Avilágkapitalizmus globális dominanciájának

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Avilágkapitalizmus globális dominanciájának"

Átírás

1 A világvállalatok és a globális válság A multik jelene és jövõje Avilágkapitalizmus globális dominanciájának helyreállása a 20. század utolsó évtizedében jelentõs változásokhoz vezetett a nemzetközi rendszer és a világgazdaság mûködésének feltételeiben is. A liberalizáció tovább szélesedett, ami különösen a globális piaci rendszerben meghatározó jelentõségû nemzetközi transznacionális társaságok mûködésének kedvezett. E társaságok rendszerében, az úgynevezett transznacionális szektorban a verseny a változások nyomán különösen élessé vált és szereplõinek köre is bõvült. Nemcsak megjelentek, hanem jelentõs tényezõkké váltak a fejlõdõ világban és a volt szocialista országokban, mindenekelõtt Oroszországban, kialakult transznacionális társaságok (angol rövidítéssel: TNC-k) is a globális versenyben. Számottevõen bõvült a papírgazdaság, és ezen belül a globális pénzügyi szektor. Ennek keretében bontakozott ki a döntõen spekulációs mûvetekre alapozott kaszinókapitalizmus, amelyet alapvetõ felelõsség terhel a 2007-ben kezdõdött válságért.* Nem lehet azonban egyértelmû választ adni arra a kérdésre, hogy a válság ki- * A kaszinókapitalizmus fogalma eredetileg Keynestõl származik. Mai használatát Susan Strange angol közgazdász vezette be és konkretizálta. Megfogalmazása szerint a pénzvilág egy része sajátos globális kaszinóként mûködik, s ennek fõ résztvevõi, a bankok nem a saját pénzükkel, hanem mások pénzével játszanak. Néhány gondolat a válságról Bármely válság okait és következményeit tekintve legszemléletesebben egy adott rendszerben értelmezhetõ. A rendszer súlyos, lényeges zavaraként fogható fel, ami akadályozza vagy ellehetetleníti a funkcióinak ellátásához szükséges mûködését. Önálló rendszerként fogható fel szinte minden terület és szint: a globális társadalom, a politika, a környezet, és természetesen a gazdaság is. A globális rendszerben végbemenõ átalakulás nyomán sajátos, sokdimenziós válság jellemzi a 21. század jelenlegi szakaszát. Társadalmi meghatározottságú globális rendszer akkor kerülhet válságba, ha keretei között különbözõ területek válságai halmozódnak, beépített stabilizátorai, rendezõ erõi nem vagy nem elég hatékonyan mûködnek, és a politika rendelkezésre álló eszközei nem képesek visszaállítani a rendszer érdek- és értékviszonyait fenntartó mûködõképességét. A válság nem azonos az adott rendszer felbomlásával, azonban elõsegítheti azt, ha alapvetõ szereplõi nem vagy nem megfelelõen kezelik folyamatait. A 21. század világának jövõjével kapcsolatban általában is jogos a növekvõ bizonytalanság fogalmának használata. Ezt egyrészt a hatalmi változások elõre aligha jelezhetõ következményei, másrészt a szaporodó globális problémák indokolták. A hatalmi változások centrumában álló gazdasági hatalom új, globális megoszlása radikálisan megváltoztatta a verseny jellegét és feltételeit. A globális problémák közül a környezeti válság a fenntartható fejlõdés biztosíthatósága egyik alapvetõ korlátjaként okoz súlyos gondokat. Részben ehhez kapcsolódik egy sajátos globális, többdimenziós társadalmi válság, ami ugyancsak hosszú távon ható tényezõk következménye. A válság demográfiai dimenziója különösen jelentõs. A fejlõdõ világban rendkívül gyorsan nõ a munkaképes korúak száma és aránya. Ennek a történelmileg példátlanul nagy tömegnek nem tudnak megfelelõ megélhetési lehetõségeket biztosítani. Számítógéppel barátkozó német nyugdíjasok Éhezõ etióp asszony gyermekével A válság tovább növelte a tartós és strukturális munkanélküliséget, és bõvítette az informális gazdaságot. Mindezt súlyosbítja az urbanizáció a világ több térségében. A másik véglet, a fejlett világ jelentõs részére jellemzõ elöregedés, vagyis az idõsebb korosztályok arányának növekedése, amelyek eleve jelentõs szociális terhet jelentenek a társadalom számára, ez a demográfiai válság másik fontos komponense. A társadalmi válság további lényeges dimenziója a szegénység és a vagyonijövedelmi egyenlõtlenségek további növekedésének következményeivel kapcsolatos, valamint azzal, hogy az államok képtelenek e problémák megoldására. Válságban van a társadalmak egyik hagyományos intézménye, a család is. A tradicionális családi modell felbomlott, s olyan új modell még nem alakult ki, amely képes lenne tagjai számára megfelelõ biztonságot ajánlani. Kialakult a világban egy sajátos társadalmi értékválság is, amelynek nyomán az egyének elidegenedése a társadalmak számára is súlyos következményekkel jár. A nemzetközi, multilaterális szervezetek amelyeket a világ államai részben a globális válsághelyzetek kezelésére hoztak létre nem rendelkeznek ehhez elegendõ felhatalmazással, sem pedig anyagi eszközökkel. 20

2 alakulásában milyen volt a munkamegosztás a TNC-k, különösen a kaszinókapitalizmus fõ szereplõi, a globális pénzpiaci konglomerátumok üzleti mûveletei és törekvései, valamint az állami intézmények hibás döntései, tévedései között. A válság nyomán kibontakozott vitákban központi téma lett az egyes térségek vagy ágazatok válságai közötti kölcsönhatásos viszony. Az elmúlt években a hatalmas globális pénzpiaci konglomerátumok szerepe nemcsak azokban a spekulációs mûveletekben volt döntõ, amelyek a válság feltételeinek kialakításában játszottak szerepet, hanem e mûveletek és a válság globális kiterjesztésében is. Az állami intézmények ezeket nem vagy alig korlátozták, sazállamközi szervezetek sem alakítottak ki olyan feltételeket, amelyek megakadályozhatták volna a pénzpiacok szereplõinek olyan mûveleteit, amelyek aláásták a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását. Történelmi analógiák és az elméletek korlátozottsága A 2007-ben kezdõdött világgazdasági válság kitörése óta a szakirodalomban vita folyik arról, hogy az elmúlt évtizedek válságainak történelmi tanulságai vajon mennyire használhatók, azon túlmenõen, hogy minden válság valamikor megkezdõdött és bizonyos idõ múltával befejezõdött, és hogy az államok eszközeinek (törvényhozás, finanszírozás, ösztönzõ rendszerek) valamilyen szerepe volt a problémák kezelésében, amelyekbõl a gazdaságpolitikák tanulhatnak. Minden válságnak voltak nyertesei és vesztesei. A jelenlegi válsággal kapcsolatban sokan hivatkoztak a Kondratyev - vagy a Schumpeter -ciklusokra. Mások az évi amerikai bankválság tanulságaira, ami a 20. század elsõ nagy válsága volt, s éppen száz évvel a 2007-es válság elõtt kezdõdött. Globális jellege és méretei miatt legtöbben az as világgazdasági válsághoz viszonyították a 21. század elsõ globális gazdasági válságát. A tapasztalatok szerint azonban minden válság A Wall Street az 1907-es bankválság idején hátterében sajátos ok-okozati összefüggések, gazdasági struktúrák, érdekviszonyok állnak. A történelmi analógiák érdekesek, de ritkán használhatók iránymutatónak a válságot kezelni törekvõk számára. Érdekes és fontos kérdés az elméletek használhatóságának értékelése is. Nem kevesen keresik továbbra is a választ arra, hogy a közgazdaság-tudomány irányzatainak hatalmas tárházából melyek bizonyultak alkalmasnak a jelenlegi válság okainak, jellegének és következményeinek meggyõzõ magya- A New York-i tõzsde bejárata rázatára, illetve hogy melyek alapján lehetett volna a válságot elõre jelezni. Jól ismert, hogy az elméletek döntõen a múltat magyarázzák, s ennek alapján ítélik meg gyakran az államok gazdaságpolitikájának helyességét vagy racionalitását. Igen jelentõsek a különbségek a különbözõ közgazdasági iskolák között is, amelyek a döntéshozók nemzedékeit befolyásolhatják. Figyelemre méltó, hogy a Nobel család éppen 2010-ben döntött úgy, hogy elhatárolódik az úgynevezett közgazdasági Nobel-díjtól, amelyet a Riksbanken alapított az 1960-as években. A lépést kommentáló svéd közérdekû televízió hangsúlyozta, hogy Myrdal és Sen kivételével csak nyugati, fõleg amerikai közgazdászok kaptak közgazdasági Nobel-díjat, akik szinte kizárólag az irrelevánsnak bizonyult neoklasszikus iskola követõi. A válság e meghatározó amerikai közgazdasági iskolák kudarcának legszemléletesebb bizonyítéka volt. Az adott iskolák követõinek többsége nem volt képes jelezni a válság veszélyét, nem értették meg összetevõit és összefüggéseit, s képtelennek bizonyultak eredményes és hatékony válságkezelésre vonatkozó javaslatokban megegyezni. Gyakran idézik Paul Krugmannak a London School of Economicsban június 10-én tartott elõadásának egyik mondatát, miszerint a makroökonómiai elméletek többsége az elmúlt harminc évben jó esetben látványosan használhatatlan, rosszabb esetben kifejezetten káros volt. A gyakorlati szakemberek és az államok gazdaságpolitikáját kialakító, közgazdasági képzettségû politikusok többsége is a domináló elméleteket oktató iskolákban szerezte meg közgazdasági ismereteinek alapjait. Sajnálatos módon sok magyar közgazdász vált az említett iskolák kritikátlan követõjévé az elmúlt években. Õk is túlbecsülték a piac szabályozó szerepét s mereven ragaszkodtak a monetáris iskola tankönyvekben leírt eszközrendszeréhez. A globális intézmények gyakorlatában nem valamely közgazdasági iskola bázisán, hanem döntõen a szükségletekre reagáló pragmatikus dön- 21

3 tések nyomán alakult ki a nagy bankok és óriásvállalatok megmentésére és bizonyos fokig a keresletösztönzésre épült válságkezelõ politika. Nyitott kérdés, hogy a válságot követõ idõszakban mennyire vonják le a tanulságokat azok a szakemberek, akiknek gyakran merev ideológiai elkötelezettségre épült gazdaságpolitikai receptjei lényegesek voltak a világgazdasági válság feltételeinek kialakulásában. Valószínûleg a lecsengõben lévõ válságot követõ évek fejleményei adnak majd választ arra a kérdésre, hogy milyen változtatásokra lesznek hajlandók és képesek a rendszert fenntartó alapvetõ erõk, a rendszer fõ szereplõi. Robert Solow, Nobel-díjas amerikai közgazdász, az Amerikai Közgazdasági Társaságban 2008-ban tartott elõadásában azt az álláspontot foglalta el a jelenlegi válsággal és a rendszerrel összefüggésben, hogy a kapitalista rendszer általában képes kisebb jelentõségû problémákkal megküzdeni s az ezekkel összefüggõ válságokat kezelni. Nem képes azonban a nagy, globális jellegû problémák megoldására. Solow a jelenlegi válságot nem minõsítette. Transznacionális társaságok a válság utáni években A következõ évtizedek kutatásai adhatnak majd választ olyan kérdésekre, hogy a 2007-ben az Egyesült Államokban kezdõdött világgazdasági válság, amely minden bizonnyal a 21. század szuperkapitalizmusának elsõ globális válságaként vonul be a gazdaságtörténetbe, hogyan hatott a nemzetközi társaságokra, és közöttük a válság nyerteseire és veszteseire. A globális válság által okozott veszteségek egyelõre csak becslések tárgyai. Megbízhatónak tekintett szakértõi vélemények szerint a halmozott veszteség körülbelül akkora volt között, mint a világ 2007-es bruttó termékének fele. A világgazdasági válság jelentõs veszteségeket okozott a nemzetközi vállalatoknak is és nagy megrázkódtatásokat okozott számos transznacionális társaság mûködésében. Különösen érvényes ez a nemzetközi pénzügyekben mûködõ konglomerátumokra, amelyek bankokat, biztosítótársaságokat, brókercégeket és befektetési társaságokat 22 foglalnak magukban, valamint a reálgazdaság olyan fontos iparágaira, mint az autóipar, az elektronika és a gépipar. Ennek ellenére a nemzetközi társaságok a válság utáni világban is döntõ fontosságú tényezõi lesznek a tõkekoncentrációnak, a világtermelésnek, a nemzetközi kereskedelemnek s a technikai fejlõdésnek. Nincs a nemzetközi piaci rendszernek egyetlen más olyan intézménye sem, ami hasonlóan nagy szerepet játszhatna a világgazdaság mûködésében, fejlõdésében, a piaci rendszer folyamatainak, érdek- és értékviszonyainak globális terjedésében. Ez messze túlmegy a közvetlen külföldi befektetések fontosságán, amire gyakran szûkítik a TNC-k szerepét as adatok szerint a TNC-k külföldön mûködõ vállalatainak üzleti forgalma a világ bruttó terméke 60%- ának felelt meg, s csaknem duplája volt a világ áruexportjának. A TNC-k szerepe döntõ a globalizáció folyamataiban éppúgy, mint az államok gazdasága mikroszintjén mûködõ és a fejlett technikához, valamint a hitelrendszerhez kapcsolódó kis- és középvállalatok fejlõdésében. Globális méretekben sok százezer kis- és középvállalat (egyes országokra vonatkozó adatok szerint az ilyen vállalatok több mint egynegyede) a TNC-k beszállítója. Még nagyobb azoknak száma, amelyek finanszírozásában, technikai fejlesztésében a TNC-k szerepet játszanak. A transznacionális társaságok és a kisvállalatok közötti kapcsolatok a globális gazdaságban az elmúlt évtizedekben tovább bõvültek annak nyomán is, hogy például Indiában, Kínában és sok más kevésbé fejlett országban kisvállalatok százezrei végeznek bérmunkát a hatalmas globális kiskereskedelmi hálózatok számára. Aligha valószínû, hogy a válság nyomán a globális piacgazdaságnak olyan modellje alakulhat ki, ami ellentétes lenne a nemzetközi társaságok érdekeivel. Nyilvánvaló ugyanakkor az is, hogy a hatalmas világvállalatoknak számolniuk kell bizonyos változásokkal jövõ tevékenységükben. Az elsõ ezek között a kockázat, különösen a politikai kockázat növekedése. Egyértelmûnek tûnik azonban, hogy az állami költségvetési támogatások kimerülése után a TNC-k befektetései, kutatási és fejlesztési tevékenysége, vásárlásai, alkalmazottaik bérei és más kiadásaik a válság utáni gazdasági fellendülés meghatározó tényezõi lesznek sok országban. Vitathatatlan az is, hogy a kormányok intézkedései és az IMF, valamint más államközi szervezetek döntõ szerepe a válság következményeinek kezelésében, amelyek végeredményben sikeresen fékezték meg a gazdaságok szabadesését s a világgazdasági kapcsolatrendszer összeomlását is megakadályozták, nemcsak egybeestek a nemzetközi nagyvállalatok érdekeivel is, hanem sok ilyen társaságot mentettek meg. A transznacionális társaságok jövõje és a válságot követõ idõszak világgazdasági intézményeinek alakulása szempontjából is vitatott, de rövid távon aligha eldönthetõ kérdés, hogy a válság nyomán kialakul-e majd a piacgazdaság valamilyen új, globális, az állami intézményektõl, a nemzeti és multilaterális szabályozástól nagyobb mértékben függõ modellje, s hogy ennek nyomán mennyire változhatnak a TNC-k mûködési feltételei. Egyelõre sokkal közvetlenebb stratégiai problémákat tûztek napirendre. Valamennyi társaság vezetése részletesen elemezte helyzetét és a válság következményeit vállalati rendszerük számára. Jellemzésként érdemes kiemelni Toyoda úrnak, a Toyota társaság elnökének évi értékelõ beszédébõl néhány gondolatot. A nagy társaságok stratégiájával kapcsolatban öt fokozatot említett a gazdasági szemétdomb felé vezetõ úton: 1. a kezdeti sikerekre épült túlzott önbizalom; 2. a fegyelem nélküli törekvés a bõvülésre; 3. a veszélyek és a kockázati tényezõk figyelmen kívül hagyása; 4. a megmentõ vagy a mentõöv után kapkodás; 5. belenyugvás a marginalizálódásba vagy a megszûnésbe. Saját társaságára vonatkoztatva azt mondta, hogy túljutottak a harmadik fokozaton, és elérték a kritikus negyediket. Új stratégiák kialakulása A stratégiai döntések elemzésébõl kitûnik, hogy a jelenlegi válság egyik lényeges következményeként a nemzetközi társaságok versenyképességük,

4 Világvállalatok A világ elsõ transznacionális vállalata a Holland Kelet-indiai Társaság. A társaság egyik bengáliai lerakata. Hendrik van Schuylenburgh festménye, 1665 Coca-Cola kínai felirattal General Electric-reklám 1959-bõl General Electric-fényreklám napjainkban Az Opel-vállalat megmentése a német amerikai kapcsolatok próbaköve volt. Opel-típusok bemutatása a Nemzetközi Autókiállításon. Frankfurt, 2005 A szinte minden jelentõs sportág számára optimális sportcipõt készítõ német sportszergyártó cégcsoport, az Adidas AG óriásüzlete Hongkongban Coca-Colát reklámozó hölgy. Plakát, 1890-es évek A világ egyik legnagyobb gyorséttermi üzlethálózata, a McDonalds-lánc étterme Japánban 23

5 hatékonyságuk és nyereségességük növelésének hagyományos eszközeit, vagyis a költségek visszafogását a létszámcsökkentéssel vagy a takarékossággal nem tartják elegendõnek. Folyik egész üzleti tevékenységük átértékelése, és kialakulóban vannak az új stratégiák. Megfigyelhetõ már az eddigiekben is a külföldi befektetésekben a zöldmezõs befektetések arányának további csökkenése, a barnamezõs beruházások, vagyis a fúziók és akvizíciók túlsúlya. A motivációk között a piacméret és a várható piacbõvülés az elsõ helyre került. Csökkenni látszik emellett az univerzális konglomerátumok jelentõsége. Nõ a vertikális integrálódás szerepe, ami alapvetõ változást hozhat a beszállítókhoz való viszonyban. A hatékonyságot növelõ koncepciókban fontos a tehetséges magas képzettségûek alkalmazása. Folytatódik a munkaigényes tevékenységek áttelepítése az alacsony bérû, fegyelmezett és megfelelõ képzettségû munkaerõvel rendelkezõ országok felé. Az ilyen országok listáján növekvõ szerephez jut az afrikai térség. A kutatás-fejlesztés terén központi helyet kaptak a bizonyíthatóan perspektivikus, tehát piacképes eredmények, és a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt a társaság alapvetõ technikai felkészültségét és erejét alkotó területek kiemelése. Különös figyelmet szentelnek a tõkehatékonyság növelésének, a saját eszközök hatékonyabb hasznosításának, és a külsõ források között a legkedvezõbbekre igyekeznek koncentrálni. Folyik a társaságok piacainak, érdekeltségeinek áttekintése, a társasági hálózat átszervezése, területi és funkcionális átcsoportosítása. Lényegesebbé váltak a stratégiai célok között a társadalmi elfogadottságot befolyásoló tényezõk is. Ez utóbbi összefügg a kockázati tényezõkkel, különösen a politikai kockázat növekedésével és jellegének változásával is. A társadalmi elfogadás fontossága A politikai kockázat növekedésének egyik fontos forrása a válság nyomán is erõsebbé vált idegengyûlölet és a populista politikai csoportok befolyásának növekedése sok országban. A gazdasági válság is bizonyította, hogy sok TNC 24 rövid távú szükségintézkedései, amelyek magukban foglalták a létszám csökkentését, különbözõ tevékenységek leépítését, beruházások leállítását és a forgótõke-kivonást, nem voltak tekintettel a fogadó országok gazdasági érdekeire és még kevésbé ezek politikai-társadalmi következményeire. Ez is szerepet játszik sok kormány politikájának változásában a TNC-kkel kapcsolatban, de nem mindig ez a legfõbb tényezõ. Az elmúlt egy-két évtized tapasztalatai is megkérdõjelezték az államok túlzott liberalizmusát néhány területen. Nem váltak ugyanis valóra a befektetésekkel kapcsolatos remények és várakozások a fogadó ország gazdasági növekedésére gyakorolt pozitív hatásokat illetõen. A TNC-k gyakran sokkal többet profitáltak befektetéseikbõl, mint a fogadó országok. Több állam is arra a következtetésre jutott, hogy a TNC-k terjeszkedése a stratégiai ágazatokban, hosszú távon különösen kedvezõtlen lehet. Ennek nyomán erõsödnek a törekvések e stratégiai ágakban az állami ellenõrzés erõsítésére. Ez esetenként újraállamosítást vagy olyan törvényeket eredményezhet, amelyek kizárják a külföldi befektetõket ezen ágazatokból. Figyelemre méltó, hogy a nemzetbiztonsági érdekeket, amelyek döntõek a stratégiai ágak meghatározásában, szélesen értelmezik. Néhány országban már nemcsak a hadiipar, hanem az energia, a távközlés, a szállítás és a vízellátás is egyre inkább e kategóriába kerül. Több ország már korábban is idesorolta természeti erõforrásait is. Korai lenne még természetesen mindebbõl messzemenõ következtetéseket levonni és általánosítani. A különbségek ugyanis igen jelentõsek az egyes szektorokban, államokban és a vállalatok között is. A világon mûködõ közel 85 ezer transznacionális társaságnak, vagy ahogy hazánkban nevezik, a multik -nak változó stratégiai döntései eltérõ módon hatnak arra a 178 országra, amelyekben összességében több mint 800 ezer leányvállalatuk vagy más érdekeltségük mûködik. Továbbra is jelentõs túlsúlyban vannak az olyan országok, amelyek tapasztalatai kedvezõek és/vagy a problémák ellenére versenyeznek a külföldi befektetésekért. Ezek közé tartozik Magyarország is, amely a rendszerváltás nyomán a világgazdaság egyik legnagyobb mértékben transznacionalizálódott állama lett. (A transznacionáltsági mutató négy tényezõ átlaga: a külföldi befektetések aránya a bruttó nemzeti termékben, a külföldi befektetések állományának aránya a bruttó nemzeti termékben, a külföldi tulajdonú társaságok súlya a foglalkoztatásban és a termelési értékben.) E mutató szerint a fejlettebb államok közül a hatodik, globálisan a tizedik helyen volt Magyarország 2008-ban. A hazai ipari tevékenységben igen magas, 40% feletti a részvétel a nemzetközileg integrált termelési rendszerekben és 75% az exportban. Mindebbõl következik, hogy a válságot követõ idõszakban annak ellenére igen fontosak maradnak a nemzetközi vállalatok stratégiai döntései gazdaságunk fejlõdésében és különösen nemzetközi szakosodásában, hogy az elmúlt évek során az ország vonzóereje csökkent és a politikai kockázat Magyarországgal kapcsolatban nõtt. Stratégiájuk nagymértékben befolyásolja Magyarország sikeres részvételét az Európai Unióban és versenyképességének alakulását más piacokon is. Egyidejûleg okozhat problémákat és nyithat lehetõségeket. Abban, hogy mi válik meghatározóbbá, a problémák vagy a lehetõségek serpenyõje, a következõ években különösen fontos a magyar társadalom hozzáállása és a politikai döntéshozók bölcsessége. KEDVES OLVASÓINK! SIMAI MIHÁLY Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a évi személyi jövedelemadójuk 1%-át alapítványunknak ajánlották fel. A befolyt Ft-ot nyomdaköltségre fordítottuk. Örömmel fogadnánk, ha adójuk 1%-ával lapunk megjelenését továbbra is támogatnák. Adószámunk: História Alapítvány Köszönjük felajánlásaikat!

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból

2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. május 3. 2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból A 2012-es évet meghatározó visszaesést követően az előrejelzések

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Gyöngyös,

Gyöngyös, XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Téli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet

Téli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. február 22. Téli előrejelzés 2012 2014-re: lassanként leküzdjük az ellenszelet Miközben a pénzügyi piaci feltételek tavaly nyár óta lényegesen javultak

Részletesebben

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám: Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Beszállítók: dualitás és lehetőség Beszállítók: dualitás és lehetőség Egy vállalati felmérés eredményei MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, CEU 2015. október Lehetőség vagy dualitás? Kis, nyitott, feltörekvő gazdaságok vállalatai Nemzetközi

Részletesebben

A gazdasági helyzet alakulása

A gazdasági helyzet alakulása #EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATI STRATÉGIÁK ÉS MULTILATERALIZMUS

TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATI STRATÉGIÁK ÉS MULTILATERALIZMUS MTA Világgazdasági Kutatóintézet A GLOBÁLIS VÁLSÁG: HATÁSOK, GAZDASÁGPOLITIKAI VÁLASZOK ÉS KILÁTÁSOK 2. kötet TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATI STRATÉGIÁK ÉS MULTILATERALIZMUS Simai Mihály Budapest 2009 A GLOBÁLIS

Részletesebben

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21. Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Könyvszemle. Szakirodalom. Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST!

Könyvszemle. Szakirodalom. Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST! Könyvszemle Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST! Akadémiai Kiadó. 2012. Budapest. (End This Depression NOW!) W. W. Norton Company. 2012. New York, London. Ha létezik közgazdasági bestseller, a Nobel-díjas

Részletesebben

Őszi előrejelzés ra: holtponton a növekedés

Őszi előrejelzés ra: holtponton a növekedés EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Őszi előrejelzés 2011 2013-ra: holtponton a növekedés Brüsszel, 2011. november 10. Megállt az uniós gazdasági fellendülés. Az erősen megrendült bizalom hatással van a beruházásokra

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SAVARIA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK DIPLOMADOLGOZATOK TÉMAKÖREI Dr. Hollósy Zsolt 1. Érdekeltségi, ösztönzési rendszer kialakítása

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár

INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA 2019 Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár IPAR 4.0 az informatikai képzés átalakulása Az Ipar 4.0 megjelenésével minden foglalkozás átalakul Forrás: McKinsey (2018)

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai Növekedési workshop MTA KRTK KTI MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 2015. November 5 Beszállítás és nemzetközivé válás Kis, nyitott, feltörekvő

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Összefoglaló Az adatfelvétel 2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. Rövidtávú

Részletesebben

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV. Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az NKFI-115577 A hazai középvállalati szektor szerepe az ipar területi versenyképességében kutatási projekt támogatja. A HAZAI

Részletesebben

A globalizáció hatása a munkaerőpiaci

A globalizáció hatása a munkaerőpiaci A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság

Részletesebben

A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN

A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Kornai János hozzájárulása a modern közgazdaságtanhoz Szegedi Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Kar A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Chikán Attila Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Nagy Erika MTA KRTK RKI, Békéscsaba A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE,

Részletesebben

A foglalkoztatás funkciója

A foglalkoztatás funkciója A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés PSZÁF X. Jubileumi Pénztár-konferencia Siófok, 2007. 21. Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés Erdei Tamás elnök-vezérigazgató MKB Bank Zrt. A

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

MIKOR LESZ A KÖVETKEZŐ VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG?

MIKOR LESZ A KÖVETKEZŐ VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG? Centre for Economic and Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences Institute of World Economics MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet Kihívások 226. 2018

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

A szubjektív jóllét felé mutató irányzatok átültetése a szakpolitikákba

A szubjektív jóllét felé mutató irányzatok átültetése a szakpolitikákba A szubjektív jóllét felé mutató irányzatok átültetése a szakpolitikákba CSUTORA Mária HARANGOZÓ Gábor KOCSIS Tamás Budapesti Corvinus Egyetem iask, Kőszeg, 2017 január OTKA K-105228 Bevezetés és háttér

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com

Részletesebben

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív

Részletesebben

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület!

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámoló Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21. december 9-ei ülésére a foglalkoztatás helyzetéről, munkahely-teremtési és megtartási pályázatokról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület

Részletesebben

A magyar pénzügyi rendszer elmúlt húsz éve A Magyar Közgazdasági Társaság - a Magyar Pénzügyi Almanach XX. Évfolyamának megjelenése alkalmából

A magyar pénzügyi rendszer elmúlt húsz éve A Magyar Közgazdasági Társaság - a Magyar Pénzügyi Almanach XX. Évfolyamának megjelenése alkalmából A magyar pénzügyi rendszer elmúlt húsz éve A Magyar Közgazdasági Társaság - a Magyar Pénzügyi Almanach XX. Évfolyamának megjelenése alkalmából rendezett konferenciája 2010. december 16 A húsz évről Születésnapi

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Divatos kifejezés. Mit jelent? Univerzalizálódás? Folyamat és fejlődési szakasz.

Divatos kifejezés. Mit jelent? Univerzalizálódás? Folyamat és fejlődési szakasz. A globalizáció és nemzetközi pénzügyi rendszer Monetáris és fiskális politika Dr. Vigvári András tudományos tanácsadó, egyetemi docens Mi a globalizáció? Divatos kifejezés. Mit jelent? Nemzetköziesedés?

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete

Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete Sajtóközlemény azonnal közölhető! Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete Budapest, 2017. június 27. Minden ötödik 200 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozás

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika II. 2017/18 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Csütörtök 14-16, Kádár László (105) terem Foglalkoztatás-politikai

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon Felfalusi Péter, CEO A lakossági hitelportfolió alakulása Fedezett* 8 000 000 25,00% 7 000 000 6 000 000 20,00% 5 000 000 15,00% 4 000 000 3 000 000 10,00%

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében 21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

OPERATÍV PROGRAMOK

OPERATÍV PROGRAMOK OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

AZ INNOVÁCIÓ VÉDELME ÜZLETI TITKOK ÉS SZABADALMAK RÉVÉN: AZ EURÓPAI UNIÓS CÉGEK SZÁMÁRA MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

AZ INNOVÁCIÓ VÉDELME ÜZLETI TITKOK ÉS SZABADALMAK RÉVÉN: AZ EURÓPAI UNIÓS CÉGEK SZÁMÁRA MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK AZ INNOVÁCIÓ VÉDELME ÜZLETI TITKOK ÉS SZABADALMAK RÉVÉN: AZ EURÓPAI UNIÓS CÉGEK SZÁMÁRA MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2017. július AZ INNOVÁCIÓ VÉDELME ÜZLETI TITKOK ÉS SZABADALMAK RÉVÉN: AZ

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E-business és e-kereskedelem az Európai Unióban Az Európai Unió különböző szervezetei és intézményei rendszeresen elemzik az elektronikus üzleti módszerek használatának

Részletesebben

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND Az összetett makrogazdasági folyamatok közül a jelentés négy meghatározó trendet emel ki, melyek a legnagyobb befolyással voltak a világgazdaság alakulására 2014ben (ugyanis a kiadvány

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben