RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN. Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem. Kémia Doktori Iskola

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN. Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem. Kémia Doktori Iskola"

Átírás

1 RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Pannon Egyetem Kémia Doktori Iskola Készítette: Kádár László Péter okleveles vegyészmérnök Témavezető: Dr. Varga Kálmán egyetemi tanár Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet Veszprém 2009

2 RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Kádár László Péter Készült a Pannon Egyetem Kémia Doktori iskolája keretében Témavezető: Dr. Varga Kálmán Elfogadásra javaslom (igen / nem) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Veszprém, (aláírás)... A Szigorlati bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve: igen /nem ***Bíráló neve: igen /nem. (aláírás). (aláírás). (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Veszprém,. A doktori (PhD) oklevél minősítése a Bíráló Bizottság elnöke Az EDT elnöke

3 KIVONAT RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN Kádár László Péter A disszertáció átfogó képet nyújt a nyomottvizes reaktorblokkok biztonságos üzemvitele szempontjából kiemelkedő fontosságú primerköri szerkezeti anyagok (korrózióálló acél, Zr-Nb ötvözet) kontaminációs és korróziós sajátságairól urán és transzurán (Pu, Am Cm) nuklidokkal szennyezett bórsavas oldatokban. A április 10-én a paksi atomerőmű 2. reaktorblokkjában történt üzemzavarral összefüggésben alapvető jelentőségű a pihentető medencébe kerülő radionuklidok mennyiségének (aktivitásának) becslése, a szennyeződés mértékének és kinetikájának megismerése szerkezeti anyagfelületeken. A szerző urán és transzurán (Pu, Am, Cm) akkumulációjának mértékét, kinetikáját és mechanizmusát vizsgálta primerköri szerkezeti anyagok felületén bórsavas modelloldatból és erőművi oldatmintából laboratóriumi körülmények között. A megkötődési folyamatok alapvető összefüggéseinek tanulmányozása során alfa-spektrometriás, ICP-MS és felületvizsgálati (SEM-EDX, voltammetria, XPS) módszereket alkalmazott. A vizsgálatok során kapott eredmények igazolják, hogy a kontamináló oldat ph-ja és a felületek korróziós állapota jelentős mértékben befolyásolja az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) akkumuláció mértékét. A vizsgált felületek kontaminálhatóságának jelentős eltérése az egyes felületeket borító oxidrétegek eltérő morfológiájával (érdességével), összetételével, illetve vastagságával magyarázható.

4 ABSTRACT INVESTIGATION OF RADIOACTIVE CONTAMINATION PROCESSES ON STRUCTURAL MATERIAL SURFACES Péter László Kádár In the dissertation, the contamination and corrosion processes of the structural materials (stainless steels, Zr-Nb alloys) utilized at pressurized water reactors in boric acid coolant contaminated by uranium and transuranium (Pu, Am, Cm) nuclides were presented and discussed. As a consequence of the breakdown on April 10, 2003 of the reactor block 2 of Paks Nuclear Power Plant (PNPP) it was of special importance to estimate the amount of the above radionuclides in the fuel-transfer pond as well as the extent and kinetics of the contamination phenomena on structural material surfaces. The extent, kinetic and mechanism of the uranium and transuranium accumulation (Pu, Am, Cm) on structural material surfaces was studied in boric acid model solutions and industrial sample of primary coolant under laboratory conditions. Apha-spectrometric, ICP- MS and surface analytic (SEM-EDX, XPS) and electrochemical (voltammetric) methods were used to determinate the basic relationships for the accumulation processes. The experimental results reveal that the extent and the kinetics of uranium and transuranium (Pu, Am, Cm) accumulations are primarily influenced by the ph of the boric acid solution and the corrosion state of the steel surfaces. The contamination processes are strongly dependent on the chemical structure and composition of the oxide layer formed on the surfaces.

5 AUSZUG UNTERSUCHUNG RADIOAKTIVER KONTAMINACIONSPROZESSE AN OBERFLÄCHEN DER KONSTRUKTIONSMATERIALEN Péter László Kádár Die Dissertation gibt einen Überblick über einen für den sicheren Betrieb der Druckwasserreaktoren bedeutenden Korrosions- und Kontaminationseigenheiten der Konstruktionswerkstoffe (korrosionbeständiger Stahl, Zr-Nb Legierung) des Primärkreises, mit Uran und Transuran (Pu, Am, Cm) kontaminierten Radionukliden im borsäurige Lösung. Wegen dem an 10. April 2003 ereignetes Betriebstörung der Reaktorblock Nummer 2. im AKW Paks ist ganz wichtig, die Grösse (Aktivität) der Radionukliden in Gärbecken zu schätzen, und der Grad und Kinetik der Kontamination an/auf Oberflächen der Konstruktionsmaterialien kennen zu lernen. Der Autor hat den Grad, Kinetik und Mechanismus des Uran und Transuran (Pu, Am, Cm) Akkumulation an Oberflächen der Konstruktionswerkstoffe (korrosionsbeständiger Stahl, Zr-Nb Legierung) des Primärkreises in borsäurigen Modelllösung und im Lösungmuster von AKW unter Laboratoriumbedingungen geprüft. Bei der Analyse der grundsätzlichen Zusammenhänge der Akkumulation hat der Autor alpha-spektrometrische, ICP-MS und oberflächige (SEM-EDX, Voltammetrie, XPS) Prüfungsmethoden angewendet. Die Resultate bewähren das dass der ph-wert der Kontaminationslösung und die Korrosionszustand der Oberflächen ein deutlicher Einfluss auf den Grad der Akkumulation des Urans und Transurans (Pu, Am, Cm) haben. Die deutlichen Unterschiede bei der Kontaminationsfähigkeit der geprüften Oberflächen ist mit der Morphologie (Rauheit), Zusammensetzung und Dicke der Oxydenschicht an den Oberflächen zu erklären.

