Vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR)"

Átírás

1 X. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA KOLOZSVÁR, MÁJUS Vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) Szerző: Fülöp Andrea Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtan Kar, Marketing, IV. Év Témavezető: Lector dr.voicu Nistor Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtan Kar, Marketing Tanszék

2 Történeti áttekintés A vállatok szerepéről, identitásáról és felelősségéről minden korszakban beszéltek és fontos kérdésnek számított. A fogyasztók elvárják, hogy a vállalatok olyan árukat és szolgáltatásokat állítsanak elő, amelyre szükségük van. Manapság azonban már nem elég, hogy egy vállalat üzleti értelemben sikeres, több kell ennél! A különböző érintettek olyan elvárásokat fogalmaznak meg a vállalatok irányában, amelyek túlnyúlnak a sokak által értelmezett vállalati felelősségeken (ami általában a gazdasági felelősséget jelenti). A környezetvédők elvárják például, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak a vállalatok, legyen környezetbarát a csomagolás és legyen tanúsított ISO A törvények által előírtnál szigorúbb irányítási, minőségbiztonsági szabványok jönnek létre, amelyek jóformán már alapelvárássá válnak a különböző pályázati elbírálásokon, beszállítói kiválasztásokon. Az önkormányzatok és helyi lakosok elvárják, hogy a vállalatok részt vállaljanak olyan feladatokban is, mint például a parkosítás vagy játszóterek kialakítása. Már Polányi Károly 1 is a gazdasági rendszer beágyazottságáról beszél, miszerint a gazdasági intézmények a társadalmi intézmények szerves részét képezik és azok fényében értelmezhető jelentőségük. Ez alapján kijelenthetjük, hogy a gazdaság tehát se nem különül el, se nem helyezkedik a társadalom és a természeti környezet fölé. Ezáltal a vállalatok beágyazottságuk révén kénytelenek megfelelni az érintettek elvárásainak. Az újkorban azonban olyan változások mentek végbe, amelyek a piaci gazdálkodókat felszabadították a különböző egyéb érintett csoportok elvárásai alól. A XIX. század második felétől rohamosan növekvő ipari termelés, az ennek következtén átrendeződő társadalmi rétegződés, a hirtelen képződő óriási vagyonok új helyzeteket és új problémákat vetettek fel, amelyet csak fokozott, hogy ijesztő mértékű hatalommal bíró vállalatbirodalmak jöttek létre. Ekkorra már látszott, hogy a piac függetlensége és a vállalkozás szabadsága társadalmi kontroll nélkül már nem biztos, hogy a közjót szolgálja. Az a rendszer tehát, amely rohamos tempóban képes nagy mértékű jólétet teremteni, képes ártani, a környezetnek és/vagy társadalomnak. A nagyvállalatokkal szembeni attitűdváltásra a vállalatvezetők és tulajdonosok első reakciója a jótékonykodás volt, vagyis egyéni válaszok a problémákra. A piac 1 Fertetics Mandy: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása című cikkében, megjelent a Magyar Minőség 2006.augusztus-szeptember számában

3 ideológiáját és a vállalatok funkcionális igényét nem kellett bizonyítani, és egyre elhalkultak azok a csoportok is, amelyek a morális legitimációt is megkövetelték a vállalatoktól. Ekkor tájt fogalmazta újra Friedman a vállalatok társadalmi felelősségvállalását, amely szerinte kimerül a profit növelésében. Ezt a nézetet sajnos máig is sokan, de szerencsére egyre kevesebben osztják. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek folyamán az Egyesült Államokban az üzleti etika kérdései mindinkább előtérbe kerültek. Ekkor vált ugyanis nyilvánvalóvá a munkavállalók kizsákmányolásának elterjedtsége, a nem biztonságos termékek forgalmazása, a természeti környezet rombolása, a nemzetközi szinten felfedett korrupció stb, amelyek az üzleti életről általános negatív képet festettek. A marketing társadalmi felelősségének tárgyalásakor Kotler és Levy (1969) 2 hangsúlyozza a marketing eredményeinek nem üzleti területeken való alkalmazását ( societal marketing ), amely tulajdonképpen a mai non-business marketing alapja. Kotler (1972) 3 az üzleti marketing társadalmi felelősségét a társadalomorientált marketingkoncepció (societal marketing concept) elnevezés alatt tárgyalja. Ebben Kotler etikai alapon értelmezi újra a marketing szerepét, amely szerint a vállalat a hosszú távú profit termelését a fogyasztói igények kielégítésén túl a társadalom jólétéhez való hozzájárulásával tudja biztosítani, vagyis a termékeknek nemcsak a rövid távú fogyasztói igényeket kell kielégítenie, hanem meg kell felelnie a hosszú távú társadalmi elvárásoknak is. A társadalomorientált marketingkoncepció nem vert igazi gyökeret, nem vált a mindennapok gyakorlatának és elméletének részévé. A Földet veszélyeztető környezeti válság hatására az ENSZ közgyűlése 1983-ban létrehozott egy bizottságot (World Comission on Environment and Development) a szükséges változás irányait kijelölő, átfogó program kidolgozására. A bizottság 1987-ben Közös jövőnk címmel készítette el jelentését, rögzítve azokat az elveket és követelményeket, amelyek betartása esetén a Föld megmenthető volna a jövő generációk számára. Ezek az elvek azóta a fenntartható fejlődés (sustainable development) elveiként váltak ismertté. A fenntartható fejlődés olyan fejlődést jelent, amely biztosítja a jelen 2 Idézve Kőszeghy Balázs által a Vállalatok társadalmi felelőssége a termékinnovációban című cikkben, megjelent a Marketing&Menedzsment 2006/4. számában 3 idem

4 szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését. A nyolcvanas évek elején jelent meg az ügyközpontú/ ügyhöz kapcsolodó/ ügyspecifikus marketing (couse related marketing) 4. Az első ilyen jellegű marketingtevékenységet az American Express vállalat alkalmazta. New York állam kezdeményezte a Szabadség szobor restaurálását a vállalat pedig, minden hitelkártyás tranzakció után egy centet erre a célra különített el. 3 hónap alatt 1,9 millió$ gyűlt össze a célra, ugyanakkor az American Express 17%-kal növelte kártyaforgalmát. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján kialakult és gyors növekedésnek indult a zöld piac, azaz a környezetbarát termékek piaca, és ezzel együtt a zöld marketingtevékenység. A zöld termékek iránti kereslet kezdeti növekedési üteme azonban a kilencvenes évek közepén-végén lassulni kezdett, a hanyatlás okai Peattie és Crane (2005) szerint 5 többek közt a fogyasztói bizalom megrendülése a zöldre mosott termékek ( greenwashing ) miatt, vagyis azon esetek, amelyekben kiderült az egyes környezetbarátként pozícionált termékek környezetkárosító hatása. A szerzőpáros ugyanakkor egyes, elkötelezetten környezettudatos cégek jellemző hibájának tartja a piaci igények elnagyolt felkutatását, a termékekkel kapcsolatos konkrét környezeti igények meg nem értését, valamint azt, hogy nem nevelték, zöldítették a fogyasztókat, vagyis nem fejlesztették a zöld piacot. Ezen esetek mindegyike tükrözi a rövid távú szemléletet. A jelen Megfogalmazódott, hogy a piac és a kormányzat nem képes bizonyos problémák kezelésére, és ez nagyobb felelősséget ró a vállalatokra. Innentől fogva pedig szükségessé vált a vállalkozások morális legitimációja is: bizonyítaniuk kell tevékenységük tisztaságát, és azt, hogy tisztában vannak társadalmi súlyukkal és az annak révén rájuk nehezedő társadalmi felelősséggel. Az egyre erősödő társadalmi elvárásokkal párhuzamosan nőttek a gazdasági etikai mozgalmak, a fenntartható fejlődés koncepcióját zászlajukra tűzők száma és a felelős vállalat koncepciója is egyre inkább terjed. Ezek kapcsán pedig felmerülnek olyan 4 Braun Róbert előadása, 2006/2007 első félév, Budapesti Corvinus Egyetemen 5 Idézve Kőszeghy Balázs által a Vállalatok társadalmi felelőssége a termékinnovációban című cikkben, megjelent a Marketing&Menedzsment 2006/4. számában

5 kérdések, mint a norma- és szabályrendszereknek való megfelelés, a vállalat, mint állampolgár (corporate citizenship) vagy az érintett-megközelítés (stakeholder elmélet) 6. Vannak ugyan államok, ahol progresszív felfogásban az állam beavatkozását tekintik megoldásnak, a liberális piaci felfogás szerint azonban (pl. az angolszász területeken) az állami beavatkozást minimalizálni kell, viszont a vállalatoknak társadalmi felelőssége van. Az EU-ban az európai témák között jelenleg kiemelt hangsúlyt kap a hatékonyabb szabályozás és a vállalkozói kultúra támogatása, amint azt az Európai Bizottság 2006-os, a növekedés és munkahelyteremtés terén elért haladásról szóló éves jelentése 7 is megerősítette. A Bizottság az újraindított lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség keretében elkötelezte magát az európai gazdaság versenyképességének támogatása mellett. Cserében felhívja az európai vállalatokat, hogy nyilvánosan bizonyítsák elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés, a gazdasági növekedés, valamint a több és jobb minőségű munkahely mellett, és hogy fokozzák a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységüket, beleértve a többi érdekelt féllel való együttműködést. A szakirodalomban az érdekelt, érintett (stakeholder) fogalom sokféle értelmezésével találkozhatunk. Minden olyan csoportot magába kell foglalnia, amely elősegítheti vagy meghiúsíthatja a szervezet céljainak megvalósítását. Edward R. Freeman meghatározása 8 szerint érintett minden olyan csoport vagy egyén, aki befolyásolhatja a szervezet célmegvalósítását vagy érintve van abban. Ahhoz, hogy egy szervezet (vagy adott esetben vállalat) stratégiáját a stakeholdermenedzsmenttel gazdagíthassuk fel kell ismerni, hogy kik azok a csoportok és egyének, akik érintve vannak a szervezet célmegvalósításában és hogyan ábrázolhatjuk a szervezet stakeholder térképét. A hagyományos vállalatképben csak a fogyasztók, szállítók, az alkalmazottak és tulajdonosok szerepelnek. Ezt a képet ki kell egészíteni más csoportokkal is, mint például a környezetvédők, fogyasztói érdekvédelmi szervezetek, média, kormányzat, külföldi versenytársak stb. Ezek az érintettek a vállalati környezet 6 Fertetics Mandy: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása című cikkében, megjelent a Magyar Minőség 2006.augusztus-szeptember számában 7 Com(2006) végleges 8 Edward R. Freeman: Stakeholder-menedzsment című írása az Etika a gazdaságban című könyvben, Keraban Kiadó, Budapest, 1993

6 elmúlt 20 évbeni megváltozásával kerültek fel a stakeholder-térképre 9. Az alábbi térkép kiindulásként szolgálhat egy tipikus mai vállalat számára 10 : 1. ábra: Egy nagyvállalat stakeholderei Kormányzat Politikai csoportok Tulajdonosok Pénzügyi csoportok Szállítók Vállalat Fogyasztók Alkalmazottak Versenytársak Szakszervezetek Fogyasztói érdekvédők Ahhoz, hogy a fenti térkép valóban hasznos legyen a vállalatok számára azonosítani, elemezni kell a különböző érintetteket. Az alábbi táblázat részletesebben bemutatja őket 11 : Tulajdonosok Szállítók Fogyasztók Alkalmazottak Pénzügyi csoportok Politikai csoportok Kormányzat Versenytársak Szakszervezetek Fogyasztói érdekvédők Részvényesek, kötvényesek, alkalmazottak stb. Vállalat1, vállalat2 stb. Fogyasztói szegmens1, fogyasztói szegmens2 stb. Alkalmazotti szegmens1, Alkalmazotti szegmens2 Pénzügyi elemzők, beruházási bankok, kereskedelmi bankok, a jegybank stb. Pártok, önkormányzatok szövetsége stb. Parlament, bíróság, kormányhivatalok stb. Hazai versenytárs1, hazai versenytárs2, külföldi versenytárs1, külföldi versenytárs2 Szakszervezet1, szakszervezet2 Fogyasztók országos szövetsége, fogyasztói egyesületek, biztonság- és egészségvédők, környezetvédők stb. 9 Megnőtt a civil szervezetek, a média hatása a fogyasztói preferenciákra. A kormányzati intézkedések is nagyban befolyásolhatják egy vállalat működését stb. 10 Edward R. Freeman: Stakeholder-menedzsment című írása alapján (megjelent az Etika a gazdaságban című könyvben), Keraban Kiadó, Budapest, Edward R. Freeman: Stakeholder-menedzsment című írása alapján (megjelent az Etika a gazdaságban című könyvben), Keraban Kiadó, Budapest, 1993

7 A civil szervezetek a vállalatok számára kiemelt fontossággal bírnak, ugyanis egyszerre jelentenek veszélyforrást és erőforrást. Veszélyeztethetik a vállalat reputációját 12, ugyanakkor munkaerő illetve szaktudás kölcsönzésével elősegíthetik a vállalatok társadalmi szerepvállalását. A társadalommal való szoros kapcsolatuk révén közvetítő partnerek lehetnek, a társadalom tagjai és a vállalatok között. Ugyanakkor civil szerepük, a vállalati érdekektől való mentességük miatt a hitelesítő partner szerepét is vállalhatják. Bizonyos esetekben a törvényesség felügyelete is hatáskörük része lehet. A vállalatok és civilek kapcsolata folyamatosan változott az idők során, ennek egy lehetséges korszakolása a következő 13 : 1. Konfrontáció korszaka: a civil szervezetek a vállalatok fő ellenségeinek voltak tekintve, 70-es, 80-as évek. 2. Passzív paternalisztikus korszak: a vállalatok felismerték, hogy a civil szervezetek veszélyesek lehetnek, megpróbálják pacifikálni őket, például adományok, szponzorizálások által, 80-as, 90-es évek 3. Félaktív egyenrangúsító viszony, amikor egyre több civil szervezetet vonnak be a vállalati tevékenységekbe, ahol a civil szervezet, mint kapcsolat, hiteles partner jelenik meg, 90-es évektől napjainkig 4. Együttműködő, projekt partner viszony: szorosabb, hosszabb távú együttműkődést jelent a vállalat és a civil szféra közt Meg kell jegyeznem, hogy ez a nyugat-európai modell, Románia (és Magyarország is) a második korszaknál tart. Az Európai Bizottság nagyobb politikai hangsúlyt kíván adni a vállalati társadalmi felelősségvállalásnak annak elismeréseként, amit az európai vállalkozások e területen már elértek, illetve hogy további szerepvállalásra ösztönözze őket. De mit is jelent a vállalati társadalmi felelősségvállalás? Az angol Corporate Social Responsibility 12 Elég ha a környezetvédők által kirobbantott, média által felkarolt, vállalatokat fenyegető botrányokra gondolunk, mint például a Shell, amely a leselejtezett olajtank vagy a nigériai állapotok kapcsán vált a Greenpeace célpontjává vagy a Nike, mely a gyerekmunka alkalmazásával szerzett nyilvánosságot 13 Braun Róbert a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének docense, évek óta vizsgálja és segíti is különböző vállalatok társadalmi felelősségvállalását. A korszakolást a 2006/2007-es tanév első félévében a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott CSR tanórák jegyzete alapján írtam.

8 (CSR) pontos fordítása, mely az Institute of Business Ethics által használt definíció 14 szerint a következőt jelenti: a vállalat által végrehajtott önkéntes cselekvés, amelynek célja, hogy reagáljon az üzleti tevékenysége erkölcsi, szociális és környezeti hatásaira, valamint megfeleljen a fő vállalati érintettek érdekeinek. Az Európai Közösségek Munkaügyi és Szociális Bizottsága (The European Commission s Employment and Social Affairs Committee) a CSR-t úgy határozza meg, mint olyan koncepciót, melynek értelmében a vállalatok önkéntesen integrálják üzleti tevékenységükbe és az érintettekkel való kapcsolataikba a szociális és környezeti problémák kezelését. Blomqvist&Posner 15 szerint a CSR a vállalatvezetés olyan módját jelenti, amelynek során a vállalat nem csak a fogyasztók (és saját) érdekeit, hanem más érintettjeinek az érdekeit is figyelembe veszi. Braun Róbert 16 definíciója szerint a a CSR köztudatos vállalatvezetést jelent, azaz a vállalatok köztudatos üzleti működését, azaz a társadalmi jelenségek figyelembevételét. Fontosnak tartom kihangsúlyozni a CSR fogalma és az adományozás és támogatás (szponzorizálás) fogalma közti különbségeket. Az adományozás klasszikus módja a pénzügyi vagy materiális segítségnyújtásnak, úgyszintén a támogatás, mely egyben reklámot is jelent a vállalatnak, ugyanakkor a bevétel 0,3%-áig levonható a profitadóból. Mindkettő része lehet a CSR stratégiának, ez azonban sokkal többet foglal magába: felelős magatartást a vállalatveztés minden területén. Négyféle vállalati felelősségét lehet megkülönböztetni 17 : 1) gazdasági (üzletileg életképesnek lenni); 2) jogi (a törvények, norma- és szabályrendszerek betartása); 3) társadalmi (a vállalati politika részeként elvárt szociális elemek pl. a munkavállalókkal való bánásmód kapcsán); 14 Idézte Fertetics Mandy: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása című cikkében, megjelent a Magyar Minőség 2006.augusztus-szeptember számában 15 Idézte Nádasi Katalin-Lukács Rita:Hogyan jelenítse meg egy márka a társadalmi felelősségvállalást? című cikkében, megjelent a Marketing&Menedzsment 2006/4.számában 16 A definíció a Lélegzet folyóirat XVI.évf Téli számában, Braun Róberttel készített interjúban jelent meg 17 Fertetics Mandy: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása című cikke alapján, Magyar Minőség 2006.augusztus-szeptember

9 4) etikai (amely már a megtermelt nyereség elosztási kérdéseit feszegeti, vagyis adjál vissza belőle ). Az Európai Unió 2001 nyarán kiadta a Zöld Könyvet 18, amelyben a CSR koncepciót próbálja körüljárni, mankókat megfogalmazni a vállalatoknak, valamint mindazoknak, akik érintettjeik lehetnek. A kiadvány alapján a CSR-t a fenntartható fejlődés koncepciójának dimenziói mentén értelmezi. Végigveszi a kerítésen belüli és azon kívüli értelmezési lehetőségeket (belső pl.: egészséges és biztonságos munkahely, etikus bánásmód az alkalmazottakkal szemben, változáskezelés képessége, környezet menedzsment; külső pl.: kapcsolat helyi közösségekkel, együttműködés beszállítókkal és alvállalkozókkal, emberi jogok tiszteletben tartása). EU-s éllovasok ebben Nagy- Britannia, Dánia vagy Belgium, az előbbinél például független CSR-minisztérium működik, jelezve annak fontosságát és integráltságát minden más tevékenységbe. A volt szocialista országokban is egyre többet beszélünk mára CSR-ről, de figyelembe kell vennünk több különbséget, sajátosságot. Miközben mind a vállalati (ipari), mind az egyéni fogyasztás alacsonyabb szinten van, mint az Európai Unió régi országaiban, a technológiák még nem olyan fejlettek, így a termelés sokszor az indokoltnál nagyobb terhet ró a környezetre. Ezekben az országokban még nem olyan régóta van piacgazdaság, kapitalizmus vagy akár demokrácia, így még nem olyan fejlettek az intézmények, nem érettek a társadalmak (értékrendben) és még nem elég régóta keríti hatalmába az embereket a fogyasztó társadalom eufóriája. A bizalmi index a különböző szereplőkkel szemben, valamint az egyes szereplők között alacsony (még a civil szervezetek tekinthetők a leghitelesebb információforrásnak). A vállalatok motivációja Miért lesznek felelősek a vállalatok? Miért figyelnek egyesek a környezeti teljesítményükre,végeznek olyan beruházásokat, fejlesztéseket, amelyek csak több év múltán térülnek meg, foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket vagy hátrányos 18 Fertetics Mandy: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása című cikke alapján, Magyar Minőség 2006.augusztus-szeptember

10 helyzetűeket, vállalnak részt helyi problémák megoldásában, mint például parkosítás vagy iskolák támogatása? Kényszer, versenyelőny vagy jófejség? A kényszer általában hathatós, mégsem mindenható. Hiszen a reális jogszabályok, amelyek betarthatók, tényleges környezeti teljesítmény javulásához vezethetnek, ugyanakkor a felülről irányított változások sokszor meg is béníthatják a szereplőket, elvéve tőlük a kreativitás, önszerveződés, tenni akarás erejét. Kényszer alatt ugyanakkor nem csak az állami szabályozásra gondoljunk. Kényszerként éli meg egy vállalat bármely érintett csoport hatásos fellépését, általában piaci nyomását. Tehát, ha a fogyasztók, vagy a beszállítók, vagy az alkalmazottak fellépnek egy ügyben, a vállalat előbb-utóbb kénytelen arra válaszreakciót kidolgozni ezt a piaci nyomást figyelhetjük meg több nyugati államban is. Elég ha a környezetvédők által kirobbantott, média által felkarolt, vállalatokat fenyegető botrányokra gondolunk, mint például a Nike ázsiai gyáraiban dolgozó gyerekmunkások esete, ami az emberi jogok, különösen a gyermekek jogainak védelmével foglalkozó nemzetközi civil szervezetek támadásának célpontja lett. Vagy, hogy hazai példát is említsek a Verespatak és környékére tervezett aranybánya beruházója, a Gabriel Resources (GR) és a ciántechnológiás aranykitermelésre készülő Rosia Monatana Gold Corporation (RMGC) vállalkozás áprilisában 19 Sztavrosz Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosának jelenlétében jelentette ki Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter, hogy a verespataki aranybánya beruházás nemzetközi környezetvédelmi engedélyezési eljárását felfüggeszti. Ez azt jelenti, hogy a beruházó nem nyújthatja be a környezetvédelmi hatástanulmányt, ezzel a környezetromboló bánya megnyitása további jelentős késedelmet szenved. A román és magyar környezetvédő szervezetek jelentős sikerként könyvelik el a döntést. A siker abban rejlik, hogy ha a beruházó ezek után folytatni akarja a projektet, akkor az összes szükséges engedélyt újra be kell szereznie, ami minden bizonnyal több évbe telhet. Hazánkban azonban a civil szektor még nem elég erős, szárnypróbálgatásain ugyan túl van, de sokan még nem képesek sem a partnerségre, sem a radikális fellépésekre, sokszor a szakmai és nyelvi felkészültségük is kívánnivalót hagy maga után. A média, az állam, a tudományos szféra sem tekinthető jelentős szereplőnek a április 11.-i Felfüggesztették a verespataki aranybánya beruházást - a környezetvédők jelentős sikere Greenpeace- MTVSZ című országos sajtóközlemény alapján

11 folyamatban. Mégis látunk kezdeményezéseket vállalatoktól. Talán azért, mert a külföldi anyacég nyomást gyakorol, vagy a külföldi vevő, esetleg az európai uniós és egyéb pályázati feltételek ösztönzők, vagy a vállalat vezetőségében lehet megtalálni azt az egykét elkötelezett embert, aki előreviszi az ügyet.vagy proaktívak, és úgy gondolják, előbbutóbb versenyelőnyük keletkezik belőle. Véleményem szerint nem baj, ha egy vállalatnak üzleti haszna is származik abból, ha felelősen cselekszik, ugyanakkor szükségesek olyan lépések is, amelyek elsősorban nem az üzleti eredmény növeléséből vezethetők le. Megfogalmazhatunk néhány olyan előnyt, amely a felelősségvállalás révén realizálható, mint például 20 : eladások növekedése kevesebb támadás civil szervezetek részéről (környezetvédők, fogyasztóvédők) pozitívabb vállalati arculat, amely a piaci szerepet, helyzetet erősen befolyásolja, tehetséges munkavállalók munkaerőpiaci vonzása és megtartása, stabil és megbízható üzleti partnerek, kapcsolatok, jó kapcsolat az állami szervekkel, hatóságokkal, kiszámíthatóbb, biztonságosabb piaci környezet (már ha többen viselkednek felelősen). A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának eszközei közé tartozik 21 a vállalatirányítási kódexek megalkotása és elfogadása a vállalatok által, valamint az éves pénzügyi jelentés mellett a fenntarthatósági vagy környezeti beszámoló elkészítése. A felelősségvállalás egyik alapkövetleménye az átláthatóség, melynek első lépése a vállalatirányítási kódex megalkotása, ennek nyilvánosságra hozatala, valamint a környezeti beszámoló készítése, mely bemutatja, hogy a vállalatnak milyen mértékben sikerült betartania a vállalatirányítási kódexben foglaltakat, és, hogy a társadalmi célú programjai milyen hatással voltak a társadalomra. 20 Fertetics Mandy: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása című cikke alapján, Magyar Minőség 2006.augusztus-szeptember valamint Aurelia Dinu: CSR-un stil aparte de a face business 21 Az Európai Bizottság The ABC of CSR instruments című publikációja szerint

12 Több nemzetközi szervezet is megfogalmazott olyan etikai kódexeket, amelyek betartása a felelős vállalati magatartás felé tereli az érintett cégeket. Az OECD irányelveket fogalmazott meg a multinacionális cégek számára (Guidelines for Multinational Enterprises), az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) a munkavállalók jogainak betartásáért küzd. Vállalatirányítási kódexek A vállalatirányítási kódex egy adott vállalat magatartását meghatározó alapelvek formális nyilatkozata. 22. A globalizált gazdasági életben a vállalatirányítási kódexek nagyon gyorsan terjednek, mivel megnőtt a különböző érintettek érdeklődése a társadalomorientált és etikus vállalatvezetés irányába. A vállalatirányítási kódexeket a következőképpen csoportosíthatjuk 23 : Vállalatok kódexei, melyeket a vállalatok egyoldalúan dolgoznak ki és fogadnak el, és főként saját tevékenységükre, illetve a szállítóikra vonatkozik Kereskedelmi kamarák, vállalati csoportosulások (általában egyazon üzleti ágazaton belül) által elfogadott kódexek Multi-stakeholder kódexek, melyek a vállalatok, kormányzat, szakszervezetek és civil szervezetek közös kezdeményezése alapján jönnek létre (pl. az Ethical Trading Initiative) Minta kódexek, melyeket szakszervezetek, civil szervezetek és más, kódexkidolgozásban tekintélynek számító szervezetek dolgoznak ki (pl. International Confederation of Free Trade Unions-ICFTU, Amnesty International által kidolgozott Emberi Jogok Elvei) Nemzetközi szervezetek által kidolgozott kódexek (pl. az Organization for Economic Cooperation and Development, OECD kódexe a Guidelines for Multinational Enterprises, valamint a Tripartite Declaration of Principles Concerning Multinational Enterprises az ILO által) 22 Az Európai Közösségek által használt meghatározás az ABC of the main instruments of CSR című kiadványban, Rhys Jenkins: Corporate Responsibility and Labour Rights, 2002 valamint az Európai Közösségek::ABC of the main instruments of CSR, 2004 alapján

13 A kódexek kidolgozásában résztvevő szereplők érdekei különböznek egymástól, így például a vállalatok a hírnevük megőrzését, az alkalmazotti hűség növelését célozzák meg stb. A szakszervezetek meg akarják akadályozni, hogy a multinacionális vállalatok kikerüljék a meglevő nemzetközi munka előirások betartását (pl.eltérő bérezési politikák alkalmazását a földrajzi régiótól függően). Több civil szervezet megkérdőjelezi a kormány hatékonyságát a vállalatok ellenőrzése terén, osztva a szakszervezetek véleményét egy független ellenőrzés szükségéről. A tulajdonosok nagy részét csak részvényeik értéke érdekli, azonban egy vállalatirányítási kódex megléte elterelheti, visszaverheti a civil szervezetek vagy más, a vállalatra nyomást gyakorló szervezetek kritikáit, melyek ellenkező esetben a vállalat hírnevének sérülését, így a részvényérték csökkenését eredményeznék. Egyes etikus magatartású befektetők számára, a vállalatirányítási kódex megléte elfogadási indikátorként szolgál a vállalat részvényeire vonatkozóan. Ugyanígy létezik már egy olyan fogyasztói réteg, amely vásárlási döntései során figyel a termékek etikus dimenziójára is, bizonyíték erre a fair-trade jegyében forgalmazott kávé vagy a környezetbarát termékek iránti kereslet növekedése. Azonban ezek a példák még csak egy szűk piacot jelentenek, mely főként tehetős középosztálybeli fogyasztókból áll. Végül a kormányzatnak is szerepe van a kódexek kidolgozásában, a vállalatok szabályozási alternatívájának tekintve őket. Figyelembe véve a fentiekben bemutatott eltérő érdekeket, a kódexek tartalma és elvárásai különböznek attól függően, hogy melyik csoport dolgozta ki őket: így a vállalatok által kidolgozott kódexek az adott vállalat pozícióját tükrözik, a vállalati csoportulások kódexei enyhébbek, ugyanis több vállalat igényeinek kell megfelelniük, köztük olyan kisebb vállalatoknak is, amelyekre kisebb nyomás nehezedik kódexek alkalmazása terén és erőforrásaik is szűkösebbek. A multi-stakeholder, valamint a nemzetközi szervezetek által elfogadott kódexek általában magasabb elvárásokat tartalmaznak, ugyanis a szakszervezetek és a civil szervezetek közti tárgyalások eredményei.

14 A környezeti beszámolók A környezeti kommunikációnak számtalan formája létezik, mint a hírlevél, az újságoknak adott hírösszefoglalók, éves beszámolók, lakossági meghallgatások és a nyílt napok. 24 Ezek közül az éves beszámoló az érdekcsoportok felé történő információszolgáltatás egyre fontosabb eszközévé válik. A környezeti beszámolók hosszas fejlődésen mentek keresztül a zöld szórólapok, hírlevelek megjelenésétől a fenntartható fejlődés beszámolójának megjelenéséig, amely a gazdasági, társadalmi és környezeti célokat egyenrangúként kezeli. Vállalatok társadalmi felelősségvállalása Romániában A romániai vállalatok nagy része nem készít környezeti (szociális) beszámolót 25 - ez derült ki a CSR-Romania által elvégzett Átláthatóság és hitelesség a vállalatok társadalmi felelősségvállalásában (Transparenta si credibilitate in practicile de responsabilitate sociala corporatista) című vizsgálat alapján. A vizsgálat feltárja, hogy a legtöbb cégnek, ha egyáltalán hallott a CSR fogalmáról, a társdalami felelősségvállalás fogalma kimerül a szociális, környezeti célokra történő adományozásban, támogatásban. A CSR-Romania szerint az ilyen jellegű programok nagy része nem hatékony, nem rendelkezik világos társadalmi és marketing célokkal, és a végrehajtás ellenőrzése is elmarad, mindezek következtében a közönség megkérdőjelezi a programok hitelességét. A kutatásban résztvevő cégvezetők szerint a fő kérdéskörök melyeket, egy környezeti beszámolónak tartalmaznia kell a következők: helyi közösségekkel való kapcsolatok, az alkalmazottak jogai és munkakörülményei, a fogyasztók és a környezet. 76% állította, hogy a vállalata rendelkezik etikai kódexszel, melyek főként az alkalmazottak, a szakszervezetek, a vállalat ügyfelei és a részvényesek felé szólnak. Ezek nagy része Romániában is jelen levő multinacionális vállalat, akik valószínűleg az anyaországban alkalmazott társadalmi felelősségvállalás stratégiájukat hozták át. PricewaterhouseCoopers 26 szerint Romániában a vállalatok társadalmi felelősségvállalása még alig érezteti hatását. A vállalatok sokkal inkább az Európai Unió 24 Kerekes Sándor, Kindler József és társai: Vállalati környezetmenedzsment, Aula kiadó, A Periodicul Afacerea (CCIB) cikke szerint, 2007.március Idézte Dana Oancea, Bogdan Diaconu a Compania dezgolita - De la transparenta la birocratie etica in programele de responsabilitate sociala corporatista című cikkben, megjelent a Revista 22, XV. Évf. 885 számában (2007.február 23.- március 1.)

15 integrációs követleményeinek próbálnak megfelelni, és nem foglalkoznak a tevékenységük társadalmi, környezeti beszámolójának elkészítésével. Liliana Enache 27 szerint a romániai vállalatok érdeklődése a szociális, környezeti problémák iránt szigorúan konjunktúra függő, azaz csak akkor foglalkoznak vele, ha hozzásegíti őket fontos megrendelésekhez, ugyanis tisztában vannak vele, hogy egyetlen nagy piacrészesedésnek örvendő nyugati cég sem fog olyan román cégtől rendelni, amelyik nem rendelkezik környezeti audittal (beszámolóval). Elmondhatjuk, hogy a CSR térhódítása az országban a romániai termékek iránti megnövekedett nemzetközi keresletnek köszönhető. A civil szervezetek részéről is tapasztalható egy növekvő érdeklődés a CSR irányába, több civil szervezet foglalkozik honlapján ezzel a kérdéskörrel október 27-én tartották a Gala Oameni pentru Oameni 28 elnevezésű estet, mely a romániai Amerikai Kereskedelmi Kamarájának (Camera Americana de Comert în Romania) és a Közösségi Kapcsolatok Szövetségánek (Asociatia pentru Relatii Comunitare) közös rendezvénye és évente díjazza a személyek és vállalatok társadalmi felelősségvállalását. A romániai helyzet vizsgálatát leszűkítem a továbbiakban a kőolajipari vállalatokra, megvizsgálva a romániai (Közép- és Délkelet-Európa) olajvállalatok CSR politikáját. A bevételt és a nettó profitot véve alapul az osztrák OMV 29 volt a piacvezető vállalat 2006-ban. Ami a nettó haszonrést (profit margin) illeti, Romániában a Petrom a listavezető a maga 17%-ával, őt követi a MOL és az OMV, kb. 11%-kal. Dolgozatomban a MOL és OMV társadalmi felelősségvállalás stratégiáját hasonlítom össze, a piac többi szereplője (a Rompetrol, noha a honlapján a társadalmi felelősségvállalás résztvevőjének állítja magát, ilyen jellegű tevékenységei elszigetelten, a vállalati működéssel nem összehangolva jelennek meg 30.) nem tette a CSR-t a vállalati stratégia részévé. Az osztrák OMV és a magyarországi MOL egyaránt rendelkezik vállalatirányítási kódexszel és a pénzügyi jelentés mellett készítenek környezeti beszámolót is, az OMV 27 idem 28 Az Asociatia pentru Relatii Comunitare honlapon található információk alapján 29 Nem számítva az OMV által megvásárolt Petrom által elért eredményeket 30 A megemlíti, hogy a Rominserv vállalat, a Rompetrol csoport szerződő fele finanszírozta az Onesti-i hőközpont modernizációját.

16 beszámolója a CSR Performance Report 31 nevet viseli, a MOL csoport Sustainable Development Report-ról (Fenntartható Fejlődési jelentés) beszél. Meg kell jegyeznem azt is, hogy az OMV romániai weboldalán ezek az információk nem találhatóak meg. Állást foglal a társadalmi felelősségvállalás mellett, bemutatja ilyen jellegű akcióit (pl.a rally támogatása 32 és környezeti programok támogatása), de a vállalatirányítási kódex csak az anyavállalat honlapján 33 található meg. A MOL romániai vállalatának honlapja 34 részletesen foglalkozik a CSR kérdéskörével, bemutatja a támogatott területeket, az etikai kódex román nyelvű változata is elérhető, de a teljeskörű vállalatirányítási kódex, valamint a fenntartható fejlődés jelentés azonban csak az anyavállalat honlapján 35 érhető el (angol nyelven). A MOL esetében a társadalmi szerepvállalás a kultúra és tudomány, sport, környezet és egészség, gyermekek és oktatás témaköreire terjed ki. A Mol létrehozta az "Új Európa" közhasznú alapítványt. Az alapítvány kiemelt figyelmet fordít a fiatal tehetségek és a gyermekegészségügy támogatására, de együttműködő partnere kíván lenni a jövőben a sport, a kultúra és a környezetvédelem területén azon civil kezdeményezéseknek, amelyek élhetőbb és humánusabb környezet kialakítására törekednek. A MOL több pályázatot hírdet, mint például a Segíhetek?, Guruló Színház, illetve a Zöldövezet programok, ez utóbbit Románia területén is meghírdették, áprilisban publikálva a nyertes civil szervezetek névsorát. A Mol Etikai Kódexe 4 részből áll: az első a Felelősségünk címszó alatt a részvényesi érték, a vevők elégedettsége, a vállalat társadalom iránti, valamint a munkatársak iránti felelősségét és az egészség-, biztonság-, környezetvédelem és minőségközpontúságot foglalja össze. A második rész az Üzletvitelünk címet viseli és itt van előírva az átláthatóság, az érdekérvényesítés (melynek értelmében az adott ország törvényeinek és előírásainak szellemében lépnek fel, és csak a megengedett eszközöket használják), a jogtalan előny tilalma (a becsületesség és a feddhetetlenség elvei alapján a jogtalan előny nyújtását vagy elfogadását minden formájában elítélik és nem bátorítják ajándék adását, illetve annak elfogadását), információk védelme, információk adása. A 31 valamint a alapján. 32 A Petrom felvásárlásával a az OMV Rally, OMV-Petrom Rallyra változtatta a nevét

17 harmadik rész a Társaság üzleti érdekeinek és vagyonának védelméről szól az összeférhetetlenség, a bennfentes értékpapír-kereskedelem és tanácsadás (a nyilvánosan forgalmazott értékpapírok tisztességes piaca mellett kötelezik el magukat), a szellemi tulajdon védelme. A Kódex negyedik része a Társaságon belüli viselkedési normékat írja elő, mint a diszkrimináció elkerülése és a tájékoztatás és vélemény-nyilvánítás joga. Az OMV nem rendelkezik külön etikai kódexszel, azonban a vállalatirányítási kódex tartalmaz az etikai vállalati viselkedésre irányuló alapelveket is. Az OMV kódexének 36 (angol nyelven) az alkalmazottakra vonatkozó része előírja, hogy az alkalmazottaknak egyenlő jogaik és lehetőségeik vannak: faji, vallási, bőrszíni, nemzetiségi, politikai, nemi, szexuális beállítottsági, fogyatékossági, családi helyzeti diszkrimináció nélkül. A egyenlő jogok és lehetőségek elve a munkaerő alkalmazás minden fázisára is érvényes. A kódex kiemeli, hogy a vállalat célja az alkalmazottakkal való hosszú távú munkakapcsolat kiépítése, valamint belső és külső tréningekkel hozzájárul továbbképzésükhöz. Függetlenül, hogy milyen országban fejti ki tevékenységét a vállalat elismeri a szövetkezési jogot, a kényszer munka, illetve a gyerekek dolgoztatása nem megengedett a vállalat keretán belül, sőt támogatnak minden olyan intézkedést mely ezek visszaszorítását célozza. A Kódex következő része az érdekeltekkel való kapcsolatról ír, kihangsúlyozva, hogy a vállalat megfelel a helyi törvényeknek és szabályoknak és tiszteletben tartja az adott ország nemzeti kultúráját és életmódját. Meg kell jegyeznem, hogy a Kódex magába foglal egy olyan elvet is, amelyikkel nem találkoztunk a MOL esetében, éspedig, az OMV figyel a környezetében előforduló emberi jogok megsértésére, és amennyiben ilyent észlel kezdeményezi a tények kivizsgálást. A továbbiakban a Kódex megemlíti a vállalat egészség, biztonság és környezetvédelem elveit, melyek a vállalati küldetés integrált részei: biztonságos munkakörülmények teremtése, különféle veszélyekre felkészítő tréningek az alkalmazottak számára, megújúló erőforrások használata stb. Az OMV ugyanakkor politikailag függetlennek tartja magát, Kódexe előírja, hogy nem adományoz politikai pártoknak vagy poltikai funkciókra pályázó személyeknek. Konklúzió 36 nyomán

18 Mivel a vállalati társadalmi felelősségvállalás elsősorban önkéntes vállalati magatartást jelent, a kontraproduktivitás kockázatát hordozná és a hatékonyabb szabályozás alapelveivel is ellentétes lenne az a fajta megközelítés, amely a vállalatok számára további kötelezettségeket és adminisztratív követelményeket írna elő. Az Európai Közösségek Bizottsága felismerve a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásban betöltött elsődleges szerepét arra az elhatározásra jutott, hogy célkitűzéseit a leghatékonyabban az európai vállalkozásokkal való szorosabb együttműködés útján tudja megvalósítani, amelyre hivatkozva kijelenti, hogy támogatja egy a vállalati társadalmi felelősségre vonatkozó európai szövetség kezdeményezését. Ez a szövetség az európai vállalkozások nyitott szövetsége lenne, amelynek támogatásával kapcsolatban a vállalkozások összes típusának véleményét kikérik. A szövetség politikai ernyőszervezetként szolgálna a nagyvállalatok és a KKV-k, valamint ezek érdekelt partnereinek vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos új, illetve meglévő kezdeményezéseihez. Nem lenne jogi eszköz abban az értelemben, hogy a vállalatok, a Bizottság vagy bármely hatóság aláírására szükség lenne hozzá, sokkal inkább olyan politikai folyamat, amely a társadalmi felelősség ügyének európai vállalkozások közötti népszerűsítésére szolgálna. Az Európai Tanács 2005 márciusában tartott tavaszi ülésszakára készített dokumentumában a Bizottság kifejtette, hogy a vállalati szociális felelõsség (CSR) kulcsszerepet játszhat a fenntarthatófejlõdésben, miközben javítja Európa innovációs potenciálját és versenyképességét COM(2005) 24 végleges

19 Bibliográfia: Organisation For Economic Co-operation and Development : Corporate Responsibility - Private Initiatives and Public Goals, 2001 Jenkins, Rhys; Pearson, Ruth; Seyfang, Gill : Corporate responsibility and labour rights: codes of conduct in the global economy Schaltegger, Stefan; Burritt, Roger; Petersen, Holger : An Introduction to Corporate Environmental Management, Greenleaf Publishing, 2003 European Commission : ABC of the main instruments of Corporate Social Responsibility, 2004 European Commission: Corporate Social Responsibility National public policies in the European Union, 2004 European Investement Bank : Corporate Responsibility Report 2005 Török Attila : Az etikus vállalati magatartás és annak filantróp csapdája, Közgazdasági Szemle, 2002 ( oldal) Dudás Katalin : A környezettudatos vásárlói magatartás elemzése, Marketing & Menedzsment, 2006/5-6. ( oldal) Varga Judit: A felelősségvállalás nem független a társadalom fejlettségétől, Lélegzet, 2006 ( oldal) Kőszeghy Balázs: Vállalatok társadalmi felelőssége a termékinnovációban, Marketing & Menedzsment, 2006/4. ( oldal) Nádasi Katalin; Lukács Rita: Hogyan jelenítse meg egy márka a társadalmi felelősségvállalást? Marketing & Menedzsment,2006/4. (12-19 oldal) Kerekes Sándor, Szlávik János: A környezeti menezsment közgazdaségi eszközei, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2003 Kindler József, Zsolnai László: Etika a gazdaságban, Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1993 Fertetics Mandy: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, Magyar Minőség 2006.augusztus-szeptember Aurelia Dinu: Un stil aparte de a face business,

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21.

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21. CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. Mai program Délelőtt: Alternate Kft. bemutatása Mi fán terem

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

TKE TÁRSADALMI ÉS KÖZÖSSÉGI ELÉGEDETTSÉG VALAMINT ÉRDEKKÉPVISELETEK ELÉGEDETTSÉGE STANDARD. Készítették: Tarr Judit Gyene Piroska

TKE TÁRSADALMI ÉS KÖZÖSSÉGI ELÉGEDETTSÉG VALAMINT ÉRDEKKÉPVISELETEK ELÉGEDETTSÉGE STANDARD. Készítették: Tarr Judit Gyene Piroska TKE TÁRSADALMI ÉS KÖZÖSSÉGI ELÉGEDETTSÉG VALAMINT ÉRDEKKÉPVISELETEK ELÉGEDETTSÉGE STANDARD Készítették: Tarr Judit Gyene Piroska TKE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 37/1. oldal Tartalom 1. Bevezetés...

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20.

ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20. ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20. Vállalatokkal szembeni percepciók 2 OK, de túl kell élni 3 TARTALOM 1. Percepciók 2. Túlélés 3. Keretek, amik között

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁGI EREDMÉNYEINK 2013

FENNTARTHATÓSÁGI EREDMÉNYEINK 2013 FENNTARTHATÓSÁGI EREDMÉNYEINK 2013 XV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL -BESZÉLGETÉS SZOMOLÁNYI KATALIN BUDAPEST, 2014. SZEPTEMBER 3. MAGYAR TELEKOM ÜGYFÉLSZÁMAI ~ ~ Energia 175 000 TV 900 000 ~ Internet 850

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Dr. Szuchy Róbert, PhD

Dr. Szuchy Róbert, PhD Az ületi bizalom erősítése Magyarországon a felelős vállalatirányítás fejlesztéséve Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szuchy Róbert, PhD Társadalmi értékteremtés és felelős vállaltirányítás Budapest, 2012.

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei

A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Osztály, osztályvezető 2009.06.25. 1 Tartalom 1. Vállalati fenntarthatóság 2. Magyar Telekom gyakorlat

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Konferencia a lakossági pénzügyek egyes kérdéseiről MeH - PSZÁF 2007. május 22. Braun Róbert egyetemi docens, Corvinus Egyetem ügyvezető,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció:

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció: 2. Sikeres CSR kommunikáció Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen 2014. 02. 15. Sikeres CSR kommunikáció: megfelelő üzenet megfelelő mennyiségű információ megfelelő eszköz (mindig a média???) 3. Hogyan?

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Korrupció a pénzügyi szektorban (?) Kutatási időszak: 2012. október-december Kovács Gábor

Korrupció a pénzügyi szektorban (?) Kutatási időszak: 2012. október-december Kovács Gábor Korrupció a pénzügyi szektorban (?) Kutatási időszak: 2012. október-december Kovács Gábor A PÁLYÁZAT A NEMZETI EGYÜTTMŐKÜDÉSI ALAP TÁMOGATÁSÁVAL JÖTT LÉTRE. Kiindulási alapelvek és résztvevők Kezdő kutatóként

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

2. 3. Az ISO 26000 kialakulása. Minden kontinensen jelen vagyunk. ISO 26000 A stratégia eszköze

2. 3. Az ISO 26000 kialakulása. Minden kontinensen jelen vagyunk. ISO 26000 A stratégia eszköze Minden kontinensen jelen vagyunk 17.000 munkatárs, 500 telephely, 62 országban Világszerte Partnereink szolgálatában! ISO 26000 A stratégia eszköze Vezérelvünk a felelősség és a bizalom CSR jelentések

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Cégvezetési trendek 2015 KKV- AKADÉMIA BKIK IX. Osztály Piac & Profit 2015. április 29. Bemutatkozás Akadémia Üzleti tanácsadás + execusve coaching Karitatív

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Vállalati felelősségvállalás TÜV Rheinland InterCert Kft.

Vállalati felelősségvállalás TÜV Rheinland InterCert Kft. Vállalati felelősségvállalás TÜV Rheinland InterCert Kft. Küldetés Víziónk Elkötelezettek vagyunk egy olyan jövő iránt, melyben az emberiség és a környezet érdekei hosszú távon is egyaránt érvényesülnek.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata ELŐSZÓ Az adományszervezők számos területen, különböző országokban, és különböző körülmények között dolgoznak, de van néhány alapvető, közös értékük

Részletesebben

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4 ÉVES JELENTÉS ÉS CSELEKVÉSI JAVASLATOK A 2009/2010-ES GAZDASÁGI VÁLSÁGRA VONATKOZÓ EZA PROJEKT KERETÉBEN ÉRINTETT DOLGOZÓK SZERVEZETEI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI TANÁCS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁVAL TARTALOM I. BEVEZETÉS...3

Részletesebben

A Vodafone beszerzési etikai kódexe

A Vodafone beszerzési etikai kódexe A Vodafone beszerzési etikai kódexe A Vodafone a világ egyik legnagyobb mobil távközlési szolgáltató vállalataként jelentős szerepet játszik az emberek életminőségének javításában. Tudjuk, hogy vállalatunk

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. FELÜLVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE A RENDELET NEM FELHASZNÁLÓBARÁT NEM ELÉG VONZÓ A SZERVEZETEK SZÁMÁRA

Részletesebben

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014.

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Aon felmérés összefoglaló eredményei Előadó: Rendesi János ügyfélkapcsolati igazgató e: janos.rendesi@aon.hu Aon Risk Solutions 1

Részletesebben

Foglalkoztatás-barát közbeszerzések a KKV-k szolgálatában 2013.11.22. PPKE Tátrai Tünde Budapesti Corvinus Egyetem

Foglalkoztatás-barát közbeszerzések a KKV-k szolgálatában 2013.11.22. PPKE Tátrai Tünde Budapesti Corvinus Egyetem Foglalkoztatás-barát közbeszerzések a KKV-k szolgálatában 2013.11.22. PPKE Tátrai Tünde Budapesti Corvinus Egyetem Alakuló kutatási terület a közbeszerzésben Manoliadis O., Tsolas I. (2012) Görög építési

Részletesebben

A Compass Group Etikai Kódexe

A Compass Group Etikai Kódexe A Compass Group Etikai Kódexe 1.2. kiadás A Compass Group etikai kódexe és az ENSZ Global Compact programja Mivel vállalatunk világszinten vezető szerepet tölt be ezen a területen, a legmagasabb szintű

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

A VÁLLALATOK FELELŐSSÉGE A KLÍMAVÁLTOZÁSBAN

A VÁLLALATOK FELELŐSSÉGE A KLÍMAVÁLTOZÁSBAN A VÁLLALATOK FELELŐSSÉGE A KLÍMAVÁLTOZÁSBAN Radácsi László, Ph.D. ügyvezető igazgató II. Magyarországi Klímacsúcs Budapest, 2009. február 19. NYELVHASZNÁLAT ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Reducing our climate impact

Részletesebben

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Vállalati kultúránk elemi alapját a felelősségtudatos és tiszteletteljes, morális munkavégzés képezi.

Vállalati kultúránk elemi alapját a felelősségtudatos és tiszteletteljes, morális munkavégzés képezi. MAGATARTÁSI KÓDEX 2 ELŐSZÓ Vállalati kultúránk elemi alapját a felelősségtudatos és tiszteletteljes, morális munkavégzés képezi. Elkötelezettek vagyunk a fair, átlátható és tisztességes tényleges verseny

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

ELECTROLUX MUNKAHELYI MAGATARTÁSI SZABÁLYZAT

ELECTROLUX MUNKAHELYI MAGATARTÁSI SZABÁLYZAT ELECTROLUX MUNKAHELYI MAGATARTÁSI SZABÁLYZAT Bevezetés Az Electrolux Csoport célul tűzte ki, hogy vásárlói, alkalmazottai és részvényesei számára a világ legjobb készülékgyártó vállalata legyen. E jövőkép

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára Stratégia és analízis G4-1 A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára 3-4. Szervezeti profil G4-3 A szervezet neve 52. G4-4 Elsődleges

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

és s a fenntarthatóság

és s a fenntarthatóság Vállalatok társadalmi t felel ss sségvállalása és s a fenntarthatóság EOQ 55. Kongresszusa 15. szekció 1 Nyikos Györgyi: Fenntartható fejl dés A fejl dést hagyományosan a GDP-vel szokták mérni: gazdasági

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

ISO News. Budapest, 2009 11 10. Thomas Szabo 2009-11-10-1 -

ISO News. Budapest, 2009 11 10. Thomas Szabo 2009-11-10-1 - ISO News Budapest, 2009 11 10 Thomas Szabo 2009-11-10-1 - Néhány téma ISO 9001 a jövő ISO 14001 a jövő Ágazat- és aspektus specifikus irányítási rendszerek (IR) Energia-menedzsment Vészhelyzeti felkészültség

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben