FODRÁSZ ANYAGISMERET

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FODRÁSZ ANYAGISMERET"

Átírás

1 FODRÁSZ ANYAGISMERET A jegyzet tartalmazza a modulzáró vizsgákhoz és a szakképesítő vizsgához szükséges elméleti tananyagot, valamint a gyakorláshoz szükséges feladatokat is. Összeállította: Szeverényi Andrea szakképzési vezető Az Országos Képzési Jegyzék számmal jelölt fodrász szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek figyelembe vételével. A jegyzet szerzői jogvédelem alatt áll! 1

2 Tartalomjegyzék Kémiai alapfogalmak 3 Feladatok 8 Kémiai kötések 13 Feladatok 19 Anyagi halmazok 23 Feladatok 32 A hidrogén és az oxigén fodrászatban használt vegyületei 37 Feladatok 46 Oldatok 47 Feladatok 52 Kidolgozott feladatok 54 Fertőtlenítés 62 Feladatok 70 Fodrászipari eszközök anyagai 71 Feladatok 74 A vas 76 Az alumínium 77 A műanyagok 77 Feladatok 79 Emulziók 80 Krémek 84 Feladatok 89 Borotvaszappan 90 Alkoholok 92 Feladatok 101 Vérzéscsillapítók 104 Hajpakolók 107 Zsírok és olajok 111 Viaszok 115 Hajápoló anyagok 116 Feladatok 121 Hajrögzítők 123 Illatosítók 130 Konzerválószerek 131 Gyógyhatású anyagok 135 Színező anyagok 142 Feladatok 144 Púderek 149 2

3 Kémiai alapfogalmak A körülöttünk lévő világban a megszámlálhatatlanul sokféle élőlény és élettelen tárgy közös tulajdonsága, hogy mindegyik anyagból van. Az anyag állandóan mozog, változik, átalakul. Érzékszerveinkkel is érzékelhetjük az anyagok tulajdonságainak sokféleségét ( makroszkópikus tulajdonságok). A tulajdonságok legtöbbjét azonban csak akkor érthetjük meg, ha megismerjük az - anyagi részecskéket - a részecskékből felépülő halmazok tulajdonságait - az anyagi változásokat. Mindezek vizsgálatával a természettudományok foglalkoznak, amelyek egyik területe a kémia tudomány. A kémia az anyagok összetételével, szerkezetével, változásaival, előállításával és felhasználásával foglalkozik. A fodrász anyagismeret a fodrász szakmában előforduló anyagok tulajdonságaival és változásaival foglalkozik. Anyagi részecskék Elemi részecskék Kémiai részecskék - proton - atom - neutron - ion - elektron - molekula Kémiai részecskék Azokat a minden tulajdonságukban megegyező részecskéket, amelyek a kémiai elemeket felépítik, atomoknak nevezzük. Az atom szó görög eredetű, oszthatatlant jelent, de ma már biztosan tudjuk hogy, valamennyi atom atommagból és elektronburokból áll. Az atommag a pozitív töltésű protonokból és a töltés nélküli neutronokból épül fel. Megközelítőleg gömb alakú, átmérője az egész atomhoz képest rendkívül kicsi. Az atomok legfontosabb jellemzője a protonok száma. Ez határozza meg 3

4 az atom minőségét. Pl.: az az atom, amelynek magjában 17 proton van, csak Klór lehet. Az atommag körül elektronfelhőt alkotva találhatók a negatív töltésű elektronok. Az atommagban levő pozitív töltésű protonok száma megegyezik a negatív töltésű elektronok számával, ezért az atomnak nincsen elektromos töltése, az atom semleges. Az atomokban lévő elektronokra két féle erő hat: - az atommag pozitív töltésének a vonzása - a többi elektron taszító hatása. Ezekből a hatásokból eredően minden elektron bizonyos energiával rendelkezik. Az azonos energiájú elektronok az atommagtól azonos távolságban lévő térrészekben fordulnak elő legtöbbször. Ezeket a térrészeket elektronhéjaknak nevezzük. Az elektronhéjak jellemzői: - Minden elektronhéjhoz meghatározott energiaszint tartozik. - A maghoz közelebbi elektronhéjakon tartózkodó elektronok energiája kisebb, mint a magtól távolabbiaké - Adott elektronhéjon csak meghatározott számú elektron tartózkodhat. Az 1. héjat 2 a 2. héjat 8 a 3. héjat 18 a 4. héjat 32 elektron alkothatja legfeljebb Energia minimum elve: Az elektronok úgy rendeződnek az elektronburokban, hogy energiájuk a legkisebb legyen. Ha az elektronhéj a maximális számú elektront tartalmazza, akkor a héjat lezárt héjnak tekintjük. Az atomok legkülső elektronhéja általában nem lezárt. Ezt az elektronhéjat vegyértékhéjnak is szokás nevezni, amelynek szerkezete meghatározza az atomok kémiai tulajdonságait, elsősorban reakcióképességüket. Az atomot felépítő elemi részecskék: - proton jele: p + pozitív töltésű, egységnyi tömegű atommag - neutron n 0 töltés nélküli, egységnyi tömegű - elektron e - negatív töltésű, a p + tömegének 1 / 1840 része 4

5 Az atomok jelölése - vegyjellel történik {pl. 17 Cl} A vegyjel az atom tudományos nevének a rövidítése. RENDSZÁM (jele: Z) - megmutatja az adott atom helyét a periódusos rendszerben ( 17 Cl 17. elemről van szó) - megmutatja, hogy az elem egy atomja hány protont tartalmaz ( 17 Cl 17 proton {p + }) TÖMEGSZÁM (jele: A) - Az elektronok tömege a protonok és neutronok tömegéhez képest igen kicsi, az atom tömegét gyakorlatilag az atommag részecskéi (nukleonok), azaz a protonok (Z) és a neutronok (N) száma határozza meg. A= Z + N ELEM - Egy elem valamennyi atomjában azonos számú proton van. Egy elem tehát az azonos protonszámú atomok halmazát jelenti. Az elemek nem minden atomja azonos tömegű, mert eltérhet bennük a neutronszám! {pl. és } IZOTÓPOK - Az azonos protonszámú, de eltérő tömegszámú (neutronszámú) atomokat egy elem különböző izotópjainak nevezzük (izotóp: "azonos hely"). Egy elem különböző izotópjainak tulajdonságai alapvetően megegyeznek (leginkább a hidrogén izotópjainak tulajdonságai térnek el egymástól, ezért ezeket különböző 5

6 vegyjellel jelöljük). A természetben a különböző izotópok aránya egy-egy elem esetében jellemző érték. A hidrogén izotópjai: 1 1 H hidrogén 2 1 H deutérium 3 1 H trícium Mivel a protonszám ugyanaz, minőségileg mindegyik atom hidrogén atom. Anyagmennyiség ( jele: n) Az anyagmennyiség nemzetközi mértékegységrendszerben használt mértékegysége a mól. 1 mól annak az anyagnak az anyagmennyisége, amelyben darab részecske van. Ezt a számot Avogadro-számnak nevezik. Az anyagmennyiséget a kémiai részecske jele elé írt együtthatóval jelöljük. Pl: Fe 1 mól vas atom 5Fe 5 mól vasatom Moláris tömeg (jele: M) A moláris tömeg 1 mól anyag tömegét jelenti. Mértékegysége: 6

7 Periódusos rendszer Mengyelejev 1869 az elemeket atomtömegük szerint állította sorrendbe az így kialakult sorban a tulajdonságok fokozatosan változnak, majd periódikusan újra és újra megismétlődnek az ugrásszerű változás után új sort kezdve kialakultak az egyes periódusok, az így egymás fölé került elemek tulajdonságai hasonlítottak egymáshoz; így alakultak ki a periódusos rendszer csoportjai egyes esetekben önkényes cserét hajtott végre az atomtömeg szerinti sorrendben, mivel így egymás alá hasonlóbb elemek kerültek e rendszer alapján egyes, még fel nem fedezett elemek várható tulajdonságait is "megjósolta" A ma használatos periódusos rendszer felépítése periódusok: vízszintes sorok az elemek protonszáma, azaz rendszáma balról jobbra monoton nő a tulajdonságok fokozatosan változnak a periódus száma megegyezik az elem számával. csoportok: függőleges oszlopok a vegyértékelektronok száma és elrendeződése azonos a hasonló vegyérték elektronszerkezet miatt az egyes csoportba tartozó elemek tulajdonságai hasonlóak a főcsoportba mindig igaz, hogy a vegyértékelektronok száma megegyezik a csoport számával mezők: azok a csoportok tartoznak egy mezőbe, amelyekben ugyanaz az alhéj telítődik. Így megkülönböztetünk s-, p-, d- mezőt. 7

8 Feladatok 1. Az atomok kémiai szempontból legfontosabb adata a. tömegszám b. neutronszám c. atomtömeg d. protonszám e. atomsugár 2. Az atomok semlegesek, mert a. az atomban a protonok száma egyenlő a neutronok számával b. a neutronok semlegesek c. a protonok az atommagban, az elektronok pedig az elektronburokban találhatók d. az atomban azonos a protonok és az elektronok száma e. a protonok és az elektronok ellentétes töltésük miatt vonzzák egymást 3. Az atom tömegszáma egyenlő a. a protonok számával b. a neutronok számával c. a protonok és a neutronok számának összegével d. a protonok és az elektronok számának összegével e. a nukleonok és az elektronok számának összegével 4. Az atom tömege az atommagban összpontosul, mert a. a proton és a neutron tömege azonos b. a protonok és az elektronok száma azonos az atomban c. az atommagot alkotó protonok és neutronok tömege sokkal nagyobb az elektronok tömegénél d. az atommag mérete szer kisebb az egész atom méreténél e. a proton tömege azonos az elektron tömegével 8

9 5. Az elemek kémiai tulajdonságait meghatározza az őket felépítő atomok a. tömege b. mérete c. elektronhéjainak száma d. vegyértékelektronjainak száma e. tömegszáma 6. Mekkora a rendszáma annak az elemnek, amelyik a legjobban hasonlít tulajdonságaiban a 3-as rendszámú elemhez? a. 2 b. 4 c. 5 d. 10 e Egy elem rendszáma 35. Állapítsd meg, mennyivel nagyobb a rendszáma annak az elemnek, amelyik a legjobban hasonlít ehhez az elemhez? a. 1-el b. 8-al c. 18-al d. 53-al e. 35-el 8. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb? a. az alumínium elektronegativitása b. a szilícium elektronegativitása 9. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb? a. a nátrium elektronegativitása b. a kálium elektronegativitása 9

10 10 Melyik sorozatban található jelölések fejeznek ki 4-4 g anyagot? a. 2 H 2 ; 0,25 C b. O; 4 H; 4 H 2 c. 0,25 O; 4 H; 2 H 2 ; 1/3 C d. 2 H; 0,5 O; 0,25 C e. H 2 ; O2; C 11. Melyik kémiai egyenlet helyes? a. 2 H 2 + Cl 2 HCl b. 2 H 2 + Cl 2 2 HCl c. H Cl 2 HCl d. H 2 + Cl 2 2 HCl e. egyik sem 12. Melyik sorban felel meg a jelölt anyagok tömegaránya 1 : 3-nak? a) H : O b) O : C c) C : 2 H 2 O d) mindegyikben e) egyikben sem 13. Melyikben van a legtöbb atom? a. 1 gramm hidrogénben b. 1 gramm oxigénben c. 1 gramm szénben d. 1 gramm vasban e. 1 gramm kénben 14. Melyikben van a legtöbb molekula? a. 0,5 gramm hidrogénben b. 8 gramm oxigénben c. 9 gramm vízben d. 22 gramm szén-dioxidban e. egyenlő számú molekula van a felsorolt anyagokban 10

11 15. 4,5 gramm vízben ugyanannyi molekula van, mint a. 4,5 gramm hidrogénben b. 4,5 gramm oxigénben c. 1 gramm hidrogénben d. 1 gramm oxigénben 16. Azonos számú hidrogén molekula és szénatom tömegaránya a. 1 : 2 b. 2 : 12 c. 4 : 12 d. 2 : 6 e. 6 : gramm oxigén a db. hidrogénatommal egyesül vízzé b db. hidrogénatommal egyesül vízzé c db. hidrogénatommal egyesül vízzé d db. hidrogénatommal egyesül vízzé e db. hidrogénatommal egyesül vízzé 18. Az oxigénatomok izotópja tartalmazhat a. 7 protont és 8 neutront b. 9 protont és 10 neutront c. 10 protont és 11 neutront d. 7 protont és 7 neutront e. 8 protont és 7 neutront 19. Melyik az az elem, amelynek izotópja 26 protont és 28 neutront tartalmaz? a. nikkel (Ni) b. vas (Fe) c. xenon (Xe) d. kobalt (Co) e. nincs ilyen elem 11

12 20. A 26-os rendszámú, 56-os tömegszámú elem milyen mennyisége tartalmaz db. neutront? a. 1 g-ja b. 1 mólja c db. atom d db. atom e. 5 mólja 21. A 11-es rendszámú, 23-as tömegszámú elem 1 mól atomjában levő protonok száma a. 11 b. 23 c d e Mennyi a proton relatív tömege? a. 1 b. 1 g c. 1 g/mol d. e. egyik sem 23. Melyik az az elemi részecske, amelyiknek száma döntően befolyásolja az atom tömegét? a. a proton b. az elektron c. a neutron d. a proton és az elektron e. a proton és a neutron 12

13 Az atomok stabilitása. Kémiai kötések Földünkön közönséges körülmények között csak a nemesgázok atomos állapotúak. Atomjaik tehát stabilak, nincs szükségük arra, hogy kémiai kötéseket hozzanak létre, mivel atomos állapotukban is rendelkeznek a legkisebb energiával. Legjellemzőbb tulajdonságuk a kémiai passzivitás, mely atomszerkezetének köszönhető. A nemesgázok a VIII. főcsoportban találhatóak. Külső elektronhéjukon 8 elektron van, kivétel a hélium, amelynek egyetlen elektronhéját kettő elektron telíti. A nemesgázok stabilitása erre a nyolcas szerkezetre vezethető vissza. A nyolc külső elektronos szerkezetet nemesgázszerkezetnek nevezzük. Minden más atom szeretne olyan minimális energiájú, vagyis stabil elektronburkot kialakítani, mint amilyen a nemesgázoké. Ez a stabilitás háromféle módon érhető el: - elektronok felvételével, illetve leadásával Ionkötés - kisszámú közös elektronpárok képzésével Kovalens kötés - nagyszámú közös elektron képzésével Fémes kötés Ionkötés: Ha a külső héjon kevés elektron található, az alatta lévő héjon pedig nemesgázszerkezet, akkor az atom könnyen leadhatja külső elektronjait. Az elektron(ok) leadásával stabil szerkezet marad vissza és pozitív töltésű ionok keletkeznek. A pozitív töltésű ionokat kationoknak nevezzük. Pl: Na Na + + e - Mg Mg e - Al Al e - Ha a külső héjon 6, 7, azaz a nemesgázszerkezethez közel eső számú elektron található, akkor ezek az atomok a stabil szerkezet megvalósításához elektront vesznek fel, annyit, amennyi a nyolcas szerkezet eléréséhez szükséges. Eközben negatív töltésű ionok keletkeznek. A negatív töltésű ionokat anionoknak nevezzük. Pl: Cl + e - Cl - O + 2e - O 2- P + 3e - P 3- Atom p + = e - p + >e - + ion 13 p + < e - - ion

14 KATION Mérete kisebb, mint az atomé ANION Mérete nagyobb, mint az atomé A pozitív és negatív ionok egymástól térben és időben elszakítva nem jöhetnek létre, vagyis kémiai reakció során adja át elektronját egyik atom a másiknak. Az így képződő ellentétes töltésű ionok kölcsönösen vonzzák egymást. A pozitív töltésű ionokat negatív töltésű ionok veszik körül, a negatív töltésű ionok köré pedig pozitív ionok rendeződnek. E folyamat eredményeként szilárd halmaz, ionrács jön létre. Az ionrácsot az ellentétes töltésű ionok közötti elektromos vonzás, az ionkötés tartja össze. Pl: Na + + Cl - NaCl Al Cl + AlCl 3 Az ionos kötés nagy energiát képvisel, ezért az ionvegyületek normál körülmények között magas olvadáspontú, vízben általában jól oldódó, kemény, kristályos anyagok. Az elektromos áramot nem vezetik, mert az ionok a kristályrácsban rögzítve vannak. Vezetővé csak a megolvadt vagy oldott állapotban válnak, mert ekkor az olvadékban, illetve az oldatban az ionok már elmozdulhatnak az elektromos feszültség hatására. Kovalens kötés Az ionos kötés kialakulásakor egy vagy több elektron az egyik atomból a másikba megy át. A kovalens kötés kialakulásakor az elektronokat nem sajátítja ki egyik atom sem. A stabil elektronszerkezetet az atomok úgy érik el, hogy néhány elektron közössé válik, majd a közös elektronpárok egymáshoz húzzák és összekapcsolják az atomokat. Kovalens kötésnek tehát az atomok között közös elektronpárral kialakuló kapcsolatot nevezzük. 14

15 Kovalens kötéssel molekulák képződnek. A közös elektronpárokat kötő elektronpároknak, a vegyértékhéjon lévő többi, a kötésben részt nem vevő elektronpárt nem kötő elektronpárnak nevezzük. H + H H:H H + H H H H 2 ٠٠ ٠٠ ٠N٠ + ٠N٠ :N:::N: ٠ ٠ N + N N N N 2 Azonos atomok között ha az elektronegativitási érték nagy apoláris kovalens kötés alakul ki. Ilyenkor az elektronegativitási értékek különbsége 0, ( EN 0). A két azonos atom egyenlő mértékben vonzza az elektronpárt vagy elektronpárokat. ٠٠ ٠ ٠٠ :O٠ + ٠C٠ + ٠O: O::C::O ٠ ٠ ٠ O + C + O O=C=O CO 2 Különböző atomok eltérő mértékben vonzzák a közös elektronpárokat. Ha ez az eltérés csak kis mértékű, akkor apoláris, ha nagyobb, akkor poláris kovalens kötés alakul ki. Az így kialakult molekulák gyakran dipólusok, mivel pozitív és negatív töltést mutatnak a molekula ellentétes oldalán. Ez a kötés kismértékben hasonlít az ionos kötéshez. Az ionos kötés és a poláris kovalens kötés között az átmenet nem ugrásszerű, hanem fokozatos. A kovalens vegyületek olvadás- és forráspontja alacsonyabb, mint az ionos vegyületeké, nagy részük folyékony vagy gáz halmazállapotú. Ez azt mutatja, hogy a kovalens molekulák közötti vonzóerő kisebb, mint az ionok közötti elektrosztatikus vonzóerő. Fémes kötés A fémes kötés a fémes anyagokban lévő kémiai kötés. A fémes atomok külső elektronhéján kissz6ámú 1-3 elektron található. Ezektől a külső elektronoktól könnyen megválnak a nemesgázszerkezet megvalósítása érdekében. Az egymás közelébe kerülő fématomok kölcsönösen vonzzák 15

16 egymás lazán kötött elektronjait. A külső elektronok közössé válnak és viszonylag szabadon mozognak valamennyi fématom körül. A fémes kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben a rácspontokban lévő fématomokat szabadon mozgó elektronok tartják össze. A fémes kötéssel összekapcsolt fématomok halmaza a fémrács. A szabadon mozgó elektronok okozzák a fémek jó hő- és elektromos vezető képességét. ELSŐRENDŰ KÖTŐERŐK Kovalens kötés Ionos kötés Fémes kötés Lényege közös elektronpárok ellentétes töltésű ionok közötti elektrosztatikus vonzás az atomtörzs között, az egész kristályrácsra kiterjedően delokalizált elektronok Kialakulásának feltétele nagy EN-ú atomok nagy EN-különbség az atomok között kis EN-ú atomok Az elsőrendű kötések és az atomok elektronnegativitása (három példán keresztül) Az elektronegativitások alapján megállapítható szélsőértékek: a. két fluóratom (EN= 4) között létrejövő kötés kovalens = 8 = 0 b. két franciumatom (EN= 0,7) elektronegativitása alapján megállapítható, hogy a francium rácsában fémes kötés alakulhat ki = 1,4 = 0 c. a francium-fluoridban a kötés ionos = 4,7 = 3,3 16

17 A három pont által körülhatárolt háromszögbe az elektronnegativitások (EN) alapján valamennyi elem és vegyület beírható (a nemesgázok kivételével), és így meghatározható, hogy melyik kötéstípus kialakulása várható az adott anyagnál. A megfigyelhető tulajdonságok (szín, olvadásés forráspont, oldhatóság) összevetésével egyértelműen megállapítható a vizsgált anyag kristályrács típusa. Az EN-i (elektronnegativitás) értékekből csak a szélsőértékekhez közeli elemek, vegyületek kötéstípusa állapítható meg egyértelműen! A kémiai kötések és az EN-értékek összefüggése Azonos atomok között EN-érték Példa kialakuló kötések Fémes Kicsi Na, K, Ca Apoláris kovalens Nagy Cl 2, O 2 Különböző atomok EN-értékek különbsége Példa között kialakuló kötések Apoláris kovalens EN<0,5 CH 4 Poláris kovalens 0,5< EN<2 HCl, H 2 O Ionos EN>2 NaCl, MgO 17

18 Másodrendű kötések A molekulák között működő erőket másodrendű kötéseknek nevezzük. Energiájuk sokkal kisebb, mint az elsőrendű kémiai kötések energiája. A kötések erősségét a felszakításukhoz szükséges energia, a kötési energia nagyságával jellemezzük. A másodrendű kötések erősségét ugyancsak azzal az energiával mérjük, amely a molekulák egymástól való elszakításához szükséges (pl: párolgáskor, vagy megolvadáskor). Ezért a másodrendű kötések erősségére az anyagok olvadás- és forráspont értékei alapján következtethetünk. A van der Waals- féle kötések abból származnak, hogy a molekulák tartósan vagy átmenetileg dipólussá válnak, így közöttük kisebb-nagyobb elektrosztatikus vonzás jön létre. A van der Waals erők kicsiségét bizonyítja, hogy kis olvadás- és forráspontúak, ugyanis egészen kis hőközléssel is felbonthatók ezek a kötések és a folyadék gázzá alakul. Pl.: a cseppfolyósított nemesgázok atomjait csak van der Waals erők tartják össze, mert telített elektronhéjaik miatt a kémiai vonzóerők számításon kívül maradnak. A hirogénhíd kötés ( hidrogénkötés) a mellék-vegyértékkötés különösen fontos formája, amelynek kialakulásához H atomra és magányos elektronpárokat tartalmazó atomokra van szükség. A legerősebb másodrendű kötésfajta. A kötési energia kj/mol értékek között változik. A hidrogénkötésre jellemző, hogy egy vízmolekula elektronhiányos, részlegesen pozitív töltésű hidrogénjei egy-egy másik vízmolekula oxigénjei felé fordulnak, mivel annak nem kötő elektronpárjai képesek kissé csökkenteni a hidrogén elektronhiányát. A hidrogénkötés csak azon molekulákban jöhet létre, amelyekben a H mellett N-, O- vagy F-atom van. Az élő szervezet szempontjából óriási jelentőséggel bír ez a kötéstípus, hiszen ezzel magyarázható a víz cseppfolyós állapota az egyes fontos vegyületek DNS, RNS, fehérjék, keratin stb. tulajdonságai., 18

19 FELADATOK I.a. II.a. III.a. IV.a. V.a. VI.a. VII.a. VIII.a. 2 G A B V C X D Y R 3 U E Z F T 1. Melyik elem tud kétszeresen negatív ionná alakulni? a. G b. Y c. F d. A e. C 2. Melyik elem képes háromszoros pozitív töltésű ionná alakulni? a. A b. X c. F d. B e. T 3. Melyik elem nem létesít kémiai kötést? a. G b. R c. C d. D e. U 4. Melyik jelölés írja helyesen az U és a T elem atomjaiból keletkezett molekulát? a. UT b. UT 2 c. UT 3 d. UT 4 e. UT 5 19

20 5. Melyik molekulában van a legtöbb nemkötő elektronpár? a. NH 3 b. CO 2 c. SO 2 d. CH 4 e. HCl 6. Hány protont tartalmaz az ammóniumion? ( NH 4 ) a. 1 b. 4 c. 10 d. 11 e Egészítsd ki a táblázatot a hiányzó adatokkal! ANYAG hidrogénklorid ammónia víz ÖSSZEGKÉPLET CH 4 CO 2 1 MÓL TÖMEGE 20

21 8, Írj az állítások után I betűt vagy H betűt, attól függően, hogy igaznak vagy hamisnak tartod! A vegyületbe rendeződött ionok töltésszámának összege mindig nulla.... A vegyületekben az összetevők aránya tetszőleges.... Az ionok elektronleadással vagy felvétellel alakulnak ki.... A kovalens kötés lényege, az ellentétes töltésű részecskék között kialakuló vonzás Csoportosítsátok az alábbi anyagokat! (a) konyhasó; (b) vas; (c) szén; (d) ammónia; (e) levegő; (f) desztillált víz; (g) ásványvíz; (h) metán; (i) alumínium. elem:.. vegyület:.. keverék:.. oldat: Értelmezd az ionok jelölését! Melyik atomból keletkezett a Ca 2+...? Mit fejez ki a képletben a... + jel? Mit fejez ki a + jel elé írt... 2 szám? 21

22 11. Hasonlítsd össze az alábbi részecskéket! protonszáma: elektronszáma: 1 móljának tömege: OXIGÉNATOM OXIDION (O 2- ) (O) Írd a nyílra az ionná alakulás módját (+1e - ; +2e - ; -1e - ; -2e - ; -3e - )! (a) K > K + (b) S > S 2 13.Hasonlítsd össze a táblázat kitöltésével az alumíniumatomot és az alumíniumiont! alumíniumatom alumíniumion Jele p + száma e - száma külső e - száma 1 mol tömege 13. Töltsd ki az alábbi táblázatot! NÉV KÉMIAI JEL 1 MOL TÖMEGE hidrogéngáz CO 2 ammónia H 2 O S 2-22

23 ANYAGI HALMAZOK Egyszerű anyagok Összetett anyagok (alkotórészek aránya szerint) állandó korlátozott tetszőleges ELEMEK VEGYÜLETEK OLDATOK KEVERÉKEK Kémiailag tiszta anyagok a) Elemek Az elemek egyszerű, kémiailag tiszta anyagok, amelyeket azonos protonszámú atomok építenek fel. A kevés számú l 3 külső elektront tartalmazó atomokat fémes kötés kapcsolja össze, és szilárd állapotban fémrácsot alkotnak. Az ilyen elemeket fémeknek nevezzük. A 4 7 külső elektronnal rendelkező atomok és a hidrogén kovalens kötéssel vagy kétatomos molekulákat, vagy atomrácsot alkotnak. AZONOS ATOMOK Fématomok Fémes kötés fémrács FÉMEK Nemfé m Apoláris kovalens kötés molekulák atomrács Másodrendű kötés molekularács E L E M E K Nemfémek b) Vegyületek A különböző rendszámú atomokból kovalens vagy ionkötés kialakításával keletkező anyagok. A kémiai kötés milyenségétől függően beszélhetünk kovalens vegyületekről (pl.: víz, ammónia) és ionvegyületekről (pl.: nátrium klorid). Mivel az atomok kapcsolódásának módját és arányát az atomok szerkezete szabja meg a vegyületek összetétele állandó és jellemző az adott anyagra. 23

24 c) Keverékek A keverékek többkomponensű anyagok, amelyeket különböző kémiai részecskék építenek fel. Keverékekben az alkotórészek nem alkotnak kémiai kötéseket egymással, így összetételük nem állandó. Keverékek pl.: levegő, az ércek, ásványi szén stb. d) Oldatok Az oldatok összetett anyagok. Oldószerből és oldott anyagból állnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy apoláris molekulákból álló anyagok apoláris oldószerben oldódnak jól. Pl.: benzinben, széntetrakloridban melyek apoláris oldószerek jól oldódik a jód, míg a poláris vízben igen gyengén. A víz viszont kitűnő oldószere a poláris hidrogén-kloridnak, az ionkötésű nátrium-kloridnak. Az oldódás mértéke függ az oldószer és az oldott anyag minőségétől és a hőmérséklettől. A szilárd halmazállapotú anyagok a hőmérsékletemelésével általában jobban oldódnak egy adott oldószerben, a gázok viszont kevésbé. Az oldatok összetételét legegyszerűbben tömeg %-ban fejezhetjük ki, vagyis annak megadásával, hogy az oldat grammja hány gramm oldott anyagot tartalmaz. Az olyan oldatot, amely egy adott hőmérsékleten már anyagot nem képes oldani, telített oldatnak nevezzük. Az olyan oldatot pedig, amely adott hőmérsékleten még további anyagot képes oldani, telítetlen oldatnak nevezzük Halmazállapotok: Az anyagi halmazok állapota a halmazt felépítő részecskék közötti kapcsolat erősségétől és a külső körülményektől (pl.: hőmérséklet, nyomás) függ. Gázhalmazállapotban a részecskék között nincs kémiai kötés, így viszonylag függetlenek egymástól, szabadon mozoghatnak a rendelkezésükre álló térben. Folyadékokban az elsőrendű kémiai kötéseknél gyengébb un. másodrendű kötőerők tartják össze a részecskéket. A folyadékok meghatározott térfogattal, de változó alakkal rendelkeznek. Szilárd anyagokban a részecskék kötöttek, nem mozoghatnak szabadon, hanem egy hely körül rezgő mozgásokat végeznek. A szilárd anyagok egy részére jellemző, hogy részecskéi szabályos geometriai rendben rendeződnek. Az ilyen anyagokat kristályos anyagoknak nevezzük. A kristályrácsban ionok, atomok vagy molekulák vannak. Azokat a pontokat, ahol ezek a részecskék elhelyezkednek rácspontoknak nevezzük. 24

25 Kristályrácsok fajtái: Ionrács rácspontokban ionok vannak. Általában kemények. Pl. : NaCl : Atomrács: A rácspontokban atomok vannak. Az egész kristályrácsra kiterjedő kovalens kötés tartja össze a rácsot. Általában igen kemények. Pl: gyémánt Molekularács: A rácspontokban önálló molekulák vannak. Gyenge, másodrendűi kötőerők tartják össze a rácsot. Általában kis keménységű anyagok pl: szén-dioxid Atomrács Molekularács Fémrács: A rácspontokon fématomok vannak. Közöttük az elektronok viszonylag szabadon mozognak, ezért jó áram- és hővezetők a fémek. Pl: alumínium Anyagi változások Az anyagok változásainak vizsgálatakor az anyagi halmaz tulajdonságainak változását követjük. 25

26 Anyagi változások a szerkezet változása szempontjából a szerkezet megváltozik a szerkezet változás elhanyagolható A kémiai részecske szerkezete A halmaz szerkezete változik Kémiai reakció Pl: égés Fizikai-kémiai változás Pl: halmazállapot változás Fizikai változás Pl: hajlítás, darabolás Kémiai változások A kémiai változások során az egymással reakcióba lépő anyagok kötései felbomlanak és új kötések jönnek létre. A különböző anyagok kémiai szerkezetének, i11. kémiai összetételének megváltozásával járó folyamatokat kémiai reakcióknak nevezzük. A kémiai reakciók meghatározott energiaváltozással járnak. A kiindulási és a végtermékek minőségileg különböznek egymástól, de a kiindulási anyagok tömegeinek összege megegyezik a végtermékek tömegeinek összegével. Ez a tömegmegmaradás törvénye. 26

27 A kémiai reakciók többféle szempont szerint csoportosíthatók. 1. A résztvevő anyagok száma szerint; a) Egyesülés során az egymásra ható anyagokból egyetlen új minőségű anyag keletkezik: Pl: C+O 2 = CO 2 H 2 + C1 2 = 2 HCl E reakciótipusba sorolhatjuk a polimerizációt és az addiciót is b) A bomlás az egyesüléssel ellentétes folyamat. Egy kindulási anyagból több új anyag keletkezik. H 2 O 2 =H 2 O+0' CaCO 3 = CaO + CO 2 Ha a keletkezett termékek visszaalakulhatnak a kiindulási anyaggá, akkor disszociációról beszélünk. c) Cserebomláskor két egymásra ható vegyületből két új minőségű vegyület keletkezik, a hasonló jellemű atomcsoportok kicserélődésével. Pl: CaCl 2, + Na 2 CO 3 -, = CaCO NaCl 3 MgSO Na 3 P0 4 = Mg 3 (P0 4 ) Na 2 S0 27

28 d) Izomer átalakulások során a vegyületben szereplő atomok átrendeződnek, szerkezeti változ következik be, s új minőségű anyag jön létre. 2. A kémiai reakció során létrejövő elektron-, ill. proton átmenet szerint a) Redoxireakcíók Redoxifolyamatnak nevezünk minden olyan kémiai reakciót, amely elektronleadással, ill. elektronfelvétellel kapcsolatos (függetlenül attól, hogy oxigén jelen van vagy nincs). Pl: a magnézium fémes kötése felszakadt, s elektronok leadása és felvétele következett be magnézium és az oxigénatomok között: 2 2Mg 2+ +2O 2- A képződő magnézium-oxid ionkristályos vegyület. A reakció során a magnézium elektro adott le: 2Mg 2Mg e - ( oxidáció ) Az oxigén ebben a reakcióban elektronokat vett fel: O e - 2 O 2- ( redukció ) Azt az atomot, ill. molekulát vagy iont, amely leadja az elektront, redukálószernek nevezzük Azt az atomot, ill. molekulát vagy iont, amely felveszi az elektront, oxidálószernek nevezzük. Az oxidáció és a redukció mindig egyidőben, egyszerre, egymással ellentétes irányba lezajló reakció. 28

29 b. Sav-bázis reakciók Azokat a kémiai reakciókat, amelyekben protonátmenet következik be, sav-bázis reakcióknak ( protolitikus reakciónak ) nevezzük. Pl: A hidrogén klorid és a víz a következő reakció egyenlet szerint reagál egymással: p + (H + ) HCl + H 2 O Cl - + H 3 O + A sósav-oldat savas kémhatását az oxónium ionok túlsúlya okozza. Az ammónia gáz a vízzel a következőképpen reagál: p + (H + ) NH 3 + H 2 O NH OH - Az ammónium-hidroxid-oldat lúgos kémhatását a hidroxid ionok túlsúlya okozza. Mindkét reakcióban protonátmenet zajlott le. A sav és a bázis fogalmának értelmezése nagy változáson ment keresztül az idők folyamán. Jelenleg a Brönsted-féle sav--bázis fogalmat használjuk a kémiában. Brönsted szerint savnak nevezünk miden olyan molekulát vagy iont, amely valamely reakcióban protont ad le. Brönsted szerint bázisnak nevezünk minden olyan molekulát vagy iont, amely valamely reakcióban protont vesz fel. A savak protonleadással bázissá alakulnak: sav bázis + H + Pl: p + ( H + ) + NH 3 + HCl NH 4 + Cl - bázis 1 sav 2 sav 1 bázis 2 29

30 A hidrogén-klorid sav, mert protont adott le, az ammónia bázis, mert protont vett fel. Tehát két sav-bázis pár vesz részt a kémiai reakcióban, ín protonleadás és protonfelvétel nem mehet végbe, mert az egyik komponens leadja, a másik pedig felveszi a protont. A két egymásra ható anyagból mindig az viselkedik savként, amelyiknek nagyobb a protonleadó képessége. Minél nagyobb egy sav protonleadó képessége, annál erősebb savról van Az egymásra ható anyagok közül mindig az viselkedik bázisként, amelyiknek nagyobb a protonfelvevő képessége. Minél nagyobb egy bázis protonfelvevő képessége, annál erősebb _bázisról van szó. Az összetartozó sav-bázis párok esetén erős savnak mindig gyenge bázis a párja, és viszont. Pl. a hidrogén-klorid erős sav, de a kloridion gyenge bázis. 3. A kémiai reakciókat energetikai szempontból is osztályozhatjuk. Ha a kémiai reakció során energia szabadul fel, akkor exoterm vagy hőtermelő folyamatról beszélünk. Ha a kémiai reakció során az átalakuló anyagok hőt vesznek fel, akkor endoterm vagy hőelnyelő folyamatról van szó. Kémhatás A víz autoprotolíziséből H 2 O + H 2 O H 3 O + + OH - következően a tiszta víz is tartalmaz oxónium- és hidroxidionokat. Például 25 C-on: Ezek koncentrációját a bevitt savak és bázisok megváltoztatják. A bevitt sav növeli az oxóniumion-koncentrációt, ezzel - a kémiai egyensúly törvénye miatt - csökkenti a víz autoprotolíziséből származó hidroxidion-koncentrációt. A bevitt bázis növeli a hidroxidion-koncentrációt, lúgos kémhatást okoz. Csökkenti a víz autoprotolízisét, és ezzel visszaszorítja az oxóniumionok koncentrációját. 30

FODRÁSZ ANYAGISMERET

FODRÁSZ ANYAGISMERET FODRÁSZ ANYAGISMERET A jegyzet tartalmazza a modulzáró vizsgákhoz és a szakképesítő vizsgához szükséges elméleti tananyagot, valamint a gyakorláshoz szükséges feladatokat is. Összeállította: Szeverényi

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

Nagy Erika. Kémiából Ötös. 7. osztályosoknak. Részletek a könyvből. www.kemia.info

Nagy Erika. Kémiából Ötös. 7. osztályosoknak. Részletek a könyvből. www.kemia.info Nagy Erika Kémiából Ötös 7. osztályosoknak Részletek a könyvből www.kemia.info 1 Készítette: Nagy Erika 2009 MINDEN JOG FENNTARTVA! Jelen kiadványt vagy annak részeit tilos bármilyen eljárással (elektronikusan,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a kozmetikus, a gyakorlatban használt alapanyagokat ismerje, felismerje

Részletesebben

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY A megyei (fővárosi) forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:...

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntı. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntı. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntı Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyzı azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

Az atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Az atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Az atomok szerkezete A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Atommodellek A kémiai szempontból legkisebb önálló részecskéket atomoknak nevezzük. Az atomok felépítésével kapcsolatos

Részletesebben

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy bolygó atommodell... 4 5 C.) A Bohr-féle atommodell...

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Az oldatok összetétele

Az oldatok összetétele Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyes százalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:

Részletesebben

Tűzijáték. 9. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre!

Tűzijáték. 9. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Beadás határideje 2012. április 30. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Tűzijáték A tűzijáték

Részletesebben

Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap

Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap 1. Írd le a következő elemek és vegyületek kémiai nevét: 1.NaOH, 2.Ca, 3.Mg, 4.CaCO 3, 5.NaCl, 6.Na 2 CO 3 7.CaSO 4, 8.Ca(OH) 2, 9.CaO, 10CO 2, 11.HCl, 12.Na,

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 3. hét

Kémiai alapismeretek 3. hét Kémiai alapismeretek 3. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 17.-20. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c : Molekulákon

Részletesebben

a) 4,9 g kénsavat, b) 48 g nikkel(ii)-szulfátot, c) 0,24 g salétromsavat, d) 65 g vas(iii)-kloridot?

a) 4,9 g kénsavat, b) 48 g nikkel(ii)-szulfátot, c) 0,24 g salétromsavat, d) 65 g vas(iii)-kloridot? 2.2. Anyagmennyiség-koncentráció 1. Hány mol/dm 3 koncentrációjú az az oldat, amelynek 200 cm 3 -ében 0,116 mol az oldott anyag? 2. 2,5 g nátrium-karbonátból 500 cm 3 oldatot készítettünk. Számítsuk ki

Részletesebben

20. A Cu + ion (Z = 29) elektronkonfigurációja a következő: A. 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 3d 10. B. 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 3d 9 4s 0

20. A Cu + ion (Z = 29) elektronkonfigurációja a következő: A. 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 3d 10. B. 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 3d 9 4s 0 AZ ATOM SZERKEZETE 1. Az atommagra nézve igaz a következő állítás: A. a protonok és a neutronok az atommagban találhatók B. a protonok töltése pozitív, a neutronoké negatív C. a protonok száma megegyezik

Részletesebben

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály 1. A Freon-12 fantázianéven ismert termék felhasználható illatszerek és más kozmetikai cikkek tartályainak nyomógázaként, mert: a. nagy a párolgási hője b. szobahőmérsékleten cseppfolyós c. szagtalan és

Részletesebben

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E D D A A D B D B 1 D D D C C D C D A D 2 C B D B D D B D C A A XXIII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az etanol és az

Részletesebben

Az általános iskolák. osztálya számára a kerettanterv alapján KÉMIA. Tanmenet

Az általános iskolák. osztálya számára a kerettanterv alapján KÉMIA. Tanmenet KÉMIA Tanmenet Az általános iskolák 7. 7. osztálya számára a kerettanterv alapján Tanmenet a tankönyvhöz az általános iskolák 7. osztálya számára a kerettanterv alapján A kémia tárgya. Balesetvédelem A

Részletesebben

A kovalens kötés és a molekulák

A kovalens kötés és a molekulák A kovalens kötés és a molekulák 1. Egészítsd ki a mondatokat! Az atomok kapcsolódása... történik. Kémiai kötések kialakulásakor az atomok szerkezete gyakran a... lesz hasonló. A molekula... számú atom

Részletesebben

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell

Részletesebben

Tűzijáték. 10. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre!

Tűzijáték. 10. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Beadás határideje 2012. április 30. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 10. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Tűzijáték A tűzijáték

Részletesebben

Középszintű kémia írásbeli feladatlap CSOMAGOLÓANYAGOK

Középszintű kémia írásbeli feladatlap CSOMAGOLÓANYAGOK I. feladat (elérhető: 16 pont) Esettanulmány Középszintű kémia írásbeli feladatlap CSOMAGOLÓANYAGOK Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd a szöveg alapján és kémiai ismeretei alapján válaszoljon

Részletesebben

TIT - MTT. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály

TIT - MTT. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály TT - MTT Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje: Megye: Elért pontszám: 1. feladat: 2. feladat: 3. feladat: 4. feladat: 5. feladat: 6. feladat: 7. feladat:

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 2001 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 Ha most érettségizik, az 1. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegretörő megfogalmazásra

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Kémia emelt szint

Részletesebben

Versenyfeladatsor. 2. feladat

Versenyfeladatsor. 2. feladat Versenyfeladatsor 1. feladat Egy nyíltláncú alként brómmal reagáltatunk. A reakció során keletkező termék moláris tömege 2,90-szerese a kiindulási vegyület moláris tömegének. Mi a neve ennek az alkénnek,

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

Az 2009/2010. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L

Az 2009/2010. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Oktatási Hivatal Az 009/010. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Az értékelés szempontjai Egy-egy feladat összes pontszáma a részpontokból

Részletesebben

9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Általános kémia 9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 1. Izotópok: ugyanazon elem izotópjainak fizikai és kémiai tulajdonságai csak kismértékben különböznek. 2. Allotróp módosulatok: csak atomjaik kapcsolódási

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia emelt szint 1312 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

Élelmiszer-kémia MSc. Dr. Csapó János 2009

Élelmiszer-kémia MSc. Dr. Csapó János 2009 Élelmiszer-kémia MSc Dr. Csapó János 2009 A víz és a vizes oldatok A sejtekben az anyagcsere-folyamatok vizes közegben játszódnak le. Nukleinsavak, fehérjék szerkezete vízzel kölcsönhatásban alakul ki.

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

1. ÁLTALÁNOS KÉMIA 1.1 ATOMFELÉPÍTÉS, ATOMSZERKEZET, PERIÓDUSOS RENDSZER, ELEM FOGALMA, ATOMOK MÉRETE, IONOK, ELEKTRONEGATIVITÁS

1. ÁLTALÁNOS KÉMIA 1.1 ATOMFELÉPÍTÉS, ATOMSZERKEZET, PERIÓDUSOS RENDSZER, ELEM FOGALMA, ATOMOK MÉRETE, IONOK, ELEKTRONEGATIVITÁS 1. ÁLTALÁNOS KÉMIA 1.1 ATOMFELÉPÍTÉS, ATOMSZERKEZET, PERIÓDUSOS RENDSZER, ELEM FOGALMA, ATOMOK MÉRETE, IONOK, ELEKTRONEGATIVITÁS - környezetünkben az atomok kötött állapotban (magasabb hőmérsékleten, nyomáson

Részletesebben

(etén!); CH (benzol); H 2

(etén!); CH (benzol); H 2 2. előadás A képlet A kémiában a képlet a vegyületek rövid kémiai jelölésére szolgál, ilyen módon a vegyjelhez hasonlóan jelenti az adott vegyület 1 molekuláját, illetve a szóban forgó vegyület 1 mol-nyi

Részletesebben

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3 59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI - FELVÉTELI FELADATOK 2004.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI - FELVÉTELI FELADATOK 2004. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI - FELVÉTELI FELADATOK 2004. I. Útmutató! Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra

Részletesebben

A gázok. 1 mol. 1 mol H 2 gáz. 1 mol. 1 mol. O 2 gáz. NH 3 gáz. CH 4 gáz 24,5 dm 3. 52. ábra. Gázok moláris térfogata 25 o C-on és 0,1 MPa nyomáson.

A gázok. 1 mol. 1 mol H 2 gáz. 1 mol. 1 mol. O 2 gáz. NH 3 gáz. CH 4 gáz 24,5 dm 3. 52. ábra. Gázok moláris térfogata 25 o C-on és 0,1 MPa nyomáson. A gázok A halmazok tulajdonságait, állapotát, bizonyos külső tényezők, mint pl. a nyomás, a térfogat és a hőmérséklet is befolyásolják. Ezeket a tényezőket állapothatározóknak nevezzük. Mi jellemzi a gázhalmazállapotot?

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Laboratóriumi munkához szükséges alapvető kémiai számítások

Laboratóriumi munkához szükséges alapvető kémiai számítások Oktatási segédanyag Petőcz György Laboratóriumi munkához szükséges alapvető kémiai számítások A KÉMIAI KÉPLETEK A képletek (a tapasztalati, a molekula- és a szerkezeti képletek) egyszerű és egyértelmű

Részletesebben

2014/2015 I. forduló

2014/2015 I. forduló 2014/2015 I. forduló 1. Hány km/órás az igen erős szél a Beaufort-szélskála szerint? 38-44 km/óra 45-54 km/óra 91-104 km/óra 2. Mekkora volt 2006-ban Magyarországon az atomenergia részesedése az összes

Részletesebben

Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25.

Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25. Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25. 1. feladat Egy alkáliföldfém ötvözet alkotói a periódusos rendszerben közvetlenül egymás alatt találhatóak. Az ötvözet 12,83

Részletesebben

Plazma elektron spray ionizáló rendszer

Plazma elektron spray ionizáló rendszer Plazma elektron spray ionizáló rendszer tartalom Ismertetés 2... Fő funkciók 5... Jellemzők 7... Üzemmódok és alkalmazás 9... Tesztek és tanúsítványok 10... Technikai adatok 12... Csomagolás 13... 1. Ismertetés

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 3.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 3. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

EMBER A TERMÉSZETBEN KÉMIA. Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam)

EMBER A TERMÉSZETBEN KÉMIA. Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) EMBER A TERMÉSZETBEN KÉMIA Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) BEVEZETÉS A kémia tantárgy az általános iskola 7-8. évfolyamaiban elsősorban az Ember a természetben műveltségi területhez, de bizonyos vonatkozásokban

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS 9. évfolyam Első félév 1. Ismertesse a terepi munka szabályait. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével 2. A laboratórium rendje, szabályai b. tűz és baleset

Részletesebben

A vízmolekula, a hidrogénatom és az oxigénatom a szubmikrovilág részei.

A vízmolekula, a hidrogénatom és az oxigénatom a szubmikrovilág részei. Probléma: Miért nevezik a Földet kék bolygónak? A víz és a vízcsepp, mint a makrovilág részei. A vízmolekula, a hidrogénatom és az oxigénatom a szubmikrovilág részei. Az atom szerkezete Mitől nehéz a nehézvíz?

Részletesebben

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok megváltoztatásának elvi alapjaival foglalkozó tudomány

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

1. TERÜLET/TÉMA: AZ ANYAG TULAJDONSÁGAI ÉS VÁLTOZÁSAI

1. TERÜLET/TÉMA: AZ ANYAG TULAJDONSÁGAI ÉS VÁLTOZÁSAI KÉMIA I T1.1. 1. TERÜLET/TÉMA: AZ ANYAG TULAJDONSÁGAI ÉS VÁLTOZÁSAI Az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai A bennünket körülvevő természetben az élő és élettelen testek, beleértve magunkat is, anyagokból

Részletesebben

Helyi tanterv KÉMIA. 7-8. évfolyam Hernádnémeti

Helyi tanterv KÉMIA. 7-8. évfolyam Hernádnémeti Helyi tanterv KÉMIA 7-8. évfolyam Hernádnémeti A tantárgy óraszáma: 108 óra Évfolyam 7. 8. Összesen Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Kémia 1,5 54 1,5 54 108 A kémiatantárgyhoz tartozó előismeretek: az

Részletesebben

Emelt szintű kémia írásbeli feladatlap

Emelt szintű kémia írásbeli feladatlap I. feladat (elérhető: 10 pont) Esettanulmány Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget! KÁBÍÓSZEREK Emelt szintű kémia írásbeli feladatlap Az ópiumot amelyet a mák zöld gubójából nyernek ősidők óta ismeri

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia emelt szint 0803 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 12. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 12. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Kémia

Részletesebben

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Tanmenetjavaslat Villányi Attila: Kémia 8. Szervetlen kémia című tankönyvéhez

Tanmenetjavaslat Villányi Attila: Kémia 8. Szervetlen kémia című tankönyvéhez Tanmenetjavaslat Villányi Attila: Kémia 8. Szervetlen kémia című tankönyvéhez Készítette: Balázsné Kerek Marianna Ajánlás az éves óraszám felosztására: 2 óra/hét 74 óra/év 1,5 óra/hét 55 óra/év Témakör

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 14. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM

KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM KÉMIA 354 CÉLOK ÉS FELADATOK Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók korszerű természettudományos műveltséggel rendelkezzenek. Megszerezzék

Részletesebben

Név:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2014.ápr.1. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, X.-XII. osztály,

Részletesebben

Példa tételek az emelt szintű kémia szóbeli vizsgához

Példa tételek az emelt szintű kémia szóbeli vizsgához Példa tételek az emelt szintű kémia szóbeli vizsgához I. tétel 1. A periódusos rendszer felépítése és kapcsolata az atomok elektronszerkezetével. Periódikusan változó tulajdonságok és értelmezésük. 2.

Részletesebben

Kémia. az alapiskolák 8. és a nyolcosztályos gimnáziumok 3. évfolyama számára. Helena Vicenová

Kémia. az alapiskolák 8. és a nyolcosztályos gimnáziumok 3. évfolyama számára. Helena Vicenová Kémia az alapiskolák 8. és a nyolcosztályos gimnáziumok 3. évfolyama számára Helena Vicenová Szerző RNDr. Helena Vicenová, 2011 Lektorálták: Ing. Mária Filová, Veronika Müllerová, RNDr. Jozef Tatiersky,

Részletesebben

KÉMIAI KÍSÉRLETEK GYŰJTEMÉNYE 7. ÉVFOLYAM TANULÓI MUNKAFÜZET

KÉMIAI KÍSÉRLETEK GYŰJTEMÉNYE 7. ÉVFOLYAM TANULÓI MUNKAFÜZET A természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3-11/1-2012-0013 pályázat KÉMIAI KÍSÉRLETEK GYŰJTEMÉNYE 7. ÉVFOLYAM TANULÓI MUNKAFÜZET Műveltségterület: Ember

Részletesebben

a kémiával kapcsolatos vitákon, beszélgetéseken, saját környezetük kémiai vonatkozású jelenségeinek, folyamatainak, illetve környezetvédelmi

a kémiával kapcsolatos vitákon, beszélgetéseken, saját környezetük kémiai vonatkozású jelenségeinek, folyamatainak, illetve környezetvédelmi KÉMIA A négy évfolyamos gimnáziumok számára készült reáltagozatos kémia-kerettanterv tananyaga kompatibilis bármely, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló, 110/2012. (VI.

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

A laboratóriumi kísérletezés elővigyázatossági rendszabályai

A laboratóriumi kísérletezés elővigyázatossági rendszabályai Tartalomjegyzék A laboratóriumi kísérletezés elővigyázatossági rendszabályai 1 AZ ATMK ÉS MLEKULÁK SZERKEZETE 2 ANYAGI ALMAZK 55 6 A folyadékok 61 7 Szilárd anyagok 65 7 Az anyagi halmazok keveréke 7 Kémiai

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Enzimek, katalizátorok

Részletesebben

Látványos kémiai kísérletek

Látványos kémiai kísérletek Látványos kémiai kísérletek Mottó: Chuwie, add rá a tartalékot! Bemutatja: Kémia BSc, I. évfolyam 2009. 611. Labor Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni Sarka János Italok borból KMnO 4 -oldat

Részletesebben

KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM

KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM KÉMIA NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 8. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Témakörök Óraszám 1. Bevezetés 4 2. Az anyagok tulajdonságai és változásai 33 3. Anyagszerkezeti

Részletesebben

V. ANYAGSZERKEZET (Középszint)

V. ANYAGSZERKEZET (Középszint) V. ANYAGSZERKEZET (Középszint) V. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 B D D A C B B A B 1 C C A C C D C A C A 2 B B A D B D A V.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Veyületek összehasonlítása A ekula

Részletesebben

GLUCAGONUM HUMANUM. Humán glükagon

GLUCAGONUM HUMANUM. Humán glükagon 01/2008:1635 GLUCAGONUM HUMANUM Humán glükagon C 153 H 225 N 43 O 49 S M r 3483 DEFINÍCIÓ A humán glükagon 29 aminosavból álló polipeptid; szerkezete megegyezik az emberi hasnyálmirígy α-sejtjei által

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 15. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÉMIA PÉLDATÁR (5. javított kiadás)

KÉMIA PÉLDATÁR (5. javított kiadás) MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 1118 BUDAPEST RÉTKÖZ U. 39. KÉMIA PÉLDATÁR (5. javított kiadás) Szerkesztette: Kleeberg Zoltánné Budapest 2009 2 AZ ATOM FELÉPÍTÉSE 1.1. Hány db proton, neutron

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 25. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

6. Monoklór származékok száma, amelyek a propán klórozásával keletkeznek: A. kettő B. három C. négy D. öt E. egy

6. Monoklór származékok száma, amelyek a propán klórozásával keletkeznek: A. kettő B. három C. négy D. öt E. egy 1. Szerves vegyület, amely kovalens és ionos kötéseket is tartalmaz: A. terc-butil-jodid B. nátrium-palmitát C. dioleo-palmitin D. szalicilsav E. benzil-klorid 2. Szénhidrogén elegy, amely nem színteleníti

Részletesebben

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek fejlesztése.

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 12. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 12. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Kémia

Részletesebben

a kémiával kapcsolatos vitákon, beszélgetéseken, saját környezetük kémiai vonatkozású jelenségeinek, folyamatainak, illetve környezetvédelmi

a kémiával kapcsolatos vitákon, beszélgetéseken, saját környezetük kémiai vonatkozású jelenségeinek, folyamatainak, illetve környezetvédelmi KÉMIA A négy évfolyamos gimnáziumok számára készült emelt szintű kémia-helyi tanterv tananyaga kompatibilis bármely, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló, 110/2012. (VI.

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

SLOVENSKÁ KOMISIA CHEMICKEJ OLYMPIÁDY

SLOVENSKÁ KOMISIA CHEMICKEJ OLYMPIÁDY SLOVENSKÁ KOMISIA CHEMICKEJ OLYMPIÁDY CHEMICKÁ OLYMPIÁDA 51. ročník, školský rok 2014/2015 Kategória D Krajské kolo TEORETICKÉ A PRAKTICKÉ ÚLOHY TEORETICKÉ ÚLOHY Chemická olympiáda kategória D 51. ročník

Részletesebben

2. oktatócsomag. 1. Anyagi halmazok

2. oktatócsomag. 1. Anyagi halmazok Kedves levelezős hallgatónk! Remélem az 1. csomag anyagát sikeresen fel tudtad dolgozni. Mint ahogy a beköszönő levélben már említettem a hatékonyabb eredmény elérése érdekében fontos lehet hogy " állandó

Részletesebben

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 Szőkítés A festékképzés folyamata A festékképzés a bőrben lejátszódó biokémiai folyamat. A festékképzés a melanocytákban megy végbe. A bőr esetében a bazális réteg sejtközötti állományában találhatók elszórtan,

Részletesebben

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban? A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (I. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na

Részletesebben

Érdekes gázok- gázok előállítása és tulajdonságaik (feltölthető fejlesztési alapdokumentum) Az innováció célja:

Érdekes gázok- gázok előállítása és tulajdonságaik (feltölthető fejlesztési alapdokumentum) Az innováció célja: Érdekes gázok- gázok előállítása és tulajdonságaik (feltölthető fejlesztési alapdokumentum) Az innováció célja: A tanulók az általános iskolában már megismerkedtek a kémia tantárgyával, de az alacsony

Részletesebben

Középszintű érettségi előkészítő 11-12. évfolyam Kémia. 11-12. évfolyam

Középszintű érettségi előkészítő 11-12. évfolyam Kémia. 11-12. évfolyam 11-12. évfolyam A 9-10. évfolyamon elsajátított ismeretekre támaszkodva a tanulók e két tanév során ukat mélyítik, új ismeretekre tesznek szert az általános-, szerves-, és szervetlen kémia területén. A

Részletesebben

az információk feldolgozása egyéni vagy csoportmunkában, amelyhez konkrét probléma vagy feladat megoldása is kapcsolódhat; bemutató, jegyzőkönyv vagy

az információk feldolgozása egyéni vagy csoportmunkában, amelyhez konkrét probléma vagy feladat megoldása is kapcsolódhat; bemutató, jegyzőkönyv vagy KÉMIA B változat A kémia tanulás célja, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges,

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

KÉMIA Gimnázium. 9.b 9.c 10.b 10.c Heti óraszám 2 2 2 3

KÉMIA Gimnázium. 9.b 9.c 10.b 10.c Heti óraszám 2 2 2 3 KÉMIA Gimnázium 9.b 9.c 10.b 10.c Heti óraszám 2 2 2 3 A kerettanterv célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami

Részletesebben

MUNKAANYAG. Stankovics Éva. Oldatkészítés. A követelménymodul megnevezése: Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus alapfeladatok9

MUNKAANYAG. Stankovics Éva. Oldatkészítés. A követelménymodul megnevezése: Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus alapfeladatok9 Stankovics Éva Oldatkészítés A követelménymodul megnevezése: Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus alapfeladatok9 A követelménymodul száma: 2049-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Kémia tantárgyi program A bevezetés tanéve: A bevezetés évfolyama: Alkalmazott osztálytípusok: 2013/2014-es tanévben, felmenő rendszerben 9. évfolyam

Részletesebben