A győri Zsinagóga akusztikájának a vizsgálata és összehasonlítása a Richter hangversenyteremmel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A győri Zsinagóga akusztikájának a vizsgálata és összehasonlítása a Richter hangversenyteremmel"

Átírás

1 A győri Zsinagóga akusztikájának a vizsgálata és összehasonlítása a Richter hangversenyteremmel Szakdolgozat Készítette: Molnár Szilvia OIWO7H Győr 2010 Széchényi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar, Építészmérnöki szak

2 Bevezetés 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés A győri Zsinagóga történelmi áttekintése A zsinagógák felépítése A zsidó szokások istentisztelet alatt A győri zsidóság történetéről A győri Zsinagóga karbantartásának nyomon követése A korai akusztikai szemlélettől a mai teremakusztikai tervezésig Az ókori görög színházak akusztikája A római kor akusztikai találmányai A teremakusztika a középkor után A XVIII. és XIX. század teremakusztikája Az akusztikai tervezés korszaka A teremakusztika alapjai Az emberi hallás rövid fiziológiája Alapfogalmak Visszaverődések, visszhangok és utórezgések Zárt terekben lejátszódó hangjelenségek A különböző hangszerek vizsgálata akusztikai szempontból Optimális teremakusztikai paraméterek, kritériumok A Beranek-féle értékelés Javaslattétel a győri Zsinagóga akusztikájának javítására A Zsinagóga akusztikai problémájának felvetése és megoldása Tervezett műszaki megoldások A Zsinagóga és a Richter terem összehasonlító elemzése... 51

3 Bevezetés 3 6 Interjú hallgatósággal és zenészekkel szubjektív kiértékelő tesztlap felhasználásával Összegzés Magyarázat Idézett forrásmunkák Melléklet Elérhetőségek:

4 Bevezetés 4 BEVEZETÉS A teremakusztika az egyik legérdekesebb téma, amellyel egy mérnök foglalkozhat. Páratlan találkozása az építészetnek, a belsőépítészetnek és a fizikának. Ezáltal különleges, formabontó terek jöhetnek létre. Az emberiség egyik legalapvetőbb sajátossága a zene szeretete. Az emberek a zenehallgatás kedvteleséhez termeket hoztak létre, hogy a lehető legjobb minőségben érvezhessék azt. A hangversenytermek mai formája hosszú utat járt be, az ókori idők óta folyamatosan. Nem annyira régen jött el a pillanat, mikor nem csak tapasztalati, hanem tudományos érveléssel is meg tudták határozni az akusztikailag jól működő zenei termeket. A téma, amellyel foglalkozom a szakdolgozatomban, már nagyon régóta érdekelt. Fiatal korom óta érdekelt a zene, később a zenei termek és azok akusztikai működése is. Mivel gyermekként kórusban énekeltem, gyakran kerületem olyan helyzetekbe, ahol különböző előadótermekben kellett fellépnünk. Megfigyeltem, hogy míg az egyik előadás kitűnően hallható volt, a másiknál több mint száz gyerek alig tudta áténekelni a termet. Szerepeltünk olyan kitűnő akusztikájú termekben, mint pl. a pesti Vígadó, a Madách színház vagy a debreceni Aranybika Hotel, ahol szinte szárnyalt a dallam. Negatív élményem a szolnoki Művelődési Központhoz kötődik, ahol az akusztika viszont egyenesen katasztrofális volt. A központi terem széles és rövid térrel rendelkezett, amely falaiba ún. Helmholtz-rezonátorokat (1) építettek be. Ezek viszont kevésnek bizonyultak a jó akusztika eléréséhez. A termet azóta sikeresen átalakították. A személyes tapasztalatok vezetettek el ahhoz, hogy az akusztika témaköre iránt érdeklődni kezdjek. A mélyebb ismeretek elsajátításához viszont várnom kellett egészen a főiskolai tanulmányaimig. A főiskolán nyílt lehetőségem arra, hogy tanulmányozzam építészeti szempontból a színházakat, hangversenytermeket, mozikat és előadótermeket. A színházi termekkel kapcsolatban tanultunk arról, hogy mi és hogyan helyezkedik el a színpadon,

5 Bevezetés 5 hogyan kell kialakítani a nézőteret és minden mást, ami fontos lehet egy ilyen épület megtervezéséhez. Eközben az akusztikáról nem tudtam meg szinte semmit, amely arra sarkallt, hogy a kérdést valamilyen módon feldolgozzam. A választásom a győri Zsinagógára esett. Az épület akusztikájával foglalkozni nemes feladat, hiszen értékes épületről beszélhetünk. Egykoron a zsidó hitközösség imaháza volt, amely ma már a művészetek és a közösségi rendezvények előtt áll nyitva. További érdekesség az, hogy az épületben - mivel eredendően nem hangversenyteremnek készült a jó alapadottságok ellenére is találhatunk akusztikai hibákat. A szakdolgozat a problémafelvetés előtt röviden tárgyalja azokat a fogalmakat és mérőszámokat, amelyek a teremakusztika jellemzéséhez, a tapasztalt jelenségek egzakt leírásához és megértéséhez szükségesek, ezután bemutatja a Zsinagógában érzékelt akusztikai problémákat. Ezt követően a kutatómunka során elvégzett összehasonlító elemzés eredményei kerülnek ismertetésre, a tapasztalatokat Győr másik jelentős előadótermével vetettük össze. A szakmabeliek (előadóművészek) között végzett interjúk és kérdőívek eredményei rávilágítanak egyrészt a teremakusztikai sajátosságokra, melyeket el kell fogadnunk (eltérő zenei produkciók eltérő akusztikai igénnyel rendelkeznek), másrészt azokra a Zsinagóga belső térbeli tulajdonságokra, amelyek javíthatók. A dolgozat záró részében javaslatot teszünk azon szerkezeti elemek alkalmazására, amelyek a többféle zenei hangzáshoz alkalmassá teszik a meglévő teret, miközben illeszkedik az épület arculatához.

6 A győri Zsinagóga történelmi áttekintése 1 A GYŐRI ZSINAGÓGA TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSE A zsinagógák felépítése A zsinagóga a zsidó istentisztelet helye. A zsinagóga rendszerint egy nagy csarnokból áll (fő szentély, az imádkozás helye és itt található a béma és a frigyszekrény), kisebb helyiségekből tanulás céljára, valamint gyakran irodákból és egyéb, gyülekezés céljára szolgáló helyiségekből. Egyes nagyobb zsinagógákban külön helyiség szolgál a Tóra tanulmányozására, ez a tanulás háza. Eötvös József oktatásügyi miniszter 1867-ben összehívott egy kongresszust azzal a céllal, hogy a zsidó közösségeket összefogja. Mivel az ortodox képviselők kivonultak a teremből, így csak a neológ hitközösségeket egyesítette. Az ortodox irányzat ragaszkodott a hagyományokhoz, ezért a neológoktól teljesen elzárkózott. A zsinagógák felépítése a történelem során így kettéágazott. Az ortodox (régi szertartású) és a neológ (újabb szertartású) alaprajzi változatokra egy-egy példa látható a következő ábrákon. 1. ábra: Ortodox stílusú zsinagóga elrendezési vázlata (Dr. Guzsik)

7 A győri Zsinagóga történelmi áttekintése 7 2. ábra: Neológ stílusú zsinagóga elrendezési alaprajzi vázlata (Dr. Guzsik) 1. Tóraszekrény, 2. Imapult, 3. Rabbi ülés, 4. Hazzan ülés, 5. Rabbi öltöző, 6. Hazzan öltöző, 7. Gyülekezeti ülések, 7. Gyülekezeti ülések, 8. Bima (migdál), 9. Korlát, 10. Nők helye, 11. Előcsarnok, 12. Kút, kézmosó, 13. Szószék 1 A győri Zsinagóga neológ típusú. A tóraolvasó a frigyláda előtt helyezkedik el, utalva arra, hogy egykoron az oltáron mutatták be az áldozatokat. A mise alatt a nők az emeleti karzaton imádkoznak, a prédikáció magyarul hangzik el, az istentiszteleteken szerepet kapott az orgona, és a kántor reverendát visel. Ezzel szemben a zsinagógák ortodox típusánál a tóraolvasó a zsinagóga közepén található, a nők és a férfiak az ortodox istentisztelet alatt másik helyiségben imádkoznak, a rabbi jiddis nyelven beszél, a papi ruházatot, vagyis a reverendát és az orgonát elutasítják A zsidó szokások istentisztelet alatt A jeruzsálemi zsinagógákban a hívő a szentély felé, míg a világ más részein épült zsinagógák tengelye Jeruzsálem felé fordul B3g.C3.A1k_k.C3.A9t_t.C3.ADpusa,

8 A győri Zsinagóga történelmi áttekintése 8 Az ókorban a zsinagóga bejárati oldala Jeruzsálem felé nézett, amely mára megváltozott, mégpedig azért, mert a Tóra a hátulsó falba egy süllyesztett szekrénybe, a frigyládába lett elhelyezve. Ez a változás okozta az épület megfordulását. Az imádkozás közösen történik a zsinagógákban, mert az ima akkor is meghallgattatik Isten által, ha a hívők között bűnös van. Az imádsághoz legalább 10 szabad, felnőtt ember szükségeltetik. Ezek közül egy az előimádkozó, aki hangosan fohászkodik. Az imaterem kizárólag az imádkozás szerepét tölti be. Más tevékenységet nem folytatnak és ügyelnek arra, hogy mindenki zavartalanul végezhesse a fohászát Istenhez. 3 A zsidó közösségeknél fontos az elkülönítés nemek között az ima ideje alatt. A nők számára egy külön karzat állt rendelkezésre ehhez A győri zsidóság történetéről A győri zsidó lakosság megjelenése a középkorra tehető. Más városokhoz hasonlóan a hitközösség ittléte titkos volt, mivel védelmi okok miatt a törökök kiűzték őket a városból től a győri püspök birtokán élveztek védettséget. Ahogy a közösség létszáma nőtt, szükségessé vált, hogy a hitgyülekezetnek önálló imaterme legyen ben megalapították első zsinagógájukat. II. József a szabad iparűzést is megengedte nekik 1840-ben. Ekkor telepedtek le Győrszigetben. A Győri Zsinagógát akkor építették meg, mikor a zsidó közösség lélekszáma több, mint 5000 főre nőtt. 1.4 A győri Zsinagóga karbantartásának nyomon követése A zsidó hitközösség egy harmadik zsinagóga építésében gondolkozott, amelyhez 1866-ban egy pályázatot is indított. A telket a Rába partján választották 3 Uri Asaf: Tér és imádság, A kis szentély és a kiválasztott hely, Pannonhalmi Apátság, Időszaki kiállítás, Március 21.-november Szabadi Katalin: A győri Zsinagóga, Szakdolgozat, Építészmérnöki szak, Széchényi István Egyetem, 2005

9 A győri Zsinagóga történelmi áttekintése 9 ki. A 33 tervpályázat közül Benkó Károly építész nyert. Az építési munkákat ben végezték el Fraenkl Vilmos vezetésével. Az istentisztelet sokáig télen is a nagyteremben zajlott. A téli időszakban a hatalmas tér nehéz befűthetősége miatt elkészült a téli imaház ben. Az imaterem megközelítéséhez két új lépcsőházat építettek. A II. világháború alatt sok zsidót deportáltak a városból, ezért létszámuk kb. egy hatodára esett vissza. A zsinagóga fenntartása egyre nehezebbé vált, így ban a megyei tanácshoz, majd a városi tanácshoz, illetve az önkormányzathoz került az épület. A további felújítás Szőcs Sándor és Cserhalmy Győző tervei alapján, májusában készült el. A Széchényi István Egyetem Zeneművészeti Intézet vette át az épületet. Ma főként koncertteremnek használják. 5 5 Podonyi Hedvig: Zsinagógák Magyarországon, VIVA MÉDIA HOLDING, Budapest

10 A korai akusztikai szemlélettől a mai teremakusztikai tervezésig 2 A KORAI AKUSZTIKAI SZEMLÉLETTŐL A MAI TEREMAKUSZTIKAI TERVEZÉSIG Az ókori görög színházak akusztikája Az ókori görög színházak mind nyitottak voltak, így az előadások a szabadban játszódtak le. A megfigyelésekből kapott eredményeket felhasználva figyelték a hang terjedési viszonyait, a visszaverődéseket és a hallási feltételeket. Így alakult ki formailag és szerkezetileg az ókori görög színház. Az első görög drámákat a templomok előtt játszották. Eleinte csak a szónoki orkesztrát (2) építették meg. A nézősereg pedig a hegyoldalra vonulva figyelte az előadást. Ezután alakult csak ki a színház három részből álló elődje: a szkéné, az orkesztra és a theatron. 3. ábra: A színpad (szkéné), játéktér (orkhesztra) és nézőtér (theatron) hármas rendszere a görög színházban (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986, old.: 17) Ezekben az időkben az orkesztra a színpad. A szkéné eredetileg csak az öltözőknek és a kelléktárnak adott teret, és csak háttér funkciót töltött be. A theatron pedig a nézőtérnek adott helyet. A paradosz a nézőtér lezárásáért felelt, itt volt a bejárat a nézőknek és a kórus tagjainak. A szónokok az orkesztrán fa emelvényt kaptak, hogy kiemeljék őket a kórus tagjai közül, ami egy idő után

11 A korai akusztikai szemlélettől a mai teremakusztikai tervezésig kevésnek bizonyult, mivel Szophoklész és Euripidész drámái már szabadabb mozgást kívántak, így a színpad átkerült a proszkénionra. A proszkénion mélysége korlátozott volt. Az akusztika 4-8 m-es távolságnál érvényesült a legjobban. Ennek az volt az oka, hogy a kritikus 8 méteres határnál már visszhangként jelentkezik a hang a nézőtéren. Az orkesztra hangvisszaverő szerepe is fontos volt, így a felszínt borító márványlap tökéletesen simára volt csiszolva. Az akusztika kiaknázása érdekében tudatosan alakították ki az üléssorokat, a szkéné falait és a paraszkéniont (3), valamint a színészek álarcait. Az üléssorok manapság használatosnál meredekebben, kal emelkedtek. Ehhez hasonló az efezoszi színház is, amelynek emelkedési szögei 25,29, és 31. Meredekebb lejtés miatt az ülések mélysége csökkent, átlagosan cm alatt maradt. A visszhangok keletkezését az ülések profilképzésével is akadályozták ábra: Színházi ülőhely profilkiképzése a Dionüszosz-színházban. A forma a visszhangot és az energiaösszpontosítását akadályozza (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986, old.: 22) Az előzőekben felsorolt akusztikai módszerek a nagy közönséget mégsem szolgálták ki, ezért még egy további eszközt is bevetettek. Ezek a vázarezonátorok voltak. A vázákat különböző hangmagasságra bizonyos hangsorrendszer szerint helyezték el a nézőtéren. Különböző skála szerint hangolták őket minden sorban. A rendszerből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg a kórus hangjának 6 Tarnóczy Tamás: Teremakusztika I..Akadémiai Kiadó, Budapest, p.

12 A korai akusztikai szemlélettől a mai teremakusztikai tervezésig felerősítésére szolgáltak. A vázarezonátorok szerepe, mai ismereteinket visszavetítve, nem annyira a hangenergia megtartása, vagy éppen felerősítése, hanem elsősorban a szabadban zérusnak tekinthető utórezgési idő megnövelése lehetett elő. A színészi maszkok tölcsérszerű szájrésze is a hang erősítését segítette A görögök rájöttek arra, hogy a hang a visszaverődések hatására felerősödik, és a hangenergia sűrűsége is nagyobb lesz, minél kisebb a terem. Így egyre több zárt zenei teret építettek a színházak mellett, ahol zenés kíséretű verseket szavaltak. Később alakultak ezek kizárólagosan zenei csarnokokká. Ezek kisebb létszámú terek voltak, ami férőhellyel rendelkeztek. Ezek az odeionok (4), amelyek magasságát sikerült rekonstruálni, így kiderült, hogy a magassági méretei nagyobbak voltak a szélességi méreteinél. 2.2 A római kor akusztikai találmányai 5. ábra Az egyik legépebb állapotban levő ókori építmény, a római kori aszpendoszi színház alaprajza. Építésze Zenon (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986, old.: 35) A Római birodalom I.e között folyamatosan kebelezte be Görögországot. A rómaiakra hatott a görög kultúra. Miután megismerték a görög 7 Tarnóczy Tamás: 27.p.

13 A korai akusztikai szemlélettől a mai teremakusztikai tervezésig színházat, a rómaiak színházépítésbe kezdtek I.e. I. század környékén. Több nagy újítást vezettek be, amelyek alapjai a görögöktől származik. Elhagyták a parodoszt és körülzárták a teljes színházat. Erre jó példa az aszpendoszi színház. (6. Ábra) A nézőtér az orkesztrával együtt félkör alakú lett, így az első sorok közelebb kerületek a színpadhoz. Akusztikai szempontból javult a helyzet, de csak üres orkesztra esetén. A színházi maszkok viszont eltűntek, ami a görögöknél volt jellemző, így a mimika (érzelemkifejezés) igény lett a rómaiak körében. További újítás: a színpad meghosszabbítása, oldal és vertikális (felfelé bővülő) irányú hangvető felületek, valamint felső hangvisszaverők alkalmazása. Ez azért volt fontos, mert az orkesztra nem verte vissza megfelelően a hangokat, amely a felületcsökkenés és a beültetés miatt is elmaradt ábra: Javul a hangellátás a tetővisszaverődések kihasználásával és a diffúz visszaverődés fokozásával. Az aszpendoszi római színház metszetrajza (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986, old.: 15) A rómaiak nagy vívmánya nem a szabadtéri hang tekintetében történt, hanem a zárt terű előadóterem funkcióját betöltő vásárcsarnokok esetében. Ebből fejlődött ki a bazilika, amely népgyűlések színteréül szolgált. Ezek képezik a kiindulási alapját a mai színházaknak, hangversenytermeknek és az előadótermeknek. 2.3 A teremakusztika a középkor után Nagy Konstantin államvallássá tette a kereszténységet, így megfértek egymás mellett a kis létszámú összejövetelekre szolgáló bazilikák és a nagyobb

14 A korai akusztikai szemlélettől a mai teremakusztikai tervezésig közönség számára alkalmas színházak. Ezzel a lépéssel megmentette a görög színházakat a pusztulástól. Már a IV. századtól kezdve építenek kupolákat, ami a terek kitágulását eredményezték, amely viszont egyenesen vezetett az akusztikai viszonyok romlásához. Bár volt egy előnye is, mégpedig az, hogy a hosszú utózengési idő hangzatok észlelését keltette. Talán ez vezethetett a harmonikus többszólamúsághoz Európában. Elsősorban a templomokban kezdenek el vallási tárgyú előadásokat tartani. Ennek hatására a templomokban a XV. században megjelenik a színpad. Ez akusztikai javulást okozott, de egy idő után betiltották a színjátszást az egyre több világi előadás miatt. A templom homlokfala előtt, pajtában vagy udvarban kezdtek el újra játszani. Ez a görög kultúra újjáéledését jelentette. Az előadásokat sokszor az időjáráshoz kellett igazítani, így a színjátszás teljesen elszakadt az egyháztól és az egyházi ünnepektől. Az első zárt színház a római kor óta 1491-ben épült Ferrarában. Ekkor alakult ki a tanácsterem a római bazilikából és a bouletérionból (5). A középkori állam megszilárdulása nagyobb szabású összejöveteleket hozott magával, így óriási méretű termek jöttek létre. Fával burkolták le ezeket a helyiségeket, amely segített az akusztikai nehézségek legyőzésében. A hercegi-főúri paloták termeiben is rendeztek szórakoztató jellegű előadásokat. Ezek rendszerint csak zenés előadásokhoz voltak alkalmasak, mert a termek erős zengése a prózai előadásokat szinte lehetetlenné tette. Ekkor kezdődtek el nagy átalakítások, változtatások a zenei termekben és erre az időszakra tehető az akusztikai jelenségek pontosabb megfigyelésének kezdete is. A változásnak azért kellett bekövetkeznie, mert jóformán az egész középkor alatt szüneteltek a tudományos kísérleti kutatások. Ekkor még a hang terjedési sebességét sem ismerik. Galilei munkássága folytán változott meg a tudomány szemlélete. Ő maga is foglalkozik akusztikai kérdésekkel, de Mersenne Gassendi és még sokan mások is folytattak tudományos vizsgálatokat ebben a témában. Az első jelentős tudományos 14

15 A korai akusztikai szemlélettől a mai teremakusztikai tervezésig munkák: a Musurgia Universalis (1650) és a Phonurgia Nova (1673), amelyeket Athanasius Kircher készít el. Ő fekteti le a teremakusztika alapjait. A legtöbb zenei előadás a hercegi-főúri kastélyok nagytermeiben történt, amely csekély számú közönséget volt képes befogadni, így a nagyközönség kiszorult ezekről az eseményekről. A tehetősebb polgároknak később az is megengedhető volt, hogy kamarazene-termeket hozzanak létre a lakások részeként ábra: a vicenzai Teatro Olimpico (1584) belső kiképzése. Figyelemre méltó a színpadi hátfal görögrómai kiképzése és az egész tér odeumszerű kialakítása. Építésze Andrea Palladio (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986, old.: 47) A változásban az is szerepet játszott, hogy az előadások kezdési időpontja egyre későbbre tolódott, így a szabadtéri színpad nem volt elegendő. Az első ideiglenes színházak fából épültek. Az egyik nagy úttörő Palladio volt, aki ben megszerkesztette az első színházat egy palota udvarában. Ezt számos színház követte Európában, Antwerpenben vagy Wolfenbüttelben. Palladio fő műve Teatro Olimpico egy 1500 férőhelyes, tökéletes akusztikájú színház volt. (7. Ábra) Ennek alaprajza még teljesen római ban épült meg a Shakespeare Globe-színháza. Ez a színház is a kor szellemét tükrözte. A színpad előtt csak fedetlen állóhelyek voltak, csak azt a részt fedtek le, ahol a páholysorok kaptak helyet. Akusztikailag mégis a földszint bizonyult jónak, ezért az előkelőség is kezdett kivonulni a páholyokból. Az angol időjárás is hozzájárult a színházak lefedéséhez.

16 A korai akusztikai szemlélettől a mai teremakusztikai tervezésig 2.4 A XVIII. és XIX. század teremakusztikája 16 Mivel a hang terjedését nem is merték a XIX századig, nem is próbálták vizsgálni, egy-két elméleti kezdeményezés történt csak. Mégis ekkor alakult ki a kamarateremből a hangversenyterem. Egyre több zenészt kellett elhelyezni a kamarazenetermekben, így a termek megnagyobbodtak, amely növelte az utózengési idő hosszát. Ezeknek a termeknek a kialakítása mindig más volt, mint a színházaknak. Míg az előbbinél fát, stukkót és drapériát használtak, az utóbbinál inkább a márvány, kő és az üveg bizonyult hatásosnak. A színházi előadásokban ugyanis több beszéd hangzott el, amely csak rövidebb utózengési idő mellett volt jobb. 2.5 Az akusztikai tervezés korszaka Az 1600-as évek körül a térakusztikában az opera hozott nagy változást. A második nagy föllendülést az 1900-as elején W.C Sabine, Rayleigh és Helmholtz munkássága hozta meg. Szinte minden teremakusztikai kérdést megvizsgáltak. Sabine meg volt győződve arról, hogy a legfontosabb akusztikai jellemző az utózengési idő, amely függ a terembe épített anyagoktól és a hallgatók létszámától is. Az ő munkája a bostoni Symphony Hall akusztikai tervezése. Az 1950-es években több akusztikai jellemzőt ismertek fel, amely további fejlődéshez vezetett a teremakusztika tudományában. Sokáig az utózengési idő volt az elsődleges akusztikai tényező, de ebben már kételkednek. Az újabb jellemzők, mint a közvetlen hang, a visszaverődött hangok időkülönbségei, irányából és energiaarányából származtatható mennyiségei vették át a vezető szerepet. Az elektronika haladása és a digitális világ kialakulása, valamint a számítógépek folyamatos fejlesztése is hozzájárult az akusztikai méréstechnika minőségi fejlődéséhez. Az utolsó harminc évben megjelent új vívmányok, mint a televízió és a rádió, versenyre késztették a helyszíni hangversenyeket, így döntő fontosságúvá vált az akusztika, amely ugyanolyan sorsdöntő fordulatot élt át, mint Sabine idejében.

17 A korai akusztikai szemlélettől a mai teremakusztikai tervezésig Az akusztikailag egyre tökéletesedő termek sokszor nem csak akusztikailag lettek fontosak, hanem esztétikai értelemben is. Ezért fontos, hogy az akusztikus és az építész gondosan dolgozzon együtt, hogy esztétikailag a legjobb és akusztikailag a legtökéletesebb termet hozhassák létre. A multimédia elterjedése miatt gazdasági problémák jelentkeztek a színházaknál és a hangversenytermeknél, ezért nagyobb tömeg elhelyezésére törekedtek, ami rossz hangzáshoz vezetett. Nem lehetséges tehát, hogy egy 1300 főre tervezett terembe 1600 embert zsúfoljanak be. Ezt a problémát gépi hangosítással oldották meg Tarnóczy T.: Teremakusztika I.,1986

18 A teremakusztika alapjai 3 A TEREMAKUSZTIKA ALAPJAI Az emberi hallás rövid fiziológiája Az akusztika végső mércéje maga az ember. A körülöttünk lévő világot érzékszerveink segítségével fogjuk fel. Az egyik ilyen érzékszervünk a fülünk, ami segítségével a hangokat érzékeljük. Az akusztika jellemzőit ezen érzetünk segítségével tudjuk behatárolni, és az információt fel tudjuk használni egy hangversenyterem jó kialakításához. A hallószervünk legkülső része, amely elválasztja a külvilágtól a fülünket, az a dobhártya. A belső üregek első tagja a középfülüreg, amely nyálkahártyával borított és levegővel telített. Ez a rész a külső légnyomással a szájüreg felé vezető nyílás útján tartja a kapcsolatot. Itt találhatóak a hallócsontok (kalapácsüllő-kengyel), amelyek továbbítják a hangot a csigához, amiben a szőrsejtek vezetik tovább idegi impulzusok segítségével az agynak ábra: A fül szerkezete (Pap, 2002, old.: 58) Hallásküszöb és fájdalomküszöb A hallásküszöb a hallás alsó határa, amikor még éppen érzékelni tudjuk a hangokat. A felső határ pedig a fájdalomküszöb. E kettő között helyezkedik el a hallásfelület, amely az a normál tartomány, amit érzékelni tudunk. 9 Tarnóczy Tamás: 27.p.

19 A teremakusztika alapjai 19 A fülünk 700 és 6000 Hz közötti értékekre érzékeny leginkább. A legkisebb hangnyomás ebben a tartományban 20 µ N/m 2. Ez az ún. abszolút hangnyomásszint. A hallóképesség károsodása vizsgálható audiogram segítségével. A páciens hallásának különböző frekvenciákon mért értékéből határozzák meg az esetleges károsodások mértékét. A normál személyek hallásfelületének összehasonlítása alapján határozzák meg ezeket az értékeket, amely a következő ábrán látható részletesebben. 9. ábra: A normális hallású személy hallásfelülete szinuszos hangokra. A színesen feltüntetett felületek a beszéd és a zene spekrális hangszinteloszlását ábrázolják (Veit, 1977, old.: 138) Hangerősség és hangosság A hallásküszöb nagymértékben függ a frekvenciától. Ez magyarázza, hogy az azonos hangnyomásszintű, de különböző frekvenciájú hangokat más hangosságúnak halljuk. A hangerősség egy szubjektív mennyiség, egy egyéntől függő tényező. Egy tiszta hang, hangkeverék, vagy zaj hangerősségének meghatározásához a hangot össze kell hasonlítani egy etalonhanggal, vagyis egy vonatkozási hanggal, amelynek frekvenciája 1 khz. Ezt be kell állítani olyan erősségűre, mint a megítélendő hangot. Ennek egysége a phon. Ez azt jelenti, hogy egy 80 phon hangerősségű hang olyan, mint egy 80 db hangnyomásszintű 1 khz frekvenciájú hang. A 0 phonnak megfelelő görbe egyenlő a hallásküszöb frekvenciagörbéjével.

20 A teremakusztika alapjai 20 Együtthallási küszöb Egy hang meghallását zavarhatja egy másik hang. Ez lehet fehér zaj (6), keskeny sávú zaj, vagy akár egy tiszta hang. A hangerősséget úgy kell beállítani, hogy magasabb legyen a többi hangénál, így az észlelhető lesz. A gyengébb hang ilyenkor elfedésben lesz. Nincs abszolút csend, még a süket szobában sem. Az ember izmainak és ízületeinek is van hangja, csak az elfedés miatt nem hallhatóak. Ez az oka annak, hogy az ember nem hallja meg a külső zajokat. A zene 10 A zene természetes számunkra. Mindenhol találkozunk vele a nap bármely szakában. De elgondolkoztunk-e már azon, hogy valójában mi is az a zene és tudjuk-e, hogy honnan származik? A következő fejezetben a zene definícióját írom le. Meghatározom azt is, hogy mi is az a zene és miért olyan fontos. A legalapvetőbb zenei hang, amely ősidők óta sajátunk, az énekhang. Ezeknek a hangoknak viszont nincs meghatározott akusztikai paramétere, annál a tulajdonságánál fogva, hogy ezek a zenei hangok sosem tökéletesen tiszták, mindig tartalmaznak zajokat (5). A hang fizikai feldolgozását a fülön belül leírtam, de nem foglalkoztam azzal, hogy a hang a hallóidegeken keresztül hogyan jut az agyba. Ehhez ugyanis egy további fejezet megírására lett volna szükség, de néhány információt azért itt is szükséges tudni. Az zene maga nem is létezik, csak az emberi agy képes a különböző frekvenciájú egymás utáni hangokat zeneként érzékelni. A dobhártyán át, a belső fülben a rezgések idegimpulzusokká válnak, amelyek később az agyba jutnak. Itt érzékeljük a dallamot zenei elemként. Amit hallunk az egy egységes inger, vagyis zene. Az egyik lényeges eleme a ritmus. A hangi idő felfogása a neuronaktivitások időtartamában kódolódik. Ez azt jelenti, hogy a neuronok 10 Dr.-Ing. Ivar Veit: Műszaki akusztika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977

21 A teremakusztika alapjai 21 között végbemenő kapcsolatok révén az emberi agy képes az ezredmásodperc századrészének megfelelő időkülönbséget is érzékelni. Már tudat alatt megkezdődik az ingerek feldolgozása a talamusz (7) szintjén, amely kérgi szinten tudatosulni fog. Az egyensúlyozó rendszerünk a belső fülben van, amely a mozgató és a testállapotot érzékelő rendszerrel van kapcsolatban. Erőteljes mechanikai rezgéseket hozhatnak létre a hangok, amelyek befolyásolhatják az egyensúlyozó rendszerünket, ezen keresztül a motorikus rendszert is. Sok zenei stílus tudatállapot-módosító hatása valószínűleg innen vezethető le. A fájdalomérzet is csökkenhet hangok (pl. zene) hatására, amely a teljesítmény növekedéséhez vezethet. Az emberek sportolás közben szívesen hallgatnak zenét, például konditermekben vagy futás közben, bár a szakértők futás közben nem ajánlják a zenehallgatást, mert túlságosan is felgyorsul a már amúgy is gyors szívverés). A zene az emberi testre gyakorolt hatása akár a saját tapasztalatunkon keresztül is bebizonyítható. A zene különleges hatással van azokra, akik könnyen be tudják fogadni azt. Vannak, akiknél nem csak érzelmeket kelt, hanem beszédszerű jelentéssel is bír. A hozzáértők egy-egy klasszikus darab mondanivalóját leírás nélkül is megértik, hiszen számukra értelmes szavakat gerjeszt a zene. Az idegen nyelveken íródott versek megértésével kapcsolatban Weöres Sándor a következőket gondolja: Olvass verseket oly nyelveken is, amelyeket nem értesz. Ne sokat, mindig csak néhány sort, de többször egymás után. Jelentésükkel nem törődj, de lehetőleg ismerd az eredeti kiejtésmódjukat, hangzásukat. Így megismered a nyelvek zenéjét, s az alkotók-lelkek belső zenéjét Az agyban lejátszódó zene A tudósok úgy gondolják, hogy az agyban is kell lennie zenei központnak a beszédközponthoz hasonlóan. Ha létezik afázia, vagyis a nyelvi képességek elvesztése, akkor lehet amuzia (zenei képességek zavara) is. Hamar kiderült azonban, hogy csak teljes agykárosodás mellett szűnhet meg valaki zeneisége. 11 Weöres Sandor: A teljesség felé. Tericum Kiadó, Budapest, Pap János: Hang-ember-hang. Vince Kiadó Kft., Budapest, 2002

22 A teremakusztika alapjai 22 Ez azt jelenti, hogy több fajta amuzia létezik, tehát az agynak együttesen több területe komplex módon felelős a zeneiségért. A kottaolvasásnál, a zeneszerzésnél, a zenehallgatásnál, éneklésnél más-más agyterület aktiválódik. A National Geographic Gondolkodó zene (My music brain) című dokumentum filmjében ezeket az agyterületeket vizsgálják. A fő szereplője Sting, akinek megvizsgálták agyi tevékenységeit különböző zenei állapotokban. Daniel Levitin, a montreali McGill Egyetem professzora, aki idegrendszeri kutatással kezdett foglalkozni, agyi felvételeket tanulmányozott, többek között Sting agyáról is. Sting páratlan tehetségű, egyedi hangú előadóművész, zeneszerző. Kiemelkedő alanya volt Daniel Levitin kísérleteine. A művészt egy fmri-készülékbe fektették, és megkérték őt, hogy gondoljon a kedvenc darabjára. fmri-készülék segítségével végzett kísérletben a professzor bebizonyította, hogy a test mozgásáért felelős agyi rész mutatott igen erős aktivitást. A zene és a mozgás közötti ősi evolúciós kapcsolatra mutat vissza. A Föld legtöbb népe számára ez a két dolog egymástól elválaszthatatlan. A kísérlet közben Sting a következőket mondja: Az egyik kedvencem Bach. Rajongok érte. Amikor Bach zenéjét hallgatom, építészeti alkotásokat hallok, de komolyan. Olyan, mintha hatalmas termek, tornyok, pillérek, és magasba emelkedő dómok lennének előttem. Az építészet megfagyott zene. Ezt a már-már közhelyes kijelentést használják gyakran az építészek. Építész szemszögből ezt már megvizsgáltuk. De vajon milyen lehet egy zenei művész szemszögéből? Aki először a zenét látja, és utána képzeli el az építményeket. Itt válik valóságossá ez az egyszerű mondat, hogy az építészet és a zene között tényleg létezik magyarázható kapcsolat. Egy másik tudós Petr Janata, aki szintén neurológiai vizsgálatokat végzett más embereken, arra következtetésre jutott, hogy minél több mozgással reagálunk egy adott darabra, annál jobban aktiváljuk azon idegpályákat, amelyek a dopamin nevű boldogsághormon kibocsátásáért felelősek. Ebből arra következtethetünk, hogy bizonyos érzelmi állapotok elérésére is használhatjuk a zenét. Ha ellazulni akarunk, akkor egy lassúbb, ha feldobódni, akkor egy

1. A hang, mint akusztikus jel

1. A hang, mint akusztikus jel 1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem

Részletesebben

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

2. Az emberi hallásról

2. Az emberi hallásról 2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.

Részletesebben

Hangintenzitás, hangnyomás

Hangintenzitás, hangnyomás Hangintenzitás, hangnyomás Rezgés mozgás energia A hanghullámoknak van energiája (E) [J] A detektor (fül, mikrofon, stb.) kisiny felületű. A felületegységen áthaladó teljesítmény=intenzitás (I) [W/m ]

Részletesebben

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és

Részletesebben

Teremakusztikai méréstechnika

Teremakusztikai méréstechnika Teremakusztikai méréstechnika Tantermek akusztikája Fürjes Andor Tamás 1 Tartalomjegyzék 1. A teremakusztikai mérések célja 2. Teremakusztikai paraméterek 3. Mérési módszerek 4. ISO 3382 szabvány 5. Méréstechnika

Részletesebben

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési

Részletesebben

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező

Részletesebben

Bevezetés. Hangterjedés. Visszaverődés. Teremakusztikai tervezés. A teremalak fontossága. Határoló felületek burkolata.

Bevezetés. Hangterjedés. Visszaverődés. Teremakusztikai tervezés. A teremalak fontossága. Határoló felületek burkolata. Tartalom Bevezetés Hangterjedés Visszaverődés Teremakusztikai tervezés A teremalak fontossága Határoló felületek burkolata Összefoglalás 1. Bevezetés Építészeti akusztika ajánlások, szabványok, hatósági

Részletesebben

ÉPÜLETEK ZAJVÉDELME Épületek rendeltetésszerű használatához tartozó követelmények Szerkezeti állékonyság Klímakomfort (hő- és páravédelem, frisslevegő, ) Természetes és mesterséges megvilágítás zajvédelem

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

Optika fejezet felosztása

Optika fejezet felosztása Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:

Részletesebben

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása Összeállította: dr. Szuhay Péter Budapest, 2013 Filename, 1 Hang és zaj 1. rész Dr. Szuhay Péter B & K Components Kft

Részletesebben

A hang mint mechanikai hullám

A hang mint mechanikai hullám A hang mint mechanikai hullám I. Célkitűzés Hullámok alapvető jellemzőinek megismerése. A hanghullám fizikai tulajdonságai és a hangérzet közötti összefüggések bemutatása. Fourier-transzformáció alapjainak

Részletesebben

Hallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető

Hallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető Hallás időállandói Fizikai terjedési idők Dobhártya: végtelenül gyors Hallócsontok: 0.08ms késés Csiga: 20Hz: 3ms késés 100Hz: 1.5 ms késés 1000Hz: 0.3ms késés >3000Hz: késés nélkül Ideg-impulzus időtartam:

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

Akusztika terem. Dr. Reis Frigyes előadásának felhasználásával

Akusztika terem. Dr. Reis Frigyes előadásának felhasználásával Akusztika terem Dr. Reis Frigyes előadásának felhasználásával Hangenergia-eloszlás a különböző jellegű zárt terekben - a hangteljesítményszint és a hangnyomásszint közötti összefüggést számos tényező befolyásolja:

Részletesebben

Környezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika

Környezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika Department of Fluid Mechanics Budapest University of Technology and Economics Környezetvédelem műszaki alapjai, akusztika Nagy László nagy@ara.bme.hu 2010. Március 31. Környezetvédelem műszaki alapjai

Részletesebben

Hangterjedés szabad térben

Hangterjedés szabad térben Hangterjeés szaba térben Bevezetés Hangszint általában csökken a terjeés során. Okai: geometriai, elnyelőés, fölfelület hatása, növényzet és épületek. Ha a hangterjeés több mint 100 méteren történik, a

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Jegyzeteim 1. lap Fotó elmélet 2015. október 9. 14:42 Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Kardinális elemek A lencse képalkotását meghatározó geometriai elemek,

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

A fény visszaverődése

A fény visszaverődése I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak

Részletesebben

Ultrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben

Ultrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben Ultrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben Hangfrekvencia 20 000 000 Hz 20 MHz 2 000 000 Hz 20 000 Hz 20 Hz anyagvizsgálatok esetén használt UH ultrahang hallható hang infrahang 2 MHz 20 khz

Részletesebben

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió 1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.

Részletesebben

Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése

Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 8. MÉRÉS Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 12. Szerda délelőtti csoport

Részletesebben

Hangterjedés akadályozott terekben

Hangterjedés akadályozott terekben Hangterjedés akadályozott terekben Hangelnyelés, hanggátlás: hangszigetelés Augusztinovicz Fülöp segédlet, 2014. Szakirodalom P. Nagy József: A hangszigetelés elmélete és gyakorlata Akadémiai Kiadó, Budapest,

Részletesebben

vonalsugárzók a kiváló beszéd érthetőségért

vonalsugárzók a kiváló beszéd érthetőségért vonalsugárzók a kiváló beszéd érthetőségért Mi megoldjuk a problémáját! HANGOSÍTANI KÖNNYŰ! CSAK BERAKOK NÉHÁNY HANGLÁDÁT, MEG JÓ PÁR MÉLY- NYOMÓT ÉS MÁR KÉSZ IS A RENDSZER. Természetesen ez a sokszor

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet

1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet A kísérlet célkitűzései: A fény visszaverődésének kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényének megismerése, síktükrök képalkotásának vizsgálata. Eszközszükséglet: szivacslap A/4 írólap vonalzó,

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 0. október 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus

Részletesebben

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés A fény Történeti áttekintés Arkhimédész tükrök segítségével gyújtotta fel a római hajókat. A fény hullámtermészetét Cristian Huygens holland fizikus alapozta meg a 17. században. A fénysebességet először

Részletesebben

Tecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben

Tecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben Tecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben 1 Tartalom A hanggátlásról általában A terjedési utak, zavarforrások Tecsound a gyakorlatban Összehasonlítás Összefoglaló 2 A hanggátlásról általában

Részletesebben

A tanulók gyűjtsenek saját tapasztalatot az adott szenzorral mérhető tartomány határairól.

A tanulók gyűjtsenek saját tapasztalatot az adott szenzorral mérhető tartomány határairól. A távolságszenzorral kapcsolatos kísérlet, megfigyelés és mérések célkitűzése: A diákok ismerjék meg az ultrahangos távolságérzékelő használatát. Szerezzenek jártasságot a kezelőszoftver használatában,

Részletesebben

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI

Részletesebben

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal Kísérleti kályha tesztelése A tesztsorozat célja egy járatos, egy kitöltött harang és egy üres harang hőtároló összehasonlítása. A lehető legkisebb méretű, élére állított téglából épített héjba hagyományos,

Részletesebben

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot?

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? 3. Mit nevezünk fényforrásnak? 4. Mi a legjelentősebb

Részletesebben

Próba érettségi feladatsor április I. RÉSZ

Próba érettségi feladatsor április I. RÉSZ Név: osztály: Próba érettségi feladatsor 2007 április 17-18 I RÉSZ Figyelem! A dolgozatot tollal írja; az ábrákat ceruzával is rajzolhatja A megoldást minden esetben a feladat szövege melletti keretbe

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Gyakorlati épületfizika építészeti akusztika a gyakorlatban

Gyakorlati épületfizika építészeti akusztika a gyakorlatban Gyakorlati épületfizika építészeti akusztika a gyakorlatban előadó: Fürjes Andor Tamás, aqrate Kft. Gyakorlati Épületfizika építészeti akusztika a gyakorlatban Széchenyi István Egyetem, 2010.11.08. 1 tartalom

Részletesebben

műszaki habok Kizárólagos magyarországi forgalmazó:

műszaki habok Kizárólagos magyarországi forgalmazó: Hanno -Protecto műszaki habok Protecto Kizárólagos magyarországi forgalmazó: TechFoam Hungary Kft. H-1183 Budapest, Felsőcsatári út 15. Tel: + 36 1 296 08 02 Fax: + 36 1 296 0803 e-mail: info@techfoam.hu

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Az emberi hallás. A fül felépítése

Az emberi hallás. A fül felépítése Az emberi hallás A fül felépítése Külső fül: Hangösszegyűjtés, ami a dobhártyán rezgéssé alakul át. Középfül: mechanikai csatolás a dobhártya és a belső fül folyadékkal töltött részei között. Kb. 2 cm

Részletesebben

Alkalmazásfejlesztési kitekintés, Komplex Elektromos Impedancia Mérő eszköz lehetséges akusztikus alkalmazási lehetőségei

Alkalmazásfejlesztési kitekintés, Komplex Elektromos Impedancia Mérő eszköz lehetséges akusztikus alkalmazási lehetőségei KAROTÁZS TUDOMÁNYOS MŰSZAKI ÉS KERESKEDELMI KFT. 7634 Pécs, Kővirág u. 39., Tel: 20 9372905, 72 224 999 Fax: 20 9397 905, E-mail: posta@karotazs.hu Akusztikus Impedancia mérésekhez alkalmazásfejlesztés

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI MATEMATIKA május-június KÖZÉPSZINT. Vizsgafejlesztő Központ

PRÓBAÉRETTSÉGI MATEMATIKA május-június KÖZÉPSZINT. Vizsgafejlesztő Központ PRÓBAÉRETTSÉGI 2003. május-június MATEMATIKA KÖZÉPSZINT I. Vizsgafejlesztő Központ Kedves Tanuló! Kérjük, hogy a feladatsort legjobb tudása szerint oldja meg! A feladatsorban található szürke téglalapokat

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Audiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra

Audiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra Audiometria 1. Az izophongörbék (más néven azonoshangosság- görbék; gyakjegyzet 1. ábra) segítségével adjuk meg a táblázat hiányzó értékeit Az egy sorban lévő adatok egyazon tiszta szinuszos hangra vonatkoznak.

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

Anyagvizsgálati módszerek

Anyagvizsgálati módszerek Anyagvizsgáló és Állapotellenőrző Laboratórium Atomerőművi anyagvizsgálatok Az akusztikus emisszió vizsgálata a műszaki diagnosztikában Anyagvizsgálati módszerek Roncsolásos metallográfia, kémia, szakító,

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI MATEMATIKA. 2003. május-június KÖZÉPSZINT II. Vizsgafejlesztő Központ

PRÓBAÉRETTSÉGI MATEMATIKA. 2003. május-június KÖZÉPSZINT II. Vizsgafejlesztő Központ PRÓBAÉRETTSÉGI 2003. május-június MATEMATIKA KÖZÉPSZINT II. Vizsgafejlesztő Központ Kedves Tanuló! Kérjük, hogy a feladatsort legjobb tudása szerint oldja meg! A feladatsorban található szürke téglalapokat

Részletesebben

Periódikus mozgások Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periodikus mozgásnak

Periódikus mozgások Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periodikus mozgásnak Periódikus mozgások Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periodikus mozgásnak nevezzük. Pl. ingaóra ingája, rugó rezgőmozgása, Föld forgása, körhinta, óra

Részletesebben

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI SZAKÉRTŐ

Részletesebben

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Akusztikai állóhullámok levegőben vagy egyéb gázban történő vizsgálatához és azok hullámhosszának meghatározására alkalmas

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum

Részletesebben

NULLADIK MATEMATIKA ZÁRTHELYI szeptember 13.

NULLADIK MATEMATIKA ZÁRTHELYI szeptember 13. 6A NULLADIK MATEMATIKA ZÁRTHELYI 00. szeptember. Terem: Munkaidő: 0 perc. A dolgozat megírásához íróeszközön kívül semmilyen segédeszköz nem használható. Válaszait csak az üres mezőkbe írja! A javítók

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT AZ L1-120 LABORHELYISÉG AKUSZTIKAI TERVEZÉSE

SZAKDOLGOZAT AZ L1-120 LABORHELYISÉG AKUSZTIKAI TERVEZÉSE SZAKDOLGOZAT AZ L1-120 LABORHELYISÉG AKUSZTIKAI TERVEZÉSE HAJMA PÉTER 2005 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1 Bevezetés...4 2 A teremakusztika elméleti alapjai...5 2.1 Teremakusztika...5 2.2 Az utózengési

Részletesebben

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses

Részletesebben

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Optikai alapmérések Mérést végezte: Enyingi Vera Atala Mérőtárs neve: Fábián Gábor (7. mérőpár) Mérés időpontja: 2010. október 15. (12:00-14:00) Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2010. október 22. A mérés

Részletesebben

AKUSZTIKAI ALAPOK. HANG. ELEKTROAKUSZ- TIKAI ÁTALAKITÓK.

AKUSZTIKAI ALAPOK. HANG. ELEKTROAKUSZ- TIKAI ÁTALAKITÓK. AKUSZTIKAI ALAPOK. HANG. ELEKTROAKUSZ- TIKAI ÁTALAKITÓK. 1. A hang fizikai leírása Fizikai jellegét tekintve a hang valamilyen rugalmas közeg mechanikai rezgéséből áll. Az emberi fül döntően a levegőben

Részletesebben

2016 szeptember 22. akusztikus mérnök zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök

2016 szeptember 22. akusztikus mérnök zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök Akusztikai mérési jegyzőkönyv és szakvélemény a Budapest, VIII. kerület Leonardo da Vinci u. 35 szám alatt épülő társasház akusztikai méréséről III. 5. lakás III. 4. lakás 2016 szeptember 22. Készítette:

Részletesebben

műszaki megoldásaival foglalkozik. Azokhoz a területekhez, amelyek egy zenész vagy zenével foglalkozó embernek fontosak lehetnek.

műszaki megoldásaival foglalkozik. Azokhoz a területekhez, amelyek egy zenész vagy zenével foglalkozó embernek fontosak lehetnek. Akusztika misztikum és tudomány Mindennapi életünkben számtalanszor kerülünk kapcsolatba szép és jó, illetve rossz élményeink révén e fogalommal. Természetesnek vesszük létezését, hiszen fülünk az egyik

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

A beszédérhetőség szerepe az oktatási intézményekben, tantermekben, előadótermekben

A beszédérhetőség szerepe az oktatási intézményekben, tantermekben, előadótermekben A beszédérhetőség szerepe az oktatási intézményekben, tantermekben, előadótermekben Borsiné Arató Éva ARATÓ Akusztikai Kft H-1031, Varsa u.14 arato.eva@aratokft.hu Az építészeti akusztikai tervezés fontossága,

Részletesebben

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Tolatóradarhoz

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Tolatóradarhoz HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Tolatóradarhoz Tartalomjegyzék Beépítés és bekötési rajz Vázlatos bekötési ábrák Szenzorok beépítése A kijelző elhelyezése Központi egység telepítése Funkciók Riasztás A rendszer működése

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája

Részletesebben

1. ábra Modell tér I.

1. ábra Modell tér I. 1 Veres György Átbocsátó képesség vizsgálata számítógépes modell segítségével A kiürítés szimuláló számítógépes modellek egyes apró, de igen fontos részletek vizsgálatára is felhasználhatóak. Az átbocsátóképesség

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

Ütközések vizsgálatához alkalmazható számítási eljárások

Ütközések vizsgálatához alkalmazható számítási eljárások Ütközések vizsgálatához alkalmazható számítási eljárások Az eljárások a kiindulási adatoktól és a számítás menetétől függően két csoportba sorolhatók. Az egyik a visszafelé történő számítások csoportja,

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

Külső fül: Középfül: Belső fül:

Külső fül: Középfül: Belső fül: Hallási illúziók 1 A hallásról általában Kocsis Zsuzsanna MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet BME Kognitív Tudományi Tanszék Külső fül: fülkagyló, hallójárat irányított mikrofon A hallás

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

Épületakusztika ÉPÜLETFIZIKA. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

Épületakusztika ÉPÜLETFIZIKA. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Épületakusztika Horváth Tamás építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék 1 Épületakusztika Akusztika: A hang, és általában a rezgések tudománya.

Részletesebben

Zaj és rezgésvédelem Rezgéstan és hangtan

Zaj és rezgésvédelem Rezgéstan és hangtan Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Rezgéstan és hangtan Márkus Miklós zaj és rezgésvédelmi

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

Környezet. A. Fizikai környezet. A munkakörnyezet ergonómiai értékelése

Környezet. A. Fizikai környezet. A munkakörnyezet ergonómiai értékelése A munkakörnyezet ergonómiai értékelése Területei: (Munkatevékenység) (Munkahely-elrendezés) (Használati eszközök) A. Fizikai környezet B. Szociális környezet Környezet A. Fizikai környezet 1. Világítás

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása

Részletesebben

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Dr. Gáborján Anita Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2015. április

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

HANG ÉS TÉR KÖLCSÖNHATÁSAI

HANG ÉS TÉR KÖLCSÖNHATÁSAI A HANG VILÁGNAPJA HANG ÉS TÉR KÖLCSÖNHATÁSAI Augusztinovicz Fülöp BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék 2013. május 9., Budapest Augusztinovicz Fülöp, Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Gépi tanulás és Mintafelismerés

Gépi tanulás és Mintafelismerés Gépi tanulás és Mintafelismerés jegyzet Csató Lehel Matematika-Informatika Tanszék BabesBolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007 Aug. 20 2 1. fejezet Bevezet A mesterséges intelligencia azon módszereit,

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)

Részletesebben

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. március 19. (hétfő délelőtti csoport) 1. Mikroszkóp vizsgálata 1.1. A mérés

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat

Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat Mérnöki módszerek alkalmazásának lehetőségei Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu

Részletesebben