A8-0133/ Irányelvi javaslat (COM(2013)0821 C7-0427/ /0407(COD)) A Bizottság által javasolt szöveg

Átírás

1 A8-0133/ MÓDOSÍTÁSOK előterjesztette: Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Jelentés Nathalie Griesbeck A8-0133/2015 A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a saját tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítése Irányelvi javaslat (COM(2013)0821 C7-0427/ /0407(COD)) 1-1 preambulumbekezdés (új) (-1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 82. cikkének (1) bekezdése szerint az Unióban a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés (...) a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul..., míg a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerésének előfeltétele, hogy a tagállamok megbízzanak egymás büntető igazságszolgáltatási rendszerében. 2-1 a preambulumbekezdés (új) PE / 1

2 (-1a) Az ENSZ által 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 11. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnösségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. cikke előírja, hogy minden bűncselekmény elkövetésével vádolt személynek joga van arra, hogy ártatlannak tekintsék mindaddig, amíg bűnösségét a törvény szerint be nem bizonyították, továbbá hogy a tárgyaláson személyesen jelen lehessen, és személyesen vagy az általa választott védő útján védekezhessék. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) 6. cikke védi a tisztességes tárgyaláshoz való jogot, amelyből következik, hogy minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították, és joga van arra, személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (Charta) 47. és 48. cikke előírja, hogy minden gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították, és hogy minden gyanúsított személy számára biztosítani kell a védelemhez való jogának tiszteletben tartását. 3 1 preambulumbekezdés PE / 2

3 (1) Ezen irányelv célja a büntetőeljárásban a tisztességes eljáráshoz való jog erősítése azáltal, hogy az ártatlanság vélelme jogának egyes vonatkozásait és a tárgyaláson való jelenlét jogát szabályozó minimumszabályokat rögzíti. (1) Ezen irányelv célja a büntetőeljárásban a tisztességes eljáráshoz való jog erősítése azáltal, hogy rögzíti az ártatlanság vélelmének egyes vonatkozásaival és a tárgyaláson való jelenlét jogával kapcsolatos minimumszabályokat, továbbá annak biztosítása, hogy a tagállamokban a büntetőeljárásban a gyanúsítottakat és a vádlottakat Unió-szerte közös és magas szintű védelem illesse meg, az eljárási biztosítékok teljes tiszteletben tartása mellett, az esetlegesen az adott tagállamban alkalmazandó, magasabb szintű védelmet biztosító előírások sérelme nélkül. 4 2 preambulumbekezdés (2) A gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak védelmét szolgáló minimumszabályok lefektetésével jelen irányelv megerősíti a tagállamok egymás büntető igazságszolgáltatási rendszereibe vetett bizalmát és elősegítheti a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerésének megkönnyítését. A közös minimumszabályokkal a polgárok szabad áramlásának akadályai is megszüntethetők a tagállamok egész területén. (2) A gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak védelmét szolgáló minimumszabályok lefektetésével jelen irányelv megerősíti a tagállamok egymás büntető igazságszolgáltatási rendszereibe vetett bizalmát és elősegítheti a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerésének megkönnyítését. Indokolás Bár az irányelv közvetett módon hatást gyakorolhat a polgárok szabad mozgására, a javaslat egyik eleme sem irányul kifejezetten e cél elérésére. 5 2 a preambulumbekezdés (új) PE / 3

4 (2a) Noha mindegyik tagállam részes fele az EJEE-nek és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, a tapasztalatok szerint ez önmagában nem minden esetben nyújt alapot arra, hogy kellő mértékben megbízzanak a többi tagállam büntető igazságszolgáltatási rendszerében. 6 6 preambulumbekezdés (6) Ez az irányelv kizárólag büntetőeljárásokra vonatkozik. A jogkövetkezményeket eredményező közigazgatási eljárások például versenyjogi, kereskedelmi, adóügyi, pénzügyi szolgáltatásokról szóló eljárások és más, közigazgatási hatóságok által ezen eljárásokhoz kapcsolódó vizsgálatok, valamint a polgári jogi eljárások nem tartoznak az irányelv hatálya alá. (6) Ez az irányelv a büntetőeljárásokra, továbbá azokra a hasonlóan büntetőjogi jellegű eljárásokra vonatkozik, amelyek hasonló, büntető és visszatartó jellegű szankciók például szabadságelvonás kiszabását vonhatják maguk után, függetlenül attól, hogy az eljárás büntetőeljárásnak minősül-e. Az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának fényében a tisztességes tárgyalásra vonatkozó biztosítékok akkor alkalmazandók, ha az eljárás az EJEB meghatározása szerinti büntetőügy fogalmi körébe tartozik. Ennek értelmében annak megállapítása során, hogy az eljárás a büntetőügy fogalmi körébe tartozik-e, nem mindig elegendő a nemzeti jog szerinti minősítésének vizsgálata, hanem figyelembe kell venni az adott jogsértés jellegét és/vagy az érintett személyre kiszabható büntetés súlyosságát is. Az ezen irányelv által előírt biztosítékokat ezért alkalmazni kell valamennyi olyan büntetőjogi jellegű eljárásra, amelyben büntetésként korlátozó intézkedés, többek között szabadságelvonás szabható ki azok kivételével, amelyek jellegük, időtartamuk vagy végrehajtási módjuk folytán nem PE / 4

5 okozhatnak jelentős hátrányt, valamint azokra az eljárásokra, amelyek a bűnügyi nyilvántartásba történő bejegyzésre adhatnak okot. 7 7 preambulumbekezdés (7) Ezen irányelv a tisztességes eljáráshoz való jog biztosítása érdekében az ártatlanság vélelméhez való jog és különböző vonatkozásai, valamint a saját tárgyaláson való részvétel joga gyakorlati alkalmazásának megkönnyítésére törekszik. (7) Ezen irányelv a tisztességes eljáráshoz való jog biztosítása érdekében az ártatlanság vélelméhez fűződő jog és különböző vonatkozásai, valamint a saját tárgyaláson való részvétel joga gyakorlati alkalmazásának megkönnyítésére törekszik a kontradiktórius eljárás elve és a felek jogai közötti egyensúly megfelelő tiszteletben tartása mellett. 8 8 preambulumbekezdés (8) Ezt az irányelvet bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádlott természetes személyekre nézve kell alkalmazni. Az irányelvet az eljárás bármely stádiumában alkalmazni kell, már az előtt is, amikor valamely tagállam illetékes hatóságai hivatalos értesítéssel vagy más módon az érintett személy tudomására hozták azt, hogy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, egészen az eljárás befejezéséig. (8) Ezt az irányelvet bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádolt természetes személyekre, és adott esetben jogi személyekre kell alkalmazni. Az irányelvet az eljárás minden szakaszában alkalmazni kell, attól a pillanattól kezdve, hogy ezeket a személyeket bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, egészen az eljárás befejezéséig, ami annak a kérdésnek a végleges eldöntését jelenti, hogy a gyanúsított vagy a vádlott elkövette-e a bűncselekményt. 9 8 a preambulumbekezdés (új) PE / 5

6 (8a) Számos tagállam nemzeti joga már ismeri a jogi személy büntetőjogi felelősségének fogalmát. Ez az irányelv ilyen esetekben is alkalmazandó, azonban nem követeli meg a jogi személy büntetőjogi felelősségének bevezetését azokban a tagállamokban, ahol ezt a megközelítést nem alkalmazzák preambulumbekezdés (10) A nemzeti jogalkotások és a nemzeti szintű ítélkezési gyakorlat, valamint a Bíróság jelenlegi ítélkezési gyakorlatának jelenlegi állása szerint korai lenne az uniós szintű jogalkotás a jogi személyek ártatlanság vélelméhez való jogáról. törölve preambulumbekezdés (11) A jogi személyek ártatlanság vélelméhez való jogát a meglévő jogi biztosítékok és ítélkezési gyakorlat biztosítja, amelynek jövőbeli változása meghatározza majd az uniós szintű intézkedések szükségességének felmérését. (11) Ha egy a gyanúsítottól vagy vádlottól eltérő személy, például egy tanú gyanúsítottá vagy vádlottá válik, védeni kell e személynek az ártatlanság vélelméhez és az önvádra kötelezés tilalmához fűződő jogát, ezenkívül e személyt meg kell, hogy illesse a hallgatáshoz való jog, amint azt az EJEB ítélkezési gyakorlata megerősíti. Ez az irányelv ezért kifejezetten hivatkozik arra a gyakorlatban előforduló helyzetre, amikor a rendőrség vagy egyéb bűnüldöző vagy igazságszolgáltatási hatóság által valamely büntetőeljárással PE / 6

7 összefüggésben végzett kihallgatás során ilyen személy gyanúsítottá vagy vádlottá válik a preambulumbekezdés (új) (11a) Ezt az irányelvet alkalmazni kell az EUMSZ 86. cikkének (1) bekezdésében említett, Európai Ügyészség által kezdeményezett eljárásokra a preambulumbekezdés (új) (12a) A hatékony jogorvoslathoz való hozzáférés joga magában foglalhatja például szankciók kiszabását, a perújítás jogát vagy kártalanításra irányuló intézkedéseket preambulumbekezdés (13) Az ártatlanság vélelme megsértésre kerül, ha anélkül, hogy a vádlottat előzetesen a jogszabályok szerint bűnösnek nyilvánították volna az igazságügyi vagy más közhatóságok bírói határozatban vagy nyilvános közleményben a gyanúsítottakat vagy vádlottakat elítéltként mutatják be. (13) Az ártatlanság vélelmét sérti, ha anélkül, hogy a vádlottat előzetesen a jogszabályok szerint bűnösnek nyilvánították volna az igazságügyi vagy más közhatóságok bírói határozatban vagy nyilvános közleményben a gyanúsítottakat vagy vádlottakat úgy mutatják be, mintha a bűnösségük minden kétséget kizáróan bebizonyosodott volna. PE / 7

8 15 13 a preambulumbekezdés (új) (13a) Ezen irányelv alkalmazásában nyilvános nyilatkozat az igazságügyi hatóság vagy más közhatóság minden olyan hivatalos, nem hivatalos vagy informális nyilatkozata vagy más cselekménye, amely folyamatban lévő büntetőeljárásról tartalmaz információt, és amely valamely bűncselekménnyel kapcsolatos. Ide tartoznak a kapcsolódó későbbi eljárásokkal kapcsolatos nyilatkozatok, amelyek a gyanúsított vagy vádlott jogerős felmentésével zárultak, valamint a bíróságon a tárgyalást megelőző eljárási szakaszban tett nyilatkozatok b preambulumbekezdés (új) (13b) Ezen irányelv alkalmazásában közhatóság : minden, akár igazságügyi, közigazgatási vagy politikai közfeladatot ellátó személy, illetve közhatóság bármely alkalmazottja vagy hivatalos képviselője c preambulumbekezdés (új) (13c) A sajtószabadságot és a tájékoztatáshoz való jogot nem érintve az ártatlanság vélelme akkor is sérülhet, amikor a sajtó a gyanúsítottat vagy vádlottat úgy mutatja be, mintha már PE / 8

9 elítélték volna. Ezért a tagállamoknak olyan intézkedéseket kell elfogadniuk, amelyek megtiltják, hogy a közhatóságok folyamatban lévő büntetőeljárásokra vonatkozóan olyan információkat adjanak át a médiának vagy fedjenek fel a média előtt, amelyek sérthetik az ártatlanság vélelmét, ideértve többek között a média által vagy a médiával összefüggésben kiadott interjúkat és közleményeket, valamint a sajtónak olyan információk kiszivárogtatását, amelyek a gyanúsítottal vagy vádlottal szemben előítéletet vagy elfogultságot kelthetnek azelőtt, hogy bűnösségét a bíróság jogerősen megállapította volna. A tagállamoknak meg kell továbbá tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy védelmet nyújtsanak azzal szemben, hogy valakit a bűnösség megállapítása előtt nyilvánosan bűnösnek nyilvánítsanak, továbbá a médiával együttműködve elő kell mozdítaniuk gyakorlati etikai kódexek elfogadását. A tagállamoknak emellett független módon ki kell vizsgálniuk a büntetőeljárásokról a nyilvánosságnak történő kiszivárogtatásokat d preambulumbekezdés (új) (13d) Annak érdekében, hogy megfelelően védjék a gyanúsítottakat vagy vádlottakat a bűnösség megállapítása előtt a bűnösségre utaló nyilvános kijelentésektől, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsítottnak vagy vádlottnak a tárgyalóteremben való bemutatása a tárgyalás előtt és közben is megfelelő legyen, mivel ha a gyanúsítottat vagy vádlottat a médiában üvegfülkében, válaszfal mögött vagy bilincsben, lábbilincsben vagy rabruhában mutatják be, az már kezdettől fogva a bűnösség PE / 9

10 benyomását keltheti preambulumbekezdés (15) Ugyanakkor bizonyos ügyekben a bizonyítási teher áthárítása a védelemre nem összeférhetetlen az ártatlanság vélelmével, amennyiben bizonyos biztosítékokat betartanak: biztosítani kell, hogy a ténybeli vagy jogi vélelmek olyan ésszerű határokon belül maradnak, amelyek figyelembe veszi a tét jelentőségét, és amelyek megdönthetőek, például enyhítőre körülményekre vonatkozó új bizonyíték előkerülésekor vagy vis maior esetében. törölve Indokolás A büntetőeljárások során a bizonyítási teher megfordulása nem elfogadható. Fenn kell tartani azt az elvet, amely szerint a bizonyítási teher a vádlóra hárul a preambulumbekezdés (új) (15a) A gyanúsítottak vagy vádlottak bűnösségének megállapításához szükséges bizonyítás terhe a vádhatóságra hárul, és a kétséges tényeket nem lehet a gyanúsított, illetve vádlott terhére értelmezni. Ez nem érinti a bíró, illetve az illetékes bíróság azon kötelességét, hogy feltárja mind a bűnösséget, mind az ártatlanságot alátámasztó bizonyítékokat. PE / 10

11 21 16 preambulumbekezdés (16) Az önvádra kötelezés tilalma és az együttműködés megtagadásához való jog fontos vonatkozásai az ártatlanság vélelmének. A gyanúsítottakat vagy vádlottakat nem szabad kényszeríteni vallomás megtételére vagy kérdések megválaszolására annak érdekében, hogy olyan bizonyítékokat, dokumentumokat vagy információt biztosítsanak, amik önmagukra nézve terhelő lehet. (16) Az önvádra kötelezés tilalma és az együttműködés megtagadásához való jog, valamint a hallgatáshoz való jog fontos vonatkozásai az ártatlanság vélelmének. E jogok annak a tilalmát jelentik, hogy az illetékes hatóságok a gyanúsítottakat vagy vádlottakat bármilyen módon vallomás megtételére vagy kérdések megválaszolására kötelezzék vagy kényszerítsék annak érdekében, hogy olyan bizonyítékokat, dokumentumokat vagy információt biztosítsanak, amelyek önmagukra nézve terhelőek lehetnek. Indokolás Il est nécessaire d'insister davantage sur l'interdiction de contraindre ou forcer les personnes accusées ou poursuivies. Il faut qu'apparaisse clairement dans la Directive que toute utilisation de violence physique ou psychologique ou de menace contre une personne soupçonnée ou accusée est interdite, en ce qu'elle violerait le droit à la dignité humaine et à un procès équitable. Cet amendement se fonde sur la jurisprudence de la CEDH (arrêt Gäfgen c. Allemagne 2005, arrêt El-Masri c. Macédoine, 2012, arrêt El-Haski c. Belgique, 2012). Il est également nécessaire de préciser clairement que le droit de garder le silence ne se borne pas aux affaires dans lesquelles l'accusé a été soumis à une pression ou bien dans lesquelles on a carrément passé outre sa volonté ; ce droit se trouve également compromis lorsque, le suspect ayant choisi de garder le silence pendant l'interrogatoire, les autorités usent d'un subterfuge pour lui soutirer des aveux ou d'autres déclarations l'incriminant qu'elles n'ont pu obtenir au cours de l'interrogatoire, selon la jurisprudence de la Cour Allan c. UK du 5 novembre a preambulumbekezdés (új) (16a) A hallgatáshoz való jog és az önvádra kötelezés tilalmának megsértése nélkül szerezhetők be a gyanúsítottól vagy PE / 11

12 vádlottól jogszerű eszközök alkalmazásával azok az anyagok, amelyek a gyanúsított vagy vádlott akaratától függetlenül léteznek, így például a bíróság rendelkezésére beszerzett anyagok, azok az anyagok, amelyek őrzésére és kiadására jogi kötelezettség áll fenn, vagy a lehelet-, vér- és vizeletminták, illetve a testszövetek preambulumbekezdés (17) Bármilyen kényszert, amelyet a vádlottra vagy gyanúsítottra információ nyújtás érdekében tett nyomásgyakorlásként alkalmaznak, korlátozni kell. Annak meghatározása érdekében, hogy a kényszer megsértette-e a fenti jogokat, a következőket kell figyelembe venni az ügy valamennyi körülményének fényében: a bizonyíték beszerzése érdekében használt kényszer jellegét és mértékét, az adott bűncselekmény felderítése és a szankcionálása iránti közérdek súlyát, az eljárásban bármilyen releváns biztosíték meglétét és az így szerzett anyagok felhasználási módját. Ugyanakkor a gyanúsítottakra vagy vádlottakra az ellenük felhozott vádakkal kapcsolatos információnyújtás érdekében gyakorolt nyomás mértéke nem semmisítheti meg az önvádra kötelezés tilalmának és a hallgatáshoz való joguknak lényegét, még a biztonság és a közrend érdekében sem. törölve Indokolás Elfogadhatatlan, hogy egy irányelv azt tartalmazza, hogy a hatóságok információszerzés érdekében kényszert alkalmazhatnak a gyanúsítottal vagy a vádlottal szemben. Az irányelvben egyértelművé kell tenni, hogy tilos a gyanúsítottakkal vagy vádlottakkal szemben bármilyen fizikai vagy pszichikai erőszakot, illetve fenyegetést alkalmazni, mivel az sértené az emberi méltósághoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. PE / 12

13 24 19 preambulumbekezdés (19) Az önvádra kötelezés tilalma fontos vonatkozása az ártatlanság vélelmének. Az önvád elleni védelem része. (19) A hallgatáshoz való jog fontos vonatkozása az ártatlanság vélelmének. Az önvád elleni védelem része. A hallgatáshoz való jog semmiképpen sem használható fel a gyanúsított vagy vádlott ellen, és nem tekinthető a vádak alátámasztásának a preambulumbekezdés (új) Indokolás (19a) A hallgatáshoz való jog gyakorlása sohasem tekinthető tények megerősítésének. A hallgatáshoz való jog gyakorlása az eljárás egyetlen szakaszában sem használható fel a gyanúsított vagy vádlott ellen. Ezenkívül a gyanúsított vagy vádlott nem sújtható szankcióval amiatt, hogy megtagadja az együttműködést vagy az önmagára nézve terhelő vallomástételt, vagy gyakorolja hallgatáshoz való jogát. A módosítás célja annak egyértelmű meghatározása, hogy mit jelent a gyakorlatban a hallgatás jogának gyakorlása, és annak világossá tétele, hogy e jog gyakorlása nem tekinthető tények megerősítésének b preambulumbekezdés (új) PE / 13

14 (19b) A hallgatáshoz való jog és az önvádra kötelezés tilalma esetleges megsértésének értékelése során figyelembe kell venni valamennyi releváns tényezőt, ideértve a fizikai kényszer alkalmazását, a 2012/13/EU irányelv szerinti tájékoztatási kötelezettségek betartását és az előzetes letartóztatás hatóságok általi kilátásba helyezését, amelynek célja a hallgatáshoz való jog gyakorlásától való elbátortalanítás a preambulumbekezdés (új) Indokolás (20a) Az ezen irányelvben meghatározottak szerinti önvádra kötelezés tilalmának, együttműködés megtagadásához való jognak és hallgatáshoz való jognak a megsértésével beszerzett bármilyen bizonyítékot elfogadhatatlannak kell nyilvánítani. Az EJEE kínzás tilalmáról szóló 3. cikkének megsértésével beszerzett bármely bizonyítékot ki kell zárni az eljárásból. A büntetőeljárás során az e jogok megsértésével beszerzett vallomások vagy bizonyítékok felhasználása automatikusan tisztességtelenné teszi az eljárás egészét. Ezek az elvek nemcsak akkor érvényesek, ha az EJEE 3. cikkével ellentétes bánásmód áldozata maga a vádlott, hanem akkor is, ha az harmadik személy. Cet amendement est en lien avec l'amendement concernant l'article 10 sur les voies de droit. Il se fonde sur la Convention des Nations Unis contre la torture et autres peines ou traitements cruels, inhumains ou dégradants du 10 décembre 1984 et son article 15 qui PE / 14

15 dispose que "tout Etat partie veille à ce que toute déclaration dont il est établi qu'elle a été obtenue par la torture ne puisse être invoquée comme un élément de preuve dans une procédure, si ce n'est contre la personne accusée de torture pour établir qu'une déclaration a été faite", sur l'observation générale n 20 du Comité des Droits de l'homme des Nations Unis qui dispose qu'il "importe que la loi interdise d'utiliser ou déclare irrecevables dans une procédure judiciaire des déclarations et aveux obtenus par la torture ou tout autre traitement interdit", ainsi que sur la jurisprudence de la CEDH (arrêt de la Grande Chambre Gäfgen c. Allemagne 2005, arrêt El-Haski c. Belgique, ) b preambulumbekezdés (új) (20b) Az önvádra kötelezés tilalma és az együttműködés megtagadásához való jog, valamint a hallgatáshoz való jog megsértésével beszerzett bizonyítékok elfogadhatatlanságának ki kell terjednie az olyan eljárásokban beszerzett bizonyítékokra is, amelyek formálisan nem büntetőeljárások, azonban büntetőjogi szankciók kiszabásához vezethetnek preambulumbekezdés (21) A tisztességes tárgyaláshoz való jog a demokratikus társadalom egyik alapelve. A vádlott személy joga a tárgyaláson való jelenlétre ezen a jogon alapul és az egész Unióban garantálni kell. (21) A Charta 47. cikkében és az EJEE 6. cikkében rögzített tisztességes eljáráshoz való jog a demokratikus társadalom egyik alapelve. A vádlott tárgyaláson való jelenléthez való joga ezen a jogon alapul, és azt az egész Unióban garantálni kell. PE / 15

16 30 21 a preambulumbekezdés (új) Indokolás (21a) A saját tárgyaláson való jelenléthez való jog alapvető jog. Következésképpen a gyanúsított vagy vádlott távollétében csak akkor lehet eljárást lefolytatni, ha a gyanúsított vagy vádlott, a tárgyalásról való megfelelő tájékoztatást követően kifejezetten és kétséget kizáró módon lemondott a jelenléthez való jogáról, és csak ha őt az eljárás során képviselik. A gyanúsított vagy vádlott távollétében eljárás lefolytatása csak akkor lehetséges, ha az eljárás tárgyát képező bűncselekmény pénzbírsággal büntetendő, és a vádlott vagy gyanúsított jelenléte mindig kötelező, ha a bűncselekmény szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetőeljárásnak a vádlott távollétében való lefolytatása a vádlott eljárási jogainak nyilvánvalóan súlyos megsértését képezi. Az EJEB ítélkezési gyakorlata (a Sejdovic kontra Olaszország ügyben március 1-jén és a Sztojcskov kontra Bulgária ügyben március 24-én hozott ítélet) egyértelműen rögzíti, hogy a vádlott joga az az eljárás során a személyes jelenléthez az EJEE 6. cikkének (1) és (3) bekezdése által védett alapvető jog. Szigorúan a minimálisra kell tehát korlátozni azokat az eseteket, amikor a vádlott távollétében ítéletet lehet hozni preambulumbekezdés (22) Ugyanakkor a vádlott tárgyaláson való jelenlétének joga nem abszolút. Bizonyos feltételek esetén a vádlott kifejezetten vagy hallgatólagosan lemondhat erről a jogról. (22) Ugyanakkor a vádlott tárgyaláson való jelenléthez való joga nem abszolút. Bizonyos feltételek esetén a vádlott kifejezetten és kétséget kizáróan lemondhat erről a jogról. PE / 16

17 Indokolás Nem lehet hallgatólagosan lemondani a saját tárgyaláson való részvételről. A büntetőeljárásnak a vádlott távollétében való lefolytatása a vádlott eljárási jogainak nyilvánvalóan súlyos megsértését képezi. Az EJEB ítélkezési gyakorlata (a Sejdovic kontra Olaszország ügyben március 1-jén és a Sztojcskov kontra Bulgária ügyben március 24-én hozott ítélet) egyértelműen alátámasztja, hogy az illető személy eljáráson való személyes jelenléte az EJEE 6. cikkének (1) és (3) bekezdése által védett alapvető jog. Szigorúan korlátozni kell tehát azokat az eseteket, amikor a vádlott távollétében ítéletet lehet hozni a preambulumbekezdés (új) Indokolás (23a) Amennyiben valamely gyanúsított vagy vádlott rajta kívül álló okok vagy vis maior fennállása miatt akadályoztatva van a tárgyaláson való megjelenésben, akkor ennek a gyanúsítottnak vagy vádlottnak mindig joga van a perújításhoz. Az irányelvnek rendelkeznie kell perújítás kérelmezéséhez való jogról azokban az esetekben, amikor valaki rajta kívül álló okok, például betegség vagy súlyosan akadályoztatott közlekedés miatt rövid időn belül nem tud megjelenni preambulumbekezdés (24) Ezen irányelv nem szabályozza az ebben megjelölt, a saját tárgyaláson való jelenléthez való joghoz kapcsolódó eredmények eléréséhez használt formákat és módszereket beleértve az eljárási szabályokat, ezek ugyanis a tagállamok nemzeti jogának hatálya alá tartoznak. törölve PE / 17

18 34 25 preambulumbekezdés (25) Annak megítélésekor, hogy a tájékoztatás módja kielégítő-e annak biztosításához, hogy a személy tudomást szerezzen a tárgyalásról, különös figyelem fordítható adott esetben arra is, hogy az érintett személy milyen gondosságot tanúsított annak érdekében, hogy a neki címzett információt megkapja. (25) Annak megítélésekor, hogy a tájékoztatás módja kielégítő-e annak biztosításához, hogy a személy tudomást szerezzen a tárgyalásról, különös figyelmet kell fordítani adott esetben egyrészt arra, hogy a közhatóságok milyen gondosságot tanúsítottak annak érdekében, hogy az érintett személyt tájékoztassák, másrészt arra, hogy az érintett személy milyen gondosságot tanúsított annak érdekében, hogy a neki címzett információt megkapja preambulumbekezdés (26) Az uniós jog hatékony érvényesülésének elve megköveteli, hogy a tagállamok megfelelő, hatékony jogorvoslati lehetőségeket alakítsanak ki az uniós jog által az egyénekre ruházott jogok megsértése esetére. A jelen irányelvben foglalt bármely alapelv megsértése esetére olyan hatékony jogorvoslati megoldásokat kell alkalmazni, amelyek révén a gyanúsított vagy vádlott személyt olyan helyzetbe hozzák, amelybe akkor került volna, ha a jogsértés nem következik be. (26) Az uniós jog hatékony érvényesülésének elve megköveteli, hogy a tagállamok megfelelő, hatékony jogorvoslati lehetőségeket alakítsanak ki az uniós jog által az egyénekre ruházott jogok megsértése esetére, a fellebbezési jogot is beleértve. A jelen irányelvben foglalt bármely alapelv megsértése esetére olyan hatékony jogorvoslati megoldásokat kell alkalmazni, amelyek megfelelő kártérítési mechanizmusokat is magukban foglalnak, és amelyek révén a gyanúsítottat vagy vádlottat olyan helyzetbe hozzák, amelybe akkor került volna, mintha a jogsértés nem következik be a preambulumbekezdés (új) PE / 18

19 (27a) A kiszolgáltatott személyeknek sajátos szintű védelmet kell biztosítani, ezért az ezen irányelvben meghatározott jogok némelyike tekintetében további eljárási biztosítékokat kell alkalmazni. A gyermekek számára, akik a legkiszolgáltatottabbak, sajátos szintű védelmet kell biztosítani, ezért a jelen irányelvben szabályozott egyes jogok tekintetében kiegészítő eljárási biztosítékokat kell alkalmazni, amelyeket a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló irányelv határoz meg preambulumbekezdés (29) Mivel ezen irányelv a minimumszabályokat fekteti le, a tagállamok kiterjeszthetik az ezen irányelvben meghatározott jogokat annak érdekében, hogy magasabb szintű védelmet nyújtsanak. A védelem magasabb szintje nem akadályozhatja a bírósági határozatok kölcsönös elismerését, amelynek a megkönnyítése e minimumszabályok célja. A védelem szintje sosem csökkenhet az Európai Unió Alapjogi Chartájában vagy az európai emberi jogi egyezményében biztosított, a Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával értelmezett standardok alá. (29) Mivel ezen irányelv a minimumszabályokat fekteti le, a tagállamok kiterjeszthetik az ezen irányelvben meghatározott jogokat annak érdekében, hogy magasabb szintű védelmet nyújtsanak. A védelem szintje sosem lehet alacsonyabb annál, mint amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájában vagy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményében meghatározott normák biztosítanak, a Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában adott értelmezésnek megfelelően a preambulumbekezdés (új) PE / 19

20 (29a) Ezen irányelv átültetésének hozzá kell járulnia az Unión belüli szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrejöttéhez, amelyben az alapvető jogok tiszteletben tartása átfogó értéket képez. Ezért ha alapos okkal feltételezhető, hogy ezen irányelv olyan hatással járhat, hogy módosítja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében foglalt alapvető jogok és jogelvek köztük a büntetőeljárás alá vont személyek jogainak közhatóságok általi tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget, e kötelezettségek változatlanok maradnak cikk Az irányelvet a büntetőeljárásban gyanúsított vagy vádlottak természetes személyekre kell alkalmazni az eljárás befejezéséig. Ez az irányelv a büntetőeljárásokra és az ahhoz hasonló büntetőjogi jellegű eljárásokra alkalmazandó, amelyek hasonló, büntető és visszatartó jellegű szankciók kiszabását vonják maguk után az eljárásban vádolt természetes személlyel, illetve adott esetben jogi személlyel szemben, állampolgárságtól, lakóhelytől, illetve a bejegyzés helyétől vagy az alapító okirat szerinti székhelytől függetlenül, valamennyi szakaszban, a gyanúsítottá vagy a vádlottá válástól kezdve az eljárás jogerős ítélettel való befejezéséig cikk PE / 20

21 A tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottakat és a vádlottakat mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségüket a törvénynek megfelelően meg nem állapították. A tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottakat és a vádlottakat mindaddig ártatlannak vélelmezzék, amíg a bűnösségüket a törvénynek megfelelően meghozott jogerős határozatban meg nem állapították egy olyan nyilvános tárgyalás során, amelyben a védelmükhöz szükséges valamennyi biztosíték a rendelkezésükre állt cikk 4. cikk 4. cikk A bűnösségre történő nyilvános utalások elítélés előtt A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogerős elítélés előtt a közhatóságok által közzétett nyilatkozatok és hivatalos döntések nem elítéltként tesznek említést a gyanúsítottakról vagy vádlottakról. A bűnösségre történő nyilvános utalások a bűnösség megállapítása előtt (1) A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a bűnösséget megállapító jogerős ítélet előtt, vagy a jogerős felmentés előtt vagy után a közhatóságok által közzétett nyilatkozatok és hivatalos határozatok ideértve az előzetes letartóztatásra vonatkozó és az egyéb cselekményeket is ne utaljanak úgy a gyanúsítottakra vagy vádlottakra, mintha bűnösök lennének. A nyilatkozatok különösen nem tükrözhetnek olyan véleményt, hogy az adott személy bűnös, és nem lehetnek olyan jellegűek, amely potenciálisan arra ösztönzi a közvéleményt, hogy a gyanúsított vagy vádlott személy bűnösnek tekintse, és/vagy hogy prejudikálják a tényállás illetékes igazságügyi hatóság által értékelését. (2) A tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el annak tiltására, hogy a közhatóságok folyamatban lévő büntetőeljárásokra vonatkozóan a PE / 21

22 A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezen előírás megszegése esetén megfelelő intézkedésekre kerül sor. médiának átadjanak vagy a média előtt felfedjenek bármely olyan információt, amely sértheti az ártatlanság vélelmének elvét. (3) E követelmények megsértésének esetére a tagállamok biztosítják a megfelelő intézkedések megtételét, a jogsértéssel kapcsolatos független vizsgálat lefolytatását, továbbá a 10. cikkben garantáltaknak megfelelően biztosítják a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférést azon gyanúsított vagy vádlott számára, akinek az ártatlanság vélelméhez fűződő jogát megsértették a cikk (új) 4a. cikk A gyanúsítottak vagy vádlottak megjelenítése (1) A tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottat vagy vádlottat a bűnösség jogerős megállapítása előtt ne jelenítsék meg a bíróság és a nyilvánosság előtt olyan fényben, amely bűnösségét sugallja. (2) Ez nem akadályozza meg a tagállamot abban, hogy olyan intézkedéseket alkalmazzon, amelyek a gyanúsított vagy vádlott által jelentett, beazonosított konkrét kockázatok alapján az adott ügyben biztonsági okokból valóban szükségesek cikk PE / 22

23 A bizonyítási teher és a szükséges bizonyítási küszöb 5. cikk 5. cikk (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsítottak vagy vádlottak bűnösségének megállapításához szükséges bizonyítékok beszerzése a vádhatóságot terheli. Ez nem érinti a tárgyalást lefolytató bíróság bármilyen hivatalból történő tényfeltáró tevékenységét. (2) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy bármilyen vélelem, ami a bizonyítási terhet átfordítja a gyanúsítottra vagy vádlottra, kellő fontosságú legyen ahhoz, hogy felülírja az alapelvet, valamint megdönthető legyen. Az ilyen vélelem megdöntése érdekében elegendő, ha a védelem elég bizonyítékot hoz fel arra, hogy ésszerű kétely támadjon a gyanúsított vagy vádlott személy bűnösségére nézve. (3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ahol a tárgyalást lefolytató bíróság a gyanúsított vagy vádlott bűnösségét mérlegeli, ha ésszerű kétely merül fel a gyanúsított vagy vádlott személy bűnösségére nézve, az érintett személyt fel kell menteni. A bizonyítási teher és a szükséges bizonyítási küszöb (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsítottak vagy vádlottak bűnösségének megállapításához szükséges bizonyítékok beszerzése a vádhatóságot terheli. Ez nem érinti a tárgyalást lefolytató bíróságnak a tényállás hivatalból történő feltárására vonatkozó hatáskörét és a védelem ahhoz való jogát, hogy az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak megfelelően bizonyítékokat terjesszen elő. (2) A tagállamok biztosítják, hogy a büntetőeljárásban bármely kételyt mindig a gyanúsított vagy vádlott javára kell értékelni. (3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ahol a tárgyalást lefolytató bíróság a gyanúsított vagy vádlott bűnösségét mérlegeli, ha kétely merül fel a gyanúsított vagy vádlott személy bűnösségére nézve, az érintett személyt fel kell menteni cikk 6. cikk 6. cikk Az önvádra kötelezés tilalma és az együttműködés megtagadásához való jog Az önvádra kötelezés tilalma és az együttműködés megtagadásához való jog PE / 23

24 (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsított vagy vádlott nem kötelezhető saját magára nézve terhelő vallomást tenni és a hatóságokkal együttműködni bármilyen büntetőeljárásban. (2) Az (1) bekezdésben foglalt jog nem terjed ki a büntetőeljárásban olyan anyagok felhasználására, amelyeket a gyanúsítottól vagy vádlottól jogszerű kényszerítő erővel be lehet szerezni, de amelyek a gyanúsítottak vagy vádlottak akaratától függetlenül léteznek. (3) Az önvádra kötelezés tilalma vagy az együttműködés megtagadásának joga nem használható fel az eljárás későbbi szakaszában a gyanúsított vagy vádlott ellen, és nem tekinthető a tények megerősítésének. (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsított vagy vádlott nem kötelezhető saját magára nézve terhelő vallomást tenni és a hatóságokkal együttműködni bármilyen büntetőeljárásban. (1a) A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a gyanúsítottat vagy a vádlottat arról a jogáról, hogy nem kötelezhető arra, hogy saját magára nézve terhelő vallomást tegyen, és hogy együttműködjön, és elmagyarázzák ezen jog tartalmát, valamint az e jogra való hivatkozás és az e jogról való lemondás következményeit. Ezt a közhatóságok általi kihallgatás előtt kell megtenni, illetve az előtt, hogy a gyanúsított vagy vádlott vallomást tesz a bíróságon, továbbá a letartóztatás pillanatában. (2) Az (1) bekezdésben foglalt jog nem terjed ki a büntetőeljárásban olyan anyagok felhasználására, amelyek a gyanúsítottól vagy vádlottól jogszerű eszközökkel törvényesen beszerezhetők, de amelyek a gyanúsított vagy vádlott akaratától függetlenül léteznek. (2a) Az önvádra kötelezés tilalmának és az együttműködés megtagadásához való jognak a gyakorlása soha nem tekinthető tények megerősítésének, vagy önmagában elégséges indoknak szabadságkorlátozó intézkedés elrendelésére vagy fenntartására, mielőtt a bűnösség kérdésében végleges határozatot nem hoztak. (2b) A tagállamok a konkrét szankció kiszabása során mindazonáltal enyhítő körülményként figyelembe vehetik a gyanúsított vagy vádlott együttműködő magatartását. (3) Az önvádra kötelezés tilalma vagy az együttműködés megtagadásához való jog gyakorlása nem használható fel az eljárás egyetlen szakaszában sem a gyanúsítottal vagy vádlottal szemben. PE / 24

25 (4) A jelen bekezdés megsértésével szerzett bármilyen bizonyítékot ki kell zárni az eljárásból, hacsak az ilyen bizonyíték felhasználása nem sérti meg az eljárás általában vett tisztességes mivoltát cikk 7. cikk 7. cikk A hallgatáshoz való jog (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsítottnak vagy vádlottnak a bűnüldöző vagy igazságügyi hatóságok általi kihallgatás során jogukban áll hallgatni azzal a bűncselekménnyel kapcsolatosan, amelynek elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják őket. (2) A tagállamok azonnal tájékoztatják a gyanúsítottat vagy a vádlottat a hallgatáshoz való jogról és elmagyarázzák ezen jog tartalmát, valamint a joggal való élés és a jogról való lemondás következményeit. (3) Az önvádra kötelezés tilalma nem használható fel az eljárás későbbi szakaszában a gyanúsított vagy vádlott A hallgatáshoz való jog (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsítottnak vagy vádlottnak a bűnüldöző vagy igazságügyi hatóságok általi kihallgatás során jogukban áll hallgatni azzal a bűncselekménnyel kapcsolatosan, amelynek elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják őket. (2) A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a gyanúsítottat vagy a vádlottat a hallgatáshoz való jogról és elmagyarázzák ezen jog tartalmát, valamint az e jogra való hivatkozás és az arról való lemondás jogi következményeit. Ezt a tájékoztatást haladéktalanul biztosítani kell a gyanúsított vagy vádlott számára, a hatóságok vagy a bíróság általi kihallgatás előtt, továbbá a letartóztatáskor. (2a) A hallgatáshoz való jog gyakorlása soha nem tekinthető tények megerősítésének, és semmilyen módon nem értékelhető a büntetőjogi felelősség megállapítása céljából, vagy önmagában elégséges indokként szabadságkorlátozó intézkedés elrendelésére vagy fenntartására, mielőtt a bűnösség kérdésében végleges határozatot hoztak volna. (3) A hallgatáshoz való jog gyakorlása nem használható fel az eljárás későbbi szakaszában a gyanúsított vagy vádlott PE / 25

26 ellen, és nem tekinthető a tények megerősítésének. (4) A jelen bekezdés megsértésével szerzett bármilyen bizonyítékot ki kell zárni az eljárásból, hacsak az ilyen bizonyíték felhasználása nem sérti meg az eljárás általában vett tisztességes mivoltát. ellen cikk 8. cikk 8. cikk A saját tárgyaláson való jelenlét joga (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsítottnak vagy vádlottnak jogában áll saját tárgyalásán jelen lenni. (2) A tagállamok rendelkezhetnek olyan lehetőségről, amelynek értelmében a tárgyaló bíróság a gyanúsított vagy vádlott távollétében dönt a bűnösségről, feltéve, hogy a gyanúsítottat vagy vádlottat: a) kellő időben: a) kellő időben: i. személyesen idézték, és ily módon tájékoztatták a tárgyalásnak a kitűzött időpontjáról és helyéről, vagy az érintett más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott a szóban forgó tárgyalás kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, mégpedig oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kitűzött tárgyalásról tudomást szerzett; továbbá A saját tárgyaláson való jelenlét joga (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsítottnak vagy vádlottnak jogában áll saját tárgyalásán jelen lenni. (2) A tagállamok rendelkezhetnek olyan lehetőségről, amelynek értelmében a tárgyalást lefolytató bíróság a gyanúsított vagy vádlott távollétében dönt a bűnösségről, feltéve, hogy a gyanúsítottat vagy vádlottat: i. személyesen idézték, és ily módon egyértelműen és a tévedés lehetőségét kizárva tájékoztatták a tárgyalás kitűzött időpontjáról és helyéről; továbbá ii. tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet; vagy b) az érintett személy a kitűzött tárgyalás ismeretében meghatalmazta vagy az általa választott vagy az állam által kirendelt jogi ii. tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet, és az indokolatlan távolmaradás következményeiről; b) az érintett személy a kitűzött tárgyalás ismeretében meghatalmazta vagy az általa választott vagy az állam által kirendelt jogi PE / 26

27 képviselőt arra, hogy a tárgyalás során a védelmét ellássa, és az említett jogi képviselő ténylegesen ellátta az érintett személy védelmét a tárgyaláson. (3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, a tagállam akkor tehet lépéseket az említett bekezdésben szereplő határozat végrehajtására, ha a határozat kézbesítését követően, amelyben kifejezetten tájékoztatják az újratárgyalás vagy fellebbezés jogáról, amelyre az érintett személy jogosult és amely lehetővé teszi az ügy érdemi részének új elbírálását, ideértve új bizonyíték megvizsgálását, és amely az eredeti határozat hatályon kívül helyezéséhez vezethet az érintett személy: a) egyértelműen kijelenti, hogy nem vitatja a határozatot; vagy b) ésszerű határidőn belül nem kér perújítást vagy nem fellebbez. képviselőt arra, hogy a tárgyalás során a védelmét ellássa, és az említett jogi képviselő ténylegesen ellátta az érintett személy védelmét a tárgyaláson. (2a) A tagállamok csak azokban az esetekben tehetik lehetővé a tárgyalást lefolytató bíróság számára, hogy a gyanúsított vagy vádlott távollétében döntsön a bűnösségről, ha az eljárás tárgyát képező cselekmény pénzbírsággal büntetendő, és semmilyen esetben sem tehetik ezt lehetővé, ha e bűncselekmény szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, a tagállam akkor tehet lépéseket az említett bekezdésben szereplő határozat végrehajtására, ha a határozat kézbesítését követően, amelyben kifejezetten tájékoztatják az újratárgyalás vagy fellebbezés jogáról, amelyre az érintett személy jogosult és amely lehetővé teszi az ügy érdemi részének új elbírálását, ideértve új bizonyíték megvizsgálását, és amely az eredeti határozat hatályon kívül helyezéséhez vezethet az érintett személy: a) egyértelműen kijelenti, hogy nem vitatja a határozatot; vagy b) ésszerű határidőn belül nem kér perújítást vagy nem fellebbez cikk A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ha a gyanúsított vagy vádlott nem volt jelen a 8. cikk (1) bekezdésében említett tárgyaláson és a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében lefektetett feltételek nem állnak fenn, az érintett személynek joga van egy új tárgyaláshoz, amelyen jogában A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ha a gyanúsított vagy vádlott nem volt jelen a 8. cikk (1) bekezdésében említett tárgyaláson és a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében lefektetett feltételek nem állnak fenn, az érintett személynek joga van egy új tárgyaláshoz, amelyen jogában PE / 27

28 áll jelen lenni és amely lehetővé teszi az ügy érdemi részének új elbírálását, ideértve új bizonyíték megvizsgálását, és amely az eredeti határozat hatályon kívül helyezéséhez vezethet. áll jelen lenni és amely lehetővé teszi az ügy érdemi részének új elbírálását lehetőséget adva új bizonyítékok beszerzésére és adott esetben a korábbi bizonyítékok kontradiktórius vizsgálat általi megkérdőjelezésére, és amely az eredeti határozat hatályon kívül helyezéséhez vezethet. Indokolás Az új bizonyítékok begyűjtésének, továbbá a gyanúsított távollétében korábban bemutatott bizonyítékokkal (például tanúvallomásokkal) kapcsolatos vita újraindításának lehetősége is a tisztességes eljárásra vonatkozó elvek tiszteletben tartásának egyik alapvető feltétele a cikk (új) Indokolás 9a. cikk Kiszolgáltatott személyek A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezen irányelv alkalmazása során figyelembe vegyék a kiszolgáltatott személyek speciális szükségleteit, ha e személyek gyanúsítottá vagy vádlottá válnak. Szükséges e rendelkezés, amely a kiszolgáltatott személyek védelmét célozza ezen irányelv alkalmazása során. E rendelkezés ezenkívül az eljárási jogokra vonatkozó ütemtervhez tartozó több irányelvben is szerepel cikk 10. cikk 10. cikk Jogorvoslatok (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell a gyanúsítottak vagy vádlottak számára Jogorvoslatok (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell a gyanúsítottak vagy vádlottak számára PE / 28

29 hatékony jogorvoslati eszközöket arra az esetre, ha a jelen irányelv által biztosított jogaik sérülnek. (2) A jogorvoslatnak a gyanúsítottat vagy vádlottat a lehető leginkább olyan helyzetbe kell hoznia, amelybe a jogsértés hiányában került volna, a tisztességes tárgyaláshoz és a védelemhez való jog védelme érdekében. hatékony jogorvoslati eszközöket arra az esetre, ha a jelen irányelv által biztosított jogaik sérülnek. (2) A jogorvoslatnak megfelelő kártérítési mechanizmust is magában kell foglalnia, továbbá a gyanúsítottat vagy vádlottat olyan helyzetbe kell hoznia, amelybe a jogsértés hiányában került volna, a tisztességes tárgyaláshoz és a védelemhez való jog védelme érdekében. (3) A 6. és 7. cikk megsértésével beszerzett bizonyítékot ki kell zárni az eljárásból a cikk (új) 11a. cikk Jelentés A Bizottság legkésőbb...-án/-én [az átültetési határidő után 2 évvel] jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben értékeli, hogy a tagállamok milyen mértékben tették meg az irányelvnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. Indokolás A Bizottság e jelentéstételi kötelezettsége az eljárási jogokra vonatkozó ütemtervhez tartozó többi irányelvben is szerepel cikk 1 a bekezdés (új) Ez az irányelv nem módosítja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében foglalt alapvető jogok és jogelvek köztük a büntetőeljárás alá vont személyek jogai tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget, és nem befolyásolja a PE / 29

30 közhatóságok e tekintetben fennálló kötelezettségeit. PE / 30