A Palotási-víztározó természeti értékei
|
|
- Ágnes Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Palotási-víztározó természeti értékei A Palotási Kertbarát Egyesület kiadványa
2 Bevezető Palotás az Északi-középhegység Alföldbe simuló, hegylábi részén, a Cserhátalja kistájon fekszik. A Cserhátalja jó termőképességű talajainak és kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas a szántóföldi növénytermesztésre. Az idők folyamán fel is törte az eke szinte minden hektárját, így hazánk legnagyobb mértékben beszántott tájegységei közé tartozik. Egyhangú gabonaföldek és kapáskultúrák foglalták el az erdők, a gyepek és a mocsarak helyét, a táj eredeti jellege csaknem megszűnt. Mára néhány kis területen maradt meg a hajdani élővilágnak otthont adó élőhely. Ezek között találjuk a Palotási-víztározó környékét, ahol a Buják-patak völgyének egykori mocsári élővilága, illetve az erdőssztyepp-növényzet képviselői nem tűntek el teljesen. Egyes fajok a mesterségesen létrehozott vizes élőhelyen, mások a megmenekült gyepfoltokban maradtak fenn. Egy ilyen mértékben átalakított tájban, mint a Cserhátalja, nagyon fontosak ezek a területek. Rajtuk keresztül kaphatunk ismeretet arról, hogy milyen is lehetett a természet képe, mielőtt csaknem teljesen átalakították. Ezek a biológiai sokféleség mentsvárai, egy jövőbeli, kedvezőbbé váló környezeti állapot esetén a fajok visszatelepülésének forrásai. Manapság a települések büszkék a múltjukra és az őket körülvevő természetre. Egyediségüket, értékeiket hangsúlyozzák és igyekeznek őrizni, miközben pillanatnyi gazdasági érdekeknek alávetve tékozolják el azt. A települések múltja jobb állapotú természeti környezetben játszódott. Felelősségünk, hogy javítsunk a jelenlegi leromlott állapoton, saját életminőségünk érdekében is. Palotáson ehhez kíván segítséget nyújtani ez a kiadvány.
3 Növényvilág A Buják-patak völgyének életében nagy változást okozott a Palotási-víztározó 1964 és 1968 közötti megépítése. A szeszélyes vízjárású patak árterének rétjei, szántói helyén létrejött csaknem 70 hektáros állóvizet fokozatosan benépesítették a völgyben korábban is jelenlévő és az újonnan érkező élőlények A víztározó számos vízi- és mocsári növénynek, illetve a belőlük szerveződött növénytársulásoknak ad otthont. Hínárnövényzetet elsősorban az öblök, horgászállások sekély, erős hullámzástól védett vizében figyelhetünk meg. A felszíni lebegő hínárok le nem gyökerező növényekből állnak: a víz felszínén úszó apró békalencse, keresztes békalencse, illetve az víz alá merült sima és érdes tócsagaz a legjellemzőbb fajaik. A rögzült hínárokat szilárdan gyökerező fajok alkotják, leggyakrabban az úszó, a fodros és a fésűs békaszőlővel, valamint a kétéltű (vízi és szárazföldi életmódra egyaránt képes) vidrakeserűfűvel találkozhatunk. A víztározó parti övezetében a tájképet is meghatározó mocsári növényzetet találunk. A közismert nádon, széleslevelű és keskenylevelű gyékényen kívül további állományalkotó fajok a vízi harmatkása és a szikes mocsarakra jellemző zsióka. Az időszakosan kiszáradó partszegélyen, kis kiterjedésű állományokban a mételykórósok is megjelennek a névadó vízi mételykóróval, virágkákával, vízi hídőrrel. A víztározó felső, Kisbágyonhoz tartozó végén nagy foltban a védett kálmos uralja a mocsarat. Ezt az eredetileg Délkelet- Ázsiában élő, ősi gyógynövényt a XVI. században honosították meg Európában, mára a természetszerű vegetáció részévé vált. Kálmos A vízparti növényzet övezetes megjelenésével már csak kevés helyen találkozhatunk, az erős emberi jelenlét (utak, parkolóhelyek, horgászállások) átformálta a növényzet képét. A mocsári, parti és éles sás alkotta magassásosok már csak helyenként kísérik a nádasokat, a mocsárrétek is zömében leromlott formában vannak jelen. A Buják-patak mentén, a víztározótól délre még fennmaradt néhány kisebb mocsárrét folt, melyek rámutatnak a terület rétjeinek hajdani változatosságára. A héhalmi községhatár mellett, a Kenderföld dűlőben a rendkívül látványos fátyolos nőszirom és a szerényebb mocsári kutyatej néhány tövét még megtalálhatjuk. A szintén dekoratív réti iszalaggal a víztározó partján is találkozhatunk, a mocsárréteken és a löszgyepekben egyaránt. A mocsárrétek további megemlítendő növényei az északi galaj, a festő zsoltina és a réti füzény. A víztározó partján, a kiszáradó iszapon és a földutak pocsolyáiban különleges, apró növényekből álló iszapnövényzet alakul ki. Jellegzetes fajai az iszapgyopár, az iszapfüzény, a henye pimpó és a varangyszittyó.
4 A Bujáki-patakot kísérő hajdani ligeterdőkre a víztározó partján szemünk elé kerülő mézgás égerek, fehér nyárak és fehér füzek emlékeztetnek. A kisbágyoni focipálya mögött egy néhány évtizede kialakult fűzligetet találunk, melyben a bujáki erdőkből a patakon érkezve erdei növényfajok (pl. fodros gólyaorr, bogláros szellőrózsa, vicsorgó) telepedtek meg. A tó nyugati partján létrejött füzes erdőfoltban a védett széleslevelű nőszőfű néhány példányának előfordulását ismerjük. A Palotási-víztározó környékének magasabb térszínein az utolsó természeteshez közeli növényzetet erdőssztyepp-tölgyesek és löszgyepek mozaikja alkothatta. (Az erdőssztyepp Eurázsia zárt erdei és nyílt száraz gyepjei közötti átmeneti növényzeti öv, melynek hazánkban megjelenő különböző típusai legjellemzőbb természetszerű élőhelyeink közé tartoznak.) A tározóra nyugati irányból lefutó Hideg-völgyben, erdőtelepítések között bújik meg egy kis tisztás, amely még megőrizte az eltűnt vegetáció kis szeletét. Az öreg molyhos tölgy hagyásfa feltehetően az eredeti erdőből maradt fenn, egyéb tölgy- és juharfajokkal ez a fafaj lehetett az erdőalkotó. A löszgyep elgyomosodott maradványában nagy egyedszámban él a védett hengeresfészkű peremizs. Néhány éve még a víztározó partján is élt kis állománya, mára helyén parkolóhely létesült. A másik védett erdőssztyepp-fajjal szerencsésebb a helyzet: a macskahere a tározó nyugati partján még többfelé díszlik. Ez a nagytermetű, rózsaszín virágú növény jellegzetes gyökérgumóiról kapta furcsa nevét. A Hideg-völgy további védett növényei a réti iszalag és a nyúlánk sárma. Az erdőssztyepp-növényzet másik maradványában, a tó északi végén található Alsóréten újabb védett növények is megjelennek: a lilásrózsaszín virágú dunai szegfű és a sárga színű selymes boglárka. A víztározót körülvevő, az utóbbi évtizedekben mezőgazdasági területekre telepített erdők (főként Dunai szegfű Széleslevelű nőszőfű kocsányos tölgy, vörös tölgy, korai juhar, nyír, erdei és fekete fenyő fafajokkal) botanikai szempontból sivárak. Két zavaráskedvelő, védett orchideafaj azonban megtelepedett a kocsányos tölgyesekben: a fehér madársisak és a kardos madársisak nagy állományinak virágzásában gyönyörködhetünk májusban.
5 Állatvilág A vízi életközösségekben a gerinctelen állatok meghatározó szerepet töltenek be, de sajnos a Palotási-víztározón tudományos igénnyel még nem vizsgálták ezeket a csoportokat. A vízibolhák, a kandicsrákok és a poloskák egyes fajai hatalmas tömegben vannak jelen, számos vízicsiga, kagyló és szitakötő faj előfordul a tóban. A szárazföldi élőhelyek gerinctelen faunájáról, köztük védett fajokról sokkal több ismerettel rendelkezünk. A tározó környékén, szántókon, földutakon nem ritka a szongáriai cselőpók. A gyepek és a szántók szegélyének gyomnövényzete egyaránt élőhelyei a magyar virágbogárnak, a szalmacincérnek és a hengeres szalmacincérnek. A fűzligetekben előfordul a diófacincér és a nagy szarvasbogár. A nappali lepkék közül a farkasalmalepke a ligeterdők szegélyén, a nagy tűzlepke a mocsárréteken jellemző. A faluban Európa legnagyobb lepkéje, az éjszaka repülő nagy pávaszem a közelmúltban még gyakori volt, mára nagyon megritkult. Hatalmas zöld hernyói gyümölcsfákon (pl. dió, szilva, meggy) táplálkoznak. A palotási kertek másik érdekessége az óriás énekeskabóca. Lárvái a talajban fejlődnek, ribiszke, szőlő gyökerét szívogatják, majd átalakulva a szárnyas imágók a lombozatba költöznek, júniusban érces zúgásuk sokfelé Óriás énekeskabóca Magyar virágbogár hallhatjuk. A Buják-patak természetes halfaunája a víztározó megépülése előtt gazdag volt. A gyakori vágócsík, fenékjáró küllő, szivárványos ökle, szélhajtó küsz és domolykó mellett előfordult a réti csík is. A patak vízhozamának csökkenése, vízminőségének romlása mellett a víztározó hatása (megszüntette a patak átjárhatóságát, megváltoztatta vízjárását, hordalékmozgását, vizének tulajdonságait) a halfauna elszegényedését, egyes fajok eltűnését okozta. A víztározóban a haltelepítések határozzák meg a fauna összetételét, de néhány természeti értéket képviselő faj, így a szivárványos ökle is jelen van.
6 A kétéltűek a szárazföldet meghódító gerincesek legősibb csoportja, életmódjuk, érzékenységük folytán környezetünk állapotának kitűnő jelzői. Jelentős képviselőjük, a dunai tarajosgőte drasztikus visszaszorulásával már fel is hívja rá figyelmünket, hogy valami nincs rendjén Palotáson. Húsz éve környékünkön még mindenfelé megfigyelhettük a patakban, árkokban, kisebb vízállásokban. Azóta ezek a vizek javarészt eltűntek, Dunai tarajosgőte kiszáradt például a Hankóvölgy, a faj jelentős élőhelye. A megmaradt vizek kémiai állapota leromlott, a szárazföldi élőhelyek feldarabolódtak, egymás közötti átjárhatóságuk csökkent. Ezek és más okok miatt dunai tarajosgőte az utóbbi években csak a víztározó Ny-i partján, a homokbánya melletti kis tóban került elő, a vele párhuzamosan megritkult vöröshasú unkával együtt. A kis tó és a tározó a környék legjelentősebb kétéltű szaporodóhelye, tavasszal pettyes gőte, barna varangy, zöld varangy, barna ásóbéka, levelibéka, erdei béka keresik fel nagy egyedszámban a területet. Leggyakrabban viszont az egész évben vízhez kötődő tavi békát és kecskebékát figyelhetjük meg a tározón. A Ny-i part kis tava a hüllőket nézve is fontos hely: itt él a Cserhátban rendkívül ritka mocsári teknős szaporodó állománya. Valószínűleg betelepítették a faj néhány egyedét és azok szerencsés helyre kerültek, a szomszédos homokbánya tojásrakásra alkalmas nyílt felszíneket kínált számukra. ÉszakAmerikából származó rokonát, a díszállatként Kis tó a tározó Ny-i partján tartott vörösfülű ékszerteknőst is betelepítették sajnos az utóbbi években, pedig ennek a hazai vízi életközösségekben idegen fajnak nincs keresnivalója a tározón. A terület szárazföldi élőhelyein gyakori hüllő a fürge gyík, a vizekben pedig a főként kétéltűekre vadászó vízisikló. A palotási határban több helyen előkerült a rézsikló is.
7 A Palotási-víztározón és környékén az utóbbi 20 évben mintegy 190 madárfaj előfordulását, ebből 73 faj költését mutatták ki. Az 1990-es évek közepétől azonban olyan (csak részben ismert) változások történtek, amelyek miatt mind a fészkelő madárközösség, mind a madárvendégek fajainak gazdagsága csökkent. Ez valószínűleg a vízszint dinamikájával (állandó magas vízszint, iszapfelszínek hiánya), illetve a telepített halfaunával (pl. az amur vízinövényzetre, egyéb idegenhonos halfajok vízi gerinctelenekre gyakorolt elszegényítő hatása) van összefüggésben. A tény, hogy a fészkelő fajok közül eltűnt a búbos vöcsök, kis vöcsök, böjti réce és kevésbé keresik fel a tavat az átvonuló gémfélék, récék, parti madarak. Korábban gyakori tavaszi vendég volt a kanalas és a nyílfarkú réce, a füstös, a szürke, az erdei és réti cankó, ritkább vendégként az énekes hattyú, vörösnyakú vöcsök, rétisas, kis póling, fenyérfutó, gólyatöcs, gulipán is feltűnt. Az utóbbi években ezeket a fajokat nem, vagy csak elvétve lehet megfigyelni. Mindemellett még napjainkban is találunk komoly madártani értékeket a területen. A fokozottan védett törpegém 5-6 párja költ a nádasokban. Kitünő alakoskodó; nemcsak gunnyasztva téveszti meg a szemet, hanem a nádszálakon kapaszkodva is. Első esetben valami torzsdarabnak, szemétnek tarthatjuk, másodikban meg vastagabb nádszálnak. írta róla Chernel István a XIX. század végén. Rejtetten él, leginkább a horgászállások fölött átrepülve vehetjük észre a gerlenagyságú, tarka madarat. A tározó északi vége fölött minden tavasszal élvezhetjük a barna rétihéják mutatványos nászrepülését. Ez a ragadozómadár a nádasban építi fészkét, vadászni a környező mezőgazdasági területekre jár ki. Réti tücsökmadár Törpegém Időnként malacvisításhoz hasonló hangot hallunk a mocsári növényzetből, tulajdonosát, a guvatot csak nagy szerencsével pillanthatjuk meg. Feketés színű rokonai, a zöld lábú, piros csőrű vízityúk és a fehér csőrű és homlokpajzsú szárcsa gyakrabban szemünk elé kerülnek a tározón. A nádi énekesmadarak közül leggyakoribbak a nádirigó, a foltos nádiposzáta, a nádi sármány, de cserregő nádiposzátával és nádi tücsökmadárral is sokfelé találkozhatunk a víztározón. Az énekes nádiposzáta a mocsári növényzettel szomszédos magaskórós, gyomos vegetációban költ, a réti tücsökmadár, a sárga billegető és a rozsdás csuk pedig a mocsárrét foltok kevésbé gyakori madarai. A víz fölé hajló fűzfák ágaira készíti gyékény és nád terméséből, fűzbarkából zacskó alakú fészkét a függőcinege.
8 A vízparti bozótosok, ligeterdők madara a berki tücsökmadár, mely a fülemülével és barátposzátával együtt a part mentén mindenütt előfordul. A tározó északi végén lévő fűzligetben zöld küllő, nagy fakopáncs vájnak odút, melyet seregélyek, széncinege, szürke légykapó foglalnak el. Szürke varjú fészkében erdei fülesbagoly költ rendszeresen. A tavat kísérő kökényes cserjések értékes madarai az egymás közelségét kereső Karvalyposzáta tövisszúró gébics és karvalyposzáta. Madártani szempontból kiemelkedő jelentőségű a Ny-i part felhagyott homokbányája. Évente változó számban költ a fokozottan védett, színpompás gyurgyalag, illetve a népes kolóniákat alkotó partifecske. Utóbbi megyénkben igen ritka, főleg az Ipoly-völgyből ismert előfordulása. Mindkét fajra jellemző, hogy a viszonylag friss homokfalakba kaparják költőüregüket, ezért a bánya teljes felhagyásával a falak A homokbánya partifecske telepe elöregedése veszélyezteti telepeik fennmaradását. Néhány éve különleges lakója van a homokbányának: egy gyöngybagoly pár a megszokott templomtornyok, padlások helyett itt költ, megbújva egy nagyobb üregben. Partifecske A víztározó tágabb környékének madárvilágáról is szót kell ejtenünk, ugyanis megyénknek ez a déli része az Alföldre jellemző fajok megjelenését teszi lehetővé. A szántók ritka fészkelője a parlagi pityer, a mezővédő fasorokban elterjedt a kis őrgébics, a vörös vércse. Vonuláskor rendszeresen megfigyelhető a kék vércse, ritkábban a szalakóta is felbukkan. A környék nemzetközi természetvédelmi értékét nagyban növelik az utóbbi években megtelepedett fokozottan védett ragadozómadarak: a parlagi sas és a kerecsensólyom. A parlagi sas egyik fő tápláléka a mezei nyúl (jelentős szerepe van az egészséges nyúlállomány fenntartásában), de a környéken helyenként még
9 előforduló hörcsögöt is szívesen elfogja. A kerecsen elsősorban kisebb rágcsálókat és madarakat zsákmányol. Az ember közelségét kereső madarak közül Palotáson sajnos hosszú évek óta nem fészkel a fehér gólya, a tározóra a Kisbágyonban költő pár tagjai járnak át. Kistermetű baglyunk, a kuvik még költ a faluban, fülsértő kiáltozását esténként rendszeresen hallhatjuk. A madaraknál rejtőzködőbb életű emlősöket kevésbé ismerjük a víztározó környékén. Fokozottan védett képviselőjük a vízhez kötődő, főleg hallal táplálkozó vidra. Nyomaira, Parlagi sas táplálékmaradványaira rendszeresen rábukkanhatunk a parton, bizonyosan szaporodik is a tavon. A vidra vizes élőhelyeink emlős csúcsragadozója, fontos szerepe van a biológiai egyensúly fenntartásában. Többnyire a járulékos- és gyomhalakat, illetve a beteg halakat ejti zsákmányul, kerüli a több kilós, nagy halakat. A halastavakon okozott kártételeit többnyire eltúlozzák. A másik értékes emlős a Cserhát jelentősebb patakvölgyeiben többfelé megjelenő hermelin. Gyakoribb rokonától, a menyéttől fekete farokvége és télen hófehér bundája különbözteti meg. A víztározó fölött gyakran láthatunk vadászni denevéreket, leggyakrabban a rőt koraidenevért és a késeidenevért, előbbit vonuláskor nappal, nagy csapatokban is. A rágcsálók legfeltűnőbb képvisea víztározó É-i vége lője az ÉszakAmerikából betelepített, termetes pézsmapocok. Várait gyékényből, nádból, a parthoz közel építi, környékén a megrágott növények maradványaira figyelhetünk fel. A természet védelme A Palotási-víztározó környékének természeti állapotáért, az élővilág sokszínűségének fennmaradásáért tenni tudunk. Legfontosabb, hogy ne rendeljük alá azt egyéni gazdasági és kényelmi érdekeknek, biológiailag elhibázott
10 ötleteknek. Mező- és erdőgazdálkodást, horgászatot, üdülést, sportot is lehet úgy gyakorolni a területen, hogy az ne rontsa, lehetőleg javítsa a jelenlegi állapotot. A következő néhány pontban a lényegesebb természetvédelmi szempontokat foglaltuk össze: A tározó partjának a jelenlegi üdülőterületen kívüli, további nagyarányú beépítése nem kívánatos. Meg kell oldani a tározó és a patak vizébe jutó mezőgazdasági és kommunális és egyéb szennyezések minimalizálását. A horgászathoz kapcsolódó infrastruktúra (utak, horgászhelyek, parkolók, építmények) további helyfoglalása a természetszerű élőhelyeken nem kívánatos. A tározóban csak őshonos halfajok fenntartása elfogadható. Idegenhonos növény- és állatfajok szándékos betelepítése kerülendő. A telepített erdőkben az őshonos, termőhelynek megfelelő fafajokat előnyben kell részesíteni az erdőgazdálkodás során. Kerülni kell a nádégetést, a nádasok és a parton növő fák irtását, a cserjések felszámolását, a természetszerű élőhelyek feltöltését, szennyezését. Külön figyelmet kell fordítani a még fennmaradt löszgyepek, mocsárrétek, ligeterdők eltűnésének megelőzésére. Biztosítani kell a homokbánya és a mellette lévő kis tó fenntartását, zavartalanabbá válását. Meg kell akadályozni a védett állatok begyűjtését (pl. mocsári teknős) és szándékos pusztítását (pl. békák, siklók). A felsorolt szempontok a a Palotási-víztározó és közvetlen környékének helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításával válthatók valóra. A községi önkormányzat képviselő testületének ezzel lehetősége volna tenni a falu egyik legfontosabb örökségének megőrzéséért. A védett természeti terület természetvédelmi kezelési tervében Vöröshasú unka jelenítendők meg a védelem konkrét lépései, melyek az érdekeltek közötti kompromisszum alapján kerülnek megfogalmazásra.
11 A Palotási Kertbarát Egyesületről A Palotási-víztározó megépítése fordulópontot jelentett a keleti partján található zártkerti szántóterület művelésében és hasznosításában. A Palotás és Vidéke Sporthorgász Egyesület megalakulásával megnőtt a község iránti érdeklődés. A szép környezet, a gazdag halállomány, a barátságos helybéli emberek egyre több érdeklődőt vonzottak Palotásra. A zártkerti ingatlanok felvásárlása elkezdődött, az eddigi mezőgazdasági művelést egyre inkább a pihenést, kikapcsolódást szolgáló funkció váltotta fel, sorra épültek a hétvégi házak. A pihenni vágyó, szabad idejüket itt töltő emberek előbb kis közösségekben alakítgatták, szépítgették környezetüket, próbálták az utat járhatóvá tenni. Az első nagyobb összefogásra a villamos hálózat kiépítése kapcsán került sor. Létrejött a Villamos Közmű Társaság, majd a beruházás megszűntével, mint jogutód szervezet, április 26 án megalakult a Palotászártkerti Közösségi Kertbarát Egyesület. Mára az eredeti célok kibővültek, a szükségletekhez, körülményekhez jobban igazodnak, így az új Alapszabályban a következők kerültek rögzítésre: Az Egyesület célja: A kertbarát kultúra továbbfejlesztése, az ezzel kapcsolatos ismeretek széleskörű terjesztése. A természet és környezet megóvása, a védelem fontosságának hirdetése, gyakorlati megvalósulásának elősegítése. A tagság szabadidejének, pihenésének kulturált feltételek közötti biztosítása, társas-közösségi programok szervezése. A zártkerti ingatlanok védelme, a tulajdonosok érdekképviselete. A tevékenysége során együttműködik valamennyi, az Egyesület törekvéseit elfogadó szervezettel, intézménnyel, illetve önállóan is szervez olyan programokat, programsorozatokat, fórumokat, amelyek elősegítik céljai megvalósulását. Bízunk abban, hogy az ingatlantulajdonosokkal, az együttműködő szervezetekkel, támogatóinkkal összefogva céljaink és a vállalt kötelezettségeink egyre hatékonyabb módon valósulnak meg.
12 A kiadány támogatója: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Írta: Harmos Krisztián Fényképeket készítette: Pintér Balázs és Harmos Krisztián
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
Részletesebben10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.
10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük
Részletesebbenterület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenA vízparti növények. Melyik tónak lehet gazdagabb élővilága?
A vízparti növények Melyik tónak lehet gazdagabb élővilága? Ennek vagy ennek? Jellemzően milyen növények lehetnek a vízparton? A NÁD: és a GYÉKÉNY: Mi jellemző a nádasra? hozzájárul a vizek öntisztulásához
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -
A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén - A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe és védett területei 1. Boronka melléki
Részletesebben7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek
7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenA Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
RészletesebbenKedves Tanárok! 1. rész: Prológus
Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek Feladat: Egyetlen szóval válaszolj az alábbi feladványokra: 1. Az
RészletesebbenVersenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:
Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
Részletesebben19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Dombóvári Kis-Konda-patak Utoljára módosítva: 2013-08-15 17:29:29 Megye: Tolna Községhatár: Dombóvár A terület kiterjedése: 17.0225 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
RészletesebbenA hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium
A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának
RészletesebbenCsömör Nagyközség Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2005. (V.01.) rendelete a helyi jelentség természeti értékek védelmérl
Csömör Nagyközség Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2005. (V.01.) rendelete a helyi jelentség természeti értékek védelmérl Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képvisel-testülete a természet védelmérl
RészletesebbenA Tisza élővilága és főbb természetvédelmi vonatkozásai. Schmidt András Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály
A Tisza élővilága és főbb természetvédelmi vonatkozásai Schmidt András Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály Védett természeti területek a Tisza mentén Natura 2000 területek a Tisza
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenJAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE
Králl Attila MME JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Javaslatok a fokozottan védett nagytestű
RészletesebbenTermészetmadárvédelem. gyerekszemmel
Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben
RészletesebbenTervezet. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2009. Tervezet a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Maconkai-rét természetvédelmi
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenNagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről
Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Egységes szerkezet! Lezárva: 2012. 06. 07. Nagycenk Község Önkormányzat
RészletesebbenNádvilág és lápvilág a Fôvárosban
86 87 Beszélő nádak itt is mindenütt. Összesúgnak-búgnak, bólingatnak. Szárcsa sikkant rejtekükben, riadót fúj Nádországnak: Vigyázzatok, csitt-csitt! Ember van itt! Álom ez, édes álom, amelyből bár ne
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenKarcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult
A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership
RészletesebbenHáztűznéző a bogaraknál
Háztűznéző a bogaraknál A tücsök A tücsök A mezei tücsök (Gryllus campestris) az ízeltlábúak törzsének, a rovarok osztályának és az egyenesszárnyúak rendjének egyik faja. 2016-ban elnyerte az "Év rovara"
RészletesebbenAdatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához
Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a
RészletesebbenKosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenA Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek
Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint
RészletesebbenA VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI
A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenLassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.
Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban
RészletesebbenTéma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
Részletesebben11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.
11/b tétel GERINCES RENDSZERTAN III. HÜLLŐK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: HÜLLŐK (REPTILIA) REND: TEKNŐSÖK» CSALÁD: MOCSÁRITEKNŐS-FÉLÉK Ujjaik között az
RészletesebbenNagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft
Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok
RészletesebbenBEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
RészletesebbenA rendelet hatálya. A védetté nyilvánítás célja
A Békésszentandrás Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011.(VII.18.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról Békésszentandrási Nagyközség
RészletesebbenFELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.
1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenKisalföldi homokpuszta
LIFE08 NAT/H/000289 Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság A projektterület Milyen lehetett az ember előtt? Győrtől Esztergomig húzódó homokvidék
RészletesebbenTávcsöves csillagászati bemutató Mit láthatunk a Fertő feletti csillagos égbolton? január :00
Távcsöves csillagászati bemutató Mit láthatunk a Fertő feletti csillagos égbolton? 2019. január 25. 17:00 Hanság túra I. - Osli-Hany Évkezdő programjainkra szeretnénk felhívni mindazok figyelmét, akik
Részletesebben2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia
Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenV. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről
GYÕRI KOMPLEX BIOLÓGIAI MONITOROZÓ RENDSZER 15 Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről
RészletesebbenVIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.
VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. Az emberiség tájformáló tevékenysége nyomán számos természetes élőhely, így
RészletesebbenMit tennék a vizek védelmében
Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,
RészletesebbenA raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László
Védett fajok 26.3.2010 A raftingoló béka A gyepi békát az ország hegyvidékein sok helyen rendszeresen, nagy mennyiségben és ellenőrizetlenül gyűjtik a combjáért a szaporodási időszakban. Az eljárás brutális:
RészletesebbenI. forduló Megoldás. 1. Mozizzunk együtt!
I. forduló Megoldás 1. Mozizzunk együtt! Tekintsétek meg figyelmesen a következő linken található rövid video filmet, https://www.youtube.com/watch?v=n5w1ogf_be0, majd ismerjétek fel a kisfilm szereplőit,
RészletesebbenTETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?
TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó
RészletesebbenA Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása
2008. 1. 9. III. PROJEKT Magyarország élőhelyei Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása Kalotás Zsolt 3,
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK
Részletesebben2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA
KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat
RészletesebbenA főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt.
A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A fővárosban található természeti értékek csoportosítása: Országos jelentőségű
RészletesebbenMTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenSarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje
Magyarország madarai 7. elıadás 2011. február 23. 2011.08.12. Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Sarlósfecske alkatúak rendje Habitusuk fecskére emlékeztet, lábuk rövid kapaszkodó láb,
Részletesebben5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről
5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenSzőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein. Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens
Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens Mit védünk? A szőlőtelepítések által érintett védett természeti
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.
Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei
A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok
RészletesebbenSzabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1
Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila
RészletesebbenVédetté nyilvánítási és kezelési javaslatok.
Védetté nyilvánítási és kezelési javaslatok. Megjegyzés: A Hernád völgy területe néhány hét múlva az Európai Unió.NATURA 2000 hálózatának különleges madárvédehni területévé válik. Ez Szikszó város Hernád
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenSzalamandrák és gőték
Fotó: Németh Bálint A szalamandrák és a gőték alkotják a farkos kétéltűek rendjét: hosszú, megnyúlt testük, két pár hasonló formájú végtagjuk, hosszú farkuk révén könnyen megkülönböztethetők a farkatlan
RészletesebbenERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Az erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
Részletesebben17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi
17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (......) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló Csapat adatok: Versenyzők neve: Város: Iskola: I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek A vándorsólyomról sokaknak ugyanaz
RészletesebbenLELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.
LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos
RészletesebbenTömösváry Tibor Hivatal Nándor Varga Adrienn
Somogy Természetvédelmi Szervezet Központja Kund-kastély 8708 Somogyfajsz, Kossuth u. 62. GPS koordináták: 46 502713, 17 568496 Telefon/Fax: +36 85 337-053 Tömösváry Tibor +36 20 979 0408 Hivatal Nándor
Részletesebbenhazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály
A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi
Részletesebben"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a
VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.
RészletesebbenOsli-Hany madarai március 10. 9:00. Szikes tavak madarai március 10. 9:00. Osli-Hany madarai március 24. 9:00
Hóvirágos túra a hédervári Vadaskerti-erdőben Egykoron a Szigetköz magasabb ártéri szintjeit a tölgy-kőris-szil ligeterdők uralták. A keményfás ligeterdő az otthona számos jól ismert lágyszárú növényfajnak
Részletesebben2016. Október 27., Gödöllő
A Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken projekt, MME biotikai felmérések Nagy Dénes, Nagy Zsolt, Halpern Bálint, Boldogh Sándor Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
RészletesebbenBCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenBátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenSzentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről
Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e a helyi jellegű természeti értékek védelméről (A 11/2012.(V.31.), a 18/2009.(X.01.), a 7/2001.(V.31.) sz. Rendelettel
RészletesebbenTervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)
A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/986/2007. Tervezet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó
Részletesebben"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013.
"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 175 Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 20 pont/ Madárhangok. Minden helyes megoldás két
RészletesebbenA LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője
A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi
RészletesebbenA Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Dr. Király Gergely Botond Nyugat-Magyarországi Egyetem A láprét és környéke története Köztudomású, hogy a római korban
Részletesebben