JELENTÉS. a színházak állami támogatásának és gazdálkodásának ellenőrzéséről december
|
|
- Dániel Nemes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 JELENTÉS a színházak állami támogatásának és gazdálkodásának ellenőrzéséről december
2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1 Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /2010. Témaszám: 0974 Vizsgálat-azonosító szám: V0504 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Becker Pál főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Zöldréti Attila főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Horváthné Herbáth Mária osztályvezető főtanácsos A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Horváthné Herbáth Mária osztályvezető főtanácsos Deák Tamásné számvevő tanácsos, főtanácsadó Luhály Matild számvevő Samu István számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Csényi István számvevő tanácsos Kámán Edina számvevő Dr. Novák Zsuzsanna Csilla számvevő tanácsos, tanácsadó Dr. Szűcs Zoltán számvevő tanácsos Deák Tamásné számvevő tanácsos, főtanácsadó Komlósiné Bogár Éva számvevő tanácsos Samu István számvevő tanácsos Vértényi Gábor Jenő számvevő Eötvös Magdolna számvevő tanácsos, tanácsadó Luhály Matild számvevő Tóth Péter számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma Jelentés a Nemzeti Színház beruházás ellenőrzéséről 0405 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap működésének ellenőrzéséről 1002 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.
3
4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A színházak állami támogatási rendszere és ágazati szabályozása A színházak költségvetési támogatási rendszerének működése, hozzájárulása a kulturális célok teljesüléséhez A színház-támogatási rendszer céljai, elvei, összhangja a kulturális ágazati célokkal A színházak központi költségvetési támogatásának új szabályozása Az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos jogkörök ellátásának értékelése A központi és önkormányzati források hasznosulása Az Emtv-ben kitűzött célok megvalósítása A támogatások hasznosulása A színházak működéséhez a fenntartók által biztosított feltételek és felügyelet értékelése A fenntartó által a színházak részére meghatározott elvárások értékelése Az egyes színházak profiljának és a színházakkal szembeni fenntartói elvárások, teljesítménykövetelmények meghatározása A fenntartó által a színházak működéséhez szükséges feltételek biztosításának értékelése A fenntartók és a színházak közötti döntési és felelősségi hatáskörök megosztása A színházépületek felújítása, rekonstrukciója A fenntartói támogatás mértékének meghatározása, a színházak közötti elosztásának elvei, szempontjai Az állami és az önkormányzati fenntartók/támogatók által végzett szakmai és gazdálkodási tevékenység ellenőrzése és értékelése A fenntartói monitoring és kontrolling rendszer kialakítása, működtetése A fenntartó által végzett szakmai és pénzügyi ellenőrzések A támogatások hasznosulásának fenntartói értékelése A rendelkezésre álló erőforrások felhasználása 47 1
5 3.1. A művészeti tevékenység ellátásához szükséges feltételek A szervezeti forma hatása a színházak működésére, a működési feltételek értékelése Az állami támogatás alakulása A bevételek növelésére, az erőforrások kihasználására tett intézkedések A saját bevételek és a nézőszám alakulása A bemutatók számának alakulása A személyi erőforrások kihasználása A működtetési költségek csökkentésére tett intézkedések A szakmai és gazdasági tevékenység értékelése, ellenőrzése A független színházi műhelyek, a szabadtéri és nemzetiségi színházak pályázati támogatása Pályázati feltételek A pályázati támogatások felhasználása 60 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Észrevétel 2/a. sz. melléklet: 2/b. sz. melléklet: A színházi ágazat állami támogatási rendszerének ábrája A kulturális ágazatért felelős minisztérium színházi pályázati rendszerének ábrája 3. sz. melléklet: Ellenőrzésbe vont szervezetek jegyzéke 4. sz. melléklet: Összesítő táblázatok a színházi intézmények statisztikai és tanúsítványi adataiból 5. sz. melléklet: Diagramok a színházak állami támogatásának és gazdálkodásának ellenőrzéséhez 6. sz. melléklet: Kérdések, kritériumok, adatforrások a színházak állami támogatásának és gazdálkodásának ellenőrzéséhez 2
6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE áfa általános forgalmi adó Áht. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet ÁSZ Állami Számvevőszék ÁSZKUT Állami Számvevőszék Kutató Intézete E Ft ezer forint Ekho Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás EMT Előadó-művészeti Tanács Emtv. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvény EU Európai Unió GDP Bruttó Hazai Termék FB Felügyelő Bizottság Fővárosi Önkormányzat Budapest Főváros Önkormányzata Iroda Film- és Előadó-művészeti Iroda Kbt. A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény Kft. Korlátolt Felelősségű Társaság Kht. Közhasznú Társaság Kjt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény KÖH Kulturális Örökségvédelmi Hivatal KSH Központi Statisztikai Hivatal M Ft millió forint MÁK Magyar Államkincstár MJV Megyei Jogú Város Önkormányzata MNV Zrt. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. MÖK Megyei Önkormányzat Mrd Ft milliárd forint NEFMI Nemzeti Erőforrás Minisztérium NKA Nemzeti Kulturális Alap NKÖM Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma OKM Oktatási és Kulturális Minisztérium SzMSz Szervezeti Működési Szabályzat Új Ámr. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet Zrt. Zártkörűen működő részvénytársaság 3
7 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Állami színház: Bábszínház: Befogadó színház: Bemutató: Előadó-művészeti szervezet: Évad: Fenntartó: Fenntartói támogatás: Fenntartói ösztönző részhozzájárulás: Fizető nézőszám: Előadások bemutatására alkalmas, állandó épülettel, játszóhellyel rendelkező, állam által fenntartott színház. A tulajdonosi jogokat a kultúráért felelős minisztérium, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Báb- és gyermekelőadásokat bemutató, alaptevékenysége szerint elsősorban a gyermek- és ifjúsági korosztálynak játszó, saját játszóhellyel rendelkező színház. Előadások bemutatására alkalmas játszóhellyel rendelkező, társulat nélküli színház. Az előadó-művészeti szervezet által létrehozott olyan előadás, amelyet az adott személyi összetételben (így különösen a főbb szereplőket, a rendezőt, a koreográfust, a díszlet- és a jelmeztervezőt tekintve) első alkalommal mutatnak be a nyilvánosságnak. Az önálló jogi személyiségű színház, balett- vagy táncegyüttes, szimfonikus zenekar, énekkar, kamaraszimfonikus zenekar, kamarazenekar, amely alaptevékenységeként előadó-művészeti színház-, tánc- vagy zeneművészeti tevékenységet lát el. Az előadó-művészeti szervezetek tevékenységének a naptári évtől eltérő időegysége. Bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az előadóművészeti szervezet felett felügyeleti vagy tulajdonosi jogokat gyakorol. A fenntartó által nyújtott működési támogatás, amelybe nem számít bele a központi költségvetési támogatás. Az állami színházak esetében a fenntartói és a központi költségvetési támogatás nem válik el egymástól. Központi költségvetési támogatás, amely a fenntartó önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott, a tárgyévet megelőző évi támogatásával arányos. Az I-II. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak fenntartóját illeti meg. Azoknak a magánszemélyeknek a száma, akik az előadásra, vagy hangversenyre az előadó-művészeti szervezettől, vagy annak megbízottjától belépőjegyet vásároltak; ide értve azokat a magánszemélyeket is, akik részére harmadik személy vásárolt belépőjegyet, továbbá azok, akik az előadó-művészeti szervezet előadására vagy hangversenyére olyan harmadik személytől vásároltak belépőjegyet, aki az előadó-művészeti szervezet előadásának vagy hangversenyének értékesítési jogát pénzbeli szolgáltatás ellenében megszerezte, és az általa értékesített belépőjegyek számáról az előadó-művészeti szervezetnek adatot szolgáltat. 4
8 Fogadott előadás: Független színház: Gyermek- és ifjúsági előadás: Játszóhely: Jegyár: Jegybevétel: Kortárs magyar, illetve magyarországi dráma: Kortárs magyar zenemű: Kőszínház: Közszolgáltatási szerződés: Mecénás: Művészeti ösztönző részhozzájárulás: Nemzeti és etnikai kisebbségi színház: Produkciós színház: A prózai, zenés, táncos színpadi művek személyes előadóművészi teljesítménnyel, közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása, nem tekinthető fogadott előadásnak különösen a komoly- vagy könnyűzenei hangverseny, lemezbemutató, vetélkedő, show- és beszélgető műsor, divatbemutató, versenytánc-program, iskolai- és műkedvelő bemutatóvizsga. Állami vagy önkormányzati fenntartó nélkül működő színház, balett- vagy táncegyüttes. A gyermek- és ifjúsági korosztálynak szóló, az általánostól eltérő, kedvezményes helyárral játszott előadások. Színházi előadás nyilvános bemutatására technikailag alkalmas, a vonatkozó jogszabály feltételeinek megfelelő épület, épületrész vagy szabadtéri színpad. A belépőjegy nyilvánosságra hozott teljes vagy kedvezményes ára. A színház saját bevételeinek jelentősebb része, amelynek nagyságát a nézőszám és a jegyár meghatározza. Magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló, élő vagy 15 évnél nem régebben elhunyt művész magyarul vagy nemzeti kisebbségi nyelven írt alkotása. Magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló élő vagy 30 évnél nem régebben elhunyt művész alkotása. Az állam vagy az önkormányzat által fenntartott, előadások bemutatására alkalmas, állandó épülettel, játszóhelylyel rendelkező színház. A közszolgáltatás nyújtására irányuló, legalább három évre szóló szerződés, amely az állam vagy az önkormányzat és a közszolgáltatást végző előadó-művészeti szervezet kapcsolatát szabályozza, tartalmazza a teljesítendő előadás- vagy hangversenyszámot, a szolgáltatás nyújtásának időtartamát, helyét és a teljesítésért járó díjazást. Aki úgy támogatja pénzzel vagy természetbeni dolgokkal egy előadó-művészeti intézmény működését, vagy egy művészeti produkció létrejöttét, hogy támogatása ellenében nem kér semmiféle nyilvános ellenszolgáltatást. A tárgyévet megelőző második év fizető nézőinek száma arányában megállapított központi költségvetési támogatás, amely az I-II. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak fenntartóját illeti meg. Az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzeti kisebbségi nyelven játszó színház vagy magyar nyelven játszó színház, melynek az adott kisebbséghez kötődő alkotóközösségei által létrehozott előadásai alapvetően e kisebbségi közösség anyanyelvű művelődési igényeinek kielégítését szolgálják és kötődnek a kisebbségi közösség szocio-kulturális hátteréhez, hagyományaihoz. Állandó játszóhellyel nem rendelkező, társulattal saját 5
9 Saját előadás: Stúdió-előadás: Szabadtéri színház: Színház: Szponzor: Tájelőadás: Társasági adókedvezmény igénybevételére jogosító támogatás: Társulat: Többtagozatos színház: Felhasznált források: előadásait játszó színház. Olyan színházi alkotás, amelynek előadásához szükséges szerzői jogokkal a felhasználási szerződés alapján meghatározott időre, vagy előadásszámra a színház rendelkezik, az előadás a színház által szerződtetett alkotó- és előadóművészek művészi tevékenységével jön létre, és a színház szervezésével, a színház költségvetéséből kerül a nyilvánosság elé. A száz főnél kisebb befogadóképességű játszóhelyen tartott előadás. Állandó jellemzően természeti vagy építészeti örökséghez kötődő játszóhellyel rendelkező, a nyári évadban (jellemzően május 1-jétől szeptember 30-ig) játszó színház. Prózai, zenés, táncos színpadi művek előadásával foglalkozó előadó-művészeti szervezet, ide értve (az Operaházat) a bábszínházat, befogadó színházat, produkciós színházat, független színházat, szabadtéri színházat, nemzeti és etnikai kisebbségi színházat. Mindazon természetes és jogi személy, aki marketing céljai megvalósítása érdekében a színház imázsát igénybe veszi, és ennek ellenértékeként pénzt vagy természetbeni juttatást ad a színháznak. Az előadó-művészeti szervezet alapító okiratában megjelölt székhely településen kívül játszott előadás. Az adóévben az előadó-művészeti szervezet tevékenységéhez visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke. Művészek olyan csoportja, akik munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján egy vagy több évadon keresztül folyamatosan kapcsolódnak egy előadó-művészeti szervezethez. Próza, opera/operett és/vagy balett, táncjátékokat repertoáron tartó, állandó társulattal rendelkező színházi együttes. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és a sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvény 44. -a Az előadó-művészeti szervezetek működésével kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályairól továbbá a zenekarok és énekkarok tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételekről, valamint a fizető nézőszám alsó határáról szóló 7/2009. (III. 4.) OKM rendelet módosításáról szóló 3/2010. (I. 14) OKM rendelet 7. -a. 6
10 JELENTÉS a színházak állami támogatásának és gazdálkodásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az állam az Alkotmányban foglalt művelődéshez való jog érvényre juttatása érdekében előadó-művészeti szervezeteket, köztük színházakat tart fenn, vagy támogat. Magyarországon a színházi struktúrát az állandó társulatokon alapuló repertoárjátszás jellemzi után a korábbi szigorú kötöttségek megszűnése, a nagyobb szabadság új színházi műhelyek megjelenését és sikerét, valamint a korábbi formák egy részének változását eredményezte. Magyarországon kiemelt státuszú állami színházak, önkormányzatok által fenntartott, állandó épülettel, játszóhellyel rendelkező kőszínházak, nemzetiségi, báb- és szabadtéri színházak, valamint állami/önkormányzati fenntartó nélküli ún. független színházak működnek. Az Előadó-művészeti Iroda 2010 márciusában 180 színházi tevékenységet folytató szervezetet tartott nyilván. Az Előadó-művészeti Iroda által évben nyilvántartott színházak száma (db) 1. sz. diagram Nemzetiségi; 4 Szabadtéri; 8 Állami ; 6 Kőszínház*; 38 Bábszínház; 12 Független; 112 *Önkormányzati fenntartású kőszínházak Forrás: Előadó-művészeti Iroda adatai 7
11 BEVEZETÉS Az ellenőrzött időszakban 54-ről 56-ra emelkedett az állami és önkormányzati fenntartású kő-, és bábszínházak száma, amelyek a évben férőhelyen fogadták a látogatókat, előadást tartva, 2009-ben férőhelylyel működtek és előadást játszottak. Az előadásokat a jelzett években 4,5-4,6 millió látogató tekintette meg (10. sz. táblázat). A színházak és a színházlátogatók számát tekintve a 2007-re 1 vonatkozó nemzetközi kitekintés alapján hazánk több európai országot is megelőz. Sorsz. Országok Nemzetközi kitekintés a színházak és színházlátogatók számáról év Állami * színházak száma Népesség Színházlátogatók száma 100 lakosra jutó színházlátogatók száma 1. sz. táblázat 1 millió lakosra jutó állami színházak száma db ezer fő ezer fő fő db 1. Svájc ,5 1610,9 21 3,7 2. Litvánia n.a. n.a. n.a. 31 n.a. 3. Németország , ,0 35 1,7 4. Csehország ,1 3812,8 37 4,3 5. Lettország ,3 860,0 38 3,9 6. Norvégia n.a. 4681,1 1792,4 38 n.a. 7. Magyarország ,6 4521,8 45 5,6 8. Finnország ** n.a. 5300,5 2222,0 42 n.a. 9. Dánia *** ,8 3096, ,8 10. Észtország ,4 1022, ,3 * állami, önkormányzati, tartományi színház ** drámai színházak adatai, a színházlátogatások száma az eladott jegyek alapján *** színházlátogatások száma a 2007/2008-as évad alapján n.a.: nincs adat Forrás: Az egyes országok statisztikai hivatalainak adatai Jelenleg az ország felnőtt lakosságának kb. egyharmada lakik olyan településen, ahol állandó színház van, további egymillió ember pedig olyan településen, ahol meg lehetne teremteni a rendszeres színjátszás feltételeit. A fennmaradó lakosság túlnyomó része km távolságon belül talál állandóan játszó színházat. 2 A hazai költségvetési intézményként, vagy nonprofit társasági formában működő színházak saját bevételei nem fedezik a folyamatos működés ráfordításait, fennmaradásuk csak rendszeres támogatással biztosítható. A színházak támogatása különböző csatornákon keresztül központi költségvetési támogatásból, fenntartói saját forrásból, valamint pályázati úton történik. Közvetett állami támogatást jelent a művészeti területen dolgozók kedvezményes adózá- 1 Összehasonlítható nemzetközi adatok évre vonatkozóan állnak rendelkezésre. 2 A kulturális szolgáltatások közfinanszírozása ÁSZKUT tanulmány,
12 BEVEZETÉS sa ekho formájában, valamint 2009-től az előadó-művészeti szervezetek számára nyújtható a támogató vállalkozásnál társasági adókedvezménnyel járó támogatás. Az állami színházak támogatása a kultúráért felelős minisztérium költségvetésében jelenik meg. Az önkormányzatok saját fenntartói támogatásuk mellé központi költségvetési támogatást is kapnak színházaik működtetéséhez. Egyes színházi intézmények (önkormányzati szabadtéri színpadok és nemzetiségi színházak, színházi vállalkozások) központi költségvetési támogatást pályázati úton kapnak. A színházi támogatás alakulása 2. sz. diagram (Mrd Ft) 14,0 12,0 10,0 8, ,0 4,0 2,0 0,0 Állami színházak támogatása Önkormányzati fenntartású kő- és bábszínházak központi támogatása Önkormányzati fenntartású kő- és bábszínházak fenntartói támogatása Pályázati támogatás Forrás: 3-6. sz. táblázatok Az állami színházak költségvetési támogatásának összege 2006-ban 9,8 Mrd Ft, 2009-ben pedig 9,2 Mrd Ft volt. Az önkormányzati fenntartású kő- és bábszínházak a központi költségvetésből 2006-ban 9,7 Mrd Ft, 2009-ben 11,9 Mrd Ft támogatást kaptak. Az önkormányzatok saját forrásból 2006-ban 6,9 Mrd Ft, 2009-ben 7,0 Mrd Ft-tal járultak hozzá színházaik fenntartásához. A szabadtéri, nemzetiségi és független színházak 2006-ban 0,9 Mrd Ft, 2009-ben 2,1 Mrd Ft pályázati támogatásban részesültek. A színházak ezen felül a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) révén is kaphattak pályázati támogatást, ennek összege azonban nem volt jelentős. Az NKA ban 0,56 Mrd Ft, 2009-ben 0,57 Mrd Ft, míg évben a helyszíni ellenőrzés befejezéséig 0,46 Mrd Ft támogatást nyújtott a színházaknak. A költségvetés kulturális kiadásai az ellenőrzött években átlagosan a GDP 0,7%-át tették ki. A évi nemzetközi adatok szerint Magyarország a 9
13 BEVEZETÉS költségvetés kulturális kiadásainak egy lakosra jutó összege alapján a középmezőnybe tartozik 3. A költségvetés kulturális kiadásai a GDP %-ában, nemzetközi összehasonlításban (2007) 3. sz. diagram Lengyelország Bulgária Németország Szlovénia Magyarország Lettország Észtország % 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 Forrás: Eurostat, culturapolicies.net Az Állami Számvevőszék a színházak állami támogatásának rendszerét és gazdálkodását még nem vizsgálta. A terület ellenőrzését az ellátott kulturális feladat fontossága és a támogatásra fordított kiadások nagyságrendje egyaránt indokolta. Az ellenőrzés aktualitásához hozzájárul az a tény is, hogy március 1-jén hatályba lépett az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvény 4 (továbbiakban Emtv.). A törvény meghatározza az előadó-művészeti szervezetek központi költségvetési támogatásának szabályait, e szervezetekkel kapcsolatos hatósági és állami feladatokat, a sajátos munkajogi szabályokat. A jelen ellenőrzés célja annak vizsgálata volt, hogy a színházak állami támogatási rendszere és ágazati szabályozása biztosította-e a közpénzfelhasználás eredményességét, hatékonyságát, megfelelő feltételeket teremtett-e a színházak működéséhez. Ennek során értékeltük, hogy: 3 A költségvetés egy lakosra jutó kulturális kiadása Bulgáriában 20,91 euro; Észtországban 158,00; Görögországban 32,04; Magyarországon 68,92; Írországban 41,02; Máltán 37,39; Hollandiában 183,00; Lengyelországban 35,65; Szlovákiában 41,52; Szlovéniában 127,90 euro volt 2006-ban. 4 Módosította a évi LXX. törvény. 10
14 BEVEZETÉS a színházak állami támogatásának rendszere a közpénzek felhasználásával eredményesen járult-e hozzá a kultúrpolitikai célkitűzések megvalósításához; a fenntartók biztosították-e a feltételeket és felügyeletet a színházak eredményes működéséhez; a támogatások felhasználásával a színházak eredményes, gazdaságos és hatékony gazdálkodást folytattak-e. Az ellenőrzés a és évek közötti időszakot fogta át, a helyszíni ellenőrzés befejezéséig a évi tendenciákat is figyelembe véve az Emtv. színházak támogatására, gazdálkodására gyakorolt hatásának vizsgálata érdekében. Az ellenőrzés kiterjedt az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos jogköröket ellátó állami szervezetekre (kulturális ágazatért felelős minisztérium, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.), Előadó-művészeti Tanács (EMT), Előadó-művészeti Iroda), az állami színházakra, a helyi önkormányzatok irányítása alatt működő kő- és bábszínházakra, a szabadtéri, a nemzetiségi színházakra, azok fenntartói, illetve tulajdonosi jogait gyakorló szervezetekre, valamint a független színházi műhelyekre. Az állami és a helyi önkormányzatok irányítása alá tartozó kő- és bábszínházakat (összesen 56 szervezetet), valamint azok fenntartóit teljes körben ellenőriztük. A szabadtéri, a nemzetiségi színházak és a független színházi műhelyek évben támogatott 113 játszóhelyéből kockázatelemzés alapján rétegzett mintavétellel 36 szervezetet választottunk ki. A minta nagyságát a évi adatok figyelembe vételével az állami támogatás és a színházak számának 50-50%-os megoszlása alapján határoztuk meg. A kérdőíves felmérésbe és tanúsítványi adatszolgáltatásba vont 92 szervezet közül 16-nál végeztünk helyszíni ellenőrzést. A évi központi költségvetési támogatás és a színházak számának 50-50%-os megoszlása alapján 8 önkormányzati fenntartású kőszínházat, 1 bábszínházat, 2 állami színházat és 5 független színházi műhelyt választottunk ki. A mintába került 16 intézmény az ellenőrzésbe vont szervezetek teljes központi költségvetési támogatásának 22,3%-át képviselte. A helyszíni ellenőrzés érintette a kiválasztott állami és önkormányzati színházak fenntartóit is 5. Az ellenőrzés szempontrendszerét előtanulmánnyal alapoztuk meg, amelynek készítése során figyelembe vettük A kulturális szolgáltatások közfinanszírozása című ÁSZKUT által készített tanulmány megállapításait is. Az ellenőrzést a teljesítményellenőrzés módszerével hajtottuk végre, amelynek során az értékelés középpontjában az eredményesség állt, a kitűzött ágazati és intézményi célok egybevetése az elért eredményekkel, hatásokkal 6. A hatékony- 5 Az ellenőrzésbe vont szervezetek jegyzéke a 3. sz. mellékletben szerepel. 6 A teljesítményellenőrzési kérdéseket, kritériumokat, adatforrásokat az 6. sz. melléklet tartalmazza. 11
15 BEVEZETÉS ság értékelése során a színház-szakmai tevékenység személyi, tárgyi, pénzügyi és egyéb erőforrásait, valamint az azok felhasználásával elért teljesítmények viszonyát elemeztük. Megállapításainkat a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai mellett az ellenőrzésbe vont színházak, illetve azok fenntartói által tanúsítványi formában szolgáltatott adatok összehasonlító elemzésével, kérdőíves felméréssel, helyszíni interjúkkal, valamint az érintett szervezetek vezető beosztású képviselőivel folyatott fókuszcsoport értekezleten elhangzottakkal alapoztuk meg. Az ellenőrzés végrehajtásának jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3), (5) valamint a 17. (3) bekezdéseiben foglaltak képezik. A jelentés-tervezetet megküldtük egyeztetésre a nemzeti erőforrás miniszternek, aki nem tett észrevételt. (Levele másolatát az 1. sz. melléklet tartalmazza.) 12
16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Magyarországon a színházak évente 27,9-30,8 Mrd Ft állami támogatásban részesültek a közötti időszakban. Az ágazatban a közpénzfelhasználás eredményességét és hatékonyságát azonban hátráltatta, hogy nem kapcsolódott hozzá az elérni kívánt kulturális, társadalmi, gazdasági hatások, célok meghatározása, valamint ezek elérését elősegítő finanszírozási elvek, módszerek kidolgozása. A kiemelt finanszírozású állami intézmények köréről, feladatairól, támogatásának elveiről sem készült jogszabály, annak ellenére, hogy az ellenőrzött időszakot érintő kormányprogramok és a kulturális ágazati célokat tartalmazó munkaanyagok egyaránt szükségesnek tartották. Az egy férőhelyre jutó támogatás* összege 2009-ben 4. sz. diagram ,0 Átlag: 872, E Ft 624,5 729,4 561,5 Állami színházak Fővárosi színházak Vidéki színházak Bábszínházak *Fenntartói és központi költségvetési támogatás együttesen Forrás: 8. sz. táblázat Az állami színházaknál a fajlagos támogatás összege magasan az átlag feletti, a fővárosi és vidéki színházak támogatásának háromszorosa volt. Az ellenőrzési időszakban folytak egyeztetések az OKM és a Fővárosi Önkormányzat között három állami színház önkormányzati fenntartásba történő átadásáról, megállapodás azonban nem jött létre. Az ellenőrzéssel érintett időszak kormányprogramjai átfogóan és általánosan rögzítették a kultúra szerepét, feladatait, de a színházi ágazatot nevesítve érin- 13
17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tő, a színház-finanszírozás eszközeivel kiemelten támogatandó feladatokat, célokat nem határoztak meg. A kulturális ágazatot irányító minisztérium önálló színházi stratégiát nem dolgozott ki. A közötti időszakra vonatkozóan a kulturális területet érintően két szakmai munkaanyag 7 készült, amelyek stratégiaként történő elfogadásáról nem született kormány-, illetve országgyűlési határozat. A tervezetek célul tűzték ki többek között a kulturális javakhoz való hozzáférés kiterjesztését, új kulturális értékek létrehozásának elősegítését, új finanszírozási struktúrák létrehozását, hatékony kulturális intézményrendszer kialakítását, ehhez kapcsolódóan az állami szerepvállalás mértékének és módjának, a tárca által közvetlenül fenntartott intézmények körének meghatározását. A megvalósításhoz cselekvési tervek nem készültek, határidőket és felelősöket nem jelöltek meg. Ennek következtében a munkaanyagokban javasolt, de a minisztérium által érvényesnek tekintett célok csak részben valósultak meg. Az intézmények fenntartói kulturális stratégiában, koncepcióban, önkormányzati rendeletben, illetve az alapító okiratokban általánosan fogalmazták meg a színházak feladatait. Ezekben a dokumentumokban azonban nem rögzítették, hogy milyen kulturális, gazdasági, turisztikai vagy egyéb célok elérése érdekében finanszírozzák a színházakat. Jellemzően a korábbi hagyományoknak megfelelően működtették azokat. A költségvetési szervként működő színházak irányában dokumentált módon semmilyen fenntartói elvárást, teljesítménykövetelményt nem határoztak meg, ilyeneket csak a gazdasági társaságként működő színházak közszolgáltatási szerződései tartalmaztak. A különböző szervezeti formában működő színházak vezetőinek érdekeltségi rendszere is eltérő volt, annak ellenére, hogy a nonprofit gazdasági társaságok szakmai teljesítménye nem különbözött lényegesen a költségvetési intézményekétől. Az Emtv. hatálybalépése előtti időszak színház-támogatási rendszerében az elosztás elveinek és a támogatás összegének kialakítása nem volt átlátható. A finanszírozás egy 1996-ban kidolgozott modellre épült, amelyben-kezdetben elkülönült a központi költségvetés épületműködtetést támogató és a fenntartó önkormányzat művészeti programfinanszírozó szerepe. Ez a támogatási rendszer amely a központi és önkormányzati támogatások folyamatos, legalább inflációkövető emelkedését feltételezte 2006-ra teljes mértékben elveszítette eredeti funkcióját. A többcsatornás támogatási rendszer különböző elemeinek központi költségvetési, fenntartói és pályázati támogatás célja, szerepe nem volt egyértelműen, differenciáltan meghatározva. A központi támogatási rendszer jellemzően bázisalapú volt. Nem igazodott sem a színházfenntartás, sem a művészeti tevékenység költségeinek változásához, nem vette figyelembe a fenntartói támogatás mértékét és a színházak művészeti teljesítményét sem, amint azt az alábbi diagram szemlélteti. 7 A szabadság kultúrája Magyar Kulturális Stratégia (Tervezet január). A kulturális modernizáció irányai. (Tervezet december 13.). 14
18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az önkormányzati fenntartású kő- és bábszínházak jellemző adatai között (2006=100%) 5. sz. diagram 125,0% 120,0% 115,0% 110,0% 105,0% 100,0% 95,0% 90,0% Előadások száma Központi támogatás Látogatók száma Fenntartói támogatás 85,0% Forrás: 3-5. és sz. táblázatok A központi színház-támogatási keret helyi önkormányzatok közötti elosztásának szempontjait nem alakították ki, az önkormányzatok 5 fenntartó kivételével ugyanolyan összegű központi működtetési hozzájárulásban részesültek 2008-ban, mint a évben. Az Emtv. elfogadása jelentős változást eredményezett a színházak állami támogatásának rendszerében. A finanszírozás szempontjából átmeneti év volt, az Emtv. alapján nyújtható központi költségvetési támogatások első alkalommal 2010-ben vehetők igénybe. Az új támogatási rendszer nem számol az infrastruktúra állapotával, a színházfenntartás intézményenként eltérő költségeivel, de a kategóriába sorolás, valamint a művészeti ösztönző részhozzájárulás megállapítása során már részben figyelembe veszi a színházak teljesítményét (előadás-, bemutató- és nézőszám), a művészeti tevékenység eltérő ráfordításait. Problémát jelent azonban a fizető nézőszámra vonatkozó adatszolgáltatás jogszabályi meghatározásának pontatlansága. A minőségi színjátszás ösztönzésére a pályázati rendszer keretein belül van lehetőség. Az új szabályozással a színházak központi költségvetési támogatásának elosztási elvei átláthatóbbá váltak, a támogatásra vonatkozó adatok nyilvánosak, megismerhetők. A támogatási rendszer egyes elemeinek alakulása a törvényben pontosan rögzített tényezők fenntartói saját támogatás, nézőszám, jegybevétel függvénye, ösztönözve a fenntartókat színházaik saját forrású támogatásának növelésére, a színházakat pedig a magasabb kategória feltételeinek való megfelelésre, a nézőszám és a jegybevétel növelésére. A központi költségvetési támogatás különböző kategóriák közötti elosztására vonatkozó elveket az Emtv. nem határozta meg, az elosztás az EMT Színházi 15
19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Kollégiumának javaslata alapján történt. A támogatási összeg nagyságát a költségvetési helyzet, emellett a művészeti és fenntartói támogatás arányainak, valamint a súlyszámok évenkénti alakulása egyaránt befolyásolja. Ez utóbbiak éves költségvetési törvényekben történő meghatározása lehetőséget ad a támogatás kulturális célokhoz igazodó rugalmas változtatására, de a fenntartók és az intézmények számára nem biztosítja a finanszírozás kiszámíthatóságát. Az Emtv-ben rögzített támogatási rendszerben a kiemelt művészeti célú pályázatoknál és a független színházak támogatásánál érvényesült a szektorsemlegesség, azonban nem valósult meg a nemzeti intézmények finanszírozása során. Az Emtv. támogatási szabályai az állami színházakra nem vonatkoznak. A kulturális ágazatot irányító minisztérium színházakat támogató pályázati forrásainak eredményes és hatékony felhasználását több tényező akadályozta az ellenőrzött időszakban. A minisztérium pályázati rendszerében szervezetileg és folyamatában is elkülönült a pályázati kiírás, illetve döntés, valamint a szerződéskötés, folyósítás, beszámoltatás és ellenőrzés (2/b. sz. melléklet). A minisztérium által kiírt és közzétett pályázatokról a szakmai kuratórium javaslata alapján a miniszter döntött. A pályázatok alapvetően a független előadó-művészeti szervezetek működését támogatták. Kifejezetten produkciók megvalósulását korábban jellemzően az NKA pályázatai, 2009-től a kiemelt művészeti célok támogatására kiírt minisztériumi pályázatok segítették. A kiírásokban különösen az ellenőrzött időszak első két évében hiányzott a pályázati célok és feltételek pontos meghatározása. A támogatás felhasználásának lehetőségei széleskörűek, nagyvonalúak voltak, nem mindig igazodtak a pályázati célhoz, az adott szervezet lehetőségeihez, működési sajátosságaihoz. A támogatás odaítélésének szempontrendszerét csak a évi időszaktól kezdődően rögzítették a pályázati kiírásokban. A döntések indoklást nem tartalmaztak, nyilvánosságuk azonban biztosított volt. A pályázatok lebonyolításának hosszú átfutási ideje különösen a független szervezeteknél megnehezítette a működést, a tervszerű gazdálkodást. A pályázati keretösszegeket a közötti időszakban a költségvetési törvények a Helyi Önkormányzatok támogatásai fejezete tartalmazta. A pályázatokat a helyi önkormányzatokhoz kellett benyújtani, akik szerződést, illetve megállapodást kötöttek a nyertesekkel. A szerződések amelyek tartalmáról a pályázatot kiíró minisztérium nem rendelkezett információval eltérő részletességűek voltak, a helyszínen ellenőrzött szervezetek egyharmadánál nem tartalmaztak a teljesítésre, a pénzügyi elszámolás módjára, a szerződésszegés következményeire vonatkozó megfelelő rendelkezéseket. A támogatások szabályszerű felhasználásának rendszeres ellenőrzése, számonkérése teljes körűen nem volt biztosított. A kedvezményezett szervezetek pénzügyi elszámolásait az önkormányzatok ellenőrizték, ezek eredményéről, az esetleges szankciókról a minisztérium nem kapott tájékoztatást. Az intézmények szakmai beszámolóit az önkormányzatok megküldték a minisztériumnak, azok tartalma egységes szempontrendszer híján egyenetlen, heterogén volt. A minisztérium, a szakmai beszámolók alapján összegzést nem készített, a pályázati támogatások hasznosulását nem értékelte. 16
20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A évben a pályázatok elbírálásáról július 30-án született döntés. A évi költségvetéssel összefüggő egyes feladatokról szóló 1132/2010. (VI. 18.) Korm. határozatban elrendelt zárolás miatt a megítélt támogatás közel kétharmadának megfelelő összeg kerülhet kiutalásra. A pályázatok 8 lebonyolítását 2010-től az NKA Igazgatósága végzi, azonban a helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem született meg erre vonatkozóan a kulturális tárca és az NKA között a megállapodás. A pályázatok bírálata során egy szakmai szűrő jelenik meg a minőségi színjátszás ösztönzésére. A pályázati célok és a támogatási összeg felhasználási lehetőségének nagyvonalú meghatározása, a kiírás és a folyósítás ütemezése, a beszámoltatás, az ellenőrzés és az értékelés hiányosságai a 0,9-2,4 Mrd Ft éves keretösszegű pályázati források eredményes és hatékony felhasználását korlátozták az ellenőrzött időszakban. Az új finanszírozási rendszerben hátrányos helyzetbe került színházakat a minisztérium 2010-ben a Kiemelt művészeti célok megvalósítása pályázati keret terhére átmeneti támogatással segítette. A támogatás feltétele a hátrányos helyzet csökkentésére irányuló intézkedések terveinek bemutatása volt. Az ún. kompenzációs pályázat közel 50%-kal csökkentette a kiemelt művészeti célok megvalósítására fordítható összeget. Az állami támogatás indirekt eszköze az előadó-művészeti szervezetek részére az üzleti szféra által társasági adókedvezmény igénybevétele mellett nyújtható támogatás, amelyet a színházak nettó jegybevételük 80,0%-a mértékéig vehetnek igénybe. A támogatás e formáját a jogszabály és a hozzá kapcsolódó értelmező állásfoglalás késői megjelenése miatt 2009-ben mindössze 47 színházi szervezet tudta érvényesíteni, a maximális összeg 40,5%-ának megfelelő mértékben. Több színház közvetítő segítségével jutott a támogatáshoz 9-15%-os díjfizetés ellenében. Ez a támogatási forma a színházak szempontjából eredményes, többletforráshoz juttatja a színházi ágazatot, nemzetgazdasági szinten azonban a vele járó adózási kedvezmények és a közvetítői díjak többletköltsége miatt a közvetlen állami támogatáshoz képest, ahol ilyen költségek nem jelentkeznek nem gazdaságos megoldás. Az Emtv. hozta létre az Előadó-művészet Tanácsot (EMT), amely a törvényben rögzített jogainak és kötelezettségeinek eleget tett. A testület javaslatait a központi költségvetési támogatás felosztásánál, a pályázatok kiírása és a pályázati támogatások elosztása során egyaránt figyelembe vették. Az Emtv-ben meghatározott célkitűzések megvalósulását a kulturális kiadásokra fordítható összeg mellett a támogatási rendszer működése is befolyásolta. A kulturális javakhoz történő hozzáférés kiterjesztése az Emtv-ben kiemelt célként jelenik meg. A kulturális esélyegyenlőség javítása érdekében a mozgó től kezdődően a kiemelt művészeti célok és a VI. kategóriába sorolt független színházak pályázati keretösszege az OKM/NEFMI fejezeti kezelésű előirányzatai között szerepel. 17
6/2010. (II. 4.) OKM rendelet
6/2010. (II. 4.) OKM rendelet az előadó-művészeti szervezetek beszámolójának formai és tartalmi követelményeiről, a benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokról, továbbá az elszámolható
RészletesebbenÚtmutató. a társasági adókedvezménnyel igénybe vehető támogatásról. és a támogatási igazolásról
Útmutató a társasági adókedvezménnyel igénybe vehető támogatásról és a támogatási igazolásról Az Útmutató az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008.
RészletesebbenÚTMUTATÓ. a társasági adókedvezménnyel igénybe vehető támogatásról. és a támogatási igazolásról
ÚTMUTATÓ a társasági adókedvezménnyel igénybe vehető támogatásról és a támogatási igazolásról 2010 Az Útmutató az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
RészletesebbenJELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15092 2015. június Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0746-148/2015.
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A MADÁCH SZÍNHÁZ KHT JANUÁR 1-től DECEMBER 31-ig TARTÓ ÜZLETI ÉVÉRŐL
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A MADÁCH SZÍNHÁZ KHT. 2005. JANUÁR 1-től 2005. DECEMBER 31-ig TARTÓ ÜZLETI ÉVÉRŐL Budapest, 2006. március 21. Szirtes Tamás ügyvezető igazgató TARTALOM BEVEZETÉS A Madách Színház
RészletesebbenÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a költségvetési támogatásban részesülő pártok 2012-2013. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről Jólét és Szabadság Demokrata Közösség 15136 Állami Számvevőszék Iktatószám:
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A MADÁCH SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT JANUÁR 1-től DECEMBER 31-ig TARTÓ ÜZLETI ÉVÉRŐL
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A MADÁCH SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT. 2009. JANUÁR 1-től 2009. DECEMBER 31-ig TARTÓ ÜZLETI ÉVÉRŐL Budapest, 2010. március 22. Szirtes Tamás ügyvezető igazgató TARTALOM BEVEZETÉS A Madách
RészletesebbenHelyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása
7. számú melléklet a 2009. évi. törvényhez Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
Részletesebben14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER
RészletesebbenJelentés. Állami tulajdonú gazdasági társaságok
Jelentés Állami tulajdonú gazdasági társaságok Az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyonmegőrzési és gazdálkodási tevékenységének ellenőrzése ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.
RészletesebbenJELENTÉS a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek támogatási rendszerének ellenőrzéséről
JELENTÉS a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek támogatási rendszerének ellenőrzéséről 0468 2005. január 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport
RészletesebbenÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL
RészletesebbenKÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS, ÉRTÉKELÉS
Győrffi Dezső kamarai tag könyvvizsgáló 3800 Szikszó Hunyadi u. 40. Tel: (46) 596-270 KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS, ÉRTÉKELÉS Borsodnádasd Város Önkormányzata 2011. évi költségvetési rendelettervezetének felülvizsgálatáról
RészletesebbenHelyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása
7. melléklet a 2010. évi. törvényhez Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
RészletesebbenÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3, AZ 56/2012. (XI. 30.) 4, A 21/2015.
RészletesebbenAz önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata
Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata Tamási 2010. május 4. Kell-e törvényi szabályozás? 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 60.
RészletesebbenA települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása
7. melléklet a 2011. évi. törvényhez A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
RészletesebbenA MaNNa Kulturális Egyesület PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA ELŐADÓ-MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSÁRA
A MaNNa Kulturális Egyesület PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA ELŐADÓ-MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSÁRA I. A pályázat kiírója: Manna Kulturális Egyesület (1155 Budapest, Bulcsú u. 44.) II. A pályázat célja: A Manna
RészletesebbenTájékoztató a Madách Színház támogatása esetén érvényesíthető adókedvezményekről
Tájékoztató a Madách Színház támogatása esetén érvényesíthető adókedvezményekről A Madách Színház Budapest egyik legnépszerűbb és legsikeresebb színháza. A kiegyensúlyozott működéséhez, a produkciók igényes
RészletesebbenA MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE
A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2018. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2018. május 17. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy
RészletesebbenAz Ózdi Sportcentrum Nonprofit Kft. közhasznúsági jelentése az alapító Ózd Város Önkormányzata részére
Az Ózdi Sportcentrum Nonprofit Kft. közhasznúsági jelentése az alapító Ózd Város Önkormányzata részére Előterjesztő: ÓZDSZOLG Nonprofit Kft ügyvezetője Ó z d, 2011.július 28. A Képviselő-testület a 12/KH/2011.
RészletesebbenKÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS, ÉRTÉKELÉS
Győrffi Dezső kamarai tag könyvvizsgáló 3800 Szikszó Hunyadi u. 40. Tel: (46) 596-270 KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS, ÉRTÉKELÉS Borsodnádasd Város Önkormányzata 2013. évi költségvetési rendelettervezetének felülvizsgálatáról
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2011. december 29-i ülésére
Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 14/800-2/2011. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém
Részletesebben7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet
7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának
RészletesebbenLXVII. Nemzeti Kulturális Alap
LXVII. Nemzeti Kulturális Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: LXVII. Nemzeti Kulturális Alap EMMI kultúráért felelős miniszter Nemzeti Kulturális
RészletesebbenKÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS
KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS Tiszaújváros Önkormányzata 2011. I-III. negyedéves költségvetési tájékoztatójának és a 2012. évre vonatkozó költségvetési koncepciójának felülvizsgálatáról 2011. november KÖNYVVIZSGÁLÓI
RészletesebbenA felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15.
A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai Kisgergely István, felügyeleti vezető Ellenőrzések célja, időszaka Miniszteriális feladatok Ágazati irányítás Alapítói jogok
RészletesebbenJelentés. Nem állami humánszolgáltatók ellenőrzése
Jelentés Nem állami humánszolgáltatók ellenőrzése A humánszolgáltatást nyújtó államháztartáson kívüli szociális intézmények, szolgáltatók fenntartói központi költségvetésből kapott támogatásai felhasználásának
RészletesebbenA MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE
A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenCIGÁND Város Önkormányzatának
CIGÁND Város Önkormányzatának 1/2010. (II. 25.) számú rendelete az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről Az Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990.
RészletesebbenA rendelet célja. A rendelet hatálya
Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt
RészletesebbenJelentés. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzése. Baranya Ifjúságáért Közhasznú Nonprofit Kft
Jelentés Az állami tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzése Baranya Ifjúságáért Közhasznú Nonprofit Kft. 2018. 18244 www.asz.hu AZ ELLENŐRZÉST FELÜGYELTE: TÓTH MARIANNA felügyeleti vezető AZ ELLENŐRZÉST
RészletesebbenElőterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az
Polgármester Előterjesztés a képviselő-testület számára önkormányzat rendszerének 2008. ellenőrzéséről szóló számvevőszéki jelentés alapján Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Intézkedési terv az gazdálkodási
RészletesebbenLXVII. Nemzeti Kulturális Alap
LXVII. Nemzeti Kulturális Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: Nemzeti Kulturális Alap Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere Nemzeti
RészletesebbenTájékoztató a Madách Színház támogatása esetén érvényesíthető adókedvezményekről
Tájékoztató a Madách Színház támogatása esetén érvényesíthető adókedvezményekről A Madách Színház Budapest egyik legnépszerűbb és legsikeresebb színháza. A kiegyensúlyozott működéséhez, a produkciók igényes
RészletesebbenPécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft. 7633 Pécs, Hajnóczy J. u. 41. Adószám: 20991478-2-02 Cg.szám: 02-09-072423 2012.01.01 2012.12.
Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft. 7633 Pécs, Hajnóczy J. u. 41. Adószám: 20991478-2-02 Cg.szám: 02-09-072423 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31 Könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámoló. 1
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2
215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.
RészletesebbenBESZÁMOLÓ. Sóly Község Önkormányzatának háromnegyed éves gazdálkodásáról
Sóly Község Önkormányzat Polgármestere Szám: /2017. BESZÁMOLÓ Sóly Község Önkormányzatának 2017. háromnegyed éves gazdálkodásáról Tisztelt Képviselő testület! A 2017. évi költségvetésről szóló, módosított
RészletesebbenPannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS
Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS I. A költségvetés összeállításának általános keretei Az önkormányzat 2012
Részletesebben27. számú melléklet. Szöveges indokolás Óbarok Község Önkormányzata évi költségvetésének teljesítéséről
27. számú melléklet Szöveges indokolás Óbarok Község Önkormányzata 2008. évi költségvetésének teljesítéséről I. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEK: Az önkormányzat bevételei közül három jogcímen történő
RészletesebbenElőterjesztés a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. javadalmazási szabályzatáról
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Előterjesztés a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. javadalmazási szabályzatáról A köztulajdonban álló gazdasági társaságok
RészletesebbenLXVII. Nemzeti Kulturális Alap
LXVII. Nemzeti Kulturális Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: Nemzeti Kulturális Alap Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere Nemzeti
RészletesebbenXI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott
RészletesebbenADATLAP A MINISZTERI KERETBŐ L TÁMOGATOTTAK RÉSZÉRE
2015. február 12-étől érvényes adatlap (V1) Azonosító: AN NEMZETI KULTURÁLIS ALAP IGAZGATÓSÁGA 1388 Budapest, Pf.: 82. Telefon: 327-4300 e-mail: info@nka.hu, honlap: www.nka.hu ADATLAP A MINISZTERI KERETBŐ
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára
Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 14/2015.(V.27.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról Módosított
RészletesebbenKOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e
KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL Komló Város Önkormányzat Képviselő testülete a kulturális
RészletesebbenA Kar FEUVE rendszere
4. sz. melléklet a 6/2016. (I. 1) sz. Dékáni utasításhoz A Kar FEUVE rendszere Az Államháztartási törvény alapján az (átfogó) szervezeti egység vezetője felelős: a feladatai ellátásához az (átfogó) szervezeti
RészletesebbenAz Előadó-művészeti Iroda hatósági nyilvántartást vezet a évi XCIX. törvény (Emtv.) hatálya alá tartózó előadó-művészeti szervezetekről.
Tisztelt Ügyfeleink! Az Előadó-művészeti Iroda hatósági nyilvántartást vezet a 2008. évi XCIX. törvény (Emtv.) hatálya alá tartózó előadó-művészeti szervezetekről. Az alábbi menűpontban az Iroda hatáskörébe
Részletesebben1.1. Megnevezése (neve): 1.2.2. Pályázó szervezeti-működési formája: 1.2.2.1. Szervezeti formán belüli bontás:
2015. február 12-étől érvényes adatlap (V1) Azonosító: A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP IGAZGATÓSÁGA 1388 Budapest, Pf.: 82. Telefon: 327-4300 e-mail: info@nka.hu, honlap: www.nka.hu P Á L Y Á Z A T I A D A T
RészletesebbenAlmáskert Napköziotthonos Óvoda
Almáskert Napköziotthonos Óvoda A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA Hatályba lépés időpontja: 2006. május 1. Készítette: Kiss Róbertné óvodavezető I. Bevezetés
RészletesebbenT á j é k o z t a t ó (440/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet /A., 3. melléklet alapján)
T á j é k o z t a t ó (440/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. - 11/A., 3. melléklet alapján) Az előadó-művészeti szervezetek által 2016. január 01-december 31. között Tao. tv. szerint kapott támogatás,
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés a. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. 2011. évi működéséről
Közhasznúsági jelentés a Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft 2011. évi működéséről 1. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. bemutatása I. A Társaság azonosító adatai Bejegyzés dátuma:
RészletesebbenIntézmények kockázatelemzése Kockázati mérőszámok rangsora évre vonatkozóan
Intézmények kockázatelemzése Kockázati mérőszámok rangsora 2013. évre vonatkozóan 1. sz. melléklet Intézmények megnevezése Pécsi Horvát Színház 11 Nyugati Városrészi Óvoda 11 Kertvárosi Óvoda 11 Egyesített
Részletesebben72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.
Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű
RészletesebbenJelentés. Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft.
Jelentés Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. Az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyonmegőrzési és gazdálkodási tevékenységének ellenőrzése 2016. 16016 www.asz.hu
RészletesebbenCivil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt
Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági
RészletesebbenKöltségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje
Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere
Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 13935-1/2014. Javaslat a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatója 2013. évi prémiumfeladatainak értékelésére
RészletesebbenTEATRO SURREAL KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 2011. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE
TEATRO SURREAL KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 2011. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 1 Tartalomjegyzék I. AZ EGYESÜLET KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA II. KIMUTATÁS A 2011. ÉVBEN FELMERÜLT KÖLTSÉGEKRŐL (ADATOK EZER
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenJelentés. Utóellenőrzések. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata vagyongazdálkodása szabályszerűségének utóellenőrzése 2017.
Jelentés Utóellenőrzések Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata vagyongazdálkodása szabályszerűségének utóellenőrzése 2017. 17110 www.asz.hu ÁLLAMI SZÁMVEVÖSZÉK Jelentés Utóellenőrzések Budapest
RészletesebbenBeruházás-statisztika
OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási
RészletesebbenKolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS
Adószám: 23395778-2-42 Cégbíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cégjegyzék szám: Statisztikai számjel: 01-09-963641 23395778-9001-572-01 Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház Kiemelkedően Közhasznú
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2010.
Adószám: 21384095-2-42 Cégbíróság: Fővárosi Bíróság Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-920431 1088 Budapest, Rákóczi út 21. 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak: 2010. január 01. -
RészletesebbenJelentés. Az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények gazdálkodásának ellenőrzése
Jelentés Az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények gazdálkodásának ellenőrzése Örmény Kulturális, Dokumentációs és Információs Központ 2018. 18259 www.asz.hu AZ ELLENŐRZÉST
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenJavaslat a TAO-támogatási rendszer megváltoztatására
Javaslat a TAO-támogatási rendszer megváltoztatására Készítette a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Teátrumi Társaság és a Független Előadó-Művészeti Szövetség ad hoc bizottsága Nemzeti Színház. 2018.
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. 2010. évi támogatások kötelezettségvállalással terhelt maradványának elszámolása... 3 Központosított és egyéb támogatások...
SEGÉDLET a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások 2011. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének
RészletesebbenCsengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről
Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
RészletesebbenDOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.
DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére
RészletesebbenTahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.
Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak
RészletesebbenBaranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez.
Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. BESZÁMOLÓ 2006. év A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ 2006. év költségvetése ez időszakban
RészletesebbenFrissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal
1. számú melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítésre vonatkozó határidő Megőrzés Adatgazda Tartalomfelelős 1. Az Egyetem hivatalos neve, székhelye, postai címe,
RészletesebbenBudapest, 2006. szeptember
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 2458-2/2006. TERVEZET M i n i s z t e r i r e n d e l e t a helyi önkormányzatok részére gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása céljából nyújtandó támogatás igénylésének,
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT
RészletesebbenJelentés. Nem állami humánszolgáltatók ellenőrzése
Jelentés Nem állami humánszolgáltatók ellenőrzése A humánszolgáltatást nyújtó államháztartáson kívüli szociális intézmények, szolgáltatók fenntartói központi költségvetésből kapott támogatásai felhasználásának
Részletesebbenaz Önkormányzat művelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról
Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete, a 16/2004.(IV.30.), az 5/2009. (III.02.), a 22/2017.(IX.29.) és a 7/2019.(III.29.) önkormányzat rendeletekkel egységes
RészletesebbenJelentés. Utóellenőrzések. A Magyar Nemzeti Bank működése szabályszerűségének utóellenőrzése
Jelentés Utóellenőrzések A Magyar Nemzeti Bank működése szabályszerűségének utóellenőrzése 2016. 16117 www.asz.hu AZ ELLENŐRZÉST FELÜGYELTE: HOLMAN MAGDOLNA JULIANNA felügyeleti vezető AZ ELLENŐRZÉST
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. Tartalomjegyzék Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló Mérleg Eredmény kimutatás Kiegészítő melléklet: Általános kiegészítések Részletes értékelés (Vagyoni helyzet, Támogatások,
RészletesebbenJELENTÉS. Esztergom Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) április
JELENTÉS Esztergom Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1224 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3103-017/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560128 Az
RészletesebbenPüspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. szám E l ő t e r j e s z t é s számvevői jelentéshez készült intézkedési tervről Az Állami Számvevőszék 2009. június 2-től megszakításokkal
RészletesebbenKENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK. 8/2008./IX.01./ önkormányzati rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról
KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2008./IX.01./ önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Kengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenOKTATÁSI MINISZTER 6351/2006.
OKTATÁSI MINISZTER 6351/2006. TERVEZET A szakiskola és szakközépiskola 9. évfolyamán a gyakorlati oktatás támogatásának, a támogatás mértékének, igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes
RészletesebbenCsokonai Színház igazgató
Csokonai Színház igazgató Pályázati felhívás a Csokonai Színház vezetői (igazgatói) munkakörének betöltésére. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (4024 Debrecen, Piac u. 20.) pályázatot
RészletesebbenEllenőrzési tapasztalatok a pénzügyi intézményrendszerben X. Soproni Pénzügyi Napok Konferencia. Makkai Mária igazgató, felügyeleti vezető
Ellenőrzési tapasztalatok a pénzügyi intézményrendszerben X. Soproni Pénzügyi Napok Konferencia Makkai Mária igazgató, felügyeleti vezető Az ÁSZ feladata, hatásköre 2 Az ÁSZ jogállását, hatáskörét és feladatait
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést
RészletesebbenCIGÁND Város Önkormányzatának
CIGÁND Város Önkormányzatának 4/2009.(02.13.) számú rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről Az Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi
RészletesebbenDecs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e
Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e a nagyközségi önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló 4/2009. (II.27.) rendelet módosításáról Decs Nagyközség
RészletesebbenA nemzetiségi önkormányzatok támogatásai
9. melléklet a 2019. évi. törvényhez A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai I. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása A központi költségvetés költségvetési támogatást biztosít a
RészletesebbenBorkai Zsolt polgármester előterjesztése
GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS 9021 Győr, Városház tér 1. napirendi pont Borkai Zsolt polgármester előterjesztése Javaslat a Győr Megyei Jogú Város Közigazgatási területén helyi, autóbusszal végzett menetrend
RészletesebbenJelentés. A költségvetési támogatásban részesülő pártalapítványok évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése
Jelentés A költségvetési támogatásban részesülő pártalapítványok 2015 2016. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése Új Köztársaságért Alapítvány 2018. 18173 www.asz.hu AZ ELLENŐRZÉST FELÜGYELTE:
RészletesebbenEGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete
EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete A helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban önkormányzat)
Részletesebben4/2015. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK TARTALOMJEGYZÉK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS RENDELETE
ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS RENDELETE SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM Az államháztartáson kívüli forrás átadásárólátvételéről 2. oldal 6/2015. (VII. 1.) önkormányzati rendelet 2015. július 1.
RészletesebbenI. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi egyszerűsített éves beszámolója Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege.
Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi jelentése a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló törvény szerint Székhely: 1122
RészletesebbenMágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete. Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről
Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről Mágocs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenFELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2010. (III.05.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A RENDELET HATÁLYA A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI
FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2010. (III.05.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL Felsőzsolca Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló,
RészletesebbenTeljesítményértékelési szabályzat
MTA Agrártudományi Kutatóközpont Teljesítményértékelési szabályzat Martonvásár, 2013. május 22. Bedő Zoltán főigazgató 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA Jelen teljesítményértékelési szabályzat célja a Kutatóközpont
RészletesebbenA rendelet célja. A rendelet hatálya
Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013. (IX.20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Kazincbarcika Város Önkormányzatának
Részletesebben