MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XII. Vöröskő utca 4/b.

Átírás

1 MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XII. Vöröskő utca 4/b. JELENTÉS a Szövetség és tagjai működésének évi EREDMÉNYEIRŐL 2013

2 2

3 Tartalomjegyzék A HALÁSZAT ÉS A HALTERMELÉS HELYZETE A VILÁGBAN... 5 A HAZAI AKVAKULTÚRA HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN... 7 A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZAT ÉVI TERMELÉSI EREDMÉNYEI... 8 A SZÖVETSÉG TAGJAINAK ÉVI TERMELÉSE FOGYASZTÓI ÁRALAKULÁS KERESKEDELEM, EXPORT-IMPORT A SZÖVETSÉG 2012-BEN MARKETING, HALHÚS FOGYASZTÁS XXXVIII. ORSZÁGOS HALFŐZŐ VERSENY EREDMÉNYEI TÁMOGATÁSOK IVADÉKNEVELŐ TÓGAZDASÁG MAHAL TAGLISTA A SZÖVETSÉG SZÉKHELYE ÉS ELÉRHETŐSÉGE A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI

4 JELMAGYARÁZAT.. = az adat nem ismert = adatvédelmi korlátok miatt nem közölhető adat - = nincs adat RÖVIDITÉSEK AKI FEAP HAKI Hhtv. HKP HOP KAP MAHAL NACEE MOHOSZ MVH OMÉK SZIE SZNSZ ÚMVP VM - Agrárgazdasági Kutató Intézet - Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége - Halászati és Öntözési Kutató Intézet - Halászati és Horgászati Törvény - Halastavi Környezetgazdálkodási Program - Halászati Operatív Program - Közös Agrárpolitika - Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-Hasznosítók Szövetsége - Közép- És Kelet-Európai Akvakultúra Központok Hálózata (Network Of Aquaculture Centres In Central And Eastern Europe) - Magyar Országos Horgász Szövetség - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal - Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás - Szent István Egyetem - Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program - Vidékfejlesztési Minisztérium 4

5 A halászat és a haltermelés helyzete a világban Az elmúlt évtizedeket tekintve megállapítható, hogy az akvakultúra a világ állattenyésztésen alapuló élelmiszertermelésének leggyorsabban növekvő ágazata. Azonban az európai akvakultúra nem fejlődik olyan mértékben, mint a világ többi részének akvakultúrája. A tengeri és belvízi halfogások már nem növelhetők tovább, ezért a világ népességének halhús iránti keresletét egyre inkább csak az akvakultúrás termelés elégítheti ki. Mára egyértelműen látszik, hogy az akvakultúra sokkal többet jelent, mint egyszerű haltermelés. Jelentősége egyre jobban növekszik, sőt az édesvízi haltermelés az ágazat központi kérdése. Az Európai Unió Egyre nagyobb hangsúlyt fektet a halászati ágazat nemzetgazdaságban betöltött szerepére és mindinkább előkelőbb helyet képvisel a nemzetélelmezésben is. A világ haltermelésének főbb adatai 1. táblázat Termelés millió tonna Kontinensek belső területeiről Halászat 10,0 10,2 10,4 11,2 11,1 Akvakultúra 30,7 36,0 38,1 36,1 39,0 Összesen a belső területekről 40,7 46,2 48,5 47,3 50,1 Tengerek és óceánok vizéből Halászat 79,9 79,5 79,2 77,7 82,4 Akvakultúra 19,2 16,9 17,6 37,1 39,7 Összes tengeri 99,1 96,4 96,8 114,8 122,1 Halászat összesen 89,9 89,7 89,6 88,9 93,5 Akvakultúra összesen 49,9 52,9 55,7 59,1 78,7 Összes haltermelés 139,8 142,6 145,3 162,1 172,2 Felhasználás Emberi fogyasztás 112,7 119,7 123,6 128,3 130,8 Nem emberi fogyasztás 27,1 22,9 21,8 20,2 23,2 Egy főre jutó fogyasztás (kg) 16,9 17,8 18,1 18,6 18,8 Forrás: FAO A FAO évi adatai alapján (Kínával számolva) a természetes vízi halászat és az akvakultúra szektorok termelése együttesen mintegy 172 millió tonna világviszonylatban, ez a megelőző évhez képest 6 százalékos növekedést jelent. Ebből az emberiség közel 131 millió tonnát 5

6 fogyasztott el közvetlenül élelmiszerként, ami hal élősúlyban átlagosan közel 19 kg fogyasztást jelent fejenként. Az elmúlt évek 1 főre jutó éves halfogyasztása folyamatos növekszik, ami leginkább Kína haltermelésének és halfogyasztás megugrásának köszönhető. Az akvakultúrából származó termelés az emberi fogyasztásnak 60 százalékát biztosítja, ami évek óta lassú növekedésű tendenciát mutat. A világ haltermelésének főbb adatai Kína adatai nélkül 2. táblázat Termelés millió tonna Kontinensek belső területeiről Halászat 7,7 8,0 7,9 8,9 9,3 Akvakultúra 11,0 15,1 16,1 12,6 14,2 Összesen a belső területekről 18,7 20,2 20,8 21,5 23,5 Tengerek és óceánok vizéből Halászat 67,5 67,0 67,2 64,7 68,4 Akvakultúra 7,5 7,6 8,1 13,9 15,5 Összes tengeri 75,0 74,6 75,3 78,6 83,9 Halászat összesen 75,2 75,0 75,1 73,6 77,7 Akvakultúra összesen 18,5 22,7 24,2 26,5 29,7 Összes haltermelés 93,7 94,8 96,1 100,1 107,4 Felhasználás Emberi fogyasztás 73,5 74,3 75,5.... Nem emberi fogyasztás 20,2 20,5 20,5.... Egy főre jutó fogyasztás (kg) 13,7 13,7 13,7.... Forrás: FAO Az utóbbi évek termelése 2010-ig a kínai adatok nélkül gyakorlatilag beállt egy szintre, oly módon, hogy amíg az akvakultúra termelés arányában növekedett, addig a halászat szerepe csökkent a növekvő népesség mellett. A világ haltermelése 2011-ben 7 százalékos emelkedést mutat az egy évvel korábbi évhez képest. Kimutatható hogy akár a kontinensek belső területének haltermelését, akár a tengerek és óceánok termelését nézzük, a növekedés felelőse az akvakultúra szektor. 6

7 A hazai akvakultúra helyzete az Európai Unióban Hazánk fontos szerepet játszik Európa édesvízi haltermelésében. Ez köszönhető az ország kedvező vízrajzi adottságainak és termelési hagyományainak is. Világviszonylatban évtizedek óta elismert a magyar halgazdálkodás, kiemelten a tógazdálkodás. Az 1970-es években a FAO Magyarországot halászati nagyhatalomként is emlegette Európában. A magyar pontytenyésztést évtizedeken keresztül terjesztették a szakembereink. Kevés olyan édesvízi haltenyésztő ország van a világon, ahol ne vették volna igénybe a magyarországi oktatást, illetve a szakembereink helyszíni munkáit. A sikeres halas múltunk ellenére mára az ágazat mégsem rendelkezik olyan felkészültséggel, hogy a nemzetközi kihívásoknak könnyedén megfelelne. Nehezen igazodik az ágazat a fogyasztói szokások változásához, az értékesítési csatornák alakulásához, a vízierőforrásokért folytatott versenyhez. Nehéz elérni, hogy az itthon megtermelt halak versenyképesek legyenek külföldön, de akár itthon is a tengeri halakkal. A multinacionális kiskereskedelmi láncoknál nagyon gyenge alkupozícióval bírnak a hazai termelők. Főbb európai országok afrikai harcsa termelése 2011-ben Terület Termelt mennyiség tonna ezer USD Bulgária 2 7 Németország Magyarország Olaszország Hollandia FAO - Fisheries and Aquaculture Information and Statistics Service 3. táblázat Az Európai Unió tagállamai közül, hazánk a 3. legnagyobb étkezési pontytermelő ország 10,8 ezer tonna mennyiséggel Cseh és Lengyelország után. A tógazdaságban termelt ragadozó halak tekintetében Magyarország a második helyen áll a tagállamok között. E fajok termelésére ugyancsak korlátozottan ad módot a jelenlegi technológia, exportjuk azonban minden évben biztos bevételekhez juttatja a termelőket. A hazai afrikai harcsa termelése az EU-n belül 2. helyen állt 2011-ben is ugyanúgy, mint a korábbi években. Ezt a fajt rajtunk kívül csak Hollandiában tenyésztik a legnagyobb mennyiségben. Értékben azonban Hollandiát megelőzve, hazánk jeleskedik a legelőkelőbb helyen. 7

8 A magyar halászati ágazat évi termelési eredményei A magyar halászati ágazat magába foglalja a mesterséges tavakban, medencékben történő haltermelést, a természetes vizeken folyó kereskedelmi halászatot és ezen vizek horgászati hasznosításával összefüggő halgazdálkodási tevékenységet egyaránt ben a magyar mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása 3,2 százalék volt. A hazai halászati ágazat (tógazdasági termelés + természetes vízi halfogás) éves étkezési haltermelési értéke milliárd forint. Ezzel az értékkel a halászati ágazat étkezési haltermelése nagyon piciny százalékkal járul hozzá a nemzetgazdasági GDP-hez. Jelentősége azonban ezen túlmutat, mivel számos ellátó és kiszolgáló ágazat léte, valamint a teljes rekreációs célú halászat és horgászat, illetve ezek gazdasági teljesítménye ezen a szektoron alapszik. Az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzetét jól mutatja, hogy a hazai agrárnépességhez hasonlóan a halászati ágazatban alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az elmúlt tíz évben nem érte el a nemzetgazdasági átlag 75 százalékát. Azonban, mindezek ellenére elmondható, hogy a magyar haltermelési szektor volt az egyetlen az agrárgazdaságban, amely a rendszerváltás idején sem vált veszteségessé és meg tudta őrizni értékeit. Szemben a többi állattenyésztési ágazattal, azonban a szervezeti keretek és az értékesítési csatornák átrendeződtek. A halászat fontosabb termelési adatai 4. táblázat Megnevezés Tógazdaságok és intenzív üzemek Halastó-üzemelt terület (hektár) Étkezési haltermelés (tonna) Természetes vizek és víztározók Hasznosított terület (hektár) Teljes zsákmány (tonna) Ebből étkezési hal (tonna) Összes étkezési hal (tonna) Forrás: AKI és Országos Halászati Adattár 8

9 5. táblázat A évi haltermelés országos adatai Megnevezés Terület Megtermelt halmennyiség Megtermelt étkezési halmennyiség hektár tonna Akvakultúra haltermelés a) Természetesvízi zsákmány b) Ebből: horgászfogás Összesen Forrás: a) Agrárgazdasági Kutató Intézet, b) Országos Halászati Adattár Magyarországon 2012-ben a teljes étkezési haltermelés 21,4 ezer tonna volt, amely 7 százalékkal esett vissza az előző évihez képest. Halastó művelési ágban 37 ezer hektár tóterület szerepelt nyilvántartásban, ebből 26 ezer hektáron haltermelés történt. Az elmúlt év folyamán 50 hektár új halastó létesült és 186 hektár tóterületet rekonstruáltak. Hazánk tógazdasági (akvakultúra) haltermelésének 80 százalékát. évek óta ugyanaz a három régió, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld adja. A legtöbb halat Hajdú-Bihar, Somogy, Csongrád és Fejér megyében halászták le. Hazánkban két, egymástól eltérő alapokon nyugvó termelési technológiát alkalmaznak a haltermelésben. Az egyik a tógazdasági haltermelés, melynek tipikus hala a ponty, a másik az intenzív üzemi haltermelés, melynek legnagyobb tömegben termelt halfaja az afrikai harcsa. Ez a két gazdálkodási mód csak néhány esetben kapcsolódik össze, amikor ugyanaz a vállalkozás foglalkozik mind a két területtel. Fő különbség a két termelési mód között, hogy az egyik az időjárás viszontagságainak van alárendelve, addig a másik teljes mértékben előre programozott termelést tesz lehetővé. A hazai haltermelés 76 százalékát a tógazdasági haltermelés teszi ki. Magyarországon a tógazdasági haltermelés a múltban és jelenben egyaránt a mezőgazdaság egyik ágazataként funkcionál. A tógazdasági haltermelés jelentős szerepet játszik a természetes vizek halállománypótlás telepítő anyagának biztosításában, továbbá a horgásztavak mennyiségi és minőségi haligényének kielégítésében is. Az akvakultúrás termelés a hazai igényeket teljes mértékben kielégíti. Minden halfajból termelünk annyit, amennyire szükség van. Tavaink meghatározó halfaja a ponty, amely az étkezési haltermelés 66,5 százalékát teszi ki. A hazai piacok keresett faja, az élő ponty, afrikai harcsa, busa, amur, továbbá a ragadozó fajok is kedveltek. Halexportunk 2012-ben is követte az utóbbi évek tendenciáját, mivel az mennyiségben és értékben is nagymértékben növekedett. 9

10 6. táblázat Tógazdasági és Intenzív üzemi haltermelés Tógazdasági Intenzív üzemi Tógazdasági+intenzív Év haltermelés haltermelés termelés összesen tonna bruttó étkezési bruttó étkezési bruttó étkezési Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Az akvakultúra haltermelés változása ábra tonna étkezési hal (tonna) tenyész hal (tonna) Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 10

11 7. táblázat A évi tógazdasági haltermelés szektoronként Szektor Állami gazdálkodó szervezetek Mezőgazdasági szövetkezetek Üzemelő tóterület Lehalászott halmennyiség 1 hektárra jutó bruttó hozam hektár tonna kg 1 hektárra jutó szaporulat , ,4 Halászati szövetkezetek ,5 Horgász szervezetek ,6 Más társas vállalkozások ,8 Egyéb ,0 Összesen ,5 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet A tavak közel 40 százaléka bérleti jogviszonyban van ben 251 telephelyen 221 db cég termelt pontyot az egyéb halfajok mellett. Ezen felül csak pontyos tógazdaság 48 telephelyen üzemelt, ami 44 db vállalkozásnak tudható be. A pontyot termelő gazdaságok 83 százaléka magán tulajdonban lévő kisebb vállalkozások. Az ő kezükbe koncentrálódik az országosan üzemelő területek 77 százaléka. Az állami tulajdonban lévő vállalkozások az üzemelő tóterületének 17 százalékos részarányával a második helyen állnak. Különböző horgász szervezetek, mint például horgász egyesületek, szövetségek 16 százalékot képviselnek az akvakultúra vállalkozásokból, a működő halastavaik alig 4 százaléka az országos tóterületnek. A legkisebb részaránnyal akár a vállalkozások számát, akár a vízterületet-arányát nézve a nemzeti parkok, termelői érdekképviseleti szervek, önkormányzatok és alapítványok rendelkeznek. 11

12 8. táblázat Tógazdasági haltermelés mutatói Megnevezés 1 hektárra jutó bruttó haltermelés 1 hektárra jutó szaporulat 1 hektárra jutó étkezési haltermelés kg 2012/2011 % , , ,2 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Az elmúlt éveket tekintve az étkezési halak előállításában csökkenő tendencia mutatkozik (csak 2011-ben volt 15 százalékos emelkedés). A tógazdaságok és intenzív haltermelő üzemek 21,4 ezer tonna halat termeltek 2012-ben, ebből az étkezési hal mennyisége 15,1 ezer tonna, mely az előző évhez képest 9 százalékkal csökkent. Az étkezési pontytermelés 8 százalékkal marad el a 2011-es évtől. Az 1 hektárra jutó összes szaporulat 479 kg, az 1 hektárra jutó pontyszaporulat 377 kg. A megtermelt ragadozó halak mennyisége 2 százalékkal kevesebb az előző évihez képest. A csuka lehalászása 38 százalékkal, a fogassüllő 13 százalékkal csökkent, a harcsa pedig 20 százalékkal emelkedett. Év Pontytermelés mutatói Ponty kihelyezés Ponty bruttó hozam Ponty nettó hozam kg/hektár 9. táblázat Súlynövekedési hányados , , , , ,8 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 12

13 A évi étkezési haltermelés faji megoszlása 10. táblázat Halfaj tonna megoszlás % az előző év %-ában Ponty ,5 92,4 Amur 502 3,3 69,8 Fehér busa ,1 108,8 Pettyes busa 81 0,5 118,8 Harcsa 225 1,5 128,7 Süllő 44 0,3 95,5 Compó 6 0,0 76,5 Csuka 34 0,2 40,9 Egyéb nemes hal 30 0,2 125,9 Vadhal 575 3,8 71,4 Pisztráng 45 0,3 102,7 Afrikai harcsa ,2 96,8 Tokféle 38 0,3 74,8 Egyéb 35 0,2 59,1 Összesen ,0 92,6 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 2. ábra évi étkezési haltermelés faji megoszlása Afrikai harcsa Vadhal 12% 4% Harcsa 1% Egyéb 2% Ponty 67% Fehér busa 11% Amur 3% Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 13

14 Intenzív haltermelő üzemek termelése 2012-ben 11. táblázat Lehalászott anyag darab kg Anya állomány Pisztráng Növendék állomány Év során értékesített étkezési hal Összesen Anya állomány Afrikai harcsa Növendék állomány Év során értékesített étkezési hal Összesen Anya állomány Tokféle Növendék állomány Év során értékesített étkezési hal Összesen Anya állomány Egyéb Növendék állomány Év során értékesített étkezési hal Összesen Intenzív termelés összesen Ebből: étkezési hal Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Intenzív rendszert 2012-ben 14 haltermelő üzem 15 telephellyel működtetett különböző halfajok tartására. Az étkezési haltermelés 1970 tonna volt, amely a megelőző évhez képest 5 százalékkal esett vissza. Az intenzív haltenyésztés 89 százalékát az afrikai harcsa teszi ki, de termelnek még tokféléket, pisztrángot és egyéb halfajokat is a zárt rendszerben. 14

15 A természetes vizek és víztározók halzsákmánya 2012-ben 12. táblázat Szektor hektár Nemes hal Fehér hal Összesen ebből: étkezési célra tonna Balaton- Kis-Balaton Egyéb állami Mezőgazdasági Szövetkezetek Önkormányzatok ,2 0,1 0,3 0,3 Halászati szövetkezetek, Kft.-k Horgász szervezetek üzemi halászat horgász zsákmány Kistermelők Összesen évi mutatók /2011 (%) 99,82 107,01 98,32 104,91 107,88 Forrás: Halászati és Öntözési Kutató Intézet Természetes vizeinken jelenleg a halászati hasznosítás jelentősége csökken, és a horgászhasznosítás kerül egyre inkább előtérbe. Az ökológia, a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság szempontjából azonban az a kedvező, ha vizeinken eltérő súllyal, de mindkét hasznosítási típus jelen van. Így a halászati erőforrások horgászati hasznosítása mellett a jövőben egy hatékonyan szabályozott kereskedelmi halászat biztosíthatja a megfelelő faj szerkezet fenntartását és a lakosság friss és ellenőrzött természetes vízi haltermékekkel történő ellátását. A természetes vizeken a rekreációs célú (horgászati) halászati hasznosítás játssza a meghatározó szerepet, amely mellett a kereskedelmi halászat csak kiegészítő, állományszabályozó szerepet tölt be. A természetes vizekről és víztározókról jelentett halfogásból tonnát (71%) tett ki a horgászok zsákmánya. A természetes vízi halászatot folytató vállalkozások egy része tógazdasági tevékenységet is folytat és a halászati engedélyt kiváltók egy része nem főállásban végzi ezt a tevékenységét. A tógazdasági haltermelés fontos szerepet tölt be a természetes vizek halasításához szükséges tenyészanyag (közöttük védett és veszélyeztetett fajok) előállításában. 15

16 16 A horgászat és a kereskedelmi halászat részesedése a Duna folyó vízrendszerének halzsákmányából 13. táblázat Halfaj Horgászat Halászat Horgászat Halászat kg % kg % kg % kg % Ponty , , , ,1 Amur , , , ,6 Busa 785 0, , , ,0 Ragadozó , , , ,9 Egyéb nemes hal , , , ,2 Összes nemes hal , , , ,8 Egyéb halfaj , , , ,1 Összes fogás , , , ,0 Forrás: Halászati és Öntözési Kutató Intézet A Duna, illetve a Tisza folyó és vízrendszereinek 13. és 14. táblázatban bemutatott horgász illetve kereskedelmi halászatból az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: a Duna esetében mindkét évben megállapítható, hogy az összes nemes hal fogása horgászzsákmánynál százalék, míg a halászatban százalék. A Tiszánál ilyen jelentős eltérés nem mutatkozik, de az arány ott is a horgászfogásnál jelentősebb. Szembe tűnő még az ökológiai célú busa fogási adata. Vélhetően a Tisza busa állománya jelentősebb a Duna folyóénál. Ezt látszanak igazolni a fogási adatok: Duna horgászfogás: kg, halászfogás: kg Tisza horgászfogás: kg, halászfogás: kg Megállapítható, hogy a vizsgált két folyó vízrendszerén a Duna esetében mintegy ötszöröse, míg a Tiszánál tizennégyszerese a halászfogás a horgászfogásnak. Ebből fontos azt a tanúságot levonni, hogy ahol szükséges az ökológiai célú fogás, erre csak a folyamatosan végzett halászat képes. A horgászat és a kereskedelmi halászat részesedése a Tisza folyó vízrendszerének halzsákmányából 14. táblázat Halfaj Horgászat Halászat Horgászat Halászat kg % kg % kg % kg % Ponty , , , ,1 Amur , , , ,4 Busa , , , ,6 Ragadozó , , , ,6 Egyéb nemes hal , , , ,6 Összes nemes hal , , , ,3 Egyéb halfaj , , , ,7 Összes fogás , , , ,0 Forrás: Halászati és Öntözési Kutató Intézet

17 A Szövetség tagjainak évi termelése A tógazdasági haltermelés megoszlása 15. táblázat Tenyész- Étkezési hal Étkezési Termelés Év hektár hal Ponty Amur Busa Ragadozó Egyéb tonna összesen összesen Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 1 hektárra jutó tógazdasági haltermelés 16. táblázat Tenyész- Étkezési hal Étkezési Termelés Év hektár hal Ponty Amur Busa Ragadozó Egyéb kg összesen összesen Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 17. táblázat A tógazdasági haltermelés kihelyezési és takarmány felhasználási adatai Év hektár Felhasznált Kihelyezés takarmány, keményítőérték Összes Ebből: Ponty tonna kg/hektár tonna kg/hektár tonna kg/hektár Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 17

18 Kihelyezési aránya 18. táblázat Halfaj % Ponty 76,1 78,4 83,3 83,2 81,1 Amur 4,0 3,6 3,8 4,4 3,8 Busa 16,4 13,1 8,0 9,5 11,1 Ragadozó hal 2,0 3,0 4,0 2,2 3,0 Egyéb 1,5 1,9 1,0 0,7 1,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Tenyészhal termelés alakulása táblázat Megnevezés ezer db % ezer db % ezer db % ezer db % ezer db % Ponty egynyaras , , , , ,6 Amur egynyaras , , , , ,5 Busa egynyaras , , , , ,6 Ragadozó egynyaras Egynyaras ivadék összesen 420 1, , , , , , , , , ,0 Ponty kétnyaras , , , , ,1 Amur kétnyaras 326 4, , , , ,7 Busa kétnyaras 669 9, , , , ,7 Ragadozó kétnyaras Kétnyaras tenyész összesen Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 106 1, ,4 96 1,9 99 2,2 94 2, , , , , ,0 18

19 Fogyasztói áralakulás A hazai halászat sajátossága értékesítési szempontból, hogy az összes megtermelt piaci ponty mintegy százaléka decemberben (karácsonyi időszakban) kerül értékesítésre. Az étkezési ponty 30 százaléka kereskedelmi láncokon, hipermarketeken (Tesco, Cora, Auchan, Metro) keresztül kerül a fogyasztókhoz. Az elmúlt évek néhány haltermék piaci és kereskedelmi fogyasztói árának elemzésekor megállapítható, hogy a pesti és vidéki halpiacokon semmi nem indokolja az év közbeni halár változásokat. Akár az élő ponty akár egyéb haltermékek esetében évenként stabilan beállt árakon értékesítenek a kofák. A megfigyelt kereskedelmi láncok fogyasztói árainál nem mutatható ki a stabil ár. A hipermarketek egymást versenyeztetve akcióikkal nyomott árra kényszerítik a halbeszállítókat is, ezzel piaci zavarokat előidézve a termelőknél. Ez a húsvéti és karácsonyi ünnepektől függetlenül, - bár akkor jellemzően -, az év teljes egészében megfigyelhető. Az élő ponty húsvét körüli árai általában magasabbak valamelyest, mint a karácsonyi árak. Az élő hal esetében évközben legtöbbször a Tesco akciózza le árait. Jellemzően a 2012 nyaráig működő Coránál fordult elő, hogy az akciósnak hirdetett élő ponty, a többi kereskedelmi lánc bevásárlóközpontjaihoz képest még akciósan is többe került náluk. Megjegyzés: 2012 augusztusától, a Cora áruházakat felvásárolta az Auchan Magyarország Kft, így a kieső Cora áruház halas standja helyett a továbbiakban a Metro kereskedelmi Kft. budaörsi áruházában történik hal árfigyelés. Az egyik legdrágább termék a vizsgált körbe bevont termékek közül a friss lazacfilé. Ez a Budaörs környéki hipermarketekben talál legtöbb vásárlóra. 19

20 Az élő ponty bruttó fogyasztói árának alakulása 2011-ben 20. táblázat Hét Fogyasztó piacok Kereskedelmi láncok Bp. Fővám Bp. Lehel Székesfehérvár Auchan Tesco budaörsi budaörsi Kecske-mét Pécs Győr téri csarnok téri csarnok HUF/kg 3. hét hét hét ** hét ** 749** 899** 22. hét ** 799** 899** 26. hét ** 849** 779** 30. hét ** 849** hét ** 899** hét ** hét ** ** 46. hét ** 899** 799** 50. hét ** 650** 759 török-bálinti Cora 51. hét ** 649** 749** ** Akciós ár Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 20

21 Az élő ponty bruttó fogyasztói árának alakulása 2012-ben 21. táblázat Hét Bp. Fővám téri csarnok Bp. Lehel téri csarnok Fogyasztó piacok Kereskedelmi láncok Pécs Győr Debrecen budaörsi Auchan budaörsi Tesco Kecskemét Székesfehérvár törökbálinti Cora budaörsi Metro HUF/kg 3. hét ** 899** 899** - 8. hét ** hét ** 999** 899** hét ** 849** hét ** hét hét hét hét ** hét ** 47. hét ** 50. hét ** 749** hét ** ** Akciós ár Megjegyzés: 2012-ben a Cora kivonult Magyarországról, ezért a 34. héttől a Metro adataival bővült az adatgyűjtés. Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 21

22 Élő ponty és pontyszelet fogyasztói ár alakulása húsvét hetében 3. ábra Ft/kg élő ponty pontyszelet Fővám téri csarnok Székesfehérvár budaőrsi Auchan Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 4. ábra Élő ponty és pontyszelet fogyasztói ár alakulása az 51. héten Ft/kg élő ponty pontyszelet Fővám téri csarnok Székesfehérvár budaőrsi Auchan budaőrsi Tesco Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 22

23 Tóparti halárak (évi átlag, nettó Ft/kg) 22. táblázat Halfaj Tavi hal Ponty Amur Fehér Busa Pettyes Busa Harcsa Fogassüllő Compó Csuka Kősüllő Egyéb Intenzív Szivárványos Pisztráng Afrikai Harcsa Angolna Tokfélék Egyéb Természetes víz Kecsege Márna Balin Forrás: MAHAL (HALTERMOSZ), VM EHVF Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági Osztály 23

24 Kereskedelem, Export-import Hazánk gazdaságilag legfontosabb halfaja a ponty, mely az éves haltermelésünkből 71 százalékkal részesedik. Szerepe meghatározó a tógazdaságokban, a víztározók és a holtágakban, illetve egyéb élővizek halgazdálkodásában is. A horgászok zsákmányának is 73 százalékát ez a halfaj teszi ki. A magyar halászati szektor 2012-ben szinte csak hazai piacon értékesített ezer tonna halat, aminek termelési értéke milliárd forint körüli. A hazai termelésű hal jelentős hányada élve kerül értékesítésre. A hazai piacok keresett halai az élő ponty, afrikai harcsa, busa, amur és a ragadozó fajok. Élőhal exportunkból a ponty 21 százalékkal részesül, melynek 100 százaléka az EU országokba irányul. A ponty után tógazdaságainkban a második legjelentősebb hal a busa (fehér és pettyes busa, illetve ezek fajhibridjei), mely a tógazdasági termelés 10 százalékát adja. Tógazdasági termelésünk 3 százalékát, természetes vízi halfogásunk 9 százalékát teszik ki a ragadozó halak. Hal és halászati termékek exportja és importja 23. táblázat Export Import Megnevezés tonna ezer tonna ezer tonna ezer Tonna ezer Élő hal Hal frissen vagy hűtve Fagyasztott hal Halfilé és más halhús frissen, hűtve vagy fagyasztva Szárított, sózott, pácolt vagy füstölt hal, halliszt, dara Rák frissen, hűtve, fagyasztva, tartósítva Puhatestű frissen, hűtve, fagyasztva, tartósítva Elkészített vagy konzervált hal, kaviár Elkészített vagy konzervált rák és más gerinctelen víziállat Összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 24