C 1 T. U ki R t R 2 U g R E

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "C 1 T. U ki R t R 2 U g R E"

Átírás

1 4.B 4.B 4.B Tranzisztoros alapáramkörök Frekvenciaüggés ok és torzítások Frekvenciaüggés Alsó határrekvencia A közös emitteres erısítı alapkapcsolásban (srekvenciás tartományban) a csatolókondenzátorok és az emitterkondenzátor okoz rekvenciaüggést és ázistolást. A csatolókondenzátorok hatásának vizsgálata a srekvenciás helyettesítıkép alapján történik. +U t R R Ki Be T R g U R t R U g R A közös emitteres erısítı kapcsolási rajza B i B β i B R g r r U R R R U R t U g R A közös emitteres erısítı srekvenciás helyettesítıképe Az erısítı meneti körén a csatolókondenzátor az R és az R g soros R tagot alkot. A meneti körn a az R és az R t is soros R tag. - így a meneti kör határrekvenciája: π c ( R R - a meneti kör határrekvenciája: π c ( R g R t ) ).) Mindkét határrekvencián külön-külön az átvitel 3dB-lel csökken.) A határrekvenciák alatt mindkét R-tag 0dB/dek értékkel változtatja az erısítı erısítését 3.) Az R-tagok egyenként os ázistolást okoznak a határrekvenciájukon az erısítı eredeti ázistolásához képest 4.) A határrekvenciák környezetén a ázistolás változása 45 0 /dekád a változás R-tagonként max

2 4.B 4.B élda egy olyan erısítıre ahol az alsó határrekvenciát a meneti kör határozza meg: +0dB/dek a ϕ Au /dek /dek A csatolókondenzátorok hatása Az emitterkondenzátor az emitterellenállásal párhuzamos R-tagot alkot. A rekvencia csökkenésével a kapacitív reaktancia egyre nı egészen s rekvenciákon olyan nagy értékővé válik hogy szakadásnak tenthetı az R ellenállás mellett. Ilyenkor tehát az R nincs rövidre zárva váltakozó áramú szempontból. Az a rekvencia amely alatt ez igaz az emitter köri rekvencia amelynek értéke: π R Az emitterköri határrekvencia alatt az erısítı egy soros negatív áram-visszacsatolással rendelkezı kapcsolás amelynek erısítése: Au h + h R R t Auv Auv h ( ). R h + + h R Az elett az erısítés 0dB/dekád értékkel növekszik addig amíg eléri közepes rekvenciákon érvényes értéket. +0dB/dek v h ϕ Au Az emitterkondenzátor miatti rekvenciaüggés Az ehhez tartozó rekvencia az h törésponti rekvencia amelynek értéke az ábra alapján:

3 4.B 4.B h A A U UV A párhuzamos R -tag miatt a ázistolás az h rekvencián -45 O csökkentve a rekvenciát 45 /dekáddal csökken maximum 90 -os ázistolást okozva. Az rekvencia környezetén a ázistolás változása ellentétes irányú. A közös emitteres erısítı erısítésének srekvenciás változását a csatolókondenzátorok és az emitterkondenzátor együttesen határozzák meg. A három határrekvencia közül a legnagyobb az erısítı a alsó határrekvenciája. +0dB/dek +60dB/dek h a ϕ Au A csatolókondenzátorok és az emitterkondenzátor hatása Nagyrekvenciás tartományban a tranzisztorok elektródái között meglévı kapacitások reaktanciája egyre csökken ezért a tranzisztort vezérlı meneti váltakozó áram és meneti áram egy része ezeken olyik el. Az elektródakapacitásokon kívül olyásolják az erısítı mőködését az áramkörök megépítésekor jellemzı szerelési- és szórt kapacitások valamint a terhelıellenállás mellett jellemzı esetleges kapacitás (pl. a következı okozat meneti kapacitása). zek együttes hatását a továbbiakban egy a meneten jelentkezı t terhelıkapacitással vesszük igyelem. Az elektróda és a terhelıkapacitás jelenléte miatt változnak a tranzisztorral elépített erısítık jellemzıi. Az a rekvencia amely elett ezek a változások már számottevıek az erısítı elsı határrekvenciája. Felsı határrekvencia Bipoláris tranzisztorral elépített közösemitteres kapcsolás nagy rekvenciás helyettesítıképének elhasználásával meghatározható a kapcsolás elsı határrekvenciája. B i B β i B R g SZ M B SZ U R r U g R r R R t U A közös emitteres kapcsolás nagyrekvenciás helyettesítıképe A meneti körn a B és M Miller-kapacitásból számítható meneti kapacitással párhuzamosan kapcsolódnak az R g R R és h ellenállások ezért a meneti kör határrekvenciája: ahol és π ( R R ) B M g + + SZ 3

4 4.B 4.B M ( A ) U B R R R h e SZ a meneti szerelési és szórtkapacitás. A meneti kör határrekvenciája: ahol és π ( + ) ( R R ) B + R R h e SZ t t SZ a meneti szerelési és szórtkapacitás. Mindkét határrekvencia elett az erısítés külön-külön 0dB/dekáddal csökken. A ázistolás mindkét határrekvencián külön-külön az eredetihez képest -45 okkal változik a környezetén 45 /dekáddal csökken max. 90 -kal. Az erısítı elsı határrekvenciája a - és meneti határrekvencia közül a sebb. -0dB/dek -40dB/dek ϕ Au Közös emitteres kapcsolás nagyrenkvenciás átvitele és ázistolása Sávszélesség A s- és nagyrekvenciás tartományban jelentkezı rekvenciaüggést együttesen igyelem véve meghatározható az a rekvenciatartomány amelyen lül az erısítés értéke rekvenciaüggetlen. zt a rekvenciatartományt az erısítı sávszélességének (B) nevezzük. A sávszélességet az erısítı alsó és elsı határrekvenciája jelöli. B - a Az erısítıvel szemn támasztott gyakorlati igények általában meghatározott erısítésjellemzıket és sávszélességet írnak elı. Érdemes tehát megvizsgálni hogyan lehet a sávszélességet (a lehetıségek határain lül) meghatározott értékre állítani. Amennyin az erısítı eredeti B-jének csökkentése a cél akkor ez szőrıáramkörök alkalmazásával megoldható. Ha az erısítı B-jét növelni kell akkor a következı módszerek közül lehet választani a eladatnak legjobban megelelıt: az erısítı rekvenciaüggését olyásoló elemeinek helyes megválasztásával korlátozott mértékn ugyan de növelhetı a B a közös emitteres erısítıt közös kollektoros okozattal illesztve a generátorhoz ill. a terheléshez szintén növelheti a B soros negatív visszacsatolást alkalmazva csökken ugyan az erısítés de hatékonyan növelhetı a B külön-külön változtatható kedvezı irányba az alsó és elsı határrekvencia az erısítı kompenzálásával 4

5 4.B 4.B Az erısítı elemeinek helyes megválasztása a határrekvenciákat meghatározó összeüggések elemzésével lehetséges. zek alapján az a -t az emitter- és csatolókondenzátorok növelésével lehet csökkenteni. A növelése a tranzisztorok kapacitásainak csökkenését kívánja ami nagy rekvenciás tranzisztorok alkalmazásával oldható meg. A visszacsatolás sebb erısítés mellett jelentısen növeli a B-t. A növekedés mértéke egyszerően állítható a visszacsatolás mértékével. A B növekedésének az szab határt hogy a határrekvenciák eltolódásával változik az erısítı ázistolása is így elıordulhat hogy eléri a pozitív visszacsatoláshoz szükséges mértéket. z közös emitteres erısítınél 360 (vagy 0 ) ázistolásnál következik. Akkor járunk el helyesen a visszacsatolás mértékének megválasztásánál ha a gerjedési rekvenciától távolmaradunk: ázistartalékkal méretezzük a visszacsatolást. Így meghatározható a állítható minimális visszacsatolt erısítés és a hozzátartozó határrekvencia maximális értéke. +0dB/dek -0dB/dek -40dB/dek +60dB/dek Au h a k B A közös emitteres erısítı teljes átvitele ázistolása és sávdzélessége Zajok és torzítások rısítıkn keletkezı orrásai A jel a eszültség vagy az áram meghatározott idıüggvény szerinti változása. Ha a jel nem tartalmaz a elhasználó számára hasznos inormációt akkor zavaró jelnek röviden nak nevezzük. A zavaró jelek egy részének idıüggvénye periodikusan ismétlıdı másik részének idıli leolyása sztochasztikus. Az erısítıkn keletkezı eredı eszültség idıüggvénye szabálytalan. Zajeszültség idıüggvénye rısítıkn keletkezı ok típusai Az elsı csoport jelenségei azért lépnek el mert az elektronikus áramkörök a környezet olyása alatt állnak. zért a mechanikai erık szórt elektromágneses terek stb. hatása ugyanúgy jelentkezik mint valamely hasznos jel. Mivel az elektronikus rendezések megelelı intézkedéssel (pl. elektromágneses árnyékolással) megvédhetık a külsı olyásokkal szemn ezek a orrások elvileg küszöbölhetık. A második csoportba olyan zavaró jelenségek tartoznak amelyek elvileg nem tüntethetık el. zek alapja a 5

6 4.B 4.B termodinamika harmadik ıtétele amely szerint minden rendszer energiája egyensúlyi állapotban is ingadozásokat mutat a makroszkopikus törvénye által megszabott közepes érték körül. A termodinamikailag jelentkezı elektromos energia az áram vagy a eszültség értékének az ingadozását jelenti ez a töltéshordozók (elektronok) rendezetlen mozgásának az eredménye. zek a zavaró jelek minden ohmos ellenállásban illetve ohmos veszteségő passzív elemn és az aktív élvezetı elemekn is ellépnek. A rendezetlen elektronmozgásból eredı ok több típusát különböztetjük meg: termikus sörét villódzási vagy licker. A termikus A termikus a töltéshordozók rendezetlen hımozgásának a következménye. z a rendezetlen mozgás létrehozza a k T B teljesítményt. k: Boltzmann állandó. Ha egy R lsı ellenállású generátor illesztett állapotban teljesítményt ad le a generátor orrásárama I 4 G a generátor orráseszültsége pedig U 4 R. Az összeüggéseket B sávszélességn alkalmazva egy R ellenállású termikus generátor esetén: az átlagos termikus eszültség U 4 R 4 k T B R az átlagos termikus áram I 4 G 4 k T B G A B rekvenciasáv szélességet az elektronikában a elhasznált rendezések vagy áramkörök sávszélessége határozza meg. A termikus sebb nagyobb mértékn minden passzív és aktív áramköri elemn létrejön. Villódzási vagy licker- A villódzást vagy licker- az elektronikai alkatrészek nem tökéletes gyártástechnológiájának következménye. A mőködési rekvencia csökkenése növeli a nagyságát. A licker- minden aktív és passzív áramköri elemn ellép. Igen nagy értékő licker-jal rendelkeznek a MOSFT-ek. Sörét Sörétnak azt a jelenséget nevezzük amely élvezetı eszközökn kíséri az áramot. A töltéshordozók potenciálküszöbön (N-átmeneten) való áthaladása idézi elı. Nagysága ordítottan arányos a rekvenciával és az áram növekedése esetén növekszik. rısítık tényezıje gy erısítı meneti eszültsége az erısítı orrásainak együttes hatását ejezi és a helyettesítı képn elhelyezett generátorokkal adható meg: U U + U + + U "... n Az erısítı osságának jellemzésére a jel/ viszonyt és az F tényezıt adják meg. Meghatározás szerint a jel/ viszony a jelteljesítmény és a teljesítmény db-n ejezett hányadosával egyenlı: ( db) jel jel 0 lg taj A tényezıt a és menetre vonatkoztatott jel/ viszony hányadosa adja meg: F jel jel A p 6

7 4.B 4.B ahol A a teljesítményerısítés. jel p jel A tényezı ejezése db-n: ( ) F db 0 lg F A tényezı ideális esetn nulla a valóságban mindig F > 0. gy erısítı tényezıjét legnagyobb mértékn mindig az alkalmazott erısítıelem szabja meg. Többokozatú erısítık át elsısorban a meneti okozat tényezıje határozza meg mivel a többi okozat már elerısített jelet kap. zért az erısítık meneti okozatában s ú tranzisztorokat és a szempontjából optimális munkapont-állítást alkalmaznak. Torzítás ogalma Az erısítıktıl ideális esetn azt kívánjuk hogy ha meneti jelének valamelyik jellemzıje megváltozik akkor a meneti jel hasonló jellemzıje egyenes arányosság szerint kövesse. Amennyin valamelyik jellemzıre (amplitúdó F ázishelyzet) nem áll enn az arányosság akkor a meneti jel torzított lesz. A torzítást az erısítı hozza létre mert: az erısítın elhasznált tranzisztor jelleggörbéje nem lineáris az erısítés rekvenciaüggésébıl következıen a meneti jel különbözı rekvenciájú összetevıit különbözıképpen erısíti a ázistolás rekvenciaüggése miatt a meneti jel különbözı rekvenciájú összetevıi különbözı mértékő ázistolást szenvednek A torzításoknak két ajtáját különböztetjük meg: Lineáris torzítás Nemlineáris torzítás Lineáris torzítások Lineáris a torzítása az erısítınek ha a különbözı rekvenciájú jeleket nem egyormán erısíti vagy megváltoztatja a jelösszetevık egymáshoz viszonyított ázishelyzetét. Ha a jel különbözı rekvenciájú összetevıit az erısítı nem egyormán erısíti akkor rekvenciatorzításról szélünk. A rekvenciatorzítás nagyságát az erısítı amplitúdó karakterisztikájával jellemezhetjük. Az amplitúdó karakterisztikában megadhatjuk hogy a vizsgált rekvenciatartományban ( a - ) mekkora az erısítés legnagyobb eltérése a közepes rekvencián k mért értéktıl. A torzítások egy másik ajtája a ázistorzítás amely a ázistolás rekvenciaüggését jelenti. A ázistorzítás esetén a jelösszetevık egymáshoz viszonyított ázishelyzete megváltozik. Az erısítık ázistorzításának értékét a áziskarakterisztika jellemzi. z megmutatja hogy a vizsgált rekvenciatartományban ( a - ) mekkora az erısítés szögének ϕ a legnagyobb eltérése az ideális áziskarakterisztikától. Az elızıekn tárgyalt lineáris torzításokat a rekvenciaüggı lineáris elemek (L és -tagok) gerjesztik. miatt a lineáris torzítások nagysága úgy csökkenthetık ha közvetlen csatolást alkalmazunk az erısítıokozatok között és elhagyjuk az emitterkondenzátorokat. A szükséges csatoló- és emitterkondenzátorok értékét kívánt nagyságúra kell választani. rısítı amplitúdó karakterisztikája rısítı ázis karakterisztikája Nem lineáris torzítások Nemlineáris a torzításról szélünk ha az erısítı a különbözı amplitúdójú jeleket nem egyormán erısíti. A nemlineáris torzítás eredménye hogy az erısítı olyan jelösszetevıket hoz létre a menetén amelyek nincsenek jelen a meneti jeln. A torzított jel tehát az alaphullámokon kívül elharmonikusukat is tartalmaz. 7

8 4.B 4.B A nemlineáris torzítások két típusát különböztetjük meg: Harmonikus torzítások; az erısítı által termelt jelösszetevık rekvenciája a meneti jelösszetevık egész számú többszörösei. Modulációs torzítások a termelt jelösszetevık rekvenciája a meneti jelösszetevık rekvenciájának összege és különbsége. A harmonikus torzítás mértéke a k h harmonikus torzítási tényezıvel ejezhetı : k h a elharmonikusok eektív értéke a teljes jel eektív értéke ahol u az alapharmonikus u u + u + u 3 + u u 3 n u n u kétszeres rekvenciájú összetevı (.harmonikus) u n n-szeres rekvenciájú összetevı (n.harmonikus). A torzítás kényelmesebn mérhetı a következı meghatározás alapján: k h a elharmonikusok eektív értéke az alapharmonikus eektív értéke 3 u + u u A nemlineáris torzításokat az erısítı nemlineáris elemei okozzák (pl. diódák tranzisztorok). A s jelő erısítıokozatok nemlineáris torzítása általában % alatti míg nagy jelő erısítık 0%-os torzítást is létrehozhatnak. A hangrekvenciás erısítık modulációs torzítása kellemetlen hangképet eredményez és % eletti értéke erısen érzékelhetı. A harmonikus torzítás az emri ül számára kevés kellemetlen de 3 % körüli értéke már érzékelhetı. A nemlineáris torzítások csökkenthetık a nemlineáris elemek karakterisztikáinak minél lineárisabb szakaszán történı mőködtetéssel. A torzítások igen hatásosan csökkenthetık negatív visszacsatolás alkalmazásával. u n A harmonikus torzítás során termelt meneti összetevık 8

Erősítő áramkörök, jellemzőik II.

Erősítő áramkörök, jellemzőik II. Dr Nemes Józse rősítő áramkörök, jellemzőik követelménymodl megnevezése: lektronikai áramkörök tervezése, dokmentálása követelménymodl száma: 097-06 tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-040-50

Részletesebben

19.B 19.B. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges:

19.B 19.B. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges: 9.B Alapáramkörök alkalmazásai Oszcillátorok Ismertesse a szinuszos rezgések elıállítására szolgáló módszereket! Értelmezze az oszcillátoroknál alkalmazott pozitív visszacsatolást! Ismertesse a berezgés

Részletesebben

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők 7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam Elektronika alapjai Témakörök 11. évfolyam Négypólusok Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Admittancia

Részletesebben

13.B 13.B. 13.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások

13.B 13.B. 13.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások 3.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások Ismertesse a többfokozatú erısítık csatolási lehetıségeit, a csatolások gyakorlati vonatkozásait és azok alkalmazási korlátait! Rajzolja

Részletesebben

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ. 5.A 5.A 5.A Szinszos mennyiségek ezgıköök Ételmezze a ezgıköök ogalmát! ajzolja el a soos és a páhzamos ezgıköök ezonanciagöbéit! Deiniálja a ezgıköök hatáekvenciáit, a ezonanciaekvenciát, és a jósági

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Elektronika 1. 4. Előadás

Elektronika 1. 4. Előadás Elektronika 1 4. Előadás Bipoláris tranzisztorok felépítése és karakterisztikái, alapkapcsolások, munkapont-beállítás Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch.

Részletesebben

21.B 21.B. Szinteltoló Erısítı Szinteltoló. A mőveleti erısítı tömbvázlata

21.B 21.B. Szinteltoló Erısítı Szinteltoló. A mőveleti erısítı tömbvázlata 2.B lapáramkörök alkalmazásai Mőeleti erısítık Mutassa a mőeleti erısítık felépítését, jellemzıit és jelképi jelöléseit! smertesse a mőeleti erısítık tömbázlatos felépítését! smertesse a differenciálerısítık,

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

Elektronika I. Gyakorló feladatok

Elektronika I. Gyakorló feladatok Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektronikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések

A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések Kivezérelhetőség és teljesítményfokozatok: A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések 1. Ismertesse a B osztályú teljesítményfokozat tulajdonságait (P fmax, P Tmax, P Dmax(1 tr), η Tmax )! (szinuszos

Részletesebben

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium

Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium 4.. Két- és háromállású szabályozók. A két- és háromállású szabályozók nem-olytonos kimenettel

Részletesebben

I. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány

I. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány A DIÓDA. A dióda áramiránytól függı ellenállású alkatrész. Az egykristály félvezetı diódákban a p-n átmenet tulajdonságait használják ki. A p-n átmenet úgy viselkedik, mint egy áramszelep, az áramot az

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006

Részletesebben

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni? 1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Az N csatornás kiürítéses MOSFET jelleggörbéi.

Az N csatornás kiürítéses MOSFET jelleggörbéi. SZIGETELT VEZÉRLİELEKTRÓDÁS TÉRVEZÉRLÉSŐ TRANZISZTOR (MOSFET) A MOSFET-nek (Metal Oxide Semiconductor, fém-oxid-félvezetı) két alaptípusa a kiürítéses és a növekményes MOSFET. Mindkét típusból készítenek

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2

Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.

Részletesebben

1.9. A forgácsoló szerszámok éltartama

1.9. A forgácsoló szerszámok éltartama 1. oldal, összesen: 8 1.9. A forgácsoló szerszámok éltartama A forgácsoló szerszámok eredeti szabályos mértani alakjukat bizonyos ideig tartó forgácsolás után elvesztik. Ilyenkor a szerszámokat újra kell

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó

Részletesebben

1.A tétel. Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás

1.A tétel. Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás 1.A tétel Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás Definiálja a feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetőképesség fogalmát, jellemzőit! Ismertesse a feszültség, az áram,

Részletesebben

Hármas tápegység Matrix MPS-3005L-3

Hármas tápegység Matrix MPS-3005L-3 Hármas tápegység Matrix MPS-3005L-3 Általános leírás Az MPS-3005L-3 tápegység egy fix 5V-os, 3A-rel terhelhető és két 0V-30V-között változtatható,legfeljebb 5A-rel terhelhető kimenettel rendelkezik. A

Részletesebben

Bipoláris tranzisztoros erősítő kapcsolások vizsgálata

Bipoláris tranzisztoros erősítő kapcsolások vizsgálata Mérési jegyzõkönyv A mérés megnevezése: Mérések Microcap Programmal Mérõcsoport: L4 Mérés helye: 14 Mérés dátuma: 2010.02.17 Mérést végezte: Varsányi Péter A Méréshez felhasznált eszközök és berendezések:

Részletesebben

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Feszültségérzékelők a méréstechnikában 5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE1302

Elektronika 2. TFBE1302 Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján?

III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján? III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján? 2.) Mi a tiltott sáv fogalma? 3.) Hogyan befolyásolja a tiltott sáv szélessége az anyagok

Részletesebben

Teljesítmény-erősítők. Elektronika 2.

Teljesítmény-erősítők. Elektronika 2. Teljesítmény-erősítők Elektronika 2. Az erősítés elve Erősítés: vezérelt energia-átalakítás Vezérlő teljesítmény: Fogyasztó teljesítmény-igénye: Tápforrásból felvett teljesítmény: Disszipálódott teljesítmény:

Részletesebben

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás A tranzisztor felfedezése A tranzisztor kifejlesztését a Lucent Technologies kutatóintézetében, a Bell Laboratóriumban végezték el. A laboratóriumban három

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri

Részletesebben

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Elektromechanikai rendszerek szimulációja Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. Felhasznált eszközök. Mérési feladatok

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. Felhasznált eszközök. Mérési feladatok MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés tárgya: Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata (5. mérés) A mérés időpontja: 2004. 03. 08 de A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik: Belso Zoltan KARL48

Részletesebben

Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő.

Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő. 3.8. Szinuszos jelek előállítása 3.8.1. Oszcillátorok Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő. Az oszcillátor elvi elépítését (tömbvázlatát)

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2006. október 2006. 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Elektronikai alapgyakorlatok

Elektronikai alapgyakorlatok Elektronikai alapgyakorlatok Mőszerismertetés Bevezetés a szinuszos váltakozó feszültség témakörébe Alkalmazott mőszerek Stabilizált ikertápegység Digitális multiméter Kétsugaras oszcilloszkóp Hanggenerátor

Részletesebben

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint)

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint) Wien-hidas oszcillátor mérése () A Wien-hidas oszcillátor az egyik leggyakrabban alkalmazott szinuszos rezgéskeltő áramkör, melyet egyszerűen kivitelezhető hangolhatóságának, kedvező amplitúdó- és frekvenciastabilitásának

Részletesebben

Uef UAF. 2-1. ábra (2.1) A gyakorlatban fennálló nagyságrendi viszonyokat (r,rh igen kicsi, Rbe igen nagy) figyelembe véve azt kapjuk, hogy.

Uef UAF. 2-1. ábra (2.1) A gyakorlatban fennálló nagyságrendi viszonyokat (r,rh igen kicsi, Rbe igen nagy) figyelembe véve azt kapjuk, hogy. Az alábbiakban néhány példát mutatunk a CMR számítására. A példák egyrészt tanulságosak, mert a zavarelhárítással kapcsolatban fontos, általános következtetések vonhatók le belőlük, másrészt útmutatásul

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

A tanulók tudják alkalmazni és értsék az alapvetı elektrotechnikai fogalmakat összefüggéseket egyenáramú körökben Tartalom

A tanulók tudják alkalmazni és értsék az alapvetı elektrotechnikai fogalmakat összefüggéseket egyenáramú körökben Tartalom Szakközépiskola CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a(z) Erısáramú elektrotechnikus/erısáramú elektrotechnikus szakma gyakorlása

Részletesebben

ELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o

ELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o ELLENÁLLÁSO HŐMÉRSÉLETFÜGGÉSE Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o szobahőmérsékleten értelmezett. Ismeretfrissítésként tekintsük át az 1. táblázat adatait:

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás 1 Felhasznált irodalom Hodossy László: Elektrotechnika I. Torda Béla: Bevezetés az Elektrotechnikába

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. február 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ELŐDÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 180 perc

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény

Részletesebben

6.B 6.B. Zener-diódák

6.B 6.B. Zener-diódák 6.B Félvezetı áramköri elemek Speciális diódák Ismertesse a Zener-, a varicap-, az alagút-, a Schottky-, a tős-dióda és a LED felépítését, jellemzıit és gyakorlati alkalmazási lehetıségeit! Rajzolja fel

Részletesebben

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35

Részletesebben

M ű veleti erő sítő k I.

M ű veleti erő sítő k I. dátum:... a mérést végezte:... M ű veleti erő sítő k I. mérési jegyző könyv 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erősítő invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

8.B 8.B. 8.B Félvezetı áramköri elemek Unipoláris tranzisztorok

8.B 8.B. 8.B Félvezetı áramköri elemek Unipoláris tranzisztorok 8.B Félvezetı áramköri elemek Unipoláris tranzisztorok Értelmezze az unipoláris tranzisztorok felépítését, mőködését, feszültség- és áramviszonyait, s emelje ki a térvezérlés szerepét! Rajzolja fel a legfontosabb

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

2007. október 17. A terhelés összetevıi:

2007. október 17. A terhelés összetevıi: A terhelés összetevıi 2007. október 17. Készítette: Hajdu Botond Bence testnevelés-rekre rekreáció III. évfolyam Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar Testnevelési si és s Sporttudományi

Részletesebben

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Villamosságtan szigorlati tételek

Villamosságtan szigorlati tételek Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan

Részletesebben

1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza

1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza Ismeretellenőrző kérdések A mérések megkezdése előtt kérem, gondolja végig a következő kérdéseket, feladatokat! Szükség esetén elevenítse fel ismereteit az ide vonatkozó elméleti tananyag segítségével!

Részletesebben

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető . Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék

Részletesebben

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű

Részletesebben

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai 61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mészáros Miklós. Elektronikai áramkörök alapjai II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása

MUNKAANYAG. Mészáros Miklós. Elektronikai áramkörök alapjai II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása Mészáros Miklós Elektronikai áramkörök alapjai II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 097-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

5. Laboratóriumi gyakorlat. A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE

5. Laboratóriumi gyakorlat. A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE 5. Laboratóriumi gyakorlat A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE 1. A gyakorlat célja: A p-n átmenet hőmérsékletfüggésének tanulmányozása egy nyitóirányban polarizált dióda esetében. A hőmérsékletváltozási

Részletesebben

53. sz. mérés. Hurokszabályozás vizsgálata

53. sz. mérés. Hurokszabályozás vizsgálata 53. sz. mérés Hurokszaályozás vizsgálata nagyszültségű alap- illtv losztóhálózat (4,, kv a hálózatok unkcióáól kövtkzőn hurkolt (töszörösn hurkolt kialakítású. sok csomóponttal, tö táplálási illtv ogyasztási

Részletesebben

Toronymerevítık mechanikai szempontból

Toronymerevítık mechanikai szempontból Andó Mátyás: Toronymerevítık méretezése, 9 Gépész Tuning Kft. Toronymerevítık mechanikai szempontból Mint a neve is mutatja a toronymerevítık használatának célja az, hogy merevebbé tegye az autó karosszériáját

Részletesebben

Érzékenységvizsgálat

Érzékenységvizsgálat Érzékenységvizsgálat Alkalmazott operációkutatás 5. elıadás 008/009. tanév 008. október 0. Érzékenységvizsgálat x 0 A x b z= c T x max Kapacitások, együtthatók, célfüggvény együtthatók változnak => optimális

Részletesebben

MÉRŐERŐSÍTŐK EREDŐ FESZÜLTSÉGERŐSÍTÉSE

MÉRŐERŐSÍTŐK EREDŐ FESZÜLTSÉGERŐSÍTÉSE MÉŐEŐSÍTŐK MÉŐEŐSÍTŐK EEDŐ FESZÜLTSÉGEŐSÍTÉSE mérőerősítők nagy bemeneti impedanciájú, szimmetrikus bemenetű, változtatható erősítésű egységek, melyek szimmetrikus, kisértékű (általában egyen-) feszültségek

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉSTECHNIKA)

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉSTECHNIKA) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉSTECHNIKA) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata A mérés helye: Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium

Részletesebben

1. ábra a függvénygenerátorok általános blokkvázlata

1. ábra a függvénygenerátorok általános blokkvázlata A függvénygenerátorok nemszinuszos jelekből állítanak elő kváziszinuszos jelet. Nemszinuszos jel lehet pl. a négyszögjel, a háromszögjel és a fűrészjel is. Ilyen típusú jeleket az úgynevezett relaxációs

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 11. Előadás

DIGITÁLIS TECHNIKA 11. Előadás DIGITÁLIS TECHNIKA 11. Előadás Előadó: Dr. Oniga István Egyetemi docens 2010/2011 II félév Digitális integrált áramkörök technológiája A logikai áramkörök megépítéséhez elıször is ki kell választanunk

Részletesebben

- elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetık félvezetık szigetelı anyagok

- elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetık félvezetık szigetelı anyagok lektro- és irányítástechnika. jegyzet-vázlat 1. Félvezetı anyagok - elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetık félvezetık szigetelı anyagok - vezetık: normál körülmények között

Részletesebben

Villamosság biztonsága

Villamosság biztonsága Óbudai Egyetem ánki Donát Gépész és iztonságtechnikai Kar Mechatronikai és utótechnikai ntézet Villamosság biztonsága Dr. Noothny Ferenc jegyzete alapján, Összeállította: Nagy stán tárgy tematikája iztonságtechnika

Részletesebben

- 1 - Tartalomjegyzék. 1. Bevezetés... 2

- 1 - Tartalomjegyzék. 1. Bevezetés... 2 - 1 - Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 2. Elméleti rész... 3 2.1. Elektromos jelek erısítésének szerepe a mindennapjainkban... 3 2.2. Hangfrekvenciás erısítık felépítése és mőködése... 4 2.2.1. Passzív

Részletesebben

A fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség

A fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség Fázismoduláció (PM) A fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség A fázismoduláció, akárcsak a frekvenciamoduláció, a szögmoduláció kategóriájába sorolható. Mivel a modulációs index és a fázislöket

Részletesebben

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló)

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) Alapfogalmak, meghatározások TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) A termoelektromos átalakítók hımérsékletkülönbség hatására villamos feszültséget szolgáltatnak. Ezért a termoelektromos jelátalakítók

Részletesebben

Digitális tananyag a fizika tanításához

Digitális tananyag a fizika tanításához Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g

Részletesebben

LABMASTER anyagvizsgáló program

LABMASTER anyagvizsgáló program LABMASTER anyagvizsgáló program A LABMASTER anyagvizsgáló szabványok szerinti vizsgálatok kialakítására és végzésére lett kifejlesztve. Szabványos vizsgálatok széles skálája érhetı el a mérések végrehajtásához

Részletesebben

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?

Részletesebben

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás Elektromágneses kompatibilitás EMC - a legtöbb alkalmazásban több elektromos készüléknek kell együttműködni - minél kisebb az elektromos alkatrészek méretet annál közelebb kerülnek egymáshoz nő az interferencia

Részletesebben

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai Transzformátorok Magyar találmány: Bláthy Ottó Titusz (1860-1939), Déry Miksa (1854-1938), Zipernovszky Károly (1853-1942), Ganz Villamossági Gyár, 1885. Felépítés, működés Transzformátor: négypólus. Működési

Részletesebben

A LED, mint villamos alkatrész

A LED, mint villamos alkatrész LED tápegységek - LED, mint villamos alkatrész - LED, a törpefeszültségű áramkörben - közel feszültséggenerátoros táplálás és problémái - analóg disszipatív áramgenerátoros táplálás - kapcsolóüzemű áramgenerátoros

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elektronikai alapismeretek emelt szint 3 ÉETTSÉGI VIZSG 0. május 0. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTTÓ EMEI EŐOÁSOK MINISZTÉIM Egyszerű, rövid feladatok Maximális

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

ELŐADÁS AUTOMATIZÁLÁS ÉS IPARI INFORMATIKA SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÁVKÖZLÉS

ELŐADÁS AUTOMATIZÁLÁS ÉS IPARI INFORMATIKA SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÁVKÖZLÉS ANALÓG ELEKTRONIKA ELŐADÁS 2011-2012 tanév, II. félév AUTOMATIZÁLÁS ÉS IPARI INFORMATIKA SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÁVKÖZLÉS ÓRASZÁMOK AUTOMATIZÁLÁS Á ÉS IPARI INFORMATIKA hetente 2 óra előadás, 2 óra labor kéthetente

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben