A MUNKAHELYI GYAKORLATI OKTATÁS MEGVALÓSULÁSÁNAK ELMÉLETI HÁTTERE. Háttértanulmány. Pécs, június

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MUNKAHELYI GYAKORLATI OKTATÁS MEGVALÓSULÁSÁNAK ELMÉLETI HÁTTERE. Háttértanulmány. Pécs, 2010. június"

Átírás

1 A MUNKAHELYI GYAKORLATI OKTATÁS MEGVALÓSULÁSÁNAK ELMÉLETI HÁTTERE Háttértanulmány Pécs, június

2 A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program / A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt keretében készült A munkahelyi gyakorlati oktatás megvalósulásának elméleti háttere Háttértanulmány Írta: Dr. habil Lükő István A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Pécs, június

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés A termelési folyamatok lényege és formái A technikai fejlődés trendje és hatótényezői Technika-technológia és transzfere Műszaki-technikai rendszerek és folyamatok A munkatevékenységek alapelemei és fogalmai Munkatevékenység kvalifikáció foglalkozás szakma A szakmastruktúra Foglalkozási és képesítési rendszerek Munkatevékenység feladat művelet Az oktatási és képzési folyamat szerkezete Szakmai nevelés, szakmai szocializáció és képzés mint jellemformálás Az oktatás szerkezete és komponensei Modulok, kompetenciák és követelmények Az elméleti és a gyakorlati oktatás kapcsolódása A gyakorlati oktatás módszertani vonatkozásai Felkészülés a gyakorlati foglalkozásra A szakmai és a pedagógiai előkészítés A bevezető foglalkozás és módszertani vonatkozásai A foglalkozás befejezése A gyakorlati foglalkozás ellenőrzése és értékelése A képzés motivációja

4 1. Bevezetés Ennek a tanulmánynak a fő célja, hogy elméleti hátteret adjon a program alprojektjének végrehajtásához, vagyis a munkahelyi gyakorlati oktatáshoz. Munkánk kiindulópontja volt az a kiadvány, amelyet szintén alapozó jelleggel írtak. Ez a TÁMOP A képzés evolúciója Alapozó tanulmányok 2009 címet viselő tanulmány négy fejezetből (tanulmányból) áll. A mi szempontunkból kiemelem Fehérvári Anikó Az elméleti és tapasztalati alapú tanulás összehangolásának szakképző iskolai és gyakorlóhelyi helyzete, fejlesztési feltételei c. munkáját, valamint Emőkey András Az iskolai és a munkahelyi gyakorlati oktatók tevékenységének elemzése c. tanulmányát. Ezek fontos kiindulási információkat adtak, helyzetképet rajzoltak, azonban a továbblépéshez szükséges egy tervezési-szervezési aspektusú módszertani megközelítés. Ezt a módszertani megközelítést is több síkon, a program szervezése szempontjából két csoportban végeztük. A módszertani csoport elsősorban a gyakorlati oktatás szerkezeti, szervezési és tervezési aspektusait, módszereit tárta fel és készítette elő a képzési csoport tevékenységét, nyújtott kitekintést a szempontrendszer kidolgozásával az ún. kiterjesztési és a rendszerfejlesztő csoportnak is. A módszertani fejlesztés részben a jelen helyzet hiányosságainak a kompenzálására, valamint a tovább lépés irányai kijelölésére is szolgált munícióval. Hogy a modulrendszerű, kompetencia elvű OKJ-s szakképzés gyakorlati oktatásának duális jellege erősödjön, hogy a munka világába való átvezetés segítse az egyént, hogy növekedjen a tanulószerződések száma, ahhoz a különböző résztanulmányainkat meg kellett alapozni. Ez a megalapozás segít a fogalmi tisztázásban, mint pl. modulok, kompetenciák, követelmények, oktatáselméleti alapfogalmak, szakmódszertani összefüggések stb. A munka összeállítását saját könyveim, publikációim, több éves szakképzés-kutatási és oktatói tapasztalataim, valamint autentikus szerzők tanulmányai részleteinek felhasználásával írtam. Nem készítettem mellékletet, mert azt egy külön kiadványban szerkesztik, amelyben a jó gyakorlatokra példákat gyűjtöttünk. Pécs, Dr. habil Lükő István 4

5 2. A termelési folyamatok lényege és formái 2.1. A technikai fejlődés trendje és hatótényezői Általában igaz az, hogy ha valamelyest követni akarjuk a technikai fejlődésnek a menetét, akkor célszerű valamilyen modellben gondolkodni. Különösen, ha a fejlődésnek az utóbbi két évszázadban bekövetkező trendjét akarjuk megragadni. Az emberi tevékenység alkotóelemeit (fizikai, szellemi), a működtetést (eszköz, technika) és a termelés hatékonyságát össze kell vetni. Ezt az összevetést szolgálja az alábbi ábrán látható modell, amely a technikai fejlődést négy szakaszra bontja. Termelékenység 200$/fő/év 2000$/fő/év 20e$/fő/év Működtetés módja Kézi izomerő Emberi erő (Izomerő mech. átlag) Motorikus izomerő Szellemi tevékenység Agy (Intelligencia) Előállítás eszköze Szerszám Munkagép Erőgép Automaták 1. táblázat. A termelékenység alakulása 100% 94% Izomerő 6% Szellemi munka 1800 év 2000 év 1. ábra. A technikai fejlődés modellje Amint az ábrán látható, exponenciálisan nő a szellemi tevékenység és csökken az izomerő aránya. Szinte százszorosára emelkedett az egy főre jutó produktum évenkénti értéke. Látható továbbá a technikai eszközök és a technológiák változása a történelem során. Árnyaltabb képet kapunk, ha az utóbbi néhány évtizedben történt változásokat a technikai fejlődés fő vonulataiban elemezzük. Nézetem szerint ez a fejlődés három területen mérhető le, amelyek a következők: 1. Az energia felhasználása A villamosenergia benne a magenergia tömegméretű felhasználása, illetve elterjedése gyökeresen átalakította az ipart, a mezőgazdaságot, a közlekedést, a háztartást, nem utolsó sorban az ember közvetlen lakóhelyi környezetét, életmódját. A fejlődést reprezentálják a statisztikai adatok, ugyanakkor közismertté váltak a környezet szennyezésének a problémái is. 2. Az irányítástechnika Ma már elválaszthatatlan az embertől az irányítástechnika, vagy másképpen az automatika. A modern irányítástechnika nem a célban, hanem a felhasználható eszközök rugalmasságában különbözik a korábbi konstrukciók- 5

6 tól, illetve mechanizmusoktól. Egy mechanikus vezérlésű szövőszék átállítása (programozása) több napot is igénybe vett pár száz évvel ezelőtt. Ma a CNC vezérlésű gépnél mindössze néhány percig tart ez az átállítás. A megoldások működési elvét tekintve nagyon sokféle lehet az irányítás. Létezik pl. mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, elektromos, illetve elektronikus, valamint ezek kombinációjában működő automatika. Új tudományos és alkalmazási terület is született a vezérlő elektronika és a beavatkozó mechanizmusok összefonódásából. Ez a mechatronika. Az emberi kapcsolatokra, a társadalmi síkra is kitekintve elmondhatjuk, hogy az automatizálás századunk harmincas évei óta az általános műszaki fejlődés szerves részévé vált. A korszerű technológiák egyre parancsolóbban írják elő, hogy az ember a közvetlen tevékenységéből minél nagyobb részt adjon át az automatikáknak, miközben saját tevékenységét magasabb szintű irányítási, ellenőrzési feladatokra teszi át. Az automatizálás dinamikus előretörését az utóbbi két évtizedben elsősorban a félvezető-technika és a távközléstechnika segítette. Az elektronika félvezetőinek, integrált áramköreinek az elterjedése egyetemessé vált a társadalomban. 3. Az informatika Ez a harmadik fő technikai vonulat, amelynek a fejlődése egyidős az emberi élettel. Az eszközök fokozatos fejlődése tette lehetővé a civilizáció kialakulását, fejlődését. Az elmúlt évszázadokhoz képest a mai kor informatikája elsősorban az eszközök gyorsaságában és rugalmasságában különbözik. Milyen eszközökről van itt szó? Elsősorban a híradástechnika eszközeiről (rádió, televízió, telefon, telefax stb.), másodsorban a szervezéstechnika, az oktatástechnika, a számítástechnika eszközeiről. Ide tartoznak a műbolygók, az üvegszálas kábelek és az ipari robotok. Az interaktív videó, vagy multimédia képezi e könyv írásának idején az informatika csúcsát, mert a kép és a hang egyidejű információcseréjét egy számítógép közbeiktatásával végzi. Ez a technika forradalmasítja a tanítás-tanulás folyamatát. A hírközlésben jelentős fejlődést eredményezett az analóg jelekről a digitális jelekre való átállás. Mindezek az eszközök és rendszerek alaposan átalakították a kommunikáció gép ember, ember ember relációit, a társadalom működését, és nem utolsó sorban az életmódot. Háttérbe szorult a személyes jelenlét, a részvétel súlya, és kialakult egy újabb deviancia, a számítógépes gengszterizmus Technika-technológia és transzfere A technológia automatizálása csúcstechnikát, számítógépet alkalmaz. Az ún. CA (Computer Aided = számítógéppel segített) technológiák szerkezeti áttörést jelentenek az alkotó technológiák világában. Itt már egyetemessé válnak az automatizált rendszerek, a technológiai ismeretek már meghaladják a nemzeti kereteket. Szükségszerű következményként a nemzetközi integráció kerül előtérbe. A technológia automatizálásának megjelenítője a CIM-rendszer. Az egyszerű, összetett, és többszörösen összetett technológiák bonyolult hálózatokat alkotnak. Ebben a szisztémában az anyag kényszerpályák irányítása egyfelől a résztevékenységek számítógépes irányításából, másfelől az egész technológiai folyamatot átfogó integrált kapcsolatból áll. Ma már annyira sokféle és összetett számítógéppel segített technológia létezik, hogy célszerűnek látszik ebben a munkában a rövidítéseikkel együtt felsorolni. NC Numerical control számjegyvezérlés CNC Computer Numerical Control számítógépes számjegyvezérlés FMS Flexible Manufacturing System rugalmas gyártórendszer CAD Computer Aided Design számítógéppel segített tervezés CAM Computer Aided Manufacturing számítógéppel segített gyártás CAP Computer Aided Planning számítógéppel segített gyártástervezés 6

7 CAQ Computer Aidad Quality Assurance számítógéppel segített minőségbiztosítás CIM Computer Integrited Manufacturing számítógéppel integrált gyártás PPS Produktionsplanung und Steurung gyártástervezés és vezérlés HIM Human Integrated Manufacturing System emberi összetett gyártórendszer CAI Computer Aided Information számítógéppel támogatott információgyűjtés Technológia és informatika Aligha kell bizonyítani, hogy a technológia és az informatika szerves, szoros kapcsolatban vannak egymással. Ezt a triviális, már-már banális összefüggést, illetve megállapítást mindenki tudja, mi mégis ezzel a gondolattal vezetjük be ezt a fejezetet. Ha rövid képlettel akarnánk ugyanis leírni a technológia lényegét, akkor azt a következőképpen tehetnénk: Technológia = Nyersanyag + Energia + Technika (Eszköz) + Tudás + Információ. A nyersanyag feldolgozásához tehát az energián, az eszközökön (gépek, műszerek, berendezések stb.) kívül információra is szüksége van az embernek, hogy a műveletek láncolata optimális végterméket, mini mális hulladékot eredményezzen. Már az alapfogalmaknál láttuk, hogy a technika és a technológia miben különbözik, illetve miben azonos, és hogy a technika fejlődése a technológia fejlődését is jelenti. Láttuk, hogy az emberiség utóbbi ötven-hatvan évében a gépesítés utáni automatizálás a műszaki fejlesztés szerves részévé vált. A mindenkori csúcstechnika a korszerű gyártást, vagyis a technológiát van hivatva kiszolgálni. Ez persze nem csak a termelés, a gyártás technológiájára terjed ki, illetve érvényes, hanem az élet számos technológiájára, folyamat-, illetve műveletláncolatára. A műszaki tanulmányokból ismertté vált egyszerű, összetett, és többszörösen összetett technológiák a fejlődés következményeként ma már összetett és bonyolult hálózatot alkotnak. Az egyes gyártósorok irányítása a résztevékenységek számítógépes automatizálásával, majd az egész technológiai folyamatot átfogó integrált rendszerrel jön létre. Lényegében így keletkezett a számítógéppel integrált gyártás (CIM), vagyis az integrált anyag- és információfeldolgozás. A hagyományos értelemben vett termelő gyár ciklikus feladatokat végez. Ez a futószalagrendszer a klasszikus taylori munkaszervezési elvekre épült, amelyet a folyamatok, illetve a termékek automatizált (önműködő) irányítása követett. Ma már szükségessé vált egy olyan termelési rendszer, amely közvetlenül a fogyasztók szükségleteihez igazodik. Ennélfogva a modern gyár elveszíti a ciklikus, hagyományos jellegét, az ismétlődésekből álló tulajdonságát. Rugalmasságával igazodik a fogyasztó igényeihez, szükségleteihez, a piachoz. A hármas sokkmotor Európa is szembekerült az információs technológiák tömeges elterjedésének, a világpiac nyomásának, és a felgyorsult tudományos-technikai megújulás következményeivel. Egyfelől ezek a kihívások a haladás hordozói, másrészt az egyének egymás közötti viszonyát állítják előtérbe. Ezeket a változásokat három mozgatóerő (sokkhatás) idézi elő, amelyek egyszerre jelentenek kockázatot, de esélyeket is. E hármas változás együttesen járul hozzá a kognitív társadalom irányába való haladáshoz, amelyről később lesz szó. Melyik ez a három mozgatóerő? Az információs társadalom hatása (info-sokk). A gazdaság világméretűvé válása (mondializációs sokk). A tudományos és technikai változások hatása (civilizációs sokk). 7

8 Manapság olyan termelési modellnek vagyunk tanúi, amely ötvözi a különlegesen magas szintű szakértelmet és a kreativitást. A fejlődésnek ez a hatása civilizációs sokkot okoz, amelyet a közvélemény fenyegetésnek érzékel. Ehhez hasonló félelmet a középkorból a reneszánszba való átmenet idején tapasztalhatott az emberiség. Ezzel a válsággal szemben a megoldást kulturális és etikai téren kell keresni. Bangemann úr jelentése kiemeli:...az információs és telekommunikációs technológiák egész világon való elterjedése olyan új ipari forradalom fogantatását eredményezi, amely mostantól kezdve máris olyan jelentőségű, mint az azt megelőző ipari forradalom volt [1]. Ennek a forradalomnak a konzekvenciái a munkára és a foglalkoztatásra is kihatnak, hiszen az állandó bérmunkát felváltja a rövid idejű, határozott időre szóló foglalkoztatás, illetve munkabér. További jellemző ebben a fejlődésben, hogy az információs technológiák az interakciós-kommunikációs hálózatok keretében összehangolják a munkát kontinens és épületközi szinten egyaránt. A gazdasági kapcsolatok világméretűvé válása az ún. mondializációs sokkot okozzák, amelyből egyenesen következik a képzettség iránti igény növekedése. Ez a mozgatóerő hármas tehát három sokkhatást okoz, aminek a csökkentésére meg kell találni a megoldásokat. Mindenképpen felértékelődik a tudás, a szakképzettség, illetve az általános műveltség. A tanuló társadalom és az egyén Mi a megoldás arra, hogy az oktatásban és a képzésben elkerülhető legyen a fent idézett három sokk? tehetjük fel a kérdést, amire a választ a már hivatkozott Fehér könyv alapján is kereshetjük. Ezek szerint: Felértékelődik az általános műveltség Miért? Mert szükség van azon ismeretekre, képességekre, amelynek segítségével az egyén tájékozódó képessége, döntési képessége révén a bonyolult helyzetekben el kell igazodnia. Olyan helyzetekről van szó, amelyek előreláthatatlan módon alakulnak. Egy olyan társadalomban kell ezután élni, amelyben rengeteg össze nem illő információtömeggel találjuk magunkat szemben. Ezzel együtt jár, hogy elkülönülnek egymástól azok, akik tudnak, és azok, akik nem tudnak. Vagyis az információk szétválogatása, jelentésük megragadása fontossá válik. Márpedig e képességek fejlesztése az alapiskola feladata. A társadalom oldaláról nézve ez a gazdaság és a foglalkoztatás egyik fő tényezőjét is jelenti. Másik tényező a munkavállalói alkalmasság kifejlesztése. Az egyén által követett hagyományos út az oklevél, a diploma, a bizonyítvány szerzése. Európában egy mozgalom alakult ki a tanulmányi idő meghosszabbítására, a felsőfokú tanulmányokban való részvétel kiszélesítésére. Ez azonban a munkaerőpiac beszűkülését eredményezné, ezért szükség van nyitottabb, rugalmasabb megközelítésekre. Vagyis mobilitásra, a munkaerő mozgására, vándorlására buzdítják az EU politikusai, szakértői a munkavállalókat. Nyilvánvaló ennek ma még számos jogi, adminisztratív, társadalmi, nyelvi-kulturális akadálya van, azonban addig is meg lehet (kell) teremteni a tudás valódi újraelismertetésének a lehetőségét. Másik elképzelés, hogy a képzéshez, az oktatáshoz való jog terjedjen ki az egész életre. Innen származik a ma már oly sokszor hangoztatott egész életen át tartó tanulás, az ún. három L, vagyis a lifelong learning. Néhány olyan tartalmi területet szeretnék felsorolni, mintegy csak címszavakban kitérni arra, hogy a fenti gondolatok-ajánlások érdekében mik a fontosabb sarokpontok. 8

9 Mi a megoldás? tehetjük fel ismételten a kérdést. Amire a válasz: tudás és szakképzettség. Felértékelődik az általános műveltség Műveltségterületek (elemek): A dolgok jelentésének megértése A tudományos-technikai látkép (Rendszerszemléleti sík) Irodalmi és filozófiai műveltség Nyelvtudás A gyakorlati kultúra Az ítéletalkotás és a döntés (választás) képessége A megértés és a kreativitás A munkavégzési és szakmai alkalmasság fejlesztése Alapismeretek alapkészségek alapképességek Műszaki ismeretek, szaktudás, amely épít a felhalmozott tudásra Szociális képességek (szükségletek) A kapcsolatteremtés képessége A munkához való viszony képessége Felelősségvállalás a csoportmunkában, az együttműködésben Tolerancia Kreativitás A minőségi munka iránti igény A fejlesztés (megszerzés) útjai A hagyományos diplomaszerzés Képző-, nevelő-, oktató és tanulóhálózat kialakítása, amely a megfelelő akkreditációs rendszer bevezetésével elismeri a részleges kompetenciákat Kidolgozzák a személyi kompetenciákat nyilvántartó kártyákat Az eddigi vázlatos ismertetés egy olyan jövőbeli társadalom képét rajzolta fel, amelyben az egyén társadalmi pozícióját azok az ismeretek fogják meghatározni, amelyeket meg tud szerezni magának. Tehát a tanulás az egyén oldaláról is egy jó befektetés, de a társadalom oldaláról is. Az egyén maga tervezi meg a saját képzését. Az egész társadalmat a tanítás és a tanulás egymást feltételező folyamata hatja át, egyszóval a kognitív társadalom Műszaki-technikai rendszerek és folyamatok Általában mondhatjuk azt, hogy a műszaki tudományok a technika fogalmát szűkebb értelemben használják, mint a szociológiában, illetve a pedagógiában. A mérnökök, a műszakiak technikán elsősorban gépeket, műszereket, felszereléseket stb. értenek, a szociológusok a gondolkodás, a kutatás, a nevelés, az oktatás az erotikus, a zenei, vagy a jogi technikáról beszélnek. Max Weber szerint megkülönböztethetünk egyéni, szociális, intellektuális és reáltechnikát. Egyáltalán mit értünk technikán és a köznapi életben vele szinonimként használt technológián? Talán már a fentiekben leírtakból is következik, hogy technikán értjük azon eszközöknek, módszereknek, képességeknek a rendszerét, amelyekkel az ember a természet törvényeit alkalmazni tudja. A technológia viszont gyártási eljárások összessége, módszerek és eljárások láncolata, amelynek során valamilyen nyersanyagból ipari készítményt, terméket állítanak elő, és hulladék is keletkezik. Az anyag átalakításához az ember közvetlen, vagy közvetett szellemi és/vagy fizikai munkája mellett még energiára és információra is szükség van. 9

10 A szociológusok elsősorban a társadalom technikalizálódását, illetve a technika társadalmiasulását vizsgálják. Ez ugyanazon dolognak a két oldala, és elsősorban gazdaságstatisztikai adatokkal, a termelés tőkeigényével, a gépek változásaival szokták mérni, illetve leírni. A valódi társadalmi hatások azonban inkább a technikának az életmódra, a hétköznapi életre gyakorolt hatásaiban, vagyis a minőségi változásokban ragadhatók meg. Sokféle összefüggésben vizsgálhatók a technika rendszerei. A következőkben egyféle taxatív megközelítést ismertetek. Műszaki technikai rendszerek fajtái: a) A termelés-szolgáltatás folyamatának fő célja, folyamatának jellege alapján termelés alapanyagtermelés (bányászás, tenyésztés, fejlesztés) anyagfeldolgozás (termékelőállítás) kiszolgálás (javítás, szervizelés, előkészítés) b) A munkatevékenység jellege a műveletek automatizáltsága alapján kézi műveletek kézi-gépi műveletek gépesített műveletek, ill. folyamatok automatizált műveletek csúcstechnika alkalmazása a gyártás/tervezés során (CAD, CAM, CÍM stb.) c) A termelési technológia jellege, illetve a műveleti fajták szerint anyagátalakítás vegyipari műveletekkel anyagátalakítás fizikai műveletekkel anyagátalakítás biológiai műveletekkel d) A technológiai (műveleti) funkciók szerint előkészítő vagy, előkészítő levezető átalakító kiegészítő befejező/szerelő-csomagoló kiszolgáló e) A produktum jellege szerint új termék, áru, épület, gép stb. felújítás, átalakítás, reparálás, javítás f) A termelés méretei, körülményei szerint nagyüzemi, szalagszerű tömegtermelés kisüzemi termelés egyedi gyártás 10

11 3. A munkatevékenységek alapelemei és fogalmai 3.1. Munkatevékenység kvalifikáció foglalkozás szakma A teljes társadalmi újratermelés körfolyamatában az ún. alapviszonyokat befolyásolja, ill. meghatározza a tudás elosztása. Ebből kiindulva sorra vesszük a munkatevékenység differenciálódásának a legfontosabb kategóriáit. Az eddig említett alapviszonyok tehát a technikai fejlettség szintjével kölcsönhatásban jelzik azt, hogy milyen jellegű munkák különülnek el. E viszonyok egységbe szerveződésében a munkák megosztása egyben az egyén megosztását is jelenti. A munkák jellegének egyik differenciálódása a fizikai és a szellemi munka szétválásában (megkülönböztetésében) ölt testet. Össztársadalmi arányainak trendjéről az előbbi fejezetben tettem említést. A további differenciálódási szempont a munkatevékenység horizontális és vertikális elkülönüléséből adódik. Míg az előbbi egymástól jellegében, fajtájában különbözteti meg e tevékenységeket, addig az utóbbi a tevékenység bonyolultsága, összetettsége alapján. A kőműves és a lakatos egymástól eltérő szakmát gyakorolnak, a segédmunkás, a géplakatos szakmunkás, a gépésztechnikus és a gépészmérnök egy adott szakmán, ágazaton belüli szinteket, a kvalifikációt jelöli. A köznyelv és a szakmai zsargon is bizonytalanul használja a foglalkozás, a szakma és a munkakör fogalmakat. Pontosításukat az alábbiak szerint kísérlem meg: A foglalkozás szóval a köznyelv egyaránt jelöli a mesterséget, a beosztást, a munkakört. Ennélfogva magában foglalja a tevékenység két fő típusát (fizikai, szellemi), fizikai tevékenység esetén az ágazat, szellemi tevékenység esetén a munka jellegét is. Míg ennek a tartalmi összetevője egy másik csoportosítás szempontját, pl. ipari, szállítási, erdészeti, műszaki, egészségügyi stb tartalmazza. A munkakör a munkamegosztás konkrét megjelenési formája, sajátos igényeket fogalmaz meg benne a munkáltató a differenciált előképzettségre, különféle képességekre és készségekre vonatkozóan. A szakma fogalma összetett, mert bizonyos tevékenységi kör betöltéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, tapasztalatok együttesét jelenti. Szakmája lehet valakinek rendszeres gyakorlás nélkül is (pl. frissen végzett szakember, más foglalkozást űző stb.), ennélfogva a szakma több, mint a foglalkozás. Bizonyos szakmák általában bizonyos foglalkozásokhoz kötődnek, mint pl. az ipari foglalkozások között a szakmunkás szakmák, vagy pl. a tanító és a tanár felsőfokú kulturális-oktatási foglalkozást jelöl. Vannak azonban olyan foglalkozások, amelyeknek nincs szakmai megfelelőjük, vagy éppen több szakmából is elláthatók. Ilyenek pl. a kutatók, szervezők, menedzserek, vezetők stb. A szakképzettség a szakma egyik meghatározója, amely magában foglalja a hordozójának (szakember) elméleti és gyakorlati szakmai ismereteit. Három szintje van a szakképzettségnek (alap-, közép-, felső szintű), míg a szakember csak közép- vagy felsőfokon végzett lehet. A szakképzettség irányát szellemieknél a tudományterület, fizikaiaknál a munkatípus jelenti. A FEOR-ban (Foglalkozások Egységes Országos Rendszere) 7000 egyéni foglalkozás található. A különböző iskolákban és az azon kívül tanulható szakmák száma közel 400, ami bizonyos tekintetben túlzott felaprózást mutat. 11

12 A szakismeret, illetve a szakképzettség kapcsán kell kitérni a konvertálhatóságra. A foglalkozások rugalmasságának ez az egyik összetevője. A foglalkozások átválthatóságának, a szakismeretek átválthatósági értékeit méri, ill. jelzi. Ezzel szorosan összefügg, és napjaink Közép-Európájában előtérbe kerül a diplomák, szakérettségik és szakmunkás-képesítések fejlett országbeli elismertetése, az egyenértékűség kérdése. Az ún. Eurokvalifikáció kérdése annyira bonyolult és összetett kérdés, hogy a jogi-külügyi tevékenységeken kívül alapos oktatásszociológiai-pedagógiai összehasonlító elemzésre van szükség. Nem kétséges azonban, hogy a most folyó törvényalkotásoknak, tantervfejlesztéseknek ezt a fontos szempontot figyelembe kell venni. A nyelvi kommunikációs készség egyenértékűségi szintjén túl az egyes diszciplínacsoportok (társadalomtudományi, informatika-számítástechnika, szakmai alapozó és szakalkalmazott tudományok), illetve tantárgycsoportok arányaiban, óraszámaiban és belső tartalmában durva eltérések nem lehetségesek A szakmastruktúra. Foglalkozási és képesítési rendszerek A gazdaság igényeit az oktatás, elsősorban a szakképzés felé egy sajátos fordítórendszer, a szakmastruktúra jeleníti meg. Ez egy olyan kétdimenziós rendszer, amelyben a vízszintes tengelyen a szakterületek/ágazatok, a függőleges irányban pedig a kvalifikációk, a képzettség szintjei találhatók egy meghatározott elv és eljárás modelljének eredményeképpen. Ez a szakmastruktúra országonként, kontinensenként eltérő szerkezetű képzési jegyzékekben ölt testet, amelyeknek szerkezeti összetevőit nemzetközi összehasonlító vizsgálatban közel két évtizede kutattam. Az eredményeket a következő részfejezetekben ismertetem. Vizsgálatainkhoz célszerű az alapfogalmakból kiindulni. Tehát az alapfogalmak. Szakképzés. A szakképesítések megszerzését biztosító nevelési-oktatási-képzési folyamat, amelynek különböző formái lehetnek. Ún. egyéni felkészülés-távoktatás, tanfolyami felkészítés, iskolai felkészítés. A szakképzés szakterületeit az ún. tanulmányi területek vagy képzési szakaszok, amelyek a tananyagtartalmak szempontjából rendezik el a szakképzés formáit. Német nyelvterületen megkülönböztetik a szakképzést (Berufsbildung), amibe beleértik az át,- és a továbbképzést is, valamint a szakmai kiképzés (Berufsausbildung) fogalmát, illetve használatát. Szakképesítés és rendszere. Mátrixszerűen tartalmazza a szakképzés területeit és a szakképesítés szintjét. Ezek elemeit és általános jellemzőit rendeletben kiadott képzési/képesítési jegyzékek foglalják össze. Kvalifikáció, a szakképesítések szintjei. Képzettségi bizonyítvánnyal is igazolt szakképzettségi minősítés. Egyben mutatja a szakmák, szakmai munkakörök elhelyezkedését a tudásigény szerinti rangsorban, hierarchiában. A szakképesítés szintjeit jelöli, aminek a felosztását több szempont határozza meg. Több országban, elsősorban német nyelvterületen nincs tisztázva a szakma és a kvalifikáció közötti fogalmi különbség, összemosódnak, illetve szinonim fogalomként használják. A szakképesítés hatálya. A szakképesítés árvényessége, amely lehet ágazati, országos, és nemzetközi érvényességű. Pl. eurokvalifikációs szakmák, eurodiplomák stb. Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazza. Feltünteti a szakképesítés megnevezését, az iskolarendszerben történő képzés képzési időtartamát, az iskolai előképzettség szint jét, az egyéni felkészüléssel megszerezhető képesítések körét, a vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított minisztert. 12

13 Az állam által elismert szakképesítés. Hatálya országos, tartalma és követelményei jelentős létszámigényhez kapcsolódnak. Relevanciáját, validitását, értékét minősítő vizsga biztosítja. Németországban az államilag elismert szakmák (Anerkennen Berufs) kategóriájába azokat a szakmákat sorolták, amelyekben nem fogyatékos fiatalok első képzése folyik. Az iskolarendszerű szakképzés. Szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában és szakiskolában folyhat, rendszerint az első képesítés megszerzésére irányul. Az iskolarendszeren kívül (munkaerő-piaci képzés). A munkaerő-fejlesztő és -képző központokban, valamint más szervezeti keretek között folyó képzés. Szakmai-, vagy pályatükrök. Néhány mondatban összegzik az adott szakma ismérveit, munkaterületeit, felsorolásszerűen tartalmazzák a legfontosabb munkatevékenységek és szakmai kimeneti követelmények leírását. Feltüntetik a szakmai mobilitást, vagyis az elhelyezkedés, a szakosodás, az előrejutás lehetőségeit, a munkakörbe lépés feltételeit, valamint a különböző követelményeket. Követelmények. A nevelési, az oktatási, a képzési célok eléréséhez megfogalmazott elvárásrendszer. A didaktikai tartalmuk jellege szerint lehet kognitív, pszichomotoros és affektív. Megkülönböztetünk még szakmai, kimeneti, tantárgyi és vizsgakövetelményeket. Központi tanterv. A célokat és a követelményeket fogalmazza meg, esetleg ajánlásokat tesz az időkeretre (óraterv) és tartalmi csomópontokra, mintegy központilag szabályozza az oktatást, illetve a képzést. Helyi tanterv. Olyan folyamatterv, vagy curriculum, amelyben a célok a követelmények, a tananyag, a módszerek, és az értékelés integrált egészet alkot, és figyelembe veszi a helyi sajátosságokat, egyedi pedagógiai megvalósításokat és a központi, vagy a kerettanterveket. Tevékenységek, szakmák osztályozási rendszere A foglalkozások tanulmányozása már régóta érdekli az emberi tényező megszervezésével foglalkozókat. Kezdetben nem a pályák, vagy foglalkozások tanulmányozása volt a cél, hanem a munka fogalma. (Guise) Később a munkamód elemzése következett; a cselekvések idejének mérése, a mozgások racionalizálása, a képességi sztenderdek megállapítása (Moede 1, Piéron), vagy az egymás utáni mozgások struktúrába rendezése (Tylor) Ezután következett a munka és a tevékenység analízise, amelyet két feladatra lehet bontani. Munkahelyelemzés térbeli viszonyok időbeli szervezés környezeti feltételek Tevékenységelemzés munkaeszközök munkaeszközökhöz kötődő teljesítési feltételek A munkaanalízis vertikális összetevője a munkafelosztás, míg a horizontális mezőt a feladatelemzés jelenti. Miller a feladatelemzés alatt a feladatteljesítést érti. Ennek a feladatelemzésnek a legfontosabb célja, hogy a 1 Moede W.: (1930): Lehrbuch der Psychotechnik Julius Springer Verlag, Berlin 13

14 pályaosztályozást lehetővé tegye. Sokféle kritérium alapján lehet osztályozni, így pl. szociológiai, gazdasági, pszichológiai, technikai stb. szempontok alapján. Széleskörű felhasználást biztosító osztályozási eljárások Amerikai Foglalkozási Szótár Dictionary of Occupational Titles (DOT). Ebben foglalkozást osztályoztak és definiáltak. Emiatt is húzódott el a készítése ig. Foglalkozások Kanadai Osztályozása és Szótára Canadian Classification and Dictionary of Occupations (CCDO) 7000 foglalkozás leírását tartalmazza. Országos Foglalkozási Osztályozás The National Occupational Classification (NOC) A csoportosítás alapja: képességszint, képességtípus, foglalkozások közötti mobilitás és az ágazat. Foglalkozások Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszere International Standard Classification of Occupation (ISCO) Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere FEOR, amelyben az 1998-as módosítás után 560 foglalkozást különböztetnek meg 9 csoportba sorolva Magyar Foglalkozási Információk Kézikönyve A foglalkozások leírását 9 fő elem segítségével végezték, amelyek közül 3 az azonosításra, 6 pedig a követelmények (iskolai végzettség, fizikai követelmények, környezeti feltételek, képességek, érdeklődés) leírására szolgál. Érdemes ehelyt is a képességeket kiemelni, és a szerkezetét ismertetni. Horizontálisan 9 tartalmi területet (képességfajtát) ölel fel, mint pl: általános tanulási képesség, nyelvi képesség, térbeli tájékozódási képesség, szem-kéz koordináció stb. Vertikálisan 5 szintet különböztet meg, aszerint, hogy a népesség hány százalékára jellemző az adott szint. Így pl. az 5. szint a legmagasabb, a népesség 10%-a rendelkezik ilyen képességekkel, míg a 2. átlag alatti szint, a népesség alsó harmada rendelkezik ilyen képességszinttel. Az Oktatás Nemzetközi Szabvány osztályozása International Standard Classification of Education (ISCED) Ennek a rendszernek a feladata az oktatásra vonatkozó adatok gyűjtésének, összeállításának, közlésének a könnyítése. Ez egy olyan háromdimenziós osztályozási rendszer, amely egyfelől folyamatos bontási lehetőséget nyújt valamennyi dimenzióban, másfelől a tevékenységi osztályozáshoz is illeszkedik. A mintegy 500 oktatási programot feldolgozó rendszer alapstruktúrája a következő: szint program tanulmányi terület kurzusok modulok 14

15 Az ISCED kódrendszere: szakterületi főcsoport programcsoportok szintek Különösen számunkra, vagyis a szakmastruktúra fejlesztése, a közép- és a felsőoktatás kapcsolódása szempontjából fontos, hogy az oktatás, a szakképzés struktúrája milyen mélységű, azaz hány szintre tagozódik. Az ISCED 8 szintet különít el, amelyből rögtön kitűnik, hogy a mi 4, esetleg 5 szintű tagozódásunktól eltérő. Leginkább a második szintű (nálunk ez régebben a szakmunkás szintnek felel meg), valamint a harmadik szintű oktatást differenciálja tovább két, illetve három fokozatban az alábbiak szerint: 0 Az első szintet megelőző oktatás 1 Első szintű oktatás 2 Második szintű oktatás első része 3 Második szintű oktatás második része 5 Harmadik szintű oktatás első része, nem nyújt egyetemi végzettséget 6 Harmadik szintű oktatás első része, egyetemi végzettséget adó 7 Harmadik szintű oktatás második része, posztgraduális képzés 9 Szintekhez nem köthető oktatás Már ebből a számozási sorrendből, de a kódrendszer belső üres helyeiről is kitűnik ennek a rendszernek a rugalmassága, a nyitottsága, ami a fejlesztés stratégiája szempontjából fontos és hasznos. Nem minden Szakterületi csoporthoz rendel hozzá fokozatot, ami szintén a nyitottságot bizonyítja. Néhány szakterületi főcsoport: 01 Általános programok 08 Írás-olvasás oktatási programok 14 Pedagógiai programok 30 Szociális és viselkedéstudományi programok 54 Mérnöki programok A FEOR 2 és az ISCO 3, a FEOR felépítése A magyar foglalkozási jegyzék, a FEOR foglalkozást tart nyilván 9 főcsoportban. Az egyes foglalkozások leírását egy négyjegyű számkóddal is jelölik a következők szerint: 1 szám a főcsoport 1-2 szám a csoport 1-3. szám az alcsoport 1-4 csoport a foglalkozás Az Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az NSZFI együttműködésével ben harmonizálták az ISCO-08 és a FEOR rendszerét, és új leírást készítettek. 2 FEOR = Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere 3 ISCO = International Standard Classification of Occupation 15

16 A FEOR-08 foglalkozások tartalmi leírásának szerkezete marad a régi, a FEOR-93 esetében alkalmazott felépítésű: 1. A foglalkozás száma, megnevezése 2. Bevezető (fő meghatározó) mondat 3. Feladatok 4. Jellemző munkakörök 5. Néhány kapcsolódó, de máshova sorolt foglalkozás 6. Minimális képzettségi (képesítési) feltétel 1. A foglalkozás száma, megnevezése A FEOR-08 rendszerében szereplő foglalkozás száma és megnevezése. A foglalkozás száma, megnevezése. A foglalkozás javasolt megnevezése. 2. Bevezető (fő meghatározó) mondat Ebben a pontban kerül leírásra a foglalkozás rövid tartalmi meghatározása, melynek célja, hogy szemléletesen összefoglalja az adott tevékenység legfontosabb jellemzőit. Legyen a tevékenység kihangsúlyozva és ne a szervezeti hierarchia, vagy a belső előírások. Mindenképpen legyen figyelembe véve az ISCO-08-ban és a FEOR-93-ban szereplő meghatározás, természetesen a mai körülményekhez igazítva, aktualizálva azt. 3. Feladatok A foglalkozások tartalmi leírása formai szempontból a feladatok megfogalmazásán keresztül történik. A feladatok fontossági sorrendben, feladatcsoportok szerint rendezve kerüljenek felsorolásra. Legyen figyelembe véve a jelenlegi FEOR-ban szereplő meghatározások közül az, ami ma is helytálló. Mindez közérthetően megfogalmazva. 4. Jellemző munkakörök A mellékletként kiadott munkaköri jegyzék kb megnevezést tartalmaz. Ezek a munkakörök jelenleg a FEOR-93 rendszere szerint vannak besorolva. 5. Néhány kapcsolódó, de máshova sorolt foglalkozás A foglalkozásokat itt oly módon kell felsorolni, hogy elöl áll az adott foglalkozás száma, majd tabulátorjellel elválasztva a foglalkozás megnevezése. A foglalkozásokat azok száma szerint kell sorba rendezni. 6. Minimális képzettségi (képesítési) feltétel A magyar oktatási rendszer sajátosságainak figyelembevételével a következő négy képzettségi (képesítési) szintet alkalmazzuk: I. képzettségi szint: Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. Javarészt idetartoznak mindazok, akik ezen kívül nem ren- 16

17 delkeznek szakismeretet nyújtó iskolai, illetve tanfolyami végzettséggel. (Ha valaki alsó fokú oktatásban részesült, de pl. tanfolyami képzés keretében valamilyen szakképzettséget szerzett, akkor a II. képzettségi szintbe tartozik.) II. képzettségi szint: Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. (Ez a szint főleg az általános ismeret megszerzése szempontjából tér el a III. képzettségi szintbe tartozóktól.) III. képzettségi szint: Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség jellemzője, hogy magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a II. képzettségi szint, azonban több iskolatípusnál szükség van olyan iskolai vagy iskolán kívüli képzésre, amely megfelelő szakismerettel látja el az e képzettségi szintbe tartozókat. IV. képzettségi szint: Felsőfokú oktatás keretében (egyetemen, főiskolán) megszerzett vagy ezzel egyenértékű képzettség. (Az egyetemi és főiskolai képzettség szintje sok esetben eltér egymástól, de az ilyen képzettségi szintet feltételező foglalkozások döntő többségénél nehéz szétválasztani ezeket a szinteket.) Tehát nem lehet megmondani, hogy az adott foglalkozás egyetemi vagy csak főiskolai szintet igényel. Vannak kivételek: pl. a 2212 Szakorvos. Ezt a foglalkozást csak egyetemi végzettségű személy folytathatja. A szakmai képesítések dokumentumrendszere, jegyzékei A képesítéseket valamilyen filozófia, rendező elv, eljárási rend alapján nagyon sokféle szempont szerint jegy zékbe lehet szedni. Már e pár gondolatból is kiderül, hogy a képesítési jegyzék nem önálló, független dokumentum, hanem valamilyen dokumentumrendszernek a része. Elég, ha most csak a törvényi háttérre utalok, mert ezekben (elsősorban a szakképzéssel foglalkozó) a törvényekben utalás történik a törvényhez kap csolódó többi dokumentumra, jogszabályra. A szakképesítések kialakításának, kiadásának nem csak egy adott országon belül kell szabályozva lenni, hanem célszerű nemzetközi szinten is. Így pl. az European Training Foundation javasolt egy eljárásrendet a szakképesítések kialakításának rendjére. Ez a javaslat kompetenciákat rendel a szervezetekhez, és kiegészíti a nemzeti dokumentumrendszert. 4 Tehát a nemzeti szakmai képesítések dokumentumrendszer a következő: Jogi szabályozás szintje Törvények, rendeletek Szakképzési, Közoktatási, Felsőoktatási, Államháztartási törvény Képzési jegyzék OKJ (Országos Képzési Jegyzék) Központi Programok (Tantervek) Általános irányelvek a szakképzés megszervezésére A szakmai tárgyak központi programjai Helyi programok (Tantervek) A szakmai és vizsgáztatási követelmények (SZVK) Általános szempontok Elméleti, gyakorlati szakmai követelmények Írásbeli, szóbeli, gyakorlati és interaktív vizsga követelményei 4 V.ö.: Horváth Károly (1998): A szakképesítések rendszere és tartalma In: Phare: Műszaki pedagógusképzés megújulása. Alkotó szerkesztő: Dr. Biszterszky Elemér BME-NSZI PHARE, Budapest. 17

18 Szorosan nem tartoznak az ún. központi dokumentumokhoz, legalábbis a kiadott és egységesen érvényesek közé, de meg kell említeni még a következőket: Pályatükrök (szakmai lapok) A szakma általános definíciója Főbb munkaköri kötelességek, tevékenységek Pályaalkalmassági-pszichológiai követelmények Pályamobilizáció A pedagógus szintjén használt dokumentumok Tematikus terv Tanmenet Óravázlat Az utóbbi kettő nem tartozik szorosan a szakképesítési dokumentumokhoz, és már nem is kötelező elkészíteni, de a központi programok lebontásaként a gyakorló (kezdő) pedagógusnak hasznos lehet. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ Az OKJ felépítése, jellemzői Az Országos Képzési Jegyzék az állam által elismert szakképesítések jegyzéke. Az OKJ alapvető szerkezetét a szakképzési törvény írja elő. Táblázatos formában tartalmazza a szakképesítések adatait. Iskolarendszerű szakképzés keretében csak az OKJ-ben szereplő szakmákban indítható képzés. Az OKJ-t először 1993-ban adták ki. Célja az volt, hogy különböző szakmajegyzékekben szereplő, állam által elismert szakképesítéseket egységes rendszerben jelenítsen meg. Az OKJ első megjelenése óta sok változáson ment keresztül. Legnagyobb volumenű átalakítására 2004-ben kezdődően került sor, amikor mind tartalmilag, mind módszertanát tekintve indult el egy fejlesztési munka az akkori Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI), ma Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) irányításával. Ennek célja az volt, hogy az új szakmajegyzék jobban megfeleljen a gazdaság igényeinek, hordozza magában a változó gazdasági, munkaerő-piaci körülményekhez alkalmazkodni képes szaktudás oktatásának és megszerzésének lehetőségét. A fő cél a gazdaságban meglévő munkakörökhöz szükséges szakképesítések biztosítása volt, valamint az egész életen át tartó tanulás lehetőségének elősegítése a szakképzésben, az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők szakképzésbe való belépésének lehetővé tétele, a korábban megszerzett szakképesítések esetében ráépülő szakképesítés megszerzésének lehetővé tétele. A fejlesztés két alapvető modellje a DACUM (Developing A CurriculUM) és a SCID (Systematic Curriculum and Instructional Development: szisztematikus tananyag- és oktatásfejlesztés). Ezek alapja a munkakörökhöz tartozó szakmai tevékenységek összessége. Egy adott munkakör esetében azok a feladatok, melyeket a munkakört betöltőnek el kell végeznie, és amelyeket a szakképzésben résztvevőnek végig kell csinálnia ahhoz, hogy megállja helyét a munkavégzés során. A szisztematikus tananyag- és oktatásfejlesztés alapján felépíthető a kompetencia alapú moduláris szakképzés, melyben a kompetencia a szakképzett dolgozótól elvárt ismeretek, képességek és attitűdök összessége, mely által képes lesz a szakmai feladatok eredményes elvégzésére. A kompetencia alapú képzések nyitott be- és kilépési rendszerek. Lehetővé teszik a belépést a szakképzési programba bármely időpontban, ugyanakkor lehetséges a szakképzési programból bármikor a szükséges kompetenciák elsajátítása után kilépni. 5 5 Forrás: 18

19 Az OKJ szerkezete, adatai Az alábbi ábra szemlélteti az új OKJ egyik fő jellemzőjének, a rugalmasságnak azt a megvalósulási formáját, amelyben a modulok szerinti felépítés alapszak-képesítést, ráépülő, rész- és elágazásos képesítések megszerzését teszi lehetővé. Ráépülő szakképesítések Alapmodul Különbözetmodul Részszakképesítés Elágazások 2. ábra. Az OKJ képesítési szerkezete Milyen szakterületek vannak és milyen adatokat tüntetnek fel az OKJ-ban? Az alábbi táblázat az összes szakmacsoport szakképesítéseinek alakulását szemlélteti szintenként. Szakmacsoport Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti admin Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar Összesen táblázat. Az OKJ szakmacsoportjai és a képesítések megoszlása szintenként 19

20 Az OKJ táblázatos megjelenítésében az előzőekben megadott képesítési szerkezet az első 3 oszlopban egy 15 jegyű számkód alapján kap jelölést. A táblázat további oszlopaiban egyéb fontos adatokat rögzítenek, amelyet az alábbi táblázati fejléc mutat be. Szakmacsoport Jegyzékbe kerülés éve Kizárólag iskolai rendszerben oktatható Maximális képzési idő FEORszám A szakmai és vizsgakövetelmény meghatározására feljogosított miniszter Munkatevékenység feladat művelet 3. táblázat. Az OKJ táblázat fejlécének részlete Talán ezen a ponton térhetünk át a műszaki-szakmai képzés tananyag kiválasztásának és elrendezésének elvi kérdéseire. Elöljáróban azt kell elmondani, hogy a fenti témával kapcsolatban kevés hazai és külföldi tudományos igényű kutatás folyt, ennélfogva kevés az ezzel kapcsolatos irodalom. Témánk szempontjából Sámán Márton, Székely Endréné, Ityelszon, Benedek András, Vendégh Sándor, Biszterszky Elemér, Frankiewich, Melezinek, és Gubán Gyula kutatásira kell hivatkozni. Munkáikban a műszaki és a pedagógiai tudományok logikájával elemezték a műszaki-szakmai képzés tartalmát, vagyis a termelési folyamatok lényegének, fajtáinak, a munkatevékenység alapelveinek és funkcióinak a strukturális összefüggéseit, a mérnökpedagógia tartalommal kapcsolatos törvényszerűségeit. A következőkben vázlatosan ismertetett tartalmi strukturális kérdéseket Ityelszon és Sámán Márton nyomán választottam ki.[43] Mindketten a műszaki szakember munkatevékenységéből indulnak ki és a következő főbb elemeket emelik ki: munkaterület (információs bázis, lehetőség), szakmai szint (igények, követelmények). A munkaterület tartalmazza: a szakmai tevékenység körét a hozzá tartozó munkaeszközökkel, berendezéseket, szerkezeteket, gyártmányokat, termékeket, az ezek előállításával, szerelésével kapcsolatos technológiai folyamatokat úgy, hogy a szakma elhatárolható legyen a rokon szakmától. Milyen tartalmi elemek képezik a tananyag részleteit? A termelési folyamatok lényegének komponensei, termelési eredmény, munka- v. technikai eszközök, a termelési folyamatok jellege, amely lehet: kézi folyamatok, kézi gépi folyamatok, gépesített folyamatok, automatizált folyamatok, vegyipari műveletek. A munkatevékenység alapelemei: művelet alapművelet, fázis, munkafogások. A munkás munkafunkciói (előkészítő, levezető, kisegítő, kiszolgáló). Az előbbi ismertetésből is kidomborodik az a megközelítési mód, amely a korabeli műszaki pedagógiára jellemző volt; hogy tudniillik csak a nagyüzemi, tömeg- és futószalag-termelés tevékenységeiből építkezett, csak ezeket érvényesítették, az egyedi kisipari tevékenységeket kevésbé. Ezekből a tartalmi elemeket strukturáló elvekből lehet levezetni a szakosodás, sőt a tantárgyrendszer kialakítását. Vendégh Sándor szerint: A szakmai követelmények differenciált adatai már nemcsak a szakképzés tartalmára, hanem annak az egyes elméleti és gyakorlati szaktantárgyak közötti felosztására, vagyis a tantárgyrendszer kialakítására is támpontot adnak. [44] 20

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 1 Dr. Lükô István SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Struktúrák és fejlesztések a szakképzésben MÛSZAKI KIADÓ Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 2 Lektorálta:

Részletesebben

Talán már a fentiekből is következik, hogy technikán azon eszközöknek, módszereknek,

Talán már a fentiekből is következik, hogy technikán azon eszközöknek, módszereknek, Iskolakultúra 1999/1 Lükő István Technikai fejlődés és társadalom Általában elmondhatjuk, hogy a műszaki tudományok a technika fogalmát szűkebb értelemben használják, mint a szociológiában, illetve a pedagógiában.

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK KIDOLGOZÁSA ÉS BEVEZETÉSE Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl

7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a szakmai

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság

Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság MESZK OTTB továbbképzés a szakképzési szakmai bizottsági tagok részére Budapest,

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók György Annamária Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság 2013.05.27. Vonatkozó jogszabály 20/2007.

Részletesebben

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők!

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők! Debreceni Vegyipari Szakközépiskola szakmai ágazati alapozás, szakképzés Kedves Érdeklődők! Miért éppen a Vegyipari? Miért jó itt tanulni? Sokakban vetődnek fel ezek a kérdések a pályaválasztáskor. A válaszokhoz

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM ÁLTAL A TÁMOP B.2-13/ PROJEKTBEN FEJLESZTETT ELEKTRONIKUS TANANYAGOK RENDSZERE

AZ ÓBUDAI EGYETEM ÁLTAL A TÁMOP B.2-13/ PROJEKTBEN FEJLESZTETT ELEKTRONIKUS TANANYAGOK RENDSZERE AZ ÓBUDAI EGYETEM ÁLTAL A TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKTBEN FEJLESZTETT ELEKTRONIKUS TANANYAGOK RENDSZERE Tóth Péter Óbudai Egyetem, Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ 1 MILYEN MÉRNÖKTANÁR-KÉPZÉSBEN

Részletesebben

A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése

A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése Mindig van választás A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése Pályaismeret megalapozását és bővítését célzó kiadványok készítésének történeti áttekintése FELELŐS KIADÓ: PIRISI

Részletesebben

Képzési folyamat és vizsgák az új OKJ szerint. Szolnok 2008. december 5.

Képzési folyamat és vizsgák az új OKJ szerint. Szolnok 2008. december 5. Képzési folyamat és vizsgák az új OKJ szerint Szolnok 2008. december 5. Szakmai és vizsgakövetelmények moduláris OKJ szerint SZVK (db) 19 16 SZMM 10 61 197 FVM GKM ÖTM KVVM HM 3 IRM 12 11 43 44 OKM PM

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁS 2016. AUGUSZTUS 5. BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ Iskolarendszerű felnőttoktatás (nem felsőfokú szakképzés!) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja

Részletesebben

A 10. sorszámú Automatikai technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelmény 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 10. sorszámú Automatikai technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelmény 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 10. sorszámú Automatikai technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelmény 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 523 01 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A 146. sorszámú Mechatronikus-karbantartó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 146. sorszámú Mechatronikus-karbantartó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 146. sorszámú Mechatronikus-karbantartó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 523 01 1.2.

Részletesebben

A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban

A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért 2016. április 21-22. A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú

Részletesebben

HELYZETKÉP - AZ EGÉSZSÉGÜGYI TANÁRKÉPZÉST MEGALAPOZÓ PROJEKTFELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA A PTE ETK-N

HELYZETKÉP - AZ EGÉSZSÉGÜGYI TANÁRKÉPZÉST MEGALAPOZÓ PROJEKTFELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA A PTE ETK-N HELYZETKÉP - AZ EGÉSZSÉGÜGYI TANÁRKÉPZÉST MEGALAPOZÓ PROJEKTFELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA A PTE ETK-N DR. BETLEHEM JÓZSEF, DR. DEUTSCH KRISZTINA Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002

Részletesebben

A szakmai tantárgyak rendszeréből kiemelhetőek azok a tantárgyak ill. témakörök, amelyek fő feladata technikai termékek működésének és egyéb

A szakmai tantárgyak rendszeréből kiemelhetőek azok a tantárgyak ill. témakörök, amelyek fő feladata technikai termékek működésének és egyéb Dr. Kadocsa László A szakmai tantárgyak rendszeréből kiemelhetőek azok a tantárgyak ill. témakörök, amelyek fő feladata technikai termékek működésének és egyéb munkafunkciójának megtanítása. A technikai

Részletesebben

TANULMÁNYI TERÜLETEK és FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

TANULMÁNYI TERÜLETEK és FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ SZENT BENEDEK ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZÉPISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Budapesti Tagintézménye OM száma: 201410 TANULMÁNYI TERÜLETEK és FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A Magyar

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

III. melléklet. OKJ monitoring vizsgálat. Kérdőívek

III. melléklet. OKJ monitoring vizsgálat. Kérdőívek III. melléklet OKJ monitoring vizsgálat Kérdőívek 1. kérdőív - Vélemény az áttérés sikerességéről III. melléklet 1.1. A modulrendszerű képzésre való áttéréshez (program-átalakítás, új rendszerű vizsgák)

Részletesebben

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1. KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács

Részletesebben

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. Budapest, 2017. november 16.

Részletesebben

Felvételi tájékoztató 2010/2011-es tanév

Felvételi tájékoztató 2010/2011-es tanév Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Krúdy Gy.u.32. Telefon: (42) 445-332 Fax: (42) 447-545 E-mail: sipkay@chello.hu http://www.sipkay.hu

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Elektronikai technikus SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA

Elektronikai technikus SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA Elektronikai technikus SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA A szakképzés megnevezése: Elektronikai technikus A szakképzés azonosító száma: 54 523 01 0000 00 00 Hozzárendelt FEOR szám: 3121 1. A szakképzés szervezésének

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA 3. AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS RENDSZERE, CÉLJAI A NAT-HOZ VEZET ÚT ÉS A NAT AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA Az általános mvelés célja Az általános képzés feladata: általános mveltség megszerzése,

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DANCSÓ TÜNDE Tartalom A standard fogalma A standardleírás jellemzői

Részletesebben

Az OKJ szintjei. Az OKJ szakmacsoportjai 2014.03.04. Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK. A szakképzési programok Magyarországon

Az OKJ szintjei. Az OKJ szakmacsoportjai 2014.03.04. Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK. A szakképzési programok Magyarországon A szakképzési programok Magyarországon Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK Az OKJ szakmacsoportjai Az OKJ szintjei (21- Fizikai állatgondozó munkát + ezüstkalászos igénylő munkakör,

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNY

FELNŐTTKÉPZÉSI SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNY FELNŐTTKÉPZÉSI SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNY 1. a) A SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNY MEGNEVEZÉSE Ügyviteli és vállalatirányítási szoftver kulcsfelhasználója b) SZAKMAI VÉGZETTSÉG MEGNEVEZÉSE Ügyviteli és vállalatirányítási

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben

A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének és képzők hálózatának fejlesztése Tóth Péter A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. TARTALOM ÉS KERET HARMONIZÁCIÓS

Részletesebben

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Kód A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola, Veszprém, Március 15. utca 5. OM azonosító: 037223 KIK 178012 2015-2016. tanév A szakképesítés és OKJ szakképzettség

Részletesebben

A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 543 02 1.2. Szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás

Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás Általános mérnöki ismeretek (nappali) 1. előadás 1 Dr. Horváth Csaba Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézet egyetemi docens, intézetigazgató horvath.csaba@rkk-obuda.hu okl. gépészmérnök (BME) gépészeti

Részletesebben

Felnőttoktatási Pedagógiai Program

Felnőttoktatási Pedagógiai Program Pápai Szakképzési Centrum Acsády Ignác Szakképz ő Iskolája Pápa, Erkel F. u. 39. Felnőttoktatási Pedagógiai Program Mohó László felnőttoktatási vezető Pápa, 2015. szeptember 1. Tartalom 1. Vonatkozó jogszabályok...3

Részletesebben

A felnőttképzési szakmai végzettségek MKKR szerinti besorolása

A felnőttképzési szakmai végzettségek MKKR szerinti besorolása A felnőttképzési szakmai végzettségek MKKR szerinti besorolása A szakmai programkövetelmények szakszerű összeállítása Pécs, 2016. október 25. Dr. habil Móré Mariann egyetemi docens, felnőttképzési szakértő,

Részletesebben

Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája OM azonosító száma: /004

Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája OM azonosító száma: /004 Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája OM azonosító száma: 203052/004 Cím: 6724 Szeged, Kálvária tér 7. Telefonszám: 62/424-874, 62/426-955 Fax: 62/547-039 E-mail: igazgato@derimiksa.hu

Részletesebben

A gyártási rendszerek áttekintése

A gyártási rendszerek áttekintése SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) A gyártási rendszerek áttekintése Bevezetés A tantárgy célja A gyártócellák c. tárgy átfogóan foglalkozik a gyártás automatizálás eszközeivel, ezen

Részletesebben

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

PZÉS S TARTALMI, MÓDSZERTANI ÉS S SZERKEZETI FEJLESZTÉSE: EREDMÉNYEI. nosné. Laczkovich JánosnJ. Budapest, szeptember 27.

PZÉS S TARTALMI, MÓDSZERTANI ÉS S SZERKEZETI FEJLESZTÉSE: EREDMÉNYEI. nosné. Laczkovich JánosnJ. Budapest, szeptember 27. A A SZAKKÉPZ PZÉS S TARTALMI, MÓDSZERTANI ÉS S SZERKEZETI FEJLESZTÉSE: SE: ÚJ J SZAKKÉPZ PZÉSI SZERKEZET CÍMŰ PROJEKT EREDMÉNYEI Laczkovich JánosnJ nosné Budapest, 2007. szeptember 27. A Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

PEDAGÓGIAI- ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS OKJ

PEDAGÓGIAI- ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS OKJ PEDAGÓGIAI- ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS OKJ 54-140-02 1. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A pedagógiai és családsegítő munkatárs köznevelési intézményekben foglalkoztatott szakember, aki felsőfokú

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

2014/2015 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

2014/2015 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 1204 Budapest, Pöltenberg utca 10-12. Tel./Fax: 06-1-347-0950 iskola@szivarvanygszki.hu www.szivarvanyszakkepzo.hu OM: 200479 2014/2015 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Elérhetőségek Adatok Igazgató: Kisely Zsuzsanna

Részletesebben

Szakmai képzés Németországban

Szakmai képzés Németországban Szakmai képzés Németországban Német Szövetségi Köztársaság Területe: 352 022 km² Lakossága: 82 millió Fővárosa: Berlin (3,4 mio lakos) Internet: www.bund.de Tartományai: ZWH Zentralstelle für die Weiterbildung

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNÉL GYAKORLATI KÉPZÉST VÉGZŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNÉL GYAKORLATI KÉPZÉST VÉGZŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNÉL GYAKORLATI KÉPZÉST VÉGZŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE 2007. Szerzők: Dr. Földes Zoltán Kovács Miklós Dr. Nagy Tamás Lektor: Dr. Nyéki Lajos Figula Anikó Szerkesztő:

Részletesebben

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

A felelős egyetem módszertani aspektusai Április 21. Budapest, MellearN konferencia "A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

Az Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola szakképzése 2012/2013. tanév

Az Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola szakképzése 2012/2013. tanév Az Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola szakképzése 2012/2013. tanév Tisztelt Szülők! Kedves Tanulók! Iskolánk szakmai képzésének minél jobb megismerését segítjük tájékoztatónk megjelentetésével.

Részletesebben

KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: képalkotás (Visual Representation) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

Részletesebben

Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság

Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság MESZK OTTB továbbképzés a szakképzési szakmai bizottsági tagok részére Budapest,

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I

Az oktatási infrastruktúra I Az oktatási infrastruktúra I. 2017. 11. 21. Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok) INTÉZMÉNYEK (szintek- programok) PROGRAMOK (intézmények szintek) A programok jellemzői:

Részletesebben

A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 2 EGYÉB ADATOK

A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 2 EGYÉB ADATOK A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 541 06 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2011.

Adatlap a felnőttképzésről 2011. Az adatszolgáltatás a /2010. ( ) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik. Az

Részletesebben

Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport

Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 51. Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2 Szerzők: Kovács Tünde Tóth Lászlóné Szerkesztette: Kovács

Részletesebben

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJA

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJA 54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJA I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011.

Részletesebben

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a pedagógus szemével Horváth Ágnes Alapismereti és Szakmódszertani Tanszék, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Vázlat Kulcsszavak: ifjúságsegítő, tudományág,

Részletesebben

Muravidéki munkaerőpiac elemzése 2017

Muravidéki munkaerőpiac elemzése 2017 Muravidéki munkaerőpiac elemzése 2017 A kérdőívet 93 vállalat és egyéni vállalkozó töltötte ki. Ezek 5147 személyt foglalkoztatnak, ami a muravidéki vállalatok és önálló vállalkozók alkalmazottainak 28%-át

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Az OKJ jelenlegi rendszere. A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola

Az OKJ jelenlegi rendszere. A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola Az OKJ jelenlegi rendszere A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola Célok A közeljövőben az érettségi után elérhető szakképzések felé irányítják a fiatalokat, akik a felsőoktatásból

Részletesebben

Szakképzés és tanárképzés

Szakképzés és tanárképzés Szakképzés és tanárképzés Módszertani kérdések Gyakorlati tapasztalatok 2006. Széchenyi István Egyetem Győr dr. Nagy Tamás dr. Földes Zoltán A szakképzés problémái, helyzetfeltárás Gyors szakmai változások

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014. tanévre Osztatlan tanárszak közgazdásztanár szakképzettség (nappali munkarend) 2 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014.

Részletesebben

HR Portál.hu. Perspektíva a válság sújtotta építőiparnak

HR Portál.hu. Perspektíva a válság sújtotta építőiparnak HR Portál.hu Perspektíva a válság sújtotta építőiparnak 2009.06.30 A TÁMOP projekt keretében szakmai konferencia zajlott 2009. június 26-án az Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskolában. A projekt célja,

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért

ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I

Az oktatási infrastruktúra I Az oktatási infrastruktúra I. 2006. 10. 10. Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok)

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

ÚJ MUNKAKÖRÖK A SZAKKÉPZÉSBEN. Végh Attila

ÚJ MUNKAKÖRÖK A SZAKKÉPZÉSBEN. Végh Attila Végh Attila www.veghattila.hu vegh.attila@outlook.hu A köznevelési és a szakképzési törvény változásai közül a szakképzést érintő egyik módosítás a munkakörök megnevezésének és az alkalmazáshoz szükséges

Részletesebben

Munkaanyag ( )

Munkaanyag ( ) Munkaanyag (2016.07.02.) Ki a Kutatótanár: A Kutatótanár az a köznevelési intézményben dolgozó pedagógus, aki munkaköri alapfeladatain túl a Kutatótanári besorolásának öt éves időtartama alatt olyan kutatási,

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

2014/2015 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

2014/2015 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Felnőttképzési nyilvántartásba vétel: 01-0874-04 Akkreditációs lajstromszám: AL-2243 2014/2015 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ OM: 200479 1204 Budapest, Pöltenberg u. 10-12. Tel/Fax: 06-1-347-0950 E-mail: iskola@szivarvanygszki.hu

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben