Az összetartó, az egész/séges/ társadalomért

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az összetartó, az egész/séges/ társadalomért"

Átírás

1 Az összetartó, az egész/séges/ társadalomért Javaslat az ICSSZEM tervezői csoport számára A szerkesztők: Benedek Zsolt, Gerencsér Balázs, Giczey Péter, Nizák Péter, Péterfi Ferenc, Porkoláb Anikó Budapest, február

2 Az összetartó, az egész/séges/ társadalomért Az összetartó, az egész/séges/ társadalomért A civil társadalom Magyarországon A közösségfejlesztés helyzete A társadalmi tőkéről Az állampolgári és közösségi részvétel A civil szektor - a civil társadalom "intézményrendszere" Az első Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatai Az intézkedés célja Fejlesztési javaslatok intézkedés: Fejlesztési javaslatok a helyi közösségek erősítése területén történő intézkedésekre Alintézkedés: Közösségi kezdeményezéseket segítő szakmai hálózat Alintézkedés: Közösségfejlesztő szolgálatok és fejlesztési intézet felállítása és működtetése Alintézkedés: Közösségi pénzalap helyi cselekvési programok (HCSP) közvetlen támogatására Alintézkedés: Szociális városrész-rehabilitációt előkészítő és megvalósító közösségi programok támogatása Alintézkedés: Helyi nyilvánosság és helyi közélet fejlesztése intézkedés: Az állampolgári részvétel fokozásáról Alintézkedés: Részvétel a települési tervezésben, településfejlesztési koncepciók kialakításában Alintézkedés: Társadalmi tőke kutatása intézkedés: Civil szervezetek kapacitás-bővítése Alintézkedés: Nonprofit szervezetek hitel elérésének támogatása Alintézkedés: Intézményi fejlesztések a civil szférában Alintézkedés: Civil szervezetek kapacitás-bővítése - Nonprofit szervezeteket képző, oktató, segítő trénerek, képzők képzése Alintézkedés: Kisadományi program Alintézkedés: A civil szektor megerősítését szolgáló speciális programok : Együttműködések erősítése szektorok között és ágazatok között A nonprofit szektor társadalmi kommunikációjának elősegítése A pályázatok elbírálásának szempontjai: Társadalmi felelősségvállalás, önkéntesség Alintézkedés: Civil szervezetek infrastruktúra fejlesztésének támogatása Aktív állampolgárok, erős civil társadalom kapcsolódó EU politika Társadalmi partnerek köre, akikkel egyeztetni szükséges az intézkedést

3 Az összetartó, az egész/séges/ társadalomért (Preambulum) A polgári demokratikus hagyományú országokban is gyakori, hogy kormányzatok egy-egy nagyobb társadalmi probléma, krízis illetve válságjelenség megjelenése kapcsán úgy érzékelik, hogy valamilyen lépéseket kell tenniük a társadalmi konfliktusok kezelésére. Ilyenkor gyakran szociális munkásokat, közösségfejlesztőket alkalmaznak, azt remélve, hogy pusztán ezeknek a szakembereknek a beállításával megoldják, enyhítik az adott társadalomban létező feszültségeket. Ha ez így van, akkor bizony egy hamis illúziót ringatnak a döntéshozók, a politikusok, ami a valóságban csupán többnyire egy teher áthelyezésének szándékát jelenti bizonyos foglalkoztatási csoportokra. Ugyanis a felmerülő problémákat nem a szakértőknek, hanem a társadalomnak önmagának kell (kellene) - a kormányzatok/önkormányzatok közreműködésével helyi, kistérségi, vagy éppen regionális szinten is megoldani. A szakemberek alkalmazása önmagában, túl egyszerű kibújás a konfliktusokkal való felelős szembenézés, a valódi megoldás elöl, s pusztán a társadalmi felelősségnek ezekre az alkalmazotti csoportokra történő átruházását jelenti. Ezek bizony csak látszat lépések a társadalmi béke, a kiegyensúlyozott viszonyok, a társadalmi integráció megteremtéséért. A valóságban a társadalomnak, az azt alkotó közösségeknek az életképességét: alkalmazkodó-, probléma- és cselekvőképességét kell kifejleszteni, megerősíteni azért, hogy képesek legyenek a saját helyzetüket uralni, aktív formálói és alakítói legyenek a saját társadalmi viszonyaiknak. A társadalmi felelősségvállalás csak az öntevékenységre felkészült és a cselekvésre felhatalmazott civil társadalom kereteiben realizálódik; azt nem helyettesíti pusztán egy szakmai intézmény, vagy szakértői csoport villámhárítóként történő alkalmazása. Átfogó társadalmi programokra van szükség, amelyek felkészítik a szereplőket egy ilyen fontos társadalmi tudásra. Ennek birtokában a társadalom közössége és a döntéshozatalban és intézkedésben illetékes hatalmi szféra együttesen vállalja a feladatok megfogalmazását, lehetséges utak megjelölését és a gyakorlati lépések megtételét. És ehhez kapcsolódhatnak a folyamatot támogató, azt felgyorsító, a közösségi részvételt segítő fejlesztő szakemberek. Az ilyen szemléletű, átfogó fejlesztési programok nélkül azonban nem lehet egészséges versenyképességről beszélni, csak a vesztesek megsokszorozódását és a győztesek elszigetelődését eredményező folyamatokról. Ám a győztesek ebben a képletben jórészt már rövid, de főként közép és hosszú távon maguk is vesztesekké válnak, amikor belefoglalódnak, körülveszi őket az alulmaradottak mind szélesebb és mind radikálisabb köre. És ekkor már az ő érdekeiket is sérti a korábbi verseny kimenetele, amelynek így végül is együtt mindannyian - csak vesztesei lettek. Ez a társadalmi szétesés útja, ez a közösségi programok elmaradásának kockázata. A fejlesztő programok kapcsán alapkérdés, hogy minek tekintjük az embert: csupán munkaerőnek, vagy inkább társadalmi lénynek? Gyakori jelenség, hogy a tervezői anyagok a gazdasági növekedés és a versenyképesség oktalan túlhangsúlyozásával szembeállítják azokat a társadalom fejlődésével, így ebben a megközelítésben kikerülhetetlenül - a civil társadalom, a kooperáció, az együttműködés, a társadalmi kohézió mellékes jelentőségűvé, csupán külsőséggé válik. Mint a cifra szűrön a díszgomb.

4 Ez az érvelés azt sugallja, hogy a gazdasági célok szolgálatára létezik a társadalom, ezt, s ezen belül is főként a fétisként kezelt növekedést, az infrastruktúra fejlesztését hangsúlyozzák folyamatosan. Ebből a magatartásból azonban könnyen az a következtetést is levonható, hogy ezeket az eltorzított célokat nagyon is körülhatárolható, szűkebb gazdasági érdekcsoportok diktálják, s nem a valódi közösségi részvétellel megvalósuló társadalomfejlődés szándéka. És ezek a gazdasági érdek-csoportok - ma még - sokkal jobb érdekérvényesítési helyzetben vannak, mint az erre felkészületlenebb civil társadalom. Ám a valóságban a normális fejlesztési programok - így az EU kohéziós politikája is a társadalom fejlődését tűzik ki alapvető céljukként, amihez egyebek mellett valóban, a gazdaság erősödésével IS hozzá lehet járulni. Az előbbi érvelés erőforrásként csupán a külső energiák, pénzügyi és egyéb kapacitások megszerzésére és felhasználására hagyatkozik. Az igazi fejlesztéspolitika viszont ugyanolyan meghatározó résznek tekinti egy társadalom, a közösség belső (endogén) erőforrásait, kapacitásait, mint a külső ágenseket, s a kétféle energia harmonikus és egyidejű összekapcsolására, összehangolására alapozza programját. Összefoglalva: ha egy társadalom nem akarja a bajait és problémáit válsággá növeszteni; ha a demokrácia, a különféle értékek befogadása, a magas életminőség és a jó közösségi közérzet nem luxus, látványos formáság, hanem alapvető cél; olyan fejlesztési politikát és programokat szükséges kezdeményezni és támogatni, amelyekben képessé válnak a társadalmat alkotó közösségek együttműködéseik révén önmaguk megoldani, kezelni a működés során felmerülő legtöbb problémájukat. Ennek az állapotnak a bekövetkezése nagyon is érzékelhető gazdasági előnyökkel jár, de már nem csupán egy speciális érdekcsoport számára, hanem a társadalom teljes körére vonatkoztatva. Ha ez a problémamegoldó képességük megsérül, más társadalmi programok igyekeznek meggyógyítani ezeket a rongálódásaikat, és segítő szakemberek közreműködésével visszailleszteni a különféle kiterjedtségű - szintű közösségeket az öntevékeny, cselekvőképes állapotukba; hozzásegíteni őket a problémamegoldó képességük visszanyeréséhez. Ehhez egyidejűleg felhasználnak a külső környezetből és a belső adottságaikból származó erőforrásokat. Ebben a feladatsorban a fejlesztés nem tud önmagától megteremtődni, megvalósulni, tehát itt van a NSRK kereteiben megjelenő operatív programok valódi változásokat elindító lendítőerejének a szerepe. A külső források és átfogó fejlesztési programok megteremthetik azokat a tartós belső feltételeket, amelyekkel a civil-közösségi részvétel valóban széleskörűvé válhat, s így aztán már a társadalom önmaga lesz a fejlesztési folyamatok alakítója, fenntartója, motorja. Ez lehet az EU forrásokból megszervezett operatív programok által létrehozott fejlesztési folyamatok tartós fenntarthatóságának a programja. A társadalom ilyen felkészítésének, fejlesztésének hiánya, elmaradása viszont a fenntarthatatlan, mindig újra segélyeket igénylő és azokat pusztán felélő folyamatokat erősíti. Ha igazán széles alapokra helyezzük a fejlesztésről való gondolkodásunkat és elhatározásainkat, akkor az természetesen magába foglalja a szolidaritásra épülő társadalompolitika széles körét; a döntéshozatal- és a közigazgatás új rendszerét, amely a hatalmi- és bürokratikus központoknak az aktív állampolgárokból álló civil társadalommal való együttműködésére épülő jó kormányzást tekinti meghatározónak. De ez a feltételezett policy szerves kapcsolatot képez az ökológiai szemléletű folyamatok előnyben részesítésével, a vidéki lakosság életminőségének alakulásával s a mindezeket magába foglaló komplex szemléletű fejlesztéspolitikai intézkedéscsomagok vezérlik kezdeményezéseit. Meggyőződésünk szerint ezt a szélesebb alapú szemléletet kell felvállalnia a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben megfogalmazott fejlesztéspolitika rendszerének.

5 1. Helyzetelemzés 1.1. A civil társadalom Magyarországon A rendszerváltás után 16 évvel azt állapíthatjuk meg, hogy bár nagy fokú az önszerveződés (kb. 50 ezer civil szervezet létezik ma Magyarországon), mégsem erős a hazai civil társadalom. A civil kontroll, befolyás alacsony, a részvételi lehetőség az érdemi döntésekben csekély. Természetesen ennek okait nem csak a rendszerváltásban kell keresnünk, a probléma összetettebb. Magyarország demokratikus fejlődése szervetlen, és ráadásul nem egyenes vonalú volt, és ezt a rendszerváltás "bársonyos forradalma" sem tudta feledtetni, felülírni. A demokratikus építkezés ritka korszakait 1 általában súlyos, nemzeti, országos traumát okozó változások követték, mely komoly károkat okoztak az emberek és közösségeik attitűdjében. A magyarországi történelem újra és újra arra tanította tehát az itt élőket, hogy kiszolgáltatottak, a folyamatok (negatívak vagy pozitívak) felülről indulnak, nincs tere az alulról építkező mozgalmaknak. Az egyetlen dolog, ami működik, az az egyéni stratégia, azaz a túlélés stratégiája. Ez nyilvánvalóan mélyen beleívódott a társadalomba, és megmagyarázza a paternalista beidegződéseket. Történelmileg nincs meg a bizalom a hatalmon lévők és az állampolgárok között. A hatalom felfogása is sajátságos: a hatalmon lévők szinte magántulajdonnak fogják fel azt, nem társadalmilag meghatározott viszonyrendszernek. Nincs tehát meg a közszolgálati ethosz, mely a köz szolgálataként és nem uralomként fogná fel a hatalmat. (Miszlivetz, 1997.) Nem véletlen, hogy a rendszerváltás korának egyik fő politikai ügye Bős-Nagymaros kérdése lett, ami tulajdonképpen azt szimbolizálta, milyen komoly igény volt az emberekben arra, hogy részt vehessenek a döntéshozatalokban, bevonják őket a közügyekről való párbeszédbe. Számosan alátámasztották már, hogy a civil szervezetek tevékenysége előzménye és nem következménye volt a politikai rendszerváltásnak. (Arató, 1990.) Sajátságos módon azonban ezt a korszakot nem a civil társadalom egyértelmű megerősödése követte, a nagy elvárások, víziók (függetlenség, autonómia, szolidaritás, önrendelkezés, együttműködés igénye) után megkezdődött a politikai pártok gyors szerveződése, az új politikai elit kialakulása. A civil társadalom nem volt elég erős, hogy kiépítse a demokratikus ellenőrzési mechanizmusokat, az új elit pedig elsősorban a többpártrendszer, a formális demokrácia kialakításával volt elfoglalva, nem volt érdekük a társadalmi intézmények demokratizálódása. Az eufóriát követő társadalmi kiábrándultság egyik kifejeződése a taxis blokádot volt, melyet azonban nem követett újabb, jelentős társadalmi mozgalom. Természetesen a 90-es években jelentős változások történtek, kialakultak az új jogi keretek, kiépült, megszilárdult a demokratikus intézményrendszer, nőtt az egyének, közösségek szabadságfoka. Mégis, a látszatra nagyfokú társadalmi önszerveződés 2 ellenére ma is a függőség, az érdekvédelmi csatornák gyengesége a jellemző, a társadalmi részvétel lehetősége csekély. Főként a civil kontroll, befolyás mértéke alacsony, a nagy szervezetszám nem biztosítja a részvétel lehetőségét. (Miszlivetz, 1993.) A felmérések és elemzések azt jelzik, a jelenlegi magyar társadalomban a közbizalom gyenge, a szolidaritás foka alacsony. 3 1 Reformkor, dualizmus korszaka, közötti időszak. 2 Magyarországon a KSH adatai szerint 2003-ban nonprofit szervezet működött. 3 Lsd. Parola 2005/4

6 Összefoglalva a fentieket, a civil társadalom Magyarországon sok tekintetben nem képes betölteni alapvető funkcióit, ennek fő oka a társadalom önszerveződő képességének gyengesége, az aktív közpolgárok és az erős helyi közösségek hiánya A közösségfejlesztés helyzete 4 A fenti problémákra, a társadalmi önszerveződés hiányára, a helyi közösségek gyengeségére próbál válaszokat adni a közösségfejlesztés. A közösségfejlesztésnek, mint szaktevékenységnek a helyzetét elemezve azt tapasztaljuk, hogy abban a munka mozgalmi jellege erősödött az utóbbi években. Ennek főbb okai a következők: - A hálózatépítésben és a szakmaközi kapcsolatok fejlesztésében jelentős eredményeket ért el a Közösségfejlesztők Egyesülete. Ennek eredményeképpen: o Kormányzati szinten megjelent egy, a közösségi alapú társadalmat komolyan vevő szakpolitika és ennek következtében egy, az annak céljait érvényesítő hálózatépítési program is -, úgy tűnik a ig terjedő Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési folyamatában is felerősödtek a társadalomfejlesztési szempontok nyilvánvalóan megint csak több okból. Segítettek ebben az EU által deklarált értékek; az, hogy a közösségfejlesztés társadalmi reformkoncepciója nemzetközi szinten is megerősítést nyert (Budapesti Nyilatkozat 2004.); de az is, hogy a társadalmi tőke koncepciójában megfogalmazódott az a vivőanyag, amely képes napirendre tűzni a társadalomfejlesztés, s benne a közösségfejlesztés ügyét. o Új szereplők léptek a közösségi és civil cselekvés színpadára. Megjelentek új közösségi jellegű vonulatok zöld mozgalom, NCA demokrácia-programok, néhány EU-pályázat. (Mindez azonban sajnos nem jelenti egyúttal azt is, hogy a gyakorlatban sokasodna a közösség általi fejlesztések száma. A közösségi beavatkozáshoz szükséges, szakmai biztonságon alapuló bátorság, felelősség és begyakorlottság még kevesek sajátja). - A közösségfejlesztés egyfajta divattá kezd válni, s e természetének megfelelően a társadalmi változásra irányuló törekvések felületén jelenik meg, így lényege, a valódi részvétel, leegyszerűsödik. A közösségfejlesztés know-how-ként való értelmezése a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozásra, az átmeneti és hosszú távon fenn nem tartható foglalkoztatás-bővítésre, a civil társadalom eredeti funkcióját megcsúfoló kirakat-programokra, a politikai törekvések legitimációjára, a forprofit szektor álközösségiséget adó akcióira, a pipáld ki a megfelelő választ! kultúra terjesztésére szorítkozik, s ilyetén módon eszközként szolgálva, amortizálja önmaga erkölcsi értékeit. - Párhuzamosan ezzel ellentétes mozgás is érzékelhető: mintha a közösségek szükségessége és a civil részvétel iránti igény is erősödne. Ez talán azt mutatja, hogy társadalmunkban egy, a részvételi demokráciával kapcsolatos felhalmozás folyamata zajlik. Erősíti ezt a benyomást az is, hogy az utóbbi másfél évben egyre több és jobb minőségű szakirodalom jelent meg magyar nyelven ebben a témakörben. 4 A fejezet a Közösségfejlesztők Egyesülete as stratégiai tervének felhasználásával készült. Összefoglalta és végső formába öntötte Péterfi Ferenc és Vercseg Ilona.

7 A közösségfejlesztő szakemberek alapélménye azonban továbbra is az, hogy egy ellenálló társadalmat kell kikezdeni és megváltoztatni, egy hatalom-elvű kultúrát kell egy megosztott felelősségen, részvételen és együttműködésen alapuló kultúrává alakítani. A társadalom nem, vagy nehezen akarja ezt a törekvést elfogadni. Nyilvánvaló, hogy a változások sebességének beállítására a közösségfejlesztő törekvések csak felgyorsító tényezőként hathatnak, s sokszor olyan társadalmi problémák feszülnek a háttérben, amelyek ezekkel az eszközökkel megoldhatatlanok, s partnerek sincsenek hozzá. A nem tudunk továbblépni, mert egy fal áll előttünk élményének kulturális akadályai is vannak, de a fő probléma az, hogy a rendszerváltás óta érvényesülő társadalomirányítási politikák egyike sem volt hajlandó a kellő mértékben áldozatot hozni a közösségiség és a civil társadalom sérült szöveteinek regenerálására, vagy eddig ki sem fejlődött képességek és funkciók kimunkálására, a társadalmi és civil részvétel erősítésére, más szóval: a régió társadalmi tőkéjének megújítására, egy korszerűbb szerkezetben való bővített újratermelésére. Jelenlegi, a részvétel fokozására irányuló törekvések egy frusztrált, kiábrándult társadalomban a korábbinál erősebb veszélyeket is hordoznak magukban, s végleg elvehetik az állampolgárok kedvét a részvételtől, mert megtapasztalják, hogy - a helyi fejlesztés valódi tétjeit nem tudják / nem képesek befolyásolni, - a közszolgálati intézmények nem akarnak / nem tudnak velük és egymással együttműködni, s az a törekvés, amit az állampolgár a saját környezetében nem tud mihez kapcsolni, csak a zavart növeli, - a hosszú távú építkezés helyett minden, valamilyen (pénz, tudás, döntés-) hatalommal rendelkező erő rövidtávú eredmények elérésében tartja magát érdekeltnek, minél kisebb befektetéssel (ezért nem történik igazi befektetés pl. a felnőttképzésbe sem!) Meggyőződésünk szerint a fentieket kellene alapjaiban meghaladnia a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben megfogalmazott fejlesztéspolitika rendszerének. Az elmúlt 3 év modellkísérleteiben keletkezett kudarcélmények tehát valójában nem módszertani korlátokból táplálkoznak, hanem a társadalomfejlesztés iránt jobbára érzéketlen társadalomirányítási gyakorlatból fakadnak. A Közösségfejlesztők Egyesülete szaktevékenységében az eddig domináns helyi fejlesztés ügyében vélhetően eljutott a szakmafejlesztési határig: - A helyi fejlesztés módszertanilag egyre nehezebben egyeztethető össze szakmafejlesztési törekvésekkel és elképzelésekkel. Amit az egyesület a fejlesztési tartalom érvényesülésének módszertani megtámogatásául szán pl. szomszédsági v. közösségi tanácsok létrehozása -, az az újszerűségtől idegenkedő helyi társadalomban tartalmi beavatkozásnak minősülhet (külső szempont beviteleként jelenik meg, s nem szerves fejlődés, vagy alulról jövő igény következménye). Módszer-(és szakma) fejlesztésen keresztül továbbra sem lehet megmondani tehát (mert nincs rá élő példa), hogy hogyan kell pl. szomszédsági tanácsot alakítani és működtetni, mert a helyi társadalom nem akar ilyet. (Paradox módon ugyan megjelennek a hazai palettán ilyen közösségi szerveződések is, de ezek nem alulról szerveződnek, hanem valamiféle felülről jövő érdek hozza őket létre). Amivel még nehezebb szembenézni, az az a tény, hogy a közösség általi helyi fejlesztés ugyanakkor tartalmilag sem valósul meg, mert a lakosság aktív és folyamatos részvétele a helyi fejlesztésben nem jön létre.

8 Kistérségi szinten is történt már számos közösségfejlesztői kezdeményezés, s itt is vannak elmozdulások, de az érdemi együttműködés többnyire nem valósul meg. Az elköteleződés a folyamat iránt, a tartós együttműködés a települések között nem alakul ki. Úgy tűnik, hogy a nem gyakori bizalmi viszonytól a formális együttműködésig, vagyis a kellemestől a hasznosig nem akarnak/tudnak eljutni a helyi közéleti szereplők. A kistérségi fejlesztés kulcskérdése az, hogy milyen szinteken lehet megragadni az együttműködést. A három szektor szereplői közötti együttműködés több szempontból is problematikus - jobbára nem akarnak / tudnak együttműködni, illetve nincs szervezett civil társadalom. Kistérségi szinten csak létező, önálló életet élni képes elemekből lehetne építkezni. Számos probléma nem oldható meg települési, csak kistérségi szinten (vagy még nagyobb léptékben). Itt is hiányzik azonban a társadalomirányítás és a közvélemény felől áramló inspiráció, pénz és kényszer a helyzet megoldására, de az ennek helyes felhasználását szavatoló együttműködni tudás és kultúra is. Szükség van új tudások megszerzésére. A szakmaköziség, a kapcsolatok kellően széles köre, a rokon szakmákkal való együttműködés itt nyerhet igazi értelmet, de nem pótolhatja a hiányzó társadalomfejlesztési politikát. A társadalomtervezéshez hasonló okokból nem tudott az Egyesület érdemben eddig hozzányúlni: nem álltak még fel a lokális fejlesztés meghatározó szereplői (intézményei), s intézményhiányos körülmények között bajos intézményközi együttműködést szervezni. Tovább kell keresni persze a belépés módját, hiszen a közösségfejlesztés lényegében stratégiai foglalkozás, amelynek éppen az intézményközi tervezésben, a beavatkozási politikák kialakításában lenne óriási szerepe. A partnerségi együttműködésnél óriási a képzettségi, szemléleti, kulturális deficit. Kölcsönös tanulásra lenne szüksége minden szektor szereplőinek, de az Egyesület kompetenciája mégiscsak a civil szektor erősítésében van, mert ők az eszköztelenek, akiknek nincs pénzük, apparátusuk, szakértelmük és kiszolgáltatottak a másik két szektornak. Az ilyen típusú próbálkozások nagy tapasztalata az, hogy az önkormányzatok és az üzleti szféra nem, vagy csak látszólag fogadja el a közösségfejlesztőt partnerként, így felmerül a kérdés is, hogy vajon akarnak-e egyáltalán a változásért cselekedni? Lehet, hogy olyan szereplőket kellene mozgósítani megnyerésükért, akiknek szemükben a közösségfejlesztőknél nagyobb presztízse van s itt ismét csak a szakmaköziség fontosságához jutottunk. Főként itt jelenhet meg az önálló és radikálisabb akaratképzés esélye ami a társadalmi akcióknak, mint beavatkozási modelleknek a használatát helyezi előtérbe. Az a tapasztalat, hogy főként határozott érdekek sérelme képes a mai gyakorlatban ilyen erőfeszítések és akaratok mozgósítására, sikeres akciók elindítására. Meglehet, ezeknek a példái adnak közösségi cselekvésekre további lendületet és hitet az érintett közösségeknek. Több helyi kezdeményezés mentén a korábban elemzett közösségi cselekvések hiánya esetenként a partnerek: elsősorban a hatalmi-döntéshozói szféra, de gyakran az üzleti szektor sem hajlik pusztán belátásból együttműködésre, hatalommegosztásra, vagy éppen az érintettekkel való érdemi együttműködésre -, ezek frusztrációja felhalmozódni látszik. Két lehetséges gyakorlat következhet ebből, az egyik: az eddig szokásos kifárasztása a civil kezdeményező kedvnek, amire a mai hatalomgyakorlat alapvetően épít. Vagy és ez a másik lehetséges következmény -, hogy felhalmozódik ez a tehetetlenségből származó energia és hozzáadódik mások sikeres akcióinak eredménye, példája; s az ilyen konfrontációk lendítik az eddig sikertelen

9 társadalmi kezdeményezéseket eredményes folyamatokba. Így meglehet, a civil-közösségi akciók lesznek a következő időszak lendülethordozói, ezek tapasztalatainak erőteljes nyilvánosságra kerülése a dominó elvhez hasonlóan átlendítheti a megrekedt, vagy eddig erőtlenebb közösségi akaratokat, s referenciát jelenthet a kezdeményező kedvhez. Ugyanakkor, ha ezek megfelelő súllyal kerülnek a köztudatba a hatalmi-döntéshozó szféra veszélyérzetét, s ebből fakadó hajlékonyságát is meghozhatja. Ezt amúgy hétköznapibban társadalmi nyomásnak nevezzük, ami a civil társadalom egyik legfontosabb jellemzője kell, hogy legyen ám ma még a hazai civilt társadalom deficitjeként érzékelhető. A szakmaköziség már nem pusztán jámbor óhaj, de felismerés és együttműködési kezdet jelenleg nem több ennél. Több segítő foglalkozás sem került még abba a fejlődési stádiumba, hogy meggyőzően tisztázni tudta volna beavatkozása elméleti alapjait, s gyakorlatilag sem voltak még képesek igazolni azokat (talán még annyira sem, mint a közel 30 éves múltra visszatekintő közösségfejlesztés ). Kiforratlan szakterületek próbálják leküzdeni tehetetlenségüket s közelednek a közösségfejlesztés felé, s várják úgymond az ajánlatot (ami nyilvánvalóan a bevonásból áll specifikusan, s a szakmai segítésből immár őket is bekapcsolva). A jövőbeni közös fejlesztési programokban való együttműködés (pl. vidékfejlesztés, városrészek rehabilitációja) mindegyik együttműködő szakterületnek segíthet a saját specifikumok megtalálásában és finomításában a közösségfejlesztésnek is. A szakmaközi együttműködés tehát a gyakorlatban lenne érdekes, ez lehetne egy igazi modellkísérlet, ám ennek igazi feltételeit a területi, és nem projektalapú támogatások lennének képesek megteremteni. Természetesen vannak a közösségfejlesztő tevékenységtől függetlenül létrejövő, spontán közösségi mozgások is. Fontosak ezek, mert akkor egészséges a társadalom, ha minél több ilyen van. A közösségfejlesztés e mozgások szakmai megtámasztásában tudna segíteni, amennyiben igényelnék. Még ha nem is mindig sikeresek az akciók, az élmény tovább munkál a résztvevőkben és a társadalmi tapasztalat fontos részévé válva erősíti a civil kurázsit. Egyfajta radikalizmus is megjelent a közösségfejlesztők körében a sok kiszolgáltatottság és tehetetlenség láttán. A közösségfejlesztő eddig nálunk nem gyakorolt szerepkörei is felsejlenek (pártfogó, ügyvivő, képviselő, stb.). A nyomásgyakorlás stratégiájának, közösségi és civil eszközeinek kidolgozása és továbbfejlesztése azonban - a civilek erőtlensége miatt, s mert a közösségfejlesztéstől ez ismét csak tartalmi beavatkozásnak minősülhetne egyelőre nehezen járható útnak tűnik A társadalmi tőkéről Az elmúlt években az Egyesület jelentős kapacitásait a társadalmi tőkével (social capital) kapcsolatos nemzetközi és hazai tapasztalatok feltárására, megismerésére fordította. Ebben a folyamatban a szakirodalom feltárásán és közzétételén túl az Egyesület kisebb településeken helyi fejlesztési folyamatokhoz illesztve, majd egy széleskörűbb akcióban: az Állampolgári részvétel hetén egy szúrópróbaszerű országos felmérést is elvégzett.

10 Alaptételezésként talán az az általános vélekedés emelhető ki, amely egyebek között a cseh Mateju kutatásában is szerepel 5. Eszerint a társadalmi tőke, mint közjószág (közvagyon) az általános bizalom, valamint a társadalmi viszonyok és hálózatok átláthatóságának gyümölcse. A társadalmi tőke, mint elsődlegesen társadalmi jellemző: a társadalmi viszonyoknak az a minősége, amely lehetővé teszi az egyének számára az együttműködést és a közös cselekvést Ezek között a keretek között a társadalmi tőke a személyközi, valamint a köz- és politikai intézmények iránti bizalom magas fokán alapul és abból a meggyőződésből ered, hogy a legtöbb érintkezés átlátható és biztonságos. Ebben az összefüggésben a társadalmi tőke olyan közjószág, amely a hatékonyság és termelékenység magasabb szintjének elérését segíti elő. (Mateju, 2004) Nos a közbizalom szintjének összehasonlításakor Mateju egy 27 országot érintő nemzetközi felmérésében Magyarországot az utolsó helyre sorolja. Ennek a kérdésnek - a közbizalom hazai állapotának - a vizsgálatában az Egyesület 4500 főt érintő szúrópróba szerű felmérésében is bebizonyosodott, hogy főként az intézmények iránti bizalom milyen drasztikusan alacsony a magyar társadalomban. Ezek a tények némileg érthetővé teszik, hogy miért sikerül olyan nehezen a korábbi közösségfejlesztési folyamatokban a civil szereplőkkel a települési-kistérségi szinteken a beleszólás, a részvétel, a demokratikus ellenőrzés funkcióit ellátó saját intézményeket (közösségi- állampolgári tanácsokat és hasonló intézményeket) létrehozni. S még inkább, hogy ha helyenként alakulnak is ilyenek, miért nem sikerül ezeket a helyi hatalommal legitimizálni. Miközben ezeknek a helyi (és központi) hatalmaknak a korábbi közintézményeit meg többnyire maga a civil társadalom utasítja el. Róka fogta csuka. E két ellentétes irányú folyamat, a társadalmi széthúzás, szétszakadás irányába mutat. Ezért szükséges rövidesen széleskörű, a közbizalmat és a társadalmi tőkét fejlesztő programokat elindítani. Ezt a jelenlegi helyzetet kell meghaladnia egy eltökélt, széles alapú, holisztikus szemléletű társadalomfejlesztési politikának! 1.4. Az állampolgári és közösségi részvétel A nemzetközi gyakorlatban több megközelítés van a részvételi jogok meghatározására: az Aarhusi Egyezmény 6 a részvételi demokrácia alapelemeként az információhoz, a döntéshozatalhoz és a jogorvoslathoz való hozzáférést említi. Ez a három elv azért kiemelten fontos, mert a döntéshozatalban való részvétel nem képzelhető el anélkül, ha az érintettek nem rendelkeznek a megfelelő információkkal, miképpen akkor sem, ha nem élhetnek jogorvoslati jogukkal, amennyiben a döntéshozók nem biztosítják jogaikat. A polgári demokratikus hagyományú országokban különbséget tesznek a társadalmi részvétel (social participation) és a civil részvétel (civil participation) között. A civil részvétel a különféle érdeklődési, hobby, műkedvelő, szabadidős és hasonló érdekcsoportokban kifejtett szervezett tevékenységekben való részvételre, s az ennek kapcsán születő személyes kapcsolatokra, kölcsönhatásokra vonatkozik. Míg a társadalmi részvétel inkább az állampolgári aktivitás különféle megnyilvánulásaira vonatkozik: a helyi ügyekben való egyéni és csoportos részvételre és a helyi ügyek befolyásolására való képesség. 5 Petr Mateju: Bizalmi és kölcsönösségi hálózatok a társadalmi tőke két dimenziója. Parola 2004/3. 6 ENSZ (1998)

11 A civil közösségi részvételt gátló egyik fő tényező Magyarországon a társadalmi szintű bizalom hiánya. Ezt a történelmi okok mellett erősíti az információhiány és a képzések hiánya is, mely azt eredményezi, hogy az együttműködés, a partneri viszonyt feltételező részvétel megvalósulása nehezen alakul ki. A hatalmon lévők lassan teszik magukévá a hatalom megosztásának attitűdjét és technikáit, az állampolgárok és szerveződéseik pedig nehezen sajátítják el az ellenőrzés, számonkérés tudományát. Bár a civil szervezetekre vonatkozóan a részvételi demokrácia lehetőségei valóban szűkebben értelmezhetők, hiszen a civil szervezet nem lehet alanya a közvetlen formáknak (pl. népszavazás), ugyanakkor a nem állampolgári jogon, hanem egyszerűen az érintettség okán történő részvételi eljárások csaknem mindegyikében fontos szerep juthatna a civil szervezeteknek. A jelenlegi magyarországi gyakorlat ezzel szemben a jogszabályok adta lehetőségeket szűkítően értelmezi, például a minisztériumok csak zártkörűen vagy reprezentativitáshoz kötve teszik lehetővé a részvételt a szervezetek számára a szakpolitikák kialakításában. Az intézményesült érdekegyeztetés egyre inkább teret nyerő formái jelenleg szintén nem töltik be hivatásukat, nem fedik le a civil szektor sokszínűségét, ráadásul nem legitimek, hiszen kevés kivételtől eltekintve nem önszerveződő módon jöttek létre. 7 Az országos helyzetre alapvetően a szabályozatlan jogi háttér, a bizalmatlanság légköre, és az átpolitizáltság a jellemző. A részvétel biztosítását megnyilatkozásaiban az országos politikai elit egyértelműen támogatja, de ennek kapcsán sokszor saját társadalmi bázisát kívánja növelni. Az államigazgatási intézmények, hatóságok általában felülről szervezett struktúrák felállításával, működtetésével próbálják formálisan biztosítani a társadalmi részvétel lehetőségét, mely azonban inkább a hazai és nemzetközi követelmények betartásának igényéből, mintsem valódi elkötelezettségből fakad. A rendszerváltás után, a demokratikus intézményrendszer kiépülésének egyik fontos eleme volt az önkormányzati struktúra átalakítása. A centralizált tanácsrendszert felváltó új önkormányzati szerkezet a decentralizáltabb közigazgatási modellek közé tartozik, viszonylag nagy autonómiát ad az önkormányzatoknak, és egyben sok feladatot, kötelezettséget ró rájuk. 8 A törvény nagy szabadságot ad az önkormányzatoknak abban, milyen mértékben, formában vonják be a civil szervezeteket a munkájukba, a döntéshozatali folyamatokba. A törvény kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy szabályozzák a lakossággal való kapcsolattartás módját, miközben kötelező formákat is előír a lakossági részvétel biztosítására. 9 A civil szervezetek helyi döntéshozatalban való részvételéről szóló vizsgálatok azt mutatják, hogy bár a részvétel lehetőségének sokféle formája áll a civil szervezetek rendelkezésére, összességében az állapítható meg, hogy a civil szervezetek töredéke van csak befolyással az önkormányzati politikára. A civil szervezetek által használt részvételi elemekre összességében még az is jellemző, hogy településtípusok szerint nagyon eltérőek: a civil szervezetek számára inkább a nagyobb települések biztosítják a részvétel lehetőségét. A helyi önkormányzatok hozzáállására általánosságban az jellemző, hogy törvényi kötelezettségeiknek megpróbálnak eleget tenni, de nem kezdeményezői a folyamatnak, nem nyitottak, aktívak a részvétel biztosításában. 7 Lsd. Gazdasági, Szociális Tanács (GSZT) évi LXV. tv. 9 Pl. A fentiekben már említet lakossági fórumok, meghallgatások, de ide tartozik azönkormányzati ülések nyilvánossága is.

12 1.5. A civil szektor - a civil társadalom "intézményrendszere" Aktív, közügyekkel foglalkozó civil szervezetek nélkül nem beszélhetünk erős helyi közösségekről, civil társadalomról. Erős, szakmailag jól felkészült civil szervezetek nélkül kevesebb és gyengébb minőségű közszolgáltatáshoz jutnának az állampolgárok. A helyi és országos civil szervezetek ugyanis sokféle köz és kölcsönös hasznú feladatot, funkciót látnak el: biztosítják az állampolgárok közéletbe való bekapcsolódását, közszolgáltatásokat vesznek át, keretet biztosítanak a különféle érdeklődésű csoportok szerveződéséhez, szabadidejének eltöltéséhez. A civil szervezetek a civil társadalom intézményei, a társadalom életképességének fontos mutatói, létük, munkájuk nagyban hozzájárul a helyi közösségek megerősödéséhez, a közéleti aktivitás erősödéséhez, illetve a közszolgáltatások fejlesztéséhez. Az 1990-es rendszerváltás után a magyarországi nonprofit szektor gyors fejlődésnek indult, a nonprofit szervezetek hihetetlen dinamizmussal követeltek maguknak helyett a magyar gazdasági, társadalmi életben. A szervezetek nagyarányú növekedéséhez természetesen hozzájárult, hogy a politikai szféra is biztosította a fejlődéshez megfelelő környezetet: A jogrendszer jogi személyként ismerte el a szervezeteket, a különböző alszektorokban a nonprofit szervezetek elismert szereplőkké váltak, kialakult a szektorsemleges finanszírozás rendszere. Az elmúlt másfél évtizedben jelentős volt a szektor szerkezeti változása, ami jelentősen az eltért a nemzetközi sztenderdektõl. A nonprofit szektorra a 90-es évek elején a kulturális, rekreációs tevékenység relatív túlsúlya, az egészségügyi szolgáltatások marginális megjelenése, az üzleti/szakmai szervezetek átlagnál magasabb aránya volt a jellemző, míg a 90-es évek közepétől jelentős szerkezeti változás állt be a nonprofit szektor tevékenységi összetételében. A korábbi kulturális, rekreációs, tevékenységek jelentős aránycsökkenést mutattak, az egészségügyi szolgáltatások súlya megduplázódott, csökkent a klasszikus szociális ellátással foglalkozó szervezetek részesedése. Növekedett az üzleti, szakmai érdekvédelmet folytató szervezetek jelenléte, a korábbihoz képest jelentősebb arányt képviseltek a gazdaságfejlesztési tevékenységet (ide tartoznak például a különböző szociális foglalkoztatók, a munkanélkülieket segítő nonprofit intézmények) folytató szervezetek. (Kuti, 1998.) 2003-ban már több mint nonprofit szervezetet tartottak nyilván a bíróságok, ezek közül több, mint 20 ezret az adózók is megneveznek az éves 1%-os nyilatkozataikban. A KSH szerint több, mint 50 %-uk valamilyen közhasznú minősítés mellett működik. A szervezetek következő szakmai területeken működnek (KSH, 2005.): Hobbi, Rekreáció: 15.9%, oktatás: 14.3%, sport: 13.2%, kulturális: 10.8%, Érdekvédelem: 7.8%, Szociális: 8.6%. A szektor bevételei folyamatosan növekednek, a 2003-as évben ez meghaladta a 700 milliárd forintot. Ennek az oka azonban főként nonprofit formában működő, de nem civil alapítású közalapítványok és közhasznú társaságok (kht-k) nagyobb bevételében keresendő. Az 500 ezer forintnál kisebb bevételű szervezetek aránya még mindig 45 százalék. A bevételek ban a következőképp oszlottak meg az egyes források szerint: állami: 42.3% magán támogatás 13% saját bevétel: 43.9% egyéb: 0.8%.

13 A fenti adatok azt mutatják a magyar nonprofit szektor az ezredfordulóra komoly gazdasági és társadalmi tényezővé vált, mind számarányát, mind bevételeit tekintve. A szabályozást tekintve elmondhatjuk azt, a szektor jogi háttere megfelelő, bár egységes nonprofit törvény nem létezik, így a szervezetek működését több jogszabály határozza meg. A fenti, pozitívnak tűnő kép ellenére azonban a magyar nonprofit szektorban nem alakult ki igazi "szektoröntudat", nem jöttek létre horizontális érdekképviseleti rendszerek, csak egy - egy szakmai terület mentén. A kormányzattal való viszony is ellentmondásos: miközben a szektor állami támogatottsága jóval a korábbi EU tagországok szintje alatt maradt, a szektor átpolitizált, politikafüggő. A felsoroltak mellett a magyar civil szektor más problémákkal is küzd: ide sorolhatjuk egyebek mellett az intézményesülés hiányát, a hosszú távú fenntarthatóság problémáját, a forráshiányt, a szervezetek kapacitás problémáit. Az EU csatlakozást tehát felemás helyzetben élte meg a szektor: egyrészt a makrokép pozitív, sok szervezet működik, jelentős a szektor bevétele, ugyanakkor a szervezetek érdekképviseleti ereje gyenge, anyagilag törékeny a szektor. A magyar civil szektor egyik alapproblémája a konszolidáció, az elmúlt másfél évtizedben elért eredmények megerősítése, a szektor intézményesítése. A nagy számú szervezet jelenléte ellenére a szektor állapotára még mindig az államtól való függőség, a helyi források kihasználatlansága, az ad-hoc működés, tehát a stratégiai gondolkodás hiánya, illetve a kapacitáshiány a jellemző. A szektort körülvevő társadalmi, gazdasági, politikai környezetet sem lehet egyértelműen pozitívnak értékelni, elég, ha csak a helyi támogató szervezetek hiányára, a szektor átpolitizáltságára, illetve a jogi, pénzügyi háttér hiányosságaira, problémáira utalunk. Problémás a helyi források mobilizálása, gyenge a helyi adományozási kultúra, a szervezetek kapacitáshiánnyal küzdenek, gyengék a nemzetközi kapcsolataik. A szektor kulcsszereplőinek intézményesültsége alacsony fokú, hosszú távon fenntartható működése kérdéses. Hasonlóan súlyos probléma az is, hogy ugyan sok civil kezdeményezés jött létre, de ezek folyamatos működése sokszor hiányzik, így nem alakulhat ki széles társadalmi bázisa a helyi, vagy szakmai közösségben. A működő szervezetek között is nagy a bizonytalan pénzügyi helyzetűek aránya, így gyakori a kiszolgáltatottság egy pályázat, vagy támogató felé. A szektorban dolgozó 63 ezer főállású alkalmazott és 24 ezer 10 részmunkaidős dolgozó fizetése alacsonyabb, mint más szektorban, jelentős fluktuációt tapasztalhatunk. További problémát jelent, hogy az alapítványok nagy része nem tekinthető a hagyományos értelemben vett alapítványnak. Nem, vagy csak minimális alappal rendelkeznek, szemben a legtöbb ország, pl. Csehország, Nagy-Britannia alapítványaival, amelyek tőkéjük hozadékából működnek. Az egyesületek pedig sok esetben nem egyesületek, mert híján vannak a tagoknak, különösen a szervezet működéséért anyagilag is áldozó, tagdíjat fizető tagoknak. (Az egyesületek bevételének 5,5%-a származott 2003-ban tagdíjbevételből magánszemélyektől 11.) Ilyen körülmények között a függetlenség könnyen sérülhet, és a stabil működés is kétséges. A tőke hiánya szintén nem teszi lehetővé számukra a hosszú távú utófinanszírozású programok kivitelezését, likviditási gondokkal küzdenek. (Önmagában például a HEFOP civil szervezetek által pályázható része több milliárd forint volt a periódusban, amelynek hitelezése érzékelhető gondokat okozott a megvalósításban.) 10 KSH Nonprofit Szervezetek Magyarországon KSH Nonprofit Szervezetek Magyarországon 2003

14 Magyarországon a civil kontroll a közigazgatási funkciókban kezdetleges. Nincs meg az átlátható, kiszámítható gyakorlata a civil szervezetek bevonásának a döntéshozásba, illetve ha ez meg is történik a különböző szinteken, az ad-hoc módon, vagy zártkörűen történik. Az Európai Unióban szintén fokozatosan történt a társadalmi egyeztetések gyakorlatának kialakítása, és 2003-ban született meg az általános szabályok és minimum standardok közlemény a konzultációra vonatkozóan. A civil kontrollt gyakorló, ún. watch-dog szervezetek működéséhez szükséges független forrás nem - vagy pedig program-szinten, nem kiszámítható módon, illetve rugalmasan - áll rendelkezésre, így a megfelelő elméleti és gyakorlati színvonalú szakmai munkát, amely a független kontroll szerep ellátásához szükséges, ritkán tudják elvégezni, vagy a felmerülő problémára időben reagálni. Az alapítványok 2,9, az egyesületek 4,1%-a 12 lát el jelenleg közfeladatokat önkormányzattal kötött szerződéssel, amely arány növelésével ezen feladatok hatékonysága növelhető, mivel a civil szervezetek többletforrást vonnak be tevékenységük végzésébe az önkéntesség, magán és vállalati adományok által. A közfeladatok átvállalásához a közintézmények, önkormányzatok, és a civil szervezetek közötti bizalom megerősítésére van szükség. A létrejött számos szervezet, mint említettük nem rendelkezik elég ismertséggel a lakosság körében. Az állampolgárok nagy része nem ismeri, egy része pedig negatív véleménnyel van a civil szervezetek munkájáról, amely bizalmatlanság a szervezetek működésének átláthatatlanságából is fakad. A magántámogatásokat nyújtók száma az elmúlt években nem nőtt. 13 Bár a közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek kötelesek tevékenységükről, gazdálkodásukról a nyilvánosság felé beszámolni (és erre a közfeladatok ellátásához szükség is van), ezen információk nem érhetőek el egységes formában, illetve nincsen olyan kialakult standard, ami alapján mérhető lenne egy-egy szervezet működésének minősége. A civil szervezetek töredék része működik együtt vállalatokkal. Ennek formája legtöbb esetben adomány (pénz, termék vagy szolgáltatás), míg a szorosabb kapcsolatot igénylő együttműködési formák, amely a civil szervezetek működésének hatékonyságát nagyobb mértékben képesek fokozni (pl. munkaóra-kölcsönadás, tevékenységi együttműködés) még kisebb mértékben jelentek meg. A vállalatok alapvetően szolidaritási megfontolásokból adományoznak, s egyelőre még nem jutottak el annak tudatosításáig, hogy a hagyományos jótékonyságon túl kockázatviselőként is érdemes a környezetükben felmerülő társadalmi problémák megoldásáért anyagi áldozatokat és felelősséget vállalniuk. 14 Tehát még sokat kell tenni mindkét félnek abban, hogy a társadalmi kohézió erősítésében közös projectek indulhassanak. Nem csupán a vállalatok együttműködési hajlandóságára kell gondolni, hanem olyan társadalmi környezetre, ahol ez természetes : A szűkebb környezet (székhelytelepülés, kistérség) segítését célzó vállalati adományok gyakoribbak azoknál a cégeknél, amelyek kisebb településeken működnek. A helyi közösségbe való beágyazódás érzékelhetően növeli az adományozási hajlandóságot 15 A civil szektor erősödése, a szektorban tapasztalható professzionalizálódási folyamat új igényeket támasztott a szervezetekkel, a szektorban dolgozókkal (munkavállalókkal és önkéntesekkel) valamint a civil szervezetekkel kapcsolatba kerülő állami, önkormányzati 12 KSH Nonprofit Szervezetek Magyarországon Forrás APEH közlemény 14 Szonda Ipsos- kutatási jelentés 15 Vállalati adományozók, nonprofit szervezeteknek nyújtott vállalati támogatások - Kutatási zárójelentés Nonprofit Kutatócsoport Egyesület- Kuti Éva

15 szakértőkkel, tisztviselőkkel szemben. A civil szektor megjelent a képzési piacon. Az elmúlt másfél évtizedben a szektorban dolgozók, illetve a szektorral együttműködők képzési igényei jelentősen változtak: a korábbi általános ismereteket adó képzések helyett a szakirányú, speciális képzések kerültek előtérbe, fontossá váltak a nonprofit szervezetek működtetéséhez, irányításához kapcsolódó szakmai ismeretek. 16 A professzionalizálódó nonprofit szervezetek számára nyilvánvalóvá vált, hogy a szakmai hozzáértés színvonalának biztosításától függ a szervezetek működésének jogszerűsége, a gazdálkodás törvényessége, a tevékenység eredményessége és szervezetek hosszú távú fenntarthatósága is. A nonprofit szervezetek 90-es években megfigyelhető gyors számbeli növekedése ellenére azonban a szektorhoz kapcsolódó ismeretek oktatása csak lassan jelent meg a felsőoktatásban, a szektorban hozzáférhető képzések pedig sokáig nem épültek be a magyar oktatási rendszerbe. A 90-es évek végére vált egyértelművé, hogy a nonprofit szektor a képzési piac részévé vált, ezt mutatja, hogy fokozatosan teret nyert a nonprofit ügyintéző és a nonprofit menedzser szakma, a kilencvenes évek főiskolai és egyetemi tanterveiben megjelentek a nonprofit témájú előadások és szemináriumok, sőt beindultak a nonprofit szakirányok is. 17 A felsőoktatási programok mellett beindultak az azonnal felhasználható, praktikus ismeretekre épülő, de már az oktatási - képzési rendszerbe is integrálódó képzések is. Hosszú ideje tartó, megoldatlan probléma azonban, hogy a nonprofit szervezeteket segítő, oktató, képző szakemberek képzésére semmiféle speciális, államilag elismert képzés nem indult. A civil szervezeteket oktató trénerek, a szervezetek számára különféle szolgáltatásokat nyújtó tanácsadók általában más szakterületek szakemberei, vagy a civil szervezetek számára képzési szolgáltatásokat nyújtó (általában külföldi forrásból működő, szintén civil) szervezetek belső képzéseit elvégző autodidakta tréner. Jelenleg, az EU csatlakozás után a magyarországi szektor is mérföldkőhöz érkezett: a források háttere és a környezet átalakul, napirenden van az állammal való kapcsolat rendezése, és az érdekképviselet kiépítése. A KSH legújabb beszámolóiból látszik, hogy a szektor bevételi szerkezete változóban van. Az állami támogatás nő, a magán és üzleti adományok nagysága, valamint a külföldi támogatások aránya csökken. Miközben az 1%-ból befolyó bevétel évek óta szinte nem változik, a szervezetek kevesebb bevételre tesznek szert vállalkozási bevételeikből, valamint a befolyt tagdíjakból. Bár a szektor teljes bevétele nő, a bevételek nagy része a közalapítványoknál, a közhasznú társaságoknál és a nagy, szolgáltató szervezeteknél akkumulálódik. Az állam és a helyi önkormányzatok főként a szolgáltató szervezetekre koncentrálnak, a szektor súlyosan átpolitizált. Nincsenek független források, fenntartható modellek, mely növeli a szervezetek kiszolgáltatottságát, államtól, önkormányzatoktól való függőségét. Úgy tűnik tehát a magyarországi nonprofit szektor nehéz időszak előtt áll. Az elmúlt évtized rohamos számbeli és gazdasági fejlődése látszatra erős, kiépült, de a gyakorlatban törékeny szektort hozott létre. Az intézményesülés, a professzionalizáció elkezdődött a szektoron belül, de a szervezetek a fejlődés új szintje előtt állnak, erős szelekció, profiltisztulás várható egyes területeken. 16 A kilencvenes évek közepére a piac telítődött a korábban fontos szerepet betöltő általános nonprofit képzésekkel, a résztvevők száma csökkent, a képzőszervezetek tematikájuk megújítására kényszerültek. 17 Az első önálló diplomát adó nonprofit közgazdász képzés 2001-ben indult.

16 1.6. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatai A hazai civil szervezetek komoly elvárásokat fűztek az EU csatlakozáshoz. Elsősorban természetesen új forrásokat és átlátható mechanizmusú forráselosztást reméltek tőle. 18 A nagy elvárások, illúziók oka az volt, hogy a civil szervezetek finanszírozása szempontjából Magyarország EU csatlakozása nem csak pozitív hozadékokkal járt. A magyarországi civil szektort az elmúlt másfél évtizedben támogató nagy USA-beli és európai magánalapítványok, az állami támogatási programok (USAID, EU Phare) támogatói tevékenysége beszűkült, abbamaradt. A kieső források pótlására az új EU támogatások strukturális alapok, közösségi programok és kezdeményezések tűntek a legkézenfekvőbbnek. Az EU csatlakozás után - sőt már előtte is, hiszen a strukturális alapokból finanszírozott operatív programok tartalma korábban ismertté vált nyilvánvalóvá vált, hogy az új EU források mennyiségileg növelték a civil szervezetek számára hozzáférhető források nagyságát, de csak a nagyobb, szolgáltató jellegű és viszonylag szűk szakmai területen dolgozó szervezetek számára jelentenek valódi lehetőséget. Az operatív programok közül értelemszerűen csak néhány érintette a civil szervezeteket, elsősorban a Humánerőforrás - Fejlesztés operatív Program (HEFOP) és a Regionális fejlesztési Operatív Program (ROP). A fenti operatív programokon belül ráadásul szinte kizárólag a foglalkoztatás, (felnőtt)oktatás, turizmusfejlesztés területen dolgozó szervezetek találhattak forrásokat programjaikhoz. Mivel a projektek nagy volumenű, több partnert igénylő, adminisztratív követelményeiket tekintve bonyolult programok, a kis, helyi szervezetek számára elérhetetlenek voltak. Ráadásul az NFT operatív programjai egyáltalán nem tartalmaztak civiltársadalom-fejlesztő, azaz közösségépítést, közösségfejlesztést, helyi szervezetek kapacitásépítését célzó programokat. Az operatív programokon belül meghirdetett pályázatok előkészítése elméletileg jól előkészített volt, hiszen létrejött a Pályázat Előkészítő Alap (PEA), és a pályázati tanácsadás, képzések rendszere is kiépült. A Strukturális Alapok Képzési Központ (SAKK) keretében külön EU szakértőket képeztek, akik a civil szervezetek pályázatainak előkészítését voltak hivatottak elősegíteni. Mégis, a gyakorlatban a rendszer nem működött hatékonyan: a PEA tapasztalatok vegyesek voltak (nem megfelelő szakértők, csúszások a pályázati határidőknél, stb,.), a képzések iránti érdeklődés mérsékelt volt. Az eddigi tapasztalatok hangsúlyosan azt mutatják, hogy a magyar civil szervezetek nem készültek, készülhettek fel megfelelően az újonnan induló lehetőségek kihasználására. Ennek oka elsősorban a kapacitáshiány, de ide sorolható az információk hiánya illetve pontatlansága, az EU és az EU forrásokat Magyarországra allokáló magyarországi intézmények működési mechanizmusainak nem kellő ismerete is. A magyarországi szervezetek nem tudták kihasználni a Közösségi Programokban rejlő lehetőségeket, a strukturális alapokból finanszírozott hazai pályázati programok megszerzése, lebonyolítása pedig súlyos nehézségeket okozott, okoz a szervezetek számára. A programok döntő többsége erőn felüli önrészt követel meg, ráadásul a finanszírozás (bár a nonprofit szervezetek esetében általában lehetőség volt előleg lekérésére) nem gördülékeny, gyakran csúszott már maga a szerződéskötés is, nem beszélve a későbbi kifizetésekről. A helyzet végére vált tarthatatlanná, hiszen a késő szerződéskötések, kifizetések miatt sok szervezet küszködött súlyos likviditási gonddal. A Civil Lobbi Kerekasztal tagjai minden miniszter figyelmét felhívták a problémára, hangsúlyozva azt a furcsa helyzetet, hogy a csúszások miatt a civil szervezetek tízmilliós nagyságrendben hiteleznek az államnak. 19 Erre a hazai civil 18 Civil szervezetek és az EU csatlakozás, Ökotárs Alapítvány,

17 szervezetek nem voltak felkészülve, hiszen a kapacitáshiány (saját tőke, infrastruktúra hiánya, a jól képzett munkatársak elvándorlása) a jellemző a szervezetekre. Összefoglalva, az első Nemzeti Fejlesztési Terv a civil szervezeteket kizárólag szolgáltató szerepükben, szektorsemleges módon értelmezte, azaz konkrét, szakmai programok lebonyolításának lehetőségét biztosította számukra. A civil szervezetek hosszú távú társadalomerősítő, közösségfejlesztő szerepét az NFT nem erősítette, illetve nem használta ki, ilyen irányú fejlesztéseket nem tartalmazott. A magyar szervezetek komoly elvárásokat fűztek az EU csatlakozáshoz, de ez csak részben realizálódott: az NFT keretén belül meghirdetett programok csak a nagyobb, szolgáltató jellegű, csak bizonyos szakmai területeken tevékenykedő szervezetek számára voltak hozzáférhetőek, a pályázati programokhoz való hozzáférés, illetve a programok lebonyolítása viszont számukra is komoly problémákat okozott.

18 2. Az intézkedés célja A fenti helyzetelemzés alapján a Társadalmi részvétel és innováció fokozása című intézkedés célja, hogy erősítse a társadalom önszerveződő, innovációs és alkalmazkodóképességét, a hatékony érdekképviselet megjelenítésének képességét, valamint elősegítse a jó kormányzás elveit biztosítani képes társadalmi közeg megvalósulását. A célokat az intézkedés a helyi közösségek erősítésével, a társadalmi részvétel fokozásával (aktív állampolgárság) és a civil szervezetek kapacitásának fejlesztésével kívánja elérni. Az intézkedés fő célja a társadalom önszerveződő, innovációs és alkalmazkodóképességének erősítése. Ehhez elengedhetetlen az aktív, önsegítő, helyi társadalmi közösségek erősítése. A helyi közösségek megerősítése érdekében az intézkedés helyi közösségfejlesztési programokat, közösségi kezdeményezéseket támogat, elősegíti a közösségi kezdeményezéseket segítő szakmai támogató-hálózat kiépítését és működtetését. Az intézkedés olyan országos hálózat kiépítését segíti elő, mely kistérségi szinten feltárja a lehetséges közösségi erőforrásokat, a kezdeményezők számára szakmai segítséget és képzéseket nyújt, helyi cselekvési programokat támogat. Az intézkedés közösségfejlesztő szakemberek, közösségi munkások részvételével közösségfejlesztő szolgálatokat állít fel és működtet. A célok között szerepel még a helyi cselekvési programok és olyan új komplex szociális közösségi-programok kidolgozása, amelyek városrész-rehabilitációt előkészítő és megvalósító közösségi programokat támogatja, melyek támogatják a lakónegyedek, városrészek - lakótelepek, régi bérlakások - fizikai megújítását, aktivizálják a lakosságot. A célok között fontos szerepet kap a helyi nyilvánosság és helyi közélet fejlesztése, a helyi közösségi orgánumok létrehozásának, működtetésének támogatása. A társadalom hatékony érdekképviselet megjelenítésének képességét, a jó kormányzás elveit biztosítani képes társadalmi közeg megvalósulását általános célú, támogatott felnőttképzési programok Demokrácia képzőközpontok létrehozása, bentlakásos felnőttképzési programok támogatása biztosítja. Az intézkedés hangsúlyos eleme az állampolgári- közösségi részvételt erősítő programok, kampányok támogatása, melyek helyi, kistérségi, regionális, országos és európai uniós szinten - a közügyekben/közpolitikában való részvételre, új társadalmi intézmények (közösségi, állampolgári tanácsok) létrehozására irányulnak. Ezt egészítik ki a civil közösségi részvételt erősítő programok, melyek során a helyi közösségek települési, kistérségi, regionális fejlesztési koncepciók készítésében, megvalósításában és ellenőrzésében működnek közre. A programok célja olyan társadalmi légkör és gyakorlat kialakítása, amelyben természetes, megszokott a közügyekben való részvétel, ami fontos témája a társadalmi nyilvánosságnak. A fenti, átfogó célok elérésében kulcselem a civil szervezetek kapacitásának erősítése. Az aktív, helyi igényekre reflektáló civil szervezetek az erős civil társadalom intézményei, ezek biztosítják az állampolgári aktivitás kereteit. A civil szervezetek megerősítése hosszú távú, összetett feladat, hiszen a problémák is sokrétűek. A civil szervezetek kapacitás problémáinak megoldását célozza a nonprofit hitel-bank létrehozása, mely nonprofit szervezetek számára biztosít kedvezményes hiteleket, kölcsönöket. A civil szféra intézményesülését segíti elő a szektor kulcsszereplőinek biztosított, a szervezetek fenntarthatóságát célzó intézményi támogatások program. Szintén a kapacitáserősítést célozzák a nonprofit szervezeteket képző, oktató, segítő trénerek, képzők képzési programjai, a kisadományi program, a helyi, kis szervezetek fenntarthatóságát, fejlesztését, helyi beágyazódását célzó támogatási program és a civil szektor megerősítését szolgáló speciális programok, pl. együttműködések erősítése

19 szektorok között és ágazatok között, a nonprofit szektor társadalmi kommunikációjának elősegítése, az önkéntesség támogatása, illetve a családbarát nonprofit munkahelyek kialakítása.

20 3. Fejlesztési javaslatok 1. intézkedés: Fejlesztési javaslatok a helyi közösségek erősítése területén történő intézkedésekre 1.1 Alintézkedés: Közösségi kezdeményezéseket segítő szakmai hálózat A program céljai: Közösségi kezdeményezéseket segítő szakmai támogató hálózat továbbfejlesztése és működtetése. A segítő szakemberek feladata a közösséghiányos területeken kezdeményező személyeknek, az összefogásra alkalmas ügyeknek a felkutatása, aktivizálható helyi polgárok felkészítése, folyamatos szakmai segítése egy hálózati program kereteiben. A közösségi kezdeményezések célja a közösségi alapú strukturált, összetartó és szolidáris helyi társadalom megerősítése, a folyamatban résztvevők közötti együttműködés és partnerség fejlesztése. A településszintű fejlesztési folyamat az élet minőségének javítását segíti elő, esélyt teremt, és lehetőséget biztosít ahhoz, hogy egyének és közösségek a társadalmi fejlődés előnyeiből részesedjenek. A fejlesztési folyamata hozzájárul a helyi demokrácia fejlődéséhez, ahhoz hogy a település közösségei bekapcsolódhassanak a helyi döntéshozatal folyamatába. A cél elérésének módja: A fenti célok érdekében a program tartós megbízással részfoglalkozásban kistérségenként de legalább megyénként 5-5 felkészített szakembert foglalkoztat és biztosít számunkra működési költségeket a szakmai feladatok ellátására. Feladatukat nem egy kijelölt intézményben ülve, hanem folyamatosan a terepen mozogva végzik, maguk keresik a kezdeményezésre esélyt kínáló településeket, közösségeket és személyeket. Tehát helyben segítenek! A közösségi részvétel megerősítse, helyi közösségek felkészítése a változásokra, bevonása a helyi fejlesztési folyamatokba kiemelt célja a programnak, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a lakosok állampolgárként vegyenek részt saját környezetük alakításában, változtatásában és az őket érintő döntések előkészítésében. Ennek a hálózatnak az elindulását, felállítását már az ICSSZEM jelenlegi speciális programja is segíti (Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat), tehát ennek az alapozó munkának a továbbfejlesztése, megerősítése, kiszélesítése, folyamatos tevékenység kereteinek a biztosítása szükséges 20 A program leírása: A felmérések és elemzések azt jelzik, hogy a kistelepülések többségében és a lakótelepeken kevésbé strukturált a helyi társadalom, alacsony a civil szervezetek, a szabadidős és önsegítő csoportok száma, a szomszédsági munka, illetve az önkéntes tevékenység koordinálása nem megoldott. Hiányoznak a fejlesztési programok megvalósítását segítő szakemberek, korlátozott az információk valamint a pályázati források elérésének lehetősége. A települési hátrányok nagymértékben csökkentik a társadalmi integráció esélyeit, ezért kiemelt feladat a helyi társadalmak önszerveződését segítő folyamatok, a közösségi részvételen alapuló, aktivitásra épülő közösségi kezdeményezések támogatása. Ehhez kistérségenként, megyénként erre a feladatra felkészített szakemberek szükségesek Települési szintű feladatok: 20 Országos hálózat a közösségi kezdeményezések támogatására Parola 2005/1.

Stratégiai terv 2006-2008

Stratégiai terv 2006-2008 Stratégiai terv 2006-2008 (Közgyűlési vitaanyag) I. Helyzetelemzés - szakmai közérzetünk, beavatkozásunk hatásai és határai Míg a 2003-2005-re vonatkozó stratégiai tervünkben úgy értékeltük a korábbi,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Fejlesztés(i)-források A társadalmi

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Erőforrástérkép Erőforrások feltárása, tervezése Forrásbevonás TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket szolgáló

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület 4025 DEBRECEN, Török Bálint u. 4. KÖZHASZNÚSÁGI JELENÉS 2005 Tartalom I. A szervezet általános adatai, szervezet céljának

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben