Avilágkapitalizmus globális dominanciájának

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Avilágkapitalizmus globális dominanciájának"

Átírás

1 A világvállalatok és a globális válság A multik jelene és jövõje Avilágkapitalizmus globális dominanciájának helyreállása a 20. század utolsó évtizedében jelentõs változásokhoz vezetett a nemzetközi rendszer és a világgazdaság mûködésének feltételeiben is. A liberalizáció tovább szélesedett, ami különösen a globális piaci rendszerben meghatározó jelentõségû nemzetközi transznacionális társaságok mûködésének kedvezett. E társaságok rendszerében, az úgynevezett transznacionális szektorban a verseny a változások nyomán különösen élessé vált és szereplõinek köre is bõvült. Nemcsak megjelentek, hanem jelentõs tényezõkké váltak a fejlõdõ világban és a volt szocialista országokban, mindenekelõtt Oroszországban, kialakult transznacionális társaságok (angol rövidítéssel: TNC-k) is a globális versenyben. Számottevõen bõvült a papírgazdaság, és ezen belül a globális pénzügyi szektor. Ennek keretében bontakozott ki a döntõen spekulációs mûvetekre alapozott kaszinókapitalizmus, amelyet alapvetõ felelõsség terhel a 2007-ben kezdõdött válságért.* Nem lehet azonban egyértelmû választ adni arra a kérdésre, hogy a válság ki- * A kaszinókapitalizmus fogalma eredetileg Keynestõl származik. Mai használatát Susan Strange angol közgazdász vezette be és konkretizálta. Megfogalmazása szerint a pénzvilág egy része sajátos globális kaszinóként mûködik, s ennek fõ résztvevõi, a bankok nem a saját pénzükkel, hanem mások pénzével játszanak. Néhány gondolat a válságról Bármely válság okait és következményeit tekintve legszemléletesebben egy adott rendszerben értelmezhetõ. A rendszer súlyos, lényeges zavaraként fogható fel, ami akadályozza vagy ellehetetleníti a funkcióinak ellátásához szükséges mûködését. Önálló rendszerként fogható fel szinte minden terület és szint: a globális társadalom, a politika, a környezet, és természetesen a gazdaság is. A globális rendszerben végbemenõ átalakulás nyomán sajátos, sokdimenziós válság jellemzi a 21. század jelenlegi szakaszát. Társadalmi meghatározottságú globális rendszer akkor kerülhet válságba, ha keretei között különbözõ területek válságai halmozódnak, beépített stabilizátorai, rendezõ erõi nem vagy nem elég hatékonyan mûködnek, és a politika rendelkezésre álló eszközei nem képesek visszaállítani a rendszer érdek- és értékviszonyait fenntartó mûködõképességét. A válság nem azonos az adott rendszer felbomlásával, azonban elõsegítheti azt, ha alapvetõ szereplõi nem vagy nem megfelelõen kezelik folyamatait. A 21. század világának jövõjével kapcsolatban általában is jogos a növekvõ bizonytalanság fogalmának használata. Ezt egyrészt a hatalmi változások elõre aligha jelezhetõ következményei, másrészt a szaporodó globális problémák indokolták. A hatalmi változások centrumában álló gazdasági hatalom új, globális megoszlása radikálisan megváltoztatta a verseny jellegét és feltételeit. A globális problémák közül a környezeti válság a fenntartható fejlõdés biztosíthatósága egyik alapvetõ korlátjaként okoz súlyos gondokat. Részben ehhez kapcsolódik egy sajátos globális, többdimenziós társadalmi válság, ami ugyancsak hosszú távon ható tényezõk következménye. A válság demográfiai dimenziója különösen jelentõs. A fejlõdõ világban rendkívül gyorsan nõ a munkaképes korúak száma és aránya. Ennek a történelmileg példátlanul nagy tömegnek nem tudnak megfelelõ megélhetési lehetõségeket biztosítani. Számítógéppel barátkozó német nyugdíjasok Éhezõ etióp asszony gyermekével A válság tovább növelte a tartós és strukturális munkanélküliséget, és bõvítette az informális gazdaságot. Mindezt súlyosbítja az urbanizáció a világ több térségében. A másik véglet, a fejlett világ jelentõs részére jellemzõ elöregedés, vagyis az idõsebb korosztályok arányának növekedése, amelyek eleve jelentõs szociális terhet jelentenek a társadalom számára, ez a demográfiai válság másik fontos komponense. A társadalmi válság további lényeges dimenziója a szegénység és a vagyonijövedelmi egyenlõtlenségek további növekedésének következményeivel kapcsolatos, valamint azzal, hogy az államok képtelenek e problémák megoldására. Válságban van a társadalmak egyik hagyományos intézménye, a család is. A tradicionális családi modell felbomlott, s olyan új modell még nem alakult ki, amely képes lenne tagjai számára megfelelõ biztonságot ajánlani. Kialakult a világban egy sajátos társadalmi értékválság is, amelynek nyomán az egyének elidegenedése a társadalmak számára is súlyos következményekkel jár. A nemzetközi, multilaterális szervezetek amelyeket a világ államai részben a globális válsághelyzetek kezelésére hoztak létre nem rendelkeznek ehhez elegendõ felhatalmazással, sem pedig anyagi eszközökkel. 20

2 alakulásában milyen volt a munkamegosztás a TNC-k, különösen a kaszinókapitalizmus fõ szereplõi, a globális pénzpiaci konglomerátumok üzleti mûveletei és törekvései, valamint az állami intézmények hibás döntései, tévedései között. A válság nyomán kibontakozott vitákban központi téma lett az egyes térségek vagy ágazatok válságai közötti kölcsönhatásos viszony. Az elmúlt években a hatalmas globális pénzpiaci konglomerátumok szerepe nemcsak azokban a spekulációs mûveletekben volt döntõ, amelyek a válság feltételeinek kialakításában játszottak szerepet, hanem e mûveletek és a válság globális kiterjesztésében is. Az állami intézmények ezeket nem vagy alig korlátozták, sazállamközi szervezetek sem alakítottak ki olyan feltételeket, amelyek megakadályozhatták volna a pénzpiacok szereplõinek olyan mûveleteit, amelyek aláásták a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását. Történelmi analógiák és az elméletek korlátozottsága A 2007-ben kezdõdött világgazdasági válság kitörése óta a szakirodalomban vita folyik arról, hogy az elmúlt évtizedek válságainak történelmi tanulságai vajon mennyire használhatók, azon túlmenõen, hogy minden válság valamikor megkezdõdött és bizonyos idõ múltával befejezõdött, és hogy az államok eszközeinek (törvényhozás, finanszírozás, ösztönzõ rendszerek) valamilyen szerepe volt a problémák kezelésében, amelyekbõl a gazdaságpolitikák tanulhatnak. Minden válságnak voltak nyertesei és vesztesei. A jelenlegi válsággal kapcsolatban sokan hivatkoztak a Kondratyev - vagy a Schumpeter -ciklusokra. Mások az évi amerikai bankválság tanulságaira, ami a 20. század elsõ nagy válsága volt, s éppen száz évvel a 2007-es válság elõtt kezdõdött. Globális jellege és méretei miatt legtöbben az as világgazdasági válsághoz viszonyították a 21. század elsõ globális gazdasági válságát. A tapasztalatok szerint azonban minden válság A Wall Street az 1907-es bankválság idején hátterében sajátos ok-okozati összefüggések, gazdasági struktúrák, érdekviszonyok állnak. A történelmi analógiák érdekesek, de ritkán használhatók iránymutatónak a válságot kezelni törekvõk számára. Érdekes és fontos kérdés az elméletek használhatóságának értékelése is. Nem kevesen keresik továbbra is a választ arra, hogy a közgazdaság-tudomány irányzatainak hatalmas tárházából melyek bizonyultak alkalmasnak a jelenlegi válság okainak, jellegének és következményeinek meggyõzõ magya- A New York-i tõzsde bejárata rázatára, illetve hogy melyek alapján lehetett volna a válságot elõre jelezni. Jól ismert, hogy az elméletek döntõen a múltat magyarázzák, s ennek alapján ítélik meg gyakran az államok gazdaságpolitikájának helyességét vagy racionalitását. Igen jelentõsek a különbségek a különbözõ közgazdasági iskolák között is, amelyek a döntéshozók nemzedékeit befolyásolhatják. Figyelemre méltó, hogy a Nobel család éppen 2010-ben döntött úgy, hogy elhatárolódik az úgynevezett közgazdasági Nobel-díjtól, amelyet a Riksbanken alapított az 1960-as években. A lépést kommentáló svéd közérdekû televízió hangsúlyozta, hogy Myrdal és Sen kivételével csak nyugati, fõleg amerikai közgazdászok kaptak közgazdasági Nobel-díjat, akik szinte kizárólag az irrelevánsnak bizonyult neoklasszikus iskola követõi. A válság e meghatározó amerikai közgazdasági iskolák kudarcának legszemléletesebb bizonyítéka volt. Az adott iskolák követõinek többsége nem volt képes jelezni a válság veszélyét, nem értették meg összetevõit és összefüggéseit, s képtelennek bizonyultak eredményes és hatékony válságkezelésre vonatkozó javaslatokban megegyezni. Gyakran idézik Paul Krugmannak a London School of Economicsban június 10-én tartott elõadásának egyik mondatát, miszerint a makroökonómiai elméletek többsége az elmúlt harminc évben jó esetben látványosan használhatatlan, rosszabb esetben kifejezetten káros volt. A gyakorlati szakemberek és az államok gazdaságpolitikáját kialakító, közgazdasági képzettségû politikusok többsége is a domináló elméleteket oktató iskolákban szerezte meg közgazdasági ismereteinek alapjait. Sajnálatos módon sok magyar közgazdász vált az említett iskolák kritikátlan követõjévé az elmúlt években. Õk is túlbecsülték a piac szabályozó szerepét s mereven ragaszkodtak a monetáris iskola tankönyvekben leírt eszközrendszeréhez. A globális intézmények gyakorlatában nem valamely közgazdasági iskola bázisán, hanem döntõen a szükségletekre reagáló pragmatikus dön- 21

3 tések nyomán alakult ki a nagy bankok és óriásvállalatok megmentésére és bizonyos fokig a keresletösztönzésre épült válságkezelõ politika. Nyitott kérdés, hogy a válságot követõ idõszakban mennyire vonják le a tanulságokat azok a szakemberek, akiknek gyakran merev ideológiai elkötelezettségre épült gazdaságpolitikai receptjei lényegesek voltak a világgazdasági válság feltételeinek kialakulásában. Valószínûleg a lecsengõben lévõ válságot követõ évek fejleményei adnak majd választ arra a kérdésre, hogy milyen változtatásokra lesznek hajlandók és képesek a rendszert fenntartó alapvetõ erõk, a rendszer fõ szereplõi. Robert Solow, Nobel-díjas amerikai közgazdász, az Amerikai Közgazdasági Társaságban 2008-ban tartott elõadásában azt az álláspontot foglalta el a jelenlegi válsággal és a rendszerrel összefüggésben, hogy a kapitalista rendszer általában képes kisebb jelentõségû problémákkal megküzdeni s az ezekkel összefüggõ válságokat kezelni. Nem képes azonban a nagy, globális jellegû problémák megoldására. Solow a jelenlegi válságot nem minõsítette. Transznacionális társaságok a válság utáni években A következõ évtizedek kutatásai adhatnak majd választ olyan kérdésekre, hogy a 2007-ben az Egyesült Államokban kezdõdött világgazdasági válság, amely minden bizonnyal a 21. század szuperkapitalizmusának elsõ globális válságaként vonul be a gazdaságtörténetbe, hogyan hatott a nemzetközi társaságokra, és közöttük a válság nyerteseire és veszteseire. A globális válság által okozott veszteségek egyelõre csak becslések tárgyai. Megbízhatónak tekintett szakértõi vélemények szerint a halmozott veszteség körülbelül akkora volt között, mint a világ 2007-es bruttó termékének fele. A világgazdasági válság jelentõs veszteségeket okozott a nemzetközi vállalatoknak is és nagy megrázkódtatásokat okozott számos transznacionális társaság mûködésében. Különösen érvényes ez a nemzetközi pénzügyekben mûködõ konglomerátumokra, amelyek bankokat, biztosítótársaságokat, brókercégeket és befektetési társaságokat 22 foglalnak magukban, valamint a reálgazdaság olyan fontos iparágaira, mint az autóipar, az elektronika és a gépipar. Ennek ellenére a nemzetközi társaságok a válság utáni világban is döntõ fontosságú tényezõi lesznek a tõkekoncentrációnak, a világtermelésnek, a nemzetközi kereskedelemnek s a technikai fejlõdésnek. Nincs a nemzetközi piaci rendszernek egyetlen más olyan intézménye sem, ami hasonlóan nagy szerepet játszhatna a világgazdaság mûködésében, fejlõdésében, a piaci rendszer folyamatainak, érdek- és értékviszonyainak globális terjedésében. Ez messze túlmegy a közvetlen külföldi befektetések fontosságán, amire gyakran szûkítik a TNC-k szerepét as adatok szerint a TNC-k külföldön mûködõ vállalatainak üzleti forgalma a világ bruttó terméke 60%- ának felelt meg, s csaknem duplája volt a világ áruexportjának. A TNC-k szerepe döntõ a globalizáció folyamataiban éppúgy, mint az államok gazdasága mikroszintjén mûködõ és a fejlett technikához, valamint a hitelrendszerhez kapcsolódó kis- és középvállalatok fejlõdésében. Globális méretekben sok százezer kis- és középvállalat (egyes országokra vonatkozó adatok szerint az ilyen vállalatok több mint egynegyede) a TNC-k beszállítója. Még nagyobb azoknak száma, amelyek finanszírozásában, technikai fejlesztésében a TNC-k szerepet játszanak. A transznacionális társaságok és a kisvállalatok közötti kapcsolatok a globális gazdaságban az elmúlt évtizedekben tovább bõvültek annak nyomán is, hogy például Indiában, Kínában és sok más kevésbé fejlett országban kisvállalatok százezrei végeznek bérmunkát a hatalmas globális kiskereskedelmi hálózatok számára. Aligha valószínû, hogy a válság nyomán a globális piacgazdaságnak olyan modellje alakulhat ki, ami ellentétes lenne a nemzetközi társaságok érdekeivel. Nyilvánvaló ugyanakkor az is, hogy a hatalmas világvállalatoknak számolniuk kell bizonyos változásokkal jövõ tevékenységükben. Az elsõ ezek között a kockázat, különösen a politikai kockázat növekedése. Egyértelmûnek tûnik azonban, hogy az állami költségvetési támogatások kimerülése után a TNC-k befektetései, kutatási és fejlesztési tevékenysége, vásárlásai, alkalmazottaik bérei és más kiadásaik a válság utáni gazdasági fellendülés meghatározó tényezõi lesznek sok országban. Vitathatatlan az is, hogy a kormányok intézkedései és az IMF, valamint más államközi szervezetek döntõ szerepe a válság következményeinek kezelésében, amelyek végeredményben sikeresen fékezték meg a gazdaságok szabadesését s a világgazdasági kapcsolatrendszer összeomlását is megakadályozták, nemcsak egybeestek a nemzetközi nagyvállalatok érdekeivel is, hanem sok ilyen társaságot mentettek meg. A transznacionális társaságok jövõje és a válságot követõ idõszak világgazdasági intézményeinek alakulása szempontjából is vitatott, de rövid távon aligha eldönthetõ kérdés, hogy a válság nyomán kialakul-e majd a piacgazdaság valamilyen új, globális, az állami intézményektõl, a nemzeti és multilaterális szabályozástól nagyobb mértékben függõ modellje, s hogy ennek nyomán mennyire változhatnak a TNC-k mûködési feltételei. Egyelõre sokkal közvetlenebb stratégiai problémákat tûztek napirendre. Valamennyi társaság vezetése részletesen elemezte helyzetét és a válság következményeit vállalati rendszerük számára. Jellemzésként érdemes kiemelni Toyoda úrnak, a Toyota társaság elnökének évi értékelõ beszédébõl néhány gondolatot. A nagy társaságok stratégiájával kapcsolatban öt fokozatot említett a gazdasági szemétdomb felé vezetõ úton: 1. a kezdeti sikerekre épült túlzott önbizalom; 2. a fegyelem nélküli törekvés a bõvülésre; 3. a veszélyek és a kockázati tényezõk figyelmen kívül hagyása; 4. a megmentõ vagy a mentõöv után kapkodás; 5. belenyugvás a marginalizálódásba vagy a megszûnésbe. Saját társaságára vonatkoztatva azt mondta, hogy túljutottak a harmadik fokozaton, és elérték a kritikus negyediket. Új stratégiák kialakulása A stratégiai döntések elemzésébõl kitûnik, hogy a jelenlegi válság egyik lényeges következményeként a nemzetközi társaságok versenyképességük,

4 Világvállalatok A világ elsõ transznacionális vállalata a Holland Kelet-indiai Társaság. A társaság egyik bengáliai lerakata. Hendrik van Schuylenburgh festménye, 1665 Coca-Cola kínai felirattal General Electric-reklám 1959-bõl General Electric-fényreklám napjainkban Az Opel-vállalat megmentése a német amerikai kapcsolatok próbaköve volt. Opel-típusok bemutatása a Nemzetközi Autókiállításon. Frankfurt, 2005 A szinte minden jelentõs sportág számára optimális sportcipõt készítõ német sportszergyártó cégcsoport, az Adidas AG óriásüzlete Hongkongban Coca-Colát reklámozó hölgy. Plakát, 1890-es évek A világ egyik legnagyobb gyorséttermi üzlethálózata, a McDonalds-lánc étterme Japánban 23

5 hatékonyságuk és nyereségességük növelésének hagyományos eszközeit, vagyis a költségek visszafogását a létszámcsökkentéssel vagy a takarékossággal nem tartják elegendõnek. Folyik egész üzleti tevékenységük átértékelése, és kialakulóban vannak az új stratégiák. Megfigyelhetõ már az eddigiekben is a külföldi befektetésekben a zöldmezõs befektetések arányának további csökkenése, a barnamezõs beruházások, vagyis a fúziók és akvizíciók túlsúlya. A motivációk között a piacméret és a várható piacbõvülés az elsõ helyre került. Csökkenni látszik emellett az univerzális konglomerátumok jelentõsége. Nõ a vertikális integrálódás szerepe, ami alapvetõ változást hozhat a beszállítókhoz való viszonyban. A hatékonyságot növelõ koncepciókban fontos a tehetséges magas képzettségûek alkalmazása. Folytatódik a munkaigényes tevékenységek áttelepítése az alacsony bérû, fegyelmezett és megfelelõ képzettségû munkaerõvel rendelkezõ országok felé. Az ilyen országok listáján növekvõ szerephez jut az afrikai térség. A kutatás-fejlesztés terén központi helyet kaptak a bizonyíthatóan perspektivikus, tehát piacképes eredmények, és a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt a társaság alapvetõ technikai felkészültségét és erejét alkotó területek kiemelése. Különös figyelmet szentelnek a tõkehatékonyság növelésének, a saját eszközök hatékonyabb hasznosításának, és a külsõ források között a legkedvezõbbekre igyekeznek koncentrálni. Folyik a társaságok piacainak, érdekeltségeinek áttekintése, a társasági hálózat átszervezése, területi és funkcionális átcsoportosítása. Lényegesebbé váltak a stratégiai célok között a társadalmi elfogadottságot befolyásoló tényezõk is. Ez utóbbi összefügg a kockázati tényezõkkel, különösen a politikai kockázat növekedésével és jellegének változásával is. A társadalmi elfogadás fontossága A politikai kockázat növekedésének egyik fontos forrása a válság nyomán is erõsebbé vált idegengyûlölet és a populista politikai csoportok befolyásának növekedése sok országban. A gazdasági válság is bizonyította, hogy sok TNC 24 rövid távú szükségintézkedései, amelyek magukban foglalták a létszám csökkentését, különbözõ tevékenységek leépítését, beruházások leállítását és a forgótõke-kivonást, nem voltak tekintettel a fogadó országok gazdasági érdekeire és még kevésbé ezek politikai-társadalmi következményeire. Ez is szerepet játszik sok kormány politikájának változásában a TNC-kkel kapcsolatban, de nem mindig ez a legfõbb tényezõ. Az elmúlt egy-két évtized tapasztalatai is megkérdõjelezték az államok túlzott liberalizmusát néhány területen. Nem váltak ugyanis valóra a befektetésekkel kapcsolatos remények és várakozások a fogadó ország gazdasági növekedésére gyakorolt pozitív hatásokat illetõen. A TNC-k gyakran sokkal többet profitáltak befektetéseikbõl, mint a fogadó országok. Több állam is arra a következtetésre jutott, hogy a TNC-k terjeszkedése a stratégiai ágazatokban, hosszú távon különösen kedvezõtlen lehet. Ennek nyomán erõsödnek a törekvések e stratégiai ágakban az állami ellenõrzés erõsítésére. Ez esetenként újraállamosítást vagy olyan törvényeket eredményezhet, amelyek kizárják a külföldi befektetõket ezen ágazatokból. Figyelemre méltó, hogy a nemzetbiztonsági érdekeket, amelyek döntõek a stratégiai ágak meghatározásában, szélesen értelmezik. Néhány országban már nemcsak a hadiipar, hanem az energia, a távközlés, a szállítás és a vízellátás is egyre inkább e kategóriába kerül. Több ország már korábban is idesorolta természeti erõforrásait is. Korai lenne még természetesen mindebbõl messzemenõ következtetéseket levonni és általánosítani. A különbségek ugyanis igen jelentõsek az egyes szektorokban, államokban és a vállalatok között is. A világon mûködõ közel 85 ezer transznacionális társaságnak, vagy ahogy hazánkban nevezik, a multik -nak változó stratégiai döntései eltérõ módon hatnak arra a 178 országra, amelyekben összességében több mint 800 ezer leányvállalatuk vagy más érdekeltségük mûködik. Továbbra is jelentõs túlsúlyban vannak az olyan országok, amelyek tapasztalatai kedvezõek és/vagy a problémák ellenére versenyeznek a külföldi befektetésekért. Ezek közé tartozik Magyarország is, amely a rendszerváltás nyomán a világgazdaság egyik legnagyobb mértékben transznacionalizálódott állama lett. (A transznacionáltsági mutató négy tényezõ átlaga: a külföldi befektetések aránya a bruttó nemzeti termékben, a külföldi befektetések állományának aránya a bruttó nemzeti termékben, a külföldi tulajdonú társaságok súlya a foglalkoztatásban és a termelési értékben.) E mutató szerint a fejlettebb államok közül a hatodik, globálisan a tizedik helyen volt Magyarország 2008-ban. A hazai ipari tevékenységben igen magas, 40% feletti a részvétel a nemzetközileg integrált termelési rendszerekben és 75% az exportban. Mindebbõl következik, hogy a válságot követõ idõszakban annak ellenére igen fontosak maradnak a nemzetközi vállalatok stratégiai döntései gazdaságunk fejlõdésében és különösen nemzetközi szakosodásában, hogy az elmúlt évek során az ország vonzóereje csökkent és a politikai kockázat Magyarországgal kapcsolatban nõtt. Stratégiájuk nagymértékben befolyásolja Magyarország sikeres részvételét az Európai Unióban és versenyképességének alakulását más piacokon is. Egyidejûleg okozhat problémákat és nyithat lehetõségeket. Abban, hogy mi válik meghatározóbbá, a problémák vagy a lehetõségek serpenyõje, a következõ években különösen fontos a magyar társadalom hozzáállása és a politikai döntéshozók bölcsessége. KEDVES OLVASÓINK! SIMAI MIHÁLY Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a évi személyi jövedelemadójuk 1%-át alapítványunknak ajánlották fel. A befolyt Ft-ot nyomdaköltségre fordítottuk. Örömmel fogadnánk, ha adójuk 1%-ával lapunk megjelenését továbbra is támogatnák. Adószámunk: História Alapítvány Köszönjük felajánlásaikat!

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai Növekedési workshop MTA KRTK KTI MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 2015. November 5 Beszállítás és nemzetközivé válás Kis, nyitott, feltörekvő

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATI STRATÉGIÁK ÉS MULTILATERALIZMUS

TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATI STRATÉGIÁK ÉS MULTILATERALIZMUS MTA Világgazdasági Kutatóintézet A GLOBÁLIS VÁLSÁG: HATÁSOK, GAZDASÁGPOLITIKAI VÁLASZOK ÉS KILÁTÁSOK 2. kötet TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATI STRATÉGIÁK ÉS MULTILATERALIZMUS Simai Mihály Budapest 2009 A GLOBÁLIS

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Könyvszemle. Szakirodalom. Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST!

Könyvszemle. Szakirodalom. Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST! Könyvszemle Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST! Akadémiai Kiadó. 2012. Budapest. (End This Depression NOW!) W. W. Norton Company. 2012. New York, London. Ha létezik közgazdasági bestseller, a Nobel-díjas

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon Felfalusi Péter, CEO A lakossági hitelportfolió alakulása Fedezett* 8 000 000 25,00% 7 000 000 6 000 000 20,00% 5 000 000 15,00% 4 000 000 3 000 000 10,00%

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

A NESsT küldetése és tevékenységei

A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Könyvvizsgálati kockázat

Könyvvizsgálati kockázat Könyvvizsgálati kockázatok és veszélyforrások válsághelyzetben Horváth Józsefné MOKLASZ alelnök okleveles adószakértő Könyvvizsgálati kockázat A könyvvizsgálat feladata a piaci szereplők kockázatának csökkentése,

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK (ortodoxia vs. új monaterizmus) Kolozsvár 2013. 11. 22. Tartalomjegyzék 1. Gazdasági egyensúlytalanság okai? 2. Korlátlan pénzteremtés következményei? 3. Mi a megoldás? 1.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter evita Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben