4. fejezet. Vegyi anyagok-kezelését szabályozó törvényi eszközök és ún. nemjogi szabályozási mechanizmusok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. fejezet. Vegyi anyagok-kezelését szabályozó törvényi eszközök és ún. nemjogi szabályozási mechanizmusok"

Átírás

1 fejezet Vegyi anyagok-kezelését szabályozó törvényi eszközök és ún. nemjogi szabályozási mechanizmusok Cél: a vegyi anyagok-kezelését szabályozó jogi eszközök és egyéb mechanizmusok áttekintése, leírni és elemezni ezeknek a jogszabályoknak és mechanizmusoknak az alkalmazását, betartását, hatékonyságát, valamint feltárni e terület erős és gyenge pontjait, hiányosságait. Bevezetés Az 1997-ben elkészült és közreadott magyarországi kémiai biztonsági Nemzeti Profil, illetve a profilért felelős Nemzeti Koordinációs Csoport a Magyar Köztársaság Kormányának a kémiai biztonság fejlesztésére tett 11 pontos javaslata 3. pontjában egy kémiai biztonsági törvény megalkotására tett javaslatot. A kémiai biztonság hazai újraszabályozásának indokai és története Magyarországon A magyarországi újraszabályozást túl a feszítő globális problémákon (pl. a kemizáció felgyorsulása, a kontroll érezhető inszufficienciája, a helyes vegyi anyag-kezelés kialakulatlansága) az alábbiak indokolták: az 1990-s évek hatályos magyar szabályozásának széttagoltsága. Az ENSZ Kormányközi Kémiai Biztonsági Fóruma ajánlásának teljesítése végett 1997-ben elkészített első Kémiai Biztonsági Nemzeti Profilunk szerint a hazai kémiai biztonságot 163 jogszabály szabályozta; a széttagolt magyar szabályozás a veszélyes anyagok életciklusának (4.1. ábra) egy-egy anyagcsoporttól eltekintve csak néhány szakaszát fedte le; az Európai Unióhoz való csatlakozási igényünk. Ennek teljesíthetőségének egyik feltétele a tárgyhoz tartozó magyar szabályozásnak a közösségi jogrendszerrel való harmonizálása volt; az OECD-ben vállalt jogszabályi kötelezettségeink. Mindezek figyelembevételével került sor a 2282/1996. (X.25.) Korm. határozatban előírt kémiai biztonsági törvény kidolgozására. A törvény kidolgozása során figyelembe vettük a tárgykörhöz tartozó közösségi irányelveket, az OECD

2 108 ajánlásokat, illetőleg a hasonló szabályozást célzó EU tagországok (közöttük: Németország, Svédország, Finnország, Írország) törvényeit. A törvénytervezet első változata és jelen formában való kidolgozásának munkálatai nagyobb részt a Fodor József Országos Közegészségügyi Központban (továbbiakban: OKK), illetve egyik jogelődjében, az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézetben folytak, egy 1997-ben életre hívott, tárcaközi munkabizottság (EüM, ÁNTSZ, FVM, KvVM, GKM, BM, PM Vám- és Pénzügyőrség, FMM-OMMF képviselőiből álló munkacsoport) +, továbbá a munkában való részvételre ugyancsak felkért néhány nem kormányzati szervezet ún. NGO [Magyar Vegyipari Szövetség, Magyar Gyógyszeripari Szövetség, néhány érdekképviseleti szervezet (pl. a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, Autonom Szakszervezetek Szövetsége), illetőleg közérdekű csoport] közreműködésével. Az informális tárcaközi bizottság irányítását között az EüM átvette ábra. Vegyi anyagok életciklusa. Az életciklust egy országra vonatkoztatjuk, ahol az vagy az anyag termelésével vagy az anyag behozatalával kezdődik, és az anyag újrahasznosításával vagy hulladékba jutásával zárul. Forrás: UNITAR Útmutató, A tervezetet a tárgykörben szeptember 11-én és február 3-án az áruk szabad áramlása, illetőleg a környezetvédelmi témakörökben Brüsszelben megtartott bilaterális tárgyalásokon elhangzottak szerint az Egészségügyi Minisztérium (elsősorban az OKK) szakértői módosították. A törvény elfogadott megfogalmazásában már teljesen harmonizált a kémiai biztonság területén hatályos irányelvekkel, közösségi jogi aktusokkal. A törvénykoncepciót június 9-én az Országos Környezetvédelmi Tanács, illetőleg ugyanezen a napon a + a résztvevő tárcákat jelenlegi megnevezéseikkel tüntettük föl;

3 109 Parlament Környezetvédelmi Bizottsága előzetesen megvitatta és néhány módosítást ajánlva, mielőbbi kidolgozásra, kodifikációra javasolta. A törvénytervezetet a kormány egyetértését követően október 29-én terjesztette a Parlament elé. A nyilvános vitára bocsáthatóság megítélése végett a törvénytervezet véleményezésre került a Parlament Egészségügyi és Szociális Bizottsága, Gazdasági Bizottsága, Honvédelmi Bizottsága, Környezetvédelmi Bizottsága, Mezőgazdasági Bizottsága, Önkormányzati Bizottsága és Területfejlesztési Bizottsága elé. A hét bizottság közül hat közte az elsősorban felelős Környezetvédelmi Bizottság egyhangúlag, de a hetedik is tartózkodásokkal ugyan, de ellenszavazat nélkül javasolta a tervezet nyilvános vitára bocsátását december 21-én a Magyar Parlament plenáris ülésén megkezdődött a törvénytervezet általános vitája. A tervezetet a hét parlamenti bizottság, majd a hat parlamenti párt elfogadásra ajánlotta február 21-én kezdődött meg a Kémiai biztonságról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A parlamenti bizottságok 151 módosító indítványt tárgyaltak meg. A módosító javaslatok kisebb-nagyobb mértékben a törvény valamennyi (kilenc) fejezetét érintették. Az indítványok célja minden esetben a kémiai biztonság szabályozásának teljesebbé és pontosabbá tétele, a törvény hatékonyabb végrehajthatóságának biztosítása volt. Kiemeljük: a módosító javaslatok a törvény koncepcióját és szerkezetét nem érintették. A kémiai biztonságról szóló törvényt (továbbiakban: Kbtv.) az Országgyűlés április 11-i ülésnapján imponáló támogatással (több mint 99% igen szavazattal) elfogadta. Végülis a törvény alkalmas arra, hogy megteremtse és garantálja az ország kémiai biztonságát, az ember és a környezet egészségének, illetve épségének megőrzését, a kemizáció káros hatásaitól való védelmét, miközben lehetővé teszi a fejlődés (kemizációhoz is kötött) fenntarthatóságát. A törvény, amely egy korszerű, az európai követelményeknek megfelelő ernyő-törvény, alkalmas arra is, hogy a kémiai biztonság valamennyi területét (szektorát) lefedje, biztosítsa a szektorok közötti integrált együttműködést, a kémiai biztonság egységes, világos, szigorú, de kiszámítható és hatékony szabályozását (4.2. ábra). Mivel rövid összegzésünk témája csak a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények szabályozása, a törvénynek elsősorban az ezekkel foglalkozó részeit fogjuk ismertetni. Fel kívánjuk azonban hívni a figyelmet arra, hogy a törvény és végrehajtási rendeletei (4.1. Táblázat), valamint a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények szabályozása közé nem szabad egyenlőségjelet tenni. A törvény a veszélyes anyagok életciklusához kapcsolódó valamennyi tevékenységet, a kémiai biztonság valamennyi szektorát, a kockázatanalízis valamennyi szakaszát (kockázatbecslés, kockázatkezelés, kockázatkommunikáció) szabályozza, meghatározza a kémiai biztonság működtetéséhez szükséges intézményrendszert. Ennek illusztrálását illetően utalunk a törvény Preambulumára (lásd: később).

4 110 Ma már elmondhatjuk, hogy a természetes technikai fejlődés, valamint a világ gazdasági, társadalmi, politikai rendjének jelentős változásai közepette is, az elmúlt öt év során a törvénynek néhány kisebb módosítására került sor, amelyek azonban a törvény koncepcióját nem érintették. Előrelépést jelentett viszont a módosítás a készülő új európai veszélyes anyag rendelet, a REACH befogadását illetően, valamint a vegyi terror megelőzése és kezelhetősége érdekében. A Kémiai Biztonsági Törvény elemei Magyarországon Adatgyűjtés A veszélyes anyagok magyar jegyzéke, Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat, Méregközpont 67/548/EGK irányelv és módosításai évi XXV. törvény 44/2000. (XII.27.) EüM miniszteri rendelet Létező vegyi anyagok szabályozása évi XXV. törvény 44/2000. (XII.27.) EüM miniszteri rendelet Osztályozás és feliratozás A veszélyes anyagok és készítmények átfogó (összehangolt) harmonizálása 67/548/EGK irányelv veszélyes anyagokra 44/2000. (XII.27.) EüM miniszteri rendelet 88/379/EGK irányelv veszélyes készítményekre 44/2000. (XII.27.) EüM miniszteri rendelet Kockázatbecslés Közösségi irányelvek Létező vegyi anyagok szabályozása Irányelvek a munkavállalók védelmében Kockázatkezelés Közösségi irányelvek Nemzetközi ajánlások Forgalombahozatal és felhasználás Export Import Munkavállalók védelme Környezet, levegő, víz, talaj, hulladék Fogyasztóvédelem Termékfelelősség, polgári felelősség 4.2. ábra. A évi XXV. törvény szerkezete hasonló az Európai Közösség ajánlott szabályozásához, de kiegészül a hatósági ellenőrzés, a kockázatkommunikáció előírásaival, továbbá a 4.3. ábrán bemutatott kémiai biztonság működését biztosító intézményrendszer szabályozásával; mindenben eleget tesz a veszélyes anyagok szabályozásában hatályos közösségi jogi aktusoknak. Forrás. Ungváry Gy. Munkaegészségtan. Medicina , 2004.

5 111 Fontos esemény volt, hogy 2001-ben és 2002-ben Phare támogatással szervezett, kétszer háromhetes bentlakásos tanfolyamon összesen 266 óra elméleti és 72 óra gyakorlati képzést biztosítottunk az ÁNTSZ kémiai biztonság ellenőrzésében érintett 150 tisztiorvosának, közegészségügyi-járványügyi felügyelőjének, és egyéb diplomás munkatársának. Így az országban az ÁNTSZ-n belül 150 ún. kémiai biztonsági felügyelő kezdte meg működését. Az új felügyeletet és a képzés eredményességét igazolják, hogy számos területen (pl. mérgezési esetek bejelentése, biztonsági adatlapok jelenléte a kereskedelemben és a szervezett munkavégzőknél, a kémiai biztonság oktatásának megkezdése az iskolákban) jelentős előrelépés történt. A reményektől azonban több területen is elmaradtunk. Nem érvényesült kellő mértékben, pl. a törvénynek az a koncepciója, előírása, miszerint a lakosság tájékozottabb legyen a kémiai biztonság, egészségbiztonság és a fenntartható fejlődés vonatkozásában, illetőleg, hogy a szükséges kemizációt vagy helyes vegyi anyag-kezelési törekvéseket megértse, elősegítse ezek realizálását vagy szakszerűen és ne a politikai hangulatkeltéssel összeházasodva utasítsa el a fenntartható fejlődést veszélyeztető ipari, vagy más gazdasági lobbyk érdekeit szolgáló törekvéseket. Sajnos, a nem megvalósult elvárások olyan konkrét problémákkal is demonstrálhatók, mint a jelentős számú gyermekkori mérgezés, amelyek hátterében a gyermekbiztos zárak hiánya vagy hibás működése, a gondatlan lomtalanítással a gyermekek kezébe kerülő mérgező anyagok állnak. Nincs rendben néhány veszélyes anyagcsoport (pl. rákkeltők, endokrin diszruptorok, szenzibilizáló anyagok) nem kívánatos hatásának időben történő megismerése, megelőzése. Sajnos a hibák tovább lennének sorolhatók. Korszerűsített Profilunkban, illetve ennek jelen fejezetében is, részben ezekre kívánjuk a figyelmet ráirányítani, részben pedig a kémiai biztonság fejlesztéséhez szeretnénk segítséget nyújtani A vegyi anyagok-kezelésével foglalkozó, nemzeti törvényi eszközök áttekintése A január 1-jén hatályba lépett törvényt a törvény felhatalmazása nyomán kidolgozott jogszabályok (4.1. Táblázat + ), továbbá a növényvédelemről, a gyógyszerekről, az állatgyógyászati termékekről, az élelmiszerbiztonságról, a bányászatról, a környezetvédelemről, a veszélyes áruk fuvarozásáról, a katasztrófavédelemről szóló törvények, valamint több ágazatot, felügyeletet szabályozó törvény (pl. egészségügyi, fogyasztóvédelmi, munkavédelmi, ÁNTSZ), mindezen törvények végrehajtási rendeletei, hatályos nemzetközi egyezmények, szerződések teszik átfogóvá (4.2. Táblázat + ). + ebben a fejezetben is fellelhetők az UNITAR Útmutató által javasolt Táblázatok; a Profil egységes szerkezetének kialakíthatósága végett azonban a Táblázatok számozása, jelzése különbözik az Útmutató Táblázatainak számozásától, jelzésétől. A Profil jelen fejezetében is mind az ábrák, mind a Táblázatok sorszámozása fejezetenként újrakezdődik.

6 112 Összegezve: a kémiai biztonság szabályozása változatlanul multiszektorialis de a szabályozás átfogóbb, szerteágazóbb, részletesebb, mint 1997-ben. A szabályozás elemzésével kiderült: amíg 1997-ben a Nemzeti Profil szerint 163 jogtárgy szabályozta a kémiai biztonságot, a 4.2. Táblázatban felsorolt jogszabályok száma: 249 (sic!). A 4.2. Táblázat jól szemlélteti, hogy a bármely csoportba (ipari, mezőgazdasági, kőolajipari termékek, biocidok stb.) tartozó veszélyes anyagok szabályozva vannak az országban. Ugyancsak jelzi, hogy szabályozva vannak a levegőbe, vizekbe, talajba a természetes vagy épített környezetbe (munka- és lakóhelyre) kibocsátott anyagok, melléktermékek, hulladékok egyaránt A vegyi anyagokkal kapcsolatos legfontosabb törvényi eszközök összegző áttekintése A kémiai biztonság törvényi szabályozása: évi XXV. törvény A törvény egyidejűleg unikális és átfogó. Unikális abban az értelemben, hogy ha bármely csoportba tartozó veszélyes anyag veszélyezteti a kémiai biztonságot: az emberi egészséget és/vagy a környezetet akkor is vonatkozik rá a törvény szankcionálási rendszere, ha az adott anyagcsoportot (pl. növényvédő szerek, gyógyszerek, állatgyógyászati szerek) önálló törvény szabályozza. Átfogó pedig a törvény azért, mert interszektorialis, összetett ernyőrendszerével szabályozza nemcsak a különböző veszélyes anyagcsoportokat, hanem az azokkal végzett tevékenységeket, valamint a kémiai biztonság intézmény (beleértve felügyeleti) rendszerét is (lásd: 4.2., 4.3., 4.4. ábrák, 4.1. Táblázat, illetve a 4. fejezet bevezető része) A évi XXV. törvény szerkezeti felépítése Az I-től IX.-ig számozott fejezetekből felépülő Kbtv. egy olyan összetett ernyőtörvény (4.3. ábra), amelynek egyik ernyője a veszélyes anyagokat és veszélyes készítményeket, másik ernyője a szabályozási funkciókat fedi le, míg harmadik ernyője a kémiai biztonság intézményrendszerét fogja össze.

7 évi XXV. törvény a KÉMIAI BIZTONSÁGRÓL HATÁLYA FUNKCIÓ INTÉZMÉNY ÚJ, ILLETVE VESZÉLYES ANYAGOK VESZÉLYES KÉSZÍT- MÉNYEK ADATGYŰJTÉS KOCKÁZAT- BECSLÉS KOCKÁZAT- -KEZELÉS KOCKÁZAT- -KOMMU- NIKÁCIÓ ELLENŐRZÉS SZANKCIO- NÁLÁS KORMÁNY EÜ. MINISZTER TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG Á N T S Z OKK OKK-OKBI ETTSZ MÉREG- KÖZPONT TERÜLETI INTÉZETEK 4.3. ábra. A évi XXV. törvény egy többszörösen összetett ernyő-törvény. A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények lefedése mellett szabályozza a kockázatelemzés lépéseit és meghatározza a kémiai biztonság intézményrendszerét. Az ábra az egészségügy intézményrendszerét kiemeli. A kémiai biztonság területén azonban számos más tárca és több más felügyelet is végzi a munkáját. Forrás: Ungváry Gy. Munkaegészségtan. Medicina , Az első ernyő által lefedett veszélyes anyagok és veszélyes készítmények szabályozását (4.4. ábra) elemezve kiderül, hogy kizárólag az alábbiak vannak kivéve a Kbtv. hatálya alól: pszichotrop anyagok, kábítószerek és kábítószer prekurzorok; emberi vagy az állatgyógyászati gyógyszerek (késztermékek); kozmetikai termékek; külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékek; radioaktív anyagok (egyetlen anyagcsoport a Kbtv. 1. e) pontja szerint); élelmiszerek; takarmányok; növényvédő szerek; termésnövelő késztermékek.

8 114 Fontos azonban, hogy az emberi egészség és a környezet védelme érdekében jogszabály elrendelheti e törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazását az itt felsorolt kivételekre [Kbtv. 2. (3) bekezdés]. Vagyis: tágabb értelemben, minden veszélyes anyag és veszélyes készítmény a Kbtv. hatálya alá tartozik vagy szükség esetén tartozhat. Ez biztosítja az ország egységesen szabályozott kémiai biztonságát. Mindezt kiemelten szeretnénk a felügyeletek figyelmébe ajánlani! évi XXV. törvény a KÉMIAI BIZTONSÁGRÓL I P A R I K S Ő Z O Á L R A J é s M A Z É K A I B I O C I D O K P E S Z T I C I D E K G Y Ó G Y S Z E R E K K Á B Í T Ó S Z E R E K E G Y É B összes anyag 10 millió 4.4. ábra. A évi XXV. törvény alá tartozó veszélyes anyagok és veszélyes készítmények. (Az x-szel áthúzott csoportok közvetlenül nem tartoznak a törvény hatálya alá.) A részletes tájékoztatás előtt még két előírásra hívjuk fel a figyelmet: a Kbtv. hasonlóan más törvényekhez, azokat a feladatokat, amelyek teljesítését a hatóságnak (itt: ÁNTSZ) felügyelnie kell, csak általánosságokban fogalmazza meg. A konkrét előírásokat e tekintetben a Kbtv.- hez kapcsolódó végrehajtási rendeletek tartalmazzák (4.1. Táblázat). a Kbtv. leszögezi: az ÁNTSZ felügyeleti tevékenységét a közegészségügy szempontjából végzi; eközben más felügyeletek környezetvédelmi, munkabiztonsági és munkaügyi, fogyasztóvédelmi felügyeletek, tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban előírt felügyeleti tevékenységét természetesen nem érinti.

9 Táblázat A kémiai biztonságot szabályozó évi XXV. törvény végrehajtási rendeletei + 188/2000. (XI.8.) Korm. rendelet a kémiai biztonság területén működő tárcaközi bizottság működésének részletes szabályairól; 189/2000. (XI.8.) Korm. rendelet a kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól; 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól; 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet 8004/2000. (EüK.22.) EüM tájékoztató 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról; az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről, valamint az EINECS-ben szereplő veszélyes anyagok jegyzékének közreadásáról; a munkahelyek kémiai biztonságáról; 38/2003. (VII.7.) ESzCsM-FVM- KvVM együttes rendelet 54/2003. (IX.1.) ESzCsM-KvVM- BM együttes rendelet 8/2004. (XII.1.) EüM-FVM-KvVM- GKM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről; a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről; az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefüggő bejelentési eljárás részletes szabályairól Részletes tájékoztatás a törvényről, különös tekintettel a felügyeleti munkára Bevezetésként álljon itt a törvény rövid preambuluma : Az Országgyűlés figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogait a Magyarországon tartózkodó természetes személyek kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogosultságainak biztosítása érdekében, a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények káros hatásainak megfelelő módon + a 4.1. Táblázatban foglalt jogszabályok december 31.-ig történt módosításai szerinti hatályos változatai az irányadóak.

10 116 történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása, valamint ismertetése céljából a következő törvényt alkotja. A tömör preambulum kiemelten hangsúlyozza, hogy a kémiai biztonság több mint állampolgári jog, minden Magyarországon tartózkodó ember alanyi joga. Hasonló tömörséggel adja tudtul a bevezető a törvény célját, ami nem más, mint a kemizáció káros hatásainak, kockázatainak becslése, prevenciója, elfogadható szintre való csökkentése (kockázatkezelés), illetőleg a kockázatkezelés sikerességének érdekében a szakszerű és széleskörű kockázat-kommunikáció. Minden munkáltatónak és munkavállalónak, de az ország valamennyi állampolgárának, állandó vagy ideiglenes lakosának kiemelt feladata, kötelezettsége a Kbtv. céljának megvalósítása. Az ÁNTSZ valamennyi munkatársának feladata a Kbtv. céljának megvalósítása; ezt az ÁNTSZ munkatársai mind felügyeleti, mind szolgáltató munkájuk során szem előtt kell, hogy tartsák. Az alábbiakban a Kbtv.-t fejezetenként áttekintjük. I. fejezet Fogalommeghatározások és a törvény hatálya 1. A fogalommeghatározások között első helyen a kémiai biztonság meghatározása áll. Eszerint a kémiai biztonság a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését csökkentését vagy elkerülhetővé tételét célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét. A fogalmak között definiálja a törvény a vegyi anyag életciklusát, az EINECS-t, az ELINCS-t, az anyagok, veszélyes anyagok fogalmát és minden olyan fogalmat, amelyet a Tanács 67/548/EGK irányelve, illetve az 4.1. Táblázaton feltüntetett rendeletek ismertetnek. Ahhoz, hogy a Kbtv. céljai megvalósulásához hozzájárulhassunk, valamennyiünk feladata a Kbtv. fogalmainak megismerése, megértése. Ahhoz pedig, hogy a kémiai biztonság iránt elkötelezettek a Kbtv. célkitűzéseit megvalósítsák, a Kbtv. által használt fogalmakat pontosan kell, hogy ismerjék! 2. a törvény hatályát ismerteti. E szerint a törvény hatálya kiterjed az embert és a környezetet veszélyeztető, a törvény szerint veszélyesnek minősülő veszélyes anyagokra és készítményekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre. Fontos, hogy amíg a törzskönyvezési eljárás nem fejeződik be, valamennyi új anyag veszélyesnek tekintendő, illetőleg, hogy a törvény szerint végrehajtott osztályozásig az osztálybasorolhatóságtól függetlenül valamennyi anyagra kiterjed a törvény hatálya.

11 117 A gyártó, importáló, forgalmazó és más munkáltatóknak tudniuk kell, hogy nemcsak valamennyi veszélyes anyagra, hanem a kivételektől (utalunk a részletes rész bevezetőjében leírtakra) eltekintve valamennyi veszélyes készítményre a Kbtv. és vhr-jei vonatkoznak. Fontos: abban a kérdésben, hogy valamely anyag vagy készítmény e törvény hatálya alá tartozik-e kétség esetén a 25. szerinti tárcaközi bizottság állásfoglalása az irányadó. Ellenőrzés. Az I. fejezethez kapcsolódóan kiemeljük: az ÁNTSZ munkatársai ellenőrzik (külön jogszabályban meghatározott módon), hogy a Kbtv. hatálya alá tartozó veszélyes anyagok és veszélyes készítmények esetében a gyártó, importáló, munkáltató betartják-e a Kbtv., illetőleg vhr-jei által előírt szabályozásokat. II. fejezet Az anyagok és készítmények emberre és környezetre való veszélyességének meghatározása, a veszély azonosítása 3. A törvény az EU jognak megfelelően az anyagot és a készítményt egyrészt fizikai, fizikai-kémiai, kémiai tulajdonságai (tűz- és robbanásveszélyessége) alapján, másrészt mérgező (toxikológiai) tulajdonságai, sajátosságai, harmadrészt környezetkárosító (ökotoxikológiai) jellemzői alapján az alábbi veszélyességi csoportokba sorolja a) fizikai-kémiai tulajdonságuk alapján: robbanó, oxidáló, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények lehetnek; b) mérgező/toxikológiai tulajdonságok alapján: nagyon mérgező, mérgező, ártalmas, maró (korrózív), irritáló vagy izgató, túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló), karcinogén, mutagén, reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények lehetnek;

12 118 c) környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján: környezetre veszélyes anyagok és készítmények lehetnek. A veszélyességi csoportba tartozás(ok) figyelembevételével a 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet szerint kell az anyagokat és a készítményeket osztályba sorolni. 4. A veszélyességet meghatározó vizsgálatok (in vitro, illetve állatkísérletes vizsgálatok) az OECD ajánlások, valamint a releváns EU irányelvek szerint kell, hogy történjenek a GLP előírásainak teljes körű figyelembevételével. A vizsgálatok, leírását a 54/2003. (IX.1.) ESzCsM-KvVM-BM rendelet összegzi. Fontos: a korábbi, nem ezen követelmények szerint elvégzett vizsgálatok megismétléséről, kiegészítéséről az OKK főigazgatója dönt, de annak figyelembevételével, hogy a gerinces állatokon végzett vizsgálatok számát a lehetséges legalacsonyabb szintre kell szorítani. Megjegyzés: az EU az ún. REACH-ben a veszélyes anyagokat újra kívánja szabályozni; az elfogadásra kerülő vizsgálatok megítélése nem vagy alig, de az anyagokra vonatkozó ismeretek (sok esetben elvárt vizsgálatok) mennyisége, száma, minősége valószínűleg változni fog. A veszélyesség szerinti csoportosítás a Kbtv. és vhr-jei megértése és végrehajtása szempontjából alapvető fontosságú. Ellenőrzés. Az ÁNTSZ munkatársai szúrópróbaszerűen kell, hogy ellenőrizzék: megfelelő-e az anyagok, készítmények veszélyesség szerinti csoportosítása. Ez a biztonsági adatlap tanulmányozásával (legalább részben) megítélhető. Kétség esetén az OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézetéhez (továbbiakban: OKK- OKBI) kell fordulni. Az OKK-OKBI tapasztalatai szerint ezen a területen jelentős javításra, szemléletváltoztatásra van szükség. III. fejezet Az anyagok és készítmények veszélyesség szerinti osztályozása, bejelentése, az új anyagok törzskönyvezése 5. Az osztályozás, jegyzékbevétel szabályait rögzíti a paragrafus. Kimondja, hogy az anyagokat és a készítményeket a 3. -ban meghatározott kategóriáknak megfelelően osztályozni kell. Az osztályozás során a veszélyességnek megfelelő szimbólum, veszélyjel, R szám és mondat, illetve S szám és mondat adása kötelező. A közösségi jegyzéken szereplő, osztályba sorolt veszélyes anyagokat a közösségi jegyzéknek megfelelően kell osztályozni. A közösségi jegyzéken már szereplő anyagokat nem kell ismételten megvizsgálni. A közösségi jegyzéket (és változásait) az EüM hivatalos lapjában közreadja. Az anyagok és a készítmények osztályozását az anyag, illetőleg a készítmény magyarországi bejelentésére vagy törzskönyvezésére jogosult (a gyártó, illetve az importáló) végzi.

13 119 Az osztálybasorolást követően a gyártó vagy az importáló minden, a veszélyes anyagok magyarországi jegyzékében még nem szereplő nem új veszélyes anyagot be kell, hogy jelentsen. Ugyancsak be kell jelenteniük valamennyi gyártott vagy importált veszélyes készítményt. Az osztálybasorolt anyagok magyarországi jegyzékét az egészségügyi miniszter adja közre; a jegyzék az osztálybasorolást és a feliratozást is tartalmazza május 1 óta ez a jegyzék elsősorban már csak az OKK-OKBI-ban működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (továbbiakban: ETTSZ) céljainak megvalósítását szolgálja. A külön jogszabályban meghatározott kőolajipari termékek kivételével a készítmény összetételének megváltozása (komponensek száma, összetevő cseréje) esetén az elnevezést meg kell változtatni; ez alól felmentést meghatározott esetekben az OKK főigazgatója adhat. A készítmény összetételének megváltoztatását követő névváltozatásért a gyártó, illetőleg az importáló felelős. Megjegyzés: az azonos márka/fantázianevű, de különböző összetételű készítmény sok mérgezés sikertelen kezeléséhez vezetett már. Figyeljünk erre! A gyártó, illetve az importáló köteles a veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény veszélyességére vonatkozó új információkat megszerezni, és ezeknek figyelembevételével a veszélyesség szerinti besorolást megváltoztatni. 6. A bejelentést a gyártó, illetve importáló a veszélyes anyaggal, készítménnyel kapcsolatos tevékenység megkezdése előtt köteles megtenni, amennyiben a veszélyes anyag vagy készítmény még a magyarországi jegyzékben, illetve a termék-nyilvántartásban nem szerepel. Az új veszélyes anyag jegyzékbevételét az OKK-OKBI a törzskönyvezési eljárás során hivatalból elvégzi. A bejelentés kötelezettségétől bizonyos meghatározott esetekben (pl. kutatás) az OKK-OKBI egy évig felmentést adhat, amelyet az OKK főigazgatója további egy évvel meghosszabbíthat. 7. A veszélyes anyag bejelentése az egészségügyi miniszter által meghatározott bejelentőlapon történik; ehhez csatolni kell a magyar nyelvű biztonsági adatlapot és címketervet, amelyeken az anyag veszélyesség szerinti besorolása van feltüntetve; az adatokért a bejelentő (gyártó, importáló) felelős. A bejelentést az OKK-OKBI-ba kell megtenni, amely a bejelentett veszélyes anyagot felveszi a magyarországi jegyzékbe. A benyújtott dokumentációhoz a jegyzékbevételt végző adatkiegészítést kérhet. Az évenként 10, illetve tonnát meghaladó gyártott vagy importált veszélyes anyagokra vonatkozó bejelentés során a bejelentendő adatok száma meghaladja az egyszerű bejelentés során elvárt adatok számát. 8. Az egészségügyi miniszter által meghatározott bejelentőlapon a veszélyes készítményeket (magyar nyelvű biztonsági adatlap csatolásával) az OKK-OKBIba be kell jelenteni; az OKK-OKBI a bejelentőlap beérkezésétől számított 15 napon belül, a bejelentőlap igazolószelvényének megküldésével értesíti a bejelentőt (igazolja a bejelentést) és az adatokat átadja az ETTSZ-nek. A

14 120 bejelentett készítmény csak bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyagot tartalmazhat. Fontos: nem kell bejelenteni azokat a készítményeket, amelyeket a törvény hatályba lépése előtt már bejelentettek, illetőleg amelyek országos forgalmazási engedélyt kaptak Új anyaggal bizonyos meghatározott kivételektől eltekintve csak törzskönyvezést követően lehet tevékenységet végezni. Új anyag önmagában vagy készítmény komponenseként akkor hozható csak forgalomba az országban, ha azt a hazai törzskönyvező hatóság törzskönyvezte. Nincs szükség a hazai törzskönyvező hatóság törzskönyvezésére azon új anyagok tekintetében, amelyek esetében a magyarországi forgalomba hozatalt végző törzskönyveztető az EU valamely tagállamában a forgalomba hozni szándékozott anyagot már törzskönyveztette. A hazai törzskönyvezést az OKK-OKBI végzi. A törzskönyvezés szabályait részletesen az egészségügyi miniszter 44/2000. (XII.27.) rendeletében adja közre. Fontos: minden új anyag törzskönyvezendő, veszélyessége csak a törzskönyvezés során derül(het) ki! A törzskönyveztetést a gyártó vagy az importáló köteles kezdeményezni. Az ELINCS-ben szereplő, az EU valamely tagállamában már törzskönyvezett új anyag esetében valamennyi új gyártó, illetőleg az új anyagot nem közvetlenül valamely EU tagállamból importáló új forgalmazó köteles az anyag ismételt törzskönyveztetésére. 13. A törzskönyvezési, továbbá bejelentési eljárások során az OKK-OKBI, az OKK főigazgatója, illetőleg az ETTSZ a tudomására jutott adatokat nem hozhatja nyilvánosságra. Nem tekinthető viszont üzleti titoknak, bizalmasan kezelendő adatnak az anyag, illetve a veszélyes készítmény kereskedelmi neve, fő alkalmazási területe, a veszélyességének megítélése szempontjából jelentős fizikai, kémiai tulajdonsága, a toxikológiai és az ökotoxikológiai vizsgálatokból levont következtetések, a vizsgálatok értelmezése, valamint a vizsgálatokért és adatokért felelős intézet, szervezet, személy neve, címe, továbbá az elsősegélynyújtásra, mentésre, óvintézkedésekre, dekontaminálásra vonatkozó adat, illetve eljárás. Emellett a törzskönyvező hatóság felülvizsgálhatja, hogy a törzskönyveztető által titkosítani kívánt adat képezheti-e üzleti titok tárgyát. Ellenőrzés. Az ÁNTSZ ellenőrzi, hogy a gyártó, illetőleg importáló eleget tesz-e bejelentési kötelezettségének, hogy a megváltozott összetételű készítmény nevét a gyártó vagy az importáló megváltoztatta-e, hogy új anyag törzskönyveztetését a gyártó, illetőleg az importáló kezdeményezte-e, hogy a munkáltató bármilyen tevékenységet bejelentett vagy törzskönyvezett anyaggal végez-e, vagy a bejelentéshez hasonlónak ítélhető korábbi eljárás révén (pl. országos forgalmazási engedély) a veszélyes anyag szerepel-e a magyarországi jegyzéken.

15 121 IV. fejezet A veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények csomagolása, feliratozása (címkézése, tárolása, szállítása, reklámozása) 14. A veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény kiszerelt, nem ömlesztett formában a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvényben foglalt követelmények megfelelő alkalmazásán kívül olyan csomagoló-eszközben, zárással, feliratozással (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, hogy az a veszélyes anyag, illetőleg a veszélyes készítmény felhasználásáig biztosítsa az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy károsodás elkerülését. Vagyis: a csomagolóeszközt úgy kell megválasztani, hogy az akadályozza meg a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, kiömlését. A tartalom ne károsítsa a csomagolóeszközt és a záróelemet, azokkal ártalmas vagy káros hatású vegyületeket ne képezzen. A lakossági forgalomba kerülő nagyon mérgező, mérgező, maró anyagokat, illetve készítményeket a gyermekek védelmét szolgáló biztonsági zárással, illetve a gyengén látók és vakok védelmét szolgáló kitapintható jelképpel kell forgalomba hozni. A kitapintható jelképeknek az ártalmas, a fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes anyagok, illetve készítmények csomagoló eszközén is rajta kell lenniük. További biztonsági előírásokat is tartalmaz a paragrafus (pl. az élelmiszerek, takarmányok védelme érdekében); az egészségügyi miniszter a csomagolóeszközök meghatározott körében olyan záróelemet, kiegészítő elemeket rendelhet el, amelyek az első alkalommal történő felnyitásakor helyrehozhatatlanul megsérülnek. Az előírások betartása a tevékenységért felelős munkáltató feladata. 15. A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények tárolásáért szervezett munkavégzés során a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős. A tárolt veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény nem veszélyeztetheti a biztonságot, az egészséget és nem szennyezheti a környezetet. 16. Kimondja a paragrafus, hogy a veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény csomagolását, szállítóeszközeit úgy kell megválasztani, hogy azok a rakodás és szállítás során az egészséget, illetve a környezetet ne veszélyeztethessék, illetőleg ne károsíthassák. Felelős: a gyártó, importáló, illetőleg a tevékenységet elrendelő munkáltató. 17. Bármely bejelentéshez kötött tevékenység csak az előírásoknak megfelelően feliratozott (címkézett) veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végezhető. Előírt kötelezettségek: magyar nyelvű feliratozás (címke), termék neve, a benne lévő veszélyes anyag neve, a közösségi, ha ebben nem szerepel, a magyarországi jegyzék szerint; magyarországi bejelentő vagy

16 122 törzskönyveztető megnevezése, teljes címe, telefonszáma, a termék veszélyességére utaló szimbólum, R mondat, S mondat, az EU-ban jegyzékbe vett veszélyes anyagok esetében az EINECS, illetve az ELINCS szerinti jegyzékszám és január 1-től a címkén az EK felirat szavaknak is szerepelnie kell. A paragrafus felsorolja az előírás alóli felmentések lehetőségeit, amelyek az egészséget és biztonságot nem veszélyeztethetik. Felelős: gyártó, importáló, illetőleg egyéb tevékenységet elrendelő, munkáltató (pl. forgalmazó, kereskedő). 18. A paragrafus megköveteli, hogy a reklámozás nem lehet félrevezető, a veszélyességet a reklámozás során is egyértelműen közölni kell. Felelős: gyártó, importáló, forgalmazó. Ellenőrzés. A veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények csomagolását, címkézését, tárolását, rakodását, közegészségügyi szempontból az ÁNTSZ ellenőrzi. Részletesen lásd Kbtv. megfelelő vhr-jeit! (4.1. Táblázat) V. fejezet Kockázatbecslés, kockázatcsökkentés 19. A veszélyes anyag egész életciklusa során veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít figyelemmel a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény rendelkezéseire. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős. A kockázatbecslést a szakma szabályainak megfelelő négy lépésben (1) a veszély azonosítása, (2) az expozíció-hatás [dózis/koncentráció-hatás] összefüggés elemzése, (3) az expozíció becslése, (4) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése kell elvégezni. Megjegyzés: kvalitatív becslés esetében a 2. és 3. lépés beolvad az 1., kisebb részben pedig a 4. lépésbe. [Részletesen lásd: a 25/2000. (IX.30.), illetve a 26/2000. (IX.30.) számú együttes EüM-SzCsM rendeletet a munkahelyek kémiai biztonságáról, illetve az EüM rendeletét a rákkeltők szabályozásáról.] A veszélyes anyagok esetében kvantitatív kockázatbecslést és értékelést kell végezni. Új anyagokra a törzskönyvező (OKK-OKBI) végzi a kockázatbecslést (ennek során azonban az adatok alapján csak az első két lépés és részben a 4. lépés végezhető el); az ún. nagy tömegben gyártott, illetve importált anyagok kockázatbecslését külön jogszabály szerint ugyancsak a hatóságnak kell elvégezni. (A hatóság itt az OKK-OKBI mellett a környezetvédelem is.)

17 123 Ellenőrzés. A kockázatbecslés (és kockázatkezelés) ellenőrzését a szervezett munkavégzés esetében az ÁNTSZ végzi [részletesen lásd a fentebb említett 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM, illetőleg 26/2000. (IX.30.) EüM rendeleteket]. A nem szervezett munkavégzés esetében a kockázatbecslés elvégzésének kontrollja ugyancsak az ÁNTSZ feladata! VI. fejezet A kockázat kezelése Itt írja elő a törvény, hogy a tevékenységhez a kevésbé veszélyes anyagot, készítményt kell használni, amelynek kiválasztásához az OKK-tól lehet véleményt kérni. A kiválasztás indoklására a tevékenységet végző/végeztető (munkáltató) elvégzi nemcsak a kockázatbecslést, hanem a költséghaszonelemzést is! A tevékenységhez választott anyag indoklásául elvégzett költség-haszon elemzés végrehajtását az ÁNTSZ ellenőrzi! A tevékenység biztonságáért, egészséget és környezetet nem veszélyeztető kivitelezéséért a munkáltató, nem szervezett munkavégzés során a vállalkozó, illetve a munkavégző a felelős. A munkavállalók, a lakosság egészsége vagy a környezet épsége megvédése érdekében egyes veszélyes anyagok, készítmények, tevékenységek betilthatók, korlátozhatók [lásd: 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM r.]. A lakossági forgalomba hozott veszélyes anyagokhoz, készítményekhez a biztonsági adatlap alapján kialakított magyar nyelvű használati utasítást kell mellékelni, amit a gyártó vagy az importáló készít el. A tevékenységek egészséget nem veszélyeztető mivoltát az ÁNTSZ ellenőrzi! Részletesen lásd 25/2000. (IX.30.) EüM rendeletet! A környezet veszélyes anyagokkal történt szennyezettségének megismerése érdekében egyes veszélyes anyagok levegőbe, vizekbe, közcsatornába, talajra kibocsátott mennyiségét a KvVM által meghatározott módon regisztrálni kell, és nyilvánosságra kell hozni. Ez az eljárás az IFCS által javasolt ún. PRTR-nek (Pollutant Release and Transfer Register) felel meg! Felelős: a szennyezést okozó tevékenységet végző nyilvántartást vezet a KvVM felügyelete mellett. Ugyanitt rendelkezik a törvény az IFCS egy másik javaslatáról, az ún. obsolete chemicals -okkal kapcsolatos tennivalókról, kiemelten ezek biztonságos kezelésére vonatkozó kötelezettségről. Felelős: a tevékenységet végző, aki az igazoló dokumentumokat az ellenőrző hatóság részére bemutatja. Itt szabályozza a törvény, hogy az eredeti csomagolásban forgalomba hozott veszélyes anyag, veszélyes készítmény minőségéért a gyártó, illetve importáló felelős. Fontos: a veszélyes anyag, veszélyes készítmény illetéktelen kezébe nem kerülhet. A Kbtv. rögzíti, hogy a veszélyes anyag, veszélyes készítmény nem megfelelő csomagolásba, feliratozás nélküli csomagolóeszközbe nem tehető át (polgári felelősség!). A veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény, valamint a

18 124 csomagolás alkalmasságát, minőségét a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség ellenőrzi. 22. Ez a paragrafus írja elő a biztonsági adatlap használatának kötelezettségét; az adatlap magyar nyelven kell, hogy rendelkezésre álljon mindenki számára, aki foglalkozásszerűen végez tevékenységet a veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel; az adatlapot a gyártó vagy az importáló készíti el. Ennek átadása (a forgalmazó feladata) a tevékenységet végző részére írásban vagy elektronikus úton rögzített módon lehetséges. A forgalmazó a biztonsági adatlap átvevőjéről nyilvántartást vezet, s a tudomására jutott új információkról őt haladéktalanul tájékoztatja; ez a kötelezettség az átvett veszélyes anyag és/vagy készítmény szavatossági idejének lejártáig áll fenn. Az adatlap tartalmát, formáját az egészségügyi miniszter határozza meg [lásd: 44/2000. (XII.27.) EüM r.]. Ellenőrzés. A biztonsági adatlap, valamint a használati utasítás adat-, információ tartalmát mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt az ÁNTSZ ellenőrzi! Ugyancsak az ÁNTSZ kell, hogy ellenőrizze a biztonsági adatlap lefelé áramlását. Vagyis: eljut-e a biztonsági adatlap a gyártótól/importálótól a kiskereskedőig, illetve az egyéni vállalkozóig. VII. fejezet A kockázatok ismertetése, közlése: információcsere Az ETTSZ a veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények országos nyilvántartása, illetőleg a terméknyilvántartás keretében gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat. Az ETTSZ az általa nyilvántartott adatokról megkeresésre felvilágosítást ad. Az információhoz napi 24 órás hozzáférést biztosít. (Ezt az OKK zöldszámon, non-stop 24 órás telefon-szolgáltatással oldja meg.) Ez a lakossági riskcommunication egyik pillére. Magyarországon előforduló bármilyen eredetű vegyi anyag okozta emberi mérgezési esetet az egészségügyi miniszter által előírtak szerint be kell jelenteni az ETTSZ-re. Ez az intézkedés alapvető fontosságú a mérgezések prevenciója szempontjából. 24. Az OKK-OKBI-ban információs központ működik, amely a kémiai biztonsággal összefüggő nemzeti és nemzetközi információkat gyűjti, feldolgozza és a döntéshozók rendelkezésére bocsátja. + az információcserét magába foglaló kockázatközlés helyett a kockázat-kommunikáció megnevezést használjuk.

19 A kémiai biztonság koordinálása végett tárcaközi bizottság működik. Ennek tagjai a tárcák magas rangú köztisztviselői, de tanácskozási joggal a tárcaközi bizottság munkájában az ún. nem kormányzati szervezetek ipar, tudományos szféra, közérdekű csoportok, munkavállalók érdekvédelmi csoportjai képviselői is részt vesznek, összesen legfeljebb hatan. A tárcaközi bizottság operatív tevékenységét az OKK-ban működő titkárság segíti. 26. A tárcaközi bizottság munkáját a Korm. 188/2000. (XI.8.) számú rendelete szabályozza. A tárcaközi bizottság a nemzeti és globális kémiai biztonság egyik legfontosabb szerve. 26/A Magyarországi általános hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóság működését rendelte el a évi XXVI. törvény 81.. Ennek figyelembevételével a kémiai biztonság területén az EU és az Európai Közösség jogi aktusaiból a tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságára háruló feladatokat a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az OKK-OKBI látja el. 27. A kémiai biztonság, illetőleg a veszélyes anyagok, veszélyes készítmények helyes kezelésének alapelveit, legfontosabb szabályait a Nemzeti Alaptantervnek tartalmaznia kell. Az előírás végrehajtása a nemzeti kémiai biztonság megteremtésének alapját képezi; megfelelő ismeretek nélkül kémiai biztonság nem alakítható ki, nem szervezhető meg. Ellenőrzés. A mérgezési esetek bejelentését, valamint a kémiai biztonság oktatásának teljesülését az ÁNTSZ ellenőrzi. VIII. fejezet A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenység feltételei, a kémiai biztonság hatósági ellenőrzése 28. Bármely tevékenység a törvényben meghatározott időtartamig ellenőrzött körülmények között végzett kutatás, kísérleti gyártás és nem termelőüzemi méretű kipróbálás kivételével csak igazolható módon bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal, illetve bejelentett veszélyes készítménnyel végezhető. Ugyancsak előfeltétele a tevékenységnek, hogy a veszélyes készítményt alkotó veszélyes anyagok bejelentése, illetve törzskönyvezése megtörtént. Feltétel az is, hogy a biztonsági adatlap, illetve használati utasítás a tevékenységet végző birtokában legyen. Mindezekért a munkáltató felelős! 29. A törvény hatálybalépését követően a tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy a tevékenységet annak megkezdése előtt be kell, hogy jelentse az ÁNTSZ-nek, a tevékenység gyakorlási helye szerint területileg illetékes városi, fővárosi kerületi intézetének. Fontos, hogy amennyiben a

20 126 bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozott, a bejelentést meg kell ismételni; ugyanakkor a nem foglalkozás közben történő felhasználás céljából kereskedelmi forgalomba hozott veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény vásárlását, illetve felhasználását nem kell bejelenteni. Nem kell bejelenteni a tevékenységet, ha a törvény hatálybalépésének napján az engedély (beleértve az országos forgalmazási engedélyt is) érvényes; bejelentést csak az engedély érvényességének lejárta, visszavonása után kell tenni. Tudni kell, hogy a tevékenység előzetes bejelentése értelemszerűen nem helyettesíti a veszélyes anyaggal, veszélyes készítménnyel kapcsolatos egyéb hatósági engedélyeket. 30. A foglalkozás körében felhasználandó veszélyes anyag és veszélyes készítmény kiszolgálását a törvény korlátozza: csak az átvételre jogosultságot igazolni tudó nagykorú természetes személyt, jogi személyt vagy ennek képviseletében eljáró nagykorú személyt lehet kiszolgálni. 31. Nem lehet korlátozni azoknak a veszélyes anyagoknak, illetve veszélyes készítményeknek a forgalmazását, amelyek a törvényben foglalt követelményeknek megfelelnek; ez az EU áruk szabad áramlása biztosítása alapelvének megfelelő előírás. 32. A kémiai biztonság megvalósítását szolgáló szabályok betartásának ellenőrzését közegészségügyi szempontból az ÁNTSZ végzi. Ez azt jelenti, hogy minden (korábban is) felügyeleti tevékenységet végző hatóság kompetenciája megmaradt, de minden a törvény által újonnan bevezetett ellenőrzendő tevékenységet az ÁNTSZ felügyel. Az ÁNTSZ városi intézete a feladatkörébe tartozó ellenőrzést hivatalból, illetőleg az ellenőrzést végző felügyelet megkeresésére alkalmazza. Ha az intézkedés nem az illetékes szakhatóság kezdeményezésére történik, úgy a határozathozatalt megelőzően kikéri annak hozzájárulását. A szakhatóság közreműködésére az államigazgatási eljárásról szóló évi CXL. törvény a az irányadó. Abban az esetben, ha az élet, a testi épség, az egészség, valamint a környezet védelmének érdeke megkívánja a városi intézet a törvény előírásának megfelelően hozott határozatok végrehajtását azonnal elrendelheti. 33. A városi intézet a törvény előírásainak megszegése esetén 5 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki. Bizonyos előírások megszegése esetén a Btk megfelelő előírása érvényes. A törvény meghatározza a kémiai terhelési bírság felhasználásának körét, és felhívja a figyelmet, hogy a bírságot, meg nem fizetése esetén adók módjára kell behajtani. A kémiai terhelési bírság kiszabásának feltételeit a törvényhez kapcsolódó kormányrendelet szabályozza (lásd: 4.1. Táblázat).

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról. I. Fejezet FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA. Fogalommeghatározások

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról. I. Fejezet FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA. Fogalommeghatározások 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról Az Országgyűlés - figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogait

Részletesebben

2000. évi XXV. törvény. a kémiai biztonságról. I. Fejezet. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA Fogalommeghatározások

2000. évi XXV. törvény. a kémiai biztonságról. I. Fejezet. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA Fogalommeghatározások 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról Az Országgyűlés - figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogait

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról Az Országgyűlés - figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogait

Részletesebben

2000. évi XXV. törvény. a kémiai biztonságról. I. Fejezet FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA. Fogalommeghatározások

2000. évi XXV. törvény. a kémiai biztonságról. I. Fejezet FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA. Fogalommeghatározások 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról Az Országgyűlés - figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogait

Részletesebben

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. (4) bekezdése a) pontjának aa)-ah)

Részletesebben

Írta és elkészítette: Békési Krisztina. Szerkesztette, lektorálta: Dr. Mucsi Gyula Varga István,

Írta és elkészítette: Békési Krisztina. Szerkesztette, lektorálta: Dr. Mucsi Gyula Varga István, Készült 2005. március hónapban (kézirat lezárva: 2005. 03. 26.) a korábban befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt nyilvános pályázat során elnyert támogatásból, az OÉT Munkavédelmi Bizottság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI 20. Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása A készítmény neve: Alkalmazás: Gyártó: Forgalmazó: Felelős személy: BRADOLIFE fertőtlenítő kendő fertőtlenítő kendő Florin Vegyipari és Kereskedelmi

Részletesebben

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet bevezetése Maga a rendelet nem igényel hazai átültetést,

Részletesebben

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 1

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 2000. évi XXV. törvény 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 1 A 2012.01.01. és 2015.05.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Részletesebben

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz 1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz Haditechnikai termékek Eljárás típusa Igazoláskód Igazolási kód leírása Alkalmazási kör Az MKEH által kibocsátott importengedély a 160/2011. (VIII. 18.) 3173

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

A vegyi anyagokkal kapcsolatos munkahelyi veszélyek

A vegyi anyagokkal kapcsolatos munkahelyi veszélyek A vegyi anyagokkal kapcsolatos munkahelyi veszélyek a jó munkahely a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu További

Részletesebben

Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban

Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban Cserháti Pálma MSc, biológus Országos Epidemiológiai Központ, Dezinfekciós osztály Biocidok és szabályozásuk Biocid termék: hatóanyag,

Részletesebben

2000. évi XXV. törvény. a kémiai biztonságról 1

2000. évi XXV. törvény. a kémiai biztonságról 1 Hatály: 2011.I.1. - 2015.V.31. 1. oldal 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 1 Az Országgyűlés - figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges

Részletesebben

A törvény hatálya. II. Fejezet AZ ANYAGOK ÉS A KEVERÉKEK EMBERRE ÉS KÖRNYEZETRE VALÓ VESZÉLYESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA, A VESZÉLY AZONOSÍTÁSA

A törvény hatálya. II. Fejezet AZ ANYAGOK ÉS A KEVERÉKEK EMBERRE ÉS KÖRNYEZETRE VALÓ VESZÉLYESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA, A VESZÉLY AZONOSÍTÁSA 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról Az Országgyűlés - figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogait

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról Az Országgylés - figyelembe véve az ember legmagasabb szint testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fzd alapvet alkotmányos jogait

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. ONE WORLD Mosógél

BIZTONSÁGI ADATLAP. ONE WORLD Mosógél BIZTONSÁGI ADATLAP A kiállítás kelte: Győr, 2011. augusztus 9. 1. A készítmény neve ONE WORLD Mosógél Gyártó cég neve: SATIN-SILK KFT. 9012 Győr, Csanakhegyi u.13/b. Tel./fax.: 96/447-808 2. Összetétel:

Részletesebben

H- 6800 Hódmezővásárhely Garzó I. u. 3.

H- 6800 Hódmezővásárhely Garzó I. u. 3. Oldal:1/5 1. Termék neve 1.1.Kereskedelmi elnevezés: súrolópor 1.2.Gyártó, forgalmazó cég: Cím: Telefon:Fax: +36/62-242-238 1.3.Sürgősségi telefon: Monolit Trade Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Garzó Imre

Részletesebben

1. ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1.A készítmény azonosítása: POLI-FARBE Ioncserélt víz

1. ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1.A készítmény azonosítása: POLI-FARBE Ioncserélt víz Változat: 1. Felülvizsgálat: Kiállítás kelte: 2010.09.24. Oldalak: 1/7. 1. ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1.A készítmény azonosítása: 1.2.A készítmény felhasználása: Akkumlátorok,

Részletesebben

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

T/16301/71.szám. Az Országgyűlés. kiegészítő ajánlása. vitájához. (Együtt kezelendő a T/16301/61. sz. ajánlással.)

T/16301/71.szám. Az Országgyűlés. kiegészítő ajánlása. vitájához. (Együtt kezelendő a T/16301/61. sz. ajánlással.) T/16301/71.szám Az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának kiegészítő ajánlása az emberi alkalmazásra kerülőgyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. MULTI-MIX Folyékony szappan

BIZTONSÁGI ADATLAP. MULTI-MIX Folyékony szappan BIZTONSÁGI ADATLAP A kiállítás kelte: Győr, 2011.08.01. 1. A készítmény neve MULTI-MIX Folyékony szappan Gyártó cég neve: SATIN SILK Kft. 9012 Győr, Csanakhegyi u.13/b. Tel./fax.: 96/447-808 2. Összetétel:

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

2010 február. Veszélyes anyagok/keverékek feliratozása, címkézése. ToxInfo Tanácsadó Betéti Társaság. 1143 Budapest, Eleonóra utca 8.

2010 február. Veszélyes anyagok/keverékek feliratozása, címkézése. ToxInfo Tanácsadó Betéti Társaság. 1143 Budapest, Eleonóra utca 8. Veszélyes anyagok/keverékek feliratozása, címkézése 2010 február ToxInfo Tanácsadó Betéti Társaság 1143 Budapest, Eleonóra utca 8. http://www.biztonsagiadatlap.hu 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. A készítmény neve. A kiállítás kelte: Győr, 2011.08.01.

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. A készítmény neve. A kiállítás kelte: Győr, 2011.08.01. BIZTONSÁGI ADATLAP A kiállítás kelte: Győr, 2011.08.01. 1. A készítmény neve SILKY Mosogatószer Gyártó cég neve: SATIN SILK Kft. 9012 Győr, Csanakhegyi u.13/b. Tel./fax.: 96/447-808 2. Összetétel: anionos

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása A készítmény neve: Alkalmazás: Gyártó/forgalmazó: Felelős személy: BradoDerm Soft műtéti kézfertőtlenítő szer műtéti kézfertőtlenítő szer Florin

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Növényvédelmi gépek kötelező típusminősítési eljárása

Növényvédelmi gépek kötelező típusminősítési eljárása Növényvédelmi gépek kötelező típusminősítési eljárása Vonatkozó jogszabályok: 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 43/2010.

Részletesebben

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110.

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP az EEC 91/155-ös direktívájával egyetértésben

BIZTONSÁGI ADATLAP az EEC 91/155-ös direktívájával egyetértésben 1. TIKKURILA Dátum: 2003. 05. 02. BIZTONSÁGI ADATLAP az EEC 91/155-ös direktívájával egyetértésben 1. A TERMÉK MEGHATÁROZÁSA / ÉS GYÁRTÓJA 1.1 A termékre vonatkozó információ A termék neve: SIROPLAST 2,

Részletesebben

Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál

Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál Orvostechnikai eszközök az egészségügyi szolgáltatóknál (szigorodó szabályozások, egyértelmű felelősség) Balázs György Ferenc EMKI főosztályvezető DEMIN 2013. május Eszközminősítő és Kórháztechnikai Igazgatóság

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A Kormány /2007. (...) Korm. r e n d e l e t e az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a

Részletesebben

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium

Részletesebben

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. 4.2.6. Táblázat / 1. Biztosított források 2

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. 4.2.6. Táblázat / 1. Biztosított források 2 4.2.6. Táblázat / 1. 1. 1998. évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény 2.

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE: Decontaman Liquid (Tisztító-dezodoráló)

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE: Decontaman Liquid (Tisztító-dezodoráló) 1/5. oldal BIZTONSÁGI ADATLAP A magyar változat kiállításának kelte: 1997. 10. 28. Módosítás: 2012.06.27. 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE: (Tisztító-dezodoráló) Gyártó cég neve: Dr. Schumacher GmbH Postfach 1162,

Részletesebben

Biztonsági adatlap 1907/2006/EC 31. cikkelye szerint. Octenisept. 1. Az anyag/készítmény és a vállalkozás azonosítása:

Biztonsági adatlap 1907/2006/EC 31. cikkelye szerint. Octenisept. 1. Az anyag/készítmény és a vállalkozás azonosítása: Biztonsági adatlap 1907/2006/EC 31. cikkelye szerint Octenisept Nyomtatás dátuma: 2009. 06. 15. Módosítás/revízió: 2009. 11. 10. 1. Az anyag/készítmény és a vállalkozás azonosítása: 1.1 Kereskedelmi név:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Ragasztók új veszélyességi osztályozása. A CLP bevezetése az EU-ban

Ragasztók új veszélyességi osztályozása. A CLP bevezetése az EU-ban Ragasztók új veszélyességi osztályozása A CLP bevezetése az EU-ban Az EU CLP rendelete a vegyi termékek osztályozásáról (Classification), címkézéséről (Labeling) és csomagolásáról (Packaging) Összhangba

Részletesebben

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2015. január

Jogszabályváltozások 2015. január Jogszabályváltozások 2015. január MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 2012. évi II. törvény

Részletesebben

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az Iktatószám: Tárgy: VEO/001/00397-0005/2014 Határozat H A T Á R O Z A T I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az - ADLER EUROPE márkanevű,

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása A készítmény neve: Alkalmazás: Gyártó/forgalmazó: Felelős személy: BradoMan Soft higiénés kézfertőtlenítő szer higiénés kézfertőtlenítő szer

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

1. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala (ÁNTSZ)

1. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala (ÁNTSZ) BESZÁMOLÓ MAGYARORSZÁG PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEI MŰKÖDÉSÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL ÉS ÉRTÉKELÉSÉRŐL (20102013) I. FEJEZET: AZ ÁLTALÁNOS PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK ÁTTEKINTÉSE 1. Állami Népegészségügyi

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. április 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. április 26-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. április 26-i ülésére Tárgy: A közterületek használatáról szóló 49/2009.(XII.31.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Sümegi Attila

Részletesebben

29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről

29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. június 30., kedd Tartalomjegyzék 2015. évi LXXXIX. törvény A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN. Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal

VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN. Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal Hullán Szabolcs mb. főigazgató-helyettes, Országos Atomenergia Hivatal

Részletesebben

14/2013. (II. 15.) EMMI rendelet

14/2013. (II. 15.) EMMI rendelet 14/2013. (II. 15.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról hatályos: 2013.02.16 - - 2014.05.01 A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE 2008.2.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 44/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE (2008. február

Részletesebben

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás MAGYAR VEGYIPARI SZÖVETSÉG SEVESO irányelv és a hazai szabályozás Gáspárné Bada Magda KOZMOS konferencia Visegrád 2013. 11.05. Az előadás tartalma SEVESO szabályozás háttere, filozófiája és mutatói A katasztrófavédelmi

Részletesebben

16/2010. (IV. 28.) NFGM rendelet

16/2010. (IV. 28.) NFGM rendelet Hatály: 2010.XII.1. - 2015.V.31. 1. oldal 16/2010. (IV. 28.) NFGM rendelet a termékek megfelelőségének értékeléséhez kapcsolódó egyes ipari és kereskedelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Az

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 18. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS, valamint a BEKÖVETKEZETT

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges

Részletesebben

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Bármilyen tevékenységet is végzünk, mindenki ki van téve valamilyen

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. 4.2. Átvevő vállalja, hogy a térítésmentesen átvett briketteket kizárólag a 2. pontban megjelölt célból és helyen hasznosítja.

MEGÁLLAPODÁS. 4.2. Átvevő vállalja, hogy a térítésmentesen átvett briketteket kizárólag a 2. pontban megjelölt célból és helyen hasznosítja. MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött egyrészről a Magyar Nemzeti Bank (székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9., adószám: 10011953-2-44, a továbbiakban: Átadó), másrészről a XXXX (székhely:., adószám:, bírósági

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. Santalfa Kft. (H-1044 Budapest, Pintér József u.32. Tel./Fax: 06-1/370-5278; E-Mail: santalfa.kft@chello.hu)

BIZTONSÁGI ADATLAP. Santalfa Kft. (H-1044 Budapest, Pintér József u.32. Tel./Fax: 06-1/370-5278; E-Mail: santalfa.kft@chello.hu) 1. A készítmény és a vállalakozás azonosítása A készítmény neve: A készítmény felhasználása: Adatlapért felelős személy: Gyártó és forgalmazó: Forgalmazásért felelős személy: Kíméletes tisztítóhatást biztosító

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

A kérelemhez az alábbi iratokat kell csatolni:

A kérelemhez az alábbi iratokat kell csatolni: A nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatás ügyintézése Az eljárás kérelemre indul. A kérelmet - a gyorsabb ügyintézés érdekében - (személyesen) írásban lehet benyújtani a tájékoztatókban

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

- Termékek közúti fuvarozásának bejelentése

- Termékek közúti fuvarozásának bejelentése Tájékoztató EKÁER-rendszer - Termékek közúti fuvarozásának bejelentése Tájékoztató aktualizálva: 2015.01.22. 2015. január 1-jén elindul az Elektronikus Közúti Árumozgásokat Ellenőrző Rendszer (EKAER).

Részletesebben

Dr. Horváth Amanda emlékére

Dr. Horváth Amanda emlékére Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,

Részletesebben

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

H- 6800 Hódmezővásárhely Garzó I. u. 3.

H- 6800 Hódmezővásárhely Garzó I. u. 3. Oldal:1/5 1. Termék neve Kereskedelmi elnevezés: Gyártó, forgalmazó cég: Cím: Telefon/Fax:: Sürgősségi telefon: Monolit Trade Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Garzó Imre utca 3. +36/62-241-239 Egészségügyi

Részletesebben

VESZÉLYES ANYAGOK ANYAGMÉRNÖK ALAPSZAK LEVELEZŐ

VESZÉLYES ANYAGOK ANYAGMÉRNÖK ALAPSZAK LEVELEZŐ VESZÉLYES ANYAGOK ANYAGMÉRNÖK ALAPSZAK LEVELEZŐ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008. Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyző,

Részletesebben

32/2014. (IV. 18.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

32/2014. (IV. 18.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 32/2014. (IV. 18.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról hatályos: 2014.04.21 - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (5) bekezdés c) pont cd) alpontjában

Részletesebben

Tanulóifjúság (3-18 éves korosztály) táboroztatásának bejelentése

Tanulóifjúság (3-18 éves korosztály) táboroztatásának bejelentése Tanulóifjúság (3-18 éves korosztály) táboroztatásának bejelentése A bejelentést-, illetve értesítést a táborozást szervező, illetve szervezők nyújthatják be. Egyéb tudnivalók: A táborozás üzleti és nem

Részletesebben

Hatályosság:

Hatályosság: 30/2009. (XII. 22.) SZMM rendelet a foglalkozási eredető rákkeltı anyagok elleni védekezésrıl és az általuk okozott egészségkárosodások megelızésérıl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosításáról

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása A készítmény neve: Alkalmazás: Gyártó/forgalmazó: Felelős személy: Bradoclean felületfertőtlenítő koncentrátum felületfertőtlenítő koncentrátum

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (2) bekezdés

Részletesebben

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Bejelentési kötelezettség 11. (1) A fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által

Részletesebben