TÓTH NIKOLETT ÁGNES 1 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN. A sportjog első lépései Európában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÓTH NIKOLETT ÁGNES 1 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN. A sportjog első lépései Európában"

Átírás

1 TÓTH NIKOLETT ÁGNES 1 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN A sportjog első lépései Európában Az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta és a Sportetikai Kódexe az alábbiakban definiálja a sportot: A sport minden olyan fizikai tevékenység, amelynek célja esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét kifejezése, vagy fejlesztése, társadalmi kapcsolatok teremtése, vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése. 2 A tömegek szabadidős tevékenységként, a hivatásos sportolók pedig foglalkozásként űzik, megélhetés céljából. A sport állandóan jelen van az Európai Unió országainak társadalmaiban. A társadalom és a kultúra szerves részeként a sport képes integrálni az embereket. Ez pedig lehetővé tette az európai országok közti együttműködést a sportban már hosszú idővel az EU bővítésével kapcsolatos gondolatok megszületése előtt. Sem az 1952-es Párizsi Szerződések, sem az 1958-as Római Szerződés nem rendelkezett kifejezetten a sportról. Még az 1987-ban aláírt Egységes Európai Okmány sem tartalmazott sportról szóló cikkelyt. 3 A Maastrichti Szerződésből is kimaradt a sport. Ugyanakkor 1976-ból származó döntés szerint az Európai Közösség céljainak megfelelően a sporttevékenységet is a közösségi jog hatálya alá kell vonni, ha az része a Közösség gazdasági életének. Ezt az irányvonalat az Európai Unió kilencvenes évekre kialakult sportpolitikája is követi és annyit jelent, hogy az EU a sporttal csak mint gazdasági tevékenységgel foglalkozik. Tehát, ha a sporttevékenység fizetség ellenében végzett 1 III. évf. levelező tagozatos doktorandusz, ME ÁJK, Polgári Jogi Tanszék, témavezető: Dr. Bíró György CSc egyetemi tanár. 2 Európai Sport Charta és a sport etikai kódexe. 2. cikk 1./a. 6. oldal 3 NÁDORI László BÁTONYI Viola, Európai Unió és Uniós csatlakozás a sportban, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, továbbiakban: Nádori-Bátonyi

2 384 TÓTH NIKOLETT ÁGNES munkának, szolgáltatásnak minősül, akkor az EU-jog rendelkezései alá tartozik. 4 Ez a döntés a Doná/Mantero-ügyként elhíresült eset kapcsán született, amikor az Olasz Labdarúgó Szövetség egyik rendelkezésének jogszerűsége volt a per alapja. Akkoriban csak olasz állampolgársággal rendelkező játékosok vehettek részt a bajnokságon. Az olasz Rovigo Football Club Italien elnöke, Mantero azzal bízta meg a Doná nevű játékosügynököt, hogy csapatába játékosokat keressen. Ennek érdekében az ügynök egy belga újságban adott fel hirdetést, melynek költségeit az elnök nem akarta megtéríteni, mivel ő csak olasz játékosokat kívánt csapatába bevenni. Az eset az Európai Közösségek Bírósága elé került, mely kimondta, hogy a mozgásszabadság elve alapján minden EUpolgárnak jogában áll bármely EU tagállamban lakni és dolgozni, ezért minden ilyen jellegű diszkrimináció törvénytelen. Ezen kívül az EuB azt is megállapította, hogy csak a hivatásos sport esik az EU-jog szabályai alá, tehát amennyiben része a Közösség gazdasági életének. 5 Walrave és Koch versus Association Cycliste-ügy Ebben az 1973-as ügyben már benne van az uniós sportperek legfontosabb eleme. Egészen pontosan az, hogy az állami bánásmód tilalma nemcsak az állami normákra vonatkozik. Közösségi joggal ellentétesnek számít minden nem állami szervezetek által alkalmazott közvetett vagy közvetlen diszkriminációt eredményező rendelkezés is. Walrave és Koch (mind a ketten hollandok) motoros felvezetők úgy gondolták az UCI - (Union Cycliste Internationale; franciául Assocoation Cycliste International) Nemzetközi Kerékpáros Szövetség új szabályozása ütközik az EK alapelveivel. A szabályozás szerint kerékpárosnak és motoros felvezetőnek azonos állampolgárságúnak kell lennie. Ők egy versenyen német, illetőleg belga kerékpárversenyzőkkel indultak el. Ráadásul az Európai Közösségek Bíróságához fordultak. Az EKB a felperesek ellen döntött, mert nem gazdasági, hanem sportszakmai kérdésről szólt az eset. A Bíróság 1974-ben ítélete indokolásában ugyanakkor azt is kimondta, hogy az Európai Közösség csupán abban az esetekben foglalkozhat sportügyekkel, abban az esetben avatkozhat be a civil szféra ügyeibe, ha a sport gazdasági tevékenységnek tekinthető, 4 DERES Petronella, Sportjog Európa, 9. JAKAB András (szerk.) Jogérvényesítésjogalkalmazás, Letter-Print Nyomda Kft. Budapest, Uo o.

3 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 385 ugyanakkor azonban arra is rámutatott, hogy az állampolgárságon alapuló bármely megkülönböztető bánásmód tilalma nemcsak a kormányzati intézkedések esetében érvényes, hanem a nem-kormányzati megegyezésekre (mint pl. a szövetségek alapszabályzata) is vonatkozik. Az Európai Közösségek Bírósága ebben az ítéletben már elismerte a sport kivételes voltát: Az EKB ebben az ítéletben is megengedett egy kivételt az állampolgárság alapján történő bármiféle megkülönböztető bánásmód tilalma alól. Mivel a nemzeti válogatott csapat összeállításakor kizárólagosan csupán sportérdekek érvényesülnek, tehát mint olyan, semmiféle gazdasági tevékenységgel nincs kapcsolatban, az állampolgársági alapon történő diszkrimináció esete nem forog fenn. Ez azt jelenti, hogy azok a szabályozások, amelyek szerint egy nemzeti válogatott csapatba csakis olyan játékosokat vesznek be, akik az adott ország állampolgárságával rendelkeznek, nem ütköznek az EU jogi előírásaiba. Egy másik eset, Simutenkov nevű orosz futballista esete az Európai Unión kívüli harmadik országból érkező játékosok helyzetét tisztázta. Az eset körülményeit és hatását a későbbiek során tisztázom ben, a milánói EU-csúcstalálkozón, egyhangúlag elfogadták az úgynevezett Adonnino-jelentést, amelyben többek között az is olvasható, hogy a sport kiváló eszköz arra, hogy az európaiak az európai integrációhoz tartozási érzését erősítse. Azóta törekszik az EU-bizottság arra, hogy nyilvános munkába bevonja a sportot is és az érdekesebb sportrendezvényekre képviselőket küldjön, azokon valamilyen formában részt vegyen. 6 A sport megjelenése Európában Az Európa Tanács az elmúlt harminc évben számos dokumentumot bocsátott ki, melyek a szervezet európai sportpolitikáját alkotják. Ezek közé tartozik a Mindenki Sportja Charta (Sport for All Charter), az Európai Sport Charta (European Sport Charter) és az Etikai Kódex (Code of Ethics), két Doppingellenes Egyezmény (Anti-Doping Convention), valamint a Nézőtéri Erőszak Elleni Európai Egyezmény (Convention against Spectators Violence). Emellett a Tanács rendszeresen megszervezi az európai sportminiszterek értekezletét abból a célból, hogy naprakész információkkal rendelkezzen és a sportbeli problémákkal már 6 SÁRKÖZY Tamás (szerk.), A magyar sportjog alapjai, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, továbbiakban: Sárközy.

4 386 TÓTH NIKOLETT ÁGNES megjelenésükkor felvegye a küzdelmet, így ajánlásokat fogalmazhasson meg a tagországok számára. Az Európa Tanács döntéseinek elfogadása és ratifikálása a tagországok hajlandóságán múlik. Az EU elismeri a sport társadalmi fontosságát. Elismeri azt, hogy a sport a XX. század egyik meghatározó szociális jelensége lett. Tény, hogy a sport az európai civil társadalomnak a legjobban szervezett társadalmi intézménye, a jelenleg Európában működő sportklub pedig bizonyítja, kellően alátámasztja a sport társadalmi jelentőségét. Ez a fejlődés nyomon követhető a sportoló egyének számában, a közérdeklődés sport felé fordulásában, a politikában elfoglalt helyzetében, de követhető a gazdasági mutatók révén is. A sportnak a szabadidő eltöltésében mutatkozó részesedése révén ma már gazdasági és szociális tényezőként tartható számon. Az EU tagállamai a világ sporthatalmai közé tartoznak, a közösség pedig növekvő számú sporteseménynek ad otthont. A sport ma egyedülálló, sajátos társadalmi jelenség. 7 A sport eszköze a társadalomban érvényesülő szabályok elsajátításának, ösztönzője a csoporthoz kapcsolódásnak. Megkönnyíti mások értékeinek elfogadását, barátét, ellenfelét egyaránt, a szabályok tiszteletben tartását, erősíti a szolidaritást, a céltudatosságot, a közösségi fegyelmet és a csoporthoz tartozást. A felsorolt nevelési értékeket, azok megőrzésének fontosságát ismerte el az Európai Tanács a Nizzában tartott ülésein. Állásfoglalásában elismerte a sport sajátos voltát, szociális funkcióit Európában, amelyeket a közösségi politikák végrehajtásában figyelembe kell venni. 8 A sport és a Lisszaboni Szerződés A szerződés 165. cikke történelmi jelentőségű a sport számára, mert az Unió történetében először szerepel az alapszerződésben közvetlen utalás a sportra. A sport nem vált a közösségi jog részévé, vagyis az EU semmit sem szabályoz kötelezően. A szabályozás továbbra is a tagállamok feladata, az EU csak támogató, összehangoló, kiegészítő szerepet fog játszani, vagyis a tagállamok közös tevékenységét, kutatásait támogatja, jogalkotási mintát ad. 9 A sportszabályozás uniós hatáskörré történő nyilvánítása azonban egy nagyszerű lehetőség lenne arra, hogy egyrészt felhívja a tagállamok figyelmét a sport kiemelkedően fontos társadalmi és gazdasági szerepére, 7 NÁDORI BÁTONYI, NÁDORI BÁTONYI, d=12350&aspxautodetectcookiesupport=1

5 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 387 másrészt, hogy az európai sport egészét érintő problémákat koordináltan, közösségi szinten próbáljuk meg orvosolni. A Szerződés megteremti a jogi alapot, hogy a sport kérdése folyamatosan és stabilan az EU napirendjén legyen, ezáltal is növelte a jogbiztonságot. Ma tehát a sport felügyelete, állami irányítása, megszervezése és finanszírozása továbbra is kizárólag a tagállamok kezében van, az EU csupán ösztönző intézkedéseket hozhat, jogilag nem kötelező érvényű uniós ajánlások formájában. Az már az egyes országokon múlik, hogy ezeket az ajánlásokat átültetik-e a nemzeti sportstratégiák kidolgozása során. Ezt az eljárást az igazolja, hogy fokozatosan kell harmonizálni. Mint minden területen, a sportban is rendkívül eltérő az egyes tagállamok fejlettségi szintje, mások az adottságaik, a hagyományok, az anyagi lehetőségek, eltérőek a nagyságrendek, a szakember- és teljesítményellátottság, mások a társadalmi elvárások és szempontok. 10 Fontos fejlemény az európai sportpolitikában, hogy az Európai Tanács, ahol a tagállami miniszterek képviseltetik magukat és mint ilyen, az EU egyik legfontosabb döntéshozatali szerve, nemrégiben létrehozta az új Sport Munkacsoportot, amelynek feladata, hogy előkészítse a sportminiszteri értekezleteket. Ez jelentős változás, mivel eddig a sportminiszterek csupán informális üléseken találkoztak, így döntéseik nem jelentkeztek akkora súllyal, mint egy hivatalos tanácsi döntés. Mostantól a sportminiszteri tanácsülésen hozott döntéseket ajánlások, határozatok vagy következtetések formájában figyelembe kell venniük a tagállamoknak. 11 Fehér könyv a sportról A Bizottság 2005-ben Az EU és a sport: az elvárások összeegyeztetése címmel konzultációt kezdeményezett a sportmozgalommal és a tagállamokkal. E konzultációs keretben egyes kormányzati és nem kormányzati érdekelt felek arra kérték fel a Bizottságot, hogy támogassa az európai sport népszerűsítését és vegye figyelembe annak különleges jellegzetességeit a politikaformálás során, valamint hogy biztosítson nagyobb jogi átláthatóságot. Ezen okokból a Bizottság stratégiai 10 Részlet dr. SCHMITT Pál, A lisszaboni szerződés hatása a magyar sportra és az abból következő hazai feladatok című előadásából, mely a X. Nemzetközi Sportszakmai Konferencián hangzott el 2010.január 22-én, a Magyar Sport Házában. Teljes terjedelemében letölthető: 2., a továbbiakban: dr. Schmitt. 11 dr. SCHMITT, 5.

6 388 TÓTH NIKOLETT ÁGNES dokumentumot bocsátott ki a sportról, az e téren alkalmazandó politikai irányok meghatározása céljából. 12 A sport funkciói és sajátossága A sport öt funkciót tölt be: nevelési, egészségügyi, szociális, kulturális, rekreációs rendeltetésű. A sport erkölcsi értékek teremtésére késztet, mert erősíti a versenyben a fair-play szellemet, a csapatszellemet, szerepet kap az egészséges életmódra nevelésben. A sport fontos határközi, határon átívelő ágazat. Az élsport csillagai nagyon hatékonyan javítják a kereskedelmi cégek arculatát, más oldalról jelentős az arculatteremtésért kifizetett összeg is. A sport a munkahelyteremtésnek is fontos eszköze. 13 Munkavállalás a sportszakmában Hosszú folyamat vezetett el addig, amire az uniós joganyag teljes liberalizációt biztosított a külföldi állampolgárságú sportolók munkavállalása tekintetében. Ismert tény, hogy az Európai Közösség annak idején kifejezetten gazdasági integrációs céllal jött létre, szabályozó hatásköre sokáig egyáltalán nem terjedt ki a nem szorosan a gazdasági szférához kapcsolódó területekre, az utóbbi két évtizedben bekövetkezett változásoknak köszönhetően azonban-különösen az uniós pillérpolitikák színrelépése óta a közösségi integráció az egységes Európa egyre szélesebb dimenzióját foglalja magában. Az Európai Közösség táguló szabályozási hatásköre ellenére a sport területe lényegében az Európai Bíróság Bosman-ügyben hozott ítéletéig annak ellenére nem került igazán a brüsszeli döntéshozók látókörébe, hogy a hivatásos sporttevékenység és az arra épülő komplett iparág időközben igen jelentős gazdasági tényezővé is alakult. 14 A sportolók szabad munkavállalását biztosító liberalizáció a közösségi joganyag, az acquis communautaire esetjogi jellegű fejlődésének az eredménye. A kodifikált jogforrások eddig legfeljebb csak érintőlegesen 12 Európai Bizottság: Fehér könyv a sportról. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, NÁDORI BÁTONYI, i.m Dr. KECSKÉS László Dr. SOÓS Tamás, Kiterjesztette az Európai Bíróság a Bosman ítélet sportolókra vonatkozó kedvezményét, Európai Jog, november, III. évfolyam, 6. sz. 39. továbbiakban: Dr. Kecskés Dr. Soós

7 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 389 tekintették szabályozási tárgyuknak a sportot. A sport gazdaságban betöltött megváltozott szerepéhez igazodóan a brüsszeli Bizottság által a jogalkotási iránypontokat jól érzékeltetik ugyanakkor Mario Montinak, a Bizottság nagy tekintélyű versenyjogi biztosának szavai is: Nincs kétség afelől, hogy gazdasági vonatkozásában a sport a közösségi jog hatálya alá tartozik. A szerződés nem zárja ki kifejezetten ezt a tevékenységet, és a Bíróság számos alkalommal úgy rendelkezett, hogy a sport a közösségi jogszabályok hatálya alatt áll, amennyiben gazdasági tevékenységet valósít meg, elismerve ugyanakkor e szektor bizonyos különleges jellemzőit. A Bizottság meggyőződése, hogy a sport nagyon fontos társadalmi, integráló és kulturális funkciót tölt be 15 Az európai uniós állampolgárok egyik alapvető joga, hogy szabadon mozogjanak, illetve tartózkodjanak a tagállamok területén. Ez a munkavállalás egyben a sportolóként, sportszakemberként történő munkavállalás szabadságát is magában foglalja. Az Alapító Szerződés 39. cikke meghatározza: A Közösségen belül biztosított a munkavállalók szabad mozgása. Ez magában foglalja a tagállamok munkavállalói között az állampolgárságon alapuló mindenfajta megkülönböztetés eltörlését a foglalkoztatás, a bérezés és más munkafeltételek tekintetében. 16 A munkaerő szabad mozgásának elvével kapcsolatos az Európai Bíróságnak az úgynevezett Bosman-ügyben hozott ítélete. Az ítéletben foglaltak nemcsak a labdarúgásra, hanem minden sportágra vonatkoznak, melyről a továbbiakban lesz szó ban született az az ugyancsak jelentős döntés Maros Kolpak szlovák kézilabdázó ügyében. Kolpak a német TSV Ostringen kézilabda csapat kapusa volt. Szerződését 2003-ig meghosszabbították, de nem tudott pályára lépni, hiszen a német kézilabda szövetségnek érvényben volt egy olyan szabályozása, amely limitálta az egy meccsen szerepeltethető nem uniós tagállamokból, illetve EGT államokból érkezettek számát. Kolpak a harmadik ilyen tag volt a csapaton belül. Az Európai Bíróság az ügy kapcsán kimondta, hogy az európai uniós tagállamok sportági szövetségei nem korlátozhatják az unióval társulási megállapodást kötött országokból származó sportolók bajnoki és kuparészvételét. Ez kiterjesztve annyit jelent, hogy az unióval társulási megállapodást kötött országokból tehát nemcsak Szlovákiából, hanem a csatlakozás előtt Magyarországról is érkező hivatásos sportolók 15 Dr. KECSKÉS Dr. SOÓS i.m FAZEKAS Judit (szerk.), Az Európai Integráció Alapszerződései 2., KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest

8 390 TÓTH NIKOLETT ÁGNES (bármely sportágban) anélkül játszhattak (dolgozhattak) európai unióbeli klubjaikban, hogy vonatkozna rájuk a nemzeti kvótakorlátozás. (Ennek persze feltétele, hogy az adott játékos törvényesen tartózkodjon s vállaljon munkát az adott országban.) A nemzeti válogatottakból azonban természetesen kizárhatók azok a játékosok, akik nem az adott ország állampolgárai kizárólag sportszempontokra hivatkozással. 17 Az Európai Bíróság ítéletei a sport és az Unió erősödő viszonyát jelzik, döntései, jogalkalmazása a közösségi jogalkotás a közösség sportot érintő tevékenysége. A sporttal összefüggő ítéletek fontos állomásai a sport és az Unió viszonyának a jog területén. 18 Forradalmi változás az európai sportjogban december 15-én a legtöbb európai bajnokságban már téli szünetet tartottak, és mivel pénteki napról volt szó, így ahol még zajlott a szezon, ott sem rendeztek mérkőzéseket. Egyetlen komolyabb találkozóra azért sor került, egy barátságos összecsapáson Johannesburgban Dél-Afrika és Németország válogatottja gól nélküli döntetlent játszott egymással. Ez a nap mégis fordulópontot jelentett a nemzetközi labdarúgás históriájában. Az Európai Bíróság ezen a napon adta ki a C-415/93 számú határozatát, amelyet Jean-Marc Bosman október elsején elindított ügyében hoztak. A belga labdarúgó esete még 1990-ben kezdődött, amikor a klubja, az RFC Liege olyan nagy átigazolási összeget kért Bosmanért a francia Dunkerque-től, amit a francia egyesület nem volt hajlandó megfizetni ( BF), így a focista csapat nélkül maradt jobban mondva maradt a Liege-nél, amely viszont a tartalékok közé száműzte, és ezzel együtt a fizetését is csökkentette. Bosman viszont úgy érvelt, hogy mivel nem állt már szerződéses jogviszonyban a klubjával, így az RFC-nek semmilyen joga nem volt ahhoz, hogy pénzt kérjen érte, sőt belga munkaadói megsértették az EU alapokmányának számító római szerződésnek a szabad munkaerőáramlásról szóló 48. cikkelyét. Bosman nem hagyta annyiban a dolgot, és 17 Az európai Unió és a sport, Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Európai Unióról szóló füzetek, 5-6., internetes forrás, (Letöltve: ) C3%B3pai%20Uni%C3%B3val%20kapcsolatos%20dokumentumok/Az%20Eur%C3%B 3pai%20Uni%C3%B3%20%C3%A9s%20a%20sport%20konferencia%20programf%C3 %BCzet% pdf 18 Ifj. Dr. GÁTOS György, A Bosman ügy-több, mint futball, Magyar Jog XXXXIV. évf., 1. sz. 94.

9 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 391 hosszas jogi procedúrába kezdett, amelynek a végén az Európai Bíróság neki adott igazat és ezzel igazi futball-lavinát indított el. (114) (...) Az EK Szerződés 48 (39). Cikke kizárja a sportklubok azon szabályainak alkalmazását, miszerint egy játékos nem igazolhat át szabadon egy másik csapathoz mindaddig, amíg ez utóbbi csapat meg nem fizeti az átigazolási vagy nevelési díjat. (137) Mindebből az is következik, hogy az EK Szerződés 48 (39). Cikke szintén kizárja annak a gyakorlatnak az alkalmazását, miszerint egy klub által foglalkoztatható, más tagállam állampolgárainak száma limitálva van. A Luxembourgban székelő testület határozata ugyanis kimondta a sportolók szabad mozgását, ami egyrészt azt jelentette, hogy a lejárt szerződésű labdarúgókért klubjuk egyetlen eurót sem kérhet, másrészt pedig az EU elveivel ellenkezőnek ítélte meg az idegenlégiósok számának korlátozását egy csapaton belül. A legtöbb országban, illetve az UEFA által kiírt klubsorozatokban addig egy csapaton belül egyszerre csak három külföldi futballista lehetett a pályán, innentől kezdve azonban az Európai Unió állampolgáraira ez a korlátozás nem vonatkozhatott. A Bosman-szabály tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a profi sportolók jogi szempontból azonos elbírálásban részesülnek a többi munkavállalóval, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint például az asztalosokra, orvosokra vagy éppen targoncakezelőkre. A Bosman-szabály első, kézzelfogható következménye a korszak egyik élcsapatának, az Ajax Amsterdamnak a szétszedése volt. A holland klub 1995-ben megnyerte a Bajnokok Ligáját, két és fél éven belül azonban szinte az összes kiemelkedő futballistájától megszabadították. Clarence Seedorf még a Bosman-ügy lezárta előtt igazolt külföldre, de 1998 januárjáig az alábbi focisták távoztak az Ajaxtól: Edgar Davids, Michael Reiziger, Finidi George, Nwankwo Kanu, Patrick Kluivert, Marc Overmars, Winston Bogarde, Ronald de Boer és Frank de Boer. Ugyan közülük csak Reiziger, Bogarde és Davids ment el szerződése lejártával, azaz ingyen, de a többiek távozása is szorosan összefüggött a Bosmanszabállyal, amelynek végső hatását röviden így lehetne összefoglalni: a focisták fizetése csillagászati összegekbe emelkedett, ami jelentősen megnövelte a klubok költségeit így a legjobb focisták még inkább a tehetősebb egyesületekhez kerültek, azaz tovább nőtt az élcsapatok fölénye. Mindez helyi és nemzetközi szinten is igaz: a topligákban rendre ugyanazon csapatok végeznek a dobogón, a Bajnokok Ligájában pedig

10 392 TÓTH NIKOLETT ÁGNES évről évre ugyanazok a klubok érnek oda a végső stádiumba. A legjobb játékosok fizetési igényeit ugyanis csak a legtehetősebb egyesületek tudják kielégíteni, és ha egy focista nem kapja meg, amit kér, akkor egyszerűen megvárja a szerződése lejártát, és ingyen továbbáll oda, ahol ez nem jelent problémát. A klasszisok ennek értelmében ugyanabba a klubba koncentrálódnak, amelyek így értelemszerűen folyamatosan kiemelkednek a mezőnyből, és ebből az ördögi körből jelenleg nem látszik a kiút.) A Bosman-eset az első lépés volt abban a folyamatban, amely az európai sportban a munkavállalók szabad mozgása alapelv kikristályosodásához vezetett. 19 A bíróság ítéletének részletes indoklása a C-415/93. sz. ügyben Az ügy kezdettől fogva az érdeklődés középpontjában állt. Az Európai Parlament képviselői több alkalommal is interpelláltak az ügyben az Európai Bizottság felé figyelemmel kísérve az ügy anyagi jogi és eljárásjogi vonatkozásait is. 20 A labdarúgás szervezeti szabályai az 1990-es évek elején Előzmények A labdarúgósport folytatására mind hivatásos, mind amatőr keretek között szervezett keretek között klubokban kerül sor, amelyek az egyes tagállamok nemzeti egyesületeinek, más néven szövetségeinek tagjai. A nemzeti egyesületek tagjai a Fédération Internationale de Football Association (a továbbiakban: a FIFA), svájci jog szerint működő egyesületnek, amely világszinten foglalkozik a labdarúgás szervezésével. A FIFA szervezete kontinentális szövetségekre oszlik, amelyek szabályzataikat a FIFA jóváhagyásával fogadják el. Az európai szövetség az UEFA, amely szintén a svájci jog szerint működik. Tagjai a tagállamok nemzeti szövetségei, amelyek az UEFA alapszabályának megfelelően kötelezettséget vállaltak ez utóbbi alapszabályának és határozatainak betartására. A nemzeti egyesületek égisze alatt megszervezett labdarúgómérkőzéseken a nemzeti egyesület klubjainak, illetve a másodlagos vagy alegyesületek klubjainak kell játszaniuk. A klubok által összeállított 19 Roberto Branco Martins előadása, mely március 19-én hangzott el a Testnevelési Egyetemen. 20 Ifj. Dr. GÁTOS György, A Bosman ügy-több, mint futball, Magyar Jog XXXXIV. évf., 1. sz. 93.

11 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 393 csapatok a nemzeti egyesület által az adott klub számára igazolt játékosokból állnak. A hivatásos játékosokat e minőségükben nyilvántartásba kell venni a nemzeti szövetségnél, valamely konkrét klub korábbi vagy jelenlegi alkalmazottjaként. Az átigazolásra vonatkozó szabályok Az alapeljárásokban szereplő tények idején alkalmazandó 1983-as Belga Labdarúgó Szövetség (URBSFA) szövetségi szabályzatnak megfelelően három jogviszony különböztethető meg: a játékos nemzeti egyesületi tagsági viszonya; a játékos klubtagsági viszonya, illetve a hivatalos versenyeken való részvétel előfeltételeként szolgáló igazolás. Az átigazolást e szabályok úgy határozzák meg, mint olyan ügyletet, amelynek során a valamely egyesülethez tartozó játékos klubtagsági viszonya megváltozik. Az ideiglenes átigazolás (kölcsönadás) esetén a játékos klubtagsági viszonya változatlan marad, ugyanakkor egy másik klubhoz igazolják le. Ugyanezen szabályzat értelmében a hivatásos játékosok szerződéseinek, amelyek időtartama egytől öt évig terjedhet, minden évben június 30-ig érvényesek. A szerződés megszűnését megelőzően legkésőbb április 26-ig a klubnak új szerződést kell ajánlania, ennek hiányában a játékost az átigazolás szempontjából amatőr játékosnak kell tekinteni, és így a szabályzat más rendelkezéseinek hatálya alá tartozik. A játékos szabadon dönthet a klub ajánlatának elfogadásáról, illetve visszautasításáról. Amennyiben a játékos a klub ajánlatát visszautasítja, a játékos neve a május 1-je és 31. közötti időszakra felkerül azoknak a játékosoknak a listájára, akik szabadon igazolhatóak, az új klub azonban köteles úgynevezett képzési költségtérítést fizetni a játékos korábbi klubja részére, amelynek kiszámítása a játékos éves bruttó jövedelmének a játékos életkora szerinti, 2 14 közötti együtthatóval történő megszorzásával történik. Június 1-jén kezdődnek az úgynevezett szabad átigazolások, amelyek a két klub, illetve a játékos egyetértésével jönnek létre, különösen az átigazolási díj összegét illetően, amelyet az új klub a korábbi klubnak köteles fizetni, azzal, hogy a díj meg nem fizetése esetén az új klubbal szemben a tartozásai miatt a működése felfüggesztésétől a pénzbírságon át egészen a törléséig is terjedhető szankciók alkalmazhatók. Ha átigazolásra nem kerül sor, a klub, amelynél a játékos tagsága van, köteles a játékos részére a következő szezonra új szerződést ajánlani,

12 394 TÓTH NIKOLETT ÁGNES ugyanolyan feltételekkel, mint amelyeket április 26. előtt ajánlott. Ha a játékos ezt visszautasítja, a klub jogosult augusztus 1-je előtt felfüggesztési intézkedést foganatosítani, amelynek elmaradása esetén a játékost amatőrré minősítik vissza. Az a játékos, aki ismételten visszautasítja azokat a szerződéseket, amelyeket a klubja ajánl, amatőr játékosként átigazolhat a klubja jóváhagyása nélkül, feltéve, hogy ezt megelőzőn két bajnoki évet kihagyott. Az UEFA és a FIFA szabályzatának hatálya közvetlenül nem terjed ki a játékosokra, mindazonáltal a nemzeti szövetségek szabályzatai tartalmazzák e szabályokat, és egyedül ez utóbbiak rendelkeznek hatáskörrel e szabályok betartatását, illetve a klubok és játékosok közötti viszonyok szabályozását illetően. 21 A Belga Labdarúgó Szövetség 1993-as szabályzata külön is szól arról az esetről, ha egy korábban valamely külföldi klubnál foglalkoztatott játékos kívánná Belgiumban folytatni pályafutását. A szabályzat a vonatkozó FIFA-szabályokra utalással kimondja, hogy a játékos mindaddig nem kaphat játékjogot, ameddig a BLSZ-nek be nem mutatja a nemzetközi átigazolási engedélyt, melyet annak a szövetségnek kell kiállítani, melynek területéről a játékos távozik. Ennek kiadására a FIFA utasíthatja az adott szövetséget, illetőleg maga is kiállítatja az igazolást. 22 Az UEFA, az URBSFA, illetve a RC Liege azzal érveltek a nemzeti bíróság előtt, hogy az események idején alkalmazandó, a különböző tagállamok klubjai közötti, illetve a tagállamokon belüli különböző egyesületekhez tartozó klubok közötti átigazolásra vonatkozó szabályokat Az UEFA tagegyesületei és ezek klubjai közötti együttműködés alapelvei elnevezésű dokumentum tartalmazza, amelyet az UEFA végrehajtó bizottsága május 24-én fogadott el, és amely július 1-jén lépett hatályba. E dokumentum előírja, hogy szerződésének lejártával a játékos szabadon köthet új szerződést az általa választott klubbal. Az új klub köteles haladéktalanul tájékoztatni a korábbi klubot, a korábbi klub pedig értesíti a nemzeti egyesületet, amely ezt követően kiállítja az átigazolásról szóló nemzetközi tanúsítványt. A dokumentum meghatározza továbbá, hogy a két klub közötti, a költségtérítés összegének kifizetésére vonatkozó gazdasági kapcsolat nem befolyásolhatja a játékos tevékenységét, aki így szabadon játszhat az új klubja keretén belül. Abban az esetben viszont, ha az új klub nem fizeti 21 A Bíróság ítélete a C-415/93. sz. ügyben. ARRET-C N00.html 22 Ifj. Dr. GÁTOS György, A Bosman ügy-több, mint futball, Magyar Jog XXXXIV. évf., 1. sz. 93.

13 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 395 meg azonnal a költségtérítés összegét a korábbi klub részére, az UEFA felügyeleti és fegyelmi bizottsága kivizsgálja az ügyet, és határozatáról értesíti az érintett nemzeti egyesületet, amely szintén jogosult a mulasztó klubbal szemben szankciót alkalmazni. A kérdést előterjesztő bíróság megítélése szerint a jogviták tárgyát képező esetben az URBSFA és az RCL nem az UEFA, hanem a FIFA szabályzatát alkalmazta. Az események idején a FIFA szabályzata többek között előírta, hogy a hivatásos játékosok nem szüntethetik meg nemzeti egyesületbeli tagsági viszonyukat egészen addig, amíg a szerződésük, valamint a klub és a nemzeti egyesület szabályzatai kötik őket, bármilyen szigorúak is legyenek e szabályok. A nemzetközi átigazolások feltétele olyan tanúsítvány kiállítása a korábbi nemzeti egyesület által, amely igazolja, hogy valamennyi pénzügyi kötelezettséget, ideértve az átigazolási díjat, kiegyenlítettek. Az alapeljárásban szereplő tények időpontját követően az UEFA megbeszéléseket kezdeményezett az Európai Közösségek Bizottságával áprilisában az UEFA kötelezettséget vállalt különösen arra, hogy az összes hivatásos játékos szerződésébe bekerüljön egy olyan kikötés, amely lehetővé teszi a játékosok számára azt, hogy a korábbi szerződésük lejártát követően új szerződést köthessenek az általuk választott klubbal, és annál azonnal játszhassanak is. Az 1991 decemberében elfogadott és július 1-jén hatályba lépett Az UEFA tagegyesületei és ezek klubjai közötti együttműködés alapelvei című dokumentumba beillesztettek ilyen tartalmú rendelkezéseket áprilisában a FIFA új szabályzatot fogadott el a játékosok státuszára és átigazolásukra vonatkozóan. Az 1991 és 1993 decemberében módosított dokumentum előírja, hogy a játékosok akkor jogosultak új szerződések megkötésére más klubbal, amikor korábbi szerződésük lejárt, felmondásra került, vagy a következő 6 hónap során fog megszűnni. Nem amatőr játékos átigazolása esetén, illetve, ha a játékos az átigazolástól számított 3 éven belül szerez nem amatőr státuszt, a korábbi klub úgynevezett nevelési vagy képzési költségtérítésre válik jogosulttá, amelynek összegét a két klub közösen határozza meg. Vita esetén a döntést a FIFA vagy az illetékes szövetség hozza meg. E szabályokat az UEFA Az átigazolási díj megállapításáról elnevezéssel kiadott, 1993 júniusában elfogadott és augusztus 1-jén hatályba lépett szabályzata egészítette ki, amely egyúttal felváltotta Az UEFA tagegyesületei és ezek klubjai közötti együttműködés alapelvei elnevezésű 1991-es dokumentumban foglaltakat. Az új szabályzat fő alapelve az, hogy a két klub közötti gazdasági kapcsolat ne

14 396 TÓTH NIKOLETT ÁGNES befolyásolhassa a játékos sporttevékenységét, illetve az szabadon játszhasson abban a klubban, amelyhez új szerződése köti. A szabályzat rögzíti azt is, hogy a két klub között felmerült vita esetén az UEFA illetékes bizottsága határozza meg a nevelési vagy képzési költségtérítés összegét. Ami a nem amatőr játékosokat illeti, e költségtérítés összege a játékos előző tizenkét havi bruttó jövedelme vagy az új szerződés által garantált fix összeg alapján kerül kiszámításra, amely összeg 20%-kal növelt azon játékosok esetében, akik legalább két alkalommal játszottak a nemzeti labdarúgó-válogatottban, a játékos életkorának függvényében 0 12 közötti együtthatóval megszorozva. A Bírósághoz az UEFA által benyújtott dokumentumokból kiderül, hogy más tagállamok szabályzatai is tartalmaznak olyan szabályokat, amelyek értelmében ugyanazon nemzeti egyesület klubjai közötti átigazolás esetén az új klub átigazolási díjat, nevelési vagy képzési költségtérítést köteles fizetni a korábbi klubnak. 23 Az állampolgársági kikötések A hatvanas évektől kezdődően számos nemzeti labdarúgó-szövetség fogadott el olyan szabályokat, amelyek korlátozzák a külföldi állampolgár játékosok igazolásának vagy pályára állításának lehetőségét (a továbbiakban állampolgársági kikötések ). A kikötések alkalmazásában az állampolgárság a játékosnak egy adott államot képviselő csapatban vagy nemzeti válogatottban való részvételi lehetőségével összefüggésben van meghatározva ban az UEFA kötelezettséget vállalt Davignon, az Európai Közösségek Bizottságának tagja felé egyrészt arra nézve, hogy eltörli az egyes klubok által a más tagállamból származó játékosokkal köthető szerződések számának korlátozását, másrészt pedig hogy két játékos szerepelhet az egyes mérkőzéseken, úgy, hogy ez a korlátozás nem érinti azokat a játékosokat, akik legalább öt éve az adott tagállamban letelepedtek ben Bangemannal, a Bizottság alelnökével folytatott újabb tárgyalások eredményeként az UEFA elfogadta az úgynevezett 3+2 szabályt, amelynek értelmében a nemzeti egyesületek lehetőséget kaptak arra, hogy háromra korlátozzák a nemzeti bajnokságok első osztályú mérkőzésein pályára állítható külföldi állampolgárságú játékosok számát, kiegészítve ezt legfeljebb két olyan játékossal, akik legalább öt éve 23 A Bíróság ítélete a C-415/93. sz. ügyben. ARRET-C N00.html

15 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 397 megszakítás nélkül az érintett nemzeti szövetség keretén belül játszanak, ebből 3 évet a junior szakosztályban. E korlátozások a klubcsapatok UEFA által szervezett versenymérkőzéseire is vonatkoznak. A belga nemzeti bíróság többek között úgy vélte, hogy a Szerződés 48. cikke a 30. cikkéhez hasonlóan nem csupán a hátrányos megkülönböztetést tiltja, hanem a munkavállalók szabad mozgását gátló nem megkülönböztető jellegű akadályokat is, ha ezek nem igazolhatók feltétlenül érvényesítendő követelményekkel. A Szerződés 85. cikkével kapcsolatban a belga nemzeti bíróság úgy vélte, hogy a FIFA, az UEFA és az URBSFA szabályzatai olyan, vállalkozások közötti megállapodásnak minősülhetnek, amelyekkel a klubok a játékosok megszerzésével kapcsolatos versenyt korlátozzák. Először is, az átigazolási díj visszatartó szerepet tölt be, hatásaként pedig csökken a hivatásos játékosok illetménye. Másrészt az állampolgársági kikötés egy bizonyos kvóta felett megakadályozza a külföldi játékosok szolgáltatásainak igénybevételét. A tagállamok közötti kereskedelmet pedig érinti különösen a játékosok mozgásának korlátozása. Az Európai Bíróság indoklása szerint az EGK-Szerződés 48. cikkével ellentétes a sportegyesületek által meghatározott olyan szabályok alkalmazása, amelyek szerint a valamely tagállam állampolgárságával rendelkező hivatásos labdarúgó-játékost a klubjával kötött szerződésének lejártával csak akkor foglalkoztathatja egy másik tagállamban lévő klub, ha ez utóbbi az eredeti klub részére átigazolási díjat, nevelési vagy képzési költségtérítést fizet. Az EGK-Szerződés 48. cikkével ellentétes a sportszövetségek által meghatározott olyan szabályok alkalmazása, amelyek szerint csak korlátozott számban állíthatnak pályára egy másik tagállam állampolgárságával rendelkező játékosokat. Az EGK-Szerződés 48. cikkének közvetlen időbeli hatályára nem lehet hivatkozni az olyan átigazolási díjakra, nevelési és képzési költségtérítésekre vonatkozó követelések alátámasztása céljából, amelyek kifizetésére a jelen ítélet meghozatalát megelőzően már sor került, illetve amelyek a jelen ítélet meghozatalának időpontját megelőzően keletkezett kötelezettség alapján még esedékesek, kivéve azon jogalanyok esetét, akik az említett időpontot megelőzően az alkalmazandó nemzeti jog szerint e tárgyban keresetet nyújtottak be a bírósághoz, vagy ezzel egyenértékű igényt érvényesítettek Ugyanakkor napjainkban valamennyi nemzeti szövetség a saját elképzelései szerint szabályozza a külföldi és a hazai játékosok arányát. A Magyar Labdarúgó Szövetség jelenlegi szabályozása szerint első osztályú csapatoknál 5 külföldi játékos szerepeltetését teszi lehetővé, míg ez a

16 398 TÓTH NIKOLETT ÁGNES szám másod osztályú kluboknál három fő. Természetesen ezekkel az intézkedésekkel az országok a saját nevelésű játékosaik számára kívánnak érvényesülési lehetőséget biztosítani. A Bosman-ügy következményei A Bosman ügy egyik következménye, hogy szabaddá vált a munkaerőáramlás a labdarúgásban. A tehetősebb klubok azt is megengedhették maguknak, hogy mint a Chelsea példája mutatja összevásároljanak egy világválogatottnyi jó futballistát. A játékosok fizetése az egekbe szökött: szerződésük lejárta után a futballisták ingyen igazolhatók voltak, viszont jóval magasabb fizetést kértek, mondván, új egyesületük még így is jobban jár, mint ha csillagászati összeget kellene fizetnie érte régi klubjának. A Chelsea például ingyen igazolta le Michael Ballackot, akinek lejárt a szerződése a Bayern Münchennél, viszont heti 90 ezer font fizetést kért és kapott a londoni klubtól. A transzferdíj kiesése leginkább a kisebb klubokat érinti, akik így fontos bevételi forrástól estek el, s ezáltal is tovább mélyült a szakadék a gazdag és a szegény klubok között. 24 Másodsorban a bírósági ítéletben megfogalmazottak vonatkoznak az Unión kívüli sportolókra is. A Bosman-ítéletnek továbbá jelentős visszhangja volt: a határozat előírta az EU-tagállamok számára az EU-joggal össze nem egyeztethető sportszövetségi szabályozások eltörlését, amelyek a külföldre történő átigazolási összeg megfizetését tette kötelezővé olyan sportolók esetében, akik szerződésük lejárta után az egyik EU-országból a másikba igazoltak át. A Bosman-ítélet kapcsán például komoly pénzmegsemmisítés alakult ki. A Newcastle United elnöke az Európai Parlament előtt a Bosman-esettel kapcsolatos meghallgatás alkalmával elmondta, hogy néhány játékosuk átigazolási jogát a bankoknál felvett kölcsönök biztosítékaként használják. Márpedig, ha ezek után az átigazolási jogok értéktelenné válnak, megszűnik a kölcsönök biztosítéka, és ezek visszafizetése azonnal esedékessé válik. Ha megszűnik az egyesületek átigazolási bevétele, akkor önfinanszírozási forrásuk nagy részét vesztik el és egyre inkább rászorulnak a szponzorokra, támogatókra. 25 Az Európai Labdarúgók Szakszervezet ugyanakkor nagyon komolyan kiállt Bosman mellett. Az egyik célja ennek az volt, hogy az európai 24 (Letöltve: ) 25 SÁRKÖZY, i.m. 298.

17 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 399 labdarúgás területén kialakult rabszolga-kereskedelem megszűnjön, hisz sok esetben valóban maga a labdarúgó bele sem szólhatott saját sorsa alakulásába. Legtöbbször a klub tisztviselői döntötték el pályafutását, nem a játékos, hanem a klub gazdasági érdekei messzemenő szem előtt tartásával. 26 Pert indított 7 évvel később egy akkor még nem EU-s állampolgár, egy magyar futballista, Balog Tibor hasonló helyzetben. Ne feledjük: a profi labdarugó, mint munkaerő az Unióban van legjobban megfizetve, minden dél-amerikai, afrikai futballista álma egy európai szerződés. A 90- es évek közepére már rengeteg nem uniós állampolgár játszott az Unió bajnokságaiban, ezeket a munkavállalókat a Bosman-ügyben hozott határozat diszkriminatívan érintette. (Mindkét futballistát a sportperekre szakosodott ügyvéd, Jean-Louis Dupont képviselte.) A pert hatalmas hírverés övezte Balogot hol a kelet-európai Bosmannak, hol Bosmanovicsnak hívták, a párizsi Le Monde elkeresztelte Bosman B - nek. Balog ügyében hozott ítélet kiterjesztette a Bosman ügy hatását az Unión kívüli sportolókra is. De az ügyek hatásai messze túlnyúltak a labdarúgás határain, volt olyan vélemény, hogy a Bosman-ügy tette tönkre az angol kosárlabdát. A Bosman és Balog ügy végeredményeként az EKB arra kötelezte a sportszervezetekhez, hogy szabályozásukat összehangolják az uniós szabályozásokkal. Egyben ráirányította az Uniós intézmények figyelmét a sportéletre. Magánszemélyek vagy társadalmi szervezetek (sportszövetségek) által konstruált szabályok nem vezethetnek az Uniós szabályok be nem tartásáig, az állampolgárságon alapuló diszkriminációig. 27 Balog Tibor átigazolási ügye egyébként azután került az Európai Bíróság elé, hogy a sportoló nem törődött bele abba, miszerint korábbi klubja, a belga Charleroi (ahol egyébként Bosman is megfordult) 5, majd 3 millió forintos díjat kért az 1997 nyarán őt szerződtetni szándékozó egyesülettől. Balog elesett a szerződéstől, ám a Róka becenévre hallgató játékos bírósághoz fordult és keresetében a Bosman-szabály hatályának kiterjesztését kívánta elérni az Európai Unión kívüli országokból származó labdarúgók tekintetében is. Jogi képviselőként azt a Jean-Louis Dupon-t bízta meg, aki Bosman egyik korábbi ügyvédje is volt az Európai Bíróság előtti sikeres perben. Balog Tibor keresete a munkavállalók szabad mozgásának alapelvén túl az unión belüli szabad verseny kérdését is feszegette. A jó érzékkel időzített per egybeesett azokkal a fontos tárgyalásokkal is, amelyeket a Bizottság ugyanekkor 26 SÁRKÖZY, i.m Dr. NAGYRÉTI, i.m. 3-4.

18 400 TÓTH NIKOLETT ÁGNES kezdett meg a FIFA-val és az UEFA-val a hatályos átigazolási rendszerek uniós harmonizációjáról. 28 A Bosman-ügy harmadik következményeként a per egyezséggel zárult és Balog jelentős kártérítést kapott. A Balog-per jogi és gyakorlati hozadékaival kiegészített Bosman-ítélet forradalmasította az európai labdarúgás belső piaci szabályait. Sepp Blatter FIFA-elnök ugyanakkor a legfőbb francia közigazgatási fórum, 2002 utolsó napjaiban a Conseil d État a Malaja-ügyben hozott felülvizsgálati-határozatát mégis tízszeres erejű Bosman-ítéletnek nevezte. A kosarashölgy esete ugyanis Blatter szerint precedensértéket teremt más sportágakban is és az unión kívüli országokból származó sportolók kvótarendszerének teljes eltörléséhez vezethet. A Kazahsztánban született lengyel állampolgárságú játékos strasbourgi szerződésének engedélyezését elutasította a Francia Kosárlabda Szövetség, mivel a nem EU-s állampolgárokra vonatkozó kvótakeretét s klub Malaja szerződtetésével túllépte volna. 29 Malaja a strasbourgi városi bírósághoz fordult, mert álláspontja szerint az EU és Lengyelország között 1991-ben megkötött Társulási Megállapodás tilt mindenfajta diszkriminációt, ideértve a nemzeti hatáskörben szabályozott munkavállalást is. Az ítélet Franciaországban a kvótarendszer eltörlésének hatályát valamennyi, az Európai Unióval társulási vagy együttműködési szerződést kötő államra kiterjesztette, így meghozatalának időpontjában 24 EU-n kívüli állam vonatkozásában megtiltotta a tagállami sportolóktól eltérő korlátozó szabályok alkalmazásának lehetőségét, gyakorlatilag teljes egészében megnyitotta ezen országok polgárai számára a francia sport-piacot. 30 Az Európai Unióval társult országokból származó munkavállalók jogait az Unión belül a Kolpak-eset konkretizálta. A szlovák nemzetiségű Maros Kolpak a német TSV Ostringen kézilabda csapat kapusa volt. A csapat vezetősége Kolpak régi szerződését június 30-ig újította meg. A német kézilabda szövetségnek azonban volt egy olyan szabálya, amely limitálta a nem uniós tagállamokból, illetve EGT (Európai Gazdasági Térség) államokból származó játékosok egy meccsen belüli szerepeltethetőségének lehetőségét. Ezeknek a 28 Dr. KECSKÉS Dr. SOÓS i.m Malaja jogi képviselője, Michel Pautot úgy fogalmazott a döntést kommentálva, hogy mostantól semmi sem állíthatja meg a futballklubokat akkor, ha történetesen 4 ukrán, 3 marokkói és 4 cseh labdarúgót kívánnak egyszerre foglalkoztatni, mint ahogy a kosárlabdaklubokat sem, ha orosz, litván, lengyel vagy magyar sportolót kívánnak játszani csapatukban. 30 Dr. KECSKÉS Dr. SOÓS i.m. 42.

19 A SZABAD MUNKAVÁLLALÁS AZ EU SPORTJOGÁBAN 401 játékosoknak egy speciális, A megjelölésű lincensze volt. Kolpak már a harmadik A licenszes játékos volt a TSC Ostringen klubon belül, így nem tudta munkaviszonyából fakadó kötelezettségeit teljesíteni, tudniillik, hogy szerepeljen a mérkőzéseken. Kolpak vitába szállt az említett szabállyal arra hivatkozva, hogy az Európai Unió és Szlovákia közötti társulási megállapodás szerint őt, mint szlovák állampolgárt ugyanolyan jogok illetik meg, mint az EU állampolgárokat, és nonszensz az, hogy pusztán azért nem játszhat a mérkőzéseken, mert már két másik A megkülönböztetésű játékos is szerepel a csapatban. Kolpak az ügyet az Európai Bíróság elé vitte, ahol sikerrel járt. A Bíróság a következőket állapította meg: (51) A Szlovákiával kötött együttműködési megállapodás 38 (1) cikke kizárja (...) azon rendelkezések alkalmazását, amelyek Mr. Kolpakra mint szlovák állampolgárra nézve olyan helyzetet eredményeznek, miszerint annak ellenére, hogy jogszerű munkaviszonnyal rendelkezik egy tagállamban, az uniós, vagy EGT tagállamokból származó állampolgároknál korlátozottabb lehetőségekkel rendelkezik a mérkőzéseken (liga vagy kupameccsek) való szereplésre. Az ilyen mérkőzéseken való szerepeltetés a sportolói munkaszerződés nyilvánvalóan alapvető célja. Az orosz futballjátékos, Igor Simutenkov esetében az Európai Bíróság hasonló ítéletet hozott. Simutenkov ügye az Unión kívüli, harmadik állam sportolójának státuszát tisztázza. Az orosz labdarúgó a spanyol Union Deportivo Tenerife csapatával állt szerződéses viszonyban, és a szövetségnél nem EU játékosként lett regisztrálva. A spanyol szövetségnek ugyanis volt egy olyan szabálya, amely csapatonként korlátozza a pályára küldhető nem-uniós játékosok számát. Simutenkov azt akarta elérni, hogy ugyanazok a jogok illessék meg orosz állampolgárként, mint az összes többi európai uniós/egt játékost, hivatkozva az Európai Unió és Oroszország közötti együttműködési megállapodásban foglaltakra. Az Európai Bíróság az ő javára döntött, és a spanyol szövetséget elmarasztalta. A Bíróság indoklásában megállapította, hogy az említett együttműködési megállapodás 23. cikke szerint: (...) EU tagállamok állampolgáraival egyenlő bánásmód illeti meg azt az orosz munkavállalót, aki az előbbiekkel azonos feltételek mellett, jogszerű

20 402 TÓTH NIKOLETT ÁGNES munkaviszonyban áll egy uniós tagállamban, és ez kizár mindenfajta, állampolgárságon alapuló korlátozást... A Kolpak és a Simutenkov esetek alapvetően különböznek a Bosman és Lehtonen esetektől, de szintén óriási hatással volt az európai sportra. Ezek az esetek tisztázták az EU-ban jogszerűen munkaviszonnyal rendelkező nem uniós állampolgárok helyzetét. Ezek az esetek alapvetően a munkavállalók szabad mozgásával foglalkoznak. Érdekes tanulsága mindennek, hogy az érintett államok száma majdnem eléri a 80-at. További precedens értékű ítéletek Az Olympique Lyonnais SASP kontra Olivier Bernard-ügy (nevelési költségtérítés) 1997-ben Olivier Bernard az Olympique Lyonnais-val három idényre szóló utánpótlásjátékosi-szerződést kötött. Ezen szerződés lejáratának időpontja előtt az Olympique Lyonnais egyéves időtartamra hivatásos játékosi szerződés megkötésére tett ajánlatot számára. Olivier Bernard megtagadta az említett szerződés megkötését, és hivatásos játékosi szerződést kötött a Newcastle United FC nevű angol futballklubbal. Az Olympique Lyonnais ezt követően bírósági eljárást indított annak érdekében, hogy Olivier Bernard-t és a Newcastle United FC-t egyetemlegesen kötelezzék ,16 euró megfizetésére kártérítés címén, amely összeg megegyezik azzal a díjazással, amelyet ez a játékos egy év alatt akkor kapott volna, ha az Olympique Lyonnais ajánlata szerinti szerződést megköti. A Bíróság kifejtette, hogy Olivier Bernard munkaviszonya gazdasági tevékenységnek minősül, ezért az uniós jog hatálya alá tartozik. A Bíróság ehhez hasonlóan megállapította, hogy a charta kollektív szerződés jelleggel rendelkezik, amely a keresőtevékenység kollektív szabályozására irányul, ezért az szintén az uniós jog hatálya alá tartozik. A Bíróság megállapította, hogy a vizsgált szabályozás, amely szerint az utánpótlás-játékos a képzési időszakának végén az első hivatásos játékosi szerződését kártérítés terhe mellett az őt képző klubbal köteles megkötni, visszatarthatja ezt a játékost a szabad mozgáshoz való jogának gyakorlásától. Következésképpen ez a szabályozás a munkavállalók szabad mozgása korlátozásának minősül. A Bíróság azonban a Bosman-ügyben hozott ítéletben már megállapította, hogy a sporttevékenységeknek különösen a futballnak

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

BLSZ Öregfiúk és Old Boy s Igazolási és Átigazolási Szabályzat. Érvényes: 2003. július 1-től

BLSZ Öregfiúk és Old Boy s Igazolási és Átigazolási Szabályzat. Érvényes: 2003. július 1-től BLSZ Öregfiúk és Old Boy s Igazolási és Átigazolási Szabályzat Érvényes: 2003. július 1-től 1 1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed: a./ a BLSZ-nél igazolt öregfiúk/old boy s labdarúgóra,

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Magyar Labdarúgó Szövetség

Magyar Labdarúgó Szövetség Magyar Labdarúgó Szövetség NB III. férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 2013-2014. évi indulási jogát eldöntő osztályozó mérkőzések versenykiírása 1. Az Osztályozó mérkőzések résztvevői A) A 2012-2013.

Részletesebben

SPORT AZ EURÓPAI UNIÓBAN CIPRUSI NÉZŐPONTBÓL

SPORT AZ EURÓPAI UNIÓBAN CIPRUSI NÉZŐPONTBÓL SEMMELWEIS EGYETEM, TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF), 5. SZ. DOKTORI ISKOLA SPORT AZ EURÓPAI UNIÓBAN CIPRUSI NÉZŐPONTBÓL ANTONIS ALEXOPOULOS PhD értekezés - Tézisek Témavezető: Földesiné Dr. Szabó

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG VERSENYKIÍRÁSA 2013/2014

NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG VERSENYKIÍRÁSA 2013/2014 NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG (MAGYAR EGYETEMI FŐISKOLAI ORSZÁGOS BAJNOKSÁG) VERSENYKIÍRÁSA 2013/2014 MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HUNGARIAN BASKETBALL FEDERATION POSTACÍM: 1146 BUDAPEST,

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Magyar Labdarúgó Szövetség

Magyar Labdarúgó Szövetség Magyar Labdarúgó Szövetség Éves rendes Küldöttközgyűlés Napirend és határozati javaslatok 2014 A Küldöttközgyűlés napirendje 1. Az MLSZ tevékenységéről szóló elnökségi szakmai beszámoló elfogadása 2. A

Részletesebben

Magyar Floorball Szakszövetség Elnökségi ülés

Magyar Floorball Szakszövetség Elnökségi ülés Magyar Floorball Szakszövetség Elnökségi ülés Dátum: 2014. május 10. 10 óra Helyszín: Dunaújváros, Campus Aréna Jegyzőkönyvvezető: Jaczkó Róbert Gyula Az Elnökségi ülés napirendi pontjai: 1. Női U19-es

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

MAGYAR LOVAS SZÖVETSÉG

MAGYAR LOVAS SZÖVETSÉG MAGYAR LOVAS SZÖVETSÉG A Magyar Köztársaság 2000. évi CXLV. törvénye a sportról, továbbiakban Sporttörvény alapján a Magyar Lovas Szövetség elnöksége a sportágban versenyszerűen tevékenykedő sportolók

Részletesebben

A Magyar Sárkányhajó Szövetség Igazolási (Nyilvántartási) és Átigazolási Szabályzata

A Magyar Sárkányhajó Szövetség Igazolási (Nyilvántartási) és Átigazolási Szabályzata A Magyar Sárkányhajó Szövetség Igazolási (Nyilvántartási) és Átigazolási Szabályzata amelyet a Magyar Sárkányhajó Szövetség Elnöksége hagyott jóvá az Elnökség 1/2015.04. 12. sz. határozatával 2015 Igazolási

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA

A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 1997 2 A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) elnöksége az

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A MAGYAR FALLABDA (SQUASH) SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI és ÁTIGAZOLÁSI SZABÁLYZATA

A MAGYAR FALLABDA (SQUASH) SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI és ÁTIGAZOLÁSI SZABÁLYZATA 1025 Budapest, Törökvész út 87-91. +36309724778 www.squash.hu A MAGYAR FALLABDA (SQUASH) SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI és ÁTIGAZOLÁSI SZABÁLYZATA A Magyar Fallabda (Squash) Szövetség elnöksége a sporttörvény 23.

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY

Részletesebben

A MAGYAR FALLABDA (SQUASH) SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA

A MAGYAR FALLABDA (SQUASH) SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA A MAGYAR FALLABDA (SQUASH) SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA A Magyar Fallabda (Squash) Szövetség elnöksége a sporttörvény 23. 1. pontjában meghatározott hatáskörében eljárva - a fallabda (squash) sportágban

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2015/2016

NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2015/2016 NEMZETI EGYETEMI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2015/2016 MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HUNGARIAN BASKETBALL FEDERATION SZÉKHELY: 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 1-3. TELEFON: 06-1/460-6825

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Magyar Labdarúgó Szövetség

Magyar Labdarúgó Szövetség Magyar Labdarúgó Szövetség 19/2015 (07.02.) számú Hivatalos Értesítő 2015.07.02. Tartalom Elnökségi határozatok 3. oldal 90/2015 (06.01.) Edzőképzést érintő kérdések 91/2015 (06.01.) Szuper Kupa versenykiírás

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika Összeférhetetlenségi politika Az igazgatói utasítás hatályba léptető határozatának száma: 2012/12/1. 2014/03/31. A hatályba lépés dátuma: Módosítást hatályba léptető határozat száma: Módosítás hatályba

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI KIKÜLDETÉS AZ EGT TERÜLETÉRE 883/2004, 987/2009.EK rendelet - Koordináció, nem harmonizáció! Alapelvek: - Egy ország joghatósága - Azonos elbírálás - Szerzett jogok megtartása -

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG 2004.8.5. L 259/1 II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁGA (2004. március 23.)

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 009-04 Petíciós Bizottság 0.7.04 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Ferran Rosa Gaspar spanyol állampolgár által benyújtott 0098/0. sz. petíció a szabad mozgásról Európában és az ösztöndíj-feltételekről

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Sportszervezet neve:, bajnoki osztálya:

Sportszervezet neve:, bajnoki osztálya: Sportszervezet neve:, bajnoki osztálya: Az MLSZ Pest Megyei Igazgatóság által szervezett férfi felnőtt és fiú utánpótlás-bajnokságokba való digitálisan kitöltött nevezési nyomtatvány mellékletei (2014/2015.)

Részletesebben

Megbízási szerződés. ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail)

Megbízási szerződés. ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail) Megbízási szerződés Mely létrejött egyrészről ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail) továbbiakban Megbízó, másrészről a Creative Soul Kft. Székhely: H-8230 Balatonfüred

Részletesebben

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei TARTALOMJEGYZÉK I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja II. III. IV. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának megtagadása

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

Látványcsapatsportok. támogatása. Vízilabda Utánpótlás nevelés

Látványcsapatsportok. támogatása. Vízilabda Utánpótlás nevelés Látványcsapatsportok támogatása Vízilabda Utánpótlás nevelés Jogszabályi áttekintés 2011. évi LXXXII. Tv. 22/C. rendelkezik a látvány csapatsportok adókedvezményéről Támogató lehet: a TA hatálya alá tartozó

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A MAGYARORSZÁGI AMERIKAI STAFFORDSHIRE TERRIER EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV, 2015. MÁJUS 29. 1. OLDAL

JEGYZŐKÖNYV A MAGYARORSZÁGI AMERIKAI STAFFORDSHIRE TERRIER EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV, 2015. MÁJUS 29. 1. OLDAL 1. OLDAL JEGYZŐKÖNYV Készült a Magyarországi Amerikai Staffordshire Terrier Egyesület (továbbiakban, de nem kizárólagosan: Egyesület) rendkívüli Közgyűlésén, Dunavarsányban, a Gyóni Géza utca 5 szám alatt.

Részletesebben

nemzeti egyetemi kosárlabda bajnokság (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2014/2015

nemzeti egyetemi kosárlabda bajnokság (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2014/2015 nemzeti egyetemi kosárlabda bajnokság (MEFOB) VERSENYKIÍRÁSA 2014/2015 MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HUNGARIAN BASKETBALL FEDERATION SZÉKHELY: 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 1-3. POSTACÍM: 1146

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak?

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak? Brüsszel, 2012. szeptember 12. Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság javaslata az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról Mi a javaslat célja?

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Rétság Városi Sport Egyesület

Rétság Városi Sport Egyesület - Rétság Városi Sport Egyesület - Részlet az alapszabályból: A Rétság Városi Sport Egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján önállóan m köd társadalmi szervezet. Az egyesület a

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001

Részletesebben

-------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------- S a l g ó t a r j á n M e g y e i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r e ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ikt.szám: 41.115/2009. Javaslat

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.07.25. COM(2009) XXX végleges Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) a [ ] 2006/43/EK irányelv alapján egyes harmadik országok illetékes hatóságainak megfelelőségéről

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

I. törvényi szintű jogszabály módosítások. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. -át érintő módosítások

I. törvényi szintű jogszabály módosítások. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. -át érintő módosítások I. törvényi szintű jogszabály módosítások A) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. -át érintő módosítások 2013. november 30. napjától hatályos módosítások. Megállapította

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.8. COM(2011) 326 végleges 2011/0154 (COD) C7-0157/11 HU Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való

Részletesebben

T/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről

T/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ 7393. számú törvényjavaslat Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2015.

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Berhida Város Önkormányzata 2012... napi ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Berhida Város Önkormányzata 2012... napi ülésére ELŐTERJESZTÉS Berhida Város Önkormányzata 2012... napi ülésére Tárgy: Megállapodás a Fogyatékosok Napközi Otthona szolgáltatásainak igénybevétele tárgyában Előterjesztő: Előkészítő: dr. Gál Éva Zsuzsanna

Részletesebben

MNASZ VAGYONÉRTÉKŰ JOGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 2004 (piros könyv)

MNASZ VAGYONÉRTÉKŰ JOGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 2004 (piros könyv) 2004.03.01 MNASZ VAGYONÉRTÉKŰ JOGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 2004 (piros könyv) A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) Elnöksége (a továbbiakban: elnökség) a sportról szóló

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

* JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0447(NLE) 4.11.2014

* JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0447(NLE) 4.11.2014 EURÓPAI PARLAMENT 2014 2019 Jogi Bizottság 4.11.2014 2011/0447(NLE) * JELENTÉSTERVEZET az Oroszországi Föderációnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL Készült a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kiadásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányításával mûködô Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programja keretében meghirdetett Az európai

Részletesebben

Tárgy: GYIRMÓT FC KFT módosítási javaslatok MLSZ NYIÁSZ dokumentumhoz.

Tárgy: GYIRMÓT FC KFT módosítási javaslatok MLSZ NYIÁSZ dokumentumhoz. Magyar Labdarúgó Szövetség Budapest Dr. Vági Márton Úr Főtitkár és Csiki Károly Úr Versenyigazgató részére Tárgy: GYIRMÓT FC KFT módosítási javaslatok MLSZ NYIÁSZ dokumentumhoz. Tisztelt Uraim! Engedjék

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben

Tápiószőlősi Községi Sportegyesület

Tápiószőlősi Községi Sportegyesület Tápiószőlősi Községi Sportegyesület JEGYZŐKÖNYV Készült: Tápiószőlős Községi Sportegyesületének 2010. március 27-én megtartott közgyűlésén Az ülés helye: Sportépület-Sport út 3. Jelen vannak: A jelenléti

Részletesebben

fogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat;

fogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat; Az ügyvédi hivatás gyakorlása az Európai Unión belül (folytatás) Ígéretünkhöz híven visszatérünk a Prókátor legutóbbi számában megjelent cikk témájához és megkíséreljük bemutatni az ügyvédi hivatás, a

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

HUNGÁRIA KOMODOR KLUB

HUNGÁRIA KOMODOR KLUB HUNGÁRIA KOMODOR KLUB Fegyelmi és Etikai Szabályzata TERVEZET Elfogadva: A Hungária Komondor Klub /továbbiakban HKK/ Taggyűlése a HKK Alapszabályában megfogalmazott hatásköre alapján az alábbi Fegyelmi

Részletesebben