NAKlap. Magyar termôföld oldal A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA. Õstermelôi igazolvány: Ingyen Interjú Gyôrffy Balázzsal 4-5 oldal

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NAKlap. Magyar termôföld 2014 6-8. oldal A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA. Õstermelôi igazolvány: Ingyen Interjú Gyôrffy Balázzsal 4-5 oldal"

Átírás

1 ÁLLATTENYÉSZTÉS NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉLELMISZERIPAR VIDÉKFEJLESZTÉS KERTÉSZET ERDÕ-, VAD- ÉS HALGAZDASÁG NAKlap január A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA Magyar termôföld oldal Õstermelôi igazolvány: Ingyen Interjú Gyôrffy Balázzsal 4-5 oldal Nyit a NEGTáR! Falugazdászok a Kamaránál 15. oldal

2 2 PARTNERÜNK NAKlap Mitôl magyar az élelmiszer? Az elmúlt közel húsz évben Magyarország élelmiszerpiaca és ezzel együtt a fogyasztói szokások is jelentôsen átalakultak. A rendszerváltást megelôzôen a fogyasztók ritkán juthattak hozzá külföldrôl érkezô termékekhez, az általános megítélés pedig az volt, hogy ami külföldrôl érkezik, az biztosan jobb minôségû, mint a hazai. A rendszerváltást követően hihetetlen gyorsasággal növekedett a külföldi termékek aránya a hazai piacon. Először az egzotikus élelmiszerek importja gyarapodott, majd ezt követően szinte minden termékcsoportban egyre több külföldi élelmiszer jelent meg. Ezt a folyamatot erősítette az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is, ugyanis a termékek szabad áramlásával egyre szélesebbé vált a külföldről érkező élelmiszerek köre. Ezzel a folyamattal ugyanakkor együtt járt egyfajta minőségromlás is. A kereskedelem beszállítói árakat leszorító gyakorlata következtében egyre több silány minőségű élelmiszer jelent meg et követően a magyar fogyasztók egyre tudatosabbá váltak és elsősorban a magyar termékeket választották a kevésbé jó minőségű import élelmiszerek helyett. Az élelmiszer-kereskedők - felismerve ezt a növekvő igényt -, egyre több termék csomagolásán vagy kereskedelmi reklámjában kezdték el használni a magyar termék megjelölést. Ugyanakkor a vállalkozók sok esetben igen eltérően értelmezték és alkalmazták ezeket a jelöléseket, tekintettel arra, hogy az összetett, több komponensből, vagy több feldolgozási helyen készült élelmiszereknél az uniós szabályozás a fogyasztók számára számos megtévesztő értelmezést is lehetővé tesz. Ezért ezek a jelölések gyakran félrevezették a fogyasztókat, emiatt a fogyasztói bizalom csökkent, háttérbe szorítva ezzel a tisztességes hazai vállalkozásokat. A Vidékfejlesztési Minisztérium ebben az értelmezési káoszban kívánt tiszta helyzetet teremeti azzal, hogy megalkotta az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. (VII. 25.) VM rendeletet, közismert nevén a magyar termék rendeletet. Mit nevezhetünk tehát magyar terméknek? A fogyasztók jogos elvárása az, hogy egy élelmiszert csak akkor nevezzünk magyar terméknek, ha annak valamennyi alapanyaga Magyarországról származik és itt is dolgozzák fel. Vannak azonban olyan összetevők, mint például a só vagy a bors, amelyeket jellemzően nem bányásznak vagy termesztenek hazánkban. Ezért az ilyen összetevőkkel kivételeket tesz a szabályozás. Magyar termék jelölés használható tehát olyan élelmiszer esetében, amelynek valamennyi alapanyaga, összetevője - kivéve a fűszereket, adalékanyagokat vagy a sót - Magyarországról származik. Felmerül ugyanakkor a kérdés: ha egy Magyarországon előállított élelmiszer összetevőinek több mint 50%-a magyar, viszont a fennmaradó részt importból szerzi be a vállalkozás, akkor nevezhetjük-e azt a terméket magyarnak? A magyar termék rendelet az ilyen típusú termékekre egy másik fogalmat, a hazai termék fogalmát vezette be. Például, ha egy kakaós keksznél a termék több mint 50%-át adó liszt magyar, viszont a kakaó és a cukor külföldről származik, akkor az a termék hazai termék - nek nevezhető. Ilyen eset fordul elő akkor is, ha a több mint 60% magyar gyümölcsöt tartalmazó lekvárhoz csak import cukrot tudunk felhasználni. Vannak olyan élelmiszer-vállalkozások is, amelyek alapanyagaik nagy részét külföldről szerzik be, de a terméket Magyarországon dolgozzák fel. Legjobb példa erre egy pörkölt kávét előállító élelmiszer-vállalkozás. A cég külföldről szerzi be a zöld kávét, majd azt Magyarországon pörköli, keveri, őrli és csomagolja. A rendelet szerint ez a termék hazai feldolgozású termék -nek nevezhető. Hasonló megjelölést kaphatnak a csokoládék és az édesipari termékek többsége is. A fentiekből adódóan a hazai termék és a hazai feldolgozású termék csak az összetett élelmiszerek esetében értelmezhető, az egykomponensű élelmiszereknél a termék vagy magyar vagy nem magyar lehet. A magyar termék, hazai termék, valamint hazai feldolgozású termék megnevezések feltüntetése nem kötelező. A gyártó egyéni döntése, hogy alkalmazza-e ezeket a jelöléseket a termék csomagolásán vagy reklámozása során. A már említett három fogalom tehát csak az összetevők származása tekintetében tesz különbséget a termékek között, de egyúttal biztosítja a fogyasztót arról, hogy ezeket az élelmiszereket valóban Magyarországon, magyar munkaerővel állították elő. Függetlenül attól, hogy egy vállalkozás melyik fogalmi kategóriába tartozó élelmiszert állít elő, nekünk, magyaroknak fontosak, hiszen munkahelyet biztosítanak és termelésükkel hozzájárulnak a nemzetgazdaság és az élelmiszeripar erősítéséhez. Ezeknek a megjelöléseknek kiemelt szerepük van abban, hogy tájékoztassák azokat a fogyasztókat, akik egyre tudatosabban a Magyarországon előállított termékeket keresik és részesítik előnyben. Bár az önkéntes jelölést szabályozó rendelet nem rendelkezik védjegy bevezetéséről, és nem is utal annak használatára, a fogyasztók tájékoztatásában nagy lehetőséget jelentenek a jól érthető, könnyen megjegyezhető védjegyek. Ezek közül is kiemelkednek az ún. tanúsító védjegyek, amelyek használatának elnyerésére pályázni kell, és egy független minősítő testület vizsgálata után lehetséges a védjegyhasználati jog megszerzése. A magyar termék rendelet elvárásaihoz szorosan igazodva alakította át tanúsító védjegyét a Magyar Termék Nonprofit Kft. A civil szervezet akkor biztosítja a védjegy használati jogot, ha a kérelmező mindenben megfelel a rendelet által meghatározott követelményeknek, továbbá a termék minősége a vonatkozó előírásokat kielégíti.

3 NAKlap AKTUÁLIS 3 Tisztelt Olvasó! Szerte a Kárpát-medencében elterjedt népszokás, hogy a gazda január első napjaiban kimegy a gyümölcsösbe és megrázza a faágakat, hogy bővebb terméssel szolgáljanak az új esztendőben. A gazdálkodó ember számára ugyan nem a Gergely-naptár a mérvadó, sokkal inkább az időjárás változása, illetve most már az árupiacok diktálta ciklusok, mégis, az újév misztériuma alól senki sem tudja kivonni magát! Az éves feladatok, tervek, remények kerülnek most terítékre, a téli csendben kicsit messzebbre visz a tekintetünk. A hogyan tovább mellett azonban azon is elgondolkodunk, hogy mi az amit 2013-ban letettünk az asztalra. A NAK elnökeként én is számba vettem a magyar agrárgazdaság és a Kamara tavaly elért eredményeit és elég világosan körvonalazódik az is, hogy melyek a fő prioritások 2014-ben. Az irányvonalak egyértelműen látszanak, az apró finomításokra és az időközben felmerült problémákra azonban jövőre is csak a Kamara tagjaival szorosan együttműködve találhatjuk meg a választ. Sorakoznak a szolgáltatások a kamarai kártyán, de ahogy eddig, ezután is várjuk a tagjaink igényeit, hogy a lehetőségek még inkább az ő érdekeiket szolgálják. Az ingyenes jogsegélyszolgálat iránt már most óriási az érdeklődés, hiszen ott mindenki elmondhatja az ügyes-bajos dolgait. Mostantól ráadásul bárkinek a Kamarához érdemes fordulnia, ha tanácsadásra van szüksége. Januártól ugyanis a falugazdász hálózat átvételével, a szaktanácsadással és a szakképzéssel együtt teljessé válik a NAK palettája, amelynek iránymutatásaival már eddig is sokan éltek. Törvénymódosításaink további kedvezményekhez juttatják a tagjainkat: ingyenesen kapják meg az őstermelői igazolványt a kamarai tagdíj ellenében az őstermelők, és a családi gazdaságokkal együtt ők is részeseivé válnak a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának. Büszkék vagyunk az elért eredményekre, persze mindig lehetne többet, jobbat és még gyorsabban teljesíteni, így nem mondhatjuk magunkat maximálisan elégedettnek. A jövő csak úgy lehet még virágzóbb, ha magasabbra tesszük a lécet! A kamara tagjainak támogatása nélkül nem válhatott volna ilyen erőssé az új köztestület, amit ezúton is nagyon köszönök mindenkinek! 2014-ben is számítok az együttműködésre, a települési agrárgazdasági bizottságok munkájában a minél szélesebb körű részvételre! A NAKlap is egyfajta iránymutatásként szolgálhat, hogy a lehetőségekről és az elképzeléseinkről tájékozódjanak, és segítő ötleteiket ahogy eddig is továbbra is szeretettel várjuk elérhetőségeinken. ( Postacím: 1119 Budapest, Fehérvári út ) A további nagyon jó együttműködés reményében kívánok közös sikerekben gazdag, még boldogabb új évet és jó egészséget mindenkinek! Üdvözlettel: Győrffy Balázs, a NAK elnöke IMPRESSZUM A meg nem rendelt kéziratokat nem áll módunkban visszaküldeni. A szerkesztôség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat és a leveleket rövidített, szerkesztett formában közölje. Megjelenik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiadásában. A Kamara tagjai számára ingyenes. Felelôs kiadó: Gyõrffy Balázs. Fôszerkesztô: Bôle István. Kommunikációs igazgató: Nagyné G. Pataki Ágnes Címlap: Süveg Áron. Fotók: Schmidt Andrea, Tóth Zoltán. Szerkesztôség: NAK, 1119 Budapest, Fehérvári út Telefon: +36/ , Hirdetésfelvétel telefonszáma: NAK, 1119 Budapest, Fehérvári út Telefon: :+36/ Nyomda: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Felelõs vezetõ: Majláth Zsolt László Terjeszti: Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazgatóság Hírlap Értékesítési Osztály, 1089 Budapest Orczy tér 1. A hirdetések és egyéb reklámkiadványok tartalmáért a kiadó felelôséget nem vállal. Tisztelt Olvasó! Ha végiglapozzuk a 2013-as esztendő kalendáriumát, akkor azt látjuk, hogy sikeres és hatékony döntések, történelemformáló törvények köztük az új földtörvény díszítik az elmúlt tizenkét hónap lapjait. Márciushoz érve felidézhetjük, hogy új korszak kezdődött a magyar mezőgazdaság történetében. Megalakult a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, amely meghatározó szerepet kapott abban, hogy a hazai mezőgazdaság növekedjen, egyre több embernek adjon munkát, és a gazdák átláthatóbb keretek között, kedvezőbb feltételek valamint hatékonyabb érdekképviselet mellett többet tudjanak termelni. A jövőre nézve a legfontosabb cél, hogy visszaszerezzük a belső piacokat és új külső piacokon jelenjünk meg a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel. A magyar mezőgazdaság évről-évre jobban teljesít, ami jórészt annak köszönhető, hogy az elmúlt bő három évben példás együttműködés alakult ki az agrárium szereplői és a szaktárca között. Azt kívánom, hogy 2014-ben még több közös szál, még több eredményes munka és még több közös siker kössön össze bennünket. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával közösen azért dolgozunk, hogy olyan életminőséget teremtsünk Magyarország vidéki tájain, amely a fiatalok számára vonzó, a családok boldogulásához kedvező feltételeket biztosít, és minden tekintetben felveszi a versenyt a nyugateurópai színvonallal. A magyar gazdáknak, vállalkozásoknak: a termelőknek, a feldolgozóknak, a kereskedőknek még nem volt olyan erős agrárszervezete, mint amilyen márciusban az új köztestülettel létrejött, ezért a Közös Agrárpolitika új költségvetési időszakának kezdetén jó reményekkel nézhetünk 2014 és az elkövetkező hét év elé. Budapest, január 6. Sikeres és boldog újesztendőt kívánok! Dr. Fazekas Sándor

4 4 INTERJÚ NAKlap Õstermelôi igazolvány ingyen, a Kamarától Beszélgetés Gyôrffy Balázzsal, a NAK elnökével Mozgalmas esztendôként kerül be 2013 a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évkönyvébe. Az átalakulás utáni hónapokban elvégzett munkáról, a 2014-re áthúzódó átalakításokról, továbbvitt és új feladatokról kérdeztük a Kamara elnökét az évváltás körüli napokban. Amikor 2013-ra fordultunk, már tartott a Kamara átszervezése, átalakítása. Csak egy gyorsító pont volt a választott testületek felállása? Március 28-án volt az országos alakuló küldöttgyűlés. Ez egy hosszabb előkészítő szakaszt zárt le, hiszen a korábbi alig tízezres létszámmal működő Magyar Agrárkamara helyett egy országos szinten egységesen szervezett, kötelező tagsághoz kötött köztestület jött létre. Ennek nemcsak a szorosan vett agrárgazdaság, hanem például a feldolgozóipar és a vidékfejlesztés szereplői is tagjai lettek. Nemcsak a létszám nőtt, hanem sokszínűbb lett az összetétel is, és ennek a nagy létszámú tömegnek bizonyítani nagyon nagy kihívás. A választást az átmeneti vezetés bonyolította le, törvényi felhatalmazás alapján. Nagyon örülök annak, hogy az Alkotmánybíróság kimondta: az új kamara az érvényes jogszabályoknak megfelelően, az alkotmányosságot semmiben sem sértve jött létre. Ez számunkra is visszaigazolta, hogy mindazok a kritikák, amik a folyamat közben felmerültek, megalapozatlanok voltak. Immár nem csak mi magyarázzuk a döntéseinket, hanem a legfőbb taláros testület is állást foglalt. Keveset beszélünk arról, hogy mekkora szükség van a mezőgazdaságban, de talán az egész élelmiszergazdaságban a fiatalokra? Való igaz. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ez nemcsak Magyarországra jellemző, hanem az egész Európai Unióban hasonló a helyzet. A változtatást, azaz a fiatalok pályakezdését nemcsak uniós források segítik, hanem a lehetőségekhez képest - Magyarország a saját eszközeivel is támogatja. Az új uniós költségvetési időszakban érezhetően nőni fog a fiatalok anyagi támogatottsága is. Ez valóban így van. Plusz forrásokra számíthatnak már az alaptevékenységükhöz is, kiegészítő forrásnak pedig marad a pályakezdés támogatása. Mivel az Unió egészét áthatja ez a probléma, ezért folyamatosan, minden lehetőséget, már amit az anyagiak megengednek, igyekeznek erre a célra felhasználni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a magyar élelmiszergazdaság átlagéletkoránál lényegesen fiatalabb vezetése van. Igen, de az életkor csak egy adottság. Amikor a Kamara felállt, egyáltalán nem volt szempont a kiválasztásnál, hogy ki hány éves. Nem korosztályok szerint döntöttek. Nem, nem. Nem diszkrimináltunk senkit sem. A jelölőbizottság megnevezte azokat a személyeket, akiket egy-egy funkcióra alkalmasnak talált: voltak közöttük kisebb és nagyobb gazdaságot irányítók, fiatalabbak és idősebbek, volt kertész, állattenyésztő, élelmiszerfeldolgozó és vidékfejlesztési szakember is. Mire ezek a sorok megjelennek, talán már minden tagjuk kártyával is tudja bizonyítani, hogy a Kamarához tartozik. A többség már egészen bizonyosan. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy csak azok kaphatták meg a kártyát, akik a tagsági díjat is befizették. A plasztik lapocska már most is nagyon sok kedvezményre jogosít, például a MOL kutaknál akár literenként 10 Ft-tal is kevesebbet mutathat az üzemanyagról kiállított számla. Tehát a gázolaj olcsóbb lehet a traktorba? Így van. Ez egy életszerű példa. A kedvezmények nyilvánvalóan azoknak járnak, akik a rendszer működtetéséből is kiveszik a maguk részét. Ön is tapasztalt ellenérzést azzal kapcsolatosan, hogy kötelező lett a kamarai tagság? Előfordult ilyen, de ez teljesen természetes. Az első pillanattól kezdve a gazdálkodók és az élelmiszeripar egyes szereplői kétkedve szemlélték, hogy vajon mi lesz ebből? A kötelező tagságnak a köztudatban van egy pejoratív értelme, ugyanakkor nagyon fontos megértetni, hogy ebben a megoldásban komoly lehetőségek rejlenek. Például olyan adatszolgáltatási rendszer tud felépülni, amely valóban reális képet ad a terület teljesítményéről, hiszen nem csak egy mintavétellel számol, hanem, - mert mindenki tag -, általános, mindenre kiterjedő információhalmazhoz jutunk. Nem véletlen, hogy például Ausztriában is kötelező a kamarai tagság. Ez a kötelező tagság ugyanakkor a tisztségviselők vállára fokozott felelősséget rak rá. Meg kell hálálni azt a

5 NAKlap INTERJÚ 5 A Kamara rendszerének az az alapvetõ üzenete, hogy a termelésre, a feldolgozásra, az input anyagok elõállítására komplex egészként kell tekinteni. Akkor jönnek a valódi eredmények, akkor lesz majd csakis kiváló minõségû élelmiszer a családok asztalán, és akkor tudunk majd megfelelõ nagyságrendben magyar élelmiszert külföldre is szállítani, ha ezt egyetlen egységként is fejlesztjük. Nem szakadhatnak el egymástól a teljesítmények. bizalmat, amivel minket megválasztottak, és meg kell válaszolnunk azokat a kérdéseket, amiket a kötelező tagsággal kapcsolatosan nekünk feltesznek. Legegyszerűbben úgy adhatunk választ, ha szolgáltatóként kapcsolatba lépünk a tagjainkkal, segítjük a tevékenységüket. Arra készülünk, - és az összes szolgáltatásunk ezt a célt szolgálja -, hogy a befizetett összegnél értékesebb ellenszolgáltatást nyújtsunk. Országos hálózatot építenek. A Kamara egységes gazdatámogatói rendszert alakít ki. Pillanatnyilag még létezik egy falugazdász hálózat, és egy külön szaktanácsadói rendszer. Január elejétől átkerültek hozzánk a falugazdászok. Összevonva az eddig két rendszer elemeit tanácsot tudunk adni, a pályázati rendszer támogatásaihoz hozzá- segítjük a vállalkozókat. Akár kitöltjük a különböző űrlapokat is. Itt a mit? kérdésre válaszolunk. A szaktanácsadói rendszer az emberek hogyan? kérdésére is megpróbál választ adni. Szeretnénk ezt a hálózatot közelvinni a termelőkhöz, egyre jobban leterhelni feladattal, egyre több kuncsaftot akarunk gyűjteni nekik. Lássuk be, a hazai mezőgazdaság teljesítménye hektárra vetítve azért némi elmaradást mutat a nyugati versenytársakhoz képest. Tudomásul kell venni: elengedhetetlen, hogy a szaktanácsadói hálózat a gyakorlatban jól hasznosítható új információkkal lássa el a gazdálkodókat. Ez a szakmai kihívás. Ide kapcsolódik a szakképzés is: folyamatosan kell képezni a gazdáknak magukat is, ugyanakkor a termelőktől összegyűjtött információkból tudja megmondani a Kamara, hogy a piac milyen új feltételeket támaszt egyes termékcsoportok értékesítésénél. Az uniós programként működő, úgynevezett innovációs partnerség újdonság lesz idehaza az új költségvetési időszakban. Ennek az a célja, hogy azokat az újításokat, amelyek nem tudományos műhelyekben születnek, az élet adta lehetőségeket kihasználva be tudjuk vinni a gyakorlatba. Ez fontos feladat lesz, de nyilvánvalóan nem ez adja a gerincét a szaktanácsadói rendszernek. Jóval többet nyújt a rendszer a pályázatírásnál. Erre is készülünk, úgy tervezzük, hogy a 100 millió forintnál kisebb összegre szóló pályázatokat ingyen elkészítjük a tagjainknak. Ez főként az őstermelőknek jelenthet segítséget. Ők az alacsonyabb jövedelmük miatt ritkán tudták megkockáztatni a pályázatírás ellenértékének kifizetését. Pontosan. Lássuk be, hogy az a pályázatírói réteg nagy tiszteletem a nagyszámú kivételnek - nem feltétlenül a kisebb gazdálkodók érdekei szerint írta meg ezeket a pályázatokat. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a pályázatok generálásánál, megírásánál és az elszámolásánál is ott legyünk. Tanácsadóink beszéljék végig a gazdálkodóval, hogy mi az a cél, amit meg akar valósítani, ennek ismeretében írják meg a pályázatot, és a mi munkatársunk addig kövesse a projekt sorsát, amíg a pályázati összeg a gazda bankszámlájára megérkezik. Mit érez a legfontosabb feladatuknak a 2014-es esztendőre? A falugazdász hálózat átvételét minél zökkenőmentesebben szeretnénk megoldani. A falugazdászok átvétele után a Kamara állítja ki az őstermelői igazolványokat is. Ezekért a dokumentumokért ettől az esztendőtől egyetlen fillért sem kell fizetniük a gazdáknak. Szeretnénk, ha az előbb felvázolt gazdatámogatói rendszer az éles működés során kiállná a próbát. Ez komoly információkezelési és humán erőforrás mozgósítási feladat, amit eredetileg is nagy kihívásnak tekintettük. Szeretnénk a vidékfejlesztésben és az élelmiszeriparban is hatványozottan láthatóvá válni, annál is inkább, mert ezek a területek az előző agrárkamarai rendszerben nem szerepeltek. Nekünk viszont kötelességünk az ő igényeiket is kiszolgálni, noha nyilvánvaló, hogy sokkal nehezebb egy élelmiszeripari szereplőket segítő tanácsadói hálózatot működtetni. Miután a szaktárca érdemben tárgyal velünk például a következő uniós ciklus pályázati forrásainak felhasználásáról, mindent el kell követnünk azért, hogy az exporttermékeket előállító élelmiszeripari cégek az eddiginél több pályázati forráshoz juthassanak. Eddig ezekből a forrásokból csakis a kis- és a közepes vállalkozások kaptak. Az élelmiszeripar az elmúlt hét évben nagyon kevés uniós forráshoz juthatott, ami meg is látszik az ágazaton. Ellenpélda a borágazat, amely sikertörténetet tud maga mögött, és azt mutatja, hogyha egy ágazat nem jut hozzá megfelelő forrásokhoz, akkor nem igazán tudja a lépést tartani a nyugat-európai konkurenciával. Fontos, hogy a kkv szektort is erősítsük, de nagyon fontos az is, hogy a nagy volumenben exportálni képes cégek fejlődhessenek. Erre a vidékfejlesztési források rendelkezésre állhatnak. A versenyképességet az egész élelmiszergazdaság érdekében erősítenünk kell. Ha a nagyobb forrásokhoz való hozzájutást ki tudjuk harcolni, akkor ez a terület is előreléphet, hiszen élelmiszeripar nélkül Magyarország alapvetően alapanyagtermelő bázis maradna. Pedig megvan a feldolgozóipari kapacitásunk is. Ki kell használni azokat a lehetőségeket, amiket ezen a területen az uniós források biztosítanak. Közvetve azért a piacépítéssel is foglalkoznak? Közvetve igen. A Kamara rendszerének az az alapvető üzenete, hogy a termelésre, a feldolgozásra, az input anyagok előállítására komplex egészként kell tekinteni. Akkor jönnek a valódi eredmények, akkor lesz majd csakis kiváló minőségű élelmiszer a családok asztalán, és akkor tudunk majd megfelelő nagyságrendben magyar élelmiszert külföldre is szállítani, ha ezt egyetlen egységként is fejlesztjük. Nem szakadhatnak el egymástól a teljesítmények. Hiába lenne nagy kapacitása az élelmiszeriparnak, ha a termelői oldal ehhez nem tudna mennyiségben és minőségben megfelelő alapanyagot szállítani. És fordítva. Ha a termelői oldal teljesítményét képtelen az élelmiszeripar feldolgozni, akkor nyersanyag-exportra leszünk csak képesek. Jó lenne a kiváló alapanyagokat itthon feldolgozni! Bőle István

6 6 MAGYAR TERMÕFÖLD NAKlap Teljesen átalakulhat a földpiac Elfogadta az országgyûlés a (köznyelvben csak új földtörvényként emlegetett) mezõ- és erdõgazdasági földek forgalmáról szóló törvény részletes szabályait tartalmazó jogszabályt. Ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a korábban megszavazott kétharmados törvény alkalmazható legyen. Ezzel lényegében lezárul a kormány birtokpolitikai elképzeléseinek jogszabályi szintû rendezése. A kabinet kifejezett szándéka a kis- és középüzemek megerõsítése, a családi gazdaságokon alapuló termelési struktúra elõtérbe helyezése, valamint az állattartás gazdasági helyzetének megerõsítése. Átmeneti szabályok Az egyszerű többséget igénylő jogszabály átmeneti szabályokat is megfogalmaz azért, hogy az átállás ne okozzon fennakadást a folyamatban lévő szerződéseknél. Ugyanis a gazdálkodók és a hatóságok nem tudnak felkészülni arra, hogy már január elejétől alkalmazzák a földhasználatra vonatkozó rendelkezéseket. Másrészt az átmeneti előírások azért is szükségesek, mert a földforgalmi törvény eddig nem ismert közjogi szabályozókkal avatkozik be a magánjogi viszonyokba, és ezeket össze kell egyeztetni. Ennek megfelelően az Országgyűlés úgy döntött, hogy a jövő év május elsejéig a földforgalmi törvényben megfogalmazott szigorú eljárásrenddel szemben, a földhasználati szerződések megkötését elég lesz egyszerűen bejelenteni a hatóságnál, amely ezen időszakban nem vizsgálja a bejelentésekben szereplő adatok valódiságát. Ugyanakkor minden egyes ilyen földhasználati bejelentést utólag ellenőrizni fognak, s amennyiben a későbbiekben visszaélésre derül fény, úgy azt komoly szankciókkal sújtják. Semmissé válik a megállapodás, a gazdálkodóknak vissza kell fizetniük az esetleg felvett támogatásokat, és közokirat-hamisítás miatt indul ellenük büntetőeljárás. A földforgalmi törvénynek a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseit ezért csak a május 1-jén vagy ezt követően kötött és közzétett haszonbérleti szerződésekre, illetve más földhasználati szerződésekre kell alkalmazni. A földbizottságok és a birtokmaximum Egyértelművé vált az is, hogy a jogszabály alapján a földadásvételi ügyletek során vétójoggal felruházott helyi földbizottságok a települések jegyzőinek közreműködésével alakulhatnak meg. A jegyzők a gazdanyilvántartó rendszerben szereplő helyi földművesek megkeresésével kezdeményezhetik e testületek alakuló ülésének öszszehívását. A gazdák tehát maguk közül választhatják ki az őket képviselő bizottsági tagokat. A bizottságok létszáma függ majd az adott településen nyilvántartott földművesek számától. Amennyiben a bizottságok valamilyen oknál fogva működésképtelenné válnak, úgy szerepüket ideiglenesen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes helyi szervei vehetik át mindaddig, amíg a jogszerű helyzet helyre nem áll. A részletes szabályozásban meghatározták azt is, milyen feltételek megléte mellett léphető át legfeljebb hatszáz hektárral az általánosan meghatározott 1200 hektáros birtokmaximum. Állattenyésztőt akkor illet kedvezmény, ha a tervezett birtoknövekedés idején és az azt megelőző egy évben vagy három év átlagában a birtokában lévő földön hektáronként átlag egy nagy állatot tartott, vagy ezzel egyenértékű úgynevezett állategységgel rendelkezett. A vetőmagtermesztőre akkor vonatkozik a kedvezmény, ha a birtokmaximum tervezett kitolása előtti három évben a tulajdonában lévő földterületeken átlagosan legalább 10 százalékban folytatott vetőmagtermesztést. A birtokmaximum ellenőrzése A földforgalmi törvény alkalmazhatósága érdekében rendelkezik a jogszabály a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett új, önálló nyilvántartás, továbbá a 2000 óta létező földhasználati nyilvántartás tartalmáról. Kérdésünkre a Vidékfejlesztési Minisztérium arról számolt be, hogy idén az év elején új kötelezettségként jelent meg a szabályozásban a földhasználók azonosító adatainak személyi azonosító, törzsszám kötelező bejelentése. Erre a törvény szeptember végi határidőt szabott meg. A jogszabályi előírások eredményeként hétszázezernél is több beje-

7 NAKlap MAGYAR TERMÕFÖLD 7 lentés érkezett a földhivatalokhoz, amely az előző évek bejelentési átlagának többszöröse. A földhivatalok e bejelentési hullámot folyamatosan dolgozzák fel, s jó esetben egy-hét hónapon belül végeznek a munkával. Az új adatbázis felállása után megállapítható, hogy egy adott földhasználó mekkora termőterületet és milyen jogcímen művel meg. Osztatlan földek használata Az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek esetében a hatályos rendelkezés szerint, amennyiben a tulajdonostársak a meghatározott határidőn belül nem állapodnak meg a használati megosztásról, akkor a helyben lakó és a földet használni kívánó tulajdonostársak döntenek a használati rendről. Az új törvény értelmében a megosztásról ilyen esetben sorsolással kell dönteni. Fontos változás, hogy a földhivatali bejegyzéshez elegendő lesz a használati rendet ábrázoló térképi kimutatást készíteni. Érvényes szerződés Érvényes adás-vételi szerződést a jövőben csak az állam által kibocsátott szigorú számadási bizonylaton lehet kötni. A jelenlegi földtörvényt felváltó jogszabály külön tartalmazza az adásvételi, a haszonbérleti szerződésnek az elővásárlásra, az előhaszonbérletre jogosultakkal való közlésére és e jogok gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket is. Végéhez ér a földprogram Legkésőbb január végégig pont kerül a Földet a gazdáknak program végére közölte kérdésünkre Bitay Márton. A Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára sikeresnek ítélte és egyedülállónak nevezte a haszonbérleti eljárásokat. A program keretében 250 ezer hektárnyi állami termőföldet adnak hosszútávú haszonbérbe azon helyben lakó gazdálkodóknak, akik vállalják az állattartási kötelezettség betartását. Az államtitkár beszámolója szerint december elején már több mint 110 ezer hektár esetében hirdettek eredményt, s több mint háromezer szerződést kötöttek. A haszonbérbe adott átlagos birtokméret szántók esetében 25 hektár, legelőknél 60 hektár volt. A nyertesek nyolcvan százaléka természetes személy, ők a földek 75 százalékát nyerték el. A pályáztatási rendszert ért bírálatokat politikai jellegűnek minősítette, amire szerinte jó bizonyíték, hogy száz szám hirdették ki nyáron is a nyerteseket, ám a parlamenti szünet miatt elmaradtak a hangos politikai tiltakozások. Kérdésünkre kitért arra, hogy a közeljövőben a program a Honvédelmi Minisztériumtól (HM) és a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. kezelésében lévő földek átvételével folytatódhat. A HM-től 7500 hektárt vesznek át, a vasút esetében a pontos területek feltérképezése még folyamatban van. Dénes Zoltán Földárugrás! Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki termôföldet akar venni. Egy használható hektáros birtokért már millió forintot is ki kell fizetni. Az új földforgalmi törvény és a hozzá illeszkedô még készülô termôfölddel kapcsolatos jogszabályok ugyanis erôsen korlátozni fogják a tulajdonszerzést és bérlést. Tavaly év végére egy hektár termôföld átlagosan 1,3 millió forintba került, tehát negyedével többe, mint bô fél évvel korábban. Akad azonban egy kis segítség is a vételhez december 15-én hatályossá vált a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény egy része, míg az egész jogszabály 2014 májusától lép életbe, ez lesz az elméleti dátuma a földvétel korlátozásának is. Az ismert szabályozás lényege, hogy többszintes védelmet alakít ki a magyar termőföld köré, megpróbálja ezáltal kiszűrni a hazai és a külföldi spekulánsokat egyaránt, s emellett helyzetbe hozza a helyben lakó földműveseket. Mert lényegét tekintve ez év májustól szinte csak a helyben lakó földművesek vehetnek majd földet Magyarországon. Nos, mindez azt is jelenti, hogy rövidesen csak egy meghatározott vásárlói réteg és a mainál sokkal szigorúbb feltételek mellett vehet és bérelhet termőföldet. S mindezzel tisztában vannak azok is, akik földet befektetési, illetve földművelési céllal akarnak venni. Ezért aztán most, az utolsó pillanatban nagyon nagy az érdeklődés: vevő és eladó egyaránt aktív. A rendszerváltás óta nem volt ekkora pezsgés a földpiacon. Tavaly év végi adatok szerint hetente 700 adásvétel történt országszerte. S valóban igazuk van azoknak, akik úgy vélik, hogy a földforgalmi törvény hatályosulása után nem lesznek képesek olyan üzletet kötni, mint most. És ez igaz az eladókra is: sok tulajdonos bizonytalan a jövőt illetően, ezért sokan A zsebszerzôdések ellen két garanciát is látnak a törvényalkotók. Egyrészt a helyi gazdák által alkotott földbizottság, mely minden szerzôdést - legyen az vételi vagy bérleti -, láttamozni fog. A másik egy országos, nemzeti mezôgazdasági igazgatási szervezet, mely szintén minden létezô szerzôdést felülvizsgál majd. Azaz mind a vevôk, mind az eladók adatait megtekintik, ellenôrzik, hogy a 300 hektáros birtokmaximumot nem lépi át-e a vevô, az adott földterület jogtiszta-e stb. Ráadásul már tavaly nyár óta hatályos a zsebszerzôdésekkel kapcsolatos szigor, mely akár az abban közremûködôket ügyvédeket és közjegyzôket is! - egytôl öt évig terjedô börtönnel is sújthatja. A magyar földet meg kell védeni a külföldiektôl! - e sokat hallott mondat ellenére az új jogszabályok könnyebbé és nehezebbé is teszik a nem magyar állampolgárok földvásárlását. Könnyebbé, mert most csak az vehet földet, aki legalább 3 éven át itt végez mezôgazdasági tevékenységet, itt adózik, itt él stb. Májustól viszont az unió 27 tagországának állampolgárai nem számítanak külföldinek, csak azt kell bizonyítaniuk, hogy van agrárvégzettségük, vagy rendelkeznek minimum három éves gazdálkodási gyakorlattal. Ôk ekkor a magyar vevôkkel azonos jogosultsággal rendelkeznek. Más kérdés, hogy a vételt és bérletet engedélyezô helyi földbizottság és az országos hatáskörû mezôgazdasági igazgatási szervezet is rábólint-e szándékukra.

8 8 MAGYAR TERMÕFÖLD NAKlap Pörög a program Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelôs államtitkára az év végén vont mérleget a kormány földvédelmi programjáról. Elmondta, hogy a Földet a gazdáknak program keretében az állam a helyben lakó és állattartást vállaló családi gazdák számára írt ki pályázatot. Legkésôbb 2014 elejéig 250 ezer hektár állami termôföld kerül a helyben lakó családi gazdálkodók kezébe. Egy-egy gazda átlagosan 25 hektár szántó és mintegy 60 hektáros legelôterülethez juthat hozzá. A megkötött szerzôdések száma közelít a 4000-hez. most akarják eladni területeiket. A vevői oldalon egyaránt találni szakmai és befektetői kört, mivel - mint már említettük májusa után csak a szigorú feltételeknek megfelelő földműves vehet termőföldet Magyarországon. Negyedével emelkedett a termőföld ára országszerte 2013 első 11 hónapjában ez Nagy Ferenc, a hazai földforgalmazás egyik meghatározó szereplője, a Tiszacash Zrt. vezérigazgatójának a véleménye. A szakember tapasztalata szerint egy hektár átlagos aranykoronájú és értékű földterület ára 2013 elején még csak 1,08 millió forint volt, az év végére viszont már 1,35 millió. Ez nagyjából 25 százalékos árnövekedés, melyre még nem volt példa az utóbbi években. Inkább 5-6 évente duplázódtak az árak, vagy százalék közötti áremelkedés volt jellemző. A földpiac élénkülését egyébiránt a bankok is érzik, azaz hitelezik a földvásárlást, melyet ráadásul segít az agrárium általános, kedvező megítélése. Az uniós területalapú támogatásnak - mely szinte biztosan megérkezik a gazdák számlájára minden év végén és elején köszönhetően biztos adósnak számítanak a termőfölddel rendelkezők, illetve a földet művelő gazdák. (Ne feledjük, hogy az uniós támogatást nem a föld tulajdonosa, hanem mindenkori művelője igényelheti!) De a lényeg az, hogy a bankok ma szívesen adnak hitelt földvásárlásra is, elég akár százaléknyi önrész, és a vételár többi részét a bankok hitelezik meg. A pénzintézetek közül az FHB, az OTP és a takarékszövetkezetek a legaktívabbak e termékkör hitelezésében. Ráadásul az Unió Bizottságának sem sikerült megfúrnia azt a lehetőséget, hogy a magyar kormányok támogathassák a földvételre szánt hiteleket a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Így aztán rendelkezésre állhatnak olcsóbb és garanciális elemeket tartalmazó földhitel konstrukciók is. Hogy most mindenki keresi a földet, annak van egy másik oka is. A földbirtokok maximális méretét is korlátozza a hatályba lépő új törvény: 1200, illetve Új földtörvényjavaslatot dolgoz ki és bocsát egyeztetésre a kormány. Vagyis lemondott arról, hogy külön üzemszabályozási, integrációs, illetve szövetkezeti törvénnyel rukkoljon elô a választások elôtt, pedig 2013 nyarán még errôl volt szó. Ehelyett lényegében a meglévô földtörvényt módosítaná oly módon, hogy az megfeleljen a kor követelményeinek. Így például rendelkezik majd arról, hogy a Nemzeti Földakapkezelô Szervezet (NFA) akármelyik hazai földhasználó összesített földadataiba betekinthetne, vagy hogy a települési földbizottságok létrehozás és mûködtetése során az agrárkamara milyen szerepet kap hektár lehet egy nagyüzem által művelt terület. Igaz, ma a többség ennél nagyobb, de vélhetően majd osztódással fognak szaporodni, azaz egy-egy nagyüzem két-három részre bomlik szét, s így próbálja majd megtartani eredeti méretét. Ehhez azonban a haszonbérletet is biztosítani kellene, viszont ebben is nagy változás várható. Ha nem is azonnal, de 5-6 év múlva, mikor is a most érvényes haszonbérleti szerződések többsége lejár, s a tulajdonosok kezét megköti az új földhasznosítási törvény, miszerint nem csak a vételben, hanem a bérletben is messze megelőzi a korábbi nagyüzemi bérlőket a helyben gazdálkodó földműves. Így aztán a nagyüzemek mostani fő tulajdonosai előre menekülnek: minél több saját földet akarnak manapság megszerezni, fejenként ma is 300 hektár lehet ez a méret. A cég tulajdonosai, azok rokonai egytől egyig próbálják kimeríteni e keretet, ráadásul a cégnél dolgozó vezetők is élnek e lehetőséggel. Így aztán akár 6-7 ember is összehozhat hektárnyi földterületet. Ezzel próbálják megkerülni a jövőbeni kiszolgáltatottságot, a számukra bizonytalan gazdálkodási körülményeket. Mert való igaz: a bérleményre alapozott gazdaság nem életbiztosítás májustól. A tulajdonos soha ilyen könynyen nem mondhatta fel az erről kötött szerződést. Így viszont a bérlő bolond lesz a földbe fektetni: egy szervestrágyázás, talajlazítás, drénezés, öntözésfejlesztés csak sok év alatt megtérülő beruházás, amely nem biztos, hogy megtérül, amennyiben a vártnál korábban mondja fel a bérletet a föld tulajdonosa. Hasonló a helyzet egyébként az állattenyésztéssel: itt sem lehet magántulajdonostól bérelt földterületre alapozni a bizonytalanság miatt. S hogy milyen lesz az új földpiac? A már fent idézett Nagy Ferenc úgy véli: nem fog leülni: az hektár feletti területekre továbbra is nagy lesz az érdeklődés, s akár az ország távolabbi sarkából, vagy netán uniós tagállamokból érkező vevők is aktívak lesznek. Ugyanakkor a néhány hektáros területek döntően helyben kelnek majd el. Oltvai György

9 NAKlap ÚJRA KAP 9 Ki mit KAP? Kisebb az uniós torta, de nagyobb a magyar szelet Interjú Czerván György agrárgazdaságért felelôs államtitkárral Mielôtt a számokat és adatokat vennénk sorra, összességében mit lehet elmondani az új KAP-ról? Mitôl lesz jobb az új támogatási rendszer, mint amilyen a régi volt? Azt nem mondanám, hogy jobb lesz, azt sem hogy egyszerűbb, a jó hír az, hogy lesz. Ez csak látszólag magától értetődő, hiszen voltak olyan tagállamok, amelyek úgy gondolták, hogy nincsen szükség komoly támogatásokra. Szerencsére nem ezek az érvek kerekedtek felül, hanem az, hogy maradjon meg az erős, kétpilléres közös agrárpolitika. Az egy más dolog, hogy a válság miatt, az EU történetében először, most kisebb lesz a büdzsé. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak a kisebb tortából kellett a lehető legnagyobb szeletet kihasítani. Magyar szempontból a körülményekhez képest jó megállapodás született: éves, közvetlen támogatási keretünk millió euró lesz, az éves vidékfejlesztési keret közel 490 millió euró. Ezzel hazánk részesedése a KAP költségvetéséből 2.4%-ról 3.2%-ra emelkedett. Ami a gazdák számára a legfontosabb: a közvetlen kifizetések szintjét is sikerült nagyságrendileg megőrizni. A hektáronkénti pontos értéket nem lehet meghatározni, az a kidolgozandó magyar modelltől függ. Cserébe a támogatási rendszer több komponensből fog állni, ezért a rendszer egésze nem lesz egyszerűbb, és ez, ha lehet mondani, a rossz hír. De megfelelő felkészültséggel, vehető akadály. A közvetlen kifizetések rendszere is alaposan megváltozik az új KAP-ban. Milyen mozgástere maradt Magyarországnak? Mi dönthetjük el, hogy mikor térünk át a jelenlegi, egyszerűsített területalapú kifizetési rendszerről az úgynevezett SAPS-ról a régebbi tagállamokban működő alaptámogatási rendszerre, a BPS-re. Ez lehet 2015-től vagy 2018-tól, de lehet, hogy a következő hétéves ciklusban végig maradunk a SAPS-ban. Az áttérés esetén az új rendszerben az kaphat támogatást, aki aktív gazdának számít, vagyis 2013-ban már nyújtott be egységes kérelmet, fiatal gazda, vagy olyan gazdálkodó, aki öt évnél nem régebben kezdte meg a mezőgazdasági tevékenységet. A BPS-sel bejönne egy új fogalom, a támogatási jogosultság, amely később adásvétel tárgya is lehet. A különbséget az jelenti, hogy míg a SAPS-ban minden évben, május 15-én, az egységes kérelemben, a tárgyévi földhasználatot adom be, és hogyha ez 100 hektár, akkor 100 hektárra, ha 80 hektár, akkor 80 hektárra kapom meg a támogatást. Az alaptámogatásban a területi jogosultság az indulás évében, egyszer kerül kiosztásra. A 100 hektáros példánál maradva: hogyha a következő évben a gazdaságom területe nyolcvan hektárra csökken, akkor csak 80 hektárra tudom lehívni a pénzt. 20 hektártámogatási jogosultságot tehát nem tudok aktiválni, ezért azt eladhatom, mert ez egy vagyoni értékű jog. Később, ha bővül a terület, akkor a jogosultságot is meg kell vennem rá. Lesz honnan, hiszen az összterület nem változik! A támogatási rendszerváltás dátuma tehát még a jövő zenéje, de melyek azok a komponensek, amelyek biztosan részei lesznek a következő hétéves KAP-nak? 2015-től a zöld komponenssel már mindenképpen számolni kell. A tagállamok és a Bizottság között ezen ment a legnagyobb vita. Brüsszelben azzal érveltek, hogy az európai adófizetők a mezőgazdaság és az élelmiszeripar boldogulása mellett a fenntartható fejlődés, a természeti erőforrások megőrzésében is ugyanúgy érdekeltek. Az eredeti javaslat lényegesen tompult, de ha mondjuk például az ugaroltatás formája eredeti formájában maradt volna, akkor talán, ahogy szoktam mondani, vasvillával kergették volna meg a mellette kardoskodókat a gazdák. Tehát a lényeg: a támogatás 30%-át akkor hívhatja le a termelő, ha eleget tesz a zöldítési szabályoknak. Ennek első eleme az állandó legelők fenntartása, melynek a nagyságát 5%-kal lehetne változtatni. A második előírás a terménydiverzifikáció keretében, hogy 10 hektár földterület alatt egy növényt, 10 és 30 hektár között minimum kettő, 30 hektár felett pedig minimum három növényt kell termeszteni. A harmadik szabály, hogy 15 hektárral nagyobb szántóval rendelkező gazdálkodóknak 5%, később 7% ökológiai célterületet kell kijelölnie. Ez hívja a köznyelv szöcskelegelőnek. A zöld komponens feltételei könnyen betarthatóak? Muszáj lesz, hiszen ez közel 80 eurót jelent hektáronként. A legelő fenntartása nem jelenthet problémát, ráadásul nem termelői, hanem tagállami szinten lehet teljesíteni, tehát sokkal könnyebb, sokkal egyszerűbb. A diverzifikáció megint nem lesz gond, hiszen általában nem egy helyrajzi számon vannak a birtokrészek. Ami pedig az ökológiai célterületet jelenti: ez lehet erdősáv, véd sáv, de nitrogén-termelő növény, így lucerna is vethető. Ráadásul bizonyos üzemtípusok, mint az ültetvények, vagy a biotermelők mentességet kérhetnek, az úgynevezett kisgazdaságoknak pedig biztosan nem kell megfelelniük. Mi tekinthető kisgazdaságnak? Ez egy új támogatási forma alanya. A kisebb gaz-

10 10 ÚJRA KAP NAKlap daságok tulajdonosai - ha kérik, és csak egyszer lehet ilyet tenni -, 1250 euró átalányt kaphatnak az adott termelési évben. Ezzel mentesülnek a papírmunka alól, kiszámítható lesz a jövedelmük. Ez az összeg a legmagasabb limit, nem biztos, hogy minden termelő azonos összegre lesz jogosult. A KAP további újdonsága még, hogy a 40 év alatti, fiatal mezőgazdasági termelők kiegészítő támogatásra lesznek jogosultak. A termeléshez kötött támogatás is növekszik: a keret jelenlegi 3.5%-a helyett 13%-ot lehet költeni, további 2%-ot fehérjenövényekre. Az első pillérhez tartozik még a támogatás 3%-át kitevő nemzeti tartalék, amelyből a korábban indult szerkezetátalakítási programokat tudjuk finanszírozni. A KAP-pal szemben gyakorta fogalmazódik meg az a kritika, hogy a növénytermesztésre közelít. A jelenlegi magyar agrárpolitikának az állattenyésztés a prioritása. Magyarországon az állattenyésztés aránya a mezőgazdaságon belül 35 %. Sajnos, az uniós támogatási rendszer nem preferálja az állattenyésztést, azon belül pedig a sertést és baromfit egyáltalán nem. A kérődzőkre vannak szerkezetátalakítási programjaik. A következő időszakban - noha rendkívüli erőfeszítéseket tettünk az érdekében -, ez nem fog megváltozni. Vannak kisebb mozgásterek, például az állatjóléti támogatások, ezen kívül nemzeti forrásokat kívánunk megnyitni, természetesen ezeket Brüsszellel engedélyeztetni kell. A KAP második pillére, a vidékfejlesztési támogatások körében melyek a legfontosabb változások? Radikális, mélyreható változások a vidékfejlesztési politikában nem lesznek. Az új időszakban az együttműködéseket elősegítő intézkedések élveznek elsőbbséget. Magyarország a fiatal gazdák és a rövid ellátási láncok programokat fogja elindítani. Bővül a LEADER és nyit más alapok felé. A hétéves ciklusban mintegy millió euró érkezik hozzánk vidékfejlesztési célra. A programok társfinanszírozási aránya a szegényebb régiókban 75%, míg a fejlettekben 53% lesz. Kiemelt terület a klímavédelem, a teljes összegnek legalább 30%-át az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos intézkedésekre kell fordítani. Külön hangsúlyt kap az innováció: a tervek szerint hálózatba szervezett innovációs brókerek kapcsolják össze a fejlesztés területeit. Régebben úton-útfélen arról panaszkodtak a magyar termelők, hogy ők csak másodrangú uniós polgárok, hiszen a nyugati gazdák többszörösét kapják az itthoni támogatásnak. Az új KAP hajnalán vannak-e még ilyen hangok idehaza? Ebben a kérdésben sokszor, sokan félreérthetően fogalmaznak ben indultunk onnan, hogy 25 %-os az uniós támogatás. Nem a régi tagállamok szintjének a 25%-a, hanem a Magyarország számára adott támogatási boríték negyede. Ennyi pénznek a lehívására voltunk akkor képesek. Csak tavaly, 2013-ban jutottunk el oda, hogy immár 100% ez az arány, és ez a kifizetési érték is már az uniós átlagnál van. Természetesen a nyugat-európai országok még mindig többet kapnak, mint az uniós átlag, de a felzárkózás folyamatos. Január eleje van, indul a hétéves ciklus. Felkészültek a gazdák az új szabályozásra? 2014 az átmenet éve. Miután a végrehajtási rendelkezések nem készülnek el év végére, ezért az új büdzsé forrásaiból, de még a régi szabályok alapján lehet az egységes területalapú támogatás, illetve a nemzeti kiegészítő támogatás forrásait igénybe venni. Sikerült kiharcolnunk, hogy idén az elkülönített támogatások (cukor és zöldség-gyümölcs) szintén rendelkezésre álljanak. A különleges támogatások esetében kihasználjuk mind a termeléshez kötött, mind a szerkezetátalakítási keretet, és ezen nem is kívánunk változtatni az év folyamán. Egy évünk van az új szabályok elsajátítására, a felkészülésre, de minden tagállamnak a nyár folyamán meg kell határoznia, hogy a felkínált lehetőségek közül melyik útra lép. Amint nálunk az elágazásoknál politikai döntés születik, rögtön egy vidéki roadshow-t csinálunk, hogy a termelők azonnali tájékoztatást kapjanak. Jómagam is már két éve tartok előadásokat országszerte, nem lesz ez másként 2014-ben sem. Kádasi Bali Csaba Jó ÁFÁ-t kívánok! Régen foglalkozott ennyit a sajtó a magyar húsiparral, mint az utóbbi időben. A kitüntetett érdeklődés a sertés ÁFA-csökkentésnek köszönhető, pontosabban annak, hogy a hírre a piacra, boltba járó vásárlóközönség is felkapta a fejét. Pedig a szakemberek óva intenek a túlzott derűlátástól, hiszen várhatóan az ágazatnál marad az áfacsökkentéssel megnyert összeg jelentős része, ami a stabilizációhoz szükséges, azaz a korábban elmaradt jövedelem pótlására. Arról nem is beszélve, hogy a kereskedők is szeretnének majd valamenynyit fogni az üzleten. A fogyasztói árak mérséklődése - ellentétben az energiaipart érintő rezsicsökkentéssel - tehát itt nem a nyereség terhére történik. Kapuvár, Pápa, Gyula: a kormányzat már-már heroikus küzdelemének állomásai. A Pápai Hús 1913 Kft. tőkeinjekciója éppen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével jutott célba, amely eljáró szervezetként a korábban beszállító sertéstartók kifizetésének lebonyolításban segített 400 millió forintos keretösszeg felett rendelkezve. A húsipari cégek évek óta nagy veszteségeket termelnek. Követelésbiztosítási és hitelezési szempontból is súlyos a helyzet: egy tízfokú skálán alig 5 pontra értékelte őket nemrégiben az egyik hitelminősítő intézet. Különösen a sertés- és baromfiipar van nehéz helyzetben. Ha meg már a hitelpiac sem bízik a feltámadásban, az évek alatt felhalmozott örökséget - többek között az avult technológiát és gépparkot - nehéz lesz újjászervezni. Ha nincs külső finanszírozás, akkor a kormányzati és uniós források jöhetnek szóba. Ezek sorában kiemelt jelentőségű az áfa-csökkentés, hiszen egy újfajta filozófiára utal. Ugyanis nem egyszerű tőkejuttatásról van szó, noha tulajdonképpen a be nem fizetett adó akár ennek is tekinthető, hanem a piacpezsdítés a cél. Hiszen ha olcsóbb a hús a boltokban, az több eladást jelent, amiből lehet fejleszteni, jövőt építeni, mindenesetre messzevivő, komplex támogatási segítség. Az ágazat másik nagy favoritja, az új KAP sajnos nem váltotta be a reményeket. A sertés és baromfiágazat - pedig sokat lobbiztunk érte -, nem került a támogatható kategóriába. Az agrárkormányzat szerint esetleg más programokból, például az állatjólétiből lehetne átcsoportosítani. Feketegazdaság, jövedelmezőségi gondok, elavult technológia, hitelválság: nem szívderítő kép. De ne csak a rosszról essék szó: az őstermelői húsipari tevékenység ugyan parciális része az iparágnak, de feltétlenül a jövő nagy ígérete. A vidéki népesség megtartásában is szerepük lehet, és ami legalább ilyen fontos, különleges választékkal színesítik a termékpalettát, őrzik a kézműves kultúra hagyományait. Kádasi Bali Csaba

11 NAKlap MUNKÁBAN A KAMARA 11 A szaktárca és a Nak a jövôrôl Nem elsô alkalommal, de a kamarában elôször ült le egymással a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetése. December elején mi más is lehetett volna a téma, mint a 2014-es tervek egyeztetése, amelyekben az ágazat szempontjából fontos és elôremutató együttmûködési pontokat sikerült találni mondta a találkozó után a NAK elnöke. Döntött a küldöttgyûlés A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldöttgyûlése az eddigi tapasztalatokra alapozva módosította a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Alapszabályát. Győrffy Balázs kiemelte: nagyon fontos az uniós vidékfejlesztési források felosztása. Minden szakmai segítséget meg szeretnének teremteni ahhoz, hogy a társfinanszírozás mértéke a pályázók számára többlet lehetőséget jelentsen. A kamara elnöke elmondta, azért is küzdenek, hogy a GINOP-on belül az élelmiszeripar számára elkülönített forrást tudjanak biztosítani, hiszen az EMVA keretein belül a kis- és közepes vállalkozások támogatására van lehetőség, míg a GINOP-on belül a nagyobb volumenben működő élelmiszeripari cégek lehetőségeit tudják bővíteni. A szaktárca és a NAK vezetése abban is megállapodott, hogy közös álláspontot alakítanak ki az EMVA egyes pilléreinek felhasználásáról, hiszen idén több alternatíva közül lehet választani. Nagyon fontos, hogy a nemzeti agrárpolitika új értelmet nyer, mert a most elfogadott közös agrárpolitika nagy mozgásteret nyújt az egyes tagállamoknak tette hozzá Győrffy Balázs. A kormány megalapozott döntéshozatalát kívánja elősegíteni az is, hogy a kamara az év első hónapjában egy monitoring rendszerrel követi nyomon a sertéságazat áfa-csökkentésének a hatásait. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta, hogy a NAK elsőrendű partner a VM számára, így valamennyi fontos kérdésben a jövőben is együtt kívánnak működni. Ezek közül az élelmiszeripari feldolgozó kapacitások bővítését és a fejlesztésekhez szükséges európai uniós források hozzáférhetővé tételét emelte ki, ami akár több 100 milliárd forintos nagyságrendű is lehet. A szakminiszter felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszeripar fejlesztése és a feldolgozó kapacitások bővítése a nemzetgazdaság szempontjából kiemelten fontos. Ahhoz, hogy növekedés történjen, az eu-s forrásokat célszerűen kell felhasználni, olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a kamara tagságát képező feldolgozóipar, kicsik és nagyok egyaránt tudjanak pályázni, és hogy minél több magyar késztermék, hungarikum kerüljön a belföldi és külföldi piacokra egyaránt fűzte hozzá Fazekas Sándor. A kamara és a szaktárca vezetése februárban ül le újra tárgyalni egymással. Nagyné G. Pataki Ágnes Eszerint a NAK országos kamarai osztályainak a munkájába ezután - az országos és megyei kamarai osztályvezetőkön, valamint az országos küldötteken kívül további kamarai tagok is bekapcsolódhatnak az illetékes országos alelnök javaslatára. Az Alapszabály ez irányú módosítása a kamarai osztályokon belüli gazdasági reprezentativitás megvalósulását segíti elő. A későbbiekben a kamara ügyvezető elnökségének az ülésein az országos etikai bizottság elnöke is előterjesztői, valamint szavazati joggal vehet részt, egyedül a saját előterjesztése esetében nem szavazhat. A NAK országos küldöttgyűlésének döntése szerint az Etikai Bizottság elnöke, Balogh Zoltán Komárom-Esztergom megyei elnök lett. A módosítás ezen túlmenően elősegítette a települési agrárgazdasági bizottságok alakuló ülései határozatképességének az ellenőrzését is azzal, hogy a településen regisztrált tagok jegyzékének a megtekintését a megyei elnök által az ellenőrzési feladatok ellátásával írásban megbízott személynek is engedélyezte. Ki kell hangsúlyozni, hogy a települési agrárgazdasági bizottságok munkájában valamennyi kamarai tag jogosult részt venni, és a szervezet tevékenysége nyilvános. A települési agrárgazdasági bizottságok azonban automatikusan nem váltják ki az új földforgalmi szabályozási rend keretei között felállítandó helyi földbizottságokat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az elképzelések szerint csak azokban az esetekben veszi át a helyi földbizottságok feladatait, amennyiben azok nem alakulnak meg, illetve nem működnek. A NAK vezetése pedig már döntött arról, hogy felállít egy olyan szakértői stábot, amely az érintettek részére a termőföld forgalmazásával összefüggésben felmerülő kérdésekben szakmai segítséget nyújt. Nagyné G. Pataki Ágnes

12 12 MUNKÁBAN A KAMARA NAKlap NAK a tanyák fejlesztéséért A tanyai gazdálkodás újjászületése napjainkban egyre inkább szükségszerű, hiszen a tanyákon folytatott tevékenység a gazdálkodó és családja részére a megélhetést, a társadalom számára pótolhatatlan közhasznok sorát jelenti. Ezt felismerve hozta létre a Kormány 2011-ben a Tanyafejlesztési Programot, amely a Nemzeti Vidékstratégia egyik kulcsfontosságú eleme. A program célja a tanyarendszer korszerű megújítása, valamint az ott élők helyzetének, gazdálkodásának támogatása. A Tanyafejlesztési Program iránt évről-évre egyre nagyobb az érdeklődés, éppen ezért az 2013-as 2 milliárd forintos támogatási keret 3 és fél milliárdra emelkedett. A programnak köszönhetően a NAK gazdasági társaságai, a Bács Agrárház Nonprofit Közhasznú Kft., valamint a Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft. több mint 50 millió forintot nyertek a tanyai termékek piacra jutásának elősegítésére. A szervezetek megalakulásuk óta kiemelt figyelmet fordítanak a megváltozott természeti adottságok között gazdálkodó tanyai gazdaságok megőrzésére, fejlesztésére, alkalmazkodó képességük előmozdítására. A Bács Agrárház Nonprofit Közhasznú Kft. elkötelezetten támogatja a tanyán élő gazdálkodók piacra jutását. Ennek érdekében hozták létre a közvetlen értékesítést támogató programot, a Kamra-túrát (www.kamra-tura.hu), bevezették a Homokhátság helyi védjegyet, és képzésekkel, ismeretterjesztő kiadványokkal segítik a programot. A 2013-ban elnyert pályázat célja a város-vidék kapcsolat erősítése, a tanyai termékek közvetlen értékesítésének ösztönzése, újabb tanyai termékek feltárása, a Kamra-túra hálózat bővítése, a Homokhátság védjegy népszerűsítése, a falusi vendégasztalt működtető gazdaságok túraútvonalainak kialakítása, valamint ezek bemutatása a beutaztató idegenforgalmi irodák és a sajtó részére. Ezen túl újabb képzéseket szerveznek megújuló energia hasznosítása témakörében. A Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft. az elmúlt két évben adatbázist készített a tanyákról, valamint a termelőknek jogi szabályozást megismertető képzést tartott. Piaci rendezvényeik, beszállítói fórumaik segítették a termelő és a fogyasztó közötti közvetlen kapcsolat létrejöttét, az áruforgalom növekedését. Modell projektek kidolgozásával és megismertetésükkel elősegítették a gazdák minőségi termékeinek előállítását, a termelés és értékesítés növekedését, annak eredményesebbé tételét. A évben elnyert pályázatnak köszönhetően a program tovább erősíti a termelői-fogyasztói hálózat építését, a piaci forgalom növekedését, az érdeklődő termelők gyógynövénytermesztéssel kapcsolatos ismereteinek bővítését. A program keretében végzett marketing akció hozzájárul a fogyasztói tudatosság erősítéséhez, valamint a tanyai termékek térségben történő megismertetéséhez. A projektekbe való bekapcsolódás és a különböző rendezvényeken való részvétel lehetőségéről minden érdeklődő tájékozódhat a a és a honlapokon. A kis- és közepes agrárvállalkozásokért Ingyenesen kapják meg az ôstermelôi igazolványt a kamarai tagdíj ellenében az ôstermelôk, és a családi gazdaságokkal együtt könnyebben juthatnak olcsó forráshoz, mivel a továbbiakban ôk is kedvezményezettjei lesznek a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának. A többi között ezeket a változtatásokat is tartalmazza az az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás, amelyet a NAK és a MAGOSZ elnöke, Jakab István valamint a szaktárca parlamenti államtitkára, Budai Gyula nyújtott be a Parlamentnek. További eredmény, hogy a jogszerű földhasználatra vonatkozó szabályozás pontosításával, egy adott földterületet jogszerűen használó gazdálkodó gyorsan és egyszerűen hozzájuthat majd a területalapú támogatáshoz. Éppen a támogatások kifizetésének az elmaradása miatt fordult levélben a közelmúltban Győrffy Balázs az MVH elnökéhez. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke megengedhetetlennek tartja, hogy a SAPS-támogatást az arra jogosultak nem, vagy késve kapják meg. Az érintettek számára a támogatások kifizetésének a tervezhetősége a gazdálkodási biztonságuk elengedhetetlen feltétele. A törvénymódosítás szerint megszűnik az a helyzet, miszerint az MVH csak a földhasználati lapot fogadhatja el a földhasználati jogosultság igazolására. A NAK kötelességének érzi, hogy ezen gazdálkodói kör érdekei védelmében a jövőben is határozottan fellépjen, ugyanakkor a határidős gabonapiacokról szóló szabályozás is az agrár- és élelmiszergazdaság közös érdeke. A jövőben már nem fordulhat elő például olyan eset, amikor a gazdának az igazoltan meg sem termett mezőgazdasági terményt fedezeti vásárlással kell a kereskedőnek biztosítani, és elkerülhetőek lennének az eladói oldalon fennálló felelőtlen szerződéskötésből eredő tömeges jogviták és az ezzel összefüggő állami beavatkozás is. A kamarai törvény módosításával pedig pontosításra kerültek a kamarai tagság létesítésére illetve megszüntetésére vonatkozó szabályok. Különösen a többes tevékenységet végző vállalkozások esetében fontos, hogy a kamarai tagdíjukat az általuk ténylegesen folytatott agrárgazdasági tevékenység után fizessék. Így például mentesülnek a kötelező kamarai tagság alól azok az állatorvosok, akik nem egyéni vállalkozóként, hanem gazdasági társaság keretei között látják el feladataikat, és bővül az önkéntes kamarai tagság lehetősége is, hiszen az utóbbi időben egyre többen kívánnak élni a NAKtagság által nyújtott előnyökkel.

13 NAKlap MUNKÁBAN A KAMARA 13 Nem kell azonnal perre menni szerződéses feltételeket. A lényeg az, hogy a szerződést mindkét félnek teljesítenie kell függetlenül attól, hogy az árak éppen felmennek vagy leesnek. A szerződések teljesítésének sikeréhez a Kamara számos szolgáltatásával is hozzájárulhat. A falugazdászok 2014-ben átkerülnek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához. Ez hogyan hat ki a választottbírósági ítélkezésre? A falugazdász hálózat számos olyan feladatot láthat el a jövőben, amit a választottbírósági ítélkezés alkalmával alkalmazni is lehet. Elég pl. utalni arra a lehető- Interjú Dr. Mikó Zoltánnal, ségre, hogy a szerződő felek kamarai szolgáltatásként az Állandó Választottbíróság elnökével megrendelhetik a szerződésben szereplő területek folyamatos állapot- felmérését. Kis Miklós alelnök úr mondta egyszer: Lehet, hogy a választottbíróság A Kamara különböző testületei és a Választottbíróság között akkor dolgozik jól, ha kevés peres milyen a kapcsolat? ügye van!? A Kamara alapszabálya és más szabályzatai szerint a Reményeim szerint igaza lesz. Választottbíróság kettős feladatot lát el: végzi az ítélkezést, de Nem kell azonnal perre menni! az országos küldöttgyűlés által megválasztott választottbírók Ha egyértelműek a jogi és szerződéses feltételek, a Kamara pedig - egyben mint független szakértők- a Kamara felkérésére jogi, szakmai tanácsot is adnak. Például a Kamara elnökének megfelelő szolgáltatásokat nyújt kezdeményezésére a választottbírói testület három tagjából, az érintetteknek, akkor nem csak a Dr. Tóth Attilából, Dr. Péli Istvánból és Keleti Emilből egy szerződéses szabadság elve, hanem jószolgálati küldöttséget állítottunk fel azzal a feladattal, hogy a megkötött szerződések teljesítésének elve is a Pápahús Kft. felszámolása során a ki nem fizetett sertéstenyésztők problémájára megoldást találjon, döntési javaslatot tegyen, hiszen a tárgyalások épp megakadni látszottak. fél részéről. érvényesül természetesen mindkét A végeredmény sikeres lett, hiszen kormányzati forrásokból, valamint kamarai közreműködéssel az érintettek megkapták a járandóságukat. A korábbi ún. vis maior miatti jogviták a családi integrációban érintett őstermelőket is hátrányosan érintették. Milyen más formában valósul még meg az együttműködés a Az új szabályozás hogyan érinti Kamara és az Állandó Választottbíróság között? Az elmúlt év során sikeres egész napos konferenciát rendeztünk az új földforgalmi törvényről és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályokról. Ezen konferencia tapasztalatait is felhasználva elkészült az a törvényjavaslat, amelyet Győrffy Balázs, Jakab István és Dr. Budai Gyula jegyzett, és amely többek között rendezi a jogszerű ezt a kört? Annyit sikerült elérni, hogy a határidős terménypiacokra vonatkozó új törvények már az integrációban résztvevő gazdálkodói kör számára is megfelelő jogi védelmet biztosítanak. földhasználat igazolását. Ugyanez a vita alapozta meg annak a levélnek a szakmai A jövőben az őstermelőkre is ki lehet terjeszteni a hátterét, amelyben a Kamara elnöke az MVH elnökét a tagság nevében igen határozottan felkérte, hogy a földhasználati bejegyzések elhúzódása miatt a támogatási előleget nem vagy késve kapók problémáját mielőbb orvosolja. Tudomásom szerint történtek előre mutató intézkedések ebben az ügyben. KKV szektor által igénybe vehető támogatásokat. Hogyan sikerült ezt elérni? Az őstermelő és egyéni vállalkozás tevékenységi és ehhez kapcsolódó adózási és nem pedig vállalkozási Az Országgyűlés törvényt alkotott az ún. vis maior ügyek rendezéséről is. Tudna forma. Az eddigi diszkrimináció méltánytalan volt valamit mondani ennek hátteréről? Zászlós Tibor úr, a téma szerint illetékes alelnök vezetésével több alkalommal is az őstermelői réteg számára. A módosítással helyre állt a világ rendje. egyeztettünk az érintett piaci szereplőkkel. Itt is kemény vita folyt, hiszen komoly A Kamara közjogi jogosítáványai az új szabályozással érdekek ütköztek. Az egyeztetéseken először érezhették az érintettek, mit is jelent a kötelező kamarai tagság: nem csak korlát, hanem lehetőség is. Miután a gabonapiac minden szereplője tagja a Kamarának, először világossá kellett tenni: vagy sikerül ésszerű kompromisszumot kötni, és akkor nagy valószínűséggel ezt a jogalkotó jól felfogott érdekéből méltányolni fogja, vagy folytatódik a külön bejáratú pozícióharc, de akkor a jogalkotó esetleges válaszlépései is kiszámíthatatlanabbakká válnak. A konkrét javaslat kidolgozásában felhasználtuk többek között Dr. Lovászy Csaba és Dr. Pásztor Tamás választottbírók tapasztalatait, javaslatait. hogyan bővültek? A kamarai törvény módosításával a meglevő jogosítványok tovább bővültek: például a szakmaközi szervezeteket önálló kamarai etikai eljárás, valamint szankció alkalmazás kezdeményezési jog illeti meg, ezen túlmenően bővülnek a Kamara közérdekű kereset indítási lehetőségei is. Reményeim szerint súlya lesz annak, amit a Kamara mond, amit tesz, viszont ezzel azonos mértékben nő a felelőssége is! A kereskedői oldalnak el kellett fogadnia, hogy a előtti teljes szabad piaci rendszer nem jöhet vissza, a termelői oldalnak pedig a szigorúbb, de egyértelműbb Bőle István

14 14 MUNKÁBAN A KAMARA NAKlap Vadat és halat, s mi jó falat... Egészséges ételek kerüljenek a közétkeztetés asztalára! Már több mint három éve életbe lépett az a jogszabály, amely könnyíti a helyi termelôk piacra jutását a közétkeztetésben. Korábban az sem volt ritka, hogy az ebédhez kapott alma több száz kilométert utazott, mire az óvodások, iskolások asztalára került. A helyben termelt hús, tojás, zöldség és gyümölcs új piaca, amellett, hogy jövedelmet hoz a gazdáknak, jelentôs minôségi ugrást is jelent. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a megyei szervezetein belül működő élelmiszeripari referensi hálózat segítségével, több mint 100 élelmiszerelőállító vállalkozással vette már fel a kapcsolatot, felkínálva a lehetőséget, hogy beszállítóként bekapcsolódjanak a területükön működő közétkeztetési programba. Ezt a munkát a jövőben is folytatni kívánja a NAK, mint ahogy részt vesz a helyi termékek népszerűsítésében is. A kamara szerint az egészséges táplálkozásnak alapvető alkotóeleme a százaléknyi teljes értékű fehérjét tartalmazó laza szerkezetű halhús, amely alacsony energiatartalmú, könnyen emészthető, vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdag, ezért a közétkeztetés megreformálásában nagy szerepe lehet. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a fogyasztásra szánt haltermékek szálkamentesek legyenek, ezáltal biztonságos, rendkívül élvezetes táplálékot nyújtsanak a gyerekek és a felnőttek számára. Az egy főre jutó halfogyasztás Magyarországon jelenleg világviszonylatban rendkívül alacsony, ezért is kiemelt feladat, hogy már fiatal korban megkedveltessük a gyerekekkel a halat, ami az egészséges táplálkozás egyik fontos eleme lehet. Hasonlóképpen a halhoz, a vadhús megjelenése is forradalmasíthatja a kínálat minőségét a közétkeztetésben, mivel a felhasznált alapanyag alacsony zsírtartalma, magas fehérje-, rost-, vitamin- és ásványi anyag tartalma garantálja a fejlődésben levő szervezet egészséges tápanyaghoz jutását. Tószegi-Faggyas Katalin Elkészült a Kamara szakmai portálja A több hónapos tervezôi és fejlesztôi munkák után, a hírportál mellett a Kamara szakmai portálja is megkezdte mûködését. A régi honlap már nem lesz elérhetô, de az új felületen a korábbi anyagok továbbra is megtalálhatók majd. Az új, felhasználóbarát megjelenésen kívül a gondosan újragondolt struktúra és a tematikus, így hatékonyabb keresést lehetôvé tevô címkerendszer a fejlesztés talán legszembetûnôbb és legértékesebb elemei. A portálon kívánjuk megjelentetni a mezőgazdaságot és élelmiszeripart érintő összes jogszabályt, közleményt, tájékoztató anyagot, amelyek a helyes működést, a hatékonyabb gazdálkodást, illetve a támogatások világában való eligazodást segítik. A több hónapos előkészítő és rendszerező munka nyomán átlátható struktúrát és felhasználóbarát felületet alakítottunk ki. A tartalmakat témánként rendszereztük (pl.: termőföld, szakképzés, agrárkárenyhítés), ugyanakkor a pályázati és egyéb támogatási lehetőségekről szóló információkat, az eligazodás könnyítése érdekében, külön struktúrában tettük elérhetővé. Az új szakmai portál, illetve a már korábban is működő hírportál felülete egységes, az új kamarai arculatot tükrözi. Reméljük, hogy a felhasználására való átállás zökkenőmentes lesz, azaz sikerült egy könnyen kezelhető, a tagjaink számára hasznos honlapot létrehoznunk. Amennyiben munkánkat javaslataikkal segítenék, örömmel fogadjuk meglátásaikat a (NAK) Újabb kamarai kártya elfogadóhelyek A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) határozott célja, hogy tagjai a befizetett tagdíjnál nagyobb értékben részesüljenek tevékenységüket támogató engedményekbõl. A NAK többek között olcsóbb bankolásról, tankolásról és kenõanyag-vásárlásról írt alá már együttmûködési megállapodást, de mûtrágyagyártó, autókereskedés, mûholdas helymeghatározó és nyomkövetõ rendszerek forgalmazója, elektromos-, akkumulátoros és benzinmotoros gépek forgalmazója, adótanácsadó cég is csatlakozott már a NAK kamarai kártya programjához, és jelenleg is mintegy 10 céggel tárgyal párhuzamosan a szervezet. A kártyára a január elsejei állapot szerint a következõ cégek adnak kedvezményt, amelyek köre folyamatosan bõvül: OTP, MOL, Fertilia Kft., Secret Control GPS Kft., NS Autóház Kft., Schneider Autóház Kft., Hitachi Power Tools Hungary Kft., TrendSys Kft., Millefolium Stratégia Kft., Business Lift Kft., ProKat Mérnöki Iroda. A még csatlakozó cégek esetében elsõsorban az agrárgazdálkodáshoz kötõdõ tevékenységgel foglalkozókkal szeretne kialakítani együttmûködést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A köztestület feltett szándéka, hogy protekciót szerezzen annak a több mint 300 ezres tagságnak, amely egyébként egy jól beazonosítható fogyasztói csoportot is alkot. A NAK már elkezdte a kamarai kártyák személyes átadását is, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a nagy létszám ellenére mihamarabb valamennyi tagja kézhez kapja a kedvezmények igénybevételére jogosító okmányt. Nagyné G. Pataki Ágnes Tájékoztatjuk tisztelt Tagjainkat, hogy a kamarai kártyák kiosztását megkezdtük, falugazdászaink az elõre egyeztetett ütem szerint keresik meg Önöket. Ha hamarabb szeretnének hozzájutni kártyájukhoz, kérjük keressék fel a területileg illetékes megyei igazgatóságunkat.

15 NAKlap MUNKÁBAN A KAMARA 15 Ha tanácsra van szüksége, akkor irány a Kamara! A termelés növelésének és a hatékonyság fejlesztésének az alapja a sikeres tudásátadás vallják a szakemberek. Ez a kulcsa a versenyképes agrárstruktúra kialakításának, és a fejlesztési források kihasználásának is. A célokat szolgálja a tanácsadás és a szaktanácsadás egymásra épülése, amely a tapasztalatok szerint a leghatékonyabb mód a gazdálkodók szakmai felkészültségének a fokozására. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a kötelező tagság előírásával a legalkalmasabb intézménnyé vált a tanácsadás és a szaktanácsadás összehangolt működésére. A NAK januártól egységes rendszerben fogja össze a tájékoztatást, a szaktanácsadást, illetve a gazdálkodók felkészültségének javítását szolgáló egyéb tevékenységeket és szolgáltatásokat. A kormánnyal kötött együttműködési megállapodás szerint január másodikától 467 falugazdászt vett át a NAK. A teljes átszervezésre két hónap áll rendelkezésre, ami alatt a többi között átgondolásra kerül a falugazdászok települések közötti elhelyezése, de a zökkenőmentes átmenet érdekében addig a korábbi helyükön dolgoznak. A falugazdász hálózat közreműködésével eddig végzett egyes hatósági és nyilvántartási feladatokat a jövőben tehát a Kamara látja el. Az állam az átvállalt feladatokhoz a NAK számára biztosítja a szükséges forrásokat. A Kamara meglévő tanácsadói hálózatára, valamint a falugazdász és a szaktanácsadói hálózat átvételével arra is támaszkodva az agrárgazdaság szereplőinek segítésére egységes gazdatámogató hálózatot hozott létre. A NEGTáR (Nemzeti Agrárgazdasági Kamarai Egységes Gazdatámogató Rendszer) a garancia arra, hogy a gazdálkodók minden problémájára megtalálja a megoldást a NAK. Az alapelv, hogy az egységes rendszer keretében a tagdíjat befizető kamarai tag, a Kamarával történő kapcsolatfelvételt követően a NAK segítségével jut el a kérdések megválaszolására legalkalmasabb szervezeti egységhez. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarai Egységes Gazdatámogató Rendszerének tehát nagyon sok előnye van, amelyek mindennapi segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak a munkájukban. Ilyenek például: az átláthatóbb, egyablakos tanácsadási rendszer, az erős szakmai háttér, a kiépült kapcsolati háló, az időmegtakarítás, az érdekvédelem, a minőségbiztosítás, és nem utolsó sorban olcsóbb is. Legyen szó tehát akár uniós követelményekkel kapcsolatos tájékoztatásról, szakképzésről, szaktanácsadásról, pályázatírásról, vagy a támogatások elnyeréséhez szükséges technikai segítségnyújtásról, minden esetben a Kamara nyújthat megoldást. A NAK egységes gazdatámogató rendszerében (a NEGTáR-ban) a kamarai tag első lépése a hozzá legközelebb lévő falugazdászhoz vezet, aki felveszi a kapcsolatot a termelő kérdésének megfelelő NEGTáR egységgel. A falugazdászok feladata tehát, hogy választ adjanak a Mit? kérdésre, a Hogyan? -t pedig már a névjegyzéki szaktanácsadók válaszolják meg. A NEGTáR a NAK központi ügyintéző szervezetének szakmai igazgatóságai által megtermelt tudásra, információkra épül, és a Vidékfejlesztési Minisztériummal illetve a NAK országos elnökségével együttműködve dolgozik majd. A koordinációs központ irányítási feladatokat lát el, a megyei központok hidat jelentenek a tagokkal közvetlenül kapcsolatban álló tanácsadók, a rendszer részeit képező névjegyzéki szaktanácsadók és a koordinációs központ között. A magas szakmai színvonalat erősíti az ágazathoz kötődő szervezetekre, egyetemekre, intézetekre alapozott szakmai tanácsadó háttér. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bízik benne, hogy a gazdálkodók élnek a támogató lehetőséggel, és a tanácsadói hálózat fejlesztése és megerősítése eléri a célját: hozzásegíti a NAK tagjait egy valóban sikeres gazdálkodás eléréséhez. Nagyné G. Pataki Ágnes

16 16 MUNKÁBAN A KAMARA NAKlap Kis magyar paprikás Bár a Pannon-tájon nem ôshonos növény a paprika, mára szinte egyet jelent a magyar nemzeti konyhával. Fûszer-királysága idehaza megkérdôjelezhetetlen. Tetszik vagy sem, Európa-szerte is mindenkinek a gulash ugrik be elôször, ha rólunk esik szó, és ez a fûszer adja a csabai és a gyulai kolbász sava-borsát. És persze ne feledjük, hogy a Nobel-díjat hozó C-vitamint is a paprikából vonta ki elôször nagyobb mennyiségben Szent-Györgyi Albert, önmagában gyógyító erejérôl már több tanulmány született. Ennyi dicsőség után, a kívülállók számára szinte megmagyarázhatatlan rejtély a magyar fűszerpaprika termesztés évek óta tartó agóniája. A hivatalos adatok szerint, a 19. században még a tizedik legnagyobb termelők voltunk a világon, és még a 21. század is úgy kezdődött, hogy évi 8-10 ezer tonna őrlemény készült. Az utóbbi években ez a termelési volumen a negyedére (!) csökkent, és mindössze hektáron vetik vagy palántázzák a paprikát. Az ok egyszerű: nem hoz nyereséget. Pedig a paprikát szeretni kell, mert az időjárás gyakran okoz fejfájást a termelőknek. Békésben például tavasszal a késői fagyok miatt nem került a földbe időben a növény. Ezután a szűnni nem akaró aszály kínozta a paprikát, majd októberben egyetlen mínuszos éjszaka elvitte a harmadik kötésre szánt termés javát. A Csongrád megyei megyeszékhelyen tartott, A szegedi paprika nyomában címmel rendezett konferencián az előadók nem az időjárásban keresték a hibát. Hogy megérje a fűszernövényt termeszteni, ahhoz modern betakarító gépek és az új termelési technológiák jelenthetik az alapot. Az agrárkormányzat, mint ahogy Czerván György államtitkár elmondta, az uniós agrárpolitika közötti új költségvetési szakában minden lehetséges pályázati forrást megnyit a kertészeti ágazat előtt. A magyar fűszerpaprika minőségét garantálná az eredetvédelem, illetve a jelölési szabályok felülvizsgálata. De hiába a jó minőség, ha a hús- és konzervipar elsősorban az árat nézi. Az olcsó kínai és dél-amerikai termékekkel így nem lehet ringbe szállni. A konferencián felszólaló Győrffy Balázs NAK elnök azt hangsúlyozta, hogy olyan termelői információs hálózatokra van szükség, melyek segítik az érdekvédelmet és az érdekérvényesítést. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatja a kézimunka-igényes ágazatokat, de ezek - akárcsak a fűszerpaprika termelők - akkor lehetnek sikeresek, ha kihasználják a hazai és uniós pályázatokat, lépést tartanak a technológiai fejlődéssel. Ehhez nyújt segítséget a NAK egységes gazdatámogató rendszere, a NEGTáR. A termelési és piacszabályozó eszközök bevetése mellett a magyar fogyasztó is sokat tehet azért, hogy a magyar fűszerpaprika ismét reneszánszát élje. Kezdetnek elég lenne az is, ha az áruházak polcairól a jó minőségű, magyar fűszerpaprikát tenné a kosarába. K á da s i Ba l i C s a b a Kertészeti fórumok Somogyban Somogy megye jelentôs kertészeti hagyományokkal rendelkezik, azonban a rendszerváltás óta folyamatosan csökken az ágazat szerepe a mezôgazdasági termelésen belül. A zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztése komoly lehetôséget jelentene az aprófalvas Somogyországnak, egyrészt jelentôs élômunkaigényével csökkenthetné a vidéki munkanélküliséget, másrészt a helyben termesztett élelmiszerrel minôségi egészséges alapanyag kerülhetne a közösségek asztalára. A NAK Somogy Megyei Kertészeti Osztálya fórumsorozatot szervezett és ennek tapasztalatai alapján elkészítette a megye kertészeti ágazatának hosszú távú fejlesztési tervét. Nagybajomba, Lengyeltótiba és Csokonyavisontára kerekasztal -beszélgetésre hívtuk a térségek polgármestereit. Gombos Sándor, a NAK Somogy megyei elnöke elmondta: a Kamara Kertészeti Osztályának célja felhívni a vidéken élő emberek figyelmét a kertészeti termesztésben, a termelői erők felszabadításában rejlő lehetőségekre, tanácsadással támogatni, valamint a piacra jutásban segíteni a termelőket. Kiemelte, hogy a kertészeti ágazat a következő uniós hétéves költségvetési ciklusban is prioritásként szerepel a támogatási célok között. A diótermesztés lehetőségeiről, termesztésének kritériumairól, a feldolgozás módjáról és a piaci viszonyokról Dankó József, Európában is ismert diótermesztő beszélt. A Lengyeltótiban megtermett kiváló minőségű dió a világ számtalan részén kerül az igényes fogyasztók konyhájába. Dankó József szerint lehetőség van arra, hogy a szórvány kertekben is elinduljon egyfajta kisüzemi termesztés, a legkorszerűbb fajták ültetésével, a termesztés legalapvetőbb technológiájának megismerésével. Fekete bodza termesztéséről Csizmadia György, a FruitVeb alelnöke tartott színvonalas tájékoztatót. Komoly lehetőségeket rejthet Somogy megye számára az új fajták termesztésbe vonása, hiszen a megye szinte egész területe alkalmas fekete bodza termesztésére. A burgonyatermesztés helyzetéről, jövőképéről a bur-

17 NAKlap MUNKÁBAN A KAMARA 17 gonya fellegvárának számító berzencei Solanum Kft. tulajdonosa, Varga György adott tájékoztatást. Felhívta a figyelmet arra, hogy a burgonyatermesztés sok ember számára kitörési pont lehetne, hiszen Magyarország az éves szükséges mennyiséget nem tudja megtermelni, ugyanakkor egy közösség önellátása nem igényel jelentős beruházást, akár kézimunkával is jó eredményeket lehet elérni. Pomozi Lajos, a nagyatádi konzervgyár vezetője a feldolgozóipar szemszögéből elemezte az ágazat lehetőségeit. A konzervgyár jelenleg is jelentős mennyiségű somogyi alapanyagot dolgoz fel, azonban ezen termények palettájának szélesítése csak abban az esetben lehetséges, ha a termesztők összefognak, mert az üzem számára szükséges minőséget a meghatározott napi mennyiségben csak egy integrátor által összefogott termelői közösségben látja megvalósíthatónak. Somogyban a gyümölcsök közül a legnagyobb területen az almát termesztik, azonban ez a terület is kicsi ahhoz, hogy egy itt létesülő feldolgozó üzemet önállóan kiszolgáljon a térség. Tervek szerint 2014-ben felépül a kaposvári keleti ipari parkban a Green Exact Kft. almasűrítményt gyártó üzeme, melynek ír tulajdonosai a vonzáskörzetből szeretnék megvásárolni a szükséges mintegy 35 ezer tonna ipari alma- mennyiséget. Az új üzem lehetőséget és egyben kihívást is jelent a megye almatermelőinek. Máté Józsefné, a somogyi Kertészeti Osztályának vezetője a málnatermesztés lehetőségeiről tartott előadást. A kisüzemi termesztés korábban sok kis faluban biztos jövedelem-kiegészítést jelentett a családok számára. Sajnos, napjainkra szinte teljesen eltűnt ez a növény a megyéből. A közeljövőben a NAK Kertészeti Osztálya szerepet vállal a telepítési kedv ösztönzésében, megszervezi a termesztést a szaporítóanyag beszerzéstől szaktanácsadáson át az értékesítésig. Potenciális vevő lehet a megyében üzemelő csurgói székhelyű Anes Kft. Az oktatás és képzési lehetőségekről Bertók Balázs kertészmérnök-mérnöktanár adott részletes tájékoztatást. ÚJ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODA NYÍLT BUDAPESTEN A Fehérvári úton munkanapokon 8-16 óráig állnak a tagok rendelkezésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanácsadói. Motorja legyen a Kamara a gazdasági fejlôdésnek! Hajdú-Bihar megye 82 településén mindenütt megalakultak a települési agrárgazdasági bizottságok, kivéve a megyeszékhelyt. Debrecenben a bizottság megalakulása elôtt sajtótájékoztatón összegezték a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara NAK as évét, mely a szervezetépítésrôl szólt. Szabó Sándor megyei agrárgazdasági kamarai elnök elmondta: az első bizottságot Hajdúböszörményben választották meg, s a debreceni bizottság megválasztása után következik majd a járási, azt követően pedig a régiós agrárgazdasági bizottság megalakulása. A bizottságok alapvető feladata, hogy hiteles információkkal segítsék a gazdákat. Bejelentette továbbá, hogy előző nap vonták össze a kamarai tanácsadó és falugazdász hálózatot január 2-től Hajdú-Biharban 44 fős hálózat fog működni, Harangi Sándor főfalugazdász vezetésével. Kis Miklós országos kamarai alelnök az elmondottakhoz hozzáfűzte: országos szinten 670 fős kamarai tanácsadó hálózat fog működni, mely hatalmas kihívást jelent. Az őstermelői igazolványok kiállítása a jelenlegi helyeken, a kormányhivatalokban történik továbbra is, ami a jövőben ingyenes lesz. Jelentős eredménynek könyvelte el az alelnök, hogy január elsejétől ingyenes jogsegélyszolgálatot indítottak. Jakab István, a Parlament alelnöke leszögezte: a most záruló európai uniós költségvetési ciklust követően a 2014-es év átmeneti lesz, átalakul a Közös Agrárpolitika, a támogatások eltérőek lesznek az EU tagállamaiban. Kiemelte: az Agrárgazdasági Kamarához kapcsolt falugazdász hálózattal versenyképes tanácsadó hálózatot kívánnak működtetni. Az új földtörvényről pedig elmondta: az a helyben lakó gazdák érdekében született. A magyar agrárium teljesítményéről is elismerően szólt, hiszen annak volumene az elmúlt három évben 3 milliárd euróval nőtt. A közötti európai uniós költségvetési időszakban az uniós források elosztásakor az egyes ágazati szektorok elsőbbséget élveznek vetítette előre. Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere megerősítette: legfontosabb cél az európai uniós források hatékony felhasználása, ezt kéri a NAK-tól is. Mint fogalmazott: motorja legyen az Agrárgazdasági Kamara a gazdasági fejlődésnek! Nyírő Gizella

18 18 PORTRÉ NAKlap Nôként a gazdálkodókért Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Zala megyei elnöke, a NAK egyetlen nõi elnöke. Férjezett, egy 8 éves kislány és egy négy éves kisfiú édesanyja. A szerelem vitte Zalába, ahol a magyar-horváth-szlovén hármas határ közelében, egy 200 lelkes kis településen húsmarha-tenyésztéssel foglalkozik. Kiscsehit büszkén tekinti az otthonának, és hiába a két diploma, a nyelvvizsgák, valamint a sok szakmai elismerés, igazán a magyar vidéken érzi jól magát és tesz meg mindent annak felemelkedéséért, nõként. A kamara NAK-NÕK munkacsoportjának oszlopos tagjaként vallja, hogy a nõk bevonása és aktív támogatása nélkül elképzelhetetlen a falvak és kistérségek versenyképességének a növelése. Milyen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei elnökének lenni? Nagyon nagy megtiszteltetés. Gazdálkodó családban nőttem fel, gyerekkorom óta nap mint nap szembesültem a nehézségekkel, ugyanakkor megismertem a mezőgazdaság szépségeit is. Örömmel állok elébe bármilyen szakmai eszmecserének, mert büszke vagyok arra, hogy gazdálkodom, arra is büszke vagyok, hogy vidéki apró településen élek, és meggyőződésem, hogy a zalai apró falvakban nemcsak élni, hanem megélni is lehet, és millió lehetőség van a nyitott szemmel járó, tenni akaró vidéki lakosok számára. Megtisztelő, hogy gazdatársaim elismerik a szakmai tudásomat, választott hivatásom iránt érzett alázattal igyekszem meghálálni a belém vetett bizalmukat. Milyen lehetőségeket lát? Melyek a sajátosságok Zala megyében, és mivel kell szembenézniük a gazdálkodóknak illetve a kamara ott élő tagjainak? Az egyik legerdősültebb megye vagyunk, nálunk a településszerkezet is illetve a gazdálkodási forma is nagyban különbözik az ország más területeitől. Aprófalvas megyénkben 258 település van. A települések egybefolynak egymással, tehát a térségi problémák, örömök is hasonlóak, így lehet egy egységes rendszerben gondolkodni. A gazdálkodási formára jellemző, hogy növénytermesztésben a megye számottevő részén a kisebb, változatos vetésszerkezetű táblák alakultak ki. A gazdálkodási formák közül kiemelkedő az erdőgazdálkodás illetve a vadgazdálkodás szerepe. A rendszerváltást követően az ország egészéhez hasonlóan nálunk is lényegesen csökkent az állatlétszám. Mára azonban statisztikailag is mérhető emelkedés mutatkozik a hústípusú szarvasmarha tartásban. Összességében elmondható, hogy a növénytermesztés túlsúlya ellenére tapasztalható a megye egészében az állatlétszám folyamatos növekedése. A kamarában egy külön munkacsoport alakult a vidéken élő nők értékeinek és érdekeinek a képviseletére, amely a nők bevonása és aktív támogatása nélkül elképzelhetetlennek tartja az olyan célok elérését, mint a vidék eltartó és megtartó képességének a megőrzése, a minőségi termelés, a környezettudatosság és az élelmiszerbiztonság elérése, a megújuló energia valamint a tehetséggondozás ügyének az előre vitele, a közösségformálás és a családi gazdaságok sikere. A munkacsoport egyetlen női megyei elnökeként mit tart a legfőbb prioritásnak? Az élhető vidék eléréséhez tud segítséget, információt nyújtani a NAK női munkacsoportja. Édesanyaként meggyőződésem, hogy az elsődleges feladatunk a hölgyeket arra ösztökélni, hogy térjenek vissza a családi gyökerekhez, vigyázzák a család összetartó erejét, és őrizzék a nemzeti értékeket, ugyanakkor vállaljanak feladatot a gazdálkodásban. Hiszem, hogy szükség van a női értékek megjelenésére az ágazat minden szegmensében. Törekednünk kell arra, hogy falvaink ne elöregedő falvak legyenek, hanem vidám gyerekhang töltse meg a vidéket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos elnökségében egyedüli hölgyként Ön képviseli a nőket. Mennyire fogadták be férfi elnöktársai, mennyire számítanak a szakmai véleményére? Úgy érzem, nagyon nyitott szívvel fogadtak, és egyenrangú partnerként tekintenek rám az elnökségben, bármilyen szakmai vagy érdekképviseleti ügyről van szó. Mindig, minden esetben kikérik a véleményemet. A testületben figyelemmel kísérjük és segítjük egymás munkáját, hiszen közös célért dolgozunk mindannyian. Megtisztelő, hogy tagja lehetek a NAK országos elnökségének. Lezárult egy év, és éppen csak hogy elkezdődött egy másik. Melyek az elért eredmények és mik a kitűzött céljai? Elsődleges feladatunk volt, hogy eljussunk minden településre. A térségben jogos társadalmi igényként merült fel szakmai rendezvények megtartása. Fontosnak tartottam, hogy a tájékoztató, szakmai fórumok mellett a tagjaink részére más, kötetlenebb élethelyzetben történő kapcsolattartásra teret biztosító rendezvényeket is életre hívjunk. A jelenleg is zajló átalakítás során fontos szerepet kap az új szabályzók mind szélesebb és közvetlen módon történő kommunikálása, ezért a tavalyihoz hasonló rendezvényeket az idei évben is tartani fogunk Zala megye minden szegletében. A másik kiemelten fontos feladunk a települési agrárgazdasági bizottságok felállítása volt. 13 település kivételével az összes zalai településen összehívtuk a TAB alakuló üléseit, ugyanis kiemelten fontosnak tartom a települési agrárgazdasági bizottságok meglétét, hiszen az adott településen élő, gazdálkodó kamarai tagok ezen helyi érdekegyeztető szerveken keresztül tarthatnak napi szinten kapcsolatot a kamarával. Nagyon remélem, hogy idén a NAK tagjai méginkább magukénak érzik majd a kamarát és határozottan állíthatják, hogy megéri a szervezet tagjának lenni. Ehhez elsősorban meg kell ismertetnünk mindenkivel a kamarai szolgáltatásokat és a tagsági kártya nyújtotta kedvezményeket, hogy azáltal is még jobban segítségére legyünk a vidéki embereknek és vállalkozásoknak. Nagyné G. Pataki Ágnes

19 NAKlap PORTRÉ 19 Érdekösszehangolás Hajdú-Biharban Szabó Sándornak, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnökének szoros napirendet kell tartania ahhoz, hogy minden feladatának eleget tegyen, és este úgy térjen nyugovóra, hogy a napi penzumot tisztességesen elvégezte. A lelkiismeretes munkavégzés egy paraszt családban született gyermeknek a vérébe ivódik. Így van ezzel Szabó Sándor is, aki 1980 óta önállóan gazdálkodik. S Szerencsém van, nem kell Debrecenbe utaznom ahhoz, hogy az elnökkel beszélgessek. Egyeztethetünk egy találkát a NAK Fehérvári úti székházába. Sándor augusztus 15-én vette át a Hajdú-Bihar megyei területi agrárkamarát, és annak Kft.-jét. Az Agrár Nonprofit Kft. tulajdona a debreceni irodaépület, az oktatóház és a kert. Jelenleg Szabó Sándor a Kft. ügyvezető igazgatója is. A terv szerint ezeket a kft.-ket egy ernyőszervezetbe tömörítik, így a vagyonkezelést összpontosítják. A központi egyeztetésen a Kft.-k jövőjét rajzolták meg. E kis bevezetőből is kiderül, hogy egy megyei elnöknek szerteágazóak a feladatai. Sándor úgy véli, hogy a Kft. vezetése is egész embert kíván, miként a családi gazdaság irányítása, a megyei szervezet elnöki posztjának a betöltése is. Szerencséje van, mert a családi gazdasága már jó kezekben van: három fia (Sándor 30 éves, László 29 éves, Zoltán 23 éves) átvette tőle a stafétabotot, így nem kell aggódnia azért, hogy odahaza megakad a gazdaság szekere. S így Sándornak jut elég ideje a kamarai ügyek rendezésére is. Még nem állt fel a teljes megyei szervezet, jelenleg a települések agrárgazdasági bizottságainak a szervezése folyik, amely azért fontos lépcső, mert a települési bizottságok elnökeiből áll majd össze a járási agrárgazdasági bizottság tagsága. A járási elnök képviseli majd a megyét a régiós agrárbizottságban. A szervezési munkák mellett persze a mindennapi ügyeket is vinni kell, hiszen azért alakultak meg a megyében a szakmai osztályok (eddig 12), hogy a gazdálkodók gondjait enyhítsék, segítsék a gazdálkodásuk menetét. Az elnök reméli, hogy a dohány szakmai osztály is hamarosan megalakulhat, mert ezzel a dohánytermelők szervezettsége is erősödik. A kamara alulról építkező köztestület, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a települési agrárgazdasági bizottságokhoz beérkező gazdálkodói igényeket, javaslatokat, kéréseket a kamarai osztályokhoz továbbítják, ahol aztán érdemben foglalkoznak az adott kérdéssel, problémával. A megye kamarai vezetése tapasztalt erőkből állt össze. Sándor kéri, hogy soroljam fel név szerint a kamarai vezetést: Örvendi László a kis-, és közepes vállalkozásokért felelős általános alelnök, a mezőgazdaságért felelős alelnök Varga Gyula, az élelmiszerfeldolgozásért Görög László, míg a vidékfejlesztésért B. Csák István felelnek, ugyancsak alelnöki posztokon. Szükség is van erre az erős vezetésre, mert a megyében igen erős a mezőgazdaság. A megyei kamarának csaknem 30 ezer tagja van, így csupán néhány ezer taggal szorulnak a szomszédos vármegye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye taglétszáma mögé. (Csak zárójelben a tagság összetételéről: 1860 gazdasági társaság, 860 vállalkozás, míg a többi őstermelő.) A megyében a gabonatermesztésen, a kertészeti kultúrán kívül a legerősebb szektor az állattartóké, ők országos szinten is élen járnak. Ebből adódóan Névjegy Szabó Sándor 1956-ban paraszti családban született Hajdúböszörményben ben szerszámkészítõ szakmunkás lett, ezután elvégezte a Mechwart András Gépipari Középiskola gépészeti szakát, majd felnõttképzésen szerzett érettségit. A szakmájában 1987-ig dolgozott. Másodállásban már 1980-tõl bérelt földet és az ott termelt takarmányt sertéshizlalásra használta. Ma is állattenyésztéssel és hizlalással foglalkoznak. A családdal 1995-ben alakították meg az Aranykalász Gazdák Szövetkezetet. Profiljuk a húsmarhatenyésztés, a sertéshizlalás, valamint a növénytermesztés ben Ezüstkalászos, majd 2001-ben Aranykalászos gazda tanfolyamot végezett óta elnöke a Hajdúböszörményi Gazdakörnek. a takarmánynövény termesztése is igazodik az állatlétszámhoz, de meghatározó kultúrát képvisel a szántóföldi zöldségtermesztés, a zöldborsó és más vetőmagtermesztés, - előállítás is. Hajdú-Bihar megyében azonban a feldolgozóipar még nem elég erős, ezért az alapanyagot más megyékben dolgozzák fel. Így kevesebb a jövedelem, ezért is helyezték a fejlesztések középpontjába az élelmiszeripart, élelmiszer-feldolgozást. A gazdák piaci szerveződését javítani kell. A megyei kamara a jelenlegi helyzeten változtatni szeretne, mert a vezetők jól tudják, hogy ma már nem elegendő csak jó minőségű alapanyagot előállítani. Azt fel is kell dolgozni, és piacot kell teremteni az élelmiszernek, s ez egy kis-, közepes termelőnek nem egyszerű feladat. A termelői összefogás a bioenergia fejlesztésében is létrejöhet, hiszen az állattartó telepeknek kézenfekvő volna a saját hő- és villamosenergia - ellátás lehetőségének a megteremtése. Sokszínű, de nehéz a feladat, összegezte mondandóját az elnök. Nehéz a tagság minden tagjának megfelelni, nehéz összhangba hozni az igényeket. A kistermelőket például arra ösztönzi, hogy olyan üzemet hozzanak létre, amely nagyobb kereskedelmi tételekkel, egységes árukészlettel jelennek meg a piacon. S ehhez már a megfelelő bemutatkozói fórumok is rendelkezésre állnak, hiszen a megyében évek óta megrendezett kiállítások, vásárok már országos hírnévre tettek szert. A szerveződést segítheti az is, hogy a szomszéd megyével szoros a kapcsolatuk, az együttműködés a két megyei szervezet között. S már határon túl is épül, bővül a gazdálkodói szervezetekkel a kapcsolat. A romániai gazdákkal már régóta tart az együttműködés, a kereskedelem, míg a lengyelektől egy kamarai szervezettel válik egyre szorosabbá az együttműködés. Hajtun György

20 20 GAZDAPORTRÉ NAKlap Szákszenden a kukorica a kedvenc Hartmann Imre, a Hartmann Farm Kft. tulajdonosa, családi gazdálkodó Szákszenden mintagazdaságot épített a családi birtokból. Imre már a rendszerváltás után bejelentkezett a földért, és sikerült is megalapoznia a gazdaságot, amely ma 500 hektáros. Fontos állomásnak tekinti életében a külföldi tanulmányutakat! 1989-ben pályázott és nyert a leendô gazdák részére meghirdetett hollandiai tapasztalatszerzést. Késôbb 3 hetes franciaországi út gazdagította a szakmai tudását.az ezt követô években Európa valamennyi országában lehetôsége volt tapasztalatszerzésre. Egy családi gazdaságban mindenhez kell érteni Imre esetében a kezdet a múlt század hetvenes éveire tehető, amikor színvonalas háztáji sertéstenyésztést hozott létre a szendi családi ház portáján. Az anyavonalat a Magyar Nagyfehér, és a Magyar Lapály adta, míg az apa vérvonalat a tiszta vérű Duroc hozta az állományába. Imre miniszteri engedéllyel jutott két Hollandiából importált tenyészkanhoz. A 36 kocával jelentős, évi ötszáz-hétszáz sertés kibocsátását tudta megvalósítani. Imre ma is büszke a paraszti származására, mert azt tanulta az őseitől, hogy a paraszt jelző tisztességet, Isten tiszteletét, tudást, s nem utolsó sorban családszeretetet takar. A kemény munka pedig már természetes velejárója a paraszti létnek. Imre pályája a nagyigmándi Új Élet Tsz-ben kezdődött (ez alig tíz kilométerre fekszik a szülőfalutól), s ágazatvezetőként szinte azonnal belecsöppent a nagybetűs életbe. Most a felesége és a két gyermeke, illetve András (a veje) segítségével már virágzó gazdaságot irányít. Imre már a rendszerváltás előtt rábeszélte a családot, hogy vegyék ki a földet a helyi téesztől, ugyanis felismerte a lehetőséget, és megérezte a jövő változásait. A családban sem mindenki nézte jó szemmel ezt a lépését, de mindenképpen saját lábra akart állni, s a megszerzett tudását a maga hasznára akarta kamatoztatni. A magángazdaságban - mivel nem volt jelentős a földterületük nagysága - folytatták a brojlercsirke- (évi hatszor hatezer csirkét állítottak elő) és a sertéstartást. Imre kidolgozta az energiatakarékos malactartási technológiát, amiért miniszteri kitüntetésben részesült. Aztán, 1996 után felhagytak az állattartással, mert a sertéságazatban válságos helyzet alakult ki. Imre ekkor döntött úgy, hogy csak a növénytermesztéssel foglalkozik. Nagy léptékű gépi beruházásokba kezdett, mert tudta, hogy a legkorszerűbb technológiával tud csak hosszú távon talpon maradni. A technika megszerzésében már az állami támogatások, kedvezményes hitelek is segítettek. A Hartmann családban van pénzügyi szakember Imre fia, az ifjabbik Imre közgazdász, a lánya Anita gazdasági mérnök, férje, Takács András fiatal gazda státusszal rendelkezik, valamint ügyvezető a Kft-ben. A Hartmann családban a szellemi tőke tehát adott ahhoz, hogy mindent saját berken belül oldjanak meg, így a bizalom, a megbízhatóság kérdése fel sem vetődik. Miután a családtagok is beléptek a gazdaságba, jelentős területet sikerült megvásárolniuk, így ma már a művelt, 500 hektáros földterület nagyobbik része a saját tulajdonuk, míg a kisebbik része bérlemény. Imre szerint szükség volt erre a két évtizedre ahhoz, hogy a családi kisgazdaságok megerősödjenek. Ma már a határok is szép látványt nyújtanak, mivel a földművelés színvonala sokat javult a kezdetekhez képest. A föld nemzeti kincsünk, amit nem szabad elherdálni, és csak olyanoknak szabad adni, akik értenek a mezőgazdasághoz. Imre a múlt század 90-es éveinek az elején találkozott először a Kamarával, s mindjárt be is választották a Kamara megyei vezetőségébe, ahol az újjászervezésig nyolc-tíz éven keresztül a Kamara mezőgazdasági osztályelnökként tevékenykedett. A kamara szervezete ugyan változott, de a falugazdász hálózat megépítése rendkívül nagy segítséget jelentett a gazdáknak. Imre bízik abban, hogy az új Kamara tovább viszi ezt a szemléletet, annál is inkább, mert az új megyei szervezet mezőgazdasági bizottságába is beválasztották, valamint a helyi települési agrárbizottságban is elnököl. Az osztatlan közös földtulajdon jelenti a legnagyobb problémát, mert Imre megyéjében (Komárom-Esztergom ) is a földterület 10 százalékát teszi ki az osztatlan tulajdon. Megyén belül ugyan megoldották az ésszerű gazdálkodást, a föld cseréjét, de ez a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál a földalapú támogatások kifizetésénél jelent problémát. A hivatal nem mindig veszi tudomásul az élet változásait, ezért szeretné Imre, ha a politikai döntéshozók megértenék, hogy a gazda a józan paraszti eszére hallgatva tudja, hogy mi a dolga.

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai

A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai A Földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala Dr. Horváth Áron földügyi osztályvezető 2015. február 27. AGRYA Konferencia,

Részletesebben

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése dr. Nagy Olga Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az új földtörvény meghozásának okai A termőföld stratégiai vagyon, ezért a magyar

Részletesebben

FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK

FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK JAKAB TAMÁS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA mb. HEVES MEGYEI IGAZGATÓ Eger, 2014 08. 26. Jogszabályi háttér áttekintése A mező- és erdőgazdasági földek

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

MAGOSZ ÉFOSZ FruitVeB VHT BTT Kisgazda Polgári Egyesület. HANGYA Országos Erdészeti Egyesület MEGOSZ GOSZ MADOSZ Országos Magyar Méhészeti Egyesület

MAGOSZ ÉFOSZ FruitVeB VHT BTT Kisgazda Polgári Egyesület. HANGYA Országos Erdészeti Egyesület MEGOSZ GOSZ MADOSZ Országos Magyar Méhészeti Egyesület TÓSZEGI-FAGGYAS KATALIN A háztáji és konyhakerti gazdálkodást segítő kamarai rendszer Karcag, 2013. november 15. Az előadás felépítése 1. NAK - tevékenységek, szolgáltatások 2. Vidékfejlesztési területek

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő

Részletesebben

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke Előkészítő: PH. Településfejl.

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

A dohány támogatása az új ciklusban

A dohány támogatása az új ciklusban A dohány támogatása az új ciklusban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Ófehértó, 2015. szeptember 10. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN DR. ORAVECZ MÁRTON elnök Sárváriné Lakatos Éva 2014. május 20. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Genealógia (származástan) 74/2012.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések Horváth István Kiemelt programokért felelős miniszteri biztos, Országgyűlési képviselő Gödöllő, 2015. 05.05. 1 2012 augusztus 30-án Magyarország Kormánya

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Fátyolka lak Katica fészek Biocont Kft szívességéből Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség 2014.05.22. Székesfehérvár

Részletesebben

Jogszabály-változások a szaktanácsadásban

Jogszabály-változások a szaktanácsadásban NEMZETI AGÁRGAZDASÁGI KAMARA Jogszabály-változások a szaktanácsadásban SZÉKELY ERIKA Székesfehérvár, 2014. november 27. Tájékoztatás, tanácsadás, szaktanácsadás Agrár-tanácsadás Térítésmentes tanácsadás

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Ön tudja már, ki lesz az utóda?

Ön tudja már, ki lesz az utóda? Ön tudja már, ki lesz az utóda? és elkezdte felkészíteni? 2013.február.28. Tömör László, a Budapest Bank agrárszakértője A kutatásról A kutatást a TÁRKI végezte a Budapest Bank megbízásából 2012. szeptemberében,

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Fiatal Gazda Pályázat 2015.

Fiatal Gazda Pályázat 2015. Műszerteszt Kft. www.muszerteszt.hu A 2014-2020-as mezőgazdasági pályázati rendszer nagy nyertesei kétség kívül a fiatal mezőgazdasági termelők lesznek. Ilyen jellegű pályázat eddig 2008-ban, 2009-ben,

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP

FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó 1v. számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az 1. számú

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések Fiatal Gazda pályázat 2015 Hogyan zajlik a pályázás? Felkészülés: Az ügyfeleinknek át kell gondolniuk milyen tevékenységet folytatnának, ami megfelel a pályázat előírásainak.

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. augusztus

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. augusztus NAV tájékoztató szálláshely szolgáltatók részére A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót tett közé az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység és a falusi szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentésével

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Fiatal mezőgazdasági termelő - 67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján - Miklósik Ivett

Fiatal mezőgazdasági termelő - 67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján - Miklósik Ivett Fiatal mezőgazdasági termelő - 67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján - Miklósik Ivett Bemutatkozás Mezőgazdasággal már kiskoromban megismerkedtem, édesapám agronómus volt egy TSZ-ben Középiskola

Részletesebben

Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók!

Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók! Tisztelt Lakosság, Földtulajdonosok, Földhasználók! Szeretném felhívni figyelmüket a mező- és erdőgazdasági művelés alá eső területek forgalmára, valamint azzal összefüggésben az elővásárlási/haszonbérleti

Részletesebben

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez 845 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 7. szám. melléklet a 6/. (XII..) VM rendelethez Nagyértékű gépbeszerzések értékelése a. () bekezdés a) pontja esetén A B C D. Értékelési szempont megnevezése Értékelés/Ellenőrzés

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly Nemzeti

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK. gazdálkodói kézikönyv

KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK. gazdálkodói kézikönyv KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK gazdálkodói kézikönyv 2016 ELŐSZÓ Tisztelt Gazdálkodó! A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja következtében 2015-től jelentősen átalakult a közvetlen támogatások rendszere. A változások

Részletesebben

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05.

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05. Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés Kecskemét, 2015.02.05. Az agrár- és vidékfejlesztés új rendszere Magyarországon Közös Agrárpolitika I. pillér közvetlen támogatások (uniós

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program Pályázatok és általános információk gazdálkodók részére HBF Hungaricum Kft. Az előadás tartalma Vidékfejlesztési Program (VP) támogatási lehetőségek 2020 Közeljövőben várható VP

Részletesebben

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon. Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes

Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon. Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes Termőföldek árának alakulása 1998 és 2012 között TISZACASH által közvetített tranzakciók alapján (30 ha, 20

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben