RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN. Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem. Kémia Doktori Iskola

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN. Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem. Kémia Doktori Iskola"

Átírás

1 RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Pannon Egyetem Kémia Doktori Iskola Készítette: Kádár László Péter okleveles vegyészmérnök Témavezető: Dr. Varga Kálmán egyetemi tanár Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet Veszprém 2009

2 RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Kádár László Péter Készült a Pannon Egyetem Kémia Doktori iskolája keretében Témavezető: Dr. Varga Kálmán Elfogadásra javaslom (igen / nem) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Veszprém, (aláírás)... A Szigorlati bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve: igen /nem ***Bíráló neve: igen /nem. (aláírás). (aláírás). (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Veszprém,. A doktori (PhD) oklevél minősítése a Bíráló Bizottság elnöke Az EDT elnöke

3 KIVONAT RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN Kádár László Péter A disszertáció átfogó képet nyújt a nyomottvizes reaktorblokkok biztonságos üzemvitele szempontjából kiemelkedő fontosságú primerköri szerkezeti anyagok (korrózióálló acél, Zr-Nb ötvözet) kontaminációs és korróziós sajátságairól urán és transzurán (Pu, Am Cm) nuklidokkal szennyezett bórsavas oldatokban. A április 10-én a paksi atomerőmű 2. reaktorblokkjában történt üzemzavarral összefüggésben alapvető jelentőségű a pihentető medencébe kerülő radionuklidok mennyiségének (aktivitásának) becslése, a szennyeződés mértékének és kinetikájának megismerése szerkezeti anyagfelületeken. A szerző urán és transzurán (Pu, Am, Cm) akkumulációjának mértékét, kinetikáját és mechanizmusát vizsgálta primerköri szerkezeti anyagok felületén bórsavas modelloldatból és erőművi oldatmintából laboratóriumi körülmények között. A megkötődési folyamatok alapvető összefüggéseinek tanulmányozása során alfa-spektrometriás, ICP-MS és felületvizsgálati (SEM-EDX, voltammetria, XPS) módszereket alkalmazott. A vizsgálatok során kapott eredmények igazolják, hogy a kontamináló oldat ph-ja és a felületek korróziós állapota jelentős mértékben befolyásolja az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) akkumuláció mértékét. A vizsgált felületek kontaminálhatóságának jelentős eltérése az egyes felületeket borító oxidrétegek eltérő morfológiájával (érdességével), összetételével, illetve vastagságával magyarázható.

4 ABSTRACT INVESTIGATION OF RADIOACTIVE CONTAMINATION PROCESSES ON STRUCTURAL MATERIAL SURFACES Péter László Kádár In the dissertation, the contamination and corrosion processes of the structural materials (stainless steels, Zr-Nb alloys) utilized at pressurized water reactors in boric acid coolant contaminated by uranium and transuranium (Pu, Am, Cm) nuclides were presented and discussed. As a consequence of the breakdown on April 10, 2003 of the reactor block 2 of Paks Nuclear Power Plant (PNPP) it was of special importance to estimate the amount of the above radionuclides in the fuel-transfer pond as well as the extent and kinetics of the contamination phenomena on structural material surfaces. The extent, kinetic and mechanism of the uranium and transuranium accumulation (Pu, Am, Cm) on structural material surfaces was studied in boric acid model solutions and industrial sample of primary coolant under laboratory conditions. Apha-spectrometric, ICP- MS and surface analytic (SEM-EDX, XPS) and electrochemical (voltammetric) methods were used to determinate the basic relationships for the accumulation processes. The experimental results reveal that the extent and the kinetics of uranium and transuranium (Pu, Am, Cm) accumulations are primarily influenced by the ph of the boric acid solution and the corrosion state of the steel surfaces. The contamination processes are strongly dependent on the chemical structure and composition of the oxide layer formed on the surfaces.

5 AUSZUG UNTERSUCHUNG RADIOAKTIVER KONTAMINACIONSPROZESSE AN OBERFLÄCHEN DER KONSTRUKTIONSMATERIALEN Péter László Kádár Die Dissertation gibt einen Überblick über einen für den sicheren Betrieb der Druckwasserreaktoren bedeutenden Korrosions- und Kontaminationseigenheiten der Konstruktionswerkstoffe (korrosionbeständiger Stahl, Zr-Nb Legierung) des Primärkreises, mit Uran und Transuran (Pu, Am, Cm) kontaminierten Radionukliden im borsäurige Lösung. Wegen dem an 10. April 2003 ereignetes Betriebstörung der Reaktorblock Nummer 2. im AKW Paks ist ganz wichtig, die Grösse (Aktivität) der Radionukliden in Gärbecken zu schätzen, und der Grad und Kinetik der Kontamination an/auf Oberflächen der Konstruktionsmaterialien kennen zu lernen. Der Autor hat den Grad, Kinetik und Mechanismus des Uran und Transuran (Pu, Am, Cm) Akkumulation an Oberflächen der Konstruktionswerkstoffe (korrosionsbeständiger Stahl, Zr-Nb Legierung) des Primärkreises in borsäurigen Modelllösung und im Lösungmuster von AKW unter Laboratoriumbedingungen geprüft. Bei der Analyse der grundsätzlichen Zusammenhänge der Akkumulation hat der Autor alpha-spektrometrische, ICP-MS und oberflächige (SEM-EDX, Voltammetrie, XPS) Prüfungsmethoden angewendet. Die Resultate bewähren das dass der ph-wert der Kontaminationslösung und die Korrosionszustand der Oberflächen ein deutlicher Einfluss auf den Grad der Akkumulation des Urans und Transurans (Pu, Am, Cm) haben. Die deutlichen Unterschiede bei der Kontaminationsfähigkeit der geprüften Oberflächen ist mit der Morphologie (Rauheit), Zusammensetzung und Dicke der Oxydenschicht an den Oberflächen zu erklären.

6 RADIOAKTÍV KONTAMINÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA SZERKEZETI ANYAG FELÜLETEKEN Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS...3 II. CÉLKITŰZÉSEK, A FELADATOK MEGFOGALMAZÁSA...4 III. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...7 III.1. Kontaminációs folyamatok urán és transzurán (Pu, Am, Cm) elemeket tartalmazó vizes oldatokban...7 III.1.1. Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) elemek kémiája...7 III A kontamináció jellegét és mértékét befolyásoló tényezők és azok kapcsolatrendszere:...7 III Az urán és transzurán (Pu, Am, Cm) specieszek kémiai formáit befolyásoló paraméterek vizes oldatokban:... 8 III.1.2. Az urán és transzurán (Pu, Am, Cm) izotópok szorpciója acélfelületen...13 III Az ausztenites acél felületi sajátságainak és korróziós tulajdonságainak áttekintése...13 III Urán és transzurán (Pu, Am, Cm) specieszek szorpciója ausztenites acélfelületeken...17 III.1.3. Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) izotópok szorpciója Zr+Nb ötvözetek felületén...29 III Az Zr+Nb ötvözetek felületi sajátságainak és korróziós tulajdonságainak áttekintése...29 III Urán és transzurán (Pu, Am, Cm) specieszek szorpciója Zr+Nb ötvözetek felületén...37 III.2. A kontaminációs folyamatok laboratóriumi vizsgálatának módszertani kérdései...46 IV. KÍSÉRLETI RÉSZ...50 IV.1. A vizsgált szerkezeti anyagok...51 IV.2. A kontaminációs vizsgálatok végrehajtása...51 IV.2.1. Az alkalmazott modellrendszer ismertetése...51 IV Dinamikus cirkulációs modellrendszer acélfelületek vizsgálatára...51 IV Statikus modellrendszer Zr-Nb ötvözet felületek vizsgálatára...56 IV.2.2. Az adszorpciós vizsgálatok ismertetése...57 IV A dinamikus adszorpciós-deszorpciós vizsgálatok ismertetése...57 IV Az urán-akkumuláció vizsgálata modelloldatban...57 IV Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) akkumuláció vizsgálata erőművi oldatmintában...58 IV A statikus szorpciós vizsgálatok ismertetése...61 IV.3. Vizsgálati és számítási-értékelési eljárások...66 IV.3.1. A szorpciós jellemzők meghatározására kidolgozott számítási modellek ismertetése...66 IV A dinamikus szorpciós vizsgálatok számítási-értékelési eljárásainak ismertetése...66 IV A statikus szorpciós vizsgálatok számítási-értékelési eljárásainak ismertetése...68 IV.3.2. Alfa-spektrometriás elemzések...71 IV.3.3. Speciációs vizsgálatok...72 IV.3.4. ICP-MS vizsgálatok...73 IV.3.5. Felületvizsgálati eljárások...78 IV XPS mérések...78 IV Felületek és metalográfiai csiszolatok kombinált SEM-EDX vizsgálata

7 IV Felületek korróziós állapotának tanulmányozása voltammetriás eljárással...80 V. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK...82 V.1. Vizsgálatok dinamikus cirkulációs modellrendszerben...82 V.1.1. Módszertani kérdések áttekintése...82 V.1.2 Urán-akkumuláció tanulmányozása ausztenites acélcső felületeken bórsavas modelloldatban [ ]..83 V Felületi szennyezettség és a bórsavas oldat vizsgálata alfa- spektrometriás módszerrel...83 V Felületvizsgálati eredmények...89 V.1.3. Urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) akkumuláció tanulmányozása ausztenites acélcső felületeken erőművi oldatmintában [ ] V Az adszorpciós és speciációs vizsgálatok eredményeinek összehasonlító értékelése...92 V Felületvizsgálati eredmények...98 V.2. Urán- akkumuláció tanulmányozása Zr-Nb ötvözetek felületén statikus modellrendszerben V.2.1. Módszertani megfontolások V.2.2. Szorpciós vizsgálatok eredményei V.2.3. Felületvizsgálati eredmények VI. ÖSSZEFOGLALÁS VII. IRODALOMJEGYZÉK VIII. A DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI IX. THESES OF THE PHD DISSERTATION X. ÉRTEKEZÉS ALAPJÁT KÉPEZŐ TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE Függelék Köszönetnyilvánítás

8 I. BEVEZETÉS A Föld népességének folyamatos növekedése és a gazdasági növekedés a globális energiaigények folyamatos emelkedését vetíti előre. Szakértői vélemények szerint az elkövetkező évtizedekben a globális energiafogyasztás jelentős mértékű növekedése várható. Az energiatermelés a jövőben valószínűleg olyan primer energiaforrások felé tolódik el, amelyek gazdaságilag versenyképesek, környezetvédelmi szempontból biztosítják a fenntarthatóságot és ellátási láncuk biztonságos. A fenntartható fejlődés követelményeivel összhangban az energetikai szektornak reálisan olyan energiaforrások használata felé kell elmozdulnia, amelyeknek alacsony a széndioxid kibocsátása. Az atomenergia eleget tesz ennek a követelménynek, s így egyes becslések szerint az atomenergia részaránya az energiatermelésben több mint a triplájára emelkedik a 2010-től 2030-ig terjedő időszakban [1]. Hazánkban a ma meglévő 9000 MW névleges villamos teljesítőképességű erőműparkból másfél évtized után legfeljebb csak 5000 MW maradhat versenyképes a villamos energiapiacon, tehát az erőműpark fejlesztése indokolt. Az ország energiaellátásában a Paksi Atomerőmű Zrt. döntő szerepet vállal, a hazai villamosenergia-szükségletnek kb. 40%-a e forrásból származik. A paksi atomerőmű 4 db VVER-440/213 típusú reaktorral rendelkezik. Tematikus vizsgálatok igazolták, hogy a reaktor blokkok megfelelő műszaki állapotban vannak a korábban 30 évre tervezett élettartam további 20 évvel történő meghosszabbításához. A foszilis energiaforrások korlátozott rendelkezésre állása, a külföldi energiahordozó (elsősorban gáz) ellátás bizonytalansága, valamint az erőműpark elöregedése előrevetíti a nukleáris erőművi kapacitás növelését, azaz új atomerőművi blokkok építését. A kapcsolódó elvi engedélyezési folyamatban az Országgyülés a közelmúltban nagy többséggel pozitív döntést hozott. Mindezek alapján reálisan feltételezhető, hogy a nyomottvizes atomerőművi reaktorok még több évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszanak hazánk villamosenergia ellátásában. A nyomottvizes reaktorblokkok biztonságos üzemvitele szempontjából a primerköri szerkezeti anyagok korróziós-eróziós folyamatainak, a kontamináció-dekontamináció és korrózió-korrózióvédelem komplex kapcsolatrendszerének ismerete kiemelkedő fontosságú. Ezt igazolják a paksi atomerőműben április 10-én bekövetkezett súlyos üzemzavar előzményei. A évben az erőmű 1-3. reaktorblokkjainak primer hűtőkörében jelentős 3

9 mennyiségű Fe-oxid lerakódást mutattak ki. A fűtőelem kazetták felületein képződött korróziótermék-lerakódások rontották a reaktorblokkok teljesítményét, így 2003-ban a 2. blokk fűtőelem kazettáinak külső tartályos tisztítására került sor. A tisztítás során április 10-én 3. fokozatú súlyos üzemzavar következett be, melynek során az erőmű 2. reaktorblokkjának különböző technológiai egységeit (1. akna, pihentető medence) a számottevő mennyiségű urán és transzurán (Pu, Cm) szennyezte. A októberében megkezdődött és januárjában sikeresen befejeződött - sérült-fűtőelem átrakási (tokozási) munkálatokkal összefüggésben az urán és transzurán nuklidok, valamint egyes hasadványtermékek kontaminációs (adszorpciós-deszorpciós) folyamatainak ismerete megkülönböztetett jelentőséggel bírt. Az 1. akna bórsavas közegébe bejutott urán- és transzurán nuklidok, valamint hasadványtermékek különböző kémiai formában (molekuláris, kolloid és/vagy diszperz) fordultak elő. Az átrakási munkálatok kapcsán alapvetően fontos a pihentető medencébe kerülő radionuklidok mennyiségének (aktivitásának) becslése, a szennyeződés mértékének és kinetikájának megismerése szerkezeti anyagfelületeken. Az urán- és transzurán akkumuláció mechanizmusáról és kinetikájáról a fontosabb szerkezeti anyagok (korrózióálló acélok, Zr-Nb ötvözetek) felületén ugyanis nem áll rendelkezésre a vonatkozó szakirodalomban kielégítő információ. II. CÉLKITŰZÉSEK, A FELADATOK MEGFOGALMAZÁSA A Bevezetésben vázolt előzmények ismeretében négy hazai intézet együttműködésének keretében, a Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológia Intézetének témavezetésével évben átfogó kutatási project indult Urán és transzurán (Pu, Am, Cm) elemek kémiája és a transzurán (Pu, Cm) izotópok akkumulációjának vizsgálata primerköri szerkezeti anyag felületeken című munka elvégzésére. A kutatásokat a Paksi Atomerőmű Zrt finanszírozta. A időszakban PhD ösztöndíjasként kapcsolódtam be a fenti kutatási programba. Elsődleges célom az urán nuklidok feldúsulására jellemző kinetikai és mechanisztikus összefüggések tematikus vizsgálata volt különböző szerkezeti anyagok. (korrózióálló acél és Zr-Nb ötvözet) felületén. További célként fogalmazódott meg az, hogy megismerjem néhány fontos transzurán (Pu, Am, Cm) akkumulációjának mértékét, kinetikáját és mechanizmusát az említett korrózióálló acélmintákon. 4

10 A vázolt célkitűzéssel megvalósítása érdekében három éves, szisztematikus kutatási programot állítottunk össze, amelynek főbb részfeladatai az alábbiakban foglalhatók össze: a. A szakirodalmi adatok feldolgozása az alábbi témakörökben: Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) elemek kémiájának (analitikai kémia, kolloidkémia, elektrokémia) összehasonlító áttekintése bórsavas oldatokban. Az urán- és transzurán (Pu, Cm) elemek domináns kémiai formáinak és azok relatív szorpciós képességének jellemzése az aktív zóna szerkezeti anyagainak (elsősorban korrózióálló acél, Fe-oxidok és Zr-Nb ötvözet) felületén. b. Az urán-akkumuláció (szorpció-deszorpció) mértékének, és a megkötődési folyamat alapvető összefüggéseinek tanulmányozása modellrendszerben a primerkör meghatározó szerkezeti anyaga, a 08X18H10T (GOSZT ) típusú ausztenites korrózióálló acél felületén. E részfeladat magába foglalta az urán-feldúsulás idő- és ph-függésének vizsgálatát dinamikus modellrendszerben, bórsavas hőhordozó modelloldatában a Paksi Atomerőmű Zrt. által biztosított 2. blokki gőzfejlesztőből (GF) kivágott - ausztenites acél hőátadócső felületeken. Feladatként jelentkezett továbbá az urán felületi többletkoncentrációjának egy - az urán acélfelületi és oldatfázisbeli aktivitás koncentrációjának az alfa-spektrometriás detektálásán alapuló meghatározására alkalmas modell és számítási algoritmus kidolgozása. A szorpciós folyamat mechanizmusának megismerése érdekében az acélcsőminták belső felületének passzív állapotát, morfológiáját és kémiai összetételét voltammetriás és SEM-EDX eljárással vizsgáltuk; a megkötődött urán oxidációs állapotát (kémiai formáját) röntgengerjesztéses fotoelektron-spektroszkópiai (XPS) módszerrel azonosítottuk. c. Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) akkumuláció (szorpció-deszorpció) mértékének és kinetikájának vizsgálata urán- és transzurán-szennyezőket tartalmazó a Paksi Atomerőmű Zrt. által biztosított - oldatmintából korrózióálló acélfelületeken dinamikus modellrendszerben. d. Az urán-akkumuláció (szorpció-deszorpció) mértékének és kinetikájának vizsgálata uránés transzurán-szennyezőket tartalmazó a Paksi Atomerőmű Zrt. által biztosított - oldatmintából Zr-Nb ötvözetek felületén statikus modellrendszerben. 5

11 A c.) és d.) részfeladat magában foglalta: - Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) akkumuláció mértékének és időfüggésének tanulmányozását Paksi Atomerőmű Zrt. által biztosított primerköri szerkezeti anyag minták felületén. - Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) deszorpció időfüggésének tanulmányozását Paksi Atomerőmű Zrt. által biztosított primerköri szerkezeti anyag minták felületén. - Az urán és transzurán elemek felületi és oldatfázisbeli kémiai koncentrációjának, a különféle specieszek (részecske, kolloid és oldott (anionos és kationos)) oldatfázisbeli megoszlásának illetve aktivitás koncentrációjának meghatározására alkalmas kémiai elválasztási (ioncserés) eljárás, valamint ICP-MS és alfa-spektrometriás detektálási módszer alkalmazását. - A primerköri szerkezeti anyag felületek felületkémiai és korróziós vizsgálatát (SEM-EDX, voltammetria, és XPS). - Az oldatmintákba beoldódott korróziótermékek (Fe, Cr, Ni, Zr, Nb) kémiai koncentrációjának meghatározását a kezelési idő függvényében ICP-OES módszerrel. 6

12 III. IRODALMI ÁTTEKINTÉS III.1. Kontaminációs folyamatok urán és transzurán (Pu, Am, Cm) elemeket tartalmazó vizes oldatokban III.1.1. Az urán- és transzurán (Pu, Am, Cm) elemek kémiája III A kontamináció jellegét és mértékét befolyásoló tényezők és azok kapcsolatrendszere: Az irodalomkutatás eredményei alapján az urán és transzurán elemek kontaminációjának mértékét és jellegét befolyásoló fontosabb tényezőket és azok kapcsolatrendszerét a III.1. ábrán foglaltuk össze. A III.1. ábra egyértelműen alátámasztja, hogy az oldatkémia (vízkémia) döntő hatással van a szennyező speciesek megjelenési formájára, illetve a kontaminált felület felületkémiai és korróziós jellemzőire. Az említett paraméterek együttesen határozzák meg a szerkezeti anyag felületek kontaminációjának típusát, mértékét és mechanizmusát. Másként fogalmazva az oldatkémiai jellemzők megszabják a szennyező komponensek domináns megjelenési formáit az oldatfázisban, és befolyásolják a szilárd fázis és a szilárd/folyadék határfelület jellemzőit. A felsorolt tényezők ugyanakkor döntő hatással vannak a kontamináció folyamatára, amely lehet adszorpció, kemiszorpció, csapadékleválás, vagy kolloidkiválás. Az erőművi vízkémia (pl. primerköri vízkémia) alapvető feladata tehát, hogy biztosítsa: - a szennyező anyag műszakilag elérhető minimális koncentrációját és kedvező kémiai formáját (lehetőleg oldott, minimális diszperz- és kolloidfázis jelenlétében), - az alkalmazott szerkezeti anyagok minimális vagy a minimálishoz közeli, ill. tervezett mértékű elektrokémiai korrózióját, s így - a szerkezeti anyag felületek radioaktív kontaminációjának (illetve rekontaminációjának) minimális szintjét. 7

13 III.1. ábra: Az urán és transzurán (Pu, Am, Cm) nuklidok kontaminációjának jellegét és mértékét befolyásoló tényezők és azok kapcsolatrendszere fémes szerkezeti anyag/ vizes oldat heterogén rendszerben III Az urán és transzurán (Pu, Am, Cm) specieszek kémiai formáit befolyásoló paraméterek vizes oldatokban: - Oxidációs állapot, redox potenciál Az aktinidák vizes oldatokban különböző oxidációs állapotokban fordulnak elő [2-4], leggyakoribbak a III-VI állapotok. Vizes oldatokban az U legstabilabb formája a VI oxidációs állapotú UO 2 2+, az Am és Cm esetében a III oxidációs állapotú Am 3+ ill. Cm 3+ a legstabilabb. Az Am erősen oxidatív közegben V és VI oxidációs állapotúvá alakul, a Cm nem oxidálható. Vizes oldatokban a Pu III, IV, V és VI állapotokban is előfordulhat Pu 3+, Pu 4+, PuO 2 + illetve PuO 2 2+ kationként, melyek a közel azonos redoxpotenciálok miatt egymás mellett is létezhetnek [2, 5]. Az aktinidák kémiai hasonlósága elsősorban azonos oxidációs állapotokban mutatkozik meg. Az oxidációs állapot megváltozhat a redoxpotenciál változásakor, ami bekövetkezhet az oldatfázis kémiai összetételének, az oldott oxigén koncentrációjának, illetve a ph változására. - Komplexképzés Az aktinida kationok erős Lewis savak, amelyek számos komplexet képeznek [2, 6]. Ezek közül a legstabilabbak az erős Lewis bázisú ligandumokkal képzett komplexek. A kötések elektrosztatikus jellegűek, ezért a komplexek stabilitása az aktinidák és a ligandumok effektív töltésének növekedésével nő. A különböző oxidációs állapotú aktinida (An) 8

14 komplexek esetében tehát a stabilitás általában (ha nincs egyéb, pl. sztérikus hatás) a következő sorrendben csökken: An 4+ >AnO 2+ 2 >An 3+ + >AnO 2 Azonos oxidációs állapotban az aktinidák effektív töltése az aktinida kation méretének csökkenésével, tehát az aktinida kontrakció miatt a tömegszám növekedésével nő. Így a komplexek stabilitása - azonos oxidációs állapotban - elméletileg a következő sorrend szerint csökken: Pu>Np>U>Th, ugyanakkor, az effektív töltés kisebb különbségei mellett egyéb hatások miatt a sorrend eltérően is alakulhat. A komplexek stabilitását a ligandum szerkezete is befolyásolja. Stabil aktinida komplexek a kemény donor atomokat tartalmazó ionokkal/molekulákkal alakulnak ki. Az aktinidák igen erős hidroxid-komplex képzők. Szervetlen ionokkal alkotott komplexeik stabilitása az effektív töltéseknek megfelelően - általában az alábbi sorrendben változik: PO 3-4 > CO 2-3 > SO > NO 3 Halogenidekkel képzett komplexek között a fluorid a legstabilabb: F - >> Cl - > Br - > I - Az f-elemek számos komplexet/kelátot képeznek szerves ligandumokkal. Viselkedésüket vizes oldatokban döntően befolyásolja az aktinidák hidrolízise, a hidroxil-komplexek stabilitása [2, 5, 7], továbbá ezek oldhatósága. A hidrolízis a gyengén savas oldatoktól a tömény lúgos oldatokig végbemegy a III, IV és VI oxidációs állapotban, a semleges vagy lúgos oldatokban gyakran az aktinidáknak ez a legfontosabb komplexképzési reakciója. A nagy effektív töltésű ionok különböző koordinációs számú, mono és polinukleáris (dimer és polimer) hidroxid komplexeket is képeznek. Az aktinidák hidroxidjai gyakran rosszul oldódnak. A vizsgált aktinidák hidroxil-komplexei között a legstabilabbak a Pu(IV) komplexek [8], melyek már ph=0 és 1 közt is képződnek. Egyben ezeknek az oldhatósága a legkisebb. Az uranil(vi) hidroxil-komplexei ph=3-nál jelennek meg, és szintén számos polinukleáris komplex képződik. Az Am és Cm(III) képezi a kevésbé stabil komplexeket, ph 7 körül azonban így is domináló specieszekké válnak. Az aktinidák számos 9

15 stabil komplexet képeznek karbonát ionokkal (vízben oldott CO 2 ), illetve vegyes hidroxokarbonát komplexeket képeznek többnyire semleges/lúgos közegben. - Oldhatóság, csapadék- és kolloidképzés A hidroxil-komplexek általában nagyon rosszul oldódnak semleges vagy lúgos közegben, de savas tartományban is kiválhatnak vagy polimerként valódi kolloidot képezhetnek (elsősorban a IV oxidációs állapotú aktinidák) [2, 5]. A rossz oldhatóság a IV és III oxidációs állapotú komplexek jellemzője (hidroxil, fluorid) szemben a magasabb oxidációs állapotú formákkal. A valódi kolloidokon kívül az aktinidák megkötődhetnek kolloid formájú szennyezőkön is pszeudo-kolloidokat képezve. - Radiolitikus folyamatok, diszproporcionálódás Autoradiolízis általában tömény oldatokban következik be (Pu koncentráció > 1 mol dm -3 ), de a rövid felezési idejű, nagy fajlagos aktivitású aktinidáknál, mint pl. a 242 Cm nagyságrendekkel kisebb koncentrációban is jelentős lehet az autoradiolízis. Radiolízis nagy összaktivitás-koncetrációjú közegben is lejátszódik. A keletkező radiolízis termékek redox reakciókat válthatnak ki. Szintén nagyobb koncentrációknál jellemző folyamat a diszproporcionálódás közbenső oxidációs állapotokban. Így a Pu(V) átalakul Pu(IV) és Pu(VI) formává, megváltoztatva ezzel egyéb fizikai-kémiai jellemzőket, pl. csökkentve a Pu oldhatóságát. Az aktinidák megjelenési formáit vizes oldatokban - az egyensúlyi és stabilitási állandók alapján - hidrokémiai programokkal számolni lehet. Számításokat végeztünk a VisualMINTEQ programmal arra vonatkozóan, hogy a PA 2. blokki 1. akna hűtővizének vizsgált összetétele mellett milyen az urán, plutónium, amerícium és kűrium specieszek megoszlása a vizes oldatban [9]. A számításokhoz az alábbi bemenő paraméterek használtuk fel: - Bórsav koncentráció: c= 20 g dm -3 (ph=4,2), A számítások szerint a bórsav nem képez komplexet egyik aktinidával sem. Így a 20 g dm -3 bórsav koncentráció a specieszek számítását nem befolyásolja, de a bórsav határozza meg az oldat ph-ját és a bórsav-szorpció a felületeken csökkentheti az aktinidák megkötődését. - Ionerősség: I=0,01, - Urán koncentráció: c U = mol dm -3 (0,76 mg U dm -3 ), 10

16 - Urán speciesz: UO 2+ 2, - Redoxpotenciál: E h =918 mv Feltételeztük, hogy a redoxpotenciált a legnagyobb koncentrációjú kation, az oldott urán határozza meg. - Pu koncentráció: c Pu = mol dm -3 (6000 Bq 239 Pu dm -3 ) - Cm koncentráció: c Cm = mol dm -3 (20000 Bq 244 Cm dm -3 ) Feltételezzük, hogy az Am speciesek megoszlása megegyezik a Cm-éval, mert az adott redoxpotenciál mellett az Am(III) nem oxidálódik, így a Cm(III)-mal azonos oxidációs állapotú. Az urán, plutónium és amerícium speciesek számított megoszlását a ph-függvényében rendre a III.2-III.4. ábrák szemléltetik. Minden nuklid a 3 leggyakoribb kémiai formáját táblázatosan is összefoglaltuk (III.1. táblázat). III.1. táblázat: Az U, Pu és Cm (Am) specieszek VisualMINTEQ programmal becsült megoszlása [9]. Speciesz Koncentráció (mol dm -3 ) U 2+ UO 2 2, UO 2 (OH) + 5, (UO 2 ) 2 (OH) 2 5, Pu + PuO 2 6, PuO 2 3, PuO 2 (OH) + 3, Cm Cm 3+ 1, Cm(OH) 2+ 8, Cm(OH) 2 9,

17 E H = 0.92 V [U 4+ ] TOT = 3.00 μm 2+ UO UO 2 (OH) 3 UO 2 (OH) 2.H 2 O(c) 0. 8 Fract i on UO 2 OH + UO 2 (OH) (UO 2 ) 3 (OH) 5 + (UO 2 ) 2 (OH) ph t= 25 C III.2. ábra: Az urán specieszek százalékos megoszlása a ph függvényében E H = 0.92 V [Pu 3+ ] TOT = nm 1. 0 PuO 2 (cr) PuO 2 (OH) Fr act i on PuO 2 OH+ PuO 2 (OH) ph t= 25 C III.3. ábra: A plutónium specieszek százalékos megoszlása a ph függvényében E H = 0.92 V [Am 3+ ] TOT = 0.02 nm Am 3+ AmO Fract i on AmOH Am(OH) ph t= 25 C III.4. ábra: Az amerícium specieszek százalékos megoszlása a ph függvényében 12

18 Az enyhén savas és - az U(VI) jelenléte következtében - oxidatív közegben a vártnak megfelelően az urán VI oxidációs állapotú uranil-kationként, a Pu részben V és részben VI oxidációs állapotú kationként, az Am és Cm pedig III oxidációs állapotú kationként fordul elő. Egyik izotóp esetében sem jelentős a hidrolízis. Ha a számításokat ph=7 mellett a fenti bemenő paraméterekkel megismételjük, akkor az U, a Pu és a Cm esetében is a hidroxil komplexek lesznek dominánsak: (UO 2 ) 3 (OH) + 5, PuO 2 (OH) +, Cm(OH) 2+. A Pu esetében az oxidációs állapot is megváltozik, (VI) lesz. III.1.2. Az urán és transzurán (Pu, Am, Cm) izotópok szorpciója acélfelületen III Az ausztenites acél felületi sajátságainak és korróziós tulajdonságainak áttekintése A szakirodalom szerint ausztenites korrózióálló acélok primerköri hőhordozóval érintkező felületén üzemi körülmények között általában kettős (duplex) szerkezetű oxidréteg alakul ki [10-12]. A védő-oxidréteg vastagsága üzemidőtől függően elérheti a μm-t is. Az alsó védőréteg, mely szorosan a fémfelületre tapad, tömör, zárt felületű. Az alapfémből közvetlenül oxidáció révén keletkezik (Schikkor reakció [13]). Az üzemelés közben az oxidréteg Cr és Ni tartalma nő. Ez a krómban dús réteg mikrokristályos szerkezetű, a krómot főleg 3-as oxidációs fokú oxid (Cr 2 O 3 ) formában tartalmazza. A felső réteg reduktív vízüzem esetén főként magnetitet (Fe 3 O 4 ) és esetleg csekély mennyiségű hematitot (Fe 2 O 3 ) tartalmaz. Ez nem az alapfémből keletkezik, hanem a hőhordozó közvetítésével kerül rá a felületre. A magnetit kristályszerkezeti szempontból FeO Fe 2 O 3 spinellnek felel meg, amelyben a kétértékű vasat helyettesítheti egyéb fémion (pl. Ni 2+, Mn 2+, Zn 2+, Co 2+ ), valamint a háromértékű vas is helyettesíthető Cr 3+ -al. Ezzel magyarázható, hogy mind a felületközeli tartományban, mind a passzív réteg mélyebb régióiban különféle spinell-szerkezetű vegyes oxidok találhatók (Cr x Ni y Fe 3-x-y O 4, ahol 0 x+y 3). A magnetit, valamint a felületközeli tartományban képződő nem-sztöchiometrikus összetételű nikkel-ferrit (nikkellel szubsztituált magnetit (Ni x Fe 3-x O 4, ahol x 1, vagy Co y Ni x Fe 3-x-y O 4, ahol y+x 1 és y<<x)) oldhatósága már a magas hőmérsékletű bórsavas hőhordozóban is számottevő. Ugyanakkor a mélyebb oxidrétegekben keletkező vas-kromit (FeO Cr 2 O 3 ), valamint annak kobalttal és nikkellel szubsztituált változata (Co y Ni x Fe 1-x-y Cr 2 O 4, ahol x+y 1 és y<<x) meghatározó szerepet játszik a felületi oxidréteg védőképességében, mivel a kromitok oldhatósága reduktív vízüzem esetén még magas hőmérsékleten is rendkívül alacsony. Oxigén-tartalmú hűtőközegben, vagy 13

19 oxidálószerek jelenlétében azonban a kromitok megbomlanak, az oxidfilmben lejátszódik a Cr(III) Cr(VI) oxidációs folyamat és vízoldható CrO ionok keletkeznek [14]. A PWR (VVER)-típusú atomerőművekben normál bórsavas vízüzemet feltételezve a korrózió következő megjelenési formáival kell számolni az ausztenites acélfelületeken [14-17]: - Egyenletes korrózió - Nem egyenletes (lyuk, rés, bemaródási) korrózió - Szelektív korrózió (feszültségi korrózió és kristályközi korrózió) Egyenletes korrózióról akkor beszélünk, ha az egész fémfelület közel azonos mértékben korrodálódik, egyenletesen vékonyodik el. Az ausztenites acéloknak az egyenletes felületi korrózióval szemben kiváló ellenálló képességük van. Megállapított tény, hogy agresszív ionokat nem tartalmazó vizes oldatban ph 4-10 között passzívan viselkednek, mivel a korróziós termékekből a fentiekben említett - védőréteg alakul ki, ami megakadályozza a fém további oldódását. Egyenletes korróziós károsodásuk minimális; hőmérsékletű vízben, statikus körülmények között az egyenletes korrózió sebessége 0,8-4,0 μm/év [14]. Üzemi berendezésekben a sugárterhelés és a hűtőközegáramlás hatására a korrózió sebessége kissé növekszik, de 600 ºC hőmérsékletig az ausztenites acélok korrózióállósága megfelelő [14]. Egy a közelmúltban publikált összefoglaló munka szerint [18] a nukleáris iparban alkalmazott kiváló védőképességű ausztenites korrózióálló acélok átlagos korróziósebessége normál üzemmenet esetén nem haladja meg az 1 μm/év értéket (0,3 μm/év < v k < 1,03 μm/év). Sokkal jellemzőbb a nem egyenletes és szelektív korrózióra való hajlamuk. o C A helyi, vagy lokális korrózió esetén a tönkrement fém mennyisége ugyan kicsi, de a meghatározott helyekre összpontosuló károsodás az egész berendezés tönkremenetelét (kilyukadását, törését) okozhatja. A helyi korrózió egyik legveszélyesebb fajtája a lyukkorrózió, mely során a fémfelület egyes pontjain lyukak keletkeznek. A lyukkorróziónak három fajtája ismert: a pontkorrózió (pitting), amelynél kis átmérőjű, tűszúrásszerű lyukak, a foltkorrózió, amelynél nagyobb átmérőjű, de kisebb mélységű bemaródások, s a szivacsos korrózió, amelynél mély, szabálytalan alakú bemaródások képződnek. A lyukkorróziós károsodás valószínűségét a kloridion-koncentráció növekedése 14

20 (általában a közegben és lokalizáltan), az oxigén-tartalom vagy egyéb oxidáló szerek mennyiségének növelése, a hőmérséklet emelkedése, valamint a makro- és mikroszerkezeti inhomogenitások és hibák (pl. zárványok, repedések, különböző szennyeződések, folytonossági hibák) fokozzák [19-21]. A helyi korrózió különösen nagymértékű olyan áramlásmentes helyeken, ahol a vizes oldat betöményedhet és így szennyezőinek koncentrációja növekszik. Klorid tartalmú vizekben az ausztenites acélokat a réskorrózió is veszélyezteti. (A reaktorvízben maximálisan csak 0,1 mg kg -1 klorid-koncentráció engedhető meg.) Ez a folyamat végeredményben, egy résben kialakult lyukkorrózió. Előidézéséhez kisebb kloridkoncentráció szükséges, mint ami a lyukkorrózió megindulását előidézi. Különösen veszélyeztetett helyek a nem vezető anyag és a fém között kialakuló szűk felületek, ahol a gátolt diffúzió miatt a kloridionok feldúsúlhatnak és a korróziótermékek lerakódhatnak. A résben a korróziótermékek kialakulása folytán a ph is csökken. A fém és a rajta található lerakódások között is kialakulhat a réskorrózió. A feszültségkorrózió hatására az acélban repedések keletkeznek, ezért a krómnikkelötvözetek és az ausztenites acélok feszültségkorrózióját korróziós repedésnek is szokás nevezni [14-15, 22]. Mértéke sok tényezőtől függ, például az acélban fellépő üzemi (munka-) feszültség nagyságától, a hőhordozó összetételétől, az acélok feszültségállapotától és a felületi védőréteg jellemzőitől. Irodalmi adatok igazolják [14, 23-29], hogy az ausztenites acélok feszültségkorrózióra való hajlamát a fém szerkezete is jelentősen befolyásolja. Különböző hatások (hidegmegmunkálás, hegesztés és egyéb specifikus hatások (köszörülés, csiszolás, őrlés, adszorbeált gázok hatása, nagyenergiájú radioaktív vagy gyorsított töltött részecskékkel történő besugárzás)) eredményeként bekövetkezhet a paramágneses ausztenit fázis (γ-fázis) ferromágneses ferritté vagy martenzitté (α-fázis) alakulása, amely kedvezőtlenül módosíthatja az alapfém metallográfiai és korróziós sajátságait. Jelentős klorid- és oxigéntartalmú közegben 10%-nyi vagy annál több ferritet tartalmazó ausztenites acélokat számottevő mértében károsítja a feszültségkorrózió [14, 22]. Az ausztenites acél korróziós ellenálló képessége a ferrit-tartalom növekedésével jelentősen csökken. A nagyobb térfogatú α-fázis jelentős mennyiségének képződése - különösen, ha az összefüggő hálózatot képez a kristályszemcsék határfelületén - drasztikusan megnöveli a korróziós repedések kialakulásának valószínűségét. Az α-fázis megjelenése módosítja az acél mechanikai 15

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás ELEKTROKÉMIA 1 ELEKTROKÉMIA Elektromos áram: - fémekben: elektronok áramlása - elektrolitokban: ionok irányított mozgása Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás Galvánelem: elektromos

Részletesebben

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásai Az ausztenit átalakulásai lassú hűtés Perlit diffúziós átalakulás α+fe 3 C rétegek szilárdság közepes martensit bainit finom

Részletesebben

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

A kémiai és az elektrokémiai potenciál

A kémiai és az elektrokémiai potenciál Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Rozsdamentes anyagok fertőződésének megelőzése

Rozsdamentes anyagok fertőződésének megelőzése Rozsdamentes anyagok fertőződésének megelőzése Nemesacél anyagok feldolgozása során rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a felületkezelés szakszerűségére, megfelelő hegesztőanyagok és kötőelemek kiválasztására.

Részletesebben

ANYAGISMERET I. ACÉLOK

ANYAGISMERET I. ACÉLOK ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK ANYAGISMERET I. ACÉLOK Dr. Palotás Béla Dr. Németh Árpád Acélok és öntöttvasak definíciója A 2 A 4 Hipereutektoidos acélok A 3 A cm A 1 Hipoeutektikus Hipereutektikus

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére Csepeli Zsolt Bereczki Péter Kardos Ibolya Verő Balázs Workshop Miskolc, 2013.09.06. Előadás vázlata Bevezetés Vizsgálat célja,

Részletesebben

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő

Részletesebben

A nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése

A nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése A nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése Hózer Zoltán 1, Hordósy Gábor 1, Slonszki Emese 1, Vimi András 1, Tóta Ádám 2 1 Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet,

Részletesebben

Badari Andrea Cecília

Badari Andrea Cecília Nagy nitrogéntartalmú bio-olajokra jellemző modellvegyületek katalitikus hidrodenitrogénezése Badari Andrea Cecília MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Környezetkémiai

Részletesebben

Dr. Pintér Tamás osztályvezető

Dr. Pintér Tamás osztályvezető Mit kezdjünk az atomreaktorok melléktermékeivel? Folyékony radioaktív hulladékok Dr. Pintér Tamás osztályvezető 2014. október 2. MINT MINDEN TECHNOLÓGIÁNAK, AZ ENERGIA- TERMELÉSNEK IS VAN MELLÉKTERMÉKE

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat

Részletesebben

Magyarországi hőerőművek légszennyezőanyag kibocsátása A Vértesi erőműnél tartott mintavételezés

Magyarországi hőerőművek légszennyezőanyag kibocsátása A Vértesi erőműnél tartott mintavételezés Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Magyarországi hőerőművek légszennyezőanyag kibocsátása A Vértesi erőműnél tartott mintavételezés Kovács

Részletesebben

Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok

Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok Stefánka Zsolt, Varga Zsolt, Széles Éva MTA Izotópkutató Intézet 1121

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

AvantGuard. Újraértelmezett korróziógátlás

AvantGuard. Újraértelmezett korróziógátlás Újraértelmezett korróziógátlás Három módszer a korrózió elleni védelemhez A világon a vas a leggyakoribb szerkezeti anyag. A vas azonban a vizet, oxigént és természetes sókat tartalmazó légköri viszonyok

Részletesebben

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a kozmetikus, a gyakorlatban használt alapanyagokat ismerje, felismerje

Részletesebben

Válasz. A kérdésekre, kritikai megjegyzésekre az alábbiakban válaszolok:

Válasz. A kérdésekre, kritikai megjegyzésekre az alábbiakban válaszolok: Válasz Kiss Tamás egyetemi tanárnak Az Imidazolgyűrű szerepe a fémionmegkötésben: oldalláncban több donorcsoportot tartalmazó peptidek és származékaik átmenetifém komplexeinek egyensúlyi és redoxi sajátságai

Részletesebben

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer.

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Hydro BG Bioszféra Montreál/Kanada Fenntarthatóság a tökéletességben green Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Szűrőágyas folyóka green A FILCOTEN green kiszűri a szerves és szervetlen szennyeződéseket a

Részletesebben

Lánghegesztés és lángvágás

Lánghegesztés és lángvágás Dr. Németh György főiskolai docens Lánghegesztés és lángvágás 1 Lánghegesztés Acetilén (C 2 H 2 ) - oxigén 1:1 keveréke 3092 C 0 magas lánghőmérséklet nagy terjedési sebesség nagy hőtartalom jelentéktelen

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Vizsgálatok a Hermet program termohidraulikai modelljével kapcsolatban

Vizsgálatok a Hermet program termohidraulikai modelljével kapcsolatban Vizsgálatok a Hermet program termohidraulikai modelljével kapcsolatban Az eredmények összehasonlítása Contain programmal számítottakkal. ELTE KDI beszámoló 2011 Nagy Attila MTA KFKI AEKI Témavezető: Dr

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Reológia Mérési technikák

Reológia Mérési technikák Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test

Részletesebben

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy bolygó atommodell... 4 5 C.) A Bohr-féle atommodell...

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS 9. évfolyam Első félév 1. Ismertesse a terepi munka szabályait. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével 2. A laboratórium rendje, szabályai b. tűz és baleset

Részletesebben

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % !" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!*

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % ! #!$ #%& $!#!'(!!$!%#)!!!* ! "#$% &'(&&)&&) % *'&"#%+#&) *, && #+& %-& %)%% & * &% + "#$%%(%((&,)' %(%(&%, & &% +$%,$. / $ %)%*)* "& 0 0&)(%& $ %!" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!* 1234 5151671345128 51 516 5 " + $, #-!)$. /$#$ #'0$"!

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből

Részletesebben

ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM

ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM TAN. HÉT 1., 8-14. 2., 15-21. 3., 22-28. ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM Balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatás. Alapvető

Részletesebben

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É. RADANAL Kft. www.radanal.kfkipark.hu MTA Izotópkutató Intézet www.iki.kfki.hu Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska

Részletesebben

Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai. Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT

Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai. Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT Arzén Ammónium ion Bór Fluorid Vas Mangán Nitrit??? Metán Szén-dioid Célkomponensek Lehetséges

Részletesebben

Reaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok

Reaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok Reaktortechnika A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok Bevezetés A ma elterjedt energetikai reaktorokban majdnem kizárólag UO 2 vagy MOX (Mixed Oxid Fuel: UO 2 +PuO 2 ), illetve gadolíniummal

Részletesebben

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és

Részletesebben

Hermetikus tér viselkedése tervezési és tervezésen túli üzemzavarok során a Paksi Atomerőműben

Hermetikus tér viselkedése tervezési és tervezésen túli üzemzavarok során a Paksi Atomerőműben MTA SUKO-MNT-Óbudai Egyetem Kockázatok értékelése az energetikában Budapest, 2015.06.15. Hermetikus tér viselkedése tervezési és tervezésen túli üzemzavarok során a Paksi Atomerőműben Tóthné Laki Éva MVM

Részletesebben

Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25.

Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25. Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25. 1. feladat Egy alkáliföldfém ötvözet alkotói a periódusos rendszerben közvetlenül egymás alatt találhatóak. Az ötvözet 12,83

Részletesebben

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam Budapest, Témavezető: Dr. Konzulensek: Dr. Dr. Dr. Homonnay Zoltán Varga Beáta Süvegh Károly Marek Tamás A csernobili baleset és következményei Mérési módszerek:

Részletesebben

Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével

Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével IgyR - 3/1 p. 1/20 Integrált Gyártórendszerek - MSc Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével Hangos Katalin PE Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék IgyR - 3/1 p. 2/20

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint I. fokú hatóság KÖZLEMÉNY környezetvédelmi hatósági eljárás megindulásáról Az ügy tárgya: A MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. által

Részletesebben

Az uránérc bányászata

Az uránérc bányászata Az uránérc bányászata Az urán különböző koncentrációban ugyan, de a világ minden pontján megtalálható. A talajban az átlagos koncentráció 3-5 gramm/tonna, és a tengerek és óceánok vizének minden köbméterében

Részletesebben

COMPREHENSIVE INVESTIGATION OF CORROSION PHENOMENA IN NUCLEAR STEAM GENERATORS. Thesis of the PhD dissertation

COMPREHENSIVE INVESTIGATION OF CORROSION PHENOMENA IN NUCLEAR STEAM GENERATORS. Thesis of the PhD dissertation COMPREHENSIVE INVESTIGATION OF CORROSION PHENOMENA IN NUCLEAR STEAM GENERATORS Thesis of the PhD dissertation Nagyné Szabó Andrea Chemistry Doctoral School Supervisor: Dr. Varga Kálmán University of Pannon

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Pécs, 2009. október 14-16. A konferencia programja és előadás kivonatai

Pécs, 2009. október 14-16. A konferencia programja és előadás kivonatai ŐSZI RADIOKÉMIAI NAPOK 2009 Pécs, 2009. október 14-16 A konferencia programja és előadás kivonatai Őszi Radiokémiai Napok 2009 Pécs, 2009. október 14-16 A konferencia szervezői: az MTA Radiokémiai Bizottság

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

és s alkalmazása Dencs Béla*, Dencs Béláné**, Marton Gyula**

és s alkalmazása Dencs Béla*, Dencs Béláné**, Marton Gyula** Környezetbarát t kemény nyítőszármazékok előáll llítása és s alkalmazása a környezet k védelme v érdekében Dencs Béla*, Dencs Béláné**, Marton Gyula** *Hydra 2002 Kutató, Fejlesztő és Tanácsadó Kft., Veszprém

Részletesebben

Készítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam

Készítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam Készítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam Vázlat Radioaktív hulladék fogalmának, csoportosítási lehetőségeinek, keletkezésének rövid áttekintése Nagy aktivitású radioaktív hulladék kezelése

Részletesebben

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai Témakörök: Gázok és gáztörvények Felületi feszültség Viszkozitás Sűrűség és hőtágulás Olvadáspont, forráspont, lobbanáspont Hőtan és kalorimetria Mágneses

Részletesebben

Egyenáramú geoelektromos módszerek. Alkalmazott földfizika

Egyenáramú geoelektromos módszerek. Alkalmazott földfizika Egyenáramú geoelektromos módszerek Alkalmazott földfizika A felszíni egyenáramú elektromos mérések alapján a különböző fajlagos ellenállású kőzetek elhelyezkedését vizsgáljuk. Kőzetek fajlagos ellenállása

Részletesebben

ivóvízvezetékek és szerelvények korróziója

ivóvízvezetékek és szerelvények korróziója JELLEGZETES ÜZEM ENNTARTÁSI OBJEKTUMOK ÉS SZAKTERÜLETEK 5.33 Sárgarézből és vörösötvözetből készült ivóvízvezetékek és szerelvények korróziója Tárgyszavak: sárgaréz; ivóvízrendszerek; szerelvények; feszültségi

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Vízminőség irányelv forrasztott lemezes hőcserélőkhöz

Vízminőség irányelv forrasztott lemezes hőcserélőkhöz Vízminőség irányelv forrasztott lemezes hőcserélőkhöz 0 Összegzés Ez az irányelvet a Danfoss Távfűtési részlege állította össze tiszta vörösrézzel forrasztott, rozsdamentes acélból (1.4404, X2CrNiMo17-12,

Részletesebben

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés Hulladék / melléktermék felmérés Adatszolgáltató 1. Adatszolgáltató neve Weprot Kft. 2. Kapcsolattartó neve Elérhetıség 3. Település Dabas 4. Utca, házszám Kör utca 6/A 5. Irányítószám 2372 6. Telefon/fax

Részletesebben

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell

Részletesebben

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Az 2009/2010. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L

Az 2009/2010. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Oktatási Hivatal Az 009/010. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Az értékelés szempontjai Egy-egy feladat összes pontszáma a részpontokból

Részletesebben

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!! Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

GLUCAGONUM HUMANUM. Humán glükagon

GLUCAGONUM HUMANUM. Humán glükagon 01/2008:1635 GLUCAGONUM HUMANUM Humán glükagon C 153 H 225 N 43 O 49 S M r 3483 DEFINÍCIÓ A humán glükagon 29 aminosavból álló polipeptid; szerkezete megegyezik az emberi hasnyálmirígy α-sejtjei által

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Az atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Az atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Az atomok szerkezete A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Atommodellek A kémiai szempontból legkisebb önálló részecskéket atomoknak nevezzük. Az atomok felépítésével kapcsolatos

Részletesebben

AZ ELŐRETOLT CSŐTÁMOGATÁS GYORS TELEPÍTÉST ÉS KONDENZÁCIÓ- MEGELŐZÉST TESZ LEHETŐVÉ AZ AF/ARMAFLEX -SZEL

AZ ELŐRETOLT CSŐTÁMOGATÁS GYORS TELEPÍTÉST ÉS KONDENZÁCIÓ- MEGELŐZÉST TESZ LEHETŐVÉ AZ AF/ARMAFLEX -SZEL Powered by TCPDF (www.tcpdf.org) Powered by TCPDF (www.tcpdf.org) AZ ELŐRETOLT CSŐTÁMOGATÁS GYORS TELEPÍTÉST ÉS KONDENZÁCIÓ- MEGELŐZÉST TESZ LEHETŐVÉ AZ AF/ARMAFLEX -SZEL Biztonságos Euroclass B/ L B,

Részletesebben

Plazma elektron spray ionizáló rendszer

Plazma elektron spray ionizáló rendszer Plazma elektron spray ionizáló rendszer tartalom Ismertetés 2... Fő funkciók 5... Jellemzők 7... Üzemmódok és alkalmazás 9... Tesztek és tanúsítványok 10... Technikai adatok 12... Csomagolás 13... 1. Ismertetés

Részletesebben

Gyógyszermolekulák megoszlási tulajdonságai

Gyógyszermolekulák megoszlási tulajdonságai Gyógyszermolekulák megoszlási tulajdonságai Gyógyszer permeáció lehetőségei: Intercelluláris (paracelluláris) passzív transzport (a) Megfelelő tulajdonságok esetén passzív transzport (b). Aktív transzporttal

Részletesebben

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 2001 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 Ha most érettségizik, az 1. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegretörő megfogalmazásra

Részletesebben

Mi az ÓZON és hogyan hat?

Mi az ÓZON és hogyan hat? Mi az ÓZON és hogyan hat? Az ÓZON egy háromatomos oxigén molekula. Az ÓZON, kémiailag nagyon aktív instabil gáz. Ha baktériummal, vagy szagmolekulával találkozik, azonnal kölcsönhatásba lép azokkal. Ez

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

GÁZTURBINÁS LÉGI JÁRMÛVEK TÜZELÔANYAGAI MOL JET-A1

GÁZTURBINÁS LÉGI JÁRMÛVEK TÜZELÔANYAGAI MOL JET-A1 JET A1 fuzet OK 6.qxd 5/31/05 3:05 PM Page 1 JET A1 fuzet OK 6.qxd 5/31/05 3:05 PM Page 2 GÁZTURBINÁS LÉGI JÁRMÛVEK TÜZELÔANYAGAI MOL JET-A1 FELHASZNÁLÁSI TERÜLET A JET-A1 sugárhajtómû-tüzelôanyag a korszerû

Részletesebben

Vízbesajtolás homokkövekbe

Vízbesajtolás homokkövekbe Vízbesajtolás homokkövekbe Problémák, olajipari tapasztalatok és ajánlások Hlatki Miklós okl. olajmérnök Vízbesajtolás homokkövekbe Tartalom A nemzetközi olajipar vízbesajtolási tapasztalatai A hazai vízbesajtolási

Részletesebben

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,

Részletesebben

Nagy aktivitású kutatás

Nagy aktivitású kutatás B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges

Részletesebben

ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont

ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont Az atomenergia-termelés jelenleg két fontos kérdést vet fel, amelyekre pozitív választ kell találni: az egyik a

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK EGYÉB TARTOZÉKOK

TARTALOMJEGYZÉK EGYÉB TARTOZÉKOK TARTALOMJEGYZÉK EGYÉB TARTOZÉKOK Akkumulátorsaruk Pólusátalakitók Akkumulátorsav-Elemzö AZ Akkumulátor Gondozása Charging Equalizer Neutralon Póluszsir és Póluskefe Pólusvédö Spray & Póluskefe Digatron

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

Anyagismeret I. A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr.

Anyagismeret I. A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. Anyagismeret I. A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. Az anyag viselkedése terhelés hatására Az anyagok lehetnek: szívósak, képlékenyek és ridegek. Szívós vagy

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia

Részletesebben

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3 59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.

Részletesebben

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele Áramköri elemek Az elektronikai áramkörök áramköri elemekből épülnek fel. Az áramköri elemeket két osztályba sorolhatjuk: aktív áramköri elemek: T passzív áramköri elemek: R, C, L Aktív áramköri elemek

Részletesebben

Versenyfeladatsor. 2. feladat

Versenyfeladatsor. 2. feladat Versenyfeladatsor 1. feladat Egy nyíltláncú alként brómmal reagáltatunk. A reakció során keletkező termék moláris tömege 2,90-szerese a kiindulási vegyület moláris tömegének. Mi a neve ennek az alkénnek,

Részletesebben