Anyag és szellem viszonyáról két új ház kapcsán

Átírás

1 P Á H O LY L O D G E Patartics Zorán Cságoly Ferenc Bujnovszky Tamás ÉPÍTÉSZ / ARCHITECT SZÖVEG / TEXT FOTÓ / PHOTOS TERVEZÉS / ARCHITECTURE HORVÁTH ÉS PATARTICS ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. ÉPÍTÉSZ FELELÔS TERVEZÔ / ARCHITECT PATARTICS ZORÁN ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRSAK / FELLOW ARCHITECTS KÁDÁR GYÖRGY, ORLOVITS BALÁZS, GÖNYE PÉTER, GYÖNGYÖS PÉTER, PRIBELI TAMÁS, BREGÓ KRISZTIÁN BELSÔÉPÍTÉSZET / INTERIOR DESIGN PATARTICS ZORÁN SZERKEZETTERVEZÉS / STRUCTURE PERÉNYI LÁSZLÓ AKUSZTIKA, ZAJVÉDELEM / ACOUSTICS, REDUCTION OF NOISE WITTNER KÁLMÁN TÛZVÉDELEM / FIRE PROTECTION LIPINKA ZSOLT STATIKA / STATICS DR. MESKÓNÉ BÉKEFI DIÁNA GÉPÉSZET / PLUMBING & HVAC JESZTÁK URSZULA KÖZMÛ / PUBLIC UTILITIES DITTRICH ERNÔ VILLAMOS TERVEZÉS / ELECTRICAL PLANNING HORVÁTH JÓZSEF ÓLOMÜVEGEK / LEAD-GLASS HEFTER LÁSZLÓ JUSTITIA SZOBOR / JUSTITIA STATUE LEBÓ FERENC KERTÉSZET / LANDSCAPE TÓTH RÉKA Anyag és szellem viszonyáról két új ház kapcsán Táblabíróság és Ügyészség, Gyôr R É G I - Ú J M A G YA R É P Í T Ô M Û V É S Z E T

2 Megszokott dolog, hogy egy terv vagy épület ismertetése a helyszínnel kezdôdik. A gyôri Táblabíróság és Ügyészség új épületeinek azonban a helyszín több szempontból is meghatározó elemévé vált. A kijelölés azt is érzékelteti, hogy mennyire fontos a városnak két ilyen rangos közintézmény, hol és hogyan biztosít helyet ezek számára. Nos a város által kijelölt hely a városközponttól távol esik, a fôútvonal és a vasút közé szorítva. Térszerkezetét tekintve széttöredezett, szétesett, építészeti közegét tekintve zavaróan heterogén környezetben. A Táblabíróság épületének helye a Szent István úthoz képest egy telekmélységgel van hátrább, a fôút menti benzinkút és egy gumiszerviz közötti ék alakú maradványtelken. Az Ügyészség ettôl nem messze, zártsorú földszintes lakóházak melletti saroktelken helyezkedik el. Ez a nagyvonalúnak nemigen mondható helykijelölés nehéz telepítési szituációt teremtett. Hogyan lehet épületegyüttest létrehozni egy eleve kettészakított helyzetben? Hogyan lehet rangos középületet építeni egy benzinkút mögött? Hogyan lehet többszintes középületeknek illeszkedni egy zártsorúan földszintes lakóházas környezethez, vagy egy gumiszerviz lepényépületéhez? És még sok további kérdés érzékelteti, hogy a telepítés és beépítés problematikája a szokásosnál jóval intenzívebben határozta meg a tervezés egészét. A környezet és a szituáció szétesettségére a terv logikusan felépített, egymásból következô és koherens válaszokkal reagál. Felépít egy olyan elvi alapot, melyre nagy biztonsággal épül rá a valóságos építészeti megoldás. Ennek lényegi elemei, hogy a két épület illeszkedjen a meglévô (széttöredezett) környezet vonalaihoz, ne roncsolja azt tovább. A telepítés rendje az új épületeket a lehetséges mértékig közelíti egymáshoz, hogy az együttesség érzete fenntartható legyen és ezáltal olyan sûrûsödést hozzon létre, mely a tömb további fejlôdését indukálhatja. A telkek szabálytalan geometriájából adódó maradványhelyeket funkcionálisan ésszerû, ugyanakkor építészeti módon használja fel, amivel csökkenti a területen belüli sérültség érzetét. A Táblabíróság esetében talán a legfontosabb építészeti probléma a homlokzatok hierarchiájának kérdése és a bejárat helye volt: a szoborszerûen körbejárható épületnek van-e fôhomlokzata, fôhomlokzatai és ha van(nak), mely(ek)? Hogyan viszonyul mindehhez a fôbejárat helye? A terv döntése szerint az épület fô nézete kijelölt helyébôl következôen a Szent István út felé forduló északi homlokzat, még akkor is, ha az egy benzinkút mögött van. A hierarchiában ezt követi a keleti nézet, mely a fôút felôli látványhatásban erôsen kapcsolódik az északihoz, mintegy térbeli folytatása annak. A bejárat kezdete(!) pedig e két homlokzatfelület találkozása, a sarok. Bejárat kezdete, mert ebben a házban a bejárat nem egy kitüntetett pont, hanem egy irány, egy folyamat. Kezdôdik az épületsarkon, folytatódik egy nagyvonalúan méltóságteljes lépcsôsorban, finoman megtörik, szûkül, majd végzôdik az elôcsarnok terét kijelzô hatalmas üvegfal lábánál, a bejárati szélfogónál. Ezzel a szükségbôl erényt kovácsoló megoldással egyszerre több vágy volt teljesíthetô. A bejárati folyamat térrôl indul, ahogyan az egy ilyen középülettôl elvárható. A tényleges bejárat (ugyancsak ahogyan az egy ilyen középülettôl elvárható) a fôhomlokzatra kerül, annak ellenére, hogy onnan a közvetlen megközelítésre az utca szûkössége és a benzinkút közelsége miatt egyébként nem lenne mód. És végül, de nem utolsósorban e megoldás által az épület fogadószintje egy szinttel a környezete fölé emelkedik, a benzinkút, a gumiszerviz, a rendezetlenség és átgondolatlanság fölé. Kézenfekvô, hogy ebben a racionális alapokon nyugvó, szükségszerûségekbôl következô építészeti döntéssorozatban az elvont, a szimbolikus tartalmat is meglássuk: a szellemi felülemelkedést. Ugyanakkor a helyszínen járva látható, hogy a fogadószint felemelése többrétû, valóságosan hétköznapi haszonnal is járt. Egyrészt lehetôséget adott a teljes épületet körbeölelô és egybefogó lábazati szint kialakítására, melynek nyilvánvaló funkcionális és architekturális elônyei vannak. Másrészt a kiemelt fogadószinten járkálva, a megnyitott közlekedôkön keresztül kitekintve, sokkal kevésbé zavaró a környezet heterogenitása, mint egy szinttel lejjebb, a tényleges utcaszinten. A fôhomlokzat és a bejárat helyének problematikájából még egy igen fontos, az épület, sôt az épületegyüttes egészének habitusát meghatározó döntés fakadt: a rétegesség. A bejárati folyamat szervezése átmeneti térben történik, melynek határozott térfala az épület belsô tereinek határoló fala, áttört külsô oldala pedig egy teljes épületmagasságot átfogó oszlopsor. Ebben a réteges, átmeneti térben drámai erejû az érkezés a fô irány felôl, visszafogottan kezelt az Ügyészség irányából. Az oszlopsor klasszikus asszociációkat idéz, ugyanakkor izgalmas arányai és ritmusképlete megfelelnek a kortárs építészet eszményeinek is. Az északi fôhomlokzat rétegessége átfordul a keleti oldalra, a megoldás megteremti a látvány folyamatosságát a fôút felôl és alkalmas sarokhelyzetet teremt a bejárati folyamat kezdetéhez. elôzô oldal: Táblabíróság, fent balra: Ügyészség, keresztmetszet, középen: Táblabíróság, 0 szint, jobbra: helyszínrajz, R É G I - Ú J M A G YA R É P Í T Ô M Û V É S Z E T

3 A telek pozitív adottsága (nem sok ilyen van), hogy a jó tájolási irányok (K-Ny) elfordulnak a zavaró közlekedési vonalaktól. Ezáltal kézenfekvô és alkalmas döntés volt a munkahelyeket két, kelet-nyugati fekvésû szárnyban elhelyezni, melyek között kicsi, délre tájolt belsô udvart lehetett kialakítani. Így állott elô a ház alapszerkesztésének tömör, fegyelmezett és észszerû képlete. Mindhárom jelzô fontos, mert ezek az épület szellemiségére, habitusára utaló tartalmak is egyben, és így kijelzik a megfelelôséget az elvont lényeg és a megvalósult formák között. Belül a házat a funkcionális tartalommal harmonizáló, azzal arányos és következetes téri rend szervezi. A belépésnek a három szint magas elôcsarnok ad méltóságot, ugyanakkor a térhez kapcsolódó közlekedôk és belsô teraszok révén ez az emelkedettség dinamikus, élettel telített. E tér felfelé bôvül, így izgalmas, többrétû hatást kelt nem csak az alul érkezôknek, de a felülrôl letekintôknek is. Az elôcsarnokkal átlátható téri kapcsolatban van a tárgyalótermek kétszintes elôtere. A külsô látogatók ezáltal végig térben, terekben mozognak, így az építészet eszközeivel is oldható talán a rendeltetésbôl adódó érzelmi feszültség. E szép téri rend az emeletek belsô forgalmát is jól szervezi. A középfolyosós szakaszok viszonylag rövidek, a végükön megnyitottak, ezáltal világosak, barátságosak. Ugyancsak az áttekinthetô téri rendnek köszönhetô, hogy az épület közlekedési rendje könnyen átlátható, a tájékozódás és közlekedés az összetett funkcionális tartalom ellenére egyszerû. * A megépült együttes másik eleme az Ügyészség épülete. Egyszerûbb rendeltetés (voltaképpen egy irodaház), ennek megfelelôen egyszerûbb téri rend, így jogos döntés volt ezt a házat telepíteni a kevésbé exponált telekrészre. Mivel a két építési hely egymástól elszakított helyzetben van, az együttességet csak építészeti eszközökkel lehetett érzékeltetni: az architektúra összehangolásával. Kézenfekvô a két épület utcai homlokzatának hasonló eszközökkel való kezelése. Az Ügyészség épületének bejárata is réteges architektúrájú köztes térbôl nyílik. Ez a belépés rangját és kellô téri igényét egyaránt biztosítja. Ebben a réteges térben nincsen különös hangsúllyal artikulált közlekedési rend, mint a Táblabíróságnál, de itt nem is szükséges. Maga az épület is kevésbé hangsú- fent: Táblabíróság, lent: Táblabíróság, elôcsarnok R É G I - Ú J M A G YA R É P Í T Ô M Û V É S Z E T

4 lyos. Ezért finom és érzékeny megoldás, hogy a teljes épületmagasságot átfogó külsô homlokzati oszlopsor a tetôbe fordulva áttörtté válik. Ezzel a könnyed, felfelé való megnyitással csökken a homlokzat drámaisága, kellô arányosság jön létre a két rendeltetés, a két épület, a két homlokzat között. Az architektúra rendje, a homlokzatok megoldása mindkét épület esetében azonos alapelemekbôl építkezik. Alul szintmagas travertin lábazat, felette vakolt felületek. A kôlábazatba kevés nyílás került, elhelyezkedésük fegyelmezett. A vakolt felületeken a nyílások aránya nagyobb, elhelyezkedésük a kortárs építészeti irányokhoz illeszkedôen változatosan komponált. Az ügyészség északnyugati homlokzatán soknak érzem, hogy az elemek jellege, mérete és elhelyezkedése is változó. Kifejezetten jónak tartom viszont ezen az oldalon a loggiák alkalmazását, hatékony erôvel zárják le az északi épületsarkot. Kiegyensúlyozottabbnak érzem a délkeleti (bejárati) homlokzatot, ahol a nyílások játéka kevesebb eszközbôl építkezik, és ezt jól ellenpontozza az oszlopsor fegyelmezô ritmusa. A Táblabíróság esetében szerintem a nyugati homlokzat kompozíciója instabil, a játékosság és fegyelmezettség együttese számomra itt bizonytalan összhatást eredményez. Ugyancsak ennek az épületnek a déli homlokzata vet fel egy további kérdést; vajon a két bütühomlokzati szakasz miért eltérô jellegû, miért nem volt vállalható mindkét esetben a keleti bütürész viszonylagos zártsága? Az anyaghasználat terén helyénvaló válaszok születtek. A magas lábazati kôburkolat kellôen alapozza a megjelenés tekintélyét. A vakolt épülettestek a hely jellegéhez illenek, a vakolatnál drágább vagy rafináltabb burkolat ebben a szituációban idegenséget, szervesülésre való képtelenséget okozott volna. Izgalmas és jellegzetes a tetôfelületek enyhe síkokból metszôdô játéka, különösen érvényesül ez az oszlopsoros, kétrétegû homlokzatoknál. A tetôkön alkalmazott cinklemez fedés adekvát. Külön kell szólni a Táblabíróság északi homlokzatát nyitó és záró kôrácsról. A nyitó elem (a fôbejárat felôli keleti homlokzatsarkon) a külsô oszlopsor két elsô eleme között feszül, kapuzatként emeli ki a bejárati folyamat nyitányát. A záró elem finoman megkülönböztetve a szerepek másságát a belsô zárt térfalra került, a nagy lépcsôházi üvegfal elé. Ez a két fent: Táblabíróság, lent: Táblabíróság mögötte az Ügyészség épülete R É G I - Ú J M A G YA R É P Í T Ô M Û V É S Z E T

5 kôrács a házon nem csak az egyediség jele, a megkülönböztetés építômûvészeti eszköze, hanem finom kapcsolatteremtés múlt korok architektúrájával. Az építészeti mû szellem és anyag kiegyensúlyozott egysége. Bármelyik komponens sérül, az egység csorbul. Az építészeti alkotás teljessége egyaránt feltételezi a jó tervet és a terv pontos megvalósítását. A jó terv ebben az esetben gyenge kivitelezéssel párosult. Az Európai Építô Zrt. munkájának színvonala gyenge, méltatlan a házak rangjához és a tervek minôségéhez. Nagyon zavaró például a külsô lábazati kôburkolaton a tervezett viaszos védôréteg helyett alkalmazott bevonat. A travertin természetes szépsége, keménysége eltûnik az idegenül csillogó réteg mögött, a hatás olyan, mintha mûanyag lemezek lennének felragasztva a falakra. A kivitelezés szellemiségét jellemzi, hogy az építészeti rend által hangsúlyosan értékelt lábazaton helyenként mészkô pótolja a hiányzó travertint. A gondosan végigtervezett belsôépítészeti rend az anyagok leszegényítésével, csomópontok és csatlakozások rengeteg hibájával valósult meg, különösen az asztalosmunkák igénytelensége bántó. Általában véve, sok-sok tudással és szívvel elkészített csomóponti rajz veszítette érvényét a rögtönzött, összecsapott megoldások miatt. A kivitelezés bántó hibái részben a beruházás bonyolításának problémáira vezethetôk vissza. Magyarországon bevett gyakorlat hogy a tervezô, vagy a kivitelezô szervezet kiválasztását általában egy, azaz egy kritérium dönti el: a vállalás összköltsége. Akkor is, ha minimális a különbség, és a má- fent: Ügyészség, jobbra a Táblabíróság, lent jobbra: az Ügyészség homlokzata, l.balra: a Táblabíróság épülete az Ügyészség felsô szintjérôl R É G I - Ú J M A G YA R É P Í T Ô M Û V É S Z E T

6 sodik helyezett sokkal jobb referenciákkal vagy helyismerettel rendelkezik. Akkor is, ha érthetetlenül nagy a különbség a legkisebb ár és az utána következôk között, tehát nyilvánvaló az alulvállalás ténye. (Vannak pontozásos sportágak, ahol a legalacsonyabb és a legmagasabb pontot eleve kizárják, és csak a közbensôkkel számolnak.) Pedig akár a tervezés, akár a kivitelezés esetében világosan elôre láthatóak ennek következményei. Az alulvállalás következménye, hogy a kivitelezônek létérdekévé válik a kiadások csökkentése, ennek folyománya a betervezett anyagok és szerkezetek redukálása, olcsóbbra cserélése, a gagyi burjánzása. Az alulvállalás következménye a határidôk betarthatatlansága. A szerkezetek és anyagok tervezett rendjének felborítása a technológia állandó rögtönzéseihez vezet, az ütemes kivitelezés lehetetlenné válik, a vállalási határidôk sorra felborulnak. Az alulvállalás következménye az épület fenntarthatóságának bizonytalansága. Az olcsó anyagok, rögtönzött csomóponti megoldások, kipróbálatlan szerkezetek megnehezítik a tervezhetô fenntartást, a normálisnál jóval gyakoribbak a garanciális problémák, a váratlan meghibásodások. Az egyoldalú, egyszempontú, tehát rossz döntés következtében elôre láthatóan vagy váratlanul ezer gond keletkezik, és mindez végsô soron azért, mert a rossz alapdöntés következtében felborult a szellem és az anyag harmóniája. Nagyon nehéz rekordot úszni egy zavaros vízû, hínáros tavacskában. Mi lenne akkor, ha ugyanezek a versenyzôk tiszta vízû medencében úszhatnának? Lehet, hogy új csúcsok születnének? Talán Európa-csúcsok is? fent: Táblabíróság, lent jobbra: Ügyészség, l.középen: Táblabíróság, nagy tárgyaló, l.jobbra: Táblabíróság, tárgyaló R É G I - Ú J M A G YA R É P Í T Ô M Û V É S Z E T

7 Apropos of Two New Houses: On the Relationship between Spirit and Material The Court of Appeal and the Public Prosecutor s Department, Gyôr The process of a construction starts with the selection of the site. In the present case the question where and how these two prestigious public institutions are positioned also illustrates how important they are for the city. Well, the construction site marked out for them here is a long way from the heart of the city, wedged between the main road and the railway. Its spatial structure is a fragmentary one, shattered into pieces, and its architectural context is an embarassingly heterogeneous environment. How can a complex be created in a split situation like this? How to construct a prestigious public building right behind a filling station? How to insert multi-storey public buildings into a development in unbroken rows of a single-storey residential setting or an insignificant building of a tyre service shop as flat as a pancake? The design has provided a series of logically structured answers resulting from one another coherently to tackle the issues of the disintegrated environment and the situation. It builds up a theoretical foundation to construct the genuine architectural solution upon, with absolute certainty. The essential components of this is that the two buildings should adjust to the lines of the existing (shattered) environment without doing further harm to it. The order of development brings the new buildings the closest possible to one another so as to keep up the feeling of collectivity, and create a density which may induce the further development of the block. The most important decisions concerning the buildings are also deduced from answers given to issues of the development. In the case of the Court of Appeal the most significant architectural problem was probably the question of the hierarchy of the façades and the positioning of the entrance: does the building which can be circumambulated like a sculpture have one or more main façades, and if so, which is it or which are they? The decision the design includes is based on the main view of the building resulting from its positioning: it is the northern façade which turns towards Szent István Road, showing itself there and from there, even though it is located behind a filling station. The eastern view reflects the same principle: as far as its spectacle effect from the main road is concerned, it is firmly linked to the northern one like its spatial follow-up. The beginning (!) of the entrance is the corner, the meeting point of these two façades. Yes, it is the beginning of the entrance, as the entrance is not a prestigious point in this house, but a direction, a process. It commences at the corner of a building, it is continued in a generously majestic stairway, becomes slightly broken, then narrows down, and ends at the foot of the large expanse of the glass wall marking the scope of the vestibule, the windbreak at the entrance. The issues concerning the positioning of the main façade and the entrance resulted in an important decision defining not only the habitus of the building, but also that of the complex: stratification. The organization of the entering process takes place in a transitional section with a firm spatial wall functioning as the border of the interiors of the building, whilst its pierced exterior side is a colonnade running up the full height of the building. Arrival from the main direction here, in this transitional space with a layered structure is a dramatic experience, whilst the same act is more restrained from the direction of the Prosecutor s Department. The colonnade evokes classical associations, yet its proportions and formulas of rhythm comply with the ideals of contemporary architecture as well. The layered finish of the northern main façade turns onto the eastern side, a solution which creates the continuity of the spectacle from the direction of the main road and brings about a corner position for the beginning of the entry process. The inside of the house is organized by a consistent type of spatial order harmonizing with the functional contents and proportional with them. Entering the building is an act of prestige due to the the three-storey vestibule, whilst this loftiness is rendered dynamic and lively because of the communicating sections and interior terraces opening into the same space. It is widening upward, which is an exciting multi-layered experience for those arriving down there and also for those taking a look at it from above. The twostorey vestibule of the conference rooms is in a transparent spatial relationship with the lounge. Coming from the outside, visitors thus move in the space and in spaces all the while. This way the architectural means also help to reduce the emotional tension resulting from the function of the building. The other component of the complex now constructed is the building housing the Prosecutor s Department. Because of its more simple function (being basically an office block) it has an accordingly simple spatial order justifying the decision to locate it on the less exposed section of the area. The entrance of the Prosecutor s Department opens from a transitional space with layered architecture which guarantees the prestige of the action of entering it and also the ample room needed for it. In this layered space there is no special emphasis lent to the articulated order of communication or traffic, as one witnesses over there at the Court of Appeal. But there is no need for this here either. The building itself is less prominent. This is why the turning of the exterior colonnade of the facade comprising the entire height of the building into a pierced one at the roof level appears a refined and delicate solution. With this facile and upward opening the dramatic character of the façade is reduced, creating the necessary proportionality between the two functions, the two buildings and the two façades. Answers generated by the usage of materials are also appropriate. The stone facework of the tallish plinth serves as a firm foundation for the prestige of apperance. The play resulting from the sections of the slightly inclined planes of the roof surfaces is exciting and characteristic, being especially effectual on the colonnaded two-layered façades. The stone grilles opening and closing the northern façade of the Court of Appeal are worth of special attention: they are not only the signs of originality on the house and the artistic means of architectural distinction, but also a sophisticated way of making contact with the architecture of bygone ages. The architectural work is a well-balanced unity of spirit and material. Should either of its components suffer damage, the unity will suffer too. A sound design and its precise execution are both conditions of the entirety of the architectural creation. This case involves a sound design matched by poor realization. The standards of the work done by Európai Építô Zrt. are low, unworthy of the reputation of the houses and the qualities of the design. 1 0 R É G I - Ú J M A G YA R É P Í T Ô M Û V É S Z E T