EstiGimi [TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI SZÓBELI TÉTELEI]

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EstiGimi [TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI SZÓBELI TÉTELEI] 2012. www.vimizo.com"

Átírás

1 EstiGimi [TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI SZÓBELI TÉTELEI] EstiGimi történelem tételek a szóbeli érettségi felkészüléséhez. A tételek irányadóak.

2 1. Az ókori demokrácia Mutassa be az athéni állam működését Periklész idején! Tárja fel az ókori, illetve a modern demokrácia közötti legfontosabb különbségeket! Athén az ókori Görögország legjelentősebb városállama volt. A Kr.e. VIII. századtól a poliszban arisztokratikus állam alakult ki. Az állam élén a 9 arkhón állt, akiket 1 évre választottak. Az arkhónok irányították a polisz politikai, gazdasági, vallási életét, az ő hatáskörükbe tartozott a hadügy és az igazságszolgáltatás. Mellettük állt az Areioszpagosz tanács, amelyet volt arkhónok alkottak. A hatalom tehát egy szűk társadalmi csoport kezében volt. Amikor megindult a görög gyarmatosítás, a fellendülő ipar és kereskedelem következtében az addig jelentéktelen iparosok és kereskedők gazdasági súlya megnőtt, de semmilyen politikai hatalmuk nem volt. Ezért az iparosok és a kereskedők összefogtak a parasztsággal (Kr.e. VII. sz.). A társadalomnak ezt a rétegét nevezzük démosznak, köznépnek. A démosz egyre erősebbé vált és küzdött politikai egyenjogúságáért. Az elkeseredett démosz nyomására Kr.e. 621-ben Drakón arkhón írásba foglalta a törvényeket. Ezek a törvények nagyon szigorúak voltak, és többnyire az arisztokráciának kedveztek, de már némi határt szabtak az arisztokrata bíróságok önkényének. A démosz egyik fő célja azonban az adósrabszolgaság megszüntetése volt, mivel az továbbra is fennállt, a társadalmi harcok tovább éleződtek. Kr.e. 594-ben Szolón vezetett be politikai reformokat. Eltörölte az adósrabszolgaságot. ( gazdasági problémákért nem felelhetünk személyünkkel ) Eltörölte a fennálló adósságokat. Ez egyben földreformot is jelentett, mert akiknek a földjét adósság fejében lefoglalták, visszakapták földjeiket Maximálta a birtokolható föld nagyságát, és ez az arisztokráciára is vonatkozott A politikai jogok mértékét a vagyontól tette függővé, nem számított az ingatlan, csak az éves jövedelem. Ezáltal az iparosoknak és kereskedőknek is lehetőségük nyílt a politikai szereplésre A lakosságot vagyonbecslés alapján 4 osztályba sorolta. Az első 3 osztály vagyonuktól függően tisztségeket kaphatott, a legszegényebbek pedig részt vehettek az esküdtbíróságokon. Lehetővé tette mindenki számára, hogy sérelmeiért elégtételt követeljen. Létrejött tehát a timokrácia, a vagyon uralma. Szolón ezekkel az intézkedéseivel a demokrácia alapjait teremtette meg, és egyensúlyi helyzet alakult ki az arisztokrácia és a démosz között. Az arisztokrácia birtokolta a földek és a politikai jogok nagy részét, de a gazdasági hatalom a démosz kezében volt. Az arisztokrácia már nem tudta a politikai hatalmat szilárdan kézben tartani, a démosz pedig még nem volt olyan erős, hogy magához ragadja. Ebben az egyensúlyi helyzetben Peiszisztratosz a démoszra támaszkodva magához ragadta a hatalmat, az arisztokráciát a háttérbe szorítva. Az új rendszer a türannisz, a rendszer uralkodója pedig a türannosz volt. Peiszisztratosz uralma alatt (Kr.e ) fontos lépéseket tett Athén felvirágoztatásáért. Ekkor vált Athén nagyvárossá, és egyben kereskedelmi hatalommá. Peiszisztratosz halála után fia, Hippiász lett a türannosz, de ő valódi zsarnokként uralkodott. A továbbfejlődés gátja lett, mert a démosz gazdasági fejlődéséhez a politikai hatalom birtokbavétele vált szükségessé. Kr.e. 510-ben spártai segítséggel elűzték. A türannisz bukása után ismét politikai harcok kezdődtek Athénban, amelyeknek Kleiszthenész vetett véget Kr.e. 508-ban. Kleiszthenész a polisz polgárait területi elv alapján sorolta be (származás, jövedelem nem számított). Athén lakosságát 10 kerületre (phülére) osztotta úgy, hogy minden kerületben 2:1 arányban többségben volt a démosz az arisztokráciával szemben, így az nem tudta érvényesíteni befolyását. Minden kerület tagot küldött az 500-ak tanácsába. Kleiszthenész átszervezte a katonai vezetést is. A hadvezéreket (kerületenként egyet) a népgyűlés választotta. Megbízásuk 1 évre szólt, de újraválaszthatták őket. A katonai vezetők az állam tényleges vezetői voltak. A hatalom birtokosa a népgyűlés lett, amelynek minden felnőtt athéni polgár tagja lehetett. A népgyűlésen sorsolták, illetve választották meg a tisztségviselőket, törvényeket alkottak, fontosabb bel- és külpolitikai ügyekben döntöttek, bíráskodtak. A démosz és az arisztokrácia osztályharca tehát a démosz győzelmével végződött, megvalósult a démosz uralma, a demokrácia. Kleiszthenész annak érdekében, hogy megakadályozza a türannisz visszaállítását, bevezette a cserépszavazást. A demokrácia fénykora Görögországban a Kr.e. V. század volt, Periklész idejében. Ekkor vált Athén igazi nagyhatalommá. Kialakult a klasszikus rabszolgatartás, és ez lehetővé tette, hogy a polgárság egyre nagyobb mértékben részt vehessen az állami élet irányításában. A szegényebbek részvételét Periklész a napidíj bevezetésével biztosította. Az 500-ak tanácsában, és az esküdtbíróságokon való munkáért szintén napidíj járt, sőt később a színházi előadásokon való megjelenésért is napidíjat kaptak a résztvevők. Az athéni polgároknak nem kellett adót fizetniük sem. Athénnak jelentős bevétele származott az iparból, a kereskedelemből és a déloszi szövetség tagjainak adójából. A déloszi szövetség Kr.e. 478-ban jött létre a perzsák ellen, és a görög poliszok jelentős részét magába foglalta. A szövetség tagjai adót fizettek Athénnak katonai védelemért, amit Athén egyre inkább arra használt fel, hogy a szövetségi rendszert athéni birodalommá alakítsa át. A megnövekedett bevételekből hatalmas építkezéseket is folytattak. Athén egyben a kulturális élet központja is lett. 1

3 Periklész ideje (Kr.e ) alatt a jogi egyenlőség mellett a vagyoni különbségek nőni kezdtek. A különbségeket valamennyire enyhítette, hogy Periklész anyagilag támogatta a szegényebbeket, a gazdagabbakra pedig többletkiadásokat rótt. A társadalom szabadokra és rabszolgákra oszlott. A szabadok jogilag, anyagilag nem voltak egyenlők. Megkülönböztettek teljes jogú polgárokat és polgárjoggal nem rendelkező idegeneket (metoikoszokat). A teljes jogúak között is két réteg alakult ki. A gazdagabbak: birtokkal, műhellyel rendelkeztek, ahol rabszolga dolgozott. A szegényebbek: csak kicsi földdel rendelkeztek, 1-2 rabszolgájuk volt, maguk is dolgoztak. A rabszolgák: nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az iparban is dolgoztak, részt vettek az árutermelésben. A klasszikus rabszolgatartás kialakulásának feltétele: - polisztulajdonon alapuló magántulajdon kialakulása - árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása és társadalmi méretű szervezettsége - győztes háború, abszolút katonai fölény a környező népekkel szemben - az ember legyen a legfontosabb munkaerő Évszámok: Kr.e Drakón törvényei Szolón törvényei Peiszisztratosz Hippiász Kleiszthenész reformjai Periklész Déloszi szövetség 2. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Szent István államszervező tevékenysége Mutassa be Szent István államalapító tevékenységét. Értelmezze az államalapítás dilemmáit, különös tekintettel a kereszténység és az ősi szokások ellentétére. Alighogy Géza meghalt, az Árpád-házi Tar Szeréd fia, Koppány herceg a senioriatus (utódlási rend, mely szerint a nemzetség legidősebb tagja örököl) elve alapján bejelentette igényét a nagyfejedelmi trónra. Ezzel együtt járt az is, hogy feleségül kívánta venni Géza özvegyét (levirátus), Saroltot. Géza akarata, az, hogy a primogenitura elve alapján elsőszülött fia örökölje a trónt, összeütközésbe került az ősi joggal. Így az összecsapás elkerülhetetlenné vált Koppány és István között. István német származású személyes testőreinek (Hont, Pázmány, Orci) vezére Vecelin személyes párviadalban megölte Koppányt, akinek tetemét négyfelé vágatta és az ország négy várának (Esztergom, Veszprém, Győr, és Erdély) kapuján elrettentésül kiakasztatta. Koppány legyőzése után István szükségesnek látta kinyilvánítani, hogy keresztény királyként akar uralkodni, ezért koronát kért II. Szilveszter pápától. A koronakérés István számára egy új legitimációt jelentett. A magyar nagyfejedelmek Árpádtól Gézáig az Álmos körüli pogány mítosz alapján (Emese álma) tekinthették magukat a hatalom gyakorlására kiválasztottnak. Ennek totemisztikus felfogás mélységesen ellentétes volt a keresztény elvekkel. István a koronakérés révén ezzel a pogány legitimációval kívánt szakítani, és hatalmát az Isten kegyelméből uralkodó király keresztény eszméjére akarta visszavezetni. A koronaküldéssel sem a német-római császári, sem a pápai fennhatóság nem járt együtt, ua. a korona elnyerése nagyban hozzájárult István tekintélyének növeléséhez, nemzetközi elismertetéséhez. Koronázása valószínűleg Jan. 1-én történt. István a korona birtokában államisága bizonyítékaként pénz veretett. Összesen két veretét ismerjük, az egyik az obulus (vagy féldénár), mely a belső igények kielégítésére szolgált, ami arra enged következtetni, hogy a magyar társadalom ekkora már eljutott arra a szintre, hogy eredeti funkciója szerint tudta használni a pénzt. A másik a denár, melyből csak néhány darab ismeretes, ezért feltételezik, hogy csak emlékpénznek verették a koronázás alkalmával. A szuverén uralkodó másik ismérve a törvényalkotás. Istvánnak két törvénykönyve készült, melyek a német hatás ismérveit hordozzák magukon. Az első feltehetőleg 1001-ben készült (35 cikkelyt tartalmaz), a második között (21 cikkelyt tartalmaz). I. törvénye: egyházi és magántulajdon védelme, a keresztény vallás előírásainak megtartása (böjt, vasárnap, gyónás, istentisztelet), földesúri jogok, vitézek és hospesek jogai, boszorkányság bűntetése. II. törvénye: tized, tíz falu egy templom, bűntető törvények tolvajoknak, gyilkosoknak, összeesküvőknek. 2

4 Törvényei jól mutatják az egyházszervezés szigorú következetességét, s ebben a királyi akarat érvényesülését. Ezt tükrözi az 1018-ban íródott Intelmek is, melyeket fiához, Imréhez írt. A királyi intelmekben, 10 parancsolatban közli fiával, a trónörökléssel, az országlással járó főbb feladatokat. Feladatának tekintette az oklevéladást is. Neve alatt tíz oklevélszöveg maradt ránk, de ezek közül mindössze négy hiteles. Nem lehet vitatni, hogy István pénzverése, törvényhozása, oklevéladása intenzív német hatásra, német segítséggel történt, de az ő érdeme, hogy a német segítség igénybevétele, a német minta ellenére is biztosítani tudta Magyarország. függetlenségét erős nyugati szomszédjaival szemben. A XI. sz. legelején István hatalma Magyarország nyugati felére terjedt ki - ahol még Géza számolta fel a törzsi rendszert -, de az egész Kárpát-medence feletti hatalomra igényt tartott. Az ország keleti fele nem engedelmeskedett Istvánnak. Ezen a részen az erdélyi Gyula, a Körösöknél Vata, a Marostól délre Ajtony kormányzott, az ország peremterületein a kavarok éltek mind törzsi formában. A sort az erdélyi Gyula elleni háború nyitotta meg 1003-ban, s Ajtony legyőzése zárta az 1020-as évek végén, s ezzel István Magyarország tényleges uralkodójává vált. A belső problémák megoldása nagyon sok energiát követelt, ezért az ország külkapcsolataiban apja békepolitikáját folytatta. A német birodalmon kívül, Velencével és Bizánccal is szövetséget kötött után megnyitotta a jeruzsálemi zarándokút magyarországi szakaszát, amelyen védelmet nyújtott az utazóknak. Ezzel hazánk bekapcsolódott az Európa keleti és nyugati része közötti gazdasági, politikai, szellemi vérkeringésbe. Mivel az útvonal elkerülte Esztergomot, ezért új székhelyet alapított Székesfehérváron, ahol bazilikát építtetett. Az egyházszervezésben is igénybe vette a németek segítségét, melynek kezdeményezője Gizella volt, aki Koppány halála után hozzálátott a veszprémi püspökség megszervezéséhez. Felesége példája nyomán István két érseki, nyolc püspöki, összesen tíz egyházmegyét szervezett. Esztergomban érsekséget és az ehhez tartozó Győrben, Veszprémben, Pécsen, Vácon és Egerben püspökségeket állított fel. Ugyanígy a Kalocsai érsekséghez tartozó bihari, erdélyi és marosvásári egyházmegyékben is püspökségeket szervezett. A korábbi térítő püspökségektől ezeket az új püspökségeket többek között az különböztette meg, hogy állandó székhelyük és pontosan meghatározott, földrajzilag jól körülírt egyháztartományaik voltak. Az egyházmegyékkel együtt szerveződtek a káptalanok. Ennek tagjai a kanonokok, kiknek feladata a kegytárgyak, a kódexek, az oklevelek őrzése és tanítás volt. Nagyobb településeken, városokban társas-káptalanok jöttek létre, melyet a prépostok irányítottak. (ezért prépostságnak is nevezték őket). A magyar egyházszervezésben, a kereszténység terjesztésében résztvevő jelentősebb egyházi személyek szinte kivétel nélkül bencés szerzetesrendből kerültek ki. Az első hazai bencés kolostor építését Szent Márton hegyén még Géza fejedelem kezdeményezte (Pannonhalma). István a bakonybéli, pécsváradi, zalavári és a zoborhegyi kolostort hozta létre. Az István korában kiépült egyházi szervezet, hierarchia és rítus a római kereszténységhez tartott, de ez azonban nem zárta ki a keleti egyház jelenlétét a magyar állam területén. Sőt, a király maga is alapított görög szertartású monostort politikai okokból. Az iskoláztatás a 996-ban alapított Szent Márton-hegyi bencés kolostorban indult, itt tanult Szent Mór a későbbi pécsi püspök. Káptalani és kolostori iskolák nyíltak rövidesen Csanádon, Székesfehérvárott, Pécsváradon és Zalaváron. Elemi fokon latin olvasást, beszédet, írást, éneket és számolást tanítottak. Középfokon (trivium) grammatikát, retorikát és didaktikát, felsőfokon (quadrium) aritmetikát, zenét, csillagászatot és geometriát. A magyar iskolák közvetítették az európai kultúrát, és hamarosan gazdagították is azt. Az egyházmegyék felállításával egy időben kezdetét vette az úgynevezett várszervezet kiépítés. E rendszer központi elemének a vár számított, melyek általában földvárak voltak, amelyeket vagy őskori várak átalakításával vagy újak építése révén álltak rendelkezésre. Az önmagába visszatérő vonal által határol területek alkották a vármegyéket. Bizonyos várakhoz nem összefüggő terület tartozott, hanem szórtan elhelyezkedő birtokok képezték a várkerületet, ezek a várispánságok. A vármegye területében a vár határain belül ( azaz a vármegyében) fekvő összes birtok beleszámított, tehát magában foglalta a királyi rendelkezésű birtokokon kívül a összes egyházi és magánföldesúri földeket is. A vármegye ispánja az egész vármegye felett közigazgatási jogkörrel rendelkezett. A vármegyerendszer létrehozásával István megteremtette a közigazgatást, az állam egész országot átfogó helyi-területi intézményrendszerét, olyan apparátust hozott létre, amely egyelőre szinte szétválaszthatatlanul magában egyesítette a megye területén a királynak mint politikai vezetőnek és mint az ország leghatalmasabb földesurának a képviseletét az ispán személyében, mely feladatot szívesen bízott közeli családtagjaira, ezzel biztosítva elképzelései megvalósulását. István törvényei nagy segítséget nyújtanak abban, hogy megismerjük a korabeli társadalom képét. Két alapvető része a szabadok (liberek) és a rabszolgák (servusok) voltak. Jogi, vagyoni és kötelezettségbeli differenciák is voltak közöttük. A rabszolgák nem rendelkeztek személyi és politikai jogokkal, mint pl. szabad házasságkötés, szabad költözés és végrendelkezés, fegyverviselés, politikai közügyekben való részvétel. Ezen jogok összesége az aurea libertas azaz az aranyszabadság. A jogilag szabadok csoportjain belül az első a király (rex) és az egyházi és világi arisztokrácia. A másik nagy csoportját a vitézek (milesek) alkotják, akik fegyveres szolgálatot teljesítettek a királynak, ill. időnként az arisztokráciának, s viszonylag tisztességes vagyonnal rendelkeztek. A szabadok harmadik, legnépesebb csoportja a közrendűek (vulgarisok), akik szerény vagyonnal bírtak, vagy már teljesen elszegényedtek, mindössze családjuk, lovuk és fegyverük volt. Ők fizették családonként adót a királynak. A lesüllyedés veszélye leginkább a közrendűeket fenyegette, akik kénytelenek voltak mások szolgálatában állni, s fokozatosan egyre többet veszítettek személyi és politikai jogaikból, miközben egyre több szolgálattal tartoztak uraiknak. 3

5 A kötött liber fokozatosan süllyedt a servus szintjére, mely folyamat Géza fejedelem alatt indult meg, s lett a XI. sz.-i magyar történelem legjelentősebb társadalmi változása. A Szent István-i állam jellege István alatt új államiság alapjai jöttek létre Magyarországon. Az új állam gyökeresen különbözött mind a nomádállamtól, mind a törzsi államtól. Az új állam megbontotta a különféle népelemek etnikai, területi és foglalkozási kereteit. A keresztény hit felvétele és erőszakos terjesztése az eszmerendszer területén végbement egyneműsítését jelentette. Mivel az új állam megerősödéséhez békét és nem harcokat igényelt, így katonai szolgálat helyett adót követelt alattvalóitól. Meghatározóvá vált a korábban nem ismert magántulajdon, a föld egyéni birtoklása. Törvényei a magántulajdon védelmét szolgálták. Lassan megszűntek a nomád birodalmakra jellemző, nagy kiterjedésű, térelválasztó közként, gyepűként szolgáló vidékek (a senki földjei). Szigorúan területi elven működött az egyházigazgatás. Az új magyar állam egyszerre illeszkedett a nyugat-európai modellhez, és biztosította a magyarság fennmaradását. 3. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. A tatárjárás Mutassa be IV. Béla politikájának jellemzőit a tatárjárás előtt és után. Miért hívják IV. Bélát második honalapítónak? A kora feudális állam III. Béla idején élte virágkorát. Ekkora jelentősen csökkent az országunkat a fejlettebb Nyugattól elválasztó távolság. Fiai, András és Imre trónviszálya idején, támogatás fejében, a főurak újabb és újabb királyi birtokadományokat szereztek - a nagybirtokosok hatalma, politikai ereje tovább nőtt, központi hatalom meggyengült: a közszabadok helyzete romlott, jogaik csorbultak, mert a földesúr jobban kihasználta őket a királyi vármegyerendszer nem volt képes ellátni közigazgatási és katonai feladatait II. András ( ) uralkodása alatt a királyi birtokok nagyon megfogyatkoztak. A vármegyerendszer felbomlása után várkatonaság pótlására a sorozatos háborúkban, III. Ince pápa ösztönzésére keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre és Halicsba, az urak magánhadseregeit vette igénybe. A királyi birtok csökkenése és a hadjáratok hatására kiürült királyi kincstár megtöltésére: királyi jogon szedett úgynevezett regáljövedelmekre akart támaszkodni. vámszedés, só értékesítés jogát zsidó, izmaelita bérlőknek adta évente többször pénzrontás: a királyi kamara bevonta a pénzt, és kevesebb ezüstöt tartalmazó, új pénzt adott vissza helyette. Ez alkalmat adott a pénzverési illeték,az ún. kamara haszna beszedésére,ami leginkább a parasztoknak jelentett újabb terheket az egyház a tizedet mindinkább pénzben kérte, ami a kezdetleges pénzügyi viszonyok miatt teljesíthetetlen 4 A királyi hatalom hanyatlása veszélyt jelentett a királyi vitézek, a szerviensek számára is: a feudális nagyurak az ő birtokaikat is meg akarták kaparintani, őket pedig hatalmuk alá vonni. Hasonló sors várt a megyerendszer széthullásával tulajdonossá vált várjobbágyokra: állandó katonáskodásra kényszerültek a nagybirtokosok magánhadseregeiben - a világi nagybirtok nyomása ellen a szerviensek szervezkedni kezdtek. A főurak sem mind támogatták Andrást (a királyné rokonai a királytól magas állami hivatalokat, jól jövedelmező birtokokat kaptak).

6 Így eltérő okok miatt ugyan, de az egész társadalom szembekerült a királyi hatalommal. Az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult, élére a főurak álltak, bázisát a szerviensek fegyveres csoportjai adták, a mozgalmat a várnépek és a parasztok is támogatták ben a fehérvári törvénylátó napon az Aranybulla kiadására, jogaik megerősítésére kényszerítették a királyt (31 cikkelyből állt): rögzítik a közszabadok jogait (= a nemesekével): adómentesség bírói végzés nélkül eljárás nem indítható ellenük külföldre nem kötelesek harcba vonulni ne lehessen halmozni a tisztségeket kivéve nádort, bánt, királyt külföldiek nem tölthetnek be magas rangú tisztségeket nem lehet egész vármegyényi területeket eladományozni a pénznek legalább egy évig forgalomba kell lennie, minősége legalább III. Béla pénzével legyen egyenlő idegeneknek monopóliumokat kiadni tilos ellenállási záradék: egyezmény be nem tartása esetén a királynak felségsértés vádja nélkül ellenállhassanak De a bulla megvalósítása a királyi hatalom gyengesége miatt elmaradt,a szervienseket nem védték meg a benne található cikkelyek. Érdekeiket más formában próbálták érvényesíteni: 1232-ben a zalai szerviensek, mint a király szolgái szolgabírák választását kérték, a jogtalanságok megtorlására, önvédelmük elérésére. Ezek a bíróságok sokáig elég erőtlennek bizonyultak, de innen számítjuk a nemesi vármegyék, a földbirtokosok önkormányzati szerveinek kezdetét. Élükre a király nevezett ki főispánt, a határozatok végrehajtására a vármegye fegyveres ereje volt a biztosíték, de a nagybirtokosokkal szemben egyelőre nem sok esélyük volt. IV. Béla ( ) célja a nagybirtokosok megfékezése, a királyi tekintély visszaállítása volt - "felesleges és haszontalan adományokat" - megpróbálta visszavenni: bizottságok járták az országot. Később Béla a hadsereg erősítése érdekében befogadta a tatárok elől menekülő kunokat, akiknek állatai hatalmas pusztítást végeztek a termésben, de a király által rendelettel védve voltak. Bár törekvése a királyi hatalom megteremtésére jogos és szükséges volt, de az eszközei hibásak voltak, így az egész uralkodó osztály szembefordult vele, teljes közönnyel fogadták a tatárok előretörését. Béla segélykérő leveleire csak biztató szavakat kapott (IX. Gergely pápa és II. Frigyes német-római császár az egymás elleni küzdelemmel voltak elfoglalva). Közben elterjedt a téves hír: hogy a kunok a tatárok ügynökei meggyilkolják kun királyt Kötönyt, a kunok dúlva, pusztítva elhagyták az országot. Tatárjárás Magyarországon: 1241-ben a tatárok nagy erők összevonásával a Vereckei-hágónál áttörték a megerősített védelmet, és megszállták Erdélyt. Egy másik sereg Lengyelország felől érkezett április án a Sajó menti Muhi pusztán Batu kán hatalmas csapást mér a király fős seregére. A király elmenekült, Dalmáciában, Trauban kapott menedéket. A muhi csata után a tatárok bevették Pestet, átkeltek a befagyott Dunán is, de Esztergom, Székesfehérvár és Pannonhalma ellenállt. A többi dunántúli vár ostromára nem is pazarolták az időt márciusában a mongolok teljesen váratlanul elhagyták az országot. Vagy azért, mert Ögödej nagykán meghalt, s a választásoknál Batu Kán is ott akart lenni, de valószínűbb, hogy a hadi stratégiájuk miatt: az első támadást hosszú szünet követte, majd ezután jött a végső roham. A tatárjárás okozta pusztulás helyenként elérte az 50-75%-ot, az átlag 20-25%. Ez már százezrek halálát, sok település a középkor végéig kiheverhetetlen szétroncsolódását jelentette. A király az ellenség visszavonulása után hozzálátott a munka feltételeinek megteremtéséhez: az elnéptelenedett országrészeket betelepítette: cseh és morva telepeseket Felvidék keleti és középső része, németeket nyugati határvidék, románokat Erdélybe. Az új területeket tettek erdőirtással szabaddá. visszahívta a kunokat (nem adóztak, szabad katonai települések) jászok is bevándoroltak (Heves megye) Tanulva korábbi tévedéseiből felhagyott a birtokvisszavétel politikájával, és már maga adományozott földeket kővárak építéséért, páncélos seregek kiállításáért, városépítésben példát mutatott. Törekedett arra, hogy erősítse azokat az osztályokat, amelyekre a nagybirtokosokkal szemben támaszkodhatott, megerősítette a szerviensek jogait, a városokat támogatta, kiváltságleveleket adományozott: vámmentes kereskedelem, szabad bíró és tanácsválasztás, engedélyezte kőfalak építését a városok köré. A harcok utáni munkaerőhiány és a betelepítések lehetőséget adtak más szolganépeknek is, hogy túl nagy terheiktől megmeneküljenek és a vendégekhez hasonló jogokat szerezzenek. A várjobbágyok egy része a szerviensek közé emelkedett, jelentősebb hányaduk azonban földesúri fennhatóság alá került, ők adták a nevüket a jogilag egységes jobbágyságnak, amely megkapta a szabad költözés jogát. IV. Béla tatárjárás utáni politikájának következménye a bárók további erősödése volt: ha a köznemesek meg akarták őrizni vagyonukat, kénytelenek voltak familiárissá válni, valamely nagyúr szolgálatába állni: ők alkották az uruk udvarát, családját (família) részt vettek az udvar gazdasági irányításában harcoltak a hadseregben cserébe uruk megvédte őket más bárók támadásaitól (hasonló a hűbéres kapcsolathoz csak itt a fő motiváció a hatalom) 5

7 Utolsó Árpád-házi királyaink, V. István ( ), IV. (Kun) László ( ), III. András ( ) tehetetlenek voltak a nagybirtok hatalmával szemben. A XIII. sz. második felére a királyi birtokrendszer szétzilálódott, a bárók már országnyi összefüggő területek tulajdonosai voltak, ők viselték a legmagasabb méltóságokat, hadat üzentek egymásnak, más uralkodóknak, megszerezték az úri szék jogát, jobbágyaik felett bíráskodhattak, egymás jobbágyait elrabolták. Az utolsó Árpád-házi uralkodó nem volt már képes felszámolni a feudális anarchiát, megkezdődtek az interregnum (uralkodó nélküli állapot) évei, melyekben a megkoronázott király helyett a híres oligarchák (Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kán László, Kőszegiek) gyakorolták a hatalmat, s csatároztak egymással. (Tatárjárás - nomád nép, letelepült országokban raboltak, Közép-európaii népeket hatalmuk alá akarták vonni: ben megjelentek Kelet-európában, Kaukázusban alánokkal, oszékokkal, kun segítséggel nyomultak Európa felé : elhatározták, hogy elfoglalják Nyugatot Batu kán vezetésével : Kijev eleste: kiépült a Mongol állam - Arany Horda - Arany Horda: óriási városok élénk kereskedelmi kapcsolata - az oroszoktól csak 1380-ban űzte ki őket Dimitrij, (III. István alatt) 4. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Vázolja fel Károly Róbert gazdaságpolitikájának legfontosabb elemeit. Milyen összefüggés van az Anjouk itáliai uralkodása és Károly Róbert intézkedései között? 1301-ben férfi-ágon kihalt az Árpád-ház. Az 1301-től 1308-ig terjedő időszakot interregnumnak nevezzük (király nélküli uralom). Végül az Anjou Károly Róbert ( ) került hatalomra, aki uralkodása első szakaszában ( ) helyreállította az ország egységét és a királyi hatalmat, uralkodása második szakaszában ( ) újjászervezte a gazdaságot, és megerősítette a királyi hatalmat. Károly Róbert kormányzati rendszere 1323-ban Temesvárról Visegrádra tette át a székhelyét Károly Róbert. Az új kormányzati mód a kiskirályok megtörése után az uralkodó megbízható híveire épült. A király által felemelt vezető réteg tagjai töltötték be a főméltóságokat. Ők fizetésüket a hivatalként (honorként) reájuk bízott királyi várak és uradalmak jövedelméből nyerték. A tisztség idejére szóló honorok birtokosai, a főméltóság-viselők általában a királyi tanácsban is helyet foglaltak. Az újonnan megszerzett tisztségek birtokosai közül ekkor emelkedtek ki a Drugethek, az Újlakiak, a Garaiak, a Bebekek, és a Lackfiak. A honorok birtokosai saját zászló alatt vezetett hadsereggel, az úgynevezett bandériummal is kötelesek voltak a király rendelkezésére állni. Azok körét, akik ilyennel rendelkeztek, zászlósuraknak nevezték. Létezett királyi bandérium, amelyben azok a birtokosok hadakoztak, akik nem álltak mások szolgálatában. A megyék is állítottak bandériumokat. Városfejlődés Károly Róbert idején A városok általában az eltérő földrajzi tájegységek találkozási pontjain vagy egyéb forgalmas vásártartó helyeken jöttek létre, ahol sokféle különböző jellegű és minőségű áru találkozott. A magyarországi városokat az átmenő forgalom éltette, s fejlődésüket a távolsági kereskedelem szabta meg. A távolsági kereskedelemben a Dél-német kereskedők iparcikkeket, olasz fűszereket hoztak az országba s nemesfémekkel távoztak. A levantei kereskedelem határainkon belüli ellenőrzését hamarosan szintén németek, az erdélyi szászok szerezték meg. Mindezek következtében a Nyugat és peremvidéke között kialakult az az utóbbiakra nézve előnytelen munkamegosztás, amely évszázadokra szólóan meghatározta az iparosodott Nyugat és a mezőgazdaságra szakosodott peremvidék arculatát. A szabad királyi városok csak a királynak fizettek adót, önkormányzattal rendelkeztek, s a királyi előírásoknak megfelelően fallal vették körül magukat. Kiváltságaik közül a legfontosabb a bíró-, a tanács- és a plébánosválasztás, a vámmentesség, a vásártartás és az árumegállítás joga volt. (Ez utóbbi azt jelentette, hogy a városba érkező kereskedők kötelesek voltak áruikat eladásra kínálni a város piacán.) 6

8 Az ásványkincsekben gazdag vidékeken bányavárosok létesültek. Lakóik, a királyi bányászok többnyire német telepesek voltak. A bányavárosok a szabad királyi városokhoz hasonló jogokat élveztek. Ebben az időben Magyarország gazdag volt ásványi kincsekben. Körmöcbánya az arany-, Selmecbánya az ezüst-, Besztercebánya pedig a rézbányászat központja volt. Sóbányáink Erdélyben voltak. A városok másik csoportját a mezővárosok alkották. A mezővárosok az egyházi és világi birtokosok falvaiból fejlődtek ki, a kereskedelmi útvonalak mentén. Az önkormányzatnak csak csekély fokát érték el. Lakóik földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak, s járandóságukat a földesuraknak általában évente, egy összegben fizették. Külkereskedelem vámok Különösen a bor és a szürke marha talált külföldön vevőre. A király által kivetett adók közül elsősorban a vámok érintették a polgárokat. A legfontosabb a harmincad-vám volt. A főútvonalakon felállított harmincad helyeken a behozott és kivitt áruk értékének 1%-át fölözte le a kincstár. (Később ez az arány 3,33% lett.) Pénzügyi reformok A vámokból származó bevételek miatt a király érdekelt volt a kereskedelem fejlődésében. A forgalomnak kedvezett az értékálló pénz bevezetése. Erre alapot teremtett, hogy Magyarország gazdag volt nemesfémekben. Európa aranytermelésének 2/3-át magyarországi bányák adták, de ezüsttermelésünk is jelentős volt (ebben csak Csehország előzött meg minket). A külföldi piacokon is megbecsült, értékálló aranyforintot amit a firenzei fiorino mintájára vertek 1325-től vezették be a forgalomba. Emellett a helyi piacok szerényebb szükségleteire is gondolva, megtartották az ezüst és réz ötvözetéből készült dénárt is. Az aranypénz bevezetésével egyidejűleg Károly Róbert elrendelte a nemesércek királyi monopóliumát is. A határozat értelmében a nemesérc beváltása kizárólag a királyi pénzverő kamaráknál történhetett, s a veretlen aranyat s ezüstöt kivonták a szabad kereskedelemből. A nemesfémbányászat növekedését szolgálta, hogy 1327-ben megszűnt a bányászat királyi monopóliuma. (A királyi monopólium azt jelentette, hogy a birtokán talált érclelőhelyet a földesúr kötelezően fölajánlotta a királynak, s érte cserebirtokokat kapott.) Az új rendelkezés szerint az uralkodó csak a bányajövedelem (urbura) kétharmadára tartott igényt, a további egyharmad részt átengedte a földesuraknak. Természetesen a nemesércet a földesuraknak is kötelező volt vert pénzre váltani a királyi kamarákban. A kapuadó Miután Károly Róbert megszüntette a kötelező pénzbeváltást, pótolnia kellett az ebből származó kincstári bevételt: a kamara hasznát. Az uralkodó ezért új adó beszedését rendelte el. Minden olyan ház után, amelynek kapuján egy szénásszekér át tudott haladni, fizetni kellett. Ezt a jobbágyok által kifizetett adót kapuadónak nevezték. (EZ volt az első állami egyenes-adó Magyarországon.) Károly Róbert gazdaságpolitikája és a feudális monarchia újjászervezése Károly Róbert ( ) az ország történetének egy olyan szakaszában került trónra, mikor a megerősödött kiskirályok szinte az ország egész területét uralták, és a királyi cím alig párosult valós hatalommal. Legfőbb célja királyságának megerősítése és ezzel szoros összefüggésben az oligarchák hatalmának letörése volt. Gazdaságpolitikáját is ezeknek a céloknak rendelte alá. Támogatói voltak az egyházi nagybirtokosok, a köznemesség, a városok. Első győzelmét 1312-ben aratta az Abák fölött, majd Csák Máté 1321-ben bekövetkezett halála után Visegrádra tette át székhelyét. Az oligarcháktól visszavett földeket részben új nagybirtokosoknak adta, akik a királyi hatalom feltétlen támogatói lettek. Ezekre a földesurakra támaszkodva szervezte meg banderiális hadseregét. Gazdaságpolitikájában elsősorban a regáléjövedelmekre (királyi felségjog alapján szedett jövedelmek) támaszkodott és új gazdasági hivatalokat hozott létre. A regálék között legfontosabb a bányamonopólium, a pénzverés monopóliuma és a harmincad vám volt. Bevezette az első állandó állami adót, a kapuadót, érdekeltté tette a földesurakat a bányák föltárásában (részesedést kaptak a bánya jövedelméből urbura) és a külkereskedelem könnyítése érdekében értékálló aranyforintot vezetett be. Uralkodása idején az állami bevételeket a kamarák szedték be, melyek élén a kamaraispánok álltak, felettesük a tárnokmester volt, így a gazdasági ügyeket központilag irányították. Károly Róbert 1335-ben találkozóra hívta Visegrádra a lengyel és a cseh királyt, akikkel kereskedelmi megállapodást kötött, valamint megállapodtak egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal létrehozásában. Így sikerült a kereskedőket mentesíteni Bécs árumegállító joga alól. Uralkodása végére Magyarország az erős monarchiák sorába emelkedett. 7

9 5. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. Hunyadiak. Ismertesse Hunyadi János törökellenes harcait. Hogyan viszonyult a keresztény Európa a magyarok erőfeszítéseihez? Hunyadi János származása: nem tudni honnan származik, csak sejtések vannak származását illetően. Valószínű, hogy Erdélyből származik. A Hunyad név, viszont már az adományba kapott vár nevéből ered. A nemesek Oláhnak hívják. A románok Ugrin Jankónak. A szerbek Szebeni Jánosnak. A monda szerint Zsigmond törvénytelen fia. Mindenhova magával vitte Hunyadit Zsigmond, elhalmozta adományokkal, a címere a holló. Beszterce grófja lett, Hunyad várát kapta. Erzsébet királylány Zsigmond lánya Habsburg Albert felesége lett. Zsigmond halála után ő lett a király ( ) Ausztria főhercege, január 1-jén Frankfurtban német-római királlyá koronázták. Zsigmondtól örökli ezeket. A legnagyobb gondot a török jelentette ben hadba szállt a török ellen. Albert elkapta a vérhas járványt, miközben fia megszületett. Ment, hogy mielőtt meghal, láthassa a gyermekét, de Erzsébet nem szeretné elkapni a betegséget, így a csecsemővel menekült a király elől, aki Neszmélyben halt meg 1439-ben. Az uralkodó halála óriási csapás. A fia László ekkor csecsemő. Az anyja Visegrádon elhatározza, hogy ellopatja a koronát, hogy mást a fián kívül ne koronázhassanak meg a Szent koronával. Bécsbe megy fiával és a koronával. Hunyadi viszont nem akar várni, hisz támad a török. Jagelló Ulászlót választják meg Hunyadi János javaslatára. A bárók széthúztak emiatt. Hunyadi János érvei győznek ig uralkodik Jagelló Ulászló. Hunyadit megteszi Erdély vajdájának, Erdély parancsnokának. A parancsnokságokat Székeknek nevezik. Központi katonai parancsnoka a vajda ben megtámadja Erdélyt a török. Az első ütközetben Mezid bég csapataitól vereséget szenvednek. Ezután Hunyadi összeszedi a jobbágyokat is a seregbe. Török ellen mennek, majd Kenyérmezőnél megfutamítják a török hadsereget. Első leverése a törököknek. A szebeni csatában Kamonyai Simon Hunyadi páncéljában elcsalta a törököt, ő hősi halált halt, de így Hunyadi tudta a sereget irányítani, hisz a törökök Kamonyait követték. Rájön, hogy mit lehet tenni a török ellen tele. Hosszú vagy téli hadjárat-ként nevezik. Felszabadítja Szerbiát, Albániát, majd Szófiába ér decemberre. A drinápolyi békében elismerik a magyarok győzelmét. 10 éves békeszerződést írnak alá. Ulászló 1444-ben utasítja Hunyadit, hogy szegje meg a békét és támadja meg a törököket. Várnai csata elvesztése, amelyben a király is életét veszti. A várnai csata következménye, hogy Hunyadi épphogy megmenekül. Ekkor V. László van megkoronázva, de ő még csak 5 éves. Nem tud védelmet nyújtani a törökök ellen. Hunyadinak meg kell egyezni a Garai-Cillei ligával. V. László anyja Cillei lány, Cillei Borbála. Megegyeznek, hogy Hunyadi kormányzó lesz. A Garaiak nem kedveli Hunyadit, sok adót szed be, és nem csak az ország védelmére fordítja (26 vár, 4 millió hold föld). Hunyadi a szerbekkel szövetségben lehetőségét látja egy új támadásnak. Elvileg a szerbek szövetségeseként várja a törököket. Brankovics (Szerb) elárulja Hunyadit. Mire a csata helyére ér, a törökök már mindent tudnak. Rigómezőnél lesz a második csata 1448-ban. Szilágyi Mihály - a sógora - segítségével ússza meg a török rabságot. A csatát elvesztette, minden erejével azon van, hogy a várakat megerősítse ban egy véletlen segítségével sikerül elfoglalnia Konstantinápolyt és a török arra készül közben, hogy Buda elfoglalása után megszerezze Bécset. Nándorfehérvári csata: A várat Hunyadi sógora védte. A várat három oldalról víz vette körül ban indul a támadás, kb fős török sereggel. Hunyadi páncélos lovagokat toboroz. A várban kb katona van, plusz egyéb személyek. Kipisztrán Szent János keresztes lovagokat toboroz, Ők a Száva partján ütnek tábort. A törökök elfoglalják a várost, a harc a külső várfalon zajlik. Innen veri vissza többször Szilágyi a törököt. Közben megérkezik Hunyadi 2000 lovaggal. A törökök elzárják a Dunát és a Szávát gályákkal. Hunyadi kis csónakokkal indul el a gályák mellett, a gálya magas fala miatt nem tudnak rájuk lőni. Szerbek segítik a m unkáját, megfúrják a törökök hajóit. Ezek egymáshoz vannak kötve, ha az egyik elsüllyed, lehúzza a másikat is. Hunyadi kirohan a katonáival és letarolja a törökön egy részét. Megindul a fellegvár ostroma. A törököket azzal bíztatják, hogy aki kitűzi a török zászlót a várfalra, bég lesz. A török nagyon babonás. Mikor Dugovics Titusz ráugrik a zászlóval a kezében létrát mászó törökre, és mindketten szörnyethalnak, miközben a zászló is lerepül, a török babona szerint ez azt jelenti, hogy a magyarok győztek. Megindul a keresztes sereg is, mikor ezt látják. Ők ott kelnek át a vízen, ahol a török szultán tábora van. Elverik a szultánt, akit az emberei menekítenek ki. Hunyadi észreveszi, hogy az ágyúkat nem védik, kirohan katonákkal és elfoglalja azokat. Miközben a török menekül, Hunyadi az ágyúkat felrobbantja, hogy ne tudja a török használni. Majd visszamegy a várba. Azért szólnak délben a harangok, mert Nándorfehérvárnál győztek a magyarok. Ma Belgrád A temetetlen halottak miatt kitör a pestis. Hunyadi is elkapja,és 1456-ban bele is hal. Helyére fiai, László és Mátyás maradnak. A Garai-Cillei liga koholt vádakkal akarja őket félreállítani. A fiúk a királyt és a bárókat beengedik a várba, de a sereg nem tud bemenni, mert gyorsan leengedik a vasrácsot. Cillei Ulrik és Hunyadi hívei egymásnak esnek a lovagteremben. Cilleit megölik. A fiatal király félelmében, hogy őt is megölik, kegyelmet ad a bocsánatot kérő Lászlónak, holott nem ő gyilkolt, de az ő házában történt a gyilkosság. 8

10 6. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. A nagy földrajzi felfedezések Mutassa be a nagy földrajzi felfedezések gazdasági okait és következményeit Európában. A felfedezések közvetlen előzménye az volt, hogy Nyugat Európában a XV. századtól fellendülés következett be, aminek hatására nagymértékben nőtt a népesség. A megnövekedett népességet a nyugat csak a Kelet-Európából importált mezőgazdasági termékekkel volt képes ellátni, amelyekért cserébe iparcikkeket szállított. Fokozódott azonban az ázsiai árucikkek iránti igény, a drága holmikért, fűszerekért, keleti ékszerekért a nyugat megfelelő árucikk hiányában nagy részben pénzzel fizetett. A fellendült kereskedelem, és a fejlődő pénzgazdálkodás miatt egyre több aranyra lett volna szükség, ezzel ellentétben a pénz egy része végleg elhagyta Európát. A nemesfémbányászat nem tudott lépést tartani a kereslettel. Miután az oszmán törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt, ellenőrzésük alá vették azokat a szárazföldi területeket, amelyen keresztül kereskedhettek volna Indiával, Kínával és a kereskedőket megvámolták. Így a keleti áruk még drágábbak lettek. A nyugatnak tehát az lett a célja, hogy a törököket kikerülve, közvetlen kapcsolatot létesítsen kelettel. A felfedezőutaknak ezen kívül az aranylelőhelyek felkutatása is célja volt, és lehetőséget jelentett a kereszténység terjesztésére is. A természettudományok fejlődése kedvezett a felfedezéseknek. Toscanelli csillagász térképe, a földet gömbként ábrázoló atlaszok és az új hajózási műszerek (pl. iránytű) növelték a navigáció pontosságát. Megjelent az első, óceánjárásra alkalmas háromárbocos hajó, a caravella. A portugál Tengerész Henrik megalapította a tengerészeti akadémiát. Henrik célja az volt, hogy Afrika partjainak felderítésével megkerüljék azt. A portugálok 1471-ben átlépték az Egyenlítőt, és 1487-ben Bartolomeo Diaz portugál hajós elérte Afrika déli csúcsát (amelyet akkor neveztek el Jóreménység foknak), majd ezen az úton 1498-ban Vasco de Gama Indiát. Kolombusz Kristóf azzal az ötlettel állt elő, hogy mivel a földgömb alakú, nyugat felé hajózva is el lehet érni Indiát. Portugáliában elutasították, Spanyolországba ment, ahol 1492-ben Izabella királynőtől kapott 3 hajót, és nekivágott az Atlanti-óceánnak október 12.-én érték el a Guanahani-szigeteket. A sokáig Nyugat-Indiának tartott területet Amerigo Vespucci térképezte fel. A portugálok és a spanyolok 1494-ben a pápa (VI. Sándor) közreműködésével megkötötték a tordesillasi szerződést, amely magában foglalta terjeszkedési irányukat az új világban (ny.h.46 37'). A portugálok kereskedelmi telepeken és erődökön keresztül ellenőrzésük alá vonták a keleti tengeri kereskedelmet ban eljutottak Kínába, 1543-ban pedig Japánba. A bors, gyömbér, fahéj kereskedelem nagy része a portugálok kezébe került. A spanyolok az új világban hoztak létre gyarmatokat. Konkvisztrádorok hada indult meg, akik kirabolták, leigázták a kontinens birodalmait. Cortez a mexikói aztékokat, Alvarandó a majákat, Pizzaro a perui inkákat. A hódítók hatalmas ültetvényeket hoztak létre, ahol az őslakosságot dolgoztatták, majd Afrikából hurcoltak be rabszolgákat. Az ültetvényeken azokat a növényeket kezdték termelni, amelyeket addig Ázsiából szereztek be drága pénzért. A felfedezéseknek köszönhetően Amerikából új növények (kukorica, burgonya, paprika, paradicsom), nyersanyagok (kaucsuk, kinin, gyapot), és fűszernövények (vanília, kakaó) terjedtek el Európában. Ezen kívül rengeteg arany, ezüst áramlott be, amely hozzájárult egy új gazdasági rend, a kapitalizmus kialakulásához. Amerika felfedezésével a kereskedelem, a pénzvilág központja Európa atlanti partvidéke lett. Az új világ meghódításába hamar bekapcsolódott Anglia és Németalföld is, és az egyre szorosabbra fűzött kereskedelmi kapcsolatok révén Amerika is részese lett a kialakuló világkereskedelemnek. A tömegesen beáramló nemesfémek elértéktelenedtek, az élelmiszerek ára viszont az egyre nagyobb kereslet miatt jelentősen megnövekedett. Az árforradalom kezdetben Kelet-Közép-Európának kedvezett, ahol a mezőgazdaságnak volt döntő szerepe az iparral szemben. A mezőgazdasági jelleg miatt évszázadokig rögzültek a feudalizmus intézményei. Ezzel szemben Európa nyugati felében az ipari termelés dominált. Az ipari termelés hatékonyságát a céhes keretek nem tudták biztosítani, ezért az egyre növekvő ipari tőke, és a szabad munkaerő lehetővé tette a manufaktúrák alapítását. A vezető ágazat a textilipar lett, mert ennek volt a legnagyobb felvevőpiaca, és nem kívánt túlságosan nagy tőkebefektetést sem. Központjai Anglia, Németalföld és Franciaország lettek. 9

11 7. Egyén, közösség, társadalom. A három részre szakadt ország. Mutassa be a végvári vitézek életmódját Magyarországon. Milyen történelmi körülmények idézték elő a végvárrendszer kialakulását? 1526-ban Szapolyai János erdélyi vajda király lesz, jogalapja az 1505-ös rákosi országgyűlés, mely szerint csak magyart lehet királlyá megválasztani. Ezzel szemben király lesz I. Ferdinánd is, akinek jogalapja a Jagellókkal kötött házassági szerződés. Az egész ország János kezén van, kivéve Horvátországot, Pozsonyt és Sopront, ennek megváltoztatására tesz kísérletet Ferdinánd 1527 nyarán, amikor is 10 ezer főnyi zsoldossal letámadja Jánost. János a törökhöz fordul segítségért, 1529-ben meg is érkezik a segítség, a török távlati célja Bécs elfoglalása, ez nem sikerül, de a biztonság kedvéért Budát átveszi Ferdinándtól, és átadja Jánosnak. Az ország két részre szakad ben a török sereg Bécs ostromára indul, de Kőszegnél megakad, a várkapitány Jurisics Miklós. Kiújul Ferdinánd és János között a területekért vívott harc, amit 1538-ban a Váradi békével zárnak le, mely kimondja, hogy mindkét uralkodó megtartja területeit, de ha János meghal, akkor a korona Ferdinándé ben János feleségül veszi Jagelló Izabellát, majd halálos ágyán megesketi Török Bálintot és Fráter Györgyöt arra, hogy elintézik, hogy fia király lehessen. Ferdinánd mindent kihasznál ez ellen, követeit küldi a törökhöz és beárulja a Váradi békét. A török ezért támadja Magyarországot, augusztus 29-én elfoglalja Budát, ezzel az ország három részre szakad: Erdély, Török hódoltság, Habsburg királyi Magyarország. Ennek oka volt a török túlereje, a magyar belső gyengeség, széthúzás és a vallásháború. Erdély Fráter György és Jagelló Izabella kezére kerül. Fráter vágya az ország újraegyesítése, titkos tárgyalásokat folyat a Habsburgokkal, ezt a gyalui egyezménnyel pecsételik meg, mely szerint Ferdinánd megkapja a magyar koronát, ha kiűzi a törököt ben Ferdinánd tesz erre egy sikertelen kísérletet, ami török bosszúhadjáratot von maga után, ez 1543-ban kezdődik. Elesik Szekszárd, Pécs, Siklós, Simontornya, Esztergom és Vác is ben a drinápolyi békével zárul le az első foglalási hullám ben a török Fráter Györgyöt kitüntette bizalmával, Buda elfoglalása után János fiára, János Zsigmondra, Izabellára, és Fráter Györgyre bízta Erdélyt évi adó fejében, tehát az elkerülte a török megszállást. György eleinte a török elvárások szerint cselekedett, valójában az ország egyesítésére törekedett. Nem tudta eldönteni soha, mikor merre fordul a kocka, ezért hol a Habsburgoknak hol a törököknek tett engedményeket, míg Ferdinánd 1551-ben megöleti ban a törökök akaratából újra Izabella kerül a trónra, akit anyja halála miatt János Zsigmond követ a trónon 1559-ben. A török szultán, és Ferdinánd trónutódja, II. Miksa békét kötnek 1568-ban Drinápolyban, emiatt Erdély is kénytelen volt rendezni kapcsolatait a Habsburgokkal, 1570-ben a speyeri titkos szerződés értelmében Zsigmond lemond a királyi címről Miksa javára és felveszi a fejedelem címet. Az egyezség szerint az Erdélyi területeket Zsigmond fiú utódja örökli, ha ilyen nincs, akkor a terület Miksáé. Zsigmond fiú utód nélkül halt meg 1571-ben, de Erdély és a Partium követeinek országgyűlése nem tartotta be a speyeri szerződést, a terület nem került Habsburg kézre, hanem megválasztották Báthory Istvánt, aki 1571-től 1586-ig birtokolja a fejedelmi címet, keménykezű fejedelem volt, ügyelt arra, hogy Erdély ne kerüljön idegen kézre, gondja volt arra is, hogy ne ingerelje a török Portát, így Erdély szemlátomást gazdagodott. Erdély szokták a Három nemzet -nek is nevezni, népei a románok, a magyarok és a szászok. A végvári élet (bajvívások, nehéz életkörülmények, a várvívások jellegzetességei, a portyák, a vitézeket mozgató lelkesedés) A 16. sz. közepétől épült várak legfőbb FELADATUK a határok, az utak és vízi átkelőhelyek védése, az ellenség utánpótlásának megakadályozása, a lakosság és értékeinek megóvása volt, tehát az ostromok visszaverése. A portyázás, melyet a törököktől tanultak meg a magyar vitézek, szintén a végvári élet mindennapjaihoz tartozott. A várak kettős szerepe állandó készenlétet igényelt. Ám se az ország, se a birodalom nem volt képes megfelelően ellátni egy ilyen hatalmas rendszert, ezért a katonák nélkülöztek és rablásokra kényszerültek. A törökök: a török hódoltság területein (3 részre szakadt Magyarországon) a lakosság nagyon sokat szenvedett. A török jog szerint minden föld tulajdonosa a szultán volt, aki a katonai szolgálatért cserébe kisebb-nagyobb birtokokat a rajta élő jobbágyokkal együtt alattvalóinak adományozott. Ezeket a birtokokat azonban bármikor vissza is vehette az uralkodó. Ezért a török földesurak igyekeztek gyorsan meggazdagodni, kíméletlenül megadóztatva a birtokaikat művelő, ott élő népeket. A portyázások: Uraik kapzsisága mellett a kisebb településeken, falvakban élő népeknek a megismétlődő háborúktól, kisebb-nagyobb csetepatéktól is rettegniük kellett. A hódoltság határán ugyanis egymás közelében a magyar és török várak sokasága sorakozott. Az itt szolgáló katonák rendszeresen portyáztak a másik területén, be-betörtek oda. Mivel a birodalom nem volt képes felmentő seregeket állítani, a végváriak csak egymásra és önfeláldozásukra számíthattak. A magyar vitézek lassan eltanulták a portyázó harcmodort, így állandósultak a küzdelmek. Ezek a vitézek számára egyben gyakorlást jelentett, s a ki nem fizetett bérüket, zsoldjukat is csak így pótolhatták. Az ostromok: Támadásaikkal az ellenfél várát csak ritkán tudták elfoglalni. A környék népének viszont sok szenvedést okoztak. Emiatt egész vidékek váltak lakatlanná. Némi védelmet a portyázás ellen csak az jelentett, ha a parasztok minél nagyobb településre költöztek, ahol össze tudtak fogni. Az Alföld hatalmas kiterjedésű, falusias külsejű települései, mezővárosai (például Kecskemét, Nagykőrös vagy Debrecen) ekkor jöttek létre. 10

12 Nehéz életkörülmények / gazdasági változások: Az állandó katonai összecsapások átalakították a mindennapi életet, gazdálkodást is. Korábban a mezőgazdaságban a szántóföldek megművelése és állatok tartása egyaránt elterjedt volt. A török időkben a marhatenyésztés egyre fontosabb lett. A hatalmas termetű szarvasmarhákat igen jó pénzért lehetett eladni Nyugat-Európa piacain. Legeltetésük, terelésük nem volt könnyű dolog. Az ezzel foglalkozók igencsak fárasztó életet éltek. Nemcsak az akkor még elterjedt farkasoktól, medvéktől kellett megoltalmazniuk az állatokat, hanem a környéket fosztogató katonáktól is. A marhák hajtói, akiket hajdúknak neveztek, szilaj, olykor kegyetlen emberek voltak, de kiváló vitézek is. Őket az egymással küzdők, a törökök, de főleg Erdély és a királyi Magyarország uralkodói is gyakorta fogadták fel katonának. A várak: - Az 1550-es évek közepétől a bécsi Haditanács olasz hadmérnököket küldött, akik a korszak haditechnikai követelményeinek megfelelően átépítették a legfontosabb végvárakat (Győr, Szigetvár, Eger). Az olasz mesterek az ágyúk megnövekedett szerepének megfelelően a lovagvárak külső tornyait a falsíkból kiugró bástyákkal - olasz, vagy füles-bástyát - cserélték fel. Pl. Győr, Eger, Szigetvár. Ezek a sokszög alaprajzú bástyák messze a várfalak elé nyúltak, így a védők tűz alá vehették a falakat megmászni igyekvőket, védhették a szomszéd bástyát, míg maguk védve voltak a belövések ellen. Az ellenség ágyúállásai és a vár közé külső sáncokat emeltek (külső vár). - A drága kővárak mellett építettek "magyar módra" palánkvárakat is. Tölgyfagerendákat vesszőfonással kötötték egybe, közé földet döngöltek, majd - a tűz elleni védekezésül - kívülről sárral betapasztották. Huszárvárnak is nevezték ezeket, hiszen nagyszámú lovasság is tartózkodhatott az így körülzárt mezőn. Végvári vitézek: A végvári katonaság önálló társadalmi rétege (vitézlő rend), amely a nemesség és a parasztság között helyezkedett el: privilégiumokra törekedett, s jobbára a nemességgel tartott. Tagjai között képviseltetve volt minden társadalmi réteg: főurak, kisnemesek, jobbágyok. Sokszor zsoldtalansággal küszködtek. A végvári vitézek ezért úgy igyekeztek segíteni magukon, hogy elvették a parasztoktól azt, amire szükségük volt. Részt vettek a marhakereskedésben, a végvárak mellett földet, szőlőt hasítottak ki, s azt művelték. Gyakran megszerezték a kocsmáltatás jogát is. A bécsi udvar többször meg akarta szüntetni ezt a réteget, de ezek a próbálkozások fegyveres ellenállásba ütköztek. 8. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. A francia polgári forradalom Ismertesse az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata által megfogalmazott legfontosabb jogokat és kötelességeket. Mutasson rá a Nyilatkozat és a felvilágosodás eszmerendszerének összefüggéseire! Előzmények: XIV. Lajos halálát követően a régi rendszer és az abszolutizmus, mint kormányzati forma válságba került. A Napkirály súlyosan eladósodott és a háborús kudarcok következtében tekintélyét vesztett államot hagyott utódaira. XV. Lajos ( ) az állam irányítását, kegyencnőire Madame Pompadour-ra és Madame Dubarry-re hagyta. Az őt követő XVI. Lajos ( ), jó szándékú, de erélytelen férfi volt, aki csinos, de korlátolt feleségének Marie Antoinette-nek szeszélyei és esztelen pazarlása miatt rombolta a királyi udvar tekintélyét. A rosszul kivetett és behajtott adók rendszere a XVIII. század végére megbénította a királyságot. A társadalom jogilag rendekre tagolódott: a papságra, a nemességre, és a közrendűekre (III. rend). Ez a kiváltságok szerinti felosztás azonban már nem fejezte ki a tényleges gazdasági, és társadalmi erőviszonyokat. A nemesség helyzetük javítása érdekében bírálták az uralkodót és a rendi gyűlés összehívását követelték. Rég elfeledet kiváltságok újjáélesztésével is próbálkoztak, amivel maguk ellen hangolták a parasztság, a polgárság és az értelmiség jelentős részét. A nyolcvanas évek közepére egyértelművé vált, hogy az Ancien Régime fennállásának legnagyobb pénzügyi válságával küzd, 1788-ban bekövetkezet az államcsőd. XVI. Lajos rákényszerült, hogy adózásra kérje a nemességet. A nemesség ellenállt, és százhetvenöt év szünet után kikényszerítette a Rendi Gyűlés összehívását. A forradalom előkészítő szakasza (1789. május 5.-től július 14) Az általános Rendi Gyűlés összehívásának hírére szerte az országban gyűléseket tartottak, röpiratok ezreit írták, amiben követelték az emberi szabadságjogok biztosítását, az adórendszer és az egyházszervezet megreformálását május 5-én Versailles-Ben megnyílt a rendi gyűlés. A király kénytelen volt beleegyezni, hogy a harmadik rend annyi képviselők küldhessen a gyűlésbe, mint a két kiváltságos rend együttesen. Miután fejenkénti szavazást és együttes ülést követeltek a király feloszlatta a gyűlést és bezárazta a termet. A képviselők válaszul a közeli labdaházba vonultak, ahol alkotmányozó nemzetgyűlésé alakultak át. A király azonban Párizs köré zsoldos katonákból álló csapatokat vont, és július 12-én megtörtént az első összecsapás, majd pedig július 14-én a párizsiak elfoglalták a zsarnokság jelképét a Bastille t. Egész Franciaországban lejátszódót a városok forradalma, teljes volt a létbizonytalanság elkövetkezet a nagy félelem időszaka. 11

13 12 Az események hatására augusztus 4-én a kiváltságosok lemondtak előjogaikról, és augusztus 26-án kiadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. XVI. Lajos mindkettőt visszautasította, melynek hatására október 5-én asszonyok menete a fővárosba kényszerítette a királyt, aki ott felesküdött a törvényekre. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megszüntette a céheket, felszámolta a belső vámokat, bevezették az assignátákat (utalvány), mely később papírpénzként funkcionált. A tényleges hatalmat a választott képviselőkből álló törvényhozás kezébe tették le, megvalósították a törvény előtti egyenlőséget, a közteherviselést, a szólás és sajtószabadságot. A királytól megtagadták a hatalomból való tényleges részesedését, aki 1791-ben családjával együtt megpróbált megszökni Párizsból, ám felismerték és visszavitték. Ezzel kiéleződött a belpolitikai helyzet, amit tovább fokozott az augusztus 27-es osztrák és poroszuralkodó által kiadott pillnitz-i nyilatkozat, mely beavatkozással fenyegetett. Az uralkodó girondiakból álló (köztársasági érzetű-baloldal) kormányt nevezett ki, amely 1792.április 20-án hadat üzent Ausztriának és Poroszországnak. Az országban folyt az agitáció a törvényhozó gyűlés ellen, a király megvétózta a gyűlés határozatait augusztus 10.-én a tömegek ismét az utcára vonultak, elfoglalták a Tüilériákat, a király hatalmát felfüggesztették és a Temple börtönbe zárták családjával együtt. A girondista köztársaság szakasza (1792.augusztus június 2.) A megalakuló új kormányban, a Végrehajtó Tanácsban és a nemzetgyűlésben a griondisták voltak többségben, míg a párizsi községtanácsot a jakubinusok (Robespierre - Marat - Danton ) irányították. Megalapították a nemzeti konventet az általános választójog alapján, a hadsereghez pedig forradalmi biztosokat küldtek.1792.szeptember 2.-án a Valmy domboknál a francia csapatok megállították a porosz sereget, majd ugyan ezen a napon a nemzeti konvent kikiáltotta a köztársaságot jan.-ban elkezdődött a király pere, ahol Capet Lajost, mint egyszerű állampolgárt halálra ítélték, és 1793.jan.21.-én guillootine kivégezték. A Valmy győzelem után megkezdődött a forradalom keresztes hadjárata, az expanzió. A francia csapatok elfoglalták Savolát, győzelmet arattak Jemppaes-nél, elfoglalták Belgiumot és átkeltek a Rajnán. Válaszul Anglia, Spanyolország, Poroszország, Hollandia, Ausztria és Piemont létrehozták az első koalíciót. A külpolitikai problémák és a belső válság miatt, a konvent ülései egyre viharosabbak lettek. A jakubinusok fontos intézkedéseket sürgettek, ám a girondisták ellenszegültek. Ennek hatására június 2.-án fegyveresek körülvették a konventet, megszavazták a griondisták letartóztatását majd többségüket hamarosan kivégezték. A jakubinus diktatúra szakasza (1793.június július 27.) Franciaországot minden irányból ellenséges seregek ostromolták, s hamarosan kirobbant a vendée-i parasztfelkelés is. A jakubinusok erre válaszul korlátozták a szabadságjogokat és március 10.-én létrehozták a rendkívüli törvényszéket, és a hatalmat a Közjóléti Bizottság kezébe helyezték. Intézményesítették a terrort, a köztársaság ellenfeleit kivégezték. Nem volt se védelem, se tárgyalás és az ítélet ellen fellebbezni sem lehetett júliusában elfogadták a jakubinus alkotmányt, újjászervezték a hadsereget, bevezették a forradalmi időszámítást. Leverték a belső lázadást, és a külső ellenséget a határokon kívülre szorították. A katonai győzelem feleslegessé tette a diktatúrát, a terror azonban tovább folytatódott. Robespierre a szilárd kormányzás érdekében végezni akart a politikai ellenfeleivel, ezért vád alá helyezte és kivégeztette Dantont és társait, de ezzel a lépésével elszigetelődött július 27.-én a konvent vád alá helyezte és alkonyatkor Robespierre-t, 21 társával együtt kivégezték. A thermidori köztársaság szakasza Robespierre bukása után kicsúszott a konvent irányítása a jakubinusok kezéből, s az országban megkezdődött a leszámolás a terroristákkal. A polgárság azonban se királyt, se terrort nem akart. Feloszlott a konvent, helyét a kétkamarás törvényhozó testület foglalta el. A külpolitikát a folyamatos hódítások jellemezték, jelszó a természetes határok visszaállítása lett. Mivel 1795-ben Poroszország békét kötött Franciaországgal, a fő ellenség Anglia és Ausztria lett. A polgárság érdekei védelmében a személyi hatalom mögött sorakozott fel, a döntő szó a hadseregé lett. Bonaparte Napóleon november 9.-én államcsínyt hajtott végre, majd katonáival szétkergette az Ötszázak Tanácsát, és mint első konzul, Franciaország diktátora lett. Franciaország békére vágyott, így Napóleonnak győzelmes békét kellet kötnie Angliával és Ausztriával ban Marengónál megverte az osztrák főerőket, és visszahódította Itáliát, ezután 1801-ben Ausztria, majd 1802-ben Anglia elfogadta a francia békét. Napóleon a polgári jogrend felépítését akarta befejezni. Hozzá járult a katolikus egyház ujjászervezéséhez, megszerkesztette a polgári törvénykönyvet (Code Civil, Code Napóleon), majd 1804-ben császárrá koronáztatta magát. Újjászervezte a területi közigazgatást és földhivatalokat, és értékálló pénzt hozott forgalomba, bevezette a súly és hossz mértékegységet, iskolákat alapított.

14 Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (Déclaration des droits de l homme et du citoyen) Kiadta a francia Nemzetgyűlés augusztus 26-án. A francia nép Nemzetgyűlésben összeült képviselői abban a meggyőződésben, hogy a közszerencsétlenségeknek, s a kormányok romlásának egyedül való oka az ember jogainak nem ismerésében, feledésében vagy megvetésében rejtezik. Elhatározták, hogy ünnepélyes nyilatkozatban terjesztik elő az ember természetes, elidegeníthetetlen és megszentelt jogait, avégből, hogy a társadalom tagjait ez az állandóan szemük előtt lebegő Nyilatkozat szüntelenül emlékeztesse jogaikra és kötelességeikre, valamint avégből, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom cselekedetei, minden politikai intézmény céljával bármely pillanatban összehasonlíthatók lévén, nagyobb tiszteletben részesüljenek, s végül avégből, hogy a polgároknak ezentúl immár egyszerű és kétségbevonhatatlan elveken nyugvó követelései mindenkor az alkotmány s közjólét fenntartását szolgálják. Következésképp tehát a Nemzetgyűlés a Legfelsőbb Lény jelenlétében és oltalma alatt ezennel elismeri és kinyilatkoztatja az ember és a polgár alább következő jogait. 1. Minden ember szabadnak s jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulhatnak. 2. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomatással szembeni ellenállás. 3. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered. 4. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát nem ütközhetik más korlátokba, mint azokba, amelyek a társadalom más tagjai számára ugyan-e jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat csakis a törvény határozhatja meg. 5. A törvénynek csak a társadalomra nézve ártalmas dolgok megtiltására van joga. Amit a törvény nem tilt, azt senki nem akadályozhatja meg, s amit a törvény el nem rendel, arra senkit kényszeríteni nem lehet. 6. A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselői révén közreműködni. A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet. S mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik s képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve. 7. Vád alá helyezni, letartóztatni s fogvatartani bárkit is csak a törvény által meghatározott esetekben s a törvény által előírt formák között lehet. Mindenki büntetendő, aki önkényes rendelkezéseket szorgalmaz, kiad, végrehajt vagy végrehajtat. Viszont minden polgárnak, akit a törvény értelmében megidéznek vagy őrizetbe vesznek, haladéktalanul engedelmeskednie kell, s ha ellenállást tanúsít, ezzel bűnösnek vallja magát. 8. A törvény csak szigorúan és nyilvánvalóan szükséges büntetési tételeket állapít meg, s büntetéssel sújtani senkit másként nem lehet, mint a bűncselekmény elkövetése előtt meghozott és kihirdetett, valamint szabályszerűen alkalmazott törvény értelmében. 9. Mindaddig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezendő. Ha tehát letartóztatása mégis elkerülhetetlenné válik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan keményebb rendszabályt, amelyet a szökés megakadályozásának szükségessége nem indokol. 10. Senkit meggyőződései s vallási nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződések s nézetek megnyilvánulása a törvény által megszabott közrendet nem zavarja. 11. A gondolatok és vélemények szabad közlése az emberek egyik legértékesebb joga; ennél fogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felesőséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaéléssel a törvény által meghatározott esetekben. 12. Az ember és a polgár jogainak biztosítása karhatalom fenntartását teszi szükségessé. E karhatalomnak tehát az összesség hasznára kell szolgálnia, nem pedig azoknak külön céljaira, akiknek személyére a karhatalom rábízatik. 13. A karhatalom és a közigazgatás költségeinek fedezésére nélkülözhetetlenül szükséges mindenkinek közös hozzájárulása; s e hozzájárulást, kinek-kinek képessége szerint, a polgárok összessége közte egyenlően kell elosztani. 14. A polgároknak saját személyükben vagy képviselőik útján joguk van a közös hozzájárulás szükségességét megállapítani, s ezt szabadon megszavazni, valamint felhasználását nyomon követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, elosztását, behajtását és időtartamát. 15. A társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztviselőjét számadásra vonni. 16. Az olyan társadalomnak, melyből e fogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmány nincs. 17. Tulajdonától lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen senki meg nem fosztható, legfeljebb csak olyan esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló, törvényes úton megállapított szükségesség követeli meg ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében. 13

15 9. Népesség, település, életmód Az ipari forradalom következményei Jellemezze az angol ipari forradalom következtében kialakuló munkásosztály helyzetét és életmódját. Ipari forradalom alatt a nemzetgazdaság egészében végbemenő robbanásszerű fejlődést, modernizációt értünk, amely változásokat indít el a társadalomban, a demográfia, az infrastruktúra, a művészetek, a tudományok terén is. Az ipari forradalom megindulását 1780 körül lehet datálni. Nyugat-Európában ekkor minőségi változás ment végbe az iparban, a termelés technikája forradalmian megváltozott, a kézműipart fokozatosan felváltotta a gyári tömegtermelés, és a korábbi energiák (szél, víz) helyett pedig gőzt kezdték hasznosítani. E változások előfeltételei közé tartozott a mezőgazdaság tőkés átalakulása, a jól működő hitelszervezet kialakulása és a lakosság növekedése is. E hármas feltételrendszernek leginkább a korabeli Anglia felelt meg. A bekerítések révén kialakuló nagybirtokok valódi kapitalista nagyüzemekké váltak. (elterjedt a vetésfogó, takarmánynövényeket termesztettek, megnőtt az állatállomány, általánossá vált a trágyázás). A hitel szervezet kialakulásához hozzájárult, hogy 1694-ben megalakult az Angol Bank. Az ipari forradalom klasszikus korszaka az 1780-as évektől az 1860-as évekig tartott. A fejlődés Angliából terjedt át a kontinensre, elsősorban Franciaországba és Németalföldre, illetve az Egyesült Államokba. A korszak vezető szektora a könnyűipar volt. A XIX. század második felétől az ipari forradalom kiterjedt az egész kontinensre. A gazdasági hatalom alapja a nehézipar lett. A tudományos felfedezések új iparágak fejlődését eredményezték. A klasszikus ipari forradalom a könnyűiparban, ezen belül is a pamutiparban bontakozott ki, hiszen ez volt a legnagyobb kereslettel rendelkező iparág. Az 1760-as évektől az 1820-as évekig tartó időszakot találmányok korának is nevezzük. A lezajló folyamat önmagát gerjesztette. Láncreakciószerűen kelt életre egyik eszköz a másik után, a szövő-, majd a fonógépektől az új energiaforrásig, a gőzgépig. Elsősorban az 1769-ben James Watt által tervezett gőzgép terjedt el. Az így előállított, megnövekedett mennyiségű nyersanyagot, valamint a munkaerőt a lehető leggyorsabban a feldolgozás helyére kellett számítani. A XIX. Század első harmadát ezért a közlekedés forradalmának is nevezhetjük. A gőz ereje hajtotta a mozdonyokat, a hajókat. Fulton 1807-ben gőzhajót épített. Megindultak a kísérletezések az első vasútvonalakon. A vasúti közlekedés kezdetét hagyományosan attól a mozdonyversenytől számítjuk, amit 1825-ben a Stockton és Darlington közötti szakaszon rendeztek. Ennek győztese volt Stephenson Rocket nevű mozdonya.a gőzgépek, mozdonyok, sínek gyártása új technikák kifejlesztését igényelte a vasiparban is. A bányászatban elterjedt a szállítószalag és a Davy- lámpa. A kohászatban jelentős változást hozott Henry Cort keveréses eljárása, majd a konventeres Bessemer-eljárás. A XIX. Század közepére Angliából kiindulva általánossá vált a gyáripar, mely szintén bérmunkával dolgozott, mint a manufaktúra, de a gépek alkalmazása sok kézi munkát tett szükségtelenné. Lehetővé vált a tömeggyártás, majd a szabványosítással és az alkatrészgyártással az eszközök javíthatósága. Az új találmányok az élet minden részére hatással voltak. A munkaerő iparba áramlása elképzelhetetlen lett volna a mezőgazdaság fejlődése nélkül. Kibontakozott az agrárforradalom (gépesítés, vetésforgó, istállózás, farmergazdaságok, tőkés bérleti rendszer, öntözés), a lakosság száma 150 év alatt ötszörösére nőtt (demográfiai forradalom), csökkent a csecsemőhalandóság. Átrendeződött a lakosság térbeli elhelyezkedése, hatalmas méreteket öltött a városiasodás (urbanizációs forradalom). Az átalakuló gazdaság új társadalmi rétegek keletkezését eredményezte. Kialakult a polgár sajátos típusa, a vállalkozó, és megteremtődött az ipari munkásság. Az új termelési keretek létrehozták az egyelőre csekély számú középosztályt. A kialakuló munkaerő-felesleg hamarosan munkanélküliséget eredményezett. A kiszolgáltatott munkások először a gépek ellen fordultak, ezek voltak a gépromboló mozgalmak (luddizmus). Az érdekérvényesítés szervezett formájaként jelentkezett 1836-tól Angliában a chartizmus. A mozgalom a nevét alkotmány javaslatáról kapta, melyet a parlament rendre elutasított. Azonban a korai munkásmozgalmak eredményességét jelzik az 1840-es évektől megjelenő első gyári törvények Angliában. Az ipari forradalom klasszikus formájában Angliában zajlott le. Itt voltak először adottak a feltételek (munkaerő, tőke, piac, gyarmatok stb.). Ekkor lett Anglia a világ műhelye. A legnagyobb ipari régió Manchester, Liverpool és Birmingham térsége volt ( Fekete ország ). Emellett London is hatalmas várossá fejlődött. A 19. Század első felében Anglia lett a legiparosodottabb, legtőkeerősebb ország. Franciaországban is felgyorsult az iparosodás. Textilipari központok alakultak Flandria, Normandia térségében. További fejlett régiók: Szászország, Szilézia, Cseh-Morva-medence, Lombardia, Rajnavidék, Berlin környéke. Az ipari forradalom társadalmi hatásai: Nagy-Britannia lakossága háromszorosára, az USA-é tizenkétszeresére, Franciaországé másfélszeresére nőtt. Ennek okai: Növekvő és minőségileg jobb élelmiszer-termelés. Járványok csökkenése Ezek hatására nőtt az átlagéletkor (25 évről 47 évre), nőtt az élve-születések száma. Az ipari szektor fejlődésével megindult az emberek városba költözésének folyamata, az urbanizáció. Párizs, Lyon, Antwerpen, Rotterdam elsőként lettek Európa metropoliszaivá. Az USA-ban többek között New York, Boston, Chicago fejlődött világvárossá. A városiasodás következményei: Elszegényedés: a városba költözött munkavállalók vagy munkában reménykedők nagy része igen rossz körülmények között élt, rendszerint külvárosban. Gyökértelenség: a városba költözött emberek elveszítették a falu évszázadok alatt kialakult népi kultúráját, értékrendszerét, társadalmi kontrollját, vallását. Elveszett számukra a feudális rend által nyújtott biztonság, így az egyház szolgálatai: betegápolás, oktatás, lelki segély, szociális gondoskodás, valamint a földesúr jogvédelme. A kapitalizmus kezdeti szakaszában ezeket a szociális és egyéb funkciókat még nem vállalta fel az államszervezet. 14

16 10. Népesség, település, életmód. A XVIII. Századi magyar társadalom. Magyarország demográfiai változásai a XVIII. században Tárja fel a változások okait és következményeit! Demográfia: Az emberi népességek, összetételük, területi elhelyezkedésük és változásaik számszerű elemzésével foglalkozó tudomány. Népességpusztulás: A XVII- XVIII. század háborús évtizedeiben a Magyarországot ért csapások közül a legsúlyosabb következményekkel járó és hosszútávon a legnagyobb kihatású az emberveszteség, a népességpusztulás volt. A háborúk okozta szenvedések és károk - falvak kiirtása, emberek legyilkolása vagy rabságba hurcolása, éhínségek, járványok - jelentősen megváltoztatták Magyarország demográfiai arculatát. Hatásai legerősebben a Hódoltságban és Erdélyben jelentkeztek, de érezhetőek voltak a Királyi Magyarország területén is. Területi vonatkozások: Egész területek váltak lakatlanná a seregek nyomán, a Délvidéken a Maros vonalától délre, a Dél-Dunántúlon és a Duna mentén egészen Pest térségéig teljes volt a népességvesztés. A mai Magyarország területén, a Felvidék déli részein és az Erdélyi-medencében is jelentős népességvesztés történt. (Az Alföldön 1 fő/km² átlagos népsűrűség volt jellemző, Erdélyben ugyanez a mutató fő/km² volt.) Ezek a területek többnyire alacsony domborzattal, viszonylag jó megközelíthetőséggel rendelkeztek, vagy mint például a Duna mente hadi utak mentén helyezkedtek el. A jelentős pusztulástól csak a magasabban fekvő, nehezen megközelíthető vidékek (mocsarak, lápok, sűrűségek) menekedtek meg, melyek kiestek a hadak vonulási útjából: a Felvidék északi részei, az Erdélyi-szigethegység, Kárpátalja, illetve a belső területnek számító Székelyföld és Szászföld. Időbeli vonatkozások: A 150 éves török uralom során a legnagyobb népességpusztulással leginkább az elhúzódó harcok jártak: visszafordíthatatlan folyamatokat okozott az között zajló tizenöt éves háború, majd a török kiűzésének jó másfél évtizedes időszaka ( ). A Rákóczi-szabadságharc ( ) tanulságainak levonását követően a Habsburg uralkodók igyekeztek helyreállítani a megbomlott egyensúlyt, az ország újbóli betelepítésén fáradoztak, s mindenirányú fejlődését segítették elő. Az új rend (felvilágosult abszolutizmus) gyors bevezetése miatt kialakuló elégedetlenséget elfojtották, az országon belüli parasztfelkeléseket időben leverték (Maros-Körös köze 1735, Nyugat-Dunántúl , Erdély 1784). A veszteségek nagysága: A veszteségek nagyságáról nincsenek pontos adataink. A pusztulás mértéke máig vitatott, hiszen népszámlálást először a XVIII század végén tartottak Magyarországon, s így főként a török adóösszeírások, a defterek adataira támaszkodva a történeti demográfia kutatói inkább csak becslésekkel dolgozhatnak. Míg korábban a XVI. század eleji népességet 3,5-4 millióra, esetenként 4,5 millióra becsülték, addig az újabb elemzések csak 3,3-3,5 millió fővel számolnak. Így az 1711-es népesedési mélyponton meghatározott 4 millió főhöz képest beszélhetünk enyhe csökkenésről, stagnálásról, illetve az újabb kutatásoknak megfelelően lassú növekedésről. Mindazonáltal nem vitatott, hogy a két évszázad alatt Magyarország vérvesztesége rendkívül jelentős volt. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy Európa népessége a korszakban átlagosan közel 60%-kal növekedett, azaz Magyarország népessége kedvezőbb körülmények között hozzávetőleg másfélszeresére nőhetett volna, ahelyett, hogy stagnált vagy enyhén csökkent, illetve enyhén nőtt. A nagyarányú magyar népességvesztéssel és az ezzel párhuzamos jelentős európai népességnövekedéssel a magyarok számaránya is csökkent Európában: az ország népességének arány a kontinens lakosságában 6%-ról 4%-ra csökkent. Tovább árnyalja a képet az a tény, hogy a stagnáló népességszám magában foglalja a két évszázad jelentős mennyiségű román és szláv bevándorlóit is. Népességmozgás: A nagyarányú népességpusztulás hatására komoly változások, mozgások indultak el Magyarország demográfiájában, melyeknek három formája alakult ki: a népesség belső mozgása, a népesség kintről történő bevándorlása (öntevékeny betelepülés) és a tudatos, szervezett betelepítés. A népesség belső mozgása (migráció): Még a török kiűzése előtt, a harcokkal egy időben kialakult a népesség egyfajta mozgása Magyarország határain belül, melynek köszönhetően alapvetően megváltozott a háborús pusztítások által leginkább érintett térségek településszerkezete. A tizenöt éves háború visszavonhatatlan változásokat hozott e téren is: az Alföld egykori aprófalvainak népe, a Temesközben és a hadi utak mentén fekvő falvak lakossága a nagyobb biztonságot nyújtó településekre menekült, melyek így idővel óriásfalvakká, később mezővárosokká nőtték ki magukat. Az aprófalvak, a jobban veszélyeztetett kisebb települések így teljesen elpusztultak, miközben lassan kialakult egy új társadalmi réteg, a mezővárosok polgársága. Az aprófalvak pusztulásánál azonban jelentősebb volt a belső népességmozgás (migráció) azon fajtája, mely a háborúk elmúltával komoly szerepet játszott a ritkán lakott területek benépesítésében. Mivel a pusztítások nem egyenletesen érintették az ország területét, a jórészt sértetlenül maradt hegyvidékek népsűrűsége magasabb volt, s így ezen országrészek lakossága a völgyek, dombságok és sík földterületek felé indult meg. Ezt a hatalmas népességmozgást a hegyvidékek kevés és rossz minőségű termőföldjének korlátozott eltartó képessége indokolta, s a gyéren lakott területeken fellépő munkaerőhiány, s az ott biztosított kedvezmények (pl. átmeneti adómentesség) ösztönözték. Az ország ritkán lakott belső vidékeit elsősorban az Észak-Dunántúlról és az Alföld peremvidékeiről érkező magyar jobbágyok népesítették be. A szlovák jobbágyok egyrészt az elvándorló magyarok helyére költöztek, másrészt a magyar jobbágyokhoz hasonlóan az Alföld szabad földterületein települtek le. Kisebb mértékű volt a szlovákhoz hasonló ruszin (rutén) népmozgás. Hosszabb távon súlyos következményekkel járt a védett hegyvidékek románságának belső vándorlása is, akik a völgyek és az Alföld irányában mozogva a XVIII. század végére túlsúlyba kerületek Dél- Erdélyben, az Erdélyi-szigethegységben és a Temesköz vidékén. A belső mozgások következtében a Kárpát-medence belseje felé húzódott vissza a magyar etnikai határ, ugyanakkor megmaradt az ország középső részének magyar jellege. 15

17 Bevándorlás: A bevándorlás öntevékeny betelepülés volt, azaz az ország határai mentén élő idegen ajkú népcsoportok a szabad földterületeket, a munkaerőhiánnyal küzdő magyar nemesek átmeneti engedményeit szem előtt tartva önként települtek be Magyarországra, ahol - a továbbra is török hódoltságban lévő Balkán országaival ellentétben - a békés munka, a nyugodt, rendezett élet lehetősége volt biztosítva. Kezdetben csupán délről indult meg a bevándorlás szerbek, bosnyákok, szlavónok, horvátok és vlachok (románok) részéről, majd északról csehek, lengyelek és ruszinok érkeztek. A szerbek (korabeli nevükön rácok) a Bácskában telepedtek le. A románok (korabeli nevükön oláhok) a török vazallus dunai fejedelemségekből, Havasalföldből és Moldvából nagyszámban vándoroltak be erdélyi területekre, s ennek is köszönhető, hogy az 1700-as évek végére több helyen többségbe kerültek. A csehek, lengyelek és ruszinok a Felvidék északi részein telepedtek le, s később beolvadtak a szlovák nyelvű népességbe. Betelepítés: A tudatos, szervezett betelepítés kisebb részben a magyar földbirtokosok, nagyobb részben a bécsi udvar irányításával folyt. Míg a birtokosoknak a munkaerő pótlására volt szükségük ahhoz, hogy a termelés szintje elérje a békés évtizedek szintjét, addig az államot az adóalap növelése, a gazdaság talpra állítása vezette. Ennek értelmében a magyar földesurak - a korszak szellemének megfelelően - etnikai szempontok figyelembe vétele nélkül telepítettek le és láttak el munkával szláv és román jobbágyokat. I. Lipót a török kiűzése után mintegy menedéket kérő szerbet telepített le a későbbi Határőrvidék területén, s egyházi autonómiájukért cserébe a török határ védelmét bízta rájuk. Az udvar elsősorban azonban katolikus németeket költözetett Magyarországra, ami a korszakban nem elhanyagolható felekezeti szempontokat is figyelembe véve a saját hatalmának erősítését, bázisának növelését jelentette. A betelepülő katolikus németséget már a XVIII században sváboknak nevezték el. Sváb Törökország volt a neve a Tolna és Baranya vidékén létre jövő összefüggő német tömbnek, sváb települések keletkeztek Buda környékén, a Bakony, a Vértes és a Pilis hegyeken, sváb szigetek alakultak ki Bácskában és Bánátban is. A német telepeseket az udvar komoly engedményekkel ösztönözte (pl. adómentesség hat évre), sőt, egyes helyeken (pl. Bánát) előre felépített és berendezett falvak várták az idegeneket. Az egyes nemzetiségek a XVIII században Magyarországon románok: A XVIII. század folyamán a románság nagy számban vándorolt be Havasalföldből és Moldvából Erdélybe, s Székelyföld kivételével Erdélyben többnyire túlsúlyba is kerültek. Így a század végére a román lett a legnagyobb nemzetiség Magyarországon: az ország lakosságának 13,7%-át tette ki. Román etnikai tömbök Erdélyben, a Partiumban és a Temesközben alakultak ki, de még a leginkább román többségű területeken is keverten helyezkedett el a magyar, a német és a román nemzetiség. A románok csonka társadalmat alkottak: a túlnyomórészt parasztságból álló etnikumban csak igen vékony vezető réteg jelent meg, kisszámú egyházi, nemes és polgár. (Csonka társadalom: olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg. A horvátokat kivéve az összes magyarországi nemzetiségre ez volt jellemző.) A görög katolikus püspökség székhelye Balázsfalva, míg a görögkeleti (ortodox) püspökség székhelye Szeben lett, s mivel a románság vezetésében első számú hely jutott a papságnak, mindkét város fontos központja lett a későbbi román nemzeti mozgalmaknak. németek : A németség volt Magyarországon a második legnagyobb nemzetiség (11,6%), azonban nem beszélhetünk róluk mint egységes etnikumról: a magyarországi németség a XVIII századtól három viszonylag jól elkülöníthető csoportra oszlott. A szabad királyi városok német polgárai és az erdélyi szász polgárok (Szepesség, Szászföld) döntő többsége egyaránt evangélikus volt, és városi polgári életmódot éltek, jellemzően iparos, kereskedő vagy valamilyen értelmiségi mesterséget űztek. A bécsi udvar által nagy számban betelepített svábok nagyobb tömbökben, etnikai szigetekben helyezkedtek el Magyarországon (Tolna és Baranya megye, Buda környéke, Bakony, Vértes, Pilis tája, Bácska, Bánát). Zömében egynemű paraszti társadalmat alkottak, és a katolikus vallást gyakorolták. szlovákok: A harmadik legnagyobb nemzetiség (10,2% a XVIII. század végén) Észak-Magyarországon, a Felvidéken került túlsúlyba, de jelentős etnikai szigetek jöttek létre a migráció következtében az ország belsőbb területein is (pl. Buda és Pest környéke, Békés megye). A szlovákok is csonka társadalmat alkottak, hiszen túlnyomórészt jobbágyi sorban éltek, csak vékony polgári réteggel rendelkeztek (polgárság, kispolgárság a városokban), a szlovák származású kis-, és középnemesek jobbára a magyar nemesség részének tekintették magukat. A kedvezőtlenadottságú terület (magas hegyek, hűvös völgyek, rossz termőföld) nem tudta eltartani a növekvő népességet, így a férfiak gyakran idénymunkák elvállalására kényszerültek, vagy mesteremberként járták a birodalmat (drótostótok, üveges-tótok). A későbbiekben kibontakozó nemzeti mozgalmukat nem segítette saját, különálló egyház: az egyes tájak vallási viszonyainak megfelelően a magyarokkal keveredve katolikusok vagy evangélikusok voltak. 16

18 horvátok: Annak ellenére, hogy a horvát csak a negyedik legnagyobb nemzetiség volt Magyarországon (9,1%), a magyar közjog egyedül Horvátországot ismerte el különálló országnak Magyarországon belül, s egyedül a horvát nemesség számított valódi nemesi nemzetnek a magyar nemességen kívül. Kiemelt helyzetük történeti okokkal magyarázható. Területi autonómiájuknak is köszönhetően egyedül a horvátok alkottak teljes társadalmat a magyarországi nemzetiségek között, hiszen a népes parasztság mellett kisszámú polgárság és értelmiség, valamint rendi öntudattal bíró nemesség képezte társadalmukat. A horvátok katolikusok voltak, s a zágrábi püspökség kapcsolta egyházukat Rómához. szerbek: A szerbek 6,5%-kal részesedtek Magyarország lakosságából a XVIII. század végén, amihez jócskán hozzájárult, hogy a század folyamán a szabad földterületek, a nyugodt munka és a rendezett élet csábítására jelentős számban vándoroltak be a török hódoltságban maradt Szerbiából. Az ország déli részén, a Határőrvidéken éltek Bácska, Bánság és Szerémség területén egy nagyobb tömbben magyarokkal és németekkel keveredve, illetve jelentős szerb etnikai szigetek jöttek létre Szlavónia és Horvátország déli részein is a horvát többségi lakosság közé ékelve. A szerbeké is csonka társadalom volt: hiányzott a nemesi réteg, csoportjaik irányítása így elsősorban görögkeleti papságukhoz és a Határőrvidék következtében a szerb katonai vezetőkhöz köthető. A Határőrvidék közvetlenül a bécsi Haditanács igazgatása alá tartozott, így Magyarországtól független volt, s lakói nem kerültek földesúri függésbe. I. Lipóttól kapott egyházi autonómiájuk is megerősítette különállásukat, így a karlócai érsekség nemzeti fejlődésük központját képezte a későbbiekben. ruszinok: A ruszin (rutén, kárpátukrán) nemzetiség Északkelet-Magyarország hegyvidékén élt, s az ország lakosságának 3,4%-t tette ki. A jobbágyi tömegek mellől a nemesség és a polgárság rétege teljesen hiányzott, vezetőik a görög katolikus papság soraiból kerültek ki. zsidók: A XVIII. század második felében Galíciából sok szegény, míg a Lajtántúlról (Morvaországból) kevés gazdag zsidócsalád vándorolt be Magyarországra. Mivel földtulajdonnal nem rendelkezhettek, s számos foglakozást nem gyakorolhattak, a magyar társadalomban hiányzó pozíciókat töltötték be, elsősorban a kereskedelemben. cigányok: A cigányság a XV-XVI. századtól települt be kelet felől, számaránya azonban még a XVIII. Században is csekély volt Magyarországon. A vándorló életmódot folytató etnikumot drasztikus módszerekkel próbálták asszimilálni (nyelv betiltása, gyermekek elvétele szüleiktől); a század első felében a vármegyék időszakonként elüldözték őket területükről, a század második felében kísérletet tettek letelepítésükre. A népességmozgások következményei: A szervezett és az öntevékeny betelepülésekkel a magyarság számaránya a XVIII. századi Magyarországon jelentősen csökkent. Ehhez még a betelepülések előtt hozzájárult, hogy a népességvesztés legnagyobb mértékben eleve a többnyire síkvidéken, dombságokon vagy völgyekben élő magyarságot érte, míg az idegen ajkúak többsége a jórészt érintetlen hegyvidékeken lakott. Így a két tényező hatására a XV. századi 80%-ról 40-42%-ra esett vissza a magyarság számaránya az országban a történeti demográfia becslései szerint. Az etnikai összetétel és arány megváltozásával: Magyarország soknemzetiségű állammá vált, ami egyben multikulturalitást is jelentett. A nemzetállamok létrehozásában később a XIX-XX. Században komoly gondot okozott, hogy Magyarország a XVIII. századra nemcsak soknemzetiségű, de kevert nemzetiségű lett, azaz az egyes nemzetiségek keverten helyezkedtek el. Az etnikai tömbök határai egymásba fonódtak, etnikai szigetek jöttek létre, nem lehetett egyetlen vonallal szétválasztani a különböző nemzetiségeket. (Gyakran egy falun belül is egymás mellett éltek több nemzet tagjai.) Ugyanakkor a XVIII. század végéig a nemzetiségek egymás mellet élése nem vezetett komolyabb ellentétekhez. A nacionalizmus még nem terjedt el Magyarországon, a fő azonosulási pont továbbra is a társadalmi helyzet és a felekezeti hovatartozás volt; a nemzettel való azonosulás helyett még az országgal való azonosulás ( hungarus -tudat) volt jellemző. (A Horea és Closca-féle 1784-es román parasztfelkelés volt a Kárpát-medencében az első, ahol nemzeti szempontok is fölmerültek.) A népességmozgások legfőbb kedvező hatása - és egyben szükségessége - az volt, hogy az ország újra benépesült, az ország népessége regenerálódott, a munkaerőhiány megszűnt, így biztosítva volt a gazdasági fejlődés alapja. Népességnövekedés: Az első magyarországi népszámlálás II. József uralkodása alatt, 1787-ben zárult le, s eredménye azt mutatja, hogy az ország népessége kevesebb, mint egy évszázad folyamán megkétszereződött. Az 1711-es 4 millió körüli népességhez képest 1787-ben a lakosság száma megközelítette a 10 millió főt. A békés évtizedek, a gazdaság helyreállása, az éhínségek megszűnése, a nélkülözések és járványok csökkenése jól látható módon meghozta gyümölcsét. A nagyarányú népességnövekedés egyszerre volt köszönhető a betelepüléseknek és kisebb részben a jelentős népszaporulatnak. Összegzés: A XVI-XVII. század török- és Habsburg-ellenes harcai, valamint a Rákóczi-szabadságharc rendkívül tekintélyes népességvesztéssel járt Magyarországon. A XVII. Században meginduló migráció, a belső népességmozgás, a külső öntevékeny bevándorlás és a szervezett betelepítés újra benépesítette Magyarországot és megteremtette a gazdasági fejlődés alapját; majd a XVIII. századi népszaporulattal megkétszerezte az ország népességét az 1711-es demográfiai mélyponthoz képest. Az idegen ajkúak bevándorlásával azonban a magyarság számaránya a Kárpátmedencében 50% alá csökkent, ami Magyarország későbbi története folyamán a legsúlyosabb gondok egyikévé vált. Ezért állíthatjuk, hogy a korszak háborúskodásaiban a Magyarországot ért csapások közül a legsúlyosabb következményekkel járó és hosszútávon a legnagyobb kihatású a népességpusztulás. 17

19 11. Egyén, közösség, társadalom. A reformmozgalom kibontakozása Mutassa be Széchenyi István életútját és programját. Előzmények: 1800-as évek elején Napóleoni háborúk, Lipcse, a népek csatája, Habsburg győzelem. Híres konferencia Bécsben Bálok, rendezvények folyamatosan. Arról tárgyaltak, hogy hogyan nézzen ki Európa. Része lesz a Szent Szövetségnek: Ausztria, Porosz, Orosz, Anglia. I. Ferenc összeveszett a rendekkel, abszolutisztikus módon uralkodik. Nincs országgyűlés (rendi gyűlés) ekkor hívja össze a rendi gyűlést Pozsonyban. Reformkori viták: függetlenség, magyar nyelv kérdése - törvényhozás nyelve: latin, hivatalokban: német. Haladás kérdése, középkori állapotok vannak az országban, nemesség kiváltságai - máshol már nincs. Ezeken kellene változtatni: - ősiség törvénye - nem lehet emiatt hitelezni - adómentesség - a leggazdagabb réteg nem fizet adót - jobbágyok kérdése - máshol már ez sincs, senki nem dolgozik ingyen. Itt nem lehet földje, csak bérlője volt a jobbágytelkeknek. 90% jobbágy - nacionalizmus, mindenki beleszámít a nemzetbe. - vármegyék kérdése - állam az államban. (Ugocsa vármegye: egy átlag vármegye méretének kb. a 10%-a, a királyság ellen szavazott) Nagyon sok kérdés merült fel, ezek az osztrákoknak sem tetszettek, kivéve a függetlenség kérdése I. Ferenc ígéretet tesz az alkotmány betartására. Gróf Széchenyi István felajánlja birtokai éves forgalmának a bevételét a magyar nyelv fejlesztésére. Tudományos akadémia, tudós bizottság alapítása, hogy a nyelvet alkalmassá tegye a használatra. Gróf Széchenyi István ben született Bécsben, szülei itt éltek. Németül tanult meg gyerekként, magyarul csak felnőtt korában tanult meg. Apja: Gróf Széchenyi Ferenc, hatalmas birtokai, földjei vannak. Gyűjti a könyveket, régiségeket, nagy mennyiségű könyvet halmozott fel. Ezt felajánlja, hogy az államnak adja. Megalapította a Könyvtárat - Országos Széchenyi Könyvtár - és a Nemzeti Múzeumot. Ünnepekkor, családi vacsorák alkalmával idős jobbágyot az asztalhoz ültetett, velük evett. A gyerekeknek kezet kellett csókolniuk a jobbágynak, hisz neki(k) köszönhették jólétüket. Anyja: Gróf Festetics Julianna. Zala, Keszthely területeken vannak birtokaik. Bátyja Gróf Festetics György, ő alapította az első Agrár Egyetemet - Georgikon - Keszthelyen, mezőgazdászképzés. Ma is működik. Gróf Széchenyi István gyerekként katonai iskolába jár, harcol is Lipcsében, futárként teljesít szolgálatot. 22 évesen főhadnagy, kitüntetik. Osztrák barátjával csinál mindent, de Széchenyi nem kap magasabb rangot, mert magyar. Csalódik, leszerel. Barátja lesz Báró Wesselényi Miklós. Vele utazgat Párizsba, Angliába. Ott tombol az ipari forradalom, szilárd útburkolat, menetrend szerint közlekedő vonatok, gőzhajók. Mindezek nagyon tetszenek neki. Eltökéli, hogy ezeket a dolgokat meg kell honosítani Magyarországon is. (hozzá köthető az angol WC) szüksége lett volna kézpénzre Angliában. Gyerekkori barátjától Rothschild-tól kért kölcsön, de nem kapott, mert az ősiség törvénye miatt hitelképtelen volt, hiába volt hatalmas vagyona. A magyarság várta, hogy utat mutasson Széchenyi: A Hitel - Innentől reformkor Magyarországon. A problémák központja a hitel felvétel lehetőségének nemléte. Nem tudnak fejleszteni, nincs tőke. A jobbágymunka nem jó, mert az kényszer-munka. Szükség lenne: az ősiség megszüntetésére, jobbágyok felszabadítására - örök kiváltság ára: 20 évi bére. Az 1832-es rendi gyűlésen ezeken vitatkoztak, hogy miként lehetne a jobbágyokat felszabadítani ben I. Ferenc meghal, a rendi gyűlés szünetel. Utódja V. Ferdinánd lesz, ő viszont fogyatékos, degenerált, autista (családon belüli házasságok eredményeként). Helyette Metternich kancellár vezette a birodalmat, V. Ferdinánd ő belé kapaszkodott. Folytatódott a rendi gyűlés, de a jobbágy felszabadítás elbukott. Széchényi további írásai a Nagy világ, Stádium. Szerves fejlődést mutatott az írása, gazdaságilag legyünk erősek, mert ha erősek vagyunk, mindenki a barátunk akar lenni, nem pedig háborúzni akarnak. A császártól állami pénzt kapott a közlekedés fejlesztésére. Kormánybiztos lett. Magyarországot a kereskedelem mentheti meg, ehhez utak kellenek - mezőgazdasági áru kivitel - nincsenek utak, föld utak vannak, amik esős időben sártengerré válnak, járhatatlanok. Vizi út: szabályozza a Tiszát, Dunát - Vásárhelyi Pál a Vaskaput irányított robbantásokkal megnyitotta, hogy a Fekete-tengerig hajózható legyen. A kor legnagyobb mérnöki munkája. Tisza: sok kanyar, ezeket vágta le (akkori tudás legjobbja) így a régi mocsara árterületek a legjobb mezőgazdasági földekké váltak. Gőzhajózás: Balaton, Duna, Tisza. Ő nevezte először Pest-et és Buda-t Budapestnek. Vasúti közlekedés is az ő érdeme. Első vonal Budapest és Vác között jött létre. Útidő: 1 óra 27 perc volt július 27.-én volt az első - Vácon épp az átadás napján tűz ütött ki - a rendőrség épülete-, az állomás épülete megmenekült, de a város szinte teljesen leégett. József nádor családjával együtt az első vonattal utazott Vácra, amikor mindenki tüzet oltott. Az úri közönség is beállt a tűzoltók közé, megmentették az állomás kőépületét. Este a megtartott fogadásra mindenkit beengedtek. 1848: Szolnok-Budapest vasút átadása, majd az 1850-es évektől bővítik ezeket. Nagy álma volt a Lánchíd megépítése, hisz addig csak hajóhíd volt, amit naponta 2x szétszedtek. A Lánchidat Klark Ádámmal tervezteti meg, középen nincs pillérje. Első ilyen híd ban adják át. Ezen a hídon szedtek először hídpénzt Széchényi elméje itt kezd megbomlani: a három embert elsodor az elszakadt lánc a híd építésekor. Széchenyi gyógyintézetbe kerül, mániákus depressziós volt, amit a fokozott stressz hatás előidézett. Magát okolta sok mindenért. Stressz megszűnt --> tiszta elme. Lóverseny: állatnemesítést is akarta segíteni. Kaszinó: az angol klubok mintájára építette, ez a nemesek találkahelyévé, megbeszélések helyévé vált. Hengermalmok: hengerek szembeforgatása az őrlés finomságát eredményezte, ezért eladhatóbb árut tudtak előállítani. Széchenyi - Kossuth között nagy volt a vita. Széchenyi nem akart a Habsburgokkal vitázni. Gyilkosnak tartotta Kossuthot, az ország tönkretevőjét látta benne. Kossuth később pedig Széchenyit a legnagyobb magyarnak mondta ki. 18

20 12. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. Az es szabadságharc Ismertesse az 1848/49-es szabadságharc katonai erőviszonyait és történéseit a háború kirobbanásától Buda visszafoglalásáig. Emelje ki a nemzeti összefogás eredményességét! Előzmények: A párizsi forradalom híre március 1-én Pozsonyba érkezett. Kossuth március 3-án az alsótáblán beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felsőtáblát. Március 13- án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Másnap Kossuth 2 gőzhajóval Bécsbe utazik. A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a márciusi ifjak elhatározták, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot. Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonult zuhogó esőben. Bécs igyekezett a lehető legszűkebbre vonni a magyar minisztérium hatáskörét, a tárgyaló küldöttség felkészültségének és az őket támogató tömegmozgalmaknak köszönhetően V. Ferdinánd április 11-én szentesítette a törvényeket, és hivatalba léphetett a Batthyány-kormány. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetői közül került ki. Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelés és iparügyi, Kossuth Lajos a pénzügyi, Széchenyi István a közmunkaügyi, Mészáros Lázár hadügyminiszter és Esterházy Pál a A király személye körüli miniszter lett. Az áprilisi törvények: Az áprilisi törvények három főbb kérdéskörben kínáltak megoldást a reformkor problémáira. Az állam egységének visszaállítását célozták a Partium visszacsatolásáról, valamint Erdély és Magyarország uniójáról szóló cikkelyek. A feudalizmus megszüntetésének igénye tükröződik az úrbéri terhek és szolgáltatások, az ősiség, az úriszék és a papi tized eltörlésében; ugyanakkor az önálló magyar kormány létrehozása, a népképviseleti országgyű1és, a választójogi törvény, a közteherviselés kimondása, a bevett vallások egyenjogúsítása, a sajtótörvény, a hitelintézet felállítása, választott testületek útján felállítandó városi önkormányzatok megteremtése már a polgári állam felépítését szolgálták. Magyarország alkotmányos királyság, az azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalom a kormány és a király kezében van: a kormány a parlamentnek tartozik felelősséggel, a király rendeleteihez miniszteri ellenjegyzés szükséges, a kormány székhelye Budapest, a törvényhozó hatalom az országgyűlés, amelynek évente össze kell ülnie, ez kizárja az abszolutizmus lehetőségét, törvény előtti egyenlőség, a választójog vagyoni cenzushoz kötése, teljes közteherviselés, általános és kötelező örökváltság, sajtószabadság. Megvalósult az örökváltság, a választójogot alacsony vagyoni határhoz kötötték, megszűnt a cenzúra. Voltak azonban nem rendezett kérdések, mint az Ausztriához fűződő viszony és nem fejezték be a parasztság terheinek felszámolását sem. Nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait. Az úrbéri viszonyok megszüntetésének hiányosságai voltak, ezekre az ország nagy részére kiterjedő parasztmozgalmak hívták fel a figyelmet. A nemzetiségek területi különállást követeltek. A kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak egy politikai nemzet van, a magyar. Ezért a nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak június végén megtartották a népképviseleti választásokat, a polgári átalakulás hívei elsöprő győzelmet arattak. Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics készülődése is Magyarország ellen irányult nyarán a Habsburgok leverik az itáliai forradalmakat, majd teljes felkészültséggel Magyarország ellen fordulnak. Augusztus végén a királyi leirat követelte a magyar hadügy és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba. Batthyány és Deák további engedményekre is hajlandóak lettek volna, de a király nem is fogadta őket. Szemere királyi szentesítés nélkül elrendelte az újoncozást. Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsátását. Szeptember közepén az ügyeket ideiglenesen továbbvivő kormány mellé hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt választották, melynek elnöke Kossuth. Szeptember 11-én Jellasics császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével átlépte a Drávát, és Pest felé igyekezett. Pest azonban készülődött, a város határában erődítési munkák folytak. Szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között, a jórészt újoncokból álló magyar sereg vereséget mért a kétszeres túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, mely alatt Győrön át elhagyta az országot. 19

Magyarország az Aranybulla (13.sz) idején

Magyarország az Aranybulla (13.sz) idején Magyarország az Aranybulla (13.sz) idején A 13.század lényeges változások ideje. A királyi birtokadományok következtében megnő a főurak hatalma. A kis- és középbirtokosok védekezni kényszerülnek. IV. Béla

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

I. Mátyás ( ) az igazságos

I. Mátyás ( ) az igazságos I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

Géza fejedelemsége

Géza fejedelemsége Államalapítás Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973 Katasztrófális vereségek vagy befejezés????? Kelet vagy Nyugat Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs Javítókulcs 1. a) Hamis b) Igaz c) Hamis 1 d) Hamis e) Hamis f) Igaz g)igaz h)hamis i)igaz j)igaz 10 pont 2. a) a horvátok aláhúzása, ők déli szlávok /a másik kettő nyugati szláv b) a consul aláhúzása,

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

Az Árpád-ház történelme

Az Árpád-ház történelme Az Árpád-ház történelme I. István 997-1000/100-ig fejedelem; 1000/1001-1038-ig király Intézkedései: - Leveri a pogánylázadásokat: 997-ben Koppányt (Veszprém mellett, Koppány veszít, felnégyelik) - 1003-ban

Részletesebben

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 TERÜLETI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

TestLine - Osztályozó vizsga/6 félév Minta feladatsor

TestLine - Osztályozó vizsga/6 félév Minta feladatsor Párosítsd az eseményeket az évszám: (1) 1514, (2) 1521, (3) 1526, (4) 1541 1. évszámukkal! 2:50 Nehéz évszám uda elfoglalása /az ország három részre szakadása/ Mohácsi sata ózsa yörgy parasztháborúja Nándorfehérvárt

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

2009. Fejlıdött a mezıgazdasági technika:.

2009. Fejlıdött a mezıgazdasági technika:. 1. Egészítsétek ki a hiányos szöveget! Az uradalom gazdája a. A munkát a rabszolgákból és a harcosokból kialakult végzik. Az uradalom részei: A földesúr saját használatára fenntartott ; a házhelybıl, szántóból,

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e

Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Száray Miklós : Történelem tankönyv II. Történelmi Atlasz (Mozaik) 1. Árpád-kor 1038-1077 2. I.László és Kálmán uralkodása 3. III.Béla 4. Az Aranybulla

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00

Részletesebben

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13.

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre,

Részletesebben

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyamos szakmunkás osztálya számára I. Bevezető, a történelem kezdetei 1000-ig, Vas megye története A történettudomány

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Az Erdélyi Fejedelemség. 1. A fejedelemség születése

Az Erdélyi Fejedelemség. 1. A fejedelemség születése Az Erdélyi Fejedelemség 1. A fejedelemség születése Erdély az ország három részre szakadása (1541) előtt nem volt önálló állam: a Magyar Királyság részterülete volt, élén a vajda állt. A mohácsi csata

Részletesebben

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet 7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon SZAMOSI LÓRÁNT Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon A. A Jagelló-kori változások A Jagelló-kor hivatalosan 1490-től 1526-ig tart. A korszak

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

javítóvizsga tételek tanév

javítóvizsga tételek tanév javítóvizsga tételek 2017-18. tanév Történelem: SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAM 1. Egyiptom 2. A görög vallás és a mítoszok. Az olimpia. 3. Spárta. Nevelés és család az ókori görögöknél. 4. Az athéni demokrácia

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában

Részletesebben

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az

Részletesebben

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti 1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Fogalmak. 9. Történelem

Fogalmak. 9. Történelem Fogalmak 9. Történelem Polisz: görög városállam. A városból és közvetlen környezetéből állt. Kialakulásakor a földdel rendelkező tulajdonosok politikai közössége, majd a tulajdon sokfélesége mellett a

Részletesebben

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc. Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Horváth Csaba: Az ókor és a középkor

Horváth Csaba: Az ókor és a középkor Horváth Csaba: Az ókor és a középkor Ez a sorozat két kötetben és négy részben követi végig az egyetemes és a magyar történelem f? sodrásait. A levezetések a történelmi ismeretek úgymond esszenciáját adják,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

1. TOTÓ. 3. Melyik párosítás helyes? 1. Nagy Lajos törvényei MCCCVI 2. Mohácsi csata MDXVI X. Augsburgi csata CMLV

1. TOTÓ. 3. Melyik párosítás helyes? 1. Nagy Lajos törvényei MCCCVI 2. Mohácsi csata MDXVI X. Augsburgi csata CMLV 1. TOTÓ 1. Hol tartották az Árpád-korban a legjelentősebb törvénynapokat? 1. Székesfehérvár 2. Esztergom X. Buda 2. Melyik terület élén állt a vajda? 1. Horvátország 2. Török Birodalom X. Erdély 3. Melyik

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

Cultura Nostra írásbeli fordulójának. megoldókulcsa

Cultura Nostra írásbeli fordulójának. megoldókulcsa Cultura Nostra írásbeli fordulójának megoldókulcsa 2006-02-07 I. 1. Ottó Vencel Alba/Fehérvár (Kán) László Kőszegiek, Ottó a fogságból kiszabadulva visszatért Bajorországba, vagy az Anjou-párt űzte ki

Részletesebben

NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I]

NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] muzeum_brosura_168x238.indd 1 2016. 04. 29. 11:28 [ II ] BEVEZETŐ Az Országgyűlési Múzeum első alkalommal 1929 és 1949 között működött az Országházban.

Részletesebben

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható

Részletesebben

A virágzó középkor Magyarországon - összefoglalás -

A virágzó középkor Magyarországon - összefoglalás - A virágzó középkor Magyarországon - összefoglalás - Károly Róbert Megerősödése 1.) Új uralkodó réteg kialakítása = bárók - a legyőzött ellenfelek birtokait, címeit saját hívei között osztotta szét 2.)

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században Párosítsd a századot a megfelelô évszámokkal! XVIII. század XIX. század 1801 1900-ig 1701 1800-ig Jelezd csíkozással a térképvázlatban

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ( ) Csapat neve:... Iskola:... A forduló maximális pontszáma: 61 pont

HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ( ) Csapat neve:... Iskola:... A forduló maximális pontszáma: 61 pont KATEDRA TÖRTÉNELEMVERSENY II. forduló tori.katedra@gmail.com Rovatvezető: Presinszky Ágnes Beküldési határidő: 2013. november 30. HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA (1458-1490) Csapat neve:... Iskola:... A forduló

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK Hazánk a Habsburg Birodalomban Kinek a nevéhez köthető a Pragmatica Sanctio? III. Károly. Mettől-meddig uralkodott? 1711-1740. Mit tett lehetővé a Pragmatica Sanctio elfogadása? A

Részletesebben

TestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor

TestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor soport: 5/b átum: 2016.12.8 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy György gészitsd ki a mondatokat! 1. 3:33 Normál görögök városállamokban éltek amiket

Részletesebben

Történelemtanulás egyszerűbben

Történelemtanulás egyszerűbben Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori

Részletesebben

2. Mikor uralkodott? Szent László, III. András, I. Géza, III. Béla, 3. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? Familiáris, várjobbágy, kamara haszna,

2. Mikor uralkodott? Szent László, III. András, I. Géza, III. Béla, 3. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? Familiáris, várjobbágy, kamara haszna, 1. Ki mondta? Az adományozó legjobb mértéke a mértéktelenség. 2. Mikor uralkodott? Szent László, III. András, I. Géza, III. Béla, 3. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? Familiáris, várjobbágy, kamara haszna,

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 13. Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 1. Tedd időrendi sorrendbe egy ókori görög fiú életének eseményeit! Írj sorszámot a négyzetekbe! írni-olvasni tanulás olajfakoszorú kifüggesztése

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Az athéni demokrácia intézményei, működése

Az athéni demokrácia intézményei, működése Az athéni demokrácia intézményei, működése I. A demokrácia jelentése, kialakulásának előzményei A demokrácia szó jelentése népuralom, a görög démosz (nép) szóból ered. A történelem során először Athénban

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA. 1. II. Lajos uralma (1516 1526)

A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA. 1. II. Lajos uralma (1516 1526) A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA 2. A Török Birodalom megerősödése 1. II. Lajos uralma (1516 1526) II. Ulászló meghal 1516-ban, utódja kilencéves fia, II. Lajos II. Lajos reformokat dolgoztatott

Részletesebben

FOGALMAK Kápolnai unió Budai Nagy Antal Székesfehérvár KÁROLY RÓBERT Győri egyezség Lépes György Olmütz Tartományurak Hosszú (téli) hadjárat

FOGALMAK Kápolnai unió Budai Nagy Antal Székesfehérvár KÁROLY RÓBERT Győri egyezség Lépes György Olmütz Tartományurak Hosszú (téli) hadjárat FOGALMAK Kápolnai unió Budai Nagy Antal Székesfehérvár KÁROLY RÓBERT Győri egyezség Lépes György Olmütz Tartományurak Hosszú (téli) hadjárat Luxemburgi Erzsébet Morvao. És Szilézia Kiskirályok leverése

Részletesebben

EMBEREK ÉS S Z Á Z A D O K

EMBEREK ÉS S Z Á Z A D O K Barta Gábor Hegyi Klára Kertész István EMBEREK ÉS S Z Á Z A D O K Források a történelem kezdeteitől 17 M-ig A szakmunkásképző iskolák I. osztálya számára Tankönyvkiadó, Budapest, 1984 Tartalom Élet az

Részletesebben

Az athéni demokrácia intézményei és működése

Az athéni demokrácia intézményei és működése 2. Az athéni demokrácia intézményei és működése; A római köztársaság virágkora és válsága; A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás; Az athéni demokrácia intézményei és működése - Kr. e II. évezred

Részletesebben

Történelem Tantárgyi Verseny 6. osztályos tanulók számára Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ 2012/2013

Történelem Tantárgyi Verseny 6. osztályos tanulók számára Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ 2012/2013 Neved:. Iskolád: Elért pontszámod:... / 82 pont 1. Keresd meg és írd ki egymás alá a pontozott vonalakra etőhálóban megtalálható nyolc fogalmat! Magyarázd meg jelentésüket is! (A fogalmak a középkori egyházzal

Részletesebben

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre!

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. IDÉZETEK Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! ( elemenként 1 pont, összesen 8 pont ) 1. Az említett nemesek, a szászok és a székelyek között testvéri egyezséget létrehoztunk, és

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben