Törvényes rendeletek gyűjteménye. Az erdőtörvény. (1935. IV. t.-c.)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Törvényes rendeletek gyűjteménye. Az erdőtörvény. (1935. IV. t.-c.)"

Átírás

1

2 Törvényes rendeletek gyűjteménye. Az erdőtörvény. (1935. IV. t.-c.) Az erdők: a) magánosok, b.) valamely közösség, c.) az állam tulajdonában lehetnek. A tulajdonos még a saját erdejével is csak bizonyos korlátozások melleit rendelkezik szabadon Oka ennek az, hogy az erdók a magántulajdon mellett a köz érdekeit is szolgálják Igv ni a tulaidono^ n.m i^ hatja ki egyszerre az egész erdőt, hanem azt csak egy meghalározotl OzeJterv memett véseiheti ^«w^' ",f felügyelelevel az erdőrendészeti halóságok" vannak megbízva. Az ö hatáskörükbe tarlozik az erdő irtása, (favágás) fásítása és általában az erdőgazdálkodás szakszerű ellátása ^U'UKUC lariozik Az erdörendészeti hatóságok eme feladataikat erdömérnökökkel" végeztetik és azok intézkedéseit maguk a. tulajdonosok is belarlani kötelesek. ^ ^^ ^ intézkedéseit Be nem tartásuk esetén a tulajdonos is kihágást (erdörendészeli áthágást) követ el és büntetendő Feloszlik: a.) erdörendészeti áthágásra, b.) erdei kihágásra. 2. Erdei kihágásnak nevezzük azokat a cselekményeket, amelyeket mindég a tulajdonostól függetlenül más egyenek követnek el és amelyekkel az erdő lulajdonosát valamilyen tekinletben megkárositják Az erdei kihágásokat feloszljuk: a.) erdei veszélyes cselekmények, b.) erdei kártételek, c.) egyéb cselekményekre. 3. Erdei veszélyes cselekmények. Akár gondatlanságból, akár nemtörődömségből folyó olyan cselekedelek, amelyek kövelkezményeképen az erdőben tüz keletkezhet, vagy a már kelelkezetl erdőtüzet elfolytani nem lehet. 4. Minden olyan cselekedetet, amely az erdő tulajdonosának anyagi kárt okoz, pl. falopás, fák gallyainak a letörése, tilos legeltetés, élőfa kivágása, slb. erdei kártétel. 5. Erdőrendészeti áthágásokat (239.) csak a tulajdonos, illelve annak szolgálatában álló személy (cseléd, munkás, örzőszemélyzet, fuvarosok stb.) köveiheti el: 1. ha nem teljesili az erdőgazdasági üzemtervben (telepilési, fásítási, iriási) meghatározott kölelességét, 2. ha nem teljesiti az erdőrendészeti hatóságok kiadóit rendelkezéseit, 3. ha a tutajozásra és fausztatásra vonatkozó rendelkezéseit az erdörendészeli hatóságnak nem tartja be, 4. ha engedély nélkül tutajoz, vagy fát úsztat olyan vizén, amelyhez halósági engedély szükséges. Az összes hatóságok és hatósági közegek, mezőőrök, a községi elöljáróság lagjai, a m. kir. csendőrség tagjai kötelesek a hivatali hatáskörükben tudomásukra jutott erdőrendészeti áthágásokai feljelenteni, A feljelentéseket: a.) községi elöljáróságnál, b.) főszolgabírónál, c.) erdófelügyelőségnél lehet meglenni. Erdörendészeli áthágás mialt az eljárást hivatalból kell megindítani. 6. Erdei kihágások. ( , 15., 16. p.) a.) Erdei veszélyes cselekmények által: 1. Aki erdőben, erdőhöz tartozó egyéb területen (az erdőből kihasított mezőgazdasági földek a tulajdonos vagy az erdőgazdasági személyzet részére; lakóházak és ezekhez tartozó kérlek) és az erdő szélélöl számitott loo m-nyi távolságon belül engedély nélkül tüzel rak, (engedélyt a tulajdonos vagy személyzete adhat.) 2. Aki engedéllyel rak tüzel, de a szükséges óvórendszabályokat elmulasztja (tüz körülárkolása) 3. az erdőtulajdonos (erdészeli személyzel) ha tűzveszélyes helyen a tűzrakást megengedi, vagy a tűzrakást eltiltani elmiilaszlja, < j i - 4. ha valaki távozás elötl a tüzet tökéletesen el nem ollja, (a tüzet el kel földelni, a parazsat is eloltani) aki a meggyújtott tüzel felügyelet nélkül hagyja. (Ez a ponl főképen azokra vonatkozik, akik az erdőben üzemszerű tüzelést végeznek. Igy mészégelők, faszenesitök. síb.), 6. aki erdőben és az erdő szélétől számilolt 100 iii.-nyi távolságon belül égo gyufát, szivarkat szivart vagy más égő és tűzveszélyes tárgyat eldob,.,,j,,.,,. 7. aki erdőben és az erdő szélétől számított 100 m-nyi távolságon belül kellően nem vedelt tűzveszélyes világítóeszközt használ,,,.,,,.» 8. aki erdőben, vagy annak közelében elliagyott tüzel laiál s h.ibnr azt eloltani tudna de intgscm tesz 9. aki erdőben, vagy annak közelében elhagyotl lü.et lalál és eloltani nem.'"dj^i,^.^sv '" ^^aöfgf^t vesz észre, vagy ilyen jut tudomására és ezekéi a jclcnséíjeket az utjnba eső legelső haz lakomák luaomasara alapos indok nélkül nem hozza, j,.,,.,,,.-,, /i,,,ái!irin7<ii: 10. ha a ház lakói az elhagyotl tűzről, vagy az erdöégésröl az erdő tulajdonosat (lozalarlozéi. alkalmazottait) vagy a községi elöljáróságot, eselleg a föszolgabiiót alapos indok nélkül "^m "f^^" «n' aki erdőégés alkalmával a hatáság (községi elöljáróság) vagy a csendőrség ^''^ "^ I"í f^ -^^ tására ki lett rendelve és azt alapos indok nélkül elmiilaszlja, va^y megla^adja, vagy ott a munkaiaioknai nem ^<=gédke^z,k,^^ ^^ ^^^,^ befei,^ése után mint ör ki letl rendelve és ebbeli kötelességének alapos indok nélkül eiege^ri^em^l^esz.^^ Tűzveszélyes helyen az erdölulajdonns a tűzrakás, mindenkinek inegtíl.ani köleles. Ha valaki bár engedéllyel, de ilyen helyeken rak lüzel, az is kihágást kövei el. cselokménv A kihágás csak akkor forog fenn, ha n cselekmény míail cidöl.lz nem kelelke.ttt. Ha a L*u.KHun> állal tűzvész keletkezik, akkor az illető már a Btk. szennl lesz bllnlelvc. i,,.,ii si kell mesjinditjni. Erdei veszélyes cselekmények elkövetése miatt a csendőrnek az eljárást hivatalból kell ines,iiuiii. A feljelentéseket a íöszolgabirólioz teszik meg 1

3 7. Erdei kihágások , 2, 3, 4, 7, 8, 9. 10, 11, 12, 13, 17, 18, 23. p.-ok. a) Erdei kártételek:.,,' ^,,,,., Aki erd.mekllet,ól clöfál, donlolkál, vagy faanya«o,, vagy egyob nüvcnyl, erde, lermíkel, A\i^i^-" - ^f^:^^:^r\.::^t^:ll.^^"^y S4!r';erili?:íí;;e:ien,..nyl ellop, vagy a lop.st ""=*í''*"^''''3 aki más erdejében fát ICVÚR, vagy bármi n,ás módon megrongál (gallyielürés, kércglchánlás, fa "^^^'^'""Valll'nS.k'^'levtíll'liát'tídolgo.ott faanyagiát, leszedet, és Összegyűjtött erdei termékéi meg-.vilin va"v liasziiavehelellcnné teszi, I ^ ma^na^ az ^ ^ ^ ' ^ ^ ^ S ^' ^ r d O ^- I ^ E g i berendezési (pl, favág.telep, fa, szállit.- ^'-'^ '' T!:l."^^^.y'^'\^^^^^A>n<l^l^'^^é.g^<>^ nregváuoztat. eredeti helyéről ellávolit vagyg"ij ;; ;;^ ^ ^^ erdejében a lalajl meglazitja, a gyeptakarói megrongálja vagy eltávolitja. 9, aki másnak az erdejébe szemetet vagy más anyagól hord, wábánvt 10. aki engedély nélkül csatornái, utat, munkahelyet keszit, jeleket allit fel, meszet éget, katianyt, vagy hamuzsi ^^^ ^ y, ezeket, de nem engedélyezett helyeken teszi, 12 aki jo!>talanul legeltet vagy joglalan időben erdei terméket szed, 13: aki másnak erdejeben jogtalanul legeltet, vagy oda állatot beenged, vagy behajt, az allatokat tilos Hton 'lai^i^'^i^. legeltetés esetén az állatok kellő és állandó őrzéséről nem gondoskodik, 15 aki másnak az erdejében közlekedési eszközzel tilos utón jár, vagy uj ulat tör,.. le' aki másnak erdejében engedély nélkül 10 évesnél fiatalabb vagy erdösilés alatt álló részeken jar, 17. aki természetvédelmi lerületen, vagy általában másnak az erdejében meg nem engedett helyen tartózkodik, ha jelenléte: a.) a közbiztonság, b.) a tulajdon biztonsága,,,,,, c.) a vadállomány nyugalma szempontjából aggodalmat kelt es a kiutasító felszólításnak azonnal nem tesznek elegei. Vagy pedig a nála levő fegyvert, fejszét, fürészt, vagy erdei termékek szedésére alkalmas eszközt a felszólító közegnek át nem adja, szennyezi, 18. aki idegen erdőben, vagy mezőgazdasági területen vagy közhasználatú területen szemetel, 19. aki akár saját vagy idegen erdőben, vagy mezőgazdasági lerületen: forrás, patak, tó vizét be- 20. aki saját vagy idegen erdőben, vagy mezőgazdasági területen a forrásba étel vagy italnemül helyez, 21. aki jogosan alkalmazott utjelzést megrongál, bemocskol, áthelyez. Erdei kihágások: , 22. p. c.) egyéb cselekmények. 1, aki akár saját ingatlanán, akár másén a természet védett tárgyain, amelyekhez történelmi esemény emléke, vagy hagyomány fűződik, azonkívül a természetnek olyan alakulatai, amelyek tudományos szempontból értékesek (barlang, forrás, fa, vizesés) elpusztítja megváltoztatja, 2, aki akár saját ingatlanán, akár másén oltalom alá helyezett állatot, vagy növényt elpusztit, tenyésztésében zavar, védett állatot elfog, tojásait elszedi, vagy forgalomba hozza, vagy pedig megsemmisiti, 3. aki akár sajál, akár más ingatlanán barlang felfedezését 8 nap alatt a földmivelésügyi miniszternek (szerveinek) be nem jelenti, 4. aki barlangot engedély nélkül lár fel, vagy változtat meg, 5. ha az erdei termékek értékesítése és származása a jogos szerzést igazoló bizonyítvány mellett szabad csak; valaki ilyen igazolvány nélkül vesz, vagy ad el erdei termékeket, (ez a rendelkezés olyan vidékekre szól, ahol a falopások nagyon elszaporodtak. Az erdörendészeti hatóság rendeli el.) Erdei kihágás nem büntetendő: A,xí ' ^^, ^^'*'<' ^^^^ erdőben, akár annak közéletien olyan helyzetbe kerül, amely miatt kénytelen volt erdei kihágást elkövetni; az ilyen egyén nem büntethető, feltéve, hogy a kihágást az erdészeti személyzetnek a.f^tlti ^'í!'!"t "f**^ "^^'^o" ^ '"'"^^' 'elöljáróságnak 24 órán belül bejelenti. Pl. valaki kocsin megy az ne hr^,.. íll,^ ' ",?M- ^:\'' ^^ Pö'lására az erdőből (át vág ki, ez egyébként erdei kihágás lenne. De ha ezt a tényt az emhtetl módon azonnal bejelenti, akkor csupán az okozott kárt tartozik megtérileni. (,.X Nem lehet bunlelni legeltetési kihágás mialt azt sem, aki igazolja, hogy a legelő állat közvellenul csa^l^ csapasioi megijednek mse'dn ké^'^'^hill'' és az erdőben l'"''''^^ keresnek menedéket. ''T^' '"^"^" '^^^''^ ^'^'""^ gépkolflól Vsj^rvéstőrv ám- szieoritott'an?lhí«^;'^ -M"l'"f"' ^'"^lyfe" az erdei kihágások fokozott mértékben büntetendők, (260..) szigoritottan védett területnek nevezzük. Az eljárást hivatalból kell megindítani ilyen védett területek: a.) véderdők, b.) természetvédelmi terülelek, c.) közérdekű erdölelepilések,.. d.) gazdasági fásítások. ^Xr^^i;:z'^:!;^^'i!, ^ tr^'^^''"''''''' '^" '<^" '^'-^' ^"'^^<'<^--^ -vezzü gét és m i n ^ L r ^ C S ^ ^ i ^ S ; '^^^^X^!"^^^^^^^ l^::^'^-^^^'^' 'onásokvizbősé- a.) a természetnek olyan alakulatai, amelyekhez történelmi esemény emléke vagy hagyomány fuzödrk,

4 láng, forrás!'lö%?;e1^f^*"fac:l';o",orstr' ^"^^'^^' '"'^ "'^"^- "^P-'^^' ^^'^^-ek. (hegy, s^i.,a, bar-.umnösen c^;!.!!:^:;.'"'"'' ""''''' '''''''''"'' (turisus.od.s, idegenforgalom) vagy les.dzés s.empon.jábö, d.) azon vadon tenyésző álial és níwénvfaiok amelvplr a ifini.c,*.,rí^ i c, források és palakok v,ze, amelyek a vadontenvészöana,níf"'".':^^ 13. Közérdekű erdötelepiiések olyan terme ekam veken az IZTl!!^,'^'^^'''"^"- erdekeit is (fatermelés előmozdítása egészségügy, viszonyok mc öfazsasavf Xkra á?^^ ""' ".^""'^''^^ használása) az erdölelepilésre parancsot ad. (260 j^ " " ' """"Sazdasag, célokra alkalmatlan területek felnatkozik és'az o«ai?^ésügvr;i^í^k^sl^és^:''^v^^!^f,ii JÍ/f ^i:- ^ ^ í 7" ís-tíí^^'f^:o^lr^,:^!i^ír '-^ ''"-^^'^ -^^-^ -téiese^^^^^.:^í-^^.^:--;^^íf-1- X '5- Közhasználatú erdőterület alatt (264.) olyan állami vaay városi erdőket prfnnl n i u ^ud"en1^h' SSy^'^^"'^""=' '"" ^"^'^'^^^^ ^^ "^^^^ "^'^^ ^^i "nx:z%'zt,6.ónos és a;^r^^^^^r^^i^^f*;éi:^í^tiiss:rri^^őg:^j4ri}^ ^^^^áz^rif^sak '^t írház) és az azokhoz tartozó kertek, továbbá a vadtenyésztés céljaira kijelölt területekel e r t i ü k ' 17. Erdei kihágások kétféleképen üldözendők: (264..) t-ruieickei ertjuk. a.) hivatalból, b.) magáninditványra. 18. A hivatalból üldözendő erdei kihágások: (264..) a.) Az összes erdei veszélyes cselekmények. b.) A szigoritottan védett területeken elkövetett erdei kárlételek. c.) Az.egyéb" erdei cselekmények, d.) Közhasználatú területen ha valaki: 1. szemetel, 2. ha valaki a forrás, tó, patak vizét beszennyezi, vagy a forrásba ételt vaev italnemüt helyez. ' 19. Erdei kihágásokat, ha az okozott kár a 40 P. értéket meg nem halad, akkor a feljelentés a 'községi elöljáróságnál is megtehető. Ha ellenben az okozott kár a 40 P-l meghaladja, de a 100 P-t tul nem lépi a föszolgabirónál <rendörkapitánynál) kell a feljelentést megtenni. 20. Erdei kihágások (271.,) A büntelö eljárás megindítása a cselekmény elkövetése napjától számitoti két év alall évül el. 21. (261..) 1. Ha valaki olyan cselekményt követ el, hogy az okozott kár a loo P-t meghaladja, akkor az már nem erdei kihágás, hanem a Btkv. szerint bünletendö és pedig : a.) P.-ig vétség, a járásbíróság állal, b.) 200 P. felül mint bűntett a törvényszék által. 2 Tekintet nélkill a lopott dolog értékére büntettet képez az erdei lopás, ha a ioo P-t nem is haladja meg akkor, ha a.) valaki erdóböl álló vagy döntölt fát, fannyagot vagy egyéb növényi, erdei termékei, lalajalkatrészt, előkészített fát; általában bármilyen erdei terméket, b.) valaki az erdőhöz tartozó egyéb területen termett mezőgazdasági vagy kertészeli terményt, hangyabábot, vagy petét ellop, vagy a lopást megkísérli és olyan körülmények forognak fenn amelynél fogva a lopás a Büntelolörvénykünyv" szerint érlékre való tekintet nélkül bünteltel képez. (Btk , 6, 7, 8, 9, 10. p., az III. t.-c 75. -a akkor csupán, ha a tettes lőfegyvert viselt; és a Btk ) Bemászás állal elköveteti lopás 100 P-ig kihágás. Vadászati törvény, í (1883. XX. t.-c. ; I... A vadászati jog a földtulajdonnak elválaszthatatlan tartozéka. 2.. Saját földbirtokán a tulajdonos vagy az, akinek ez jogol vagy engedélyt adott, a vadászatot az ezen törvényben meghatározotl korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az: 1. egy tagban, egy összefüggésben álló részekben legalább 200 holdra terjed, holdját 160Ü, négyszögölével számilva, habár több határhan fekszik, vagy utak, vasutak, csatornák, folyók vagy patakok alial * hasiltalik is, vagy ha a földbirtok, 'I holdnál kisebb ugyan, de kertileg műveltetik és kerítéssel vagy arkolattal el van zárva, ^ toelsü lelket, szöllöt, vagy állandó szigetet képez.,,.,j x» ^ txij..i,* i,nií 3. az egy tagban legalább - holdját 1600 négyszögüllel számított 50 holdat tevő földbirtokok tulajdonosai összefüggésben levő földjeikre nézve a vadászati jog gyakorlására egyesülhetnek, anunnyi- ^. tien az egyesített területek az négyszögöllel számílott holdat megülik., A tilalmi Időszakban, az első tizennégy napot kivéve, vada általában, v.gy I.i. tualom csak néhány vadra vonatkozik, ilyet árulni, venni, szállítani, vagy nyilvános helyiségben étlapra legyezni nem szabad. ^^ ^^^^^ kártékony állatokat, ugy mint: medvét farkast, rókát, 1^,;'^,'',^te?íletón 1'..nyestet, vaddisznói, borzot, lengerinyulat, hörcsögöt, ürgét, görényt, menyeiét, nyiisztot, 7^' ''V.;.',;!,,ifbc.,'!, í.* birtokos bármikor elpusztíthatja, azon esetben is, ha a vadászai bérbe van adva ; cbekktl.ikarja VL.UL /^XV vmnl, ebben az esetben bérlő beleegyezését tartozik kieszközölni. n.laiitonosai I' Oly vidéken, ahol a vaddisznók nagyobb mérvű károkat okoznak, a vadaszfei.llclek lulaidonosai,,^^, hérlö Hötel.^k..z^nnu.. IMrtékony^^ac^k.^ ^^ ^^^^^ ^^^^^^ ^,,,,^, ^ g,,,,,. ^1-1Í '"""""'^5.. Szabad időben is tilos minden szőrmés vagv ^IIIT^T'^^n^'^T^^^^^ hurokkal elfogni vagy megölni, különösen túzokokat ólmos eső atknlmáva beha^jtfli^^^ v.iyag^^^^^^^ Kivételt képeznek n fenyves madarak, melyekel hurokkal és léppel f^ff"';,;;'''^''''^ '',,;,,, ",^k részére, Tenyésztés céljából a befogás csak a vadászat lulajdonosai, bérlői, vagy azok szakulö níl^oizonaik, engedtetik n.g^ ^ ^^^^^^^^ ^^^_^.afegyverrel vagy löháton bárminemű vadászebek lus.iu.lávat,v,,- 1 korolhaló. M \

5 ,,.., v.korh.-, küzbcn a velősekben, ülletvényckben, vagy n,ás gazdálkodási t's erdészei,,kban oktolm.w"def W;éír?val.rs.;ol ^yakorksk teljes ^^^^^i^xatmlrmetre bárn,i.aju ebeké '^"- -^'7^. t V ^ ^ f ía^idsi. "ÍÍí;:;en 0. "cn szabad Aki.a,. ---,-:^;^^-;,^-^ (.,, «a.lií2lerilleien elesell vadai onnan a tulajdonos (bérlő) engedelme neikui vagy vndászbériö a vadiszalot minden Időben gyakorolhatja es megengedhet,. Vadászati kihágások. (egyszerű kihágásokl S Ki lulaidonosnak, vaoy ha a vadá.^al bé.be van adva, a haszonbérlőnek engedélye] 26. Ki a tulajdonosnak, vagy nélkol vad^észik.^^ ^ ^szonbérbe adott vadászati téren a tulajdonos, a haszonbérlöt, vagy azt aki enne engedélyevy^ász -egt^^"^- -^>-,-í^^frn^^^xkeu elrombolja, tojásait..s^i^ 31 : Aki ebét szándékosan ránézv? tilos vadászati térre viszi, úgyszintén az is, aki a nyáj örzö ebekre vonatkozó intézkedés ellen vél. Minösitett vadászati kihágások ^-' S Ha az orvvadászat éjjel vagv kerített helyen, vagy tiltott eszközökkel történt, vagy ha az orvvadasv álcázva avasjy másképpen ismeretlenné léve lalaltabk, vagy ha nevét eltagadja avagy alnevvekizt ki tétlen kapja, félre vezetni igyekszik, vagy azt veszélyesen fenyeget., ellene fegyvert fog vagy erösza o '^^^ '^J^,. ^^^ ^ cselekménye a Bikv-be ütkozik, a bűnvádi eljárás külön ineginditandó. 29. í. Aki tiltott időben vadász. 31. Aki tiltott idöhen hasznos vadat lö, árul vagy vesz. A minősített vadászati kihágások hivatalból Dldözendök. 46. A vadászai! kihágások bünlethelösége elévül, ha azl a tett elkövetése napjától számított 3h6 alatt nem jelenlik fel, legyen a kiliágás akár magánindilványra, akár hivatalból üldözendő. Vadászati tilalmi idők: ( számú F. M r.) 1. Az általános vadászali tilalom jan. 1.napjától jul. 31. napjáig bezárólag tarl. mely idö alalt hajtókulvákkar.kopó, tacskó, agár, vagv egvéb hajló ebbel) egyáltalán nem szabad vadászni. Az általános vadászati lilafonridején is szabad kaiozék ebekkel kotorék munkái végeztetni, vizslával, valamint pórázon eresztett vérebbel és friss disznó (medve) nyomra eresztett disznós kutyával vadászni. Tekintet nélkül az általános vadászali tilalom idejére tilos vadászni: a) Szarvas bikára október hó 16. napjától augusztus hó 31. napjáig bezárólag. Szarvas tehénre és szarvas borjura február hó 16. napjától augusztus hó 31. napjáig bezárólag. b.i Dámbikára dec. hó 1 napjától aug 15 napjáig bezárólag, dánilehénre és dáinborjura febr. hó 16 napjától szept. hó 15 napjáig bezárólag. c) Özbakra október 1 napjától ápr. hó 30-ig, özsutára jan. hó 1 napjától okt. 15-ig bezárólag,, őzgidára minden időben. d.) Zergére dec. 1 napjától jul. 31 napjáig bezárólag, zergegidára minden időben. f.) Mezei nyúlra febr. 1 napjától aug. 31 napjáig ijezárólag. g.) Siket és nyirdfajd kakasra jun. l napjától márc. 31 napjáig bezárólag, mindkét faj tojóra és jércére minden időben. h.) Császár madárra nov. 1 napjától aug. 15 napjáig bezárólag. ; i.) Túzok kakasra jun. 1 napiától márc. utolsó napjáig bezárólag, lojóra és jércére minden idöbenj I j.) Fácán kakasra febr. hó 1-től szepl. hó 15-ig és fácán tvukra febr. hó i-tólokl. 15-igbezárólag k) Fogolyra és fürjre és harisra jan. 1 napjától jul. 31 napjáig bezárólag. 1.) Erdei szalonkára ápr. 16 napjától aug. 15 napjáig bezárólag, tavasszal csak a lesen húzó szalonkara szabad vadászni. m.) Nyári lúdra és tőkés kacsára niárc. 1 napjától jun. 30 napjáig bezárólag. " ) Egyéb vizi madárra ápr. 16 napjától jun. 30 napjáig bezárólag, gémekre^csak halas tavakná szabad vadaszni. o.) Vándor sólyomra, kerecsen sólyomra és hollóra márc. l6. napjától jun. 15 napjáig bezárólag í K *r ' galambra, éneklő madárra, valamint a kis- és nagykócsagra, kanalas génire, üstökös gémre patlarra, vagy íbiszre leznek-tuzokra, gólyatöcsre, gulipánr.n, vagv godára és ugarlyukra, továbbá bimiíiden időben'^' ''^"''^ ^'^''"í^"^' ^^^ vércsére, az egerésző ölyvre, a'baglyok minden fajára és a sirályra ritka raaarin,^"',!íh"''l"' '"lí'^ ''l''l\"' '''^í'^'' "'y"' *^'''"' '^'i'''' "'^'' S'"'^' 'é'' sas, ráró (halász) sas, mint' ntka ragadozó madarak csak a F. M. engedélye alapján lőhetők, a réti sas és a ráró csak halas tavaknál. iásaikat ei^ilfn^ii'iíf A ^'"%^ vadak fiait, sem a madarak fészkeit szándékosan érinteni vagy loentedhei uf.^? -f J^- ^'l' ^- M- "ladarak tojásának kizárólag vadtenyésztés céljából gyűjtését megengedhet,. Ilyen gyuj esre vadászati jog bérlője a bérbeadó hozzájárulásának igazolásával kaphatmgedélvt. -tt,. sz^b^ tjá^n^^s^e^^ll^^rnsí^lla^^^'j^^íll^xa'^^sijlr ^ ' h ^ S Í iont és özef c!ak"'oxl's'zalad7ö,í'fz'n^^^^^^^^^ """^'" í'^^'" "' ^ ^'' '^<^""'- ^^^^^ast, dámot, muf- 4 S HaUAUuii h,= IL H V"^ ' '""^ ^^''' "'^S ^ kegyelem lövési is csak golyóval szabad adni ' tilos vadaszni. "'l"""*"' "^"" = ^' "'"' ^"'^^^ ^ ^.zi madarat ápr. 16 napjától jul. 30 íiapjáig bezárólag Fegyver és vadászati illeték: 1.. Vadászni csupán vadászjegy birtokában szabad Vadászjegy illetéke.

6 a.) Az egész vadászati évre kiálliloll vadászjegy illetéke 30 arany neneö b.) A 30 napnál nem hosszabb idötarlamra kiálliloll vadászieev illetéke 6 aranv «««c.) A vadászlerülelek tulajdonosainak vagy bérlőinek szolgálati ivadálcseréder^a^km a vadak gondozásával és a vadászterületek őrzésével megbizolt alkalmazottak részére az egész vadaszamélrp kiálliloll vadászjegy illetéke 3 arany pengő. o cic di cgesz vaaaszali évre 31. napján'vélzödik'""^'"*' '" '"'"'"' ^^ ^-^usztus hö 1. napján kezdöd.k és a következő év iulius h6 4.. Illetékmentes vadászjegyre igényt tarthatnaka.) Az államfő; b.) az idegen államok diplomáciai képviselői és konzulai, valamint a követségek és konzulátusok személyzetének tag)a, viszonosság esetében ha nern magyar állampolgárok, maguk vadászterületnek nem tüajdonosai vagy bérlői és hivatali minőségüket hatósági bizonyítvánnyal igazolják ' c.) mező-szőlő örök, erdőgazdaságnál alkalmazón csőszök, pásztorok és erdőkprr.iíiu. d.) Hatóság által felesketett erdőtisztek, erdőőrök, a kir erdőfelügyelöség szei^éltzete és a föld mivelésugyi minisztériumban alkalmazott központi erdészeti tisztviselők; e.) az erdőtiszti főiskola, az erdőöri és vadőri szakiskolák hallgatói csupán a tanulmánvi idő tartamára. ' f.) a, c és d, alatt felsoroltakat az illetékmentes vadászjegy csak azon a területen való vadászatra iogosilja fel, amelyen alkalmazva vannak. Mas területen csak illetékköteles vadászjeov birtokában variáqth^tnai, 5.. Vadászjegyet az is köteles váltani, aki lóháton és kutyákkal vadászik vadászhatnak. Azok, akik hivatalos vadászaton meghívásra vesznek részt, csupán erre a vadászatra vadászjegyet szerezni nem tartoznak. Ilyen esetben a vadászat vezetőjétől kapott írásbeli meghívással ieazoliák magukat. ^ ' ' 21.. Ellenőrzésre az állami csendőrök, rendőrök, törvényhatósági és városi vatjy községi közbiztonsági közegek, valamint a pénzügyőrök kötelesek a vadászjegy tulajdonosai, haszonbériói, azok^oazdatisztjei és az erdők, szöllők mezők felügyeletével megbizolt személyek pedig jogosultak azokat akik lőfecvverrel vagy lóháton kutyákkal vadásznak, a vadászjegy felmutatására felszólítani. ' A felszólított vadászjegyét előmutatni és a felszólításra jogosult személy kívánságára a vadászjegyben megnevezettel való azonosságát igazolni tartozik. Ha a felszólított a vadászjegyét bármi okból felmutatni nem tudná, vagy a vadászjegyben megnevezettel való azonosságát igazolni nem képes, a vadászást köteles azonnal abbahagyni és h'a a felszólító előtt ismeretlen, annak kívánságára alkalmas zálogot adni, amennyiben pedig ez nem történik meg, köteles a felszólitót a legközelebbi községi elöljárósághoz kovetni abból a célból, hogy kiléte kideríthető légyen. Jövedéki kihágások a.) akinek van ugyan vadászjegye, azonban azt a felhívásra fel nem mutatja, valamint az, aki olyan fegyverrel vadászik, amely vadászjegyének fegyverigazolványába nincs felvéve, b.) az, aki felhívásra a vadászjegyet felmutatni nem tudja, (nincs nála) s ennek dacára a vadászást abba nem hagyja, aki a felmutatott vadászjegyen megnevezettel való azonosságát igazolni nem tudja, sem zálogot nem ad s a felszólitót a legközelebbi elöljárósághoz követni nem akarja, végül aki hamis nevet vagy lakást mond be; c.) aki saját nevére kiállított vadászjegyét használat végett másnak adja át; aki más nevére szóló vadászjegyet használ; aki a lejárt vadászjegy felhasználásával vadászik; aki vadászik anélkül, hogy vadászjegyet váltott volna; aki hamisított vadászjeggyel vadászik; d.) aki a vadászjegy kiadása céljából a hatósághoz intézett bejelentésében, vagy a hatóság részéről hozzáintézett kérdésre azért, hogy az Illeték a törvényesnél kisebb mértékben állapittassék meg, vagy hogy illetékmentes vadászjegyet nyerjen el, tudva valótlan tényt állit. Ha a vadászó személy, az ellenőrzésre kötelezett, jogosult egyénnek fegyverrel, vagy azzal való fenyegetéssel áll ellent, vagy más a buntetötörvénykönyben titott cselekményt is kftvet el, akkor bünvadi eljárás alá vonandó. 23., Adócsalás: Aki a 22..c. és d. pontjaiban felsorolt büntetendő cselekményért mar egyszer megbüntettetvén, a büntető határozat keltétől számított 3 éven belül az ott felsorolt büntetendő cselekmények valamelyikét újból elköveti.,, 25.. Büntethetőség: A jelen rendelet 22. -ban felsorolt kihágások büntelhelosege az elkövetéstől számított 1 év alatt évül el. Halásztörvény. H. T A halászat joga a földtuldon elválaszthatatlan tartozéka és a mindenkori paritulajdonost illeti meg.,.,, in,.,, irvi^ Árvizek kiöntésekor a halászati jog azokat a birtokosokat illeti meg, akinek területét az arviz elborítja. Hn. 2.. Hasznos vizi állatok: a.) halak, b.) r.ikok, c) békák és a d.) piócák. H. T S. Halászás szempontjából: a) nyill és íi.) zárlvizek vannak. H T 14., ) Nyílt vizeknek tekintendők általában-a folyók, palakok és nagyobb tavak, melyek V. r. 6.. ) más liallartó vizekkel is összeköttetésben állanak. H T Zárt vizek alatl általában érteni kell:,,,,.,. i,;in,,,i,hpn illnak a.) a ineslcrséges lialaslavakat még akkor Is, ha lialasvizzel összeköttetésben ailnnh,, ha - áradásmentesek. ^^ ^^^ ^^^^ ^^^^^^ ^.^^^^^^^ földtulajdonán levő álló vizei, melyek más vízzel öss.c- A donosai, habzonliérlüi éa alkalinazotlai, valainiiit az erdők, s/öltök, IIR/OK f"'"* f- \

7 ,,..,..., va,.a. a.o..,... a,..a. e...ok.c, vi.eu pa.inin i^^nn. a a.s.je.y e,0^ " -í*-"í^f l^l^^,n..ra a a... -a.s.eg,.. e,.n..a, i KO.,es, ^^'^j;:^,^1,^:^:z:'^r 'TJ.t eai im.talja. larioíik a lialasaalial azonnal fcihagym és ha '*' ", ^ f ' ' \i,kalm zálogol adni, akár a fel- A íialásiiegy vallásáért.ileiókel kell fizetni Ez szemíl}'cnként 5 P. Se>'édszepnélyzet és munkások részére személyenként 1 K. Ha'rminc napra ervcnves halaszjegy illetéke 2 P. Hn 23. í AíesikülOmbOztclilnk; ' a.l hivatásos halászt (Halász lársulatol) aki a halaszasból é, ó^kozás b.) nem hivatásos halászt, akinek a halászás csupán idölöllés vagy szórakozás. V r 90_''3 g. A halászat védelmének célja: 1. Hasznos halak kipusztilását megakadályozni, 2. s azok szaporodását (ivás.iti elömozditani. A lürvény e célból: a.) általános és b) részleges tilalmi idol szab meg.., j ^ hí..-h A tilalmi idők azonban csak a nyilt vizekre vonatkoznak. Zárt vizekben a tulajdonos bár-i -'V- ^'''^'\::;:Í^:^"^^Í^:[OS'LS a zár, vízben a tulajdonos a saját ha, állományát pusztítja, addi; nyílt vizekben már a köznek is árt. Tilalmi idők: Altalános tilalmi idö: tart április 20-tól május 31-íg. Ezen idö alatt nyílt vizböl halat fognij egyáltalán nem szabad. Részleges tilalmi idö : 1.) Sebes pisztrángra: X ig. 2) Szivárványos III 1 lv-30-íg. 3.) Rákra X 15 Vl-l-ig. A tilalmi idö alatt fogott; úgyszintén az olyan rákol is, amelynek hossza szemtől a kiegyenesített fark végéig mérve 9 cni.-l nem ér el, a vízbe vissza kell bocsájtani. A kfizísniert csukára, amelv rablóhal, tiltó rendelkezések nincsenek. V. R 23.. A tilalmi időkön kivül a törvény még meghatározza a halászható halfajták hoszszát és súlyát is. Nyilt vízből, halászati idő alatt is csak akkor szabad az alább felsorolt fajú halat kifogni, ha méretük legalább is a következő: a.) fogassüllőt, ha hossza 30 cm., vagy súlya 25 dkg b.l kecsege 40,. 25 c.) márna d.) ponty e.) pisztráng f) rák 9. A piaci ellenőrzés alkalmával a súlyban mutatkozó ellérés csak akkor kifogásolható, ha az Ifll százaléknál nagyobb. *'; A hal hosszát orra hegyétől a farkuszó végéig kell mérni. A fel nem sorolt más halfajokat méretre való tekintet nélkül bármikor szabad szállítani és eladqí. H. n 15.. Aki tilalmi idö elölt, vagy zárivízböl fogolt, esetleg külföldről származó halat a tilallfti idö alatt áruba bocsijt, vagy szállil, köteles a hal származását és fogásának idejét a községi elöljáróság által kiállított bizonyítvánnyal igazolni. ' V. r Az általános halászati tilalom ideje alatt a legkisebb méreten aluli, avagy zártvizböl származó halaknak és rákoknak a szállításához az illetékes község elöljáróságától nyert bizonyítvány kell amely a halak származását igazolja. ' > f H. n. 9. ) Halászni csak akkor lehet, ha valaki; ' V. r ) a.) érvényes halászjeggyel és í,,. ^ b.) halászati joggal rendelkezik.,' A törvény azonban meg az ilyen esetekben is eltilt bizonyos halászásí módokat. í Tiltott fogási módok: A a.) elkábító szer, 4 b.) maszlag, S c.) mérgező, (mérgezett csalit, oltallan mész, méreg fü) í d ) robbantás, (dinamit) i e.) víznek a lecsapolása, f.) vizszakaszok eldugaszolása, g.) lőfegyverrel, h.) szigony, dárda, i.) egyéb szúró szerszámmal való halászás. Halászati kihágást el lehet követni: a.) halászjeggyel, b.) tiltott halászati eszközökkel és módokkal, c.) halászati jog nélkül, d.) egyéb módon, e.) tilalmi idö alatt vagy méreten aluli halfogással. Haliszjeggyel elkövethető kihágások: H. n. 20, 21.. Aki a.) halászjegy nélkül, b.) lejárt halászjeggyel, c.) más nevére szóló halászjeggyel, d.) hamisított halászjeggyel halászik, e.) halászjegyét másnak használatra átadja,

8 f.) Iialászjcgyét halászás küzbeii nem tarlja manánál ne^i'mülag'^'" '' '"'"''''''' ''""='"^" " Í g ^i' 'i egyénnek (csendőr, halör) felszól.lás ellenére H. ri. 9.,) Tiltott halászdsi eszközük : Ha valaki halás^jepyel és halászali joggal is rendelkezik ugyan, de a halászásra n.) olyan állandó haltoho készülőket alkalmaz, mely a vízmeder elénél mbbet elzár' K) gátak zs,l,pe 0 fe ee es lefelé 30,n-re nyeles horgon kívül más eszk.^ökkef.'alászik. Halászati jog nélkül elkíwelhelü kihágások: H. n. 22..) a.) aki idegen lerülelen halászik, v,zeníml^edr ""'"" ^ ^"" ''" állapotban levő halászö eszküzzel jár, vagy igy c.) ilyen eszküzl a parton vagy vizmüvön tarl. Tilalmi idők és méretek be nem tartása: Hii a.) aki lílalmi idö alall halat fog, b.) aki a méreten alul kifogóit halakat az anyavizbe vissza nem bocsáítia c.) aki méreten aluli halat áruba hocsájt. ' Egyéb múdon elkövethető kihágások: H. l. 2. H. 23, 25. n, 22, 24, ) ) a) árviz kíünléséböl a halaknak a mederbe való visszatérését szándékosan akadáb.) aki a halászali kihágáson letlenéröt veszélyesen fenyegeti, vagy ellene eröszakot használ, ha cselekménye Btkv-be nem iltküzik, c.) aki magát fehsmerhetellenné leszi s ugy halászik (álcázza magái), d.) aki a halászatra jogosullat akadályozza, e ) halászati jeleket megrongálja, bemocskolja, áthelyezi, f.) kiméleli téren halászik, vadászik, békái fog, fürdik, csónakázik, állatol vizbe hajt \ általában amivel a halak ivását megzavarja. ' V, r. 14..) KiméletI tér alatt: Olyan területeket értünk, ahol a halak szaporodnak. Ezekéi a heilyeket olyan táblával jelölik meg, melyen egy hal alakja van festve és alatla Kiméleti tér" felírás látható. 1 Ha valaki ilyen területen vadászik, az is halászati kihágást követ el. P H. n. 13..) A halászaira jogosult a halak védelme érdekében elpusztíthatja: L A vidrát, a vidra-nyestet. csontlörő sasi, halászó sast, szárcsa, bnvárfajok, gém, vadruca, vadludawat még akkor Is, lia vadászali joga nincs. L' Az elpusztítást azonban lőfegyver nélkdi végezheti csak. B Az elpuszlilott (elfogott) vad tulajdonjoga azonban ilyen esetekben is a vadászati terület tulajdonoluát illeti. íjj H. N. 23. ) Hivatásos halász által elkövetett kihágások miatt a feljelentésben mindig fel kell tün- : tetni, hogy a kihágást hivatásos halász küvetl-e el, meri azt szigorúbban bqntetik. í H, n. 28. g.) Halászati kihágások részben hivatalból, részben pedig a sértett fél indítványára üldöfzendök. A feljelentést a főszolgabíróhoz, a m. kir. államrendőrség működési területén a rendőrkapitányságnak '^Jtell megtenni. i.^ H. n. 19..) Zárt vízből engedélynélküli halfogás : Nem kihágás, hanem lopás, a Btkv. szerint ken büntetni. A házaló kereskedés. 1. 4, 6. ) Ez alatt az árukkal községről-községre, házról-házra járva állandó üzlethelyiség nél S ) kül folytatott kereskedést értjük. Erre engedélyt az alispán ad. Ez személyre szól, másra át nem riiházljató és csak az abban megjelölt árukat szabad árusítani. Ezt az engedélyt minden házaló magával hordani köteles. Csak egy segédet alkalmazhat engedéllyel. Engedélyét a községi elöljáróságokkal láttamoztatni kell. Hivatalból üldözendő kihágást követ el és a főszolgabírónak feljelentendő: 1. aki engedély nélkül vagy más nevére szóló engedéllyel házal; 2. aki oly áruval házal, mély az engedélyben feltüntetve nincsen ; 3. aki házalási engedélyét másnak átengedi; 4. aki a házalás megkezdése elölt a községi elöljáróságnál nem jelentkezik; f>. aki határszéli járásiján külön engedély nélkül házal; 6. aki engedély nélkül segédei alkalmaz; 7. aki a házalásnál engedély nélkül kocsit vagv állatot használ.. A házaló jövedéki kihágást követ el, ha áruit kisorsolja, vagy ha állami egye'í»'"*j5;',' "'J.'''^,'^';^' italokkal, sorsjegyekkel, részjegyekkel, ásványolajokkal, ha le nem bélyegzeit belföldi vagy kültűkii vagy külföldi áruval, végül ha képekkel házal. A Szút. 3l2,c. alp.-nak 1. bek. szerint nzt,aki l'-'^^^jí';^' e^^ej"^ nélkül házal, vagy a házalási szabály rendelkezéseit áthágja" el kell fogni és az illetékes hatús-agnak aiaoni. Vizrendöri Intézkedásek és ) A vízfolyásnak akadályozása, valamint medrek, patakok, árvédelmi töllések és vízművek ) megrongálása tiltva van. Kihágást követ el:,., v 1. aki a víz medrébe oly szilárd tárgyakat dob, melyek annak mélységét csökkentik,.^zapleraküdásra vagy zátonyképzödésre okot szolgállat.., t.,,i,,,, fai va-iv 2. aki a vizmedrek partszéleíhez szabályrendeletileg megállapított távolságnál kőzekbn tai vagy '' '" ' """i aki a védtöltést beássa, átszúrja, lev:,gja. kivölgyeli, róla gyepe, szed, abba cöveket, rudakat, vagy «6yéb;árgyaka,.bev^,^_ ^^^^ ^ ^^^^.^^^^^^^ ^^^^.^,^^,^^^ ^^,^.,^,,^,,,,,^,,,,. ^ternél közelebb fat va y -^kro, it..e..^keri.és^fer^,i.; _^ ^^^^^^^^ ^^^^,^^,, ^^,^^, ^^_ 3,,,^^,,,,,,,,,, va.y a járás-kelest ennél szűkebb térre szorítja; tüpl-íit ininsiielveken kivill szekerez, lova- 6. aki védtöltésen vagy vizmedreken keresztül az e célra ki)elölt al)aroiieiyekeii gol. vagy larhát hajthat ;^^^^^^ ^^ ^^ \!;ri'''ltííllt«'ís'és patkak koronájára v-.gy lejtőire r 8. aki a védieilés tulaidonosanak engedélye nélkül a veűioiies. es p.n tömeges tárgyakat rak le;

9 9 aki a vódlollc^sen Icgellel, szekerez, lovagol vagy marhal h.i)t, lo' aki a vizeket ártalmas anyaggal megfertőzi;,a,tja; 1 aki a medert és aimak partjait és a tültésekel 1'^,".'^' '^" "'"? f; J^' azokat jókarban nem larlja; 2: ki a lerl.éreesöatjar6kat,hidakat,vagyalereszket élnem p,l,va^^^^^ ^^ a kikolésre, valamim rl az a part vagy mederbirlokos, aki a lutajozhaló folyókot^ IU^HÍ vnzza n vizliezférés-ie voluuzó szorgalmak gyakorlását meg r>e,n engedi vagy akadályozza. (52 i? 1 aki munkahelyen igazolatlanul meg nem jeieiii vagy a, u j,0 - - r f ah^ií^^^z&z^tr'^murs^lsr'ariíall Tíi^^r^g ém!^ Í^^^I^Í^/'V^IT rnr^kásős^d' m ^löí^g^í^? k" mlt^t^zet^^^^^^ váltót vesz vagy a termés biztosítási diját a munkások béréhói levonja, ^ ^^^ ^^^,unkásigazolvány nélkül szegődik el, vagy aki a munkásigazolványát a munkásszeizöde^s felboi.iásának bejegyzése végett a munkaadónak nem adja at vagy egyidoben több munkaadóhoz szerződik el. Ez utóbbi esetben olt köteles dolgozni, ahol előbb szerzódütt, adóhoz "erzoom ei ^^^^^^ ^^^^^ elszerződtetett munkást vagy napszámost - az elszerzódést tudva -- az elszer- írlés ideiére felfo-tad vagy elünyüsebb lijéretek által elcsábítani törekszik avagy a munkasigazolványt zálogba veszi va^v arra liitelezf aki a munkásokat szabad akaratuk érvényesiléstben akadályozza a munkasok közölt alhireket tcrieszt, pénzt gyűjt, a szerzödöti munkásokkal összejöveteleket lart, ily célra helyiséget ensed át ily ftsszejövelcleken részt vesz, aki a munkásokat arra ösztökéli, hogy munkasigazolvanyt ne szerezzenek a szerződés szokásos előirásaitól tartózkodjanak, a szerződést ne teljesítsék, aki a munkásokat megfenye^e'li bánlalmazza, aki a szerződést szegő munkást nyilvánosan feldicséri vagy annak javára adományokat gyutt. továbbá azok, akik összecsoporlosulnak avégett, hogy a munka megkezdését vagy folytalását megakadáfyozzák vagy pedig a munkásokat a munka eihagyására bírják. Sértett fél indítványára üldözendő kihágások: 1, aki a szerződés megkötését a munkások igazolványába be nem jegyzi, a szerződés egy példányát a munkások megbízottjának át nem adja, a munkaszerződést egyoldalulag jogtalanul felbontja, vagy a munkaszerződést egy vagy több munkással szemben történt jogos felbontás után a többivel szemben jogtalanul felbontja d 2. aki a szerződött munkásokat nem fogadja el, bérükei, járandóságukat pontosan nem fizeti és nem szolgáltatja ki, aki általában szerződésszerű kötelességéi nem teljesíti;' 3- aki a beteg idegen községbeli munkás gyógykezeléséről 8 napig nem gondoskodik; 4. aki a munkások által okozott kár fejében visszatartott munkabér miatt a kár megállapítási eljá^ rást 3 nap alatt nem indiija meg ; 5. aki a munka szünetelése alatt (pl. rossz időjárás miatt) a szerződésben kikötött járandóságát munka szünetelése alatt ki nem szolgáltatja ; 6.) a munkások kötelesek rossz időjárás esetén, ha erre a szerződés rendelkezést tartalmaz, a mun kaadó által kijelölt más gazdasági munkát is leljesiteni, a felfogadó kívánságára kötelesek munkaigazolványuka átadni, napkeltélöl napnyugtáig ha más megállapodás nincsen, dolgozni, (reggel és délután 1 1 félí órai, délben 1 órai szünidő) akadályozó körülmény esetén a munkaadó által kijelölendő mfis munkát is leljesileni Ha a napszámos igazolatlanul meg nem jelenik vagy a megkezdett munkát jogtalanul abbahagyja a munkaadó kérelmére karhatalommal is visszakísérendő. Mezőrendőri tőrvény. 17. Kendert és lent áztatni csak hatóság (község elöljáróság. Főszolgabírói hivatal) által e céfra kijelölt helyeken es megállapilolt módozatok mellett szabad. Az áztatás tilos: ] a.) községek belterületén, vagy közvetlen közelében levő vizekben, ' b.) azon vizekben, melyek rendesen ivásra vagy állatok itatására használtatnak, c.) valamint azokban a vizekben is, amelyekben rendszeres halászat, vagy hallenyésztés folyik. í,i (,,, Legeltetni csak kellő felügyelet mellett szabad. Bekerített helyeken az állatok felvloyáz* pélkul IS legelhetnek. ' Vasutak mentén legelő állalokra közbiztonsági szempontból fokozott felügyelelet kell gyakorolni. Közutak árkaiban, padkáin állatokat legeltetni az árkok és padkákat megrongáltatní, fellúratni tilos. H,,,4u *, ^; =>.ajat es alkalmazottjainak anyaállataihoz mindenki tetszés szerinti apaállatot használhat. íi^^álltt'ott islv^,:ra.ap!?,! tertl'""' " '* ^'"'^ '"'""''' ''' "^"^ ' '^''''' mezőgazdasági bizottság által ben - fáif Ps^h^rJr^f*"."'"'"'"^ S"1''H ' belsőségekben, majorokban, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertekre ^^ulf bokrait a rügyek fakadasa előtt a kártékony hernyóktól, hernvófészkektöi és lenketoiásoklól legkésőbb -\-;P,^,hö végé g nregti^zti Az összegyüjtöt.'hernyo'fészk^ket éslrnyó^o ásókat eltn'égetí^ pusztitandók. '""'^'kozo kártékony hernyók és tömegesen megjelenő cserebogarak, megfelelő módon megjelenése'ulln ^zotal a;;'a,mltód:n''ihanif""'" '""'^''" ' "^^^ ''''''' '^''^''^^ ^"^"- «-"^"^^^ Arankás lóhere es lucerna magokat, termelés céljából forgalomba hosní tilos, tartó: a ^J^Jl^^ff^t-^-^-^^J!^^^^ - az ütfen- Vette az í r a^f y ^ 5 á;^ a r!í?-^ ^,S ^;^.y r l S ^ S:r ^^ ^ ^ -u.asz.a. hetojásait elsz'd, -érset:!:őm'boín'i'''''^ '"""^' ""''"''' "''''" *" ^ ^ ''-^""^ madarakat elfogni. Ezen tilalom a lakóházakon levő madárfészkekre nem terjed ki

10 vagy aki a"'2":as'.u,"ec.'' "'" '""'^' ^ "^ ^""^^ '"'='Í'^ -- -lik, akinek birtokán az letelepedik. macskákat'saí, birsmínt'lk^tp-^^s^iitlra.ja.^'"'''" "'''''''"' "'^'^^'^' -««'^''«- ^ k6borebeket és Kihágások; másnak a földtől el nem választott (er^'éké. iogosula,lanumesze3^^evx^vajvmoota ""*'**' ' P' '' Ha azonban lekintetnélkül a dolog énekére a bünlelö törvénvkönvv rffi S n^l., forog fenn, az eset büntettet képez. lorvenykonyv nak valamely alpontja Kivétel, ha a gazdasági terményeknek a fent felsorolt tielvekröl való lnn;,«h»i,, u L, - bemászás utján történik, mely esetek kihágást képeznek. Ha a lopoií d X Iríék 60 P 7,T,et n '.''f r' máshelyre.,, attesz,!'j '^' megrongál,?^'" Üf"' vagy -.." kias, *"»'"" i^'^'^^t - jogosura.lanul fzándt^<os'an "nio^cinmisii, m e S : "t "' eivisz M'S" c.) ki a gazdasági terményeket, fákat és csemetéket vagy gyümölcsüseit ic^osulatlanni rn gálja, levágja, kilördeli, legallyazza vagy kiássa, gyumuitsoseit jogosulatlanul ron- 95. Ugyancsak sértett fél indítványára üldözendő: I.) aki jogosulatlanul zálogol, 2.) aki bár tulajdonát képező szabadban levő kórót, trágyát, tahót, avari, nádast, tözeaet olyan helyen meggyújtja, hogy abból másnak kara származhatik és azt felügyelet nélkül hagyja vagv aki m«lk hasonló tulajdonán gondatlanságból tüzet idéz elő, ^^^ ^^ ' "'^^''^'^ 3.) aki másnak területén jogosulatlanul legeltet, 4.) aki másnak földjén jogosulatlanul szekerez vagy azon marhát haj't, 5.) aki idegen szánlóföldről, rétről, legelőről, kertből, gyümölcsösből vagy szöíöből füvettráevázó vagy fűtőanyagot j'ogosulatlanul szed, 6.) aki szántóföldön hátrahagyott mezőgazdasági eszközöket jogosulatlanul használ, 7.) aki jogosulatlanul idegen területre megy, azon átjár, onnan a felhívásra el nem távozik, amennyiben cselekménye más vagyonának megrongálását nem képezi, 8.) aki másnak mivelés alatt álló földjére állatokat gondatlanságból bemenni enged vagy betiltott mezei utat használ, 9) aki jogosulatlanul tarlóz vagy böngész, 10.) aki másnak földjére jogosulatlanul trágyát, csontot, döglött állatot, követ, cserepet és szemetet visz, illetőleg elás, avagy ha másnak földjén gödröt ás, vásznat fehérit, ruhát szárit, kendert és lent áztat, II.) aki utak vagy bekerilelt földek elzárására szolgáló kerítéseket, sorompókat, kapukat és'más hasonló készülékeket jogosulatlanul kinyil Hivatalból üldözendő mezőrendőri kihágások: 1.) aki közulakon vagy köztereken levő gazdasági terményeket, fákat, csemetéket vagy gyümölcseit jogosulatlanul rongálja, ievágja, kitördeli, legallyazza vagy ki ássa, 2.) aki gazdasági célra szolgáló megfigyelő eszközüket, hatósági jeleket vagy mérnöki jelvényeket, jogosulatlanul megrongál, megsemmisít, elvisz vagy más helyre áltesz, 3.) ki a jogos zálogolást mcghiusilani törekszik, 4.) aki mezei közös dülöutat jogosulallanul megszükit, másfelé irányil, elszánt vagy megrongál, 5.) aki apaállatot tenyészigazolvány nélkül másoknak tenyésztési célokra átenged vagy aki ily állatot másnemű állalokkal együtt közös legelőre hajt, 6.) aki a legeltetésre nézve megállapilolt rendelkezéseket nem larlja meg, 7.) aki arankás luczerna vagy lóhere magot termelés céljából forgalomba hoz, 8.) aki kendert vagy lent nem a halóság által kijelölt helyen és megáuapitott módozatok mellett áztat, 9) aki állatokat felügyelet nélkül legeltet, 10.) aki közös vagy községi legelőkön és oly határokon, hol a nyomásos gazdálkodás van elfogadva, engedély nélkül külön csordália, csürhébe, vagyménesckhen legeltet, II. aki közutakon, köztereken vagy utcákon levő szederfákról selyemhernyótenyésztési célra a lombszedést jogtalanul megakadályozza, va^gy a lombot fertőzés állal használhatallnnná leszi, 12 aki a káros'állatokat, illetőleg növényeket halósági figyelmeztetés dacara a kilüzött határidő alatt kiirtani elmulasztja,,,.», 13. ki a homok-, agyag-, kö- és egyéb gödrüket vagy kutatak bekentem a hatóság utasítana ellenére elmulasztja,,,..,^.,, aki parancsoló szükség nélkül a rábízott állatokat kellő felügyelet nélkül hagyja, 15. aki hasznos madarakat pusztítja, azoknak fiait és fészkét elszedi vagy hatósági engedély nélkül forgalomba hozza, aki a rothadásos méh törzseit a baj felismerése után azonnal meg nem semmisíti, 17. ki a saját lerlllctén bármi nemű döglött állatot ludva elásatlanul hagy. vagy barmjy területen düglötl állatol jogosulatlanul kiás. Hatósági illetékesség: ' " ^ Kls'^és^lSközségben 40 P.-ig a községi elöljáróság. 60 P.-lg a járási főszolgabíró. Megyei városokban a polgármester vagy helyettese. Másodfokban:..., 1,: A A községi elöljáróság által hozott Ítéletben a jarasi föszolgautro. A járási főszolgabíró ílélelébeii az alispán. Megyei városokban a közigazgatási bízoltság. Harmadfokban: A fökimívelósügyi miniszter. Állategészségügy. zolja, hogy 5. a kérdéses S. A marhalevél állat furgalombaliozatalának közokirat, amely az (szallilasanak, -- Í^gy^'',;''';^.".^,^;;';í;'ííl!Snii?-^ átruhazasjn.ih).iii.iil.lszsc^,) pontból nincsen akadálya. - si -

11 .iiiihalú ki Az (Irlapok benyoiiiolt bélycgkíp- Éivéiiycs marhalevél csak kincstári bólyeges űrlapon alhlhaw KI.» p,l ^ ^"" ''</";;',;;;,,, <.,ek ulán a következő illetékek járnak: ^ min'km. juh, kecske, loval,bá a félédesnél (''"^If"" '"'' í,;"'"' ' '" ' Ivl minden félévesnél idűsebb vagy liizolt seilés "' '" "" ''''^ ' ^ lovábbn korukra való tekintet c) minden kétévesnél fiatalabb ló, szarvasmarha, vjry bivaly UM". nélkül minden szainar vasv Öszvér ulán 60 fillér, "'^., p d) minden kétévesnél idősebb ló, szarvasn.arha ^n^y ''^^'y "^«" 7.. A marhalevelek kezelése a '<^i>"ékek (varosok kmucssetc. (3,, j^e. Körbecsoportosi- Nagyközség mariialevélkezelüje a községi jegyző, ilielve a Kozsegi jeg,^ loll küzségek marhalevélkezelűje a korjegyzö. ^1, i^ sejtést bármely korú is legyen az 12.. Loval, szamaial, öszvért, szarvasmai hat, juhoi, KLCSRI-I állal, tulajdonosa marhalevéllel "(ölelés ellátni: ^, jj3 erébe adja, elajándta) ha az ilyen állatra vonatkozó tulajdonságát masia airunazza K'- 1 ú i::^s'^^?^;^^:r^i"-ir^:^y:^^«^n - ^oi^rdé^^szkozon (g^pkocn. kocsin, szekéren, szánon, vizijármüvön) elszállit, e.) vasúton vagv hajón szállil, elt'^'éultok ^ ^ f u t r S S r t l S l szabályok betartását a csendörök, pénzugyörok. rendőri kőzeíek^és'"! hery* ál.3.e ""/^ü^gyi hatóságok emenömni kötelesek A bon ajlol^^^ gépl<oc<;in szekéren szánon vagy vizi járművön, csónakon, dereglyén, kompon szállított allatok ha) űi, illetve szali?ói ; eniettközrendészetf közegek és a helyi állategészségügyi hatóságok ezzel megbízott közegeinek elhívására kötelesek a hajtott (szállitott) állatok marhaleveleit és származási bizonyítványait e m vagy pedig igazolni, ho?y a hajtás, vagy szállítás marhalevél és származási bizonyítvány nélkül 'ö'enhebk. ^ Gépkocsin történő szállitásoknál a gépkocsi bejelentéséről szóló igazolványt (57.,) es ha a szállítás más község (város) területére történik, a forgalmi naplót is fel kell mutatni.,, i u Ahol közvágóhíd, vagy küzvágóhely van, szarvasmarhái, sertést, malacot, borjut, bivalyt, bárányt, kecskét, gödölyét a helyi közfogyasztásra, szarvasmarhát (borjut) és bivalyt _ (bivalyborjut) pedig a helyi fogyasztásra^is csak a közvágóhídon, illetve a közvágóhelyen szabad levágni. Ahol lóközvágóhid, vagy lóközvágóhely van, lovat, szamarat és öszvért (csikót) ugy a helyi közfogyasztás, mint a helyi magánfogyasztás céljából csak a lóközvágóhidon vagy a lóközvágóhelyen szabad levágni A belföldi fogyasztásra szánt állatok és azok húsának vizsgálata a községek (varosok) feladata. A külföldi fogyasztásra szánt állatok és azok húsának vizsgálata csak akkor kötelessége a községnek (városnak) ha azt közérdekből maguknak fenntartják vagy ha őket erre ugyancsak közérdekből az állategészségügyi rendőri hatóság kötelezi a.) A húst hordása közben szájjal érinteni tilos, b.) a hordást végző egyének ruházatuk ama részéi és azokat a testrészeiket amelyek a hússal érintkezhetnek, világos szinü, könnyen mosható lepellel tartoznak befedni, c.) a húst csak tiszta lehetőleg horgonybádoggal vagy világos szinü, könnyen mosható tiszta lepellel bélelt járművön szabad elszállitani, d.) A járműre rakott húst egész terjedelmében világos szinü, mosható tiszta takaróval gondosan le kell takarni és ezen felül az idő viszontagságai ellen még vízálló ponyvával is be kell fedni. e) A bőrben hagyott levágott állatokat (borjukat, bárányokat; a bőrből kifejtett hústól gondosan elkülönítve kell szállüani, vagy a letakart húsra, de a vizálló ponyva alá kell helyezni, A húst pokróccal letakarni, vagy a húsra ülni tilos. f.) A hus elhelyezésére és betakarására szolgáló edényeket, tartályokat, takarókat vagy gyékényeket mindig tisztán kell tartani. g.) Olyan kocsikat, melyekből a tartalom kihullhat vagy kjfolyhatik, tilos használni.., '1) Olyan anyagokat, amelyek a húst beszennyezik vagy egyébként undorítóvá vagy az ember egészségére ártalmassá (ehetik, hússal együtt ugyanazon kocsin, illetve ugyanabban szállítani szintén tilos. u j.,,.. ^^ állatvásárokra állatokat csak a nappali órákban természetesen világosság mellett szabad felhajtani. & B ih 1 i -^ ^^T*? ^'^ ***S*'" '^^^^ ^^^ ' szabad állatokat a vásárra hajtani, ha a vásártéren az e^yéb állatok eineiyezesere szükséges helyen felül ugy a jármű, mint a jármű elé fogott állatok elhelyezésére is elég hely van. i,i7ára mam ^^^,t'? '^"lajlott állatokat felügyelet nélkül hagyni tilos. Szilaj állatokat melyeket veszélyt»f 2»iT elhelyezni nem lehet, a vásárról el kell távolítani. Rosszindulatú (rugós, harapós) állatokat pedig ugy kell a vasáron elhelyezni, hogy az emberek és állatok testi épségét ne veszélyeztessék kinnrza =, im?,^uv!v" "**"»*»'* 'ábait csak oly módon szabad összekötni, hogy kötelék feleslegesen ne kell fejni. ' ''^' '^^ 'y^" teheneket, amelyeknek tögye megtelt, a vásárról való elhajlások előtt meg élelemre á *^itlnr"r f?^1i f''^"''^") állapotban csak olyan húst (vért, zsirt, zsigeri, csontot) szabad emberi báse^tebfsstlm%;tég^ '^"^*'«"'" «"'«'""'-»'«'»'*"««. szabad csomagolni!" *"*** "^"^ *'"*' "''**"' ""^^ nyomtatástól mentes, használatlan papirosba szaengedve. usszrntó;.''ti,o"s I'frtss''hussal"vi?ó Uzafás^r'" *"'""" ' "'^'"'"''"" ^'"""""^^ ""=«""' hozni tilos.' ' ilí"^i, llrat'*é's 'h^lré""'w" emberi fogyasztásra felhasználni, értékesíteni, vagy forgalomba kivételével ártalmatlanná kell ^^nn^ ' 'P^" =^' ''" ""^^ ^"** '' ^'"^^*^«felhasználható hullarészek éna. ^^^^no\^^szv'zt^lu^^^^^^^^ ^ '""'^'^" '^" foganatosítani, ahol az vagy n.. ^ S p ^ ^ l! ^ r ^,! ^ : ^, S : ^ ^ r ' ^ ^ vadlzrí::^y. utazás csonyabb é^vsí?í^^«;i^^^b:^t^ ^e^n t^ss^í - ^^^^ 10

12 A házfirzö vagy pásztorebeknek bármilyen fajtájú is az eb, csak az tekinthető amplv^t v. X", U^ottTb^«*?e"k1ífenf'^^''^' '^-""'- '^ ^ ='-" ""^^ "^-' larto,t'^etrafcnba:rejfb 120. Minden ebet, melyre az adókötelezettség fennáll, birtokosa az illető adóévre érvénves védjeggyel köteles ellálni. ""-"jíto vcu Városok és községek belleruletén minden eb, az utcára (térre) továbbá fiirdó és nyaralőhelvek lerületére csak a maraslehetöségét kizáró szájkosárral vagy pörázon vezetve bocsájthaló "'^"'"'^^'^^'^ '^"^ Harapós ebet nappal biztos módon meg Kell kötni, éjjel pedig csak olyan zárt helyen (udvarban, majorban, tanyán, kertben) szabad megkötés nélkül hagyni, ahonnan el nem lávozhalik Tehervonásra hasznait ebet a befogás tartamára szájkosárral el kell látni. Ebet uszilaní, kínozni, vagy zaklatni tilos A községek és városok kolsö határában felügyelet nélkül járó kóborló ebeket a közséei vagy városi mezőörök, erdöörök, továbbá a rendörök és pénzügyörök elpuszlilani (lelőni kötelesek) Minden állalbirlokos azonnal köteles bejelenteni, ha hasznos házi állataa.) a bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állatbetegségek valamelyikében mesbeteeedett vagy ha valamelyikére gyanússá vált, b.) bármely ok következtében elhullott, c.) vagy hasznos házi állatát bármely ok miatt leslte, vagy leölelte, d.) fogyasztás céljából husvizsgáló közbejötte nélkci levágta, vagy levágatta és a levágás után rajta bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állalbetegségre utaló elváltozásokat észlel. A jelen rendelet szempontjából hasznos házi állat alatt lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, bivalyt, juhot, kecskél, sertést, baromfit (és pedig tyúkot, libát, kacsát és pulykái) végül a kutyát és macskát kell érleni. A bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állatbetegségek a következők: 1.) a keleti marhavész, 2.) a lépfene, 3.) a sercegő üszök, 4.) a bivalyvész, 5.) a veszettség, 6.) a takonykór, 7.) a ragadós száj és körömfájás, 8.) szarvasmarhák ragadós tüdőlobja, 9.) a juhhimlő, 10) a lenyészbénaság, 11.) az ivarszervi hólyagos kiütés, 12.) a rühesség, 13.) a sertés pestis (serlésvész), 14.) a sertésorbánc, 15.) a szarvasmarhák nyilt gümökorja, le.'í a baromfi kolera és a baromfi pestis Annak a városnak, községnek területére, ahol a veszetséget, vagy veszettség gyanúját kutyán vagy macskán hatóságilag megállapitolták, az elsőfokú állalegészségügyrendöri hatóság, községekben a főszolgabiró, városokban a polgármester, ebzárlatot köteles elrendelni. (T 54..) 583..) Állategészségügyi kihágások mindig hivatalból üldözendők. Feljelentést elsőfokban: a.) kis- és nagyközségekben a járási főszolgabírónak, _ t- i i i b.) megyei városokban és törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármesteri hivatalnak kell megtenni. Másodfokban: Kis- és nagyközségben az alispánnak. Harmadfokban: A földmivelésügyí miniszternek. A közúti közlekedés rendjének szabályozása, 3.. Az utieslen annak menetirány szerinti baloldalán kell haladni.. nnvnlc E rendelkezés alól kivételnek csak annyibanvan helye, amennyiben a különleges hely. MSzonvoK eltérő hatósági rendelkezést lellek vagy tesznek szükségessé. p^iupt llletülec 4. Közlekedési eszközt csak józan és egyéb feltételeknek is megfelelő egyen vezethet, illetole, hajthat: a.) aki a vezetői vizsgál sikerrel elvégezle,,.,,.,. cwa vcrctiipt b.) bérkocsit (taxi) csak 20 évet, mig autóbuszt csak 22 "^^^''^t*^'"";.'f''^"''''f A ezelhet c.) állati erővel vont jármüvet és szabadon hajtolt állatot 16 evén alóli gyermek nem vezelliet. 6.. Szembe jövő járműnek balra kell kitérni. iii fa vilamint a tűzoltók és a Minden körülmények közölt szabad utat kell biztosilan. az államfő, valamint mentők szolgálatában levő jármüveinek, i, rminuffihatósáeok, a közbiztonsági Lehetőség szerint ki kell térni a kir. hercegek, a kormányfóhatosagok, sorokban szervek, a posta Tárómüveinek, megkülönbözletö jellel ellálolt autóbuszoknak, valamint menetelő katonai vagv egvéh alakulatoknak.,;,.ii,, w^rí-u átkssan piros-fehér nie- Az ilt emlilelt autóbuszok megkülönibözteló jele 25 cm. '''"'f/j^l^,.'^;7','^ 'lóbbold.ilon a kocsizökre osztott larcsa, amelyet a kocsi felső kerelén felfelé lulterjedően a menetiran> szainti joou szekrényen kell alkalmazni. ^n, ^.lah,,^, n íniélsé'^ beálltával a közúti forgalom- Az ily meokülömbüztelö jelzéssel ellitoll " ^"''^b;"/"" o au óbu=,z a öléls. i,^^^^.^^^^ ^^^^ ^^^ ^. ^.,^^, ban kivételes elbánásban csak abban az esetben tarlhnt igény, ha a «rc»»ja = valamint eíyéb em alkalma.^ 7.. Járómüvet általában csak jobbra szabad előzni A hidakon, utakon a rendörlialóság szükség esetén a balra előzést rendellieli el. meezavarása lu'lkül Az előzés meslörlénle ulán az előző jármüvei -- más jarómüvek és haladéklalanul ismét az iillest baloldalára ke'' visszatérni. :,jnvielzésre (készülék vagy karjelzcsl 8.. Utkeresztezésnél és ullorkolatoknál a vezetőknek az iranjjeizls, fokozott gondol kell fordilaniok.... ^.. j,első kisivhen kell bekaiiyaroilni. irányváltoztatás esetén jobbra a kolsö nagy ívben, balra a

13 ,,..,,1M. kerüli i^ii^nüiiek.1 í.cííyszl^bcl clöre haujva Ir.lmválloílalós esetén,1 kozickejési iicgys'^^tí"^ ""="111 )i romul cl komlm^vnia,,,.,,.. ^,,.. formlorn lclioiiy»li'ása s a személy ds a II íj Hangjelzést kell lusznalni akkor, amikor azl a ''^'h V,..voiü'izloiiscli; moi;óvása mcííkovctcli.., 1 r,..,..h (í óráii; kilrljcizl'sl oííy.átalan lilos használni. ' '" H.uí el.okészilicke, lakolt területen éijei '^.^'í:'^''^'xmek,e nen, vonalko/ak. i;zen remietkezés a szolgalatban levő mcnto e. <""'" *:' '],,, vasok, hajcsárok hangos szóval, Az állati erővel vont jarn.itvek «Wzikocsikvczcto ovibt,^ ^^^^^^^^.UKlnkat. e.vch jarónulvek vezetői ped.g kulün készülíkkel 1<,"."^I'^^^,\' íí> ""' ^ Jist a haladás irányának megviltozta- ''- ' 10.. Minden közlekedési cszküz vezetője,'"^''''".'j "*".,, időben jelezni. tésát é. a megállást karjavai vagy készülékkel megíelelö nu.don cs kellő Járónülvcknél a karjelzések a kővetkezők. kinyiiilása, i) lassila.s és mo-allas esetén a jobbkarnak felfelé való kniyuju, b.) a haladás irányának megváltoztatása esetén kinyújtása, ^^\]^^:,T.:^S:''^^ ;;:;ít^rug"hog/j^ als^kar és. nyi,ot. tenyér a., írvtos-forgahuasabb közlekedési gócpontokon ahol a küzlekedés irányítása nem fényjelzésekkel tőrtén.k.'a rendőrhatósági közeg a következő karjelzéseket ha«"álja. ^'L:^fX^ i ^ ^ ^ ^ i S e l Ü f ^ S é í t S n l k's j ^&g b a n va,6 vizszintes kinyuj.sáva,, egyéb i^el^^ken^ped-g^jo ^- vagy^ ^^Sr^>ím:SÍS:'l^ó^v;zSes kinyuj.ásával, másik.arjána. pedig -"";^--^«]'-^^^r':^-,:;f;7;'son hajtott állatokkal csak az úttest szélén illetőleg csak olvan helyen sz^ab^arvárakozni! ahol fjárómü más jlőmüvek és a gyalogosok küzlekedesét nem zavarja. v.igy nem akadályozza és hazak, üzletek, utak és hidak bejaratat el nem foglalja. A járómüvel meg kell állni: a.) közbiztonsági közeg (rendőr, csendőr) felszólitására, ^^SV jelzésére avagy törvényes rendelkezésekben megjelölt egvéb halósági közegek (pl. szolgálatban levő Javadalmi ör, StD.> ímesere, b.) ha az uttestén gyermekek csoportosan, avagy szemmelláll.atólag súlyos test. fogyatkozásban szenvedő egyének haladnak ál amig azok az uttestei elhagyják; ugyanezen elbiralas ala esnek azok a siketnémák is, akiknek testi fogyatkozását a szokásos jelvénnyel ellátott karszalag (sárga alapon három fekete c.) olyan közüli v.isnti megállóhelyek fel- és leszállási oldalán, ahol a fel- és leszállás az uttestén löriénik, a fel- és leszállás ideje alatt, illetőleg niig a leszálló közönség a járdára ér; d.) körmenettel, felvonulással, zárt sorokban menetelő katonai vagy egyéb alakulattal, temetéssel találkozás esetén ; e. általában mindenkor, amikor azt a személy- és vagyonbiztonság megóvása vagy a közlekedés rendje megköveteli. 14..) A vezető járómbvét vagy az általa hajtott, vezetett állatot csak az úttest szélén és csak abban az esetben hagyhatja el, ha aimak megfelelő örizetéről gondoskodik és a járómu forgalmi akadályt nem okoz. 15. A közforgalom céljára szolgáló utón közlekedő minden járómüvet (a kézikocsit is beleértve) szqrkülettöl napkeltéig, továbbá sűrű ködben, hosszabb alagútban ki kell világítani. Erösfényú (reflektoros) lámpát csak abban az esetben szabad használni, ha az a fényt az úttestre lefelé vetilö vagy fénytompitö készülékkel, esetleg tompított fényű, külön világító testtel van ellátva. Nem lakott területen más járómüvei, gyalogossal, vezetett vagy szabadon hajtolt állattal találkozás esetén a reflektor fényét lefelé kell vetíteni vagy tompítani kell, illetőleg a belső reflektoros lámpát el kell ollani. Kellően nem világitolt lakott helyeken csakis lefelé vetített vagy tompított fényű reflektoros lámpával szabad haladni, mig kellően világított lakott helyeken reflektor egyáltalán nem használható A próbarendszámtábla négyzet alakú, fehér alapszínű. A píros belükből álló Próbakocsi", illetőleg motorkerékpár próbarendszámlábiáján Próba" felírás alatt a százas arab számjegyű rendszám fekete szlnii. A gépjármüveken elől, téglalapalaku, a rendszámtábla, e tábla baloldalán nyomtatott két latin nagybetű, jobboldalán pedig három arab számjegy van.. t.. 1.,* hátsó rendszámtábla közel négyzet alakú, felső részén három arab számjegy, alatluk pedig nyomtatott ket lalin nagybetű van. ^ f & j ;. = I. ^Sy^"^^"" 3 gépkocsin, oldalkocsis motorkerékpáron elhelyezett rendszámtáblák betűinek és számjegyeinek azonosaknak kell lenni. íautó i.vi^ tja^f^r^f^tl'^fu^^^^^^^"' * ''*''''* ^ telephelyek, vagy a közterületről fuvarozó személygépkocsik (autó, taxi) rendszámtáblái feheralapszinuek, a számjegyek és belük fekete színűek a számok és'bel^k'^feh'ér'szin'íi^ek''''""^'''*" gépjáróművek (Teherautók) rendszámtáblái fekete alapszinuek. ^ezett rendt^si,'a':^^;,:^m^^^-;^j^^rttí:i^ ^te^r^s^4 ^' S^f^s^ eltávozasra^atend&sát''\^mén^'í^h!.''t't'v:ríl'^'=;''''.^^pí^^^ ^"^^^^ ^ -'"gátat helyéről való,vizsgiíat"-ról fssal'l'eszsa ''' "''*' ''""" "^^'V^etalaku láblát állit ki. Alábla píros belükkel ból a rendö''rhltó'ífg';nrn\';r1fbtáht"hisónfó ttl^lt' víztí^^^l^i^' "í*"^' ""^^ ''^" vi-gál.assa. E célhatóságnak 24 órán belürvissza kell szállítani " ^'^^g*""" '^"^«t'^' ^d ki. mely táblákat a rendőrkerékpáron^^ffmtok h!slatuntk f ^én'^^ttr ^^^^ '''' ""^Ivény-falára kell felerősíteni.motorzelönek mindig níagávarken vinnie ^^ felerősítése nem kötelező, az igazoló lapot azonban a ve- -itség ^^^^l^'^^^\t^t^x^"'' gépjárómüveket^elölltt''a'fén'^''srd?;'f:í',^^^^^ ^^"" '^'" ^^«*''«'' ^^' X^"^ ^^'"'^ ''^/"^' ''^^""^ ^'"iráiás alá eső egyéb 12

14 Oldalkocsi nélkoli motorkerékpárt elöl eleffendó egy fehér fénvü lámnáuai = <, 84. A vezető gépjárómüvél lassítani, a szükséghez kéd«tn.paá^lit,?f megvilágítani, tén pedig a mltor müködlss megszüntetni küteles. ha vont ot.7r"mu?elfaíyl"b^ ^''=máuiás állatok, találkozás eselén nyugtalankodnak. Jirumuvei vagy szabadon hajtott, nyerges, A kocsis karjának függőleges feltartásával köteles fievelmeztetni a apnhramíi =,.»;;,,ok félénkségére és az ijedező állatokat országúton, a gépjáróniü^h'alasíá^llk'dal k ffl^^^^^^ Ha az e szakaszban szabályozott találkozás olyan útvonalon történik amtíztk n HI?!. vagy meredekebb lejtő határolja a gépjárómüvél ily esetben a mélység, ine^^'g T,"0 Id^ keh íi'e? állni, meg akkor is ha az úttest jobboldalán van. ' uiuaian Ken meg-. X 'PJ- ;, ""f'^^l^u" }^"^^P^'^ 'S "ak akkor vehet részt a közüli forgalomban ha az a lulaidonn<: családi és utónevét, továbbá lakóhelyét feltüntető táblával elvan látva. A fehér alánon in rn, ^^, '"'^1" "! cm. széles táblán a belüknek, illetőleg számoknak fekete szinüeknek kell lenniök "" felerősileni '^ "''''^' " '"'^''' " '"^'' ^ '<"í"^pá'- első kereke tengelyének menetirány szerinti jobboldalán kell E rendelkezésnek külföldi csak abban az esetben köteles eleget tenni, ha kerékpárjával 30 nanon lul kivan résztvenni a belföldi forgalomban.»cicrp4rjavai ju napon A városoknak a rendőrhalóság által megállapilott forgalmasabb belső területén 16 éven.aluli gyermek nem kerékpározhat. A kerékpárosnak a személyazonosság igazolására alkalmas, fényképpel is ellátott okmánnval kell «llátva lennie. ' Városokban és nagyobb községekben a kerékpározást csak azok külső területén lehet gyakorolni (tanulni) Városokban és községekben kerékpárral csak lépésben haladó járómo előzhető. Tilos kerékpárnak más közlekedési eszközzel versenyt futni, villamosokhoz kapaszkodni, embejeket, állatokat és járómüveket körülkeringeni és olyasmit elkövetni, ami a személy- és vagyonbiztonságot veszélyezteli, vagy állatok megriasztására alkalmas. " Ha a forgalom biztonsága s a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, továbbá zárt sorokban menetelő katonai vagy egyéb alakulatokkal, körmenettel, temetéssel, rendőrhatósági, csendörséaj, tűzoltó- és mentőkocsikkal találkozás esetén azok elvonulásáig a kerékpáros köteles a kerékpárról leszállani és azt kézen vezetni. Ugyanez a kötelessége akkor is, ha makrancoskodó lófogaltal vagy olyan állatokkal találkozik, amelyek félnek a kerékpártól. Forgalmas utcákon és utakon, vagy előzéskor több kerékpárnak egymás melleit haladnia tilos. Lakott területen kerékpáros mutatvány (pl. kerékpár kormányának elengedése stb.) tilos. Tilos ebeket a kerékpárhoz pórázhoz kötve futtatni. Tilos kerékpárral kocsit vontatni. Kerékpáros városok és nagyobb forgalmú községek belső területén utast egyáltalán nem -vihet magával. Kerékpáron csak olyan csomagot szabad vinni, mely a forgalom rendjét nem zavarja, a közlekedés biztonságát nem veszélyezteli és amely a kerékpárost nem akadályozza abban, hogy mindkét kezét szabadon használhassa. Ha a hatósági közeg a járómüvek részére tilos jelzést ad, a kerékpáros köteles kerékpárjáról leszállni és a szabad ut jelzéséig kerékpárja mellett állni. A kerékpárt gyalogjárón tolni tilos A közüli forgalomban csak olyan közlekedési eszköz használható, melynek kerekei az uttestet nem rongálják. Városok belső területén kerékkötő láncot használni tilos, hóláncot pedig csak sik jégen szabad alkalmazni Minden kocsitulajdonos köteles kocsiját megfelelő jelzőtáblával ellátni, melyen a tulajdonos nevét (cégét), lakóhelyét (telephelyét) és a vármegye nevét jól olvashatóan kell feltüntetni. Kizárólag iparszerü árufuvarozásra szolgáló járómuveken ezenfelül fel kell tüntetni a járómü önsúly át és raksúlyát (legnagyobb hordképességet) is..,i-*i Jelzőtáblái teher- és kézikocsin a kocsi jobboldalán kivül, mig a kizárólag személyszállításra használt kocsin a kocsi belsejében (tükördeszka) akként kell elhelyezni, hogy az jól latliato legyen Kétkerekű te4ierkocsi elé legfeljebb 5 lovat, vagy mas vonóallalot, kétkerekű személykocsi elé legfeljebb 3 lovat, négykerekű teherkocsi elé legfeljebb 8 lovat vagy 6 "'*' "' "'^»>',[fj személykocsi elé pedig legfeljebb 6 loval lehet fogni, ugy azonban, hogy egy sorban csak 3 állat lehet. Ha a vonóállalok száma ötnél több, akkor az állatokat legalább két vezetőnek kell vezetnie. A vonóállaloknak megállapitolt száma nem vonatkozik meredek lejtők, továbbá mezőgazdasági gépek vontatására és nagyobb havazás esetére.,.-, u A^ in at Rugós, ragályos betegségben szenvedő, elcsigázott állatot járómübe fogni tilos. Harapós lovat szajkosárral^kem^ellalnl ^^ oly rosszindulatú állatot kell érteni, mely a közelébe jutó járókelők testi épségét 'J^"j';." Ja'rrtocsihoz hátul kettőnél több állatot, vagy vonóállatok mellé két állatnál többet "' *'' 1^agyobb forgalmú város belső területére.1 vonóállatokkal együtt növendékállatot (csikói, stb.) szabadon bevinni tilos ^^^^^ ^^^^^ ^^^,^^ ^..vényhatósági joggal felruházott városoka. ^^1 ^;;;^ni A kocsi elé fogott vagy szabadon hajtott, avagy nyerges, "^^"''^^ * 'f í';' ^,'^"*" "'"^ gelni, bántalmazni, kínozni tilol. A kocsi terhelésénél az állatok erejére is f'gyfj^'""'^ l^f '^^"; ^,,^ 3, kettőnél több kocsit egymásba akssztani t»os. Nem esnek e t, a om ala a mezo az dasági eszközök ha megfelelő kapcsolószerkezetuk van, továbbá a kubikosok, akik legfeljebb három kocsit l^apcsolhatnak egyniáshoz^ közutakon állati erővé, vont járóművet és "^'''^'^o" '-^'"i^^^l'^o^stt^st hat, nem vezethet az, aki 16-ik életévét még nem töltötte be. A kocsisnak, vezetőnek a kocsit állatot hajtás közben elhagynia tilos.,,,,,,í.,i, Í,= ih,ski helvekcn kizárólag gazdálkodás Megállapilott életkorral kapcsolatos korlátozó rendelkezés v'dék' ^^'V^'*'^" """' «* hörében lörélnö kisebb fuvarozás vagy állathajtás esetere "^ ",': ""^,' - foglalkozó vállalat ily j.iiómüvet Állati erővel vont közhasználatú járóművet, fuvarozással iparszerűleg togiaikozu csak az hajtliatia, a^^i ^W^tóság^Jogo^^^^^^^^^^^ ^^^^^^ ^ ^^,,,,,,kka, találkozás esésén az ostor. Pa''ogía m liios.^^, ^^^, jirómuveket és kézikocsikat közutakon elö, a járömü (kézikocsi)

15 w I hátul fényvisszaverő üveggel (prij Büntető rendelkezések:,,., vi,-iaiá közlekedésrendészeti kihágást követ el és 118..^. Aki a felsorol! rendelkezések valamelyiké állaga Kü^^^ az elsőfokú rendőrhatóságnak kell feljelenten,. Aki pedig a fent említett B Pzen kiháoást iiiból elküveli, sulyosabl^an büntetendő^ ezen kiha.as^ ^)^^^^ kihágások hivatalból üldüzendök. KOllfildiek ellenőrzése. 1. Külföldinek kell tekinteni mindenkit, aki nem "^^f f állanipolgár. Kü^öldi az országhatárt csak megfelelő utazás, ^ ' ' u levél iál'amozásának (vizűm) kény- Azok a külföldiek azonban, akiknek államaival szemben ^^ "'^^^^'j.t,3n,o,4ssai (vízummal el van szere fennáll, csak akkor léphetnek be, ha útlevelük a beutazásra jogo.tójattam J.^^ ^^^^^ látva (Ausztria, Németország és Olaszországgal szemben v,szonossag, alapon nincs. i Magyar állampolgár az, aki a.) leszármazás, b.) törvé,iyesifés, c) házasság,,.,, d.) honosítás által az állampolgárságát megszerezte. 3.. Utazási okmányok: a.) útlevél, b.) utlevélpófló igazolvány, c.) határszéli utiigazolvány, e') külölite'ges' közlekedési okmányok, (pl. vasúti és hajó határállomásokon az alkalmazottak részére ''^*^'^g^p^ y^jj^,'^^j), rga,on,ban az országhatárt csak útlevéllel, vagy utlevélpótló igazolvánnyal léphető át. Kizárólag csak a távolsági forgalom céljára kijelölt határátkelő helyeken. A külfüldi a halárátlépéskor köteles utiokmányait az ellenőrző hatósági közegeknek felmutatni, 5. A határszéli utiigazolvány és alkalmi utilap a kettős birtokosokat es munkásokat feliogosilja az ország területén való tartózkodásra. Az ország határát csak az uti okmányban megjelölt helyett léphetik át. A határszéli utiigazolvány és az alkalmi utilap csak a határtól számított 10 km. széles terület (határkerülel) lakóit illeli meg. A külföldi határszéli utiigazolványa csak akkor érvényes, ha azt a magyar halárkerület illetékes elsőfokú rendőrhatósága (járási főszolgabíró, a m. kir. állami rendőrkapitányság) vezetője előzetesen láttamozta. 7.. A szállásadó vagy megbízottja, köteles a nála bármily rövid időre megszálló külföldinek, ugy érkezéséi, mint eltávozását 24 óra alatt bejelenteni. IHat napot meg nem haladó tartózkodás esetében az érkezéssel egyidejűleg a távozás is bejelenthető. A külföldivel érkezett önálló keresettel biró családtagokat, külön kell bejelenteni. Ha a külföldinek nincs szállásadója (pl. saját házában száll meg) a bejelentést maga köteles megtenni. Ha a külföldi abból (városból) ahol állandó lakásra engedélye van ideiglenesen eltávozik annélkül, hogy az ország területét^ elhagyná, sem a távozást sem a visszatérési nem kell bejelentenie. A határszéli (birlokos, munkás) utiigazolvánnyal közlekedő külföldi az igazolványban megjelölt területre történi érkezését, vagy onnan való távozását bejelenteni nem köteles. A bejelentést, kis és nagyközségben a községi jegyzőnél, a ni. kir. állami rendőrség működési területen az illetékes rendőrkapitányságnál a rendelkezésre bocsátolt bejelentőlapon kell megtenni..,..c A bejelentőlapnak a megérkezés bejelentését igazoló szelvényét a külföldi a hatósági közeg felszólítására felmutatni köteles. o t> u,...?.,!,^. fzálló vendégfogadó és más nyilvános megszálló helyek tulajdonosa (vezetője) köteles a bejelentett külföldiekről Nyilvántartási könyvet" vezetni. v w «rc,i v,-^'^' ^«'^^"'^^l^''^i " ^""'*"" '''' * '^^'^' ^ lépéstöl számítolt 3 hónapig tartózkodhatik^ az ország bármely községében es varosában (ideiglenes tartózkodás) Az utazási láftamozás azonban csak 2 napi iltartózkodásra jooosit tudomásul vehp^t! 'it"! í",'f«,h'"^^^ i*"^"^' ^ f ^^^b, de 6 hónapot meg nem haladó ittartózkodását kvételesen ors lerüíetén iartózkodni '''"'''"'''' '^' g^'^=' ""ülés, gyógyulás; ismeretszerzés céljából kivan az országból eűávőznf'""^'""' ''''"'""'«^' ^ hatóság nem vette tudomásul, köteles a külföldi 15 nap alatt az Hatásie ^ j;^r^^'--t!s^özrídő?e\^^ -^nyes lak-.oteles eze^lz^kát^^riéke^l^^lg^f^::--^ ^ Z Í ^ ^ szándd ^ ^ ^ őrületén lakni, a tartózkodásra fogós""''' ''^'^'^"'^^^^öl a külföldi fényképével ellátott elismervényt kap. mely elismervény hátik, de az'orfzáí bárméw kl'stgéle'^n^^sh'^'rokát'n'''",'t'^'^ '^''^^''^' ^"^^'^^'y' kapott, állandóan lakközségbe kiváo átfohl" löteleslj' akó es'hetékes fo"^^^^^ jogosult.'ha a külföldi más, Az itl lakó külföldi köteles bejefenteni ha valamelv Sri^i ",."' í^í'l^^' engedélyt kérni, vagy kereseli tevékenységet kivan folvlatni vapv hl T.ÍT^, }^*^^- '^ ^'^'^v^' időközben betöltötte. Ságot kötött, vagy vala,nelyik családtag ki^'lföldfe távozott^f,'pnh'"','^l''.''''^^=^'*' ^'^^"' vagy ujabb házaspon belül kell megtenni ^ Kuitoiűre távozott. Ezen bejelentést az illetékes főszolgibirónak 8 na-

16 13. S- A külföldi az országteruletéröl kiutasítható:.1.) ha szcinélyazonossí'ikál, állampolgárságát kellüen igazolni nem tudja h.) ha maga és családja tarlós fenntartására szolgáló eszközöket kimutatni nem tudia c.) ha az dliamterüldén vaió tartózkodása az állam érdekeire, közbiztonságra, vagy'a közrendre aggályos A l'atósák azt a külföldit, aki az állam érdekeire, a közbiztonságra, vagy a közcsendre evanus, de a kiutasítása mellőzhető, személyes jelentkezésre kötelezheti. Kuzcsenare gya A jelentkezésre kötelezett külföldi, a kijelölt tartózkodási helyét (község város) hatosáéi eneedélv nélkül el nem hagyhatja. v & ^ gi cngcueiy 15.. A külföldinek az ország területén munkát vagy alkalmazást vállalni engedély alapián szabad Az a munkaadó, aki kettőnél több külföldi munkást foglalkoztat, köteles ezekről a hatisá<r által megállapított minta szerint névjegyzéket vezetni és annak egy példányát a hatósághoz negyedévenkélit beszolgáltatni Fenti rendelet ellen vétők, hivatalból üldözendő kihágást követnek el A felielenlést kis és nagyközségben, elsöfokon a járási főszolgabírónak, az állami rendőrség területén az illetékes rendőrkaoilányságnak kell megtenni. ^ Másodfokban a biráskodás a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságot illeti meg KIEGÉSZÍTÉSEK. a.) Ha az erdei lopás bekerített helyről bemászás utján követtetik el és az okozott kár ériéke a 100 P-öt nem haladja meg, az erdőtörvény értelmében csak kihágást képez a cselekmény. b.) Nem kell marhalevelet váltani: 1.) ha az állatot idegen község területére csupán legeltetés, itatás, usztatás, teleltefés, fuvarozás céljából 30 kiii-er távolságon belül 3 napnál kevesebb időre, állatorvosi vizsgára, lóosztályozásra, végül lóbehivásra lábon, kocsin, vagy gépkocsin hajtják, illetve szállitják. Azonban az állatokra származási bizonyítványt kell beszerezni, amely kellétül szamilott hat hónapig érvényes, a rendeltetési helyre és onnan vissza egyszeri hajtás vagy szállítás esetében csak, ez alkalommal érvényes. 2.) juh, bárány, kecske, gödölye, sertés és malacok, magánfogyasztásra való levágás esetén, úgyszintén magánfogyasztás céljából azonnali levágásra tőrtént vásárlásakor. 3.) Az államfő udvartartásában levő lovakra, valamint a hadsereg, csendőrség, rendőrség a m. kir. lótenyésztő intézetek lovai, szamarai és öszvérei részére, lábon hajtva vasúton vagy hajón való szállításánál marhalevelet kiállítani nem kell. Ezen esetben a marhalevelet a parancsnokságok által kiállított lókisérölevél, menetlevél vagy más okirat pótolja. c.) Közlekedési eszközök forgalmához szükséges okmányok: 1 ) Forgalmi engedély, (állandó, ideiglenes) 2.) Rendszámtábla, (állandó, próba) 3.Í Igazolólap, 4.) Vezetői igazolvány, 5.) Koreiigcdély, (magánkocsi vezetésénél) 6.) Helyi ismereti igazolvány, 7.) 3 darab betétlap a (vezetői igazolványba) 8.) Egy fényképes személyazonossági igazolvány, (kerékpáros részére) *).) Adóbélyeg.

17 Földrajz. 1. A föld alakja és mozgása. A föld egy gömb alakú égitest, melyet körös-körül vasla? levegőréteg bont Ez a levegő réteg a tudósok megállapitasa szerint annál ritkább, minél távolabb van a föld felületétől. A földet --= részben viz és /. részben szárazföld borítja. A nagy viztömeeek - óceánnk -^ szárazföldet több részre tagolják s igy keletkeztek földrészek (kontinensek). Ilyen földrész ül van Euróna Azsla, Afrika, Amerika és Ausztrália. A legnagyob Ázsia, a legkisebb Ausztrália ' " P"' A szárazföld felülele nem mindenüti egyforma. Néhol beláthatatlan síkságok, másutt kisebb emelkedések vannak rajta. Ha a sikság mélyen fekszik alföldnek, ha pedig magasan van fensiknek nevezzük A kisebb emelkedést dombnak, a nagyobbat hegynek hivjuk. Olyankisebb szárazföldet, melyei minden oldal' röl VÍZ vesz körül szigetnek, melyei csak három oldalról haláról a víz, félszigetnek nevezzük A föld kétféle mozgást végez: a nap körül és a saját tengelye körbi. A napkörüli mozgást elipszís alakú palyan teszi meg egyszer egy évben, 365 nap aiatl. A föld ezen mozgása alalt hol közelebb hol meg távolabb esik a naplói s így keletkeznek az évszakok tavasz, nyár, ösz, tél. Sajál tengelye körül egy 24 óra alatl fordul meg a föld. Ebből keletkezik' a nappal és az éiiel aszerint, hogy a földnek melyik felülelét világítja meg a nap. A földgömb a földnek kisebbilel mása. Felületére rá vannak rajzolva a szárazföldek és tengerek továbbá a párhuzamos körök, délkörök és az egyenlítő stb. ' 2. Nagy-Magyarország határai majdnem végig természetesek voltak, mig Csonka-Magyarországnak mesterséges, azaz politikai halárai vannak. Nagy-Magyarország határai: Dévénytől-Orsováíg félköralakban a Kárpátok hegyrendszere, délről a Duna és a Száva, nyugatról pedig Ausztria. Csonka-Magyarország határai: Nyugaton Jugoszlávia és Ausztria, északon Csehszlovákia, keleten Románia (Erdély) és délen Jugoszlávia. Természetes határa csak a Duna és az Ipoly mentén van. 3. Nagy-Magyaroszág részei a kövelkezök vollak. Északnyugati, Északkeleti és Délkeléi felvidék. Nagy és Kismagyar Alföld. Dunántúli donibosvidék, Horváth Szlavonország és Fiume a lengerparltal. Csonka-Magyaroszág részei: Nagy és Kismagyar Alföld, a Dunántúl nagyrésze, az Északnyugati és az Északkeleti Felvidék kis része. Nagy-Magyarország területe Horváth Szlavonországgal együtt négyzet kilométer voll Hazánk 63 és Horváth Szlavonország 8 vármegyére oszlott. Összesen állt 71 vármegyéből, 21 millió lakossal. 4. Trianonnal (1920. június 4.) elvesztettünk hazánk lerüleléből négyzetkilométert, maradt négyzetkilóméter. Elvesztettünk Horváth Szlavonországgal együtt =39 vármegyét teljesen és 22 vármegyét részben. Megmaradt 10 egész és 22 csonka vármegye. A területtel és lakosokkal együtt természetesen elvesztettük az össes arany-, ezüst- és sóbányáinkat, a gyárak és vasúthálózatnak periig több mint 50 /"-át és majdnem az összes erdőket, 7 millió kat. hold erdőből csak 1 millió kai. hold erdő maradt meg. Végül elvesztettünk 21 millió lakosból 13 milliót, maradt 8 millió. Az átcsatoll területeken elo szinmagyarok száma 32 millió. Tehát megmaradt négyzetkilométer lerület 8 millió lakossal. (Az elszakított (eruletek megoszlása: négyzetkilóméler Csehszlovákia, loi.ooo négyzetkilométer Románia, négyzetkilóméler Jugoszlávia, és négyzetkilóméler Auszlria,) 5. Az Alföld megyéi és városai. A Nagy Alföldhöz 13 vármegye lartozik, melyek közül épségben maradt 4, megcsonkíttatott 8 és elszakadt 1 vármegye. Egész vármegyék:,... 1) Pest Pilis Solt Kiskun vm. Székhelye Budapest. Egyben az ország fővarosa. Nevezetesebb városok: Vác (fegyház), Gödöllő királyi kastéllyal, a Kormányzó Ur nyaraló helye. Cegléd híres Kossuth város. Nagykőrös kerlészetéröl, de különösen uborkájáról nevezetes. Kecskemét, melynek barackja külföldön is ismeretes Kiskőrös, Petőfi Sándor szülőhelye. Kiskunfélegyháza, a kiskunság főhelye. Modern uj állomással. Kalocsa, érseki székhely. 2 ) Jásznagykun Szolnok vm. Székhelye Szolnok. Városai: Jászberény, itt őrzik Lehel kürtjét. Mezőtúr, Kisújszállás, Karcag, füldmives városok. Kenderes, nagyközség. Kormányzó Ur szülőhelye. UaiHiis7nhos2ló melee fürdője 3. Hajdú vm. Székhelye Debrecen. Az Alföld legnagyobb varosa. Hajdúszoboszló, meieg i van, mely igen látogatóit. í Békés vm. Székhelye Gyula. Városai: Békéscsaba, Szarvas. Csonka vármegyék:. 5. Bács Bodrog vm. Székhelye Zombor-Baja. Városai: Zenta, Újvidék, Titel. ílt folyik a Tisza a UunaBa. Nagyklkinda és Pancsova. 6. Torontél vm. Székhelye Nagybecskerek-Makó Nagyobb helyek ^S^ ^^^^. ^^^f^^^;, 7. Arad vm. Székhelye Arad-Makó. Arndon végezték ki a ÍJ honve.i Világos ki fcgyverletítel, Mp/rthci?ves mén állami teleppel, minla- 8. Csanád vm. Székhelye Makó. Hagymájáról híres. Mezőhegyes, gazdasággal. 9. Csongrád vm. Székhelye Szentes. Városai: ^^ ^ DP, I,PÉI szép város. Ide menekült a Kolüzsván Szeged, az ország második legnagyobb városa. Rendezett szcp egyelem, még tarhonya és paprikájáról híres. Hódmezővásárhely, Csongrád, hnnfol.liló magyarok az cisö orsziigryüiesi. Csongrád vármegyében van Pusztaszer. Itt Inrlolták a linntof,l,iio m u

18 ,ü. Bihar vm. a. orsz^ng icgnagyobb v,.-je. S^ckhdye Nugyvárad-Be,eMy6uifalu. Nagyváradon pihennek ^''NV^ys/llcH.ír Arany Jáijoss^ ^ ^^^^^^^ legnépesebb vámsa Szalmárnémeli 11 Szatiiiar vm. szekuljji. ^hj ', Szamos ';'^"í,';-^b, vm. Szókhelye Nyíregyháza. A megyének csak egynéhány kozsége került cseh ura- Ijni alá. Elszakított vármegye: Temes vm. Székhelye Temesvár. 6) Az Alföldön hegyek nlncsenne^ ^ ^^^^ 1^^,^^^,., ^ ^,,,,^0^3 ^g 3 Temes. r'^tlll^,a^;r.7ne;,e"kmy'./: Szamos^KOrOs Maros és a Béga. Jobbparii mellékfolyói: Bodrog Sa,ó es a Zagyva. h^^2.%f:il^sz^""onl;:'^á::;:egyéb5l,.sszesen,2 vár.egye. Egész );*'','"je>'^^ =.,, leciacryobb vármegyéje. Székhelye Kaposvár. Város"TziJeT;ár S k roha'sa')" Fonyrtü, 'sa/atonboglár és Bala.onmidvár fürdőhelyek. 2 Veszprém vm. Székhely Veszprém, püspüki székhey. Varosa,: Pápa. a vmegye legnépesebb rn^'-l"^í^''is^:^é^'t^^"^^^.emelkeza v.rosa. Al- ""' ''' "l/^^li'rizékhe^^'usi^^vsoráró, hires. Nagyobb helyek: Paks, Bonyhéd és Dunaföldvár. DunafOldvárnál van küzuti hid a Dunán át. Csonka vármcc'yék: r.,, c, j ux */. jai 5 ) Zala vm Székhelye : Zalaegerszeg, Keszthely gazdasági akadémiával. Balatonfüred, Hévíz fürdők. 6.) Baranya vm. Székhelye: Pécs, a Dunántúl legnagyobb és legszebb városa. Villány boráról nevezetes. Mohács, a lörok csata színhelye. (1526.),,, 7; Vas vm. Székhelye: Szombathely püspöki székhely. Kőszeg, melynek varat a törökök ellen Jurisics Miklós védte. 8 ) Sopron vm. Székhelye : Sopron. 9.) Mosón vm. Székhelye: Magyaróvár Győr. 10.) Győr vm. Székhelye: Győr, gyáripara Budapest után a legnagyobb. Pannonhalma, itt van a bencések ezeréves apátsága, melyet még Szent István király alapított. II.) Komárom vm. Székhelye: Komárom Esztergom. Komáromban született Jókai Mór. A hires komáromi várat 1849-ben Klapka György védte. Nevezetesebb helyek Kisbér és Bábolna állami ménleleppel. 12.) Esztergom vm. Székhelye: Esztergom, hazánk egyik legrégibb városa, a hercegprímás székhelyé. 8.) A Dunántúl hegyei és vizei. A Balatontól északra van a Bakony hegység, folytatólag a Vérles, majd a Pilisi és Budai hegyek. A Balatontól délre találjuk a Mecsek hegységei a Zengővel. A Dunántúl nyugati részén vannak a Kőszegi hegyek, itt van a Dunántúl legmagasabb csúcsa az Iroltkö 883 m. Vizei : Főfolyója a Duna, melynek jobbparti mellékfolyói a Lajta, Rábca, Rába és a Sárviz a Sióval. Délről a Dráva a Mura folyóval. A Dunántúl közepén van a magyar tenger, hazánk legnagyobb tava, a Balaton-tó. Hossza 78 km., szélessége 6-15 km. Dunántúlon van még a Fertő és a mocsaras Velencei-ló. 9.) Az Északnyugati Felvidékhez 16 vármegye tartozik, melyek közül csak kettő maradt épségben, 4 megcsonkult és 10 teljesen elszakadt. Egész vármegyék: I.) Heves vm. Székhelye: Eger, váráról és boráról híres. Várát Dobó István védte. Városok: Gyöngyös, Hatvan és a dohányáról híres Verpelét. 2.) Borsod vm. Székhelye: Miskolc, a Felvidék legnépesebb városa. Diósgyőr nagy vas és áevugyárral, Mezőkövesd a matyók hazája, Lillafüred. Csonka vármegyék: -i c 3) Hontvm. Székhelye: Ipolyság Balassagyarmat. Selmec és Bélabánya ezüst bányával, Drégely varat Szondy György védte. / > 6 / t\ ía^'^^'' ^ ' ^^^^^^^y^ ' Balassagyarmat. Salgótarján szénbánya és vasiparral. 5.) Gam3r vm. Székhelye: Rimaszombat Miskolc. Dobsina jégbarlangjáról nevezetes,..nak II DIA "c* "" """ Székhelye: Kassa - Szikszó. Kassa a Felvidék legszebb városa, itt nyugszanak 11. Rákóczi Ferenc es neje és a höslelku Zrínyi Ilona.. / 6 Atcsatolt vármegyék : Ivókat NaJviríh!?"^,y?' Székhelye: Pozsony, az ország hajdani fővárosa. Itt koronázták a magyar királyokat. Nagyszombat, sok temploma miatt Kis-Rómának" hívják fürdőjéről hires """" ^'^''''^'^^' '^''""- ^^' '' '*^''^^'"'j''^' forgalmas vasúti gócpont. Pöslyén kénes loi^trenr".:'?; v '^''l'ílti,.^'^"yosmarót. Körmöcbánya, itt volt hazánk pénzverő hivatala, posztógyára ^'^^""*" """ Székhelye: Trencsén, Csák Máté vára. Zsolna, itt volt hazánk legnagyobb 11) Turóc vm. Székhelye: Turócszentmárton. 12) Árva vm. Székhelye: Alsókubin, \A k'f}^ ^'"- Székhelye: Liptószentmíklós. 4. Zólyom vm. Székhelye: Besztercebánya. & v r - S ^ é S : s ' ^ & v S : ^ U l ^ Késmár, Tátralomnic. Tátrafüred. hegyláncola,alon"t^ír!t/atí1f töké- o^ztfuk'és'ne^d?;""' " ^"""""^ féiköralakban a Kárpátol, Északnyugati Kárpátok, ^ ^' í Északkeleti Kárpálok Keleti Kárpátok és Déli Kárpátokra. dova Völgyéig S r k'-'i é s z e i f'''' '' Északnyugati Kárpátok borítják, melyek a Morva völgyétől, az On- 18 -

19 A Kis Kárpálok, Kis Fátra, Nagy Fáira, Alacsony Tálra és a,e c Jözsef csúcs, a^et^-^agas.""''" '"''''^"^^" ""'"' '' ' "^^P^* ^ '^S-^-^"" "ucsa, a Fe- ^z &n7ug'af?:dvi'dt'r,e'^d"é,tbí's l ^ S t ^ ^^.la^o'-^^"^?''"* Érchegység. Cserhát, Mátra és a Bükk hegység. " ^' "''^ Magyarország legnagyobb hegyvidéke, a magasabb c'^su^^" '^gmagasabb csúcsa a Kékes (lo.om.), n,ely egyúttal Csonka Magyarországnak is a leg- Az Jszaknyugati Felvidék keleli szegélyéi az Eperjes-Tokaji Hegyvidék boritja. A Duna balparti mellékfolyói és pedig a Morva, Vág, Nvitra a Zsilvával r.^iram ÍC, i r Végül a Sajó és a Hernád, melyek a Tiszába ömlenek. ^ ^silvaval, Garam és az Ipoly. II.) Az Északkeleti Felvidékhez 5 vármegye lartozik; ezek közül 2 csonka, 3 vármegye Csehországhoz letl csatolva. ' vaímcgyc v_sen- Csonka vármegyék: 1-) Zemplén vm. Székhelye; Sátoraljaújhely. Nevezetesebb helyek: Szerencs, cukorgyáráról és Sárospatak, régi református iskolájáról nevezetes. sí-.-ui ca ja 2.) Bereg vm. Székhelye: Beregszáz-Mátészalka. Munkács, itt tartották a honfoglaló ma<tvarok az első pihenőt. Varat Zrínyi Ilona védte az osztrákok ellen. Bereg vm-ben van a Vereckei háeó Elszakított vármegyék: ^ 3.) Ung vm. Székhelye: Ungvár Nyíregyháza. 4.) Ugocsa vm. Székhelye: Nagyszöllös Mátészalka. A legkisebb vármegye. 5) Aláramaros vm. Székhelye: Máramarossziget. Aknasuhatag és Szlatina sóbányával 12.) Északkeleti Felvidék Hegyei: Az Erdős Kárpálok, Keleti Beszkidek és a Máramarosi Havasok. Itt vezetnek keresztül a Duklai, Uzsoki és Vereckei hágó. Belső hegye, a Vihorlát Gulin helysora Vizei: " Az Északkeleti Felvidék vizei a Tisza és annak mellékfolyói és pedig: Tarac, Talabor, Nagyág és Borsóvá. Legnagyobb mellékfolyója a Bodrog, mely öt folyó egyesüléséből kelelkezik : Latorca, Ung, Laborca, Ondova és a Topolya. 13.) A Délkeleti Felvidékhez Erdélyhez 17 vármegye tartozik. Trianonnal az egész Erdély elveszett, most még a románoké. Vármegyék: 1. Szilágy vm. Székhelye Zilah 2. Szolnok Doboka vm. Székhelye; Dés. Désakna, sóbányával. 3. Beszterce Naszód vm. Székhelye: Beszterce. 4. Kolozs vm. Székhelye: Kolozsvár. Ilt születelt Mátyás király. Erdély legnagyobb és legmagyarabb városa. Kalotaszeg népviseletéről hires.5. Maros Torda vm. Székhelye: Marosvásárhely. A megyét túlnyomóan székelyek lakják. 6. Csik. vm. Székhelye: Csíkszereda. E megyében csak székelyek laknak. Székely országnak" is liivják. A megye ásványvizekben bővelkedik. Borszék arról nevezetes. 7. Udvarhely vm. Székhelye: Székelyudvarliely. 8. Háromszék vm. Székhelye: Sepsiszentgyörgy. E megyét szintén székelyek lakják. Ilt van Torja, a büdösbarlanggal, kéngözök tódulnak ki. 9. Brassó vm. Székhely-: Brassó. 10. Fogaras vm. Székhelye : Fogaras. 11. Szeben vm. Székhelye: Nagyszeben. 12. Nagy Küklillft vm. Székhelye: Segesvár. Itt eselt el Petőfi Sándor. 13. Kis KUkOllö vm. Székhelye: Dicsöszentmárton. 14. Torda-Aranyos vm. Székhelye : Torda, közelében van a tordai hasadék 15. Alsó-Fehér vm. Székhelye: Nagyenyed, régi ref. főiskolával. Gyulafehérvar az erdélyi feje- delmek temetkező városa. Marosujvár gazdag sóbányával. Dot,,cán 16. Hunyad vm. Székhelye: Déva. Vajdahunyad, a Hunyadiak gyönyörű várkastélyával. Petrozseny hires szénbányájával....,, 17. Krassó-Szörény vm. Székhelye: Lúgos. A legnagyobb varmegyek egyike Nevezetesebb helye: Anina és Resicabánya, vas- és szénbányászattal. Orsova közeleb n an Vas kapu( Itt hagyja el a Duna hazánkat. Herkules fürdő, kénes gyógyfürdővel, Qj^^. ^^^''^^.^'^^''"'f'^,,edi.r ll: Délkeleti Felvidék hegyei: keleten a Keleli Kárpátok, délen a Déli Kárpátok láncolata es pedi. Radnai, Gyergyói, Csiki, Brassói, Fogarasi és Szebeni havasok., Ezeken löbb hágó vezet keresztül, úgymint a Tölgyesi, GyimesiesUjtozi_ Erdély belsejében van az Erdélyi Érchegység. A Sebeskörös völgyében van a Kiiaiy n g, fontosabb áljáróhely az Alföld és Erdély között..,.,,, ^, v,,,! Ó- nit folvnak a Dunába. Vizei: Erdély folyói majdnem mind a Tinába foy"ak csak a Zs, esolt^f^^^^^^^^^^ Főfolyói: a Szamos, Hármas-Körös es a Maros (Sebes, fekete es a Berettyó, A marosba folyik az Aranyos, Kis- és NagykUküllö. vöneve mely hazánk egyetlen 15. Az Adriai-lenger északkeleti sarkában fekszik F'"'"^' ^^^f'^'^'" S^^'' ^ kikötő-városa volt, melynek élénk forgalma és kereskedelme k.anonnaimeg«^^ Az Enieníe államok Jugoszláviának Ítéllek, de»'"*""."f«""f^emlele volt Fiume külön kormányzóság alatt állót, de a " ^gy^r^ ^':*'SS,"Jra Száva folyók között terill cl. 16. Horváth Szlavonország az Adnai-lcnger a Duna, Dráva es a o Nyolc vármegyéből ál, melyek Jugoszláviához leltek csatolva. Vármegyéi és városai:,.,. hh helve Zinionv. A Duna és Száva összclolyásáni\. Fontos 1. hidfö. Szerem vm. Székhelye: Vukovár. Nevezetesebb helye Zimony. 2. Verőce vm. Székhelye: Eszék. 19

20 3. Pozsega vm. Székbclye: Pozsega. 4. Belovér Körös vm. Székhelye. Belovár. 5. Várasd vm. Székliclye: Várasd.. t. Í 6. Zágráb vm. Sziíklielye : Zágráb. Horválli Szalavonorszig fővarosa. 7. Modrus-Fiume vm. Székhelye: Ogiiliii. 8. Lika Krbava vra. Székhelye: Gospic. D i Hegyei és vlrel: A Dunálól délre van a Fruska-Oóra. A Dráva és a Száva, a Papuk és a Bilö hegyek. A Tenger pariján a Nagy- és Kis-Kapella és a Veiebil hegység, 17. Hazánk fővárosa Budapest, mely az orszái; szivében a Duna mindkél partján terül e. Duna jobboldalán van Buda, baloldalán Pest. Budapest a világ legszebb városai közé tartozik és nagy Ságra nézve Európában az ötödik helyen áll. A budai várhegyen van a királyi palota, a pesti oldalon k*'; vétlen a Duna melleit pedig az Országház, e kél épület a világ legszebb építkezései közé tartozik. A budai oldalon vanuak a fővárosnak vllághirü fürdői: Császár, Rudas, Lukács és a Gellért fürdői, A főváros 10 keroletre oszlik, melyekből 7 Pesten és 3 Budán van. Budát Pesttel (a Dunén ál hat híd köti össze. Ezek: Az Ujpesli-hid, Margil-hid, Lánc-hid, Erzsébel-hid, Ferenc József-hid és a Vasúti Osszekölö hid A Margit-Ilid mellett van a gyönyörű és látványos Margit-sziget hires fürdővel. 18. Európa feloszlik: Közép, Nyugal, Észak és Dél Európára. Közép-Európa államai: 1. Magyarország. Budapest 2. Németország.. Berlin 3. Ausztria... Wien (Bécs) 4. Csehszlovákia. Prága 5. Svájc Bern. Nyugat-Európa államai: 6. Franciaország... Paris 7. Angolország... London 8. Hollandia Hága 9. Belgium Brüsszel. Észak-Európa államai : '0- Dánia Koppenhága 11. Norvégia... Oslo 12. Svédország... Stokholm 13. Finnország... Helsingfors. Kelet-Európa állama: 14. Oroszország... Moszkva. '' l

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos

Részletesebben

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1..

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1.. 6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL A rendelet hatálya 1.. Ez a rendelet Város1 Nagyközség közigazgatási területén tartott ebek tulajdonosaira, továbbá az ebek felügyeletével megbízott más

Részletesebben

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet. az egyes szabálysértésekről. I. Fejezet A KÖZREND ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK. I. Cím

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet. az egyes szabálysértésekről. I. Fejezet A KÖZREND ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK. I. Cím A jogszabály mai napon hatályos állapota 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. -ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány

Részletesebben

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet. az egyes szabálysértésekrıl

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet. az egyes szabálysértésekrıl 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrıl A szabálysértésekrıl szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. -ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következıket rendeli el: I. Fejezet

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete. az ebtartás szabályairól

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete. az ebtartás szabályairól Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete az ebtartás szabályairól Hidegség Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2000. (IX.l4,.) önkormányzati rendeletet Az állattartásról. 1 Módosította a 12/2012. (V.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. május 30.

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)

Részletesebben

KEREKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(III.31.) számú r e n d e l e t e AZ ÁLLLATTARTÁSRÓL

KEREKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(III.31.) számú r e n d e l e t e AZ ÁLLLATTARTÁSRÓL KEREKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(III.31.) számú r e n d e l e t e AZ ÁLLLATTARTÁSRÓL Kereki Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az állategészségügyről szóló 2005. évi

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete AZ ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ MELLÉKÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉNÉL BETARTANDÓ VÉDŐTÁVOLSÁGOKRÓL ÉS AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOALTOS EGYÉB

Részletesebben

18. Útburkolati jelek

18. Útburkolati jelek 18. Útburkolati jelek (1) Az útburkolati jelek: a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos az útkereszteződésnél szaggatott vonal; b) 146 terelővonal: hosszirányú egy vagy [olyan útszakaszon,

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott

Részletesebben

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról 12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének az 1990. évi LXV. Tv. 16. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az állatok

Részletesebben

Módosítások a segédmotoros kerékpárral közlekedőkre vonatkozó közlekedési szabályokban 2006 2011.

Módosítások a segédmotoros kerékpárral közlekedőkre vonatkozó közlekedési szabályokban 2006 2011. Módosítások a segédmotoros kerékpárral közlekedőkre vonatkozó közlekedési szabályokban 2006 2011. 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól II. RÉSZ Közúti jelzések A rendőr

Részletesebben

1. Alapelvek a közlekedésben

1. Alapelvek a közlekedésben 1. Alapelvek a közlekedésben 1. Mit jelent a közlekedésben a bizalmi elv? a) Számíthat arra, hogy a KRESZ minden helyzetben és helyen pontosan szabályozza a közlekedésben részt vevők jogait és kötelességeit.

Részletesebben

Dunabogdány Község Önkormányzatának 10/1998. (VI.22.) Önk. számú rendelete a környezetvédelemről. I. fejezet Bevezető rendelkezések

Dunabogdány Község Önkormányzatának 10/1998. (VI.22.) Önk. számú rendelete a környezetvédelemről. I. fejezet Bevezető rendelkezések Dunabogdány Község Önkormányzatának 10/1998. (VI.22.) Önk. számú rendelete a környezetvédelemről (Egységes szerkezetben a 2/1999.(I.11.), 8/l999. (V.25.), 5/2000.(II.28.), 2/2001. (II.14.), 11/2001. (VI.29.),

Részletesebben

Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák

Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák Autópálya Autópálya Autóút Autóút Főútvonal Főútvonal Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák Elsőbbségadás kötelező Állj! Elsőbbségadás kötelező A szembejövő

Részletesebben

14. számú előterjesztés Minősített többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. január 28-i rendes ülésére

14. számú előterjesztés Minősített többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. január 28-i rendes ülésére 14. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. január 28-i rendes ülésére Tárgy: A közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük

Részletesebben

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól I. RÉSZ. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya.

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól I. RÉSZ. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya. A jogszabály mai napon hatályos állapota 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú, behajtási tilalommal érintett közterületekre gépjárművel történő behajtás engedélyezésének

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL Ezen rendelet 2000. március 29. napján kihirdetésre került. Kövegy, 2000. március 29. Dr Bagi Mária jegyző 1 Kövegy

Részletesebben

7. 3 Hatályon kívül helyezve.

7. 3 Hatályon kívül helyezve. Kesztölc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011. (XII.15.) önkormányzati rendelete a járművek közlekedésének helyi közutakon történő súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának és

Részletesebben

A egyéb járművekre vonatkozó 2011-ben hatályos közlekedési szabályok. 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

A egyéb járművekre vonatkozó 2011-ben hatályos közlekedési szabályok. 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól A egyéb járművekre vonatkozó 2011-ben hatályos közlekedési szabályok 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E. az Újpesti Közterület-felügyeletről

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E. az Újpesti Közterület-felügyeletről Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E az Újpesti Közterület-felügyeletről (T E R V E Z E T) Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2007. (X.31.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL 1

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2007. (X.31.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL 1 BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2007. (X.31.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL 1 Balatonföldvár Város Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Nagybakónak Község Önkormányzati Képviselő-testületének. A 5/1999.(III.01.) rendeletével módosított 4/1991.(V.24.) önkormányzati rendelete

Nagybakónak Község Önkormányzati Képviselő-testületének. A 5/1999.(III.01.) rendeletével módosított 4/1991.(V.24.) önkormányzati rendelete Nagybakónak Község Önkormányzati Képviselő-testületének A 5/1999.(III.01.) rendeletével módosított 4/1991.(V.24.) önkormányzati rendelete egységes szerkezetben Az állattartásról 1. A rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele,

Részletesebben

Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1

Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1 Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1 1.. /1/ Újudvar Község közigazgatási területén állatot tartani

Részletesebben

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról 1. A rendszámmal kapcsolatos rendelkezések pontosítása (A rendelet 5. változásai) (1) A közlekedésben olyan

Részletesebben

FELADATLAP. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésre nevelési programjának megvalósítása 3-4. ÉVFOLYAMOSOK RÉSZÉRE TANÁRI PÉLDÁNY

FELADATLAP. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésre nevelési programjának megvalósítása 3-4. ÉVFOLYAMOSOK RÉSZÉRE TANÁRI PÉLDÁNY FELADATLAP 3-4. ÉVFOLYAMOSOK RÉSZÉRE TANÁRI PÉLDÁNY A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésre nevelési programjának megvalósítása A közúti közlekedés biztonságát szolgáló köznevelési intézményi nevelési

Részletesebben

KRESZ módosítás 2010

KRESZ módosítás 2010 KRESZ módosítás 2010 A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról 1. A rendszámmal kapcsolatos rendelkezések pontosítása (A rendelet 5. változásai) (1)

Részletesebben

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák Autópálya Autópálya Autópálya. kilométerre...km...km...km Autóút Autóút. Kilométerre Autóút Autóút. Kilométerre Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák

Részletesebben

I.fejezet. Bevezető rendelkezések

I.fejezet. Bevezető rendelkezések Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 15/2005. (IX.15.) Ök.sz. rendelete a 10/2004. ( IV.30.) Ök.sz. rendelet- módosításáról a helyi környezet és természetvédelemről Nádudvar Város Önkormányzatának

Részletesebben

A pontrendszer hatálya alá tartozó egyéb szabálysértések

A pontrendszer hatálya alá tartozó egyéb szabálysértések A pontrendszer hatálya alá tartozó egyéb szabálysértések Járművezetés az eltiltás tartama alatt [a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 15/A. (1) bek.] Az elsőbbség és az előzés szabályainak

Részletesebben

Jogosult-e a személy-, és vagyonőr a radioaktivitást mérő beléptető kapuk felügyeletére, a riasztással kapcsolatos intézkedések megtételére?

Jogosult-e a személy-, és vagyonőr a radioaktivitást mérő beléptető kapuk felügyeletére, a riasztással kapcsolatos intézkedések megtételére? Jogosult-e a személy-, és vagyonőr a radioaktivitást mérő beléptető kapuk felügyeletére, a riasztással kapcsolatos intézkedések megtételére? Tóth Tamás nyá.r.őrgy. rendőrségi tanácsos, Bittó Védelmi Nyomozó

Részletesebben

2001. évi XXII. törvény. az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról. (egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal)

2001. évi XXII. törvény. az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról. (egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal) 2001. évi XXII. törvény az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról (egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal) Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy az állatok tartásának,

Részletesebben

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról 1 BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról (egységes szerkezetben a 10/2011. (VIII.08.) önkormányzati rendelettel) Bodmér Község

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete. 2/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete. 2/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Részletesebben

Felhívás! A sikeres vizsgáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság igazolást ad ki. Az igazolás visszavonásig érvényes.

Felhívás! A sikeres vizsgáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság igazolást ad ki. Az igazolás visszavonásig érvényes. Felhívás! A hatóság felhívja a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállítását végzők figyelmét a rájuk vonatkozó veszélyes

Részletesebben

1. Általános rendelkezések 1.

1. Általános rendelkezések 1. Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete 31/2015.(XI.20.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről (egységes szerkezetben)

Részletesebben

Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII.10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről

Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII.10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII.10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az Alaptörvény

Részletesebben

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák 17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák (1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők: a) 113 Kijelölt gyalogos-átkelőhely (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 21/2004. (IV. 30.) R E N D E L E T E (1)-(3)

BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 21/2004. (IV. 30.) R E N D E L E T E (1)-(3) BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 21/2004. (IV. 30.) R E N D E L E T E (1)-(3) A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáról és a fizetendő díjakról

Részletesebben

Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testület. 9/2003.(V.10.) rendelet. a fizető parkolók működéséről és igénybevételük rendjéről 1..

Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testület. 9/2003.(V.10.) rendelet. a fizető parkolók működéséről és igénybevételük rendjéről 1.. Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testület 9/2003.(V.10.) rendelet a fizető parkolók működéséről és igénybevételük rendjéről 1.. Területi hatály (1) Az Önkormányzati rendelet hatálya a község közigazgatási

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályairól A gazdasági és közlekedési miniszter feladat-

Részletesebben

23/2012. (05. 05.) Kgy. rendelet 1. A tiltott, közösségellenes magatartásokról

23/2012. (05. 05.) Kgy. rendelet 1. A tiltott, közösségellenes magatartásokról 23/2012. (05. 05.) Kgy. rendelet 1 A tiltott, közösségellenes magatartásokról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. (4)

Részletesebben

41/1997. (V. 28.) FM rendelet. az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról

41/1997. (V. 28.) FM rendelet. az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 45. -ának 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

Országos Horgászrend!

Országos Horgászrend! Országos Horgászrend! A halászatról, horgászatról szóló törvény és végrehajtási rendeletének néhány fontosabb tudnivalója a következő: - Horgászni csak az jogosult, akinek érvényes állami horgászjegye

Részletesebben

Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének

Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2012. (VII. 30.) önkormányzati rendelete a települési környezet védelméről Módosítások: - 2/2016. (II.16.) ökr. Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

HÁZIREND A KECSKEMÉTI ÉLMÉNYFÜRDŐ ÉS CSÚSZDAPARK ÜZEMELTETŐJE: HÍRÖS SPORT NONPROFIT KFT. 6000. KECSKEMÉT OLIMPIA U. 1/A

HÁZIREND A KECSKEMÉTI ÉLMÉNYFÜRDŐ ÉS CSÚSZDAPARK ÜZEMELTETŐJE: HÍRÖS SPORT NONPROFIT KFT. 6000. KECSKEMÉT OLIMPIA U. 1/A HÁZIREND A KECSKEMÉTI ÉLMÉNYFÜRDŐ ÉS CSÚSZDAPARK ÜZEMELTETŐJE: HÍRÖS SPORT NONPROFIT KFT. 6000. KECSKEMÉT OLIMPIA U. 1/A 1) A Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark (továbbiakban: Élményfürdő) igénybevétele

Részletesebben

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról A Kormány a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. 2. pontjában, a 15. tekintetében a közigazgatási

Részletesebben

ELŐTERJES ZTÉS. Előadó: Gömze Sándor polgármester Előkészítette: Mező József jegyző Véleményezte: Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság

ELŐTERJES ZTÉS. Előadó: Gömze Sándor polgármester Előkészítette: Mező József jegyző Véleményezte: Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság ELŐTERJES ZTÉS Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. január 28-án tartandó rendkívüli ülésének, 4. számú Közlekedési jelzőtáblák kihelyezése ügyében döntéshozatal - tárgyú napirendi

Részletesebben

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A.. (2) bekezdése és a

Részletesebben

ŐR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Többször módosított

ŐR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Többször módosított ŐR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Többször módosított 10/2002.(VI.07.) KT. számú RENDELETE a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról Egységes szerkezetben

Részletesebben

Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (IX.14.) önkormányzati rendelete

Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (IX.14.) önkormányzati rendelete Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (IX.14.) önkormányzati rendelete a közterület használatáról a módosításokkal egységes szerkezetben Sajóbábony Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 5/2014.(II.28.) Rendelet típusa: alap Rendelet címe: A helyi állattartás szabályairól Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

A Cserepes Sori Piac Kft. által üzemeltetett vásárok és a piacok

A Cserepes Sori Piac Kft. által üzemeltetett vásárok és a piacok Cserepes Sori Piac Kft. 6725 Szeged, Cserepes sor 2. Nyilvántartó Cégbíróság : Szegedi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzékszám : 06-09-000020 Telefonszám : 62/420-394 E-mail : info@cserepessoripiac.hu Honlap:

Részletesebben

Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE

Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE az Önkormányzat által szervezett települési szilárd hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállításáról, valamint az avar és

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/1997. (XII. 22.) Kgy. rendelete a helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról (Egységes szerkezetben)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/1997. (XII. 22.) Kgy. rendelete a helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/1997. (XII. 22.) Kgy. rendelete a helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról (Egységes szerkezetben) A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az árak megállapításáról

Részletesebben

Módosult a KRESZ: nagyobb védelem a gyermekeknek! (ORFK)

Módosult a KRESZ: nagyobb védelem a gyermekeknek! (ORFK) Módosult a KRESZ: nagyobb védelem a gyermekeknek! (ORFK) 2013. május 1-jei hatállyal módosult a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, azaz a KRESZ. A változásokat

Részletesebben

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9554. számú törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest,

Részletesebben

16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez

16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez 16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez I. A járművek származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételéhez szükséges okmányok 1. A nyilvántartásba vételi eljárás megindítására irányuló kérelem

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Kakucs Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13./2001. (XI. 06.) sz. Rendelete Az állattartás szabályairól (módosítva a 14./2005. (IX. 15.) sz. Rendelettel) (egységes szerkezet) Kakucs község Önkormányzata

Részletesebben

Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu

Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013.(VIII.08.) önkormányzati rendelete A közösségi együttélés

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Sződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2002. (IV.04.) sz. rendelete A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról Egységes szerkezetben Sződ

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t

J e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t J e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t Készült Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat 2008. november 19-ei rendes ülésének jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont Előterjesztés az állatok tartásáról szóló 31/2000.

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az engedély kiadásának feltételei

A rendelet hatálya. Az engedély kiadásának feltételei Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 10/2011. (IV. 12.) önkormányzati rendelete a jármővek közlekedésének helyi közutakon történı súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának

Részletesebben

Pátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2011 (III.28.) rendelete a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról

Pátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2011 (III.28.) rendelete a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról Pátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2011 (III.28.) rendelete a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról Pátka Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 4/2008. (II. 16.) önkormányzati rendelete AZ ÁLLATTARTÁS, EBTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 4/2008. (II. 16.) önkormányzati rendelete AZ ÁLLATTARTÁS, EBTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete 4/2008. (II. 16.) önkormányzati rendelete AZ ÁLLATTARTÁS, EBTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL A módosításokkal: 9/2012. (IV. 27.) ÖR, 15/2012. (X. 05.) ÖR egységes

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETE 8/2001.(VI.27.)számú Önkormányzati rendelet az állattartás helyi szabályairól.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETE 8/2001.(VI.27.)számú Önkormányzati rendelet az állattartás helyi szabályairól. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETE 8/2001.(VI.27.)számú Önkormányzati rendelet az állattartás helyi szabályairól. Ozora Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1.. (1) A magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről szóló 12 330/1945. ME számú rendelet {alábbiakban: R.) 1.

1.. (1) A magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről szóló 12 330/1945. ME számú rendelet {alábbiakban: R.) 1. Nagy Imre belügyminiszter 70010/1946. BM sz. rendelete a nemzeti kormánynak a magyarországi német lakosság Németországba való áttelepítéséről kiadott 12330/1945. ME sz. rendelete és a Szövetséges Ellenőrző

Részletesebben

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 14/2004. (IV.30.) rendelete. a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 14/2004. (IV.30.) rendelete. a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2004. (IV.30.) rendelete a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben

/4/ A település önkormányzati tulajdonú közterületeinek tisztántartása az Önkormányzat és intézményei feladata. 4..

/4/ A település önkormányzati tulajdonú közterületeinek tisztántartása az Önkormányzat és intézményei feladata. 4.. Gáborján Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2004. (IV. 29) sz. rendelete A település környezetvédelméről és használatáról Gáborján Község Önkormányzati képviselőtestülete a környezet védelmének

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések Sülysáp Nagyközség Önkormányzatának 8/2009. (X. 15.) számú rendelete a köztisztaság fenntartásáról, valamint a zöldterület és parkfenntartásról EGYSÉGES SZERKEZETBEN a 6/2010. (IV.1.), a 4/2011. (III.

Részletesebben

1. A menetjegyek és bérletek fajtái és díjai a pápai, várpalotai, zirci és balatonfűzfői városi (helyi) autóbuszjáratokon

1. A menetjegyek és bérletek fajtái és díjai a pápai, várpalotai, zirci és balatonfűzfői városi (helyi) autóbuszjáratokon 2/3. sz. melléklet A menetjegyek és bérletek fajtái és díjai a Veszprém megyében közlekedő városi (helyi) autóbuszjáratokon (Pápa, Várpalota, Zirc, Balatonfűzfő, Veszprém, Balatonfüred, Ajka) 1. A menetjegyek

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. l. A rendelet hatálya

I. Fejezet Általános rendelkezések. l. A rendelet hatálya Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (III. 25. ) önkormányzati rendelete a közterület-használatról Egységes szerkezet 2014. december l. Budapest Főváros X.

Részletesebben

T/11113/54. számú EGYSÉGES JAVASLAT ZÁRÓSZAVAZÁSÁHOZ

T/11113/54. számú EGYSÉGES JAVASLAT ZÁRÓSZAVAZÁSÁHOZ ORSZÁGGYŰLÉS VATALA Érkezett ; 2013 JUN 0 6. MAGYARORSZÁG KORMÁNYA Ellenj egyezte : Dr. Fazekas Sándo r vidékfejlesztési miniszter G. T/11113/54. számú EGYSÉGES JAVASLAT a halgazdálkodásról és a hal védelmér

Részletesebben

Kemence Község Önkormányzatának. 4/2010.( II.16.) rendelet. az állattartás helyi szabályairól

Kemence Község Önkormányzatának. 4/2010.( II.16.) rendelet. az állattartás helyi szabályairól Kemence Község Önkormányzatának 4/2010.( II.16.) rendelet az állattartás helyi szabályairól Kemence Község Önkormányzatának 4/2010.( II.16.) rendelet az állattartás helyi szabályairól Kemence Község Önkormányzata

Részletesebben

a 8/2010. (II.26.) számú rendelettel egységes szerkezetben.

a 8/2010. (II.26.) számú rendelettel egységes szerkezetben. SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK 8/2007. (III.21.) SZÁMÚ RENDELETE a közterület-felügyeletr l a 8/2010. (II.26.) számú rendelettel egységes szerkezetben. Tartalom A közterület-felügyelet

Részletesebben

FELSŐNYÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

FELSŐNYÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK FELSŐNYÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IX. 15.) sz. RENDELETE A Település köztisztaságáról, valamint a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról és annak

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 22/2007. (IX. 5.) SZÁMÚ RENDELETE A KÖZTISZTASÁGI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL ÉS A KOMMUNÁLIS SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 22/2007. (IX. 5.) SZÁMÚ RENDELETE A KÖZTISZTASÁGI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL ÉS A KOMMUNÁLIS SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 22/2007. (IX. 5.) SZÁMÚ RENDELETE A KÖZTISZTASÁGI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL ÉS A KOMMUNÁLIS SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. június 25. 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT

Részletesebben

Vásár- és piac fenntartása

Vásár- és piac fenntartása Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2001. (XII. 6.) rendelete a vásár- és piactartás rendjéről (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 40/2004.(XI.30.) és 34/2008. (XI.28.) számú rendeletekkel)

Részletesebben

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 1998. évi XXVIII. törvény 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A törvény

Részletesebben

7/2004 (VI. 05. ) Ö. rendelete. a környezetvédelemről

7/2004 (VI. 05. ) Ö. rendelete. a környezetvédelemről 1 Bogyiszló Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 7/2004 (VI. 05. ) Ö. rendelete a környezetvédelemről A rendelet célja a természeti-környezeti értékek megőrzése, javítása és védelme, a község arculatának

Részletesebben

2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról*

2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról* 22862 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 182. szám 2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról* 1. A vad védelméről,

Részletesebben

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14.

Részletesebben

LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2012.(XI.15.)

LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2012.(XI.15.) LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2012.(XI.15.) és a 7/2012.(IV.10.) önkormányzati rendeletekkel módosított 4/2009.(VII.1.) rendelete az állatok tartásáról (Egységes szerkezetben) Lovas

Részletesebben

14. A járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblák

14. A járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblák 14. A járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblák (1) A járművek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák: a) Jobbra bekanyarodni tilos (27. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1..

I. Fejezet Általános rendelkezések 1.. Jászladány Nagyközség Önkormányzata 17/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról valamint a települési szilárd és folyékony

Részletesebben

Országos illetékességre tekintettel a kérelem bármelyik okmányirodán benyújtható A JÁRMŰVEK SZÁRMAZÁS-ELLENŐRZÉSI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE

Országos illetékességre tekintettel a kérelem bármelyik okmányirodán benyújtható A JÁRMŰVEK SZÁRMAZÁS-ELLENŐRZÉSI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE Országos illetékességre tekintettel a kérelem bármelyik okmányirodán benyújtható A JÁRMŰVEK SZÁRMAZÁS-ELLENŐRZÉSI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE A jármű tulajdonjog jogszerű megszerzését igazoló okirat eredeti

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 2016. január 1-jén hatályos 2016. július 1-jén hatályos 2017. január 1. 2017. március 1. 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról Az Országgyűlés felismerve azt,

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete az 1995. évi LIII. tv. 46. (1) c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete az 1995. évi LIII. tv. 46. (1) c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: Dunapataj Nagyközség Képviselő-testületének 16/2004. (IV.29).Ök. sz. rendelete a Szelidi-tó használatának rendjéről, az idényjellegű strandfürdők üzemeltetéséről és környezetvédelméről (egységes szerkezetben)

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések

I. Fejezet. Általános rendelkezések Dédestapolcsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2007.(III.21.) rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról, valamint a települési

Részletesebben

Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/1996. /VIII. 9. / ÖR. sz. rendelete az ebtartás szabályairól

Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/1996. /VIII. 9. / ÖR. sz. rendelete az ebtartás szabályairól Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/1996. /VIII. 9. / ÖR. sz. rendelete az ebtartás szabályairól Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról szóló módosított

Részletesebben

Felsőnyék Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2010. (XI. 26.) sz. rendelete az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról

Felsőnyék Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2010. (XI. 26.) sz. rendelete az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról Felsőnyék Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2010. (XI. 26.) sz. rendelete az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról Felsőnyék Község Önkormányzati Képviselő-testülete az árak megállapításáról

Részletesebben

Arló Nagyközség Önkormányzatának 11/2004. (III.29.) önkormányzati rendelete. az állattartásról

Arló Nagyközség Önkormányzatának 11/2004. (III.29.) önkormányzati rendelete. az állattartásról 1 Arló Nagyközség Önkormányzatának 11/2004. (III.29.) önkormányzati rendelete az állattartásról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében megállapított jogkörét gyakorolva

Részletesebben