Új generációs hálózati protokollok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Új generációs hálózati protokollok"

Átírás

1 Új generációs hálózati protokollok Tanulmány Verzió száma: V1 Kiadás dátuma: május 29. Azonosító: EKK_ekozig_uj_generacios_protokollok_080529_V1 1/92

2 A dokumentum az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Államreform Operatív Program támogatásával, az Elektronikus közigazgatási keretrendszer tárgyú kiemelt projekt megvalósításának részeként készült. A dokumentum elkészítésében részt vett: 2/92

3 Megnevezés Cím (Title) Kulcsszó (Subject) Leírás (Description) Típus (Type) Forrás (Source) Kapcsolat (Relation) Terület (Coverage) Létrehozó (Creator) Kiadó (Publisher) Résztvevı (Contributor) Jogok (Rights) Dátum (Date) Formátum (Format) Azonosító (Identifier) Nyelv (Language) HU Verzió 1.0 Státusz Fájlnév Méret Ár Felhasználási jogok Leírás Új generációs hálózati protokollok vizsgálata IPv6, IPv6, IP, hálózati protokollok, e-közigazgatás, operációs rendszer E-közigazgatási informatikai fejlesztési projektek hosszútávra készülnek, ezért mindenképpen figyelembe kell venni az aktuális technológiai trendeket. Jelen tanulmány megvizsgálja az IPv6 és az IPv4 közötti különbségeket és újdonságokat. Ezek alapján felvázolja az IPv6 lehetséges használhatóságát e- közigazgatási fejlesztések során. 3/92

4 Megnevezés 1. Elıszó 2. Bevezetés 3. Alkalmazási terület 4. Rendelkezı hivatkozások 5. Fogalom-meghatározások 6. A szabvány egyedi tartalma 7. Mellékletek Leírás 4/92

5 Új generációs hálózati protokollok vizsgálata 5/92

6 Új generációs hálózati protokollok vizsgálata Vezetıi összefoglaló Az internet alkalmazások alapját jelenleg az IPv4 alkotja. Ez a protokoll a nyolcvanas évek eleje óta kitőnıen szolgálta az Internet fejlıdését a mai napig. A robbanásszerő fejlıdés azonban felszínre hozott olyan kérdéseket és problémákat, amelyekre annak idején a fejlesztık nem is gondolhattak. Ezek a jelenlegi megoldások továbbfejlesztését kényszerítik ki. Ezért a kilencvenes évek közepén megkezdıdött az új generációs protokoll, az IPv6 kidolgozása. E-közigazgatási informatikai fejlesztési projektek hosszútávra készülnek, ezért mindenképpen figyelembe kell venni az aktuális technológiai trendeket. Jelen tanulmány megvizsgálja az IPv6 és az IPv4 közötti különbségeket és újdonságokat. Ezek alapján felvázolja az IPv6 lehetséges használhatóságát e-közigazgatási fejlesztések során. Az IPv6 szinte minden területen fejlettebb az IPv4-nél. Fıbb elınyei az átdolgozott címzési architektúra, az adatbiztonság, a teljesítmény és a kezelhetıség. Az áttérés koránt sem problémamentes és kérdésesek az áttérés idıtávja és mozgatórugói is. Látszik, hogy az eredetileg gyorsra tervezett bevezetés elhúzódik, többek között azért, mert megváltoztak a hajtóerık is. A címtartomány fogyása helyett egyre inkább a biztonság, a teljesítmény és az egyszerő üzemeltetés lép. Szinte már minden jelentıs gyártó rendelkezik IPv6 implementációval és megkezdıdött az IPv6 címek allokálása is. Még mindig váratnak azonban magukra az igazi IPv6 alkalmazások. A kutatási és oktatási szférában egyre több szolgáltató foglalkozik aktívan az IPv6-tal.. Az utóbbi évek során egyre több a hivatalosan is támogatott IPv6 implementáció és több kereskedelmi szolgáltató kezdte meg a kísérleti IPv6 szolgáltatás 6/92

7 Tartalom Bevezetés Jelenlegi IPv4 hálózati technológiák Az IPv4 protokoll Az IPv4 hálózatok Internet Intranet VPN-ek Szolgáltatók és felhasználók Alkalmazott technológiák Lokális hálózatok Nagytávolságú hálózatok Az IPv6 bevezetésének mozgatórugói Az IPv4 problémái Címtartomány Menedzselhetıség Biztonság Quality of Service Teljesítmény Mobilitás Az IPv6 által kínált megoldások Címzési architektúra Címtartomány mérete Cím típusok Unicast cím Anycast cím Multicast cím Cím formátumok A cím azonosítója Unicast formátumok Az interfész azonosító Aggregálható globális unicast cím Kompatibilitási címek Lokális címek Multicast címek Speciális címek Címek jelölés módja Autokonfiguráció Konfigurációs lépések Állapotmentes konfiguráció Állapottartó konfiguráció Automatikus rekonfiguráció IPSec Az IPSec keretrendszer /92

8 AH ESP Kulcs menedzsment QoS támogatás Teljesítménynövelı megoldások Nyers teljesítmény A címzés és a teljesítmény Fejlécek kezelése Csomagok tördelése IPv6 mobilitás Az IPv6 mobilitás Különbségek az IPv4-hez képest IPv6 kérdések Az IPv4 és IPv6 által támogatott alkalmazások Hagyományos alkalmazások Fontosabb alkalmazások IPv6 képessége Új alkalmazások A nemzetközi szabványosítás helyzete Az IPv6-tal foglalkozó szabványosító szervezetek Az IPv6 szabványok A bevezetéshez szükséges hazai szabványosítás Technológiai kérdések Adminisztratív kérdések Címtartomány kérdése Áttérési módszerek A gyártók termékei IPv6 megvalósítások Hoszt jellegő termékek Microsoft Microsoft Research IPv6 csomag Microsoft IPv6 Technology Preview for Windows Microsoft Windows XP Microsoft Windows Vista Kame / FreeBSD Inria Linux Sun HP FreeBSD (NetBSD, OpenBSD) Apple IBM Router jellegő termékek Cisco Hitachi Juniper Mrt /92

9 Zebra Összehasonlítások A külföldi szolgáltatók migrációs stratégiái Helyzetkép Néhány példa Cím allokáció A migrációs lépések és környezet Az áttérés fázisai Áttérési eszközök Dual-stack implementációk AIIH Bump-in-the-stack (BIS) Bump In the Api (BIA) Tunneling Automatikus tunneling Konfigurált tunneling Tunnel broker Dinamikus tunneling DSTM Teredo IPv6 over UDP over NAT to over Transzlátorok ALG (Appliation Level Gateway) Socks TRT (Transport Relay Translator) NAT (Network Address Transzlation) NAT-PT (NAT Protocol Trasnaltor) Fejléc konverzió SIIT (Stateless IP/ICMP Translator) Összegzés Az IPv6 az e-közigazgatásban Összefoglalás Rövidítések jegyzéke Hivatkozások /92

10 Bevezetés Az Internet közel negyven éves történelemre tekint vissza, amely idı alatt rendkívüli fejlıdésnek lehettünk tanúi. A negyven évbıl az utóbbi huszonöt év a TCP/IP protokollcsalád jegyében telt. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az Internet sikerének egyik fı oka ez a rendkívül rugalmas és nagy teljesítménnyel bíró protokoll, amely minden internetes alkalmazás, így az e-közigazgatási megoldásoknak is az alapját adja. A TCP/IP gyakorlatilag változatlan formában van jelen a kezdetektıl és annak ellenére, hogy még most is kiválóan teljesíti feladatát, az igények változása révén kiütköztek hiányosságai is. A jelenlegi IPv4 protokoll leváltására dolgozta ki az IETF irányításával az Internet közössége az IPv6 protokollt. Az IPv6 nem csak a címzés, de sok más téren is újítást hoz az IPv4-hez képest. Az áttérés hosszú folyamat lesz és ne is mindig fog problémamentesen folyni. Jelenleg az IPv6 funkcionalitása már képes túlszárnyalni az IPv4-et, de vannak még nyitott kérdések és valódi, üzemszerő kipróbálás is várat magára. E-közigazgatási informatikai fejlesztési projektek hosszútávra készülnek, ezért mindenképpen figyelembe kell venni az aktuális technológiai trendeket. Jelen tanulmány megvizsgálja az IPv6 és az IPv4 közötti különbségeket és újdonságokat. Ezek alapján felvázolja az IPv6 lehetséges használhatóságát e-közigazgatási fejlesztések során. 10/92

11 Jelenlegi IPv4 hálózati technológiák Az jelenleg használt IP technológia alapjait a 70-es években kidolgozott TCP/IP protokoll adja. Az IP hálózatok technológiájában két irányban történt fejlıdés a kezdetekhez képest. Egyik oldalon változott az IP (OSI protokollrétegek szerint hálózati szint) alatti rész, teljesen új hálózati eszközök jelentek meg, amelyek újításokat pl. igényeltek teljesítmény és útválasztás oldalon. Másrészt az IP feletti rész, az alkalmazások és az általuk használt hálózati szolgáltatások olyan igényekkel jelentkeztek, amelyek az IP megalkotásakor még nem is jelentkeztek. Ennek ellenére a TCP/IP protokoll csomag magja gyakorlatilag változatlanul képes a mai napig megfelelni az elvárásoknak. Az IPv4 protokoll Az IPv4 protokoll (TCP/IP) egy hálózati protokoll család, amely alapját adja a globális és lokális Internet hálózatnak. Az IPv4 fı jellemzıi: A protokoll alapvetı feladata, hogy összeköttetés mentes, vagy kapcsolatorientált összeköttetést biztosítson két csomópont között. A TCP/IP hálózat általánosságban összekapcsolt hálózatokból áll. A protokoll nagyon jól skálázható, képes a globális Interneten és kis belsı hálózatokon is mőködni. Hálózati réteg protokollja az IP (Internet Protocol). Az IP 32 bites, globálisan egyedi címeket használ az egyes csomópontok (pontosabban a csomópontok hálózati interfészének azonosítására). Az IP cím egy esetlegesen tovább bontott hálózati címbıl és egy ezen a hálózaton belüli hoszt címbıl áll. A hálózati cím azonosítja a hálózatot. Az adott hálózati címmel ellátott forgalom a rendszer által a megfelelı hálózatba lesz irányítva. A csomagok kézbesítése a best effort elv alapján történik, a rendszer nem garantálja sem a csomagok megérkezésének sorrendjét, sem magát a megérkezést. A címek a hálózat mérete alapján eredetileg osztályokba voltak sorolva, késıbb bevezették az osztálynélküli címeket is, amelyeknél a hálózati rész mérete szabadon választható. Az útválasztást a különbözı útválasztási protokollok segítik. 11/92

12 Megkülönböztethetünk Interior és Exterior Gateway protokollokat, attól függıen, hogy autonóm rendszerek közötti vagy azon belüli útválasztásról van szó. Az IP nem definiál a hálózati rétegnél alacsonyabb szintet, ennek megfelelıen változatos fizikai rétegen képes mőködni, viszont ennek megoldása minden esetben egyedi. Ethernet esetében pl. az ARP protokoll használatos, amely végzi az IP és az Ethernet címek közti feloldást. Ennek megfelelıen az ARP nem tisztán IP protokoll. Az Internet protokoll felsıbb szintjét képviseli a TCP és az UDP. A TCP megbízható, kapcsolatorientált összeköttetést, még az UDP kapcsolat nélküli datagram szolgáltatást nyújt. Az UDP nem megbízható datagram szolgáltatást nyújt. A csomag az IP cím által meghatározott hosztra és azon belül az UDP port által meghatározott processzhez kerül kézbesítésre. Sem a csomagok megérkezése, sem sorrendjük nem biztosított. Az UDP tipikus alkalmazása egyrészt a különbözı multimédia adatok átvitele, másrészt bizonyos más szolgáltatások (pl. DNS) is. A TCP megbízható, kapcsolatorientált összeköttetést nyújt. A csomag az IP cím által meghatározott hosztra és azon belül a TCP port által meghatározott processzhez kerül kézbesítésre. A protokoll biztosítja az elveszett, duplázódott vagy rossz sorrendő csomagok helyes kezelését. A legtöbb hálózati alkalmazás a TCP-t használja. A hálózat mőködéséhez szükséges egyéb protokollok, mint pl. az ICMP bizonyos menedzselési feladatokat lát el, a DNS a név-ip cím feloldást kezeli egy elosztott adatbázis segítségével, a DHCP konfigurációs információk kiszolgálását végzi. A TCP/IP protokollcsaládnak nem szerves részei a rá épülı alkalmazási protokollok, de gyakorlatilag kötıdnek a TCP/IP-hez. Például: SMTP levél továbbítására, HTTP a web forgalomra, FTP állományok továbbítására, SSL/TSL a hitelesített és titkosított kapcsolatra. 12/92

13 Az IPv4 hálózatok Az IP protokoll család skálázhatóságánál fogva alkalmasak akár globális, akár helyi hálózatok kialakítására. A globális Internet nem más, mint helyi hálózatok összekapcsolásából eredı hálózat közötti (internetworking) rendszer. Internet A globális Internet a nemzeti és egyéb helyi hálózatokból alakult hálózat. Különlegessége, hogy irányítása csak nagyon kevésbé centralizált. A technikai fejlesztés és az IP címek valamint domain nevek osztása történik centralizálthierarchikus rendszerben, azonban az üzemeltetés és adminisztráció a helyi szolgáltatók és tulajdonosok kezében van. Az Internet növekedése gyakorlatilag majdnem exponenciális, mint ahogy ezt az ábra is mutatja [ISCHC]. Jól látszik 1983-nál a fejlıdés megugrása. Ekkor vezették ugyanis be a TCP/IP-t a korábbi NCP protokoll helyett, amely nem volt skálázható az elvárt mértékben. A TCP/IP eddig 6 nagyságrenden keresztül szinte problémamentésen terjeszkedett Intranet ábra: Az Internet mérete csomópontokban A belsı vállalati hálózatok összefoglaló neve az intranet. Ez gyakorlatilag Internet technológián alapuló vállalati hálózatok. Elsırendő szempont a biztonságos és megbízható mőködés, valamint a lehetıség szerint alacsony üzemeltetési költség. 13/92

14 Az intranet elviekben nem különbözik az Internettıl, azonban nincs korlátlan kapcsolata az Internethez, rendszerint valamilyen biztonsági szőrın (tőzfal, proxy) kapcsolódik. VPN-ek Az Intranetek használata során felmerült az igény a földrajzilag távol lévı belsı hálózatok összekapcsolására. Hagyományosan erre a célra dedikált kapcsolatot, mint például bérelt vonalat használtak. Azonban az amúgy is szükséges Internet kapcsolat felvetette annak a lehetıségét, hogy az Interneten keresztül összekötve a helyi hálózatokat, virtuális magán hálózatot hozzanak létre (VPN Virtual Private Network). A VPN megvalósítása során a két részhálózatot úgy kapcsolják össze, hogy mindkét hálózat Internethez csatlakozó pontján egy-egy VPN eszköz helyezkedik el. A VPN eszköz a kimenı forgalmat titkosítja és IP csomagokba csomagolja (tunneling), a bejövı fogalmat kititkosítja és továbbítja a hálózatba. Virtuális magánhálózat Hálózat A VPN Internet VPN Hálózat B 2. ábra: Virtuális magánhálózat A VPN-ek alapvetı részei az Intraneteknek, mert igen költséghatékony megoldást kínálnak az egybefüggı vállalati hálózat kialakítására. Szolgáltatók és felhasználók Az IP hálózatok szempontjából definiálhatunk szolgáltatókat és felhasználókat. A szolgáltatók (ISP-Internet Service Provider) Internet hozzáférést adnak a felhasználóknak. Ebbıl a szempontból a felhasználó további szolgáltató lehet és így tovább, vagyis a szolgáltatók is egyfajta hierarchiát alkotnak. Az Internet mőködésének és adminisztrálásának egyik alapelve a feladatok hierarchikus delegálása. Ennek megfelelıen egy felsıbb szintő szolgáltató a 14/92

15 hozzáféréssel egy IP cím tartomány és DNS delegálást szolgáltat. Ezek további kezelése, tehát pl. a címek további szétosztása a kapott tartományon belül szabadon választható a felhasználó által. Az IP hozzáférési lánc legvégén a végfelhasználók állnak, akik vagy egyetlen IP cím birtokába jutnak (pl. egyéni modemes felhasználó), vagy a címtartományt teljes egészében saját céljukra használják. Teljesítmény és adminisztrációs szempontból célszerő a szolgáltatónak, ha a címtartományokat aggregálni tudja, azaz az általa kiosztható címek egy folytonos blokkot alkotnak. Biztonsági szempontból a szolgáltatónak figyelnie kell, hogy csak az általa osztott címtartományból érkezı forgalmat fogadjon el. A szolgáltatók legfelsı szintje a gerinchálózati szolgáltató. Ezek rendszerint világmérető hálózattal rendelkeznek, de csak további szolgáltatóknak biztosítanak hozzáférést. Az alacsonyabb szintő szolgáltatók egymással is cserélhetnek forgalmat (peering), abból a célból, hogy a gerinc megkerülésével közvetlenül kapcsolódjanak egymáshoz. 15/92

16 Alkalmazott technológiák Az Internet technológiák eleve heterogén hálózati környezetre lettek kitalálva. Mind a lokális hálózatok, mind a nagytávolságú hálózatok esetében a legkülönbözıbb technológiák használhatóak és használatosak. Az Internet szabványok definiálják a különbözı hálózati közegeken történı IP átvitelt, azonban nem írnak elı kötelezı megoldást. Az IP szint alatti rétegre (OSI: fizikia és adatkapcsolati) gyakorlatilag a minimális csomagméret az egyetlen elıírás. Ez IPv6 alatt egyébként nagyobb, 1280, mint IPv4- nél, tehát bizonyos átviteli közegen IPv6 esetén változásokra kell számítani. Mind IPv4, mind IPv6 esetén, ha a minimális csomagméret nem teljesíthetı, akkor az adatkapcsolati réteg felett, de az IP szint alatt kiegészítı megoldásokat kell alkalmazni. Lokális hálózatok Lokális hálózatokban szinte egyeduralkodó az Ethernet technológia. Többféle, 10 Mbps 10Gbps sebességgel, réz, üveg médián áll rendelkezésre. Az Ethernet kiemelkedı elınye a rendkívül olcsó megvalósítás és üzemeltetés. A hálózat teljesítıképessége megfelelı és fıleg switchelt háló esetén - jól skálázható. Hasonló technikával vezeték nélküli megoldások is léteznek 1->100 Mbps sebességgel (Wifi, Wimax, stb.). Az IP közvetlenül továbbítható az Ethernet (vezetékes és vezetéknélküli) csomagokban. IPv4 és IPv6 esetében is gond nélküli az Ethernet használata. Az Ethernet mellett ma már sokkal kisebb jelentıséggel szerepel a TokenRing, az ATM és még néhány egyéb technológia. Nagytávolságú hálózatok A nagytávolságú hálózatokban nagy számú technológia és teljesítményszint áll rendelkezésre. Az IPv4-IPv6 áttérés szempontjából sokkal kevésbe a fizikai hálózati technológiák a kérdésesek, mint inkább az ezeken a WAN-okon támogatott routing és egyéb protokollok. 16/92

17 A BGP4+ protokoll használata gyakorlatilag elengedhetetlen, és természetesen minden gyártó által támogatott. Hasonlóan kérdéses az MPLS használata, amely jelentıs teljesítménynövekedést képes okozni, és ráadásul IPv6 esetében egyfajta áttérési eszköznek is használható, hiszen csak az hálózat peremén lévı routereknek kell támogatni az IPv6-ot, a belsı forgalom már a label-switching segítségével megy. Természetesen MPLS nélkül is lehet IPv6 szolgáltatást nyújtani, hiányát teljesítmény szinten bizonyos mértékben ellensúlyozni képes az IPv6 megnövekedett routing teljesítménye. Kisebb igények, illetve egyéni felhasználók számára szolgált a telefonos-modemes kapcsolat, az ISDN, a különbözı xdsl megoldások és a kábel TV. 17/92

18 Az IPv6 bevezetésének mozgatórugói Az IPv4 problémái Az IPv4 alapvetıen beváltotta, sıt messze túlteljesítette a tervezésekor támasztott elvárásokat. Mégis vannak olyan pontok, amelyek a mai hálózati környezetben hátráltatják a további fejlıdést vagy költséges kerülıutak megtételére kényszerítik a szolgáltatókat és a felhasználókat. Az problémákat alapvetıen hat témakör köré csoportosíthatjuk: A címtartomány kérdése az IPv4 címzési architektúrája korlátokat jelent a további fejlıdés számára. Menedzselhetıség az IPv4 hálózatok menedzselhetısége gyakran többlet munkát és költséget jelent. Biztonság az IPv4-bıl koncepcionálisan is hiányoztak a biztonsági megoldások. Quality of Service újonnan fellépı igény, amelynek teljeskörő támogatása problematikus jelenlegi protokollban. Teljesítmény a nagymérető és nagyteljesítményő hálózatokban szők keresztmetszetet jelenthetnek az IPv4 bizonyos megoldásai. Mobilitás a mobil üzem megvalósítása IPv4 alatt körülményes Az IPv6 által kínált megoldások részletes megvizsgálásához érdemes részletesen feltárni az IPv4 hiányosságait! Címtartomány Az IPv4 az egyes állomások (pontosabban: interfészek) azonosítására 32 bites, globálisan egyedi címeket használ. Ez önmagában 2 32, azaz darab egyedi IP címet jelenthet elméletben. Ennyi cím azonban nem osztható ki, ugyanis az IP cím egy hálózati és egy hoszt (gép) címbıl tevıdik össze. Az IPv4 címzési architektúrájának kidolgozásakor elkövették azt a hibát, hogy a hálózati és a hoszt címek meghatározásánál mai szemmel nézve helytelen felosztást választottak. 18/92

19 Az akkori elképzelés az volt, hogy három nagy kategóriába besorolható hálózatok fogják alkotni az Internetet, és ennek megfelelı címzési osztályokat alakítottak ki: A osztályú címek: hatalmas mérető hálózatok számára, hálózatonként több mint 16 millió számítógéppel. A cím hálózati része 7 bites mennyiség 1, tehát összesen 127 A osztályú cím létezik. B osztályú címek: közepes hálózat, közepes mennyiségő géppel. A hálózati cím 14 bites, tehát hálózat lehetséges, hálózatonként kb géppel. C osztályú címek: kis hálózat, kevés géppel. A hálózati cím 22 bites, tehát több mint 4 millió ilyen hálózat lehetséges, hálózatonként 254 géppel 2. Az alapvetı cím osztályokon kívül még létezik kísérleti és egyéb fenntartott tartomány is. A hálózatok méretét és az adott osztályban rendelkezésre álló hálózati címek számát összevetve rögtön szembetőnik a probléma. Az A osztályú hálózatokból világméretően kevés van, és az a kevés is már mind foglalt. Ugyanakkor az A osztály tulajdonképpen felesleges, mert egy ilyen mennyiségő gépet egy hálózatban, mindennemő hierarchia vagy particionálás nélkül kezelı megvalósítás a gyakorlatban kezelhetetlen lenne. A B osztályú címek tulajdonképpen praktikusak, de mostanra már ezekbıl is nagyon kevés szabad áll rendelkezésre. A C osztály viszont az A osztály problémáinak a komplementerét jelenti: mennyisége elegendı, de mérete sokszor kicsi. Ugyanakkor az osztályba sorolt címek meglehetısen pazarló allokációhoz vezettek, a valóságban rendelkezésre álló címtartomány néhány százmillióra tehetı. A kényelmetlen hálózat méretekre több megoldás is született, a subnetting (alhálózatok kialakítása) az osztályon belüli további bontást teszi lehetıvé, még az osztálynélküli címek bevezetése tulajdonképpen az osztályok eltörléséhez és a rugalmas címfelosztáshoz vezetett. 1 A címek elsı (A osztály), illetve elsı kettı bitje jelzi az osztályt, tehát ezekkel csökken az effektív cím bitek száma az elméleti 8, 16 és 24-rıl. 2 Azért nem 2 8 =256, mert hálózatonként legalább két cím (a csupa 0 és a csupa 1 bit értékő) nem osztható ki hoszt címként. 19/92

20 A legnagyobb címfalók, a vállalati hálózatok problémáit enyhítette a címtranszformáció (NAT) elterjedése, amely nagyságrendekkel csökkentette ezeknek a hálózatoknak a cím igényét. A NAT ugyan sok hátránnyal jár bár vannak bizonyos elınyei is mégis olyan mértékben elterjedt, hogy az IPv4 címek fogyásának a réme tulajdonképpen eltőnt. Ugyancsak hiányzik az átfogó multicast (üzenetszórás) támogatás, ezt csak utólagos barkács megoldásokkal lehetett megvalósítani, pedig jelentısége egyre nı. Mindezek mellett az IPv4 címzi architektúrájának nem csak magára a címtartományra van kihatással, hanem pl. a hálózat teljesítı képességére is, amelyrıl majd késıbb lesz szó. Menedzselhetıség Az IPv4 hálózatok üzembeállítása és üzemeltetése meglehetısen sok manuális beavatkozást igényel, ezért költséges. A már üzemelı hálózatok átkonfigurálása hasonlóan munkaigényes, és jelentıs kiesésekkel járhat. Ugyanakkor a protokoll nem toleráns a konfigurációs problémák iránt. Bizonyos helytelen beállítások az egész hálózat mőködését lehetetlenné tehetik, de legalább is fennakadásokat okozhat más szolgáltatások üzemében. Természetesen mind a konfigurálásra, mint a menedzselhetıségre kidolgoztak megoldásokat, amelyek nagyjából teljesítik is a célkitőzéseket, azonban robosztusságban mindenképpen hagynak kívánnivalót. Biztonság Az IPv4 tervezésekor a biztonság, mint igény gyakorlatilag nem merült fel, vagy legalább is nem olyan módon, hogy azzal a hálózati szinten foglalkozni kellene. Az idık folyamán azonban az Internet kikerült az ilyen szempontból kevésbé veszélyeztetett kutatói szférából és alapvetı igény lett a hálózati kommunikáció biztonságossá tétele. Így azután a biztonság megteremtésére felülrıl, az alkalmazások irányából voltak kezdeményezések, és egyedi alkalmazásokra ( , web) születtek is megoldások. Átfogó biztonsági rendszer azonban csak az IPv6-ban kidolgozott IPSec vissza- 20/92

21 adaptálásával lett, azonban az IPv4 esetében ez sem teljeskörő. Nem lehetséges u.i. a legalacsonyabb szintő hálózati szolgáltatásokra (pl. DHCP, ARP) alkalmazni. Quality of Service Bizonyos kezdemények (prioritást és forgalmi osztály valamilyen szinten reprezentáló bitek az IP fejlécben) vannak az IPv4-ben is, amelyek célja a különbözı QoS feladatok támogatása, azonban ezek sosem kerültek igazán teljesen kidolgozásra, illetve jelentésük az idık során változott. Ugyanakkor az idıközben kidolgozott QoS elveket csak nehézkesen lehetett ezek segítségével megvalósítani. Bár egyre inkább úgy tőnik, hogy a QoS, mint közvetlen szolgáltatás veszít a jelentıségébıl, mivel gyakran egyszerőbb nagyobb teljesítményő hálózatot, eszközt beépíteni, mint a meglévıkbıl kihozni a kívánt igényt, ennek ellenére továbbra is meg lenne az igény az átfogó megoldásra. Teljesítmény Az utóbbi években a hálózati eszközök nyers teljesítménye olyan színtere növekedett, hogy egyre gyakrabban ütköznek magának a TCP/IP protokoll család teljesítıképességének határaiba. Sok probléma jelentkezik a TCP szinten és sok megoldás is született, azonban IP szinten is vannak gondok. A címzési architektúrából következik, hogy az IP címek kiosztása (amely alapján az útválasztás történik) nem követi a hálózat topológiáját (amely alapján pedig a hatékony útválasztás megvalósítható). A globális Internet méretének növekedésével fıleg a gerinchálózatok útválasztóira egyre nagyobb terhelés nehezedik, routingtáblájuk gyakran kezelhetetlen méretőre nı. Nem csak ez okozza azonban az útválasztók leterheltségét, a csomagok menet közbeni tördelése legalább ekkora gondot jelent és az IPv4 csomag szerkezete sincsen a hatékony feldolgozásra optimalizálva. Kisebb mértékő a végpontok terheltségének problémája, ugyanis itt relatíve jóval nagyobb teljesítmény áll rendelkezésre, még a végzendı munka jóval kevesebb. 21/92

22 Mobilitás A IP szintő mobilitás (makro mobilitás) az IPv4-ben megoldott ugyan, de a rendszerbıl adódóan sok hiányossággal küzd, és inkompatibilis más (pl. NAT) megoldásokkal. Ugyanakkor az igény, ha nem is tömegesen, de megvan arra, hogy eszközök képesek legyenek hálózatok között gyakorlatilag transzparensen mozogni. Az IPv6 által kínált megoldások Az IPv6 kidolgozásának fı mozgatóereje a címtartomány szőkössége volt, ennek megoldása olyan mély változtatásokat igényelt a protokoll szerkezetében, hogy egy füst alatt szinte minden más problémára is lehetett megoldást találni, hiszen nem volt semmi olyan örökölt szabvány, amelyhez kompatibilisnek kellett volna maradni. Címzési architektúra Címtartomány mérete Természetes, hogy az IPv6 leglátványosabban különbözı tulajdonsága a címzési architektúra. A cím mérete 32 bitrıl 128 bitre nıtt 3, tehát a rendelkezésre áll , darab cím. [RFC2460][RFC2373][RFC3513] [RFC4291] Természetes, hogy ebben az esetben sem osztható ki minden cím, azonban a rendelkezésre álló hatalmas mennyiségő cím az allokáció során megkönnyíti olyan más szempontok figyelembevételét, mint például a teljesítmény, vagy a menedzselhetıség. Cím típusok Azért, hogy ne következzen be az IPv4-nél egyszer elkövetett hiba még egyszer, az IPv6 radikálisan más címkiosztási stratégiát használ és a címek értelmezésében is eltér az IPv4-tıl. Az az alapvetı tény, hogy a címek továbbra is interfészekhez vannak rendelve, megmaradt, tehát továbbra is interfészek és nem hálózatra kapcsolt eszközök címérıl beszélünk, noha természetesen az egy interfésszel rendelkezı berendezések esetén a kettı ugyanazt jelenti. 3 Ez az elméleti címteret 2 92 = szorosára növeli! 22/92

23 Amíg IPv4 esetében rendszerint egy interfész egy címmel rendelkezett (bár volt lehetıség több cím hozzárendelésére is), addig IPv6-ban általános a több cím használata, sıt normális esetben egy interfész több különbözı célú címmel rendelkezik. A csomag továbbítása alapján az IPv6-os címeket három csoportba sorolhatjuk: egyedi cím (unicast cím) bárki cím (anycast cím) csoport cím (multicast cím) A unicast és az anycast cím értelmezésbeli megkülönböztetést jelent, míg a multicast cím szintaktikusan is megkülönböztethetı. Unicast cím Ez a típus hasonlít leginkább a hagyományos IPv4-es címekre. Az unicast címre küldött csomagok arra az egyetlen interfészre fognak megérkezni, amelyhez ez a cím van hozzárendelve. Az unicast cím az értelmezési tartományán belül (lokális, globális) egyértelmően meghatároz egy interfészt, és azon keresztül a egy hozzá tartozó eszközt. Anycast cím Az anycast cím újdonság, az IPv4-ben hasonló fogalom nincsen. Anycast címeket interfészek csoportjához rendelhetünk. Ezeknek az interfészeknek nem feltétlenül kell ugyanazon a gépen, sıt ugyanazon a hálózatban lenniük. Az ilyen címre küldött forgalmat legalább egy interfésznek meg kell kapnia abból a csoporttól, amely ezzel a címmel rendelkezik. Az útválasztáskor általában a legközelebbi interfészre irányítjuk ezeket a csomagokat, ilyen módon például redundáns kapcsolat építhetı ki. Az anycast és a unicast címek közötti megkülönböztetés a hálózat (fıleg az útválasztás) konfigurációjából ered. Multicast cím Az IPv4 a broadcast címet ismerte, amely alkalmas volt egy hálózaton belüli összes állomás megszólítására. Az IPv6 generalizálta ezt és bevezette a multicast címet. A multicast esetében az erre a címre irányuló forgalom minden, ezzel a címmel 23/92

24 rendelkezı interfészhez továbbítva lesz. A broadcast nem jelent külön címzést, hanem a multicast speciális esete. A multicast cím egyben külön formátummal is rendelkezik. Cím formátumok A címek az elıbbiektıl eltérı csoportosítása a formátum alapján történik. A formátum a cím felhasználási célját jellemzi. A cím azonosítója A 128 bites cím elsı néhány bitje adja a formátum prefixet (format prefix) 4, azaz a teljes címteret felosztjuk különbözı cím formátumokra. Ez azonban nem méretbeli felosztás, mint az IPv4 címzési osztályai, hanem felhasználás szerinti felosztás. Általánosságban tekintve a következı megkülönböztetéseket tudjuk tenni az IPv6-os címek típusában: Bináris prefix IPv6 cím Típus ::/128 Nem specifikált ::1/128 Saját (loopback) FF00::/8 Multicast FE00::/10 Link-local FEC0::/10 Site-local Minden más Globális unicast és anycast címek 1. táblázat: Cím típusok Ezen belül további felosztást lehet tenni, a táblázat bemutatja a jelenleg definiált formátum prefixeket [RFC2373]. Formátum Prefix Cím Foglalt Nem használt NSAP kompatibilitási IPX kompatibilitási Nem használt Nem használt 0001 Nem használt 001 Aggregálható globális unicast 010 Nem használt 4 A formátum prefix nem keverendı össze a hálózati címet jelentı prefixszel! A félreértések elkerülése végett az RFC-2373-at felváltó, jelenleg tervezet státusú szöveg elhagyta a formátum prefix terminológiát és a bináris prefixet használja. 5 A tervezet szerint ez a címtartomány Jelenleg nem használt minısítéső lesz. 24/92

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás Internet Protokoll 6-os verzió Motiváció Internet szédületes fejlődése címtartomány kimerül routing táblák mérete nő adatvédelem hiánya a hálózati rétegen gépek konfigurációja bonyolódik A TCP/IPkét évtizede

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

IPv6 Biztonság: Ipv6 tűzfalak tesztelése és vizsgálata

IPv6 Biztonság: Ipv6 tűzfalak tesztelése és vizsgálata IPv6 Biztonság: Ipv6 tűzfalak tesztelése és vizsgálata Mohácsi János Networkshop 2005 Mohácsi János, NIIF Iroda Tartalom Bevezetés IPv6 tűzfal követelmény analízis IPv6 tűzfal architektúra IPv6 tűzfalak

Részletesebben

IPv6 alapok, az első lépések. Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft.

IPv6 alapok, az első lépések. Kunszt Árpád <arpad.kunszt@andrews.hu> Andrews IT Engineering Kft. IPv6 alapok az első lépések Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. Bemutatkozás Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. arpad.kunszt@andrews.hu Miről lesz szó? Körkép IPv6

Részletesebben

IT biztonsági szintek és biztonsági kategorizálási minta

IT biztonsági szintek és biztonsági kategorizálási minta IT biztonsági szintek és biztonsági kategorizálási minta Verzió száma: V1 Kiadás dátuma: 2008. május 29. Azonosító: EKK_ekozig_ITbiztonsagibesorolasiminta_080529_V01 A dokumentum az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől

Részletesebben

16. IPv6 áttekintés és technikai megoldások

16. IPv6 áttekintés és technikai megoldások 16. IPv6 áttekintés és technikai megoldások Lukovszki Csaba, lukovszki@tmit.bme.hu TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 2005. 1 IPv6 és technikai alapjai

Részletesebben

IPv6 Elmélet és gyakorlat

IPv6 Elmélet és gyakorlat IPv6 Elmélet és gyakorlat Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. Tematika Bevezetés Emlékeztető Egy elképzelt projekt Mikrotik konfiguráció IPv6 IPv4 kapcsolatok, lehetőségek

Részletesebben

Mobil Internet 2 3. előadás IPv6 alapok

Mobil Internet 2 3. előadás IPv6 alapok Mobil Internet 2 3. előadás IPv6 alapok Jeney Gábor jeneyg@hit.bme.hu BME Híradástechnikai Tanszék 2007/2008 II. félév Kivonat Miért nem elég az IPv4? Az IPv6-os fejléc kiegészítő fejlécek IPv6 címzés

Részletesebben

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez Számítógép-hálózatok Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor, SZE Távközlési Tanszék 2 IP címekkel kapcsolatos feladatok 1. Milyen osztályba tartoznak a következő

Részletesebben

Szolgáltat. gfelügyeleti gyeleti rendszer fejlesztése. NETWORKSHOP 2010 Sándor Tamás

Szolgáltat. gfelügyeleti gyeleti rendszer fejlesztése. NETWORKSHOP 2010 Sándor Tamás Szolgáltat ltatási minıségfel gfelügyeleti gyeleti rendszer fejlesztése se a HBONE hálózatbanh NETWORKSHOP 2010 Tartalom SLA menedzsment, teljesítmény menedzsment InfoVista bemutatás InfoVista az NIIFI-nél

Részletesebben

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN)

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN) IP alapú távközlés Virtuális magánhálózatok (VPN) Jellemzők Virtual Private Network VPN Publikus hálózatokon is használható Több telephelyes cégek hálózatai biztonságosan összeköthetők Olcsóbb megoldás,

Részletesebben

Bevezetés. A protokollok összehasonlítása. Célpontválasztás

Bevezetés. A protokollok összehasonlítása. Célpontválasztás Bevezetés Gyakran felmerül a kérdés, vajon az IPv6 protokoll hoz-e újat az informatikai biztonság területén. Korábban erre a kérdésre szinte azonnali igen volt a válasz: az IPv6 sokkal biztonságosabb,

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Routing IPv4 és IPv6 környezetben Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Tartalom 1. Hálózatok osztályozása Collosion/Broadcast domain Switchelt hálózat Routolt hálózat 1. Útválasztási eljárások

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Építsünk IP telefont!

Építsünk IP telefont! Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra

Részletesebben

Forgalomirányítás (Routing)

Forgalomirányítás (Routing) Forgalomirányítás (Routing) Tartalom Forgalomirányítás (Routing) Készítette: (BMF) Forgalomirányítás (Routing) Autonóm körzet Irányított - irányító protokollok Irányítóprotokollok mőködési elve Távolságvektor

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM NAT/PAT. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM NAT/PAT. Számítógép hálózatok gyakorlata NAT/PAT Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Címkezelés problematikája Az Internetes hálózatokban ahhoz, hogy elérhetővé váljanak az egyes hálózatok

Részletesebben

Előnyei. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 2

Előnyei. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 2 VPN Virtual Private Network A virtuális magánhálózat az Interneten keresztül kiépített titkosított csatorna. http://computer.howstuffworks.com/vpn.htm Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1 Előnyei

Részletesebben

IPv6. A következő generációs Internet Protocol. Dr. Simon Vilmos. docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme.

IPv6. A következő generációs Internet Protocol. Dr. Simon Vilmos. docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme. IPv6 A következő generációs Internet Protocol 2014.Április 3. Dr. Simon Vilmos docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme.hu IPv6 - Áttekintés Motivációk az IPv4 hibái Címzés

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP kapcsolás hálózati réteg IP kapcsolás Az IP címek kezelése, valamint a csomagok IP cím alapján történő irányítása az OSI rétegmodell szerint a 3. rétegben (hálózati network

Részletesebben

állomás két címmel rendelkezik

állomás két címmel rendelkezik IP - Mobil IP Hogyan érnek utol a csomagok? 1 Probléma Gyakori a mozgó vagy nomád Internetfelhasználás Az IP-címét a felhasználó meg kívánja tartani, viszont az IP-cím fizikailag kötött ennek alapján történik

Részletesebben

Riverbed Sávszélesség optimalizálás

Riverbed Sávszélesség optimalizálás SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs zrt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Riverbed Sávszélesség optimalizálás Bakonyi Gábor hálózati mérnök Nem tudtuk, hogy lehetetlen,

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

5.5.6. A hasznos teher beágyazásának biztonságát szolgáló fej- és farokrész... 52 5.6. A kiegészítő fejrészek sorrendje... 53 6.

5.5.6. A hasznos teher beágyazásának biztonságát szolgáló fej- és farokrész... 52 5.6. A kiegészítő fejrészek sorrendje... 53 6. IPv6 Ismeretek Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 1.1. Az ISO OSI referenciamodell és kapcsolata az IPv4-gyel... 5 1.2. Az IPv4 címrendszere és annak sajátosságai... 6 1.3. Az IPv4 szűk keresztmetszetei...

Részletesebben

Elosztott rendszerek

Elosztott rendszerek Elosztott rendszerek NGM_IN005_1 Az Internet, mint infrastruktúra Hálózati történelem 1962 Paul Baran RAND csomagkapcsolt katonai hálózat terve 1969 Bell Labs UNIX 1969 ARPANet m!ködni kezd University

Részletesebben

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája Magyar IPv6 Konferencia Budapest, Danubius Hotel Flamenco 2012. május 3. Németh Vilmos BME 1 A kezdetek ARPANET 1969 2 Az Internet ma XXI. század A Világ egy új Internet

Részletesebben

2009.04.29. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 2. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 4. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 3

2009.04.29. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 2. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 4. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 3 Négy adatbázis-kezelı rendszer összehasonlítása webes környezetben Sterbinszky Nóra snorav@gmail.com Áttekintés Növekvı igény hatékony adatbázis- kezelıkre a világhálón Hogyan mérhetı ezek teljesítménye

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? 4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2011

Számítógépes Hálózatok 2011 Számítógépes Hálózatok 2011 10. Hálózati réteg IP címzés, IPv6, ARP, DNS, Circuit Switching, Packet Switching 1 IPv4-Header (RFC 791) Version: 4 = IPv4 IHL: fejléc hossz 32 bites szavakban (>5) Type of

Részletesebben

Storage optimalizálás egyetemi hálózatokban

Storage optimalizálás egyetemi hálózatokban Storage optimalizálás egyetemi hálózatokban Bakonyi Gábor SCI-Network zrt. Tartalom Bevezetés Adattárolási módszerek Optimalizálás Esettanulmány Összefoglalás Optimalizálási igények Költségek csökkentése:

Részletesebben

Egy országos IP hálózat telepítésének tapasztalatai Szolgáltató születik

Egy országos IP hálózat telepítésének tapasztalatai Szolgáltató születik SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs zrt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Egy országos IP hálózat telepítésének tapasztalatai Szolgáltató születik Nem tudtuk, hogy

Részletesebben

Az IPv6 a gyakorlatban

Az IPv6 a gyakorlatban Szendrői József, CCIE#5496 November 18, 2003 Az IPv6 a gyakorlatban Tartalom Miért van szükség a változásra? IPv6 címzés Helyi és távoli elérés Forgalomirányítás Biztonság IPv4 és IPv6 Összefoglalás 2

Részletesebben

Szolgáltatási szint és performancia menedzsment a PerformanceVisor alkalmazással. HOUG konferencia, 2007 április 19.

Szolgáltatási szint és performancia menedzsment a PerformanceVisor alkalmazással. HOUG konferencia, 2007 április 19. Szolgáltatási szint és performancia menedzsment a PerformanceVisor alkalmazással Szabó Balázs HOUG konferencia, 2007 április 19. Mirıl lesz szó NETvisor Kft bemutatása Szolgáltatási szint alapjai Performancia

Részletesebben

InfoVista újdonságok. Sándor Tamás. fımérnök. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs zrt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49

InfoVista újdonságok. Sándor Tamás. fımérnök. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs zrt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs zrt. InfoVista újdonságok T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Sándor Tamás fımérnök Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk.

Részletesebben

Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba

Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Tranzíciós eljárások Dual-stack strategy - kettős stack stratégia Tunneling Header translation - fejléc fordítás Dual-stack strategy Az IPv6

Részletesebben

Hálózati réteg, Internet

Hálózati réteg, Internet álózati réteg, Internet álózati réteg, Internet Készítette: (BM) Tartalom z összekapcsolt LN-ok felépítése. z Ethernet LN-okban használt eszközök hogyan viszonyulnak az OSI rétegekhez? Mik a kapcsolt hálózatok

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

ÉS BEVEZETÉSÉT TÁMOGATÓ TECHNOLÓGIÁK

ÉS BEVEZETÉSÉT TÁMOGATÓ TECHNOLÓGIÁK Lencse Gábor, Répás Sándor, Arató András IPv6 ÉS BEVEZETÉSÉT TÁMOGATÓ TECHNOLÓGIÁK 1. kiadás HunNet-Média Kft. Budapest, 2015 IPv6 és bevezetését támogató technológiák Szerzık: Dr. Lencse Gábor egyetemi

Részletesebben

2009.03.16. Ezeket a kiemelkedı sebességő számítógépeket nevezzük szuperszámítógépeknek.

2009.03.16. Ezeket a kiemelkedı sebességő számítógépeket nevezzük szuperszámítógépeknek. A számítási kapacitás hiánya a világ egyik fontos problémája. Számos olyan tudományos és mőszaki probléma létezik, melyek megoldásához a szokásos számítógépek, PC-k, munkaállomások, de még a szerverek

Részletesebben

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, 2008. 2008.10.16. 1. oldal Információéhség csökkentése: kép, mozgókép

Részletesebben

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt.

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt. Tűzfal megoldások ComNETORX nap, 2001. I. 30. ComNETORX Rt. N Magamról Hochenburger Róbert MCNI / MCNE MCNI = Master CNI MCNE = Master CNE CNI = Certified Novell Instructor CNE = Certified Novell Engineer

Részletesebben

A WINETTOU Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság. Internet szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerzıdéses Feltételek

A WINETTOU Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság. Internet szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerzıdéses Feltételek A WINETTOU Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság Internet szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerzıdéses Feltételek IV. számú módosításának kivonata 2010. március 15. Általános szerzıdési

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága @ Budapest University of Technology and Economics Nagy hálózatok evolúciója Gulyás András, Heszberger Zalán High Speed Networks Laboratory Internet trendek Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok

Részletesebben

IP - Mobil IP. Hogyan érnek utol a csomagok? Dr. Simon Vilmos. adjunktus BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme.

IP - Mobil IP. Hogyan érnek utol a csomagok? Dr. Simon Vilmos. adjunktus BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme. IP - Hogyan érnek utol a csomagok? 2013.Április 11. Dr. Simon Vilmos adjunktus BME Hálózati Rendszerek és svilmos@hit.bme.hu 2 Probléma Gyakori a mozgó vagy nomád Internet-felhasználás Az IP-címét a felhasználó

Részletesebben

A HBONE+ projekt kapcsán megjelent új hálózati lehetıségek

A HBONE+ projekt kapcsán megjelent új hálózati lehetıségek A HBONE+ projekt kapcsán megjelent új hálózati lehetıségek 2012.02.23. HBONE+ projekt Farkas István NIIF Intézet Tartalomjegyzék Elızmények Hálózat jelenlegi állása, lehetıségek Közeljövı TÁMOP 4.1.3 2.

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Virtuális magánhálózat Egy lokális hálózathoz külső távoli kliensek csatlakoznak biztonságosan Két telephelyen lévő lokális hálózatot nyílt hálózaton kötünk össze biztonságosan

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

DHCP. Dinamikus IP-cím kiosztás DHCP szerver telepítése Debian-Etch GNU linuxra. Készítette: Csökmei István Péter 2008

DHCP. Dinamikus IP-cím kiosztás DHCP szerver telepítése Debian-Etch GNU linuxra. Készítette: Csökmei István Péter 2008 DHCP Dinamikus IP-cím kiosztás DHCP szerver telepítése Debian-Etch GNU linuxra Készítette: Csökmei István Péter 2008 IP címek autmatikusan A DHCP szerver-kliens alapú protokoll, nagy vonalakban a kliensek

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra

Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra Mobil Internet és a tesztelésére szolgáló infrastruktúra Dr. Pap László Az MTA rendes tagja BME, Híradástechnikai i Tanszék Mobil Távközlési és Informatikai Laboratórium Mobil Innovációs Központ 2008.

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Netis vezeték nélküli, N típusú, router

Netis vezeték nélküli, N típusú, router Netis vezeték nélküli, N típusú, router Gyors üzembe helyezési kézikönyv Típusok: WF-2409/WF2409/WF2409D A csomagolás tartalma (Vezeték nélküli, N típusú, router, hálózati adapter, ethernet kábel, kézikönyv,

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Alap protokollok. NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás.

Alap protokollok. NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás. Alap protokollok NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás. SMB: NetBT fölötti főleg fájl- és nyomtató megosztás, de named pipes, mailslots, egyebek is. CIFS:ugyanaz mint az SMB,

Részletesebben

QuickSend. E-Mail, és SMS küldés program. Felhasználói kézikönyv. Program dokumentáció 2008 JMGM Magyarország Informatikai Kft.

QuickSend. E-Mail, és SMS küldés program. Felhasználói kézikönyv. Program dokumentáció 2008 JMGM Magyarország Informatikai Kft. E-Mail, és SMS küldés program Felhasználói kézikönyv Program dokumentáció 2008 JMGM Magyarország Informatikai Kft. -1- (30)264-92-05 Tartalomjegyzék A programról általában... 3 Hardware software igény...

Részletesebben

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Ebben a feladatban a korábban megismert hálózati topológia módosított változatán kell különböző konfigurációs feladatokat elvégezni. A feladat célja felmérni

Részletesebben

Internet ROUTER. Motiváció

Internet ROUTER. Motiváció Több internetvonal megosztása egy szerverrel iptables/netfilter és iproute2 segítségével Készítette: Mészáros Károly (MEKMAAT:SZE) mkaroly@citromail.hu 2007-05-22 Az ábrán látható módon a LAN-ban lévő

Részletesebben

IPv6 és mobil IP. Dr. Huszák Árpád huszak@hit.bme.hu http://www.hit.bme.hu/~huszak. Szabadkai Műszaki Főiskola

IPv6 és mobil IP. Dr. Huszák Árpád huszak@hit.bme.hu http://www.hit.bme.hu/~huszak. Szabadkai Műszaki Főiskola IPv6 és mobil IP Dr. Huszák Árpád huszak@hit.bme.hu http://www.hit.bme.hu/~huszak Szabadkai Műszaki Főiskola 2 Kivonat Gondok az IPv4-gyel ideiglenes megoldások Az IPv6 protokoll IPv4-IPv6 különbségek

Részletesebben

Gyors üzembe helyezési kézikönyv

Gyors üzembe helyezési kézikönyv Netis vezeték nélküli, kétsávos router Gyors üzembe helyezési kézikönyv WF2471/WF2471D A csomagolás tartalma (Két sávos router, hálózati adapter, ethernet kábel, kézikönyv) 1. Csatlakozás 1. Kapcsolja

Részletesebben

Gyors telepítési kézikönyv

Gyors telepítési kézikönyv netis Vezeték nélküli, N router Gyors telepítési kézikönyv 1. A csomagolás tartalma (Vezeték nélküli,n Router, Hálózati adapter, Ethernet kábel, Kézikönyv) * A kézikönyv, az összes, Netis, 150Mbps/300Mbps

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

Internet Protokoll 4 verzió

Internet Protokoll 4 verzió Internet Protokoll 4 verzió Vajda Tamás elérhetőség: vajdat@ms.sapientia.ro Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Számítógép hálózatok Az előadás tartalma Ocionális fe IPv4 fejrész ismétlés Az opciók szerkezete:

Részletesebben

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1 UTP vezeték A kábeleket kategóriákba sorolják és CAT+szám típusú jelzéssel látják el. A 10Base-T és 100Base-TX kábelek átvitelkor csak az 1, 2 (küldésre) és a 3, 6 (fogadásra) érpárokat alkalmazzák. 1000Base-TX

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben

Részletesebben

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá? Építsünk egy egyszerű hálózatot Hálózat szimuláció Mi kell hozzá? Aktív eszközök PC, HUB, switch, router Passzív eszközök Kábelek, csatlakozók UTP, RJ45 Elég ennyit tudni? SOHO hálózatok Enterprise SOHO

Részletesebben

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

A netfilter csomagszűrő tűzfal

A netfilter csomagszűrő tűzfal A netfilter csomagszűrő tűzfal Történelem A linux kernelben 1994 óta létezik csomagszűrési lehetőség. A nagyobb állomásokat, lépcsőket általában a usertérbeli konfigurációs program nevéhez kötik: kernel

Részletesebben

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll IV. - Hálózati réteg IV / 1 Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői:

Részletesebben

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják.

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják. I n t e r n e t k i f e j e z é s e k adat (data) Valamilyen különleges célból, gyakran speciális alakban elıkészített információ. Számítógépen tárolható és feldolgozható számok és betők. adatbázis (database)

Részletesebben

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási

Részletesebben

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 10. gyakorlat IP-címzés Somogyi Viktor, Jánki Zoltán Richárd S z e g e d i

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Készítette: Segédlet a gyakorlati órákhoz. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Készítette: Segédlet a gyakorlati órákhoz. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. 2015-16. tanév 1. félév Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu

Részletesebben

Önkormányzati és. kistérségi infokommunikációs kihívások. Lengyel György projekt igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt.

Önkormányzati és. kistérségi infokommunikációs kihívások. Lengyel György projekt igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. Önkormányzati és SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu kistérségi infokommunikációs kihívások Lengyel György projekt igazgató

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2014-15. tanév 1. félév Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu

Részletesebben

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége 3. előadás A TCP/IP modell. Az ISO/OSI és a TCP/IP modell összevetése. Alapvető fogalmak A TCP/IP modell jelentősége Habár az OSI modell általánosan elfogadottá vált, az Internet nyílt szabványa történeti

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni?

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Kritikus pontok Ethernet interfész soros eszközbe ágyazásakor Az ipari Ethernet technológia az alacsony költségeinek és jelentős hálózati

Részletesebben

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés 5. Hálózati címzés Tartalom 5.1 IP-címek és alhálózati maszkok 5.2 IP-címek típusai 5.3 IP-címek beszerzése 5.4 IP-címek karbantartása IP-címek és alhálózati maszkok 5.1 IP-címek Az IP-cím egy logikai

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Technikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül

Technikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül Letöltési Procedúra Fontos: Ha Ön tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül dolgozik akkor a letöltés előtt nézze meg a Technikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül

Részletesebben

54 481 02 0010 54 01 Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő. Informatikai alkalmazásfejlesztő

54 481 02 0010 54 01 Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő. Informatikai alkalmazásfejlesztő A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben