MUNKAJOGI ALAPISMERETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MUNKAJOGI ALAPISMERETEK"

Átírás

1 MUNKAJOGI ALAPISMERETEK (tansegédlet) VASÚTÉPÍTŐ PROJEKTMENEDZSER TANFOLYAM Dr. Nemeskéri-Kutlán Endre Budapest 2009

2 2 1. Általános rész 1.1. A jog fogalma MUNKAJOGI ISMERETEK A jog a társadalom magatartási szabályainak egyike. A jogot az állam nevében a jogalkotásra feljogosított valamely szerve hozza létre (pl. Országgyűlés, Kormány). A jog érvényesülését az állam erőszakkal, erőszak szervei (rendőrség, katonaság, börtönök) révén is biztosítja. A jog érvényesülésében szerepe van az állampolgárok jogkövető magatartásának is. Jogkövető magatartás az, amely megfelel a jogszabályok előírásainak, illetve amely nem sérti a jogi normákat. A jog a hatalmat gyakorló társadalmi csoport akaratának megfelelő magatartási szabály, amely írásban jelenik meg és általánosan kötelező, s amelynek érvényesülését az állam végső soron kényszer igénybevételével is biztosítja. (A társadalmi együttélés szabályozására a jog mellett léteznek erkölcsi, illembeli és vallási szabályok is. Ez utóbbiak azonban nem rendelkeznek általánosak kötelező erővel. Míg a jog érvényesülését az államhatalmi szervek garantálják, a többi norma érvényesülését a közvélemény és a belső meggyőződés biztosítja.) 1.2. A jogrendszer fogalma A jogrendszer egy adott ország jogszabályainak összessége, egységes rendszere, azaz a hatályos joganyag. A jogrendszer csoportjai: a.) Kontinentális jogrendszer - Az ítélkezési gyakorlat a római jogi hagyományokra épít. A bíró a jogszabályokra alapítja az ítéletét, (pl. magyar jog). b.) Angolszász jogrendszer - Az ítélkezési gyakorlat a jogesetekre (precedensekre) épül fel (pl. USA) A jogág fogalma A jogág az azonos társadalmi viszonyokat szabályozó jogszabályok egységes rendszere, homogén jogszabályok összessége.

3 3 Jogág-csoportok Anyagi jogágak: a.) b.) c.) d.) e.) f.) Polgári jog: A vagyoni viszonyok és az áruviszonyok joga (szerződések, tulajdonjog, öröklésjog kérdései). Büntetőjog: Azokat a magatartásokat szabályozza, amelyek a társadalomra veszélyesek. Meghatározza, hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek, s ezekre milyen büntetést kell kiszabni. Munkajog: A munkaviszony és az érdekvédelem kérdéseit szabályozza. Közigazgatási jog: Az államszervezet, a bíróság, az ügyészség, az önkormányzatok és az Országgyűlés működését szabályozza. Gazdasági jog: A gazdasági társaságok szervezetéről és működéséről rendelkezik. Családi jog: Az örökbefogadás, a család, a házasság, a gyámság, a gondnokság jogi vonatkozásait tartalmazza. (Az előzőekben felsorolt anyagi jogágak a legfontosabbak közül való. E körben megemlíthető még az agrárjog, a társadalombiztosítási jog, a pénzügyjog, a nemzetközi jog is.) Eljárási jogágak: a.) b.) c.) A közigazgatás eljárás joga - A hatóságok és az állampolgárok eljárását szabályozza: hogyan kell eljárni a hatóságok előtt (pl. építési engedély kiadása iránt). Büntetőeljárás jog - Rögzíti a bíróság, ügyészség és a nyomozószervek tevékenységének szabályait, a gyanúsított és a vádlott jogait és kötelezettségeit. Polgári eljárásjog - Polgári eljárás keretében orvosolható az állampolgárok személyi, családi, vagyoni és munkaügyi vitája A jogszabály - A jogágakat jogszabályok alkotják (pl. a munkajogot olyan jogszabályok alkotják, mint a Munka Törvénykönyve, a Sztrájktörvény, a Foglalkoztatási törvény, a Munkavédelmi törvény stb.).

4 4 A jogszabály az állam jogalkotásra felruházott szerve (pl. Országgyűlés) által alkotott általános (mindenkire vonatkozik) és kötelező (kikényszeríthető) magatartási szabály. A jogszabály akkor érvényesülhet, ha az állampolgárok, illetve a hivatalos állami szervek megismerik. A megismerés formája a kihirdetés. A legfontosabb jogszabályok (pl. törvény, kormányrendelet) a Magyar Közlönyben jelennek meg Jogszabály-alkotás A jogalkotás rendjét, s ezen belül a jogalkotásra feljogosított állami szerveket az évi XI. tv. (jogalkotási törvény) határozza meg. Mely szervek, milyen jogszabályokat alkothatnak? 1. Országgyűlés - Törvényeket alkot. A legjelentősebb törvény az Alkotmány, az ország alaptörvénye, amely meghatározza az alapvető társadalmi, politikai és gazdasági viszonyokat. 2. Kormány - Rendeleteket bocsát ki. 3. Miniszterelnök és miniszterek - Rendeleteket adhatnak ki. 4. Helyi önkormányzatok - Rendeleteket adhatnak ki (pl. helyi adókról, szemétszállításról, ebtartásról stb.) A jogszabályok hierarchiája A magasabb szintű jogszabálynak (pl. törvénynek) az alacsonyabb szintű jogszabályok (pl. kormányrendelet) alárendeltek. Ez azt jelenti, hogy a szervezetileg alacsonyabb szinten álló szervezet vagy szerv által hozott jogszabály nem tartalmazhat ellentétes rendelkezést a magasabb szinten alkotott jogszabállyal. Pl. A miniszter rendelete nem lehet ellentétes a Kormány rendeletével vagy törvénnyel. A törvény nem lehet ellentétes az alkotmánnyal. Alapvető jogelv, hogy valamennyi jogszabálynak összhangban kell lennie az Alkotmánnyal.

5 5 A jogszabályok Alkotmánynak való megfelelőségét az Alkotmánybíróság vizsgálja. Ha valamely jogszabály sérti az alaptörvény valamelyik rendelkezését, ezt az Alkotmánybíróság határozatával megsemmisíti. (Erre volt kiemelkedő példa a Btk. halálbüntetésről szóló rendelkezésének megsemmisítése, amely sértette az Alkotmánynak az emberi élet védelmére vonatkozó tételét.) Érvényesség és hatályosság kérdése Érvényes egy jogszabály, ha azt a jogalkotásra felruházott szerv (kormány, miniszter, parlament stb.) vagy személy (miniszter) meghatározott eljárás keretében hozta meg. Pl. a parlamenti egyszerű törvény érvényességi feltételei a következők: a) határozatképes Országgyűlés b) a jelenlévő képviselők több mint fele elfogadja a törvényjavaslatot c) a törvényt az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök aláírja és d) a törvényt a Magyar Közlönyben kihirdetik. Hatályosság: A jogszabály alkalmazhatóságát jelenti. A hatályos jogszabály biztos, hogy érvényes, de az érvényesen létrejött jogszabály nem biztos, hogy még hatályos (mert már hatályon kívül helyezték), vagy már hatályos (mert lehet, hogy később lép csak hatályba). A hatályosság alapján megkülönböztetünk: a) Tárgyi hatály - Arra ad választ, hogy milyen társadalmi viszonyokat szabályoz az adott jogszabály Pl. az adójogszabályok az adózási viszonyokat, a Munka Törvénykönyve a munkaviszony kérdéseit. b) Területi hatály - Megmutatja, hogy mely területen alkalmazható a jogszabály. A magyar jogszabályok általában a Magyar Köztársaság területén alkalmazhatóak, de az önkormányzati rendelet csak az adott önkormányzat területén hatályos. Pl. Csömör nagyközség önkormányzati rendelete csak itt hatályosul, más településen nem. c) Személyi hatály - Azt jelenti, hogy az állampolgárok és az állami szervek meghatározott körére kell alkalmazni a jogszabályt. Pl. az adójogszabályokat az adóalanyokra és az adóhatóságokra. d) Időbeli hatály

6 6 - A jogszabály kifejezetten rendelkezik arról, hogy mely időponttól kezdődően kell alkalmazni. Pl. Mt : E törvény július 1- jén lép hatályba. A jogszabály mindaddig hatályban van, amíg azonos vagy magasabb szintű jogszabály hatályon kívül nem helyezi. Alkalmazhatóságának idejét maga az adott jogszabály is meghatározhatja. 2. A munkajog alapjai 2.1. A munkajog fogalma A munkajog szabályozza a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket (pl. a munkaviszony létrehozásának, módosításának és megszüntetésének feltételeit, a munkavégzés, a munkaidő, a munka díjazásának alapvető szabályait, a munkaügyi jogvita alapvető kérdéseit stb.), valamint a munkáltató és az érdekképviseleti szervezetek közötti kapcsolatok jogi vonatkozásait A munkaviszonyra vonatkozó szabályok Amikor az Mt. munkaviszonyra vonatkozó szabályokat említ, azon elsősorban az alábbi szabályokat kell érteni a) évi XXII. tv., a Munka Törvénykönyve (Mt.) b) évi XCIII. tv., a munkavédelemről (Mvt.) c) évi IV. tv., a foglalkoztatásról (Flt.) d) évi VII. tv., a sztrájkról (Sztv.) e) Kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, melyek érintik a munkaviszonyt. Pl. 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet a korengedményes nyugdíjazásról; 25/2001. (IX. 9.) GM rendelet a évi munkaszüneti napok körüli munkarendről. f) Kollektív szerződés g) Üzemi megállapodás h) Munkavédelmi szabályzat 3. A Munka Törvénykönyve (Mt.) általános része

7 A Munka Törvénykönyve szabályozásának jellemzői Jelentősen visszaszorul a felek kapcsolatában a kötelező erejű szabályozás, a törvény elsősorban a munkaviszony garanciális elemeit tartalmazza. A hangsúly a felek megállapodásain van. A munkáltatónak és a munkavállalónak joguk van arra, hogy az Mt. III. részétől, a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól a külön megjelölt eseteket kivéve a munkavállaló javára eltérjenek. Pl. a törvénytől kedvezőbb mértékű végkielégítésben állapodhatnak meg Az Mt. hatálya A törvény személyi hatálya kiterjed a munkaviszony alanyaira (munkáltató, munkavállaló), valamint a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteire (szakszervezet, üzemi tanács). Területi hatály Főszabály: a törvény hatálya valamennyi munkaviszonyra kiterjed, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik. A külföldön történő munkavégzésre is kiterjed az Mt. hatálya, ha a) a magyar munkáltató munkavállalója a munkát külföldön, kiküldetésben végzi, b) a vízi vagy légi jármű magyar lobogó, illetve felségjel alatt közlekedik, az e járműveken szolgálatot teljesítő munkavállalókra. A törvény nem alkalmazható a következő esetekben: a) Ha a munkáltató külföldi állam, államhatalmi vagy közigazgatási szerv, diplomáciai képviseletként működő vagy egyébként a magyar joghatóság alól mentes más szerv vagy személy és a szerződő felek személyes joga azonos (Pl. a magyarországi holland nagykövetségen dolgozó holland titkárra a holland jog lesz az irányadó.) b) Ha a külföldi munkáltató munkavállalója a munkát Magyarországon kiküldetésben végzi (Pl. az osztrák államvasút egyik osztályvezetője a MÁV Zrt-nél kiküldetésben van, munkaviszonyára az osztrák jogot kell alkalmazni.) Időbeli hatály

8 8 Az Mt július 1-jén lépett hatályba. E törvényt mindaddig alkalmazni kell, amíg másik törvény hatályon kívül nem helyezi Jognyilatkozatok a munkaviszonyban A jognyilatkozatok fogalma A munkaviszonyt érintő jognyilatkozatot mind a munkáltató, mind a munkavállaló megteheti. A jognyilatkozat lehet egyoldalú és kétoldalú. A munkáltató egyoldalú jognyilatkozatai például - rendes és rendkívüli felmondás, - kirendelés, kiküldetés, átirányítás elrendelése, - hátrányos jogkövetkezmény kiszabása. A munkavállaló egyoldalú jognyilatkozatai például - rendes és rendkívüli felmondás, - szabadság iránti kérelem, - utasítás jogszerű megtagadása, - munkaügyi jogvita kezdeményezése. A kétoldalú jognyilatkozatok a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodások - munkaszerződés létrehozása, módosítása, - munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel, - tanulmányi szerződés A jognyilatkozatok alakisága A jognyilatkozatokat főszabály szerint alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Az írásba foglalás bizonyos esetekben azonban kötelező: a) Írásba kell foglalni a jognyilatkozatot, ha az Mt. vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl.: kollektív szerződés) írásbeliséget rendel el. Pl. - munkaszerződés - rendes és rendkívüli felmondás, - munkabér-elszámolás, - egyeztetés kezdeményezése, - hátrányos jogkövetkezmény kiszabása b) A munkavállaló kérésére a munkáltató köteles írásba foglalni a nyilatkozatát. (E jogával a munkavállaló azonban nem élhet vissza!) Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen, a kívánt joghatást nem váltja ki.

9 9 Pl. a rendes felmondás érvénytelen, ha azt nem foglalják írásba, hanem csak szóban közlik Indokolási kötelezettség A munkáltató az írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. A munkavállalót tájékoztatni kell a jogorvoslat módjáról és határidejéről. (A munkavállaló nem köteles a felmondását megindokolni!) A jognyilatkozatok közlése Az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekelteknek vagy az átvételre jogosult személynek átadják. Az átvétel megtagadása vagy megakadályozása esetén is közöltnek kell tekinteni a nyilatkozatot. E körülményről jegyzőkönyvet kell felvenni, s azt két tanúval alá kell íratni. Amennyiben a munkavállaló részére azért nem lehet átadni az iratot, mert nem tartózkodik a munkahelyén, az iratot tértivevénnyel ajánlott levélként kell postára adni Az érvénytelenség Az érvénytelenségnek két esete van: a) megtámadhatóság, b) semmisség Megtámadhatóság A megtámadhatóság alapja valamilyen akarati hiba. Ha a megtámadás sikeresnek bizonyul, a megállapodás érvénytelenné válik. Mikor támadható meg a megállapodás? a) A megállapodás megtámadható, ha az egyik fél lényeges tényben vagy körülményben tévedett, s ezt a tévedést a másik fél okozta, vagy bár nem ő okozta, de felismerhette a másik fél tévedését. Pl. a munkáltatónak német tolmácsra van szüksége, de tévedésből román nyelvű személyt vesz fel, mert a jelentkező hamis okiratokat mutatott be. b) Ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Pl. a felek tévesen ismernek egy rájuk vonatkozó jogszabályt.

10 10 c) Megtámadható a nyilatkozat akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá. Pl. a munkáltató azzal fenyegeti meg a munkavállalót, hogy ha nem írja alá a munkaviszony közös megegyezéses megszüntetését, akkor lehetetlenné teszi a helyzetét a munkahelyen. A megállapodást a sértett fél a tévedés, a tévedés, a megtévesztés felismerésétől, illetve a kényszerhelyzet megszűnésétől számított 30 napon belül támadhatja meg. 6 hónap elteltével a megtámadási jog akkor sem gyakorolható, ha a tévedés csak később derült ki. A megtámadást írásban kell a másik féllel közölni Semmisség Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik. Mindez feltétlen érvénytelenséget eredményez. Pl. a felek a munkaszerződést nem foglalták írásba Az érvénytelenség jogkövetkezményei A sikeresen megtámadott és semmis megállapodás tehát érvénytelen. Ha a megállapodásnak csak valamely része érvénytelen, ilyenkor csak ez válik érvénytelenné, s nem az egész megállapodás. Az érvénytelen rész helyébe a munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály, Kollektív Szerződés) rendelkezése lép. Pl. a minimálbérnél kevesebb személyi alapbér kikötése érvénytelen, s a jogszabály szerinti minimálbért kell fizetni. Az egész megállapodás érvénytelenné válik, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg (mert az érvényes és jogszerű kikötés valamiért nem állt az érdekükben). Abban az esetben például, ha a felek nem kötöttek munkaszerződést, s a munkavállalót feketén foglalkoztatták, ez jogszerűen nem eredményezheti azt, hogy a munkáltató a munkaszerződés hiányára hivatkozással megtagadja a munkabér kifizetést. A törvény rendelkezése értelmében ugyanis az érvénytelen megállapodásból eredő jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna, azaz a ténylegesen végzett munkát díjazni kell akkor is, ha nincs munkaszerződés. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt azonnali hatállyal fel kell számolni.

11 11 Amennyiben az érvénytelenség a munkáltató hibájából ered, a munkáltatói rendes felmondás jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni (felmondási idő kifizetése stb.). Ha a feleknek a megállapodás érvénytelenségéből kára származik, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni Az elévülés A munkaviszonnyal kapcsolatos igény 3 év alatt évül el. (Ezen szabály alól termetett kivételt az az Mt. módosítás, mely kimondta, hogy a szabadság természetben történő kiadására vonatkozó igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el.) Az elévülési idő elteltével a jogosult már nem érvényesítheti az egyébként jogos igényét a másik féllel szemben. Elévüléskor a jogosult már nem vehet igénybe bírói utat, állami kényszert jogának érvényesítése érdekében. Az alanyi jog megmarad, de a bíróság előtt már nem követelhető. A kötelezett az elévülési idő után önként teljesíthet. Az igény elévülése az esedékessé váláskor kezdődik. Pl. a munkabérhez való jog a munkavállaló alanyi joga, amely a bérfizetés napján válik esedékessé, s a törvényes eszközökkel az elévülési időn belül kikényszeríthető a munkáltatótól. A munkabért 3 évig lehet követelni, ezután a követelés elévül, de a munkáltató önként is kifizetheti a bért az elévülési idő eltelte után is. Ha a jogosult önhibáján kívül van olyan helyzetben, hogy igényét nem tudja érvényesíteni (kómában van), akkor az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül még érvényesítheti az igényét A határidők számítása a) Napon általában naptári napot kell érteni. Pl. naptári napot kell számítani a felmondási időnél.

12 12 Munkanapot csak abban az esetben számolnak, ha erről maga a jogszabály rendelkezik. Pl. a szabadságot munkanapokban számoljuk. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt. Pl. ha a felmondást a munkáltató január 8-án adja át, a felmondás idő január 9-én kezdődik. b) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. - Kezdőnap: hétfő a háromhetes határidő három hét múlva, hétfőn jár le. A hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. - Kezdőnap: 31. a három hónapos határidő három hónap múlva 31-én jár le. Ha ez a nap a lejárat a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján jár le a határidő. c) Ha a nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az ezt követő munkanapon jár le. d) A határidő elmulasztása csak akkor mondható ki, ha az Mt. ezt kifejezetten megengedi. 4. Szakszervezeti jogok 4.1. A szakszervezet fogalma Szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. (Nem a szervezet elnevezése szakszervezet, liga, munkástanács, szövetség stb. a lényeges, hanem az általa megvalósítani kívánt cél és tevékenység az, ami fontos!) A szakszervezetek az egyesülési törvény (1989. évi II. tv.) alapján jönnek létre, s a bíróság bejegyzi őket. Az Mt. biztosítja a szakszervezetek számára azt a jogot, hogy a munkaszervezeten belül, a munkahelyen belül is működhessenek, s ezek működésébe tagjaikat bevonják. (A politikai pártok a munkahelyeken nem működhetnek!) 4.2. A szakszervezetek jogosítványai

13 13 Az Mt. meghatározza a szakszervezetek azon jogait, amelyeknek gyakorlásával elláthatják érdekképviseleti tevékenységeiket. a) Tájékoztatáshoz való jog - tájékoztathatja a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről, - tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden olyan kérdésben, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő, gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos, - az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni. b) Képviseleti jog - képviselheti tagját a munkaviszonyt érintő kérdésekben a munkáltatóval szemben, - meghatalmazás alapján képviselheti a tagját bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt. c) Konzultációhoz való jog - A szakszervezet kifejtheti álláspontját a munkáltató munkaviszonyt érintő intézkedésével kapcsolatban, s ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet. A munkáltató ez elől nem zárkózhat el. d) Ellenőrzési jog - A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását (munkavédelmi, foglalkoztatási szabályok). Az ellenőrzés során feltárt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szerv (pl. szolgálati főnök) figyelmét felhívhatja, s ha ez a szükséges intézkedést kellő időben nem teszi, a szakszervezet eljárást kezdeményezhet (pl. szabálysértési hatósághoz, bírósághoz, munkaügyi felügyelőséghez fordulhat). e) Szakszervezeti kifogás joga - A munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő, jogellenes (vagy legalábbis annak tartott) munkáltatói intézkedés vagy mulasztás ellen a szakszervezet kifogást emelhet, kivéve, ha a munkavállaló az intézkedéssel szemben jogvitát kezdeményezhet (pl. a munkáltató által kiszabott hátrányos jogkövetkezménnyel szemben).

14 14 A szakszervezeti tisztségviselők itt is eltérő, kiemelt védelmet élveznek. Ha ugyanis a munkáltató jogellenes módon felmond neki (a szakszervezet egyetértése nélkül), a szakszervezet kifogást emelhet. A kifogásról a munkáltatónak tárgyalnia kell a szakszervezettel. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, az érdekképviselet a munkaügyi bírósághoz fordulhat. A munkáltató a kifogásolt intézkedését nem hajthatja végre mindaddig, amíg - az egyeztető tárgyalás megegyezéssel nem zárul, vagy - a bíróság a javára jogerős döntést nem hoz, vagy - a szakszervezet perindítási joga el nem enyészik. (A szakszervezet az egyeztetés eredménytelenségének megállapításától számított 5 napon belül fordulhat bírósághoz. Ha ezt nem teszi meg, a munkáltatói intézkedés végrehajtható lesz.) f) Kollektív szerződés megkötésének joga - A szakszervezet a munkavállalók nevében jogosult kollektív szerződést kötni a munkáltatóval. g) Információ-közzétételi jog - A szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos módon közzéteheti (pl. faliújságon). h) Munkáltatói helyiségek használta - munkaidőn túl korlátozás nélkül, - munkaidőben megállapodás alapján. i) Munkaidő-kedvezmény igénybevétele - A munkából való távolmaradásukat előzetesen be kell jelenteniük. A kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkaidőkedvezmény mértéke a szakszervezeti taglétszám függvénye: minden 3 munkaviszonyban álló tag után havi 2 óra. Pl. egy 6000 fős szakszervezet esetén: 6000/3x2 = 4000 óra j) Az üzemi tanács választással kapcsolatos szakszervezeti jogok: - önálló jelöltállítás, - részvétel a választási bizottságban.

15 15 k) Véleményezési jog - Az egyik legfontosabb szakszervezeti jogosítvány [Mt. 21. (2) bek.]. A munkáltató köteles kikérni a szakszervezet illetékes szervének véleményét minden olyan intézkedése (döntése) előtt, amely a munkavállalók nagyobb csoportját érinti. A munkáltatói intézkedés tervezetét legalább 15 nappal a végrehajtás megkezdése előtt kell megküldeni a szakszervezetnek. A szakszervezet véleményét a munkáltató nem köteles figyelembe venni, az őt semmilyen formában sem kötelezi! Ha a szakszervezet 15 napon belül nem nyilatkozik, azt egyetértésnek kell tekinteni A szakszervezetek reprezentativitása A reprezentatív szakszervezetek taglétszámuknál vagy szakmai érdekérvényesítő erejüknél fogva jelentős befolyással bírnak a munkáltatónál. Reprezentatívnak minősül az a szakszervezet, a) amelynek jelöltjei az üzemi tanács választásokon a leadott szavazatok legalább10 %-át megszerezték, b) amelynek a munkáltató azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó munkavállalóinak legalább 2/3-a tagja A szakszervezeti tevékenység védelme A védelem két irányban valósul meg. A törvény egyrészt az egyszerű munkavállalók számára biztosít jogvédelmet a munkáltatóval szemben, másrészt pedig a szakszervezeti tisztségviselők érdekvédelmi tevékenységét hivatott biztosítani A munkavállalók védelme a) A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezeti hovatartozásáról nyilatkozzon (ez a munkavállaló magánügye). b) A munkavállaló alkalmazását nem lehet szakszervezeti hovatartozástól függővé tenni (nem lehet nyílt vagy leplezett alkalmazási feltétel). c) Szakszervezeti hovatartozás vagy tevékenység miatt senkit sem érhet hátrányos következmény, beleértve a munkaviszony megszüntetését is.

16 16 d) Tilos bármely jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól, illetve az attól való távolmaradástól függővé tenni A tisztségviselők védelme A munkáltatói jogkörgyakorlók számára az Mt. fontos követelményeket ír elő a szakszervezeti tisztségviselőket hátrányosan érintő munkáltatói intézkedések meghozatala előtt. Ezek közül a legfontosabbak: A jogkörgyakorlónak (pl. szolgálati főnök) a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv a) előzetes írásbeli egyetértését kell beszereznie, ha a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát rendes felmondás jogcímén meg kívánja szüntetni (pl. létszámcsökkentés miatt). Az egyetértés hiányában közölt munkáltatói felmondás érvénytelen és jogellenes. Ha az egyetértés megtagadásának szakszervezeti oldalon nincs alapos indoka, ez rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül. A munkáltatónak ez esetben bírósághoz kell fordulnia, s a bíróság ítéletével pótolja a szakszervezeti nyilatkozatot. b) véleményét kell kikérnie, ha a tisztségviselő munkaviszonyát rendkívüli felmondással kívánja megszüntetni (pl. ittas állapotban végzett szolgálatteljesítése miatt tömegszerencsétlenség következik be). c) előzetes értesítése iránt kell intézkedni, ha a tisztségviselővel szemben hátrányos jogkövetkezményt (pl. személyi alapbércsökkentést) akar alkalmazni. A tisztségviselőt a munkajogi védelem megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő 1 évre illeti meg, feltéve, hogy tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte. Az a munkáltató, aki a tisztségviselő védelmével kapcsolatos szabályokat megszegi, pénzbírsággal sújtható (amellett, hogy intézkedése is érvénytelen lesz!). 5. Az üzemi tanácsok

17 Az üzemi tanács fogalma és rendeltetése Minden munkáltatónál (vagy a munkáltatók később meghatározandó formában önállónak tekinthető telephelyén) a munkavállalókat részvételi jogok illetik. Ezek a részvételi jogosítványok, amelyek elsősorban a munkáltató vezetésével, a végrehajtás szervezésével, ellenőrzésével kapcsolatosak egységesen a munkavállalók közösségét illetik meg. A különféle részvételi jogokat a munkavállalók egy általuk létrehozott jogintézmény útján gyakorolhatják. Tekintettel arra a tényre, hogy az üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók közösségét képviselik, ezért terheli azokat az általános együttműködési kötelezettség, illetve az, hogy a sztrájk idején semlegesnek, és kívülállónak kell maradniuk a munkáltató és a szakszervezet(ek) közötti konfliktusban Az üzemi tanács (megbízott) választása Egy munkáltatónál akkor kell üzemi megbízottat választani, ha a munkavállalók létszáma legalább 16, de legfeljebb 50 fő. (Ebből következően a 15 főt foglalkoztató munkáltatónál nem kerül sor ilyen választásra, míg ahol 51 fő a munkavállalói létszám, ott már nem üzemi megbízottat, hanem üzemi tanácsot kell választaniuk a munkavállalóknak. Az üzemi tanácsok (megbízott) választásának törvényi kötelezettsége nem csak a munkáltatónál, hanem annak minden olyan önálló telephelyén vagy részlegén is fennáll, ahol az üzemi tanáccsal kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása legalább részben megilletik telephely vagy a részleg vezetőjét. Természetesen a telephely, illetve a részleg munkavállalói létszámát az előbbiek szerint kell figyelembe venni. (Például azon a telephelyen, ahol a vezető önálló döntési joggal rendelkezik bizonyos jóléti pénzeszközök felett, és a munkavállalói létszám 63 fő, ott üzemi tanácsot kell választaniuk a munkavállalóknak.) Az üzemi tanácsok (megbízottak) megbízatási ideje 3 év, azonban ha a választást érvénytelenség miatt meg kell ismételni, akkor a megbízatási idő csak 2 év. A választást akkor kell érvénytelennek tekinteni, ha azon nem vett részt a munkavállalók létszámának több mint fele. A szavazáson részt vehet minden munkavállaló, aki munkaviszonyban áll a munkáltatóval. Ez természetesen vonatkozik azokra a munkavállalókra is, akik valamilyen okból (például: keresőképtelen betegség, szülési szabadság, sorkatonai szolgálat, vagy több mint egy hetes tartós kiküldetés miatt) a választás idején nem tartózkodnak a munkáltató területén. Azok létszámát azonban, akik nem jelentek meg a választáson a munkavállalói összlétszámból le kell vonni. Ez a rendelkezés biztosítja azt, hogy minden munkavállaló részt vehessen a szavazáson, de a tartósan távollévő, és nem szavazó

18 18 munkavállalók ne számítsanak be az érvényesség számításánál figyelembe vett összlétszámba. Annál a munkáltatónál, ahol több üzemi tanácsot választottak, ott az Mt. rendelkezése alapján egyidejűleg központi üzemi tanácsot is létre kell hozni úgy, hogy az egyes megválasztott üzemi tanácsok tagjai közül az adott telephely munkavállalóinak létszámával arányosan kell a tagokat delegálni a központi üzemi tanácsba. A választandó üzemi tanácstagok számát meghatározza a törvény, melynek mértéke a munkavállalói létszámmal arányosan nő. Az üzemi tanács létszáma: 100 főig 3; 300 főig 5; 500 főig 7; 1000 főig 9; 2000 főig 11; 2001 főnél nagyobb munkavállalói létszám esetén 13 fő. Az Mt. részletesen szabályozza az alábbi kérdéseket: a választójogosultságot, a választhatóságot, a választási bizottság feladatait, és felállítását, a jelöltállítás szabályait, és érvényességét, a jelölőlistát, a szavazási eljárás részletes szabályait és a hitelesítést, a jogorvoslati lehetőséget, az ÜT megszűnésének eseteit, visszahívását, a tag megbízatásának megszűnése és visszahívása, az ÜT működési szabályainak kereteit Az üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) jogosítványainak összehasonlítása a szakszervezetekkel Az üzemi tanács jogosult üzemi megállapodást kötni. A munkáltatóval kötött megállapodás szabályozza a jogok gyakorlásának feltételeit, valamint a munkáltatóval fenntartott kapcsolatait. A szakszervezet eltérő funkciójából kifolyólag kollektív szerződés megkötésére jogosult. Itt jegyzendő meg, hogy arra már nincs joga az üzemi tanácsoknak, hogy a munkáltatóval - képviselettel rendelkező szakszervezet hiányában - kollektív szerződésnek megfelelő tartalmú üzemi megállapodást köthessen A tudomására jutott információk közzétételére jogosult. Ennek érvényesülését a munkáltató köteles biztosítani, a helyben szokásos vagy a megfelelő módon. Az üzemi tanács az általa szükségesnek tartott adatokat, felhívásokat, információkat közzéteheti. Ez a joga azonos a szakszervezetek ilyen jogosítványával.

19 19 Természetesen a közzétételi jog gyakorlásával nem sértheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, és a munkavállalók személyiségi jogait Tagjai a törvény alapján munkaidő-kedvezményre jogosultak. Az üzemi tanács elnöke havi munkaidejének 15 %-át; az üzemi tanács tagja a havi munkaidejének 10 %-át veheti igénybe az üzemi tanácsi tevékenység ellátására, amely időtartamot a munkáltató távolléti díjjal köteles elszámolni. Az előbbiek szerinti összes időtartamot az üzemi megállapodás eltérően is eloszthatja a tagok között, azonban az egy tagra eső munkaidő-kedvezmény egyik üzemi tanácstag esetében sem haladhatja meg a saját munkaidejének felét. A kedvezmény célja és megvalósítási formája azonos a szakszervezeti munkaidőkedvezménnyel, azonban a mérték vonatkozásában attól eltér Az üzemi tanácsok tagjait munkajogi védelem illeti meg. A védelem formája és módja azonos a szakszervezeti tisztségviselők esetében már ismertetettekkel. Az üzemi tanács tagjai esetében a felettes szerv jogait az üzemi tanács gyakorolja, üzemi megbízott (ha ő nem szakszervezeti tisztségviselő) esetében pedig a munkavállalók összessége, szavazás útján A munkáltató köteles biztosítani a működés szükséges és indokolt költségeit, illetve bizonyos esetben az üzemi tanács elnökének köteles díjazást fizetni. Az üzemi tanács megválasztásához és a működéséhez szükséges és indokolt költségeit a munkáltató biztosítja. Amennyiben ebben a körben vita merül fel, a munkáltató és az üzemi tanács egymással egyeztetni köteles. (Megállapodás hiányában a felek döntőbírót kötelesek az Mt. szerint igénybevenni.) Amennyiben a munkáltató (illetve az adott telephely) munkavállalói létszáma 1000 főnél nagyobb, a munkáltató az üzemi tanács elnökének díjazást köteles fizetni, amelynek mértékét az üzemi tanács a munkáltatóval egyetértésben állapít meg. Az eltérő funkcióból következően ilyen joga az önálló jogi személyiségű szakszervezetnek nincs, a tagsága tartja el közvetlen (tagdíjakból) és közvetett módon (a tagok után biztosított, és munkáltató által pénzben megváltott munkaidőkedvezmény részből) Az üzemi tanács a működési körében jogosult informálódni és tájékoztatást kérni. Ennek körében jogosult a munkáltatói nyilvántartásokba betekinteni azokban a tárgykörökben, amelyekben együttdöntési, véleményezési jogköre van. Tájékoztatást kérhet olyan kérdésben, mely a munkaviszonnyal összefüggő munkavállalói gazdasági és szociális érdeket érint. A tájékoztatás nem tagadható meg.

20 20 Megállapítható, hogy ugyanilyen általános tájékozódási joga van a szakszervezeteknek is. Külön is nevesített tájékoztatási kötelezettségek: legalább 1/2 évente a munkáltató gazdasági helyzetéről, tevékenységi kör jelentős módosításáról, jelentős beruházásokról, legalább 1/2 évente a foglalkoztatás legfontosabb jellemzőinek alakulásáról (bérek, munkaidő stb.) Együttdöntési jogot gyakorol a munkáltatóval. A kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzek, ingatlanok, létesítmények felhasználása, hasznosítása tárgyában a munkáltató és az üzemi tanács együtt dönt Az Mt. meghatározott tárgykörökben véleményezési jogot biztosít az üzemi tanácsoknak. Ennek során előzetesen véleményt nyilvánít: a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedésekről, a személyügyi nyilvántartással kapcsolatos döntésekről, a képzési, korengedményes nyugdíjazási tervezetekről, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására tervezett intézkedésekről, az éves szabadságolási tervről a munkaszervezési módszerekről, teljesítménykövetelmények a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatról anyagi erkölcsi elismerésű pályázat kiírásáról (Véleményről lévén szó, annak figyelembevételére nem kötelezhető a munkáltató, de véleményezés elmulasztása esetén az üzemi tanács bírósághoz fordulhat, amely kimondhatja ezen jogsértés miatt a munkáltatói intézkedés érvénytelenségét.) Megjegyzendő, hogy a fenti tárgykörökben a szakszervezetek irányába is a korábbi tájékoztatási kötelezettség helyett véleményeztetés munkáltatói kötelezettsége lépett Az üzemi tanácsok és a szakszervezetek összefoglaló jellegű összehasonlítása Azonos jogosítványok Több jogosultság funkciója, megvalósítása és tartalma az előbb ismertetettek szerint hasonlít vagy akár meg is egyezik Különbözőségek

MUNKAJOGI ALAPISMERETEK

MUNKAJOGI ALAPISMERETEK MUNKAJOGI ALAPISMERETEK (tansegédlet) BIZTOSÍTÓBERENDEZÉS-ÉPÍTŐ PROJEKTMENEDZSER TANFOLYAM Dr. Nemeskéri-Kutlán Endre Budapest 2009 2 1. Általános rész 1.1. A jog fogalma MUNKAJOGI ISMERETEK A jog a társadalom

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntetésére az alábbi módokon kerülhet sor: Közös megegyezés A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Munkajogi ismeretek 2014. 1 A munkajogi szabályok rendszere Alaptörvény Törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1992. évi XXXIII.

Részletesebben

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2.sz. melléklet A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM azonosító: 031202 KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

Munkajogi ismeretek. A munkajogviszony alanyai A munkavállaló lehet: A munkajogviszony alanyai A munkáltató: Az lehet aki jogképes, azaz:

Munkajogi ismeretek. A munkajogviszony alanyai A munkavállaló lehet: A munkajogviszony alanyai A munkáltató: Az lehet aki jogképes, azaz: Munkajogi ismeretek (1992. évi XXII. törvény) 2012. évi I. törvény A munkajogviszony alanyai Munkáltató és munkavállaló között jön létre. A munkavállaló munkájának fejében - amit teljes mértékben a munkáltató

Részletesebben

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT Amely létrejött egyrészről az Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1.

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1. Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1. Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt.

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. 1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. hatálya kiterjed Területi hatály: E törvény rendelkezéseit a nemzetközi

Részletesebben

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves, átlagos statisztikai létszáma szerint - 20-nál több

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az új Munka Törvénykönyvének általános hatályba lépési időpontja 2012. július 1-e volt. Néhány rendelkezés esetében azonban, ahol az előző

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről XI. fejezet A munkaerő-kölcsönzés 193/B. (1) A kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra e törvény szabályait az e fejezetben

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok

Részletesebben

A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik.

A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. Az eredeti tervezethez képest az elfogadott törvény jelentősen kedvezőbb, de mint láthatjuk,

Részletesebben

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27.

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. SZABÁLYOZÓ KÖRNYEZET Jogi normák: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Részletesebben

Rendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972

Rendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972 uj10(04)resz1.qxd 2006.11.15. 11:17 Page 972 A munkajog nagy kézikönyve 972 5. fejezet 7505 7507 Rendes felmondás A felmondásról általában 7509 7511 Felmondás A felmondás olyan egyoldalú, címzett jognyilatkozat,

Részletesebben

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai Dr. Madarász Hedvig évi XXXIII. törvény módosítása Az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésnapján fogadta

Részletesebben

Álláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére

Álláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére Álláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére Az összeállított anyag a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat által elnyert TÁMOP-2.4.5-12/4-2012-0008 kódszámú Összefogás Kőbánya családjaiért

Részletesebben

Munkavédelmi képviselők képzése. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkavédelmi képviselőket érintő legfontosabb szabályai

Munkavédelmi képviselők képzése. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkavédelmi képviselőket érintő legfontosabb szabályai Munkavédelmi képviselők képzése A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkavédelmi képviselőket érintő legfontosabb szabályai Dr. Bérdi András - 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató a foglalkoztatás fontosabb szabályairól, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról, a korhatár

Részletesebben

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE: KI LEHET MUNKAVÁLLALÓ? A munkavállalóvá válásnak általános és speciális feltételei vannak. Általános feltétel: 16. életév betöltése.

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések

MUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött - egyrészről a.. (székhelye:.. adószám:., képviselő: ), a továbbiakban mint Munkáltató, - másrészről (szül:.., an:, TAJ szám:.., adóazonosító jel: )... szám alatti lakos,

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

az új Munka Törvénykönyvében

az új Munka Törvénykönyvében Nők az új Munka Törvénykönyvében JÓLÉT Közhasznú Alapítvány 2012.V.23. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Az egyenlő bánásmód 12. A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: a munkáltató és a gazdaságilag nem önálló, ennélfogva alárendelt - különös védelemre szoruló - munkavállaló között munkaszerződés

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2010/2011-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga. A munkajog alapjai

Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2010/2011-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga. A munkajog alapjai Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2010/2011-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga A munkajog alapjai Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M (München) Informatikai és Gazdasági

Részletesebben

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Dr. Borsy János ügyvéd 2012 / 24 A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak

Részletesebben

MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS

MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS amely egyrészről a MEDOSZ Hegyhát Munkahelyi Alapszervezete, mint a munkavállalók érdekképviseleti szerve, másrészről az egymással kapcsolt vállalkozásban lévő: - 9761 Táplánszentkereszt,

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja 1. E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi I. törvény 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

A Jogi és Ügyrendi Bizottság 2012.04.12-i ülésének 4/ napirendi pontja

A Jogi és Ügyrendi Bizottság 2012.04.12-i ülésének 4/ napirendi pontja A Jogi és Ügyrendi Bizottság 2012.04.12-i ülésének 4/ napirendi pontja 4/ Napirendi pont A Sárvár Távhő Kft. ügyvezető igazgatójának megbízása. ELŐTERJESZTÉS a Sárvár TÁVHŐ Kft. ügyvezető igazgatójának

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kiterjed minden olyan munkaviszonyra,

Részletesebben

Ausztriai munkajogi kisokos

Ausztriai munkajogi kisokos Ausztriai munkajogi kisokos Minden országban más munkajogi szabályok vannak életben. A Munkaügyi Kisokossal abban szeretnénk segíteni téged, hogy a legfontosabb kérdésekre megkapjad válaszaid munkába állás

Részletesebben

Munka törvénykönyve II.

Munka törvénykönyve II. Munka törvénykönyve II. 2012. évi 8. szám 2012. június 25. Tartalom i védelem A törvény szabadságra vonatkozó részei csak 2013. január 1-én lépnek hatályba. A rendes szabadság az új törvény szerint is

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere Pécs 2006 Preambulum * A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban:

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

ÚJ Munka Törvénykönyve

ÚJ Munka Törvénykönyve ÚJ Munka Törvénykönyve Tisztelt Ügyfelünk! Jelen hírlevelünkben a 2012. július 1-jétől hatályba lépő új Munka Törvénykönyvének (továbbiakban: új Mt.) Ügyfeleinket érintő legfontosabb újdonságairól szeretnénk

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 1992. évi XXII. törvény 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A 2010.01.01. és 2010.03.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: 1226 /2010-MKBERFŐ Készült 2010. február 16-án. ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati

Részletesebben

TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha a nemzetközi magánjog szabályai eltérően nem rendelkeznek - kiterjed minden

Részletesebben

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat Lurdy Ház 2012.XI.15. Dr. Horváth István ügyvéd, P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Forrásaink Az új Mt. a 2012. évi I.

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya ha a nemzetközi magánjog szabályai eltérően nem rendelkeznek kiterjed minden

Részletesebben

Közalkalmazotti Szabályzata

Közalkalmazotti Szabályzata Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatal Közalkalmazotti Szabályzata A Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatal (a továbbiakban: Munkáltató ) közalkalmazottainak jogviszonyára vonatkozó

Részletesebben

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajog 2. Neptun kódja: J3:MUJ (2) Képzés- tagozat: osztatlan jogász képzés nappali tagozat Tantárgy kreditszáma: 6 kredit Tantárgyfelelős: Dr. Horváth István habilitált

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha a nemzetközi magánjog szabályai eltérően nem rendelkeznek - kiterjed minden

Részletesebben

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3404. számú törvényjavaslat egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest,

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ. A törvény hatálya

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ. A törvény hatálya 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha a nemzetközi magánjog szabályai eltérően nem rendelkeznek - kiterjed minden

Részletesebben

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ. A törvény hatálya

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ. A törvény hatálya 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha a nemzetközi magánjog szabályai eltérően nem rendelkeznek - kiterjed minden

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvérõl* ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK. 1.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvérõl* ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK. 1. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 2. szám 257 II. Törvények 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvérõl* ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 1. E

Részletesebben

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre

Részletesebben

az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel

az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel Összeállította: Szabó Imre, HÖOK elnökségi tag, egyetemi hallgató, PPKE JÁK HÖOK KIOSZ Közreműködtek: Dr. Czuglerné Dr. Ivány Judit ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 2. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. január 6., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvérõl 257

MAGYAR KÖZLÖNY. 2. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. január 6., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvérõl 257 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. január 6., péntek 2. szám Tartalomjegyzék 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvérõl 257 2012. évi II. törvény A szabálysértésekrõl, a szabálysértési

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAINAK ALAPJAI (2014) 2012. évi I. törvény (Mt.) 2013. évi V. törvény (Ptk.)

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 2. szám. M A G Y A R O R S Z Á G H I V A T A L O S L A P J A 2012. január 6., péntek. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 2. szám. M A G Y A R O R S Z Á G H I V A T A L O S L A P J A 2012. január 6., péntek. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY M A G Y A R O R S Z Á G H I V A T A L O S L A P J A 2012. január 6., péntek 2. szám Tartalomjegyzék 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvérõl 257 2012. évi II. törvény A szabálysértésekrõl,

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov. Felelősen, egészségesen, biztonságosan A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

K I V O N A T. Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 15-én megtartott soron kívüli nyílt ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 15-én megtartott soron kívüli nyílt ülésének jegyzőkönyvéből K I V O N A T Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 15-én megtartott soron kívüli nyílt ülésének jegyzőkönyvéből Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Ercsi Dunakavics

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

A Munka Törvénykönyve

A Munka Törvénykönyve Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint 2011. július 18. A Munka Törvénykönyve Javaslat 2011. július 1/193 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. fejezet Bevezető rendelkezések A törvény

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

Tájékoztató a választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelemről

Tájékoztató a választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelemről Tájékoztató a választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelemről A választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkajogi védelméről a Munka törvénykönyve 273. -a rendelkezik.

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben