Jászberény környékének természeti szépségei és értékei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jászberény környékének természeti szépségei és értékei"

Átírás

1 Buschmann Ferenc Jászberény környékének természeti szépségei és értékei Faragó László fotóival Védett növények és állatok

2 Szövegét és a versrészleteket írta, szerkesztette, valamint a grafikákat készítette a szerzõ Szakmai lektor: Vidra Tamás Természetvédelmi Tájegységvezetõ Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Borítóterv: Buschmann Ferenc és Faragó László Angol fordítás: Bangócsné Telek Éva Német fordítás: Nagyné Paksi Margit Francia fordítás: Szilágyiné Dr. Hodossy Zsuzsanna Olasz fordítás: Wittrédi Mónika Orosz fordítás: Sztepa Szergej Lengyel fordítás: P.-Szerencsés Bogumila Emília A kiadvány a Patkós Stúdió gondozásában jelent meg 2009-ben Nyomdai munkák: Print 2000 Nyomda, Kecskemét ISBN második kiadás Felelõs kiadó: Dr. Gedei József A kiadvány megjelenését támogatta: Jászberény Város Önkormányzata Készült: 1000 példányban, környezetbarát újrapapírra

3 ELÔSZÓ Jászberény, már a XIV XV. században a Jászság közigazgatási központja. Ma a térség gazdaságilag legfejlettebb, népességét tekintve a legnagyobb városa. Jász-Nagykun-Szolnok megye összes települése közül mi büszkélkedhetünk a legtöbb megmaradt épített mûemlékkel. A Jász Múzeum széles tárháza múltunk kulturális, néprajzi, történelmi emlékeinknek. Jászberény város határában a régmúlt idõket idézõ, természetvédelmi szempontból értékes, megõrzésre méltó élõhelyek bár csökkenõ mértékben, de még fellelhetõk. Ez is egyfajta múzeum, igaz fogynak benne a lakók, visszaszorulnak a különleges növényi csoportosulások, ritkulnak a védett állatok. A folyamat megállítása talán, még nem reménytelen. Meg kell õrizni, hogy örökül hagyhassuk természeti értékeink folyton változó, színes, élõ, természeti múzeum -át. A Zagyva melynek árterébõl kiemelkedõ szigeteken telepedtek le õseink, mindig is uralta, formálta a vidéket. Évszakonkénti periódusokban kiöntött, többször alakított ki magának új medret. Jelentõs hatással volt a természeti környezet, a talaj, a növény- és állatvilág alakulására. Elõdeink fõleg mezõgazdasági tevékenységet folytattak, már néhány évszázaddal korábban is alig volt a város határában erdõ. Jelentõsebb telepítés az elmúlt néhány évtized eredménye. A város nagy kiterjedésû határának legnagyobb része most is mezõgazdasági mûvelésû, kisebb része erdõ, még kisebb része megmaradt mûveletlenül, eredeti természetes állapotában. A könyv, amelyet olvasásra ajánlok, ezt a legkisebb részt örökíti meg. Jászberény környékének természetes élõhelyein meglelhetõ növényeket és állatokat elsõsorban a védetteket kívánja szakmailag alapos, mégis érdekesen olvasmányos formában, FARAGÓ László színes fotóival illusztrálva bemutatni. Kedvteremtõ kalauz ez, mely buzdít, hogy egy-egy hétvégi napon, az állatkerttõl alig kõhajításnyira lévõ kishídon átgyalogolva a Zagyvamenti Természetvédelmi Terület még érintetlen növény- és állatvilágát csodálhassuk. Innen turistaút vezet a Hajta területére, ami tulajdonképpen az õs-zagyva árterébõl megmaradt, élõvilágát, táji értékét tekintve gazdag vidék. A könyv az Újerdõn át a porteleki határ felé viszi az olvasót. A borsóhalmai félmocsár egy másik felfedezõ nap célpontja lehet. Itt a víztelenítés eredményeként fátlan, pusztai táj tárul elénk, különleges, szikes tájra jellemzõ, évszakonként változó növényvilággal. Ezt a kiváló könyvet BUSCHMANN Ferencnek köszönhetjük, aki múltunk örökölt természeti értékeit évtizedek óta kutatja, és most, a felhalmozott ismereteinek összefoglalását szülõvárosának Jászberénynek, Jászberény Város Önkormányzatának ajándékozta. A képviselõ-testület tagjai többször bizonyságot tettek a környezet- és természetvédelem iránti elkötelezettségükrõl, segítve a város kulturális, természeti értékeinek bemutatását. A könyv kiadásának támogatásával szándékunk, hogy a felnövekvõ nemzedék, akik koruknál fogva nyitottak, érdeklõdõk, ezt a könyvet minden iskolában, bármikor kézbe vehessék. Legyenek büszkék, hogy a városuk határában még csodálatos, sejtelmes szépségek rejtõznek, gyakorolják az élõvilág felfedezésének örömét. Nem titkolt szándékunk, hogy felértékelõdjön értékrendjükben a természetvédelem. Szabóné Gara Irén Jászberény Város Önkormányzatának környezetvédelmi tanácsnoka

4 BEVEZETÔ Magyarország a világ elsõ olyan országai közé tartozik, ahol élen HERMAN Ottóval majd KAÁN Károllyal, késõbb pedig RAKONCZAY Zoltánnal törvényi intézkedések történtek a természet óvása érdekében. A természet védelme azonban nem csupán hatósági feladat, hanem mindannyiunk közös ügye és érdeke. Ennek viszont különösen fontos feltétele, hogy lehetõleg mindenki, már iskolás korban megismerje a kíméletre és védelemre szoruló növény- és állatfajokat, ezzel összefüggésben pedig azok élõ-, illetve elõfordulási helyeit. Ezen ismeretek hiányában ugyanis nem tudhatjuk, mit, hol, miért és hogyan védjünk! A természetvédelem gyakorlatában tehát szükséges, hogy minden kisebb-nagyobb közösség találja és ismerje meg a saját környezetének természeti értékeit, a védendõ növény- és állatritkaságait. Ez a természetfeltáró és közvetítõ tevékenység szûkebb pátriánkat, a Jászságot tekintve ma is valósággal gyermekcipõben jár. Nem is csoda, hiszen a hazai természetrajzi kutatásoknak az Alföld egy kissé mindig a mostohagyermeke volt, a jászsági táj esetében pedig tulajdonképpen máig az maradt. Ékes, egyben sajnálatos bizonyíték erre például az, hogy amikor 1999-ben megjelent a Mezõgazda Könyvkiadó gondozásában a Magyarország védett növényei c. nagyszerûen kivitelezett könyv a védett növényeink jelenleg ismert összes hazai elõfordulási adatát részletesen ismertetve, mindössze 5 jászsági (Tarnaõrs Jászdózsa környékérõl ALMÁDI László révén) és csak 2 jászberényi adat szerepelt benne (utóbbiak ENDES Mihály jóvoltából). A rovarvilág tekintetében pedig még ennyi sem található a vonatkozó szakirodalomban! Ennyire azonban nem szegény sem a Jászság, sem Jászberény környékének természetvilága, ez csupán a terület kutatottsági állapotára világít rá. Jelen könyvecske tehát részben egyféle hiánypótló munka is. Több mint három évtizede vizsgálódom szülõvárosom, Jászberény határában. Ez idõ alatt nem csak a lepkevilágát ismertem meg, hanem alapvetõen azt a környezetet és növényzetet is, amelyben ezek a törékeny állatkák az életfunkcióikat kifejtik. E hosszú, zömmel egyszemélyes folyamat során bennem felhalmozódott ismeretanyag adatbázisából és a jegyzeteimbõl szedtem most csokorba az itt elõforduló védett növényeket és állatokat. Megírásakor az az elképzelés vezérelt, hogy mind az elsõsorban helybéli érdeklõdõ tanuló ifjúság, mind a pusztán kíváncsi természetkedvelõ vagy kiránduló egyaránt bepillantást nyerhessen Jászberény közvetlen környékének fontosabb élõhelyeire, és megismerhesse azokat a védett élõlényeket, amelyekkel itt-ott, a különbözõ évszakokban mifelénk találkozhat. A könnyebb olvashatóság érdekében kihagytam a szakmunkákban egyébként kötelezõen feltüntetendõ tudományos neveket. Ezeket a védett fajok (a szövegben a vastagon szedett dõlt betûs nevek!), illetve az éjszakai életet élõk esetében néhány különleges kivételtõl eltekintve a füzet végén táblázatba foglalva, fõbb elõfordulási helyeikkel együtt lehet megtalálni. Egy, a Jászberény környékének élõvilágát és természeti értékeit bemutatni szándékozó tanulmánysorozat újabb részét tartja tehát kezében a kedves olvasó, amely nem akar tankönyvként szolgálni, de részletes, tudományosan feldolgozó munkát sem kíván pótolni. Célja csupán annyi, hogy tájegységünk természeti múltját és örökségét figyelembe véve ráirányítsa a közfigyelmet Jászberény természeti-környezeti szépségeire, és szûkös keretein belül bemutassa azokat a ritkaságokat, amelyek ma még itt élnek, s éppen azért, mert itt élnek, a megóvásuk, a késõbbi korok számára történõ megõrzésük felelõssége, szinte csak a miénk!

5 Az utóbbi években e munkában végig nagy segítségemre volt FARAGÓ László, a patriotizmusáról és természetszeretetérõl, fotózási szenvedélyérõl közismert pedagógus kisiskolás koromban tanárom, nyugdíjba vonulása óta a Jász Múzeumban kollégám, s talán túlzás nélkül kijelenthetem: barátom. Sokrétû tevékenységeinek eredményei közé tartozik például az is, hogy az Õ kezdeményezése és ténykedése nyomán lett hagyományossá, napjainkra pedig országos hírûvé a rendszerint tavasszal és õsszel lebonyolításra kerülõ, különbözõ (20, 35, illetve 50, 80 km) távolságú Hajta gyalogos és kerékpáros teljesítménytúra-mozgalom, amelynek útvonalát a célszerûség okán a továbbiakban részben mi is követni fogjuk. Utunkon az Õ fotói kalauzolnak majd bennünket. A képanyag összeállításánál elsõsorban arra törekedtünk, hogy az olvasónak kedve támadjon kimenni a természetbe, részint pedig arra, hogy lehetõleg olyan élõlényeket mutassunk be, amelyekkel különbözõ idõszakokban bár, de szinte mindig vagy mindenhol találkozni lehet. A szülõföld olyan, mint az édesanya. Táplál és nevel. Nem kér, csak ad. Önmagát. Induljunk hát el, hiszen hív és vár bennünket õsanyánk, a természet. Nyugalmat sugárzó tájak, szemet gyönyörködtetõ vadvirágok, csontjainkat melegítõ napsugár, illat és fény, tiszta levegõ, szívet-lelket csábító madárdal; az élet ezernyi teremtménye és nyüzsgõ látnivalója kínálja magát, csak csendben és tisztelettel kell közéjük menni. Útravalónak ezért többes számba téve mindenkinek jó szívvel ajánlom kiváló mesterem, dr. GOZMÁNY László, a biológiai tudományok kandidátusa, a Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyûjteménye nyugalmazott vezetõjének egykoron hozzám intézett szavait: NÉZZETEK, ÉS LÁSSATOK! Jászberény, október Buschmann Ferenc

6 NÉHÁNY SZÓ A TERMÉSZETVÉDELEMRÔL a nemzet jövõje az egymást követõ nemzedékek kezébe vagyon letéve, s ha az a természet jelenségeit habár csak kisebb mértékben is, de helyesen fogja fel, annak kihatásai vannak a nagyobb térre is, annak végsõ eredménye pedig az egészséges közszellem alakulása. írta egyik munkájában jó egy évszázaddal ezelõtt minden korok talán legnagyobb magyar természettudósa, HERMAN Ottó, s ez az intõ megállapítása ma sokkal fokozottabban érvényes, mint annak idején! Az okokra is köztudott a válasz; talán még idõben ébredtünk rá, hogy a körülöttünk és velünk együtt élõ növény- és állatvilág egészét még a legközönségesebb fajokat is! veszély, egyeseket a teljes kipusztulás veszélye fenyegeti. Szomorú tény, hogy az utóbbi évszázadok megfontolatlan természetátalakításai, a nem kellõ körültekintéssel végzett hatalmas iparosításai, a föld természeti kincseinek túlzott kiaknázása, termõerejének kizsákmányolása, a vegyszerezés, a levegõ, a víz és minden egyéb környezeti szennyezések semmivel nem mérhetõ, s ma már az egész emberiség létérdekeit is sértõ rombolásokat okoztak az élõvilágban. Ez a felismerés vezetett oda, hogy saját fajunk, a Homo sapiens (=gondolkodó v. bölcs ember) jövõjének és fennmaradásának érdekében egyik legégetõbb világméretû feladattá nõtt napjainkra a környezet- és természetvédelem. Amíg az emberiség nem volt a természet tájformáló és átalakító ura, nem volt szükséges különösebben törõdnie a környezetével. Ám az elmúlt ezeréves tevékenysége folyamán 1 fõleg az utóbbi két évszázad robbanásszerû technikai fejlõdése révén mérhetetlen pusztításokat okozott az élõvilágban. Gépeinkkel manapság hegyeket hordunk el könnyedén, folyókat terelünk más irányba, tavakat képezünk vagy tüntetünk el, s miközben az erdõk iszonyatos csonkulásokat szenvedtek, addig a mezõket a számunkra szükséges gazdasági növények termeléséhez törtük fel. Ráadásul mindenféle eszközökkel és anyagokkal valóságos irtó hadjáratokat folytatunk az általunk szubjektív indulatoktól vezérelve károsnak ítélt gyomnövények és állatfajok, különösképpen a rovarfélék ellen. Ez a kíméletlen haszonszerzési vágy már tömérdek növény- és állatfaj kipusztulásához vezetett, rengeteg pedig vészesen megritkult egyedszámmal, csupán rezervátumokban, hasznosításra alkalmatlan helyeken, illetve rejtett refúgiumokban (=menedékhelyeken) találhatja meg beszûkített életfeltételeit. Mindezek tetõzéséül a víz, talaj, hulladék és egyéb környezeti szennyezésekrõl már nem is beszélve! gyárak százezrei, gépjármûvek milliói ontják a mérgezõ gázokat légterünkbe, hogy onnan meg savas esõk formájában visszahullva súlyosbítsák mindazt, amit az emberi kéz és tudás a természet rovására amúgy is folyamatosan végez. Amikor környezet- és természetvédelemrõl esik szó, a hétköznapjait élõ emberben önkéntelenül vetõdhet fel a kérdés: mi hasznom van nekem ebbõl? Aztán legtöbbször semmi közöm hozzá vagy mit törõdöm én ezzel! alapon, az egészet elhessegeti magától. 1 Az emberiség tájformáló és átalakító tevékenységét megelõzõen a jelentõsebb természeti változásokhoz évezredek, sõt évmilliók kellettek!

7 Valóban; mi hasznunk van az egészbõl? Elsõ látszatra az égvilágon semmi. Ám sokkal több, mintsem az bármiféle pénzegységgel mérhetõ lenne! Tulajdonképpen maga az élet, benne a mi és utódaink élete... Az érvek és figyelmeztetések már régen elhangzottak, a gyakorlatra a keserû tapasztalatok kényszerítenek bennünket. Senki ne gondolja azonban, hogy a természetvédelem valamiféle gazdálkodásellenes mumus, vagy a jelenlegi természeti állapotok mindenáron való konzerválását jelentõ törekvés lenne. Annál is inkább nem, mert tudvalevõ, hogy a természetben a klimatikus és anyagcsere-folyamatok (divatosabb szóhasználattal élve: energiaáramlás) állandóan egymást feltételezõ és kiegészítõ mozgásban és kölcsönhatásban vannak. Tehát semmi nem örökkévaló! Ebbõl egyértelmûen következik, hogy a természetvédelem az emberi szükségletek minden irányú kielégítésének és fejlõdési igényeinek messzemenõ figyelembevételével csak azt szeretné lelassítani (ahol lehet részben rehabilitálni is), amit a gazdasági módszereinkkel valósággal az önpusztításszerû méretekig felgyorsítottunk. Ezt a folyamatot szolgálják egyrészt a nemzetközi megállapodásokon alapuló Magyarország esetében már az Európai Unió mércéjéhez és szabályozásrendszeréhez megfelelõen igazított, másrészt kis országunk sajátos természeti viszonyaihoz és összetevõihez alakított környezet- 2 és természetvédelmi elõírások. Ebben külön fejezetet foglalnak el azok a növények és állatok, amelyek kívül esnek a védett területeken. Ezek úgynevezett egyedi védelemben részesülnek. Azaz bárhol is fordulnak elõ, az elpusztításuk ugyanúgy a büntethetõség hatálya alá esik, mint a védett területeken élõ fajtársaiké. A természetvédelemnek túl a globális, világméretû feladatokon nem csupán a tudományos vagy kulturális szempontból jelentõs egyedi (vagy csoportos) elõfordulású természeti értékek és ritkaságok megõrzése és fenntartása a célja, hanem azok bemutatása és megismertetése révén a közkinccsé tételük is. Ezeknek a céloknak eleget tenni pedig nyilvánvalóan csak úgy lehetséges, ha az arra érdemes területeken gazdasági tevékenység nem, illetve csak meghatározott feltételek A gazdálkodás egyik õsi módja: nádkúpák a Hajtában Vén fûzfa a Zagyva partján mellett, korlátozottan folytatható. Ezt a megõrzési célt szolgálják a tudományos kutatási, 2 A környezetvédelem elsõsorban a mindennapi életünket befolyásoló urbanizációs, ipari vagy agrárkultúrai ártalmakkal, illetõleg azok elhárításának és megelõzésének módjaival foglalkozik. Ezeket az országos érvényû rendelkezések mellett általában még külön helyi rendeletek is szabályozzák, e kérdésekre és tennivalóikra természetesen itt nem térhetünk ki

8 oktatási-ismeretterjesztési, tájképmegjelenési, elterjedési, ökológiai, ritkasági, génfenntartási vagy egyes esetekben kifejezetten egészségügyi szempontok szerinti védelem alá helyezésük. A természetvédelem tehát tulajdonképpen a környezõ világ olyan anyagi és szellemi hasznosítását jelenti, amely egy adott területen élõ (honos) növény- és állatvilági ritkaságok, tájképi adottságok és értékek fennmaradását mindenképpen szavatolja. Ezt nevezik a manapság alkalmazott szóhasználattal élve fenntartható fejlõdésnek. Az ismeretterjesztésnek ezért is van hangsúlyozottan fokozott jelentõsége különösen az olyan mezõgazdaságilag agyonmûvelt területen, mint Jászberény környéke; tudnunk kell felismerni azokat az élõlényeket, amelyek kíméletre és védelemre szorulnak, s amelyeket éppen azért, mert védettek, tilos bántanunk! Ezen a téren pedig mind a szülõknek és a pedagógusoknak, de tulajdonképpen az egész felnõtt társadalomnak beleértve a különbözõ írott és képi médiák ismeretterjesztõ-szemléletformáló hatását és lehetõségét is rendkívül sok még a tennivalója... addig, amíg nem késõ! EGY KIS TÖRTÉNELEM ÉS TUDNIVALÓ A céltudatos természetvédelem kezdetének tulajdonképpen az év tekinthetõ, amikor az USA-ban létrehozták a világ elsõ nemzeti parkját, a Yellowstone-i Nemzeti Parkot. Ennek szellemében és részben talán hatására is már 1879-ben megalkották az elsõ természetvédelemmel kapcsolatos magyar jogszabályt, az erdõtörvényt. Intézményes természetvédelem 1935-tõl, az erdõkrõl és a természet védelmérõl kiadott törvény óta létezik Magyarországon, hatékonyabb természetvédelmi munka azonban csak a II. világháború után indulhatott meg ben törvényerejû rendelet látott napvilágot az általános és komplex természetvédelemrõl, amely meghatározta a természetvédelem tárgyait, intézkedett a védetté nyilvánítás mikéntjérõl, a természetvédelem hivatali és szervezeti felépítésérõl, továbbá a természeti objektumok nyilvántartásáról és kezelésérõl (=természetvédelmi törzskönyv). Ekkor jött létre a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt mûködõ központi szerv, az Országos Természetvédelmi Hivatal (késõbb OKTH), amely azóta többször is szervezeti és szerkezeti változtatásokon ment keresztül tõl a Természetvédelmi Hivatal minisztériumi rangot kapott, ma a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium keretén belül mûködik. A Magyarországon január 1-jétõl érvényben lévõ természetvédelmi törvény mondhatni szinte minden igényt kielégít Zagyvamenti részlet; galérialigetes folyószakasz jogilag. Hogy a természetvédelem terén mégis problémák vannak, annak okai nem a jogszabályokban keresendõk! A legtöbb gond ma is a tudatlanságból, vagyis a kellõ ismeretek hiányából ered,

9 amit csak súlyosbít a nemtörõdömség és a közömbösség. Tetézi a gondokat az is, hogy ezeket a törvényi elõírásokat a lakosság ma sem ismeri eléggé, így azokat nem is tartja be viszont a törvény nem tudása a felelõsségre vonás alól nem mentesít (!), az illetékes szervek és hatóságok pedig a megszegõiket nem, illetve csak ritkán és nem elég eréllyel szankcionálják. A meggyõzõ és felvilágosító szó sajnos még mindig nem kellõen hatolt a köztudatba, és máig nem váltak elfogadott, követendõ Kultúra és természet: megférnek egymás mellett magatartásnormává. Ezért még itt sem tarthatjuk teljességgel feleslegesnek jogszabályaink legfontosabb elõírásait paragrafusaik mellõzésével megismételni (részleteiben lásd a természet védelmérõl szóló évi LIII. törvényt). A természetvédelem legfelsõbb irányító szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Az elsõfokú hatósági feladatokat a 10 Nemzeti Park Igazgatóság látja el. Ezek egyrészt az országos jelentõségû természetvédelmi területek esetében engedélyezõ hatóságok (pl. kaszálás vagy mûvelésiág-váltás, kutatás stb.), másrészt szinte minden külterületet érintõ (például földhivatali, vízügyi, építésügyi stb.) eljárásban szakhatóságok. Helyi jelentõségû természetvédelmi terület vonatkozásában az érintett település jegyzõje az elsõfokú hatóság. A természetvédelmi területekkel összefüggõ feladatokról a kezelésre jogosult vagy kijelölt szerv, illetve tulajdonos vagy személy (pl. bérlõ) köteles gondoskodni, vagyis a természetvédelmi elõírásokat betartani, illetõleg betartatni. Valamely terület védetté nyilvánítására bármely magyar állampolgár, illetve állami vagy társadalmi szerv javaslatot tehet. A javaslatnak tartalmaznia kell a terület legfontosabb adatait és okait (például ritka vagy védett növény- és állatfajok, illetõleg azok hozzávetõleges egyedszámai stb.). Védett növények és állatok gyûjtése, megfogása vagy elpusztítása, élõhelyeik háborítása TILOS! A tilalom megszegõit e ritkaságok minden egyes példánya után a természetvédelmi eszmei értéküknek megfelelõ pénzbírsággal sújthatják. (Kirívó esetekben pl. valamely pótolhatatlan természeti értékünk szándékos rongálásáért vagy elpusztításáért még szabadságvesztés is kiszabható!) A természetvédelmi eszmei értékkel meghatározott védett növény- és állatfajokon túlmenõen a fõbb (országos jelentõségû, vagyis miniszteri rendelet által életre hívott) természetvédelmi egységek a következõk: A) Nemzeti Parkok, B) Tájvédelmi Körzetek, C) Természetvédelmi Területek. (Ez utóbbiak lehetnek csupán helyi jelentõségûek is, amelyek önkormányzati rendelet révén kerülnek kihirdetésre.) Az országos jelentõségû Természetvédelmi Területeken belül vannak ún. fokozottan védett területek, ahová csak a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével lehet belépni

10 A NÖVÉNYEK VÉDELMÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉRÔL Tavaszi virágpompa a Hajtában A föld élõvilágának sok egyéb, itt nem részletezhetõ tényezõi mellett talán legfontosabb alkotó eleme a növénytakaró. Növényi élet nélkül nem létezhetne sem emberi, sem állati élet a földön, hiszen a növények termelik a fényasszimilációjuk más néven fotoszintézisük útján az egyéb élõlények számára nélkülözhetetlen oxigént. Bennük alakul át, majd halmozódik fel mindaz a fehérje- és szénhidrátmennyiség, amely közvetve vagy közvetlenül, valamennyiünk energiaforrásául szolgál. Alaptáplálékainkat ma is a növények nyújtják, igaz, elsõdlegesen a termesztett gabonafélék, zöldség-, fõzelék- és fûszernövények, valamint vitamindús gyümölcsök formájában. A termesztettek mellett azonban rendkívül fontos számunkra a bennünket körülvevõ vad növényvilág is. Nem csupán az oxigéntermelésük miatt, hanem mert a növények teszik széppé, valósággal élõképpé a hegy- és síkvidékeinket egyaránt. De ugyancsak ezek sorából kerülnek ki legnagyobb részt az egyes gyógyszerek alapanyagait, vagyis az alkaloidákat és drogoka tartalmazók éppúgy, miként valamennyi termesztésbe vont növényünk is. A vadon termõ növények többsége ugyan nem hajt közvetlenül hasznot számunkra, ám közvetve annál inkább (pl. háziállataink takarmányaként). Ezért valamennyi vadon termõ növényt messzemenõen kímélnünk kell, mert sohasem tudhatjuk, hogy egy ma még netán károsnak ítélt, általunk csak gyomfélének nevezett növényfaj átörökítõ állományai mikor válnak szükségessé bizonyos nemesítési célokhoz. 3 A növényvilág további megfontolatlan pusztítása létünk alapjait ingathatja meg! Gondoljunk csak az õserdõk megtizedelése mellett az eliparosodás egyik legveszélyesebb melléktermékére, az egyre gyakoribb savas esõkre, vagy a még nem teljesen tisztázott okok miatti, de vészesen növekedõ ózonlyukra az Antarktisz felett, amelyek mind-mind összefüggésben vannak a növényzet állományának fogyatkozásával és romlásával. Ugyanakkor nyugodtan kijelent- Zagyvamenti ligetrészlet 3 Lásd például a közismert és kiirthatatlan gyomnövényként számon tartott tarackbúzát (Agropyron repens), amelynek a génjeiben olyan anyagokat találtak a nemesítõ kutatók, amelyek a termesztett búzafajták bizonyos, és olykor nagy termelési szemveszteségeket okozó vírusbetegségének ellenáll, ráadásul a növény tarackja (föld alatti, kúszó gyökérzete) gyógynövényként is számon tartott

11 hetjük, hogy a növényvilág gazdagsága az egyre szaporodó emberiség jövõjének is a biztonsága! Ebbõl egyértelmûen következik, hogy a növényvilágot nem csak összességében, hanem annak alkotó elemeit, az egyes fajokat is védenünk kell. Különös gonddal és figyelemmel azokat, amelyek valamilyen természeti, illetve összkörnyezeti (például klimatikus) hatásra vagy csupán az emberi (ún. antropogén) tevékenységek miatt ritkultak meg. Ezeknek a kipusztulástól való megõrzési, valamint a már említett géntartalékolási okokon túlmenõen egyéb indítékai így pl. esztétikai, tájképi, történeti, növényföldrajzi és társulástani, de olykor még egészségügyi szempontjai is vannak. Ami a vadon termõ növényeinkkel elsõsorban nyilván a virágfélékkel szembeni követelmény (-nek kellene lennie mindannyiunk számára!): ismerni, de legalábbis felismerni tudni a védett ritkaságainkat. És nem pusztán a véletlen letépésükért járó büntetés elkerülése miatt, hanem hogy valóban megõrizhessük õket a kipusztulástól, és az utódaink is láthassák még azokat. Ezért a magszedéssel vagy kertbe telepítésükkel se próbálkozzunk! Többségüknek ugyanis olyannyira speciális ökológiai igénye van, hogy sehol másutt nem tudnak megmaradni, csak ott, ahol eddig képesek voltak. Olykor még a nagy szaktudással és körültekintéssel végrehajtott áttelepítési meg laboratóriumi szaporítási kísérletek is eredménytelenek, az amatõr próbálkozások pedig éppen ezért mérhetetlenül nagyobb károkat okozhatnak, mintsem a siker reményével kecsegtetnének. De a nem védett növényeink esetében sem árt kíméletes mértéktartást tanúsítanunk a virágszedésben kirándulásaink alkalmával a vadvirágok a réteken szépek igazán, s nem a vázáinkban! AZ ÁLLATOK VÉDELMÉNEK HAZAI HELYZETÉRÔL Az állatok védelmének szükségességét mi sem bizonyíthatná jobban, mintsem az a szomorú tény, hogy csak a mi kontinensünkön már több tucat emlõsállatfajt kellett törölni az élõlények listájáról az elmúlt 150 évben. Kipusztulásukat közvetve vagy közvetlenül az ember idézte elõ a kíméletlen haszonszerzési vágyával, és még akkor nem is tettünk említést a madarak, rovarok, és egyéb állatosztályok körében végbement pusztulásokról, amelyek a világon eddig bekövetkeztek! A gyakorlati állatvédelem talán még a növények védelménél is összetettebb és nehezebb feladat. Ugyanis az állatok még ha elméletileg nagyobb is az esélyük az elmenekülésre a mindennapi valóságban éppen a mozgás, vagyis a helyváltoztató képességüknél fogva sokkal inkább veszélynek vannak kitéve, mint a helyhez kötött növények. Gólyaszülõk táplálékkeresés közben

12 Okai részben (ha nem elsõdlegesen!) magában az ember õsi természetében rejlenek. Ahhoz, hogy érdemi eredményeket érhessünk el az állatok védelme terén, már kisiskolás korban el kell kezdenünk annak tanulását, hogyan korlátozzuk magunkban a valószínûleg még bunkósbottal mamutra vadászó eleinktõl belénk öröklõdött vadász- és gyûjtõszenvedélyt, le kell tudni küzdenünk az egyes állatfajokkal szembeni ösztönös ellenszenvünket meg téves nézeteinket és elõítéleteinket, de még a táplálékláncolatokon keresztül jelentkezõ, a kultúrnövényeink vegyszeres védelmébõl származó káros mellékhatásokat is. Hazai viszonyaink között minden bizonnyal a madárvédelem helyzete áll a legmegnyugtatóbb alapokon. Nem is csoda, hiszen a hozzájuk fûzõdõ érzelmi okok mellett még olyan kimagasló vezéregyénisége is volt ennek az ügynek, mint HERMAN Ottó, aki tudósként és íróként egyaránt tudott harcolni értük. Tanai ma is az iskolai oktatás részét képezik. Ugyanakkor a gazdálkodó emberek is régen felismerték már a madarak jelentõségét a hasznosságukban. Nem véletlen tehát, hogy néhány kivételtõl eltekintve a hazai madárfajok mindegyike védett, sõt, néhány kipusztulás szélére sodródott ritka madarunk a fokozottan védettek kategóriájába van sorolva. Ezeknek természetvédelmi eszmei értékük felsõ határa ma egymillió Ft (lásd 13/2001 KÖM rendelet)! 4 Legelészõ õzikék Az emlõsöknél a nagyobb (vadászható) állataink esetében a tervszerû vadgazdálkodásnak köszönhetõen egyelõre nem kell attól tartanunk, hogy netán az európai bölény sorsára fognak jutni. De vidrával találkozni, pl. sokáig majdnem olyan kuriózum volt már, mint fehér hollót látni a védelmi intézkedések hatására az állományuk ismét gyarapszik. Az apróbb termetû fajoknál is baj van. A magyar puszta jellegzetes állatát, a földikutyát az eke, az ürgét az agrotechnikai eljárások és a hagyományos legeltetéses állattartás nagymérvû csökkenése ritkította meg vészesen. Populációmaradványaik komolyan védelemre szorulnak. Legkevesebb probléma valószínûleg a denevérekkel van, hiszen ezek az éjszakai szárnyas kis emlõsök nincsenek közvetlenül veszélyeztetve az ember részérõl. A hasznosságukra tekintettel viszont mivel rovarfogyasztók valamennyi hazai fajuk védett. Halainkat a folyószabályozások (a lecsapolások például a lápi pócot és réti csíkot) vészesen meggyérítették. Természetes vizeink halállományainak csökkenésébe jelentõsen közrejátszott a felelõtlen rablóhalászat, majd betetõzték a többféle eredetû gyakori vízszennyezések. Ma halászatot és horgászatot valamennyi vizünkben csak a szigorúan ellenõrzött halgazdálkodás keretein belül (tilalmi idõk, kifogható mennyiség és méret stb. betartása mellett), illetve sportszerû keretek között szabad folytatni. 4 Már itt megjegyzem, hogy a madárvilág igazán szívderítõen látványos tagjaival e munkában különösebben nem foglalkozunk. Velük kapcsolatban az is elégséges, ha pusztán tudomásul véve a létezésüket, nem bántjuk õket. Ezért a fokozottan védett fajok kivételével a füzetvégi listán sem szerepelnek

13 Kétségtelenül legrosszabb a helyzet a kétéltûeknél. Ezeket a szerencsétlen megjelenésû állatokat a hozzájuk fûzõdõ hiedelmek mellett még egyféle közutálat is üldözi. Békáinkról többek között a jászberényi születésû VÁSÁRHELYI István természetkutató áldozatos munkásságának köszönhetõen ma már köztudott, mennyire hasznos teremtmények. Védelmüket fokozottan indokolja az a körülmény is, hogy a szaporodásukhoz szükséges mocsaras és pangó-vizes élõhelyek rendkívüli mértékben leszûkültek, illetve csak idõszakosan vízellátottak, ami az esetek Levelibéka vadászat közben többségében az ivadékok (ebihalak) biztos pusztulásához vezet. Létszámuk folyamatosan csökken. Sajnos a kevés számú hüllõfajunknál sem jobb a helyzet. Ma valamennyi hüllõ és kétéltû állatfajunk védett. De a védelmüket egyáltalán, hogy ne bántsuk õket ettõl függetlenül is ideje volna komolyabban vennünk! ROVAROKRÓL A TERMÉSZETVÉDÔ SZEMÉVEL A rovarokkal az elõzõektõl eltérõen egy kissé bõvebben is foglalkoznunk kell. Nem csupán azért, mert hozzám legközelebb ez az állatosztály áll (hosszú éveken át kutattam, és még ma is részletesen foglalkozom környezetem lepkefaunájával), hanem mert ez az állatvilág kiemelkedõen legnagyobb fajszámú társasága 5, amely egyben a legtöbb öszszeütközés okozója is az ember és a természet között. Kultúrnövényeinket néhány mikroszkopikus méretû gombaféle kártétele mellett éppen a rovarkártevõk miatt és ellen vagyunk kénytelenek vegyszerekkel védelmezni. Ez pedig a táplálékláncolatok sorozatán keresztül az egész élõvilágra negatívan érezteti hatását. A rovarokkal szemben többnyire ma is erõsen megoszlanak a nézetek. Az entomológiával (=rovartannal) foglalkozó természetkutató, a növényvédelmi szakember, valamint a hétköznapi gyakorlat gazdálkodó emberének véleményei bizonyos kérdésekben homlokegyenest eltérõek. Bonyolítja a rovarok helyzetének tisztább megítélését az a körülmény is, hogy csak Ezüstös boglárkalepke a hártyásszárnyúaknak és a bogárféléknek több mint ezer 5 A világon ismert közel másfél millió állatfajnak több mint a háromnegyede rovarféle!

14 Nappali pávaszem faja él hazánkban, lepkékbõl is mintegy 4000 fajt tartunk nyilván, s ugyancsak több ezerre tehetõ az egyéb rovarrendek fajszáma is, amelyek nagy részének viszont mind a mai napig nincs kellõen tisztázva az életközösségekben betöltött szerepe. Jóllehet a rovarok az egyéb állatfajokhoz mérten bármily kicsinynek is tûnnek, a tömegeiket, vagyis a populációs példányszámaikat tekintve semmiképp nem lebecsülendõk. Ráadásul egyik örökletes tulajdonságuk közé tartozik az is, hogy bizonyos idõszakokként nagymérvû példányszám-növekedés következik be a népességeikben (=gradációs idõszak). Ilyenkor még a jámborabb, vagyis a megítélésünk szerint egyébként közömbös fajok is károkat okozhatnak nemcsak a kultúr-, hanem a vadnövényzet rovására is. Az viszont bizonyított tény, hogy a rovarvilág hazai fajképviselõinek túlnyomó többsége nem kártékony. Gazdasági érdekeinkre nézve több mint 90%-uk ártalmatlan. Ám annál szemet szúróbb a kerti és mezõgazdasági kultúrnövényeink körében elõforduló néhány rovarféle tevékenysége. Ennél fogva igencsak hajlamosak vagyunk az általánosításra és mindenféle oktalan ritkítási mûveletekre. És ami még ennél is rosszabb: ezeket szeretnénk mindenáron teljesen ki is pusztítani az élõen létezõk sorából! Ez a szemlélet és hozzáállás pedig a környezeti viszonyainkra tekintettel semmiképpen nem helyénvaló. Sajnos a köztudatban a rovar és a kártevõ fogalma szinte már azonosult. Pedig az ún. kártevõk között csupán kevés olyan akad, amely ha valahol megjelenik, ott valóban kárt is okoz. Ilyen például a kolorádóbogár néven hírhedtté vált burgonyabogár, vagy a tévesen szövõlepkének nevezett amerikai fehér medvelepke. Hazánkban alig 100 rovarfajt sorolhatunk azok közé, amelyek az állandó és rendszeres kártevésükrõl nevezetesek (levéltetvek, egyes molylepkefélék, májusi cserebogár stb.), és alig-alig több azoknak a száma, amelyek a természeti tényezõk kedvezõre fordulása esetén a kártevés mértékéig képesek elszaporodni. Ugyanakkor hosszú évtizedek gyakorlati megfigyelései és a kutatói adatok sokasága tanúskodik amellett, hogy számos rovarfajunk már annyira megritkult, ha nem vigyázunk, a kipusztulásuk tényleges veszélyével kell számolnunk. Emiatt védelemre szorulnak. Ilyenek például a közkedvelten közismert szarvasbogár, a félelmetes bajszú nagy hõscincér, a kecses röptû fecskefarkú- és farkasalmalepke stb. Másokat fõleg az esztétikus megjelenésû nappali lepkéket a ritkaságuk mellett még a szépségük vagy a tájképi megjelenésük miatt is védenünk kell (képzeljünk el egy rétet virágok, meg könnyed röptû tarka lepkék nélkül, milyen egyhangúan zöld lenne!). Megint másokat meg azért védünk, mert a világon sehol másutt nem is fordulnak elõ, csak a Kárpát-medencében (=bennszülött fajok). De vannak olyanok is, melyeket a hasznos- Szarvasbogár

15 ságukért védelmezünk. Ezekhez tartoznak a ragadozó életmódot folytató bábrabló- és futrinkafélék, a szitakötõk stb. A rovarvilág megítélésében nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a legtöbb fajuk viráglátogató. A táplálkozásuk folyamán a gyümölcsfáink és minden egyéb virág beporzásában (megtermékenyítésében) igen fontos szerepük van. Ezáltal pedig kifejezetten hasznosak számunkra. Ugyanakkor igen sok állatfajnak, elsõsorban madárfélének szolgálnak táplálékbázisul, és erre már csak madárvédelmi szempontból is oda kell figyelnünk. A rovaroknak természetesen még a felsoroltakon kívül is igen sokféle szerepük van az életközösségekben (lásd, pl. hangyafélék), ezek értékelésére és elemzésére vállalkozni itt nincs Fecskefarkú pillangó lehetõség. Annyit viszont minden szubjektivitás nélkül le kell szögezni, hogy a rovarok oktalan pusztítása nagyon káros cselekedet az egész élõvilággal szemben! A rovarok védelmében s ezen keresztül a természeti és emberi környezet szempontjából egyik legfontosabb tudni- és tennivalónk az, hogy mind a házi kertjeinkben, mind az egyéb mezõgazdasági területeinken messzemenõen tartsuk be a vegyszeres növényvédelem használati elõírásait. Szigorúan a meghatározott keretek között csak ott, olyan mértékben és mennyiségben alkalmazzuk, ahol és amikor az elkerülhetetlenül szükséges! Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek a fontosságát, hiszen ezekkel a kényszerû agrotechnikai eljárásokkal, amellett hogy erõsen szennyezzük a környezetünket talajt, levegõt, vizet, nem csak az élõvilágot, önmagunkat is mérgezzük. Az ideális mindenképpen az lenne, ha a kultúrnövényeink kártevõi elleni (lehetõleg megelõzõ) védekezéskor, valamint a lakásainkban gyakran kellemetlenkedõ s olykor betegségeket is terjesztõ rovarok szükségszerû gyérítésén túlmenõen, a többi faj egyedeirõl jószerével tudomást sem vennénk. Mindezek mellett nem ártana mindannyiunknak ismerni, és felismerni tudni azokat a rovarfajokat, amelyek a ritkaságuk vagy valamilyen egyéb tulajdonságuk miatt a természetvédelmi törvényünk oltalma alatt állnak. Elégedjünk meg hát a virágokhoz hasonlóan ezek látványával, és ne bántsuk azt, ami nincs az ártalmunkra! Aranyos bábrabló Áttelelt kis rókalepke

16 A természetes élõvilág önszabályozó körforgási rendszerének, vagyis a biológiai egyensúlyban maradásának egyik legfontosabb alapfeltétele (lenne!) a minél kevesebb mértékû beavatkozás ezekbe a szinte elképzelhetetlenül bonyolult és máig nem eléggé ismert folyamatokba. Ám az emberiség ma már nem csupán a bioszféra egyik tagja, hanem annak javait felhasználó, a környezetét társadalmi méretekben befolyásoló, alkotóan tudatos formálójává nõtte ki magát. Ebben a megváltoztatott, érdekeinknek megfelelõen átalakított környezetben ma különösen szükség van a természeti maradványok védelmére. És nem annyira a mi egyéni, hanem a jövõ generációi érdekében! Még akkor is, ha csupán egy vadvirágról, vagy csak egy kis bogárról van is szó. Minden, ami bármilyen oknál fogva kipusztul a környezetünkbõl, nem csak szegényebbé tesz bennünket s az élõvilágot, hanem tisztán elõre nem is látható folyamatokat indíthat el. Okulásul és emlékeztetõül álljanak itt ELTON-nak, a neves angol ökológusprofesszornak mindannyiunk számára intõ szavai: Mától kezdve létfontosságú feladat, hogy mindenki, aki megváltoztatni, kivágni, csatornázni, permetezni, felásni vagy beültetni szándékozik a föld bármely darabkáját vagy sarkát, elõbb három kérdést tegyen fel magának: milyen növények és állatok élnek ott, milyen szépséget vagy életet és érdeket veszélyeztethet a változás, és milyen veszéllyel növeli majd az életközösségek egyensúlyának egyre fokozódó bizonytalanságát! Ha valamennyien ennek szellemében cselekszünk és élünk, reményünk lehet arra, hogy az emberi faj nem válik végül az önmaga és környezete gyilkosává. E hatalmas és rendkívül bonyolultan összetett folyamatnak bármilyen pici része is, de rendkívül fontos része az is, hogy az agrárterületek között megbúvó természeti maradványokat megóvjuk a pusztulástól... Nekünk ezt a feladatot azok a növények és állatok jelentik, amelyek itt, a Jászság középtáján, Jászberény környékén még föllelhetõk. A JÁSZSÁG A Jászság az Alföld északnyugati sarkában elterülõ, kissé körte alakúan teknõszerû természetföldrajzi tájegység. Geomorfológiailag, botanikailag és zoológiailag egyaránt a Tiszai Alföldhöz (=Crisicum) tartozó kistáj, mely a dél felé mélyen lehúzódó Gödöllõi-dombvidék keleti oldalától a Tarna felszínen maradt pleisztocéni hordalékkúpjáig, északról a Mátra által határolva, délnek Szolnokig terjed. 6 Felszíni kialakulásában a Zagyva és a Tarna folyó feltöltõ tevékenysége játszotta a fõ szerepet, amelyek eredetileg külön, a Jászság nyugati, illetve keleti peremén leszaladva igyekeztek a Tiszába. Csak a holocén elején (mintegy évvel ezelõtt) bekövetkezett tájközépi sülylyedések hatására foglalták el mai helyzetüket, hogy útközben magukba fogadva a mátrai patakokat, végül Jászjákóhalma alatt õk is egyesüljenek, s átadják õsi helyüket a szél felszínalakító munkájának. 6 A történelmi Jászság területileg kisebb a morfológiailag meghatározható jászsági táj fogalmánál, a földrajzi táj fõleg keleti és déli irányban kibõvülve lényegesen nagyobb területet foglal magába

17 Ez az igen gyenge domborzati tagoltságú alacsony, egyenletes síkság (=Alsó-Zagyva-sík) m tengerszint feletti magasságú, csak a lösz- és homoktakarta peremein emelkedik kissé 100 méter fölé. Fõ talaja a típusos réti talaj, amely a területnek mintegy 40 41%-át fedi. A csernozjomjellegûeké 29 30% körüli, az öntéstalajok kb. 9 10%-ot tesznek ki, míg a lösz- és homoktalajok aránya megközelítõleg 20 21% között van. Ha madártávlatból nézzük a Jászság földjét, azt láthatjuk, hogy a peremein felhalmozódott száraztérszíni lösz- és löszöshomok a terület belsejében fokozatosan agyagos, majd iszapos térszíni löszben folytatódik, végül a Zagyva óholocéni teraszára

18 áttelepített löszanyag borul, nagy foltokon elszikesedve, amelyek a XIX. századi nagy folyószabályozások és lecsapolások következtében a területükben tovább növekedtek. 7 A jászokat megelõzõen népesebb települések nem voltak ezen az õsi Sárréthez hasonlítható, elmocsarasodott erdõs-ligetes tájunkon. Az élõvilág megváltozása e harcias, ám az élõhelyi körülményekhez nagyon is jól alkalmazkodni tudott népcsoport idetelepítésével (IV. Béla magyar király korában) vette kezdetét, majd ez folytatódott a török fennhatóság ideje alatti hatalmas erdõpusztításokon keresztül a lecsapolásokkal, végül a szárazulatra jutott részek feltörésével, mûvelés alá fogásával (XVIII XIX XX. század). A mai jászsági tájkép közel 90%-ban az embert szolgáló mûtáj, azaz uniformizált kultúrmezõség; búza-, árpa-, répa-, kukorica- és szálastakarmány-termeléssel, míg a délnyugati Ahol egykor a Zagyva folydogált rész lassan humuszosodó homokján a telepített erdõsávok, illetve szõlõ-gyümölcsös kultúrák határozzák meg a táj arculatát. A Jászság az Alföld rokonjellegû területeihez hasonlóan ma már alig rendelkezik természetes körülményeket õrzõ területekkel. Azok is csupán olyan maradványok, amelyek mezõgazdasági tevékenység számára gazdaságtalanul alkalmatlanok, illetõleg állattartási (legeltetés, kaszálás) vagy árvízvédelmi okok miatt maradhattak meg. Szerencsére ezek a refúgium-területdarabkák egyben azok is, amelyek mind a történeti eredetüket, mind pedig mai állapotukat tekintve zoológiailag és botanikailag, nem utolsó sorban pedig tájképi megjelenésükben egyaránt a legértékesebbek. E területdarabkák közé tartozik a Hajta, a Kerekudvar környéki Zagyva-ártér, a Jászdózsa melletti Pap-erdõ, az ettõl nyugatra elterülõ Pap-fertõ, a Borsóhalma Négyszállás térségi legelõk jelentõs hányada, a Jászteleknél található idõs morotvás-tölgyes 8, az Alattyán és Jászalsószentgyörgy alatti ártéri tölgyesek stb. Leszámítva a még többfelé is található apróbb-nagyobb, szántóföldektõl körülzárt tenyérnyi biotóp-maradványokat, valamint a szétszórtan, olykor csak szálanként elõforduló védett növényritkaságokat (pl. tavaszi hérics egykor vetõvirág, homoki kikerics és tátorján is), a fentebb említett területdarabkák azok, amelyek úgy-ahogy még õrzik a Jászság hajdani színes élõvilágának jellegzetes nyomait, közöttük számos védett vagy helyileg ritkaságszámba menõ növény- és állatfajt. a Hajta 7 A vízmentesítési munkák azonban nemcsak az állattartás fejlõdését segítették elõ a rétek gyarapodása által, hanem az újból megindult szikesedési folyamatokkal a sziki növénytársulások térhódítását is (esetünkben pl. borsóhalma térségében); részletesebb természetföldrajzi és történeti-növényföldrajzi tájleírás Buschmann: 1995, 2001/a. 8 A vastagon szedett nevek védett területek

19 JÁSZBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE Az elõbbiekben természetföldrajzilag igen röviden ismertetett Zagyva-medence újabban használatos nevén Alsó-Zagyva-sík (Jászság) fõvárosa Jászberény, Budapesttõl kb. 80 km-re délkeletre, a Mátrától mintegy 40 km-re, hozzávetõlegesen a medence északnyugati csücskében terül el

20 Õsz a Zagyva folyó partján Õsi növénytakarója az egykori természetes állapotában változatos erdõs-sztyepp volt. 9 A homoki és lösztölgyesek mellett fõleg ártéri ligeterdõkkel elegyes, ún. intrazonális lápi-mocsári és szikespusztai vegetációval. Uralkodó lágyszárú növényzetének fõbb elemei a nagy kiterjedésû, szúnyogzümmögéssel és békakuruttyolással zenésített, vízimadaraktól hangos sásos-szittyós és kákás-gyékényes nádasok voltak, nyárfás-fûzesekkel és szilfákkal keveredett égereskõrises mocsári tölgyesekkel körítve. A növénytakaró nagy átalakulása az erdõk és ligetek elfogyása után a vízrendezésekkel kezdõdött, melyek következtében eltûntek a mocsaras-vizenyõs területek, átadva helyüket a szikesedõ réteknek. De hol vannak már ezek az ibolyaillatú tavaszi rétek is!? Hová lettek a pacsirtaénekes nyarak, a madárdaltól hangos ligetek, a suttogva bókoló nádasok? Alig maradt belõlük valami. Az erdõket kivágták, a réteket eke szaggatta fel. Búzatenger kalászerdeje ring a helyükön, lucernatáblák zöldje folyik egybe az ég kékjével, s az ökörnyálas õszben a kukoricások száraz leveleit zörgetik a hajnali dereket hordozó szelek. Kétszáz évvel ezelõtt a Jászság, így Jászberény környéke is még igazi löszpusztai, szikesréti, mocsaras vadvízország volt. Földjének talán a felét sem mûvelték, ma több mint 80%-ban mezõgazdasági kultúrterület. E nagyfokú tájátalakítás hangsúlyozottan szükségessé teszi környékünk természeti vagy inkább már csak természetközeli állapotú maradványterületeinek megõrzését, különösen annak a kevés számú védett növény- és állatfajnak a megbecsülését, amelyek egyáltalán fenn tudtak maradni ebben a megváltozott környezetben. Jászberény környéke sajátos helyzetû és arculatú része a Jászságnak. A felszínalakító természeti erõk tájformáló munkája eredményeként itt, Jászberény délnyugati határában, a Hajta térségében találkozik és ötvözõdik a Duna Tisza közének (=Praematricum) homokpusztai, és a Tiszántúl (=Crisicum) löszpusztai-szikesréti növényvilága. A Jászfelsõszentgyörgy Jászberény közötti Zagyva-szakasz (=Zagyvamenti Természetvédelmi Terület) a régi, folyóvölgyi ártéri világ színes hangulatát idézi, de néhány km-re keletebbre elég csak átlépni a gátak közé szorított folyót, máris valósággal a Hortobágy kistestvérét láthatjuk magunk elõtt, oly tökéletesen asztallap simaságú a borsóhalmai legelõ. Délre fordulván viszont alig tesszük ki a lábunkat a városból, mintha csak a Kiskunság homokdûnés tájára nyújtottuk volna, egy egészen más világba érkezünk. Ismerkedjünk meg hát ezekkel a területrészekkel, valamint azokkal a növényekkel és állatokkal, amelyek természetvédelmi törvényünk oltalma alatt állnak, és Jászberény térségében elõfordulnak. Sem a Zagyvamenti füzes-nyáras ártéri rét 9 Lásd irodalomjegyzék (Buschmann, 2001/a): a Jászság önálló flóramûvének elkészítése még várat magára (!)

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:... Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

2. forduló. Matematika

2. forduló. Matematika 2. forduló Matematika 1. Három öreg bölcs alszik egy nagy fa alatt. Egy arra járó csintalan gyerkőc mindhármuk homlokára egy piros kört fest, majd kacagva elszalad. Amikor a bölcsek felébrednek, és meglátják

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések Bucsuszentlászlói Községi Önkormányzat 9/2004.(VII.08.) sz. Önk. rendelete az épített és természeti értékek helyi védelmére vonatkozó szabályokról Búcsúszentlászló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon.

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon. A víz, mint környezetpolitikai tényező Dr. Domokos Endre Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET domokose@uni-pannon.hu 8200 Veszprém, Egyetem út 10. Jelen írás célja, hogy néhány szemléletes

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Földrajzi elhelyezkedés

Földrajzi elhelyezkedés Jászság Földrajzi elhelyezkedés Aki manapság a Jászságba veszi útját, bármely égtáj felől érkezzék, szinte észrevétlen lépi át ennek a tájegységnek a határait. A Jászság ma belesimul a nagy magyar Alföldbe.

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Kockásliliom a művészetben

Kockásliliom a művészetben Kockásliliom a művészetben 2009 óta foglalkozok a kockásliliomokkal és élőhelyükkel. Megfogott a növény szépsége, eleganciája. valószínűleg nem csak velem történt meg ez, hiszen amióta világ a világ, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Faültetés (és az eredési garancia) vállalásának feltételei. Árajánlat általános feltételei

Faültetés (és az eredési garancia) vállalásának feltételei. Árajánlat általános feltételei Faültetés (és az eredési garancia) vállalásának feltételei Az ültetendő fa csak minőséget garantáló, vagy általunk ismert faiskolából szerezhető be. A fa faiskolai kiválasztását mi végezzük, vagy mi hagyjuk

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Állatkerti foglalkozások. Óvodásoknak

Állatkerti foglalkozások. Óvodásoknak Állatkerti foglalkozások Óvodásoknak Az állatkert az élmények kertje Élménygyűjtő séták az állatkertben Vannak, akik már megtapasztalták, milyen izgalmas úgy érkezni egy állatkerti látogatásra, hogy ott

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013.

Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013. Mednyánszky Miklós Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013. Mednyánszky Miklós, 2013 TERC Kft., 2013 A könyv részeit vagy egészét közölni a szerzőre és a kiadóra vonatkozó adatok feltüntetése

Részletesebben

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben