TÓTH NIKOLETT ÁGNES 1 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN. A sportjog első lépései Európában
|
|
- Géza Faragó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TÓTH NIKOLETT ÁGNES 1 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN A sportjog első lépései Európában Az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta és a Sportetikai Kódexe az alábbiakban definiálja a sportot: A sport minden olyan fizikai tevékenység, amelynek célja esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét kifejezése, vagy fejlesztése, társadalmi kapcsolatok teremtése, vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése. 2 A tömegek szabadidős tevékenységként, a hivatásos sportolók pedig foglalkozásként űzik, megélhetés céljából. A sport állandóan jelen van az Európai Unió országainak társadalmaiban. A társadalom és a kultúra szerves részeként a sport képes integrálni az embereket. Ez pedig lehetővé tette az európai országok közti együttműködést a sportban már hosszú idővel az EU bővítésével kapcsolatos gondolatok megszületése előtt. Sem az 1952-es Párizsi Szerződések, sem az 1958-as Római Szerződés nem rendelkezett kifejezetten a sportról. Még az 1987-ban aláírt Egységes Európai Okmány sem tartalmazott sportról szóló cikkelyt. 3 A Maastrichti Szerződésből is kimaradt a sport. Ugyanakkor 1976-ból származó döntés szerint az Európai Közösség céljainak megfelelően a sporttevékenységet is a közösségi jog hatálya alá kell vonni, ha az része a Közösség gazdasági életének. Ezt az irányvonalat az Európai Unió kilencvenes évekre kialakult sportpolitikája is követi és annyit jelent, hogy az EU a sporttal csak mint gazdasági tevékenységgel foglalkozik. Tehát, ha a sporttevékenység fizetség ellenében végzett 1 III. évf. levelező tagozatos doktorandusz, ME ÁJK, Polgári Jogi Tanszék, témavezető: Dr. Bíró György CSc egyetemi tanár. 2 Európai Sport Charta és a sport etikai kódexe. 2. cikk 1./a oldal 3 NÁDORI László BÁTONYI Viola, Európai Unió és Uniós csatlakozás a sportban, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, továbbiakban: Nádori-Bátonyi
2 384 TÓTH NIKOLETT ÁGNES munkának, szolgáltatásnak minősül, akkor az EU-jog rendelkezései alá tartozik. 4 Ez a döntés a Doná/Mantero-ügyként elhíresült eset kapcsán született, amikor az Olasz Labdarúgó Szövetség egyik rendelkezésének jogszerűsége volt a per alapja. Akkoriban csak olasz állampolgársággal rendelkező játékosok vehettek részt a bajnokságon. Az olasz Rovigo Football Club Italien elnöke, Mantero azzal bízta meg a Doná nevű játékosügynököt, hogy csapatába játékosokat keressen. Ennek érdekében az ügynök egy belga újságban adott fel hirdetést, melynek költségeit az elnök nem akarta megtéríteni, mivel ő csak olasz játékosokat kívánt csapatába bevenni. Az eset az Európai Közösségek Bírósága elé került, mely kimondta, hogy a mozgásszabadság elve alapján minden EUpolgárnak jogában áll bármely EU tagállamban lakni és dolgozni, ezért minden ilyen jellegű diszkrimináció törvénytelen. Ezen kívül az EuB azt is megállapította, hogy csak a hivatásos sport esik az EU-jog szabályai alá, tehát amennyiben része a Közösség gazdasági életének. 5 Walrave és Koch versus Association Cycliste-ügy Ebben az 1973-as ügyben már benne van az uniós sportperek legfontosabb eleme. Egészen pontosan az, hogy az állami bánásmód tilalma nemcsak az állami normákra vonatkozik. Közösségi joggal ellentétesnek számít minden nem állami szervezetek által alkalmazott közvetett vagy közvetlen diszkriminációt eredményező rendelkezés is. Walrave és Koch (mind a ketten hollandok) motoros felvezetők úgy gondolták az UCI - (Union Cycliste Internationale; franciául Assocoation Cycliste International) Nemzetközi Kerékpáros Szövetség új szabályozása ütközik az EK alapelveivel. A szabályozás szerint kerékpárosnak és motoros felvezetőnek azonos állampolgárságúnak kell lennie. Ők egy versenyen német, illetőleg belga kerékpárversenyzőkkel indultak el. Ráadásul az Európai Közösségek Bíróságához fordultak. Az EKB a felperesek ellen döntött, mert nem gazdasági, hanem sportszakmai kérdésről szólt az eset. A Bíróság 1974-ben ítélete indokolásában ugyanakkor azt is kimondta, hogy az Európai Közösség csupán abban az esetekben foglalkozhat sportügyekkel, abban az esetben avatkozhat be a civil szféra ügyeibe, ha a sport gazdasági tevékenységnek tekinthető, 4 DERES Petronella, Sportjog Európa, 9. JAKAB András (szerk.) Jogérvényesítésjogalkalmazás, Letter-Print Nyomda Kft. Budapest, Uo o.
3 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 385 ugyanakkor azonban arra is rámutatott, hogy az állampolgárságon alapuló bármely megkülönböztető bánásmód tilalma nemcsak a kormányzati intézkedések esetében érvényes, hanem a nem-kormányzati megegyezésekre (mint pl. a szövetségek alapszabályzata) is vonatkozik. Az Európai Közösségek Bírósága ebben az ítéletben már elismerte a sport kivételes voltát: Az EKB ebben az ítéletben is megengedett egy kivételt az állampolgárság alapján történő bármiféle megkülönböztető bánásmód tilalma alól. Mivel a nemzeti válogatott csapat összeállításakor kizárólagosan csupán sportérdekek érvényesülnek, tehát mint olyan, semmiféle gazdasági tevékenységgel nincs kapcsolatban, az állampolgársági alapon történő diszkrimináció esete nem forog fenn. Ez azt jelenti, hogy azok a szabályozások, amelyek szerint egy nemzeti válogatott csapatba csakis olyan játékosokat vesznek be, akik az adott ország állampolgárságával rendelkeznek, nem ütköznek az EU jogi előírásaiba. Egy másik eset, Simutenkov nevű orosz futballista esete az Európai Unión kívüli harmadik országból érkező játékosok helyzetét tisztázta. Az eset körülményeit és hatását a későbbiek során tisztázom ben, a milánói EU-csúcstalálkozón, egyhangúlag elfogadták az úgynevezett Adonnino-jelentést, amelyben többek között az is olvasható, hogy a sport kiváló eszköz arra, hogy az európaiak az európai integrációhoz tartozási érzését erősítse. Azóta törekszik az EU-bizottság arra, hogy nyilvános munkába bevonja a sportot is és az érdekesebb sportrendezvényekre képviselőket küldjön, azokon valamilyen formában részt vegyen. 6 A sport megjelenése Európában Az Európa Tanács az elmúlt harminc évben számos dokumentumot bocsátott ki, melyek a szervezet európai sportpolitikáját alkotják. Ezek közé tartozik a Mindenki Sportja Charta (Sport for All Charter), az Európai Sport Charta (European Sport Charter) és az Etikai Kódex (Code of Ethics), két Doppingellenes Egyezmény (Anti-Doping Convention), valamint a Nézőtéri Erőszak Elleni Európai Egyezmény (Convention against Spectators Violence). Emellett a Tanács rendszeresen megszervezi az európai sportminiszterek értekezletét abból a célból, hogy naprakész információkkal rendelkezzen és a sportbeli problémákkal már 6 SÁRKÖZY Tamás (szerk.), A magyar sportjog alapjai, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, továbbiakban: Sárközy.
4 386 TÓTH NIKOLETT ÁGNES megjelenésükkor felvegye a küzdelmet, így ajánlásokat fogalmazhasson meg a tagországok számára. Az Európa Tanács döntéseinek elfogadása és ratifikálása a tagországok hajlandóságán múlik. Az EU elismeri a sport társadalmi fontosságát. Elismeri azt, hogy a sport a XX. század egyik meghatározó szociális jelensége lett. Tény, hogy a sport az európai civil társadalomnak a legjobban szervezett társadalmi intézménye, a jelenleg Európában működő sportklub pedig bizonyítja, kellően alátámasztja a sport társadalmi jelentőségét. Ez a fejlődés nyomon követhető a sportoló egyének számában, a közérdeklődés sport felé fordulásában, a politikában elfoglalt helyzetében, de követhető a gazdasági mutatók révén is. A sportnak a szabadidő eltöltésében mutatkozó részesedése révén ma már gazdasági és szociális tényezőként tartható számon. Az EU tagállamai a világ sporthatalmai közé tartoznak, a közösség pedig növekvő számú sporteseménynek ad otthont. A sport ma egyedülálló, sajátos társadalmi jelenség. 7 A sport eszköze a társadalomban érvényesülő szabályok elsajátításának, ösztönzője a csoporthoz kapcsolódásnak. Megkönnyíti mások értékeinek elfogadását, barátét, ellenfelét egyaránt, a szabályok tiszteletben tartását, erősíti a szolidaritást, a céltudatosságot, a közösségi fegyelmet és a csoporthoz tartozást. A felsorolt nevelési értékeket, azok megőrzésének fontosságát ismerte el az Európai Tanács a Nizzában tartott ülésein. Állásfoglalásában elismerte a sport sajátos voltát, szociális funkcióit Európában, amelyeket a közösségi politikák végrehajtásában figyelembe kell venni. 8 A sport és a Lisszaboni Szerződés A szerződés 165. cikke történelmi jelentőségű a sport számára, mert az Unió történetében először szerepel az alapszerződésben közvetlen utalás a sportra. A sport nem vált a közösségi jog részévé, vagyis az EU semmit sem szabályoz kötelezően. A szabályozás továbbra is a tagállamok feladata, az EU csak támogató, összehangoló, kiegészítő szerepet fog játszani, vagyis a tagállamok közös tevékenységét, kutatásait támogatja, jogalkotási mintát ad. 9 A sportszabályozás uniós hatáskörré történő nyilvánítása azonban egy nagyszerű lehetőség lenne arra, hogy egyrészt felhívja a tagállamok figyelmét a sport kiemelkedően fontos társadalmi és gazdasági szerepére, 7 NÁDORI BÁTONYI, NÁDORI BÁTONYI, d=12350&aspxautodetectcookiesupport=1
5 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 387 másrészt, hogy az európai sport egészét érintő problémákat koordináltan, közösségi szinten próbáljuk meg orvosolni. A Szerződés megteremti a jogi alapot, hogy a sport kérdése folyamatosan és stabilan az EU napirendjén legyen, ezáltal is növelte a jogbiztonságot. Ma tehát a sport felügyelete, állami irányítása, megszervezése és finanszírozása továbbra is kizárólag a tagállamok kezében van, az EU csupán ösztönző intézkedéseket hozhat, jogilag nem kötelező érvényű uniós ajánlások formájában. Az már az egyes országokon múlik, hogy ezeket az ajánlásokat átültetik-e a nemzeti sportstratégiák kidolgozása során. Ezt az eljárást az igazolja, hogy fokozatosan kell harmonizálni. Mint minden területen, a sportban is rendkívül eltérő az egyes tagállamok fejlettségi szintje, mások az adottságaik, a hagyományok, az anyagi lehetőségek, eltérőek a nagyságrendek, a szakember- és teljesítményellátottság, mások a társadalmi elvárások és szempontok. 10 Fontos fejlemény az európai sportpolitikában, hogy az Európai Tanács, ahol a tagállami miniszterek képviseltetik magukat és mint ilyen, az EU egyik legfontosabb döntéshozatali szerve, nemrégiben létrehozta az új Sport Munkacsoportot, amelynek feladata, hogy előkészítse a sportminiszteri értekezleteket. Ez jelentős változás, mivel eddig a sportminiszterek csupán informális üléseken találkoztak, így döntéseik nem jelentkeztek akkora súllyal, mint egy hivatalos tanácsi döntés. Mostantól a sportminiszteri tanácsülésen hozott döntéseket ajánlások, határozatok vagy következtetések formájában figyelembe kell venniük a tagállamoknak. 11 Fehér könyv a sportról A Bizottság 2005-ben Az EU és a sport: az elvárások összeegyeztetése címmel konzultációt kezdeményezett a sportmozgalommal és a tagállamokkal. E konzultációs keretben egyes kormányzati és nem kormányzati érdekelt felek arra kérték fel a Bizottságot, hogy támogassa az európai sport népszerűsítését és vegye figyelembe annak különleges jellegzetességeit a politikaformálás során, valamint hogy biztosítson nagyobb jogi átláthatóságot. Ezen okokból a Bizottság stratégiai 10 Részlet dr. SCHMITT Pál, A lisszaboni szerződés hatása a magyar sportra és az abból következő hazai feladatok című előadásából, mely a X. Nemzetközi Sportszakmai Konferencián hangzott el 2010.január 22-én, a Magyar Sport Házában. Teljes terjedelemében letölthető: 2., a továbbiakban: dr. Schmitt. 11 dr. SCHMITT, 5.
6 388 TÓTH NIKOLETT ÁGNES dokumentumot bocsátott ki a sportról, az e téren alkalmazandó politikai irányok meghatározása céljából. 12 A sport funkciói és sajátossága A sport öt funkciót tölt be: nevelési, egészségügyi, szociális, kulturális, rekreációs rendeltetésű. A sport erkölcsi értékek teremtésére késztet, mert erősíti a versenyben a fair-play szellemet, a csapatszellemet, szerepet kap az egészséges életmódra nevelésben. A sport fontos határközi, határon átívelő ágazat. Az élsport csillagai nagyon hatékonyan javítják a kereskedelmi cégek arculatát, más oldalról jelentős az arculatteremtésért kifizetett összeg is. A sport a munkahelyteremtésnek is fontos eszköze. 13 Munkavállalás a sportszakmában Hosszú folyamat vezetett el addig, amire az uniós joganyag teljes liberalizációt biztosított a külföldi állampolgárságú sportolók munkavállalása tekintetében. Ismert tény, hogy az Európai Közösség annak idején kifejezetten gazdasági integrációs céllal jött létre, szabályozó hatásköre sokáig egyáltalán nem terjedt ki a nem szorosan a gazdasági szférához kapcsolódó területekre, az utóbbi két évtizedben bekövetkezett változásoknak köszönhetően azonban-különösen az uniós pillérpolitikák színrelépése óta a közösségi integráció az egységes Európa egyre szélesebb dimenzióját foglalja magában. Az Európai Közösség táguló szabályozási hatásköre ellenére a sport területe lényegében az Európai Bíróság Bosman-ügyben hozott ítéletéig annak ellenére nem került igazán a brüsszeli döntéshozók látókörébe, hogy a hivatásos sporttevékenység és az arra épülő komplett iparág időközben igen jelentős gazdasági tényezővé is alakult. 14 A sportolók szabad munkavállalását biztosító liberalizáció a közösségi joganyag, az acquis communautaire esetjogi jellegű fejlődésének az eredménye. A kodifikált jogforrások eddig legfeljebb csak érintőlegesen 12 Európai Bizottság: Fehér könyv a sportról. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, NÁDORI BÁTONYI, i.m Dr. KECSKÉS László Dr. SOÓS Tamás, Kiterjesztette az Európai Bíróság a Bosman ítélet sportolókra vonatkozó kedvezményét, Európai Jog, november, III. évfolyam, 6. sz. 39. továbbiakban: Dr. Kecskés Dr. Soós
7 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 389 tekintették szabályozási tárgyuknak a sportot. A sport gazdaságban betöltött megváltozott szerepéhez igazodóan a brüsszeli Bizottság által a jogalkotási iránypontokat jól érzékeltetik ugyanakkor Mario Montinak, a Bizottság nagy tekintélyű versenyjogi biztosának szavai is: Nincs kétség afelől, hogy gazdasági vonatkozásában a sport a közösségi jog hatálya alá tartozik. A szerződés nem zárja ki kifejezetten ezt a tevékenységet, és a Bíróság számos alkalommal úgy rendelkezett, hogy a sport a közösségi jogszabályok hatálya alatt áll, amennyiben gazdasági tevékenységet valósít meg, elismerve ugyanakkor e szektor bizonyos különleges jellemzőit. A Bizottság meggyőződése, hogy a sport nagyon fontos társadalmi, integráló és kulturális funkciót tölt be 15 Az európai uniós állampolgárok egyik alapvető joga, hogy szabadon mozogjanak, illetve tartózkodjanak a tagállamok területén. Ez a munkavállalás egyben a sportolóként, sportszakemberként történő munkavállalás szabadságát is magában foglalja. Az Alapító Szerződés 39. cikke meghatározza: A Közösségen belül biztosított a munkavállalók szabad mozgása. Ez magában foglalja a tagállamok munkavállalói között az állampolgárságon alapuló mindenfajta megkülönböztetés eltörlését a foglalkoztatás, a bérezés és más munkafeltételek tekintetében. 16 A munkaerő szabad mozgásának elvével kapcsolatos az Európai Bíróságnak az úgynevezett Bosman-ügyben hozott ítélete. Az ítéletben foglaltak nemcsak a labdarúgásra, hanem minden sportágra vonatkoznak, melyről a továbbiakban lesz szó ban született az az ugyancsak jelentős döntés Maros Kolpak szlovák kézilabdázó ügyében. Kolpak a német TSV Ostringen kézilabda csapat kapusa volt. Szerződését 2003-ig meghosszabbították, de nem tudott pályára lépni, hiszen a német kézilabda szövetségnek érvényben volt egy olyan szabályozása, amely limitálta az egy meccsen szerepeltethető nem uniós tagállamokból, illetve EGT államokból érkezettek számát. Kolpak a harmadik ilyen tag volt a csapaton belül. Az Európai Bíróság az ügy kapcsán kimondta, hogy az európai uniós tagállamok sportági szövetségei nem korlátozhatják az unióval társulási megállapodást kötött országokból származó sportolók bajnoki és kuparészvételét. Ez kiterjesztve annyit jelent, hogy az unióval társulási megállapodást kötött országokból tehát nemcsak Szlovákiából, hanem a csatlakozás előtt Magyarországról is érkező hivatásos sportolók 15 Dr. KECSKÉS Dr. SOÓS i.m FAZEKAS Judit (szerk.), Az Európai Integráció Alapszerződései 2., KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest
8 390 TÓTH NIKOLETT ÁGNES (bármely sportágban) anélkül játszhattak (dolgozhattak) európai unióbeli klubjaikban, hogy vonatkozna rájuk a nemzeti kvótakorlátozás. (Ennek persze feltétele, hogy az adott játékos törvényesen tartózkodjon s vállaljon munkát az adott országban.) A nemzeti válogatottakból azonban természetesen kizárhatók azok a játékosok, akik nem az adott ország állampolgárai kizárólag sportszempontokra hivatkozással. 17 Az Európai Bíróság ítéletei a sport és az Unió erősödő viszonyát jelzik, döntései, jogalkalmazása a közösségi jogalkotás a közösség sportot érintő tevékenysége. A sporttal összefüggő ítéletek fontos állomásai a sport és az Unió viszonyának a jog területén. 18 Forradalmi változás az európai sportjogban december 15-én a legtöbb európai bajnokságban már téli szünetet tartottak, és mivel pénteki napról volt szó, így ahol még zajlott a szezon, ott sem rendeztek mérkőzéseket. Egyetlen komolyabb találkozóra azért sor került, egy barátságos összecsapáson Johannesburgban Dél-Afrika és Németország válogatottja gól nélküli döntetlent játszott egymással. Ez a nap mégis fordulópontot jelentett a nemzetközi labdarúgás históriájában. Az Európai Bíróság ezen a napon adta ki a C-415/93 számú határozatát, amelyet Jean-Marc Bosman október elsején elindított ügyében hoztak. A belga labdarúgó esete még 1990-ben kezdődött, amikor a klubja, az RFC Liege olyan nagy átigazolási összeget kért Bosmanért a francia Dunkerque-től, amit a francia egyesület nem volt hajlandó megfizetni ( BF), így a focista csapat nélkül maradt jobban mondva maradt a Liege-nél, amely viszont a tartalékok közé száműzte, és ezzel együtt a fizetését is csökkentette. Bosman viszont úgy érvelt, hogy mivel nem állt már szerződéses jogviszonyban a klubjával, így az RFC-nek semmilyen joga nem volt ahhoz, hogy pénzt kérjen érte, sőt belga munkaadói megsértették az EU alapokmányának számító római szerződésnek a szabad munkaerőáramlásról szóló 48. cikkelyét. Bosman nem hagyta annyiban a dolgot, és 17 Az európai Unió és a sport, Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Európai Unióról szóló füzetek, 5-6., internetes forrás, (Letöltve: ) C3%B3pai%20Uni%C3%B3val%20kapcsolatos%20dokumentumok/Az%20Eur%C3%B 3pai%20Uni%C3%B3%20%C3%A9s%20a%20sport%20konferencia%20programf%C3 %BCzet% pdf 18 Ifj. Dr. GÁTOS György, A Bosman ügy-több, mint futball, Magyar Jog XXXXIV. évf., 1. sz. 94.
9 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 391 hosszas jogi procedúrába kezdett, amelynek a végén az Európai Bíróság neki adott igazat és ezzel igazi futball-lavinát indított el. (114) (...) Az EK Szerződés 48 (39). Cikke kizárja a sportklubok azon szabályainak alkalmazását, miszerint egy játékos nem igazolhat át szabadon egy másik csapathoz mindaddig, amíg ez utóbbi csapat meg nem fizeti az átigazolási vagy nevelési díjat. (137) Mindebből az is következik, hogy az EK Szerződés 48 (39). Cikke szintén kizárja annak a gyakorlatnak az alkalmazását, miszerint egy klub által foglalkoztatható, más tagállam állampolgárainak száma limitálva van. A Luxembourgban székelő testület határozata ugyanis kimondta a sportolók szabad mozgását, ami egyrészt azt jelentette, hogy a lejárt szerződésű labdarúgókért klubjuk egyetlen eurót sem kérhet, másrészt pedig az EU elveivel ellenkezőnek ítélte meg az idegenlégiósok számának korlátozását egy csapaton belül. A legtöbb országban, illetve az UEFA által kiírt klubsorozatokban addig egy csapaton belül egyszerre csak három külföldi futballista lehetett a pályán, innentől kezdve azonban az Európai Unió állampolgáraira ez a korlátozás nem vonatkozhatott. A Bosman-szabály tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a profi sportolók jogi szempontból azonos elbírálásban részesülnek a többi munkavállalóval, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint például az asztalosokra, orvosokra vagy éppen targoncakezelőkre. A Bosman-szabály első, kézzelfogható következménye a korszak egyik élcsapatának, az Ajax Amsterdamnak a szétszedése volt. A holland klub 1995-ben megnyerte a Bajnokok Ligáját, két és fél éven belül azonban szinte az összes kiemelkedő futballistájától megszabadították. Clarence Seedorf még a Bosman-ügy lezárta előtt igazolt külföldre, de 1998 januárjáig az alábbi focisták távoztak az Ajaxtól: Edgar Davids, Michael Reiziger, Finidi George, Nwankwo Kanu, Patrick Kluivert, Marc Overmars, Winston Bogarde, Ronald de Boer és Frank de Boer. Ugyan közülük csak Reiziger, Bogarde és Davids ment el szerződése lejártával, azaz ingyen, de a többiek távozása is szorosan összefüggött a Bosmanszabállyal, amelynek végső hatását röviden így lehetne összefoglalni: a focisták fizetése csillagászati összegekbe emelkedett, ami jelentősen megnövelte a klubok költségeit így a legjobb focisták még inkább a tehetősebb egyesületekhez kerültek, azaz tovább nőtt az élcsapatok fölénye. Mindez helyi és nemzetközi szinten is igaz: a topligákban rendre ugyanazon csapatok végeznek a dobogón, a Bajnokok Ligájában pedig
10 392 TÓTH NIKOLETT ÁGNES évről évre ugyanazok a klubok érnek oda a végső stádiumba. A legjobb játékosok fizetési igényeit ugyanis csak a legtehetősebb egyesületek tudják kielégíteni, és ha egy focista nem kapja meg, amit kér, akkor egyszerűen megvárja a szerződése lejártát, és ingyen továbbáll oda, ahol ez nem jelent problémát. A klasszisok ennek értelmében ugyanabba a klubba koncentrálódnak, amelyek így értelemszerűen folyamatosan kiemelkednek a mezőnyből, és ebből az ördögi körből jelenleg nem látszik a kiút.) A Bosman-eset az első lépés volt abban a folyamatban, amely az európai sportban a munkavállalók szabad mozgása alapelv kikristályosodásához vezetett. 19 A bíróság ítéletének részletes indoklása a C-415/93. sz. ügyben Az ügy kezdettől fogva az érdeklődés középpontjában állt. Az Európai Parlament képviselői több alkalommal is interpelláltak az ügyben az Európai Bizottság felé figyelemmel kísérve az ügy anyagi jogi és eljárásjogi vonatkozásait is. 20 A labdarúgás szervezeti szabályai az 1990-es évek elején Előzmények A labdarúgósport folytatására mind hivatásos, mind amatőr keretek között szervezett keretek között klubokban kerül sor, amelyek az egyes tagállamok nemzeti egyesületeinek, más néven szövetségeinek tagjai. A nemzeti egyesületek tagjai a Fédération Internationale de Football Association (a továbbiakban: a FIFA), svájci jog szerint működő egyesületnek, amely világszinten foglalkozik a labdarúgás szervezésével. A FIFA szervezete kontinentális szövetségekre oszlik, amelyek szabályzataikat a FIFA jóváhagyásával fogadják el. Az európai szövetség az UEFA, amely szintén a svájci jog szerint működik. Tagjai a tagállamok nemzeti szövetségei, amelyek az UEFA alapszabályának megfelelően kötelezettséget vállaltak ez utóbbi alapszabályának és határozatainak betartására. A nemzeti egyesületek égisze alatt megszervezett labdarúgómérkőzéseken a nemzeti egyesület klubjainak, illetve a másodlagos vagy alegyesületek klubjainak kell játszaniuk. A klubok által összeállított 19 Roberto Branco Martins előadása, mely március 19-én hangzott el a Testnevelési Egyetemen. 20 Ifj. Dr. GÁTOS György, A Bosman ügy-több, mint futball, Magyar Jog XXXXIV. évf., 1. sz. 93.
11 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 393 csapatok a nemzeti egyesület által az adott klub számára igazolt játékosokból állnak. A hivatásos játékosokat e minőségükben nyilvántartásba kell venni a nemzeti szövetségnél, valamely konkrét klub korábbi vagy jelenlegi alkalmazottjaként. Az átigazolásra vonatkozó szabályok Az alapeljárásokban szereplő tények idején alkalmazandó 1983-as Belga Labdarúgó Szövetség (URBSFA) szövetségi szabályzatnak megfelelően három jogviszony különböztethető meg: a játékos nemzeti egyesületi tagsági viszonya; a játékos klubtagsági viszonya, illetve a hivatalos versenyeken való részvétel előfeltételeként szolgáló igazolás. Az átigazolást e szabályok úgy határozzák meg, mint olyan ügyletet, amelynek során a valamely egyesülethez tartozó játékos klubtagsági viszonya megváltozik. Az ideiglenes átigazolás (kölcsönadás) esetén a játékos klubtagsági viszonya változatlan marad, ugyanakkor egy másik klubhoz igazolják le. Ugyanezen szabályzat értelmében a hivatásos játékosok szerződéseinek, amelyek időtartama egytől öt évig terjedhet, minden évben június 30-ig érvényesek. A szerződés megszűnését megelőzően legkésőbb április 26-ig a klubnak új szerződést kell ajánlania, ennek hiányában a játékost az átigazolás szempontjából amatőr játékosnak kell tekinteni, és így a szabályzat más rendelkezéseinek hatálya alá tartozik. A játékos szabadon dönthet a klub ajánlatának elfogadásáról, illetve visszautasításáról. Amennyiben a játékos a klub ajánlatát visszautasítja, a játékos neve a május 1-je és 31. közötti időszakra felkerül azoknak a játékosoknak a listájára, akik szabadon igazolhatóak, az új klub azonban köteles úgynevezett képzési költségtérítést fizetni a játékos korábbi klubja részére, amelynek kiszámítása a játékos éves bruttó jövedelmének a játékos életkora szerinti, 2 14 közötti együtthatóval történő megszorzásával történik. Június 1-jén kezdődnek az úgynevezett szabad átigazolások, amelyek a két klub, illetve a játékos egyetértésével jönnek létre, különösen az átigazolási díj összegét illetően, amelyet az új klub a korábbi klubnak köteles fizetni, azzal, hogy a díj meg nem fizetése esetén az új klubbal szemben a tartozásai miatt a működése felfüggesztésétől a pénzbírságon át egészen a törléséig is terjedhető szankciók alkalmazhatók. Ha átigazolásra nem kerül sor, a klub, amelynél a játékos tagsága van, köteles a játékos részére a következő szezonra új szerződést ajánlani,
12 394 TÓTH NIKOLETT ÁGNES ugyanolyan feltételekkel, mint amelyeket április 26. előtt ajánlott. Ha a játékos ezt visszautasítja, a klub jogosult augusztus 1-je előtt felfüggesztési intézkedést foganatosítani, amelynek elmaradása esetén a játékost amatőrré minősítik vissza. Az a játékos, aki ismételten visszautasítja azokat a szerződéseket, amelyeket a klubja ajánl, amatőr játékosként átigazolhat a klubja jóváhagyása nélkül, feltéve, hogy ezt megelőzőn két bajnoki évet kihagyott. Az UEFA és a FIFA szabályzatának hatálya közvetlenül nem terjed ki a játékosokra, mindazonáltal a nemzeti szövetségek szabályzatai tartalmazzák e szabályokat, és egyedül ez utóbbiak rendelkeznek hatáskörrel e szabályok betartatását, illetve a klubok és játékosok közötti viszonyok szabályozását illetően. 21 A Belga Labdarúgó Szövetség 1993-as szabályzata külön is szól arról az esetről, ha egy korábban valamely külföldi klubnál foglalkoztatott játékos kívánná Belgiumban folytatni pályafutását. A szabályzat a vonatkozó FIFA-szabályokra utalással kimondja, hogy a játékos mindaddig nem kaphat játékjogot, ameddig a BLSZ-nek be nem mutatja a nemzetközi átigazolási engedélyt, melyet annak a szövetségnek kell kiállítani, melynek területéről a játékos távozik. Ennek kiadására a FIFA utasíthatja az adott szövetséget, illetőleg maga is kiállítatja az igazolást. 22 Az UEFA, az URBSFA, illetve a RC Liege azzal érveltek a nemzeti bíróság előtt, hogy az események idején alkalmazandó, a különböző tagállamok klubjai közötti, illetve a tagállamokon belüli különböző egyesületekhez tartozó klubok közötti átigazolásra vonatkozó szabályokat Az UEFA tagegyesületei és ezek klubjai közötti együttműködés alapelvei elnevezésű dokumentum tartalmazza, amelyet az UEFA végrehajtó bizottsága május 24-én fogadott el, és amely július 1-jén lépett hatályba. E dokumentum előírja, hogy szerződésének lejártával a játékos szabadon köthet új szerződést az általa választott klubbal. Az új klub köteles haladéktalanul tájékoztatni a korábbi klubot, a korábbi klub pedig értesíti a nemzeti egyesületet, amely ezt követően kiállítja az átigazolásról szóló nemzetközi tanúsítványt. A dokumentum meghatározza továbbá, hogy a két klub közötti, a költségtérítés összegének kifizetésére vonatkozó gazdasági kapcsolat nem befolyásolhatja a játékos tevékenységét, aki így szabadon játszhat az új klubja keretén belül. Abban az esetben viszont, ha az új klub nem fizeti 21 A Bíróság ítélete a C-415/93. sz. ügyben. ARRET-C N00.html 22 Ifj. Dr. GÁTOS György, A Bosman ügy-több, mint futball, Magyar Jog XXXXIV. évf., 1. sz. 93.
13 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 395 meg azonnal a költségtérítés összegét a korábbi klub részére, az UEFA felügyeleti és fegyelmi bizottsága kivizsgálja az ügyet, és határozatáról értesíti az érintett nemzeti egyesületet, amely szintén jogosult a mulasztó klubbal szemben szankciót alkalmazni. A kérdést előterjesztő bíróság megítélése szerint a jogviták tárgyát képező esetben az URBSFA és az RCL nem az UEFA, hanem a FIFA szabályzatát alkalmazta. Az események idején a FIFA szabályzata többek között előírta, hogy a hivatásos játékosok nem szüntethetik meg nemzeti egyesületbeli tagsági viszonyukat egészen addig, amíg a szerződésük, valamint a klub és a nemzeti egyesület szabályzatai kötik őket, bármilyen szigorúak is legyenek e szabályok. A nemzetközi átigazolások feltétele olyan tanúsítvány kiállítása a korábbi nemzeti egyesület által, amely igazolja, hogy valamennyi pénzügyi kötelezettséget, ideértve az átigazolási díjat, kiegyenlítettek. Az alapeljárásban szereplő tények időpontját követően az UEFA megbeszéléseket kezdeményezett az Európai Közösségek Bizottságával áprilisában az UEFA kötelezettséget vállalt különösen arra, hogy az összes hivatásos játékos szerződésébe bekerüljön egy olyan kikötés, amely lehetővé teszi a játékosok számára azt, hogy a korábbi szerződésük lejártát követően új szerződést köthessenek az általuk választott klubbal, és annál azonnal játszhassanak is. Az 1991 decemberében elfogadott és július 1-jén hatályba lépett Az UEFA tagegyesületei és ezek klubjai közötti együttműködés alapelvei című dokumentumba beillesztettek ilyen tartalmú rendelkezéseket áprilisában a FIFA új szabályzatot fogadott el a játékosok státuszára és átigazolásukra vonatkozóan. Az 1991 és 1993 decemberében módosított dokumentum előírja, hogy a játékosok akkor jogosultak új szerződések megkötésére más klubbal, amikor korábbi szerződésük lejárt, felmondásra került, vagy a következő 6 hónap során fog megszűnni. Nem amatőr játékos átigazolása esetén, illetve, ha a játékos az átigazolástól számított 3 éven belül szerez nem amatőr státuszt, a korábbi klub úgynevezett nevelési vagy képzési költségtérítésre válik jogosulttá, amelynek összegét a két klub közösen határozza meg. Vita esetén a döntést a FIFA vagy az illetékes szövetség hozza meg. E szabályokat az UEFA Az átigazolási díj megállapításáról elnevezéssel kiadott, 1993 júniusában elfogadott és augusztus 1-jén hatályba lépett szabályzata egészítette ki, amely egyúttal felváltotta Az UEFA tagegyesületei és ezek klubjai közötti együttműködés alapelvei elnevezésű 1991-es dokumentumban foglaltakat. Az új szabályzat fő alapelve az, hogy a két klub közötti gazdasági kapcsolat ne
14 396 TÓTH NIKOLETT ÁGNES befolyásolhassa a játékos sporttevékenységét, illetve az szabadon játszhasson abban a klubban, amelyhez új szerződése köti. A szabályzat rögzíti azt is, hogy a két klub között felmerült vita esetén az UEFA illetékes bizottsága határozza meg a nevelési vagy képzési költségtérítés összegét. Ami a nem amatőr játékosokat illeti, e költségtérítés összege a játékos előző tizenkét havi bruttó jövedelme vagy az új szerződés által garantált fix összeg alapján kerül kiszámításra, amely összeg 20%-kal növelt azon játékosok esetében, akik legalább két alkalommal játszottak a nemzeti labdarúgó-válogatottban, a játékos életkorának függvényében 0 12 közötti együtthatóval megszorozva. A Bírósághoz az UEFA által benyújtott dokumentumokból kiderül, hogy más tagállamok szabályzatai is tartalmaznak olyan szabályokat, amelyek értelmében ugyanazon nemzeti egyesület klubjai közötti átigazolás esetén az új klub átigazolási díjat, nevelési vagy képzési költségtérítést köteles fizetni a korábbi klubnak. 23 Az állampolgársági kikötések A hatvanas évektől kezdődően számos nemzeti labdarúgó-szövetség fogadott el olyan szabályokat, amelyek korlátozzák a külföldi állampolgár játékosok igazolásának vagy pályára állításának lehetőségét (a továbbiakban állampolgársági kikötések ). A kikötések alkalmazásában az állampolgárság a játékosnak egy adott államot képviselő csapatban vagy nemzeti válogatottban való részvételi lehetőségével összefüggésben van meghatározva ban az UEFA kötelezettséget vállalt Davignon, az Európai Közösségek Bizottságának tagja felé egyrészt arra nézve, hogy eltörli az egyes klubok által a más tagállamból származó játékosokkal köthető szerződések számának korlátozását, másrészt pedig hogy két játékos szerepelhet az egyes mérkőzéseken, úgy, hogy ez a korlátozás nem érinti azokat a játékosokat, akik legalább öt éve az adott tagállamban letelepedtek ben Bangemannal, a Bizottság alelnökével folytatott újabb tárgyalások eredményeként az UEFA elfogadta az úgynevezett 3+2 szabályt, amelynek értelmében a nemzeti egyesületek lehetőséget kaptak arra, hogy háromra korlátozzák a nemzeti bajnokságok első osztályú mérkőzésein pályára állítható külföldi állampolgárságú játékosok számát, kiegészítve ezt legfeljebb két olyan játékossal, akik legalább öt éve 23 A Bíróság ítélete a C-415/93. sz. ügyben. ARRET-C N00.html
15 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 397 megszakítás nélkül az érintett nemzeti szövetség keretén belül játszanak, ebből 3 évet a junior szakosztályban. E korlátozások a klubcsapatok UEFA által szervezett versenymérkőzéseire is vonatkoznak. A belga nemzeti bíróság többek között úgy vélte, hogy a Szerződés 48. cikke a 30. cikkéhez hasonlóan nem csupán a hátrányos megkülönböztetést tiltja, hanem a munkavállalók szabad mozgását gátló nem megkülönböztető jellegű akadályokat is, ha ezek nem igazolhatók feltétlenül érvényesítendő követelményekkel. A Szerződés 85. cikkével kapcsolatban a belga nemzeti bíróság úgy vélte, hogy a FIFA, az UEFA és az URBSFA szabályzatai olyan, vállalkozások közötti megállapodásnak minősülhetnek, amelyekkel a klubok a játékosok megszerzésével kapcsolatos versenyt korlátozzák. Először is, az átigazolási díj visszatartó szerepet tölt be, hatásaként pedig csökken a hivatásos játékosok illetménye. Másrészt az állampolgársági kikötés egy bizonyos kvóta felett megakadályozza a külföldi játékosok szolgáltatásainak igénybevételét. A tagállamok közötti kereskedelmet pedig érinti különösen a játékosok mozgásának korlátozása. Az Európai Bíróság indoklása szerint az EGK-Szerződés 48. cikkével ellentétes a sportegyesületek által meghatározott olyan szabályok alkalmazása, amelyek szerint a valamely tagállam állampolgárságával rendelkező hivatásos labdarúgó-játékost a klubjával kötött szerződésének lejártával csak akkor foglalkoztathatja egy másik tagállamban lévő klub, ha ez utóbbi az eredeti klub részére átigazolási díjat, nevelési vagy képzési költségtérítést fizet. Az EGK-Szerződés 48. cikkével ellentétes a sportszövetségek által meghatározott olyan szabályok alkalmazása, amelyek szerint csak korlátozott számban állíthatnak pályára egy másik tagállam állampolgárságával rendelkező játékosokat. Az EGK-Szerződés 48. cikkének közvetlen időbeli hatályára nem lehet hivatkozni az olyan átigazolási díjakra, nevelési és képzési költségtérítésekre vonatkozó követelések alátámasztása céljából, amelyek kifizetésére a jelen ítélet meghozatalát megelőzően már sor került, illetve amelyek a jelen ítélet meghozatalának időpontját megelőzően keletkezett kötelezettség alapján még esedékesek, kivéve azon jogalanyok esetét, akik az említett időpontot megelőzően az alkalmazandó nemzeti jog szerint e tárgyban keresetet nyújtottak be a bírósághoz, vagy ezzel egyenértékű igényt érvényesítettek Ugyanakkor napjainkban valamennyi nemzeti szövetség a saját elképzelései szerint szabályozza a külföldi és a hazai játékosok arányát. A Magyar Labdarúgó Szövetség jelenlegi szabályozása szerint első osztályú csapatoknál 5 külföldi játékos szerepeltetését teszi lehetővé, míg ez a
16 398 TÓTH NIKOLETT ÁGNES szám másod osztályú kluboknál három fő. Természetesen ezekkel az intézkedésekkel az országok a saját nevelésű játékosaik számára kívánnak érvényesülési lehetőséget biztosítani. A Bosman-ügy következményei A Bosman ügy egyik következménye, hogy szabaddá vált a munkaerőáramlás a labdarúgásban. A tehetősebb klubok azt is megengedhették maguknak, hogy mint a Chelsea példája mutatja összevásároljanak egy világválogatottnyi jó futballistát. A játékosok fizetése az egekbe szökött: szerződésük lejárta után a futballisták ingyen igazolhatók voltak, viszont jóval magasabb fizetést kértek, mondván, új egyesületük még így is jobban jár, mint ha csillagászati összeget kellene fizetnie érte régi klubjának. A Chelsea például ingyen igazolta le Michael Ballackot, akinek lejárt a szerződése a Bayern Münchennél, viszont heti 90 ezer font fizetést kért és kapott a londoni klubtól. A transzferdíj kiesése leginkább a kisebb klubokat érinti, akik így fontos bevételi forrástól estek el, s ezáltal is tovább mélyült a szakadék a gazdag és a szegény klubok között. 24 Másodsorban a bírósági ítéletben megfogalmazottak vonatkoznak az Unión kívüli sportolókra is. A Bosman-ítéletnek továbbá jelentős visszhangja volt: a határozat előírta az EU-tagállamok számára az EU-joggal össze nem egyeztethető sportszövetségi szabályozások eltörlését, amelyek a külföldre történő átigazolási összeg megfizetését tette kötelezővé olyan sportolók esetében, akik szerződésük lejárta után az egyik EU-országból a másikba igazoltak át. A Bosman-ítélet kapcsán például komoly pénzmegsemmisítés alakult ki. A Newcastle United elnöke az Európai Parlament előtt a Bosman-esettel kapcsolatos meghallgatás alkalmával elmondta, hogy néhány játékosuk átigazolási jogát a bankoknál felvett kölcsönök biztosítékaként használják. Márpedig, ha ezek után az átigazolási jogok értéktelenné válnak, megszűnik a kölcsönök biztosítéka, és ezek visszafizetése azonnal esedékessé válik. Ha megszűnik az egyesületek átigazolási bevétele, akkor önfinanszírozási forrásuk nagy részét vesztik el és egyre inkább rászorulnak a szponzorokra, támogatókra. 25 Az Európai Labdarúgók Szakszervezet ugyanakkor nagyon komolyan kiállt Bosman mellett. Az egyik célja ennek az volt, hogy az európai 24 (Letöltve: ) 25 SÁRKÖZY, i.m. 298.
17 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 399 labdarúgás területén kialakult rabszolga-kereskedelem megszűnjön, hisz sok esetben valóban maga a labdarúgó bele sem szólhatott saját sorsa alakulásába. Legtöbbször a klub tisztviselői döntötték el pályafutását, nem a játékos, hanem a klub gazdasági érdekei messzemenő szem előtt tartásával. 26 Pert indított 7 évvel később egy akkor még nem EU-s állampolgár, egy magyar futballista, Balog Tibor hasonló helyzetben. Ne feledjük: a profi labdarugó, mint munkaerő az Unióban van legjobban megfizetve, minden dél-amerikai, afrikai futballista álma egy európai szerződés. A 90- es évek közepére már rengeteg nem uniós állampolgár játszott az Unió bajnokságaiban, ezeket a munkavállalókat a Bosman-ügyben hozott határozat diszkriminatívan érintette. (Mindkét futballistát a sportperekre szakosodott ügyvéd, Jean-Louis Dupont képviselte.) A pert hatalmas hírverés övezte Balogot hol a kelet-európai Bosmannak, hol Bosmanovicsnak hívták, a párizsi Le Monde elkeresztelte Bosman B - nek. Balog ügyében hozott ítélet kiterjesztette a Bosman ügy hatását az Unión kívüli sportolókra is. De az ügyek hatásai messze túlnyúltak a labdarúgás határain, volt olyan vélemény, hogy a Bosman-ügy tette tönkre az angol kosárlabdát. A Bosman és Balog ügy végeredményeként az EKB arra kötelezte a sportszervezetekhez, hogy szabályozásukat összehangolják az uniós szabályozásokkal. Egyben ráirányította az Uniós intézmények figyelmét a sportéletre. Magánszemélyek vagy társadalmi szervezetek (sportszövetségek) által konstruált szabályok nem vezethetnek az Uniós szabályok be nem tartásáig, az állampolgárságon alapuló diszkriminációig. 27 Balog Tibor átigazolási ügye egyébként azután került az Európai Bíróság elé, hogy a sportoló nem törődött bele abba, miszerint korábbi klubja, a belga Charleroi (ahol egyébként Bosman is megfordult) 5, majd 3 millió forintos díjat kért az 1997 nyarán őt szerződtetni szándékozó egyesülettől. Balog elesett a szerződéstől, ám a Róka becenévre hallgató játékos bírósághoz fordult és keresetében a Bosman-szabály hatályának kiterjesztését kívánta elérni az Európai Unión kívüli országokból származó labdarúgók tekintetében is. Jogi képviselőként azt a Jean-Louis Dupon-t bízta meg, aki Bosman egyik korábbi ügyvédje is volt az Európai Bíróság előtti sikeres perben. Balog Tibor keresete a munkavállalók szabad mozgásának alapelvén túl az unión belüli szabad verseny kérdését is feszegette. A jó érzékkel időzített per egybeesett azokkal a fontos tárgyalásokkal is, amelyeket a Bizottság ugyanekkor 26 SÁRKÖZY, i.m Dr. NAGYRÉTI, i.m. 3-4.
18 400 TÓTH NIKOLETT ÁGNES kezdett meg a FIFA-val és az UEFA-val a hatályos átigazolási rendszerek uniós harmonizációjáról. 28 A Bosman-ügy harmadik következményeként a per egyezséggel zárult és Balog jelentős kártérítést kapott. A Balog-per jogi és gyakorlati hozadékaival kiegészített Bosman-ítélet forradalmasította az európai labdarúgás belső piaci szabályait. Sepp Blatter FIFA-elnök ugyanakkor a legfőbb francia közigazgatási fórum, 2002 utolsó napjaiban a Conseil d État a Malaja-ügyben hozott felülvizsgálati-határozatát mégis tízszeres erejű Bosman-ítéletnek nevezte. A kosarashölgy esete ugyanis Blatter szerint precedensértéket teremt más sportágakban is és az unión kívüli országokból származó sportolók kvótarendszerének teljes eltörléséhez vezethet. A Kazahsztánban született lengyel állampolgárságú játékos strasbourgi szerződésének engedélyezését elutasította a Francia Kosárlabda Szövetség, mivel a nem EU-s állampolgárokra vonatkozó kvótakeretét s klub Malaja szerződtetésével túllépte volna. 29 Malaja a strasbourgi városi bírósághoz fordult, mert álláspontja szerint az EU és Lengyelország között 1991-ben megkötött Társulási Megállapodás tilt mindenfajta diszkriminációt, ideértve a nemzeti hatáskörben szabályozott munkavállalást is. Az ítélet Franciaországban a kvótarendszer eltörlésének hatályát valamennyi, az Európai Unióval társulási vagy együttműködési szerződést kötő államra kiterjesztette, így meghozatalának időpontjában 24 EU-n kívüli állam vonatkozásában megtiltotta a tagállami sportolóktól eltérő korlátozó szabályok alkalmazásának lehetőségét, gyakorlatilag teljes egészében megnyitotta ezen országok polgárai számára a francia sport-piacot. 30 Az Európai Unióval társult országokból származó munkavállalók jogait az Unión belül a Kolpak-eset konkretizálta. A szlovák nemzetiségű Maros Kolpak a német TSV Ostringen kézilabda csapat kapusa volt. A csapat vezetősége Kolpak régi szerződését június 30-ig újította meg. A német kézilabda szövetségnek azonban volt egy olyan szabálya, amely limitálta a nem uniós tagállamokból, illetve EGT (Európai Gazdasági Térség) államokból származó játékosok egy meccsen belüli szerepeltethetőségének lehetőségét. Ezeknek a 28 Dr. KECSKÉS Dr. SOÓS i.m Malaja jogi képviselője, Michel Pautot úgy fogalmazott a döntést kommentálva, hogy mostantól semmi sem állíthatja meg a futballklubokat akkor, ha történetesen 4 ukrán, 3 marokkói és 4 cseh labdarúgót kívánnak egyszerre foglalkoztatni, mint ahogy a kosárlabdaklubokat sem, ha orosz, litván, lengyel vagy magyar sportolót kívánnak játszani csapatukban. 30 Dr. KECSKÉS Dr. SOÓS i.m. 42.
19 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 401 játékosoknak egy speciális, A megjelölésű lincensze volt. Kolpak már a harmadik A licenszes játékos volt a TSC Ostringen klubon belül, így nem tudta munkaviszonyából fakadó kötelezettségeit teljesíteni, tudniillik, hogy szerepeljen a mérkőzéseken. Kolpak vitába szállt az említett szabállyal arra hivatkozva, hogy az Európai Unió és Szlovákia közötti társulási megállapodás szerint őt, mint szlovák állampolgárt ugyanolyan jogok illetik meg, mint az EU állampolgárokat, és nonszensz az, hogy pusztán azért nem játszhat a mérkőzéseken, mert már két másik A megkülönböztetésű játékos is szerepel a csapatban. Kolpak az ügyet az Európai Bíróság elé vitte, ahol sikerrel járt. A Bíróság a következőket állapította meg: (51) A Szlovákiával kötött együttműködési megállapodás 38 (1) cikke kizárja (...) azon rendelkezések alkalmazását, amelyek Mr. Kolpakra mint szlovák állampolgárra nézve olyan helyzetet eredményeznek, miszerint annak ellenére, hogy jogszerű munkaviszonnyal rendelkezik egy tagállamban, az uniós, vagy EGT tagállamokból származó állampolgároknál korlátozottabb lehetőségekkel rendelkezik a mérkőzéseken (liga vagy kupameccsek) való szereplésre. Az ilyen mérkőzéseken való szerepeltetés a sportolói munkaszerződés nyilvánvalóan alapvető célja. Az orosz futballjátékos, Igor Simutenkov esetében az Európai Bíróság hasonló ítéletet hozott. Simutenkov ügye az Unión kívüli, harmadik állam sportolójának státuszát tisztázza. Az orosz labdarúgó a spanyol Union Deportivo Tenerife csapatával állt szerződéses viszonyban, és a szövetségnél nem EU játékosként lett regisztrálva. A spanyol szövetségnek ugyanis volt egy olyan szabálya, amely csapatonként korlátozza a pályára küldhető nem-uniós játékosok számát. Simutenkov azt akarta elérni, hogy ugyanazok a jogok illessék meg orosz állampolgárként, mint az összes többi európai uniós/egt játékost, hivatkozva az Európai Unió és Oroszország közötti együttműködési megállapodásban foglaltakra. Az Európai Bíróság az ő javára döntött, és a spanyol szövetséget elmarasztalta. A Bíróság indoklásában megállapította, hogy az említett együttműködési megállapodás 23. cikke szerint: (...) EU tagállamok állampolgáraival egyenlő bánásmód illeti meg azt az orosz munkavállalót, aki az előbbiekkel azonos feltételek mellett, jogszerű
20 402 TÓTH NIKOLETT ÁGNES munkaviszonyban áll egy uniós tagállamban, és ez kizár mindenfajta, állampolgárságon alapuló korlátozást... A Kolpak és a Simutenkov esetek alapvetően különböznek a Bosman és Lehtonen esetektől, de szintén óriási hatással volt az európai sportra. Ezek az esetek tisztázták az EU-ban jogszerűen munkaviszonnyal rendelkező nem uniós állampolgárok helyzetét. Ezek az esetek alapvetően a munkavállalók szabad mozgásával foglalkoznak. Érdekes tanulsága mindennek, hogy az érintett államok száma majdnem eléri a 80-at. További precedens értékű ítéletek Az Olympique Lyonnais SASP kontra Olivier Bernard-ügy (nevelési költségtérítés) 1997-ben Olivier Bernard az Olympique Lyonnais-val három idényre szóló utánpótlásjátékosi-szerződést kötött. Ezen szerződés lejáratának időpontja előtt az Olympique Lyonnais egyéves időtartamra hivatásos játékosi szerződés megkötésére tett ajánlatot számára. Olivier Bernard megtagadta az említett szerződés megkötését, és hivatásos játékosi szerződést kötött a Newcastle United FC nevű angol futballklubbal. Az Olympique Lyonnais ezt követően bírósági eljárást indított annak érdekében, hogy Olivier Bernard-t és a Newcastle United FC-t egyetemlegesen kötelezzék ,16 euró megfizetésére kártérítés címén, amely összeg megegyezik azzal a díjazással, amelyet ez a játékos egy év alatt akkor kapott volna, ha az Olympique Lyonnais ajánlata szerinti szerződést megköti. A Bíróság kifejtette, hogy Olivier Bernard munkaviszonya gazdasági tevékenységnek minősül, ezért az uniós jog hatálya alá tartozik. A Bíróság ehhez hasonlóan megállapította, hogy a charta kollektív szerződés jelleggel rendelkezik, amely a keresőtevékenység kollektív szabályozására irányul, ezért az szintén az uniós jog hatálya alá tartozik. A Bíróság megállapította, hogy a vizsgált szabályozás, amely szerint az utánpótlás-játékos a képzési időszakának végén az első hivatásos játékosi szerződését kártérítés terhe mellett az őt képző klubbal köteles megkötni, visszatarthatja ezt a játékost a szabad mozgáshoz való jogának gyakorlásától. Következésképpen ez a szabályozás a munkavállalók szabad mozgása korlátozásának minősül. A Bíróság azonban a Bosman-ügyben hozott ítéletben már megállapította, hogy a sporttevékenységeknek különösen a futballnak
Magyar Labdarúgó Szövetség
Magyar Labdarúgó Szövetség FUTSAL SZUPERKUPA Férfi felnőtt Futsal Szuperkupa versenykiírása 2015. Tartalom 1. A kupa szervezője és rendezője, a kupa típusa... 3 2. A kupa célja... 3 3. A kupa résztvevői...
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenA Magyar Baseball és Softball Szövetség igazolási és átigazolási szabályzata
A Magyar Baseball és Softball Szövetség igazolási és átigazolási szabályzata A MOBSSZ Elnöksége a Szövetség igazolási és átigazolási szabályzatát az alábbiakban állapítja meg: 1. Szabályzat célja A MOBSSZ
Részletesebben172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről
172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet
Részletesebben1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám
A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
Részletesebben180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,
180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató
RészletesebbenEsztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013
Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az
RészletesebbenIromány száma: T/712. Benyújtás dátuma: :03. Parlex azonosító: 1FJXVBEA0001
Iromány száma: T/712. Benyújtás dátuma: 2018-06-26 23:03 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1FJXVBEA0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenGyakran ismételt kérdések
Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
6.3.2019 A8-0435/6 Módosítás 6 Danuta Maria Hübner az Alkotmányügyi Bizottság nevében Jelentés A8-0435/2018 Mercedes Bresso, Rainer Wieland A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal
RészletesebbenBLSZ Öregfiúk és Old Boy s Igazolási és Átigazolási Szabályzat. Érvényes: 2003. július 1-től
BLSZ Öregfiúk és Old Boy s Igazolási és Átigazolási Szabályzat Érvényes: 2003. július 1-től 1 1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed: a./ a BLSZ-nél igazolt öregfiúk/old boy s labdarúgóra,
RészletesebbenAz Európai Unió elsődleges joga
NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.26. COM(2014) 386 final 2014/0197 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz
Részletesebben156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról
156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,
Részletesebben149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről
149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenÁtigazolási Szabályzat
Magyar Szenior Úszók Országos Szövetsége Átigazolási Szabályzat 1. A Szabályzat hatálya (1) A Szabályzat hatálya kiterjed a szeniornak tekintendő úszók versenyszerű hazai és nemzetközi versenyeken történő
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenSPORT AZ EURÓPAI UNIÓBAN CIPRUSI NÉZŐPONTBÓL
SEMMELWEIS EGYETEM, TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF), 5. SZ. DOKTORI ISKOLA SPORT AZ EURÓPAI UNIÓBAN CIPRUSI NÉZŐPONTBÓL ANTONIS ALEXOPOULOS PhD értekezés - Tézisek Témavezető: Földesiné Dr. Szabó
RészletesebbenMagyar Labdarúgó Szövetség
Magyar Labdarúgó Szövetség NB III. férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 2013-2014. évi indulási jogát eldöntő osztályozó mérkőzések versenykiírása 1. Az Osztályozó mérkőzések résztvevői A) A 2012-2013.
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló
Részletesebben11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
RészletesebbenEU-s munkavállalók jogai
EU-s munkavállalók jogai Az uniós polgárokat megillető négy szabadság egyike a munkavállalók szabad mozgása. Ez a munkavállalók mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a családtagok beutazáshoz és tartózkodáshoz
Részletesebben4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az
RészletesebbenI. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.
Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
RészletesebbenBag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól
Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenNEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG VERSENYKIÍRÁSA 2013/2014
NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG (MAGYAR EGYETEMI FŐISKOLAI ORSZÁGOS BAJNOKSÁG) VERSENYKIÍRÁSA 2013/2014 MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HUNGARIAN BASKETBALL FEDERATION POSTACÍM: 1146 BUDAPEST,
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 4. (08.12) (OR. en) 16554/08 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2006/0006 (COD) SOC 746 CODEC 1694
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. december 4. (08.12) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2006/0006 (COD) 16554/08 ADD 1 SOC 746 CODEC 1694 BEVEZETŐ KIEGÉSZÍTÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: az
RészletesebbenMagyar Labdarúgó Szövetség
Magyar Labdarúgó Szövetség SZUPER KUPA Férfi felnőtt nagypályás labdarúgó Szuper Kupa versenykiírása 2015. Tartalom 1. A Szuper Kupa szervezője és rendezője, a kupa típusa... 2 2. A Kupa célja... 2 3.
RészletesebbenMagyar Labdarúgó Szövetség
Magyar Labdarúgó Szövetség Éves rendes Küldöttközgyűlés Napirend és határozati javaslatok 2013 A Küldöttközgyűlés napirendje 1. Az MLSZ tevékenységéről szóló elnökségi szakmai beszámoló elfogadása 2. A
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében
25.5.2018 A8-0319/51 Módosítás 51 Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében Jelentés Elisabeth Morin-Chartier A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetése (COM(2016)0128
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága /
RészletesebbenAz Európai Unió egyéb intézményeiről
Az Európai Unió egyéb intézményeiről 2018. 11. 22. Az Európai Unió Bírósága történet 1951. április 18. Montánunió Bírósága 1952. július 23-án hatályba lépett ESZAK-Szerződés alapján a Bíróság Luxembourgban
Részletesebben/Mü.K.12./ MüM-BM-HM számú együt. együttes utasítása. 1. Ha a nemzetközi osztályú minősítésű sportolóval,
A mu n k a ü g y i m i n i s z t e r, és a belügym iniszter a honvédelm i m iniszter 106/1980. /Mü.K.9./ M ü M-BM-HM számú együttes utasítása egyes sportmunkatársak illetményének megállapításáról 1. Ha
RészletesebbenAz új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.6.2006 COM(2006) 320 végleges 2006/0109 (CNS) 2006/0110 (CNB) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK az
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének május havi ülésre
1 E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2016. május havi ülésre Tárgy: BFC Siófok Kft. támogatási kérelme Előterjesztő: Csorba Ottó önkormányzati képviselő Tárgyalja: Pénzügyi és
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek
RészletesebbenNEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2015/2016
NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2015/2016 MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HUNGARIAN BASKETBALL FEDERATION SZÉKHELY: 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 1-3. TELEFON: 06-1/460-6825
RészletesebbenSegesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja
Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenÉletkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012
Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen
Részletesebben101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban
101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 21. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 21. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0350 (COD) 16012/17 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
RészletesebbenAlapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY
ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület
RészletesebbenKőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról
Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. (2) bekezdésének
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE. a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 337 final 2013/0176 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról HU
RészletesebbenC A Közszolgálati Törvényszék igazságügyi statisztikái
C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában. Befejezett, érkezett és folyamatban maradt ügyek (2005 2006) Érkezett ügyek 2. Az ügyeknek a főbb alperes intézmények szerinti százalékos megoszlása
RészletesebbenC A Törvényszék igazságügyi statisztikái
C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2007 2011) 2. Az eljárások jellege (2007 2011) 3. A kereset jellege (2007 2011)
RészletesebbenVincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem
JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK
Részletesebben175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról
175. sz. Egyezmény a részmunkaidős foglalkoztatásról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1994.
RészletesebbenA MAGYAR FALLABDA (SQUASH) SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA
A MAGYAR FALLABDA (SQUASH) SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA A Magyar Fallabda (Squash) Szövetség elnöksége a sporttörvény 23. 1. pontjában meghatározott hatáskörében eljárva - a fallabda (squash) sportágban
RészletesebbenMódosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final 2011/0103 (NLE) Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint megállapodás alkalmazásáról
RészletesebbenMagyar Labdarúgó Szövetség
Magyar Labdarúgó Szövetség 19/2015 (07.02.) számú Hivatalos Értesítő 2015.07.02. Tartalom Elnökségi határozatok 3. oldal 90/2015 (06.01.) Edzőképzést érintő kérdések 91/2015 (06.01.) Szuper Kupa versenykiírás
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
Részletesebben99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról
99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és
Részletesebbennemzeti egyetemi kosárlabda bajnokság (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2014/2015
nemzeti egyetemi kosárlabda bajnokság (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2014/2015 MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HUNGARIAN BASKETBALL FEDERATION SZÉKHELY: 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 1-3. POSTACÍM: 1146
RészletesebbenC A Törvényszék igazságügyi statisztikái
C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2006 2010) 2. Az eljárások jellege (2006 2010) 3. A kereset jellege (2006 2010)
RészletesebbenSN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.10. COM(2013) 621 final 2013/0303 (COD) C7-0265/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási
RészletesebbenAz Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám
A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági
RészletesebbenAjánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai
RészletesebbenA Magyar Labdarúgó Szövetség i rendkívüli elnökségi ülésének határozatai
2. számú HIVATALOS ÉRTESÍTŐ Budapest, 2008.február 1. Iktatószám: /2008. A Magyar Labdarúgó Szövetség 2008. 01.22.-i rendkívüli elnökségi ülésének határozatai 1/2008. számú határozat: Az MLSZ Elnöksége
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.) 2. Rendelet az északi-tengeri tervről Az elnökség beszámolója a háromoldalú egyeztetés eredményéről
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. november 6. 13939/17 OJ CRP1 37 TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (I. rész) Justus Lipsius épület, Brüsszel 2017. november 8. és 10. (10.00, 11.30)
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.8. COM(2011) 326 végleges 2011/0154 (COD) C7-0157/11 HU Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való
RészletesebbenAZ ÉLSPORT ÉS A SPORTDÍJAK FINANSZÍROZÁSÁRA IRÁNYULÓ NYILVÁNOS PÁLYÁZATOT A ÉVBEN
A Zenta községben az élsport és a sportdíjak finanszírozásának módjáról szóló szabályzat (Zenta Község Hivatalos Lapja, 27/2015. szám) 8. szakasza alapján az élsport finanszírozására irányuló nyilvános
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.3.21. COM(2013) 152 final 2013/0085 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretében a háztartási alkalmazottak méltányos módon történő foglalkoztatása
RészletesebbenISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL
Készült a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kiadásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányításával mûködô Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programja keretében meghirdetett Az európai
RészletesebbenC 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL
C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.10.26. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 20.3.2017 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: A francia szenátus indokolt véleménye a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról
RészletesebbenMELLÉKLET a következő dokumentumhoz:
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.6.3. COM(2010)264 végleges MELLÉKLET a következő dokumentumhoz: Javaslat: a Tanács határozata az Európai Unió és a Perui Köztársaság között a légi közlekedés bizonyos
RészletesebbenA munkaviszony megszüntetésének
A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.22. COM(2011) 360 végleges 2011/0157 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA Saint-Barthélemy európai uniós jogállásának megváltozását követően az eurónak Saint- Barthélemy-n
RészletesebbenA Magyar Sárkányhajó Szövetség Igazolási (Nyilvántartási) és Átigazolási Szabályzata
A Magyar Sárkányhajó Szövetség Igazolási (Nyilvántartási) és Átigazolási Szabályzata amelyet a Magyar Sárkányhajó Szövetség Elnöksége hagyott jóvá az Elnökség 1/2015.04. 12. sz. határozatával 2015 Igazolási
RészletesebbenA MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA
A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 1997 2 A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) elnöksége az
RészletesebbenT/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ 7393. számú törvényjavaslat Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2015.
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere, Versenyjog
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására
RészletesebbenTájékoztatások és közlemények
Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.18. COM(2017) 17 final 2017/0011 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenMagyar Floorball Szakszövetség Elnökségi ülés
Magyar Floorball Szakszövetség Elnökségi ülés Dátum: 2014. május 10. 10 óra Helyszín: Dunaújváros, Campus Aréna Jegyzőkönyvvezető: Jaczkó Róbert Gyula Az Elnökségi ülés napirendi pontjai: 1. Női U19-es
Részletesebben114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól
114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenMagyar Sárkányhajó Szövetség. Igazolási (Nyilvántartási) és Átigazolási Szabályzata
A Magyar Sárkányhajó Szövetség Igazolási (Nyilvántartási) és Átigazolási Szabályzata e-mail: info@sarkanyhajozas.hu www.sarkanyhajozas.hu Módosítva: 2017.03.09. A Magyar Sárkányhajó Szövetség, mint a sárkányhajó
RészletesebbenA MAGYAR FALLABDA (SQUASH) SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI és ÁTIGAZOLÁSI SZABÁLYZATA
1025 Budapest, Törökvész út 87-91. +36309724778 www.squash.hu A MAGYAR FALLABDA (SQUASH) SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI és ÁTIGAZOLÁSI SZABÁLYZATA A Magyar Fallabda (Squash) Szövetség elnöksége a sporttörvény 23.
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]
Részletesebben182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről
182. sz. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi
RészletesebbenKISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a
RészletesebbenC A Közszolgálati Törvényszék igazságügyi statisztikái
Igazságügyi statisztikák Közszolgálati Törvényszék C A Közszolgálati Törvényszék igazságügyi statisztikái A Közszolgálati Törvényszék tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban
Részletesebben2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:
2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.
RészletesebbenI. Tananyag és felkészülést orientáló kérdések a kiselőadást NEM tartó hallgatók számára:
Felkészülést orientáló kérdések Európa Jog III (A belső piac joga + EU versenyjog) tárgyhoz (Nappali és levelező tagozat; új hálóterv) A felkészülést orientáló kérdéssor célja, hogy iránymutatást adjon
RészletesebbenEU ISMERETEK FO MFKGT600331
EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy
Részletesebben