Dr. Schmidt Péter alpolgármester előterjesztése. Tájékoztató az idősek egészségi állapotáról

Átírás

1 .napirendi pont Dr. Schmidt Péter alpolgármester előterjesztése Tájékoztató az idősek egészségi állapotáról Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004-ben, a WHO Egészséges Városok mozgalom IV: ötéves ciklusára ismét elnyerte a "projektvárosi" címet. A IV. ötéves ciklus 3. fő prioritása az "Egészséges időskor" Miért került a prioritások közé ez a téma? Ma a világ lakosságának csaknem egytizede 60 évesnél idősebb. Az ENSZ adatai szerint 2050-re 600 millióról 2 milliárdra nő a 60 év felettiek száma, s így több lesz az idős, mint a gyerek. A társadalom elöregedése folyamatosan növekvő terhet jelent az aktív társadalomnak, a szociális és egészségügyi intézményrendszernek. Ezért nemcsak az egyén számára fontos, hogy az életkor hosszabbodásával nyert életéveket milyen életminőségben töltjük el. A kormányoknak és önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra,, hogy az elöregedés hatásait hogyan tudják kezelni. Pl. hogyan őrizhető meg az idős emberek mobilitása, hogyan hasznosítható a szaktudásuk, hogyan lehet teret biztosítani az aktivitásuknak, milyen hatékony megoldások vannak speciális szükségleteik kielégítésére, milyen egészségügyi és szociális ellátásokkal biztosítható az, hogy minél hosszabb ideig otthonukban maradhassanak, stb. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az Európai Projektvárosi Hálózaton belül 15 európai várossal együtt részt vesz az "Egészséges Időskor" Alhálózat munkájában. Az aláhálózat tagvárosai WHO-s indikátorok alapján kidolgozták városuk 50 év feletti lakosságának Egészségképét. A 16 város adataiból összehasonlító elemzés készül, amelyet minden résztvevő rendelkezésére bocsátanak. A WHO Egészséges Városok Győri Programiroda koordinálásával 2005 őszén létrejött egy városi munkacsoport, amely a javasolt indikátorok alapján elkészítette a Győrben élő Idősek Egészségképét. Az előterjesztés két részből áll: 1.A WHO-s indikátor lista alapján a meglévő adatokból összeállított adatbázis (1.sz.mell.) 2.Az 50 év feletti győri lakosság 320 fős mintáján készült kérdőíves felmérés. (2.sz.mell.) A lakossági felmérés azokra a minőségi mutatókra irányult első sorban, amelyekről más forrásokból nem rendelkeztünk adatokkal. Köszönet a munkacsoportban részvevő intézményeknek és szervezeteknek: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Városépítési Iroda, Lakásiroda, Egészségügyi és Szociálpolitikai Iroda, Környezetvédelmi Iroda, Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény, Statisztikai Hivatal, Munkaügyi Központ, ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézet, amelynek szociológusa az adatszolgáltatás mellett a kérdőíves lakossági felmérés elemzését is elvégezte, valamint a Városi Arrabona Nyugdíjas Egyesület, amelynek aktivistái kérdezőbiztosként segítették a lakossági felmérés eredményes lebonyolítását.

2 Határozati javaslat 1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata elkészíti az idősek növekvő arányából adódó hosszú távú fejlesztési tervét. Felelős: polgármester Határidő: május Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az idősek képviseletének biztosítására Idősügyi Tanácsot hoz létre a Polgármester vezetésével. 4. Felelős: polgármester Határidő: december 31. Az előterjesztést véleményezte: Egészségügyi tanácsnok Dr. Schmidt Péter alpolgármester Szociális Bizottság Egészséges Városok Projekt Irányító Bizottság Szociális Kerekasztal Törvényességi ellenőrzés: Dr. Kovács Lajos Jegyző Az előterjesztést készítette: Egészségügyi és Szociálpolitikai Iroda WHO Egészséges Városok Programiroda Az előterjesztést látta: Balogh József Polgármester

3 1. sz. melléklet Idősek egészségképe Győr városban 2006

4 A. Demográfiai és egészségi helyzet Demográfiai trendek és előrejelzések Ha a halálozási mutatók változatlanok maradnának hazánkban, a 2002-ban született gyermekek átlagosan 72,5 életévre számíthatnak. A megyénkben született gyermekek várhatóan ennél több mint fél évvel hosszabb ideig élnek, viszont egy évvel rövidebb ideig, mint az EU tagállamaiban átlagosan, és majdnem hat évvel rövidebb ideig, mint a 15 tagállamú EU lakói (mivel a legfrissebb adat is 2003-ra vonatkozik, így indokolt még az ehhez történő összehasonlítás) (1. ábra). A lányok 7,5 évvel hosszabb ideig fognak várhatóan élni, mint a fiúk. A születéskor várható élettartam változása az EU-ban, Magyarországon és Győr-Moson- Sopron megyében, , ,32 74,3 73,28 korév 72 70,54 72, , ,15 Magyarország * EU tagállamok 2004 május előtt * EU tagállamok 2004 május óta * 66 Adatforrás: *WHO HFA adatbázis 2006 január ** Magyar Egészségadattár Győr-Moson-Sopron megye ** ábra Bár megyénkben hosszabb élettartamra számíthatunk, mint az ország más területén élők, de a tizenkilenc év alatt bekövetkezett növekedés elmaradt az országos átlagtól. Az elmúlt 17 év alatt természetesen az egyes életkorokban még várható élettartam is növekedett. A megyénkben élő 65 éves férfiak még 13,4, a nők még 16,9 évre számíthatnak. A 75 éves férfiak még 8,2 a nők 9,8 évet élnek még átlagosan.

5 65 ill. 75 éves korban még várható élettartam változása Győr-Moson-Sopron megyében férfiak és nők között, élettartam éves korban még várható élettartam, férfi 65 éves korban még várható élettartam, nő 75 éves korban még várható élettartam, nő 75 éves korban még várható élettartam, férfi ábra Győr város népesség összetételére a felnőtt korúak magas aránya, a gyermekkorúak mérsékelten magas részesedése és az időskorúak alacsony hányada a jellemző, amivel némiképp kedvezőbb irányban tér el a megyei arányoktól. A különböző funkciójú övezetekben lakók korstruktúrája jól elkülönül egymástól. Legszembetűnőbb a belváros népességének öregedő, a lakótelepek, illetve falusias beépítésű területek fiatal korösszetétele. Általános jelenség a város központjának elöregedése. Győrött a belvárosban a népességnek csak egytizede 14 éven aluli, ugyanakkor egyötöde 65 éves és idősebb. A városban nincs több ilyen övezet, ahol arányaiban ennyire kevés a gyermek, illetve ennyire sok idős ember él. 1 A városi átlagnál ugyancsak kisebb a 0-14 évesek hányada a hagyományos beépítésű belső lakóterületek, a kertvárosi városrészek és az ipari övezet lakói között, ahol viszont a 65 évesek és idősebbek aránya a városi mutatónál nagyobb. Figyelmet érdemel, hogy a lakótelepi gyermekkorúak hányada sem kiugróan magas, kivéve a Marcalváros II. területet, ahol ez az arány 23,3%. Újvárost, a közelmúlt magas népszaporulata már nem jellemzi, az itt élő gyermekek aránya nem kiemelkedően magas (21,8%). Betelepülő és épülő városrészről tanúskodik Bácsa adata, miszerint a lakosság 22,5%-a gyermek és alig egytizede idős. Megállapítható, hogy ahol a gyermekek hányada magas a népességen belül, ott a fiatal felnőttek (15-39 évesek) aránya is magas 1. A városi népesség több mint 70%-a felnőtt korú. A népesség összetételében ez a korosztály az átlagot meghaladja a lakótelepeken (75,5%), az átlaggal közel megegyező a falusias városrészek és az iparterület lakóinál, a többi helyen nem éri el a héttizedes arányt. A főbb korosztályok egymáshoz viszonyított számából különböző összehasonlító mutatók képezhetők, melyekkel jól jellemezhetők az öregedési és eltartottsági folyamatok. Az öregedési index alapján Győr városban 100 gyermekkorúra 90 időskorú jutott. 1 A nagyvárosok belső tagozódása, KSH Győr-M-S Megyei Igazgatósága, Győr, 2003.

6 A különböző funkciójú városrészekben nagyon eltérő a mutató értéke. A belvárosban 100 gyermekre majdnem kétszerannyi, a lakótelepeken pedig feleannyi idős jut, mint a város átlaga 1. Az eltartottsági ráta- a lakótelepet kivéve- minden területen magasabb a városi átlagnál (39,7%). Az egyes városrészekben 100 felnőtt korúra közötti, a lakótelepeken 33 gyermek és idős korú népesség jut átlagosan. Nemek szerint körzetenként eltérő a korösszetétel. A férfiak között a város egészében a fiatal korosztályok vannak túlsúlyban, 57,5%-uk 0-39 éves, 42,5%-uk pedig 40 éves vagy idősebb. Nőknél viszont a két korosztály fele-fele arányban található. Figyelmet érdemel, hogy 0-24 éves korosztály száma mindkét nem esetében szembetűnő mértékben csökkent 2000 és 2004 között (3. ábra). A lakosság korcsoportos eloszlása Győr városban, és évben 85-X Férfi-2004 Férfi-2000 Nő-2004 Nő éves férfi lakos nő 3. ábra A Győr városi népesség korcsoportos megoszlása nemenként, 5 éves bontásban ( ): Életkor Férfi Nő Összesen Életkor Férfi Nő Összesen X Összesen

7 Egészség A népesség számának és összetételének alakulását három tényező határozza meg alapvetően: az élveszületés a halálozás a vándorlás Elsőként az érintett korosztály korai halandóságát vizsgáltuk. (A mortalitási elemzések egyik fő tárgyköre, mely általában az 1-64 éves életszakaszban bekövetkezett halálozások jellemzőit, törvényszerűségeit elemzi 2.) Míg az illetve éves korcsoportok halálozása emelkedő tendenciát mutat városunkban, addig az évesek halálozása kedvezően alakult az elmúlt években (4. ábra). Természetesen ezen arányok mögött igen markáns egyes esetekben kétháromszoros- nemenkénti eltérések figyelhetőek meg, a férfiak terhére (5. ábra) Halandóság korcsoportonkénti változása az 50 év feletti lakosság körében Győr városban, ,0 500,0 standardizált halálozási arány/ fő 450,0 400,0 350,0 300, éves éves éves 250,0 200, ábra 2 V. Hajdú P., Ádány R.: Epidemiológiai szótár, Medicina, Bp., 2003

8 Halandóság nemenkénti változása az 50 év feletti lakosság körében Győr városban, ,0 700,0 600,0 500,0 400, éves férfi éves férfi éves nő éves nő 300,0 200,0 100,0 0, ábra Győr város 50 év feletti lakosságának okspecifikus halandósága megegyezik az országos jellemzővel, nevezetesen a vezető halálokot a keringési rendszer betegségei jelentik mindkét nemben, második helyet foglalják el a daganatos megbetegedések (6/a és b. ábra). Míg a férfiak halálozásának 48%-át, addig a nők halálozásának 61%-át adják a keringésrendszeri megbetegedések. Majdnem minden harmadik férfi daganatos betegség következtében hal meg városunkban, nők körében valamivel alacsonyabb -27%- ez az arány. Vezető halálokok súlya Győr város 50 év feletti lakosságának körében 2004-ben (férfiak) Légzőszerndszer betegségei Morbiditás és mortalitás külső okai Fertőző és élősdiek okozta betegségek Egyéb halálokok Emésztőrendszer betegségei Keringési rendszer betegségei Daganatok 6. a ábra

9 Vezető halálokok súlya Győr város 50 év feletti lakosságának körében 2004-ben (nők) Fertőző és élősdiek okozta Légzőszerndszer betegségei betegségek Morbiditás és mortalitás külső okai Egyéb halálokok Emésztőrendszer betegségei Daganatok Keringési rendszer betegségei 6. b. ábra Az élveszületések alakulását a nyers élveszületési arányszám változásán keresztül tudjuk bemutatni. Győr városban ezen mutató kedvező trendet jelez, hiszen (szinte) egyenletesen emelkedő születésszámok figyelhetők meg (7.ábra). A vizsgált időszak alatt 3,2%-os emelkedés írható le. 9, főre jutó élveszületés Győr városban ,8 9,8 9,7 9,7 élveszületés/ 1000 lakos 9,6 9,5 9,5 9,6 9,4 9,4 9,3 9, ábra

10 Az élveszületések és a halálozások számának különbsége mutatja szám szerint a népesség természetes szaporodását, vagy ha a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát - azaz a különbség negatív- a népesség természetes fogyását. A természetes szaporodási arányszám (TSZ) a népesség növekedését (vagy fogyását) méri. Ennek értéke kedvezőtlen tendenciát jelez, hiszen minden vizsgált évben negatív előjelű a mutató. Tehát természetes fogyás jellemzi a várost (8. ábra). Az 1000 főre jutó vándorlási különbözet sem ad okot bizakodásra, hiszen a vizsgált öt évből négyben negatív a mutató, tehát többen hagyják el a várost, mint akik beköltöznek ide. Természetes szaporodás/ fogyás 1000 főre Győr városban ,5 természetes szaporodás/fogyás 1000 lakosra -1-1,5-1,8-1 -1,2-1,5-2 -2,1-2,5 8. ábra A demográfiai adatok közül a függőségi arányra, a bentlakásos otthonban élők számára, illetve az 50, 60, 70 éves korban még várható élettartamra vonatkozóan nem rendelkezünk Győr városra lebontott adatokkal. A családi állapottal, önbevallásos megbetegedésekkel, önápolási kapacitásokkal illetve egészségmagatartással kapcsolatos mutatók az elvégzett Életmódvizsgálatban (későbbiekben:év) megtalálhatók. B. Hozzáférés az egészséghez és támogató szolgáltatásokhoz Egészségügyi szolgáltatások Győrben az egészségügyi alapellátásban 51 felnőtt háziorvosi körzet van. Az egy háziorvosra jutó átlagos lakosságszám 2100 fő, a rendelési idő hossza pedig hétköznaponként 4 óra. A szolgáltatás minőségére vonatkozó elégedettségi vizsgálat nem készült. Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény (későbbiekben: EESZI) Területi Gondozó Szolgálata az Idősek Klubjaiban az ellátást igénybevevők részére, biztosítja a testi és szellemi frissesség megőrzését. Mind a 13 Idősek Klubjában kiemelt szerep jut a napközbeni hasznos elfoglaltság biztosítására. A kor előrehaladtával sajnos különböző betegségek megjelenése figyelhető meg, a klubtagok egy része multimorbiditásban szenved. Mindezek figyelembevételével kiemelt szerepet szánnak az idős korban előforduló egészségi

11 problémáknak, megelőzésüknek és prevenciós lehetőségeiknek. Ezen törekvés alátámasztására, olyan előadásokat szerveztek ahol tartalmas, hasznos előadásokat halhattak az idős emberek, akik örömmel fogadták a különböző betegségcsoportokat felölelő, egészségük minél további megőrzését, az egészséges életmódot elősegítő előadásokat. A beteg idős emberek számára saját otthonukból elérhető egészségügyi, szociális alapés szakellátások együttműködésén alapuló szolgáltatásokat biztosítanak integrált szolgáltató központ működtetésével. Kimutatások szerint az idős emberek 51 %-a legalább egy krónikus megbetegedésben szenved; két ilyen megbetegedés 10 %-ukat érinti és három vagy több krónikus megbetegedés 3 % gyakorisággal fordul elő. Számos esetben a gondozási szolgáltatás és az otthonápolás egymást kiegészítve dolgozik együtt. A működés és a hatékonyság egyik alapvető feltétele az ellátásban résztvevő részéről a megfelelő szociális háttér megléte. Az EESZI Területi Gondozó Szolgálatának szakmai feladatát képezi az idős ember otthoni gondozása, szociális problémáiban való naprakész, és hatékony segítségnyújtás. A családok és az idős emberek részéről egyre inkább megfogalmazódott, az igény, hogy az idős ellátásra szoruló emberek a saját otthonukban kaphassák meg azokat az egészségügyi alap- és szakellátásokat, amelynek igénybevétele számos esetben nehézséget okoz. Idősellátó Centrum létrehozásával megvalósult az a törekvés, hogy Győr városában élő nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek egészségügyi és szociális alap és szakellátása koordinálódott magas színvonalon. A szolgáltatások középpontjában a szociális és egészségügyi problémákat önállóan megoldani nem tudó idős emberek álltak. A komplex ellátásnak köszönhetően az idős ember életminősége javult, ezáltal kitolódott az az időszak melyet otthonában, megszokott életterében tölthetett. Egy komplex modellkísérlet első lépéseként koordinációs munkacsoport felállítására került sor, amely lehetővé teszi, hogy az idős ember szociális és beteg ellátási szükséglete személyre szabottan, szervezetten és tervezetten, kerülhet kielégítésre. A munkacsoportok egymás mellett, egymás kompetenciahatárait betartva egyenrangú partnerként dolgoznak együtt. Több célt sikerült megvalósítani: Legelső lépés a háziorvosok, a geriáter szakorvos, Ügyeleti KHT, a HARRIS otthonápolási szolgálat, EESZI Területi Gondozó Szolgálata képviselőinek közös találkozása, probléma felvetése és megbeszélése a továbblépési lehetőségek felvázolása tárgykörében. A találkozó eredményeként felmerült az igény az együttműködő szervezetek kapcsolatának erősítésére, az információ áramlás biztosítására illetve, geriátriai témájú előadások közös hallgatására. Tájékoztató anyagot készítettek a team tagjai, amelyet a Gondozási központokon, Idősek klubjain keresztül tettek hozzáférhetővé a lakosság számára. Második lépésként sor került az otthonápolási és a Gondozó szolgálatnál is ellátásban részesülő személyek gondozási és ápolási tervének szinkronba hozására, a közös ellátási pontok megkeresésére és a kitűzött gondozási, ápolási célok komplex megvalósítására. A team megbeszélések havonta zajlottak, illetve az említett két szolgálat között a rendkívüli esetekben azonnali esetkezelés történt. A győri Idősellátó Centrum létrehozása modellértékűen hozzájárult ahhoz a törekvéshez, hogy az egészségügyi és szociális ellátás biztosítása megvalósuljon az otthonukban élő idős emberek számára, annak érdekében, hogy betegségük esetén lakásukról is igénybe vehessék a személyre szabott komplex, korcsoportjukat, megillető szolgáltatásokat. A multidiszciplinális együttműködés eredményeképp az ellátásban részesülő idős emberek életminőségének objektív és szubjektív megítélése az elmondottak szerint javult, a szolgáltatások közötti párhuzamosságok lecsökkentek, vagy megszűntek.

12 HARRIS Egészségügyi Szolgálat tevékenysége Az idős ember részéről a fekvőbeteg intézeti ellátás nagyfokú alkalmazkodást kíván. Megváltozik a személyi és tárgyi környezet. A feledékenység, az értelmi működés romlása, a meggyengült látás, hallás és a mozgáskorlátozottság, valamint a kórházi viselkedési minták ismeretének hiánya megnehezíti az együttműködést. Tapasztalataik szerint a legtöbb család teljesen felkészületlen a megbetegedett idős ember ápolására. Első reakcióként legtöbbször csakis fekvőbeteg intézeti segítségre gondolnak. Az otthoni szakápolás átmeneti segítséget jelent a betegnek és a családjának egyaránt, ezért a munka nagyon fontos része az oktatás és a felvilágosítás. A hangsúly a beteg részéről az önellátás menedzselésén van. A hozzátartozók esetében új ismereteket, készségeket kell megtanítani, hogy a különböző fizikai és érzelmi beavatkozásokat el tudják végezni. Az önellátó egészségügyi menedzselés azokra a pozitív betegtevékenységekre és egészséges magatartási formákra épít a család bevonásával, amelyek segítségével az idős ember otthon maradhat a házi szakápolás befejeződése után is. Így a fő cél, hogy az időkorúak ameddig és amennyire lehet, ne veszítsék el függetlenségüket, ne szigetelődjenek el a társadalomtól; azzal is segíteni akarjuk őket önállónak maradni, hogy az ellátásuk otthon, a megszokott környezetben történjék. Az otthoni szakápolási szolgálat megyében végzett tevékenységéről néhány adat (9, 10,11,12 ábra) ben az ellátott betegek korcsoport szerinti megosztása: Életkor/év felett Férfi Nő éves éves éves éves éves éves 75év fel ett férfi nõ 9. ábra 2005-ben ellátott idős betegek száma:

13 Életkor éves éves 75 év felett Fő é v é v 75 é v fe le tt szakápolás szakirányú szolgáltatás össze se n 10. ábra A szolgáltatás során nyújtott vizitek száma: Életkor éves 65-74éves 75 év felett Szakápolás Gyógytorna Logopédia szakápolás gyógytorna logopédia év év 75 év felett 11. ábra A vizitek megoszlása a leggyakoribb szakmai feladatok ellátásánál: Életkor éves 65-74éves 75 év felett Gyógytorna Sebkezelés

14 Infúziós th Katéterezés gyógytorna sebkezelés infúziós therápia év év 75 év felett katéterezés ábra A működés és a hatékonyság egyik alapvető feltétele az ellátásban résztvevő részéről a megfelelő szociális háttér megléte. Sokszor kell szembesülni azzal a problémával, hogy az egyedül élő idős emberek nemcsak egészségügyi ellátásra, hanem gondozásra is szorulnak, így az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Gondozási központjaival több éve hatékony munkakapcsolatot alakítottak ki. Felállítottak egy koordinációs munkacsoportot, melynek résztvevői a győri háziorvosok, egy geriáter szakorvos, a győri háziorvosok ügyelete Betegellátó Egészségügyi Kht., a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház III. Pszichiátriai és Mentálhygiénés Osztálya, a Harris Otthonápolási szolgálat és az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény dolgozói. A munkacsoport feladata, hogy az idős, beteg ember egészségügyi és szociális szükséglete személyre szabottan, szervezetten és tervezetten kerüljön kielégítésre. Ennek a programnak a megvalósítására pályázatot is írt ki az Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. A pályázat időtartamának rövidsége (6 hónap) és a szűkös anyagi támogatás ellenére a szerzett tapasztalatok értékelése megerősített bennünket a közös munka folytatásának szükségességéről. A modellkísérletben résztvevő 25 idős ember közül 12 fő előzőleg fekvőbeteg intézeti kezelésben részesült és az integrált ellátás kiváltotta náluk a kórházi ápolást. A segítségkérés 14 esetben a háziorvosi szolgálatoktól jött, míg 11 esetben a hozzátartozók keresték meg a munkacsoportot. A betegek ellátását feladatok ill. a szakellátás megosztása szerint a ábra szemlélteti. A modellkísérletben az otthoni szakápolásban a betegek ellátása feladatok szerint: Törések ellátása Sebkezelés Infúziós kezelés Krónikus mozgásszervi bet. Agyi történés utáni kezelés

15 Betegszám /fő % Törés Sebkezelés Infúzió Kr. Mozgássz. Bet. Agyi történés ábra A szakellátás megosztása a modellkísérlet alatt: Gyógytorna Szakápolás Logopédia Betegszám/fő % gyógytorna szakápolás logopédia 14. ábra 14. ábra Az ellátottak által igénybe vett összes vizitszám: 753 vizit Az ellátottak által igénybe vett vizitszám átlaga: 30,12 vizit/ beteg. A modellkísérlet zárásakor az ellátottak további sorsa: Újra önálló Más segítség igénybevétele Folyamatos ellátást igényel Fekvőbeteg intézetbe került Elhunyt

16 Ellátottak/fő % Az ellátottak által igénybe vett összes gondozási óra: 3010 óra. Az ellátottak által igénybe vett gondozási óra átlaga: 120,4 óra/ gondozott. Az otthoni szakápolási szolgálat hatékony működéséhez elengedhetetlen a területi gondozási központokkal való szoros együttműködés. A jövőben az ilyen jellegű pályázatok egy komplexebb ellátás nyújtását tennék lehetővé, növelve a lakosság elégedettségét és az otthoni gyógyító-gondozó munka hatékonyságát. Helyzetkép az idősek otthoni ápolásának megvalósulásáról: A évben háromszáz 65 év feletti idős embert és hozzátartozóikat kérdezték meg oktatásuk, segítségük eredményességéről Győr-Moson-Sopron megyében. Vizsgálatban résztvevők 63%-a segítő családban, 27%-uk egyedül élt, illetve idős házaspárok voltak, ahol a területi gondozási központok szociális gondozónői vállalták fel a segítő szerepét. A leggyakoribb ismeretátadás az adott betegségre, az alapápolási ismeretekre, a mozgatás és járástanításra, életmódbeli változtatásra és a diétás ételek elkészítésére vonatkozott (15. ábra). Mire tanították meg a családot? Diétátás ételek elkészítése Alapápolási müveletek Szükség szerinti kötéscsere Betegséggel kapcsolatos ismeretek Életmódbeli változtatás Mozgatás, járás tanítás Gyógy.segédeszk. használata Egyéb 15. ábra A válaszadók 41%-a megerősítést kapott önállóságának elérésében, 30%-uk már önállóbbnak is érezte magát. A válaszok megerősítették célunk elérését (16. ábra). Mennyire segített Önnek és családjának a szakmai tanácsadás és oktatás?

17 "önállóbbak lettünk" "határozottabbak lettünk" "megerõsített az önállóság elérésében" "több sikerélményben volt részem" 16. ábra A gyógytornászok és a szakápolók segítséget nyújtanak a gyógyászati és ápolási segédeszközök kiválasztásában és beszerzésében. Segítik tanácsaikkal a lakás célszerű, mozgást segítő átalakítását. Az otthoni rehabilitáció azért is eredményesebb, mert az idős embert, illetve hozzátartozót szorongástól mentesen, az otthoni környezetben készítik fel a további életvitelre (17. ábra). Eszköz beszerzésben ki segített? 12% 32% 15% otthonápolás háziorvos családtag karitatív szervezet egyéb személyek 18% 23% 17. ábra A szakszerű ellátás és oktatás mellett a betegek jobban gyógyultak, a hozzátartozók szívesebben vállalták idős szeretteik ápolását az otthoni körülmények között (18., 19. ábra). Az otthoni ápolás miben mutatkozott kedvezőnek?

18 "jobban gyógyultam otthon" "nem kellett utaznom" "családom többlet kiadása csökkent" "családom megtanulta az ápolásomat" ábra Mit jelentett lelkileg az idős embereknek az otthonápolás? felhőtlenebb kapcsolat csak velem foglalkoztak több idő jutott rám családom tanácsot tudott kérni egyéni problémáimat is meg tudtam beszélni 19. ábra A személyre szabott ápolás, a megszokott környezet, a családtagok közelsége meggyorsította a lábadozást, biztonságot adott, megerősítette a gyógyulásba vetett hitet és az önállóság visszaszerzésére is ösztönzött. A szakápolás elérte célját, megteremtette az otthongyógyulás lehetőségét. Elképzelések a jövőre nézve: A jövőben is folytatják az idős emberek otthoni ellátásánál az esetmenedzselés alapján funkcionálisan együttműködő koordinációs munkacsoport tevékenységét. Ez az együttműködés biztosítja az olyan betegközpontú ellátás kialakítását, amelyben a szociális indokú gondozási szükségletek és a betegségből eredő alap- és szakápolási szükségletek szakszerű, humánus és gazdaságos ellátása valósul meg. Az idős beteg és a család van a központban, ami azt jelenti, hogy team munka folyamán a holisztikus szemlélet valósul meg. A beteggel való törődés során az egészségügyi és szociális ellátó területek nem különülnek el. Ellátó központot szeretnének létrehozni, ahol információs és diszpécser szolgáltatás is rendelkezésre állna. Az informatikai háttér segítené a területen élő idősek adatainak nyilvántartását. Ellátásszervezők dolgoznának, akik elvégeznék az állapot és szükséglet felmérést, személyre szabott ellátási tervet készítenének és megszerveznék a szolgáltatások nyújtását. Az új rendszer előnye: rendszeres kapcsolattartást biztosítana az időssel és a családdal; könnyen hozzáférhető tájékoztatási rendszert adna; kialakulnának a multidiszciplináris kapcsolatok; mobil támogató, koordináló a szolgáltatás, biztosítaná az önálló életvitel megtartását és csökkentené a kliens kiszolgáltatottságát; a szervezettebb szolgáltatás segítené az aktívan eltölthető évek számát a megszokott otthoni környezetben;

19 megszűnnének a párhuzamosságok az ellátások szervezésében; költséghatékonyság; biztonságot nyújtana az idős embernek és családjának; érvényesülne a preventív szemlélet. Az új célok megvalósítását szolgáló feladatok megoldásában az otthonápolási szolgálat a saját szakmaiságát és elhivatottságát képviseli. Egészségfejlesztés, betegség megelőzés Fizikai aktivitás A Senior 2003 Kft 2004-ben készített egy országos merítésű, kutatást "Az idősek közösségeinek mozgáskultúrájáról", amelyben győri szervezetek is részt vettek. A kérdőíves felmérés legfontosabb megállapításai az alábbiakban összegezhetők. Az idősek közösségeinek szervezett programjai között a kulturális események a leggyakoribbak. A mozgásos programok a 10 választási lehetőség között a középmezőnyben helyezkednek el. Közöttük a kirándulások és túrázás kedveltebb, míg a teljesítménymérő vetélkedők, játékos versenyek nem tartoznak a leggyakoribb foglalkozástípusok közé. A kirándulási alkalmak után a sportrendezvények voltak gyakoribbak, amelyek közé sorolták a heti gyógytornát, egészségügyi tornát, házi sportversenyeket, családi sportnapot, Sorstárs tréninget. Ezeket követte a túrázás, séta, majd az uszodai programokat követő táncos programok. A sportprogramok adatainál nagy szórás volt tapasztalható, egyes szervezetek heti rendszerességgel építenek be ilyen alkalmakat, míg másutt inkább elmarad ez a szabadidő eltöltési forma. A közösségi részvétel a városi szabadidősport rendezvényeken elég visszafogott és a résztvevők több, mint fele nézőként, érdeklődőként vesz részt a programokon. Ugyanakkor minden harmadik közösségnek van saját sporthagyománya. Győrben a tornafoglalkozásokat emeli ki a vizsgálat. Ahol nincs sporthagyomány ott a legfőbb okok az életkor és a szemlélet, valamint az eszközés helyiség hiány. A felmérésben megkérdezettek 40%-a aktív életében szívesen, többségében rendszeresen sportolt. Közülük mára azonban csak 12%-nyi maradt meg az aktív mozgás mellett idős korára. Aki abbahagyta, az egészségügyi problémára, időhiányra, családi körülményekre, öregségre hivatkozott, de olyan is volt, aki nem tudta megnevezni az okot. A mozgás indítékai között az egészségesebbé válni központi motívum, ezt követi a játékos szórakozás, kikapcsolódás, és sajátos motívum-elem a kulturálódással való kapcsolat pl. kirándulás, túra kulturprogramokhoz kötődik. A nemek között különbséget lehet megfigyelni, a férfiak majdnem kétszer többet végeznek testmozgást, és többet is várnak el, mint ideáli, mozgásra szánt időmennyiséget. A megkérdezettek többsége érzi, tudja, hogy nem elegendő a napi mozgás mennyisége. Összegezve az idősek közösségei hiányos mozgástevékenységének okait, az alábbi megállapításokat tehetjük: A korosztály szocializációja során kevés, a mozgást támogató elem épült be Hiányos a szakember háttér )közösségek vezetői, sportszervezők) A közösségek sporttevékenységét segítő kapcsolatrendszerek hiányosak, hézagosak, esetlegesek. Hiányoznak az időskori mozgáskultúra fejlesztését szolgáló ismeretterjesztő, közérthető irodalmak, reklám-propaganda anyagok, írások, kutatások Az anyagi háttér és a technikai-felszereltségi feltételrendszer gyengesége szembeötlő

20 A kérdésben érdekelt felek együttműködésének hiánya tapasztalható WHO Egészséges Városok Program tevékenysége: Egészségfejlesztéssel kapcsolatos előadás sorozatok idős szervezetek, idős klubok számára. Városrészenként Egészség-Piac programok: Szűrővizsgálatok, ismeretterjesztés, tanácsadás, információs anyagok időseknek az alábbi témakörökben: - táplálkozás - fizikai aktivitás - lelki egészség - betegség megelőzés: szív-érrendszeri, daganatos, légzőrendszeri, mozgásszervi megbetegedések, csontsűrűség, változókori problémák, inkontinencia Fizikai aktivitást biztosító programok a WHO projekttel együttműködve: kirándulás, séta egészségmegőrző programokkal - Női sportgála - Férfiak egészséghete - Kihívás Napja Balesetmegelőzési, közlekedésbiztonsági programok, előadások időseknek különböző színtereken Az önkormányzat uszoda bérleteket biztosít időseknek. Arrabona Városi Nyugdíjas Egyesület programjai Aktivitás, mozgás-sport a harmadik életszakaszban konferencia: Idősek testmozgása c. előadás, ülőtorna, tájékoztató a felmérésről amely az idősek közösségeinek testedzését vizsgálta Előadások klubvezetőknek: - Egészségügy helyzetéről, nyugdíjasokat érintő kérdésekről a Petz A. Megyei Kórházban - Szociálpolitika aktuális kérdéseiről Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény programjai Generációk egymás közt, egymásért projekt Ébredő múlt a jelen értéke Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény egy több évre szóló projektet dolgozott ki azzal a céllal, hogy a fiatalok és az idősek közötti kapcsolatok erősödését elősegítsék. Előzmények A demográfiai mutatók alakulása az idősek növekvő, és a gyermekek csökkenő száma, valamint a társadalmi időfelhasználás átstrukturálódása jelentős változást okozott a szociális ellátások terén. A fiatal generációk túlzott mértékű feladatvállalása hozzájárult ahhoz, hogy eltávolodtak az idősektől. A többgenerációs, tradicionális családmodell eltűnőben van. Ebből fakad az idősek elmagányosodása. Mindezekkel együtt a régi hagyományok is eltűnőben vannak. Az élettartam meghosszabbodásával együtt járó halmozottan előforduló betegségek felerősítették az izolációt. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy különösen indokolttá váljon az aktivitás megőrzése idős korban, a tartalmas és kapcsolatokkal teli öregkor biztosítása. Az Intézmény 25 éve biztosít szociális ellátásokat a város és környéke időskorú lakossága számára. Az idősek klubjai, otthonai és a gyermekintézmények közötti közös programok folyamatosak voltak. Az idősek mindig szívesen fogadták a fiatalok látogatását, akik egyre nagyobb örömmel és lelkesedéssel keresték meg lakóinkat, klubtagjainkat. Az elmúlt évtizedek eseményei közül az alábbiak kiemelendőek: 1999-ben a Napsugaras Őszutó klubtalálkozó keretén belül idős emberek unokáikkal együtt elültették az első közös fát annak szimbólumaként, hogy együtt tesznek és gondolkodnak a