6 RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS...3 II. CÉLKITŰZÉSEK, A FELADATOK MEGFOGALMAZÁSA...4 III. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...7 III.1. Kontaminációs folyamatok urán és transzurán (Pu, Am, Cm) elemeket tartalmazó vizes oldatokban...7 III.1.1. Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) elemek kémiája...7 III A kontamináció jellegét és mértékét befolyásoló tényezők és azok kapcsolatrendszere:...7 III Az urán és transzurán (Pu, Am, Cm) specieszek kémiai formáit befolyásoló paraméterek vizes oldatokban:... 8 III.1.2. Az urán és transzurán (Pu, Am, Cm) izotópok szorpciója acélfelületen...13 III Az ausztenites acél felületi sajátságainak és korróziós tulajdonságainak áttekintése...13 III Urán és transzurán (Pu, Am, Cm) specieszek szorpciója ausztenites acélfelületeken...17 III.1.3. Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) izotópok szorpciója Zr+Nb ötvözetek felületén...29 III Az Zr+Nb ötvözetek felületi sajátságainak és korróziós tulajdonságainak áttekintése...29 III Urán és transzurán (Pu, Am, Cm) specieszek szorpciója Zr+Nb ötvözetek felületén...37 III.2. A kontaminációs folyamatok laboratóriumi vizsgálatának módszertani kérdései...46 IV. KÍSÉRLETI RÉSZ...50 IV.1. A vizsgált szerkezeti anyagok...51 IV.2. A kontaminációs vizsgálatok végrehajtása...51 IV.2.1. Az alkalmazott modellrendszer ismertetése...51 IV Dinamikus cirkulációs modellrendszer acélfelületek vizsgálatára...51 IV Statikus modellrendszer Zr-Nb ötvözet felületek vizsgálatára...56 IV.2.2. Az adszorpciós vizsgálatok ismertetése...57 IV A dinamikus adszorpciós-deszorpciós vizsgálatok ismertetése...57 IV Az urán-akkumuláció vizsgálata modelloldatban...57 IV Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) akkumuláció vizsgálata erőművi oldatmintában...58 IV A statikus szorpciós vizsgálatok ismertetése...61 IV.3. Vizsgálati és számítási-értékelési eljárások...66 IV.3.1. A szorpciós jellemzők meghatározására kidolgozott számítási modellek ismertetése...66 IV A dinamikus szorpciós vizsgálatok számítási-értékelési eljárásainak ismertetése...66 IV A statikus szorpciós vizsgálatok számítási-értékelési eljárásainak ismertetése...68 IV.3.2. Alfa-spektrometriás elemzések...71 IV.3.3. Speciációs vizsgálatok...72 IV.3.4. ICP-MS vizsgálatok...73 IV.3.5. Felületvizsgálati eljárások...78 IV XPS mérések...78 IV Felületek és metalográfiai csiszolatok kombinált SEM-EDX vizsgálata

7 IV Felületek korróziós állapotának tanulmányozása voltammetriás eljárással...80 V. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK...82 V.1. Vizsgálatok dinamikus cirkulációs modellrendszerben...82 V.1.1. Módszertani kérdések áttekintése...82 V.1.2 Urán-akkumuláció tanulmányozása ausztenites acélcső felületeken bórsavas modelloldatban [ ]..83 V Felületi szennyezettség és a bórsavas oldat vizsgálata alfa- spektrometriás módszerrel...83 V Felületvizsgálati eredmények...89 V.1.3. Urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) akkumuláció tanulmányozása ausztenites acélcső felületeken erőművi oldatmintában [ ] V Az adszorpciós és speciációs vizsgálatok eredményeinek összehasonlító értékelése...92 V Felületvizsgálati eredmények...98 V.2. Urán- akkumuláció tanulmányozása Zr-Nb ötvözetek felületén statikus modellrendszerben V.2.1. Módszertani megfontolások V.2.2. Szorpciós vizsgálatok eredményei V.2.3. Felületvizsgálati eredmények VI. ÖSSZEFOGLALÁS VII. IRODALOMJEGYZÉK VIII. A DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI IX. THESES OF THE PHD DISSERTATION X. ÉRTEKEZÉS ALAPJÁT KÉPEZŐ TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE Függelék Köszönetnyilvánítás

8 I. BEVEZETÉS A Föld népességének folyamatos növekedése és a gazdasági növekedés a globális energiaigények folyamatos emelkedését vetíti előre. Szakértői vélemények szerint az elkövetkező évtizedekben a globális energiafogyasztás jelentős mértékű növekedése várható. Az energiatermelés a jövőben valószínűleg olyan primer energiaforrások felé tolódik el, amelyek gazdaságilag versenyképesek, környezetvédelmi szempontból biztosítják a fenntarthatóságot és ellátási láncuk biztonságos. A fenntartható fejlődés követelményeivel összhangban az energetikai szektornak reálisan olyan energiaforrások használata felé kell elmozdulnia, amelyeknek alacsony a széndioxid kibocsátása. Az atomenergia eleget tesz ennek a követelménynek, s így egyes becslések szerint az atomenergia részaránya az energiatermelésben több mint a triplájára emelkedik a 2010-től 2030-ig terjedő időszakban [1]. Hazánkban a ma meglévő 9000 MW névleges villamos teljesítőképességű erőműparkból másfél évtized után legfeljebb csak 5000 MW maradhat versenyképes a villamos energiapiacon, tehát az erőműpark fejlesztése indokolt. Az ország energiaellátásában a Paksi Atomerőmű Zrt. döntő szerepet vállal, a hazai villamosenergia-szükségletnek kb. 40%-a e forrásból származik. A paksi atomerőmű 4 db VVER-440/213 típusú reaktorral rendelkezik. Tematikus vizsgálatok igazolták, hogy a reaktor blokkok megfelelő műszaki állapotban vannak a korábban 30 évre tervezett élettartam további 20 évvel történő meghosszabbításához. A foszilis energiaforrások korlátozott rendelkezésre állása, a külföldi energiahordozó (elsősorban gáz) ellátás bizonytalansága, valamint az erőműpark elöregedése előrevetíti a nukleáris erőművi kapacitás növelését, azaz új atomerőművi blokkok építését. A kapcsolódó elvi engedélyezési folyamatban az Országgyülés a közelmúltban nagy többséggel pozitív döntést hozott. Mindezek alapján reálisan feltételezhető, hogy a nyomottvizes atomerőművi reaktorok még több évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszanak hazánk villamosenergia ellátásában. A nyomottvizes reaktorblokkok biztonságos üzemvitele szempontjából a primerköri szerkezeti anyagok korróziós-eróziós folyamatainak, a kontamináció-dekontamináció és korrózió-korrózióvédelem komplex kapcsolatrendszerének ismerete kiemelkedő fontosságú. Ezt igazolják a paksi atomerőműben április 10-én bekövetkezett súlyos üzemzavar előzményei. A évben az erőmű 1-3. reaktorblokkjainak primer hűtőkörében jelentős 3

9 mennyiségű Fe-oxid lerakódást mutattak ki. A fűtőelem kazetták felületein képződött korróziótermék-lerakódások rontották a reaktorblokkok teljesítményét, így 2003-ban a 2. blokk fűtőelem kazettáinak külső tartályos tisztítására került sor. A tisztítás során április 10-én 3. fokozatú súlyos üzemzavar következett be, melynek során az erőmű 2. reaktorblokkjának különböző technológiai egységeit (1. akna, pihentető medence) a számottevő mennyiségű urán és transzurán (Pu, Cm) szennyezte. A októberében megkezdődött és januárjában sikeresen befejeződött - sérült-fűtőelem átrakási (tokozási) munkálatokkal összefüggésben az urán és transzurán nuklidok, valamint egyes hasadványtermékek kontaminációs (adszorpciós-deszorpciós) folyamatainak ismerete megkülönböztetett jelentőséggel bírt. Az 1. akna bórsavas közegébe bejutott urán- és transzurán nuklidok, valamint hasadványtermékek különböző kémiai formában (molekuláris, kolloid és/vagy diszperz) fordultak elő. Az átrakási munkálatok kapcsán alapvetően fontos a pihentető medencébe kerülő radionuklidok mennyiségének (aktivitásának) becslése, a szennyeződés mértékének és kinetikájának megismerése szerkezeti anyagfelületeken. Az urán- és transzurán akkumuláció mechanizmusáról és kinetikájáról a fontosabb szerkezeti anyagok (korrózióálló acélok, Zr-Nb ötvözetek) felületén ugyanis nem áll rendelkezésre a vonatkozó szakirodalomban kielégítő információ. II. CÉLKITŰZÉSEK, A FELADATOK MEGFOGALMAZÁSA A Bevezetésben vázolt előzmények ismeretében négy hazai intézet együttműködésének keretében, a Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológia Intézetének témavezetésével évben átfogó kutatási project indult Urán és transzurán (Pu, Am, Cm) elemek kémiája és a transzurán (Pu, Cm) izotópok akkumulációjának vizsgálata primerköri szerkezeti anyag felületeken című munka elvégzésére. A kutatásokat a Paksi Atomerőmű Zrt finanszírozta. A időszakban PhD ösztöndíjasként kapcsolódtam be a fenti kutatási programba. Elsődleges célom az urán nuklidok feldúsulására jellemző kinetikai és mechanisztikus összefüggések tematikus vizsgálata volt különböző szerkezeti anyagok. (korrózióálló acél és Zr-Nb ötvözet) felületén. További célként fogalmazódott meg az, hogy megismerjem néhány fontos transzurán (Pu, Am, Cm) akkumulációjának mértékét, kinetikáját és mechanizmusát az említett korrózióálló acélmintákon. 4

10 A vázolt célkitűzéssel megvalósítása érdekében három éves, szisztematikus kutatási programot állítottunk össze, amelynek főbb részfeladatai az alábbiakban foglalhatók össze: a. A szakirodalmi adatok feldolgozása az alábbi témakörökben: Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) elemek kémiájának (analitikai kémia, kolloidkémia, elektrokémia) összehasonlító áttekintése bórsavas oldatokban. Az urán- és transzurán (Pu, Cm) elemek domináns kémiai formáinak és azok relatív szorpciós képességének jellemzése az aktív zóna szerkezeti anyagainak (elsősorban korrózióálló acél, Fe-oxidok és Zr-Nb ötvözet) felületén. b. Az urán-akkumuláció (szorpció-deszorpció) mértékének, és a megkötődési folyamat alapvető összefüggéseinek tanulmányozása modellrendszerben a primerkör meghatározó szerkezeti anyaga, a 08X18H10T (GOSZT ) típusú ausztenites korrózióálló acél felületén. E részfeladat magába foglalta az urán-feldúsulás idő- és ph-függésének vizsgálatát dinamikus modellrendszerben, bórsavas hőhordozó modelloldatában a Paksi Atomerőmű Zrt. által biztosított 2. blokki gőzfejlesztőből (GF) kivágott - ausztenites acél hőátadócső felületeken. Feladatként jelentkezett továbbá az urán felületi többletkoncentrációjának egy - az urán acélfelületi és oldatfázisbeli aktivitás koncentrációjának az alfa-spektrometriás detektálásán alapuló meghatározására alkalmas modell és számítási algoritmus kidolgozása. A szorpciós folyamat mechanizmusának megismerése érdekében az acélcsőminták belső felületének passzív állapotát, morfológiáját és kémiai összetételét voltammetriás és SEM-EDX eljárással vizsgáltuk; a megkötődött urán oxidációs állapotát (kémiai formáját) röntgengerjesztéses fotoelektron-spektroszkópiai (XPS) módszerrel azonosítottuk. c. Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) akkumuláció (szorpció-deszorpció) mértékének és kinetikájának vizsgálata urán- és transzurán-szennyezőket tartalmazó a Paksi Atomerőmű Zrt. által biztosított - oldatmintából korrózióálló acélfelületeken dinamikus modellrendszerben. d. Az urán-akkumuláció (szorpció-deszorpció) mértékének és kinetikájának vizsgálata uránés transzurán-szennyezőket tartalmazó a Paksi Atomerőmű Zrt. által biztosított - oldatmintából Zr-Nb ötvözetek felületén statikus modellrendszerben. 5

11 A c.) és d.) részfeladat magában foglalta: - Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) akkumuláció mértékének és időfüggésének tanulmányozását Paksi Atomerőmű Zrt. által biztosított primerköri szerkezeti anyag minták felületén. - Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) deszorpció időfüggésének tanulmányozását Paksi Atomerőmű Zrt. által biztosított primerköri szerkezeti anyag minták felületén. - Az urán és transzurán elemek felületi és oldatfázisbeli kémiai koncentrációjának, a különféle specieszek (részecske, kolloid és oldott (anionos és kationos)) oldatfázisbeli megoszlásának illetve aktivitás koncentrációjának meghatározására alkalmas kémiai elválasztási (ioncserés) eljárás, valamint ICP-MS és alfa-spektrometriás detektálási módszer alkalmazását. - A primerköri szerkezeti anyag felületek felületkémiai és korróziós vizsgálatát (SEM-EDX, voltammetria, és XPS). - Az oldatmintákba beoldódott korróziótermékek (Fe, Cr, Ni, Zr, Nb) kémiai koncentrációjának meghatározását a kezelési idő függvényében ICP-OES módszerrel. 6

12 III. IRODALMI ÁTTEKINTÉS III.1. Kontaminációs folyamatok urán és transzurán (Pu, Am, Cm) elemeket tartalmazó vizes oldatokban III.1.1. Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) elemek kémiája III A kontamináció jellegét és mértékét befolyásoló tényezők és azok kapcsolatrendszere: Az irodalomkutatás eredményei alapján az urán és transzurán elemek kontaminációjának mértékét és jellegét befolyásoló fontosabb tényezőket és azok kapcsolatrendszerét a III.1. ábrán foglaltuk össze. A III.1. ábra egyértelműen alátámasztja, hogy az oldatkémia (vízkémia) döntő hatással van a szennyező speciesek megjelenési formájára, illetve a kontaminált felület felületkémiai és korróziós jellemzőire. Az említett paraméterek együttesen határozzák meg a szerkezeti anyag felületek kontaminációjának típusát, mértékét és mechanizmusát. Másként fogalmazva az oldatkémiai jellemzők megszabják a szennyező komponensek domináns megjelenési formáit az oldatfázisban, és befolyásolják a szilárd fázis és a szilárd/folyadék határfelület jellemzőit. A felsorolt tényezők ugyanakkor döntő hatással vannak a kontamináció folyamatára, amely lehet adszorpció, kemiszorpció, csapadékleválás, vagy kolloidkiválás. Az erőművi vízkémia (pl. primerköri vízkémia) alapvető feladata tehát, hogy biztosítsa: - a szennyező anyag műszakilag elérhető minimális koncentrációját és kedvező kémiai formáját (lehetőleg oldott, minimális diszperz- és kolloidfázis jelenlétében), - az alkalmazott szerkezeti anyagok minimális vagy a minimálishoz közeli, ill. tervezett mértékű elektrokémiai korrózióját, s így - a szerkezeti anyag felületek radioaktív kontaminációjának (illetve rekontaminációjának) minimális szintjét. 7

13 III.1. ábra: Az urán és transzurán (Pu, Am, Cm) nuklidok kontaminációjának jellegét és mértékét befolyásoló tényezők és azok kapcsolatrendszere fémes szerkezeti anyag/ vizes oldat heterogén rendszerben III Az urán és transzurán (Pu, Am, Cm) specieszek kémiai formáit befolyásoló paraméterek vizes oldatokban: - Oxidációs állapot, redox potenciál Az aktinidák vizes oldatokban különböző oxidációs állapotokban fordulnak elő [2-4], leggyakoribbak a III-VI állapotok. Vizes oldatokban az U legstabilabb formája a VI oxidációs állapotú UO 2 2+, az Am és Cm esetében a III oxidációs állapotú Am 3+ ill. Cm 3+ a legstabilabb. Az Am erősen oxidatív közegben V és VI oxidációs állapotúvá alakul, a Cm nem oxidálható. Vizes oldatokban a Pu III, IV, V és VI állapotokban is előfordulhat Pu 3+, Pu 4+, PuO 2 + illetve PuO 2 2+ kationként, melyek a közel azonos redoxpotenciálok miatt egymás mellett is létezhetnek [2, 5]. Az aktinidák kémiai hasonlósága elsősorban azonos oxidációs állapotokban mutatkozik meg. Az oxidációs állapot megváltozhat a redoxpotenciál változásakor, ami bekövetkezhet az oldatfázis kémiai összetételének, az oldott oxigén koncentrációjának, illetve a ph változására. - Komplexképzés Az aktinida kationok erős Lewis savak, amelyek számos komplexet képeznek [2, 6]. Ezek közül a legstabilabbak az erős Lewis bázisú ligandumokkal képzett komplexek. A kötések elektrosztatikus jellegűek, ezért a komplexek stabilitása az aktinidák és a ligandumok effektív töltésének növekedésével nő. A különböző oxidációs állapotú aktinida (An) 8

14 komplexek esetében tehát a stabilitás általában (ha nincs egyéb, pl. sztérikus hatás) a következő sorrendben csökken: An 4+ >AnO 2+ 2 >An 3+ + >AnO 2 Azonos oxidációs állapotban az aktinidák effektív töltése az aktinida kation méretének csökkenésével, tehát az aktinida kontrakció miatt a tömegszám növekedésével nő. Így a komplexek stabilitása - azonos oxidációs állapotban - elméletileg a következő sorrend szerint csökken: Pu>Np>U>Th, ugyanakkor, az effektív töltés kisebb különbségei mellett egyéb hatások miatt a sorrend eltérően is alakulhat. A komplexek stabilitását a ligandum szerkezete is befolyásolja. Stabil aktinida komplexek a kemény donor atomokat tartalmazó ionokkal/molekulákkal alakulnak ki. Az aktinidák igen erős hidroxid-komplex képzők. Szervetlen ionokkal alkotott komplexeik stabilitása az effektív töltéseknek megfelelően - általában az alábbi sorrendben változik: PO 3-4 > CO 2-3 > SO > NO 3 Halogenidekkel képzett komplexek között a fluorid a legstabilabb: F - >> Cl - > Br - > I - Az f-elemek számos komplexet/kelátot képeznek szerves ligandumokkal. Viselkedésüket vizes oldatokban döntően befolyásolja az aktinidák hidrolízise, a hidroxil-komplexek stabilitása [2, 5, 7], továbbá ezek oldhatósága. A hidrolízis a gyengén savas oldatoktól a tömény lúgos oldatokig végbemegy a III, IV és VI oxidációs állapotban, a semleges vagy lúgos oldatokban gyakran az aktinidáknak ez a legfontosabb komplexképzési reakciója. A nagy effektív töltésű ionok különböző koordinációs számú, mono és polinukleáris (dimer és polimer) hidroxid komplexeket is képeznek. Az aktinidák hidroxidjai gyakran rosszul oldódnak. A vizsgált aktinidák hidroxil-komplexei között a legstabilabbak a Pu(IV) komplexek [8], melyek már ph=0 és 1 közt is képződnek. Egyben ezeknek az oldhatósága a legkisebb. Az uranil(vi) hidroxil-komplexei ph=3-nál jelennek meg, és szintén számos polinukleáris komplex képződik. Az Am és Cm(III) képezi a kevésbé stabil komplexeket, ph 7 körül azonban így is domináló specieszekké válnak. Az aktinidák számos 9

15 stabil komplexet képeznek karbonát ionokkal (vízben oldott CO 2 ), illetve vegyes hidroxokarbonát komplexeket képeznek többnyire semleges/lúgos közegben. - Oldhatóság, csapadék- és kolloidképzés A hidroxil-komplexek általában nagyon rosszul oldódnak semleges vagy lúgos közegben, de savas tartományban is kiválhatnak vagy polimerként valódi kolloidot képezhetnek (elsősorban a IV oxidációs állapotú aktinidák) [2, 5]. A rossz oldhatóság a IV és III oxidációs állapotú komplexek jellemzője (hidroxil, fluorid) szemben a magasabb oxidációs állapotú formákkal. A valódi kolloidokon kívül az aktinidák megkötődhetnek kolloid formájú szennyezőkön is pszeudo-kolloidokat képezve. - Radiolitikus folyamatok, diszproporcionálódás Autoradiolízis általában tömény oldatokban következik be (Pu koncentráció > 1 mol dm -3 ), de a rövid felezési idejű, nagy fajlagos aktivitású aktinidáknál, mint pl. a 242 Cm nagyságrendekkel kisebb koncentrációban is jelentős lehet az autoradiolízis. Radiolízis nagy összaktivitás-koncetrációjú közegben is lejátszódik. A keletkező radiolízis termékek redox reakciókat válthatnak ki. Szintén nagyobb koncentrációknál jellemző folyamat a diszproporcionálódás közbenső oxidációs állapotokban. Így a Pu(V) átalakul Pu(IV) és Pu(VI) formává, megváltoztatva ezzel egyéb fizikai-kémiai jellemzőket, pl. csökkentve a Pu oldhatóságát. Az aktinidák megjelenési formáit vizes oldatokban - az egyensúlyi és stabilitási állandók alapján - hidrokémiai programokkal számolni lehet. Számításokat végeztünk a VisualMINTEQ programmal arra vonatkozóan, hogy a PA 2. blokki 1. akna hűtővizének vizsgált összetétele mellett milyen az urán, plutónium, amerícium és kűrium specieszek megoszlása a vizes oldatban [9]. A számításokhoz az alábbi bemenő paraméterek használtuk fel: - Bórsav koncentráció: c= 20 g dm -3 (ph=4,2), A számítások szerint a bórsav nem képez komplexet egyik aktinidával sem. Így a 20 g dm -3 bórsav koncentráció a specieszek számítását nem befolyásolja, de a bórsav határozza meg az oldat ph-ját és a bórsav-szorpció a felületeken csökkentheti az aktinidák megkötődését. - Ionerősség: I=0,01, - Urán koncentráció: c U = mol dm -3 (0,76 mg U dm -3 ), 10

16 - Urán speciesz: UO 2+ 2, - Redoxpotenciál: E h =918 mv Feltételeztük, hogy a redoxpotenciált a legnagyobb koncentrációjú kation, az oldott urán határozza meg. - Pu koncentráció: c Pu = mol dm -3 (6000 Bq 239 Pu dm -3 ) - Cm koncentráció: c Cm = mol dm -3 (20000 Bq 244 Cm dm -3 ) Feltételezzük, hogy az Am speciesek megoszlása megegyezik a Cm-éval, mert az adott redoxpotenciál mellett az Am(III) nem oxidálódik, így a Cm(III)-mal azonos oxidációs állapotú. Az urán, plutónium és amerícium speciesek számított megoszlását a ph-függvényében rendre a III.2-III.4. ábrák szemléltetik. Minden nuklid a 3 leggyakoribb kémiai formáját táblázatosan is összefoglaltuk (III.1. táblázat). III.1. táblázat: Az U, Pu és Cm (Am) specieszek VisualMINTEQ programmal becsült megoszlása [9]. Speciesz Koncentráció (mol dm -3 ) U 2+ UO 2 2, UO 2 (OH) + 5, (UO 2 ) 2 (OH) 2 5, Pu + PuO 2 6, PuO 2 3, PuO 2 (OH) + 3, Cm Cm 3+ 1, Cm(OH) 2+ 8, Cm(OH) 2 9,

17 E H = 0.92 V [U 4+ ] TOT = 3.00 μm 2+ UO UO 2 (OH) 3 UO 2 (OH) 2.H 2 O(c) 0. 8 Fract i on UO 2 OH + UO 2 (OH) (UO 2 ) 3 (OH) 5 + (UO 2 ) 2 (OH) ph t= 25 C III.2. ábra: Az urán specieszek százalékos megoszlása a ph függvényében E H = 0.92 V [Pu 3+ ] TOT = nm 1. 0 PuO 2 (cr) PuO 2 (OH) Fr act i on PuO 2 OH+ PuO 2 (OH) ph t= 25 C III.3. ábra: A plutónium specieszek százalékos megoszlása a ph függvényében E H = 0.92 V [Am 3+ ] TOT = 0.02 nm Am 3+ AmO Fract i on AmOH Am(OH) ph t= 25 C III.4. ábra: Az amerícium specieszek százalékos megoszlása a ph függvényében 12

18 Az enyhén savas és - az U(VI) jelenléte következtében - oxidatív közegben a vártnak megfelelően az urán VI oxidációs állapotú uranil-kationként, a Pu részben V és részben VI oxidációs állapotú kationként, az Am és Cm pedig III oxidációs állapotú kationként fordul elő. Egyik izotóp esetében sem jelentős a hidrolízis. Ha a számításokat ph=7 mellett a fenti bemenő paraméterekkel megismételjük, akkor az U, a Pu és a Cm esetében is a hidroxil komplexek lesznek dominánsak: (UO 2 ) 3 (OH) + 5, PuO 2 (OH) +, Cm(OH) 2+. A Pu esetében az oxidációs állapot is megváltozik, (VI) lesz. III.1.2. Az urán és transzurán (Pu, Am, Cm) izotópok szorpciója acélfelületen III Az ausztenites acél felületi sajátságainak és korróziós tulajdonságainak áttekintése A szakirodalom szerint ausztenites korrózióálló acélok primerköri hőhordozóval érintkező felületén üzemi körülmények között általában kettős (duplex) szerkezetű oxidréteg alakul ki [10-12]. A védő-oxidréteg vastagsága üzemidőtől függően elérheti a μm-t is. Az alsó védőréteg, mely szorosan a fémfelületre tapad, tömör, zárt felületű. Az alapfémből közvetlenül oxidáció révén keletkezik (Schikkor reakció [13]). Az üzemelés közben az oxidréteg Cr és Ni tartalma nő. Ez a krómban dús réteg mikrokristályos szerkezetű, a krómot főleg 3-as oxidációs fokú oxid (Cr 2 O 3 ) formában tartalmazza. A felső réteg reduktív vízüzem esetén főként magnetitet (Fe 3 O 4 ) és esetleg csekély mennyiségű hematitot (Fe 2 O 3 ) tartalmaz. Ez nem az alapfémből keletkezik, hanem a hőhordozó közvetítésével kerül rá a felületre. A magnetit kristályszerkezeti szempontból FeO Fe 2 O 3 spinellnek felel meg, amelyben a kétértékű vasat helyettesítheti egyéb fémion (pl. Ni 2+, Mn 2+, Zn 2+, Co 2+ ), valamint a háromértékű vas is helyettesíthető Cr 3+ -al. Ezzel magyarázható, hogy mind a felületközeli tartományban, mind a passzív réteg mélyebb régióiban különféle spinell-szerkezetű vegyes oxidok találhatók (Cr x Ni y Fe 3-x-y O 4, ahol 0 x+y 3). A magnetit, valamint a felületközeli tartományban képződő nem-sztöchiometrikus összetételű nikkel-ferrit (nikkellel szubsztituált magnetit (Ni x Fe 3-x O 4, ahol x 1, vagy Co y Ni x Fe 3-x-y O 4, ahol y+x 1 és y<<x)) oldhatósága már a magas hőmérsékletű bórsavas hőhordozóban is számottevő. Ugyanakkor a mélyebb oxidrétegekben keletkező vas-kromit (FeO Cr 2 O 3 ), valamint annak kobalttal és nikkellel szubsztituált változata (Co y Ni x Fe 1-x-y Cr 2 O 4, ahol x+y 1 és y<<x) meghatározó szerepet játszik a felületi oxidréteg védőképességében, mivel a kromitok oldhatósága reduktív vízüzem esetén még magas hőmérsékleten is rendkívül alacsony. Oxigén-tartalmú hűtőközegben, vagy 13

19 oxidálószerek jelenlétében azonban a kromitok megbomlanak, az oxidfilmben lejátszódik a Cr(III) Cr(VI) oxidációs folyamat és vízoldható CrO ionok keletkeznek [14]. A PWR (VVER)-típusú atomerőművekben normál bórsavas vízüzemet feltételezve a korrózió következő megjelenési formáival kell számolni az ausztenites acélfelületeken [14-17]: - Egyenletes korrózió - Nem egyenletes (lyuk, rés, bemaródási) korrózió - Szelektív korrózió (feszültségi korrózió és kristályközi korrózió) Egyenletes korrózióról akkor beszélünk, ha az egész fémfelület közel azonos mértékben korrodálódik, egyenletesen vékonyodik el. Az ausztenites acéloknak az egyenletes felületi korrózióval szemben kiváló ellenálló képességük van. Megállapított tény, hogy agresszív ionokat nem tartalmazó vizes oldatban ph 4-10 között passzívan viselkednek, mivel a korróziós termékekből a fentiekben említett - védőréteg alakul ki, ami megakadályozza a fém további oldódását. Egyenletes korróziós károsodásuk minimális; hőmérsékletű vízben, statikus körülmények között az egyenletes korrózió sebessége 0,8-4,0 μm/év [14]. Üzemi berendezésekben a sugárterhelés és a hűtőközegáramlás hatására a korrózió sebessége kissé növekszik, de 600 ºC hőmérsékletig az ausztenites acélok korrózióállósága megfelelő [14]. Egy a közelmúltban publikált összefoglaló munka szerint [18] a nukleáris iparban alkalmazott kiváló védőképességű ausztenites korrózióálló acélok átlagos korróziósebessége normál üzemmenet esetén nem haladja meg az 1 μm/év értéket (0,3 μm/év < v k < 1,03 μm/év). Sokkal jellemzőbb a nem egyenletes és szelektív korrózióra való hajlamuk. o C A helyi, vagy lokális korrózió esetén a tönkrement fém mennyisége ugyan kicsi, de a meghatározott helyekre összpontosuló károsodás az egész berendezés tönkremenetelét (kilyukadását, törését) okozhatja. A helyi korrózió egyik legveszélyesebb fajtája a lyukkorrózió, mely során a fémfelület egyes pontjain lyukak keletkeznek. A lyukkorróziónak három fajtája ismert: a pontkorrózió (pitting), amelynél kis átmérőjű, tűszúrásszerű lyukak, a foltkorrózió, amelynél nagyobb átmérőjű, de kisebb mélységű bemaródások, s a szivacsos korrózió, amelynél mély, szabálytalan alakú bemaródások képződnek. A lyukkorróziós károsodás valószínűségét a kloridion-koncentráció növekedése 14

20 (általában a közegben és lokalizáltan), az oxigén-tartalom vagy egyéb oxidáló szerek mennyiségének növelése, a hőmérséklet emelkedése, valamint a makro- és mikroszerkezeti inhomogenitások és hibák (pl. zárványok, repedések, különböző szennyeződések, folytonossági hibák) fokozzák [19-21]. A helyi korrózió különösen nagymértékű olyan áramlásmentes helyeken, ahol a vizes oldat betöményedhet és így szennyezőinek koncentrációja növekszik. Klorid tartalmú vizekben az ausztenites acélokat a réskorrózió is veszélyezteti. (A reaktorvízben maximálisan csak 0,1 mg kg -1 klorid-koncentráció engedhető meg.) Ez a folyamat végeredményben, egy résben kialakult lyukkorrózió. Előidézéséhez kisebb kloridkoncentráció szükséges, mint ami a lyukkorrózió megindulását előidézi. Különösen veszélyeztetett helyek a nem vezető anyag és a fém között kialakuló szűk felületek, ahol a gátolt diffúzió miatt a kloridionok feldúsúlhatnak és a korróziótermékek lerakódhatnak. A résben a korróziótermékek kialakulása folytán a ph is csökken. A fém és a rajta található lerakódások között is kialakulhat a réskorrózió. A feszültségkorrózió hatására az acélban repedések keletkeznek, ezért a krómnikkelötvözetek és az ausztenites acélok feszültségkorrózióját korróziós repedésnek is szokás nevezni [14-15, 22]. Mértéke sok tényezőtől függ, például az acélban fellépő üzemi (munka-) feszültség nagyságától, a hőhordozó összetételétől, az acélok feszültségállapotától és a felületi védőréteg jellemzőitől. Irodalmi adatok igazolják [14, 23-29], hogy az ausztenites acélok feszültségkorrózióra való hajlamát a fém szerkezete is jelentősen befolyásolja. Különböző hatások (hidegmegmunkálás, hegesztés és egyéb specifikus hatások (köszörülés, csiszolás, őrlés, adszorbeált gázok hatása, nagyenergiájú radioaktív vagy gyorsított töltött részecskékkel történő besugárzás)) eredményeként bekövetkezhet a paramágneses ausztenit fázis (γ-fázis) ferromágneses ferritté vagy martenzitté (α-fázis) alakulása, amely kedvezőtlenül módosíthatja az alapfém metallográfiai és korróziós sajátságait. Jelentős klorid- és oxigéntartalmú közegben 10%-nyi vagy annál több ferritet tartalmazó ausztenites acélokat számottevő mértében károsítja a feszültségkorrózió [14, 22]. Az ausztenites acél korróziós ellenálló képessége a ferrit-tartalom növekedésével jelentősen csökken. A nagyobb térfogatú α-fázis jelentős mennyiségének képződése - különösen, ha az összefüggő hálózatot képez a kristályszemcsék határfelületén - drasztikusan megnöveli a korróziós repedések kialakulásának valószínűségét. Az α-fázis megjelenése módosítja az acél mechanikai 15

1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉSEK

1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉSEK 1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉSEK RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZS- GÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés tézisei Kádár László Péter Kémia Doktori Iskola Témavezető: Dr. Varga Kálmán

Részletesebben

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok

Részletesebben

KORRÓZIÓS JELENSÉGEK KOMPLEX ÉRTELMEZÉSE ATOMERŐMŰVI GŐZFEJLESZTŐKBEN

KORRÓZIÓS JELENSÉGEK KOMPLEX ÉRTELMEZÉSE ATOMERŐMŰVI GŐZFEJLESZTŐKBEN KORRÓZIÓS JELENSÉGEK KOMPLEX ÉRTELMEZÉSE ATOMERŐMŰVI GŐZFEJLESZTŐKBEN Doktori (PhD) értekezés Pannon Egyetem Kémia Doktori Iskola Készítette: Nagyné Szabó Andrea okleveles környezetmérnök Témavezető: Dr.

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1024/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1024/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1024/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Üzemviteli Igazgatóság Vegyészeti Főosztály Vegyészeti

Részletesebben

KÉMIAI DEKONTAMINÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KORRÓZIÓS ÉS FELÜLETKÉMIAI HATÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

KÉMIAI DEKONTAMINÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KORRÓZIÓS ÉS FELÜLETKÉMIAI HATÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE KÉMIAI DEKONTAMINÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KORRÓZIÓS ÉS FELÜLETKÉMIAI HATÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE Doktori (PhD) értekezés tézisei Baja Bernadett Kémia és Környezettudományok Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

A korrózió elleni védekezés módszerei. Megfelelő szerkezeti anyag alkalmazása

A korrózió elleni védekezés módszerei. Megfelelő szerkezeti anyag alkalmazása A korrózió elleni védekezés módszerei Megfelelő szerkezeti anyag kiválasztása és alkalmazása Elektrokémiai védelem A korróziós közeg agresszivitásának csökkentése (inhibitorok alkalmazása) Korrózió-elleni

Részletesebben

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásai Az ausztenit átalakulásai lassú hűtés Perlit diffúziós átalakulás α+fe 3 C rétegek szilárdság közepes martensit bainit finom

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

Klasszikus analitikai módszerek:

Klasszikus analitikai módszerek: Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis -

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 A kutatás során laboratóriumi kísérletekben komplex ioncserés és adszorpciós

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás ELEKTROKÉMIA 1 ELEKTROKÉMIA Elektromos áram: - fémekben: elektronok áramlása - elektrolitokban: ionok irányított mozgása Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás Galvánelem: elektromos

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK

ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK 80%-a (5000 kg/fő/év) kerámia, kő, homok... Ebből csak kb. 7% a iparilag előállított cserép, cement, tégla, porcelán... 14%-a (870 kg/fő/év) a polimerek csoportja, melynek kb. 90%-a

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben

ZÁRÓJELENTÉS. Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben ZÁRÓJELENTÉS Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben Jól megválasztott anyagok elegyítésekor, megfelelő körülmények között másodlagos kötésekkel összetartott szupramolekuláris rendszerek

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

VILÁGÍTÓ GYÓGYHATÁSÚ ALKALOIDOK

VILÁGÍTÓ GYÓGYHATÁSÚ ALKALOIDOK VILÁGÍTÓ GYÓGYHATÁSÚ ALKALIDK Biczók László, Miskolczy Zsombor, Megyesi Mónika, Harangozó József Gábor MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Hordozóanyaghoz kötődés fluoreszcenciás

Részletesebben

Atomreaktorok korróziós transzportfolyamatainak vizsgálata a primerköri hőhordozóból vett minták elemzésével

Atomreaktorok korróziós transzportfolyamatainak vizsgálata a primerköri hőhordozóból vett minták elemzésével Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Természettudományi kar Vegyész MSc RADANAL Analitikai, Izotóptechnikai Kft. Radiokémiai Laboratórium Atomreaktorok korróziós transzportfolyamatainak vizsgálata a primerköri

Részletesebben

Kémiai dekontaminációs technológia fejlesztése és laboratóriumi hatásvizsgálata

Kémiai dekontaminációs technológia fejlesztése és laboratóriumi hatásvizsgálata Kémiai dekontaminációs technológia fejlesztése és laboratóriumi hatásvizsgálata Doktori (PhD) értekezés Pannon Egyetem Kémia Doktori Iskola Készítette: Radó Krisztián okleveles vegyész Témavezető: Dr.

Részletesebben

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz.

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Bevezetés A kerámiákat régóta használja az orvostechnika implantátumanyagként, elsõsorban bioinert tulajdonságaik, kopásállóságuk

Részletesebben

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető . Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

1. ábra. Jellegzetes heteropolisav-szerkezetek, a Keggin-, illetve Dawson-anion

1. ábra. Jellegzetes heteropolisav-szerkezetek, a Keggin-, illetve Dawson-anion A szerves kémiai reakciók igen nagy hányadában egyes statisztikai adatok szerint kb. 80%-ában valamilyen katalizátorra van szükség a megfelelő konverzió eléréséhez. Eltekintve a katalitikus redukciótól,

Részletesebben

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C MÓDSZERFEJLESZTÉS ÉS ALKALMAZÁSA A PIHENTETŐ MEDENECÉK VIZÉBEN OLDOTT SZERVETLEN C- MÉRÉSÉRE Molnár M. 1, Bihari Á. 1, Mogyorósi M. 1, Veres M. 1, Pintér T. 2 1 HEKAL, MTA ATOMKI Isotoptech Zrt, H-4026

Részletesebben

Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben

Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben Vázlat I. Diszperziós kolloidok stabilitása általános ismérvek II. Ciklodextrinek és kolloidok kölcsönhatása - szorpció - zárványkomplex-képződés

Részletesebben

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása... Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen

Részletesebben

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl

Részletesebben

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére Csepeli Zsolt Bereczki Péter Kardos Ibolya Verő Balázs Workshop Miskolc, 2013.09.06. Előadás vázlata Bevezetés Vizsgálat célja,

Részletesebben

VVER-440 (V213) reaktor (főberendezések és legfontosabb üzemi jellemzők)

VVER-440 (V213) reaktor (főberendezések és legfontosabb üzemi jellemzők) VVER-440 (V213) reaktor (főberendezések és legfontosabb üzemi jellemzők) Reaktor és fővízkör A főkeringtető kör névleges adatai Névleges hőteljesítmény A hőhordozó közepes hőmérséklete Megnevezés Névleges

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

Lakos István WESSLING Hungary Kft. Zavaró hatások kezelése a fémanalitikában

Lakos István WESSLING Hungary Kft. Zavaró hatások kezelése a fémanalitikában Lakos István WESSLING Hungary Kft. Zavaró hatások kezelése a fémanalitikában AAS ICP-MS ICP-AES ICP-AES-sel mérhető elemek ICP-MS-sel mérhető elemek A zavarások felléphetnek: Mintabevitel közben Lángban/Plazmában

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

!MICHAEL KFT Csavar és kötőelem szaküzlet '1103 Budapest Gyömrői út 150 Telfon:0611/4310170 Fax:06/1/260-36-46

!MICHAEL KFT Csavar és kötőelem szaküzlet '1103 Budapest Gyömrői út 150 Telfon:0611/4310170 Fax:06/1/260-36-46 !MICHAEL ' Telfon:0611/4310170 Fax:06/1/260-36-46 i '/; -""1' Igényesetén a hitelesitett műbizonylat a fenti cimen kérhető! Kötőelemeink A1, A2 és A4-es minőségi ostályba sorolhatók, ausztenites acélokból

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

1. Koncentrációszámítás, oldatkészítés

1. Koncentrációszámítás, oldatkészítés 1. onentráiószámítás, oldatkészítés 1.1. példa onyhasó oldat készítése során 5,5 g Na Cl-t oldottunk fel 5 liter vízben. Mennyi az oldat tömegkonentráiója (g/ dm ), normalitása (ekv/dm ), molaritása (mol/

Részletesebben

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 7.-8. hét

Kémiai alapismeretek 7.-8. hét Kémiai alapismeretek 7.-8. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. október 16.-október 19. 1/12 2012/2013 I. félév, Horváth Attila

Részletesebben

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan 7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan A gyakorlat célja: Megismerkedni az analízis azon eljárásaival, amelyik adott komponens meghatározását a minta elégetése

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei Brolly Áron, Hózer Zoltán, Szabó Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont 1525 Budapest 114, Pf. 49, tel.: 392 2222 A Paksi Atomerőműben

Részletesebben

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:

Részletesebben

Titrálás Elmélet és gyakorlat

Titrálás Elmélet és gyakorlat Titrálás Elmélet és gyakorlat A titrálás elmélete Bevezetés Jelen füzet történeti, elméleti és gyakorlati szempontból mutatja be a titrálást; először a végponttitrálással, majd pedig az átcsapási pontos

Részletesebben

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen vegyületek hőbomlása

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók

Részletesebben

RADIOAKTÍV IZOTÓPOK KIKERÜLÉSE SÉRÜLT FŰTŐELEMEKBŐL

RADIOAKTÍV IZOTÓPOK KIKERÜLÉSE SÉRÜLT FŰTŐELEMEKBŐL RADIOAKTÍV IZOTÓPOK KIKERÜLÉSE SÉRÜLT FŰTŐELEMEKBŐL DOKTORI (PhD) TÉZISFÜZET SLONSZKI EMESE Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont 2012 1. A KUTATÁSOK ELŐZMÉNYE A Paksi Atomerőműben

Részletesebben

41. ábra A NaCl rács elemi cellája

41. ábra A NaCl rács elemi cellája 41. ábra A NaCl rács elemi cellája Mindkét rácsra jellemző, hogy egy tetszés szerint kiválasztott pozitív vagy negatív töltésű iont ellentétes töltésű ionok vesznek körül. Különbség a közvetlen szomszédok

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

Az elválasztás elméleti alapjai

Az elválasztás elméleti alapjai Az elválasztás elméleti alapjai Az elválasztás során, a kromatogram kialakulása közben végbemenő folyamatok matematikai leirása bonyolult, ezért azokat teljességgel nem tárgyaljuk. Cél: * megismerni az

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram)

A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram) A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram) A vas-karbon egyensúlyi diagram alapvető fontosságú a vasötvözetek tárgyalásánál. Az Fe-C ötvözetekre vonatkozó ismereteket általában kettős

Részletesebben

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a kozmetikus, a gyakorlatban használt alapanyagokat ismerje, felismerje

Részletesebben

Hőkezelő technológia tervezése

Hőkezelő technológia tervezése Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Gépgyártástechnológiai Tanszék Hőkezelő technológia tervezése Hőkezelés és hegesztés II. című tárgyból Név: Varga András Tankör: G-3BGT Neptun: CP1E98 Feladat: Tervezze

Részletesebben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben 1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257

Részletesebben

Korrózióvédelem kommunikációs dosszié KORRÓZIÓVÉDELEM KÖRNYEZETMÉRNÖK NAPPALI KREDITES KÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Korrózióvédelem kommunikációs dosszié KORRÓZIÓVÉDELEM KÖRNYEZETMÉRNÖK NAPPALI KREDITES KÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ KORRÓZIÓVÉDELEM KÖRNYEZETMÉRNÖK NAPPALI KREDITES KÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008. Tartalom jegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyző,

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése)

9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése) 9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése) 9. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 9. A FELHAGYÁS KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEI (AZ ATOMERŐMŰ LESZERELÉSE)... 1 9.1. A leszerelés szempontjából

Részletesebben

Elektronátadás és elektronátvétel

Elektronátadás és elektronátvétel Általános és szervetlen kémia 11. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a közös elektronpár létrehozásával járó reakciók csoportjában milyen jellemzıi vannak sav-bázis és komplexképzı reakcióknak Mai témakörök

Részletesebben

Korrózióálló acélok felületkezelési eljárásai. Pető Róbert

Korrózióálló acélok felületkezelési eljárásai. Pető Róbert Korrózióálló acélok felületkezelési eljárásai Pető Róbert 1. Miért? 2. Mikor? 3. Hogyan? 4. Egyéb felhasználási lehetőségek 1. Miért? 2. Mikor? 3. Hogyan? 4. Egyéb felhasználási lehetőségek Miért? A jó

Részletesebben

Rozsdamentes anyagok fertőződésének megelőzése

Rozsdamentes anyagok fertőződésének megelőzése Rozsdamentes anyagok fertőződésének megelőzése Nemesacél anyagok feldolgozása során rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a felületkezelés szakszerűségére, megfelelő hegesztőanyagok és kötőelemek kiválasztására.

Részletesebben

Badari Andrea Cecília

Badari Andrea Cecília Nagy nitrogéntartalmú bio-olajokra jellemző modellvegyületek katalitikus hidrodenitrogénezése Badari Andrea Cecília MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Környezetkémiai

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben