A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése. Kecskemét, Kerekegyháza, Ballószög és Helvécia településeken

Átírás

1 A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Kecskemét, Kerekegyháza, Ballószög és Helvécia településeken december január

2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3 1. RÉSZ 7 SZEMÉLYES LAKOSSÁGI MEGKÉRDEZÉS Bevezetés A kutatás célja A kutatás módszertana A minta Eredmények Általános környezetvédelmi megközelítés Csatorna- és szennyvízhálózat kiépítése Informáltság a projektről Egyéni vélemény a csatorna- és szennyvízhálózat kiépítéséről 43 2 RÉSZ 55 TELEFONOS LAKOSSÁGI MEGKÉRDEZÉS Bevezetés Környezetvédelmi kérdések 57 3 RÉSZ 62 Döntéshozók megkérdezése 62 4 Mellékletek Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

4 A kutatás során 827 főt kérdeztünk meg a négy vizsgált településen. Válaszaik alapján a következő összefoglaló megállapításokat tehetjük: a megkérdezettek nem tudják pontosan, mit jelent az ISPA/Kohéziós Alap kifejezés, de mintegy 40%-uk hozzá tudja rendelni a szót a csatorna- és szennyvízhálózat kiépítéséhez; a döntő többség (95%) hallott már arról, hogy nála is kiépül a szennyvízhálózat, legkevésbé Helvécia lakossága informált, de az ottani átlag is kimagaslóan jó (91%); általában véve arról szeretne az érintett lakosság mielőbb információt kapni, hogy mikor kezdődnek a munkák; a megkérdezések alapján a polgárok elsősorban a rácsatlakozás díjáról, a munkák megkezdésének időpontjáról és a beruházás költségéről szeretnének többet tudni; a beruházásról eddig kapott tájékoztatással a lakosság többnyire elégedetlen ; a legkevésbé a közlekedési korlátozások érdeklik a megkérdezetteket feltételezhető, hogy amint akuttá válik ez a kérdés, már nem lesznek ilyen elfogadóak; a megkérdezettek jelentős része szerint a beruházás a lakosság hozzájárulásából valósul meg (88%), részben EU-s támogatással (53%), részben pedig önkormányzati pénzből (43%); a lakosság nagy része rá kíván csatlakozni a hálózatra (82%), a legkevesebben Kecskeméten (74%), a legtöbben Ballószögön (95%) nyilatkoztak így; a megkérdezettek 20%-a úgy nyilatkozott, ismeri a fizetendő csatornadíj havi összegét, ami minden második válaszoló szerint nagyobb lesz az eddigi szállítási költségeknél; ugyanígy biztos emelkedésre számítanak a helyiek az elkövetkező években a szennyvíz havi díjának tekintetében (50%), de további 40% szerint valószínűleg nőni fog a díj; véleményünk szerint a megkérdezettek a beruházás előnyét még nem látják: a legfontosabbnak a lakosok nagy részének nem sokat mondó hozzájárul a környezet megóvásához állítást választották, míg a saját életükre kiváltó hatásokat nem tudták értékelni. A korosztályok szempontjából a leginkább tájékozottak és legelfogadóbbak értelemszerűen a középkorúak voltak, akik a háztartásukba várták a szennyvízhálózat kiépítését. A kevés fiatal (18-24 éves) akit meg tudtunk kérdezni, általában a szülői házban lakott, így nem nagyon

5 foglalkozott ezzel a projekttel. Érdekes ugyanakkor az idősek (60+) hozzáállása a témához, akik jellemzően öregnek érezték már magukat ahhoz, hogy belevágjanak ebbe a munkába. Így esetükben a témák iránti érdeklődés is szignifikánsan alacsonyabb volt a középkorúak körében mért értékeknél. Mi jut eszébe az ISPA szóról? (tud mondani valamit) Hallott-e a szennyvízhálózat kiépítéséről? (igen) Kecskemét Kerekegyháza Ballószög Helvécia 63% 6% 16% 33% 96% 93% 100% 91% Mikor kezdődnek a munkák? (tudja) 25% 60% 25% 26% Milyen forrásból önrész? 86% 92% 92% 85% Milyen forrásból EU támogatás? 76% 28% 38% 33% Milyen forrásból önkormányzati forrás? Milyen forrásból állami támogatás? 48% 32% 44% 41% 8% 19% 21% 8% Mennyire elégedett a tájékoztatással? 2,0 2,9 2,2 2,2 1 (átlag) Több információ beruházás költsége? Több információ közlekedési korlátozás? Több információ rákötés időpontja? Több információ rácsatlakozás díja? 87% 56% 37% 46% 41% 22% 17% 23% 74% 65% 73% 59% 85% 68% 59% 44% Rá kíván csatlakozni? (biztosan) 74% 89% 95% 87% Ismeri-e a bekötést követő díjat? (igen) 24% 15% 22% 14% 1 Átlag ötös skálán: 1=teljesen elégedetlen, 5= teljesen elégedett

6 Várhatóan a havi díj az eddigi költségekhez képest biztosan nő? A díj havi díja az elkövetkező években biztosan nő? Mennyire fontos a beruházás kényelmesebbé teszi a hétköznapokat? Mennyire fontos a beruházás csökkenti a szennyvíz költségét? Mennyire fontos a beruházás hozzájárul a környezet megóvásához? 20% 36% 47% 36% 45% 58% 50% 44% 21% 28% 28% 39% 18% 10% 22% 39% 54% 72% 67% 69% Mindezek alapján úgy véljük, hogy a nagyon pozitív rácsatlakozási hajlandóságot a további erőteljes kommunikációval kell és érdemes fenntartani. Az egyelőre érezhető pozitív hozzáállás azonban bármikor negatívvá válhat elegendő néhány véleményvezér a településen, aki megelégelte a kevés tájékoztatást, és máris futótűzként terjedhetnek a rémhírek. Véleményünk szerint, a fentiek alapján, akár minimális mennyiségű, de folyamatos informálással elérhető, hogy az amúgy kevés negatív hangvétel még tovább csökkenjen, a pozitívak pedig erősödjenek. A legfontosabb információk, melyeket a lakossággal mielőbb tudatni szükséges: a beruházások várható megkezdésének ideje, a munkálatok várható befejezése, a munkálatok idején a lakosok saját élete, életvitele hogyan és mennyire lesz akadályoztatva (és itt nem csak a közlekedési problémákra gondolunk, hanem pl. a ház előtti kertek felásására stb.), a költségek megoszlása és mértékének kommunikálása, a beruházó és a beruházásban résztvevők, többek között az ISPA/Kohéziós Alap megismertetése. Mindezek megtartása mellett, mivel a polgárok nagyon involváltak a témával kapcsolatban, úgy véljük elérhető a lakosok széleskörű tájékoztatása, a projekt pozitív fogadtatása, és a lakosok elégedettsége a beruházással kapcsolatosan.

7 1. RÉSZ SZEMÉLYES LAKOSSÁGI MEGKÉRDEZÉS

8 ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A KUTATÁS A KUTATÁS TÉMÁJA: A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSA- TORNA- ÉS SZENNYVÍZHÁLÓZAT KI- ÉPÍTÉSÉNEK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE A MEGKÉRDEZÉS HELYE: KECSKEMÉT, BALLÓSZÖG, HELVÉCIA, KEREKEGYHÁZA A MEGKÉRDEZÉS IDEJE: DECEMBER JANUÁR 7. A MEGKÉRDEZÉS MÓDJA: SZEMÉLYES INTERJÚ (F2F) A MEGKÉRDEZETTEK SZÁMA: 827 FŐ

9 1.1. Bevezetés A kutatás célja A Ferling PR & Communications Kft. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából a Kecskemét város agglomerációjának csatornázási és szennyvízkezelési programja, PR és tájékoztatási tevékenység tender kertében közvélemény-kutatást végzett Kecskemét, Kerekegyháza, Ballószög és Helvécia lakossága körében abból a célból, hogy felmérje a lakosság környezetvédelmi témákkal, valamint a tervezett csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésével kapcsolatos véleményét, attitűdjeit. Az elsődleges cél tehát annak kiderítése volt, hogy a lakosságot mennyire foglalkoztatják az alábbi témakörök, milyen véleménnyel vannak róluk: a világ és közvetlen környezetünk környezeti állapota; napi környezetvédelmi tevékenységek, informáltság; a környezet megóvásának fontossága; illetve az ISPA/Kohéziós Alap ismertsége; a szennyvízhálózat kiépítési tervének ismertsége, lakossági fogadtatása; a Projekttel kapcsolatban mennyire ismerik, és hogyan fogadják a várható díjemelést; milyen a rákötési szándék; a projekttel kapcsolatos problémák, félelmek, kérdések összegyűjtése; a lakosság várható hozzáállása a munkálatokhoz. A tanulmány, mint kutatási jelentés a vizsgálathoz használt kérdőív szerkezetéhez hasonlóan épül fel, az abban elkülönülő témaköröknek megfelelő logikával tagoltan.

10 A kutatás módszertana A vizsgálatot Survey-módszerrel, azaz standardizált kérdéssorral, személyes megkérdezés technikájával végeztük Kecskemét, Ballószög, Helvécia és Kerekegyháza területén a felnőtt (18 évesnél idősebb) lakosság körében. A kérdőívet a Ferling PR készítette el Megbízó jóváhagyásával. A kérdőívben a személyes megkérdezés technikájának minden előnyét kihasználva a legtöbb kérdésfajta (eldöntendő kérdések, feleletválasztós kérdések, több válasz lehetőségét megadó kérdések, skálás értékeléssel megválaszolható kérdések, nyitott és félig nyitott kérdések) előfordult, így biztosítva a kutatás érvényességének kritériumait. A mérés érvényessége azt jelenti, hogy a kérdezés, adatgyűjtés során a kérdező személy és a válaszadó között kölcsönös megértés áll fenn, ami a kommunikáció során használt fogalmakat illeti. Így elkerülhetők az esetleges félreértések, és a kutatás eredményessége szempontjából biztosak lehetünk abban, hogy valóban azt mértük, amit eredetileg mérni szerettünk volna. A vizsgálat módszere alapján azt mondhatjuk, hogy a másik általában elvárt, a kutatással szemben állított szempont, a megbízhatóság kritériuma is teljesült. A megbízhatóság azt jelenti, hogy a vizsgálat elegendő mintaelemet vizsgált meg az alapsokaságból ahhoz, hogy a megfigyelésekből számított becsléseket az alapsokaságra vonatkoztathassa. A kérdőíves módszer megbízhatósága általában véve is magas, hiszen jellemzően nagy minta elemszámon végzik az ilyen felméréseket. A jelenlegi vizsgálat minta elemszáma 827 fő, amely esetében annak esélye, hogy a valóságos megoszlások és adatok eltérnek a mintában megfigyeltektől, azaz a mintavételi hiba mértéke alacsony, 95%-os szignifikancia szint mellett legfeljebb 3,5% 2. Természetesen a különböző almintán a hiba értéke egyre magasabb, hiszen minél kisebb almintákat vizsgálunk, az érték egyre nagyobb lesz. Így az egyes települések esetében a hibahatár mértéke a következő: Kecskeméten legfeljebb 5% (4300 fő) Kerekegyházán legfeljebb 6,5% (320 fő) Ballószögön és Helvécián legfeljebb 10% (225 illetve 301 fő). 2 A mintavételi hiba 50%-os megoszlás esetében a legnagyobb, tudniillik ilyenkor a legnagyobb a tévedés lehetősége. Az alapsokaságot tekintve ez a jelenlegi vizsgálat esetében tehát legfeljebb háromezer fő.

11 A minta A kutatás reprezentatív, egyszerű véletlen kiválasztás módszerével, 827 fős mintán készült. A reprezentativitás alapján az alapsokaság minden egyes elemének egyenlő esélye volt a mintába kerülni. A mintába került megkérdezettek kiválasztása úgy alakult, hogy az érintett települések minden, csatornázásra kijelölt utcájába elmentünk, s ott véletlen kiválasztással indulva, a piackutatásban használatos úgynevezett lóugrás módszerrel választottuk ki a megkérdezett háztartásokat. A minta statisztikai összetételét a következő táblázatban foglaltuk össze: A minta eloszlása fő % Nem Férfi Nő Életkor év év év Település Kecskemét Kerekegyháza Ballószög Helvécia Total tábla A minta statisztikai összetétele

12 A válaszadók mind 18 év felettiek voltak, akik semmilyen formában nem vettek vagy vesznek részt az ISPA/Kohéziós Alap-projektben (kettő megkeresett volt, aki benne volt a projektben, velük nem készült interjú). A három környező településen 5% alatti volt az elutasítás aránya, ami azt mutatja, hogy a lakosok igen involváltak a kutatási kérdésben. Kecskeméten ez az arány némileg rosszabb volt, ott megközelítőleg minden ötödik megszólított személy utasította vissza a válaszadást.

13 1.2. Eredmények Általános környezetvédelmi megközelítés 3 Ebben a fejezetben a lakosságnak a környezetről és a környezetvédelemről alkotott általános képét foglaljuk össze, valamint az általuk legfontosabbnak tartott problémákkal kapcsolatos társadalmi felelősségérzetüket vizsgáljuk meg. Korábbi nyilvános kutatásokból tudjuk, hogy a környezet- és természetvédelem az emberek számára elsősorban a hulladékkezelését jelenti ez alatt értjük a szemétszállítást, a veszélyes hulladékok kezelését, de pl. a szelektív hulladékgyűjtést is. A lakosság számára a környezetvédelem, mint fogalom nem feltétlenül azonos a szakemberek által használt kifejezéssel, általában az emberek a saját maguk világára, érzelmeire és értékeire vetítik ki a környezetvédelmet is. Ennek átlátása és megértése feltétlenül fontos a jelen kutatási adatok értelmezése előtt. Szintén fontos továbbá megérteni a környezetvédelemhez való hozzáállás pszichológiáját is. Ma nagyon divatos tevékenység a környezet védelme, így a polgárok is pontosan tudják, hogy egy olyan témáról van szó, ami mellé állni lehet, sőt illik. Magyarán: mindenki érzi és tudja, hogy társadalmi elvárás a környezetvédelem; ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ezért vajmi kevesen tesznek is ténylegesen. Ehhez elég körülnézni az országban, vagy kimenni az utcákra. De érdekes meghallgatni azokat a véleményeket, amelyeket a megkérdezettek az interjúk alatt meséltek el spontán természetesen nem magukról, hanem a szomszédokról. Főleg a három környező településen volt általános, hogy mindenki arról panaszkodott, hogy a szomszédja nem szippantja ki szennyvízét, hanem azzal locsol nyaranta ezzel fertőzve egyrészről a talajt, másrészről elviselhetetlen bűzt teremtve az egész környéken. De volt olyan interjúalany Kecskeméten, aki a környezetvédelem fontosságáról beszélt, miközben a kerítése elé kettő használt akkumulátor volt ledobva a rengeteg kacat közé. 3 Az összes kérdéshez tartozó részletes táblázatok a Mellékletben találhatók!

14 Ezek mind-mind nagyon fontos mellékinformációk a környezetvédelemmel kapcsolatos kutatási eredményekhez, amelyek nélkül ugyanis azt hihetnénk, hogy Magyarország a környezetvédelem paradicsoma. Elsőként a környezet állapotáról kérdeztük az interjúalanyokat. Általános vélemény, hogy mindenki viszonylag jónak tartja a környezetét közvetlen lakókörnyezetében, ugyanakkor rossznak Magyarországon vagy a világ egészét tekintve. Jellemző adat, hogy a személyes megkérdezés során senki nem nevezte a 827 megkérdezett közül kiválónak a környezet állapotát Magyarországon vagy a világ egészét tekintve. Az ítéletet környezetünkről egy ötfokozatú skálán kellett megadni az iskolai osztályzatnak megfelelően úgy, hogy 1 jelentette a nagyon rossz, 5 a kiváló értéket. Ez alapján a környezet állapota ugyanolyan rossz Magyarországon, mint a világ egészén, és közepes szintre értékelték a közvetlen lakókörnyezetükben. 3,1 átlag 2,5 2,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 Magyarországon világ egészén közvetlen környezetben 1. ábra Milyennek ítéli a környezet állapotát -n? N=827 fő Az értékeket megvizsgáltuk úgy is, hogy külön bontottuk a válaszokat nemi, életkori és lakhely szerinti különbségekre. Ez alapján átlag felett tartották jónak a környezetet Magyaror-

15 szágon a férfiak, a évesek, valamint kiugróan magasan értékben a Ballószögön és Helvécián lakók. Ez utóbbiak esetében az átlag 3,0 volt (szemben az összátlag 2,5-ével). Magyarországon TOTAL (fő) kiválónak nagyon jónak közepesnek rossznak rossz átlag nem tudja/ nincs válasz TOTAL 827 0% 7% 41% 37% 7% 2,5 7% NEM férfi 422 0% 9% 44% 35% 7% 2,6 6% nő 405 0% 5% 38% 39% 8% 2,4 9% ÉLETKOR éves 18 0% 0% 47% 40% 0% 2,5 13% éves 190 0% 11% 43% 37% 8% 2,6 1% éves 369 0% 8% 43% 37% 6% 2,6 7% 60 év felett 250 0% 4% 36% 38% 9% 2,4 13% LAKÓHELY Kecskemét 402 0% 2% 48% 32% 12% 2,4 5% Kerekegyháza 225 0% 2% 21% 68% 2% 2,2 7% Ballószög 100 0% 29% 37% 16% 6% 3,0 13% Helvécia 100 0% 16% 60% 9% 2% 3,0 12% 2. tábla Milyennek ítéli a környezet állapotát Magyarországon? Mindez a világ egészét tekintve úgy alakult, hogy kevesebben tartják jónak a környezet állapotát, viszont valamennyivel többen közepesnek így pontosan ugyanolyan átlagot ért el, mint Magyarország. Átlag felett tartják jónak a világ környezetét a év közöttiek, a ballószögiek és a helvéciaiak, viszont átlag felett tartják nagyon rossznak Kecskeméten. Ugyanakkor fontos információ az is, hogy a 60 év felettiek 26%-a, míg a helvéciaiak 30%-a nem tudott erre a kérdésre semmit se válaszolni.

16 világ egészén TOTAL (fő) kiválónak jónak közepesnek rossznak nagyon rossz átlag nem tudja/ nincs válasz TOTAL 827 0% 3% 44% 29% 9% 2,5 15% NEM férfi 422 0% 3% 47% 28% 8% 2,5 14% nő 405 0% 3% 42% 29% 9% 2,5 16% ÉLETKOR éves 18 0% 14% 30% 43% 0% 2,7 13% éves 190 0% 2% 49% 36% 9% 2,5 4% éves 369 0% 4% 47% 27% 9% 2,5 13% 60 év felett 250 0% 1% 38% 26% 9% 2,4 26% LAKÓHELY Kecskemét 402 0% 2% 31% 40% 15% 2,2 13% Kerekegyháza 225 0% 1% 75% 12% 2% 2,8 11% Ballószög 100 0% 8% 33% 33% 6% 2,5 19% Helvécia 100 0% 7% 40% 21% 2% 2,7 30% 3. tábla Milyennek ítéli a környezet állapotát a világ egészét tekintve? Bármilyen rossz is a világ és az ország környezeti állapota, azért saját kis környezetünket jobbnak és lakhatóbbnak ítéljük meg. Olyannyira, hogy ha minimálisan is, de elhangzottak olyan vélemények, amelyek kiválónak tartják a szűk pátriájuk környezeti állapotát. Átlag felett tartják azt kiválónak a legfiatalabbak (18-24 év közöttiek) vagyis ők még reménykednek egy szebb jövőben. Viszont átlag felett tartják nagyon rossznak a saját közvetlen környezetüket a kecskemétiek.

17 közvetlen TOTAL (fő) kiválónak jónak közepesnek rossznak nagyon rossz átlag nem tudja/ nincs válasz TOTAL 827 1% 29% 48% 15% 5% 3,1 3% NEM férfi 422 1% 32% 48% 14% 4% 3,1 1% Nő 405 0% 27% 47% 16% 6% 3,0 4% ÉLETKOR éves 18 6% 31% 43% 9% 0% 3,4 12% éves 190 2% 39% 41% 13% 4% 3,2 0% éves 369 0% 29% 51% 15% 5% 3,0 0% 60 év felett 250 1% 22% 49% 16% 5% 3,0 7% LAKÓHELY Kecskemét 402 1% 31% 37% 20% 8% 3,0 2% Kerekegyháza 225 0% 14% 69% 12% 1% 3,0 3% Ballószög 100 2% 43% 41% 8% 3% 3,3 3% Helvécia 100 0% 44% 49% 5% 0% 3,4 2% 4. tábla Milyennek ítéli a környezet állapotát közvetlen lakókörnyezetében? Viszonylag sokan (27% nagyon, további 27% meglehetősen) aggódnak a környezeti problémák miatt. Hogy mindez a valóságban hogyan testesül meg, a következő kérdéseknél látni fogjuk.

18 7% 4% 7% 27% 28% 27% nagyon meglehetősen közepesen kicsit egyáltalán nem NT/NV 2. ábra Ön személy szerint mennyire aggódik a környezeti problémák miatt? N=827 fő A leginkább a 60 év felettiek, és a Kerekegyházán élők aggódnak a környezeti problémák miatt, ugyanakkor erős érdektelenség figyelhető meg ebben a témában a 25 év alattiak és a kistelepülésen élők körében. Ez a tendencia nem újdonság: tudjuk, hogy a környezetvédelem iránti érdeklődés a mi kultúránkban nyugatról terjed kelet felé, azon belül is a nagyvárosoktól a kistelepülések felé.

19 TOTAL (fő) nagyon meglehetősen közepes kicsit egyáltalán nem átlag nem tudja/ nincs válasz TOTAL % 27% 28% 7% 4% 3,7 7% NEM férfi % 26% 32% 7% 3% 3,7 7% Nő % 28% 24% 7% 4% 3,8 6% ÉLETKOR éves 18 0% 39% 27% 21% 0% 3,2 13% éves % 36% 26% 4% 1% 3,9 5% éves % 24% 35% 9% 3% 3,6 4% 60 év felett % 24% 19% 7% 7% 3,7 12% LAKÓHELY Kecskemét % 36% 27% 5% 4% 3,7 5% Kerekegyháza % 20% 12% 3% 3% 4,3 8% Ballószög 100 8% 21% 38% 19% 5% 3,1 10% Helvécia 100 2% 12% 56% 16% 5% 2,9 9% 5. tábla Ön személy szerint mennyire aggódik a környezeti problémák miatt? A környezetvédelemmel kapcsolatosan az általunk felsorolt lehetőségekkel az alábbi sorrendben éltek a megkérdezettek: zöldterület létesítése (virágok, fák, bokrok, füvesítés) mintegy 80%-ban; energiatakarékos háztartási készülékek vásárlása mintegy 40%-ban; energiatakarékos izzók (villanyégők) használata 39%-os arányban; házi/kerti komposztálással 25%-os arányban; a szelektív hulladékgyűjtéssel megközelítve 20%-os arányban; természetes anyagok használata 20%-os mértékben.

20 Talán néhány pontban vitatkozhatnánk az egyes értékekkel (pl. a kistelepülések esetén a szelektív hulladékgyűjtéssel), de mindenesetre a sorrend mutatja a környezetvédelem egyes pontjaihoz való hozzáállást lakossági szinten. Véleményünk szerint a korábban már tárgyalt társadalmi elvárásnak való megfelelési vágyat mutatja a következő kérdésre adott válasz is, ami alapján minden második polgár folyamatosan odafigyel napi tevékenysége közben a környezet védelmére. 2% 7% 37% 54% mindig esetenként soha NT/NV 3. ábra Napi tevékenysége közben tudatosan figyel-e környezete védelmére? N=827 fő Átlag felett állítják a 60 év felettiek (56%) és a kerekegyháziak (79%) azt, hogy mindig odafigyelnek a környezet védelmére. Viszont átlag felett mondják azt a évesek (13%), hogy sosem figyelnek erre oda. Talán megdöbbentő, hogy pont a fiatalok nem figyelnek erre, bár szerintünk ez inkább azt mutatja, hogy a fiatalok közelebb állnak ebben a témában az őszinte véleményalkotáshoz. Mindenesetre láthatjuk, hogy a lakosok pozitívan fogadnak minden olyan kezdeményezést, amelynek zászlaján a környezetvédelem áll. Ugyanígy jó eredményeket ért el az, hogy mennyire figyelnek oda a megkérdezettek a Földdel kapcsolatos környezeti hírekre.

21 2% 4% 47% 47% mindig esetenként soha NT/NV 4. ábra Odafigyel-e a Földünk környezeti állapotáról szóló hírekre, tudósításokra? N=827 fő TOTAL (fő) mindig esetenként soha nincs válasz TOTAL % 47% 2% 4% NEM férfi % 45% 1% 4% nő % 50% 2% 4% ÉLETKOR éves 18 29% 58% 0% 13% éves % 49% 1% 1% éves % 51% 2% 3% 60 év felett % 41% 3% 8% LAKÓHELY Kecskemét % 62% 2% 2% Kerekegyháza % 21% 1% 3% Ballószög % 49% 5% 13% Helvécia % 47% 2% 5% 5. tábla Odafigyel-e a Földünk környezeti állapotáról szóló hírekre, tudósításokra?

22 Nagyon érdekes kérdés volt a következő, ahol azt kellett kiválasztani a megkérdezetteknek, hogy melyik fontosabb az alábbi négy jellemző közül: a termék megbízhatósága, a termék olcsósága, a termék környezetbarát jellege, valamint a termék minősége. Részben meglepetés, részben nem, hogy a legfontosabb a termék minősége lett, a legkevésbé fontos pedig az, hogy a termék olcsó legyen. Egyrészről furcsa az eredmény egy olyan országban, ahol a kereskedelmi márkák részaránya dinamikusan emelkedik, ahol gombamód szaporodnak az újabbnál újabb filléres diszkontok, ahol az akciós termékek elfogadottsága 88%-os, és a végtelenségig folytathatnánk a sort. Az Élelmiszer című szaklap decemberi számában azt olvashattuk, hogy a fejlődés ellenére a magyar piac még mindig szélsőségesen árérzékeny és a fogyasztói elégedettség más szempontjai kevésbé fontosak. A magyar fogyasztók márkák iránti lojalitása még a kelet-közép-európai átlagtól is messze elmarad. Mégis, mi magyarok, ahol csak lehet, titkoljuk, hogy fontosnak tartjuk az olcsóságot, hogy nem engedhetjük meg magunknak az átlagnál magasabb árat, sőt gyakran még az átlagosat sem. Mégis másnak, gazdagabbnak szeretnénk mutatni magunkat, és eltitkoljuk az idegen kérdezőbiztos előtt, hogy ha nem is szeretjük, de kényszerűségből elfogadjuk az olcsóságot, és nem nézzük a minőséget. Egyedül Ballószögön és Helvécián vélték úgy a megkérdezettek, hogy az, hogy a termék olcsó, fontos szempont a vásárlásnál, és az összátlag 3,7-es értékével szemben 4,3-es fontosságot tulajdonítottak neki.

23 3,7 4,3 átlag 4,5 4,6 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 jó minőségű legyen környezetbarát legyen megbízható legyen olcsó legyen 5. ábra Mennyire fontos Önnek egy termék vagy szolgáltatás megvásárlásakor, hogy? N=827 fő Vegyes képet mutat annak megítélése, hogy ki a felelős a környezet megóvásában. Érdekes, hogy a két fő-felelősnek a mindenkori kormányzat mellett az üzleti szférát találták a megkérdezettek, míg azonos eredménnyel állnak mögöttük a helyi önkormányzat és a lakosság. 3,3 4,2 átlag 3,9 4 4,2 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 mindenkori kormány helyi önkormáyzat lakosság üzetli szféra civil szervezetek 6. ábra Ön szerint a környezetünk megóvásában mennyiben felelős a? N=827 fő

24 A nyolcadik kérdésben a környezet védelmében létrejött kezdeményezések fontosságát osztályozták a megkérdezettek szintén ötfokozatú skálán. A válaszadók fontosnak (4,3) tartják ezeket a kezdeményezéseket: 36% nagyon fontosnak, további 48% pedig fontosnak. Átlag felett tartották fontosnak a kerekegyháziak, míg átlag alatt a Helvécián lakók. TOTAL (fő) nagyon fontos fontos közepesen fontos kevéssé fontos egyáltalán nem fontos átlag nincs válasz TOTAL % 48% 4% 3% 1% 4,3 7% NEM férfi % 50% 4% 2% 1% 4,3 7% nő % 47% 4% 4% 0% 4,3 8% ÉLETKOR éves 18 28% 41% 0% 0% 0% 4,4 30% éves % 52% 3% 3% 0% 4,3 1% éves % 50% 6% 3% 0% 4,3 5% 60 év felett % 45% 3% 3% 2% 4,2 15% LAKÓHELY Kecskemét % 50% 6% 1% 0% 4,3 5% Kerekegyháza % 50% 0% 0% 0% 4,5 6% Ballószög % 46% 5% 8% 0% 4 17% Helvécia % 40% 7% 12% 2% 3,9 9% 6. tábla Ön mennyire tartja fontosnak a környezetünk védelme érdekében létrejött kezdeményezéseket? Az eddigi környezetvédelmi kérdésekre adott válaszokat gyengíti és az általunk felvázolt kutatói szkepticizmust erősíti az, hogy a megkérdezettek alig 4%-a vett már részt többször is valamilyen környezetvédelmi eseményen, további 2% pedig egyszer (ez mindösszesen 52 fő a 827-ből), a fennmaradó 87% soha. 6% pedig nem válaszolt erre a kérdésre.

25 6% 4% 2% 88% több alkalommal egyszer soha NT/NV 7. ábra Részt vett-e már valamilyen környezetvédelmi eseményen, rendezvényen? N=827 fő Átlag felett vettek részt sokszor a kecskemétiek környezetvédelmi rendezvényen, de például a év közöttiek közül senki sem vett részt több alkalommal is. A felsorolt események listája elég széleskörű, de egy-két kivétellel mind a gyerekekhez vagy az iskolához kötődnek. Ilyen kivétel pl. az autómentes nap, amit az 52 válaszadó 16%-a (8 fő) jelölt meg. A leggyakoribb rendezvény azonban mégsem ez, hanem 29%-os (15 fő) arányban említett valamilyen iskolai rendezvényt, míg 12% (5 fő) említette a parkgondozást. További spontán említett rendezvények: etológus előadás (1 fő) gyerekpályázat (1 fő) helyi rendezvény (2 fő, Helvécia) honvédségi rendezvény (2 fő) játszótérépítés, -gondozás (1 fő) képviselővel megbeszélés (1 fő) közgyűlés (1 fő) lakossági fórum (1 fő) lomtalanítás (2 fő) média által szervezett rendezvény (1 fő)

26 óvodai rendezvény (1 fő) papírgyűjtés (2 fő) pedagógusként iskolai eseményen (1 fő) szemétgyűjtés (2 fő) temetőgondozás (2 fő) elemgyűjtés (1 fő) parlagfű irtás (1 fő). Ezek mellett megneveztek olyan érdekes rendezvényeket is, amelyeket a válaszadó otthon rendezett, vagy amelyik úgy rémlik neki, hogy környezetvédelmi volt.

27 1.3. Csatorna- és szennyvízhálózat kiépítése Informáltság a projektről A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítése és az azzal kapcsolatos információk már egyértelműen konkrétabb témának tűntek a megkérdezettek szemében, olyannyira, hogy sokan igen részletesen fejezték ki véleményüket a kérdésekkel kapcsolatban. Nézzük mindezeket különkülön. Az ISPA/Kohéziós Alap ismerete nem volt általános, bár az Alap kifejezés segített egy kicsit a meghatározásban. A leginkább Kecskeméten tudták valamihez kötni a kifejezést, de így is az összes megkérdezett több mint 60%-ának semmi nem jutott eszébe az ISPA/ Kohéziós Alap szavakról. 3% 38% 59% semmi beruházó nincs válasz 8. ábra Mi jut eszébe arról a szóról, hogy ISPA/Kohéziós Alap? N=827 fő A megkérdezettek mintegy 38%-a tudott mondani valamit a kérdésre, amit az ábrán összesítetten beruházóként jelöltünk. Azért döntöttünk ezen elnevezés mellett, mert aki tudott egyáltalán valamit mondani, azok mind arra gondoltak, hogy egy beruházási alapról van szó.

28 A megfogalmazások igen széles palettán futottak: a többség az EU-hoz kötötte, de voltak olyanok is, akik egyszerűen beruházási alap -ként, pénzt adó alapként, EU beruházási alapként definiálták az ISPA/Kohéziós Alapot. Alapvetően azt mondhatjuk, hogy a válaszadók közül senki sem tudta pontosan vagy jól definiálni az ISPA/Kohéziós Alapot. A legtöbben Kecskeméten ismerték tehát beruházóként, de Helvécián is tízből három válaszoló tudott valamit az ISPA/Kohéziós Alapról. Ugyanakkor pl. Ballószögön igen minimális volt az ismertség: ott a megkérdezettek alig 6%-a tudott erre a kérdésre érdemben válaszolni. Nemi megoszlás alapján a férfiak (42%) közül valamennyivel többen rendelkeztek információval az alapról, mint a nők (34%). Értelemszerűen a beruházással foglalkozók azok, akik többé-kevésbé figyelemmel kísérik az eseményeket, így ez lehet az oka annak, hogy a középkorú népesség (25-39 és a évesek) tagjai viszonylag magas arányban, szinte minden második megkérdezett hallott már valamit az ISPA/Kohéziós Alapról. TOTAL (fő) semmit (%) beruházó (%) nem tudja/ nincs válasz (%) TOTAL % 38% 3% NEM férfi % 42% 1% nő % 34% 4% ÉLETKOR éves 18 72% 28% 0% éves % 49% 3% éves % 44% 2% 60 év felett % 23% 3% LAKÓHELY Kecskemét % 63% 1% Kerekegyháza % 6% 5% Ballószög % 16% 3% Helvécia % 33% 2% 7. tábla Mi jut eszébe arról a szóról, hogy ISPA/Kohéziós alap?

29 Lényegesen megnyugtatóbb képet mutat az, hogy mennyien tudnak arról, hogy kiépítik a szennyvízhálózatot az utcájukban. Bátran mondhatjuk, hogy a lakosok tisztában vannak a várható beruházással, s tudják, hogy hamarosan csatornázás lesz náluk. Viszont az is igaz, hogy igen kevés információval rendelkeznek a projekttel kapcsolatban, s sokakat felzaklatott, hogy a munka megkezdésének időpontjáról senki nem mond nekik semmi konkrétumot. 3% 2% 95% igen nem nincs válasz 9. ábra Hallott-e arról, hogy utcájában hamarosan kiépítik a szennyvízhálózatot? N=827 fő Az egyes kvóta szerinti bontásban sem tudunk lényeges különbségeket tenni, bár kiemeljük, hogy pl. Ballószögön egy olyan válaszadóval sem találkoztunk, aki ne hallott volna a csatornázás híréről. Ebből a szempontból a leggyengébben Kerekegyháza és Kecskemét teljesített, de ezen településeken is bőven 90% feletti a projekt ismertsége. A nemek körében semmilyen statisztikai hibahatár felett levő különbség nincs a csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének ismertségében, de ugyanez mondható el a kor szerinti megoszlás esetén is itt csupán annyit érdemes megjegyezni, hogy a legkisebb értéket a 60 év felettiek körében mértünk (93%).

30 TOTAL (fő) igen nem nem tudja/ nincs válasz TOTAL % 3% 2% NEM férfi % 4% 2% nő % 3% 1% ÉLETKOR éves % 0% 0% éves % 3% 2% éves % 2% 1% 60 év felett % 6% 2% LAKÓHELY Kecskemét % 3% 1% Kerekegyháza % 4% 3% Ballószög % 0% 0% Helvécia % 5% 5% 8. tábla Hallott-e arról, hogy utcájában hamarosan kiépítik a szennyvízhálózatot? A legnagyobb problémánk a terepmunka során a következő kérdéssel volt. A lakosság érezhetően bosszúsan és feszülten fogadja, hogy miközben már állításuk szerint több éve fizetik a Lakáskasszának a részleteket, addig szinte semmilyen információt nem kapnak arról, hogy mikor is kezdődnek a munkák. Ennek eredményeképpen a megkérdezettek 65%-a nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy tudja-e, várhatóan mikor kezdődnek a munkák. Az eredmény ugyanakkor egy településnek, Kerekegyházának köszönhető, ahol kiugróan sokan feltételezték, hogy mikor is kezdődik a munka e nélkül lényegesen rosszabb lett volna az arány, ugyanis a másik három településen a tudatlanság foka egyformán gyenge volt. A munkák megkezdésének időpontjával kapcsolatos információ-hiány talán az egyik legjelentősebb eleme annak, hogy az emberek elégedetlenek a tájékoztatással. Mindez egész egyszerűen visszavezethető a saját életvitelükre. Ugyanis tisztában vannak azzal, hogy a munka jelentősen felborítja majd az életüket, főleg a hétköznapjaikat. Egyesek arra panaszkodtak, hogy