MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XII. Vöröskő utca 4/b.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XII. Vöröskő utca 4/b."

Átírás

1 MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XII. Vöröskő utca 4/b. JELENTÉS a Szövetség és tagjai működésének évi EREDMÉNYEIRŐL 2013

2 2

3 Tartalomjegyzék A HALÁSZAT ÉS A HALTERMELÉS HELYZETE A VILÁGBAN... 5 A HAZAI AKVAKULTÚRA HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN... 7 A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZAT ÉVI TERMELÉSI EREDMÉNYEI... 8 A SZÖVETSÉG TAGJAINAK ÉVI TERMELÉSE FOGYASZTÓI ÁRALAKULÁS KERESKEDELEM, EXPORT-IMPORT A SZÖVETSÉG 2012-BEN MARKETING, HALHÚS FOGYASZTÁS XXXVIII. ORSZÁGOS HALFŐZŐ VERSENY EREDMÉNYEI TÁMOGATÁSOK IVADÉKNEVELŐ TÓGAZDASÁG MAHAL TAGLISTA A SZÖVETSÉG SZÉKHELYE ÉS ELÉRHETŐSÉGE A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI

4 JELMAGYARÁZAT.. = az adat nem ismert = adatvédelmi korlátok miatt nem közölhető adat - = nincs adat RÖVIDITÉSEK AKI FEAP HAKI Hhtv. HKP HOP KAP MAHAL NACEE MOHOSZ MVH OMÉK SZIE SZNSZ ÚMVP VM - Agrárgazdasági Kutató Intézet - Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége - Halászati és Öntözési Kutató Intézet - Halászati és Horgászati Törvény - Halastavi Környezetgazdálkodási Program - Halászati Operatív Program - Közös Agrárpolitika - Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-Hasznosítók Szövetsége - Közép- És Kelet-Európai Akvakultúra Központok Hálózata (Network Of Aquaculture Centres In Central And Eastern Europe) - Magyar Országos Horgász Szövetség - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal - Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás - Szent István Egyetem - Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program - Vidékfejlesztési Minisztérium 4

5 A halászat és a haltermelés helyzete a világban Az elmúlt évtizedeket tekintve megállapítható, hogy az akvakultúra a világ állattenyésztésen alapuló élelmiszertermelésének leggyorsabban növekvő ágazata. Azonban az európai akvakultúra nem fejlődik olyan mértékben, mint a világ többi részének akvakultúrája. A tengeri és belvízi halfogások már nem növelhetők tovább, ezért a világ népességének halhús iránti keresletét egyre inkább csak az akvakultúrás termelés elégítheti ki. Mára egyértelműen látszik, hogy az akvakultúra sokkal többet jelent, mint egyszerű haltermelés. Jelentősége egyre jobban növekszik, sőt az édesvízi haltermelés az ágazat központi kérdése. Az Európai Unió Egyre nagyobb hangsúlyt fektet a halászati ágazat nemzetgazdaságban betöltött szerepére és mindinkább előkelőbb helyet képvisel a nemzetélelmezésben is. A világ haltermelésének főbb adatai 1. táblázat Termelés millió tonna Kontinensek belső területeiről Halászat 10,0 10,2 10,4 11,2 11,1 Akvakultúra 30,7 36,0 38,1 36,1 39,0 Összesen a belső területekről 40,7 46,2 48,5 47,3 50,1 Tengerek és óceánok vizéből Halászat 79,9 79,5 79,2 77,7 82,4 Akvakultúra 19,2 16,9 17,6 37,1 39,7 Összes tengeri 99,1 96,4 96,8 114,8 122,1 Halászat összesen 89,9 89,7 89,6 88,9 93,5 Akvakultúra összesen 49,9 52,9 55,7 59,1 78,7 Összes haltermelés 139,8 142,6 145,3 162,1 172,2 Felhasználás Emberi fogyasztás 112,7 119,7 123,6 128,3 130,8 Nem emberi fogyasztás 27,1 22,9 21,8 20,2 23,2 Egy főre jutó fogyasztás (kg) 16,9 17,8 18,1 18,6 18,8 Forrás: FAO A FAO évi adatai alapján (Kínával számolva) a természetes vízi halászat és az akvakultúra szektorok termelése együttesen mintegy 172 millió tonna világviszonylatban, ez a megelőző évhez képest 6 százalékos növekedést jelent. Ebből az emberiség közel 131 millió tonnát 5

6 fogyasztott el közvetlenül élelmiszerként, ami hal élősúlyban átlagosan közel 19 kg fogyasztást jelent fejenként. Az elmúlt évek 1 főre jutó éves halfogyasztása folyamatos növekszik, ami leginkább Kína haltermelésének és halfogyasztás megugrásának köszönhető. Az akvakultúrából származó termelés az emberi fogyasztásnak 60 százalékát biztosítja, ami évek óta lassú növekedésű tendenciát mutat. A világ haltermelésének főbb adatai Kína adatai nélkül 2. táblázat Termelés millió tonna Kontinensek belső területeiről Halászat 7,7 8,0 7,9 8,9 9,3 Akvakultúra 11,0 15,1 16,1 12,6 14,2 Összesen a belső területekről 18,7 20,2 20,8 21,5 23,5 Tengerek és óceánok vizéből Halászat 67,5 67,0 67,2 64,7 68,4 Akvakultúra 7,5 7,6 8,1 13,9 15,5 Összes tengeri 75,0 74,6 75,3 78,6 83,9 Halászat összesen 75,2 75,0 75,1 73,6 77,7 Akvakultúra összesen 18,5 22,7 24,2 26,5 29,7 Összes haltermelés 93,7 94,8 96,1 100,1 107,4 Felhasználás Emberi fogyasztás 73,5 74,3 75,5.... Nem emberi fogyasztás 20,2 20,5 20,5.... Egy főre jutó fogyasztás (kg) 13,7 13,7 13,7.... Forrás: FAO Az utóbbi évek termelése 2010-ig a kínai adatok nélkül gyakorlatilag beállt egy szintre, oly módon, hogy amíg az akvakultúra termelés arányában növekedett, addig a halászat szerepe csökkent a növekvő népesség mellett. A világ haltermelése 2011-ben 7 százalékos emelkedést mutat az egy évvel korábbi évhez képest. Kimutatható hogy akár a kontinensek belső területének haltermelését, akár a tengerek és óceánok termelését nézzük, a növekedés felelőse az akvakultúra szektor. 6

7 A hazai akvakultúra helyzete az Európai Unióban Hazánk fontos szerepet játszik Európa édesvízi haltermelésében. Ez köszönhető az ország kedvező vízrajzi adottságainak és termelési hagyományainak is. Világviszonylatban évtizedek óta elismert a magyar halgazdálkodás, kiemelten a tógazdálkodás. Az 1970-es években a FAO Magyarországot halászati nagyhatalomként is emlegette Európában. A magyar pontytenyésztést évtizedeken keresztül terjesztették a szakembereink. Kevés olyan édesvízi haltenyésztő ország van a világon, ahol ne vették volna igénybe a magyarországi oktatást, illetve a szakembereink helyszíni munkáit. A sikeres halas múltunk ellenére mára az ágazat mégsem rendelkezik olyan felkészültséggel, hogy a nemzetközi kihívásoknak könnyedén megfelelne. Nehezen igazodik az ágazat a fogyasztói szokások változásához, az értékesítési csatornák alakulásához, a vízierőforrásokért folytatott versenyhez. Nehéz elérni, hogy az itthon megtermelt halak versenyképesek legyenek külföldön, de akár itthon is a tengeri halakkal. A multinacionális kiskereskedelmi láncoknál nagyon gyenge alkupozícióval bírnak a hazai termelők. Főbb európai országok afrikai harcsa termelése 2011-ben Terület Termelt mennyiség tonna ezer USD Bulgária 2 7 Németország Magyarország Olaszország Hollandia FAO - Fisheries and Aquaculture Information and Statistics Service 3. táblázat Az Európai Unió tagállamai közül, hazánk a 3. legnagyobb étkezési pontytermelő ország 10,8 ezer tonna mennyiséggel Cseh és Lengyelország után. A tógazdaságban termelt ragadozó halak tekintetében Magyarország a második helyen áll a tagállamok között. E fajok termelésére ugyancsak korlátozottan ad módot a jelenlegi technológia, exportjuk azonban minden évben biztos bevételekhez juttatja a termelőket. A hazai afrikai harcsa termelése az EU-n belül 2. helyen állt 2011-ben is ugyanúgy, mint a korábbi években. Ezt a fajt rajtunk kívül csak Hollandiában tenyésztik a legnagyobb mennyiségben. Értékben azonban Hollandiát megelőzve, hazánk jeleskedik a legelőkelőbb helyen. 7

8 A magyar halászati ágazat évi termelési eredményei A magyar halászati ágazat magába foglalja a mesterséges tavakban, medencékben történő haltermelést, a természetes vizeken folyó kereskedelmi halászatot és ezen vizek horgászati hasznosításával összefüggő halgazdálkodási tevékenységet egyaránt ben a magyar mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása 3,2 százalék volt. A hazai halászati ágazat (tógazdasági termelés + természetes vízi halfogás) éves étkezési haltermelési értéke milliárd forint. Ezzel az értékkel a halászati ágazat étkezési haltermelése nagyon piciny százalékkal járul hozzá a nemzetgazdasági GDP-hez. Jelentősége azonban ezen túlmutat, mivel számos ellátó és kiszolgáló ágazat léte, valamint a teljes rekreációs célú halászat és horgászat, illetve ezek gazdasági teljesítménye ezen a szektoron alapszik. Az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzetét jól mutatja, hogy a hazai agrárnépességhez hasonlóan a halászati ágazatban alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az elmúlt tíz évben nem érte el a nemzetgazdasági átlag 75 százalékát. Azonban, mindezek ellenére elmondható, hogy a magyar haltermelési szektor volt az egyetlen az agrárgazdaságban, amely a rendszerváltás idején sem vált veszteségessé és meg tudta őrizni értékeit. Szemben a többi állattenyésztési ágazattal, azonban a szervezeti keretek és az értékesítési csatornák átrendeződtek. A halászat fontosabb termelési adatai 4. táblázat Megnevezés Tógazdaságok és intenzív üzemek Halastó-üzemelt terület (hektár) Étkezési haltermelés (tonna) Természetes vizek és víztározók Hasznosított terület (hektár) Teljes zsákmány (tonna) Ebből étkezési hal (tonna) Összes étkezési hal (tonna) Forrás: AKI és Országos Halászati Adattár 8

9 5. táblázat A évi haltermelés országos adatai Megnevezés Terület Megtermelt halmennyiség Megtermelt étkezési halmennyiség hektár tonna Akvakultúra haltermelés a) Természetesvízi zsákmány b) Ebből: horgászfogás Összesen Forrás: a) Agrárgazdasági Kutató Intézet, b) Országos Halászati Adattár Magyarországon 2012-ben a teljes étkezési haltermelés 21,4 ezer tonna volt, amely 7 százalékkal esett vissza az előző évihez képest. Halastó művelési ágban 37 ezer hektár tóterület szerepelt nyilvántartásban, ebből 26 ezer hektáron haltermelés történt. Az elmúlt év folyamán 50 hektár új halastó létesült és 186 hektár tóterületet rekonstruáltak. Hazánk tógazdasági (akvakultúra) haltermelésének 80 százalékát. évek óta ugyanaz a három régió, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld adja. A legtöbb halat Hajdú-Bihar, Somogy, Csongrád és Fejér megyében halászták le. Hazánkban két, egymástól eltérő alapokon nyugvó termelési technológiát alkalmaznak a haltermelésben. Az egyik a tógazdasági haltermelés, melynek tipikus hala a ponty, a másik az intenzív üzemi haltermelés, melynek legnagyobb tömegben termelt halfaja az afrikai harcsa. Ez a két gazdálkodási mód csak néhány esetben kapcsolódik össze, amikor ugyanaz a vállalkozás foglalkozik mind a két területtel. Fő különbség a két termelési mód között, hogy az egyik az időjárás viszontagságainak van alárendelve, addig a másik teljes mértékben előre programozott termelést tesz lehetővé. A hazai haltermelés 76 százalékát a tógazdasági haltermelés teszi ki. Magyarországon a tógazdasági haltermelés a múltban és jelenben egyaránt a mezőgazdaság egyik ágazataként funkcionál. A tógazdasági haltermelés jelentős szerepet játszik a természetes vizek halállománypótlás telepítő anyagának biztosításában, továbbá a horgásztavak mennyiségi és minőségi haligényének kielégítésében is. Az akvakultúrás termelés a hazai igényeket teljes mértékben kielégíti. Minden halfajból termelünk annyit, amennyire szükség van. Tavaink meghatározó halfaja a ponty, amely az étkezési haltermelés 66,5 százalékát teszi ki. A hazai piacok keresett faja, az élő ponty, afrikai harcsa, busa, amur, továbbá a ragadozó fajok is kedveltek. Halexportunk 2012-ben is követte az utóbbi évek tendenciáját, mivel az mennyiségben és értékben is nagymértékben növekedett. 9

10 6. táblázat Tógazdasági és Intenzív üzemi haltermelés Tógazdasági Intenzív üzemi Tógazdasági+intenzív Év haltermelés haltermelés termelés összesen tonna bruttó étkezési bruttó étkezési bruttó étkezési Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Az akvakultúra haltermelés változása ábra tonna étkezési hal (tonna) tenyész hal (tonna) Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 10

11 7. táblázat A évi tógazdasági haltermelés szektoronként Szektor Állami gazdálkodó szervezetek Mezőgazdasági szövetkezetek Üzemelő tóterület Lehalászott halmennyiség 1 hektárra jutó bruttó hozam hektár tonna kg 1 hektárra jutó szaporulat , ,4 Halászati szövetkezetek ,5 Horgász szervezetek ,6 Más társas vállalkozások ,8 Egyéb ,0 Összesen ,5 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet A tavak közel 40 százaléka bérleti jogviszonyban van ben 251 telephelyen 221 db cég termelt pontyot az egyéb halfajok mellett. Ezen felül csak pontyos tógazdaság 48 telephelyen üzemelt, ami 44 db vállalkozásnak tudható be. A pontyot termelő gazdaságok 83 százaléka magán tulajdonban lévő kisebb vállalkozások. Az ő kezükbe koncentrálódik az országosan üzemelő területek 77 százaléka. Az állami tulajdonban lévő vállalkozások az üzemelő tóterületének 17 százalékos részarányával a második helyen állnak. Különböző horgász szervezetek, mint például horgász egyesületek, szövetségek 16 százalékot képviselnek az akvakultúra vállalkozásokból, a működő halastavaik alig 4 százaléka az országos tóterületnek. A legkisebb részaránnyal akár a vállalkozások számát, akár a vízterületet-arányát nézve a nemzeti parkok, termelői érdekképviseleti szervek, önkormányzatok és alapítványok rendelkeznek. 11

12 8. táblázat Tógazdasági haltermelés mutatói Megnevezés 1 hektárra jutó bruttó haltermelés 1 hektárra jutó szaporulat 1 hektárra jutó étkezési haltermelés kg 2012/2011 % , , ,2 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Az elmúlt éveket tekintve az étkezési halak előállításában csökkenő tendencia mutatkozik (csak 2011-ben volt 15 százalékos emelkedés). A tógazdaságok és intenzív haltermelő üzemek 21,4 ezer tonna halat termeltek 2012-ben, ebből az étkezési hal mennyisége 15,1 ezer tonna, mely az előző évhez képest 9 százalékkal csökkent. Az étkezési pontytermelés 8 százalékkal marad el a 2011-es évtől. Az 1 hektárra jutó összes szaporulat 479 kg, az 1 hektárra jutó pontyszaporulat 377 kg. A megtermelt ragadozó halak mennyisége 2 százalékkal kevesebb az előző évihez képest. A csuka lehalászása 38 százalékkal, a fogassüllő 13 százalékkal csökkent, a harcsa pedig 20 százalékkal emelkedett. Év Pontytermelés mutatói Ponty kihelyezés Ponty bruttó hozam Ponty nettó hozam kg/hektár 9. táblázat Súlynövekedési hányados , , , , ,8 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 12

13 A évi étkezési haltermelés faji megoszlása 10. táblázat Halfaj tonna megoszlás % az előző év %-ában Ponty ,5 92,4 Amur 502 3,3 69,8 Fehér busa ,1 108,8 Pettyes busa 81 0,5 118,8 Harcsa 225 1,5 128,7 Süllő 44 0,3 95,5 Compó 6 0,0 76,5 Csuka 34 0,2 40,9 Egyéb nemes hal 30 0,2 125,9 Vadhal 575 3,8 71,4 Pisztráng 45 0,3 102,7 Afrikai harcsa ,2 96,8 Tokféle 38 0,3 74,8 Egyéb 35 0,2 59,1 Összesen ,0 92,6 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 2. ábra évi étkezési haltermelés faji megoszlása Afrikai harcsa Vadhal 12% 4% Harcsa 1% Egyéb 2% Ponty 67% Fehér busa 11% Amur 3% Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 13

14 Intenzív haltermelő üzemek termelése 2012-ben 11. táblázat Lehalászott anyag darab kg Anya állomány Pisztráng Növendék állomány Év során értékesített étkezési hal Összesen Anya állomány Afrikai harcsa Növendék állomány Év során értékesített étkezési hal Összesen Anya állomány Tokféle Növendék állomány Év során értékesített étkezési hal Összesen Anya állomány Egyéb Növendék állomány Év során értékesített étkezési hal Összesen Intenzív termelés összesen Ebből: étkezési hal Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Intenzív rendszert 2012-ben 14 haltermelő üzem 15 telephellyel működtetett különböző halfajok tartására. Az étkezési haltermelés 1970 tonna volt, amely a megelőző évhez képest 5 százalékkal esett vissza. Az intenzív haltenyésztés 89 százalékát az afrikai harcsa teszi ki, de termelnek még tokféléket, pisztrángot és egyéb halfajokat is a zárt rendszerben. 14

15 A természetes vizek és víztározók halzsákmánya 2012-ben 12. táblázat Szektor hektár Nemes hal Fehér hal Összesen ebből: étkezési célra tonna Balaton- Kis-Balaton Egyéb állami Mezőgazdasági Szövetkezetek Önkormányzatok ,2 0,1 0,3 0,3 Halászati szövetkezetek, Kft.-k Horgász szervezetek üzemi halászat horgász zsákmány Kistermelők Összesen évi mutatók /2011 (%) 99,82 107,01 98,32 104,91 107,88 Forrás: Halászati és Öntözési Kutató Intézet Természetes vizeinken jelenleg a halászati hasznosítás jelentősége csökken, és a horgászhasznosítás kerül egyre inkább előtérbe. Az ökológia, a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság szempontjából azonban az a kedvező, ha vizeinken eltérő súllyal, de mindkét hasznosítási típus jelen van. Így a halászati erőforrások horgászati hasznosítása mellett a jövőben egy hatékonyan szabályozott kereskedelmi halászat biztosíthatja a megfelelő faj szerkezet fenntartását és a lakosság friss és ellenőrzött természetes vízi haltermékekkel történő ellátását. A természetes vizeken a rekreációs célú (horgászati) halászati hasznosítás játssza a meghatározó szerepet, amely mellett a kereskedelmi halászat csak kiegészítő, állományszabályozó szerepet tölt be. A természetes vizekről és víztározókról jelentett halfogásból tonnát (71%) tett ki a horgászok zsákmánya. A természetes vízi halászatot folytató vállalkozások egy része tógazdasági tevékenységet is folytat és a halászati engedélyt kiváltók egy része nem főállásban végzi ezt a tevékenységét. A tógazdasági haltermelés fontos szerepet tölt be a természetes vizek halasításához szükséges tenyészanyag (közöttük védett és veszélyeztetett fajok) előállításában. 15

16 16 A horgászat és a kereskedelmi halászat részesedése a Duna folyó vízrendszerének halzsákmányából 13. táblázat Halfaj Horgászat Halászat Horgászat Halászat kg % kg % kg % kg % Ponty , , , ,1 Amur , , , ,6 Busa 785 0, , , ,0 Ragadozó , , , ,9 Egyéb nemes hal , , , ,2 Összes nemes hal , , , ,8 Egyéb halfaj , , , ,1 Összes fogás , , , ,0 Forrás: Halászati és Öntözési Kutató Intézet A Duna, illetve a Tisza folyó és vízrendszereinek 13. és 14. táblázatban bemutatott horgász illetve kereskedelmi halászatból az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: a Duna esetében mindkét évben megállapítható, hogy az összes nemes hal fogása horgászzsákmánynál százalék, míg a halászatban százalék. A Tiszánál ilyen jelentős eltérés nem mutatkozik, de az arány ott is a horgászfogásnál jelentősebb. Szembe tűnő még az ökológiai célú busa fogási adata. Vélhetően a Tisza busa állománya jelentősebb a Duna folyóénál. Ezt látszanak igazolni a fogási adatok: Duna horgászfogás: kg, halászfogás: kg Tisza horgászfogás: kg, halászfogás: kg Megállapítható, hogy a vizsgált két folyó vízrendszerén a Duna esetében mintegy ötszöröse, míg a Tiszánál tizennégyszerese a halászfogás a horgászfogásnak. Ebből fontos azt a tanúságot levonni, hogy ahol szükséges az ökológiai célú fogás, erre csak a folyamatosan végzett halászat képes. A horgászat és a kereskedelmi halászat részesedése a Tisza folyó vízrendszerének halzsákmányából 14. táblázat Halfaj Horgászat Halászat Horgászat Halászat kg % kg % kg % kg % Ponty , , , ,1 Amur , , , ,4 Busa , , , ,6 Ragadozó , , , ,6 Egyéb nemes hal , , , ,6 Összes nemes hal , , , ,3 Egyéb halfaj , , , ,7 Összes fogás , , , ,0 Forrás: Halászati és Öntözési Kutató Intézet

17 A Szövetség tagjainak évi termelése A tógazdasági haltermelés megoszlása 15. táblázat Tenyész- Étkezési hal Étkezési Termelés Év hektár hal Ponty Amur Busa Ragadozó Egyéb tonna összesen összesen Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 1 hektárra jutó tógazdasági haltermelés 16. táblázat Tenyész- Étkezési hal Étkezési Termelés Év hektár hal Ponty Amur Busa Ragadozó Egyéb kg összesen összesen Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 17. táblázat A tógazdasági haltermelés kihelyezési és takarmány felhasználási adatai Év hektár Felhasznált Kihelyezés takarmány, keményítőérték Összes Ebből: Ponty tonna kg/hektár tonna kg/hektár tonna kg/hektár Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 17

18 Kihelyezési aránya 18. táblázat Halfaj % Ponty 76,1 78,4 83,3 83,2 81,1 Amur 4,0 3,6 3,8 4,4 3,8 Busa 16,4 13,1 8,0 9,5 11,1 Ragadozó hal 2,0 3,0 4,0 2,2 3,0 Egyéb 1,5 1,9 1,0 0,7 1,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Tenyészhal termelés alakulása táblázat Megnevezés ezer db % ezer db % ezer db % ezer db % ezer db % Ponty egynyaras , , , , ,6 Amur egynyaras , , , , ,5 Busa egynyaras , , , , ,6 Ragadozó egynyaras Egynyaras ivadék összesen 420 1, , , , , , , , , ,0 Ponty kétnyaras , , , , ,1 Amur kétnyaras 326 4, , , , ,7 Busa kétnyaras 669 9, , , , ,7 Ragadozó kétnyaras Kétnyaras tenyész összesen Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 106 1, ,4 96 1,9 99 2,2 94 2, , , , , ,0 18

19 Fogyasztói áralakulás A hazai halászat sajátossága értékesítési szempontból, hogy az összes megtermelt piaci ponty mintegy százaléka decemberben (karácsonyi időszakban) kerül értékesítésre. Az étkezési ponty 30 százaléka kereskedelmi láncokon, hipermarketeken (Tesco, Cora, Auchan, Metro) keresztül kerül a fogyasztókhoz. Az elmúlt évek néhány haltermék piaci és kereskedelmi fogyasztói árának elemzésekor megállapítható, hogy a pesti és vidéki halpiacokon semmi nem indokolja az év közbeni halár változásokat. Akár az élő ponty akár egyéb haltermékek esetében évenként stabilan beállt árakon értékesítenek a kofák. A megfigyelt kereskedelmi láncok fogyasztói árainál nem mutatható ki a stabil ár. A hipermarketek egymást versenyeztetve akcióikkal nyomott árra kényszerítik a halbeszállítókat is, ezzel piaci zavarokat előidézve a termelőknél. Ez a húsvéti és karácsonyi ünnepektől függetlenül, - bár akkor jellemzően -, az év teljes egészében megfigyelhető. Az élő ponty húsvét körüli árai általában magasabbak valamelyest, mint a karácsonyi árak. Az élő hal esetében évközben legtöbbször a Tesco akciózza le árait. Jellemzően a 2012 nyaráig működő Coránál fordult elő, hogy az akciósnak hirdetett élő ponty, a többi kereskedelmi lánc bevásárlóközpontjaihoz képest még akciósan is többe került náluk. Megjegyzés: 2012 augusztusától, a Cora áruházakat felvásárolta az Auchan Magyarország Kft, így a kieső Cora áruház halas standja helyett a továbbiakban a Metro kereskedelmi Kft. budaörsi áruházában történik hal árfigyelés. Az egyik legdrágább termék a vizsgált körbe bevont termékek közül a friss lazacfilé. Ez a Budaörs környéki hipermarketekben talál legtöbb vásárlóra. 19

20 Az élő ponty bruttó fogyasztói árának alakulása 2011-ben 20. táblázat Hét Fogyasztó piacok Kereskedelmi láncok Bp. Fővám Bp. Lehel Székesfehérvár Auchan Tesco budaörsi budaörsi Kecske-mét Pécs Győr téri csarnok téri csarnok HUF/kg 3. hét hét hét ** hét ** 749** 899** 22. hét ** 799** 899** 26. hét ** 849** 779** 30. hét ** 849** hét ** 899** hét ** hét ** ** 46. hét ** 899** 799** 50. hét ** 650** 759 török-bálinti Cora 51. hét ** 649** 749** ** Akciós ár Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 20

21 Az élő ponty bruttó fogyasztói árának alakulása 2012-ben 21. táblázat Hét Bp. Fővám téri csarnok Bp. Lehel téri csarnok Fogyasztó piacok Kereskedelmi láncok Pécs Győr Debrecen budaörsi Auchan budaörsi Tesco Kecskemét Székesfehérvár törökbálinti Cora budaörsi Metro HUF/kg 3. hét ** 899** 899** - 8. hét ** hét ** 999** 899** hét ** 849** hét ** hét hét hét hét ** hét ** 47. hét ** 50. hét ** 749** hét ** ** Akciós ár Megjegyzés: 2012-ben a Cora kivonult Magyarországról, ezért a 34. héttől a Metro adataival bővült az adatgyűjtés. Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 21

22 Élő ponty és pontyszelet fogyasztói ár alakulása húsvét hetében 3. ábra Ft/kg élő ponty pontyszelet Fővám téri csarnok Székesfehérvár budaőrsi Auchan Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 4. ábra Élő ponty és pontyszelet fogyasztói ár alakulása az 51. héten Ft/kg élő ponty pontyszelet Fővám téri csarnok Székesfehérvár budaőrsi Auchan budaőrsi Tesco Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 22

23 Tóparti halárak (évi átlag, nettó Ft/kg) 22. táblázat Halfaj Tavi hal Ponty Amur Fehér Busa Pettyes Busa Harcsa Fogassüllő Compó Csuka Kősüllő Egyéb Intenzív Szivárványos Pisztráng Afrikai Harcsa Angolna Tokfélék Egyéb Természetes víz Kecsege Márna Balin Forrás: MAHAL (HALTERMOSZ), VM EHVF Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági Osztály 23

24 Kereskedelem, Export-import Hazánk gazdaságilag legfontosabb halfaja a ponty, mely az éves haltermelésünkből 71 százalékkal részesedik. Szerepe meghatározó a tógazdaságokban, a víztározók és a holtágakban, illetve egyéb élővizek halgazdálkodásában is. A horgászok zsákmányának is 73 százalékát ez a halfaj teszi ki. A magyar halászati szektor 2012-ben szinte csak hazai piacon értékesített ezer tonna halat, aminek termelési értéke milliárd forint körüli. A hazai termelésű hal jelentős hányada élve kerül értékesítésre. A hazai piacok keresett halai az élő ponty, afrikai harcsa, busa, amur és a ragadozó fajok. Élőhal exportunkból a ponty 21 százalékkal részesül, melynek 100 százaléka az EU országokba irányul. A ponty után tógazdaságainkban a második legjelentősebb hal a busa (fehér és pettyes busa, illetve ezek fajhibridjei), mely a tógazdasági termelés 10 százalékát adja. Tógazdasági termelésünk 3 százalékát, természetes vízi halfogásunk 9 százalékát teszik ki a ragadozó halak. Hal és halászati termékek exportja és importja 23. táblázat Export Import Megnevezés tonna ezer tonna ezer tonna ezer Tonna ezer Élő hal Hal frissen vagy hűtve Fagyasztott hal Halfilé és más halhús frissen, hűtve vagy fagyasztva Szárított, sózott, pácolt vagy füstölt hal, halliszt, dara Rák frissen, hűtve, fagyasztva, tartósítva Puhatestű frissen, hűtve, fagyasztva, tartósítva Elkészített vagy konzervált hal, kaviár Elkészített vagy konzervált rák és más gerinctelen víziállat Összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 24

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XI.Bartok Béla út 152.

MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XI.Bartok Béla út 152. MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XI.Bartok Béla út 152. JELENTÉS a Szövetség és tagjai működésének 2013. évi EREDMÉNYEIRŐL 2014 2014 2 A kiadvány a Földművelésügyi

Részletesebben

MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XI. Ballagi Mór utca 8. fsz. 2.

MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XI. Ballagi Mór utca 8. fsz. 2. MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XI. Ballagi Mór utca 8. fsz. 2. JELENTÉS a Szövetség működésének 2014. évi EREDMÉNYEIRŐL 2015 2 A kiadvány a Földművelésügyi

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2011- ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági Osztály Magyarországon a tógazdaságokból

Részletesebben

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet) Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet) az akvakultúra (beleértve az intenzív iparszerű üzemeket is) termelési kapacitás növelése új halgazdaságok építésével;

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben Letyan-Goda Anita (1975-2013), az Országos Halászati Adattár munkatársa emlékének ajánljuk Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban Udvari Zsolt, Csörgits Gábor Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Magyarországon a tógazdaságokban és az intenzív

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest 2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember 20. Budapest 2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember

Részletesebben

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. A magyar halászati stratégia A 2014-2020-as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. Gábor János VM HAHOPIHO Halászati horgászati szabályozás

Részletesebben

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben Dr. Szűcs István egyetemi docens Debreceni Egyetem (DE GVK) Dr. Szathmári László egyetemi docens Mosonmagyaróvári Kar (NymE-MÉK) A halgazdálkodás fenntartható

Részletesebben

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2012/1 szám

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2012/1 szám 2012/1 szám A Magyar Akvakultúra Szövetség a 2012. év során is aktívan részt vett az ágazatot érintő rendeletek és szabályzók kidolgozásával kapcsolatos előkészítő munkában, illetve a Halászati Operatív

Részletesebben

DUNAI HALÁSZLÉ 1. KATEGÓRIA

DUNAI HALÁSZLÉ 1. KATEGÓRIA MAHAL 4 Országos Halfőző Verseny díjazása Szolnok, 2015. augusztus 15. DUNAI HALÁSZLÉ KATEGÓRIA Bíró János BAJA-HAL Kft. Csémy László Bácsalmás MAHAL meghívásos versenyző Kollmann Péter MAHAL meghívásos

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

MAHAL taglista 2015.

MAHAL taglista 2015. MAHAL taglista 2015. 1. 2. Agrárgazdasági Kutató Intézet Dr. Juhász Anikó fıigazgató e-mail: juhasz.aniko@aki.gov.hu Tagozat:: 3. Agrint Kft. Dr. Pekli József ügyvezetı igazgató 30/966-4551 Tagozat. 3.

Részletesebben

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XI. Ballagi Mór utca 8. fsz. 2.

MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XI. Ballagi Mór utca 8. fsz. 2. MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XI. Ballagi Mór utca 8. fsz. 2. JELENTÉS a Szövetség működésének 2015. évi EREDMÉNYEIRŐL 2016 A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9. A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja,

Részletesebben

Magyarország haltermelése és perspektívái a számok tükrében

Magyarország haltermelése és perspektívái a számok tükrében DOI: 10.18427/iri-2016-0016 Magyarország haltermelése és perspektívái a számok tükrében Bojtárné Lukacsik Mónika, György Ágnes Irma Agrárgazdasági Kutató Intézet bojtarne.lukacsik.monika@aki.gov.hu, gyorgy.agnes@aki.gov.hu

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

HOP 2009-ES ÉVES JELENTÉS

HOP 2009-ES ÉVES JELENTÉS HOP 2009-ES ÉVES JELENTÉS 1. AZONOSÍTÁS Tagállam: Magyarország Operatív program Program száma (CCI-szám): 2007 HU 14 FPO 001 Jelentéstétel éve: 2010. Végrehajtási jelentés Az éves jelentés monitoring bizottság

Részletesebben

Sikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás?

Sikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás? 1 MTA-AKVAKULTÚRA SZAKMAI NAP BUDAPEST, 2014. OKTÓBER 3. Sikamlós kérdés Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás? PALOTÁS PÉTER, KASZA GYULA, VAJDA ÁGNES, BÓDI BARBARA CORVINUS EGYETEM BUDAPEST ÉLELMISZERTUDOMÁNYI

Részletesebben

cskozás HAKI, Szarvas ltatás

cskozás HAKI, Szarvas ltatás XXXII. Halászati Tudományos Tanácskoz cskozás 2008. május m 14-15. 15. HAKI, Szarvas A téli t horgásztat sztatási si szolgáltat ltatás ökonómiai értékelése Békefi E. Gyalog G. Váradi L. Halászati és Öntözési

Részletesebben

A Juh Terméktanács 25 éve FM Budapest, november 10.

A Juh Terméktanács 25 éve FM Budapest, november 10. Dr. Kukovics Sándor Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet Stummer Ildikó Agrárgazdasági Kutató Intézet Tóth Péter Központi Statisztikai Hivatal Jávor Bence DUE Gentili Kft. A Juh Terméktanács

Részletesebben

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály Miért? Érdekeltek nem elégedettek a jelenlegi szabályozással Változó társadalmi

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

Az FVM az állattartók számára de minimis típusú, míg a TÉSzek számára EMVA támogatást írtak ki, melyeket röviden összefoglalunk:

Az FVM az állattartók számára de minimis típusú, míg a TÉSzek számára EMVA támogatást írtak ki, melyeket röviden összefoglalunk: HÍRLEVÉL 2007/8. Az FVM az állattartók számára de minimis típusú, míg a TÉSzek számára EMVA támogatást írtak ki, melyeket röviden összefoglalunk: 1. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével

Részletesebben

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas 75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

A Balatoni horgászfogások elemzése a fogási naplók adatai alapján

A Balatoni horgászfogások elemzése a fogási naplók adatai alapján A Balatoni horgászfogások elemzése a fogási naplók adatai alapján Jogszabályi háttér 78/1997. (XI.4.) FM rendelet 13. (1) A jogosult vagy több jogosult együttesen a területi engedély adásával egyidejűleg

Részletesebben

1. Hatályát veszti a rádióamatőr szolgálatról szóló 6/2006. (V. 17.) IHM rendelet. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

1. Hatályát veszti a rádióamatőr szolgálatról szóló 6/2006. (V. 17.) IHM rendelet. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 67788 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 157. szám A nemzeti fejlesztési miniszter 55/2013. (IX. 25.) NFM rendelete a rádióamatőr szolgálatról szóló 6/2006. (V. 17.) IHM rendelet hatályon kívül helyezéséről

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

1. Agropoint Kft. 2. Aranykárász Bt. 3. Czikkhalas Kft. 4. Debreceni Egyetem AGTC 5. Halászati és Öntözési Kutatóintézet 6. Hoitsy és Rieger Kft.

1. Agropoint Kft. 2. Aranykárász Bt. 3. Czikkhalas Kft. 4. Debreceni Egyetem AGTC 5. Halászati és Öntözési Kutatóintézet 6. Hoitsy és Rieger Kft. MAGUNKRÓL A MASZ küldetése A MASZ küldetésének tekinti a hazai halászati ágazat, illetve hal termékpálya fenntartható fejlődésének biztosítását, valamint versenyképességének növelését elsősorban az innovációra

Részletesebben

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

64/2008. (V. 14.) FVM rendelet

64/2008. (V. 14.) FVM rendelet 64/2008. (V. 14.) FVM rendelet a minőségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegű támogatásáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez

Részletesebben

A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon

A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon Dr. Réczey Gábor Vidékfejlesztési Minisztérium Dr. Szűcs István Magyar Akvakultúra Szövetség Székelyudvarhely, 2011. február 24. Közös Halászati

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése portfólió Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-16 Pályázat célja A hazai ipar fejlesztése érdekében a pályázat célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 165. szám 21367 V. A Kormány tagjainak rendeletei A Miniszterelnökséget vezető miniszter 47/2015. (XI. 2.) MvM rendelete a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit

Részletesebben

1. 23/2007. (IV. 17.) FVM

1. 23/2007. (IV. 17.) FVM A Miniszterelnökséget vezető miniszter 48/2015. (XI. 2.) MvM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési

Részletesebben

Az Üzletszabályzat február 3-i módosításának részletei

Az Üzletszabályzat február 3-i módosításának részletei Az Üzletszabályzat 2011. február 3-i módosításának részletei Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, hogy az Európai Bizottság az "Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének

Részletesebben

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Elemi csapásból hozzáadott érték

Elemi csapásból hozzáadott érték Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő

Részletesebben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA?

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? Urbányi Béla, Horváth Ákos, Müllerné Trenovszki Magdolna, Hegyi Árpád,

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 10/2016. (II. 15.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 10/2016. (II. 15.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 10/2016. (II. 15.) számú KÖZLEMÉNYE az illegális bevándorlók által okozott mezőgazdasági károk kompenzálására igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű támogatásról

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez a 2011. évtől igényelhető

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia, Tarpataki Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest Magyar

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE Támogatás célja: A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során

Részletesebben

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS A Fővárosi Törvényszéken 01-02-0001454 számon nyilvántartott Magyar Haltermelők és Halászati Vízterülethasznosítók Szövetség (1115 Budapest, Ballagi Mór utca 8. fsz./2.) mint összeolvadó egyesület I. valamint

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat tervezetének rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi

Részletesebben

Segédlet a kezesség támogatási kategóriájának megállapításához

Segédlet a kezesség támogatási kategóriájának megállapításához Segédlet a kezesség kategóriájának megállapításához Jelen Segédlet célja, hogy segítséget nyújtson a kezesség kategóriájának kiválasztásában. A kezesség alapvetően az ügylet cél szerinti tevékenységi köre

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Alapvető cél és háttér információ. Pályázók köre. Iparág (a pályázó tevékenysége) A pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek:

Alapvető cél és háttér információ. Pályázók köre. Iparág (a pályázó tevékenysége) A pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek: Gazdaságfejlesztési Operatív Program mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése (GOP-2010-2.1.1/A) Alapvető cél és háttér információ A növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és

Részletesebben

A HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTHATÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

A HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTHATÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI A HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTHATÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2009. június BEVEZETÉS A Halászati Operatív Program (HOP) Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terve

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 146/2015. (XII. 03.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 146/2015. (XII. 03.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 146/2015. (XII. 03.) számú KÖZLEMÉNYE az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében a kedvezőtlen időjárással érintett vállalkozások általi csekély összegű

Részletesebben

Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 5/2013. (I. 9.) közleménye

Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 5/2013. (I. 9.) közleménye Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 5/2013. (I. 9.) közleménye az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra nyújtandó

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

HÍRLEVÉL. a Tiszazugi LEADER Helyi Akciócsoport területéről. Szeretettel köszöntjük a Tiszazugi Leader Egyesület munkaszervezete által

HÍRLEVÉL. a Tiszazugi LEADER Helyi Akciócsoport területéről. Szeretettel köszöntjük a Tiszazugi Leader Egyesület munkaszervezete által Tiszazugi LEADER Egyesület 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 8. Tel: 06-56/560-294; 06-56/560-295 E-mail: tiszazug.leader@gmail.com Honlap: www.tiszazugleader.eu HÍRLEVÉL 2015/04. a Tiszazugi LEADER

Részletesebben

Kérelmi adatlap mezőgazdasági gép finanszírozásához

Kérelmi adatlap mezőgazdasági gép finanszírozásához Kérelmi adatlap mezőgazdasági gép finanszírozásához I. Ügyfél adatai: Ügyfél neve: Címe: Levelezési cím: Telefonszám: Ügyintéző neve: Fő számlavezető bank: e-mail: Faxszám: Telefonszám: Mobil: Számlaszám:

Részletesebben

KIVONAT. Támogatási kérelem benyújtás: POSTAI úton 2013. november 25. és 2013. december 20. között a LEADER HACS munkaszervezeti irodájához

KIVONAT. Támogatási kérelem benyújtás: POSTAI úton 2013. november 25. és 2013. december 20. között a LEADER HACS munkaszervezeti irodájához 2. évfolyam 18. szám 2013. november 18. Megjelent az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2013-ban nyújtandó

Részletesebben

A HALTAKARMÁNYOZÁS JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI HELYZETE

A HALTAKARMÁNYOZÁS JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI HELYZETE A HALTAKARMÁNYOZÁS JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI HELYZETE Dr. Gregosits Balázs kutatás-fejlesztési igazgató Vitafort Zrt. Gödöllő, 2016. 02. 04. VI. Gödöllői Halászati- Horgászati Szakember találkozó A KEZDETEKTŐL.NAPJAINKIG

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. ÉV

VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. ÉV VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. ÉV Kecskemét, 2013. január 28. elnök 1 AZ EGYESÜLET FŐBB ADATAI Név: Rövid név: Székhely: Bírósági határozat száma: Városfejlesztők

Részletesebben

A magyar halgazdálkodási ágazat jelene a Halászati Operatív Program tükrében

A magyar halgazdálkodási ágazat jelene a Halászati Operatív Program tükrében A magyar halgazdálkodási ágazat jelene a Halászati Operatív Program tükrében A bemutatásban szereplő adatok hivatalos forrásokból származnak, az alábbi intézményektől: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 216/2014. (XII. 17.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 216/2014. (XII. 17.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 216/2014. (XII. 17.) számú KÖZLEMÉNYE a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetéséhez és promóciójához igénybe vehető

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-magyarországi Operatív Program keretében Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon Bardócz Tamás főosztályvezető Változó szabályozási környezet Új Btk. Új rendészeti tv. EU Közös Halászati Politika Változó társadalmi, gazdasági elvárások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP )

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP ) 6720 Szeged, Arany J. u. 7. VI. em. 601.; +36(62) 424-361; iroda@nariz.hu; www.nariz.hu A pályázat célja Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1-16) Kiemelt iparágakban

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások ellenőrzési tapasztalatai, különös tekintettel a fiatal gazda támogatás ellenőrzésére

A vidékfejlesztési támogatások ellenőrzési tapasztalatai, különös tekintettel a fiatal gazda támogatás ellenőrzésére A vidékfejlesztési támogatások ellenőrzési tapasztalatai, különös tekintettel a fiatal gazda támogatás ellenőrzésére Fiatal gazda információs börze 2012. november 15-29. Borbényi György osztályvezető MVH

Részletesebben