MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY"

Átírás

1 SZÉLESSÁVÚ INTERNET-SZOLGÁLTATÁS ELÉRHETŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK ELŐNYEI A HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSBEN ÉS A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A Szinergia Egyesület, mint LEADER Közösség területén kiépítésre tervezett szélessávú internet szolgáltatások biztosításának szükségszerűsége, a humánerőforrás-fejlesztés és a közösségi szolgáltatások szempontjából. KÉSZÍTETTE: K & S BÜROTECH BT. PÉCS, JÚLIUS

2 TARTALOM JEGYZÉK I. Szélessávú internet kiépítésének szükségessége a kistérségben 3. o. II.Szélessávú internet kiépítésének lehetséges módjai, az azzal még nem rendelkező településeken, műszaki tartalom, technikai feltételek biztosítása, költségvonzatok. 12. o. III. Internethez jutás előnyei a hátrányos helyzetű célcsoportok számára 22.o. IV. A célcsoport megszólítása és elérése, internetre kapcsolódása megvalósításának lehetséges módjai, az ebben résztvevő szervezetek, együttműködési formák. 28.o. V. Internet használat célcsoportra gyakorolt előnyős hatásai 35. o. 2

3 Alfejezet I : szélessávú internet kiépítésének szükségessége a kistérségben 1. Az e-befogadással kapcsolatos Uniós célok és ezek megvalósulása nálunk, és EU szerte Az e-befogadás társadalommegosztó hatására már a kilencvenes években felfigyeltek. Az első körben az infromációval rendelkezik, illetve nem rendelkezik dichotómia látszott meghatározónak, azonban a 90-as évek végétől egy valós helyzethez jobban alkalmazkodó digitális megosztottság problématikája váltja fel. A pc-k elterjedése a háztartásokban, valamint az internet használat széleskörű elterjedése az amúgy is egyre markánsabbá váló, szocio-kulturális, gazdasági hátrányok és előnyök mentén kialakuló társadalmi megosztottság egyik legeklatánsabb mértékévé válik. Az e-befogadás tekintetében is megjelenik az esélyegyenlőtlenség, depriváltátság problémája. Mivel a társas érintkezés, a gazdasági élet számos területén ma már alapfeltétel a digitális írástudás, és a világhálóhoz való hozzáférés, a társadalmi különbségek elmélyülését eredményezte, eredményezi (kumulatív hatás). Az e-befogadás gátjait nem egyszerűen a technikai környezet hiánya, illetve az elektronikus írástudás alacsony szintje jelentik. Az IKT infrastruktúra pusztán, és a használatához szükséges ismeretek csak egy új agóra fizikai kereteit jelentik. Ennek a színtérnek pedig tudjuk jól alapvetően közösségi, közösséget meghatározó, illetve közösség által meghatározott funkciója van. Az agóra típusú közösségi terekben való tudatos, és sikeres mozgáshoz, kommunikációhoz jóval többre van szükség, mint az egyszerű belépés ténye, és a közös kommunikációs kód ismerete. Ezt jól példázza az a megfigyelés, hogy a hátrányos helyzetben lévő csoportok és a társadalmi elit közti szakadék nem csökkent az elmúlt évtized e-kommunkációs fejlesztései, beruházásai ellenére sem, hanem ez a hátrány az új keretek között folyamatosan újratermelődik. Az Európai Unió szakpolitikusai által megálmodott fejlődési modell, melyet a Lisszaboni Stratégiában fogalmaztak meg az Unió gazdasági versenyképességének fenntartására, erősítésére módosításra szorult félidőben. Az elindított folyamatok nem vezettek a kitűzött célok megvalósulásához, és közben egyértelművé vált, hogy csak központi kezdeményezések révén nem fog mélyülni az integráció, és nem számolhatók fel a gazdasági fejlődés útjában álló társadalmi fékek sem. A 2000-ben elfogadott Lisszaboni stratégia a tudásalapú gazdaság megteremtését, humánerőforrások fejlesztését, a társadalmi kirekesztettség felszámolását tűzte ki célul az EU gazdasági versenyképességének javítása érdekében. A Lissaboni Stratégia nem hozta meg a várt eredményeket, így a 2004-ben a problémát vizsgáló bizottság ajánlásokat fogalmazott meg több területen, ezek között szerepelt az infromációs társadalom fejlődésének elősegítése is, amelyek aztán a Rigai Nyilatkozatban konkrét programmá is váltak, ban. 3

4 A digitális megosztottság nem megfelelő ütemű csökkenése a társadalmi különbségek növekedésével jár. Mindez annak ellenére így van, hogy az Unión belül javult a korábban hátrányt szenvedő csoportok (nők, és munkanélküliek) helyzete, azonban olyan csoportok kirekesztődése kezdődött meg, amelyek egy része csak kis mértékben volt veszélyeztetett eddig. Ilyenek például a háztartásbeliek, nyugdíjasok, illetve az elmaradott vidékeken, kis településéken élők. Az Európai Uniós politika elsődleges célcsoportjai olyan társadalmi csoportok, melyek körében az internethez való hozzáférés terjedése lassabb, mint más társadalmi csoportok esetében. A négy célcsoport közül a munkanélküli internet használók helyzete a legkedvezőbb, itt az átlagos penetrációtól való eltérés a legkisebb, őket. E célcsoport tagjai között nagyobb számban találunk ambiciózus, munkavállalási esélyeit befolyásolni akaró személyek, akik hajlandóak, és képesek is az internet használatára otthon, vagy közösségi terekben (könyvtárak, e- Magyarországpontok, stb). A másik három célcsoport esetében a helyzet sokkal nehezebb. Már most látszik, hogy e három csoport esetében nem sikerül a kívánt használószám növekedést elérni. (European Commision. Measuring in e-inclusion, Riga Dashboard, 2007) Ennek okai a következők lehetnek: - az idősekkel és inaktívakkal szembeni társadalmi passzivitás - az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében funkcionális analfabetizmus, kulcskompetenciák hiánya - a IKT eszközökkel, internettel szembeni passzivitás, elutasító attitűd - társadalmi elszigeteltségük miatt nem kapcsolódnak a társadalmi hálózatokhoz - a deprivált csoportokat súlytó szegregáció, az informatikai közműben megjelenő 4

5 2. Magyarországi helyzetkép A magyar kormányzati stratégiák a 90-es évek közepétől elsősorban az internet elérést biztosító infrastrukturális beruházások formájában igyekeztek csökkenteni a szakadékot az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb államaitól. E kormányzati lépések eredményeként kialakult egy közháló infrastruktúra, valamint ezzel párhuzamosan számítógépekkel és internet csatlakozással látták el a közoktatási és közművelődési intézményeket is. Hogy az iskoláskorú lakosság IKT ellátottsága széles körben megoldott legyen, s Sulinet program keretében jelentős összeggel támogatta a kormányzat magánszemélyek informatikai eszközvásárlásait. Az informatikai közműhálózat a fentieken túl közösségi elérési pontok kialakítását is lehetővé tette, így jöhettek létre az emagyarország pontok országszerte. A program céljai a következőkbe valósultak 2006-ben: A felmérések azt igazolják, hogy a digitális írástudatlanság csökkentését az ország különböző intézményeibe kihelyezett és központi irányítás nélkül, önállóan működő emo Pontok nem tudták megoldani, vagy csak nagyon csekély részben. A sajtóban is megjelenő kritikák zöme alapvetően három fő problémát jelzett (többnyire jogosan). 8. Az egyik, hogy központi irányítás és ellenőrzés hiányában a kezdeti lelkesedést követően, a hétköznapi működés során a szolgáltatási szint leromlott, sok esetben a szolgáltatás teljesen leállt. 9. A másik talán legfontosabb - probléma az emo pontokon a felelős szakértő hiánya, hiszen így jelenleg csak az Internetet már önállóan kezelő személyek tudják a felkínált lehetőségeket hatékonyan kihasználni. 10.A harmadik problémát az emo pontok fizikai elhelyezkedése okozta, sok esetben az elszigetelt kis helyiségek nem voltak alkalmasak a kívánt szolgáltatások ellátására. 11.Emellett lényeges hiány volt a mindenfajta központi koordináció, szakmai segítségnyújtás, és az ellenőrzés teljes hiánya is. A fenti problémák orvoslására az új kormányzati akcióterv, az emagyarország 2.0 (2007) már a fenti tapasztalatokra építve egy sokkal széles bázisra helyezte a problémák megoldását Stratégiai célok közül a legfontosabb a digitális szakadék csökkentése és ezzel az elmaradott térségek versenyképességének, esélyegyenlőségének javítása az elmaradott térségekben, mely közvetlen hatással van az ország versenyképességének növekedésére. Közvetlenül az adott térségben megjelenő szekunder hatás a munkaerő helyben maradása a térségi életminőség javítása által (munkahely-teremtés, -megtartás). A program tehát elsősorban a hátrányos helyzetű, gazdaságilag elmaradott kistérségek felé orientálódik, de nyitott a saját erőt is felmutató önálló kezdeményezésre képes területek illetve szervezetek felé is. (emagyarország Program 2.0 koncepciója és akció teve, 2007) Az emagyarország Program 2.0 csak olyan településekre épít, amelyek rendelkeznek internet hozzáféréssel, és tagjai a Közháló programnak, hiszen így költséghatékonyabb működés érhető el a kormányzati végpontok használatával. A leghátrányosabb településeknek, amelyek nem kapcsolódtak be a szélessávú internet hálózatba, más források (ÚMVP, GOP, EKOP) igénybevételével először ki kell építeniük a kapcsolódáshoz szükséges infrastruktúrát. 5

6 Az emagyarország 2.0-val kapcsolatban a következő eredményeket várhatjuk: - Széleskörű társadalmi igényt elégít ki, az e-szolgáltatásokhoz és e-tartalmakhoz való hozzáférés és hozzáértés egyidejű elősegítésével. - Országos lefedettséggel elérhetővé teszi az e-közigazgatási, e-gazdasági szolgáltatásokat, tartalmakat. - Elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok digitális felzárkóztatását (alapvető kompetenciakészségek megszerzését), a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők segítését. - Támogatja a helybenmaradást az életminőség emelésével, hozzájárulva a leszakadt területek és kistelepülések versenyképességéhez. - Hatékonyan segíti az információs esélyegyenlőség kisközösségi feltételeinek kialakulását, ezen keresztül a társadalmi kohézió erősödését. - A digitális szakadék csökkentésével a társadalmi és területi leszakadást is mérsékelni fogja. - Közvetlenül és közvetve is segít a munkahelyteremtésben és -megtartásban. - Segít az elzárt térségek, települések hatékonyabb bekapcsolódásában a kistérségi, a regionális és Európai Uniós fejlesztési programokba. - Segít megnyitni jelentős eddig érintetlen piacokat az e-gazdaság számára (emagyarország program 2.0, 2007) A digitális szakadék jellege Magyarország az Uniós országok középmezőnyében foglal helyet a lakosság internet használati mutatói tekintetében. A magyar lakosság az Uniós átlagnál szerényebb mértékben használja az internetet, és közel 30 százalákkal marad el a leginkább internet használó Svédországtól. Uniós források igénybevételével az elmúlt bő egy évtizedben jelentős fejlesztésekre került sor Magyarországon,és vannak olyan településeink, ahol Uniós szinten is példamutató informatikai infrastrukturális fejlesztések valósultak meg (Győr, Kecskemét). Az informatikai infrastruktúra, és a a lakosság Magyarország lemaradása lakosság internet használata terén elsősorban a 35 év feletti lakosság körében jelentős. E lemaradás azonban csökkent az elmúlt években, még pedig az említett korosztályok körében megfigyelhető növekedésnek köszönhető a felhasználók számát illetően. A jelenség jól mutatja, hogy alapvetően nem a társadalmi depriváltásg okozza a szakadékot, hanem az internet nyújtotta lehetőségek megismerésének korlátai és a digitális írástudást jellemző kompetenciák kialakulásnak lassú folyamata okozta lemaradásunkat. Ennek a különböző korosztályok mutatói mögött jelentős számban rejlenek olyan társadalmi 6

7 csoportok, melyek tagjai semmilyen formában nem találkoztak még az internet nyújtotta lehetőségekkel, és önerőből nem is tudnák megteremteni az internet hozzáférés lehetőségeit.. A fiatalok körében megfigyelhető nagyon magas internet használói arány a közoktatásban folyó kötelező informatikai oktatás következménye. A korosztályok közti jelentős eltéréshez hasonlóan az ország informatikai lefedettsége is egyenetlen. A népsűrűség arányos internet hozzáférést vizsgálva azt látjuk, hogy Magyarországon is hasonló arányú a gyérebben lakott területek lefedettsége, és az itt élők körében hasonlóan alacsonyabb az internet használók aránya. A Rigai Nyilatkozatot aláíró országok szakpolitikusai a rurális térségeket 2010-ig 90%-ban szeretnék lefedni internet hozzáférést biztosító informatikai hálózattal, hiszen térségek lefedettsége jelentősen elmarad a városias területekétől (70% -os átlagos lefedettség). (COM(2007)694) A internet használat a hátrányos helyzetű térségekben Területi megoszlás A hazai internet használók legnagyobb része városisa környezetben él, és az ilyen környezetben élők körében lényegesen nagyobb az internetet használók aránya, mint a rurális térségekben. Mivel az internet hozzáférés biztosítása anyagi terhet jelent a háztartásoknak, a gazdaságilag kedvezőbb helyzetben lévő régiókban nagyobb számban találunk internet használókat, mint a gazdaságilag hátrányban lévő régiók esetében. A régiók közül 2007-ben a WIP által készített felmérés szerint a Dél-Dunántúli régióban rendkívül alacsony (30%) az internet kapcsolattal rendelkező háztartások aránya. Ez betudható a régió társadalmi struktúrájának, és az aprófalvas, erősen fragmentált településhálózatnak. 7

8 Országosan jelentős azon települések száma, amelyek nem rendelkeznek szélessávú internet hozzáféréssel. E települések területi eloszlása követi a gazdasági erőforrások térbeli eloszlásának egyenetlenségét, és alapvetően a Dél-Dunántúli, Észak-Magyarországi Régiókban fekszenek. E térségek internet hozzáférési esélyeit tovább rontja az is, hogy a mobil internettel lefedetlen területen fekszenek, így még ha élnének is potenciális fogyasztók e településeken, akik megfelelő anyagi erőforrásokkal rendelkeznek, akkor sem tudnak kapcsolódni helyben a világhálóhoz. A lefedetlen területeket jól megmutatják azok a felmérések, melyek e-kormányzati szolgáltatások használatának aktivitását mérték. A környező megyék e-kormányzati aktivitását is alulmúlóan, országosan a legkisebb a lakosságszám arányos ügyfélkapu megoszlás Baranya megyében. Az elektronikusan benyújtott adóbevallások számának területi megoszlása hasonlóan tükrözi az aprófalvas megyék lemaradását az országos trendektől. Szociodemográfiai tényezők A Magyarországon végzett eddigi kutatások azt mutatják hogy erős korreláció figyelhető meg az internet használat, és az iskolai végzettség között. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében nagyon alacsony az internet használók aránya. A digitális írástudással kapcsolatos felmérések megerősítik a fentieket, a 2007-ben végzett digitális írástudással kapcsolatos általános felmérés elemzői szerint az alacsony iskolai végzettség alacsonyabb szintű digitális írástudás szin- tet jelenthet. Az iskolában meg nem szerzett ismereteket autodidakta módon kevés esetben sajátították e csoportba tartozók (nagyon alacsony a körükben az internet kapcsolattal, számítógéppel rendelkezők aránya is), és mivel 8

9 országosan alacsony a számítástechnikai képzésben részesültek aránya, ezt a hátrányt jelenleg nagyon nehéz kompenzálni. (Mikrocenzus 2005, KSH) Az idősebb korosztályok körében még súlyosabb a probléma. A Mikrocenzus 2005 adataiból kiindulva ma vannak olyan korcsoportok, melyek körében a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya megközelíti vagy meg is haladja az 50%-ot (60 év feletti korcsoportok), valamint még mindig nagyon magas az 50 év feletti (30% körül), és 40 év feletti (20-30% között) nők esetében. A gazdaságilag elmaradott régiókban ez az arány ennél jóval magasabb. Internet használók nemek, korosztályok és gazdasági aktivitás szerinti megoszlása (2006, 2007) (A digitális jövő térképe A magyar társadalom és az internet, Ithaka Kht, 2007) 9

10 Internethasználók iskolai végzettség és település típusok szerinti megoszlása(200,2007) (A digitális jövő térképe A magyar társadalom és az internet, Ithaka Kht, 2007) Érintett kistérségek jellemzői Demográfia Baranya megye és ezen belül a Szigetvári kistérség a zsáktelepülések számát tekintve országosan is első helyen áll. 96 zsáktelepülés van a megyében, amely az összes települést tekintve 30%-ot tesz ki. A Szigetvári kistérségben 37 település lélekszáma alacsonyabb 500 főnél, vagyis a kistérség településeinek 80%-a 500 fő alatti. A falvak 24%-ában a lakosság száma a 200 főt sem éri el. A kistérségben mintegy 27 ezer ember él, közülük mintegy 11 ezren Szigetváron, a fennmaradó lakosság pedig a 45 apró- és törpefalu valamelyikén. A Szentlőrinci kistérségben a lakosság elhelyezkedése ennél valamivel kiegyenlítettebb képet mutat, hiszen arányaiban több 1000 fő körüli települést találunk, illetve a kistérségi centrum, Szentlőrinc városa is lényegesen kisebb népességszámmal rendelkezik. A szentlőrinci kistérségben összesen mintegy 16 ezer ember él. A lakosság életkori összetételét vizsgálva látható, hogy nagyban nem tér el az országos átlagtól, mégis elmondható, hogy a kistérségek települése jelentős demográfiai különbségeket mutatnak. Míg a jelentős gazdasági kapacitással rendelkező kistérségi központokban az országos átlagot meghaladó az aktív kereső korúak aránya, addig az elzárt kistelepülések lakossága elöregedőben van, és ezzel párhuzamosan jelentős a fiatalkorúak aránya (HHH családok nagy száma miatt). Gazdasági aktivitás Míg a kistérségi gazdasági aktivitási mutatók nem sokkal rosszabbak az országos átlagnál (51%), addig már jelentős különbségek mutatkoznak e tekintetben ha a kistérségek egyes településeit vesszük figyelembe. A kistérségek települései közül kiemelkedő gazdaságilag igen aktív települést leszámítva rendkívül alacsony a vállalkozások száma, és a szocialista ipari és mezőgazdasági üzemek felszámolásával előállt űrt a rendszerváltás óta nem sikerült betölteni. A 10

11 rendkívül csekély lakossággal rendelkező települések (300 fő alatt) a lakosság közel 100%-a alkalmi és idénymunkákból él. Mindezek következtében a munkanélküliség jóval meghaladja az országos átlagot (24%, 2006), de minkét kistérségben jelentős számban találunk olyan településeket, ahol a lakosság több mint 50%-a inaktív (Szigetvári kistérség estében ez a községek 28%-ra jellemző). Szociokultúrális sajátosságok A lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele is kedvezőtlenebbül alakul az országos átlagnál. A felnőtt lakosság nagyobbik része 8 általánossal, vagy szakmunkásképzőben szerzett szakképesítéssel rendelkezik, és mindkét kistérségben 5% alatt marad az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A két kistérségben az országos átlagot meghaladó számban élnek romák. Ezen etnikumra jellemző alacsony iskolázottsági mutatók, valamint magas munkaerő piaci inaktivitás, sajátos családszerkezet és önfenntartási stratégiák hozzájárulnak a két kistérség alacsony gazdasági teljesítőképességéhez. A térség településein a rendszerváltást követően fokozatosan leépültek a oktatási és kulturális intézmények, több település egyáltalán nem rendelkezik sem oktatási, sem kulturális intézménnyel. Helyi IKT fejlesztés szükségessége A pályázat keretében elérni kívánt kistelepüléseken tehát a korábbi fejezetekben tárgyalt szociodemográfiai hátrányok halmozottan jelentkeznek, így a kistérségek lakosságának gazdasági versenyképessége egyre inkább elmarad az ország fejlettebb régióitól. A kistérségek települései élők elszigeteltségén, gazdasági, társadalmi periféria sodródásán enyhíteni csak akkor lehet, ha az itt élők lehetőséget kapnak a informatikai infrastruktúra fejlesztése által arra, hogy a XXI. Század információs társadalmának tagjaivá váljanak. Ehhez természetesen nem elegendő az infrastruktúra kiépítése, hanem az ehhez kapcsolódó puha stratégiák által elindított képzések, és e-mentorok tevékenysége által a digitális írástudás kulcskompetenciáit ki kell alakítsák magukban. Az internet nyújtotta lehetőségek és a használtához szüksége ismeretek elmélyítése révén megvalósulhat az élethosszig tartó tanulás (önképzés, e-learning), és megerősödhetnek a közösséget kohézióját erősítő attitűdök. E folyamat első lépéseit az elmúlt években több település megtette, és különböző forrásokból közösségi internet elérési lehetőséget alakított ki (szigetvári kistérségben 25 településen működött e-magyarország pont 2008-ban), és néhány településen e-mentor is tevékenykedik. Jegyzet: az érintett kistérségek demográfiai adatai a HVS, HVP -ből, és KSH adatsorokból származnak 11

12 Alfejezet II : szélessávú internet kiépítésének lehetséges módjai, az azzal még nem rendelkező településeken, műszaki tartalom, technikai feltételek biztosítása, költségvonzatok. 1. A technológia kiválasztásának általános szempontjai Helyzetkép A kiválasztott térségekben jelenleg nem üzemel a mai elvárásoknak megfelelő informatikai infrastruktúra. Ennek oka a magyar digitálisközmű hálózat területi egyenetlenségeinek, és a korábban kiépített infrastruktúrák elavulásában keresendők. A digitális közmű eredeti konstrukcióban egyszerű ISDN kapcsolatra épült, és még ma sem rendelkezünk az egész országot lefedő optikai vezetékes hálózattal. Ennek következménye, hogy az infrastrukturálisan fejletlenebb régiókban a potenciális közösségi végpontok nem nyújtanak valódi szélessávú kapcsolatra lehetőséget. A Dél-Dunántúli Régió szélessávú közmű lefedettsége, 2009 (fehér színnel jelölt települések esetében semmilyen szélessávú szolgáltató nincs jelen) 12

13 A kistérségek szélessávú infrastruktúrával való lefedettsége Régió Kistérség Nincs Van Összesen Lefedetlen települések aránya (%) Lefedett települések aránya (%) Dél- Dunántúl Szigetvári % 20% Dél- Dunántúl Szentlőrinci % 25% Forrás: GKM szakértői becslés, októberi felmérés alapján A térség IKT infrastruktúrális elmaradottságát több tényező generálja. Az elmaradott térségben jellemzően kis lélekszámú, sem gazdasági, sem közigazgatási szempontból nem jelentős települések helyezkednek el, melyek nem tudtak bekapcsolódni az eddigi szélessávú fejlesztésekbe. A térség földrajzi adottságai sem segítik a szélessávú közműhálózat fejlesztését. Mobilinternet A mobiltelefon szolgáltatók által kínált szélessávú internet elérések a domborzati tagoltság miatt nem jelentik valódi szélessávú kapcsolat lehetőségét. Számos területen a lefedettség annyira gyenge, hogy a hanghívások bonyolítása is nehézségekbe ütközik. A mobilszolgáltatók általánosan 2 Mbps-os elérésre kötnek szerződést, ami a valóságban sokszor még a 144Kbps-os átviteli sebességet sem éri el. 13

14 A közháló A közháló, ami eredeti konstrukcióban egyszerű ISDN kapcsolatra épült, jelentős segítséget nyújt, azonban csak a helyi közigazgatási szerv, közintézmény, iskola részére elérhető és ezek ellátása is csak komoly kompromisszumok vállalása mellett valósulhat meg. Ez főképpen a hozzáférések sebességében nyilvánul meg igazodva a helyi szélessávú infrastruktúra teremtette lehetőségekhez. E végpontok megtalálhatók az általunk vizsgált két kistérségben is, azonban szélessávú (min. 256Kbps) kapcsolattal a települések 30%-a egyáltalán nem rendelkezik 14

15 Digitális közműhálózat A kormányzat digitális közműfejlesztésének lényege egy olyan gerinc hálózat kialakítása, mely az egész ország területén azonos sávszélességgel, és átviteli sebességgel teszi lehetővé az internet csatlakozást. A kormányzati szakpolitikusok és stratégák által megálmodott modellben az ország minden települését szeretnék optikai hálózattal elérni, amely lehetővé tenné olyan értéknövelt szolgáltatások elérését, mint az egészségügyi távdiagnosztika, magas szintű távoktatás, e-learning rendszerek kiépítése, magasszintű távmunka lehetősége. A fejlesztési koncepció kezdetben optikai végpontok eljuttatását tűzte ki célul, azonban egyértelművé vált, hogy az elzárt települések bekapcsolásához ez rendkívül költséges megoldás lenne. Míg az 500 főt meghaladó települések esetében maradt az optika kapcsolat kiépítésének feladata, addig az ennél kisebb települések esetében helyi hálózatok kiépítését szorgalmazzák, melyek átviteli technológiájának kiválasztást a pályázókra bíznák. Míg a nagyobb településeken a 3G technológián alapuló nyilvános internet hozzáférések kiegészítő technológiát jelentenek, addig a kistelepülések esetében elsődleges technológiává lépnek elő. Ezt a technológiát jelen pillanatban csak rendkívül magas költséggel lehet eljuttatni az eldugott települések lakosságához. Az optika közműhálózat kivitelezése, a hazai kistelepülések ellátása tekintetében egy időigényes folyamat ami éppen a legelmaradottabb területeken fogja legkésőbb éreztetni közvetlen hatását. 15

16 2. Adatátviteli technológia kiválasztása A kormányzati szakpolitikák elvárása egy olyan szélessávú kapcsolat kiépítését teszi szükségessé, mely megfelelő sávszélesség biztosítása, és területi lefedettség révén biztosítja az elzárt települések bekapcsolását a digitális közműbe. A megoldás egy valódi szélessávú elérések biztosítására képes fejleszthető telekommunikációs hálózat kiépítése., ami alkalmas a digitális közműhálózat fogadására, de attól függetlenül is hatékonyan működtethető annak megérkezéséig. A mikrohullámú adatkommunikációs hálózatok jelenlegi technológiai fejlettsége, és kedvező ár/érték arányos kiépítési, üzemeltetési költségei teszik alkalmassá e technológiát kisebb, gazdaságilag gyenge potenciállal rendelkező közösségek számára történő szélessávú internet kapcsolatok kiépítésére. A wifi/wimax rendszerek hordozta lehetőségek (100%-os lefedettség településen belül, szabad internet használat a nyilvános terekben) kihasználására a világ nagyvárosaiban is látunk példákat. E beruházások célja a gazdasági versenyképesség fokozása, gazdaság élénkítése, a terület vonzóvá tétele hazai és idegen tőke számára, az innovációs tevékenységek támogatása, motiválása. TECHNOLÓGIAVÁLASZTÁS -2 Szélessávú hozzáférési technológiák rendszerválasztó diagramja Központ távolsága 10km 5km 2G (GSM) 3G (UMTS) CDMA450 Műholdas - VSAT WiMAX xdsl helyi hurkon Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés LMDS (Local Multipoint Distr. Sys.) További dimenzió/paraméter: Előfizetők száma vagy sűrűsége FTTx 1km Szélessávú kábel - KTV Wi-Fi HSDPA 64kbps 2Mbps 6Mbps 10Mbps 34Mbps Előfizetői/felhasználói hozzáférés sávszélessége Digitális közmű, MTA konferencia, Dr. Sallai Gyula, BME, HTE 16

17 A megoldást a digitális közmű optikai végpontjaira való csatlakozás jelenti. Ezekről a végpontokról kiinduló gerinchálózatról lennének elérhetőek az egyes települések. A vezeték nélküli lefedettség kialakításához az 5Ghz ISM sávon üzemelő, továbbá WIMAX technológiára fejleszthető ellátó-oldali eszközöket javaslunk. A Mikorhullámú hálózatok előnyei A modern mikrohullámú hálózatok valódi előnyeit hangsúlyozza a MAN metropolitan area network elnevezés, amely természetesen nemcsak nagyvárost, hanem primér körzetet, régiót, vagy más, hasonló méretű távközlési körzetet, vagy adminisztratív területet jelenthet. Rugalmas topológiák alakíthatók ki (nemcsak pont-multipont), és az alkalmazott fejlett modulációs és jelfeldolgozási technikák következtében a fix rádiós mikrohullámú rendszereknél szokásos optikai rálátásra sincs feltétlenül szükség. A nagyvárosi területen a modern mikrohullámú hálózatok a meglévô gerinc- és szétosztó hálózatok alternatívái. Atechnológia legígéretesebb elônye a jelentôs sávszélességű (~10 Mbit/s nagyságrendű) hozzáférés költséges infrastruktúra nélkül. A rendszer elindításához elegendô egy központi bázisállomás, így a pay as you grow elvet követheti a szolgáltató. Az elôfizetôi terminálok ára is csökkenő tendenciát mutat. Alkalmas városi, sűrűn lakott terülteken közvetlen rálátás nélkül (NLOS), és rurális, kisebb népsűrűségű területeken nagy távolságú (LOS telepítés) történô felhasználásra is. Az új technológiák segítségével a szélessávú szolgáltató elérheti a távoli, kis népsűrűségű, kiszolgálatlan területeket is. A rugalmas topológiák egyszerű kialakíthatósága okán könnyen kiküszöbölhetőek a holt terek a lefedett területeken. 17

18 Az ISM mikrohullámú alapú hálózat révén a fenti ábrán szolgáltatási kör látható el. A magánfogyasztók számára kínált elérés mellett lehetőség van olyan alhálózatok kialakítására, melyek számára teljes átviteli kapacitás biztosítható nagy számú egyéb fogyasztó mellett is. Lehetőség van Hotspotok kialakítására is, melyek révén közösségi terek fedhetőek le szabad hozzáféréssel, ami a szolgáltató számára szolgáltatások széles spektrumának értékesítését teszi lehetővé.e szolgáltatások megjelenése pozitív hatással lehet a társág gazdasági versenyképességére, és befektetőket vonzhat. A szélessávú elérés fogadásának módja A kistérségek területén az érintett telapülések nem rendelkeznek optikai végpontokkal sem pedig más korszerű vezetékes szélessávú technológiával. A szélessávú infrastruktúrát nagysebességű pont pont mikrohullámú kapcsolattal kell kijuttatni az ellátandó területekre lehetőség szerint területenként több fogadóállomással hogy egy fogadóállomás esetleges üzemkiesése a helyreállítási munkálatok idejére se okozhassa a hálózat és a világháló közötti kapcsolat megszakadását. A hálózat teljes sávszélességigényét optikai hálózattal rendelkező telekommunikációs cégektől célszerű igénybe venni, szabadon továbbértékesíthető béreltvonali szolgáltatás formájában. Mivel az optikai megoldásokkal rendelkező potenciális telekommunikációs partnerek alkalmazzák a mikrohullámú technológiákat így a béreltvonali szolgáltatás átadási interfaceeként az 5Ghz ISM sávot javasolt megjelölni. Egy nagytávolságú pont pont kapcsolat tekintetében az ISM sávban működő egyéb eszközök zavaró hatása elenyésző. Amennyiben a hálózat későbbi bővülése azt indokolttá teszi az ISM sáv a későbbiekben licenszelt frenkvenciasávra váltható, azonban ehhez szükséges hogy az ellátó és gerinchálózat építőelemei képesek legyenek az ISM sávoktól eltérő frekvenciatartományokban is üzemelni, vagy az arra való bővíthetőség lehetőségével rendelkezzenek. Az eszközöknek természetesen rendelkeznie kell a későbbiekben létesítendő optikai hálózatokhoz való kapcsolódás lehetőségével is, hogy a jövőben kivitelezésre kerülő digitális közmű fejlesztéseket kiterjesztő funkciókkal is rendelkezhessen a hálózat. Típusos célterületek ellátása A típusos célterületre (d=20km) kijuttatott infrastruktúra településekre való kijuttatásáért és településszintű elosztásáért a fogadóállomásokkal és egymással is kommunikáló mikrohullámú ellátó eszközök kerülnének kihelyezésre azaz a kiépítendő hálózat olyan alapállomások sorából állna, melyek point-to point backhaul-ként kapcsolódnának egymáshoz. Az alapállomások elhelyezésére, a 18

19 terület sűrű településszerkezete miatt nem kell külön adótornyokat építeni, hanem elegendő a már meglévő víztornyok és az egyéb épületek tetején elhelyezni a sugárzáshoz szükséges fejállomásokat (vezérlő eszközök, rádiós eszközök, antennák, kábelek és egyéb szerelvények). Ennek köszönhetően a fejállomás képes fogadni a távoli fejállomástól érkező nagytávolságú gerinc jeleket, valamint a helyi felhasználóknak tovább sugározni azokat. Követelmény, hogy az eszköz 230V, 48V egyenirányított bemeneti feszültségről és 24V törpefeszültségről (a hidroglóbuszokon, antennatornyokon való elhelyezés életvédelmi feltétele) is üzemeltethető legyen A sugárzási technológia lehetővé teszi a klasszikus fizikai akadályok áthidalását, a terepviszonyokból adódó hátrányok leküzdését. A fejállomások számának növelésével, vagy könnyű áthelyezhetőségével az épített és természeti körülmények megváltozása is jól áthidalható. A megnövekedett fák, vagy új építésű műtárgyak beárnyékolása így könnyen kiküszöbölhető. A technikai üzemzavarok is gyorsan helyreállnak, mivel egy kieső fejállomás esetén a sugárzott jelek a legközelebbi állomáson keresztül is eljutnak a felhasználókhoz, kikerülve a hibás egységet a hálózati rendszerek előnyeként. Az eszközök a pont pont azaz gerinchálózati felületen rendelkeznek az 5Ghz ISM sávú adatátviteli interfészekkel és bővíthetőek licenszelt frekvenciatartományú működést lehetővé tevő egységekkel, illetve rendelkeznek a későbbiekben létesítendő optikai hálózatokhoz való kapcsolódás lehetőségével is. Az ezközök a pont multipont azaz ellátóhálózati felületen rendelkeznek az 5Ghz ill. 2.4Ghz ISM sávú adatátviteli interfészekkel és bővíthetőek WIMAX technológiára az 5Ghz sávon. Az 5Ghz ISM sávon történik az előfizetői oldalon kihelyezett CPEk ellátása, míg a 2.4Ghz ISM frekvenciasáv tipikusan közösségi Hotspot ill. ISM sávú VOIP technológával rendelkező mobiltelefonok (pl. Nokia 6300i, Planet VIP-193) illesztésére szolgál. Az ellátóhálózati felületen 2.4Ghz ill. 5Ghz ISM sávokon ellátott településeken kihelyezett 5Ghz ISM CPE eszközök rendelkeznek a legalább 6Mbps valós adatátvitel lehetőségével az ellátóhálózat felé, támogatják az IPV6 protokolt és legalább 10kEV ESD védelemmel vannak ellátva az előfizetők berendezéseinek védelme érdekében. A szolgáltatás a 10/100 BASE-TX ethernet porton kerül átadásra az előfizető részére. 19

20 3. Kialakítandó végpontokon elérhető szolgáltatások A végpontokon kínált szolgáltatások három csoportba sorolhatóak a fogyasztók alapján: - magánszemélyek A magán felhasználók számára elsődleges szempont egy olyan sávszélesség biztosítása, mely komfortosan használhatóvá teszi az online multimédiás alkalmazásokat, és biztosítja a széleskörű elektronikus ügyintézés zavartalanságát. A hagyományos szolgáltatásokon túl a kiépítendő rendszer lehetővé teszi VOiP telefonvonalak kialakítását a vezetékes - a mikrohullámú interfészeken, és a digitális tv csatornák elérését is (IPV6) tipikus 3play szolgáltatást létrehozva. -vállalkozások Az üzleti partnerek számára akár 10 Mbps sebességű internet kapcsolatot is kínálhatnak, webtárhellyel, levelezési tárhelyekkel, és címekkel, valamint aldomaines webtárhely szolgálltatást és VPN szolgáltatásokat a vállalkozások telephelyei közötti közvetlen összeköttetések megvalósítására. -közintézmények, PIAP-ok A közintézmények a kiépítendő kapcsolton keresztül valódi szélessávú kapcsolatot létesíthetnek a közháló optikai végpontjaival, így a közületi információ áramlás felgyorsulhat, biztonságosság válik. A PIAP-okon valódi szélessávú internet hozzáférés válik lehetővé. Lényeges elem, hogy a PIAP-okon kialakított hálózat tervezésnél figyelembe kell venni, hogy egy terminálon a hálózat maximális sászélességét kell elérhetővé tenni. (Ennek jelentősége az újgenerációs, nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások elérésének biztosítása miatt fontos.) A primer ISM szélessávú penetráció költségei típusos mintaterületre vonatkoztatva: Egy 10 település (d=20km típusos mintaterület ellátása) szélessávú internetelérését biztosító a kiépítéskor azonnali jelleggel 150 fős induló előfizetőszámot realizáló ISM sávú távközlési beruházás a következő költségvonzatokkal járhat. 20

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

Broadband Barométer - Magyarország

Broadband Barométer - Magyarország Tom Schwieters VP & Regional Director, Central Region IDC CEMA Broadband Barométer - Magyarország Sajtótájékoztató, 2007. február 7. www.idc.com A szélessávú Internet jellemzıi A gyors, megfizethetı és

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

Tanulási központok kialakítása

Tanulási központok kialakítása Tanulási központok kialakítása NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A gesztor szervezetek szerepe Mi a nyitott tanulási központ? Alapinfrastruktúra f e l n ő t t e k tanulásához,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A NEMZETI DIGITÁLIS KÖZMŐ INFRASTRUKTÚRÁJA: TECHNOLÓGIA ÉS TOPOLÓGIA

A NEMZETI DIGITÁLIS KÖZMŐ INFRASTRUKTÚRÁJA: TECHNOLÓGIA ÉS TOPOLÓGIA MI A NEMZETI DIGITÁLIS KÖZMŐ? MTA tudományos konferencia A NEMZETI DIGITÁLIS KÖZMŐ INFRASTRUKTÚRÁJA: TECHNOLÓGIA ÉS TOPOLÓGIA Dr. Sallai Gyula tszv. egyetemi tanár, BME a HTE elnöke Budapest, 2009. január

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

IVSZ Grand Coalition for Digital Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat

IVSZ Grand Coalition for Digital Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat IVSZ Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat Csatlakozni kívánó szervezet neve: Képviselő: Vajda Árpád, elnök Székhely: 6754 Újszentiván, Szigeti út 16. Postázási cím: 6724 Szeged, Pacsirta u. 3/b. Nyilvántartási

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 17.759/2012. Javaslat a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel közművelődési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A Nógrád Megyei

Részletesebben

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Az ITSource Kft. célja ügyfelei költséghatékony és rugalmas kiszolgálása. Cégünk olyan hosszú távú együttműködés megvalósítására törekszik, melynek során

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A HATALMI VISZONYOKBAN

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

Esélyegyenlőség növelése könyvtári informatikai fejlesztéssel a szerencsi kistérség településein című projekt nyitó fóruma

Esélyegyenlőség növelése könyvtári informatikai fejlesztéssel a szerencsi kistérség településein című projekt nyitó fóruma Esélyegyenlőség növelése könyvtári informatikai fejlesztéssel a szerencsi kistérség településein című projekt nyitó fóruma 2009. október 16. Szerencs, Rákóczi-vár Lovagterme A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Önkormányzati döntéshozók az e-önkormányzatban Konferencia Miskolc - 2004. február 25. Laky Csaba Ügyvezetõ www.municipium.hu

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,

Részletesebben

Projektnyitó IKSZT találkozó

Projektnyitó IKSZT találkozó Projektnyitó IKSZT találkozó 2012. október 25. csütörtök 12 óra IFI PONT Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Eger, Dobó tér 7. I. szakasz Projektnyitó IKSZT találkozó Heves megyében (2012. október)

Részletesebben

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A Pécs-Baranyai Tehetségsegítő. Tanács térségi tevékenysége

A Pécs-Baranyai Tehetségsegítő. Tanács térségi tevékenysége A Pécs-Baranyai Tehetségsegítő Tanács térségi tevékenysége A Tehetségsegítő Tanács tagjai Kiemelt feladatok 1. A térségben a tehetséggondozás hálózatának további szélesítése a hátrányos helyzetű településeken

Részletesebben

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN TÁMOP 3.2.3/09/1-2009-0042 Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 1.kör: Program a közművelődési intézményrendszer

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002

HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002 Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft. HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002 K+F EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA Budapest, 2011. május Náray Gábor Zsolt Egészségügyi informatikai kutató-fejlesztő központ Megalapítás:

Részletesebben

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ 1 Mobil eszközök növekedési trendje 2 A mobil eszközök előnyei Támogatják a mobilitást, könnyű velük utazni, terepen munkát végezni Széles applikáció

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

Hotspot környezetek. Sándor Tamás. főmérnök. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49. info@scinetwork.

Hotspot környezetek. Sándor Tamás. főmérnök. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49. info@scinetwork. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. Hotspot környezetek T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Sándor Tamás főmérnök Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk.

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben