Török Imre Gondolatok a felsőoktatásról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Török Imre Gondolatok a felsőoktatásról"

Átírás

1 A-PDF Manual Split Demo. Purchase from to remove the watermark Török Imre Gondolatok a felsőoktatásról Bevezetés A hazai felsőoktatásról folyó közbeszéd általában a feltételekről, a költségvetési támogatásról (a zárolásról, az elvonásról, a felvételi keretszámokról és az államilag finanszírozott hallgatói létszámról) folyik. Jelen írás mindenekelőtt a felsőoktatási rendszer fontosabbnak vélt saját feladatainak, teendőinek az összefoglalására tesz kísérletet. Elsősorban a diagnózis leírására törekszik, a terápiára tett javaslatok inkább csak az irányokat jelzik. Kidolgozásuk szakértő teameknek lehet a feladata. Nem célja az eredmények, az esetleges hibák, mulasztások teljes körű felsorolása, és nem célozza meg valamennyi fontos téma tárgyalását sem. (Nem tárgyalja például a tudományos-kutatói, a szakmai-alkotói tevékenység helyét, szerepét, feladatait, finanszírozását; az állami, az egyházi, a magánintézmények közötti feladatmegosztást; az intézmények együttműködését; a nemzetközi kapcsolatokat; a hallgatók közötti ideológiai, politikai mozgásokat.) Az elmúlt évtizedekben a világban jelentős társadalmi és tudományos-technikai fejlődés, változás zajlott le. Kiteljesedett a globalizáció, a tudomány fejlődése felgyorsult, a szakismeretek számottevő része rövid idő alatt sok esetben rövidebb idő alatt, mint a felsőoktatási képzési idő megújul. Módosultak az értelmiségi képzéssel szembeni elvárások. A szaktudományos képzés mellett nagyobb hangsúlyt kapott a sikeres szakmai életúthoz szükséges szakismereteken túli ismeretek nyújtásának, készségek fejlesztésének feladata. Megnövekedett és tovább növekszik az egész életen át tartó tanulás, az önképzés, az átképzés és továbbképzés fontossága. A világháló révén bővült az önálló tanulás lehetősége. Tömegessé válik a felsőfokú képzés, és ezzel egyidejűleg nemzetközisedik a felsőoktatás, kialakul az egységes (nem egyöntetű) Európai Felsőoktatási Térség. Növekszik a piac szerepe, erősödik a hazai és a nemzetközi verseny. A hazai verseny esetenként egyes intézmények fennmaradásért is folyhat. Kedvezőtlen hazai feltételek, bírálható intézményi viszonyok esetén a fiatalok külföldre mehetnek (mennek) tanulni. A felsőoktatással, a felsőoktatási intézményekkel szemben számos, sok esetben új vagy növekvő jelentőségű kihívás fogalmazódik meg. Ezek szükségessé teszik a felsőoktatással kapcsolatos megközelítések átfogó nem csak egy vagy néhány elemre koncentráló differenciált újragondolását. (Egyes kérdések megválaszolása azonban sürgős lehet, és ez indokolhatja önálló kezelésüket.) A differenciáltságot azért ajánlatos hangsúlyozni, mert a felsőoktatás mind fenntartói állami, egyházi, magán, mind szakmai humán, természettudományi, műszaki, agrár, művészeti, orvosi, egészségügyi, pedagógus, mind pedig intézményei tekintetében (és ezeken belül is) nagymértékben differenciált, és várhatóan egyre differenciáltabb lesz. Az egyetemek, ha korábban azok is voltak, mára már nem kizárólagos letéteményesei a tudományos ismereteknek, a korszerű tudásnak. Ma már egyre fontosabb 100

2 szerepet töltenek be rendszerint szűk profilban a profitorientált (elsősorban multinacionális) vállalatok, illetve a hazánkban működő nemzetközi szervezetek kutatófejlesztő apparátusai, a kutatóintézetek, a humán területeken pedig főként a kiadói, a szerkesztőségi és egyéb kutató-fejlesztő műhelyek. Közülük több már felsőfokú oktatást, elsősorban diplomás továbbképzést is végez, valamint közreműködik a doktori képzésben. Keresni kell velük az együttműködés lehetőségét. A felhalmozott tudás, különösen a legújabb eredmények rendezett, hozzáférhető formában már nem csak az egyetemeken találhatók meg (a világháló ebből a szempontból is nagy változást hozott). Változatlanul a felsőoktatás sajátja viszont, hogy itt együtt van (együtt lehet) a tudás létrehozása (különösen az interdiszciplináris tudományos kutatás), az autentikus tudás, az alkotás átörökítése (az intézményes oktatás, képzés), a tudás hasznosítása (az innováció), a tudás megőrzése (a könyvtár, a dokumentáció), valamint az újra fogékony ifjúság, az egyetemi hallgatóság, a jövő értelmisége. Ezek együtthatása (szinergiája) megismételhetetlen lehetőség. Hazánkban a humán erőforrás szinte az egyetlen nagy tömegben előforduló érték (nincs számottevő nyersanyagunk, energiahordozónk). Csak ennek minőségimennyiségi fejlesztésével, ésszerű és optimális felhasználásával tervezhetünk társadalmi, gazdasági- műszaki fejlődést. A stratégia hiánya A felsőoktatásnak a felsőfokú szakemberképzésben (a humán erőforrás vitathatatlan jelentőségű részének képzésében, fejlesztésében), valamint azon túl is a nemzet, az ország életében a társadalmi struktúrák átrendeződésében, a mobilitás társadalmi és egyéni dimenzióiban, a kultúrában, a tudományban, a gazdasági-műszaki fejlődében, az innovációban stb. betöltött szerepe, valamint a vele szemben tapasztalható kihívások ellenére Magyarországnak nincs felsőoktatás-fejlesztési stratégiája. (Általában is igaz, hogy hazánkban hiányoznak a fejlesztési stratégiák.) Elfogadott stratégia hiányában a kihívásokra adott válaszok esetlegesek, a kormányzati intézkedések nem kiszámíthatók, azokra felkészülni nem lehet. Az esetleges intézményfejlesztési tervekhez nincs iránytű, hiányában túlsúlyba kerülhetnek a rövid távú érdekszempontok a hosszabb távú értékszempontokkal szemben. A stratégia sikerének feltétele a fő irányoknak, a teendőknek a közvetlenül érintettek (a felsőoktatás, a munkáltatók, a hallgatók képviselői), valamit a széles közvéleménynyel való elfogadtatása. A stratégia nem a felsőoktatás kívánságlistája. Az a célja, hogy jobb legyen a felsőoktatás, és ezzel összhangban legyen jobb a felsőoktatásnak és a felsőoktatás szereplőinek. A változtatások tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a felsőoktatás szükségképpen nagy tehetetlenségű rendszer. A tartalmi változtatások eredményeinek megjelenéséhez hosszabb időre, legalább egy képzési ciklusra három-hat évre, sőt jellemzően ennél is hosszabb időre van szükség. (A döntéshozók ezzel szemben, rendszerint rövid távú eredményekkel számolnak.) 101

3 Felsőoktatásunk jövője szempontjából meghatározó, hogy országgyűlési határozattal minél hamarabb megszülessen a fejlesztési stratégiája, ezért ezt az elkövetkezőkben a felsőoktatásnak erőteljesen szorgalmaznia is kell. A stratégia elfogadása a politika, megalapozása és kidolgozása viszont a felsőoktatást, a felsőoktatással szembeni elvárásokat átfogóan ismerő szakemberek feladata. (Nem a politikusoké, nem a felsőoktatási vezetőké és nem általában a tudósoké.) A stratégiaalkotás folyamatában a globális programalkotás szakmai szabályai szerint a sokoldalú helyzetelemzés után, az érintettek bevonásával, tisztázandók az elvi kérdések, rögzítendők a kihívások, a (reális) célok, a célokhoz vezető utak, a teendők, a feladatok, a feltételek, és vizsgálandó a javasolt stratégia megvalósíthatósága. A stratégiakészítés során mindenekelőtt azokra a figyelemreméltó ismeretekre kell támaszkodni, amelyek az Európai Unióban a Bologna-folyamat során, illetve az Európai Felsőoktatási Térség kialakítása kapcsán, valamint a hazai felsőoktatáskutatásban felhalmozódtak. (A felsőoktatás fejlesztése, jövője tekintetében az EU megkerülhetetlen.) A fejlesztési stratégia kormányzati ciklusokon túlmutató jellege igényli a pártok és más nagy érdekcsoportok (pl. kamarák) konszenzusát. A döntések jobb megalapozása céljából indokolt egy komplex, összehangolt a felsőoktatás, illetve a stratégia kimunkálásában közreműködők számára az elemzők által rendezetten hozzáférhetővé tett felsőoktatási, demográfiai, pénzügyi, munkaügyi stb. adatbázis kialakítása. A középfok utáni tanulás Az adott korosztályok létszámának nagyarányú csökkenése következtében jelentősen mérséklődött és a közel jövőben várhatóan stagnál a graduális képzésbe beiskolázhatók létszáma. Határozott és várhatóan egyre határozottabb társadalmi törekvés tapasztalható a középfok (az érettségi) utáni felsőfokú továbbtanulásra. (Amiben minden bizonnyal szerepet játszik az ingyenesség is, amelyet különböző okok munkanélküliség, bizonytalanság a jövőt illetően fel is erősíthetnek.) Ezzel párhuzamosan a munkáltatók több területen tizennyolc évesnél érettebb, azonban nem feltétlenül egyetemi, főiskolai végzettségű munkavállalókat igényelnek. Ezeket a tendenciákat, ezeket a szükségleteket tudomásul kell venni, a törekvéseket indokolt támogatni, az igényeket azonban a mainál differenciáltabb módon lehet és célszerű kielégíteni. A továbbtanulásnak és ezáltal a társadalmi mobilitásnak nem egyedüli lehetséges útja az egylépcsős, az érettségi után felsőfokon kezdődő továbbtanulás. A tanuláshoz való jog napjainkban nem jelenti (nem jelentheti) az egyetemi szintű diplomának, a mesterfokozatnak osztott vagy osztatlan képzés keretében teljesítménytől függetlenül teljes egészében az adófizetők pénzéből történő megszerzéséhez való jogot. 102

4 A középfok utánni továbbtanulásnak hatékony megoldása lehet az összehangolt, rugalmas, felfelé nyitott tág értelemben vett többfokozatú, többlépcsős képzés is. Ennek érdekében azonban egységes rendszerbe kell szervezni, az Országos Képzési Jegyzék szerinti, munkavégzésre feljogosító felsőfokú tanfolyami képzést pl. pedagógiai asszisztens, média moderátor, mérnök asszisztens, államháztartási ügyintéző, az emeltszintű szakmunkásképzést, a technikusképzést és a többfokozatú felsőfokú képzést a felsőfokú szakképzést (FSz), az alapképzést (BA/BSc), a mesterképzést (MA/MSc). A ilyen többlépcsős képzés biztosíthatja, hogy ne éves korban dőljön el véglegesen a fiatal pályaválasztása, ne a felsőoktatásnál jelenjen meg a divatos szakmák iránti túlkereset, valamint támogathatja, ösztönözheti a folyamatos, a jó tanulást, a felsőfokú képzésbe bekerülők színvonalának emelkedését. (Pl. alapképzésre már csak aktív nyelvtudás birtokában lehesse felvételt nyerni.) A többlépcsős képzés esetében a mobilitás is többlépcsőssé válik, és várhatóan növekszik. Az összehangolt több lépcsős képzés elfogadásához az érintettek mellett a széles közvélemény alapos tájékoztatása, meggyőzése is szükséges (pl. nem Felvételi, hanem Továbbtanulási Tájékoztatót kell kiadni). Fontos, hogy megteremtődjön a továbbhaladás tényleges lehetősége. A beszámíthatóság, a részvégzettségek elismerése, hasznosíthatósága (ezek nélkül a képzésben ismétlés, többszöri megfinanszírozás történik), az oktatási programok koordinált fejlesztése, az összehangolt kreditrendszer. Továbbá a hatékony anyagi ösztönzés (tandíj, állami és más ösztöndíjak), az intézmények érdekeltté tétele (finanszírozás), továbbá, hogy erősödjön a valóságos piac szerepe (ehhez a jó reklám, a széleskörű tájékoztatás is szükséges), amikor a vevő érdeke közvetlenül megjelenik. A képzés átalakítása (átalakulásának támogatása, segítése) során célszerű figyelemmel lenni arra, hogy sok érdeket kell egyeztetni. A társadalmi érdek (a szükségletek, a lehetőségek, a költségvetés teherbíró képessége); a régiók érdeke (óvodapedagógus-, tanító-, műszaki-, agrárszakember-ellátásuk); a felsőoktatási intézménnyel rendelkező települések érdeke (értelmiségi bázisuk megtartása, foglalkoztatás, vásárlóerő); az intézmények érdeke (költségvetési támogatás, presztízs); a családok (elsősorban az értelmiségi családok) érdeke (presztízsszempontjaik, a gyerek jövőjének mielőbbi bebiztosítása) nem feltétlenül esik egybe. Az érettségi utáni fél-felsőfokú (post secondary) továbbtanulás minél nagyobb részét célszerű lenne a feltételek (műhelyek, laboratóriumok, más gyakorló helyek) megteremtése, átvétele mellett a felsőoktatási intézményekben (elsősorban, de nem csak a főiskolákon) szervezni. Ez szolgálhatná infrastruktúrájuk, személyi kapacitásuk kihasználását (esetenként az intézmény fennmaradását), a családi presztízsszempontok érvényesülését ( egyetemre, főiskolára jár a gyerek) és az elvárható minőséget is. A műszakilag, gazdaságilag nálunk fejlettebb országok nem úgy jutottak erre a szintre, hogy előbb mennyiségileg megnövelték a felsőfokú oktatást, majd emelték annak minőségét, ami aztán meghozta a gazdasági, a műszaki fejlődést. Ez a folyamat összehangoltan, fokozatosan valósult, valósulhatott meg. Az egyetemi, főiskolai hallgatók 103

5 aránya (ez nem minden országban azonos a felsőoktatási intézményekben tanulókkal, mert sok esetben a felsőoktatási intézményekben nem felsőfokú képzés is folyik) az 1960-as évekig a szocialista tábor országaiban, Kubában, valamint néhány feketeafrikai országban volt a legmagasabb, ez azonban nem hozta meg ezen országok remélt társadalmi, gazdasági, műszaki fejlődését. Az egyetemi-főiskolai hallgatók arányát tekintve a fejlettebb, a gazdagabb országokkal (nem egy kiválasztott országgal) való összehasonlítás akkor lenne reálisabb, ha azt az akkori helyzetükkel tennénk, amikor az egy főre jutó GDP-jük akkora volt, mint országunké napjainkban. (Az ilyen összehasonlításból egyébként sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mert e tekintetben a világon szinte mindenre és mindennek az ellenkezőjére lehet példát találni. Természetes az is, hogy nekünk, valószínűleg nem ugyanazon az úton kell a remélt fejlettséghez eljutnunk, mint amelyiken a mai fejlettebb országok jártak.) Hazánkban a felsőoktatási hallgatói létszám kampányszerű megnövelése, az expanzió a várhatónál is több negatívummal járt. A csökkenő felvételi követelmények hatására a középiskolákban romlott a tanulás motivációja. A növekedés szakmastruktúráját nagyrészt az intézményi érdekek, képzési kapacitások határozták meg. A nagy létszámú hallgatóság képzése lényegében változatlan oktatási módszerekkel tömegoktatás elitképzési módszerekkel történik, nem kap kellő figyelmet a differenciált képzés, a (kezdeti) tanulástámogatás, a tehetséggondozás. A kevésbé felkészült és/vagy nem kellően motivált hallgatók miatt csökkent a képzés átlagos minősége, ezért, de más okok miatt is (pl. elhibázott kreditrendszer) romlott a munkamorál, nőtt a nem kellően sikeres félévek száma, a tanulmányi idő átlagos hossza. A romló átlagos színvonal pedig nem ösztönözi a jó képességűeket, általában a jó tanulást. Az átlagnál alacsonyabb diplomás-munkanélküliség nem egyértelmű bizonyítéka a képzési szükségletnek. A kvalifikált munkára alkalmasak közül is sokan csak felsőfokú képzettséget nem igénylő munkakörben tudnak elhelyezkedni. Emiatt frusztrált, csalódott szellemi segédmunkássá válhatnak, elkeseredésükben esetenként növelhetik a szélsőségek táborát. A külföldi munkavállalás szakmai tapasztalatot szereznek kedvező hatása is kérdéses. Sokan csak a hazai munkahelyek hiánya miatt, illetve a magasabb jövedelemért vállalnak sokszor nem felsőfokú végzettséget igénylő munkát. Természetes, hogy felsőfokú végzettséggel (sokszor attól függetlenül, hogy milyen szakmában, illetve milyen fokozaton szerezték) könnyebb (valamilyen) munkát találni, és akinek munkája van, annak van egzisztenciája, nagyobb reménye a jobb munkára. Az a kérdés, hogy ennek költségeiből mekkora részt köteles, illetve képes vállalni a társadalom. Bologna szellemében az az ésszerű, ha a fiatal közvetlenül az érettségit követően, csak akkor kerülhet be a felsőfokú képzésbe, ha megfelelő színvonalon elsajátította a felsőfokú képzéshez szükséges ismereteket (és nem akkor, ha van felvételi keretszám) és a fokozatok között akkor haladhat előre, ha jól teljesít, valamint amikor szükségét érzi (amikor megérett ), amikor az életstratégiája indokolja, és amikor a feltételei adottak. Ezt az államnak nem elsősorban adminisztratív eszközökkel (keretszámok) kell szabályoznia, hanem a társadalmi céloknak (ha azok ismertek), és az anyagi 104

6 lehetőségeknek megfelelően, ösztönzőkkel kell befolyásolnia (ösztöndíj, tandíj, térítési díj, hallgatói hitel stb.). Erre azonban a közép- és a felsőoktatást is alkalmassá kell tenni. (Ez nem igényli az intézmények képzési szintjének az emelését középfokból felsőfok, főiskolából egyetem, csinálják azt jól, jobban, ami az eredeti funkciójuk.) A középfok utáni továbbtanulás rugalmas, szervesen egymásra épülő, felfelé nyitott rendszere a mai rugalmatlan rendszerrel szemben indokolatlanná tenné a túlképzés, vagy alulképzés témában széles körben folyó vitát is, ha ugyan is lenne, vagy később jelentkezne igény, akkor meg lenne a lehetősége a szükségtelen ismétlések nélkül a továbbtanulásnak, az esetlegesen használat nélkül elavuló ismeretek veszélye nélkül. A tandíj és az ösztöndíj Elsősorban ösztönzési célból indokolt, hogy az intézmények reális kiadásaihoz (méltányos és igazságos mértékben és rendszerben) a hallgató (a családja) is hozzájáruljon (tandíjjal, regisztrációs díjjal, az önköltség megtérítésével stb.). Ez ösztönözheti az intézményeket az oktatás, a képzés fejlesztésére, a hallgatók vonzására, a hallgatókat a jobb tanulásra, a semmi sincs ingyen igazságának felismerésére. A hozzájárulás elviselhető szinten tartásához, a családi hátrányos helyzet kompenzálásához azonban jól működő tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszerre, méltányos diákhitelre, jól szervezett, kiterjedt diákfoglalkoztatásra van szükség. Az állami ösztöndíjrendszerrel párhuzamosan méltányos szabályok keretében a leendő munkáltatók is alapíthatnak ösztöndíjat, amellyel korrekt feltételek mellett már hallgató korukban magukhoz köthetik leendő munkatársaikat. A képző intézménynek is feladata és érdeke, hogy hallgatói számára munkaalkalmakat teremtsen (gyakorlatvezetés, könyvtári, menzai, tanulmányi hivatali munka, parkgondozás stb.), oktatásszervezési intézkedéseket tegyen (pl. mezőgazdasági betakarítási időszakban legyenek a szünetek), valamint forrásokat gyűjtsön, amelyekből támogatni tudja hallgatóit. A hallgatóknak a középiskolák eltérő színvonala miatt szükséges felzárkóztatása indokolhatja az első egy-két szemeszter ingyenességét, bár a felzárkóztatás a középfokú intézményrendszerben felvételi előkészítő tanfolyamokkal, szakkörökkel stb. valószínűleg hatékonyabban megoldható. Általában az a kívánatos, hogy a középiskola minőségének emelésére koncentráljuk az energiát, és ne a felsőoktatás pótolja a középfokú oktatás hiányosságait. Felvethető, hogy a hallgatók szociális támogatásának kezelését amely ma intézményi feladat, és amelyet általában a hallgatói képviselet lát el nem lenne-e célszerűbb az egyes intézményekről leválasztva, szociális feladatként definiálni. A tandíj (a mindenki által fizetendő költségtérítés) bevezetése annak sokoldalú ösztönző hatása és a társadalmi igazságosság miatt indokolt. Egy jól működő tandíjés ösztöndíjrendszer (a jól teljesítők nem fizetnek, sőt ösztöndíjat kaphatnak), más ösztönzőkkel együtt (pl. a rosszul tanulók, az elmaradók csak a valós költségek jelentős részének megtérítése mellett folytathatják tanulmányaikat) egyaránt ösztönözheti a tanulást, a tanulmányi idő racionális hosszúságának a megtartását, 105

7 az intézményeket pedig a színvonalasabb munkára, a hallgatók vonzására sarkalhatja. A döntéshozóknak azonban számolniuk kell azzal, hogy a tandíjjal szemben jelentős a társadalmi (politikai) ellenérzés. Valamint kedvezőtlen elszívó hatása lehet annak, hogy az EU-ban egyes gazdagabb országok megengedhetik, hogy utódaik számára meghosszabbítsák a gondtalan diákéveket, biztosítsák a felsőoktatás tandíjmentességét, amelyet a mi ott tanuló (ráadásul a jobb módú családokból származó, a megélhetési költségeket finanszírozni tudó) fiataljaink is élvezhetnek. Hosszabb távon gondolkodva az érettségi utáni tanulmányok (részbeni) finanszírozására a tandíjtól függetlenül célszerű kialakítani és ösztönözni egy családi előtakarékossági rendszert. A finanszírozás Hazánkban mint Európában általában és a világ jelentős részén is a felsőoktatás finanszírozása meghatározó részben állami, költségvetési forrásokból történik. Nem elhanyagolhatóak azonban az egyéb források sem, mint pl. a költségtérítéses képzés díja (valójában tandíj), valamint az EU (pályázati) támogatás. (Indokolt hangsúlyozni, hogy mindez a felsőoktatás és nem a felsőfokú tanulás finanszírozása. Ez utóbbiban ugyanis jelentős terhet a megélhetési költségek nagy részét vállalnak a családok, esetenként maguk a hallgatók.) A felsőoktatás anyagi forrásai Állami támogatások Költségvetési (valójában: fenntartói ) támogatás Döntő részben a felsőoktatási intézményeknek közvetlenül juttatott képzési, kutatási (ténylegesen tananyagfejlesztő kutatás), intézményfenntartási (benne a PPP is), hallgatói támogatás, kisebb részben, beruházás, felújítás, fejlesztés. Ez utóbbiak meghatározóan a tárca (a tárcák) szervezésében, illetve döntési hatáskörében kerülnek felhasználásra. (Az intézményekben folyó kutatás finanszírozása kis részben hazai, jelentős részben és egyre növekvő mértékben EU-s és más nemzetközi forrásokból történik, mindkét esetben pályázati úton.) Egyéb állami támogatások Az intézmények sajátos közfunkciói ellátására, mint pl: OEP finanszírozású betegellátás, kutatás-fejlesztés; közgyűjtemény, kutatóintézet, tangazdaság, közoktatási/nevelési intézmény (gyakorló- iskola, óvoda) fenntartása, normatív, vagy feladatfinanszírozás (rendszerint pályázat) formájában jutatott lényegében szintén költségvetési csak nem kizárólag fenntartói támogatás. Közvetett állami támogatás Ilyenek pl. az MTA által kezelt kutatástámogatások, vagy a nem állami főként az egyházi intézmények fenntartói által a nekik juttatott költségvetési támogatásból, az általuk fenntartott intézményeknek nyújtott fenntartói 106

8 támogatás. Saját bevétel Megrendelők, megbízók számára végzett munkáért, tevékenységért (önköltséges oktatás, külföldi hallgatók képzése, kutatásfejlesztés, szakértés, szaktanácsadás, nem OEP finanszírozású betegellátás stb.) kapott pénzbeli ellenszolgáltatás (az utóbbi években a kereslet több területen jelentősen csökkent); az intézmények ideiglenesen szabad kapacitásainak hasznosítása. Európai Uniós támogatás. Az EU elsősorban kutatási projekteket, esetenként oktatási infrastruktúrafejlesztéseket támogat, rendszerint pályázati úton. Adományok, támogatások. A költségvetési támogatás érdemben bázisfinanszírozás típusú, és részben egyedi alkufolyamatokban rögzítődik. Az alkuk nem nyilvánosak, a vállalások ha vannak ilyenek teljesítésének ellenőrzése rendszerint elmarad. A támogatás összege legfeljebb csak mennyiségi mutatókhoz van kötve, minőségi teljesítménymutatókhoz nincs. A támogatásról, a megbízásról a döntés általában nem versenyben születik. (A verseny nem csak az árak versenye, egzakt versenyfeltételek mellett hatékonysági, minőségi verseny is lehet.) Az egyéb állami támogatásból, összegszerűen legjelentősebb a betegellátás OEP általi finanszírozása az egyetemek klinikái esetében. Ezt azonban speciális és koncentrált jellege miatt célszerű külön kezelni. Jelentős ugyanis az a betegellátás, amelyet nem az orvosképzés indokol (pl. városi integrációk). Ezek esetében az egészségügyi kiadás felsőoktatási kiadásként, az egészségügy hiánya egyetemi hiányként jelenik meg. Feszültség forrása lehet az is, ha a betegellátásban keletkezett hiányt vagy annak egy részét, akár csak átmenetileg is az egyetem többi karát megillető fenntartói támogatásból finanszírozzák. A fenntartói támogatás saját bevétellel nem váltható ki, az intézmények nem tudnak folyamatosan annyi bevételt realizálni, ami ezt lehetővé tenné. A felsőoktatás állami és azon belül a költségvetési, valamint a fenntartói támogatásának megítélésénél körültekintően kell eljárni. Az állami támogatás nagysága értelemszerűen az ország jövedelemtermelő képességétől, a GDP nagyságától, a GDP-nek a költségvetésbe bevont arányától (az adópolitikától), továbbá más ágazatok, feladatok szükségleteitől függ. (Az ország csak azt a jövedelmet, tudja elfogyasztani, amelyet létrehoz, amit megtermel; valamint a többi finanszírozandó terület közoktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer, stb. arányos finanszírozása is jogos követelmény, és a felsőoktatási szereplőknek is érdeke.) A felsőoktatás anyagi feltételeinek megítélésekor a finanszírozási források mindegyikét nem csak a fenntartóit figyelembe véve lehet reális véleményt alkotni, és indokolt a felhasználás intézményi, ágazati hatékonyságát is vizsgálni. A GDP-ből való részesedését pedig az államadóssággal kapcsolatos kiadásokkal csökkentett GDP-hez indokolt viszonyítani. (Ebben az esetben a részesedés aránya eltérhet a teljes GDP-hez 107

9 viszonyítottól.) Nemzetközi téren pedig csak a hozzánk hasonló fejlettségű, hasonló adottságú (pl. demográfiai helyzet, közvetett támogatások) országokkal való összehasonlításoknak van relevanciája. A támogatás növelésének, vagy csökkentésének a feladatellátás színvonalára gyakorolt pozitív vagy negatív hatását a felsőoktatás rendszerint nem mutatja be konkrétumokkal. (Az természetesen könnyen belátható, hogy a minőség jelentős mértékben függ a támogatás nagyságától, de azt is el kell ismerni, hogy nem csak attól pl. a más forrásokból beszerzett eszközök is szolgálhatják az oktatást, valamint a felhasználás hatékonysága is meghatározó.) Létező ellentmondás, adottság, korlát, hogy a magyar GDP szerény, a felsőoktatás viszont a számára szükséges javakat gépek, berendezések, idegen nyelvű könyvek, folyóiratok, konferenciák, repülőjegyek stb. sok esetben csak világpiaci áron tudja beszerezni. Más területek szükségleteit is látva azzal a lehetőséggel indokolt számolni, hogy a felsőoktatás számára lényeges javulás mindenekelőtt a GDP növekedéséből származó többletforrásból (és nem az elosztási arányoknak a felsőoktatás számára ideális megváltoztatása esetén) következhet be. Hazákban a létrehozott jövedelmeknek, a GDP-nek az állami költségvetésbe való centralizálása és újraelosztása, más hasonló helyzetben lévő országokhoz képest nagyarányú, mint ahogy az államadóságnak a GDP-hez viszonyított aránya is az. Ezek az arányok egyik esetben sem tűnnek növelhetőnek. A GDP-ből csakúgy, mint a költségvetésből a társadalmi közös kiadásokra, különösen a nagy ellátó rendszerekre (szociálpolitika, egészségügy, oktatás) vonatkozó ráfordítások aránya az elmúlt évtizedekben nem volt alacsony, sőt. Természetesen nem a szükségletekhez, hanem a lehetőségekhez, a reálisan figyelembe vehető országokhoz képest. Az utóbbi években azonban jelentős a csökkenés. A felsőoktatást érintő csökkenés mértéke és módja (nem ismertek a helyzetelemzések, az okok, az egyes intézményeket érintő elvonások szempontjai stb.) aggodalomra adhatnak okot. A termelő beruházásokkal, a felhalmozással, a jövő fejlődésének megalapozásával kapcsolatos ráfordítások aránya rendkívül alacsony. Az esetlegesen felszabadítható, átcsoportosítható forrásokat a jövőben mindenekelőtt ezekre a célokra indokolt fordítani. (A beruházások tekintetében a látszat jobb, mint a valóság, mert jelentős az EU-támogatásból történő beruházás, és az is tény, hogy ezek többsége, nem termelő beruházás.) A saját bevételek meghatározó része nemcsak a finanszírozás, hanem a szakma művelése, a szakmai teljesítőképesség, a minőség bizonyítása szempontjából is fontos. (Nem csak az orvosképzés elképzelhetetlen klinikumok nélkül.) Elmaradásuk, csökkenésük esetén megvizsgálandó az is, hogy nem a piacképes, az eladható tudás hiánya-e ennek az oka. (Az ugyanis, hogy a piacon felajánlott (várható) K+F eredmény, oktatási program nem éri meg a ráfordítást, és nem az, hogy jó ajánlat esetén 108

10 sem lenne fizetőképes kereslet.) Lényegében hasonló a helyzet a nem fenntartói kutatási (pályázati) támogatásokkal is. (Az is megtörténhet, hogy az ilyen típusú bevétel nem az intézményen keresztül realizálódik.) Többlet költségvetési támogatást a felsőoktatás mindenekelőtt az életszínvonal emelésére (évek óta nem emelkedtek a bérek), valamint jól indokolható, egyszeri, (a bázisba be nem épülő) távlatosan is sikerrel kecsegtető projektekre remélhet. A költségvetés nem lehet olyan rossz helyzetben, hogy bizonyítottan jó célokra, a hatékonyság növelésére ne tudna többlettámogatást nyújtani. Versenyképes projektek hiányában sok pénzből se jut több, ha pedig van ilyen projekt, akkor arra a kevésből is jut. (A látszólag újszerű, valójában csak a múltból nem is a legszerencsésebb választással elővett elosztási modellek nem ilyenek.) A felsőoktatás érdeke, sürgető feladata, hogy távlatosan is sikerrel kecsegtető oktatási, kutatási-fejlesztési, valamint a költséghatékonyság növelését célzó projekteket a prioritásra méltó célokat, azok meggyőző indokolását és megvalósításuk feltételrendszerét, a reális (a saját források mozgósítása, átcsoportosítása melletti) többletforrásigényét kidolgozza, előterjessze, a várható hasznukat pedig meggyőzően bemutassa. (Az oktatás fejlesztés tekintetében ilyen projekt lehet pl. az összehangolt, rugalmas, felfelé nyitott, többfokozatú, többlépcsős képzés kidolgozása, megvalósítása.) A minőség, a hatékonyság növelése érdekében szükséges a felsőoktatásfinanszírozás gyökeres átalakítása. Olyan, stabil finanszírozási rendszer kialakítására (kormányzati forrástervezésre, elosztásra és nem egyszerűen pénzek esetleges összegű rendelkezésre bocsátására) kell törekedni, amely normatívan biztosítja a fenntartó által meghatározott feladatokhoz szükséges kapacitásokat (az oktatáshoz szükséges infrastruktúrát és személyi feltételt). Amely figyelembe veszi a képzésnek a kimeneti ellenőrzésen alapuló, szakterületenként az érintett intézmények által közösen kialakított minősítési rendszer keretében bebizonyított minőségét és nem a minőség lehetőségét, nem a minősített oktatók számát. Minden más esetben (nem tananyagfejlesztő kutatás-fejlesztés, alkotás, beruházás, fejlesztési programok stb.) csak pályázatokra vagy a miniszter nyilvánosan megindokolt egyedi döntése, megbízása alapján lehessen állami forrásokat juttatni. A munkáltatók A felsőoktatási intézmények kivételektől eltekintve nem építettek ki érdemi partneri kapcsolatot a munkáltatókkal, a munkáltatók képviselőivel, nem törekednek azok (a piac ) igényének, szempontjainak, véleményének megismerésére. Más oldalról viszont a munkáltatók, különösen a reálszféra munkáltatói részéről nemegyszer elhangzik az a kritika, hogy a fiatal diplomások nincsenek felkészítve a munkahelyen rájuk váró feladatokra, nem képesek azonnal a munkahelyen jelentkező feladatok végzésére. Ez a kritika nem indokolt. A friss diplomások konkrét munkahelyre történő betanítása nem a felsőoktatási intézményekben folyó képzés feladata, hanem a munkáltatóké, mint ahogy ez a munkahely változtatásakor már természetes. A felsőoktatás nem tud 109

11 (nem feladata) kulcsrakész szakembereket képezni. Az oktatás során még nem ismeretes, legtöbbször a hallgató sem tudja, hogy a végzés után hol fog elhelyezkedni, hogy évek múlva, amikor végez, mi lesz az a technika, az a technológia, amellyel dolgozni fog, sőt ezt még a munkáltatók sem tudhatják. Ez természetesen szakmánként differenciáltan igaz; nagymértékben különbözik e tekintetben például az orvos- a pedagógus- vagy a mérnökképzés. Más kérdés a képzés gyakorlati orientáltsága, illetve annak hiánya, amiért esetenként joggal kritizálható a felsőoktatás. A felsőoktatási képzés leginkább csak arra vállalkozhat, hogy a kevésbé gyorsan avuló természet- és társadalomtudomány elméleti és a módszertani (alap) ismereteinek az elsajátításában segítse a hallgatókat. Képessé tegye őket a feladatok értelmezésére, megoldására. Felkészítse az új, a változó ismeretek befogadására, az alkotásra. A szaktárgyak oktatása keretében pedig elsősorban a szakma művelésének, a szakmai alkotásnak a logikáját ismertesse meg. Megfogalmazódtak más kritikai észrevételek is. Egy-egy szakmában növelni kellene a beiskolázási létszámot. A képzés szintek, szakok szerinti összetétele nem megfelelő, sok vagy kevés a diplomás stb. Előfordul az értelmiségi feladatra való felkészítés fontosságának a megkérdőjelezése is. Ezek a kritikák, állásfoglalások azonban ez ideig nem a munkáltatói szervezetek állásfoglalásaként születtek (mint például a vezető német vállalatok nyilatkozata az alap- és a mesterképzésre való áttérésről: BACHELOR WELCOME! ), hanem egy-egy vállalkozó vagy vezető fejtette ki a magánvéleményét. Ha a jövőben, ezekben a kérdésekben kollektív állásfoglalás születne (a munkáltatói képviseletek vállalnák ennek felelősségét), azt a kormányzatnak minősítenie kellene, és az általa szükségesnek tartott intézkedéseket a felsőoktatás bevonásával ki kellene dolgoznia. (E tekintetben a munkáltatóknak nem a felsőoktatás, hanem a kormány a partnere.) A felsőoktatásnak, az intézményeknek a hallgatóiknak a hívatásukra való sikeres felkészítése érdekében partneri kapcsolatot kell kiépíteniük a munkáltatókkal, a munkáltatók szervezeteivel (a hazai nagy-, közepes- és kisvállalkozásokkal, a multikkal, a szolgáltató és a kereskedelmi vállalkozásokkal, a közszféra munkáltatóival stb.). A partneri kapcsolatok kialakítása, az érintettek véleményének megismerése az esetleges félreértések tisztázásán túl azért is fontos, hogy az intézményeknek közvetlenül is ne csak a kormányzaton, a minisztériumokon keresztül legyenek információi a társadalom, a megrendelők, a felhasználók véleményéről. Indokolt a helyén kezelni az úgynevezett munkaerő-piaci keresletet. Ez nem azonos egyes munkaadók számon nem kérhető, felelősség nélkül elmondott véleményével. A munkaerő-piaci keresletet és a kielégítés módját nem elsősorban a felsőoktatásban dolgozó szakértők munkájára alapozva a kormányzat feladata rögzíteni, valamint azt is, hogy mennyire hagyatkozik a tovább tanulni szándékozók tájékoztatással befolyásolható törekvéseire. 110

12 A tartalmi fejlesztés Az oktatás, a képzés korszerűsítése A szakma eredményes műveléséhez, a sikeres szakmai életpályához elengedhetetlen a korszerű ismeretek folyamatos beépítése az oktatásba, a képzésbe, valamint az új, a változó követelmények igényelte készségek fejlesztése. Az oktatási programok összeállításakor, fejlesztésekor a jövőben nagyobb figyelmet indokolt fordítani a hallgatókra, a végzés után a hivatásuk gyakorlása során váró differenciált feladatokra (pl. nem tervező, nem kutató, fejlesztő lesz minden mérnök), a tananyagok tekintetében pedig az egyes tantárgyaknak a képzési célok szerint indokolt arányára, mennyiségére (a hallgatók terhelésére). A képzés fejlesztése során tekintetbe kell venni, hogy a sikeres szakmai életpályának (annak, hogy a végzettek alkalmazni tudják a tudásukat hogy, megállják helyüket az életben, sikeresek legyenek a munkaerőpiacon) megváltoztak a feltételei. Egyre hangsúlyosabb minden szakmában a gazdasági, a jogi, a kommunikációs, az infokommunikációs, a menedzsmentismeret; a nyelvtudás; valamint a vállalkozás, a kreativitás, az innováció, a csoport, (team) munka, a konfliktuskezelés, az egyéni tanulás képessége; a tudás folyamatos megújítása. A felsőoktatás értelmiségképző és nevelő funkciójának a kiteljesítése Az értelmiségi szakemberre jellemző a szakmai és az általános (humán, reál) műveltség összhangjára való törekvés; az egészséges életmód; a művelődés; az egész életen át tartó tanulás; a környezettudatosság; a társadalmi felelősségvállalás; a kritikai gondolkodás. A felsőoktatás hivatása a szakképzés mellett e jellemzők kialakulásának és fejlesztésének a támogatása, az értelmiségi alkotó szakemberek (nem pedig értelmiségi betanított munkások) képzése. Az oktatásmódszertani, a pedagógiai, az oktatásszervezési ismeretek elhanyagoltságának a felszámolása a tudásmegosztás új megoldásainak beépítése az oktatásba, a képzésbe, a tömegképzés differenciált módszereinek kidolgozása, alkalmazása, a nem hagyományos oktatási formák (a távoktatás, a szendvicsképzés, az online kurzusok stb.) kidolgozása, a munka melletti tanulás módszereinek korszerűsítése, figyelemmel arra is, hogy a munka melletti tanulás életmódváltozás is, a hallgatók esetében a tanulás, az oktatóknál pedig a tanítás, a képzés tanítása. A tehetséggondozás A tehetségek felkutatása, gondozása, a kiemelkedők sokszínű nem csak a TDK támogatása, az elitképzés. A teljesítmények hatékony ösztönzése pl. egyéni tanterv, elő tanulmányi rendszer (a tehetségesek, a szorgalmasok az átlagnál sokkal többre képesek). A különböző objektív eredetű (családi, települési, iskolai) hátrányok kompenzálása. 111

13 A nemzetköziesedéssel kapcsolatos feladatok A felsőoktatás alapvető érdeke és feladata a nemzetközi oktatási, kutatási együttműködés évszázados hagyományinak a mai követelményeknek megfelelő újraszervezése. Ez magában kell, hogy foglalja a tantervbe épített hallgatói mobilitást, a részképzést, a közös képzést, a közös diplomát stb., valamint a tervezett, a szervezett oktatói mobilitást. A megvalósításának fontos feltétele a részben vagy egészben angol nyelven folyó oktatás bevezetése (legalábbis a BSc képzésben), az együttműködési készség fejlesztése, a versenyképesség növelése, a magyar felsőoktatás vonzóvá tétele. (Ez a külföldi hallgatók több intézmény által is tervezett képzésének is előfeltétele, ugyanúgy, mint a jó marketing.) Az intézmények közötti oktatási-képzési együttműködés különböző formáit (pl. vendég hallgató, részképzés) indokolt előnyben részesíteni a teljes külföldi képzéssel szemben, mert ez utóbbi csak annak számára realitás, aki (illetve akinek a családja) meg tudja fizetni (a megélhetés akkor is jelentős költség, ha tandíj nincs is). Annak a veszélye is reális, hogy a teljes képzést külföldön folytatók egy része a diploma megszerzése után nem tér haza, ez pedig nemcsak a felsőoktatás, hanem az ország szempontjából is veszteséget jelent. A bolognai képzési programok felülvizsgálata A bolognai célkitűzésekkel, a Bologna-folyamat hazai megvalósulásával kapcsolatban még ma is sok a tisztázatlan kérdés, az értetlenség, esetenként a jogos kritika, a korrekció igénye. Ezeket mihamarabb tisztázni, és ahol szükséges, korrigálni kell. A legtöbb kritika az alapképzések programjainak a bolognai céloktól jelentősen eltérő tartalma miatt fogalmazódik meg. A kritika jogos. Mivel nem a teljes képzést egységben szemlélve készültek az alap és a mesterképzések programjai, az intézmények igyekeztek minden elsajátítandót az alapképzésbe belezsúfolni. Következésképpen az alapképzésben túlzott az elméleti orientáció (az elméleti tárgyak mélysége), viszont nem kap megfelelő teret a munkavállalásra történő felkészítés. A mesterképzésben pedig nincs mit újat tanulni. (Az oktatott tantárgyak jelentős részének van a mesterképzéshez tartozó része, azt ott kellene oktatni, nem az alapképzésben.) Általában nem azon indokolt gondolkodni, hogy hol kellene eltérni a bolognai elvektől (pl. visszaállítani az osztatlan képzést, kialakítani az akadémiai, illetve a gyakorlati típusú alapképzést), hanem azon, mit csinálunk rosszul, illetve hogyan kellene jól csinálni. A bolognai elvektől való eltérést általában elég nehéz elvileg megindokolni, mert azok alapos előkészítés után, széleskörű európai konszenzussal születtek, támogatják az egységes Európai Felsőoktatási Térség kialakulását, s ebből hiba lenne kimaradni. Az át-és a továbbképzés korszerűsítése A tudomány gyorsuló fejlődése, megújulása, a gyors technika- és technológiaváltások következtében egyre erőteljesebben jelentkezik az ismeretek permanens megújításának kényszere. A felsőoktatásnak nagy lehetősége és feladata erre a gyakorlatban, a praxisban tevékenykedő legjobb szakembereket is bevonva felkészülni, alkalmassá válni. (Nemcsak azt kell ajánlani, amit, tud, hanem azt kell tudni, amire kereslet 112

14 van.) Az át- és továbbképzés a felsőoktatás kitörési pontjaként, dinamizáló tényezőjeként is számításba jön, a kínálkozó lehetőség elmulasztása pedig hosszú időre kiható hátrányt jelent. Az intézményhálózat fejlesztése, az intézmények feladatainak differenciálása Az intézmények, különösen az egyetemek feladata differenciálódik (kutatóegyetem, oktatóegyetem, regionális egyetem stb.), ebből, valamint a korlátozott anyagi lehetőségekből következően differenciálódik az intézmények színvonala is. (Az európai, a világcsúcsszínvonalat, azonban reálisan csak egy-egy műhely - kutatócsoport - esetében célozhatjuk meg, de azt is csak hosszú távon.) A regionális funkciók megjelenése, hangsúlyossá válása tekintetében külön figyelmet igényel a határon inneni és túli intézmények együttműködése, valamint a határon túli magyarok anyanyelven folyó képzése. (Az anyanyelvi képzés hangsúlyozása nem kérdőjelezi meg az angol nyelven folyó oktatásnak a nemzetköziesedéből eredő fontosságát.) A felsőoktatás irányítása A felsőoktatás irányítása a nemzetközi gyakorlatban ugyan különféle módokon történik, de a demokratikus berendezkedésű országokban széleskörű a pontosan, általában törvényileg szabályozott felelős intézményi önállóság. Jellemző típusoknak tekinthetők az Egyesült Államok, a többi angolszász ország, valamint Németország és Franciaország felsőoktatási rendszerei. A magyar felsőoktatás irányítása évtizedekkel a rendszerváltozás után is megmaradt jellemzően központosított (centralizált) kormányzati, miniszteri, államigazgatási irányításnak, amely a napi politikának, az önkormányzati, a szakmai, az intézményi lobbiknak nagymértékben ki van szolgáltatva. A tartalmi kérdésekre (mitől lesz jobb a felsőoktatás) általában kevés figyelmet fordít, azt az intézményekre hárítja. Figyelmét az állami források elosztása mellett elsősorban a szervezeti kérdések kötik le. Az államigazgatás sok esetben nemcsak irányít szabályoz, segíti, ellenőrzi a végrehajtást, hanem a végrehajtás mikéntjét is előírja. Részben ennek következtében is általában nincs tere az érdemi, a felelős önállóságnak, a helyi kezdeményezéseknek, így nem hasznosul az intézményekben meglévő, vitatatlanul jelentős szellemi potenciál. A szükséges területeken sem működnek a piaci mechanizmusok, nem érvényesül a nyílt verseny. A felsőoktatási rendszerben számos probléma halmozódott fel. Mint pl. a tömegképzés módszereinek kidolgozatlansága, a tehetséggondozás elmaradottsága, az elitképzés hiánya, a nyelvi képzés eredménytelensége, az egységes kreditrendszer kialakításának kudarca, a Bologna-folyamat realizálásának ellentmondásai. A tartalmi integráció hiányos megvalósítása, az intézmények, karok, szakok burjánzása, egyes szakmákban a képzési helyek nagy száma, a finanszírozás, a forráselosztás anomáliái. Mind ezekért elsősorban a kormányzati irányítás illethető kritikával. - A törvények, a kormányok kezdeményezései, intézkedései szakmailag sok esetben megkérdőjelezhetők, rövid távú (elsősorban politikai, fiskális) szempontok figyelembevételével születnek. Nem alapulnak közmeg- 113

15 egyezésen, hiányzik az intézmények, az érintettek meggyőzése (ennek pedig az elit értelmiségi közegben mással alig pótolhatóan nagy a jelentősége), megnyerése, ösztönzése, érdekeltségének megteremtése. Enélkül az igen összetett és erős érdekérvényesítő képességű felsőoktatásban csekély a siker valószínűsége. - Általános probléma a megbízható adatok, illetve a meglévők ismeretének hiánya. Az állásfoglalások, a döntések mögött nem mindig állnak tények, adatok, elemzések. - Nincsenek (nem ismertek) pontos adatok az egyes képzések tényleges ráfordításairól, a hallgatók szociológiai összetételéről, a hátrányos helyzetűekről, a külföldön tanulókról, a frissen végzettek által elnyert állások szakmai színvonaláról, az állítólagos szakemberhiányról a műszaki, a természettudományos diplomásokat illetően, vagy a túlképzésről a humán szakmák tekintetében. Ez is az oka annak, hogy sokszor találkozni megalapozatlan véleménnyel. Egyoldalúságot okoz sok esetben, hogy a felsőoktatásnak csak egy-egy szeletét ismerők fogalmaznak meg általánosításokat. Egyoldalúsághoz vezethet, hogy a koncipiálásban, annak kommunikációjában, az irányításban jellemzően nem a felsőoktatás egészét, hanem csak egy-egy területét ismerő, többségükben humán, ritkábban természettudományi hátterű oktatók vesznek részt. - Nem készülnek elemzések a végzettségüknek megfelelő munkakört nem találók helyzetéről, a diplomások között a nők arányának változásáról, növekedéséről, egyes értelmiségi pályák elnőiesedéséről, másokban a nők alacsony arányáról, illetve ezek társadalmi összefüggéseiről (pl. demográfiai folyamatokról) stb. - A nemzetközi hivatkozásokra használt adatok sokszor esetlegesek. (A világban jószerével mindenre és mindennek az ellenkezőjére lehet példát találni.) - Példa is alig van rá, hogy egy-egy, akár fontos döntést (még a törvényalkotást is) részletes szakmai elemzés előzött volna meg. Rendszerint nem készül sem helyzetelemzés, sem megvalósíthatósági tanulmány (feasibility study), pedig ezek az üzleti szférában a kisebb jelentőségű döntéseknek is elengedhetetlen feltételei. - A döntések előkészítésében, a döntéseket megelőző egyeztetésekben (ha egyáltalán vannak) általában csak a felsőoktatási intézmények és a hallgatók képviselői vesznek részt, a többi érintett fél (a felhasználók a kutatók, a középiskolák képviselői) érdemben szinte soha. Ezért a döntések és az intézkedések sokszor túlzottan az oktatók, az aktuális hallgatók, a felsőoktatási intézmények nézőpontjait tükrözik. Gyakran nem az a döntő szempont, hogy mitől lesz jobb a felsőoktatás, hanem az, hogy mi jobb a felsőoktatási intézménynek, az oktatóknak és esetleg csak látszólag az éppen ott tanuló hallgatóknak. 114

16 -.A kijelölt irányok, a kormányzati intézkedések, az intézkedéseket közvetítő szereplők akik rendszerint korábban a felsőoktatási intézményekben voltak vezetők, és a kormányzati beosztást sem tekintették karrierpozíciónak sűrűn változtak. Az új ötletek (a következő kormány vagy a következő minisztériumi vezető ötletei) feledtették az előzőeket (esetenként indokoltan). - Az intézmények, a vezetők figyelemreméltó tapasztalatokat szereztek a feladatok elbliccelésben, a formális teljesítésben. Szinte soha nem került sor a vállalt, a kapott feladatok teljesítésének érdemi értékelésére, az el-, illetve beszámoltatásra, a teljesítés, a jó kezdeményezés elmulasztása esetén a felelősségre vonásra. Kölcsönös és általános a bizalomhiány, nincs garancia a döntések végrehajtására, a megállapodások, az ígéretek betartására. Az elmúlt évtizedekben a politika nem csak a felsőoktatást illetően nem ismerte fel, hogy a kormányzati célok, feladatok sikeres megoldásához felkészült, stabil, magas presztízsű, kezdeményező, az intézményekkel, a kutatókkal, az alkotókkal partnerként együttműködni képes, kontrollként is működő kormányzati apparátusra van szükség. A magyar felsőoktatás irányításának fejlesztési iránya csak az intézmények vezetésének átalakításával egyidőben megvalósuló, törvényi szabályozáson alapuló, széleskörű felelős intézményi önállóság lehet. Az irányítás hatékonyabbá tétele érdekében indokolt meggondolni az aktuálpolitikának, az önkormányzati, a szakmai, az intézményi lobbiknak kiszolgáltatott közvetlen államigazgatási-miniszteri irányítás koncepcionális átalakítását. A szakmai kérdések intézésére, koordinálására, a munkáltatói jogok gyakorlására a kormányzati, a minisztériumi szint és az intézmények közé széles körű felhatalmazással felruházott szervezetet célszerű illeszteni. Pályázati úton kiválasztott, a pártok, az érintettek egyetértésével megbízott, köztiszteletben álló, megfizetett, a társadalmat képviselő tagokkal, vagyis nem pártmegbízottakkal, nem delegáltakkal, nem intézményi lobbistákkal. A finanszírozás és a törvényes működés ellenőrzése változatlanul a kormányzat feladata maradna. A politikának be kell látnia, hogy a gazdasághoz hasonlóan a felsőoktatás (a kultúra, a tudomány mellett) sem irányítható hatékonyan direkt államigazgatási módszerekkel. A tulajdonosoknak, az irányítóknak mindenekelőtt az eredményre és nem az ahhoz vezető folyamatra kell a figyelmüket koncentrálni. Az autonómia Az egyetemi autonómia, a tulajdonosi, a fenntartói jogosítványok és kötelességek értelmezése körül sok a félreértés. A szélsőségesen értelmezett, soha sem volt intézményi autonómia igénye ugyanúgy megfogalmazódik, mint ahogy létezik a részletekbe is beavatkozó kormányzati, fiskális gyakorlat. (Mind a kettő komoly oka a felsőoktatásban kialakult feszültségeknek.) 115

17 A felsőoktatás közjó, közérdek, közfeladat. Gondozása, törvényi szabályozása állami, parlamenti, kormányzati feladat és kötelesség. A szabályozás keretében azonban tekintettel kell lenni arra, hogy az oktatás, a kutatás, az alkotás: 116 egyrészt magas szintű szellemi tevékenység, csak szellemi térben, alkotó műhelyben, az oktatási, a kutatási, az alkotói szabadság, az autonómia feltételei között, nyugodt, alkotó légkörben (nem pedig a permanens változás körülményei között) tud feladatának megfelelően eredményesen működni; másrészt azonban szolgáltatás, amelyet az intézmények végeznek a hallgatók, a megrendelők, a megbízók, a társadalom számára, ezért kötelező velük az érdemi együttműködés; harmadrészben a társadalmi javak felhasználása, s ennek során értelemszerű a gazdaságosság, a takarékosság, a hatékonyság, az átláthatóság követelménye. Természetes, hogy a tulajdonos azzal, hogy eszközöket, vagyonhasználatot, különböző formában pénzbeli támogatást ad, jogot is szerez kitűzött céljai érvényesítéséhez. Kijelölheti a fenntartót. A fenntartó általában (alapító) okiratban rögzíti, hogy az alapítói célok megvalósítása érdekében az intézménynek mit kell, és mit lehet tennie. Felhatalmazottat delegál (mint: elnök, kancellár, board, intézőbizottság stb.). Az intézmény joga megválasztani az akadémiai ügyek irányítóit, a szenátus tagjait és a rektort. Az állami intézmények tulajdonosa az állam (nem az oktatók, nem az éppen ott tanuló hallgatók). Az állam nevében a parlament jár el (hangsúlyozandó, hogy nem a kormány). A tulajdonosi jogok gyakorlását a parlament törvényi keretek között bízza rá (akár megosztva is) a fenntartóra (pl. kormányra, egyházra, vállalkozásra, köztestületre). A tulajdonosi jogokat nemcsak azért nem gyakorolhatják az oktatók, az éppen ott tanuló hallgatók, mert nem ők a tulajdonosok, hanem azért sem, mert nekik rövid távon lehetnek, vannak a társadalmi, a tulajdonosi, az intézményi érdektől eltérő érdekeik is. A felsőoktatás azonban nem az intézményekért, nem az oktatók jó egzisztenciájáért, nem a hallgatók kényelméért van. A minőség, az ország jövője a tét. Az intézményi autonómiát és a tulajdonosi jogokat a fejlett országok gyakorlatában általában a fentiek szerint értelmezik, de többé-kevésbé így van ez a hazai egyházi fenntartású, illetve a magánintézményekben is. A felsőoktatási autonómia jelenti: a törvényi szabályozáson alapuló, széleskörű, a döntések felelősségét (a felszámolásét is) teljes körűen viselő intézményi önállóságot. A professzionális vezetést az intézményekben. Az autonómia igényli: a szférát érintő törvények, intézkedések kidolgozásában történő részvételt, a javaslatok érdemi véleményezésének lehetőségét, valamint a széleskörű önállóságot a megvalósításban. (Nem jelenti azt, hogy a felsőoktatás maga mondja meg, mi a feladata, és nem jelenti, hogy maga értékeli a végrehajtás minőségét.) Az autonómiára a jó törvények, a jó szabályozás mellett a felsőoktatási intézményeknek is alkalmassá kell válniuk, pl. minőségbiztosítás, vezetés az intézményben. A felkészülés hosszabb időt vehet igénybe.

18 A vezetés az intézményekben Az intézményi, a kari vezetői funkció nem életre szóló karrierpozíció. Az intézményi, a kari, a tanszéki vezetők, mint oktatók, kutatók, alkotók akarnak karriert megvalósítani s nem, mint vezetők. Bár több esetben a vezetői felkészültség, az alkalmasság is megkérdőjelezhető (jellemzően intézményen, karon, tanszéken belülről kerül ki a vezető), elsősorban mégsem a személyes alkalmatlanságról, a felkészültség, a hozzáértés hiányáról van szó, hanem az életstratégiáról, az érdekeltségről. A szakmai (oktatói, kutatói, alkotói) karrier természetszerűen élvez elsőbbséget az általában csak néhány évig betölthető vezetői funkcióval, vezetői karrierrel szemben. Érdekkonfliktus esetén háttérbe szorulhat az intézményi érdek a személyes szakmai érdekkel, a presztízsszempontokkal (az akadémiai doktori címmel, az akadémiai tagsággal) szemben. Az intézményi, kari, tanszéki vezetőknek jellemzően nincs munkaszerződésük, munkaköri leírásukat, de ha van is többnyire maguk készítik el. Kinevezésük nem meghatározott vagy vállalt számon kérhető feladatok ellátására szól. - A vezetettek titkos szavazatával vezetővé váló oktató kénytelen lehet elvileg nem helyeselhető ígéreteket tenni, döntéseket hozni. (A beosztottak véleményének figyelembevétele, mérlegelése természetes.) - Az osztott vezetés esetén (a döntési hatáskörök megoszlanak a vezető és a testületek között) általában nem érvényesíthető a vezetői felelősség, sem a hibás, sem a meg nem tett intézkedésekért. - A vezetői funkció ellátásának minősége, a vezetett szervezet teljesítménye csak csekély mértékben befolyásolja a vezető funkciót betöltő szakmai karrierjét. - Az intézmény vezetésében fontos szerepet tölt be a hallgatói képviselet, amelynek a képviseleti tevékenysége is bírálható ugyan (pl. választásuk, beszámolásuk a választóiknak), de nem illethető több kritikával, mint az oktatói, dolgozói képviselők képviseleti tevékenysége. A hallgatói képviselet azonban sok más tekintetben diszfunkcionálisan működik. Jogosítványai olyan ügyekre is kiterjednek, amelyekben megkérdőjelezhető a kompetenciája, a hozzáértése, az érdekeltsége. Az alkupozíciója viszont, e jogok következtében indokolatlanul erős. Tevékenységében elvileg rendszeridegen az anyagi érdekeltség, a gazdasági, a vállalkozási jogosítvány, a politikai szerepvállalás. Ezek esetenként súlyos torzulásokat okoznak. - Az oktatóknak, a munkavállalóknak, a hallgatóknak az intézményi stratégiai célok meghatározására is kiterjedő jogosítványai, érdekérvényesítő képessége megakadályozhatja az intézményi, a stratégiai, a társadalmi érdekek érvényesülését. A kor kihívásai, a piac, a verseny kialakulása, a megnövekedett intézményi méretek (a nagy egyetemek éves költségvetése, több mint a legnagyobb nagyvárosainké); a hatékony működés követelménye stb. igényelné az intézményi vezetés fokozatos átalakítását, a vezetés egész életre szóló karrierpozícióvá válását, a menedzser típusú vezetést. 117

19 (Egyszemélyi felelős vezető ellenőrző testület tel, bord -dal, vagy felügyelő bizottság -gal.) A menedzser (pl. elnök) nem adminisztrátor, nem főkönyvelő, nem gazdasági főigazgató, nem pártkatona, hanem egyszemélyi felelős vezető. Akinek a sikeres pályázatában, a munkaszerződésében megfogalmazott célok, vállalások képezik vezetői munkája, tevékenysége számon kérhető és anyagilag is elismert elemeit. Aki nem vonulhat vissza az akadémiai szférájába, ha mint vezető sikertelen volt, ha mulasztott, ha hibákat követett el, (A költségvetési források szabályos felhasználásáért, a törvények betartásáért az ellenjegyző lehet pl. gazdasági főigazgató, főkönyvelő, kontroller felel, az ő kinevezésüket a fenntartó hozzájárulásához lehet kötni.) Ellenvéleményként fogalmazódik meg, hogy a felsőoktatási intézmény vezetése helyismeretet igényel. Ez igaz, de ugyanígy igaz az is, hogy a vezetés, speciális (menedzsment) ismereteket és főleg egyértelmű érdekeltséget igényel. Tény az is, hogy van számos, a felsőoktatásban jártas menedzser (aki vezetőként már bizonyított); közülük jó ajánlattal minden bizonnyal többeket meg lehet nyerni. Másrészt ez komoly presztízsű feladat lesz, ezért kinevelődnek, illetve kívánatos kinevelni a felsőoktatáshoz értő, az akadémiai szférával kommunikálni, együttműködni, irányába kezdeményezni tudó menedzsereket. Természetesen hozzáértő oktatóból is válhat menedzser, ha lemond oktatói rangjáról, szakmai karrierjéről, vállalja, hogy a következőkben a presztízse, egzisztenciája, jövedelme vezetői eredményességének lesz a függvénye. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműek, hasznosíthatók. Jellemzően menedzser típusú vezetés (elnök, professzionális adminisztrátor) van Nyugat-Európa (Németország, Hollandia, Anglia) és az USA egyetemein. A professzionális adminisztrátor különösen az angolszász rendszerben örvend nagy megbecsülésnek. Az utóbbi időben felvetődött, hogy rektor-kancellár rendszert kellene kialakítani. Tudni kell, hogy ilyen megoldás lényegében csak Németországban van (hasonló elnevezéssel vice-chancellor más országban, más feladat esetén is találkozhatunk). Ha ez a döntés születik, akkor a kancellárnak (ő sem gazdasági főigazgató, nem főtitkár, nem főkönyvelő, nem pártkatona) a rektorral azonos jogállású társvezetőnek kell lennie mint a társ-vezérigazgatók, világosan elhatárolt jogosítványokkal, felelősséggel. Kiválasztásakor pedig az első számú menedzserekre vonatkozó követelményeket kell érvényesíteni. Indokolt elvárás, hogy mindenki azt csinálja, amihez ért (munkamegosztás), amiben bizonyította a jártasságát, és aminek a magas színvonalon való végzésétől alapvetően függ az egzisztenciája. A Parlament alkosson törvényt, a kormány, a minisztérium szervezze, segítse, ellenőrizze a törvények végrehajtását. Az oktató, a kutató, az alkotó oktasson, kutasson, alkosson (ez nem azt jelenti, hogy az intézmény életének formálásában nem kell a közreműködésükre számítani, a véleményüket nem kell meghallgatni, sőt), a hallgatói képviselet pedig képviselje a hallgatókat, közvetítse véleményüket, valós érdeküket a döntéshozatal során (jellemzően nem 118

20 egyetértési joggal). A menedzser (pl. elnök), az egyszemélyi felelős vezető pedig vezesse a széleskörü önállósággal rendelkező intézményt. Az intézményi vezetés rendszerének bármilyen átalakítása csak türelmes meggyőzéssel, ösztönzéssel (esetleg intézményi önkéntesség alapján), alkalmas, már bizonyított jelöltek állításával képzelhető el, és csak akkor, ha a bevezetéssel egy időben az intézmények törvényben rögzített széles körű, felelős önállóságot kapnak, ha a kinevezésről az érdemi döntést független fórum, testület hozza. Különös gondossággal kell törekedni arra, hogy az intézményekben teret nyerjen az a meggyőződés, hogy a menedzser az ő vezetőjük, és nem a nyakukra ültetett külső megbízott. Megbízottak (pártkatonák) vezetői kinevezésével vagy döntési jogosítványokkal történő felruházásával csak azt lehet biztosítani, hogy a kormány, a minisztérium intézkedéseit formálisan végrehajtsák, de ettől érdemi változás nem következik be, ettől nem lesz jobb, hatékonyabb a magyar felsőoktatás. (Mint ahogyan csak felfordulást és többletmunkát jelent, de semmi látható eredményt nem hozott a központi illetményszámfejtés, vagy a költségvetési felügyelők, főfelügyelők sem tudták megoldani a gazdálkodási problémákat). A minőség A felsőoktatásban tevékenykedőket a több, a jobb munkára nagyrészt csak belső motivációik, szakmaszeretetük, hivatástudatuk ösztönzi. Ez akkor is nagy hiányosság, ha sok a jó, sőt kiváló teljesítmény. A minőségbiztosítás rendszere még csak kialakulóban van; még az is vitatott, hogy mi tekintendő elfogadható minőségnek, minőségjavulásnak (learning outcome, learning opportunities). - Az oktató, a szakmai-alkotó, a kutató-fejlesztő munka értékelése, minősítése, mennyiségének dokumentálása nem általános. A rendszeres, a tervszerű, a szabályozott vezetői értékelésre alig van példa. Érdemi hallgatói véleményezés is csak egyes intézményekben van, és sok körülötte a félreértés. - Szinte példa sincs az oktatási szervezetek (tanszék, intézet, szak, kar) és vezetőik munkájának értékelésére. - Az értékelés ha van is (pályázat elbírálásánál, előléptetésnél, akkreditációnál) jellemzően belterjes, objektivitása megkérdőjelezhető. Létezik az...én minősítelek téged, a te beosztottadat, te engem, az én beosztottamat... gyakorlat. A nem vagy csak óvatos kritikát fogalmazzunk meg, mert akkor rólunk is ilyet mondanak szemlélet stb. A belterjesség következménye, hogy sokszor az egyedüli értéknek látszik, ami csak egy érték- még ha jelentős is. - Külső értékelés majdnem kizárólag csak az akkreditáció, illetve az akkreditációs felülvizsgálatok során van (de az is jellemzően csak másik felsőoktatási intézményben dolgozók bevonását jelenti). Az akkreditáció azonban kedvező hatása mellett is alapvetően a képzési célokra, a feltételek meglétére (pl. fokozattal rendelkezők számára, tantervek 119

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE. Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE. Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án A Képzési és Továbbképzési Intézet (a továbbiakban: KTI) ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár Az oktatással szembeni elvárások Gazdaság részéről Képzettségi szint növekedése Élethosszig

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA

Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA 1. Fejezet megnevezése: XX Oktatási Minisztérium 2. Széchenyi István Egyetem a) azonosító adatai PIR törzsszáma: 308900 az egyetem

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai

A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai BOLOGNA JELENTÉS - 2008 ÖSSZEGZÉS - KIHÍVÁSOK Palásti Kovács Béla Oktatás létszámváltozások Nappali diák, hallgató létszám 1990-2003 250 000

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat. Sarkalatos Pontok 2012. november 6.

A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat. Sarkalatos Pontok 2012. november 6. A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat Sarkalatos Pontok 2012. november 6. Színvonal Versenyképesség Esélyegyenlőség A korai fejlesztés meghatározó Az első 6 év meghatározó az ember életében

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai Markhard József Ágazati irányítás Irányító szerv Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárság Szakképzés

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék Az ÓBUDAI EGYETEMEN OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK és TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2013 A z igazságügyi igazgatási alapszak 6 féléves, 180 kredites képzés keretében olyan igazságügyi szervezők és ügyintézők képzését célozza, akik i, különösen

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján Turizmus 2.0 Humán fejlesztések a kiemelt ágazatban BKF, BUDAPEST, 2010. XI. 4. Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján DR. RUSZINKÓ

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15.

A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15. A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai Kisgergely István, felügyeleti vezető Ellenőrzések célja, időszaka Miniszteriális feladatok Ágazati irányítás Alapítói jogok

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A vagyongazdálkodás helyzete, a kihívások feltárása és a fejlesztés kérdései a felsőoktatásban

A vagyongazdálkodás helyzete, a kihívások feltárása és a fejlesztés kérdései a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 A vagyongazdálkodás helyzete, a kihívások feltárása és a fejlesztés kérdései a felsőoktatásban Schőberl Márton osztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Felsőoktatási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

A 2014. évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére

A 2014. évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére A évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére 2012. június 22-23. 2012. április 10. Kari tájékoztató rendezvény Tevesz Gábor okt.dh. 1 BME - VIK BME 1. 269 526 m 2

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben