EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES"

Átírás

1 EU & GOV ERNMEN T A DV ISORY SERVICES A es környezeti és energetikai fejlesztési akciótervek stratégiai környezeti vizsgálata Környezet és Energia Operatív Program 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése december 15. A DV ISORY

2 TARTALOMJEGYZÉK A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) JELENTÉS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA AZ SKV ELKÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA Előzmények Az SKV jelentés felépítése és tematikája A stratégiai környezeti vizsgálat folyamata Az értékelés során tapasztalt nehézségek AZ AKCIÓTERV BEMUTATÁSA Az akcióterv bemutatása A prioritás célja Az akcióterv tartalma Változások a korábbi akciótervhez képest Alternatívák szerepe Az akcióterv külső konzisztenciája Felső szintű programok, stratégiák Fejlesztési programok A prioritásra vonatkozó irányelvek, stratégiák A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTA Az érintett környezeti tényezők A környezet jelenlegi állapota és a beavatkozás nélkül várható tendenciák AZ AKCIÓTERV MEGVALÓSULÁSÁVAL JÁRÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK A konstrukciók értékelése Az akcióterv hatásainak átfogó értékelése Országhatáron átnyúló hatások Cross-border impacts AZ AKCIÓTERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Pozitív hatások erősítésére irányuló ajánlások Negatív hatások csökkentésére irányuló ajánlások A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK HASONLÓ KONSTRUKCIÓINAK KÖRNYEZETI HATÁSAI Közép-magyarországi Operatív Program Konstrukciók várható hatásai Ajánlások VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK MONITORINGJÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK...40 MELLÉKLETEK

3 A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV) JELENTÉS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA A KPMG Tanácsadó Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából elvégezte az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsolódó, a időszakra szóló környezeti és energetikai fejlesztési akciótervek Stratégiai Környezeti Vizsgálatát (SKV). Jelen dokumentum a KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése prioritás, valamint a regionális operatív programok vonatkozó konstrukcióinak vizsgálati eredményeit mutatja be. A stratégiai környezeti vizsgálat során módszertani egyeztetéseket folytattunk egyrészt az ÚMFT operatív programok es akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatát készítő cégekkel, konzorciumokkal az értékelés lényeges elemeit, vezérfonalát, a környezeti tényezők terminológiáját, valamint a monitoring fejezet összehangolásának menetét illetően. Másrészt az akciótervek tervezőivel az egyes konstrukciók részleteinek illetve a környezetre gyakorolt hatásainak jobb megismerése érdekében. Az akciótervek kapcsán alternatívákat nem tudtunk elemezni, mivel a tervezés során nem készültek akcióterv-változatok. A KEOP prioritási tengelyei három fő célkitűzés köré csoportosíthatóak: 1. Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével 2. Értékvédelem és megőrzés 3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Jelen prioritás fő célja a védett és a Natura 2000 természeti területek és értékek védelme, helyreállítása, illetve az erdei iskola hálózat fejlesztésével a környezeti nevelés elősegítése, mely célok alapján a prioritás a 2. Értékvédelem és megőrzés fő célkitűzéshez kapcsolható. A prioritás es akciótervében 5 konstrukció szerepel, melyek 3 intézkedés típusba sorolhatók. A konstrukciók a következők: Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése Élőhely-védelem, -helyreállítás, élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése Gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális fejlesztése Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése A konstrukciók céljaiból és a támogatható tevékenységekből kiindulva határozhatók meg az érintett környezeti tényezők. (A lehetséges környezeti tényezők: föld, vizek, levegő és éghajlat, élővilág, települési környezet, táj, ember és társadalom.) Jelen akcióterv esetében szinte mindegyik környezeti tényező érintett, melyekre vonatkozóan a jelenlegi állapotot illetve a beavatkozások nélkül várható tendenciákat a jelentés részletesen tartalmazza. Az akcióterv hatásai összességében pozitívak, hosszú távúak, az intézkedések, konstrukciók a célok elérését segítik. Országhatáron átnyúló hatásai a konstrukciók nagy részének csak abban az aspektusban vannak, miszerint az élőhelyek megőrzésére irányuló beavatkozások kihathatnak a határ menti területekre is valamint a környezeti nevelés minőségének javulásában érezhető ilyen jellegű hatás, hiszen hazánk környezettudatos magatartása kihat más országok környezetére is. Jelentős mértékű hatások 2

4 azonban ezeken a területeken csak a szomszédos országok hasonló intézkedéseivel együtt fejthetők ki. Az akcióterv egészét érintően várhatók építés jellegű, földmunkával járó beavatkozások, melyek átmeneti terhelést jelentenek a beavatkozások szűkebb környezetében. Ezek a terhelések elkerülhetetlenek, de csökkenthetők azáltal, hogy a pályázatok értékelésekor, kiválasztásakor nagyobb hangsúlyt kapnak a környezetet érintő zavarások minél inkábbi csökkentésére irányuló törekvések, az erre vonatkozó pályázói vállalások valamint a megvalósítást követő helyreállítás kötelezettsége (tereprendezés). A és konstrukciók jellemzően a védett, illetve a Natura 2000 területek védelmére irányulnak, amely mellett lehetőséget lehetne teremteni a nem védett területek védelmére, helyreállítására, kezelésére is, annak érdekében, hogy azokon ne indulhassanak meg olyan folyamatok, melyek éppen ellentétesek a kitűzött célokkal. Magyarországon több olyan terület létezik, melyek védettséget érdemelnének, de valamilyen oknál fogva nem lehet azokat védetté nyilvánítani. Ezen területek védelme érdekében a konstrukciók adott kis százaléknyi részében az ilyen irányú beavatkozásokat kellene támogatni. Továbbá a pozitív hatásokat erősíthetné projekt-összefoglalók készítése, melyek bemutatják az eddigi jó gyakorlatokat. Ezen kívül a megvalósult projektek esetében a fenntarthatóságot és a megőrzést segítené elő, ha figyelmeztető és figyelem felhívó táblákat helyeznének el az adott területeken. Utóbbi megvalósításának támogatása javasolt a konstrukció esetében is kibővítve az internetes megjelenítés megvalósításának támogatásával együtt. A konstrukció esetében a beruházásokat követő fenntartási, megőrzési feltételek javítása érdekében a pályázatok értékelése, kiválasztása során nagyobb hangsúlyt lehetne fordítani a pályázók szakmai hátterének meglétére. Ezt a célt szolgálná a pályázók azon vállalása is, mely szerint a megvalósítandó beruházás, projekt pénzügyileg életképes és fenntartható lesz. A táj természetességére negatívan ható beavatkozások ellensúlyozása érdekében a pályázatok elbírálása során különös figyelemmel kellene lenni a tájkép természetességét minél inkább megőrző projektekre. A konstrukciót illetően a tanulók helytelen magatartásából eredő esetleges természetkárosítást csökkenteni lehetne azáltal, hogy az erdei iskolák és erdei óvodák szakszemélyzetének rendelkezésre állására és a megfelelő képzésükre kötelezettséget vállalnak a pályázók. Ezen túlmenően a nyertes pályázó erdei iskolákat és óvodákat proaktív megoldásokkal ösztönözni lehetne az iskolák feltöltöttségének növelésére. A vizsgálat tárgyát képezik továbbá a regionális operatív programok azon konstrukciói, melyek a jelentésben szereplő KEOP konstrukciókhoz tartalmilag hasonlítanak. Jelen prioritás konstrukcióihoz hasonló konstrukciókat csak a Közép-magyarországi Operatív Program tartalmaz, melyek a következők: 3.2.1/A Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások 3.2.1/B Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek fejlesztése, megőrzése 3.2.1/C Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak fejlesztése Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése A konstrukciók lényegében tükör-konstrukciók, így azok hatásai, illetve a vonatkozó ajánlások megegyeznek a KEOP konstrukciókéval. 3

5 1. AZ SKV ELKÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA 1.1. Előzmények A jelentős környezeti hatású akciótervek stratégiai környezeti vizsgálatára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) június 17-én bocsátott ki ajánlattételi felhívást. A KPMG Tanácsadó Kft a felhívásban szereplő 4 témakör közül a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) akciótervek stratégiai környezeti vizsgálatára nyújtotta be ajánlatát június 30-án, melynek elfogadását az NFÜ július 10-én tette közzé. Az SKV jelentés elkészítésének jogszabályi háttere a következő: - az Európai Parlament és a Tanács bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelve - a Kormány egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) rendelete Az értékelés során alkalmazott módszertan meghatározó dokumentumai az alábbiak: - a Greening Regional Development Programmes project team által 2006 februárjában kiadott Handbook on SEA for Cohesion Policy című segédlet - The Handbook on environmental assessment of regional development plans and EU Structural Funds programmes című segédlet (1998, DG Environment) A KEOP re vonatkozó akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatai nagymértékben támaszkodnak a korábbi KEOP-hoz kapcsolódó környezeti értékelésekre is: - A Környezet és Energia Operatív Program stratégiai környezeti vizsgálata, június 12., (Projektvezető és témafelelős: Dr. Szilvácsku Zsolt) - akciótervének stratégiai környezeti vizsgálata, május 24. (Készítette: az E ANTE Tanácsadó Iroda, a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda és a Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központ konzorciuma) 1.2. Az SKV jelentés felépítése és tematikája Az ajánlattételi felhívás IV. témaköre a KEOP, valamint a regionális operatív programok egyes beavatkozásait foglalja magába, kilenc intézkedés-típus mentén. Mivel a KEOP akciótervek SKV jelentéseit célszerű a prioritások mentén tárgyalni, a következő táblázatban bemutatjuk a felhívásban szereplő kilenc intézkedés-típus és a KEOP hat prioritásának összefüggését. 4

6 Intézkedés típusok Akciótervek 1. Egészséges és tiszta települések 2. Vizeink jó kezelése 3. Természeti értékek jó kezelése 4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése 5. Hatékony energiafelhasználás 6. Fenntartható életmód és fogyasztás 1. Megújulóenergia-fejlesztések: (szél, napenergia, biomassza, víz-, geotermikus energia és egyéb); energiahatékonysággal, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó fejlesztések, energiagazdálkodás fejlesztése 2. Háztartási és ipari hulladékok kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések KEOP 1.1. KEOP 4. prioritás KEOP 5. prioritás 3. Víz kezeléséhez és elosztásához kapcsolódó fejlesztések KEOP 1.3. KEOP 2.1. KEOP 2.2. KEOP Szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések KEOP Integrált megelőzéshez és szennyezés-ellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések KEOP 6.1. KEOP 6.2. KEOP Szennyezett talaj rehabilitációjához kapcsolódó fejlesztések KEOP 2.3. KEOP 2.4. KEOP A biodiverzitás megőrzését és a természetvédelem erősödését elősegítő fejlesztések 8. Kockázatmegelőzéshez kapcsolódó fejlesztések (beleértve a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek és rendelkezések megtervezését és végrehajtását) KEOP 3.1. KEOP 3.2. KEOP 3.3. Az összes konstrukció érinti. 9. Egyéb, a környezet megóvására és a kockázatok megelőzésére irányuló fejlesztések Az összes konstrukció érinti. 5

7 Intézkedés típusok Akciótervek 1. Megújulóenergia-fejlesztések: (szél, napenergia, biomassza, víz-, geotermikus energia és egyéb); energiahatékonysággal, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó fejlesztések, energiagazdálkodás fejlesztése 1. Egészséges és tiszta települések 2. Vizeink jó kezelése 3. Természeti értékek jó kezelése 4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése KMOP Hatékony energiafelhasználás 6. Fenntartható életmód és fogyasztás 2. Háztartási és ipari hulladékok kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések 3. Víz kezeléséhez és elosztásához kapcsolódó fejlesztések 4. Szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések 5. Integrált megelőzéshez és szennyezés-ellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések 6. Szennyezett talaj rehabilitációjához kapcsolódó fejlesztések 7. A biodiverzitás megőrzését és a természetvédelem erősödését elősegítő fejlesztések 8. Kockázatmegelőzéshez kapcsolódó fejlesztések (beleértve a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek és rendelkezések megtervezését és végrehajtását) DAOP C DDOP A,B EAOP B EMOP A KDOP A KMOP A NyDOP A DAOP 5.2.1A,B,C DDOP A,B DDOP C,D EAOP 5.1.2D1,2,3 EMOP 3.2.1C,D,E KDOP C,E KMOP B,C NyDOP B NyDOP DAOP E EAOP 5.1.2C1,C2 EMOP B KDOP B KMOP NyDOP C KMOP KMOP KMOP Az összes konstrukció érinti. KMOP NyDOP D 9. Egyéb, a környezet megóvására és a kockázatok megelőzésére irányuló fejlesztések Az összes konstrukció érinti. 6

8 Jelen dokumentum a 3. prioritás SKV jelentése, mely prioritás a 7. intézkedés típushoz kapcsolódik. A dokumentum felépítése a felhívás mellékletében meghatározott tematikának megfelelően a következő: Az SKV jelentés közérthető összefoglalása 1. fejezet: Az SKV jelentés elkészítésének folyamata, az elemzés során használt adatok forrásának, az esetleg fellépő nehézségeknek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya) és ezeknek az előrejelzések pontosságában játszott esetleges negatív szerepének ismertetése 2. fejezet: Az adott akcióterv tartalmának, főbb céljainak rövid ismertetése és kapcsolata más politikákkal, programokkal, tervekkel; valamint az értékelés során figyelembe vett nemzetközi, közösségi, illetve nemzeti természetvédelmi normák és szabályok, illetve azoknak az elemzés elkészítése során játszott szerepének ismertetése Az akciótervekben történt változások, és az alternatívák kérdésének elemzése 3. fejezet: Az adott terv által érintett területek jelenlegi állapotának, környezeti problémáinak rövid ismertetése, különös tekintettel a terv által esetleg jobban érintett területekre, illetve lehetséges fejlődésük a terv megvalósítása nélkül. 4. fejezet: Az adott tervnek az érintett környezeti tényezőkre föld, vizek, levegő és éghajlat, élővilág, települési környezet, táj, ember és társadalom gyakorolt valószínűsíthető hatásainak, illetve ezek összefüggéseinek ismertetése különös tekintettel a határokon átnyúló hatásokra. 5. fejezet: A pozitív hatások erősítésére, és az esetlegesen fellépő negatív környezeti és egészségügyi hatások kiküszöbölésére, semlegesítésére, vagy tompítására kidolgozott javaslatok felvázolása, valamint a terv megvalósításánál a szennyező fizet elv alkalmazásának számbavétele az esetleges negatív környezeti és egészségi hatások kiküszöbölésére. 6. fejezet: Javaslatok a jelen akciótervben meghatározott konstrukciókhoz hasonló regionális operatív programokban szereplő beavatkozások környezeti szempontú módosítására. 7. fejezet: A várható környezeti hatások további mérésére és nyomon követésére, követő intézkedésekre kidolgozott javaslatok, rövid leírása, indikátorok értékelése. Mellékletek 1. sz. melléklet: A 2/2005 Kormányrendelet által támasztott követelményeknek való megfelelés 2. sz. melléklet: Az SKV ajánlásaira tett szakértői válaszok Az SKV jelentések tematikáját, elkészítésének vezérfonalát és az értékelés irányadó kérdéseit az alábbi táblázat tartalmazza. 7

9 Környezeti tényező Cél 1. Föld A természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása. 2. Vizek A vizeink védelme, környezetileg biztonságos életfeltételek elérése. 3. Levegő és éghajlat A fenntartható természeti erőforrás- és területhasználat, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet károsodásának megelőzése. Az ökoszisztémák védelme, a környezet károsodásának megelőzése, értékvédő gazdálkodás megvalósítása, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása. 6. Táj Az ökoszisztémák és vizeink védelme, a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználat, a környezet károsodásának megelőzése. 7. Ember és társadalom Környezetileg biztonságos életfeltételek elérése. Az értékelés irányadó kérdései Milyen mértékben fogja az akcióterv elősegíteni a KEOP céljainak elérését a földtani értékek rehabilitációja által? a földtani alapszelvények rekonstrukciója által? a természeti emlékek (források) helyreállítása, megőrzése által? az erdőállományok megőrzésére irányuló beavatkozások által? a természeti értékeink, természeti emlékeink helyreállítása, megőrzése által? az élőhelyek helyreállítása, megőrzése által? a védett és fokozottan védett állatok védelme által? védett növényfajok ex-situ megőrzési programja által? a természetközeli gazdálkodás fejlesztéséhez kapcsolódó infrastruktúrák létesítése, korszerűsítése által? a természeti értékeink, természeti emlékeink helyreállítása, megőrzése által? az élőhelyek helyreállítása, megőrzése által? az erdei iskolák és erdei óvodák infrastrukturális fejlesztése által? az erdei iskolák és erdei óvodák tananyagainak fejlesztése és az oktatók képzése által? 1.3. A stratégiai környezeti vizsgálat folyamata Az SKV értékelés az akcióterv-tervezési folyamat és -dokumentáció szerves része. A kapcsolódó uniós 2001/42/EK direktíva szerint a környezeti vizsgálat egy olyan folyamat, mely az akcióterv konstrukciói pozitív és negatív környezeti hatásainak fejlesztési lehetőségeit vizsgálja, és ez alapján javaslatokat fogalmaz meg az akcióterv véglegesítéséhez. A stratégiai környezeti vizsgálat eredménye az SKV jelentés, mely az akcióterv környezeti hátterét, várható pozitív és negatív környezeti hatásait mutatja be. Az előzetes vizsgálati eredmények, a megfogalmazott vélemények és javaslatok alapján az SKV kidolgozója lefolytatja a szükséges egyeztetéseket, interjúkat az akcióterv készítőivel, támogatja a környezeti jelentés társadalmi egyeztetésének lebonyolítását, valamint a döntésekhez kapcsolódó tájékoztatási tevékenységeket. A KEOP es akciótervek SKV értékelésére vonatkozó projekt főbb mérföldkövei az alábbiak voltak: Projektindító megbeszélés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel augusztus 5. A megbeszélést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Stratégiai Értékelési Főosztálya (NFÜ SÉF) kezdeményezte, az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz kapcsolódó akciótervek stratégiai környezeti vizsgálataihoz elengedhetetlen információk, ütemtervek 8

10 egyeztetése érdekében, melyen részt vett mind a négy nyertes pályázó cég, illetve konzorcium. A megbeszélésen elhangoztak azok a technikai jellegű információk, módszertani elvárások, melyeket a vizsgálatok során szem előtt kell tartani. Projektindító megbeszélés a KEOP Irányító Hatósággal augusztus 7. A megbeszélés a környezeti vizsgálatok előkészítési szakaszát volt hivatott elindítani, melyen a KEOP IH részéről Heltai László és Kasza György vett részt. A megbeszélés keretében a tanácsadók ismertették a stratégiai környezeti vizsgálat tervezett feladatait, ütemtervét, illetve módszertanát. A megbeszélés megteremtette a munka folyamán szükséges együttműködés, a későbbi szakmai egyeztetések alapjait. Az SKV-t készítő cégek, konzorciumok módszertani egyeztetése augusztus 11. A augusztus 5-én tartott projektindító megbeszélésen felmerült annak a gondolata, hogy a különböző operatív programokhoz kapcsolódó értékelések módszertanát különös tekintettel a környezeti tényezők meghatározására össze lehetne hangolni. Ennek megvalósítása érdekében szervezte meg a KPMG Tanácsadó Kft. a négy cég, konzorcium egyeztetését, melyen Mozsgai Katalin (Öko Zrt.), Varga Viktor (E ANTE Tanácsadó iroda), Dr. Medgyes Tamás és Vass István (INNOV Hungaricum Kft.), valamint a KPMG Tanácsadó Kft. munkatársai vettek részt. Az egyeztetés eredményeként meghatározásra kerültek az értékelés lényeges elemei, vezérfonala, a környezeti tényezők terminológiája, valamint a monitoring fejezet összehangolásának menete. Az egyeztetés eredménye később a megbízó által is elfogadásra került. Szakmai egyeztetés az akcióterveket készítő munkacsoportokkal augusztus szeptember 2. A munkacsoportokkal történő egyeztetésekre az értékeléshez szükséges információk megszerzése és bővítése okán került sor. A 9 munkacsoporttal 8 különböző időpontban találkoztak a tanácsadók (a fenntartható életmód és fogyasztás valamint az e-környezetvédelem munkacsoportokkal a megbeszélés ugyanazon időpontban, egy megbeszélés keretében került sor) annak érdekében, hogy a tervezett akciótervek szűkös információit bővítsék, a tervezés körülményeit, az előző akciótervekhez képest történt változtatásokat és azok okait feltárják. A természetvédelemmel foglalkozó munkacsoporttal augusztus 27-én egyeztettek az SKV készítői. A módszertan és a jelentés-forma egyeztetése a megbízóval szeptember 2. Az SKV jelentések elkészítését megelőzően a tanácsadók szükségesnek tartották, hogy a kialakított módszertant és a jelentésformát egyeztessék a megbízóval. Az egyeztetésre szeptember 2-án került sor Kenyeres Kinga és Fekete Gergely (NFÜ SÉF) részvételével. A megbízók az értékelési módszertant megfelelőnek tartották, és elfogadták. Az étékelések szakmai tartalmáról történő egyeztetések a munkacsoportokkal folyamatos Az előzetes akciótervek alapján a tanácsadók megkezdték az előkészítési munkákat, felvázolták a beavatkozások lehetséges hatásait a környezeti tényezőkre, melyeket a munkacsoportokkal egyeztettek és véglegesítettek. Akciótervek átadása az SKV értékelőknek szeptember 19. A végleges akcióterveket a megbízó szeptember 19-én adta át a tanácsadóknak. Az eredeti ütemterv szerint ennek szeptember 4-én kellett volna megtörténnie, a munkavégzés ütemezése ennek megfelelően változott. 9

11 Az SKV első verzióinak benyújtása társadalmi vitára Az SKV-k első változatát, vagyis a társadalmi vitára bocsátandó jelentést a tanácsadók a szerződés szerinti időpontban, október 15-én átadták a megbízónak. Társadalmi vita A jogszabályban előírt konzultációk lefolytatása érdekében az akcióterv tervezetét és az elkészített környezeti jelentést a nyilvánosság és azon hatóságok rendelkezésére kell bocsátani, amelyeket konkrét környezeti felelősségük folytán az akciótervek megvalósításának környezeti hatásai valószínűleg érintenek. A konzultáció jelentősége abban rejlik, hogy a hatóságok és a nyilvánosság részére korai lehetőséget biztosítsanak arra, hogy megfelelő határidőn belül, még a terv elfogadását megelőzően kifejthessék véleményüket az akcióterv tervezetét és a környezeti jelentést illetően. Az akciótervek véglegesítése során figyelembe kell venni az ily módon beérkezett véleményeket és észrevételeket. A KEOP akciótervek társadalmi vitájára október 21. és november 20. között került sor. Végleges SKV jelentés benyújtása A végleges SKV jelentéseket a tanácsadók a társadalmi vitát követően elkészítették, a felmerült és elfogadott észrevételeket és véleményeket beépítették az SKV jelentés első változatába. A tanácsadók a végleges SKV jelentéseket a szerződésben foglaltaktól eltérően, a megbízó határidő-módosításának megfelelően december 15-én adták át Az értékelés során tapasztalt nehézségek Az SKV kidolgozása során az alábbi főbb nehézségekkel szembesültünk: Az SKV folyamat integrációja az akcióterv tervezési folyamatba Nehézségként jelentkezett, hogy nem teljesült maradéktalanul az a kívánatos munkaszervezés, mely szerint az SKV készítése és az akciótervek kidolgozása egymással összefüggő, időben párhuzamos, iteratív folyamatok legyenek. Időhiány Tekintettel a KEOP akcióterv tervezési folyamat elhúzódására, az SKV jelentések kidolgozására viszonylag kevés idő állt rendelkezésre. Definíciók, meghatározások Az akciótervek kapcsán felmerült a különböző fogalmak, terminológiák értelmezésének problémája, különösen a Pályázatok, kiemelt projektek kerete illetve az IH döntés tervezett összege kifejezések definiálása. Ezen problémát a szakmai egyeztetések során egyes munkacsoportok is jelezték. Akciótervek tömörsége, kidolgozatlansága Az előzetes akciótervek tömörsége kevés információt nyújtott az értékeléshez, ezért többször szükségszerű volt a munkacsoportokkal való egyeztetések, konzultációk lefolytatása. A különböző fejlesztések eltérő környezeti hatása Bizonyos akciótervek egyes konstrukcióinak (főként 4. prioritás) keretében támogatható tevékenységek köre igen tág, ezért a megvalósuló fejlesztések típusa nagymértékben befolyásolja a várható környezeti hatást. 10

12 Stratégia hiánya Mivel az NKP II. időtávja 2008-ban lejár, a tervezők nem tudtak a időszakra érvényes elfogadott környezetvédelmi stratégiára támaszkodni. A január 18-án a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által közzétett A környezetügy középtávú stratégiája című vitaanyag a stratégiák mentén történő tervezés fontosságát a következőképpen fogalmazza meg: A Környezeti és Energia Operatív Program részletes támogatási stratégiáját meghatározó akcióterveket két éves gördülő tervezéssel kell aktualizálni és az akciótervek további kifejtésével a konkrét pályázati konstrukciókat kidolgozni, meghirdetni és a fejlesztések végrehajtását nyomonkövetését biztosítani. A as időszakot követően az akcióterveket a 3. NKP-ban foglalt stratégiai célkitűzésekkel összhangban kell kialakítani. Tapasztalathiány, az elérendő célok megvalósításának folyamata nem tisztázott Az SKV készítés során nem tapasztaltuk a tervezés számszerűsítését. A jelenlegi akciótervek és kapcsolódó környezeti vizsgálatok egy hosszabb távú program (KEOP ) rövidebb időszakára korlátozódnak ( ). Ennek a folyamatnak az elején járunk, így néhány kérdésben kevés gyakorlati és egyéb tapasztalat állt rendelkezésre, hogy a jelenlegi állapot és az elérendő célok számszerűsíthetőek legyenek (kérdéses a még várható pályázatok beérkezése, megfelelősége, ennek megfelelően a pénzügyi átcsoportosítások szükségessége, lehetősége az EU-s direktívák teljesítése érdekében; esetleges meghívásos pályázatok kiírása néhány prioritási tengely tekintetében stb.). Az idő előrehaladtával, a tapasztalatok gyarapodásával a későbbiekben egyre könnyebb lesz a folyamatra jellemző előremutató gazdasági, környezeti következtetéseket levonni és a szükséges beavatkozásokat előtérbe helyezni. Ehhez megfelelő koordinációra és gyors visszacsatolásra lesz szükség a folyamatok pozitív irányú befolyásolása érdekében. Visszacsatolás hiánya Hiányos mind a pályázatok összességének folyamatos nyomon követése, mind a visszacsatolás a végső célok megvalósíthatóságának folyamatos vizsgálata érdekében. Jelentős eltérés tapasztalható a tervezett és a megvalósult projektek adataiban. Szakmai egyeztetésekre, rugalmasabb információáramlásra lesz szükség a későbbiekben a gazdasági, tervezői, környezetvédelmi stb. szakemberek között az egyes programok, pályázatok folyamatos ellenőrzésének, kézben tartásának céljából. 11

13 2. AZ AKCIÓTERV BEMUTATÁSA A KEOP az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési tervezési időszakára vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) átfogó céljának, horizontális politikáinak, valamint hat prioritásának végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. A KEOP alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése Az akcióterv bemutatása A KEOP prioritási tengelyeit három célkitűzés köré csoportosíthatjuk. A KEOP célrendszere a következők szerint épül fel: 1. Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével Az első célkitűzés a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzésére, javítására, illetve helyreállítására irányul, valamint elősegíti a lakosság egészségi állapotának javítását, az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentését, megszüntetését. 2. Értékvédelem és megőrzés A második célkitűzés az ökoszisztémák és vizeink védelmére, illetve a környezetileg biztonságos életfeltételek elérésére irányul. Továbbá elősegíti a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználatot, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevételt, a környezet károsodásának megelőzését, az értékvédő gazdálkodás megvalósítását, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvását, fennmaradásának biztosítását és a bioszféra sokszínűségének megtartását. 3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Ezen célkitűzés a gazdasági fejlődésben a környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesítésére irányul. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a szennyezések és a hulladék keletkezésének megelőzése, az alacsony anyag- és energia igényű technikákat alkalmazó termékek ismertségének növelése, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése. A célrendszerhez hat prioritási tengely köthető. Az alábbi táblázat mutatja a jelen prioritás és a KEOP célrendszerének konzisztenciáját. Prioritás Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével Kapcsolódás a KEOP céljaihoz Értékvédelem és megőrzés Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Támogatás forrása 3. Természeti értékeink jó kezelése ERFA 1 Támogatásra jogosult területek NUTS II régiók 2 1 ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap 2 NUTS II régiók: Az ország egész területe a Közép magyarországi régió kivételével 12

14 Minden egyes prioritási tengelyre vonatkozóan kétévente akciótervet kell készíteni. Az akciótervek tartalmazzák a prioritások célkitűzéseit, a kapcsolódó indikátorokhoz köthető célértékeket, illetve a tervezett pénzügyi kereteket A prioritás célja A Természeti értékeink jó kezelése prioritás fő célkitűzése a védett és a Natura 2000 természeti területek és értékek védelme, helyreállítása, illetve az erdei iskola hálózat fejlesztésével a környezeti nevelés elősegítése Az akcióterv tartalma A prioritás intézkedéseit, a konstrukciókat, valamint a tervezett pénzügyi kereteket és az egyes konstrukciókhoz köthető indikátorokat tartalmazza az alábbi táblázat. Intézkedés Konstrukció Pénzügyi keretek (Mrd Ft) Indikátor Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése (nemzeti parkok, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok) Élőhely-védelem, -helyreállítás, élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése (további megnevezett szervezetek) 3,56 0,0 2,97 0,0 - Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha) - Természetvédelmi szempontból átalakított vonalas létesítmények hossza (km) Gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása 1,19 0,39 - Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha) 3.2. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális fejlesztése 1,78 0,0 - A természet-közeli erdő- és mezőgazdálkodás feltételeit kielégítő területek nagysága (ha) 3.3. Az erdei iskola hálózat fejlesztése Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése 0,99 0,0 - Átalakított erdei iskolák száma 13

15 Változások a korábbi akciótervhez képest A 3.1. intézkedéshez tartozó három konstrukció esetében a pályázati kiírások óta jelentős változtatás nem történt. Mindhárom konstrukció október 24-én indult. A gyűjteményes növénykerteket, történeti kerteket érintő konstrukció meghirdetett kerete a nagy érdeklődés miatt kimerült már a 2008-as év során, ezért azt fel kellett függeszteni. A konstrukció újra meghirdetésre kerül 2009-ben. A konstrukció az előző akcióterv időszakában nem került meghirdetésre, ezáltal új konstrukciónak tekinthető a es akciótervben, mely részletesebb kidolgozottsággal jelenik meg abban. Az erdei iskolák és óvodák infrastrukturális fejlesztésére irányuló konstrukciót december 12-én hirdették meg, de azóta többször változtattak a kiíráson. Pár nappal a megnyitás után, december 18-án bővítésre kerültek a kiválasztási kritériumok, majd ezt követően augusztus 19-én több jelentősebb változtatásra került sor, melyek a következőket érintették: - a kedvezményezettek köre bővült - a támogatható tevékenységek, elszámolható költségek módosításra kerültek - a támogatásból kizáró okok bővültek - az önrész definíciójának pontosítása megtörtént - a kiválasztási kritériumok teljes mértékben átdolgozásra kerültek A pályázatokat folyamatosan be lehet nyújtani, az értékelést értékelési határnapokhoz kötik, melyek konstrukciónként eltérőek Alternatívák szerepe A Környezet és Energia Operatív Program akciótervei kapcsán alternatívákat nem tudtunk elemezni, mivel a tervezés során nem készültek. A do-nothing típusú alternatívákat nem elemezzük, mert azok várható hatásait a 3. fejezetben részletezett beavatkozás nélküli várható folyamatok jellemzik. 14

16 2.2. Az akcióterv külső konzisztenciája Felső szintű programok, stratégiák A KEOP jelen prioritásának és felső szintű programok és stratégiák konzisztenciáját az alábbi táblázat mutatja. 3 Felső szintű programok, stratégiák KEOP konstrukciók Az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája A klímaváltozás korlátozása és a tiszta energiák használatának növelése A közösségi egészséget veszélyeztető tényezők kezelése A természetes erőforrások felelősségteljesebb kezelése A közlekedési rendszer és a területhasználat javítása Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A népesedési problémák kezelése Egészségmegőrzés és egészséges életmód kialakítása ++ Társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása Természeti értékek védelme Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlatváltozásra Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása A versenyképesség fenntartható erősítése Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások Az energiagazdálkodás átalakítása Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása Gazdasági szabályozás Tudásbázis növelése és a tudás megosztása Az állampolgári aktivitás és elkötelezettség növelése +++ A közpolitikák fejlesztése, átalakítása Nemzeti Környezetvédelmi Program Ökoszisztémák védelme A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése +++ A környezeti folyamatokkal, hatásokkal valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése Jelölések: +++ erős kapcsolat ++ kapcsolat + gyenge kapcsolat (üres) nincs kapcsolat 15

17 Fejlesztési programok A KEOP 3. prioritás releváns magyarországi fejlesztési programokkal (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és az egyes regionális operatív programok) való kapcsolatát mutatja az alábbi táblázat. Fejlesztési programok célkitűzései KEOP konstrukciók Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció támogatásával A környezet és a tájképi jelleg javítása Az életminőség javítása a vidéki térségeken és a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának elősegítése Közép magyarországi Operatív Program /A. Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások /B. Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek fejlesztése, megőrzése /C. Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése Az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése Fenntartható életmód és fogyasztás + Norvég alap Az NGO-k környezetvédelembe való bevonásának népszerűsítése Környezettudatosságra való nevelés +++ A megújuló / alternatív energiák használatának népszerűsítése Zajcsökkentés /-védelem Szennyezésmentes gyártási folyamatok bevezetésének népszerűsítése Az őshonos földművelés, az ősi magyar háziállatok és növények tenyésztésének és termesztésének ösztönzése Innovációs központok megalapítása és továbbfejlesztése Fenntartható gazdasági fejlesztés népszerűsítése A történelmi területek és épületek felújítása A világörökség részét képező területek megőrzése Magyarországon Az Európai örökség bizonyos területeit bemutató gyűjtemények létrehozása és múzeumok felújítása 16

18 A prioritásra vonatkozó irányelvek, stratégiák Az alábbi táblázat összefoglalja a jelen prioritáshoz kapcsolódó uniós, nemzetközi és hazai irányelvekkel, stratégiákkal és jogszabályokkal való koherenciáját. A prioritásra vonatkozó irányelvek, stratégiák Európai Unió KEOP intézkedések Madárvédelmi Irányelv Birds Directive (79/409/EGK) Élőhely-védelmi Irányelv Habitat Directive (92/43/EK) /2000/EC Víz Keretirányelv + Európai Táj Egyezmény EU Erdészeti Stratégia (1999/C 56/01) Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciák (MCPFE határozatok) Környezetvédelmi Akcióprogram Nemzetközi Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelméről szóló Egyezmény (CITES) ++ Biológiai Sokféleség Egyezmény Ramsari Egyezmény Berni Egyezmény Bonni Egyezmény ENSZ-EGB Fenntarthatóságra Oktatás ++ Hazai Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia évi LIII. Törvény a természet védelméről /2004. (.8.) Korm. Rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről /2006. (II. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről /1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok +++ kiépítéséről 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok +++ közzétételéről évi C. törvény a villamos energiáról évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről /1997. (IV. 30.) FM rendelet az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól /2000. (I. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról /2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról évi III. Közoktatási törvény + 17

19 3. A KÖRNYEZET JELENLEGI ÁLLAPOTA Jelen fejezet az akcióterv által érintett környezeti tényezők hazánkra jellemző jelenlegi állapotát mutatja be, illetve azok lehetséges fejlődését az akcióterv megvalósítása nélkül. Az alábbi táblázat mutatja be a prioritás konstrukciói által érintett környezeti tényezőket, majd ezt követően egy általános képet mutatunk be a környezeti tényezők jelenlegi állapotáról, illetve azok várható folyamatairól, amennyiben az akcióterv nem valósul meg. A augusztus 11-én, az ÚMFT operatív programok es akcióterveinek stratégiai környezeti vizsgálatát készítő cégek, konzorciumok által tartott módszertani egyeztetésen került meghatározásra a környezeti tényezők terminológiája, melynek részleteit a következő táblázat tartalmazza. Sorszám Környezeti tényező Megjegyzés 1. Föld Talaj, Alapkőzet, Ásványok, Földtani értékek 2. Vizek Felszíni vizek, Felszín alatti vizek, Vízkészletek, Meder és partfal állapota 3. Levegő és éghajlat Levegőminőség, Zajterhelés, Éghajlati tényezők Állatvilág, Növényvilág, Biodiverzitás, Ökoszisztémák 5. Települési környezet 6. Táj Tájkép, Tájhasználat Épített környezet, Infrastruktúra, Zöldfelületek, Kulturális örökség, Építészeti és régészeti örökség 7. Ember és társadalom Emberi egészség, Életminőség, Vagyon A vizsgálat során a fenti környezeti tényezőkre gyakorolt hatásokat elemeztük Az érintett környezeti tényezők Konstrukció A konstrukció céljai Érintett környezeti tényezők Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése Élőhely-védelem, -helyreállítás, élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése A Natura 2000 és/vagy védett természeti területek és élőhelyek, valamint a védett élettelen természeti értékek kedvező természeti állapotának megóvása, javítása. A hazai védett és közösségi jelentőségű fajok védelme, élőhelyük biztosítása. A védett és fokozottan védett, illetve a madárvédelmi irányelv I. mellékletén szereplő madárfajok pusztulásának csökkentése, ill. a tájkép védelme és javítása (elektromos szabadvezetékeket érin-tő beavatkozások esetén). A természetszerű élőhelyek degradációjának megakadályozása a meglévő nyomvonalas létesítmények által okozott élőhelyfeldarabolódás csökkentése révén. 1. Föld 2. Vizek 6. Táj 7. Ember és társadalom 6. Táj 6. Táj 7. Ember és társadalom 7. Ember és társadalom 18

20 Konstrukció A konstrukció céljai Érintett környezeti tényezők Gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális fejlesztése Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése A védett gyűjteményes növény- és a történeti kertek természeti értékeinek megőrzése, kedvező (természeti) állapotának fenntartása. Veszélyeztető tevékenységek, illetve ezek káros hatásainak mérséklése, megszüntetése. A kritikusan lecsökkent egyedszámú, veszélyeztetett fajok ex situ populációinak kialakítása. A gyűjteményes növénykertek és történeti kertek értékes tematikus gyűjteményeinek rekonstrukcióját és a fejlesztésüket szolgáló infrastruktúra korszerűsítése. A természetvédelmi vagyonkezelésben és saját hasznosításban lé-vő mezőgazdasági területek - különösen a gyepek - természeti értékeinek megőrzése, biológiai sokféleségének növelése a legeltetéses gyepgazdálkodáshoz kötődő beruházások támogatásával, valamint a rajtuk legelő őshonos magyar háziállatok állományának növelésével. Egyéb, speciális, természetvédelmi szempontból fontos mezőgazda-sági beruházások támogatása (pl. nádarató esz-közök beszerzése). A természetszerű erdő-állományok megőrzése, visszaállítása, valamint az erdőkben lejátszódó természetes folyamatok védelme, támogatása, beindítása. A környezeti nevelés intézményi hátterének fejlesztése, erősítése a minősített erdei iskola és erdei óvodai szolgáltatók infrastrukturális hátterének javítása, valamint a kapcsolódó képzés és tananyag -fejlesztés támogatása révén. 6. Táj 6. Táj 6. Táj 7. Ember és társadalom 7. Ember és társadalom 3. Levegő és éghajlat 6. Táj 7. Ember és társadalom 6. Táj 7. Ember és társadalom 3.2. A környezet jelenlegi állapota és a beavatkozás nélkül várható tendenciák Konstrukció A környezet jelenlegi helyzete és fejlődési trendjei Várható folyamatok amennyiben az akcióterv nem valósul meg 1. Föld 2. Vizek A kiemelkedő földtani és felszínalaktani értékeink természetvédelmi terület, vagy nemzeti park, tájvédelmi körzetek részét képezik. A földtani természetvédelmi értéket képviselő bányák Magyarországon változó állapotban vannak. A vizeink jelenlegi állapota nem felel meg sem a tényleges igényeknek, sem a VKI által támasztott követelményeknek. A földtani örökség, a természet egyedi élettelen értékeinek a megóvása nem biztosított, ezért azok pusztulása várható. A bányák állapota tovább romolhat a rehabilitációjuk nélkül. Vizeink állapota tovább romlik a beavatkozások nélkül. 19

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban tapasztalatok, lehetıségek Orosz György Programiroda vezetı Pályázati tapasztalatok Pályázatkészítés: Formai követelmények miatt sok elutasítás Szakmai rész

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Természeti értékeink jó kezelése

Természeti értékeink jó kezelése KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Természeti értékeink jó kezelése Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése 1.2.

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

TÁMOP - 3.3.14.A-12/1 TÁMOP - 3.3.14.B-12/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

TÁMOP - 3.3.14.A-12/1 TÁMOP - 3.3.14.B-12/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP - 3.3.14.A-12/1 TÁMOP - 3.3.14.B-12/1 Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása Pályázók köre: általános iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola Együttműködési terület kiválasztása,

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása A KözépMagyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása Budapest, 2009. december 11. Tartalomjegyzék Az elıadás témakörei Természet és környezetvédelmi kiírások a

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása intézkedés meghívásos kétfordulós eljárás

Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása intézkedés meghívásos kétfordulós eljárás özösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása intézkedés meghívásos kétfordulós eljárás 1. forduló 2. forduló I. Adminisztratív feltételek I.1. BENYÚJTÁSI FELTÉTELE

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban A KMOP végrehajtásának tapasztalatai környezetvédelmi szempontból Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban Alapelv: A KMOP fejlesztéseinek a régió fenntarthatóságának kialakítását kell szolgálni. A regionális

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-magyarországi Operatív Program keretében Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben