számottevıek az erısítı elsı határrekvenciája. Felsı határrekvencia Bipoláris tranzisztorral elépített közösemitteres kapcsolás nagy rekvenciás helyettesítıképének elhasználásával meghatározható a kapcsolás elsı határrekvenciája. B i B β i B R g SZ M B SZ U R r U g R r R R t U A közös emitteres kapcsolás nagyrekvenciás helyettesítıképe A meneti körn a B és M Miller-kapacitásból számítható meneti kapacitással párhuzamosan kapcsolódnak az R g R R és h ellenállások ezért a meneti kör határrekvenciája: ahol és π ( R R ) B M g + + SZ 3
4 4.B 4.B M ( A ) U B R R R h e SZ a meneti szerelési és szórtkapacitás. A meneti kör határrekvenciája: ahol és π ( + ) ( R R ) B + R R h e SZ t t SZ a meneti szerelési és szórtkapacitás. Mindkét határrekvencia elett az erısítés külön-külön 0dB/dekáddal csökken. A ázistolás mindkét határrekvencián külön-külön az eredetihez képest -45 okkal változik a környezetén 45 /dekáddal csökken max. 90 -kal. Az erısítı elsı határrekvenciája a - és meneti határrekvencia közül a sebb. -0dB/dek -40dB/dek ϕ Au Közös emitteres kapcsolás nagyrenkvenciás átvitele és ázistolása Sávszélesség A s- és nagyrekvenciás tartományban jelentkezı rekvenciaüggést együttesen igyelem véve meghatározható az a rekvenciatartomány amelyen lül az erısítés értéke rekvenciaüggetlen. zt a rekvenciatartományt az erısítı sávszélességének (B) nevezzük. A sávszélességet az erısítı alsó és elsı határrekvenciája jelöli. B - a Az erısítıvel szemn támasztott gyakorlati igények általában meghatározott erısítésjellemzıket és sávszélességet írnak elı. Érdemes tehát megvizsgálni hogyan lehet a sávszélességet (a lehetıségek határain lül) meghatározott értékre állítani. Amennyin az erısítı eredeti B-jének csökkentése a cél akkor ez szőrıáramkörök alkalmazásával megoldható. Ha az erısítı B-jét növelni kell akkor a következı módszerek közül lehet választani a eladatnak legjobban megelelıt: az erısítı rekvenciaüggését olyásoló elemeinek helyes megválasztásával korlátozott mértékn ugyan de növelhetı a B a közös emitteres erısítıt közös kollektoros okozattal illesztve a generátorhoz ill. a terheléshez szintén növelheti a B soros negatív visszacsatolást alkalmazva csökken ugyan az erısítés de hatékonyan növelhetı a B külön-külön változtatható kedvezı irányba az alsó és elsı határrekvencia az erısítı kompenzálásával 4
5 4.B 4.B Az erısítı elemeinek helyes megválasztása a határrekvenciákat meghatározó összeüggések elemzésével lehetséges. zek alapján az a -t az emitter- és csatolókondenzátorok növelésével lehet csökkenteni. A növelése a tranzisztorok kapacitásainak csökkenését kívánja ami nagy rekvenciás tranzisztorok alkalmazásával oldható meg. A visszacsatolás sebb erısítés mellett jelentısen növeli a B-t. A növekedés mértéke egyszerően állítható a visszacsatolás mértékével. A B növekedésének az szab határt hogy a határrekvenciák eltolódásával változik az erısítı ázistolása is így elıordulhat hogy eléri a pozitív visszacsatoláshoz szükséges mértéket. z közös emitteres erısítınél 360 (vagy 0 ) ázistolásnál következik. Akkor járunk el helyesen a visszacsatolás mértékének megválasztásánál ha a gerjedési rekvenciától távolmaradunk: ázistartalékkal méretezzük a visszacsatolást. Így meghatározható a állítható minimális visszacsatolt erısítés és a hozzátartozó határrekvencia maximális értéke. +0dB/dek -0dB/dek -40dB/dek +60dB/dek Au h a k B A közös emitteres erısítı teljes átvitele ázistolása és sávdzélessége Zajok és torzítások rısítıkn keletkezı orrásai A jel a eszültség vagy az áram meghatározott idıüggvény szerinti változása. Ha a jel nem tartalmaz a elhasználó számára hasznos inormációt akkor zavaró jelnek röviden nak nevezzük. A zavaró jelek egy részének idıüggvénye periodikusan ismétlıdı másik részének idıli leolyása sztochasztikus. Az erısítıkn keletkezı eredı eszültség idıüggvénye szabálytalan. Zajeszültség idıüggvénye rısítıkn keletkezı ok típusai Az elsı csoport jelenségei azért lépnek el mert az elektronikus áramkörök a környezet olyása alatt állnak. zért a mechanikai erık szórt elektromágneses terek stb. hatása ugyanúgy jelentkezik mint valamely hasznos jel. Mivel az elektronikus rendezések megelelı intézkedéssel (pl. elektromágneses árnyékolással) megvédhetık a külsı olyásokkal szemn ezek a orrások elvileg küszöbölhetık. A második csoportba olyan zavaró jelenségek tartoznak amelyek elvileg nem tüntethetık el. zek alapja a 5
6 4.B 4.B termodinamika harmadik ıtétele amely szerint minden rendszer energiája egyensúlyi állapotban is ingadozásokat mutat a makroszkopikus törvénye által megszabott közepes érték körül. A termodinamikailag jelentkezı elektromos energia az áram vagy a eszültség értékének az ingadozását jelenti ez a töltéshordozók (elektronok) rendezetlen mozgásának az eredménye. zek a zavaró jelek minden ohmos ellenállásban illetve ohmos veszteségő passzív elemn és az aktív élvezetı elemekn is ellépnek. A rendezetlen elektronmozgásból eredı ok több típusát különböztetjük meg: termikus sörét villódzási vagy licker. A termikus A termikus a töltéshordozók rendezetlen hımozgásának a következménye. z a rendezetlen mozgás létrehozza a k T B teljesítményt. k: Boltzmann állandó. Ha egy R lsı ellenállású generátor illesztett állapotban teljesítményt ad le a generátor orrásárama I 4 G a generátor orráseszültsége pedig U 4 R. Az összeüggéseket B sávszélességn alkalmazva egy R ellenállású termikus generátor esetén: az átlagos termikus eszültség U 4 R 4 k T B R az átlagos termikus áram I 4 G 4 k T B G A B rekvenciasáv szélességet az elektronikában a elhasznált rendezések vagy áramkörök sávszélessége határozza meg. A termikus sebb nagyobb mértékn minden passzív és aktív áramköri elemn létrejön. Villódzási vagy licker- A villódzást vagy licker- az elektronikai alkatrészek nem tökéletes gyártástechnológiájának következménye. A mőködési rekvencia csökkenése növeli a nagyságát. A licker- minden aktív és passzív áramköri elemn ellép. Igen nagy értékő licker-jal rendelkeznek a MOSFT-ek. Sörét Sörétnak azt a jelenséget nevezzük amely élvezetı eszközökn kíséri az áramot. A töltéshordozók potenciálküszöbön (N-átmeneten) való áthaladása idézi elı. Nagysága ordítottan arányos a rekvenciával és az áram növekedése esetén növekszik. rısítık tényezıje gy erısítı meneti eszültsége az erısítı orrásainak együttes hatását ejezi és a helyettesítı képn elhelyezett generátorokkal adható meg: U U + U + + U "... n Az erısítı osságának jellemzésére a jel/ viszonyt és az F tényezıt adják meg. Meghatározás szerint a jel/ viszony a jelteljesítmény és a teljesítmény db-n ejezett hányadosával egyenlı: ( db) jel jel 0 lg taj A tényezıt a és menetre vonatkoztatott jel/ viszony hányadosa adja meg: F jel jel A p 6
7 4.B 4.B ahol A a teljesítményerısítés. jel p jel A tényezı ejezése db-n: ( ) F db 0 lg F A tényezı ideális esetn nulla a valóságban mindig F > 0. gy erısítı tényezıjét legnagyobb mértékn mindig az alkalmazott erısítıelem szabja meg. Többokozatú erısítık át elsısorban a meneti okozat tényezıje határozza meg mivel a többi okozat már elerısített jelet kap. zért az erısítık meneti okozatában s ú tranzisztorokat és a szempontjából optimális munkapont-állítást alkalmaznak. Torzítás ogalma Az erısítıktıl ideális esetn azt kívánjuk hogy ha meneti jelének valamelyik jellemzıje megváltozik akkor a meneti jel hasonló jellemzıje egyenes arányosság szerint kövesse. Amennyin valamelyik jellemzıre (amplitúdó F ázishelyzet) nem áll enn az arányosság akkor a meneti jel torzított lesz. A torzítást az erısítı hozza létre mert: az erısítın elhasznált tranzisztor jelleggörbéje nem lineáris az erısítés rekvenciaüggésébıl következıen a meneti jel különbözı rekvenciájú összetevıit különbözıképpen erısíti a ázistolás rekvenciaüggése miatt a meneti jel különbözı rekvenciájú összetevıi különbözı mértékő ázistolást szenvednek A torzításoknak két ajtáját különböztetjük meg: Lineáris torzítás Nemlineáris torzítás Lineáris torzítások Lineáris a torzítása az erısítınek ha a különbözı rekvenciájú jeleket nem egyormán erısíti vagy megváltoztatja a jelösszetevık egymáshoz viszonyított ázishelyzetét. Ha a jel különbözı rekvenciájú összetevıit az erısítı nem egyormán erısíti akkor rekvenciatorzításról szélünk. A rekvenciatorzítás nagyságát az erısítı amplitúdó karakterisztikájával jellemezhetjük. Az amplitúdó karakterisztikában megadhatjuk hogy a vizsgált rekvenciatartományban ( a - ) mekkora az erısítés legnagyobb eltérése a közepes rekvencián k mért értéktıl. A torzítások egy másik ajtája a ázistorzítás amely a ázistolás rekvenciaüggését jelenti. A ázistorzítás esetén a jelösszetevık egymáshoz viszonyított ázishelyzete megváltozik. Az erısítık ázistorzításának értékét a áziskarakterisztika jellemzi. z megmutatja hogy a vizsgált rekvenciatartományban ( a - ) mekkora az erısítés szögének ϕ a legnagyobb eltérése az ideális áziskarakterisztikától. Az elızıekn tárgyalt lineáris torzításokat a rekvenciaüggı lineáris elemek (L és -tagok) gerjesztik. miatt a lineáris torzítások nagysága úgy csökkenthetık ha közvetlen csatolást alkalmazunk az erısítıokozatok között és elhagyjuk az emitterkondenzátorokat. A szükséges csatoló- és emitterkondenzátorok értékét kívánt nagyságúra kell választani. rısítı amplitúdó karakterisztikája rısítı ázis karakterisztikája Nem lineáris torzítások Nemlineáris a torzításról szélünk ha az erısítı a különbözı amplitúdójú jeleket nem egyormán erısíti. A nemlineáris torzítás eredménye hogy az erısítı olyan jelösszetevıket hoz létre a menetén amelyek nincsenek jelen a meneti jeln. A torzított jel tehát az alaphullámokon kívül elharmonikusukat is tartalmaz. 7
8 4.B 4.B A nemlineáris torzítások két típusát különböztetjük meg: Harmonikus torzítások; az erısítı által termelt jelösszetevık rekvenciája a meneti jelösszetevık egész számú többszörösei. Modulációs torzítások a termelt jelösszetevık rekvenciája a meneti jelösszetevık rekvenciájának összege és különbsége. A harmonikus torzítás mértéke a k h harmonikus torzítási tényezıvel ejezhetı : k h a elharmonikusok eektív értéke a teljes jel eektív értéke ahol u az alapharmonikus u u + u + u 3 + u u 3 n u n u kétszeres rekvenciájú összetevı (.harmonikus) u n n-szeres rekvenciájú összetevı (n.harmonikus). A torzítás kényelmesebn mérhetı a következı meghatározás alapján: k h a elharmonikusok eektív értéke az alapharmonikus eektív értéke 3 u + u u A nemlineáris torzításokat az erısítı nemlineáris elemei okozzák (pl. diódák tranzisztorok). A s jelő erısítıokozatok nemlineáris torzítása általában % alatti míg nagy jelő erısítık 0%-os torzítást is létrehozhatnak. A hangrekvenciás erısítık modulációs torzítása kellemetlen hangképet eredményez és % eletti értéke erısen érzékelhetı. A harmonikus torzítás az emri ül számára kevés kellemetlen de 3 % körüli értéke már érzékelhetı. A nemlineáris torzítások csökkenthetık a nemlineáris elemek karakterisztikáinak minél lineárisabb szakaszán történı mőködtetéssel. A torzítások igen hatásosan csökkenthetık negatív visszacsatolás alkalmazásával. u n A harmonikus torzítás során termelt meneti összetevık 8
Erősítő áramkörök, jellemzőik II.
Dr Nemes Józse rősítő áramkörök, jellemzőik követelménymodl megnevezése: lektronikai áramkörök tervezése, dokmentálása követelménymodl száma: 097-06 tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-040-50
Részletesebben19.B 19.B. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges:
9.B Alapáramkörök alkalmazásai Oszcillátorok Ismertesse a szinuszos rezgések elıállítására szolgáló módszereket! Értelmezze az oszcillátoroknál alkalmazott pozitív visszacsatolást! Ismertesse a berezgés
Részletesebben12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok
12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-
RészletesebbenPasszív és aktív aluláteresztő szűrők
7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.
RészletesebbenElektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam
Elektronika alapjai Témakörök 11. évfolyam Négypólusok Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Admittancia
RészletesebbenElektronika 11. évfolyam
Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.
Részletesebben13.B 13.B. 13.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások
3.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások Ismertesse a többfokozatú erısítık csatolási lehetıségeit, a csatolások gyakorlati vonatkozásait és azok alkalmazási korlátait! Rajzolja
Részletesebben( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.
5.A 5.A 5.A Szinszos mennyiségek ezgıköök Ételmezze a ezgıköök ogalmát! ajzolja el a soos és a páhzamos ezgıköök ezonanciagöbéit! Deiniálja a ezgıköök hatáekvenciáit, a ezonanciaekvenciát, és a jósági
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, :25 Műszerelektronika - Műveleti erősítők 1
Gingl Zoltán, Szeged, 07. 07. 08. 9. 8:5 Műszerelektronika - Műveleti erősítők 07. 08. 9. 8:5 Műszerelektronika - Műveleti erősítők - + =( + - - ) Van tápeszültsége is: + t, - t Pozitív és negatív jelek
RészletesebbenAdatok: R B1 = 100 kω R B2 = 47 kω. R 2 = 33 kω. R E = 1,5 kω. R t = 3 kω. h 22E = 50 MΩ -1
1. feladat R B1 = 100 kω R B2 = 47 kω R C = 3 kω R E = 1,5 kω R t = 4 kω A tranzisztor paraméterei: h 21E = 180 h 22E = 30 MΩ -1 a) Számítsa ki a tranzisztor kollektor áramát, ha U CE = 6,5V, a tápfeszültség
RészletesebbenALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM
ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését
RészletesebbenELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK)
Félévi követelmények és beadandó feladatok ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK) tárgyból a Villamosmérnöki szak levelező tagozat hallgatói számára Óbuda Budapest, 2005/2006. Az ELEKTRONIKA I. tárgy témaköre: Az
Részletesebben1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak?
Ellenörző kérdések: 1. előadás 1/5 1. előadás 1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak? 2. Mit jelent a föld csomópont, egy áramkörben hány lehet belőle,
Részletesebben25.B 25.B. 25.B Impulzustechnikai alapáramkörök Impulzusok elıállítása
5.B Impulzustechnikai alapáramkörök Impulzusok elıállítása Értelmezze a félvezetı elemek és a mőveleti erısítı kapcsoló üzemmódját, a stabil- és a kvázistabil állapotot! Magyarázza el a tranzisztoros vagy
RészletesebbenElektronika II. laboratórium
2. Elméleti áttekintés: Elektronika II. laboratórium 2. mérés: Hangolt körös analóg áramkörök Összeállította: Mészáros András 207.09.9. Az integrált műveleti erősítő kedvezően használható el aktív RC áramkörök
Részletesebben1. ábra A visszacsatolt erősítők elvi rajza. Az 1. ábrán látható elvi rajz alapján a kövezkező összefüggések adódnak:
Az erősítő alapkapcsolások, de a láncbakapcsolt erősítők nem minden esetben teljesítik azokat az elvárásokat, melyeket velük szemben támasztanánk. Ilyen elvárások lehetnek a következők: nagy bemeneti ellenállás;
Részletesebben33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenJelkondicionálás. Elvezetés. a bioelektromos jelek kis amplitúdójúak. extracelluláris spike: néhányszor 10 uv. EEG hajas fejbőrről: max 50 uv
Jelkondicionálás Elvezetés 2/12 a bioelektromos jelek kis amplitúdójúak extracelluláris spike: néhányszor 10 uv EEG hajas fejbőrről: max 50 uv EKG: 1 mv membránpotenciál: max. 100 mv az amplitúdó növelésére,
RészletesebbenElektronika 1. 4. Előadás
Elektronika 1 4. Előadás Bipoláris tranzisztorok felépítése és karakterisztikái, alapkapcsolások, munkapont-beállítás Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch.
Részletesebben21.B 21.B. Szinteltoló Erısítı Szinteltoló. A mőveleti erısítı tömbvázlata
2.B lapáramkörök alkalmazásai Mőeleti erısítık Mutassa a mőeleti erısítık felépítését, jellemzıit és jelképi jelöléseit! smertesse a mőeleti erısítık tömbázlatos felépítését! smertesse a differenciálerısítık,
RészletesebbenVÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,
Részletesebben7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?
1. Jelöld H -val, ha hamis, I -vel ha igaz szerinted az állítás!...két elektromos töltés között fellépő erőhatás nagysága arányos a két töltés nagyságával....két elektromos töltés között fellépő erőhatás
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenAttól függően, hogy a tranzisztor munkapontját melyik karakterisztika szakaszon helyezzük el, működése kétféle lehet: lineáris és nemlineáris.
Alapkapcsolások (Attól függően, hogy a tranzisztor három csatlakozási pontja közül melyiket csatlakoztatjuk állandó potenciálú pólusra, megkülönböztetünk): földelt emitteres földelt bázisú földelt kollektoros
RészletesebbenElektronika I. Gyakorló feladatok
Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó
RészletesebbenMűveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő
Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok
Részletesebben1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés
Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.
Részletesebben10.B Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás
0.B ranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás Definiálja a lineáris és a nemlineáris mőködést, a sztatikus és a dinamikus üzemmódot! Értelmezze a munkapont, a munkaegyenes fogalmát és szerepét! Mutassa
RészletesebbenTételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.
Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektronikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók
RészletesebbenA 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések
Kivezérelhetőség és teljesítményfokozatok: A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések 1. Ismertesse a B osztályú teljesítményfokozat tulajdonságait (P fmax, P Tmax, P Dmax(1 tr), η Tmax )! (szinuszos
Részletesebben1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2
1. feladat = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V U 1 R 2 R 3 R t1 R t2 U 2 R 2 a. Számítsd ki az R t1 és R t2 ellenállásokon a feszültségeket! b. Mekkora legyen az U 2
RészletesebbenUNIPOLÁRIS TRANZISZTOR
UNIPOLÁRIS TRANZISZTOR Az unipoláris tranzisztorok térvezérléső tranzisztorok (Field Effect Transistor). Az ilyen tranzisztorok kimeneti áramának nagyságát a bemeneti feszültséggel létrehozott villamos
RészletesebbenSzámítási feladatok a 6. fejezethez
Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz
Részletesebben4.A 4.A. 4.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Ohm és Kirchhoff törvények
4.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Ohm és Kirchhoff törvények Mutassa be az egyszerő áramkör felépítését és jellemzıit! Értelmezze a t, mint töltésszétválasztót és a fogyasztót, mint töltés kiegyenlítıt!
RészletesebbenA BIPOLÁRIS TRANZISZTOR.
A BIPOLÁRIS TRANZISZTOR. A bipoláris tranzisztor kialakításához a félvezetı kristályt három rétegben n-p-n vagy p-n-p típusúra adalékolják. Az egyes rétegek elnevezése emitter (E), bázis (B), kollektor
RészletesebbenAUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
ATOMATKA ÉS ELEKTONKA SMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ A MNTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40. Egy A=,5 mm keresztmetszetű alumínium (ρ= 0,08 Ω mm /m)
RészletesebbenElektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika
Elektromechanika 6. mérés Teljesítményelektronika 1. Rajzolja fel az ideális és a valódi dióda feszültségáram jelleggörbéjét! Valódi dióda karakterisztikája: Ideális dióda karakterisztikája (3-as jelű
RészletesebbenMilyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?
1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen
RészletesebbenEGYFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM
VANYSEEŐ KÉPÉS 0 5 EGYFÁSÚ VÁTAKOÓ ÁAM ÖSSEÁÍTOTTA NAGY ÁSÓ MÉNÖKTANÁ - - Tartalomjegyzék Váltakozó áram fogalma és jellemzői...3 Szinuszos lefolyású váltakozó feszültség előállítása...3 A szinuszos lefolyású
Részletesebben2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás
2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás x(t) x[k]= =x(k T) Q x[k] ^ D/A x(t) ~ ampl. FOLYTONOS idı FOLYTONOS ANALÓG DISZKRÉT MINTAVÉTELEZETT DISZKRÉT KVANTÁLT DIGITÁLIS Jelek visszaállítása egyenköző mintáinak
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐORRÁS
RészletesebbenELKON S-304 autó villamossági mőszer áramköri leírása
ELKON S-304 autó villamossági mőszer áramköri leírása 7.1 Tápegység A mérımőszer tápegysége a T 105, T 106 tranzisztorokból, a D 111, 115 diódákból, a C 131, 132 kondenzátorokból és az R 145 ellenállásokból
RészletesebbenANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I
ANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Lovassy Rita lovassy.rita@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 2. ELŐADÁS 2010/2011 tanév 2. félév 1 Aktív szűrőkapcsolások A
RészletesebbenI. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány
A DIÓDA. A dióda áramiránytól függı ellenállású alkatrész. Az egykristály félvezetı diódákban a p-n átmenet tulajdonságait használják ki. A p-n átmenet úgy viselkedik, mint egy áramszelep, az áramot az
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális
RészletesebbenKét- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium
Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium 4.. Két- és háromállású szabályozók. A két- és háromállású szabályozók nem-olytonos kimenettel
Részletesebben1.9. A forgácsoló szerszámok éltartama
1. oldal, összesen: 8 1.9. A forgácsoló szerszámok éltartama A forgácsoló szerszámok eredeti szabályos mértani alakjukat bizonyos ideig tartó forgácsolás után elvesztik. Ilyenkor a szerszámokat újra kell
RészletesebbenTeljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2
Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Az emitterkövető kapcsolás. Az A osztályú üzemmód. A komplementer emitterkövető. A B osztályú üzemmód. AB osztályú erősítő. D osztályú erősítő. 2012.04.18. Dr.
Részletesebben4. /ÁK Adja meg a villamos áramkör passzív építő elemeit!
Áramkörök 1. /ÁK Adja meg a mértékegységek lehetséges prefixumait (20db)! 2. /ÁK Értelmezze az ideális feszültség generátor fogalmát! 3. /ÁK Mit ért valóságos feszültség generátor alatt? 4. /ÁK Adja meg
RészletesebbenO S Z C I L L Á T O R O K
ELEKTRONIKAI TECHNIKUS KÉPZÉS 0 3 O S Z C I L L Á T O R O K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - - Tartalomjegyzék Oszcillátorok...3 Negatív ellenállású kétpólussal működő oszcillátorok...3 Pozitív
RészletesebbenOrvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?
Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.
Részletesebben2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség
2.lőadás (207.09.2.) Munkapont és kivezérelhetőség A tranzisztorokat (BJT) lineáris áramkörbe ágyazva "működtetjük" és a továbbiakban mindig követelmény, hogy a tranzisztor normál aktív tartományban működjön
RészletesebbenAz N csatornás kiürítéses MOSFET jelleggörbéi.
SZIGETELT VEZÉRLİELEKTRÓDÁS TÉRVEZÉRLÉSŐ TRANZISZTOR (MOSFET) A MOSFET-nek (Metal Oxide Semiconductor, fém-oxid-félvezetı) két alaptípusa a kiürítéses és a növekményes MOSFET. Mindkét típusból készítenek
RészletesebbenVILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Villamosipar és elektronika ismeretek középszint 7 ÉRETTSÉGI VIZSG 07. október 0. VILLMOSIPR ÉS ELEKTRONIK ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ EMERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUM
Részletesebbena) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása
Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2016 Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely XI. Osztály 1. Adott egy alap áramköri elemen a feszültség u=220sin(314t-30 0 )V és az áramerősség i=2sin(314t-30
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Diszkrét aktív alkatrészek és egyszerû alkalmazásaik. Elmélet A diszkrét aktív elektronikai alkatrészek (dióda, különbözõ tranzisztorok, tirisztor) elméleti
RészletesebbenMűveleti erősítők - Bevezetés
Analóg és digitális rsz-ek megvalósítása prog. mikroák-kel BMEVIEEM371 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műveleti erősítők - Bevezetés Takács Gábor Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2014.
RészletesebbenA soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra
A soros RC-kör Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros RC-körben egyértelművé vált, hogy a kondenzátoron a késik az áramhoz képest. Váltakozóáramú körökben ez a késés, pontosan 90 fok. Ezt figyelhetjük
RészletesebbenJelgenerátorok ELEKTRONIKA_2
Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.
Részletesebbena hurokerősítés. Ez azt jelenti, hogy a visszacsatolt erősítő a A 1 érték elérésekor bemeneti jel nélkül is szolgáltat kimeneti jelet, mivel A
8. Oszcillátorok Az oszcillátorok, vagy rezgéskeltők olyan elektroniks áramkörök, amelyek egyenáramú tápenergiát elhasználva csillapítatlan periodiks elektromos eszültséget vagy áramot állítanak elő. Az
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
RészletesebbenX. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006
RészletesebbenNégyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató
ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:
RészletesebbenA negatív visszacsatolások osztályozása
negatí isszacsatolások osztályozása meneti jel és a isszacsatolt jel más-más elektródára kerül: soros isszacsatolás (SV) gyanazon elektródára kerül: párhzamos isszacsatolás (PV) isszacsatoló jel a terhelésen
Részletesebben33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenFizika A2E, 8. feladatsor
Fizika AE, 8. feladatsor ida György József vidagyorgy@gmail.com. feladat: Az ábrán látható áramkörben határozzuk meg az áramer sséget! 4 5 Utolsó módosítás: 05. április 4., 0:9 El ször ki kell számolnunk
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elektronikai alapismeretek középszint 06 ÉRETTSÉGI VIZSG 007. május 5. ELEKTRONIKI LPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMTTÓ OKTTÁSI ÉS KLTRÁLIS MINISZTÉRIM Teszt jellegű
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása
RészletesebbenAz oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő.
3.8. Szinuszos jelek előállítása 3.8.1. Oszcillátorok Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő. Az oszcillátor elvi elépítését (tömbvázlatát)
Részletesebben1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?
.. Ellenőrző kérdések megoldásai Elméleti kérdések. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye? Az ábrázolás történhet vonaldiagramban. Előnye, hogy szemléletes.
RészletesebbenHálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások
Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó
Részletesebben1.A tétel. Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás
1.A tétel Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás Definiálja a feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetőképesség fogalmát, jellemzőit! Ismertesse a feszültség, az áram,
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
zonosító ÉRETTSÉGI VIZSG 2016. május 18. ELEKTRONIKI LPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG 2016. május 18. 8:00 z írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenBipoláris tranzisztoros erősítő kapcsolások vizsgálata
Mérési jegyzõkönyv A mérés megnevezése: Mérések Microcap Programmal Mérõcsoport: L4 Mérés helye: 14 Mérés dátuma: 2010.02.17 Mérést végezte: Varsányi Péter A Méréshez felhasznált eszközök és berendezések:
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június
1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra
Részletesebbenikerfém kapcsoló Eloadás Iváncsy Tamás termisztor â Közvetett védelem: áramvédelem
â Közvetlen motorvédelem: hovédelem ikerfém kapcsoló kis teljesítményen: közvetlenül kapcsolja a motort nagy teljesítményen: kivezetéssel muködteti a 3 fázisú kapcsolót Iváncsy Tamás termisztor â Közvetett
RészletesebbenLogaritmikus erősítő tanulmányozása
13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti
RészletesebbenTeljesítmény-erősítők. Elektronika 2.
Teljesítmény-erősítők Elektronika 2. Az erősítés elve Erősítés: vezérelt energia-átalakítás Vezérlő teljesítmény: Fogyasztó teljesítmény-igénye: Tápforrásból felvett teljesítmény: Disszipálódott teljesítmény:
RészletesebbenA soros RC-kör. t, szög [rad]
A soros C-kör Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros C-körben egyértelművé vált, hogy a kondenzátoron a késik az áramhoz képest. Váltakozóáramú körökben ez a késés, pontosan 90 fok. Ezt figyelhetjük
RészletesebbenA munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenEgyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A
Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.
RészletesebbenOszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel
Oszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel (Oscillator design using two-port describing functions) Infokom 2016 Mészáros Gergely, Ladvánszky János, Berceli Tibor October 13, 2016 Szélessávú Hírközlés
RészletesebbenFÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás
FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás A tranzisztor felfedezése A tranzisztor kifejlesztését a Lucent Technologies kutatóintézetében, a Bell Laboratóriumban végezték el. A laboratóriumban három
RészletesebbenHármas tápegység Matrix MPS-3005L-3
Hármas tápegység Matrix MPS-3005L-3 Általános leírás Az MPS-3005L-3 tápegység egy fix 5V-os, 3A-rel terhelhető és két 0V-30V-között változtatható,legfeljebb 5A-rel terhelhető kimenettel rendelkezik. A
RészletesebbenA soros RL-kör. t, szög [rad] áram feszültség. 1. ábra Feszültség és áramviszonyok az ellenálláson, illetve a tekercsen
A soros L-kör Mint ismeretes, a tekercsen az áram 90 fokot késik a hez képest, ahogyan az az 1. ábrán látható. A valós terhelésen a és az áramerősség azonos fázisú. Lényegében viszonyítás kérdése, de lássuk
RészletesebbenELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA
ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri
RészletesebbenFeszültségérzékelők a méréstechnikában
5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika
RészletesebbenElektrotechnika. 7. előadás. Összeállította: Dr. Hodossy László
7. előadás Összeállította: Dr. Hodossy László . Ellenállás 7.. Impedancia.. Csillag kapcsolás Váltakozóáramú Teljesítményszámítás Váltakozóáramú teljesítmény általában: Váltakozóáramú teljesítmény ellenálláson
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, :47 Elektronika - Műveleti erősítők
Gingl Zoltán, Szeged, 06. 06.. 3. 7:47 Elektronika - Műveleti erősítők 06.. 3. 7:47 Elektronika - Műveleti erősítők Passzív elemek nem lehet erősíteni, csi jeleket kezelni erősen korlátozott műveletek
Részletesebbenu ki ) = 2 x 100 k = 1,96 k (g 22 = 0 esetén: 2 k)
lektronika 2 (MVIMIA027 Számpélda a földelt emitteres erősítőre: Adott kapcsolás: =0 µ = k 4,7k U t+ = 0V 2 k 2 = 0µ u u =3 k =00µ U t- =-0V Számított tranzisztor-paraméterek: ezzel: és u ki t =0k Tranzisztoradatok:
RészletesebbenPN átmenet kivitele. (B, Al, Ga, In) (P, As, Sb) A=anód, K=katód
PN átmenet kivitele A pn átmenet: Olyan egykristályos félvezető tartomány, amelyben egymással érintkezik egy p és egy n típusú övezet. Egy pn átmenetből álló eszköz a dióda. (B, Al, Ga, n) (P, As, Sb)
RészletesebbenZh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2
Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2 1.a. I1 I2 jelforrás U1 erősítő U2 terhelés 1. ábra Az 1-es ábrán látható erősítő bemeneti jele egy U1= 1V amplitúdójú f=1khz frekvenciájú szinuszos jel. Ennek megfelelően
RészletesebbenVillamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.
III. VILLAMOS TÉR Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos töltések által keltett villamos tér törvényeivel foglalkozik.
RészletesebbenVersenyző kódja: 31 15/2008. (VIII. 13) SZMM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny
54 523 01 0000 00 00-2014 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 01 0000 00 00 SZVK rendelet száma: 15/2008 (VIII. 13.) SZMM
RészletesebbenBevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila 2007 március 27
Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba Tihanyi Attila 2007 március 27 Ellenállások R = U I Fajlagos ellenállás alapján hosszú vezeték Nagy az induktivitása Bifiláris Trükkös tekercselés Nagy mechanikai
RészletesebbenElektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
Részletesebben