Az európai biodiverzitás monitorozása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az európai biodiverzitás monitorozása"

Átírás

1 Az európai biodiverzitás monitorozása Central and East European Working Group for the Enhancement of Biodiversity 2006

2 Az eredményesebb európai biodiverzitás monitorozás tíz pontja (1-5) A különböző EU politikák (pl. a természetvédelem, vízügy és vidékfejlesztés területén) alapján szükséges monitorozási követelményekhez a biológiai sokféleségre vonatkozó adatokat összehangoltan kell alkalmazni, és biztosítani kell a különböző monitorozási követelmények kompatibilitását. A civil társadalmat teljesen integrálni kell a monitorozási folyamatba, hogy nemzeti és EU szinten is időszerű és megfelelő adatokkal járulhassanak ahhoz hozzá. A nemzeti jelentések Európai Bizottság általi értékelésekor különös figyelmet kell szentelni a kedvező természetvédelmi helyzet referenciaértékeinek megállapítására, és szükség esetén javítani kell az útmutatást és gyakorlati tanácsokat. Az NGO-k javaslatait integrálni kell a referenciaértékek megállapításának folyamatába az ebben a kiadványban foglaltak alapján. A monitorozási rendszerbe integrálni kell a biogeográfiai szempontokat (konnektivitás, határokon átívelés stb.) A kiadvány elektronikus formában elérhető itt:

3 Tartalom Bevezetés A Natura 2000 hálózatról Közös európai biomonitorozás Összefüggés más monitorozási rendszerekkel Az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtása és monitorozása Miért szükséges a monitorozás? Mire használják fel az adatokat? Mik az irányelvben foglalt kötelezettségek? Milyen útmutatásokat ad az Európai Unió? A jelentési űrlap Fogalmak Példák Élőhelyek Dagadólápok (7110) Fajok Fürge gyík (1261) Kedvező természetvédelmi helyzet (FSC) Mi az a Kedvező természetvédelmi helyzet? (FSC) Hogyan határozzuk meg a kedvező védelmi helyzetet? Milyen lehet egy faj vagy élőhely védelmi helyzete? Mire szolgálnak a paraméterek és a referenciaértékek? Mik a referenciértékek megállapításának elméleti alapjai? Milyen információkra van szükség? Hogyan határozzuk meg a referenciaértékeket? Hét lépésben a természetvédelmi helyzet meghatározásáig Az eredményesebb európai biodiverzitás monitorozás tíz pontja

4 Rövidítések Rövidítések EHF European Habitats Forum, Európai Élőhely Fórum ETC/BD European Topic Centre for Biodiversity, Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Biológiai Sokféleség Témaközpontja Élőhelybizottság Habitats Committee, Európai Bizottság döntés-elôkészítô munkáját segítő testület FCS Favourable Conservation Status; kedvező természetvédelmi helyzet DG Environment Environment Directorate-General, Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek Az Európai Unió természetvédelmi irányelvei: az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) WWF World Wide Fund for Nature NGO Non Governmental Organisation, Nem-kormányzati szervezet (civil szervezet)

5 Bevezetés Bevezetés A Natura 2000 hálózatról A Natura 2000 az Európai Unió számára értékes élőhely típusok és fajok védelmére kijelölt területek hálózata, melyhez hazánk is csatlakozott az EU csatlakozással párhuzamosan. A Natura 2000-t gyakran úgy is említik, mint az európai természetvédelem alapkövét, hiszen olyan védett területek hálózata, melyek az egész kontinens számára jelentős értéket hordoznak. Két európai uniós jogszabály határozza meg, hogy melyek ezek a területek: az 1979-ben kiadott madarak védelméről szóló, és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelvek. Az irányelvekben felsorolt veszélyeztetett fajok és élőhelyek közül hazánkban 46 élőhelytípus, 36 növény-, 105 állatfaj, valamint 91 madárfaj fordul elő. A szakmai indokok alapján kijelölésre javasolt területek mintegy 1,95 millió hektárt tesznek ki, mely az ország területének 21%-a. Az fajok és élőhelyek állapotát és az ebben végbemenő változásokat ismernünk kell ahhoz, hogy a fennmaradásukat biztosítani tudjuk. Ehhez a fajok és élőhelyek folyamatos megfigyelésére és ellenőrzésére van szükség. Ezt a tevékenység a monitorozás. Hazánk, a többi tagországhoz hasonlóan vállalta, hogy az irányelveknek megfelelően meghatározott időközönként jelentést tesz az uniónak a moniorozás eredményéről. Közös európai biomonitorozás Bár egyetértés van azt illetően, hogy fontos egy egységes monitorozó, értékelő és jelentéstételi módszertan kidolgozása az EU legjelentősebb fajainak és élőhelyeinek a természetvédelmi helyzetének feltárásához, de ennek gyakorlati megvalósítása rendkívül nehéz feladat. Ennek oka a különböző fajok populációméretében, elterjedésében és mozgékonyságában fellelhető változatosság, valamint a felvételezési módszerekben, az adatok minőségében és mennyiségében mutatkozó nagy különbségek. Ezt a beszámolót az Élőhelybizottság Tudományos Munkacsoport (Habitats Committee Scientific Working Group) tagjaként az European Habitats Forum (EHF, Európai Élőhely Fórum) készítette abból a célból, hogy segítsék a tagországokat a nehézségek leküzdésében, megosszák a tapasztalatokat és hozzájáruljanak egy megbízható monitorozó és értékelő módszertan kidolgozásához. A beszámoló alapját a legjobb gyakorlatokat feldolgozó esettanulmányok képezik, melyek civil szervezetek és az EHF partnerszervezetek széles körétől származnak. Ezek a szervezetek bizonyos fajokat és élőhelytípusokat illetően számottevő tapasztalattal rendelkeznek.

6 Bevezetés Összefüggés más monitorozási rendszerekkel Számos nemzetközi stratégia és politika tartalmaz a környezet védelmére és a biodiverzitás megőrzésére irányuló célkitűzést. Ezek némelyike nagyon specifikus és világos célra összpontosít. Az Európai Természetvédelmi Központ (European Centre for Nature Conservation ECNC) készített egy leltárat az európai monitorozó hálózatokról, a hangsúlyt a terület alapú hálózatokra helyezve. A lista nagyjából 20 különböző kezdeményezést tartalmaz, a monitorozó rendszereket is beleszámítva, ami jelzi a már elindított kezdeményezések széles körét. Monitorozó tevékenységet, indikátorok kiválasztását és a biodiverzitás állapotáról, trendjeiről, hatótényezőiről és más kapcsolódó kérdésekről szóló jelentéseket megköveteli több, EU-s politika és jogszabály, pán-európai és nemzetközi egyezmény (többek között a Convention on Biological Diversity, az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye). Mindamellett az EU legjelentősebb hozzájárulását ahhoz, hogy a biodiverzitás csökkenése 2010-ig megálljon - ahogy azt az EU államfői 2001-ben a gothenburgi találkozón célul tűzték ki a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek elfogadása jelenti. Ezen jogszabályok hatálya alá tartozó európai élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének monitorozása kötelező jelleggel történik.

7 Az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtása és monitorozása Miért szükséges a monitorozás? Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága (DG Environment) nemrégiben a következőképp fogalmazta meg az élőhelyvédelmi irányelv általános rendeltetését és a végrehajtás monitorozásának célját: Az irányelv általános célkitűzése minden közösségi jelentőségű élőhely és faj kedvező természetvédelmi helyzetének (FCS - favourable conservation status) megteremtése és fenntartása, valamint a tagállamok európai területén előforduló természetes élőhelyek és vadon élő állat- és növényfajok sokféleségének megőrzése. Mire használják fel az adatokat? Az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtása és monitorozása Továbbá a következő megállapításokat tették: A monitorozás alapján ezért egy világos képet kell kapnunk az aktuális természetvédelmi helyzetről és a különböző szinteken tapasztalható trendjeiről. A monitorozásnak jeleznie kell az irányelv eredményességét a tekintetben, hogy közelebb kerültünk-e a kitűzött célhoz. Ennek érdekében a monitorozásnak, az értékelésnek és az eredményekről szóló jelentésnek a következő követelményeknek kell megfelelniük: segíteniük kell a Natura 2000 területeken zajló fenntartási tevékenységek és az irányelv egyéb rendelkezéseinek hatékonyságát mérő értékelést értékelést kell adniuk arról, hogy az irányelv milyen mértékben segíti a biodiverzitás megőrzésére irányuló általános alapelvekcélkitűzések szélesebb körét (2010 célkitűzés, biodiverzitás indikátorok kialakítása stb.) alapot kell szolgáltatniuk illetve iránymutatást kell adniuk a nemzeti és európai szintű természetvédelmi politika prioritásainak meghatározásához segítenük kell a további nemzeti és EU szintű monitorozáshoz szükséges prioritások felállítását segíteniük kell a fajokra, élőhelyekre és a Natura 2000 hálózatra esetleg negatív hatást kifejtő tervek és projektek hatásainak felbecslését támogatniuk kell a derogációs táblázat helyes használatának értékelését jelezniük kell, hogy az irányelv függelékeit milyen mértékben kell módosítani (pl. fajok felvétele a kiemelt jelentőségűek közé, fajok törlése/alsóbb kategóriába sorolása, listás faj felvétele más függelékbe)

8 Az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtása és monitorozása Mik az irányelvben foglalt kötelezettségek? Az élőhelyvédelmi irányelv 11. cikke részletezi a természetvédelmi helyzet rendszeres ellenőrzésének kötelezettségét. A 17. cikk alapján a tagállamoknak hatévente beszámolót kell benyújtaniuk az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtásáról, amiből a Bizottság egy átfogó összesítő jelentést készít. Az élőhelyvédelmi irányelv rendelkezik továbbá arról is, hogy ezeknek a beszámolóknak információkat kell tartalmazniuk a természetvédelmi intézkedésekről, valamint ezen intézkedések az irányelvben szereplő fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásainak értékeléséről. Milyen útmutatásokat ad az Európai Unió? Az első jelentés 2001-ben készült el, és arra a kérdésre koncentrált, hogy a tagállamok hogyan ültették át a jogszabályokat saját nemzeti törvénykezésükbe, és hogyan sikerült a Natura 2000 hálózat felállítása, de nem kísérelte meg felbecsülni a fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetét. A közötti időszakra vonatkozóan 2007 januárjában (Magyarországon a nemzeti jelentés leadásának határideje június 20.), ezt követően pedig hat évente minden tagországnak le kell adni a beszámolót a területén belül előforduló listás élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetéről. Ez a követelmény az összes tagállamra, az egyes biogeográfiai régiókban előforduló minden a mellékletekben felsorolt élőhelyekre és fajlistákra fennáll, a beszámolási kötelezettség tehát nem csak a Natura 2000 területekre szorítkozik. A második jelentés (a jelenleg legpontosabb rendelkezésre álló információk alapján) tartalmazni fogja az összes közösségi jelentőségű faj és élőhely természetvédelmi helyzetére vonatkozó első becsléseket. Ennek a folyamatnak a segítése érdekében 2005-ben az Élőhelybizottság elfogadott egy Jelentési űrlapot 1, amit a tagországoknak a jelentés megtételéhez kell használniuk. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Biológiai Sokféleség Témaközpontja (ETC/BD) pedig elkészítette az űrlap kitöltéséhez szükséges segédanyagot Magyarázó jegyzetek és útmutatások 2 címmel 3. 1 European Commission: Note to the Habitats Committee, Assessment, monitoring and reporting of conservation status Preparing the report under Article 17 of the Habitats Directive (DocHab /03 rev.3) 2 Assessment, monitoring and reporting under Article 17 of the Habitats Directive: Explanatory Notes & Guidelines (European Commission, FINAL DRAFT October 2006) 3 Ezek a dokumentumok a függelékekkel együtt letölthetőek innen:

9 Az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtása és monitorozása Táblázat: Jelentések határidejei, az élőhelyvédelmi irányelv 11. cikke alapján Jelentési időszak Nemzeti jelentés (összefoglaló EU jelentés) Tartalom (2003/4) (2008/9) (2014/15) Az irányelv jogszabályokba való átültetésének és végrehajtásának folyamata; a Natura 2000 hálózat létrehozásának folyamata; adminisztratív kérdések. A természetvédelmi helyzet első, legpontosabb elérhető adatokon alapuló becslése (többek között trendeken alapul, ideális esetben a kedvező helyzetre vonatkozó referenciaértékekkel összehasonlítva). A természetvédelmi helyzet ismételt értékelése, a létrehozott monitorozó rendszer alapján. Az irányelv értelmében hozott intézkedések eredményességének értékelése.

10 A jelentési űrlap Jelen fejezet az Élőhelybizottság által a jelentési kötelezettség végrehajtásához összeállított Jelentési Űrlap kitöltéséhez kíván segítséget nyújatni a benne foglalt szakkifejezések értelmezésén, és már kitöltött űrlapok elemzésén keresztül. Az Űrlap kitöltéséhez útmutatással szolgál az eredetileg elfogadott dokumentum (lásd 1. lábjegyzet), illetve a Környezetvédelmi Ügynökség Biológiai Sokféleség Témaközpontja (ETC/BD) által összeállított segédanyag (lásd 2. lábjegyzet) is. Jelen kiadvány a még tisztázatlan kérdések megoldásában nyújt további fontos segítséget. A következőkben a legszükségesebb fogalmak magyarázatával, illetve két példán keresztül bemutatjuk a fajokra és az élőhelyekre elfogadott Jelentési Űrlap kitöltését. A példákat az EHF (2006): Towards European Biodiversity Monitoring című kiadványból vettük. Ugyanitt még egy sor más fajra és élőhelyre vonatkozó nemzetközi példa található, ami segítségül szolgálhat a hazai szakembereknek. Fogalmak Az Űrlapon feltüntetendő kategóriák közül itt most csak a következőket részletezzük: Adatok minősége, Trend, Trend okai, Következtetések. Az Űrlap további kifejezéseivel kapcsolatos útmutatás megtalálható a fentebb már említett dokumentumokban (1. és 2. lábjegyzet). Adatok minősége Az elterjedési terület, állomány, a faj élőhelye, élőhely kiterjedése megadásánál a felhasznált adatok minőségét értékelni kell, a következő három kategóriába történő besorolással: Trend A jelentési űrlap 3 = Jó, pl. kiterjedt felméréseken alapszik 2 = Közepes, pl. részleges adatok extrapolálásán alapszik 1 = Gyenge, pl. nagyon hiányos adatokon vagy szakértői becsléseken alapszik A monitorozásnak többek között célja ún. előrejelzést is adni. Ehhez szükséges a trendek becslése, amely segít képet adni arról, hogy az élőhely vagy faj különböző kritériumok szerint csökken vagy növekszik. Ezek a kritériumok: elterjedési terület (élőhely és faj egyaránt), állomány, a faj élőhelye, az élőhely kiterjedése. A trend értékek a következők lehetnek: (0) = stabil (+) = növekszik (-) = csökken 10

11 A jelentési űrlap Trend okai A Jelentési űrlapon jelezni kell az elterjedési területre, állományra, a faj élőhelyére, az élőhely kiterjedésére jelzett trendek okait, a következő kategóriákban megadva: 0 = nem ismert 1 = ismeretek bővülése/pontosabb adatok 2 = éghajlatváltozás 3 = közvetlen emberi behatás (helyreállítás, károsítás, pusztítás) 4 = közvetett antropo(zoo)gén hatás 5 = természetes folyamatok 6 = egyéb (megnevezve) Következtetések A Jelentési űrlap végén egy táblázat található a fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének összesítő értékelésére ( Következtetések (a jelentési időszak végén fennálló természetvédelmi helyzet értékelése) ). Az űrlapot valamennyi tagország minden olyan biogeográfiai régiójára ki kell tölteni, ahol az élőhely vagy a faj előfordul. Az megadott kategóriákat a zöld/kedvező(fv), sárga/nem kielégítő(u1), piros/rossz(u2) és ismeretlen(xx) osztályokba kell sorolni. Hogy melyik kritérium milyen beosztást kap, azt az Élőhelybizottság által elfogadott dokumentum (lásd 1. lábjegyzet) C és E függelékei alapján kell meghatározni. Ha ezeket az értékeket összesítjük, akkor az egyes országok élőhelyeinek és fajainak természetvédelmi helyzetére vonatkozóan létrejön egy összesített becsült érték, amelyet a Következtetések... táblázat A természetvédelmi helyzet átfogó értékelése pontjában kell megadni. Az átfogó értékelés eredménye szintén a következő lehet: Zöld/kedvező = ha minden paraméter zöld/kedvező vagy három zöld/ kedvező és egy ismeretlen Sárga/nem kielégítő = egy vagy több sárga/nem kielégítő de nincs piros/ rossz Piros/rossz = egy vagy több piros/rossz Ismeretlen = kettő vagy több ismeretlen zöld/kedvezővel együtt fordul elő vagy mind ismeretlen 11

12 A jelentési űrlap Példák Élőhelyek Dagadólápok (7110) Élőhely kódszáma Tagország A tagországon belül érintett biogeográfiai régiók Elterjedés Térkép Adatok Országos szint Élőhely kódszáma Németország Alpin, Atlanti, Kontinentális Németország nyugati és keleti területein hiányzik 12

13 Adatok Biogeográfiai szint (Minden biogeográfiai régióra külön töltendő ki) Biogeográfiai régió Irodalmi források Elterjedés Kiterjedés Dátum 2004 Adatminőség Trend Kontinentális (CON) Németország psci területeinek adatbázisa (2004), Rennwald, E.(2000): A németországi növénytársulások jegyzéke és vörös listája Németország kontinentális régiójának keleti és északnyugati részén hiányzik km2 3=jó -40%=összességében 40%-kal csökkent -100,000 km2 Trend időszaka A jelzett trend okai Élőhely kiterjedése Elterjedési térkép Kiterjedés Időpont 2004 Használt módszer Adatminőség Trend 2=klímaváltozás 3= közvetlen emberi behatás (helyreállítás, károsítás, pusztítás) km2 Lásd Németország psci területeinek adatbázisát(2004) km2 1= szakértő véleményére alapozva 2=közepes Trend időszaka A jelzett trend okai A trend %-os küszöbértékmeghatározásának indoklása Főbb hatások -50%=összességében 50%-kal csökken 2=klímaváltozás 3= közvetlen emberi behatás (helyreállítás, károsítás, pusztítás) 141 Legeltetés felhagyása 163 Erdők újratelepítése 310 Tőzegbányászat A jelentési űrlap 13

14 A jelentési űrlap 400 Urbanizált területek, emberi lakóhely 602 Sílétesítmények 810 Csatornahálózat Veszélyeztető tényezők 890 Egyéb ember okozta változások a vízgazdálkodási feltételekben 141 Legeltetés felhagyása 163 Erdők újratelepítése 602 Síkomplexumok 790 Egyéb szennyezés vagy emberi hatások 890 Egyéb ember okozta változások a vízgazdálkodási feltételekben Kedvező elterjedési terület Kedvező kiterjedés Jellemző fajok Kiegészítő információk km km2 Virágos növények: Vaccinium oxycoccus, Eriophorum vaginatum, Andromeda pollifolia, Vaccinium uliinosum, Betula nana, Carex pauciflora, Trichophorum cespitosum, Drosera rotundifolia, Caluna vulgaris. Mohák és májmohák: Sphagnum maggellanicum, Sphagnum angustifolium, Sphagnum tenellum, Sphagnum papillosum, Sphagnum imbricatum, Aulacomnium palustre, Polytrichum strictum, Mylia anomala, Calypogeia sphagnicola, Caphalozia conivens, Odontoschisma sphagni.lepkék: Boloria aquilonaris, Coenonympha tullia, Colias palaena, Plebeius optilete. Gerincesek: nincs. Módszerek: minden faj felsorolása, ami gyakran előfordul dagadólápokban (20%-nál nagyobb gyakorisággal), továbbá a kizárólag dagadólápokban előforduló fajok; A felsorolás a lepkék közül csak a dagadólápokban szaporodókat tartalmazza. Irodalmi források: Oberdorfer, E. (1977): Süddeutsche Pflanzengesellschaften, Bd. 1 Egyéb fontos információk Németországban az élőhelyek vörös listáján a 3 - as kategóriában szerepel 14

15 A jelentési űrlap Következtetések (a jelentési időszak végén fennálló természetvédelmi helyzet értékelése) Elterjedési terület Kiterjedés Jellegzetes struktúra és funkciók (beleértve a jellemző fajokat) Jövőbeli kilátások A természetvédelmi helyzet átfogó értékelése Rossz (U2) Rossz (U2) Rossz (U2) Nem kielégítő (U1) Rossz (U2) 15

16 A jelentési űrlap Fajok Fürge gyík (1261) Faj kódszáma Tagország A tagországon belül érintett biogeográfiai régiók Elterjedés Térkép Adatok Országos szint 1261 Fürge gyík Lacerta agilis Egyesült Királyság Atlanti (ATL) A térkép a fürge gyík összes megbízható történeti észlelési helyének körülrajzolásával készült, így az Egyesült Királyság-beli feltételezett természetes elterjedést ábrázolja. Megfelelő talajtípusok előfordulásán, természeti területek elhelyezkedésén stb. alapuló térképváltozatok előállítása is lehetséges. A fürge gyík mindig nagyon mozaikosan fordult elő ezen az elterjedési területen belül, ezért a teljes 22,480 km2-es terület nem jelent mindig tényleges (múltbeli, jelenlegi, kedvező vagy egyéb) előfordulást. Az elterjedési területen belüli tényleges eloszlásról különböző pontosságú térképek előállíthatóak 16

17 Biogeográfiai régió Adatok Biogeográfiai szint (Minden biogeográfiai régióra külön töltendő ki) Irodalmi források Elterjedési terület Kiterjedés Dátum Adatok minősége Trend Atlanti (ATL) A Herpetological Conservation Trust (HCT) ritka fajok adatbázisából származó nem publikált adatok Lásd fenn az Egyesült Királyság térképét km2 (A Lacerta agilis jelenleg 384 km2 területen található meg) 2005 december 2=közepes Trend időszaka A jelzett trend okai Állomány A jelentési űrlap -xx%= összességében körülbelül 95%-kal csökkent (megszűnt élőhelyek + indirekt pusztítás és nem megfelelő kezelés miatt használhatatlanná vált meglévő élőhelyek kiterjedése alapján számolva) 3 = közvetlen emberi behatás (károsítás, pusztítás, tüzek) 4 = közvetett antropo(zoo)gén hatás (pl. macskák predációs nyomása) 5 = természetes folyamatok (folyamatok) 6 = egyéb (invazív idegenhonos növények) Elterjedési térképek: Egy sor példát mutatunk be, növekvő felbontással és részletezettséggel Ez a térkép a jelenlegi elterjedést a legdurvább felbontásban ábrázolja, az Egyesült Királyság különböző természeti területein élő alpopulációk csoportjai köré rajzolt sokszögek segítségével. Ezeken a sokszögeken belül találhatóak nagy területek, ahol már nem él fürge gyík, a természetes elterjedés egyéb területein viszont egykor előfordult a faj (az itt ábrázolt sokszögeken kívül). 17

18 A jelentési űrlap A térkép nagyobb részletességgel ábrázolja a faj dél-angliai elterjedését (A megjelölt terület a következő térképen látható helyszínt (Dorset, Anglia) mutatja). A térkép a fontosabb fürge gyík alpopulációk Dorset-beli elterjedését mutatja (piros). Az Egyesült Királyság alföldi pusztáin és homokdűnéin összesen 10,2 km2 területen fordul elő az ismert 521 fürge gyík alpopuláció. (A megjelölt terület a következő térképen látható Purbecket (Dorset, Anglia) mutatja). A térkép a fürge gyík alpopulációk Purbeck-beli elterjedését mutatja (piros). A faj által alacsonyabb egyedsűrűséggel benépesített egyéb pusztai élőhelyek és homokdűnék zölddel jelzettek. A piros és zöld területek az Egyesült Királyságban összesen 34,75 km2-t tesznek ki. (A megjelölt terület a Godlingston-pusztát mutatja lásd a következő térképet). 18

19 A jelentési űrlap Állományméret-becslés Becslés időpontja Használt módszer Adatminőség Trend A térkép a fürge gyík szubpopulációk elterjedését mutatja a fő metapopulácion belül Godlingston Heath, Dorset-ben(szinek mint fent). Ezen kivül a fürge gyík izolált populációi máshol is gyakran előfordulnak, és az FCS eléréséhez számos piros és zöld terület helyreállitása, kiterjesztése és összekötése szükséges az Egyesült Királyságban. Körülbelül 300 kis metapopuláció és izolált különálló populáció (521 egyedi alpopulációt alkotnak) 2005 december 3= teljes körű felvételezés 3= jó 0= stabil Trend időszaka A jelzett trend okai A trend %-os küszöbértékmeghatározásának indoklása 3 = közvetlen emberi behatás (élőhely helyreállítás és újjáalakítás) 6 = egyéb (A Herpetological Conservation Trust 1989-es megalakításának köszönhetően a tervezési rendszerben jelentősen javult a fajvédelmi intézkedések alkalmazása. Egy LIFE által támogatott projekt következtében Dorsetben nőtt a városok peremterületein található puszták felügyelete és védelme az illegális tüzektől és egyéb behatásoktól. A faj 1980-as végéig tapasztalható erőteljes Egyesült Királyság-beli csökkenése mára megállt óta az állományok többé-kevésbé stabilak, néhány kisebb csökkenéssel (ezek további fejlesztéseknek, gyújtogatásnak, az élőhely szukcessziójának stb. tudhatók be), melyeket ellensúlyoz más területeken az élőhelyek kezelése miatti növekedés. Úgy tűnik, a jelenlegi monitorozás a fürge gyík állományainak lassú növekedését jelzi. 19

20 A jelentési űrlap Főbb hatások Veszélyeztető tényezők A faj élőhelye Becsült kiterjedés Becslés időpontja Adatminőség Trend 160 Általános erdőgazdálkodás 167 Kitermelés újratelepítés/felújítás nélkül 34,75 km2 (melyből 10,20 km2-en találhatók a kulcsfontosságú alpopulációk) 2005 december 3= jó 0 = stabil Trend időszaka A jelzett trend okai Jövőbeli kilátások 3 = közvetlen emberi behatás (élőhely helyreállítás és újjáalakítás) 6 = egyéb (jobb élőhelyvédelmi jogszabályok és felügyelet) 1= jó kilátások Nagyon valószínűtlen, hogy a fürge gyík a közeljövőben kihalna az Egyesült Királyságban (azt lehetetlen megjósolni, hogy a klímaváltozás a fajra nézve pozitív vagy negatív hatással lesz-e). Mindamellett olyan lényeges tényezőket, mint a jövőbeni támogatások, nehezen lehet felbecsülni megfelelő módon. Bár az új agrár-környezetvédelmi támogatások Nagy-Brittaniában valóban nagyon ígéretesnek tűnnek, ezek esetleg a fürge gyík élőhelyeinek túlzott kezeléséhez vezethetnek (azaz túllegeltetéshez vagy túlzott kaszáláshoz), mely jelenség néhány területen máris problémát jelent. Az élőhelyek fokozatos helyreállításával és újjáalakításával várható, hogy a faj egyedszáma és elterjedési területe továbbra is növekedni fog, de ez a trend jelenleg se nem biztos, se nem elég gyors. 20

21 A jelentési űrlap Kedvező elterjedési terület Kiegészítő információk km2. Egy ilyen korlátozott mozgékonyságú faj esetében ez a érték nem sokat mond, sokkal jobb lenne a kedvező elterjedési terület meghatározására a jelenlegi 384 km2-rel szemben a fürge gyík legalább 500 km2-es területen való előfordulását vizsgálni (az Egyesült Királyságban reálisan elérhető élőhelyhelyreállítási potenciálból és állományok közötti összeköttetések alapján becsülve). Kedvező állományméret 90 nagy, erős metapopuláció (amely álljon legalább 900 egyedi alpopulációból). A szint az Egyesült Királyságban reálisan elérhető élőhely-helyreállítási lehetőségek és állományok összeköttetése alapján állapították meg, és nem áll szándékukban a korábbi történeti elterjedés teljes helyreállítására, ami amúgy is lehetetlen volna. A kedvező szint elérése az Egyesült Királyság fürge gyík állományának nagyjából 1970-es szintre történő visszaállítását jelenti. A faj számára megfelelő élőhely nagysága Egyéb fontos információk 80 km2. A szint az Egyesült Királyságban reálisan elérhető élőhely-helyreállítási potenciál és állományok összeköttetése alapján lett megállapítva. A fürge gyík természetvédelmi helyzete az Egyesült Királyságban jelenleg U2 (Kedvezőtlen Rossz), bár úgy tűnik, hogy a faj túljutott a mélyponton és kilátásai folyamatosan javulnak. Következtetések (a jelentési időszak végén fennálló természetvédelmi helyzet értékelése) Elterjedés Állomány A faj élőhelye Jövőbeli kilátások A természetvédelmi helyzet átfogó értékelése Rossz (U2) Rossz (U2) Rossz (U2) Nem kielégítő (U1) Rossz (U2) 21

22 Kedvező természetvédelmi helyzet Kedvező természetvédelmi helyzet (FSC) Mi az a Kedvező természetvédelmi helyzet? (FSC) Az élőhelyvédelmi irányelv kulcsfogalmainak egyike a kedvező természetvédelmi helyzet (az angol megfelelő alapján használatos rövidítés: FCS Favourable Conservation Status). Ez a fogalom rendkívül fontos, mert ez az a cél, amit az irányelvek alapján az országoknak kötelezően el kell érniük minden egyes, az irányelv mellékleteiben foglalt fajnál és élőhelynél. Tehát az FCS politikai cél, és el nem érése akár jogi következményeket is vonhat maga után. Ezért olyan fontos, mit értünk alatta, hogyan magyarázzuk, hogyan ültetjük át, mit jelent ez a gyakorlati tevékenységeink számára. Általánosságban elmondható, hogy az irányelv a kedvező természetvédelmi helyzet fogalmának definiálásakor pozitív megközelítést alkalmaz, amely tekintetbe veszi az élőhelyek és fajok hosszú távú fennmaradási kilátásait. Az irányelv mellékleteiben szereplő valamennyi élőhelyre és fajra vonatkozó átfogó cél, hogy minőségi és mennyiségi szempontból (terület/állomány/életképesség) egyaránt javuljon helyzetük, és jövőbeli kilátásaik is jók legyenek. Ezért nem elegendő egy olyan helyzet elérésére törekedni, amelyben az élőhelyek és fajok nincsenek veszélynek kitéve, mivel a tagállamok kötelessége, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek a kedvező természetvédelmi helyzet célkitűzés tevékeny elérése és fenntartása érdekében. A kedvező természetvédelmi helyzetet az élőhelyvédelmi irányelv 1.e) (élőhelyek) és 1.i) (fajok) cikkeiben általánosan a következőképpen definiálja: 1. cikk (e) egy természetes élőhely védelmi helyzetén mindazoknak a természetes élőhelyet és annak jellemző fajait érő hatásoknak összességét értjük, amelyek befolyással lehetnek a természetes élőhelyre, hosszú távon meghatározva annak természetes elterjedését, struktúráját és funkcióit csakúgy, mint jellegzetes fajainak hosszú távú fennmaradását a 2. cikkben meghatározott területen belül. Egy természetes élőhely védelmi helyzetét kedvezőnek tekintjük, ha: természetes elterjedése, illetve elterjedési területén belül előfordulásainak kiterjedése helye stabil vagy növekszik, továbbá hosszú távú fennmaradásához szükséges sajátos struktúrája és funkciói fennállnak és a belátható jövőben is valószínűleg fenn fognak állni, továbbá jellemző fajainak védelmi helyzete az (i) pont meghatározásainak értelmében megfelelő (i) egy faj védelmi helyzete mindazoknak a hatásoknak az összességét jelenti, amelyek kihatással lehetnek a szóban forgó faj hosszú távú elterjedésére és állományainak egyedszámára a 2. cikkben meghatározott területen belül. 22

23 Kedvező természetvédelmi helyzet A védelmi helyzetet kedvezőnek tekintjük, ha: a szóban forgó faj állománydinamikai adatai azt jelzik, hogy a faj képes önmagát természetes élőhelyének életképes részeként hosszú távon fenntartani, továbbá a faj természetes elterjedési területe nem csökken, illetve belátható időn belül valószínűleg nem is fog csökkenni, továbbá jelenleg és valószínűleg a jövőben is megfelelő kiterjedésű élőhely áll rendelkezésre ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradjon az állomány A kedvező természetvédelmi helyzet meghatározásának tág volta miatt nincs a fogalomnak világos értelmezése és nem egyértelmű végrehajtásának módja sem. Az elmúlt években számos tanulmány és munkadokumentum készült annak érdekében, hogy az értelmezést elősegítse. Az EHF közelről kísérte figyelemmel ezt a vitát és aktívan részt is vett a vitában, melynek eredményeként részletekbe menő, észrevételeket és javaslatokat tartalmazó dokumentumok láttak napvilágot a WWF és az EHF jóvoltából. A kedvező természetvédelmi helyzet fogalma nem kizárólag a Natura 2000 hálózatra alkalmazandó. Az élőhelyvédelmi irányelv rendelkezése értelmében a természetvédelmi helyzet kedvező vagy kedvezőtlen minősítése céljából a fajok és élőhelyek általános helyzetét kell monitorozni és értékelni. Nyilvánvaló, hogy a Natura 2000 hálózat fontos szerepet tölt be a biodiverzitás megőrzésében, de a legtöbb élőhelyet és fajt csak részben fedi le. Hogyan határozzuk meg a kedvező védelmi helyzetet? (írta Paul Edgar és Tony Gent (Herpetological Conservation Trust) 2005 novemberében, Thomas Sperle (NABU) észrevételeivel bővítve) Milyen lehet egy faj vagy élőhely védelmi helyzete? Az Európai Bizottság útmutatója alapján a természetvédelmi helyzetet értékelő 2007-es jelentésben egy faj vagy élőhely védelmi helyzete a következő kategóriákba sorolható: Kedvező természetvédelmi helyzet (zöld) Kedvezőtlen természetvédelmi helyzet/nem kielégítő (sárga) Kedvezőtlen természetvédelmi helyzet/rossz (piros) Ismeretlen (A két kedvezőtlen kategóriát tovább lehet minősíteni + jellel, ha a jelenlegi állapot javul, vagy - jellel, ha a leromlás folytatódása várható.) 23

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?!

Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?! Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?! Czéh Tamás Czéh Tamás Világunk és életmódunk fejlődése alapvetően egyenes utat mutat. A fejlődést, melyet sok ember és társadalom csupán

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A Natura 2000 területek kezelése A Tanács természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 92/43/EEC irányelve 6.

A Natura 2000 területek kezelése A Tanács természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 92/43/EEC irányelve 6. A Natura 2000 területek kezelése A Tanács természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 92/43/EEC irányelve 6. cikkének rendelkezései I. BEVEZETŐ A 6. cikk értelmezése összefüggéseiben

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

A rendelet célja. Fogalmak

A rendelet célja. Fogalmak 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. - ában, valamint

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Környezetvédelem Természetvédelem

Környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Természetvédelem Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2011. Környezetvédelmi politika az EU-ban Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Tanács határozata az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Természetvédelem. Natura 2000

Természetvédelem. Natura 2000 Természetvédelem Natura 2000 Alapfogalmak Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai területhálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről

A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Munkavédelmi felügyelői útmutató

Munkavédelmi felügyelői útmutató Psychosocial Risk Assessments Munkavédelmi felügyelői útmutató The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/slic2012 With support from the European Union Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) c. pályázati

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A könyvvizsgálati standardok változásai

A könyvvizsgálati standardok változásai XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30.

Közlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30. A KTI az EU és a hazai közlekedéspolitika irányelveit követve a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve folyamatosan fejlődő, biztonságos és versenyképes közlekedési környezet kialakítását tekinti

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az EP és a Tanács 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról. Kelemen József KvVM Környezetgazdasági F osztály

Az EP és a Tanács 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról. Kelemen József KvVM Környezetgazdasági F osztály Az EP és a Tanács 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról József KvVM Környezetgazdasági F osztály Alkalmazandó jogszabályok 1013/2006/EK Új Bizottsági rendelet a 801/2007/EK, legújabb változat.

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben