A Palotási-víztározó természeti értékei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Palotási-víztározó természeti értékei"

Átírás

1 A Palotási-víztározó természeti értékei A Palotási Kertbarát Egyesület kiadványa

2 Bevezető Palotás az Északi-középhegység Alföldbe simuló, hegylábi részén, a Cserhátalja kistájon fekszik. A Cserhátalja jó termőképességű talajainak és kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas a szántóföldi növénytermesztésre. Az idők folyamán fel is törte az eke szinte minden hektárját, így hazánk legnagyobb mértékben beszántott tájegységei közé tartozik. Egyhangú gabonaföldek és kapáskultúrák foglalták el az erdők, a gyepek és a mocsarak helyét, a táj eredeti jellege csaknem megszűnt. Mára néhány kis területen maradt meg a hajdani élővilágnak otthont adó élőhely. Ezek között találjuk a Palotási-víztározó környékét, ahol a Buják-patak völgyének egykori mocsári élővilága, illetve az erdőssztyepp-növényzet képviselői nem tűntek el teljesen. Egyes fajok a mesterségesen létrehozott vizes élőhelyen, mások a megmenekült gyepfoltokban maradtak fenn. Egy ilyen mértékben átalakított tájban, mint a Cserhátalja, nagyon fontosak ezek a területek. Rajtuk keresztül kaphatunk ismeretet arról, hogy milyen is lehetett a természet képe, mielőtt csaknem teljesen átalakították. Ezek a biológiai sokféleség mentsvárai, egy jövőbeli, kedvezőbbé váló környezeti állapot esetén a fajok visszatelepülésének forrásai. Manapság a települések büszkék a múltjukra és az őket körülvevő természetre. Egyediségüket, értékeiket hangsúlyozzák és igyekeznek őrizni, miközben pillanatnyi gazdasági érdekeknek alávetve tékozolják el azt. A települések múltja jobb állapotú természeti környezetben játszódott. Felelősségünk, hogy javítsunk a jelenlegi leromlott állapoton, saját életminőségünk érdekében is. Palotáson ehhez kíván segítséget nyújtani ez a kiadvány.

3 Növényvilág A Buják-patak völgyének életében nagy változást okozott a Palotási-víztározó 1964 és 1968 közötti megépítése. A szeszélyes vízjárású patak árterének rétjei, szántói helyén létrejött csaknem 70 hektáros állóvizet fokozatosan benépesítették a völgyben korábban is jelenlévő és az újonnan érkező élőlények A víztározó számos vízi- és mocsári növénynek, illetve a belőlük szerveződött növénytársulásoknak ad otthont. Hínárnövényzetet elsősorban az öblök, horgászállások sekély, erős hullámzástól védett vizében figyelhetünk meg. A felszíni lebegő hínárok le nem gyökerező növényekből állnak: a víz felszínén úszó apró békalencse, keresztes békalencse, illetve az víz alá merült sima és érdes tócsagaz a legjellemzőbb fajaik. A rögzült hínárokat szilárdan gyökerező fajok alkotják, leggyakrabban az úszó, a fodros és a fésűs békaszőlővel, valamint a kétéltű (vízi és szárazföldi életmódra egyaránt képes) vidrakeserűfűvel találkozhatunk. A víztározó parti övezetében a tájképet is meghatározó mocsári növényzetet találunk. A közismert nádon, széleslevelű és keskenylevelű gyékényen kívül további állományalkotó fajok a vízi harmatkása és a szikes mocsarakra jellemző zsióka. Az időszakosan kiszáradó partszegélyen, kis kiterjedésű állományokban a mételykórósok is megjelennek a névadó vízi mételykóróval, virágkákával, vízi hídőrrel. A víztározó felső, Kisbágyonhoz tartozó végén nagy foltban a védett kálmos uralja a mocsarat. Ezt az eredetileg Délkelet- Ázsiában élő, ősi gyógynövényt a XVI. században honosították meg Európában, mára a természetszerű vegetáció részévé vált. Kálmos A vízparti növényzet övezetes megjelenésével már csak kevés helyen találkozhatunk, az erős emberi jelenlét (utak, parkolóhelyek, horgászállások) átformálta a növényzet képét. A mocsári, parti és éles sás alkotta magassásosok már csak helyenként kísérik a nádasokat, a mocsárrétek is zömében leromlott formában vannak jelen. A Buják-patak mentén, a víztározótól délre még fennmaradt néhány kisebb mocsárrét folt, melyek rámutatnak a terület rétjeinek hajdani változatosságára. A héhalmi községhatár mellett, a Kenderföld dűlőben a rendkívül látványos fátyolos nőszirom és a szerényebb mocsári kutyatej néhány tövét még megtalálhatjuk. A szintén dekoratív réti iszalaggal a víztározó partján is találkozhatunk, a mocsárréteken és a löszgyepekben egyaránt. A mocsárrétek további megemlítendő növényei az északi galaj, a festő zsoltina és a réti füzény. A víztározó partján, a kiszáradó iszapon és a földutak pocsolyáiban különleges, apró növényekből álló iszapnövényzet alakul ki. Jellegzetes fajai az iszapgyopár, az iszapfüzény, a henye pimpó és a varangyszittyó.

4 A Bujáki-patakot kísérő hajdani ligeterdőkre a víztározó partján szemünk elé kerülő mézgás égerek, fehér nyárak és fehér füzek emlékeztetnek. A kisbágyoni focipálya mögött egy néhány évtizede kialakult fűzligetet találunk, melyben a bujáki erdőkből a patakon érkezve erdei növényfajok (pl. fodros gólyaorr, bogláros szellőrózsa, vicsorgó) telepedtek meg. A tó nyugati partján létrejött füzes erdőfoltban a védett széleslevelű nőszőfű néhány példányának előfordulását ismerjük. A Palotási-víztározó környékének magasabb térszínein az utolsó természeteshez közeli növényzetet erdőssztyepp-tölgyesek és löszgyepek mozaikja alkothatta. (Az erdőssztyepp Eurázsia zárt erdei és nyílt száraz gyepjei közötti átmeneti növényzeti öv, melynek hazánkban megjelenő különböző típusai legjellemzőbb természetszerű élőhelyeink közé tartoznak.) A tározóra nyugati irányból lefutó Hideg-völgyben, erdőtelepítések között bújik meg egy kis tisztás, amely még megőrizte az eltűnt vegetáció kis szeletét. Az öreg molyhos tölgy hagyásfa feltehetően az eredeti erdőből maradt fenn, egyéb tölgy- és juharfajokkal ez a fafaj lehetett az erdőalkotó. A löszgyep elgyomosodott maradványában nagy egyedszámban él a védett hengeresfészkű peremizs. Néhány éve még a víztározó partján is élt kis állománya, mára helyén parkolóhely létesült. A másik védett erdőssztyepp-fajjal szerencsésebb a helyzet: a macskahere a tározó nyugati partján még többfelé díszlik. Ez a nagytermetű, rózsaszín virágú növény jellegzetes gyökérgumóiról kapta furcsa nevét. A Hideg-völgy további védett növényei a réti iszalag és a nyúlánk sárma. Az erdőssztyepp-növényzet másik maradványában, a tó északi végén található Alsóréten újabb védett növények is megjelennek: a lilásrózsaszín virágú dunai szegfű és a sárga színű selymes boglárka. A víztározót körülvevő, az utóbbi évtizedekben mezőgazdasági területekre telepített erdők (főként Dunai szegfű Széleslevelű nőszőfű kocsányos tölgy, vörös tölgy, korai juhar, nyír, erdei és fekete fenyő fafajokkal) botanikai szempontból sivárak. Két zavaráskedvelő, védett orchideafaj azonban megtelepedett a kocsányos tölgyesekben: a fehér madársisak és a kardos madársisak nagy állományinak virágzásában gyönyörködhetünk májusban.

5 Állatvilág A vízi életközösségekben a gerinctelen állatok meghatározó szerepet töltenek be, de sajnos a Palotási-víztározón tudományos igénnyel még nem vizsgálták ezeket a csoportokat. A vízibolhák, a kandicsrákok és a poloskák egyes fajai hatalmas tömegben vannak jelen, számos vízicsiga, kagyló és szitakötő faj előfordul a tóban. A szárazföldi élőhelyek gerinctelen faunájáról, köztük védett fajokról sokkal több ismerettel rendelkezünk. A tározó környékén, szántókon, földutakon nem ritka a szongáriai cselőpók. A gyepek és a szántók szegélyének gyomnövényzete egyaránt élőhelyei a magyar virágbogárnak, a szalmacincérnek és a hengeres szalmacincérnek. A fűzligetekben előfordul a diófacincér és a nagy szarvasbogár. A nappali lepkék közül a farkasalmalepke a ligeterdők szegélyén, a nagy tűzlepke a mocsárréteken jellemző. A faluban Európa legnagyobb lepkéje, az éjszaka repülő nagy pávaszem a közelmúltban még gyakori volt, mára nagyon megritkult. Hatalmas zöld hernyói gyümölcsfákon (pl. dió, szilva, meggy) táplálkoznak. A palotási kertek másik érdekessége az óriás énekeskabóca. Lárvái a talajban fejlődnek, ribiszke, szőlő gyökerét szívogatják, majd átalakulva a szárnyas imágók a lombozatba költöznek, júniusban érces zúgásuk sokfelé Óriás énekeskabóca Magyar virágbogár hallhatjuk. A Buják-patak természetes halfaunája a víztározó megépülése előtt gazdag volt. A gyakori vágócsík, fenékjáró küllő, szivárványos ökle, szélhajtó küsz és domolykó mellett előfordult a réti csík is. A patak vízhozamának csökkenése, vízminőségének romlása mellett a víztározó hatása (megszüntette a patak átjárhatóságát, megváltoztatta vízjárását, hordalékmozgását, vizének tulajdonságait) a halfauna elszegényedését, egyes fajok eltűnését okozta. A víztározóban a haltelepítések határozzák meg a fauna összetételét, de néhány természeti értéket képviselő faj, így a szivárványos ökle is jelen van.

6 A kétéltűek a szárazföldet meghódító gerincesek legősibb csoportja, életmódjuk, érzékenységük folytán környezetünk állapotának kitűnő jelzői. Jelentős képviselőjük, a dunai tarajosgőte drasztikus visszaszorulásával már fel is hívja rá figyelmünket, hogy valami nincs rendjén Palotáson. Húsz éve környékünkön még mindenfelé megfigyelhettük a patakban, árkokban, kisebb vízállásokban. Azóta ezek a vizek javarészt eltűntek, Dunai tarajosgőte kiszáradt például a Hankóvölgy, a faj jelentős élőhelye. A megmaradt vizek kémiai állapota leromlott, a szárazföldi élőhelyek feldarabolódtak, egymás közötti átjárhatóságuk csökkent. Ezek és más okok miatt dunai tarajosgőte az utóbbi években csak a víztározó Ny-i partján, a homokbánya melletti kis tóban került elő, a vele párhuzamosan megritkult vöröshasú unkával együtt. A kis tó és a tározó a környék legjelentősebb kétéltű szaporodóhelye, tavasszal pettyes gőte, barna varangy, zöld varangy, barna ásóbéka, levelibéka, erdei béka keresik fel nagy egyedszámban a területet. Leggyakrabban viszont az egész évben vízhez kötődő tavi békát és kecskebékát figyelhetjük meg a tározón. A Ny-i part kis tava a hüllőket nézve is fontos hely: itt él a Cserhátban rendkívül ritka mocsári teknős szaporodó állománya. Valószínűleg betelepítették a faj néhány egyedét és azok szerencsés helyre kerültek, a szomszédos homokbánya tojásrakásra alkalmas nyílt felszíneket kínált számukra. ÉszakAmerikából származó rokonát, a díszállatként Kis tó a tározó Ny-i partján tartott vörösfülű ékszerteknőst is betelepítették sajnos az utóbbi években, pedig ennek a hazai vízi életközösségekben idegen fajnak nincs keresnivalója a tározón. A terület szárazföldi élőhelyein gyakori hüllő a fürge gyík, a vizekben pedig a főként kétéltűekre vadászó vízisikló. A palotási határban több helyen előkerült a rézsikló is.

7 A Palotási-víztározón és környékén az utóbbi 20 évben mintegy 190 madárfaj előfordulását, ebből 73 faj költését mutatták ki. Az 1990-es évek közepétől azonban olyan (csak részben ismert) változások történtek, amelyek miatt mind a fészkelő madárközösség, mind a madárvendégek fajainak gazdagsága csökkent. Ez valószínűleg a vízszint dinamikájával (állandó magas vízszint, iszapfelszínek hiánya), illetve a telepített halfaunával (pl. az amur vízinövényzetre, egyéb idegenhonos halfajok vízi gerinctelenekre gyakorolt elszegényítő hatása) van összefüggésben. A tény, hogy a fészkelő fajok közül eltűnt a búbos vöcsök, kis vöcsök, böjti réce és kevésbé keresik fel a tavat az átvonuló gémfélék, récék, parti madarak. Korábban gyakori tavaszi vendég volt a kanalas és a nyílfarkú réce, a füstös, a szürke, az erdei és réti cankó, ritkább vendégként az énekes hattyú, vörösnyakú vöcsök, rétisas, kis póling, fenyérfutó, gólyatöcs, gulipán is feltűnt. Az utóbbi években ezeket a fajokat nem, vagy csak elvétve lehet megfigyelni. Mindemellett még napjainkban is találunk komoly madártani értékeket a területen. A fokozottan védett törpegém 5-6 párja költ a nádasokban. Kitünő alakoskodó; nemcsak gunnyasztva téveszti meg a szemet, hanem a nádszálakon kapaszkodva is. Első esetben valami torzsdarabnak, szemétnek tarthatjuk, másodikban meg vastagabb nádszálnak. írta róla Chernel István a XIX. század végén. Rejtetten él, leginkább a horgászállások fölött átrepülve vehetjük észre a gerlenagyságú, tarka madarat. A tározó északi vége fölött minden tavasszal élvezhetjük a barna rétihéják mutatványos nászrepülését. Ez a ragadozómadár a nádasban építi fészkét, vadászni a környező mezőgazdasági területekre jár ki. Réti tücsökmadár Törpegém Időnként malacvisításhoz hasonló hangot hallunk a mocsári növényzetből, tulajdonosát, a guvatot csak nagy szerencsével pillanthatjuk meg. Feketés színű rokonai, a zöld lábú, piros csőrű vízityúk és a fehér csőrű és homlokpajzsú szárcsa gyakrabban szemünk elé kerülnek a tározón. A nádi énekesmadarak közül leggyakoribbak a nádirigó, a foltos nádiposzáta, a nádi sármány, de cserregő nádiposzátával és nádi tücsökmadárral is sokfelé találkozhatunk a víztározón. Az énekes nádiposzáta a mocsári növényzettel szomszédos magaskórós, gyomos vegetációban költ, a réti tücsökmadár, a sárga billegető és a rozsdás csuk pedig a mocsárrét foltok kevésbé gyakori madarai. A víz fölé hajló fűzfák ágaira készíti gyékény és nád terméséből, fűzbarkából zacskó alakú fészkét a függőcinege.

8 A vízparti bozótosok, ligeterdők madara a berki tücsökmadár, mely a fülemülével és barátposzátával együtt a part mentén mindenütt előfordul. A tározó északi végén lévő fűzligetben zöld küllő, nagy fakopáncs vájnak odút, melyet seregélyek, széncinege, szürke légykapó foglalnak el. Szürke varjú fészkében erdei fülesbagoly költ rendszeresen. A tavat kísérő kökényes cserjések értékes madarai az egymás közelségét kereső Karvalyposzáta tövisszúró gébics és karvalyposzáta. Madártani szempontból kiemelkedő jelentőségű a Ny-i part felhagyott homokbányája. Évente változó számban költ a fokozottan védett, színpompás gyurgyalag, illetve a népes kolóniákat alkotó partifecske. Utóbbi megyénkben igen ritka, főleg az Ipoly-völgyből ismert előfordulása. Mindkét fajra jellemző, hogy a viszonylag friss homokfalakba kaparják költőüregüket, ezért a bánya teljes felhagyásával a falak A homokbánya partifecske telepe elöregedése veszélyezteti telepeik fennmaradását. Néhány éve különleges lakója van a homokbányának: egy gyöngybagoly pár a megszokott templomtornyok, padlások helyett itt költ, megbújva egy nagyobb üregben. Partifecske A víztározó tágabb környékének madárvilágáról is szót kell ejtenünk, ugyanis megyénknek ez a déli része az Alföldre jellemző fajok megjelenését teszi lehetővé. A szántók ritka fészkelője a parlagi pityer, a mezővédő fasorokban elterjedt a kis őrgébics, a vörös vércse. Vonuláskor rendszeresen megfigyelhető a kék vércse, ritkábban a szalakóta is felbukkan. A környék nemzetközi természetvédelmi értékét nagyban növelik az utóbbi években megtelepedett fokozottan védett ragadozómadarak: a parlagi sas és a kerecsensólyom. A parlagi sas egyik fő tápláléka a mezei nyúl (jelentős szerepe van az egészséges nyúlállomány fenntartásában), de a környéken helyenként még

9 előforduló hörcsögöt is szívesen elfogja. A kerecsen elsősorban kisebb rágcsálókat és madarakat zsákmányol. Az ember közelségét kereső madarak közül Palotáson sajnos hosszú évek óta nem fészkel a fehér gólya, a tározóra a Kisbágyonban költő pár tagjai járnak át. Kistermetű baglyunk, a kuvik még költ a faluban, fülsértő kiáltozását esténként rendszeresen hallhatjuk. A madaraknál rejtőzködőbb életű emlősöket kevésbé ismerjük a víztározó környékén. Fokozottan védett képviselőjük a vízhez kötődő, főleg hallal táplálkozó vidra. Nyomaira, Parlagi sas táplálékmaradványaira rendszeresen rábukkanhatunk a parton, bizonyosan szaporodik is a tavon. A vidra vizes élőhelyeink emlős csúcsragadozója, fontos szerepe van a biológiai egyensúly fenntartásában. Többnyire a járulékos- és gyomhalakat, illetve a beteg halakat ejti zsákmányul, kerüli a több kilós, nagy halakat. A halastavakon okozott kártételeit többnyire eltúlozzák. A másik értékes emlős a Cserhát jelentősebb patakvölgyeiben többfelé megjelenő hermelin. Gyakoribb rokonától, a menyéttől fekete farokvége és télen hófehér bundája különbözteti meg. A víztározó fölött gyakran láthatunk vadászni denevéreket, leggyakrabban a rőt koraidenevért és a késeidenevért, előbbit vonuláskor nappal, nagy csapatokban is. A rágcsálók legfeltűnőbb képvisea víztározó É-i vége lője az ÉszakAmerikából betelepített, termetes pézsmapocok. Várait gyékényből, nádból, a parthoz közel építi, környékén a megrágott növények maradványaira figyelhetünk fel. A természet védelme A Palotási-víztározó környékének természeti állapotáért, az élővilág sokszínűségének fennmaradásáért tenni tudunk. Legfontosabb, hogy ne rendeljük alá azt egyéni gazdasági és kényelmi érdekeknek, biológiailag elhibázott

10 ötleteknek. Mező- és erdőgazdálkodást, horgászatot, üdülést, sportot is lehet úgy gyakorolni a területen, hogy az ne rontsa, lehetőleg javítsa a jelenlegi állapotot. A következő néhány pontban a lényegesebb természetvédelmi szempontokat foglaltuk össze: A tározó partjának a jelenlegi üdülőterületen kívüli, további nagyarányú beépítése nem kívánatos. Meg kell oldani a tározó és a patak vizébe jutó mezőgazdasági és kommunális és egyéb szennyezések minimalizálását. A horgászathoz kapcsolódó infrastruktúra (utak, horgászhelyek, parkolók, építmények) további helyfoglalása a természetszerű élőhelyeken nem kívánatos. A tározóban csak őshonos halfajok fenntartása elfogadható. Idegenhonos növény- és állatfajok szándékos betelepítése kerülendő. A telepített erdőkben az őshonos, termőhelynek megfelelő fafajokat előnyben kell részesíteni az erdőgazdálkodás során. Kerülni kell a nádégetést, a nádasok és a parton növő fák irtását, a cserjések felszámolását, a természetszerű élőhelyek feltöltését, szennyezését. Külön figyelmet kell fordítani a még fennmaradt löszgyepek, mocsárrétek, ligeterdők eltűnésének megelőzésére. Biztosítani kell a homokbánya és a mellette lévő kis tó fenntartását, zavartalanabbá válását. Meg kell akadályozni a védett állatok begyűjtését (pl. mocsári teknős) és szándékos pusztítását (pl. békák, siklók). A felsorolt szempontok a a Palotási-víztározó és közvetlen környékének helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításával válthatók valóra. A községi önkormányzat képviselő testületének ezzel lehetősége volna tenni a falu egyik legfontosabb örökségének megőrzéséért. A védett természeti terület természetvédelmi kezelési tervében Vöröshasú unka jelenítendők meg a védelem konkrét lépései, melyek az érdekeltek közötti kompromisszum alapján kerülnek megfogalmazásra.

11 A Palotási Kertbarát Egyesületről A Palotási-víztározó megépítése fordulópontot jelentett a keleti partján található zártkerti szántóterület művelésében és hasznosításában. A Palotás és Vidéke Sporthorgász Egyesület megalakulásával megnőtt a község iránti érdeklődés. A szép környezet, a gazdag halállomány, a barátságos helybéli emberek egyre több érdeklődőt vonzottak Palotásra. A zártkerti ingatlanok felvásárlása elkezdődött, az eddigi mezőgazdasági művelést egyre inkább a pihenést, kikapcsolódást szolgáló funkció váltotta fel, sorra épültek a hétvégi házak. A pihenni vágyó, szabad idejüket itt töltő emberek előbb kis közösségekben alakítgatták, szépítgették környezetüket, próbálták az utat járhatóvá tenni. Az első nagyobb összefogásra a villamos hálózat kiépítése kapcsán került sor. Létrejött a Villamos Közmű Társaság, majd a beruházás megszűntével, mint jogutód szervezet, április 26 án megalakult a Palotászártkerti Közösségi Kertbarát Egyesület. Mára az eredeti célok kibővültek, a szükségletekhez, körülményekhez jobban igazodnak, így az új Alapszabályban a következők kerültek rögzítésre: Az Egyesület célja: A kertbarát kultúra továbbfejlesztése, az ezzel kapcsolatos ismeretek széleskörű terjesztése. A természet és környezet megóvása, a védelem fontosságának hirdetése, gyakorlati megvalósulásának elősegítése. A tagság szabadidejének, pihenésének kulturált feltételek közötti biztosítása, társas-közösségi programok szervezése. A zártkerti ingatlanok védelme, a tulajdonosok érdekképviselete. A tevékenysége során együttműködik valamennyi, az Egyesület törekvéseit elfogadó szervezettel, intézménnyel, illetve önállóan is szervez olyan programokat, programsorozatokat, fórumokat, amelyek elősegítik céljai megvalósulását. Bízunk abban, hogy az ingatlantulajdonosokkal, az együttműködő szervezetekkel, támogatóinkkal összefogva céljaink és a vállalt kötelezettségeink egyre hatékonyabb módon valósulnak meg.

12 A kiadány támogatója: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Írta: Harmos Krisztián Fényképeket készítette: Pintér Balázs és Harmos Krisztián

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Nádvilág és lápvilág a Fôvárosban

Nádvilág és lápvilág a Fôvárosban 86 87 Beszélő nádak itt is mindenütt. Összesúgnak-búgnak, bólingatnak. Szárcsa sikkant rejtekükben, riadót fúj Nádországnak: Vigyázzatok, csitt-csitt! Ember van itt! Álom ez, édes álom, amelyből bár ne

Részletesebben

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

A rendelet hatálya. A védetté nyilvánítás célja

A rendelet hatálya. A védetté nyilvánítás célja A Békésszentandrás Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011.(VII.18.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról Békésszentandrási Nagyközség

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. Az emberiség tájformáló tevékenysége nyomán számos természetes élőhely, így

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László Védett fajok 26.3.2010 A raftingoló béka A gyepi békát az ország hegyvidékein sok helyen rendszeresen, nagy mennyiségben és ellenőrizetlenül gyűjtik a combjáért a szaporodási időszakban. Az eljárás brutális:

Részletesebben

"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013.

Madarak és fák napja XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013. "Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 175 Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 20 pont/ Madárhangok. Minden helyes megoldás két

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről

V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről GYÕRI KOMPLEX BIOLÓGIAI MONITOROZÓ RENDSZER 15 Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

Kisalföldi homokpuszta

Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság A projektterület Milyen lehetett az ember előtt? Győrtől Esztergomig húzódó homokvidék

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Hidrológiai és hidrogeológiai helyzetfelmérés az Ormánságban Diplomadolgozat

Hidrológiai és hidrogeológiai helyzetfelmérés az Ormánságban Diplomadolgozat Pannon Egyetem Georgikon Kar Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Tanszékvezető: Dr. Anda Angéla, egyetemi tanár Konzulens: Dr. Anda Angéla, tanszékvezető, egyetemi tanár Dr. Müller Imre, címzetes egyetemi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Települési értékvédelem esettanulmányok

Települési értékvédelem esettanulmányok Települési értékvédelem esettanulmányok I. Budafok-Tétény természeti értékei Mészáros Péter Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület www.zoldjovo.hu zoldjovo@zoldjovo.hu Corvinus Egyetem, MSc képzés 2015.

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

Hortobágy gerinces faunája A Hortobágy gerinces élővilága

Hortobágy gerinces faunája A Hortobágy gerinces élővilága Hortobágy gerinces faunája A Hortobágy gerinces élővilága Bevezetés A Hortobágy gerinces élővilágát a főbb élőhelyek szerint csoportosítva, rendszertani sorrendben tárgyaljuk. A rendszertani sorrendtől

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai

Részletesebben

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrád környékének legfontosabb helynevei: Üdvözöljük Önt/Önöket a Csongrád, Köröszugi túraútvonalunkon! 1. Ugi-rét 2. Tiszaalpári Holt-Tisza 3. Kelem 4. Becsőtó

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

A XX. Kerületi Újtelepi Parkerdő (Kiserdő) és az Erzsébet-ér élővilága

A XX. Kerületi Újtelepi Parkerdő (Kiserdő) és az Erzsébet-ér élővilága A XX. Kerületi Újtelepi Parkerdő (Kiserdő) és az Erzsébet-ér élővilága A XX. kerület csekély erdőterülettel rendelkezik az Erzsébet-ér mellett, valamint a Jahn Ferenc Kórháztól Észak-Keletre (Soroksár-Újtelepi

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A magyarországi agrártáj biológiai diverzitását befolyásoló AKG- és más agrártámogatási programok hatásának vizsgálata a Mindennapi Madaraink Monitoring (MMM) adatai alapján Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola

Részletesebben

Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu 2011. december (Megjelenik negyedévente) KEDVES OLVASÓ!

Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu 2011. december (Megjelenik negyedévente) KEDVES OLVASÓ! 5. II. évf. 4. szám Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu 2011. december (Megjelenik negyedévente) KEDVES OLVASÓ! Ez a hírlevél a Győri Komplex Biológiai Monitorozó

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Látnivalók a tanösvény állomásain

Látnivalók a tanösvény állomásain Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról

Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása A megtelepedés okai Városi vadgazdálkodás IV. előadás: A városi területeken előforduló fajok Alkalmazkodás az emberi civilizáció egyébként zavaró, káros körülményeihez Az urbanizálódás szelekciós tényező

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Természetismereti. séta a Naplás-tónál. Nádvilág és lápvilág a Fővárosban

Természetismereti. séta a Naplás-tónál. Nádvilág és lápvilág a Fővárosban Természetismereti séta a Naplás-tónál Nádvilág és lápvilág a Fővárosban 1 Természetismereti séta a Naplás-tónál Ez ismét szép napja volt életemnek, nagyon szép. A természettel mulattam, az én legkedvesebb

Részletesebben

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.

Részletesebben

A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében

A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton

Részletesebben

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

KEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók. www.biomonitoring.komszol.hu

KEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók. www.biomonitoring.komszol.hu GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. - Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 7. Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu

Részletesebben

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi Egyesület Trollius

Részletesebben

Iskola: Csapatnév: 2. Felülről lefelé, és alulról felfelé elrejtettük a növények fejlődéséhez szükséges feltételeket. Keressétek meg!

Iskola: Csapatnév: 2. Felülről lefelé, és alulról felfelé elrejtettük a növények fejlődéséhez szükséges feltételeket. Keressétek meg! Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor I. forduló 2012/2013. tanév 1. Ki adta fel az apróhirdetéseket? a. Futóversenyre várom mezei rokonaim jelentkezését! Döntsük el ki a gyorsabb! Üregi kollégák

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben